Diszkrét Matematika 1. óra Fokszámsorozatok

Hasonló dokumentumok
Azonos névleges értékű, hitelesített súlyokból alkotott csoportok együttes mérési bizonytalansága

A Sturm-módszer és alkalmazása

Tartalomjegyzék. 4.3 Alkalmazás: sorozatgyártású tűgörgő átmérőjének jellemzése

Matematikai statisztika

Gráfelmélet. I. Előadás jegyzet (2010.szeptember 9.) 1.A gráf fogalma

Diszkrét matematika 1. estis képzés

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Gráfelméleti alapfogalmak-1

A szórások vizsgálata. Az F-próba. A döntés. Az F-próba szabadsági fokai

Információs rendszerek elméleti alapjai. Információelmélet

VÉLETLENÍTETT ALGORITMUSOK. 1.ea.

Sorozatok október 15. Határozza meg a következ sorozatok határértékeit!

Mérési adatok feldolgozása Méréselmélet PE_MIK MI_BSc, VI_BSc 1

1. tétel - Gráfok alapfogalmai

Diszkrét matematika 2.

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Ismérvek közötti kapcsolatok szorosságának vizsgálata. 1. Egy kis ismétlés: mérési skálák (Hunyadi-Vita: Statisztika I o)

Feladatok megoldása. Diszkrét matematika I. Beadandó feladatok. Bujtás Ferenc (CZU7KZ) December 14, feladat: (A B A A \ C = B)

AZ OPTIMÁLIS MINTANAGYSÁG A KAPCSOLÓDÓ KÖLTSÉGEK ÉS BEVÉTELEK RELÁCIÓJÁBAN

? közgazdasági statisztika

Kalkulus I. Első zárthelyi dolgozat szeptember 16. MINTA. és q = k 2. k 2. = k 1l 2 k 2 l 1. l 1 l n 6n + 8

Méréselmélet PE_MIK MI_BSc, VI_BSc 1

Ingatlanfinanszírozás és befektetés

A peremeloszlások. Valószínőségszámítás elıadás III. alk. matematikus szak. Példa. Valószínőségi vektorváltozók eloszlásfüggvénye.

25. tétel: Bizonyítási módszerek és bemutatásuk tételek bizonyításában, tétel és megfordítása, szükséges és elégséges feltétel

Feladatok, amelyek gráfokkal oldhatók meg 1) A königsbergi hidak problémája (Euler-féle probléma) a

Gráfelméleti alapfogalmak

Hajós György Versenyre javasolt feladatok SZIE.YMÉTK 2011

( a b)( c d) 2 ab2 cd 2 abcd 2 Egyenlőség akkor és csak akkor áll fenn

Gráfelméleti feladatok. c f

i 0 egyébként ábra. Negyedfokú és ötödfokú Bernstein polinomok a [0,1] intervallumon.

Feladatok és megoldások a 11. heti gyakorlathoz

KOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematikatanár hallgatók számára. Szita formula J = S \R,

I. BEVEZETİ. i= 1 i= Z : Ai F és Ai Ai+ i Z : Bi F és Bi Bi+

2. Hatványsorok. A végtelen soroknál tanultuk, hogy az. végtelen sort adja: 1 + x + x x n +...

? közgazdasági statisztika

Síkbarajzolható gráfok Április 26.

Tuzson Zoltán A Sturm-módszer és alkalmazása

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Diszkrét matematika II. gyakorlat

SzA II. gyakorlat, szeptember 18.

Diszkrét matematika 2.C szakirány

A figurális számokról (IV.)

A pályázat címe: Rugalmas-képlékeny tartószerkezetek topológiai optimalizálásának néhány különleges feladata

Gráfelméleti feladatok programozóknak

4. Test feletti egyhatározatlanú polinomok. Klasszikus algebra előadás NE KEVERJÜK A POLINOMOT A POLINOMFÜGGVÉNNYEL!!!

Számsorozatok. 1. Alapfeladatok december 22. sorozat határértékét, ha. 1. Feladat: Határozzuk meg az a n = 3n2 + 7n 5n létezik.

Függvényhatárérték-számítás

Diszkrét matematika 2 (C) vizsgaanyag, 2012 tavasz

Sorozatok, határérték fogalma. Függvények határértéke, folytonossága

Matematika I. 9. előadás

SZÁMELMÉLET. Vasile Berinde, Filippo Spagnolo

Valószínűségszámítás. Ketskeméty László

24. tétel. Kombinatorika. A grá fok.

Hegedős Csaba NUMERIKUS ANALÍZIS

22. GRÁFOK ÁBRÁZOLÁSA

Alapfogalmak a Diszkrét matematika II. tárgyból

Megállapítható változók elemzése Függetlenségvizsgálat, illeszkedésvizsgálat, homogenitásvizsgálat

Járattípusok. Kapcsolatok szerint: Sugaras, ingajárat: Vonaljárat: Körjárat:

A PÉNZ IDİÉRTÉKE. Egy jövıbeni pénzösszeg jelenértéke:

Innen. 2. Az. s n = 1 + q + q q n 1 = 1 qn. és q n 0 akkor és csak akkor, ha q < 1. a a n végtelen sor konvergenciáján nem változtat az, ha

18. Valószín ségszámítás. (Valószín ségeloszlások, függetlenség. Valószín ségi változók várható

24. tétel Kombinatorika. Gráfok.

Komplex számok (el adásvázlat, február 12.) Maróti Miklós

Síkgráfok. 1. Részgráfok, topológikus részgráfok, minorok

1 k < n(1 + log n) C 1n log n, d n. (1 1 r k + 1 ) = 1. = 0 és lim. lim n. f(n) < C 3

ALGEBRA. egyenlet megoldásait, ha tudjuk, hogy egész számok, továbbá p + q = 198.

Villamos gépek tantárgy tételei

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése

ORVOSI STATISZTIKA. Az orvosi statisztika helye. Egyéb példák. Példa: test hőmérséklet. Lehet kérdés? Statisztika. Élettan Anatómia Kémia. Kérdések!

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Statisztika. Eloszlásjellemzők

TENYÉSZTÉSES MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK II. 1. Mikroorganizmusok számának meghatározása telepszámlálásos módszerrel

Matematikai statisztika

Diszkrét matematika 2.

Javító és majdnem javító utak

10.M ALGEBRA < <

5. Kombinatorika. 8. Legfeljebb hány pozitív egész számot adhatunk meg úgy, hogy semelyik kettő összege és különbsége se legyen osztható 2015-tel?

Példák ekvivalencia relációra (TÉTELként kell tudni ezeket zárthelyin, vizsgán):

2. fejezet. Számsorozatok, számsorok

Orosz Gyula: Markov-láncok. 2. Sorsolások visszatevéssel

Gráfok színezése Diszkrét matematika 2009/10 sz, 9. el adás

Szimuláció RICHARD M. KARP és AVI WIGDERSON. (Készítette: Domoszlai László)

Diszkrét Matematika MSc hallgatók számára 7. Előadás Párosítási tételek Előadó: Hajnal Péter Jegyzetelő: Kovácsházi Anna

Algebra gyakorlat, 3. feladatsor, megoldásvázlatok

EXTREMÁLIS GRÁFOK. SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTETTE: Tölgyes Laura Veronika SZAK: Matematika BSc Tanári szakirány TÉMAVEZETŐ: Szőnyi Tamás

Matematika 8. osztály

9. LINEÁRIS TRANSZFORMÁCIÓK NORMÁLALAKJA

Az anyagáramlás intenzitása

Alapfogalmak. Ha a gráf valamely két csúcsát egynél több él köti össze, akkor azt többszörös élnek nevezzük.

Diszkrét matematika 2. estis képzés

3. SOROZATOK. ( n N) a n+1 < a n. Egy sorozatot (szigorúan) monotonnak mondunk, ha (szigorúan) monoton növekvő vagy csökkenő.

EGY FÁZISÚ TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK: BEVEZETÉS

18. Differenciálszámítás

Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar. Analízis 1. Írásbeli tételek. Készítette: Szántó Ádám Tavaszi félév

Gráfelméleti feladatok

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Statisztikai programcsomagok

Eseme nyalgebra e s kombinatorika feladatok, megolda sok

Metrikus terek. továbbra is.

Átírás:

Dszkrét Matematka. óra 29.9.7. A köetkezı fogalmakat smertek tektük: gráf, egyszerő gráf, hurokél, párhuzamos élek, fa, ághatás operácó. Fokszámsorozatok Def.: G gráf fokszámsorozata fokaak reezett öekı sora. Pl.: G gráf: G fokszámsorozata:, 3, 3, 4, 4, 4 V: csúcsok halmaza E: élek halmaza A fokszámsorozatból köye kolasható a gráf csúcsaak száma: Aháy elembıl áll a sorozat, ay csúcsuk a. Az elızı pélába a, 3, 3, 4, 4, 4 smeretébe tuuk, hogy V = 6. Érekes probléma aott fokszámsorozathoz gráfot kostruál: Def.:... realzálható G gráffal (fokszámsorozatkét), ha létezk G, amely. fokszámsorozata { } Pl.: Legye aott a köetkezı fokszámsorozat:,,, 2, 3, 4, 5. Realzálható-e? A kérés megfogalmazható egy fetörıkét: Feleszük 7 csúcsot és mellé íruk a fokszámokat. Az éleket kell behúzgáluk úgy, hogy a fokszámok me csúcsál megfelelıek legyeek. A fetörı számítógépe meg s alósítható. Észreétel:,..., N realzálható páros ( x) = 2 E x V (fokszámok alaptétele) A formáls bzoyítás teles ukcó:

A kuló sorozatokat a 2. eset íra le. Ha a sorozatuk em lye, akkor az. eset szert égezzük az ukcós lépést.. eset: Tegyük fel, hogy 2 ( létezk legalább 2 a sorozatba em csupa, sorozat) Realzáluk,...,, 2 sorozatot G gráffal (G gráfra elıírt fokszámok összege ksebb páros szám). Teszük csúcsra egy hurokélt, és az így kapott G gráf realzála a sorozatot.,..., G G 2 2. eset: {,} páros páros sok -es a { } párosítással realzálható. Meg: Egy másk lehetıség az, hogy rekurzí algortmussá rakuk össze a fet ötleteket. A bzoyítás erıse haszálta a hurokéleket. Mkor, hogya realzálhatuk hurokélek élkül? Lemma: Legye G gráf V csúcshalmazáak részhalmaza A ( A V ). Ekkor ( u) = 2e( A) + e( A, V \ A), u A Ahol e (A) az A halmaz csúcsa között élek száma, és e ( A, V \ A) az A és a V\A közt élek száma. 2

Eek bzoyítása a fokszámok alaptételéek bzoyításához hasolóa törtéhet.. Tétel:,..., N realzálható hurokélmetes gráffal páros és. = Bzoyítás: Veszük a V csúcshalmazból egy x ktütetett csúcsot. Háy {x}-(v\{x}) él a? A álasz (x), mel G V hurokélmetes. Másrészt a lemma alapá : {x}-(v\{x}) él ( ) {x} V\{x} Ez yláalóa telesül, ha x foka em V\{x} (a legagyobb fokszám). A tétel feltétele éppe (x)= esetre íra fel a szükséges egyelıtleséget.. eset 2 < ( ) Iukcó Vegyük a,...,,, sorozatot. Erre a sorozatra s telesül a, 2 2 lemma feltétele (együk észre, hogy és em bztos, hogy agyobb 2 -él, szot az egyk maxmáls fok a feltétel matt). Legye egy realzáló gráfuk G. G G x él Ha a és fokszámú csúcsok közé behúzuk egy x élt, akkor a feltételek megfelelı hurokélmetes gráfot kapuk. 2. eset 2 = = D 2 A fokszámsorozat K,, D, D, D., 3,, 3, 2, A K, sorozattal megsmételük az. eset goolatmeetét. 3

3. eset {,}, { } realzálható az elsı Észreételbe leírt móo. A párosítás em géyel hurokéleket. 2. Tétel: Tegyük fel, hogy... realzálható G egyszerő gráffal. Ekkor a G realzáló egyszerő gráf ( V foka ) álasztható úgy, hogy szomszéa,, 2 K, legye. Bzoyítás: 2 3 o o o o R a { } sorozatot reprezetáló egyszerő gráfok közül az, amelykbe szomszéaak exeek összege maxmáls. Ha R a tétel feltételeek eleget tesz, akkor késze agyuk. Ha em, akkor alkalmas < exekre szomszé, e em: -3-2 - ( ) = = ( ) Létezk -ek olya x szomszéa, amely -ek em szomszéa, hsze: Ha <, akkor trálsa gaz Ha =, csak akkor em telesüle az állítás, ha -ek és -ek s azoos szomszéa leéek, e -ek szomszéa a, e -ek em szomszéa. Az alább átalakítás a fokszámoko em áltoztat, azaz R s realzála fokszámakat. R R x x Így tuuk szomszéságát obbra mozgat, R elletmo R álasztásáak. Meg.: A bzoyítás felhaszálható algortmus terezésére az egyszerő gráffal realzálhatóság elötésére, llete algortmus terezésére realzáló egyszerő gráf keresésére. 4

Tétel:,..., ( 3 ) realzálható fáal = 2( ) = ) ( Bzoyítás: Ha G egy potú fa, akkor (-) éle a, és mel a fokok összege az élek számáak kétszerese, így a tétel eze ráya telesül. < < 2 A fet egyelıtleségbıl köetkezk, hogy átlagfok 2 = átlagfok 2, toábbá = =. Vagys a fokszámsorozat a köetkezı:, 2,..., Realzáluk a,...,, 2 sorozatot egy T fáal (röebb sorozat és feltételek erre s telesülek). T T Ághatás operácó Az ábrá látható operácót elégeze a kapott T fa (T-bıl ághatással yert gráf) az ereet fokszámsorozatot realzála. Ötletek formáls bzoyítássá alakítása smét teles ukcóal törtéhet. A kuló eset az, fokszámsorozat. A realzácók em egyértelmőek, toább kérések ethetık fel. Pélául: az összes realzácós lehetıség megtalálása, ezek számáak meghatározása. 5