Moder iacelmélet Moder iacelmélet A iaci erő mérése ELTE TáTK Közgazdaságtudomáyi Taszék Selei Adrie ELTE TáTK Közgazdaságtudomáyi Taszék Készítette: Hidi Jáos A taayag a Gazdasági Verseyhivatal Verseykultúra Közotja és a Tudás-Ökoómia Alaítváy támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudomáyi Taszékéek közreműködésével A taayag a Gazdasági Verseyhivatal Verseykultúra Közotja és a Tudás-Ökoómia Alaítváy támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudomáyi Taszékéek közreműködésével Piacmeghatározás Azoosítsuk egy termék legközelebbi helyettesítőit A kellőe közeli helyettesítő termékek egy iacot, a relevás iacot alkotják Eek módszertai kerete: a hiotetikus mooolista teszt Relevás iac: az a legszűkebb termékkör, amely ha egyetle vállalat (a hiotetikus mooolista) iráyítása alá kerüle, akkor tartósa árat tuda emeli, és ezzel rofitot öveli Hiotetikus mooolista teszt A hiotetikus mooolista teszt tehát azt vizsgálja (teszteli), hogy kées lee-e egy hiotetikus vállalat, amelyik egyedüli gyártója az adott termékcsoortak, rofitot öveli egy tartós áremeléssel Ha ige, akkor a vizsgált termékcsoort egy relevás iacot alkot, azaz sikerült meghatározi a iacot A módszer agol eve Small ad Sigificat No-trasitory Icrease i Prices (SSNIP) Test Hiotetikus mooolista teszt alkalmazása Kezdjük a lehető legszűkebb termékkörrel (l. HB jelű grafit ceruza) Kérdés: ha a terméket egy mooólium gyártaá, kées lee tartósa árat emeli a jeleleg megfigyelhető árakhoz kéest? Ha ige, akkor a HB jelű grafit ceruza egy relevás iac Ha em, akkor bizoyára azért em, mert létezik eek a termékek egy közeli helyettesítője, és a fogyasztók áremelés eseté azt választaák (l. egyéb keméységű, 3H-3B jelű grafit ceruzák) Hiotetikus mooolista teszt alkalmazása Ekkor ezt a közeli helyettesítő terméket is be kell vei a hiotetikus mooolista vizsgálatba (mideféle grafit ceruzák) Kérdés: ha az összes tíusú grafit ceruzát egy mooólium gyártaá, kées lee tartósa árat emeli a jeleleg megfigyelhető árakhoz kéest?
Hiotetikus mooolista teszt alkalmazása Ha ige, akkor sikerült azoosítauk a relevás iacot Hisze ha ics közeli helyettesítője a grafit ceruzáak, akkor értelemszerűe ez egy iac (A robléma azoba az lehet, hogy ameyibe valamilye okból a grafit ceruzák ára eleve mooolista ár, akkor egy tartós áremelés em lee rofit övelő, hisze a kiiduló mooolista ár defiíció szerit rofitot maximalizáló ár) Ha em, akkor tovább kell bővítei a vizsgált termékcsoortot (kiegészítei l. a golyóstollakkal) A iaci erő meghatározása A iaci erőt a következőkée defiiáljuk: Lehetőség arra, hogy az árat a tökéletese verseyzői ár fölé emeljük Hogya lehet méri a iaci erőt? 1. mérési módszer: Lerer-idex Az ár és a határköltség közötti külöbség az ár százalékába (árrés) L MC Lerer-idex és iaci erő Ha felidézzük a Courot-modell árazási kéletét, akkor láthatjuk, hogy a Lerer-idex a következőkée alakult: c i α i η Ez alajá tehát azok a vállalatok redelkezek agy iaci erővel (a Lerer-idex által mért mutató szerit), amelyek rugalmatla kereslettel szembesülek, és a iaci részesedésük magas Hogya lehet méri a iaci erőt?. mérési módszer: Kocetrációs mutatók Határozzuk meg az i vállalat iaci részesedését α i q i / Q Redezzük a vállalatokat iaci részesedés szerit csökkeő sorredbe A legagyobb m vállalat kocetrációs mutatója: I m m i 1 α i Hogya lehet méri a iaci erőt? További fotos kocetrációs mutató a Herfidahl-idex: I H i 1 Az összes vállalat iaci részesedését figyelembe veszi Mooólium eseté értéke 1 Két azoos méretű vállalat eseté 1/ Három azoos méretű vállalat eseté 1/3 α i
Edogé iaci kocetráció Korábba a vállalatok számát adottak vettük, azaz imlicite feltettük, hogy a iacra való beléés túlságosa költséges ahhoz, hogy megérje Ha azoba a iacra való beléés lehetséges, akkor a vállalatok száma edogé módo fog meghatározódi, vagyis a iaci kocetráció edogé Va olya, hogy otimális iaci kocetráció? Szabad iaci beléés Tegyük fel, hogy icseek se beléési, se kiléési korlátok A kiléési korlát a beléési dötésél is fotos A iacra való beléések csak egy egyszeri költsége va A vállalatok két léésbe döteek: 1. beléési dötés. ha már a iaco vaak, milye magatartást fogak követi Szabad iaci beléés Vegyük egy olya iarágat, ahol a vállalatok egyformák A beléés egyszeri költsége legye e > 0 Ha vállalat va a iaco, akkor rofitjuk egyekét π(), és π() > π(+1) Szabad beléés eseté a vállalatok száma e, ahol π( e ) e > 0 és π( e +1) e < 0 Ha e övekszik, akkor e csökke Szabad iaci beléés a Vegyük az egyszerű, lieáris esetet P(q) a bq, C(q) cq, c < a Egyesúlyba q() (a - c) / [b( + 1)] Mivel q(+1) < q(), azért az újabb beléők csökketik a már bet lévők iacát Az előző heti ayagba láthattuk, hogy a mi az egyes vállalatok rofitja: Szabad iaci beléés a Szabad beléés eseté tehát (ld. előző heti ayag): π a c ( ) ( ) ( a c) 1 e e e 0 + 1 b e + 1 A vállalatok száma tehát edogé módo határozódik meg, a keresleti függvéy (a iac mérete), a költségfüggvéy (techológia) és a beléési költségek alajá (ld. még Peall 9.6) be W Szabad iaci beléés a De vajo mi lee a társadalmi szite otimális vállalatszám (iaci kocetráció)? Jelölje W TT + FT a társadalmi többletet: ( ) π ( ) + FT ( ) ERF : W ( + ) b a c + 1 3 ( ) ( ) ( a c) 0 + 1 be e max
Szabad iaci beléés a Egyforma vállalatok és szabad beléés eseté a túl sok lesz a vállalat (elveszik egymástól a iaci teret) Vegyük egy egyszerű iaci szerkezetet, ahol a vállalatok egyformák és a termékek homogéek Kereslet függvéy: q P(q, x) Ahol x a keresletet befolyásoló exogé téyezők Határköltség: MC c(q, w) Ahol w a költségeket befolyásoló exogé téyezők Emlékezzük arra, hogy a vállalat akkor maximalizálja rofitját, ha teljesül, hogy MR MC Mekkora is a határbevétel? Tudjuk l., hogy: Tökéletes versey eseté MR Mooólium eseté MR + P q Courot-oligoólium eseté edig MR + 1/ P q Felírhatjuk a feti MR összefüggést általáos formába is: P( q, x) MR + λ q q Ahol éldául Versey eseté λ 0 Mooólium eseté λ 1 Courot-oligoólium eseté λ 1/ Az ée vizsgált iaco λ értékét keressük Kedvező feltételek mellett, ha va elegedő adat, akkor ökoometriai eszközökkel becsülhetjük a következő összefüggést: P( q, x) + λ q c( q, w) q Lerer-idex formába is kifejezhetjük: ( q, w) P( q x) c, λ q q λ η Piaci erő felméréséek adatigéye A feti megközelítések közül az 1. esetbe, a Lerer-idex meghatározásához ismeri kellee a határköltséget, ami a vállalato kívülről többyire eheze megfigyelhető Ilyekor magát a határköltséget is becsüli kell külöböző modellek alajá Továbbá vaak olya iarágak, ahol a határköltség viszoylag alacsoy (l. távközlés, iformációs termékek), ahol a magas árrés (magas Lerer-idex) elleére is lehet, hogy itezív versey zajlik, iaci erő élkül
Piaci erő felméréséek adatigéye A. esetbe a kocetrációs mutatók kiszámításához csuá a iaci részesedéseket kell ismeri, ami már sokkal köyebb Az értékesítési adatokat kell összegyűjtei, ami többyire megfigyelhető a külső szerelők számára (ez sem midig teljesül) A módszer korlátja, hogy a kocetrációs mutatók csak közvetett kacsolatba vaak a iaci erővel, és előfordulhat, hogy erőse kocetrált iacoko egyik szerelőek sics iaci ereje Piacmeghatározás, versey A verseyolitikai vagy szabályozási célú iacmeghatározás gyakra em egy formális, kevés mozgásteret biztosító módszerre éül, haem bár hasoló közgazdasági szemotok alajá az adott iaci sajátosságokat figyelembevevő, kevésbé formális eljárást követ Jó élda erre a Magyar Eergia Hivatal által készített gáz kiskereskedelmi iacelemzés, amely egy összetett iaci köryezetbe értékeli a versey itezitását A iacmeghatározás itt is tekitettel va - a SSNIP teszt szellemébe a termékek helyettesítési viszoyaira, de további részleteket is figyelembe kell vegye MEH: földgáz kiskereskedelmi iacáak értékelése (statikus) MEH: földgáz kisker. iacáak értékelése (diamikus) Félvezetők iaca Félvezetők iaca
Az Itel iaci ereje A feti adatok alajá úgy tűik, hogy az Itel iaci részesedése em kiugró, csuá 16,1%-os Mekkora iaci ereje lehet egy ilye kis iaci részesedésű vállalatak? Megfelelő-e ez a iacmeghatározás az Itel iaci erejéek felméréséhez? A félvezetők iaca egy meglehetőse tág kategória, félvezetőt sok midere haszálak Emiatt ezek a termékek egymásak em közeli helyettesítői Az Itel iaci ereje A relevás iac helyes meghatározása kulcsfotosságú a iaci erő felmérésébe A félvezetők iaca alkalmas lehet a vállalatok méretéek összehasolítására, de a iaci erejük meghatározásához túl tág A iaci erő szemotjából olya, relevás iacot kell meghatározi, amelye a termékek közeli helyettesítők Ehhez jó jelöltek tűik l. a személyi számítógéekbe haszált rocesszorok iaca Itel és AMD A személyi számítógéekbe haszált rocesszorok iacá az Itel részesedése jeletős, egyes adatok szerit 80% körüli Mekkora tehát az Itel iaci ereje? Az árrése 60% fölötti, ami magas Lerer-idexet ad. De következik ebből, hogy magas a iaci ereje? Nem, mert a határköltség ebbe az iarágba viszoylag alacsoy A iaci kocetráció is magas, mégis erős versey va az Itel és az AMD között Az Itel iaci erejéek megítélése tehát em is olya köyű feladat, ömagába a feti mutatókból em lehet megítéli Piaci erő: áttekités A iaci erő mérése összetett feladat Az egyszerű mutatók alajá legfeljebb hasoló szerkezetű iacok összehasolítására vállalkozhatuk De még itt is tekitettel kell leük számos egyéb téyezőre (l. itézméyi köryezet), amik erőse befolyásolják a téyleges iaci erőt A iaci erő midig valamilye iacmeghatározással együtt értelmezhető, így ha a iacot rosszul határozzuk meg, akkor a iaci erőt is rosszul mérjük fel Többtermékes vállalatok eseté em is értelmezhető a vállalat egészéek iaci ereje, csuá egy-egy iac viszoylatába Áttekitő kérdések Ismertessük a hiotetikus mooolista tesz működését Mire haszálható a Lerer-idex és a kocetrációs mutatók? Milye iformációkra va szükség kiszámításukhoz? Milye korlátai vaak, ha a iaci erőt a feti mutatókkal róbáljuk méri? Foglaljuk össze, hogy milye érvek merülek fel a MEH földgáz kiskereskedelmi iacelemzésébe a versey erősségéek megítélésekor