TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI II. Ismerjük fel, hogy többkomponens fázisegyensúlyokban a folyadék fázisnak kitüntetett szerepe van!
|
|
- Elvira Török
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TÖKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYI II Ismerjük fel hogy többkomonens fázisegyensúlyokban a folyadék fázisnak kitüntetett szeree van! Eddig: egymásban korátlanul oldódó folyadékok folyadék-gz egyensúlyai most ismertetésre kerül jelenségek zöme is folyadékelegyek egyensúlyával lesz kacsolatos Következ léés: - egyik komonens egy kitüntetett anyag az (jele ) - minden további komonens oldott anyag (jele ) OLDTOK EGYENSÚLYI: KOLLIGTÍV TULJDONSÁGOK zokat a tulajdonságokat melyek csak az anyagi minségétl és az oldott részecskék számától függenek az oldott komonensek anyagi minségétl viszont ne kolligatív tulajdonságoknak nevezzük Kolligatív sajátságok közös jellemzi Eredete: az kémiai otenciálja csökken az oldott anyag jelenlétében: ( T ) ( T ) + ln x Mivel x < 1 ln x < 0 s így ( T ) < ( T ) kémiai otenciál-hmérséklet ábrán a folyadékfázis kémiai otenciálja alacsonyabb értékeket vesz fel (meredeksége közel azonos marad) XXVI/1
2 ÁR: tkins 717 Megjegyzés: a jelenségnek a fenti ábrán alauló interretálásának feltétele hogy az oldott anyag nem lé át sem a gzfázisba sem a szilárd fázisba azok kizárólag az részecskéibl) állnak (kémiai otenciáljuk nem változik!) Csak ezt az esetet vizsgáljuk! Következmény: tiszta fázisegyensúlyaira jellemz fázisátalakulási hmérsékletek eltolódnak! fagyásont az oldatban alacsonyabb lesz a forrásont magasabb a tiszta hez kéest! jelenségek neve: fagyásont-csökkenés és forrásont-emelkedés Mindkét jelenség szoros kacsolatban áll a gznyomás-csökkenéssel mely a kémiai otenciál csökkenésével együtt a kolligatív jelenségek megjelenésének értelmezésére alkalmas XXVI/2
3 Gznyomás-csökkenés vizsgált termodinamikai rendszer: - komonensek: + oldott anyag(ok) - fázisok: folyadékfázis + gzfázis egyensúly - korlátozás: az oldott anyag nem lé a gzfázisba Ekkor a termikus és mechanikai egyensúlyi feltételeken túl az anyagátmeneti egyensúly csak az re áll fenn: (f) (g) Vagyis ideális elegy + ideális gáz modell esetén a kémiai otenciálok egyenlsége a következ alakban írható fel: ( ( T ) + ln x( ( g ) ( T ) + ln ' / Tiszta re is felírhatjuk az egyensúly feltételét: ( ( T ) ( g ) ( T) + ln / két egyenlet különbsége tulajdonkéen a Raoult törvényt fejezi ki! Raoult-törvény jelen esetben természetesen csak az re áll fenn hiszen az oldott komonens nem lé át a gzfázisba: ln x ( ln ' / Fejezzük ki a Raoult törvénybl az gznyomásának csökkenését az oldatban! x ( 1 x ) x Ebbl ez egyenletbl edig a gznyomás-csökkenés: x majd a relatív gznyomás-csökkenés kétkomonens rendszerre XXVI/3
4 x n n + n Híg oldatokra vagyis ahol n >> n írható n n m m / M / M Vegyük észre hogy az egyenlet felhasználható ismeretlen minség oldott anyag moláris tömegének meghatározására! Figyelem: a gznyomás-csökkenés az oldott anyag részecskéinek számától függ anyagi minségétl nem gznyomás-csökkenés is kolligatív tulajdonság Vegyük észre: 1) z egyenlet felhasználható ismeretlen minség oldott anyag moláris tömegének meghatározására 2) Ha részben vagy teljesen disszociáló elektrolitot oldunk az ben akkor az oldódás után létrejött ionok száma határozza meg a gznyomás-csökkenés nagyságát Ebbl a disszociációfok is kiszámítható! 3) Töményebb oldatoknál nem a móltört hanem az aktivitás szabja meg a jelenséget! XXVI/4
5 fázisdiagram 1) Tudjuk hogy az oldott anyag nem lé át sem a gzfázisba sem a szilárd fázisba azok kizárólag az bl állnak Ezért a -T diagramban a szilárd-gz egyensúlyi görbe helye nem változik 2) zonban a folyadék-gz egyensúlyi görbe kisebb értékek felé tolódik adott T-nél (gznyomás-csökkenés) Ezzel együtt eltolódik a hármasont is 3) Mivel a hármasontban végzdik a szilárd-folyadék egyensúlyi görbe is a szilárd-folyadék egyensúlyi görbe is eltolódik alacsonyabb értékek felé adott T-nél ÁR: RM 68 z ábráról közvetlenül leolvasható a gznyomás-csökkenés a fagyásontcsökkenés és a forrásont-emelkedés jelensége is XXVI/5
6 Forrásont-emelkedés rendszer (ugyanaz mint a gznyomás-csökkenés tanulmányozásánál): ÁR: tkins 719 z egyensúly feltétele a tiszta re adott nyomáson (ahol l 1atm) ahol ( T ) ( T ) ln ( ( g ) + / T a tiszta re vonatkozó egyensúlyi hmérséklet a forrásont z egyensúly feltétele az oldatra ugyanazon az adott nyomáson ( T ) + ln x ( T ) ln ( ( ( g ) + / ahol T az oldatra vonatkozó egyensúlyi hmérséklet a forrásont két egyenlet jobb oldala a tiszta gzfázis kémiai otenciálját adja egy adott nyomáson Vegyük észre hogy a tiszta re vonatkozó egyenlet jobb oldalának és az oldatra vonatkozó egyenlet jobb oldalának más az értéke a hmérséklet-függés miatt Jelöljük a jobb oldalon álló tagok összegét a (g ) szimbólummal! XXVI/6
7 Így az oldatra felírhatjuk: ( T ) ln x ( T ) + ( ( ( g ) nyomás állandó ezért a nyomásfüggés jelölését a továbbiakban elhagyjuk z elz egyenlet átalakítás után a következt eredményezi: ln(1 x ( ) ( g ) ( T ) ( T ) G( T ) z egyenletben G ( T ) a tiszta árolgási szabadentaliája Ne feledjük a (g) és ( tiszta komonensekre vonatkozó arciális moláris szabadentaliák s így megegyeznek a moláris szabadentaliával! ( Tiszta re természetesen egyensúlyban G( T ) 0 : 0 ln1 ( g ) ( T ) ( T ) G( T ) ( két egyenlet különbségébl használva a összefüggést levezethet ln(1 x ( ) G ( ) G( T ) H ( T ) G T R H T 1 1 T T Híg oldatokra (x <<1) így az ln(1- x )- x egyenlség fennáll (Taylor-sor) valamint 1 T Ezért a forrásont-emelkedés: 1 T T T T T T T 2 S T 2 H x Szokás ezt az oldott anyag molalitásával is kifejezni: XXVI/7
8 T 2 H M m z egyenlet tömör alakja: T m m T ahol T m az re jellemz molális forrásont-emelkedési állandó (ebullioszkóos állandó): T 2 M H Vegyük észre: 1) z egyenlet felhasználható ismeretlen minség oldott anyag moláris tömegének meghatározására 2) Ha részben vagy teljesen disszociáló elektrolitot oldunk az ben akkor az oldódás után létrejött ionok száma határozza meg a forrásontemelkedés nagyságát Ebbl a disszociációfok is kiszámítható! 3) Töményebb oldatoknál nem a móltört hanem az aktivitás szabja meg a jelenség nagyságát! XXVI/8
9 Fagyásont-csökkenés vizsgált termodinamikai rendszer: - komonensek: + oldott anyag(ok) - fázisok: folyadékfázis + szilárd fázis egyensúly - korlátozás: az oldott anyag nem lé a szilárd fázisba rendszer: ÁR: tkins 720 z egyensúly feltétele a tiszta re ( T ) ( T ) ( ( sz) és legyen T a tiszta re vonatkozó egyensúlyi hmérséklet a fagyásont z egyensúly feltétele az oldatra ugyanazon az adott nyomáson ( T ) ln x ( T ) + ( ( ( sz) ahol T az oldatra vonatkozó egyensúlyi hmérséklet az oldat fagyásontja XXVI/9
10 két egyenlet jobb oldala a tiszta szilárd fázis kémiai otenciálját adja egy adott nyomáson Vegyük észre hogy a tiszta re vonatkozó egyenlet jobb oldalának és az oldatra vonatkozó egyenlet jobb oldalának más az értéke a hmérséklet-függés miatt nyomás állandó ezért a nyomásfüggés jelölését a továbbiakban elhagyjuk z oldatra tehát felírhatjuk átalakítás után: ln(1 x ( ) ( ( T ) ( T ) G( T ) ( sz) z egyenletben G ( T ) a tiszta olvadási szabadentaliája Ne feledjük a (sz) és ( tiszta komonensekre vonatkozó arciális moláris szabadentaliák s így megegyeznek a moláris szabadentaliával! Tiszta re természetesen egyensúlyban G( T ) 0 0 ln1 ( : ( T ) ( T ) G( T ) ( sz) két egyenlet különbségébl használva a összefüggést megmutatható hogy ln(1 x ( ) G H T ( ) G( T ) H ( T ) G T R S 1 1 T T Híg oldatokra (x <<1) így az -ln(1- x )x egyenlség fennáll (Taylor-sor) valamint 1 1 T T T 2 (eljel!) T T T T T Ezért a fagyásont-csökkenés: T 2 H x Szokás ezt az oldott anyag molalitásával is kifejezni: XXVI/10
11 T 2 H M m z egyenlet tömör alakja: T m m T f ahol T m f az re jellemz molális fagyásont-csökkenési állandó (krioszkóos állandó): T f 2 M H Vegyük észre: 1) z egyenlet felhasználható ismeretlen minség oldott anyag moláris tömegének meghatározására 2) Ha részben vagy teljesen disszociáló elektrolitot oldunk az ben akkor az oldódás után létrejött ionok száma határozza meg a fagyásontcsökkenés nagyságát Ebbl a disszociációfok is kiszámítható! 3) Töményebb oldatoknál nem a móltört hanem az aktivitás szabja meg a jelenség nagyságát! Kérem ellenrizzék a Riedel-jegyzetben látható alternatív levezetést is mely alkalmazható mind a fagyásont-csökkenés mind a forrásont-emelkedés jelenségének leírására! XXVI/11
12 Ozmotikus egyensúly vizsgált termodinamikai rendszer: - komonensek: + oldott anyag(ok) - fázisok: tiszta + oldat (fizikailag elválasztva) - korlátozás: az oldott anyag nem lé át a tiszta be ezt egy féligátereszt merev fal (mely csak az által átjárható) akadályozza meg jelenség: Mivel azonos nyomáson és hmérsékleten az kémiai otenciálja nem azonos a rendszer két felében áramlik át a magasabb kémiai otenciálú helyrl az alacsonyabbra a tiszta bl az oldatba Ugyanis ( T ) > ( T ) + ln x z átáramlása a kémiai otenciálok kiegyenlítdéséig tart Melyik változó megváltozása komenzálja a rendszer két felén az koncentrációbeli különbségét? rendszer: ÁR: tkins 723 XXVI/12
13 Ez a nyomás nyomás a féligátereszt fal két oldalán nem lesz egyenl Egy egyszer kísérletben a hidrosztatikai nyomás éen a nyomáskülönbséggel az ozmózisnyomással lesz egyenl! ÁR: tkins 724 nyomásnak az oldat oldalon nagyobbnak kell lennie hogy megakadályozza az részecskék további átáramlását z egyensúly feltételrendszere tehát a jelen kísérletben: T T oldat () (oldat) mechanikai egyensúly viszont nem áll fenn! oldat XXVI/13
14 kémiai otenciálok egyenlsége tehát: T ) ( T ) ( oldat) ( oldat ( ) de mivel a jobb oldalon tiszta komonens áll: ( T ) ( T ( oldat) oldat z oldat oldalán a kémiai otenciál felírható az összetétel függvényében: ) ( ) ( ) ln x ( oldat) T oldat T oldat + Hogyan kacsolhatjuk össze a tiszta re vonatkozó eltér nyomású kémiai otenciálokat? kémiai otenciál tiszta re vonatkozó teljes differenciáljának (infinitezimális megváltozásának) kiintegrálásával! V d S dt d Mivel a hmérséklet állandó: V d d kémiai otenciál nyomásfüggésére tehát: oldat oldat ( T ) ( T ) + V d ( T ) + z egyensúly feltétele tehát így alakul: ( T ) ( T ( oldat) oldat ) ( oldat ) V és ( T ) + ln x ( T oldat ) ( ) V + ln x ( T ) ( T ) + oldat XXVI/14
15 Vagyis: ( oldat ) V ln x két nyomás közötti különbség az ozmózisnyomás jele: Használva a korábbi sorfejtést a természetes alaú logaritmusra híg oldatok határesetében: Π V ln(1 x ) x Megfelel átrendezés után: Π V x V n n + n V n n V oldat n vagyis Π c sejtfalak féligátereszt tulajdonságúak így az él szervezetekben az ozmózisnyomás természetes jelenség! Nagysága az embernél kb 8 bar Miért nem szabad a hajótörötteknek tengervizet innia? XXVI/15
TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV.
TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV. TÖBBFÁZISÚ, TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK Kétkomponens szilárd-folyadék egyensúlyok Néhány fogalom: - olvadék - ötvözetek - amorf anyagok Állapotok feltüntetése:
Részletesebben6. Termodinamikai egyensúlyok és a folyamatok iránya
6. ermodinamikai egyensúlyok és a folyamatok iránya A természetben végbemenő folyamatok kizárólagos termodinamikai hajtóereje az entróia növekedése. Minden makroszkoikusan észlelhető folyamatban a rendszer
RészletesebbenTÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI III.
TÖKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYI III. OLDTOK EGYENSÚLYI: KORLÁTOZOTT OLDÓDÁS z elegyedés oldódás nem feltétlenül korlát, zz nem megy végbe teljes összetétel-trtománybn! H z oldódás korlátozott, kkor
RészletesebbenTERMODINAMIKAI EGYENSÚLYOK. heterogén és homogén. HETEROGÉN EGYENSÚLYOK: - fázisegyensúly. vezérlelv:
TERMODINAMIKAI EGYENSÚLYOK heterogén és homogén HETEROGÉN EGYENSÚLYOK: - fázisegyensúly vezérlelv: Gibbs-féle fázisszabály: Sz = K + 2 F Sz: a rendszer szabadsági fokainak megfelel számú intenzív TD-i
RészletesebbenOldatok - elegyek. Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű
Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott
RészletesebbenOldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű
Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott
RészletesebbenTÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI
TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI EMLÉKEZTET Termikus, mechanikai és anagátmeneti egensúl intenzív állaotjelzkkel kifejezett feltételrendszerét már kidolgoztuk! Alkalmazzuk több komonens és több
RészletesebbenFázisok. Fizikai kémia előadások 3. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet. Fázisok
Fázisok Fizikai kéia előadások 3. Turányi Taás ELTE Kéiai Intézet Fázisok DEF egy rendszer hoogén, ha () nincsenek benne akroszkoikus határfelülettel elválasztott részek és () az intenzív állaotjelzők
Részletesebben5/12/2010. Elegyek. 4-1 Az elegyek fajtái. 10% etanol oldat (v/v) 4-2 Koncentrációk. Mol koncentrációk. 4-3 intermolekuláris kölcsönhatások
Elegyek 4-1 Az elegyek fajtái 4-1 Elegyek fajtái 4-2 Koncentrációk 4-3 Intermolekuláris erők, az elegyedés folyamata 4-4 Elegyek keletkezése, egyensúly 4-5 Gázok oldhatósága 4-6 Elegyek gőznyomása 4-7
RészletesebbenA BELS ENERGIÁRA VONATKOZÓ ALAPVET EGYENLET. du=w+q
AZ I. É II. FÉEL EGYEÍÉE A BEL ENERGIÁRA ONAKOZÓ ALAPE EGYENLE ekintsük a D. I. ftételét: Mi a jelentése? wq a egy egyszer zárt (nincs anyagcsere) D-i renszert vizsgálunk és a renszer változásai (h és
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 11-1 Spontán és nem spontán folyamat 11-2 Entrópia 11-3 Az entrópia kiszámítása 11-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 11-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG
Részletesebbenszámot a Z felosztáshoz tartozó integrálközelít összegnek nevezzük. Jelöljük Z-vel a s i -számok leghosszabbikát.
MEMIKI KÖZBEEÉ: INERÁLÁ I. Bronstejn-zemengyajev: Matematikai Zsebkönyv Elsfajú görbementi integrálok Legyen K szakaszonként sima görbedarab, kezdontja, végontja B és uf(x,y) a K görbét tartalmazó tartományban
RészletesebbenElegyek. Csonka Gábor 2008 Általános Kémia: oldatok 1 dia
Elegyek 7-1 Elegyek fajtái 7-2 Koncentrációk 7-3 Intermolekuláris erők, az elegyedés folyamata 7-4 Elegyek keletkezése, egyensúly 7-5 Gázok oldhatósága 7-6 Elegyek gőznyomása 7-7 Ozmózis nyomás 7-8 Fagyáspont
RészletesebbenÁltalános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)
Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám
Részletesebben5 = nr. nrt V. p = p p T T. R p TISZTA FÁZISOK TERMODINAMIKAI FÜGGVÉNYEI IDEÁLIS GÁZOK. Állapotegyenletbl levezethet mennyiségek. Az állapotegyenlet:
IZA FÁZIOK ERMODINAMIKAI FÜGGÉNYEI IDEÁLI GÁZOK Állaotegyenletbl levezethet ennyiségek Az állaotegyenlet: Moláris térfogat egváltozása: R R R R eroinaikai függvények Bels energia onoatoos ieális gázra
RészletesebbenHalmazállapot-változások vizsgálata ( )
Halmazállapot-változások vizsgálata Eddigi tanulmányaik során a szilárd, folyékony és légnemő, valamint a plazma állapottal találkoztak. Ezen halmazállapotok mindegyikében más és más összefüggés áll fenn
RészletesebbenElegyek. Fizikai kémia előadások 5. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet. Elegyedés
Elegyek Fzka kéma előadások 5. Turány Tamás ELTE Kéma Intézet Elegyedés DEF elegyek: makroszkokusan homogén, többkomonensű rendszerek. Nemreaktív elegyben kéma reakcó nncs, de szerkezet változás lehet!
RészletesebbenKémiai egyensúly. Fizikai kémia előadások 6. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet. ν j sztöchiometriai együttható
émiai egyensúly Fizikai kémia előadások 6. Tuányi Tamás ELTE émiai Intézet Sztöchiometiai együttható ν sztöchiometiai együttható általános kémiai eakció: (a temokémiában használtuk előszö) ν A 0 ν A eaktánsa
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 6-1 Spontán folyamat 6-2 Entrópia 6-3 Az entrópia kiszámítása 6-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 6-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG 6-6 Szabadentalpia változás
Részletesebben2.11. A kétkomponensű rendszerek fázisegyensúlyai
Fejezetek a fizikai kémiából 2.11. kétkomonensű rendszerek fázisegyensúlyai kétkomonensű rendszerekben (C=2), amikor mind a nyomás, mint a hőmérséklet befolyásolja a rendszer állaotát (n=2), Gibbs törvénye
RészletesebbenÁltalános kémia vizsgakérdések
Általános kémia vizsgakérdések 1. Mutassa be egy atom felépítését! 2. Mivel magyarázza egy atom semlegességét? 3. Adja meg a rendszám és a tömegszám fogalmát! 4. Mit nevezünk elemnek és vegyületnek? 5.
RészletesebbenEGYKOMPONENS RENDSZEREK: A FOLYADÉKFELÜLET HATÁSA
EGYKOMPONEN RENDZEREK: A FOLYADÉKFELÜLE HAÁA A FOLYADÉKOK FELÜLEE Határfelületek hatását eddig elhanyagoltuk! De ha egy folyadék halmazállaotú termodinamikai rendszer határfelületének mérete összehasonlítható
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:
RészletesebbenHOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA
HOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA I. Az elektrokémia áttekintése. II. Elektrolitok termodinamikája. A. Elektrolitok jellemzése B. Ionok termodinamikai képződési függvényei C.
RészletesebbenIdeális gáz és reális gázok
Ideális gáz és reális gázok Fizikai kémia előadások 1. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet Állaotjelzők állaotjelző: egy fizikai rendszer makroszkoikus állaotát meghatározó mennyiség egykomonensű gázok állaotjelzői:
RészletesebbenMűvelettan 3 fejezete
Művelettan 3 fejezete Impulzusátadás Hőátszármaztatás mechanikai műveletek áramlástani műveletek termikus műveletek aprítás, osztályozás ülepítés, szűrés hűtés, sterilizálás, hőcsere Komponensátadás anyagátadási
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató
RészletesebbenÁltalános kémia gyakorlat vegyészmérnököknek. 2015/2016. őszi félév
Általános kémia gyakorlat vegyészmérnököknek 2015/2016. őszi félév Zárthelyik A zárthelyik időpontja az kari zh-időpont: 17 00 19 00. A zárthelyik időtartama 90 perc. Mindkét zárthelyin legalább 50%-ot
RészletesebbenTermodinamikai bevezető
Termodinamikai bevezető Alapfogalmak Termodinamikai rendszer: Az univerzumnak az a részhalmaza, amit egy termodinamikai vizsgálat során vizsgálunk. Termodinamikai környezet: Az univerzumnak a rendszeren
Részletesebben1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1
1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy
RészletesebbenÁltalános kémia gyakorlat biomérnököknek
Általános kémia gyakorlat biomérnököknek Zárthelyi követelmények A zárthelyik időtartama 90 perc. Mindkét zárthelyin legalább 50%-ot kell teljesíteni az elégséges jegyért. Akinek nincs meg az 50%-os eredménye,
RészletesebbenMakroszkópos tulajdonságok, jelenségek, közvetlenül mérhető mennyiségek leírásával foglalkozik (például: P, V, T, összetétel).
Mire kell? A mindennapi gyakorlatban előforduló jelenségek (például fázisátalakulások, olvadás, dermedés, párolgás) értelmezéséhez, kvantitatív leírásához. Szerkezeti anyagok tulajdonságainak változása
RészletesebbenK=1, tiszta anyagokról van szó. Példa: víz, széndioxid. Jelöljük a komponenst A-val.
EGYKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYA FÁZISOK STABILITÁSA: A FÁZISDIAGRAMOK K1, tiszta anyagokról van szó Példa: víz, széndioxid Jelöljük a komonenst A-val Legyen jelen egy ázis Hogyan változik az A
Részletesebben1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont
1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,
RészletesebbenHalmazállapot változások
Halmazállapot változások 6. hét Egy anyag különbözı halmazállapotai közötti átmenet - elsıfajú fázisátalakulások A kémiai összetétel nem változik meg Adott nyomáson meghatározott hımérsékleten megy végbe
RészletesebbenTöbbértékű savak és bázisok Többértékű savnak/lúgnak azokat az oldatokat nevezzük, amelyek több protont képesek leadni/felvenni.
ELEKTROLIT EGYENSÚLYOK : ph SZÁMITÁS Általános ismeretek A savak vizes oldatban protont adnak át a vízmolekuláknak és így megnövelik az oldat H + (pontosabban oxónium - H 3 O + ) ion koncentrációját. Erős
RészletesebbenMűszaki hőtantermodinamika. Műszaki menedzsereknek. BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék
Műszaki hőtantermodinamika Műszaki menedzsereknek Termodinamikai rendszer Meghatározott anyagmennyiség, agy/és Véges térrész. A termodinamikai rendszert a környezetétől tényleges agy elkézelt fal álasztja
RészletesebbenVÁLASZOK A FIZKÉM I ALAPKÉRDÉSEKRE, KERESZTÉVFOLYAM 2006
ÁLASZOK A FIZKÉM I ALAPKÉRDÉSEKRE, KERESZÉFOLYAM 6. Az elszgetelt rendszer határfelületén át nem áramlk sem energa, sem anyag. A zárt rendszer határfelületén energa léhet át, anyag nem. A nytott rendszer
RészletesebbenBiofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis
Biofizika szeminárium Diffúzió, ozmózis I. DIFFÚZIÓ ORVOSI BIOFIZIKA tankönyv: III./2 fejezet Részecskék mozgása Brown-mozgás Robert Brown o kísérlet: pollenszuszpenzió mikroszkópos vizsgálata o megfigyelés:
RészletesebbenBiológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László
Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László -Az anyagcsere és a transzportfolyamatok. - Makrotranszport : jelentős anyagmennyiségek transzportja : csöveken, edényeken keresztül : nagyobb
RészletesebbenAxiomatikus felépítés az axiómák megalapozottságát a felépített elmélet teljesítképessége igazolja majd!
Hol vagyunk most? Definiáltuk az alapvet fogalmakat! - TD-i rendszer, fajtái - Környezet, fal - TD-i rendszer jellemzi - TD-i rendszer leírásához szükséges változók, állapotjelzk, azok csoportosítása -
RészletesebbenFIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
RészletesebbenAz α értékének változtatásakor tanulmányozzuk az y-x görbe alakját. 2 ahol K=10
9.4. Táblázatkezelés.. Folyadék gőz egyensúly kétkomponensű rendszerben Az illékonyabb komponens koncentrációja (móltörtje) nagyobb a gőzfázisban, mint a folyadékfázisban. Móltört a folyadékfázisban x;
RészletesebbenKövetelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv
Fizikai kémia és radiokémia B.Sc. László Krisztina 18-93 klaszlo@mail.bme.hu F ép. I. lépcsőház 1. emelet 135 http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/kornymern Követelmények: 2+0+1 f - részvétel
Részletesebben5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével
5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével 5.1. Átismétlendő anyag 1. Adszorpció (előadás) 2. Langmuir-izoterma (előadás) 3. Spektrofotometria és Lambert Beer-törvény
RészletesebbenFluidum-kőzet kölcsönhatás: megváltozik a kőzet és a fluidum összetétele és új egyensúlyi ásványparagenezis jön létre Székyné Fux V k álimetaszo
Hidrotermális képződmények genetikai célú vizsgálata Bevezetés a fluidum-kőzet kölcsönhatás, és a hidrotermális ásványképződési környezet termodinamikai modellezésébe Dr Molnár Ferenc ELTE TTK Ásványtani
RészletesebbenFolyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye
Folyadékok áramlása Folyadékok Folyékony halmazállapot nyíróerő hatására folytonosan deformálódik (folyik) Folyadék Gáz Plazma Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 2012.09.12. Folyadék Rövidtávú
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK
ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha
RészletesebbenÁltalános Kémia Gyakorlat II. zárthelyi október 10. A1
2008. október 10. A1 Rendezze az alábbi egyenleteket! (5 2p) 3 H 3 PO 3 + 2 HNO 3 = 3 H 3 PO 4 + 2 NO + 1 H 2 O 2 MnO 4 + 5 H 2 O 2 + 6 H + = 2 Mn 2+ + 5 O 2 + 8 H 2 O 1 Hg + 4 HNO 3 = 1 Hg(NO 3 ) 2 +
RészletesebbenAz anyagi rendszerek csoportosítása
Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi
RészletesebbenA kémiai és az elektrokémiai potenciál
Dr. Báder Imre A kémiai és az elektrokémiai potenciál Anyagi rendszerben a termodinamikai egyensúly akkor állhat be, ha a rendszerben a megfelelő termodinamikai függvénynek minimuma van, vagyis a megváltozása
Részletesebben1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:
1. előadás Gáztörvények Kapcsolódó irodalom: Fizikai-kémia I: Kémiai Termodinamika(24-26 old) Chemical principles: The quest for insight (Atkins-Jones) 6. fejezet Kapcsolódó multimédiás anyag: Youtube:
Részletesebben2012/2013 tavaszi félév 8. óra
2012/2013 tavasz félév 8. óra Híg oldatok törvénye Fagyáspontcsökkenés és forráspont-emelkedés, Ozmózsnyomás Molárs tömeg meghatározása kollgatív tulajdonságok segítségével Erős elektroltok kollgatív tulajdonsága
RészletesebbenAl-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása
l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék
RészletesebbenHatvány gyök logaritmus
Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszék 1 Hatvány gyök logaritmus Hatványozás azonosságai 1. Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz-e vagy hamis! Ha két szám négyzete egyenl, akkor
RészletesebbenTiszta anyagok fázisátmenetei
Tiszta anyagok fázisátenetei Fizikai kéia előadások 4. Turányi Taás ELTE Kéiai Intézet Fázisok DEF egy rendszer hoogén, ha () nincsenek benne akroszkoikus határfelülettel elválasztott részek és () az intenzív
RészletesebbenAnyagtudomány. Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák)
Anyagtudomány Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák) Kétkomponensű fémtani rendszerek fázisai és szövetelemei Folyékony, olvadék fázis Színfém (A, B) Szilárd oldat (α, β) (szubsztitúciós, interstíciós)
RészletesebbenOrvosi Fizika 10. Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László
Orvosi Fizika 10. Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László -Az anyagcsere és a transzportfolyamatok. - Makrotranszport : jelentős anyagmennyiségek transzportja : csöveken, edényeken
Részletesebben1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai
3.1. Ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai rendszer? Az anyagi valóság egy, általunk kiválasztott szempont vagy szempontrendszer
RészletesebbenHőtan I. főtétele tesztek
Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele
RészletesebbenBiológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László
Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László -Az anyagcsere és a transzportfolyamatok. - Makrotranszport : jelentős anyagmennyiségek transzportja : csöveken, edényeken keresztül : nagyobb
Részletesebben1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenTermodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi
RészletesebbenA szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos
Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy
RészletesebbenTermészetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!
Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenAZ ALUMINUM KORRÓZIÓJÁNAK VIZSGÁLATA LÚGOS KÖZEGBEN
Laboratóriumi gyakorlat AZ ALUMINUM KORRÓZIÓJÁNAK VIZSGÁLATA LÚGOS KÖZEGBEN Az alumínium - mivel tipikusan amfoter sajátságú elem - mind savakban, mind pedig lúgokban H 2 fejldés közben oldódik. A fémoldódási
Részletesebbenszemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter
2. szemináriumi ZH A csoport Név: NEPTUN-kód: A feladatlapra írja rá a nevét és a NEPTUN kódját! A dolgozat feladatainak megoldására maximálisan 90 perc áll rendelkezésre. A helyesnek vált válaszokat a
RészletesebbenLégköri termodinamika
Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a
Részletesebben8.8. Folyamatos egyensúlyi desztilláció
8.8. olyamatos egyensúlyi desztilláció 8.8.1. Elméleti összefoglalás olyamatos egyensúlyi desztillációnak vagy flash lepárlásnak nevezzük azt a desztillációs műveletet, amelynek során egy folyadék elegyet
RészletesebbenA termodinamika törvényei
A termodinamika törvényei 2009. 03. 23-24. Kiss Balázs Termodinamikai Természeti környezetünk meghatározott tulajdonságú falakkal leválasztott része. nincs kölcsönhatás a környezettel izolált kissb3@gmail.com
RészletesebbenA van der Waals-gáz állapotegyenlete és a Joule Thompson-kísérlet Kiegészítés fizikus hallgatók számára
van der Waals-gáz állaotegyenlete és a Joule homson-kísérlet Kiegészítés fizikus hallgatók számára Cserti József Eötvös Loránd udományegyetem, Komlex Rendszerek Fizikája anszék 006. december. van der Waals-állaotegyenlet:
Részletesebben2011/2012 tavaszi félév 2. óra. Tananyag:
2011/2012 tavaszi félév 2. óra Tananyag: 2. Gázelegyek, gőztenzió Gázelegyek összetétele, térfogattört és móltört egyezősége Gázelegyek sűrűsége Relatív sűrűség Parciális nyomás és térfogat, Dalton-törvény,
RészletesebbenFiók ferde betolása. A hűtőszekrényünk ajtajának és kihúzott fiókjának érintkezése ihlette az alábbi feladatot. Ehhez tekintsük az 1. ábrát!
1 Fiók ferde betolása A hűtőszekrényünk ajtajának és kihúzott fiókjának érintkezése ihlette az alábbi feladatot. Ehhez tekintsük az 1. ábrát! 1. ábra Itt azt látjuk, hogy egy a x b méretű kis kék téglalapot
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 10-1 Dinamikus egyensúly 10-2 Az egyensúlyi állandó 10-3 Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések 10-4 Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége 10-5 A reakció hányados, Q:
RészletesebbenÁltalános kémia gyakorlat biomérnököknek
Általános kémia gyakorlat biomérnököknek Zárthelyi követelmények A zárthelyik időtartama 90 perc. Mindkét zárthelyin legalább 50%-ot kell teljesíteni az elégséges jegyért. Akinek nincs meg az 50%-os eredménye,
RészletesebbenEgyenletek, egyenlőtlenségek VII.
Egyenletek, egyenlőtlenségek VII. Magasabbfokú egyenletek: A 3, vagy annál nagyobb fokú egyenleteket magasabb fokú egyenleteknek nevezzük. Megjegyzés: Egy n - ed fokú egyenletnek legfeljebb n darab valós
Részletesebbenszemináriumi D csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter
2. szemináriumi ZH D csoport Név: NEPTUN-kód: A feladatlapra írja rá a nevét és a NEPTUN kódját! A dolgozat feladatainak megoldására maximálisan 90 perc áll rendelkezésre. A helyesnek vált válaszokat a
RészletesebbenBIOFIZIKA I OZMÓZIS Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS
BIOFIZIKA I OZMÓZIS - 2010. 10. 26. Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS BIOFIZIKA I - DIFFÚZIÓ DIFFÚZIÓ - ÁTTEKINTÉS TRANSZPORTFOLYAMATOK ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA ONSAGER EGYENLET lineáris, irreverzibilis
RészletesebbenMéréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1
Méréstechnika Rezgésmérés Készítette: Ángyán Béla Iszak Gábor Seidl Áron Veszprém 2014 [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 A rezgésekkel kapcsolatos alapfogalmak A rezgés a Magyar Értelmező Szótár megfogalmazása
RészletesebbenFIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
RészletesebbenAnyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika. Anyagvizsgálati módszerek
Anyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika Anyagvizsgálati módszerek Pannon Egyetem Mérnöki Kar Anyagvizsgálati módszerek Optikai módszerek 1/ 18 Potenciometria Potenciometria olyan analitikai eljárások
RészletesebbenAZ ELEKTROKÉMIA VÁLOGATOTT ALKALMAZÁSI TERÜLETEI
AZ ELEKTROKÉMIA VÁLOGATOTT ALKALMAZÁSI TERÜLETEI Elektrokémiai áramforrások Csoportosításuk: - primer elemek: nem tölthetk újra - szekunder elemek: újabb kisütési-feltöltési ciklus lehetséges - tüzelanyag
RészletesebbenEz mit jelent? Ahány könyv annyi interpretáció, annyi diszciplína kerül bele.
BEVEZETÉS TÁRGY CÍME: FIZIKAI KÉMIA Ez mit jelent? Ahány könyv annyi interpretáció, annyi diszciplína kerül bele. Ebben az előadásban: a fizika alkalmazása a kémia tárgykörébe eső fogalmak magyarázatára.
RészletesebbenAz anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik
Részletesebben(1 + (y ) 2 = f(x). Határozzuk meg a rúd alakját, ha a nyomaték eloszlás. (y ) 2 + 2yy = 0,
Feladatok az 5. hétre. Eredményekkel és kidolgozott megoldásokkal. Oldjuk meg az alábbi másodrend lineáris homogén d.e. - et, tudva, hogy egy megoldása az y = x! x y xy + y = 0.. Oldjuk meg a következ
Részletesebbenszemináriumi C csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter
2. szemináriumi ZH C csoport Név: NEPTUN-kód: A feladatlapra írja rá a nevét és a NEPTUN kódját! A dolgozat feladatainak megoldására maximálisan 90 perc áll rendelkezésre. A helyesnek vált válaszokat a
RészletesebbenAz atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )
Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív
RészletesebbenDifferenciálegyenletek. Vajda István március 4.
Analízis előadások Vajda István 2009. március 4. Függvényegyenletek Definíció: Az olyan egyenleteket, amelyekben a meghatározandó ismeretlen függvény, függvényegyenletnek nevezzük. Függvényegyenletek Definíció:
RészletesebbenRugalmas láncgörbe alapvető összefüggések és tudnivalók I. rész
Rugalmas láncgörbe alapvető összefüggések és tudnivalók I rész evezetés rugalmas láncgörbe magyar nyelvű szakirodalma nem túl gazdag Egy viszonylag rövid ismertetés található [ 1 ] - ben közönséges ( azaz
RészletesebbenReakciókinetika és katalízis
Reakciókinetika és katalízis k 4. előadás: 1/14 Különbségek a gázfázisú és az oldatreakciók között: 1 Reaktáns molekulák által betöltött térfogat az oldatreakciónál jóval nagyobb. Nincs akadálytalan mozgás.
Részletesebben6 Ionszelektív elektródok. elektródokat kiterjedten alkalmazzák a klinikai gyakorlatban: az automata analizátorokban
6. Szelektivitási együttható meghatározása 6.1. Bevezetés Az ionszelektív elektródok olyan potenciometriás érzékelők, melyek valamely ion aktivitásának többé-kevésbé szelektív meghatározását teszik lehetővé.
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.
Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Halmazállapotok, fázisok Fizikai állapotváltozások (fázisátmenetek), a Gibbs-féle fázisszabály Fizikai módszerek anyagok tisztítására - Szublimáció
RészletesebbenFüggvények július 13. f(x) = 1 x+x 2 f() = 1 ()+() 2 f(f(x)) = 1 (1 x+x 2 )+(1 x+x 2 ) 2 Rendezés után kapjuk, hogy:
Függvények 015. július 1. 1. Feladat: Határozza meg a következ összetett függvényeket! f(x) = cos x + x g(x) = x f(g(x)) =? g(f(x)) =? Megoldás: Összetett függvény el állításához a küls függvényben a független
RészletesebbenMűszaki hőtan I. ellenőrző kérdések
Alapfogalmak, 0. főtétel Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és zárt termodinamikai rendszer? A termodinamikai rendszer (TDR) az anyagi
RészletesebbenMűszaki termodinamika I. 2. előadás 0. főtétel, 1. főtétel, termodinamikai potenciálok, folyamatok
Műszaki termodinamika I. 2. előadás 0. főtétel, 1. főtétel, termodinamikai potenciálok, folyamatok Az előadás anyaga pár napon belül pdf formában is elérhető: energia.bme.hu/~imreattila (nem kell elé www!)
RészletesebbenAllotróp módosulatok
Allotróp módosulatok Egy elem azonos halmazállapotú, de eltérő molekula- vagy kristályszerkezetű változatai. Created by Michael Ströck (mstroeck) CC BY-SA 3.0 A szén allotróp módosulatai: a) Gyémánt b)
Részletesebben5. Laboratóriumi gyakorlat
5. Laboratóriumi gyakorlat HETEROGÉN KÉMIAI REAKCIÓ SEBESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A CO 2 -nak vízben történő oldódása és az azt követő egyensúlyra vezető kémiai reakció az alábbi reakcióegyenlettel írható le:
RészletesebbenElektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény
Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás Az anyag részecskéi akadályozzák a töltések mozgását. Ezt a tulajdonságot nevezzük elektromos ellenállásnak. Annak a fogyasztónak
Részletesebben