Radioaktív nyomjelzés analitikai kémiai alkalmazásai

Átírás

1 Rdioktív nyojelzés nlitiki kéii lklzási

2 Izotóphígításos ódszerek A λn A ktivitás, n rdioktív gok ennyisége, bolási állndój. A fjlgos ktivitás kezdetben ( ): λn n N N z inktív hordozó ennyisége. N ennyiségű további inktív hordozó dgolás után teljes ktivitás (A) ne változik, fjlgos ktivitás ( ) csökken: n M N A λn ' n N N' M N A n N ' n N ' N n N: N' N '

3 Hígításos nlitiki ódszerek Alklzás feltételei: Jól definiált sztöchioetri Tisztán kinyerhető vegyület Ne szükséges kvntittív elválsztás Mólszá helyére írhtó pl. töeg, térfogt, ktivitás helyére intenzitás (zonos érési körülények) Alklzási példák: Ritkföldféek eghtározás Prffinok Trtályok térfogtánk érése Rdioiuno ssy ódszerek Mérések árló rendszerekben

4 Hígításos nlitiki ódszerek: típusok Egyszerű izotóphígításos ódszer: ne ktív nyg ennyiségének eghtározás ktív nyg hozzádásávl Fordított izotóphígítás: rdioktív nyg ennyiségének eghtározás inktív nyg hozzádásávl Derivált izotóphígítás: eghtározndó nyg rdioktív foráj közvetlenül ne lklzhtó, vele szárzékot képező rdioktív nyg viszont igen. Ezt előállítjuk, jd fordított izotóphígítás ódszerét lklzzuk. Lépések: AB A B AB B B AB ( AB AB) B AB AB B AB AB (átlkítás) (hígítás) (kinyerés)

5 Hígításos nlitiki ódszerek: típusok Kettős izotóphígítás: olyn kis ennyiségű nygot kell eghtározni, elynek fjlgos ktivitás ( ) hígítás előtt ne htározhtó eg. A vizsgálndó nygot két részre osztjuk és két különböző ennyiségű ( és ) inktív hígítót dunk. Összekeverés után izoláljuk tiszt nygot, eghtározzuk fjlgos ktivitásokt ( és ).

6 Hígításos nlitiki ódszerek: típusok Dinikus izotóphígítás: árló (nyitott rendszerek) izotópos jelzése. Legyen egy V térfogtú trtálynál folydék átfolyási térfogtsebessége w. Adott t= időpillntbn fjlgos ktivitású indikátort dunk rendszerhez. Ideális keveredést feltételezve t időpontbn kilépő folydékbn fjlgos ktivitás: e w t V Több sorb kpcsolt trtály esetén z i-edik trtályból kifolyó folydék fjlgos ktivitás: i w t V i i e w t V

7 Hígításos nlitiki ódszerek: típusok Szubsztöchioetrikus nlízis: olyn kis ennyiségeknél, hol fjlgos ktivitás ne htározhtó eg. A rdioktív izotópot zonos ennyiségben trtlzó eredeti és isert koncentrációjú oldtokból indig zonos, pontosn eghtározott, de benne levő nygennyiségnél kisebb ennyiségű nygot válsztunk le pl. kopleképzéssel. A kopleet elkülönítjük (pl. etrkcióvl, ioncserével), likvot résznek ktivitását érjük. Az ktivitás hígító oldt koncentrációjánk növekedésével csökken. Az isert koncentrációjú oldtokt klibráló oldtként hsználjuk. Az iseretlen ktivitását kpott görbéről olvssuk le.

8

9 Rdioetrikus titrálás A térfogtos nlitiki eljárások egyik kiegészítése, speciális végpont-jelzési ódszerrel. A rdioetrikus titrálás kkor lklzhtó, h eghtározndó ion titrálószerrel rosszul oldódó cspdékot vgy könnyen etrhálhtó vegyületet d és eghtározndó vgy titráló ion nyojelezhető. A titrálás során különböző ennyiségű titrálószer hozzádás után érik kivált cspdék vgy szűrletének ktivitását, illetve etrkciónál z egyik fázis rdioktív nyg trtlát. A. Rdioktívn nyojelzett oldttl titrálnk B. A eghtározndó eleet nyojelzik sját rdioktív izotópjávl C. Mind eghtározndó ion, ind titrálószer nyojelzett: z ekvivlencipontbn z oldt rdioktivitás iniuot utt.

10 . Bürett. Keverő 3. Óloárnyékolás 4. Injekciós fecskendő 5. Üvegspirál 6. GM-cső 7. elektroos ipulzusszáláló 8. Szűrőben végződő üvegspirál

11 Rdioetrikus titrálás H két egyás ellett lévő nyg koncentrációját kell eghtározni és két nyg hsonló cspdékánk oldhtóság vgy kopleének stbilitás között különbség vn, rdioetrikus titrálás lehetőséget d indkettő eghtározásár, csk ngyobb oldékonyságú illetve kisebb stbilitású kopleet dó ion nyojelzése ellett. A rdioetrikus titrálásnk int végpontjelzési ódszernek előnye pl. potencioetrikus titrálássl szeben érhető ennyiség és titrálószer térfogt közötti lineáris függvény - logritikus helyett, - i fölöslegessé teszi sok pontból felvett titrálási görbe értékelését, ásrészt érés utotizálását is könnyen egvlósíthtóvá teszi.

12 Pneth-Ire féle felületeghtározás H csere csk felületen egy végbe: X: felületen levő took/ionok szá c telített oldt koncentrációj, vgyis z oldékonyság V z oldt térfogt PbSO * Pb PbSO Pb 4 * G T S elegy oldt ktivitás c V szilárd ktivitás X H szilárd fázis belsejében is történik csere: kezdeti gyorsbb eelkedés után lssú eelkedő szksz. Ennek kezdetére etrpolálv htározzuk eg felületi csere végét. 4