A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FK-II-B-1049/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság és intézkedés kiszabását tartalmazó határozata a Signal Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által ( ) (Ügyfél) 2011. december 13-án érkeztetett kérelme alapján a Signal Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1123 Budapest, Alkotás u. 50., a továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a Biztosítónak a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó díjfelszólítással kapcsolatos értesítésre vonatkozó jogszabály megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I./A. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó díjfelszólítással kapcsolatos értesítésre vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítóval szemben 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. II. A Felügyelet az Ügyfél kérelmére lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás során a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás megszűnéséről szóló értesítésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket illetően jogszabálysértést nem tárt fel, a kérelem ezen részét jogszabálysértés megállapítása hiányában elutasítja. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834- 30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Törvényszéknek címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I n d o k o l á s
Ügyfél 2011. december 13-án érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: AZ ÜGYFÉL KÉRELME, A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA Ügyfél a 2011. július 22-én megvásárolt, ( ) forgalmi rendszámú gépjárműre aznap kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötött a Biztosítónál. A biztosítás negyedéves díja ( ) Ft volt. A biztosítás első negyedéves díja a biztosítási szerződésben meghatározottak szerint 2011. augusztus 21-én vált esedékessé. Ügyfél a Biztosítótól 2011. július 29. napjával kiállított biztosítási kötvényt kapott. Ügyfél beadványában előadta, hogy a biztosítás első negyedéves díjának (2011. július 22. és 2011. október 22. közötti időszakra vonatkozóan) teljesítéséhez szükséges készpénzátutalási megbízást 2011. augusztus 5-én vette át. Ügyfél beadványában előadta, hogy ugyanezen a napon a Biztosító egy emelt összegről szóló készpénzátutalási megbízást is küldött részére. Ügyfél a biztosítási ajánlat szerinti első díjat 2011. augusztus 8-án a Biztosítónak megfizette. Ügyfél a második negyedéves (2011. október 22. és 2012. január 22. közötti időszakra vonatkozóan kiállított) biztosítási díjról szóló készpénzátutalási megbízást, amelyen a Biztosító ( ) Ft díjhátralékot, és ( ) Ft negyedéves biztosítási díjat jelölt meg, 2011. október 20-án fizette be a Biztosítónak. A Biztosító a 2011. október 24-én kelt levelében az Ügyfelet a biztosítási szerződésének díjnemfizetéssel történő megszűnéséről tájékoztatta. Ügyfél 2011. november 5-én személyesen felkereste a Biztosító ügyfélszolgálatát, és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését újrakötötte. A Biztosító 2011. november 11-én számlát és készpénzátutalási megbízást küldött az Ügyfélnek, amely 2011. november 5. és 2012. január 22. közötti időszakra előírt ( ) Ft biztosítási díjról, valamint a 2011. október 21. és 2011. november 4. közötti időszakra előírt ( ) Ft fedezetlenségi díjelőírásról szólt. 1. Ügyfél a beadványában kifogásolta, hogy a Biztosító a 2011. október 22. és 2012. január 22. közötti időszakra befizetett biztosítási díjtöbbletet nem utalta vissza részére. 2. Ügyfél a beadványában kifogásolta, hogy a biztosítási díjelmaradásáról nem kapott tájékoztatást a Biztosítótól. 3. Ügyfél a beadványában kifogásolta, hogy a Biztosító díjnemfizetés miatt megszüntette a biztosítási szerződését. Ügyfél a beadványában foglaltak kivizsgálását kérte a Felügyelettől. A Psztv. 64. (1) bekezdése alapján a Felügyelet ellenőrzi - a Psztv. 4. -ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek,
- a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén. A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS, JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE I. A DÍJELMARADÁSSAL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG MEGSÉRTÉSÉRE VONATKOZÓ KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA I.1. Tényállás A Felügyelet a 2011. december 21-én kelt, 186007/3/2011. iktatószámú végzésében felhívta a Biztosítót, hogy az Ügyfél fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelmét vizsgálja meg, az abban feltett valamennyi kérdést válaszolja meg, és válaszához csatolja az állításait alátámasztó dokumentumokat, valamint a kapcsolódó szabályzatok vonatkozó részeit. A Biztosító a végzésben foglaltaknak a Felügyelet által 2012. január 9-én érkeztetett válaszlevelében tett eleget. A tényállás teljes körű tisztázása érdekében a Felügyelet a 2012. január 12-én kelt, 5639/2/2012. számú végzésében ismételten nyilatkozattételre, és további dokumentumok megküldésére szólította fel a Biztosítót. A Felügyelet a Biztosító válaszát 2012. január 23-án érkeztette. A Felügyelet a tényállás további tisztázása érdekében a Biztosítót a 2012. január 27-én kelt, 5639/3/2012. iktatószámú végzésében nyilatkozattételre hívta fel. A Biztosító válaszlevelét a Felügyelet 2012. február 10-én érkeztette. Ügyfél a ( ) forgalmi rendszámú gépjárműre 2011. július 22-i kockázatviselési kezdettel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést a Biztosítóval ( ) kötvényszámon. A biztosítás negyedéves díjfizetési gyakorisággal jött létre, a biztosítás díjfizetési gyakoriság szerinti díja ( ) Ft volt. A Biztosító által a fogyasztóvédelmi eljárásban csatolt, a Felügyelet által 2012. február 10-én érkeztetett dokumentumok (ajánlat, kötvény) tanúsága szerint a biztosítási szerződésben meghatározottak szerint a biztosítási szerződés első díja (( ) Ft) 2011. augusztus 21-én vált esedékessé. A Biztosító 2011. július 28-án kötvényt és a biztosítás első díjának (( ) Ft) teljesítésére vonatkozó készpénzátutalási megbízást állított ki és küldött az Ügyfélnek. Ügyfél fogyasztóvédelmi eljárásban tett nyilatkozata szerint a kötvényt és a készpénzátutalási megbízást 2011. augusztus 5-én vette át. A Biztosító 2012. január 9-én érkeztetett nyilatkozata (továbbiakban: nyilatkozat) szerint 2011. július 29-ei keltezéssel újabb készpénzátutalási megbízást küldött az Ügyfélnek, amely a biztosítás első díja mellett tartalmazta a 2011. július 21-től a biztosítási szerződéskötés napjáig előírt egy napi, ( ) Ft fedezetlenségi díjat is. A Biztosító nyilatkozata szerint a fedezetlenségi díj előírásáról ez utóbbi készpénzátutalási megbízáshoz kiállított számlalevélben tájékoztatta az Ügyfelet. Ügyfél a fogyasztóvédelmi eljárás megindítására irányuló kérelmében tett nyilatkozata szerint az emelt összegű díjat tartalmazó készpénzátutalási megbízást átvette. A Biztosító nyilatkozata szerint a fedezetlenségi díj előírását az indokolta, hogy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának nyilvántartása alapján a ( ) forgalmi rendszámú gépjárműnek az Ügyfél 2011. július 21-től lett tulajdonosa és
üzembentartója, azonban a biztosítási szerződéskötésre csak másnap 2011. július 22-én került sor. Ügyfél a biztosítás első negyedéves díját (( ) Ft-ot) 2011. augusztus 8-án a Biztosítónak megfizette, a ( ) Ft fedezetlenségi díjat azonban elmulasztotta megfizetni. A Biztosító nyilatkozata szerint a befizetett biztosítási díjból ( ) Ft-ot fedezetlenségi díjként könyvelt, így az Ügyfél biztosítási szerződésén 2011. augusztus 21-ei esedékességgel ( ) Ft díjhátralék keletkezett. A Biztosító fogyasztóvédelmi eljárásban tett nyilatkozata szerint a ( ) Ft biztosítási díjelmaradásról adminisztrációs hibából kifolyólag nem értesítette az Ügyfelet. I.2. Jogszabályi környezet A 2010. január 1-jétől hatályos, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbt.) 21. (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes. A Gfbt. 21. (4) bekezdése úgy rendelkezik: Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. I.3. A tényállás minősítése A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban a Biztosító nyilatkozata alapján megállapította, hogy a Biztosító az Ügyfél által 2011. július 22-ei kockázatviselési kezdettel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés vonatkozásában az első negyedévre előírt, és a biztosítási szerződésben meghatározottak szerint 2011. augusztus 21-én esedékessé vált biztosítási díjról, továbbá a ( ) Ft fedezetlenségi díjról 2011. július 29-én készpénzátutalási megbízást és számlalevelet állított ki és küldött az Ügyfél részére. A Felügyelet állásfoglalása szerint a biztosítási szerződés szerződő felének díjfizetési kötelezettsége a biztosítási díj esedékességekor annak teljes összegére áll fenn, azonban ha az esedékes biztosítási díjat csak részben fizetik meg, ez olyan részteljesítésnek minősül, amelyet a biztosító köteles elfogadni, miután mind a szerződő fél pénzszolgáltatása, mind pedig a biztosító szolgáltatása - a kockázatviselés időtartamának arányosíthatósága alapján osztható. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (Ptk.) a biztosítási szerződésekre vonatkozó szabályai ennek megfelelően a vagyon-, és így a felelősségbiztosítás esetében külön rendelkezést (Ptk. 552. (1) bek.) tartalmaznak arra az esetre, ha az esedékes biztosítási díjnak csak egy részét fizették meg. Ennek alapján, ha a kötelezett csak részben teljesít, akkor a szerződés változatlan biztosítási összeggel a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. A Biztosító a Gfbt. 21. (1) és (4) bekezdése alapján köteles az Ügyfél részére díjfelszólítót küldeni, így a Felügyelet megállapította, hogy a Biztosítónak kötelezettsége áll fenn, hogy a befizetett biztosítási díjból ( ) Ft-ot fedezetlenségi díjként lekönyvelt összeg alapján a biztosítási szerződésen mutatkozó ( ) Ft díjhiányról igazolható módon díjfizetési felszólítást küldjön az Ügyfél részére.
A Biztosító a fogyasztóvédelmi eljárás során úgy nyilatkozott, hogy adminisztrációs hiba következtében nem küldött díjfelszólítót az Ügyfél részére. A Felügyelet a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a Biztosító ezzel megsértette a Gfbt. 21. (4) bekezdésében foglaltakat. II. A SZERZŐDÉS DÍJNEMFIZETÉSSEL TÖRTÉNŐ MEGSZÜNTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA A Biztosító a második negyedévre (2011. október 22. és 2012. január 22. közötti időszakra) vonatkozóan ( ) Ft-ról kiállított számlalevelet és készpénzátutalási megbízást küldött az Ügyfélnek, amely az előző biztosítási időszakból fennálló ( ) Ft biztosítási díjhátralékot, valamint a második negyedévre előírt ( ) Ft biztosítási díjat tartalmazta. A Biztosító a díj esedékességeként 2011. október 22-ét jelölt meg. Ügyfél az ( ) Ft-ról kiállított készpénzátutalási megbízást 2011. október 20-án fizette meg a Biztosítónak. A Biztosító nyilatkozata szerint az Ügyfél biztosítási szerződését a 2011. augusztus 21-én esedékessé vált ( ) Ft biztosítási díjhátralék meg nem fizetése miatt megszüntette. A Biztosító nyilatkozata szerint a biztosítási szerződés 2011. október 17-ig volt díjjal rendezett, a Biztosító az Ügyfél szerződését 2011. október 21-én szüntette meg díjnemfizetés miatt. Az Ügyfél által 2011. október 20-án készpénzátutalási megbízáson befizetett ( ) Ft díjhátralék a Biztosító nyilatkozata szerint ezt követően érkezett meg a Biztosítóhoz. A Biztosító 2011. október 24-én kelt levelében tájékoztatta az Ügyfelet a biztosítási szerződésének díjnemfizetéssel történő megszűnéséről. Ügyfél a törlésértesítő levelet a fogyasztóvédelmi eljárás megindítására irányuló kérelméhez csatolta. Ügyfél 2011. november 5-én személyesen felkereste a Biztosító ügyfélszolgálatát, ahol a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését újrakötötte ( ) kötvényszámon. A biztosítási ajánlaton 2011. október 21-től ( ) Ft fedezetlenségi díj kiszámítására került sor. A Biztosító a biztosítási szerződéssel kapcsolatban 9 306 Ft-ról küldött az Ügyfél részére készpénzátutalási megbízást a díjfizetés teljesítéséhez, amely 2011. november 5. és 2012. január 22. közötti időszakra előírt ( ) Ft biztosítási díjról, valamint a 2011. október 21. és 2011. november 4. közötti időszakra előírt ( ) Ft fedezetlenségi díjelőírásról szólt. Ügyfél a 9 306 Ft-ot 2011. november 18-án fizette be a Biztosítónak, így a biztosítási szerződése a Biztosító nyilatkozata szerint 2012. február 5-ig díjrendezetté vált. A Biztosító nyilatkozata szerint az Ügyfél 2011. december 8-án kelt levelében tett panaszbejelentést követően a Biztosító a 2012. január 3-án kelt válaszlevelében tájékoztatta arról, hogy a korábbi, ( ) kötvényszámú biztosítási szerződését 2011. december 8-án ismét érvénybe helyezte, tekintettel arra, hogy az Ügyfél 2011. október 20-ai díjfizetése a biztosítási szerződés törlésének végrehajtását megelőzően történt, valamint a Biztosító részéről nem került kiküldésre felszólító levél a ( ) Ft biztosítási díjhátralékról. II.2. Jogszabályi környezet A Gfbt. 21. (5) bekezdése kimondja, hogy a biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be. II.3. A tényállás minősítése
A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy a Biztosító az Ügyfél biztosítási szerződését a Gfbt. 21. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a díjesedékességtől (2011. augusztus 21.) számított 60. napon, azaz 2011. október 21-én szüntette meg. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította továbbá, hogy a Biztosító a biztosítási szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnéséről 15 napon belül tájékoztatta az Ügyfelet. Fentiek alapján a Biztosító az eljárása során nem sértette meg a Gfbt. 21. (5) bekezdésében foglaltakat. III. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK A Psztv. 71. (1) bekezdése szerint: 71. (1) Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része I. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Biztosító a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó díjfelszólítással kapcsolatos értesítési kötelezettségére vonatkozó jogszabályi rendelkezésre tekintettel járjon el a továbbiakban. Ezzel egyidejűleg a Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A. pontjában a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó díjfelszólítással kapcsolatos értesítési kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Biztosítóval szemben 100 000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Psztv. 71. (1) bekezdés f) pontja szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. (1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet. A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a Biztosítóval szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan
érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta. A Felügyelet a jogsértés súlyát illetően figyelembe vette, hogy a Biztosítónak a díjtartozás fennállásról való igazolható módon tett értesítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Ügyfél tudomással bírjon arról, hogy a jogszabályi rendelkezésekből fakadó kötelező biztosítása kapcsán a befizetés elmaradása milyen kockázatot hordoz magában. Tekintettel arra, hogy a kötelező felelősségbiztosítás megszűnése minden közlekedőt érintő jelentős hátránnyal járhat, a Biztosítónak alapvető kötelezettsége, hogy a tájékoztatási kötelezettségének minden ügyfél tekintetében a jogszabályi rendelkezésben meghatározott határidőben és igazolható módon tegyen eleget. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv. 72. -át vette figyelembe. A Felügyelet a jogkövetkezmények megállapításakor figyelembe vette a jogsértéssel érintett fogyasztói érdekeket, a jogsértés körülményeit és így állapította meg a bírság összegét. A Felügyelet hatáskörébe nem tartozó jogkérdésekről való rendelkezés A Felügyelet az FK-II-323/2012. számú végzéssel Ügyfél 2011. december 13-án érkeztetett kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást az Ügyfél által a megszűnt szerződésre befizetett biztosítási díj Biztosító általi késedelmes visszautalása tekintetében megszüntette. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. (1) bekezdése a)-r) pontjában, valamint a 64. - 72. -aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. -a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein és 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2012. május 24. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója