ismerd meg! A digiális ényképezgép VII. rész 3.5.3. Mélységélesség A képérzékel síkjábn kelekez kép szigorún véve cskis beállío ávolságr ekv árgyknál éles. Az ennél közelebb és ávolbb lev árgyk képe z elérésl üggen egyre élelenebb, mivel szigorún éles kép sík há mögö illeve ele kelekezik. Ezér nnk ponnk képe, mely nem beállío ávolságr vn, elhomályosodik, ún. szóródási körkén jelenkezik (4. ábr). A képe elogó ilm vgy képérzékel, vlmin szemünk is véges elbonóképesség-, így kellen kis z ámérj- szóródási kör uljdonképpen ponnk lászik. Gykorli szemponból még élesnek ekinhe z kép, melynél szóródási kör méree z = 1/0... 1/80 mm-nél nem ngyobb. Abbn z eseben, h képrl kismérék- ngyíás készíünk, kkor ngyobb ámérjszóródási kör nem h zvrólg. Ebben z eseben z megközelíhei z 1/0 mm-es els hár. A ngyíás méreével szóródási kör ámérjé csökkeneni kell, 1/80 mm-es érék elé. Az ávolságromány, melynek hárin belül lév ponokról eni meghározások szerin z objekív képelvevre még éles képe rjzol, mélységélességnek nevezzük. 4. ábr A pon képének elélelenedése mélységélesség meghározás ). szóródási kör z lsó mélységélességi hárnál b). éles kép c). szóródási kör els mélységélességi hárnál A mélységélességi hárok 4. ábrán láhó szerkeszés lpján könnyen meghározhjuk. Jelölje beállío árgyávolságo, z objekív gyújóávolságá, R = d 003-004/5 179
rekeszszámo és z szóródási kör ámérjé, ekkor z lsó és els mélységélességi hár: = ( ) R z (10) 1+ illeve: = ( ) R z (11) 1 A eljes mélységélesség: m = (1) A mélységélesség elénk es szksz mindig kisebb, min árgyávolság mögöi szksz. A ké szksz rány beállío jellemzk üggvényében válozik, de néhány méeres árgyávolság eseében ez 1/3 - /3 ránnyl közelíhe meg. A d rekesznyílás csökkenésével z objekíven áhldó énynyláb ámérje is csökken, ez pedig szóródási kör méreének is csökkenésé eredményezi, így ngyobb mélységélességgel számolhunk. Ez mélységélességi hárok eni kiejezéséibl is megállpíhjuk: h növeljük z R rekeszszámo ( rekesznyílás sz-kíjük), kkor ennek eredményekén csökken és növekszik. A árgyávolság csökkenésével ényképezési rány növekszik, vgyis árgy képe ngyobb lesz, így nnk szóródási körei is ngyobbk lesznek. A ngyobb szóródási körök kövekezében árgyávolsághoz közeli ponok képe áléphei még élesnek elogdo méree, így mélységélesség csökken. Ngyobb gyújóávolságú objekív hsználkor leképzend árgy képe szinén megnövekszik, ezér mélységélesség ebben z eseben is csökken. Tehá árgyávolság csökkenésével, ill. gyújóávolság növelésével mélységélesség csökken. Mindezek lpján kimondhó, hogy ényképezési rány növelésével mélységélesség csökken. A jó minség- objekívek ogllán, ávolságállíó gy-r- melle mélységélességi skálá is lálhunk. Innen beállío rekeszérék és árgyávolság üggvényében leolvshjuk mélységélesség lsó és els hárá. Egyes ükörrelexes ényképezgépeknél leheség vn rekesz beugrszásár és ezzel mélységélessége vizuálisn is ellenrizhejük. Amennyiben semmiéle segédeszköz, ill. módszer nem áll rendelkezésünkre, kkor mélységélesség meghározásár elhsználhjuk (10) és (11) kiejezéseke. Gykorli szemponból egy do árgyávolságnál rekesznyílás ddig érdemes csökkeneni, míg mélységélesség els hár végelenbe kerül. Láhjuk els mélységélességi hár kiejez (11) összeüggésben, hogy z R rekeszszám növelésével, mikor ör nevezje null elé közeledik. Tehá mikor: ( ) R z = 1 (13) mélységélesség els hár végelenbe nyúlik. Az h árgyávolságo, melynél mélységélesség els hár végelenbe kerül z hiperokális ávolságnk nevezzük. A hiperokális ávolság kiejezésé eni összeüggésbl kpjuk, melyben h igyelembe vesszük, hogy >>, kkor: 180 003-004/5
= h R z (14) A hiperokális ávolságnál mélységélesség lsó hár (10) szerin: h = (15) A eni (15) és (14) összeüggésekbl láhjuk, hogy mélységélesség lsó hár hiperokális ávolság elénél vn, rekeszeléssel hiperokális ávolság csökken. A ngyon olcsó ényképezgépeknél, melyeknél z élesség nem állíhó, z objekíve képsíkól hiperokális ávolságnk megelel képávolságr rögzíik. A viszonylg kis rekesznyílás kövekezében kép néhány méerl végelenig éles. Irodlom 1] Holló D., Kun M., Vásárhelyi I. Amrilmes Zsebkönyv; M-szki Könyvkidó, Budpes 197 ] Kunz A., Smplwsky D. Foobselbuch, VEB Fookinoverlg Leipzig, 1970 3] Szly B.: Fizik; M-szki Könyvkidó, Budpes 198 4] Szi P. : A mélységélesség. FOTO-LISTA KÉPTÁR, hp://srge.eik.bme.hu/oo/kisokos/do/index.hm 5] Szi P. : Hiperokális ávolság. FOTO-LISTA KÉPTÁR, hp://srge.eik.bme.hu/oo/kisokos/hiperoklis/index.hml 6] Vs A.: Foográi ávokási modul ejleszése: III. Modulnkönyv, 000, Dunújvárosi Fiskol; hp://indy.poliod.hu/progrm/oogri/nkonyv.hm Kucsár Máron Az Univerzum gyorsulv águl II. rész 4. Az Univerzum águlásánk korszki A Friedmnn egyenleekben három ismerelen üggvény szerepel: z R() skálüggvény, () energis-r-ség és p() nyomás. Mindhárom mennyiség id üggvénye, helykoordináákól nem üggenek, mer z ellenées lenne homogeniás és z izorópi köveelményével. Az Univerzum kori szkszábn globális görbüle még irreleváns, zz k = 0, +1, 1 prméerekkel jellemze görbék még együ unk, hogy ez z 1. ábrán jól láhó. Ebben kori szkszbn, T hmérsékle olyn ngy, hogy részecskék kineikus energiáj melle nyuglmi energi elhnygolhó, ezér minden részecske úgy viselkedik min nyuglmi ömege nem hordozó oon Az nyg ehá isz sugárzásnk ekinhe. Ebben z eseben z állpo- R() skálüggvény egyenle igen egyszer- lko öl: p = / 3. Ezen ún. sugárzási korszkbn r energis-r-ség: 003-004/5 181