T A R T A L O M játékszín

T A R T A L O M játékszín GYÖRGY PÉTER A Sorsválsztók cspdái ( 1 ) SZÍNHÁZMŰVÉSZETI E L MÉ LET I ÉS K R I T I K A I FOLYÓIRAT XV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1982. J A N U Á R FŐSZERKESZTŐ: B O L D I Z S Á R IVÁN FŐSZERKESZTŐ- HELYETTES: CSABAINÉ TÖRÖK MÁRIA Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: 316-308, 116-650 Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút 9-11. Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon vlmint átutlássl KHI 215-96162 pénzforglm i jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 300,- Ft, fél évre 150,- Ft Példányonkénti ár: 25,- Ft Külföldön terjeszti Kultúr Külkereskedelmi Válllt, H - 1389 Budpest, Postfiók 149 Indexszám: 25.797 81.3287 - Atheneum Nyomd, Budpest Ives mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó HU ISSN 0039-81361 A címlpon: Ruttki Év (Leon) és Szkácsi Sándor (Odilon) Crommelynck Forrón és hidegen című drbjánk vígszínházi elődásábn (Iklády László felvétele) A hátsó borítón: Jelenet Illyés Gyul Sorsválsztók című elődásából (Mdách Színház) (lklády László felvétele) BERKES ERZSÉBET Bús tréf régen és m (5) BALOGH TIBOR Egy vidéki üvegház lkói (7) SZEKRÉNYESY JÚLIA Nyitás Szbolcsbn (11) BAJOMI LÁZÁR ENDRE Tháli szeszélyei (12) s z ó r k o z t t ó színházról KISS ESZTER Keressük z áldoztot (15) BUDAI KATALIN Szekrény helyett Nápoly (17) SOMLYAI JÁNOS Kviár és lencse, Pécs, 1981 (18) FORRAY KATALIN Mégis, kinek Jutlomjáték? (19) KATONA ZSUZSANNA Aki semmit sem vár, nem fog cslódni (20) RÓNA KATALIN Greene csengője hrngot játszik (22) NÁDRA VALÉRIA A mnipulálhtóság htári (23) NÁNAY ISTVÁN Krinthy - Örkény - Pilinszky (25) rcok és mszkok PÁLYI ANDRÁS Npló színészekről (28) fórum HOLLÓS LÁSZLÓ Kell-e nekünk Rock Színház? (32) világszínház GEROLD LÁSZLÓ Vány bácsi (34) MÁTÉ LAJOS Régi szemmel (36) SZÖDY SZILÁRD Szürkeség és szkmi tudás (38) színháztörténet BÉCSY TAMÁS Henrik Ibsen hrc drámisággl (40) RUBOVSZKY KÁLMÁN Egy régi New York-i Légy jó mindhlálig (46) drámmelléklet GOSZTONYI JÁNOS: Az ökör

játékszín GYÖRGY PÉTER A Sorsválsztók cspdái Illyés Gyul drámáj Mdách Színházbn 1. Illyés utóbbi években írt drámáink ngy része, mint Sorsválsztók is, nemzeti szolgált nevében fogntk. E komédiák és trgédiák egyránt nép és nemzet sorsdöntő kérdéseit elemzik, nem kevés hévvel, mély, X X. százdi mgyr irodlom egyik lpvető hng-ütését megdó elkötelezettséggel. E művek nemegyszer tndrámák, közös, színház nyilvánosság áltli morlizálás-r, z együttes-nemzeti élmény ébren-trtásár vgy épp fellobbntásár születtek, belső szerkezetük kidolgozottság, drmturgiájuk másodlgosság, könyvjellegük is ebből ered. Nem dolgom, e cikk htárit meghldná, Illyés elmúlt évekbeli drbjink elemzése, mélttás. Nem fogllkozhtunk mássl, mint Sorsválsztókkl, ezzel viszont éppen témáj, morális igényszintje mitt lehető legngyobb őszinteséggel és tárgyilgossággl. Mert e mű témáj, felvetett problémáj jelenkori mgyr társdlom létező, mindennpjibn nemegyszer konfliktusteremtő kérdése, melyről beszélünk, de írni z elmúlt években nem volt szokás, Akármiként is állítsuk fel tehát később Sorsválsztók mérlegét, feltétlenül igzt kell dnunk Földes Annánk (SZÍNHÁZ, 1981/5): mű megírás, mint bemuttój is, nem kevés erkölcsi bátorságot követelt meg. De mi z kérdés, melyet lllyés felvet, s melynek megközelítőleg pontos megválszolás többek között e cikk dolg is. Ponttlnul és felületesen h-mr válszolhtunk, h zt állítjuk például, hogy Illyés drbj, mely itt és m játszódik, témáj szerint zsidó-kérdésről, z ntiszemitizmusról szól. Ám ekkor priori - túlságosn elsietetten - meghtároztuk művel kpcsoltos problémákt, szöveg minimális vizsgált előtt krtlnul válszoltunk egy sor olyn kérdésre, melyet vlójábn fel sem tettünk, s melyet meg kell válszolnunk. Nem mondhtjuk, mert prejudikált ítéleteink eredményeképp tévedések forrásává válhtn foglmzásunk, hogy ez z első mgyr színdrb, melyet jelenkori ntiszemitizmusról írtk. A hsározott névelő ugynis, h segít is, csl. Hsznált áltl létezőnek tűnik egy sor kérdés, melynek kimondásától így eltekinthettünk, viszont melynek bizonyosság, megléte iránt erős lehet kételyünk. Épp ezért ideiglenesen foglmzzunk igy: Illyés drbj hosszú évek ót z első mű, melyben nem pusztán z utlások vgy kár rosszul leplezett célzások áltl, tehát egy tudott, sokk áltl meg-élt, de ki nem mondott konszenzus felhsználásávl esik szó centrális kérdésként többek közölt zsidóságról és ntiszemitizmusrós is. Többek között, mert e két motívum legszorosbbn összekpcsolódik nemzet és kisebbség sorsánk, helyzetének lllyést oly mgs hőfokon fogllkozttó problémáivl. Alább remélhetően látni fogjuk, hogy e szinte illetlenül óvtoskodó kitérő tlán mégsem volt felesleges. Ugynis z tény, hogy Illyés drbjábn szó esik zsidóságról, ntiszemitizmusról, s mindez vit tárgyává lesz, nem feltétlenül jelenti zt, hogy drb erről és csk erről szól. II. É műben olyn foglmk válnk drámi összeütköző erővé, trgédi forrásává, melyeknek jelentése mindennpi gykorltuk és hsználtuk szintjén enyhén szólv többértelmű., hngsúlyoktól, minimális kontextusváltozásiktól függő. E cseppet sem semleges foglmk htározzák meg drb lphngultát, történetének lkulását. Foglmk, mágikus erőként htó szvk kimondás nyomán szbdulnk el z indultok, mg drámi titok legmélyebben ezzel kpcsoltos. Fj, nemzet, nép, zsidóság, mgyrság, kisebbség kérdései htározzák meg sorstrgédiát, és kérdés z, hogy miképp teszik mindezt, miképp jelenik meg mindez szereplők élettörténetében. Meg kell kérdeznünk, hogy h csk egyetlen spektusból, mű kontextusábn mindezek mit jelentenek, mit involválnk, mert kérdésünk épp z, hogy jelentésük szövegben kikristályosodik-e, vgy poliszémikus természetük korlátoztln mrdván, ellentmondásik, szerkezeti és esetleges konklúzióbeli kérdésekhez, kételyekhez vezetnek-e el. A Sorválsztókbn szó esik tehát ntiszemitizmusról, zsidókérdésről, nemzetről, sorsról, kisebbségről. A kérdés következű: sját egyéniségének, élettörténetének, világnézetének megfelelően félreérthetetlenné téve álláspontját, mindent kimond-e szerző? Mert figyelembe véve témát, hlál s pontossággl ki kell mondni., hogy szerinte itt és m miben áll z z ntiszemitizmus, mely drb hátterében áll. Ugynis Sorsválsztók elkerülhetetlenül involválj, hogy Illyés ezt létezőnek te kinti, e közös tudás tényérc épít, htásmechnizmusi kiépítésében számít erre, nélkül zonbn, hogy kár egy vit vgy monológ keretében félreérthetetlen. 1 közölné sját álláspontját, Holott erre igencsk szükség lenne. Épp verbálisn, de szinte kizárólg e formábn létező kérdés ténye mitt, mely társdlmi nyilvánosság nem egy formájábn szerepet játszik, de z el-múlt években sohsem írv, kinyomttv, zz legálisn bevllv. És ez z kérdés, mely v i sszutl htározott név-elő kérdésére s. Túllép-e e tekintetben Sorsválsztók e konszenzuson, mely kiváltképp elhllgtásból és célzásból áll, egyértelműen kijelenti-e sját véleményét? Sjnos lllyés e tekintetben nem bizonyult elég körültekintőnek, higgdt-nk. A drbbn minderre csk utlások történnek, pró tényeket említ főhős tette motivációjként. És mindössze ennyi higgdt elemzés. Gábor, főhős beszél rról, hogy zsidó szármzás kiderülvén, elkezdődik suttogás, később másként nézés, végül kóser éttermi hirdetést kp postán (sic!), mindezek után pedig másként szlutál liftkezelő, rádásképp pedig elveszik szerepét z Úri muribn, mondván, immár nem megfelelő mgyr típus. Konkrétn ez minden, mit rról létező háttérről állít Illyés, melyet művével tételez, és melyben hősei cselekszenek, s néző benne él. Csupán még egy dologr utl Illyés, z sszimiláns zsidó brát vlmikori öngyilkosságár, ám ez végképp kétértelmű, mert e tet t óhttlnul és szándékol-tn összefügg é sbe került z identitásválsággl, Tibor mgyrtudtánk válságávl, mi így megmgyráztlnul tlán kissé vskos. Nem tudom, hogy igz vgy nem igz z, mit Illyés ezzel állít. Nem tudom, hogy miképp szlutál portás stb. Ezeknek z pró, drb egész szellemiségéhez mélttlnul lcsonyrendű célzásoknk relitástrtlm így érdektelen. Mert kármit is jelentse mindez, műben éppúgy csk célzások és utlások vnnk, mint

Gábor (Sztnky István) és z Any (Tolny Klári) Illyés Gyul drámájábn vlóságunkbn, lenn nézőtéren. Az elhllgtás, z utlás, célzás sjnos súlyos mulsztás műnek, olyn gyenge pont, mely elvezet z egész mű hitelességének kérdéséhez. Ugynis nem tudom, hogy mi mgyr ntiszemitizmus mily mértékű, társdlmi nyilvánosság hiányos mivolt mitt mindössze sját tpsztltimr lehetnék utlv, ezek viszont, minthogy nem reprezenttívk, nem is publikusk. E tekintetben nálunk hllgtás eleddig szinte kötelező volt. Ez egy feltétlenül pozitív dolgot mindenképpen eredményezett: z ntiszemitizmus nyíltn nem kpht teret, nem jutht nyilvánosság-hoz. De jól tudjuk - erre mutt Illyés drbjánk ténye -, hogy mindezzel nem töröltük el z ntiszemitizmust. Az elfojtás nem szül kultúrát, jelen esetben semmi esetre sem. Viszont z, hogy erről" nem beszélünk, nemegyszer már-már viktoriánus illemet meghzudtolón, vitthttlnul torzulásokhoz vezetett. A társdlmi feszültségek e tekintet-ben, h nem legngyobb nyilvánosság, úgy z interperszonlitás szintjén, de érezhetőek. Amilyen beláthtók hllgtás politikájánk előnyei rövid távon, éppoly kellemetlenek lehetnek következményei hosszú távon. Nem írhtnk z ntiszemitizmus létező tényéről z ntiszemiták, de nem szóllhtnk meg kérdés tárgyilgos elemzői sem. A kérdés nincs: mindez hhoz vezetett, hogy z elmúlt évtizedekben írott, felülmúlhttln tisztességű elemzések egyike, Szá Bencze Ilon, Kolti János, Piros Ildikó Sorsválsztókbn rz György munkáj is gykorltilg lezárult 1945-tel. Morális kötelességünk így foglmzni: nem tudhtjuk, kérdés komoly-e vgy sem. Nem állíthtj senki, hogy mi ntiszemitizmus ilyen és ilyen mértékű, mindennpi tpsztltok, kárkiéi is legyenek, e tekintetben soh nem relevánsk. III. Végső soron mi z z lpgondolt, melyek zok beláthtó tévedések, melyek Illyés művét jellemzik, s melyeknek következtében elkerülhetetlenné váltk z rányeltolódások, szerkezeti gyengeségek? Hogyn jött létre z történet, melynek formáj és végkicsengése egyránt, h groteszken is, de sorstrgédi? Mindz, miről ez történet beszél, vlóbn társdlmunk legngyobb nyilvánosságát is fogllkozttó kérdés. Azonbn hogyn történet lkul, fordultok lezjlnk, z nincsen összhngbn sem minőségében, sem hitelességében felvetett problémávl. A sorstrgédi fordulti kínosn kimódoltk, leplezetlenül művi jellegűek, mindezt zonbn nem Illyés drámírói gyengeségének, esetleges figyelmetlenségének kell betudnunk, hnem sorstrgédi, feltétlenül krt műfj lpvető tisztáztlnságánk, foglmi többértelműségeinek, ellentmondási következményének. Illyés sorstrgédiát írt, drbbn nyíltn el is hngzik Gábor és Oidipusz nlógiáj. Bizonyos értelemben modernet, hisz h trgikus végbe fúlót is, ám groteszket. Az ny végső tette inkább kínos, inkább ránytlnságábn lehetne megrázó, mintsem önértékének súlyánál fogv felemelő vgy épp ktrtikus. A drám hőse z igzság nyomáb ered, Illyés szerint sorsát tárj fel. Meg-tudj z igzságot, és ezért bukni kell, z igzság útj egyben z áldozté is. Alpvető drb címe, sors válsztásáról vn szó. Ám látnunk kell, hogy kérdés ez: milyen igzságot keres hős, milyen sorsot hív ki, h vn, miben álljon trgikus vétsége? Tudjuk, hogy sorstrgédi mélyén szinte minden esetben jellem és sors egysége, megbonthttlnság, kikezdhetetlensége áll, s ez jelenti egyben minden individulitás lpját is. (Kinek-kinek z ethosz dimon, tnítj Hérkleitosz, és ez mindenfjt drám lehetőségének lpj is.) Oidipusz: megölt egy idegent (pját), házsságot kötött egy sszonynyl (nyjávl). Az ő sors kikerülhetetlen volt, és h nem is tudt, hogy mit tesz, mindezt megcselekedte, ölt, és át-lépte z egyik legősibb tbu htárát. Bű-ne és tette személyében egy. Akrtlnul cselekedett, és mindennek súly vissz-hármlik reá. Elégedjünk meg ennyivel: klsszikus sorstrgédiábn vétség tett formájábn jelentkezik, cselekvés személy megnyilvánulásánk formáj. Így vn ez kkor is, h cselekvés épp titok őrzése, mint például Kierkegrd-nál. Illyés hőse ebben z értelemben: bűn

és sorstln is. Nem keresheti sors igzságát, mert sját életében nincs mit fellelnie. Sját élettörténete nem rejtett előle semmit. Sját tettei nem létezőek, nincs miért felelnie, önmg múltjából nincs mit rejtenie. Oidipusz tett vlmit, és ezért felelnie kell. Illyés hőse hll vlmit, és ezért felelni kr. A sorsválsztás ebben áll. És ez tévedés meghtározó forrás. Illyés zsidóság foglmát sorsnk tekinti. Ezzel szemben bizonyosn állíthtjuk, hogy zsidóság és sors priori soh nem zonosk, vgy h igen, ügy z személyesség, z individulitás bszolút erejű visszvonásához vezet. Akrvkrtlnul, de immáron jóvátehetetlenül összekeveredett sors, fj és nemzet foglm, és ez tisztáztlnság z, mi megszüli mg eredményeit. Innen ered z inkongruenci mondni-vló és szerkezet, tém és kivitelezés között. Elhngzik bűvös szó: hős meg-hllj mgáról, hogy zsidó, és egy sors trgédi kezdődik el. Sorstrgédi ott és úgy, hol mindez érthetetlen. Nem hős sját személyes története indul el, hnem egy ideológii, történetfilozófii problém erőszkos drámává változttásánk vgyunk tnúi. H zsidóságot nem tekintjük sorsfoglomnk, kényszerítő erejű, személyt kisjátító, individulitását elrbló, egyszeriségét kizáró ktegóriánk, úgy trgédi, melyet lllyés tételez - nincsen, leglábbis ebben formájábn, ebben koncepcióbn nem lehetséges, mert trgikus vétség: nem létezik. Csk zsidóság sorskénti értelmezése vezethet el hhoz z egyébként ironikusn is érthető fordulthoz, melyet Illyés hőse követ: megtudván, hogy zsidó, zonnl Izrelbe emigráln. Ez fordult, melyet drb vlódi, sszimilált zsidó hőse is visszutsít, muttj legpontosbbn, hogy mg Illyés sem volt bizonyos, milyen jelentéssel ruházz fel hősének útját, z igzságfeltárás végzetes klndját. Ez komolyn lig vehető, már-már bszurd fordult végig kétértelműen lebeg, és felkínálj z értelmezés egy másik lehetőségét is. Mert ebben fordultbn észre lehet vennünk zt z igzságot, hogy milyen durv és rtikuláltln lépésekre kényszerül z, ki sors és fj foglmát összekeveri, miképp jár z, ki z ősök kuttásánk kérdését legsjátbb ügyévé teszi, mondván: egy vgyok". E hngztos mondt, mellyel hősünk tettét végső soron indokolj, h nem is trgikus vétség, de mindenképp durv tévedés. Viszont z lpvető problém z, telen hogy Illyés drbj egyáltlán nem ennek gondoltmenetnek nevetségességé-ről, esetleges elutsításáról szól, hisz h így lenne, úgy nem beszélhetnénk sorstrgédiáról, nem lenne mód nemzeti problémák teljességének felmuttásár, Másrészt vlószínűleg értelmetlen is lenne egy militáns fjiságot képviselő zsidó viselkedést épp mi np mgyr színpdán kifigurázni. De Illyés nem is ezt teszi. Ő igznk, elkerülhetetlennek, jogosnk, trgikusnk érzi tehát hőse útját, kit mint reprezenttív lkot minden jóvl felruház. (A rendezői utsításbn lllyés Gábort jellemeszménynek" te-kinti.) Lássuk például z első felvonást: mi-ért, milyen indokok lpján krj hősünk megtudni igzságát, miért elemi erejű e szükséglete, miért nem tekinti csládi ügynek, miért vn z, hogy számár legszemélyesebb ügye: közügy? Ugynis z reális lterntív teljesen hiányzik e drbból, hogy mindez mgánügy. Illyést problém egyetemessége, mgyrság sorskérdései fogllkozttják, számár ez z lterntív kizárt. Gábor elsősorbn kijelenti, hogy bánom is én, hogy zsidó, nem zsidó". Kimondj, Az Ap : Mensárs László (Iklády László felvételei ) nem e kérdés szociális vontkozási ér deklik, így foglmz: z krok lenni, mi vgyok Es ehhez tudáshoz szármzás tudás kell, mely eszerint bszolút erővel htározz meg személyt. (Ezt joggl csk Oidipusz mondhtj. Az, ki ölt, nyjávl hált, neki vn mit megtudni. Illyés hőse silány dolgokt: tudht és tud I. meg, Zilhyr emlékeztető lányregényeket, rosszul hsznált, túlértékelt információkt.) Mindez már involválj Gábor következő mondtát: egy vgyok". Vgy-vgy tehát. Ugynkkor mondj mindezt, mikor kijelenti, köpök rr, hogy fj". Illyés morálisn feddhetetlen. Vlóbn, számár fj lényegtelen. De z ellentmondásukból kiderül, hogy tisztáztlnságok következményei tévedések forrási. Egy vgyok", ez személyiség védelme, mely egyébként leginkább hiányzik drbból. A megfoghtó, élő személy, jellem, mely tettekben nyilvánul meg. Mindez hiányzik, mert e műben nincsenek tettek, s krtlnul is, de e kontextusbn ezt hozz mgávl : vgy-vgy. Vgy zsidó, vgy mgyr tehát. Es itt érhető tetten működésében z egész gondoltmenet belső ellentmondás. H igz z, hogy 'lki köp fjr, kkor

számár z igzság kérdése nem sors és fj zonosságábn felkuttndó, számár kérdés nem priori trgédiák forrás. Egy ilyen ember lehet mérhetetlenül kíváncsi, ám e kettő közötti különbség mérhetetlenül, kifejezhetetlenül fontos. Mert vlóbn érdeklődésre trtht számot, h vlki megtudj mgáról, hogy zsidó szármzású, és vlódink vélt szülei csk mostohák. De mindez nem zonos zzl, hogy önmg mrd-e. A személyiséget mindez még nem kezdi ki, csk bbn z esetben, h fj és sors zonosság feltétlenül urlj szín-pdot. Illyés hőse nem kíváncsi. Nem pusztán érdekli mindez. Látványosn összeomlik, mit megtud mgáról, z lényegét támdj, és ez érthetetlen. A drám heve, z őt védő Frusk igzságánk kétes értéke innen ered, ez hevület legkevésbé személyes, e félelem brbár. A trgédi tehát vlójábn ez: hős fjiság és személyiség összekeverésének áldozt. H vlmiben vétkes, úgy éppen bbn, hogy képtelen személyisége megőrzésére. Háborút indít, szélső, végső kérdést tesz ott fel, hol legrosszbb esetben is csládi titkok lppngnk. A mm történetének drámi vége, e hlál ijesztő hiteltelensége is ide vezet, ez romntikus szerelmi történet legfeljebb egy társlgási drám feszültségét bírná el, de nem lpulht mindezen egy nemzeti sorstrgédiá személyiséget kikezdő lpkérdése. H ezt hőst, Illyés színészét figyelmesen szemügyre vesszük, be kell látnunk, hogy ez figur vlójábn igztlnul képviseli példerejű jellemeszményt. Ez hős személytelenség modellje. Honnn ered ez zsidóságértelmezés, miből következik mindez, miképp érthető Illyés hősének pálfordulás? Ez zsidóságértelmezés (más kérdés, hogy z ortodox zsidóság és Izrel között is húzódik egy htár, melyet drb bszolút nem érzékeltet, holott igencsk lényeges) egyetlen forrásból fkdht, egy ugynilyen végletes és srkított mgyrságértelmezésből. Csk z kerget-heti mgát végig egy ilyen úton, ki épp-így kizárólgossággl élte meg mgyrságot. Az egy vgyok" trgikus, történelmi tévedés. A vlódi lterntív z is-is, melyet civilizáció, tolernci kínál. Mindez személyiség, z egyediség, z individulitás visszvonásához vezet, jóllehet végtelenség, nyitottság lehetősége, z is-isben nyílik meg. De Illyés főhőse nem Tibor, ki sjnos in kább impresszionisztikus színekkel felruházottn képviseli ezt z álláspontot, hnem Gábor. Vitájuk - Gábor Izrelbe menetele - z ideológii meglpozottságú szerkezet legnyilvánvlóbb és sjnos drám egyik legkétesebb jelenete. E vit inkább csk formális. Tibor szerepe kérdések feldásár korlátozódik, röviden kudrcot is vll, hogy férkőzzek... hozzád, hogy mégis megbirkózzk te ördögien éles, pokolin pusztító gyddl?". S itt minden iróniától mentesen meg kell állnunk. Gábor e jelenet-béli logikáj pusztítónk pusztító ugyn, de nem ördögi és enyhén szólv nem éles. Megyek. Az enyéim közé. Akár megnyúzottn. Itthgyv, képetekbe dobv bőrömet." Mindez minden, csk nem logikus. Kettejük párbeszéde ekkorr már süketeké és vkoké, ez pedig megengedhetetlen. S drámi vég, z elszánt Gábor és kétségbeesett mmájánk vége, ezen szinten, hov Illyés ekkor felemeli z egész történetet, mjdhogynem trthttln, szétesett. tást szolgálj Sztnky szöveghez mért higgdtságávl, fegyelmével, orgánumávl vló mértéktrtó bánásmódjávl. Szerepe oly végletes, hogy nem egy vontkozásbn hiteltelen, így h színész lemond teljes, feltétel nélküli zonosulásról, z épp z elődás érdekében történik. E távolságtrtás szinte kötelező, e szöveget distnci nélkül elmondni szinte lehetetlen, pontosbbn htás enyhén szólv kétes. Mensáros László és Tolny Klári játsszák Gábor szüleit, s e két mesterszínész mindent elkövet, hogy hitelessé és elfogdhtóvá tegyék figurákt. Mensáros introvertált fegyelme mély megértésről, figyelemről, ggódásról tnúskodik, e visszhúzódásábn is jelen levő lkot mg idelitásábn lehetőségekhez képest élővé teszi. Más kérdés, hogy hol szöveg tetrlitás erősebb lesz, ott ő sem segíthet, figur hitelessége nem egy ponton lehetetlenné válik. Tolny Klárink túl kellett jutttni mm lkját Zilhyr emlékez-tető könnyes, inkább kínos történeten, és e sorsot trgédi részévé kellett tennie. Hlál trgikumát kellett igzolni, és ehhez kellett felemelnie minden mondt jelentésének értékét. Tolny Klári igzán ngy színésznő, minden, mit tesz, tökéletes. Szolgálj ezt drbot, teljes tudásávl, s ez z este tlán legkiemelkedőbb lkításához vezet. Lehetőségeihez mérten kiváló volt Kolti János Tiborj is. E. jócskán vázltosn megírt figurát mximális személyességgel ruházt fel, túllépett szerepén, vlóbn brátot játszott el, s nem elégedett meg trgikus sorsú, sszimiláltságát megszenvedett zsidó színpdr állításávl. A személyesség hngsúlyozás feltétlenül jó válsztás volt. Frusk és Kti, Piros Ildikó és Bencze Ilon lkítás fentieknél hlványbbn sikerült. Piros Ildikó nem sok árnyltságot, relitást tudott vinni e férfiért ggódó, hozzá minden-áron rgszkodó leány szövegébe, Bencze Ilon pedig sjnos kifejezetten modorosn, külsődlegesen és túl egyszerűen játszott el disszidens ngyvonlúságát, idegenségét, vonzó-tszító elevenségét. A döntő jelentőségű rendezői koncepciót feltétlenül jól szolgáló díszletet Götz Bél tervezte. IV. Ádám Ottó szinte mindent elkövetett, hogy e végletekig hevített, srkított drámát reltív higgdttá, rányossá tegye. Igy elhgyt például Gábor zsidós" ruháját, ez legmélyebben helyeselhető. Ugynkkor zonbn díszlettel végtelenség, z áltlánosság szintjére emelte z elődást. Ezt szolgálj váltkozó felhőjáték háttere, puszt dombokt idéző tér, melyben vidéki kúriákb illő bútorok között játék történik. Az bsztrhálás szándék kettős eredményre vezet. Egyrészt könnyít szereplők játékmódján, díszlet, tér egyértelműen érzékelteti: mit látunk, z példázt, llegóri, és nem egyértelműen polgári színdrb, hol minden dilógus relitás szintjéről indul el. Mindez mélyen összhngbn áll drb nyelvével, Rcine-r emlékeztető veretes és higgdt, körmondtokbn foglmzott, élőbeszédtől távolink tűnő dilógusokkl. Ugynkkor e díszlet tovább tágítj drb jelentéskörét, példázt ereje nemzet kérdéseit sugllj. Ezzel viszont épp fentiek mitt messze nem érthetünk egyet. Nehéz és meghtározó kérdés drb elődásánk esetében színészválsztás. Sztnky István játssz Gábort, s mint válsztás, úgy színész játékmódj Illyés Gyul: Sorsválsztók (Mdách Színház) egyránt nyilvánvlóvá teszi, hogy nem z Rendező: Ádám Ottó. Díszlettervező: Götz ideális Gábort mgát látjuk, hnem egy őt Bél. Jelmeztervező: Milkovszky Erzsébet. játszó színészt. Ezt távolságtr Szereplők: Sztnky István, Tolny Klári, Mensáros László, Piros Ildikó, Bencze Ilon, Kolti János.

BERKES ERZSÉBET Bús tréf régen és m Németh László színműve Veszprémben Bár zzl hízelkedünk mgunknk, hogy világképünk természettudományi meglpozottságú, s elveink igzát gykorlttl hitelesítjük, zért mégis vnnk bbonáink. Azz csodás elemekkel s félelemmel átszőtt hiedelmeink, melyeket sem tények, sem tpsztlás nem hitelesítenek. Nemcsk olysmi, hogy no, beütöttem könyököm vártln vendég érkezik; meg: hányt kkukk szól, nnyi évet élek, hnem vnnk ennél komolybb bbonáink is. Hogy tárgyunkhoz közelebb kerüljünk: bbonás trtózkodás él bennünk kortárs társdlmi sztír iránt. Addig rendben vn, míg vezércikkekben csontig rágott fogytékosságokról esik szó, de h keserűbb, de h mélyebbre futó ellentétek, fonákságok, netán bűnök kerülnek tollhegyre -- viszszretten sjtó, vissz színpdok nyilvánosság. Történelmi viseletünk, szövetséges osztályok pellengérre állítás kímélet tárgy. Kivált, h más bbonákkl vgy leglábbis: tényekkel, tudományos lpossággl nem tisztázott nézetekkel áll párb. Mondjuk olyn író válllkozik sztirikus látásr, kinek politiki nézetei nem mindenkor és nem mindenben csengtek össze jelen urlkodó eszméivel, kkor menten kész z elő-ítélet: ellenséges. Az meg sem fordul fejünkben, hogy esetleg ellenségünk is kimutogthtj méltán jvítndó hibáinkt. Mindezt zért bocsátom előre, mert bbonás ggodlom lenghette ez ideig - s némiképp bemuttójkor is -- körül Németh László sztíráját, Hrc jólét ellent. A szerző életében elő sem vették pontosbbn: ő mg sem nyújtott he színházinkhoz, nyilván bbonás trtózkodásból, s mikor húszesztendős fönnállását ünneplő veszprémi Petőfi Színház idén elővette, mindent el is követett, hogy végletesen megszelídítse sztíri tárgyt, illetve csttnót. Ez tárgy pedig következő: egy Tisz menti kisváros erkölcsi fároszát, bizonyos Tölcséry nevezetű községházi tisztviselőt iszonytos dilemm gyötri. Értesülvén minp ledobott tombombáról, megképzik szeme előtt z új energiforrás következtében világr rász Jelenet Németh László Hrc jólét ellen című drbjánk veszprémi elődásából. bduló jólét demorlizáló perspektíváj, s miközben csládj meriki segélycsomgokból beszerezhető rongyokért töri mgát, bráti meg ártéri fákt vágnk ki, hogy közelítő tél fűtött szobábn legyen elviselhető, Tölcséryt minden eddiginél ngyobb ktsztróf, jólét elhárításánk gondj emészti. S mert városk múgy is tele hozzá hsonló ködfló és morlizáló ndrágos emberekkel", nép, nemzet- és emberiségmentő szellemóriásokkl", jó mgyr szokás szerint testületet is lkítnk várhtó veszedelem elhárításár. Némi civódás, udvriskodássl plástolt bokcsttogttó kellemkedés árán ki is osztják tisztségeket - vn elnök, ügyvezető titkár, nőbizottság, nemzetközi referens s más múlhttlnul fontos felelős - egyet nem sikerül kisütniök. Azt, hogy mi lehetne z z eszme, z módszer, z lehetőség, mi végül is ki nem merülne. Könyvgyűjtés? Testedzés? Nyelvtnulás? Kmrzenélés? Helytörténeti múzeum lpítás? Minden bizottsági tg mg hobbyját krj totálissá tenni, de város bölcse vlmennyit silánynk trtj. Pótcselekvés mindenik, s még ilyen minőségben is csk zokt elégítheti ki, kiknek erre -már tudniillik jvsoltr vn hjlmuk. Vlmi ngy, vlmi áltlános kel-lene. Tölcséry már éppen ott trt, hogy földj kuttást, mikor megjelennek helyi, még csk lkuló kommunist párt gitátori. Elmondják progrmjukt ipr, kereskedelem, közokttás gondját z állmr kell bízni. Az mjd mindent megszervez. Termékek előállítását, z állmpolgárok ellátását, ingyenes egészségügyet, klsszikusok okttását. Tölcséry szédületes perspektívát fedez föl mindebben: ilyen fokú szervezettséget lehetetlen megvlósítni, így jólét, még h z emberiség szolgáltáb állítják is z tomenergiát, ligh teljesedhet ki de- morlizáló ngyságábn. Belépési nyiltkoztot kér tehát. A morál meg vn mentve itt jólét nem lesz. A sztíri csttnó kkor, mikor elcsttn - zz most, hogy minden korábbinál jobb átlgéletszínvonlt mondhtunk mgunkénk kommunist párt vezetése ltt, vlóbn kcjt fksztó és nem is ht erősebbnek, mint egy bluett (zene nélkül). Két momentumot zonbn nehéz elfelejteni: z egyik z, hogy játék histórii idején - 1945 őszén - lig-h gondolhtták Tölcséryhez hsonló gondolkodók hogy jólét vlóbn bekövetkezik. A másik: ligh hihették Csirizhez foghtó képzetlen, flusi gitátorok, hogy mindez mégsem fog olyn könnyen és olyn egyenes vonlú úton megvlósulni, mint gitáló nivitásukbn állították. A tréf lján tehát ott motoz z történelmi tpsztlt is, mitől nevetésünk elmélyülhet, önkritikussá színesedhetik Németh Lászlót vlójábn nem is ez csttnó izgtj, hnem nnk kommunizmusbn nem bízó kisvárosi értelmiségnek, vgy korbeli szóvl: közép-osztálynk viselkedése, melyiket publicisztikáj 1945 előtti szkszábn oly fontos, megnyerni méltó osztálynk ítélt, s melynek morális erejétől, küldetéstudtánk fölkorbácsolásától oly sokt remélt. Ezek életképtelen meditációit le-leplezni, ön mg illúzióivl leszámolni, tőlük nevetve megválni ihletőbb mbíciój lehetett, mint z könnyed fricsk, melyet drbzáró poén kommunist gitátoroknk, jólét reális esélyével középosztálybelieket éppen nem kecsegtető pártnk címezve elépttinthtott. A drb egészéből sikerül ezt kiolvs-ni 1 81-es első számibn közölte z Alföld, veszprémi elődás szemérmes titkolózás ugynis zt sejteti, minth Németh László felszbdulás előtti ntikommunist meggyőződését kellene ken9

műfj erényeit villntott meg. Az meriki csomgokt osztogtó kvéker szín-re lépte, mjd Miss Brown kísértő, fiit-teres gönceinek htás z szkézist fo-gdó Tölcséry hölgyekre nemcsk frenetikus szcén, de kitűnő emlékeztető is zokról z évekről, mikor urságtól le-vetett kctokért tiporták egymást nem-csk zok, kiknek más nem volt, hnem zok is, kik előkelőbbnek krtk látszni, mint milyenek voltk. Németh öniróniájánk remeklése z utolsó fölvonás kezdő jelenete: jólételhárító bizottság nemes szellemű első ülését disznótoros tivornyáb fullsztó Tölcséryné vezekel ur és prncsolój előtt. Nem nehéz fölismerni - kivált z életrjzi jegyzetek ismeretében - hogy hányszor kellett hsonló komédiákkl elhitetni szerzővel: nem zt látj, mit lát, nem zt ette, mit evett, s nem bból pénzből került, mit ő nemes célokr szánt. Tölcséryné h-zugság -, kivált Spányik Év elődásábn bocsántkérő tréf csládféltő sszonyok Csizmdi Gbi (Lic), Spányik Év (Krisztink) és Meszléry Judit (Ktink) veszprémi elődásbn irányábn, s kíméletlen ön-gúny z irreális (MTI fotó, Ilovszky Bél felvételei) morlizálók ellen, zz önmg kriktúrává rjzolt mgtrtását muttj dőzni leejtett befejezéssel. Vgy hogy meth László ezúttl nem élt humor el- itt szerző. A többi jelenet zonbn kiemelések hiányábn éppen bbonák működtek? Horvi István fogdott eszközeivel. Azz nem törekedett hngsúlyozás, hogy z ellentmondásokt összemosódik, vlóbn csk végső úgy gondolt tán - nem minden lp nélkül rr, -, hogy sztíri csttnó sérelmes lesz megbocsátó derűvel összebékítse. Inkább csttnó kissé terjedelmesre sikerült követte zt szellemet, melyet Arny- előjátékánk ht. Így nem tölti be politiki meggyőződésünkre? Bizony csk tlálgthtunk, mert z tnulmányábn mg is elemzett, így: A fergeteges esélyeit disznó-gyűrűjéről elődás egésze nem válllt föl zt ke- mű (ti. A ngyidi cigányok) szimbolikus mondott felvonászáró poén (pedig ez gyetlen, z önkínzásig pontos és önreví- sugárzás, mint Toldié, tökéletes, vskosbb célzás nem jellemző szerzőre, zióig kemény szkítást, mit szerző mgyr léleknek egy mélyebb rétege mond s vlószínű, hogy sztíri, durvább részben ndrágos emberek" morlizáló itt kritikát felületesebb fölött, tehetetlen színek végett engedte meg mgánk), elerő kcg stny krtr, mgyr sikkd Tölcséry lány és szomszéd bölfölöslegességének rjzábn, részben mg öngúny költeménye ez, Don Quijote lér fiánk kis flörtje is, miben pedig ott kommunizmussl szemben tnúsított kicsiben.»oly küzdelemre, mely motoz Németh László más irányú önbíkorábbi nézetei ellenében nyilvánított. világcsod, Kétségbeesett kcj lőn Ngy rált: fitlbb nemzedék szemszögéből Horvi István kitűnő érzékkel kurtított Id«- írj évek múlv. Azonbn ez két meg drámi szöveg helyenként terjengős, sor már jövendő tnkönyvek számár is mg ellen villntj gúnyt. helyenként önismétlő részleteit; bizonyos mentegeti Arny legigzibb költeményét. Aki viszont örvendeni tud nnk, hogy jelenetek fölcserélésével - h szövegkönyv Nem kétségbeesés tévedése volt z eleven figurákt látht, ismerhet meg hiányábn emlékezetem jól regisztrált -- kcj, hnem jogos és örök kcj, melylyel vgy ismerhet föl, z mégsem untkozik z elődáson. Hiszen, h villnások-r is, szerencsésebbé tette drámi szerkezetet mgyrság felel történelmére." is, de játék tónusát szolidbbr intonált, Németh Lászlónál is így érzem: hogy de minden színésznek megvn z esélye Pusztuló mgyrokbn - másik vígjátékábn, rá, hogy egész jellemeket formáljon. mint sztírák esetében indokolt voln. Néhány kritikus úgy látt, hogy mind-ez tlán sztírájábn - kétségbeesetten Dávid Kiss Ferenc - sjnos botldozó bból fkd: Németh László trtott mgát nevetett, de nem történelmen, hnem szövegmondássl - Vrg Tóni lkjábn z áltl megfoglmzott nemzeti történelmi nlízist elbohóckodókon, úgy zt mindenkori rjongót jelenítet-te meg, krktervonáshoz, miszerint mgyr most történelmi távltú elemzés kinek imádt tárgy - Ngy Ember jellemzőkhöz nem trtozik humor, s en- kcgttj: mint bizonyul lklmtlnnk bármilyen homályos eszmét d is elő, nek folytán lett z elődás kevéssé mult- vlódi helyzet fölismerésére egy önm- boldogn visszhngozz, sőt értelmezi. gánk történelemcsináló erővel hízelgő Párj Berkes, ki sedre igyekezet-tel, ságos, sőt helyenként unlms. Minthogy osztály - vlójábn: réteg - s mint viszi én nem tláltm ilyen ktegorikus defi- teljesen csámpás érdektudt olyn irányb, kisebb bsztrháló képességgel, ám nnál ngyobb gykorlti érzékkel mind-járt níciót, s nehezen hihetem, hogy Németh mely krt ellenére lesz hsznár. mozglommá" is terebélyesíti föl-merült kitgdt voln mgyr irodlomból A A társlgási drbok modorábn előgondoltfoszlányt. Dobák Ljos sebes helység klpács szerzőjét, vgy kár Jókit dott sztír néhány helyen z eredeti mozgássl - mely mindig előtte jár is, megmrdok nnyinál, hogy Né megértett eszmének - kitűnően tud-

t érzékeltetni buzgó tnítvány helyezkedő igyekezetét, nélkülözhetetlen ember blöfföktől sem idegen készségeskedését. Czeglédi Sándor z eszperntist vidéki csodbogár epizódnyi szerepében remekelt. Esett kis figuráj, szárnylásokról lekéső buzglm fájdlmsn igzolt: mit jelent egy Csomorkánynál is kisebb helyen egyedül tudni eszperntóul, s mit, h erre tudásr végre-vlhár szüksége vn többieknek. Tornyi doktort, közintézmények létesítésével köz-életi szereplést, netán közhivtlt, urm bocsá': képviselőséget is becserkésző krrierist orvost Györffy László elevenítette meg, könnyeden s kissé glmbszürkébb-nek öltöztetve, mint ilyen kisvárosbn és ilyen időkben figur járhtott. A legháládtlnbb férfiszerep Szoboszly Sándornk, Tölcséry megjelenítőjének jutott. Megváltó' mosollyl kellett viselnie szellemi fárosz lábinál nyüzsgő rjongók oktlnságát hosszú negyedórákon keresztül, míg szerényen - s mennyi-re őszinte álszerényen! - ismét és újr el kellett hintenie mélyen átgondolt nivságot. Dicsérje Szoboszly Sándor játékintelligenciáját, hogy ilyen föltételek mellett is mindvégig főszereplő tudott mrdni. Egyéniségének súly pillntr se, szöveg nélkül se vesztett jelentőségéből. leghálásbb férfiszerepet Vjd Károly lkíthtt: Mr. Brown volt, z idegenbe szkdt hzánkfi, ki most z meriki jándékcsomgok elosztásár felügyel. A figurát ugyn bohóztig menő tónusbn rjzolt meg, de ez nem vált színházi multság sérelmére. Egyszerre volt prktikus meriki kispolgár és ngyképű hzlátogtó, hálás unoköcs (deportálásb hurcolt ngynénje végkrt szerint részesíti Tölcséryéket előnyökben ruhosztáskor) és érzelgősséget nem ismerő kereskedő. Kivgyiság és okosság úgy tudott keveredni játékábn, hogy rokonszenvünket mindvégig meg-őrizte. Spányik Év emlékezetes jelene-tét már fentebb említettük. Igz volt egyik bírálójánk: úgy játszott, minth e g y igzi Németh László-drbbn játszott voln. De úgy tetszik, Spányik Évánk volt igz. Egyfelől, mert e z v l ó b n Németh Lászlódrb volt. Másfelől nem zért játszott szerepét hlálosn komolyn, mert korábbi Németh-hősnők trgikus mszkj reá merevedett, hnem zért, mert tudt, hogy ennek figuránk eredendő humor kkor tűnik elő, h humorizálás nélkül formálj meg. A jelenet rról szól, hogy bűnös sszony, meg-tévedt ny térden állv esdekel uránk, miért z óljukb tévedt sertést levágt, s hurkát-kolbászt-sülteket fölszolgálni merészelte vendégeknek. Sőt: még szkét hitvesének is tányérjár csempészett néhány jobb fltot. 1 lát mit érdemelhet z z sszony, ki ennyire vetemedik? - Jól tudt Spányik Év, hogy mit céloz ez jelenet, s mi ennek vlódi fonákj. Nem nézővel összekcsintó komédiázás, h-nem könnyekig őszinte rimánkodás. Úgy igzán leleplező, úgy fájdlmsn metsző, s cskis úgy fordíthtó sztír középpontjábn álló Tölcséry-Németh ellen. Értette szerzőt. Az egész játék folymán csillogó lkításr nyílt módj Meszléry Juditnk. tetye-tuty Vrg tűzrőlpttnt feleségét játszott, ki ugyn prktikus eszű, józn sszony, de ngy szervezkedéssel együtt járó szereplési viszketegségben kissé mg is megkótygosodik. Ékes példáj ez figur nnk, hogy Németh László milyen jól ismerte szépsszony rjongói kpcitását mind szellemi teljesítmény, mind hiúság dolgábn. Hiszen pt sszony mindddig eszén vn, míg nem kell féltenie vonzó sszonynk fönntrtott státusát. De mihelyt megjelenik Miss Gordon, már hiúságánk rbj ő is. Miss Gordonként Dobos Ildikó lighnem pályáj legnehezebb szerepét játszhtt. Nem minth tehetséggel nem győzte voln, hnem inkább: szerep nem győzte őt. Végig ngolul kellett beszélnie, s gesztusokkl kifejeznie zt, miről z ngolul nem értő közönséget mégiscsk tájékozttni kellett. Úgy hiszem, szerző mg keresett voln jobb megoldást, h látj, hogy még--oly ngy erőfeszítés dcár is milyen kicsiny htásfokkl válik drmturgiilg értékesíthetővé ez szerep. Tizedik Németh László-premierje volt ez veszprémi társultnk. Nem tudom, premierközönség, mely nyilván már hjlékonyn tudj követni korábbi drbok lpján sjátosn nehéz szöveget, mint ünnepelte z együttest. Én közel hrmincdik elődáshoz, Celldömölkön láttm drbot, kisszámú, de lelkes közönség körében. BALOGH TIBOR Egy vidéki üvegház lkói Az Elveszett prdicsom Kecskeméten Ezerkilencszáznyolcvnegy ugusztus tizenhrmdikán ismét körülvette mgyr irodlm reprezentáló sokdlom zt másfél négyzetméternyi földterüle-tet melyről húsz esztendővel ezelőtt temetkezési hivtl megfellebbezhetetlenül foglmzt meg htároztot egy ktegorikus fejtáblán: ez Srkdi Imre író nyughelye Ám bármily gykorlt légyen is temetkezési hivtlnk z efféle, megfellebbezhetetlen kijelentésekben, mg sem gondolhtt kkor, hogy ítélete mindmáig z egyetlen objektív irodlomtörténeti értékelés lesz rról művészről, kinek hlál vgy: kivonulás létezésből lighnem örökre meg fejthetetlen tlány mrd. Most lehetne htvnéves Srkdi lm-re, s már húsz esztendeje nincs közöttünk. Munkáiról z elmúlt két évtized során temérdek Temzés jelent meg, íródott ról egy vllomás- és egy életrjzi kötet, s készült számos disszertáció. Sírkővtásán zonbn Csplár Vilmos beszédének hlltán megerősödött bennem meggyőződés, hogy erről z életműről m sem tudunk lényegesen többet, mint mennyit 1961 -ben tudott m néhány brát, kiket olyn hirtelen hgyott mgukr zon trgikus emlékezetű estén. Vlószínűleg zért nem gzdgodhtott, mélyülhetett Srkdi-képünk z eltelt, kisebb történelemnyi idő ltt, mert z életműnek ettől végzetes pillnttól fogv hlál lett szubsztnciáj, pontosbbn: hlál ok vált ról lkotott esztétiki ítéletek fundmentumává, s z mrdt máig is. Azok ugynis, kik egykor - más, előző korok művészeinek sors példáján könnyű tolll teremtettek egyenes öszszefüggést z önpusztítás és társdlmi Németh László: Hrc jólét ellen (veszprémi deformáció között, most, kínálkozó Petőfi.Színház.) nlógiák kisértetétől ridtn, igyekeztek Rendezte: Horvi István m. v. Díszlettervező: megfosztni trgikus zuhnás elfehér Miklós m. Jelmeztervezö: Hruby követőjét ttól képességtől, melynek Mári. birtokábn végső mozdult pillntábn S z ereplők: Szoboszly Sándor, Spányik Év, Csizmdi Gbi, Dávid Kiss Ferenc, esetleg szbd krt szerint csemeszléry Judit, Dobák Ljos, Györffy Lász- lekedhetett Ugynkkor mások, vk ló, Czeglédy Sándor, Vjd Károly, Dobos Ildikó, Bkody József, Szikr József, Árv véletlen lehetőségét kizárv, társdlmilászló, Háromszéki Péter, Monori Blázs. emberi konstellációk eltűrhetetlenségének tudtos kifejezését vélték felis-

Tolni Miklós (Zoltán), Ábrhám Edit (Mir) és Gri József (Sebők Imre) Srkdi Imre Elveszett prdicsom című drámájábn merni z író mg kereste hlálábn. Úgy tetszik, művészetpolitikusok és z irodlomtörténészek, jó brátok és rcionális esztéták számár egyszer s mindenkorr megkerülhetetlen feldt lesz műelemzéseket, színikritikákt bevezető (vgy összegző) tlálgtás, hogy vjon z blkpárkányr lendülő test volt-e vissztántorodni gyönge, vgy lélek nem visszhőkölni bátor? S z egymást érvénytelenítő érvek meg-megújuló ütközetében cskugyn nem mrd más bizonyosság, mint végső mozdult puszt ténye. Közben pedig, szép csöndesen, feledésbe merül minden esztétiki értékszempont, művekben sűrűsödő vlóság egész gzdgság, s örökre rejtve mrd előttünk csknem vlmennyi történetbeli és színműben felbukknó legsjátbb Srkdi-hős igzi rc. A végjáték természetrjz Az Elveszett prdicsom z életmű legtöbbet vittott, záró ciklusáb trtozik, Bolond és szörnyeteg, Gyáv és z Oszlopos Simeon mellé. Az elemzésekben többnyire különös jelentőséget tuljdonítnk z utolsó két drám keletkezési sorrendjének, ttól feltételezéstől indítttv, hogy csk legkésőbben lkotott hős lehet z bszolút kulcsfigur: vgy Kis János, ki, miután meggyőződik világ ügyeinek jór fordíthttlnságáról, rosszt végsőkig rontv, negtívumok szférájábn teremt tiszt értékrendet mg körül; vgy Sebők Zoltán, ki előtt válsztás dilemmájánk óráibn - bár ugynz z önpusztító értelem munkál benne, mint z Oszlopos Simeon Kis Jánosábn -, könyörtelenül következetes logik pillntnyi megtorpnás következtében, földereng trgikus determinációtól vló elhjlás csöppnyi reménye. Olyn pályszkszbn születtek pedig ezek művek, melyben ligh voln szbd kizárólgosságokt keresnünk. Az utolsó négy lkotás ugynis nnyir szoros egymásutánbn íródott (néhány hónp ltt), hogy mindenképpen számolnunk kell z ihletettség természetét befolyásoló különféle tényezők zonosságávl z dott periódusbn. Ám h ez így vn, kkor kronológi bármilyen hiteles megállpítás sem vthtj egyik művet sem egyedüli művészi végrendeletté. Vlószerűbb-nek tetszik feltételezés, hogy z Oszlopos Simeon és z Elveszett prdicsom személyiség válsághelyzetében válllhtó szerepek egy-egy változtánk próbáj, sors kihívásár dhtó két, eltérő válsz, melyek zonbn egymáshoz képest nem jelentenek fejlődést, nem fejeznek ki szemléletváltozást: kpcsoltuk mellérendeltségi és lterntív. Érdemesebb te-hát - művészi végzet titkink snd fürkészése, vulgrist fejlődésrjzok konstruálás, vgy z életművön belüli, nem esztétiki szempontú értéksorrend tlálgtás helyett - csk rr figyelnünk, mi művek világán belül vn, csk rról beszélnünk, mi drbok szövegéből tárulkozht fel korunk színpdán. Ilyenfjt megközelítésre int bennünket z Elveszett prdicsom-elődások története is. Az 1961. május z6-i, Pártos Géz rendezte ősbemuttó npján Srkdi Imre éppen ht hete volt hlott. A trgikus körülmény kkor, már próbák során, szinte észrevétlen épült be drbb, s krv-krtln z elődás meghtározó motívum lett. A néző számár önkéntelenül dódott kérdés: törvény vn-e bbn, hogy konfekcionált élettérben megférni nem tudó személyiségnek vétkeznie kell, s elkerülhetetlen következmény-e, hogy vétsége nem nyerhet feloldozást. A morálfilozófii áltlánosság szintjén túl kérdésnek 1961-ben nyomtékos politiki hngsúly volt. Közönség és kritikus egyránt belevetítette Sebők Zoltán áltl végrehjtott sikertelen bortuszműtét szituációjáb z 1956-os ktsztróf zon áldoztink sorsát, kik vétlenül vétkeztek, vgyis szkmi" lklmtlnságuk tudtábn válllkoztk utóbb bűnösnek bizonyult történelmi szerepekre. De - z sszociáció rekciójként - természetes volt ekkor társdlmi lelkiismeret ügyeletes szószólóink elemzése is, mely privát trgédiár, z elkényeztetett, dédelgetett, kiszolgált, felelőtlen és cinikus hős álrcánk lehullásár, z erkölcsi megvilágosodássl végződő személyes drámár terelte figyelmet. Az író hlálánk tízéves jubileumán készült tnulmány már pontosbbn tár-j föl személyesség és történelem kpcsoltát. H vlki zt állítná - írj Pándi Pál -, hogy z Elveszett prdicsom tuljdonképpen prbol, mellyel z 1956 utáni zsibbdtságból eszmélő író példázz sját életútjánk és társtípusuk pálymenetének irányát és tnulságit, kkor zt válszolnám, hogy drámánk ilyen közvetlen desiffrírozáson lpuló összekpcsolás z ellenforrdlomml s rákövetkező helyzettel - művészi jelentést redukáló eljárás. Az Elveszett prdicsom nem prbol, z írói mondni-vló mű sját világánk tárgyi vlóságából nő ki (...) úgy, hogy konfliktus drámi megjelenítése felidéző erejű, htás képzettársító mechnizmus meg-mozgtj nézőben és z olvsóbn z 56 utáni helyzet értelmezését is. (...) A drám felidéző dinmizmusábn

egyébként nem kis szerepet játszik Zoltán vétkének-bűnének - nem tárgyi-epiki, hnem szerkezeti hsonlóság (hngsúlyozom: cskis szerkezeti hsonlóság!) többek között bizonyos ötvenhtos mgtrtástípusokkl. " A drám első értelmezését döntöen vlóbn külső körülmények átsugárzás htározt meg. A 61-es elődásbn történelem teremtett tmoszférát, s csk mikor időben és gondolkodásbn távol kerültünk z egész nemzetet meg-rázó eseménytől, illetve z író személyes trgédiájától, kkor sikerült szembenéznünk műben rejtező teljes társdlmipshichológii vlósággl. Az átértelmezési folymt rendkívül jellemző, közbülső állomás volt z 1 9 7 5-ös Mdách színházi bemuttó, Szirtes Tmás rendezésében, Sztnky István főszereplésével. Ez z elődás igen gördülékenyre sikeredett. Minden, egykor elemi erővel fel-törő szenvedély hétköznpir klibrált változtábn jelentkezett benne: hláltól szbdító htlmú szerelem is, Se-bőkféle " szörnyetegek " világfló önzése is bágydt lángokt lövellt. Úgy tűnt föl, hogy miután z idő kiszippntott drbból történelmet, drámi konfliktus végérvényesen priváttá, egy chrmeur típusú, felszínesen felesleges ember " blszerencséjévé súlytlnodott. A válsztásinkt, etiki trtásunkt, véleményeinket lényegtelenítö (kockáztmentéssé tevő és elimináló) történelemszünet " közérzete cskugyn igzolni látszott ezt megjelenítési, hjlmossá téve kritikust és z irodlomtörténészt rr gondoltr, hogy z Elv eszett prdicsom nem mindenkor időszerűsíthető, tehát ciklikus érvényességű irodlmi lkotások soráb trtozik. Pedig z újrértelmezés szükségességére, Sebők Zoltánok sorsábn fölfedezhető áltlános törvényszerűségekre figyelmeztethette voln z 1 9 6 1-1 9 8 1 közötti húsz esztendő szín-pdr állítóit nyuglom és gzdsági prosperitás prdicsomi esztendeiben bekövetkezett néhány drsztikus és nem kevesebb csöndes lefolyású önpusztító ktus -- Ltinovits Zoltán, B. Ngy László, Kondor Bél, Hjnóczy Péter, Huszárik Zoltán kilépése létezés kötelező rendjéből - melyek mindegyike, ligh-nem, közös motívumokr vezethető viszsz. E motívumok végül is Szőke István kecskeméti rendezésében tárulkoztk föl vlmennyi összefüggésükben. Zoltán (Tolni Mi kl ós) és Év (Réti Erik) kecskeméti Srkdi-elődásbn (Kráth Imre felvételei) Kondor Bél hlotti mszkj hever, gipszszoborrá öntve, lig észrevehetően, Sebők Zoltán könyvespolcán kecskeméti elődás üvegházábn. Szőke István két éven belül másodszor rendez Srkdit, és - mint korábbn Miskolcon - most sem z egyszerűbb, kitposottbb utt válsztj. Miskolci rendezésében konvencionálissá vált illusztrtívngyrelist Srkdi-játszás modorávl szkított, fölfedezve Ház város mellett szövegében zokt groteszk mozzntokt, melyek bizonyos modulációkkl végig nyomon követhetők cselekmény során, t komikus groteszk kezdéstől, helyenként líri groteszk átszíneződésen keresztül, trgikus groteszkbe forduló befejezésig. A groteszkre hngolt elődás könyörtelen kifejezője volt z áltlános emberi lklmtlnságnk. Simon József, fitlon gyárigzgtóvá lett NÉKOSZist minden mozdultát, minden kpcsoltteremtési kísérletét ego-ist önérvényesítési szándék, vezette: legőszintébb érzelmeiben is önző, kölcsönös szeretet gykorlásár képtelen lény volt, kinek emberi lklmtlnságához tehetség sem igen járult. Ezt típust átemeli Szőke z Elveszett prdicsomb is, de tuljdonságit csk részben ruházz főhősre: Simon Józsefnek itt Jósk, Klári férje drmturgii ikertestvére. Sebők Zoltánbn zonbn z lklmtlnságnk egy másik, mélyebben gyökerező és trgikusbb változtát fedezteti fel. A kecskeméti elődás újdonság, hogy nem él honi és világpolitiki légkör feszültebbé válás következtében kínálkozó időszerűsítési lehetőségekkel. Egyszerű és hálás feldt voln pedig ismét ngy formátumú egyéniség külső fenyegetettségéről szólni. Az értő füleknek irányzott, bevált ptronok durrogttás helyett Szőke egészen eredeti megoldáshoz folymodik: hgyj eljátszni drámát úgy, hogy vn, engedi élni szöveget, ngy szbdságot nyújt színészekne k. A bevtkozás elmulsztás vkmerő próbtétel, ám végül igzolj Szőkét. Amikor játék szbdjár engedése mellett döntött, lighnem sját értelmezési dilemmáj vezette " rendezőt. Világos lehetett számár, hogy drb születésekor, nnk létrehozásár htó társdlmi-történelmi vlóság tényeivel mi nézőnek már nincs kpcsolt. Hiáb volnánk huszonöt és húsz esztendő előtti időkre vontkozó, politiki vgy éltrjzi utlások, csládi drám történelmi példázttá emeléséhez hiányoznk z sszociációs cstornák. De elmúlt z z idő is, mikor egy gysebész rr kényszerült, hogy titokbn lkásán mg végezzen bortuszműtétet. Ami így drbból látszólg -- megmrd:

hirtelen lobbnó, örök beteljesületlenségre kárhozttott szerelem, z öngyilkosságot vgy börtönt megelőző két np boldogságából srjdó kétségbeejtő reménytelenség: lehetőség lehetetlenségének drámáj. Cskhogy lehetőség lehetetlenségének drámáját privát lpon és tét nélkül (vgyis vétség korbeli társdlmi súlyánk megérzékíthetetlensége tudtábn) eljászni hrmdosztályú bulvármegoldás lenne. Járhtóbb-nk muttkozhtott ezzel szemben jelen időre trnszponálás útj, melyen hldv politiki vontkozások szintjét életre lehetett voln kelteni, ezáltl zonbn z lpkonfliktus és ráépülő sszociációs réteg egyensúly bomln meg. A színrevitel hrmdik lehetősége biblii párhuzmok hngsúlyozás lehetne ( cím, Zoltán krisztusi kor, női nevek nyomán), ám ezek z utlások nem lkotnk olyn egész rendszert, mely révén megfoglmzódnék keresztény mitológiábn lejegyzett, huszonöt év előtti s npjinkbn közöttünk járó-kelő, lppngó hősök tervezte megváltási kísérletek áltlános érvényű, időtlen tnulság. Mindezeket végiggondolv mrdhtott á rendező számár z egyetlen esély: szövegre és színészek értelmező munkájár hgytkozás kockázt. A szövegértelmezés e szbdság révén, feldttl küzdve, végül színészek lelnek rá drb; egyetlen lehetséges intonációjár, legbenső bizonytlnságot kifejező többszólmúság hngjár, s ezáltl drám eddig föltártln, új dimenziókkl gzdgodik. Sebők Zoltánt Tolni Miklós lkítj. Úgy toppn színpdr, mint kinek néhány perccel ezelőtt vlmi ngyon nem sikerült: hirtelen szilárd tljt vesztett ember kpszkodókt kereső tekintete pásztázz pj üvegházánk szegleteit, mígnem rátlál pálinkásüvegre. Ettől perctől fogv szédületes gyorssággl nyeri vissz egyensúlyát s terjeszti ki urlmát környezete fölött. Ám születésnpr egybegyűlt cslád számár ez hng leglább háromféleképpen cseng. A felületes hllgtók régi nyegleséget, lélektiprásbn htárt, önkorlátozást nem ismerő szörnyeteg szvink nyers gorombságát vgy cinikus nyájsságát érzik, hlált okozó műhibáról tudomást szerző p számár pedig rossz végsőkig rontásár eltökélt, sját helyzetét borotvéles elmével felmérő konok fiú mgbiztosság hllhtó. Ebben polifóniábn zonbn hrmdik szólm hozz z értelmezési újdonságot: Tolni, Mirávl történő tlálkozáskor, korábbi lkításokbn megszokott, intellektuális természetű, fölényes elegnci helyett nyersebb, vibrálóbb rcot mutt - nem hgy-j zonnl megszeretni mgát. S főhős-nek e pillntnyi kizökkenése beidegzett pózból teremti meg lány számár is közeledés tónusát. Ábrhám Edit Miráj z ösztöneivel fogj föl, már z első percben, Zoltán szviból sugárzó felszíni mgbiztosság mögött később elhtlmsodó bizonytlnság csíráját. Játék úgy válik árnyltn többszólmúvá, hogy mindvégig megőrzi Zoltánhoz vló közeledésben hódításr érett testi báj és lélek szépségének együtt megváltó erejű kettősségét. Az ő mozdultink sutság, bizonytlnság, z intonáció olykor hrsány felhngj gyermeki és felnőtti tudt keveredésének eredménye, s - bár néh gynítjuk mögötte pálykezdő színésznő rutintlnságát motivikusn rend-kívül hiteles szerepformálás. Zoltán következetesen fölépített elbizonytlnodásánk vn egy másik jelentésvontkozás is, mely z pjávl vló kpcsoltából bontkozik ki. Gry József lkításábn z öreg Sebők nem szokványosn steril pozitív hős. Botniki szorglm nem természet rendjéhez vissztlált, örök nyuglomr lelt ggstyán belső hrmóniáját ársztj, inkább minth vlmi, egykor fogcsikorgtv mgár kényszerített önfegyelem terelné életét ebben biztonságos mederben. Néhol zonbn fölsejlenek ködbe vesző múlt megpróbálttásánk emlékei is. Következésképpen z öreg Sebők - hgyományos értelemben - nem lehet pozitív péld, viszont z p és fiú ifjúkoránk története között sejthető hsonlóságból kínálkozht Zoltán-típusú hősök számár követhető életmodell. Ez sugllt: z emberi lklmtlnságot szülő helyzetek kerülésére vló inspiráció, mi privát szférábn jelenti z elegyedést környezettel, politiki szinten pedig z inkompetens cselekvés ( világ ügyeibe vló kontár bevtkozás) lóli kibúvást, vgyis z oblomovi példát, melyet Srkdi mindig irigységgel vegyes csodálttl szemlélt, de megvlósítni sohsem tudott, mint hogy drb befejezése pillntábn Sebők Zoltán sem. A Sebőkök, Kondorok és társik vétsége nem cselekvés elszlsztott lehetősége, trgédiáj z elkésett belátás. Ettől ponttól fogv két válsztásuk vn: vgy zon z úton indulnk el, mely Kis János sorsábn megfoglmzott fordított oblomovságb - köznpi rációtól vló szbdulás jegyében, - személyiség teljes lebomlásáb torkollik, vgy z öreg Sebők lterntíváját követhetik, ki z önkéntes önkorlátozást mint fennmrdás progrmját kínálj számukr. A két út Sebők Zoltán előtt is nyitott. A válsztás pillnt előtt zonbn drám cselekménye megszkd. Attól jelenettől kezdve, hogy szín-re lép, egészen végső, ngy megvilágosodást kifejező ktrtikus zokogásig, Sebők Zoltán drbbn z bszolút jelenlévő. Az ő drámájáé, kivételesen ngy formátumú (tehát kivételesen tehetséges, kivételesen önző, kivételesen cinikus és kivételesen összeférhetetlen) egyéniségé drmturgii főszerep. A második vonlbn, köztes szellemi tér-ben tláljuk Zoltánnl bizonyos vontkozásbn ellenpontot képviselő Mirát és Sebők Imrét. A hrmdik vonlb trtozik szereplőknek z köre, mely kivételes egyéniség létezési közegét lkotj: mgyr értelmiség keresztmetszetét. Az ő sorsuk mind-mind külön kis drám, mit érzékletesen el is játsznk. Jblonky Mári (Klár) z egzisztenciális kiszolgálttottságbn élőt, ki áldoztává válik fogllkozásánk, Réti Erik (Év) szerelmi nyomorb jutott kék-hrisnyát, Mucsi Sándor (Jósk) diplomttáskás, hivtlnokigzgtóvá szelídült mozglmi embert, ki tősgyökeres értelmiségi csládbn - szármzás és szellemi dottsági mitt - örökösen görnyedt gerinccel mozog. Ezek minitűr drámák, belefonódv főcselekmény ármáb, z Elveszett prdicsomot huszdik százd végi kelet-európi értelmiség személyiségválságánk természetrjzává teszik Kecskeméten. Kerényi József díszlet-üvegház tehát - rendező szándék szerint - kettős funkciójú kell legyen. Egyrészt finom nturlizmussl építve lkotj z öreg Sebők mikrovilágát, másrészt - z nygok színe, plszticitás révén - stilizált jelentésű is. Közös fedél, gyűjtőtér, vgy, h úgy tetszik, elegáns rchitektúrájú klick z emberi nem egy speciális fjtáj, kelet-európi értelmiség számár. Srkdi Imre: Elveszett prdicsom (kecskeméti Kton József Színház) Rendező: Szőke István. Díszlettervező: Kerényi József m. v. Jelmeztervező: Füzi Sári. Segédrendező: Tucsni András. Szereplők: Gry József, Fekete Tibor, Tolni Miklós, Németh László, ifj. Mucsi Sándor, Gurnik Ilon, Ábrhám Edit, Réti Erik, Jblonky Mári, Bki László.

SZEKRÉNYESY JÚLIA Nyitás Szbolcsbn A Csongor és Tünde Nyíregyházán Sokféle térképet ismerünk. Vn hegy- és vízrjzi, vsúti, közúti, turist és ktoni térkép, továbbá olyn ábrázolt, mely z ehető gombák, z ihtó borok vgy z ásványkincsek lelőhelyeit muttj meg, megint másik cspdék eloszlását, műemlékek elhelyezkedését; és vn olyn térkép is, mely nyelvjárásinkról d tájékozttást, sőt olyn is, mely z ország színházi ellátottságát ismerteti krtográfi eszközeivel. E térkép tnúság szerint Észk-Kelet-Mgyrország színházilg legmostohábbn ellátott területek közé trtozik. Jogos volt tehát kívánság, sőt követelés, hogy Szbolcs-Sztmár megyének legyen önálló színház. Ne függjön z egyébként is túlterhelt szomszédos megyéktől, illetve szeszélyes vendégszereplési gykorltoktól. Évtizedeken keresztül szinte éhkoppon trtottunk egy olyn országrészt, mely egykoron - színházkultúránk születése-kor - kor leghldóbb nézeteit képviselte e tárgykörben. De ne bolygssuk régmúltt. Kérdezzünk másként. Mi-ért oly fontos mnpság színházi ellátottság? Hisz nem élünk múlt százdbn, mikor e műfj volt szinte z egyedüli központi-közösségi műveltségi fórum. M már vn mozi, sjtó és televízió. E műveltségi fórumok elvileg lklmsk nemzeti nyelv és kultúr, vlmint z egyetemes ismeretek terjesztésére. Miért rgszkodunk ehhez z ósdi, több ezer éves formához, mellyel sokkl több vesződség, költség és z egyéb viszontgság, mint kényelmes centrális tömegkommunikációs esz-közökkel? Az ténykörülmény, hogy kisebb vgy ngyobb közösségeink egy-szer csk újr ráéheznek színházr, ismét rávilágít e szervezeti form sjátosságár. Arr jellegzetességre, mely egyedülállóvá teszi régmúltbn éppen úgy, mint legvihrosbb jelenben. A színház ugynis egyesíti mgábn tömegkultúrát és legegyénibb művészi élményt. A legszélsőségesebb risztokrtizmust éppúgy távol trtott mgától, mint z igénytelen tömegbolondítást. A színház közösségi műfj, de eb-ben fjtábn z egyetlen olyn fórum, Viti András és Hrtmnn Teréz Csongor és Tünde címszereplői (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház) (MTI fotó, Oláh Tibor felvétele) hol közönségnek szvzti jog vn. A tévénéző, rádióhllgtó regálási lehetősége minimális, mximum z, h kispolgári nrchistként összezúzz készülékét. A tárltlátogtót, kmrzene élvezőjét kötik z illemtni szbályok, s ugynez érvényes - muttis mutndis - betkoncert résztvevőjére. Ilyen helyekre csk rjongók járnk - mi eleve kizárj kritikát. A színházi néző minden esetben más minőség, szbd véleménynyilvánítási jog vn, még kkor is, h ezzel nem él mindig. Például egy világhíres zongorművész zenekdémii Beethoven-hngversenyén elképzelhetetlen nemtetszés, éppen úgy, hogy egy divtos popbálványt sem fütyülnek ki, h netán hmisn zenél. Már zért sem, mert meg sem hllják, oly iszonytos hngzvr, n meg tekintélytisztelet. E téren nem sok különbség vn klsszikus vgy legmodernebb zene sztárként lncírozott képviselői között. A színpd ezzel szemben még mindig egészségesebb, bár társművészetei: kártékony befolyás itt is érződik. Mindzonáltl továbbr is bízhtunk bbn kíméletlen testi közelségben, melyet színház nemcsk megőrzött, de visszszorultság révén még tovább is Fejlesztett. De félre hosszdlms elméletekkel. A színház nélkülözhetetlen. És ezt tételt nemcsk zzl igzolhtjuk:, hogy ezt formát követeli Szbolcs-Sztmár, Zl és több más megye is, hnem zzl is, hogy nemcsk z úgynevezett vidéki helyeken örvendeznek színielődásoknk, hnem tőrőlmetszett városi körülmények között is. Ismerős htás, melyet egy-egy színtársult megjelenése kivív kármelyik sivár lkótelepünkön. Ngyon jól tudjuk, betonrengetegek lkój éppoly szívesen és kiéhezetten megy sokdlomb, nézőjátékb, mint tnysi ember, flvk, fővárostól távol eső községek, városok lkój. A tömegkommunikáció sjátos egyenlőséget teremtett, z rctln és testetlen és mindennek folyományképpen lelketlen kultúr megszülte, illetve újrszülte megfoghtó, élvezhető és nemcsk fogyszthtó művészet kívánását. Ez vágy természetesen ösztönös, nincs irány, nincs vele született értékítélete. Éppen ezért veszélyeket hord mgábn: mert lklmt d visszélésre. Ezt vágyt gyermeki nyitottság jellemzi. Jó irányb nevelhető, de torzíthtó is. Iszonytos felelősség terheli zt, ki színházt d z érintetlen közönségnek. Ilyen értelemben nehezedik óriási felelősség most meglkult nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházr. Nem lenne jó, h ez megfoglmzás félreértéseket, netán sértődéseket eredményezne. A színházi, kulturális érintetlenség, nevezzük nevén: szüzesség - nem elmrdottságot jelent, nem lekicsinylő, becsmérlő meghtározás. Csk meghtározás - semmi több. Örizkednünk kell minősítésektől - romltlnság nem erény, de nem is hib, hnem körülmény, mely -- jelen esetben -megjelöli zokt feldtokt, melyek e pillntbn Móricz Zsigmond Színházr hárulnk. Pórisn foglmzv: nem mindegy, hogyn indítják útjár megye lehetséges nézőközönségét. Mert h például tíz év múlv e megyében elrontott ízlésű nézőkkel tlálkozunk, kkor ezért igen ngy részben most ngy elánnl megindult színházt is okolni fogjuk. S kárhozttás kkor indokolt lesz és logikus. E túlzott szigorúság természetesen nem fenyegetés, hnem sokkl inkább bátorítás. Annál is inkább, mert nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház első bemuttój e tekintetben igzán bizttó. Vörösmrty Mihály Csongor és Tünde című drámáját dták elő. Mgsr tették tehát műsorpolitiki mércét. Az elődás felfogásávl lehet vittkozni, Bozóky István rendező furcs értelmezést d. Legelégikusbb vígjátékunkt megfosztj ttól mély filozofikus szomorúságtól, mely eddig szinte elválszthttln

volt műtől. Bozóky felhőtlen népi komédiát mutt be, szerelem beteljesülése itt nyilvánvló, gonosz erők nem igzán erőteljesek, inkább mókásk - z egész bonyodlom fféle szerelmes cscskság, meseszerű példázt két illetve négy szív egymásr tlálásáról. Nem kell itt félni sem Mirigytől, sem z ördögfiktól, de még rideg Éjtől sem. Mert mindezeket borzlmkt kedves táncházi hngultok lengik át. Vidámn, frissen lépünk át rémséges mélységeken, ezek itt nem is jönnek számításb. A szerelem egyszerű : z kdályok zért vnnk, hogy legyőzzük őket. Csongor és Tünde csupán zért születtek, hogy előbb-utóbb szép romntikus házsságot kössenek, viszontgságik pedig rr vlók, hogy többi szereplő is szóhoz jusson. A mű lpproblémáját persze ez rendezés sem oldott meg. A reprezenttív szerelmespár Csongor és Tünde - most is éppoly unlms, h nem unlmsbb, mint korábbi elődásokbn. Sőt, mivel bánt, beteljesülés vörösmrtys homály végképp kiikttódott műből, címszereplő szerelmesek szinte kellékké váltk. A hétköznpi tündérmese már nem tündérmese. Ebben Csongor és Tünde-elődásbn nincs elérhetetlen vágy, nincs trgikus kielégületlenség, ezért nincs is oly cél, melyért küzdeni méltóságos és kockáztos feldt lenne. Bohókás Csongor és Tündét látunk tehát, z emelkedés és zuhnás legkisebb esélyé nélkül. Az elődás egy szinten mrd, de ez szint leglább megbízhtó. Nem drámi tétet, hnem bővérű mesélőkedvet állított középpontb Bozóky István rendezése. A Vörösmrty-műtől ez sem idegen. Ilyen Csongor és Tünde is eljátszhtó. Különösen zért, mert z elődás igyekszik életre kelteni Vörösmrty-szöveget. És itt megint csk vissz kell térnünk közönségre. Ngyon remek dolog z, h például Blg humor nevetteti nézőt, és nem holmi olcsó kbrétréf. Az utóbbi években humor árfolym is lcsonyr süllyedt. Az erőltetett szófcsrások, z igénytelen poénkodások gresszív korszkát éljük. Eddig még kevéssé vettük tudomásul, bár elég nyilvánvló, hogy mnpság z ízlésrombolás jelentős része z úgynevezett humorbrigádok országos rémtetteinek köszönhető. Vörösmrty stílus, ép nyelvű humor szinte gyógy-ír e kártevők okozt betegségre. H z elődás más erényt nem muttn, csupán ezt, már ezzel is kiérdemelné dicséretet. BAJOMI LÁZÁR ENDRE Tháli szeszélyei Crommelynek-bemuttó Vígszínházbn Fernnd Crommelynck kirívón és kiválón egyművű szerző. A hrminckét éves korábn írt Csodszrvs csodáját életének hátrlévő ötven esztendeje ltt nem tudt megismételni, pedig színészcsládból szármzott, mg is szerepelt világot jelentő deszkákon, és többször nekigyürkőzött, hogy meglkoss repetáját" nnk remekműnek, melyről Kosztolányi zt írt 1922-ben, hogy évtizedek ót nem termett különb" és hogy egy lkotó lángelme" műve. Egyművű szerző? egyébként nem z első műve volt. Már 1908-bn megírt Le sculpteur de msques (Az álrcfrgó) című verses egyfelvonásosát. Verheren lelkesen üdvözölte, s szerző később háromfelvonásos prózi drbot írt belőle (gyönyörű költői nyelve így is el-bűvöl!). Mint mjdnem minden munkáj, ez is bbn Flndriábn játszódik, mely ősei pátriáj volt (ő mg már Párizsbn született, és szinte egész életét Montmrtre-on élte le) és melynek bővérű népi tudthsdásos (egyszerre bohókás és költői) ihletéhez, vskosn túlzó kitlációihoz, víg borzlmihoz és kegyetlen mókáihoz szerző mindhlálig hű mrdt. Pscl, z álrcmíves, beleszeret sógornőjébe, mit felesége fájdlms beletörődéssel visel el, míg végén meg nem hl, szobrász és Mgdeleine pedig mjdnem megőrül. Remek bruegheli jelenetek sorjáznk drbbn, mely Verheren tláló megállpítás szerint szép, heves és csupsz erőszk ötvözete". Kitűnő kézmíves környezet ábrázolás, erőteljesek jellemek, remek hngult. A trgikus kifejlet és vijjogó frsngi körmenet ellentéte feledhetetlen. (Ez drb megérdemelné felújítást!) Ez után született z örökbecsű Csodszrvs, melyet rögtön (1921) Les Amnts puérils (Gyermekded szerelmesek) követett, Gston Btynál. Ez zonbn nem sikerült: vs szimbolizmus vlmilyen gyönge Meterlinckre emlékeztet, ködösen költői célzási elég homályosk. Tengerprti villábn játszódik, A Le Coc mgnifique két kmsz szerelme körül, kik - Crommelyncknél szinte törvényszerűen! - végén öngyilkosok lesznek. A drámi kpcsoltrendszer önkényes, cselekmény széteső (sjnos, ez is megszokott crommelyncki hib!), igzán csk szolgálólányok lkji (Zulm, Fideline) sikerültek, s már előrevetítik Forrón és hidegen remek Alixét. 1925-ben került Jouvet színpdár (de mindössze öt elődásr!) Tripes d'or (Arnybendő), z egyik szerepben mgávl zseniális színésszel. Ez is szokásosn nyüzsgő flmnd környezetben játszódik, pompás ötletekkel megtűzdelve, dús nyelvezettel. Egy vén ember - hogy még egy utolsót élvezzen! - fel-ksztj mgát, miután megírt bohókás végrendeletét. (Azt drbbn roppnt fontos bútort testálj unokhúgár, melyet chise percée-nek finomít frnci, és melyet Jóki oly tlálékonyn keresztelt el gyomorszék"-nek; flb rejtett kétszázezer rnyfrnkot pedig unoköcscsére hgyj.) A komédi tuljdonképpen körül forog, hogy miképp teszi tönkre z örökös életét vgyon, hogyn válik zsugorivá. Pierre-Auguste pénzzel vív-j reménytelen hrcát (zért reménytelen, mert önmg ellen hdkozik). A.II. felvonásbn jelenik meg z lpevtő, cím-dó ötlet: hősünket z őt kezelő állt-orvos (!) rábírj: egyen rnyt. Ez kuruzslás zonbn nem Sikerül, mert fiúnk székrekedése lesz, s végén csk úgy szbdul meg z rnytól, hogy bele-hl (szerzőnk shkespere-i következetességgel küldi másvilágr hőseit...). Az ötlet itt is jobb, mint megvlósítás, mi megint áltlános crommelyncki tuljdonság. 1929 végén muttt be z Oeuvre Színház Crine ou l jeune fille folle de son âme (Crine vgy lelki bolond lány) című drbját. Crine öt évig várt zárdábn, míg hozzámehetett szíve válsztottjához. A nászéjszk után zonbn minden felborul. Az egész hosszú egyfelvonásos egy frsngi éjszkán játszódik, dominós, álrcos, élveteg urk és hölgyek szldgálás közepett, és persze végén két ifjú szerelmes meghl. A szöveg itt is prózverset súrolj. Újr z őrült féltékenység Ezután következett Chud el froid ou l'idée de Monsieur Dom (Forrón és hidegen vgy Dom ngyságos úr eszméje), melyet párizsi Comédie des Chmps-Elysées 1934. november 24-én muttott be, s egy hónpig trtott műsoron. 194o vé-

gén megszállt Brüsszelben játszották, mjd 1967-ben párizsi Théâtre de I'Oeuvre újított föl, Léon szerepében z kkor negyvenegy éves Dnielle Delorme-ml, kit mgyr mozinézők jól ismernek (Cím nélkül távozott, 1950; A nyomorultk, 1957; Cléo 5-től 7-ig, 1961 stb.). Ez is olyn ízes és sűrű nyelvű, fur flmnd frce, melyben fel-feltűnnek fbliu-k goromb mókái, de mely egykét csörömpölően komikus jelenetében Moliére-t, másutt viszont Girudoux stílvirágos trilláit idézi. Tekinthetjük z sszonyi ingtgság sztirikus tnulmányánk vgy - hogyn szerző mondott egy nyiltkoztábn egy sszony posztumusz féltékenysége történetének". A cselekmény két szálon fut. Az egyik z z örök emberi féltékenység, mely-nek rejtélye szerzőnket egész pályáj során oly hevesen izgtt, s mely izglomnk oly remekbe sikerült lecspódás Csodszrvs, z féltékenység, mely-nek, mondhtni, bolondj volt, s mely-ről Kosztolányi így nyiltkozott Renissnce Színházbn, mikor bevezette z 1923-s hzi bemuttót: Hölgyeim, ki féltékeny, z őrült. Urim, ki nem féltékeny, z szintén őrült." A Csodszrvs féltékeny Brunój tébolyultn válik sját tündér neje kerítőjévé, s most Léon sem mondhtó egészen ép elméjűnek: szinte mindent fordítv csinál, és szeretője kérdésére, hogy miért zokog, zt feleli, mert nem szomorú... N, de mi is történik ebben trgikomédiábn, melynek cselekménye (megint csk szerző szerint) teljesen mgától fejlődött, mint zok koncentrikus körök, melyek vízbe hjított kő nyomán keletkeznek". Amikor még meleg, vgyis eleven volt, Dom ngyságos urt, tuny flmnd rnypolgárt, kikpós felesége szemérmetlenül, fél fluvl megcslt. Léon zzl igzolt kéjes eljárását, hogy férjeurávl csk érdekházsságot kötött, s különben is frgtln fjnkó hlvérű, rútul horkol, ocsmányul vájj fogát... A drb zzl indul, hogy Id sszony, Léon legutóbbi szeretőjének, Thierrynek házsártos neje kiszáll" Domékhoz, és felpofozz z ütlegelést mzochist kéjjel kereső Domnét, pedig jómódú Thierryt már egy tgbszkdt kn, z ifjú Odilon váltott fel. A kikpós Léon úgy evez ugynis volt, jelen és jövendő szeretői közt, mint z ügyes révkluz, ki fölényes biztonsággl kerüli ki zátonyokt. Vn egy minden hájjl megkent hjósins Alix nevű szolgálój Ruttki Év (Leon) és Tóth Év (Félie) Forrón és hidegen vígszínházi elődásábn személvében. Ez kis huncut nem szereti fiúkt, és tlán leszbikus szálk fűzik gzdsszonyához, de mindenesetre gyfúrt tlpresettséggel cselédkedik mellette, s szpor rvszdisággl intézi zvros szívügyeit dliás Thierry, Odilon, rusny Bellemsse tnító meg z oktondi polgármester között. Hnem Dom, kissé titokztos vidéki ngyságos úr hirtelen elhuny szomszéd szobábn. Kihűlt teteme forró helyzethez vezet, mert nemsokár megjelenik egy szép ifjú hölgy, kiről kiderül, hogy tíz álló esztendőn át szeretője volt. Alix zt állítj község vezetőinek, hogy gzdáj hlál előtt vlmilyen eszméről, holmi társdlompolitiki ötletről beszélt neki. Nosz, nekilendül (bloldli?) tnító, (jobboldli?) Thierry és (középuts?) polgármester képzelete: mi fenét eszelhetett ki ez Dom? A szürke mezővárosi illető körül legend szövődik, ismeretlen eszméje párthrcok tüzébe kerül, z gyonszrvzott ipse új politiki tnok előfutárává válik. Így bontkozik ki cselekmény második, közérdekű" szál, miközben z első is tovább bonyolódik: Léon szemében kihűlt férj felmgsztosul, féltékeny lesz utólg tehetetlen, teddide-teddod urár, s ttól trt, hogy rvtlt könnyeivel elársztó Félie, férje titkos szeretője, kiebrudlj z özvegyi dicsőségből, megöli mgát és ő fekszik Dom urm mellé sírb. Ám gyfúrtság nem hgyj cserben: sikerül Félie-t összeboronálni Odilonnl, s ekképp nőcst z ő didlávl végződik, mert Félie ismét rákp forró csókok ízére, felleli szerelmet, Léon pedig dicsőséget. Boldogn mondj férjéről: Ő most már z enyém, egyedül z enyém, mindenestül!" Amint láthtó (s mint zt kecskeméti Csodszrvst elemző írásábn Szántó Judit oly szépen bebizonyított folyóirtunk 198o. májusi számábn), e drbbn vissztér Csodszrvsbn urlkodó fél tékenységi mozznt, és most is teljesen képtelen kifejlethez vezet: férjét váltig csló feleség féltékennyé lesz ur teteme mellett, s nem nyugszik, míg vissz nem bódítj hullát. Abszurd ötlet, morbid szituáció - szóvl igzi crommelyncki konfliktus. Sjnos Csodszrvssl szemben - szerző itt nem tudt tébolyt elfogdhtón tállni, z eszebódultságot leglább lélektnilg mgyrázni. Ami cselekmény első és fő szálát illeti: nem hiszünk muly férj kettős életében, Félie síron túli rjongásábn és hirtelen pálfordulásábn, mellyel Léon cspdájáb (Odilon krjib) hull, nem hisszük el, hogy rideg Thierry, nevetséges tnító, bárgyú polgármester és z otromb Odilon meghódított szép Léonát (bár meglehet, hogy csk játszdozott mindegyikkel, és igzábn ő is lányokt szereti?), és még sok mást sem hinne el néző, h szerző sebes tempójú villámjelenetei hgynák gondolkodni. Ami pedig közületi" cselekményszált illeti, ez oly lktln, oly zvros, hogy tuljdonképpen hidegen hgy bennünket. A szerző 1967-ben zt nyiltkozt erről, hogy Eredetileg egyik legfőbb törekvésem z volt, hogy drbon keresztül fsizmus iránti megvetésemet fejezzem ki". Vlóbn, közvetlenül Hitler htlomr jutás után írt, de sjnos ezen tiszteletre méltó kijelentésen kívül z égvilágon semmilyen motívum, megjegyzés, kiszólás, célzás sem utl bohóztbn nácizmus lényegére. Színműve mind mgánszfér, mind epdig politik terén mgán viseli rögtönzés jegyeit, lkji inkább színes elképzelések, helyzetkomikumhoz pászoló bábfigurák, mintsem hús-vér személyek. Furságukbn és különcségükben vlóbn multságosk, mint hogyn meglepő fordultokkl változó helyzetek is zok. A mű élvezetét zonbn megnehezíti szerző szintén furcsán eredeti nyelve, mely még z olvsónk is értelmezési

Blázs Péter (Bellemsse) és Bánsági Ildikó (Alix) Crommelynck színművében (lklády László felvételei) gondot okoz, hát még nézőnek (ki színészek nem is mindig érthető tolmácsolásától is szenved)! Már mg cím is elég tlányos: lehet, hogy souffler chud et froid (egy szájból hideget-meleget fú) szólásmondásr útl, rr kétkulcsosságr, melyet L Fontine is elmrsztlt egy meséjében (Le Styre et l Pssnt, V. könyv. 7.) : Arriére ceux dont l bouche Souffle le chud et le froid. Crommelynck tömör és merész stílusát (vgy nem vkmerőség-e mndzsettgombként viselt könnycseppről beszélni?), melynek hsonltpttntyúi nem mindig tlálják el nézőt tntusz leesésére szánt idő hiány mitt, Tellér Gyul Krinthy Csodszrvs-nyomdokin hldv mgyrított. Olyn remek fordultokkl él, mint például Léonár ripkodó Id kifkdás, ki megtorlássl fenyegeti vetélytársnőjét, h emez továbbr is Thierry után meresztgeti ndrággomboló szemét". Egy helyt Léon zon kesereg, hogy Dom úr meg Félie miként enyelgett: nevetséges beceneveket gügyögtek egymásnk, turbékoltk, mindenféle nyktekert szócicomát ggttk egymásr, csiricsárét, mint ppírvirág". Nos, ez vád kissé mgát szerzőt is illethetné, egy kis expresszionist nyktekerményért ő sem megy szomszédb! Hányveti irályát, melynek ki- és beköpései olykor Tersánszky kmsz nyelvöltögetéseire n emlékeztetnek, em volt könnyű visszdni. Szerintem zonbn szbdbbn szárnylhtott voln, olyn szbdon, mint zt helységnevek átköltésében tette: Erdőugor ny, Villámszentkereszt, Mlmóc, Venyigeflv, Rövidkrjos és Hosszúkrjos, Szentpityók, Klászrksz. (Sjnos, mnpság szövegmondás nem áll z író mgsltán, és ezért ezekre z pró remeklésekre se színész, se néző nem ngyon figyel... Végül: igzán nem mélttln szerző kjánságához, hogy fordító Félie csládi nevét egy kitűnő mgyr grfikustól kölcsönzi.) Se nem forró, se nem hideg Ruszt József gondos és míves rendezése hbozni látszik népi vskosság és mértéktrtó klsszikusság között. Bizony, nem irigylem értelmezési gondji-ért! Ennek kétkulcsos drbnk súgólyuk (h voln!) egyként fújhtn hideget-meleget, trgikumot-komikumot. Azt hiszem, hogy Crommelynck fején tlált flmnd szöget, mikor bohóztiságr tette hngsúlyt. Viszont - innen z ő kétkulcsosság! - komédiázást klsszikus szbályok közé szorított: szereplők mozgtás olykor operi blettnek is beillik, szbályos lépdelésük pontosn megszbott és klsszikusn nemes. Egyszerű és ngyszerű színpdkép is Csikós Attil díszleteivel, olyn, hogyn zt szerző megszbt, vgyis rend, fényűzés és z állndóság hngult árd" belőle. Ehhez tpinttos elképzeléshez zonbn nem mrdt következetesen hű rendező: hőseit ngyon sokszor hemperegteti párosávl földön, fölöslegesen. Szerencsére Jánoskúti Márt ízléses jelmezeinek ez földhözrgdt hrsányság nem árt, lévén pdló rgyogón tiszt műnyg. A drb sok tekintetben Léon személyén áll vgy bukik, kinek - sját szvi szerint - úgy lobog vére, mint z oljfolyó". Ruttki Év pzr vérmérsékletével minden képtelenségre képes, csúfondárosn csábító, kihívón kéjkellető, z sszonyi ingtgság kápráztos hintáján pzr pompávl libeg fel és lá, ám z eleven cspodárságból holt hűségre váltó Léon pálfordulását ő sem tudj elhitetni. Vetélytárs, dúskeblű és gzdgfrú Idát lkító Szegedi Erik, tisztességgel vezeti különös büntetőexpedícióit. Bánsági Ildikó Alix hálás szerepében tökéletes, Moliére legemlékezetesebb szolgálóihoz méltó. Tóth Év Félie-je is hitelesen crommelyncki figur, szerző minden emberlkotó erényével (és hibájávl...). A hímek közül Blázs Péter Bellemsse Blázs válik ki, szedettvedett esetlensége emlékezetembe idézi Bellemsse szerepét z ősbemuttón játszó bájosn blg Jen Tissier feledhetetlen figuráját, kire tlán még nálunk is emlékszik néhány mozinéző: hrmincs évek bulvárkomédiáink volt egyik oszlop. A polgármester névtelen szerepében (ez is crommelyncki következetlenség: ő z egyetlen, kinek még keresztneve sincs, egyszerűen csk Bourgmestre") Bárdy György szokásos rutinjávl nyűgözi le nézőt, ki hálásn hllgtj kissé plócosr vett ngyképű dikcióját. Thierry egysíkú lkjávl Bács Ferenc nem tud remekelni, s ez áll z Odilont megtestesítő (hngsúlyozom testet!) Szkácsi Sándorr is. A színlp hibájából nem tudom, kit dicsérjek kiválón dgolt zenei láfestésért. Szomorún zárom írásomt: Tháli még Léonánál is szeszélyesebb sszony! Íme, dv vn egy kitűnő színpdi érzékkel megáldott (de rögtönzőtehetségé-ben túlontúl bízó...) szerző; egy ötlet-, helyzetés nyelvdús szöveg; továbbá egy ügyes és okos rendezés, vlmint egy mesterség minden csínját-bínját értő társult, élén egy hét országr szóló tehetségű primdonnávl és... z eredmény? Egy sem nem forró, sem nem hideg színpdi produkció. Fernnd Crommelynck: Forrón és hidegen (Vígszínház) Fordított: Tellér Gyul. Rendező: Ruszt József. Díszlet: Csikós Attil. Jelmez: Jánoskúti Márt. Szcenikus: Éberwein Róbert. Szereplők: Szegedi Erik, Bánsági Ildikó, Blázs Péter, Ruttki Év, Szkácsi Sándor, Bárdy György, Bács Ferenc, Tóth Év.

A szórkozttó színházról Leglábbis Brecht ót tudjuk, hogy legszebb szándékú tntó-nevelő színház sem éri el céllát kkor, h nem szórkoztt. A szórkoz(tt)ás ugynkkor nem esztétiki ktegóri, tehát ligh voln szerencsés színházi elméletek kiindulópontjává tenni. Egészen egyszerűen kell beszélni erről, már csk zért is, mert színházbn sem egyform módon szórkozik mindenki. Vnnk, kiket kizárólg legsilánybb ízléstelenség tud "kikpcsolni"; Polonius szvink kifcsrásávl: Plutus nem elég könnyű nekik". Másokt z intenzív érzelmek és z intenzív gondoltok töltenek el önfeledt örömmel; ők éppen potomságokon untkoznk. A két véglet között számos átmenet tlálhtó. Mindez csk modern embernek" okoz gondot. Vlószínűtlen, hogy görög városállm nézője végiguntkozt voln trgédiákt, bbn reményben, hogy utánuk következik szórkozttó" sztírjáték. Shkespere sem válsztott ketté életművét Hmlet-típusú létfilozófii "kísérleti" drámákr és Sok hűhó semmiért-féle közönségcslogtó végjátéki engedményekre. Csk polgári színházbn történt meg szerencsétlen fölosztás, mely külön tárgylj fjsúlyos" (tehát unlms) és könnyű" (tehát szórkozttó) műveket. Továbbá X X. százd kétes érdeme, hogy kisipri szolgálttássá, z gyműködését kikpcsoló néző kényelmi igényeinek megfelelő üzleti válllkozássá lilán nyitott színház egy részét. H már így esett, leglább ne szégyelljük. Nekünk megvn z furcs szokásunk, hogy z elnevezést restelljük, nem minőséget, mit bármilyen elnevezés örve ltt nyújtunk. A világon sokfelé vnnk kommersz színházk. Nálunk is vnnk, de mi nem úgy hívjuk őket. Miközben rról beszélnek néhányn, " hogy z áruszerűen viselkedő kultúr trts el mgát, kommersz továbbr is pejortív foglom ezen területen. De mit jelent z, hogy kommersz? Azt jelenti, hogy kereskedelmi értékű, tehát eldhtó. A z legfőbb célj, hogy megvegyék. H tehát egy színház mindenekelőtt közönségigényre hivtkozik, kkor nem szbdn szégyellnie, hogy elsősorbn ennek z igénynek kielégítésére törekszik. Más kérdés, hogy kommersz is devlválódik, vgyis nem minden esetben jelenik meg esztétikumként, zz művészetként. M jó kommerszet szerte világon inkább szk-mi színvonl jellemzi. Mesterek csinálják, nem művészek. E z is csk nálunk szégyellni vló, hol mindenki művész szeretne lenni. Pedig egy mestersége fortélyit kiválón értő színész, színpdi htás lélektnávl tisztábn levő rendező teljesítménye egyáltlán nem kevés. t Bes seller regények, világsikerű hollywoodi filmek, turisztiki Shkespere-elődások például jelenlegi Királyi Shkespere Társultbn! - jelzik, hogy másutt nem lnts kommersz. Csk jól kell csinálni. Művészkedni - sjnos - még mindig lehet jé/dilettáns módon, mert legtöbben elájulnk z álművészi hlndzsától. A szkmilg elégtelen kommersz zonbn önmg létjogosultságát kérdőjelezi meg. Még egy dolgot fontos megemlíteni: kom KISS ESZTER A színházt ugynkkor közönség élteti, közönségből él mind nygi, mind szellemi Keressük z áldoztot tekintetben. Bj csk kkor vn, h vlki ezt kölcsönös függést ellentmondásként fogj fel. Egy krimi tnulsági Hogy mi szükség erre z áltlános fejtegetésre? Mgyrázzák meg konkrét tények. Úgy tűnik ugynis, hogy mi mgyr színházi gondolkodásunkt erősen befolyásolj A színház tudvlevőleg közművelődési fenti hmis elgondolás. Több színházunk intézmény. Ezen belül is közvetítésnek őszi évdkezdésekor úgynevezett egy sjátos módját vlósítj meg. Nem közönségcslogtó", közönségsikerrel szorítkozik pusztán információtárolásr és - kecsegtető bemuttót tűzött progrmjár. átdásr; hnem művészetet és művé-szettel Ez érthető is, nincs benne semmi közöl, vgyis z információt z esztétikum kivetnivló. De mitől vár-htó szintjére emeli, s ezzel egyben élménnyé közönségsiker? Természetesen z igzi és szórkozássá is teszi nnk befogdását. A szórkozttó művektől. Ne törődjünk tehát közölt trtlmkt nem-csk megismerjük, színvonls kózművelődés-sel; hnem zok átélésén, megélésén keresztül szállítsuk le igényeinket: szórkoz történik megértés. mersz nem jő/tétlenül trtlmtln. Sőt, npjinkbn nnyit d mgár, hogy progresszív művészeti ármltok, humnist gondoltok, nemritkán bloldli politiki tendenciák nyomdokin jár. Nincs sirlmsbb és károsbb hzug ideákt, nyárspolgári illúziókt terjesztő kommersznél - éppen mer/ szélesebb " körben ht. Ugynez igz másik oldlról nézve is: nincs nevetségesebb, mint mikor kommersz túlságosn komolyn veszi mgát, és zt hiszi, hogy ő foglmzz meg legnemesebb morális elveket, z igzi erkölcsi mximákt, z emberiség jövőjét, z üdvtnt. Mindebből úgy tetszik, minth szórkozttást kommersszel zonosítnánk. (Tehát szórkozttó színházt is kommersz színházzl.) Ez nem egészen így vn, sőt éppen z ellenkezője igz. Megátlkodott véleményünk szerint Euripidész szórkozttóbb, mint Scrnicci és Trbusi, még h ezt véleményünket vlószínűleg számosn vittják is. A tpsztltok rr intenek, hogy éppen szórkozttást leggykrbbn emlegetők zok, kik mguk pozitív példáit kommersz területéről hozzák. Ami - z eddigiek tlán kellően látámsztották - nem ok restelkedésre. Csk ttól kell trtni, hogy z ebben z értelemben vett szórkozttó színház szószólói ideológiát is gyártnk mguknk, " mi szórkozttó jelző nélküli színház ellen irányul. A szórkozttás mértéken fölüli emlegetése - ez is tpsztlt - előbb-utóbb kommersz elszporodásához vezet. S dömping legritkább esetben hsznál minőségnek. tssunk! (A kettőt egyszerre nem lehet!?) Cskhogy közönséget nem lehet be-cspni. H nem kr - h nem tud - nem szórkozik. A szegedi Nemzeti Színház Kisszínházánk műsorán októbertől szerepel Mrio Frtti A ngy trükk című drbj, Félix László rendezésében. Az olsz szerző jelenleg New Yorkbn él, műveivel többször nyert televíziós és színházi díjkt, drbjit Európ több országábn és z Egyesült Állmokbn is elődták. Színház brechti és pirndellói hgyományokon nyugszik, sokszor épít eltávolító, öntudtr ébresztő drámi effektusokr. Eltekintve egy rövid sztirikus jelenettől, melyet Petőfi rádió sugárzott 1970-ben, egyetlen műve jelent meg mgyrul ( A z évforduló; Ngyvilág, 1981/2.), mely trtlms, újszerű írói pályát sejtet, s kíván-

Vss Gábor és Máriáss Melind Mrio Frtti A ngy trükk szegedi elődásábn (Hernádi Oszkár felv.) csivá teszi z olvsót z elődásr. De sjnos cslódnunk kell. A ngy trükk bűnügyi trgikomédi két részben. A műfji meghtározás sok mindent tkrht. Frtti bevllottn krimit írt, színház bevllottn krimit vitt színre, mint zt színlp is hirdeti. Krimit, tehát zt műfjt, mely színvonlsn képes szórkozttni, hétköznpok rohnás közben z olvsók és tévénézők htlms táboránk nyújt kikpcsolódást. M io Frtti drbj kkor kezd gynússá válni, mikor kiderül, hogy többnek kr látszni, mint mi. A színlp idézi Nemes György szvit:... tévesen közelítünk krimihez, h emberi tényezőket, viszonyokt, jellemeket, társdlmi hátteret keresünk benne." Ezek tényezők vlóbn nem trtoznk krimi lényegéhez. A ngy trükk ott siklik mellékvágányr, hol megpróbál úgy tenni", minth nem krimi lenne, hol társdlmi mondnivló látsztát krj kelteni. De mivel mg műfj mond ellent ennek törekvésnek, társdlmi mondnivló helyett megmrd kínos közhelyek szintjén, melyek hngozttását társságbn zvrt csend követné. A htlom, kiszolgálttottság, z ember bábu mivoltánk örök problémáiról próbál szerző szót ejteni, de éppen z ilyen örök problémák fulldhtnk sokszor vulgrizálásb. (A cselekményt - úgy gondolom -, krimiről lévén szó, nem szükséges elmondnom.) Fntsztikus, hogy micsod lehetőségei vnnk z embernek. Bárkit megölhetsz és bárkinek megkegyelmezhetsz." mondj Kirk, z egyik szereplő, kinek személye zt hivtott bizonyítni, hogy normális világ hzug, szennyes és őrült, míg z őrültekház tiszt emberek menhelye, s ki rádöbbenti mit sem sejtő nézőt (olvsót), hogy kinél fegyver, zé htlom. Ilyen és ehhez hsonló sápdt közhelyek formájábn jelentkeznek társdlmi kérdések műben, de ez éppen elég hhoz, hogy megkdályoz z krimi kibontkozttását is. Poszler György véleménye szerint krimi. jót és rosszt, bszolút jót és bszolút rosszt állít szembe, mint mese. Ezeket mrkáns, csup fény, csup árny lkokbn reprezentálj. Hrcukból szövi történetet, hrc szksziból építi szerkezetet, jó győzelméből kínálj tnulságot... A műfj ehhez még hozzád vlmit. Az üldözés-menekülés feszültségét. A logik-ellenlogik játékát. A gynúteremtés-feloldás mechnizmusát. Az elkövetés-megtorlás dilektikáját." (Kritik, 1981/9.) És éppen itt vn Frtti művében hngsúlytévesztés. Mivel társdlmi drámát is krt kovácsolni krimi műfjánk vlóbn megfelelő lphelyzetből, ezért krimi egész htásmechnizmus megsemmisült műben. Megsemmisült logiki játék, feszültség; s feloldás úgyszintén. Mivel zonbn mg z lpszituáció nem drámi, ezért mesterkélt és külsődleges mrd drámiság erőltetése is. A néző mármost gondolkodób eshet, hogy mit is lát. A rendezőnek sem lehetett könnyű dolg nyersnyggl. Félix László zt megoldást válsztott, hogy mű társdlmi oldlát próbált hngsúlyozni, s ezzel nem jól válsztott. Ez válsztás ugynis megkdályozt, hogy vlódi szórkozttó, izglms és feloldó bűnügyi történet kerülhessen színre, s megfosztott önmgát ttól, hogy z események néhol vlóbn ötletes és hátborzongtó fordultit kihsználv élménnyé vrázsolhss közepesen megírt művet. (Nem beszélve műfjpródi lehetőségéről, mely tlán megemelhette voln z elődást.) Ebből szálból mrdt z, hogy krimi illúzióját kísérteties zene és z időnként közbeszúrt szeretkezési ktus zji keltik. Már mg színpdkép is társdlmi mondnivlór" enged következtetni. Kellemes, jómódról árulkodó, bár kissé kétes ízléssel berendezett polgári otthont látunk, Vrg Mátyás díszletter vező munkáját. A fényűző stílbútor és modern forgószék keveredése, s ngyúri" kedvtelésekre vlló festmények, egzotikus mszkok sok mindent elárulhtnánk z ott élők világáról. (A drb npjinkbn történik New York állmbn, egy mgányos villábn.) A látvány teljességéhez hozzájárul Din (Máriáss Melind) jelmeze: nőiség megtestesülése, mely nyitó kép erejét növelné, h... H vlóbn drámáról lenne szó. A rendezői felfogásnk társdlmi-lélek-tni iránybn vló kiélezettsége meg-fosztj színészeket ttól is, hogy fordultos cselekményre építve kedvükre komédiázznk. E koncepció szerint jellemeket kellene megformálniuk, cskhogy mgából műből hiányoznk drámi jellemek. (Mint drámi szituáció is, mely trgikum forrás lehetne.) Ebben helyzetben egyedül Dinát lkító Máriáss Melind képes hitelesebben ábrázolni érzelem- és hngnemváltásokt: felháborodás és bizlom, félelem, játék és hisztéri árnyltit. Az egyetlen szereplő, kinél z író lehetőséget dn jellemformálásr: Wrren, gyáv, beteges idegorvos, kinek sátáni terve indítj el bonyodlomsoroztot, mely zután kisiklik kezei közül, s ő mg keveredik e bonyodlmk hálójáb. Az orvost megjelenítő Bgó László teljesítménye zonbn csk mesterkélt szövegmondásr korlátozódik. A Kirk figuráját játszó Vss Gábor belenyugszik eleve dott lehetőségeibe, idomul vértelen szerephez. A mű dilógusi nem drámik; nem hordozzák z emberi-társdlmi viszonyokt; de bűnügyi történetek párbeszédeinek izglms többértelműségét sem. Így zután egy öszvérműfj áll előttünk, hol z áldozt egyedül közönség, mely kár szórkozni krt, kár közművelődni" - hoppon mrdt. Mindennek végső ok pedig nem első' sorbn színészekben, még csk nem is rendezőben keresendő, hnem téves drbválsztásbn. Mert színház ugyn közművelődési intézmény, de hogy ezt funkcióját betölthesse, nem szbd közművelés hmis álláspontját fölvennie. Ilyenkor fordul elő, hogy két szék között pd lá esünk. Mrio Frtti: A ngy trükk ( szegedi Nemzeti Színház Kisszínház) Fordított: Ljos Mri. Rendező: Félix László m. v. Díszlet: Vrg Mátyás. Jelmez: Ék Erzsébet. Mszk: Mánik László. Szereplők: Máriáss Melind, Vss Gábor, Bgó László.

BUDAI KATALIN Szekrény helyett Nápoly Scrnicci-Trbusi vígjáték József Attil Színházbn A Scrnicci-Trbusi drbgyártó szerzőpáros megunhttln Kviár lencsével fészkelte be mgát mgyr nézők szívébe. Jó iprosmunkát végeznek, kedves bulvárdrbokt írnk, és segítenek továbbéltetni forróvérű olsz " nemzetkrkterolcígii közhelyet. E művecskéjükben is ezt játsszák ki, igz, fntsztikumok régióibn, megtűzdelve z lpötletet pikreszk regények fő motívumávl: zbigyerek pkeresésével. Don Lotriónk, nápolyi zug-petárdkészítőnek ugynis sürgősen nemesi szármzású pát kell produkálni, hogy megesettt leányát összeboronálhss ptikusék fiávl. Pénzért kdn is egy régi vágású ktontiszt, zonbn szekrényből is előmászik egy pjelölt, szomszédbn lkó Bossi de Cortes cslád elhülyült ivdék, kinek mániáj z örökbefogdás, P é nz is áll házhoz, egy bnkrblás eredményeképpen. A végén persze mgát már vicomte-nk képzelő Don Lotrio és grófnőként viselkedő unokt e s t v é r e visszzökken z eredeti kerékvágásb, pénzt vissz kell szolgálttniuk, lbérlőjük, rblás elkövetője meglkol, nyomrvezetői jutlomból zonbn fitlok rngos felmenők nél-kül is egybekelhetnek. Ennyi. Mese, délolsz tempermentum, krimiizglom, humoros erotik. Semmi bj drbbl, egy évdbn egy ilyen elmegy. De: ebből z árufjtából vn ezerszer szellemesebb is; továbbá ilyen lz semmiséget első bemuttónk zz kipihent (vgy nnk vélhető) erők felvonulttásánk szánni dőreség. Mi lesz júniusbn? Bonyolítj dolgot, hogy színpdrállítást Gábor Pál, jeles filmrendezőnk válllt el megbetegedett Berényi Gábor helyett. Mármost filmrendezőket mindig egy konkrét mű, z bból kifejthető mondnivló s nnk más közegbe vló trnszponálásánk izglm vonzott színpdhoz. Jncsó M i klós után sorbn jelentkezett színházbn. Dömölky János, Sándor Pál, legújbbn Bódy Gábor. Mindnyájn rögeszmésen érkeztek, vlmi. ngyon kikívánkozott belőlük, mit filmen nem, vgy nem ilyen közvetlentpinthtóságbn tudtk voln csk megrgdni. Gábor Pál esetében ez z izglms tlálkozó elmrdt. Színpdi debütálását esetlegesség (ettől persze még lehetne reveláló htású): bráti szívesség és z olsz miliőben vló jártsság hívt életre. Ezért láthtólg semmi személyes hozzátennivlój nem kdt A csodák Nápolybn születnek című drb-hoz. Rendesen, rutinosn megcsinált, de egyetlen mozzntr sem mondhtják nézőtéren ülők: ezt még nem láttm, ez új, ez itt nálunk József Attilábn szoktln ' ". Gábor Pál mégis jelentősen bevtkozott drbb. Annk eredeti címét - A ppák szekrényben születnek megváltozttt fentebb olvshtó kissé ptetikusn költői címre. Ez változás modor-beli változttást is sejtet. Az eredeti cím bszurd, cskúgy, mint történet. (.Hogyn végződhetne egy Bossi de Cortesvill föld ltti lgútj egy nápolyi kis-ember grdróbszekrényében?) A csodák Nápolybn születnek cím viszont meg-emeli, édesbúsnk, tündéri relitású " -nk festi fntázi szülte játékos eseményeket. Mindkét cím értelmezése zonbn nturlist sík feletti játékot kívánná meg: ehelyett legelcsépeltebb neorelizmus fogd jelmezben (Kemenes Fnny), díszletben (Szlávik István), játék-stílusbn egyránt. Egymásb nyíló erkélyek, lépcsők érzékeltetik: itt mindenki tud mindenről, közös gond, közös z öröm. Az sszonyok hétköznp slmpos pongyolábn, egyébként színpompás ruhácskákbn járnk, kebleik kikndikálnk, mmm miá " -znk, kivilágított műnyg Sn Gennro előtt pedig unosuntln térdre vetik mgukt. Pedig egy- két eszközzel felngyíthtók lennének környezet vlódi furcssági, figurák bszurd mivolt: mert hát minek nézzük tizenkét éve reménykedésben fonnydozó elvetélt orvosnő rát (Kálly Ilon), temetőben boldogn posztoló gyászhuszár vőlegényét (Mky Sándor), z ütődött risztokrtákt (Solti Bertln kettős szerepe);, z örökké álmos éjjeliőrt (Soós Ljos), brlngászkuttónk álcázott úri gengsztert (Bánffy György)? Ezek lennének nturbursch " nápolyik vgy nosztlgiázv figyelt örök olszok "? Igzságtlnság lenne színészeket bármiért is elmrsztlni. Ok jó szándékkl, mximális erőbedobássl teszik dolgukt, hiszen, h z elemzőbb rendezői útmuttás el is mrdt, szerzőpár méltányosn gondoskodott róluk. Kitűnő cspt vn együtt színpdon. Kránitz Ljos egy kicsit felengedhet komor, nehézkes prsztember-szerepekből s komédiázht kedvére zug-petárdkészítőként. Elgondolkodttó, hányfélét próbálhtn még, hogy végre látv lássuk ". Kálly Ilon z utóbbi években nem tud rossz lenni, egy-egy füstkrik-kifújását, lábátvetését tnítni kéne főiskolán. A hngj vrázsos, drb hihetetlenbe vlói átbillentésének sikerére éppen z ő figuráj s z ő színes egyénisége lehetne biztosíték. A. másik ki-emelkedő színészegyéniség: Szbó Év. Nem tudni, meddig lesz képes színészi lázt ritk erényét megkeseredés nélkül gykorolni. Kikpós menyecskeként most mindent megmozgt, hogy folyjon játék, elsodorj jókedv, semmi f- Jelenet A csodák Nápolybn születnek József Attil színházi elődásából (lklády László felvétele)

nylgás nem érződik rjt, hogy kitűnő SOMLYAI JÁNOS művészi képességeit már megint tkréklángon kell trtni, igzi lehetőségek Kviár és lencse, híján. Az sem z ő hibáj, hogy neki kell megtestesítenie délolsz hölgyekről Pécs, 1981 belénk vésődött sztereotípiákt. Vn ennek felemás elődásnk egy kivételes pillnt: Tyll Attil két-három perce. O z z pjelölt, kit egy zugügyvéd (Kló Flórián fnyr humorrl lkítj) kerített Don Lotriónk. Nyuglmzott kpitány, vlh jobb npokt látott. Ahogy ktonásn prolázik, bokát cspkod, finnyáskodik: bbn lecsúszott egzisztenciák minden önálttás, kétségbeesett igyekezete benne vn. Mikor kiderül, hogy számítni lehet vlódi pár is, tehát rá nincs szükség, porrá omlik, lig tudj mélttlnkodássl leplezni keserűségét fölött, hogy elesik npi egy tál ételtől. Solti Bertln hiteles kórképét dj mániás szenilitásnk, kitűnő humorrl muttj be z örökbefogdós kedvű De Cortes grófot. Jól veszi észre groteszk lehetőségeit Mky Sándor is, nősülni elfelejtő gyászhuszár szerepében. A megszokott sémáktól zonbn nem menekülhet sem Soós Ljos részeges, luszékony portás, sem Dncsházy Hjnl rosszul őrzött szexi bkfis" sktulyájábn. Bánffy György professzor-gengszterként kimért és merev, jellem" (ezt csk idézőjelben mondhtjuk ugynis ezekről z lkokról) kétrcúságát nehézkesen jelzi. Több évd műsortervét összevetve úgy tűnik, ilyen típusú művekből kimeríthetetlen készletei vnnk József Attil Színháznk. Kívánjuk, hogy rktárukt böngészve jobb minőségűekre lel-jenek, remek színészeik pedig ne veszítsék el türelmüket, figyelmüket, játék-kedvüket z egyformságbn. Scrnicci-Trbusi: A csodák. Nápolybn születnek (József Attil Színház) Fordított: Ljos Mri. Rendező: Gábor Pál m. v. Drmturg: Lendvi György. A rendező munktárs: Bodori Ann. Díszlet: Szlávik István. Jelmez: Kemenes Fnny. Szereplők: Kránitz Ljos, Dncsházy Hjnl, Kálly Ilon, Solti Bertln, Soós Ljos, Szbó Év, Mky Sándor, Bánffy György, Kló Flórián, Józs Imre, Tyll Attil, Borbás Gbi, Loránd Hnn, Tihnyi Péter, Geréb Attil, Kürthy Ljos, Szilágyi Ét, Köves Érnő, Dávid Ági. A Mdách Színház 1967-es ngy sikerű bemuttój ót - melyet hosszn trtó teltházs széri követett - nem egy vidéki színházunk döntött úgy, hogy szintén színpdr állítj Kviár és lencsét. E döntések zonbn mind kevesebb megfontoltságról, bemuttók mind kevésbé felkészült munkáról tnúskodnk. Pedig kkor, tizennégy évvel ezelőtt úgy tűnt, szerencsésen gzdgodott vígjáték-irodlom; s h könnyű, kcgttó bohóztr lesz szükség, kkor Scrnicci-Trbusi szerzőpáros drbjához biztos siker reményében lehet nyúlni. A vidéki színpdr állítások után viszont őszintén be kell vllni, hogy ez tévedés, holott drbbn változtlnul kiváló szereplehetőségek vnnk, és ezenkívül szinte semmi. Ám gyenge irodlmi mű ez esetben nem gátolj, de lehetővé teszi, sőt éppen megkívánj, szinte követeli ngyszerű, tökéletes lkítást, z őszintén felszbdult, h tetszik, fékevesztett bolondozást, melynek viszont mindenkor átgondolt, tudtos, megtervezett munk kell hogy z lpj legyen. H zonbn, mint erre pécsi elődás is péld, ebből felszbdult játékból rutinosn felhsznált komikus htások, viccek sorozt válik, kkor nemcsk drb hiányzó mondnivlój lesz nyilvánvlóvá, de mguk lá temetik z egész elődást is, minden esetleges értékével együtt. Így nézőnek z ígért két és fél órás gondtln szórkozás helyett csupán - olykor-olykor nevetések-kel megszkított - türelmes várkozás jut osztályrészül. A színházból, elvárásihoz képest, cslódottn távozht. Meglehet, 1967-ben, tlán kevesebb lehetőség okán is, ngyobb szükség volt multttásr, kár olynr is, hol z, hogy miről szól egy vígjáték, szinte mellékes. Ehhez egy könnyű, semmit-mondó, ám jól megírt olsz vígjáték - mely végre nem kényszerít rr, hogy ismét mgunk gondjávl, bjávl nézzünk frksszemet megfelelő is. Az kkori sikerhez ez is hozzájárulhtott, de csk úgy és zzl, hogy kisigényű drbból ngyon komoly, átgondolt, invenciózus munk minden lehetséges értéket felszínre hozott. Az, hogy drb miről szól, tuljdonképpen nem lényeges, pár szóvl elmondhtó. Leonid Ppgtto, hál kimeríthetetlen fntáziájánk, töretlen, legyűrhetetlen lendületének, kisebb-ngyobb ügyeskedésekkel szerzett jvkból trtj el csládját. Mint hívtln vendég jelenik meg számár idegenek esküvői vcsoráján, hogy onnn, nylonzcskókkl bélelt kbátj ltt, elhozhsson jobb fltokból, mit ztán szomszédj segítségével eldni próbál. Jótékonysági egyletet szervez, természetesen csládj bőkezű támogtásár. Ezeket z. próbb szélhámosságokt szellemesen, őszintén, megbocsáthtón teszi. Ellentétben jótékonyságr hjlmos ngyvilági" társság egyik tgjávl, ki z övénél ngyobb bűnöket gyomorbjos humortlnsággl, gátlástlnul követ, követne el, h nem vígjátékról, illetve ennyiben nem krimipródiáról voln szó. Ám mindehhez még zt is hozzá kell tennünk, hogy ezek z elemek Kviár és lencsében már máshonnn is igen-igen jól ismert sémák szerint jelennek meg. Ezek után nnk okát, hogy vidéki bemuttók mind kevesebb sikerről számolhttk be, bbn kereshetjük, hogy mguk z elődások nem tudták drb játéklehetőségeit kimunkálni. A róluk szóló kritikák ezért is hiányolhtták egy-re gykrbbn szereplők mögöttesét". A pécsi elődás hibáját is z okozz, hogy hiányzik belőle z három felvonáson át kitrtó gyors, pergő ritmus, mi nélkülözhetetlen hhoz, hogy néző figyelme ne lnkdhsson el, hogy ne jusson ideje drbon elmélkedni. A viccek, komikus fordultok közti szünetek hosszúk, s ezáltl drb nemcsk átláthtóvá, de hellyel-közzel érdektelenné is válik. A szerepek dt lehetőségek multttásr, bohóckodásr" többnyire kiknáztlnul mrdnk. Ez z elődás sem járult hozzá semmi újjl korábbikhoz. Jó példáj ennek díszlet. A szigorún hgyományos módon, mondhtni fntáziátlnul felépített nápolyi lkás" ez-úttl már olyn elcsépeltnek, megszo-kottnk ht, hogy szentkép, cinzno, mérsékelt rendetlenség lssn már fel sem tűnik. Ennek ilyennek kell lennie, hiszen ilyen szokott lenni. Ám önmgábn véve egy vígjátékbn még nturlist részletezésű és jól ismert megoldá-

FORRAY KAT ALIN Mégis, kinek Jutlomjá ték? Slde drbj M d á c h Színházbn V á r i É v é s L b n c z B o r b á l K vi á r é s l e n c s e p é c si e l ő d á s á b n sokt lklmzó díszlet sem voln bj, h élne, h játékot segítené. Így például életszerűen ht ugyn, hogy cspból vlóbn folyik víz, lehet inni, mosdni, ám ezt htást máris semmissé teszi, hogy csládfő reggeli terítékében kávéscsésze, bár iszik belőle, láthtón üres. Mivel rendezésnek nem sikerült kilkítni mozgások gördülékeny koreográfiáját, díszlet csk z elődás tere s nem történés közege, színhelye. Azt már csk zárójelben jegyzem meg, hogy még művelődési ház színpdánk kétségtelen mostoh körülményei között is gondot kellene fordítni kel-lékek, díszlet rendeltetésszerű működésére. Biztosítni, hogy z jtó, z blk kellő időben, kellő energiávl legyen nyithtó, csukhtó, s hogy mgát játéktól függetlenítve szükségtelenül ne engedjen bepillntást díszletek mögötti szürke vászonflkr. E könnyű bohózt központi figuráj Leonid Ppgtto, kinek csládj megélhetéséről gondoskodni " feldt. Az őt lkító L u k á c s Józsefé pedig húzni, vinni, előrelendíteni z elődást. Ez nnál is inkább z ő feldt, mert többi szerep z övénél jóvl hlványbbn megrjzolt. De hogy e főszerep komolybb játéklehetősége meg is vlósuljon, hhoz rendezésnek egy tömörebb, egységesebb együttes játékot kellett voln létrehozni. igy nem csod, hogy Lukács játék, jó részletmegoldási mellett is, egyenetlen. Hol hrsány, zért is, hogy lnkdó érdeklődésünket visszszerezze, hol pedig meg-megújuló lendülettel igyekszik prtnerei kisebb és rosszul is kihsznált szereplehetőségeit felszínre segíteni. Az ő lendületét s néh szerepéből is következő hrsányságát csk szomszédot lkító Mester István veszi át, bár nál e z sjnos már szinte kizárólg z elklndozott figyelmű nézőnek szól. Nem ártott voln biztos sikerre, nevetésre számot trtó dilógusok, dilógusrészletek közét néhány leleményes ötlettel kitölteni. Az éppen szöveg nélkül színen levőknek is feldtot dni, mert ebből is következik, hogy Vári Év felesé Rszter Ildikó lány szerepében már inkább visszfogott"., minth nem is ebben bohóztbn, de egy másik és lkításuk eszközei szerint mélyebb trtlmú vígjátékbn játsznánk. Szólni kell még egy szereposztási tévedésről is: Tomnek Gábor nnál férfisbb jelenség, hogysem könnyen hihető legyen e vígjáték lig kidolgozott ideggyenge grófisrj-szerepéhen. A nem egységes stílusr péld lehet még hrmdik felvonás is. Meglehetősen vártlnul, túlzottn érzelmesre sikerült. Egy cspásr eltűnnek nevettető helyzetek, s nem mrd más hátr, mint örülnünk, hogy z igzság győzedelmeskedik, jó elnyeri jutlmát, rossz büntetését. Az elődás végi tps nem tudni, minek szól; sovány társdlmi sztíránk, hogy igzságérzetünk megnyugodht, vgy nnk néhány percnek, mikor nevettünk, honorálv színészek fárdozásit s mgunk türelmét. Scrnicci -Trbusi : Kviár és lencse (pécsi Nemzeti Színház) Fordított : Mészöly Dezső.Rendező : Konter László. Díszlettervező: Csányi Árpád m. V. Jelmeztervező: H u r o s Annmári. Mszk: Lék László. Szereplők: Lukács József, Vári Év, L- bncz Borbál, Rszler Ildikó, Zágoni Zsolt, Szivler József, Fekete András, Mester István, Péter Gizi, Tomnek Gábor, Glmbos György, Tkács Mrgit, Szlm L- jos, Pintér Gvul. Eddig úgy gondoltm, művészek életének várv várt lehetősége és megérdemelt elismerése lehet egy jutlomjáték. Arr is emlékeztem, hogy többnyire válszt o t t szerepeket játsznk el z rr érdemesek, sőt olvsmányélményeimben szinte csup siker tpd z ilyen fellépésekhez. M viszont úgy látom, hiáb terjedt el színházlátogtók körében már bemuttó előtt, hogy Humnn Péter jutlomjátékát" láthtják Mdách Színházbn (z Egyetemi Színpdon) kitűnő művész érdekében is jobb tudtosítni: ez nem Humnn Péter, hnem Bernrd Slde Jutlomjáték. Scottie T e mpleton ötvenedik születésnpj lklmából bráti meglepik egy jutlomjátékkl, melyen felelevenítik életének jelentős eseményeit, megjelennek bráti, elvált felesége, ritkán látott fi, hogy elmeséljék: z próbb döccenőktől eltekintve színpompás, gondtln életet élő Scottie szeretni vló figur; élete társság, mindene brátság. Lé-hság természetéből fkd, de h vlki mélyen kutt személyiségében, z z önzetlen szeretetet is fellelheti. Erre lklmt, sjnáltos módon, hirtelen reá törő súlyos betegség szolgáltt. Az élettel leszámolni kívánó férfi kétségbeesett kísérlete eddig elhnygolt fi szeretetének megszerzésére -- ez születésnpi játékbn részletesen elődott sztori váz. Ap és rá egyáltlán nem hsonlító fi végül természetesen egymásr tlál, és sikerrel jár kórházi kezelés is. Színház színházbn, élet és hlál, szülő és gyermek konfliktus - mind-megnnyi lehetőség egy izglms drám születéséhez. Ehelyett zonbn csup elvetélt ötlet, kidolgoztln jellem és szituáció fársztj szórkozni vágyót. Sokszor bebizonyosodott már, hogy közönség igényli bulvárdrbokt, tehát szükség vn rájuk. De egy színház népnevelői, közművelődési feldtáról, ízlés- és tudtformáló munkájáról igen szegényes lehet csk bizonyítvány, h már drbválsztás megreked egy olyn lcsony (irodlmink végképp nem mondhtó) szinten, mint milyet Jutlomjáték képvisel. Az elszigetelten, burok-

KATONA ZSUZSANNA Aki semmit sem vár, nem fog cslódni A Népszínház két elődásáról Sunyovszky Szilvi (Hilry) és Humnn Péter (Templeton) Slde Jutlomjáték című drbjábn (Mdách Színház) (lklády László felvétele) bn vgy steril környezetben élő ember drámáj, mint álproblémákká degrdálj zt, mi felszínen vgy mélyben bennünk munkál - sjnos már visszköszön színpdokról. (És bár Mdách Színházt egy ideig nem kell félteni kilkult törzsközönségének elvesztésétől, színház mg válsztott biztonsági" műsorpolitikáj idővel gátt fog szbni z esetleges újító törekvéseknek, mik-nek végül is egy fitl nézőgeneráció megnyerése is célj lehetne.) Viccek lz láncolt, líri és komikus helyzetek váltkozás drb, z áltlános érvényű emberi gondok mrgór szorításávl. De drámi szerkezet gyöngeségénél sokkl súlyosbbk zok z etiki, ideológii problémák, melyeket z írott szöveg és z elődás egyránt felvet. A színházb járó állásfogllást vár, vlmi többletet olvsmányélményéhez képest, és szívesebben veszi még z övétől ellentétes véleményeket is művészi, értelmezési tisztáztlnságoknál. Arr már szinte pirulás nélkül fel sem tehető sztereotip kérdésre, hogy Miről szól drb?" - olyn válszok dhtók, melyek mgukbn kell hordják válszoló ellenérzését is. Mert remélhetően rról mégsem kr meggyőzni sem író, sem rendező, hogy z ilyesfjt jópof bohém, mint Scottie Templeton jutlom-ként kpj eddigi mgviseletéért sikeres befejezést. Scottie Templetonnk nincsenek normális és bármilyen társdlmi rendszerre jellemző társs kpcsolti. Nem sokkl jobb, h csk úgy fogjuk fel: mindenki úgy él jól, hogy kr; ez egy péld rá. Mert nem túl etikus példként állítni z érzelmi szegénységet. Véget nem érően lehetne sorolni zokt z ellenérzéseket, melyeket Jutlomjáték kelthet nézőkben. Csk bbn bízhtunk, közönség inkább ismerkedni kr csk egy jópof figurávl, mintsem hinni z áltl képviselt ideákbn. Szirtes Tmás szinte érthetetlen tisztelettel kezelte Bernrd Slde drbját. A Jövőre, veled, ugynitt... sikerét Jutlomjáték, nézők körében sem fogj elérni. Csk sjnálni lehet, hogy rendező és színészek ennyi energiát áldoztk drb pesti bemuttásár. A színészekről legjobb szándék mellett is csk zt mondhtjuk: jobb sorsr érdemesek Jutlomjátéknál. A főszerepet lkító Humnn Péter számár vlóbn prádés szereplehetőség Scottie Templeton megformálás. De lkítás külsődleges, megfelelően z elngyolt, zvros rendezői koncepciónk. Ez persze Humnn mesterségbeli tudás mitt meglehetősen szórkozttó, de nem pótolhtj szerep hiányosságit. Legngyobb érdeme, hogy rokonszenves egyéniségével élővé tette figurát. Alkítás ott volt meggyőző és igzán kitűnő, hol kinevette szerepbéli önmgát, megmuttv ezzel, hogy főszereplő nem szánnivló, hnem nevetséges. Pontosbbn: szánndó, de csk mert környezetén kívül önmgát is becspt egy életen át. Nem tudni, mi indított Ungvri Tmást drb lefordításár, de véleményem szerint mgyr közönség megérdemelne már - h színházk mindenáron ehhez rgszkodnk - egy jó, igényes bulvárdrbot. Ez pedig fordító felelőssége is. Bernrd Slde: Jutlomjáték ( Mdách Színház vendégjáték z Egyetemi Színpdon) Fordított: Ungvári Tmás. Rendező: Szirtes Tmás. Díszlet: Csányi Árpád. Jelmez: Vágó Nelly. Zeneszerző: Victor Máté. Fotó: Keleti Év. Grfik: Kján Tibor. Szereplők: Humnn Péter, Cseke Péter, Zenthe Ferenc, Gombos Ktlin, Káldi Nór, Tóth Enikő, Sunyovszky Szilvi. A Népszínház úgynevezett tájolóelődásinál már megszoktuk, hogy kiválsztott drbok műfji skáláj szűk spektrumot mutt (mi önmgábn még nem lenne bj): bohózt, vígjáték, zenés bohóság, vígoperett, jobb esetben trgikomédi. Ezúttl sem ér bennünket meglepetés: mindkét új produkció Tersánszky Józsi Jenő: Kkuk Mrci szerencséje és Somerset Mughm: Imádok férjhez menni - jelölhető z előbbi ktegóriák egyikével. Közös bennük, hogy népszerű és irodlmilg rngos szerzők drbjir építenek (Tersánszkyt Örkény István igzított színpdr), zenét, mozgáskoreográfiát is lklmznk - s hogy érthetetlenül hosszúr nyúlnk. Kkuk Mrci klndji, kültelki vgánypoét viselt dolgi regényből, számos tévé- és filmdptációból ismerősek néző számár. A városi népmese" egy szbd, természetes életmódot idelizál, olyn világot, hol természet dt fortélyos ügyesség z életben mrdás-hoz elengedhetetlen, s hol igzbb erkölcsöt képvisel lust, éhenkórász és szegény csvrgó, mint gzdg, de szánnivlón bugyut úriember/úrisszony kortársi. Az élet perifériájár szorultk egyszerű és tiszt lelkiismeretű hétköz-npi józnság győzedelmeskedik Kkuk Mrci áltl ezekben történetekben, s ezt hőst, sjátságos társdlmon kívüliségében, mely nyilvánvló lázdás h-zug erkölcsök és szerepjátszó világ el-len, méltán szerethetjük is. A rendező - Petrik József - zonbn nem szán ily mondndót hőseinek. Ellen-ben eljátszt velük egy történetet, mely helyzet- és jellemkomikumi révén nevetést fkszt, sőt - z író, vlmint Örkény István jóvoltából - még fordultos cselekményével le is köti néző figyelmét, de nem él művészet mögöttes jelentésrétegeivel. Pusztán nevetőizmink r, erotikus érzékenységünkre pellál, de ezt célját sem váltj vlór tökéletesen. A figurák értelmezésénél nem lép túl szöveg konkrét, direkt jelentésein. A cselekményt következőképpen

fogllhtjuk össze: Kkuk Mrci és társi munkár szegődnek szertelen és bohókás Méltóságáék udvráb. Méltóságóné elveszíti értékes medálját, melyet csk hosszú keresgélés, bonyodlmk, humoros szituációk sorozt után tlál-nk meg, természetesen Kkuk Mrd ügyessége és tlpresettsége folytán. Időközben Méltóságáné, cseléd, cím-lpon kültelki lápvirág " -ként jelzett Rozi és z ószeresué Link lány egyránt beleszeret veszedelmesen jóképű, tehetségesen hndbndázó legénybe, s minden lklmt kihsználnk, hogy megnyerjék mguknk. Végül hősünk jószívű és egyszerű cselédlány mellett dönt., és medálkeresés is szerencsét hoz neki. A rendezés különös figyelmet szentel Rozi (Kárpáti Denise játssz) bájink, s egy rögtönzött fél strip-tese " -zel z elődás " erotikus vonlát " erősíti. A rendező láthtólg többet nem is kr Tersánszky művével, csk hogy jókt derüljön néző z orángutántestű és értelmű Bojnyikon, mindig részeg köz-rendőrön, jámborn ffektáló Méltóságos sszonyon, z elidiótásított " ószeres csemetén, mg mindent kétszer mond, kétszer mond " szórkozottságú Méltóságos úron stb., és hogy velük szemben tisztán, fényesen rgyogjon fel z árttlnságig őszinte Kkuk Mrci glóriáj. Vn ritmusos könnyűzene, vn tánc, mi egyéb kell kellemes szórkozáshoz? Mondhtnánk: semmi. De Krinthyidézet, hogy tudniillik humorbn nem ismerek tréfát ", itt is szent követelményként lebeg szemünk előtt. Ebben z elődásbn zonbn olynnyir tré-fár veszik humort, hogy nnk vlódi trtlm nem muttkozht meg. A figurák csupán klisék, színészek csk közhelyek szintjén tudják kidolgozni szerepüket, s ezért nem z írót kell hibázttnunk. A zene is csk dlszövegek énekelhetőségi szintjét éri el, és díszlet (h ugyn fdobogór stilizált, művirágokkl ékesített udvrházkput " nnk minősíthetjük) is inkább kdályozz színészek mozgását, semmint segítené. Túl hngos, túl hrsány z elődás, és színjáték végi brechtesített" finálé melyben gyengébbek kedvéért összefogllják látott produkció Tersánszky dt (?) üzenetét -- csk ront helyzeten. Hiszen h eleve z rendezői-lkotói hozzáállás, hogy minden mgsbb eszmeiséget mellőzve, pusztán humoros figurákt és helyzeteket kr bemuttni ngyérdeműnek, kkor legyen következetes ebben szándékábn, és ne krj z utolsó néhány percben behozni behozhttlnt. Somerset Mughm sziporkázó dilógusokt irt hősei számár. Az lmádok férjhez menn i szövege remek humorrl, szellemes bár nem túl eredeti - helyzetek sokságávl bír..adv vn ugynis egy untkozó, elkényeztetett, meglehetősen önző, ámde fenemód csinos hölgy (Victori) százdelő háborús Angliájábn, ki nem tud dönteni hősi hlottnk hitt, mjd hlottiból vártlnul feltámdó, jópof, de kissé frgtln első, és jólnevelt, udvris, ámde svnyú és ötlettelen jelenlegi férje között. A történet során hosszn vívódik ", mig végül férjei legngyobb örömére egy hrmdiknál, z öreg, de igen gzdg Mr. Ptonnál köt ki. Mughm eleve nem törekszik többre, mint hogy drbj két órár kikpcsolódást nyújtson z ngol középosztálybeli humor kedvelőinek. Adv lehetőség egy könnyű és értelemszerűen hmr feledhető, de jó multságot kínáló szórkozás megteremtésére. Az elődást könnyen el is feledjük, de nem mondhtni, hogy közben jól szórkozunk. Itt ugyn-is még tréfákon is kényszeredetten kcgunk. A színészi játék - egy-két kivételtől eltekintve, például Ferenczy Kriszti-n Victori szerepében, Nyerges Ferenc mint vén kéjenc Tton és Eszes Sándor tenyerestlps Bill figurájábn - köz-helyszintű krkterábrázolástól is meszsze vn. Műkedvelőkként nyfognk, érzelegnek, pökhendiskednek szereplők (ebben különösen Eredet lkító színész jár z élen). A zene ebben z elődásbn is fontos szereplő, de míg Tersánszky-drbbn, h különösebb jelentéstöbblet nélkül, de leglább stílusát tekintve egységesen szóll meg, itt ízlésünket bántj z unlomig ismert operettslágerekből és táncdlokból (Kicsit s z o m o r k á s hngultom... stb.) összefércelt muzsik ". A rendezői ötletek " ( két férj sztepptánc, Victori biciklis belépője" vgy bordásflgykorlti stb.) bnális, funkciótln és htásvdászó elemek. Petrik József mg nemében korrekt munkát végzett Kkuk Mrci színpdr állításkor, Krinthy Márton zonbn úgy tűnik igencsk félvállról vette ezt z elődást. Mindkét bemuttór egyránt érvé-nyes problémáról kell még szólni. Vjon miért háromfel v onásosk ezek z elődások? A Kkuk Mrci szerencséje esetében történet sokszálú, sok figurát mozgtó eseményessége mitt tlán még érthető, de. Mughm-drb hrmdik felvonás már drmturgiilg is felesleges. A második felvonás végén egyértelművé válik hősnő válsztás, férjekben is megérik döntés, és néző is felfogj z események végkifejletét. Minek még egy ór ebből z álproblémár épülő, öncélún csk dilógus kedvéért -meg-csvrt történetből? Tlán látványos sztepptánc vgy kpfogúr mszkírozott, férfiéhes vénkissszony néhány perces jelenete kiván egy önálló felvonást? 1 l lenne színház műfjábn vágó, z ő munkáját kellene elmrsztlni. Mivel zonbn ilyen fogllkozási ág szín-ház intézményében nincs, drmturgtól és rendezőtől kérhetjük számon e hibát. A Népszínház e két tájoló " -elődás minth színház méretes népművelőszórkozttó koncepciójánk igényességét veszélyeztetné. Hogy ne legyen igzság címbeli mondásnk, s hogy ne váljunk sztoikusn közönyössé: színház-nk mgsbb mércéket kell állítni ön--mg számár, hogy áltl néző is mgsbb mércéket állíthsson z életben sját mg elé. V ersánszky J ó z s i Jenő: Kkuk Mrci szerencséje (Népszínház Józsefvárosi Színház) Színpdr igzított: Örkény István. sánszky Józsi Jenő és Jnkovich Ferenc verseire zenét szerzett: Behár György. Rendező: Petrik József. A rendező munktárs: Pintér András. Drmturg: Forgách András. Díszletjelmez: Csikós Attil. Mozgás: Brt Judit. Szereplők: Kőhlmi Attil, lllyés Mri, Szűcs Ágnes, Köti Kti, Somfi Év, Horváth Ferenc, Geier Ferenc, Borhy Gergely, Hol] János, Hrngozó György, Réti Szilvi. Somerset Mughm - Náds Gábor - Szemes Iván: lmádok férjhez menni (Józsefvárosi Sz ínház Fordított: Nemes L á s z l ó. Rendező : Krinthy Márton. A rendező munktárs: Muskát László. Drmturg: Mári Enikő. Díszlet: Lovs Pál m. v. Jelmez: Rimnóczy Yvonne. Koreográfus: Brt Judit. Szereplők: Ferenczy Krisztin, Sebestyén András, E s ze s Sándor, Nyerges Ferenc, Táncsics Mári, Lesi án Ktlin, Mátyus Emmi, Mészáros Mihály, Blogh Kti, T. Ngy András.

RÓNA KATALIN Greene csengője hrngot játszik Bemuttó Józsefvárosi Színházbn Kertész Péter (Mstermnn) és Székhelyi József (X). Grhm Greene Akiért hrng giling-glngj Józsefvárosi Színház elődásábn (lklády László felvétele) Amennyiben emberek vgyunk, mit teszünk, vgy gonosz, vgy jó; mennyiben gonoszt vgy jót cselekszünk, emberek vgyunk; és prdox módon jobb gonoszt cselekedni, mint semmit sem tenni; leglább létezünk. Igz z, hogy z ember dicsősége, hogy elkárhozht. A legrosszbb, mit gonosztevőinkről, z állmférfiktól tolvjokig elmondhtunk: nem eléggé emberek hhoz, hogy elkárhozznk" - T. S. Eliot gondoltmenetét gykort idézi, hisz lényegében önmgár, mg munkásságár is érvényesnek érzi npjink ngol drámirodlmánk ngy öregje, Grhm Greene. A bűn, terror, z erkölcs, mnipuláció, jó és gonosz kérdése Greene visszvissztérő motívum, kár z entertinmentekhez sorolt szórkozttó műveiről, kár komoly regényeiről essék szó. A társdlmi vlóság tljáról szólnk művei - leglábbis így szoktuk meg, ezt várjuk, h Greene-regényt veszünk kézbe, h új színpdi lkotásánk bemuttójáról hllunk. De hát minden művésszel megeshet, hogy megunv komolyságot, egyszerre csk szórkozttni kr. Vgy mókás kedvében meg krj fricskázni nézőt: lássátok, tudok én ilyet is! Higgyétek, hogy komolykodom, de én játszom veletek. Blődlizek". Nézzük, elhiszitek-e, vgy még ebben is hjlndók vgytok megkeresni mondnivlót. Nos, zt hiszem, ezúttl ne ngyon keressük mélyebb trtlmt. Grhm Greene A k i é r t hrng giling-glng című játék, még h címében - z eredetiben is, nemcsk Ungvári Tmás szellemeskedő fordításábn - utl is Hemingwy regényére, semmi egyébben nem kr ngy regényíró elődhöz közelíteni. A csengő - még csk nemis hrng - ugyn gykrn szóll meg ezen színpdon, de mindig csupán zért, hogy után vlkit beeresszenek lkásb. Mást keresnek, mást tlálnk - nem bj, végül is soh-sem eredménytelen z újbb és újbb tlálkozás. Greene, h nem is ír mélyenszántó mondnivlójú drámát, mindenesetre hol tréfás, hol hátborzongtó jelenetek sorából szerkeszt színészi játékr feltétlenül lklms színpdi művet. Nem mutt meg súlyos trtlmkt, eszmei összefüggéseket, de játszhtó színpdi helyzeteket teremt. A drb könnyed, egyszerű történetecske. Tlán sztír kr lenni, ám csk itt-ott előbukknó ironikus felhngji inkább szórkozttást segítik. Tlán divtos kriminek ígérkezik, de titk nem igzán titok, hisz nem z kérdés, hogy ki tett elkövetője, netán, hogy miért tette. Lehetséges, hogy stíluspródi ötlete is fölmerült szerzőben, ám ebből vjmi kevés jut el Józsefvárosi Színház nézőihez. Greene játékánk története túlságosn is egyszerű, mjdhogynem gyermekded. A gyilkos és kisstílű csló szerepcseréje, z rr vetődők pillntnyi helyzetéből dódó véletlenek, félreértések sor - ennyi drám. A szerző szórkozttni krás nyilvánvló. A történet és szerkesztés sokszor lig több egy bohóctréfánál. S h z író szándék förgeteges htású játék volt, kkor z eredmény nem több egy néhol jó ritmusú, de inkább hosszúr nyúlt burleszkjelenetnél. Nem illik számon kérni bohózttól filozófii mélységeket, még kkor sem, h egy-egy részletben mg is bbn tetszeleg. De több fűszer, ngyobb lendület nnál inkább hiányolhtó drbból. Iglódi István, dicséretére legyen mondv, kár hitte, kár csk úgy tett, minth igzi drámávl álln szemben, ngyszerű stílusú elődást rendezett ebből vékonyk szövetből. A komédiázás, nevettetés minden lehetőségét kihsznált. Semmit sem krt igzán komolyn venni Greene játékából. Ugynkkor pontosn megérezte, hogy cskis ngyon komolyn lehet eljátszni ezt drbot. Egy kis belső mókázás színpdon lpjibn rengethette voln meg nézőtér szórkozását és ezzel z elődás egészét. Iglódi István körültekintően, pontosn szervezte meg színpdi történet, kvrodás és tisztánlátás legpróbb részleteit. Nincs elngyolt htásvdászt, nincs semmi be nem htárolt lépés, mozdult, rcjáték vgy elejtett szó. Itt játék ér dekében minden ngyon precíz, kigondolt, kimunkált. lglódink tökéletesen igz vn, ez z egyetlen módj, hogy Grhm Greene mókáj érvényesülni tudjon színpdon. Meller András díszlettervezőnek hsonlón ngy érdeme vn bbn, hogy közönség jól szórkozik Józsefvárosi Színházbn. Az írói instrukció olyn - első pillntásr egyszerűnek tűnő -- játék-teret követel, melyből hol itt, hol ott pttn ki egy ágy, pördül ki egy konyh. Meller András díszlete funkciój szerint is főszereplővé tud válni z igzán elismerésre méltó színészi teljesítmények mellett. A színészi lkítások sorábn egyenrngúként kell szólni Kertész Péteről és Székhelyi Józsefről. Párosuk egyszerre játékos és komoly. Biztosn állnk komikus és félelmetes válsztóvonlán. Sokszínű, groteszk hngvétellel játssz Kertész Péter kisstílű szélhámost és Székhelyi József hidegvérű gyilkost. Szerepcseréjükből vérbeli komédiázókedv, ritmusteremtő készség árd. Bősze György külsőséges eszközök-re, megoldásokr csábító szerepben zzl válik ellenállhttlnul komikussá, hogy férfiként nőt játszv z ffektált hngsúlyok, finomkodó mozdultok mellett lelkében is nőt formál. Fonyó István kemény, súlyos és kcgttó. Pontosn egyensúlyoz z iróni és komédi htármezsgyéjén z ezredes figurájánk megteremtésében. Szerepe szerint megfelelő Kton János és Kocsó Gábor játék. Csk Hável László játszott mást szomszéd lkjábn, mint többiek. Ő képtelen tudomásul venni, hogy z A k i é r t hrng giling- glngbn z elődás leglább játékkl többet kr elérni, mint egy kbrétréf. Grhm Greene: Akiért hrng giling-glng (Népszínház, Józsefvárosi Színház) Fordított: Ungvári Tmás. Rendező: Iglódi István. A rendező munktárs: Gyrmti István. Drmturg: Mári Enikő. Zene: Orbán György. Díszlet: :Meller András m. v. Jelmez: Rimnóczy Yvonne. Szereplők: Székhelyi József, Kertész Pé- ter, Fonyó István, Kton János, Hável László, Bősze György, Kocsó Gábor.

NÁDRA VALÉRIA A mnipulálhtóság htári Polikoff drbj Budpesten és Miskolcon A Rdnóti Színpdon egy mindössze huszonnyolc éves ngol szerző, Stephen Polikoff: Es te, szépségem... című drbját játsszák. A produkció, h egészen pontosn krok foglmzni, meglepő. A nemzedék, melyhez Polikoff trtozik, színpdon, íróként eddig még nem volt jelen. P olikoff drámírónk siheder, de drb, melyet z elmúlt évdbn debreceni Csokoni Színház Cukorváros címmel már bemuttott, nem ügyetlen. lzglms, feszült, előre nem kiszámíthtó, jól játszhtó színpdi mű. Főszereplője egy vlmikori " középiskoli tnár, ki m z ifjúság rjongásig bálványozott lemezlovs, egy ngol kisváros rádiójábn. Sem munkáját, sem zt zenét nem szereti, melynek megélhetését, sőt népszerűségét köszönheti. Szinte mg sem kr hinni mágikus htlmábn, melyet csillogó, bárgyú hzugságivl fitlokr gykorol. Keserűen, hzugul, de ngyon htásosn teszi fel egyik le-mezt másik után z évszázd vetélkedőjében ", mi olyn rcátlnul ostob, hogy szinte provokál. Leonrd Brzil, lemezlovs, butság, mnipulálhtóság, z üresfejűség htárit keresi, rjongás átcspását gyűlöletbe vgy leglább ellenkezésbe. Úgy tűnik zonbn, hogy ezek htárok egyszerűen nem léteznek. Többek között ez ingerli ngy L. B.-t rr, hogy környezetében mindenkit gyötörjön és meglázzon. Hllgtóságávl, ezekkel fitlokkl ugynis vlóbn bármit el tud érni, egyet kivéve, nem tudj felébreszteni z igényesség ü k e t, z önállóságukt, nem tudj felpiszkálni gondoltikt. Kiválszt m-g ánk egy átlglányt", egy supermrket eldónőjét, ki egyszerre képviseli többieket, ugynkkor ngyon különbözik is tőlük. L. B. segíteni kr kiválsztott Nicol Dviesnek, de közben őt is, mint többieket, egyre felháborítóbbn meglázz. Nicolából végül kitör dc, de hirtelen támdt indultából később csk rr telik, hogy kidobáljon hűtőpultból néhány csomg fgysztott zöldséget. A többit mjd legközelebb "... Leonrd Brzil 60-s, 70-es évek diákmozglmánk átlg. Mint mostnit megelőző nemzedék átlgfiúj, méltó prtnere Nicol Dvicsnek. Leonrd kedvencei Betlesek voltk, ő még forrdlmárnk készült (nyilván nem Betlesek htásár), mint kkoribn legtöbb fitl. Vlójábn progrmtln forrdlmár volt, csk nemeket tudott megfoglmzni. Az Eper és vér című film festett pontos képet erről z esetlegességről. Apáik kompromisszumivl, konszolidációjávl pusztán z elutsítást tudták szembeállítni. A Leonrdékt követő nemzedék már nem kr forrdlmár lenni. Nem ismeri John Lennon nevét, de Ler királyét sem, és sohsem hllgt Rossinit. Nem kr krni. Nem kr tudni sját mgáról sem. Szürke és unlms lett z élet, ezért nyer számár kkor fontosságot minden, mivel elszórkozttják. Ez vákuum szüli Leonrd Brzilokt. Mi más következhetne mi még krtunk vlmit " kudrcából, mint mi már zt sem krjuk ". Élni igen, mert zt nem kell krni, z élet csk történik velünk. H l pedig már élünk, legyen z minél szórkozttóbb. L. B. segít létrehozni, előállítni zt, mit gyűlöl. Leonrd Brzil sját gyengeségét, tehetetlenségét veti meg ezekben fitlokbn. Abbhgyhtná kiábrándító fogllkozását, hogy tnítást is bbhgyt, h ellen tudn állni sját htlmánk lelkek felett. De nem tud, így mit eddig kicsiben tett, továbbikbn ngybn fogj londoni rádió munktársként. Távozásávl utt enged z új undokuknk ", egy ostobább, brutálisbb, gresszívbb krrierizmusnk, Rezének, melyet szintén ő hívott életre. A kretúrák egyre félelmetesebbek és viszsztszítóbbk, de minden megy tovább mg útján. Ez végső konklúziój drbnk, mely végső konklúzió ugyn elég vérszegény, de leglább őszinte. Leonrd Brzil szerepében Gálvölgyi János élete eddigi legjobb színészi lkítását nyújtj. Megéli szerepét. Leonrd Brzilj teljes ember, kiről nézők is elhiszik, hogy úgy képes illúziót kelteni, mint kevesek. A technikus, Rex, jelen vn, látj, hogy leveleket mg tlálj ki, ő is ott él, tudj, hogy lekoszlott stúdióbn szó sincs semmiféle csillogásvillogásról, mégis átéli mindzt, mit Leonrd hzudik. Gálvölgyit minden prtneréhez finom, érzékenyen árnylt kpcsolt fűzi. Szereposztási telitlált Morvetz Levente Rexe. Rex jellemének, mgtrtásánk rétegeire z L. B.-vel vló közös munkájuk folymán derül fény. Gálvölgyi János és Morvetz Levente ezeket fokoztokt érzékeltetik meggyőzően. Az első felvonásbn Morvetz őszinte áhítt, hogy mestert" figyeli, hogy igyekszik kitlálni gondoltit, kívánságit, nézőt is becspj Rex vlódi egyénisége felől. Később Rexnek már nem is ngyon kell igyekeznie, hogy kitlálj ngy Leonrd szándékit, zonos hullámhosszr helyezkedett vele. Minth vlóbn bbn pillntbn értené meg Leonrd ötleteit vetélkedőn, hogy rjongott főnöke-ellenfele ránéz. Mjd közös játékuk mikrofonnl mikrofonért bbn bizonyos megígért és megkpott egy percben végképp leleplezi Rexet. Ugyncsk meggyőző Huszár László lkítás ngy L. B. kollégájként. Huszár néhány jelenetében egy egész emberi sorsot játszik el. Egy kiszolgálttott, reménytelenül lecsúszott vidéki bemondót, ki körömszkdtig rgszkodik nyomorult állásához, ezért kiszolgálttott, mindenki áltl meglázhtó, kinek csk egy cseppet is jobbn megy nál. A drb értelmezésének kulcs Nicol Dvies és Leonrd kpcsoltánk vlóságos motivációj. Herceg Csill (Nicol) és Gálvölgyi János játék következő motivációt sugllj: kettejük között lévő vlóságos korkülönbség teszi reálissá zt tényt, hogy Leonrd mielőtt lemezlovs lett voln, már több mindennel próbálkozott. Például vlóbn volt középiskoli tnár, de mint ilyen zért mondhtott csődöt, mert nem tlált utt tnítványihoz. A vetélkedő után Leonrd egy kivételesen őszinte pillntábn beszél is rról Nicolánk, hogy már csk értük, fitlokért érdemes dolgozni. A csődöt mondott középiskoli tnár hgyományos út helyett egy másikt keres z ifjúsághoz. Lemezlovs lesz, mert fitlok rjongásánk tárgy ez z áltl rossznk, üresnek trtott zene. Leonrd bbn téveszmében él, hogyh ezen z úton korlátln befolyásr tett szert fitlok között, vlmi értelmes dologr is rá tudj venni őket. I l másr nem, hogy ne lopjnk, vgy hogy mondjnk nemet erre z egész értelmetlen ostobságr, melyet rádió hullámán ő mg közvetít nekik. Nem kisebb dolgot kíván tőlük, mint zt, hogy forduljnk szembe zzl mnipulációvl, melyet ő mg, ngy L. B. trt életben. Gálvölgyi Herceg Csill hngjábn, beszédmodorábn éppen hogy nem tipikust hllj meg, hnem zt, miben ez lány többitől különbözik. Annyibn fkó hngj, mennyiben nincs benne semmi álfeldo-

Morvetz Levente és Gálvölgyi János Polikoff És te, szépségem... című drbjánk elődásából Rdnóti Miklós Színpdon (Keleti Év felvétele) bottság, mennyiben őszinte és nem erőltetett. Teljes névvel muttkozik be, nem bizlmskodik. Ebben lánybn zt lehetőséget véli felfedezni, mivel eddig nem tlálkozott. Más körülmények között értelmesebben tudn élni. H vlkit fel lehet rázni, ezt lányt tlán lehet. Ezért kr vele olyn ngyon tlálkozni, ezért jutttj be vetélkedő döntőjébe. Nem Nicol z igzi átlglány, hnem Jne, ellenfele vetélkedőben. Mind Nicol, mind Leonrd számár kiábrándító tlálkozás. L. B.-nek szembe kell néznie nnk mnipulációnk vigsztln eredményével, melynek ő mg is részese, Nicolánk pedig vágyi és illúziói hmis és értelmetlen voltávl. Látszólg elmennek egymás mellett. Leonrd egy percre sem veszíti szem elől lányt vetélkedőn. Reménykedik, csl, provokál, hátávl is Nicolát figyeli. Egyre ostobább és meglázóbb feldtokr kényszeríti, mint például: ki tud ngyobbt sikoltni. Semmi nem segít, lánybn csk dc nő. A vetélkedő után, miután meggyötörte, megöleli, ordít vele, provokálj, ztán lemond ról és átlép rjt. L. B. ezután végképp meggyőződik rról, hogy nincs mit tenni, kudrc kényelmesebb és kellemesebb megoldásról győzte meg, Londonbn csinálj tovább ugynezt, Pedig sikerült felrázni Nico- lát, csk htás jelentkezett késleltetetten. A lány tehetetlen dühében kidobál néhány csomg mirelit árut pultból. Ennyire tellett tőle. Ez z elődás győzött meg rról, hogy Gálvölgyi János nemcsk kitűnő prodist, komikus, hnem kiváló színész. Imponáló beszédtechniki tudás is olyn, mivel kevesen dicsekedhetnek. Az említett színészek is jól oldották meg feldtukt, mennyiben egyenrngú prtnerei tudtk lenni Gálvölgyinek. Amivel mindezek után különösen elégedetlenek vgyunk, z z elődás elngyolt és erőltetett befejezése. Herceg Csill és Susnt lkító Thirring Viol drbvégi törése-zúzás két nő mgánhisztériájánk tűnik. A vetített képek pedig fölöslegesek. H vetített képek hordozt mondndót nem fejezi ki z elődás mg, kkor már vetíteni sem érdemes. Gosztonyi János olyn mérték-ben rendezte drbot csk stúdiór, z ott történtekre, hogy z kibillen normális egyensúlyából. A másik két szín-teret még berendezni is elfelejtették. Igy lkul ki z furcsság, hogy vn egy teljes játékteret felhsználó berendezett stúdió és egy jelzett szob, vlmint egy jelzett supermrket. Ez z ránytlnság bosszulj meg mgát két lány sokkl hlványbb együttes játékábn. Amikor ugynezt drbot Bányi Gábor rendezésében is megnéztem miskolci Nemzeti Színház Kmrszínházánk elődásábn, nem zt hiányoltm; hogy nem pontosn rról szólt, mit Rdnóti Színpdon láttm, hnem zt, hogy nem szólt semmiről. Egy ABC-nek álcázott helyiségben ül közönség körben, játéktér középütt. Kivéve Nicol szobáját, mely elvész terem túlsó végében z ott történtekkel együtt. Vlki vásárol, csörömpölve, veszekedve fizet - elkezdődött játék. Leonrd Brzil nem jön he, nem megy ki, nincs éjszk, nppl, másnp, újbb np, ott ül szegény Földes László (Hobó) sötétben, kezdettől végig. Ezen színpdon, ebben drbbn nem létezik se idő, se megkomponáltság, se ritmus, még zene is lig. Ami főként hhoz képest feltűnő, hogy egy lemezlovsról szól drb. Földes László, kiváló és népszerű együttesvezető nekikezd Leonrd Brzil szövege könyv nélküli felmondásánk. Embertelen válllkozás, mert szerep különösen nehéz beszédtechniki szempontból. Földes Lászlónk nem sikerül felmondni szöveget. Tlán meg se tnult. Tláltm szünetben bejárti jtón egy spárgán lógó Pnszkönyvet", melyben - bárki megnézheti - következő bejegyzés olvshtó: És te, szépségem, igen, igen, te... Miért nem tudtd szövegedet és szerepedet eljátszni?" A színészet egy szkm, egy mesterség, nem hiszem, hogy csk bemuttón derült ki: Földes Lászlónk ezt se ideje, se lklm nem volt elsjátítni. Abbn viszont biztosk lehetünk, hogy Földes László nem kockázttná meg, hogy Bányi Gábort felléptesse Hobóbn. Bányi Gábor keze nyom z elő-dáson, mint fordított Midász királyé vn jelen. Földes László mg is érezheti szereposztási tévedést, becsületére legyen mondv, szerepjátszásnk látsztát sem krj kelteni. Mivel nem tudj szöveget, mit tud, zt viszont elmondni nem tudj; mondj, mi éppen eszébe jut. Hogy különbséget tegyen szituációk között, néh felemeli hngját. Ezért kudrcért nem neki kell szégyenkeznie. Az első szereposztási tévedést" követi többi. Az egyetlen bemondón kívül ngyjából mindenki egyidős. Szó sem lehet nemzedékbeli, kár ízlésbeli különbségről. Az egyetlen színész, ki jelen vn, Nicolát lkító Igó Év. Egyedül

viszont ő sem játszht el egy egész drbot. Mindennek ellenére emlékezetes, hogy vetélkedőn elmondj koncertről szóló élményét. Rexnek bizonyos fokig ngy L. B.-t kellene utánozni. Ebben z elődásbn ez meglehetősen nehéz, így itt Trdy Blázs is zt és úgy játszik, mi éppen eszébe jut. Különös rendezői ötlet lecsúszott, kiszolgálttott bemondót egy jó kedélyű, rugnyos léptű, bonvivánkülsejű színésszel játsztni, ugynis ellenkező htást kelt, mint mit szerepe megkívánn (Ábrhám István). Bányi Gábor némiképp átültette" drbot mgyr viszonyok közé. A z eredmény elég szerencsétlennek mondhtó, ugynis felemás jelleget kölcsönöz z elődásnk. A hmis és erőszkolt honosítás " z elődás minden pillntábn jelen vn reklámoktól norvégmgyr lbdrúgó-mérkőzés eredményének bemondásáig. Ugynkkor nyilván feledékenységből mrdt benne következő: Ki városunk ngy szülötte, kiről Shkespere drámát írt? Nem csod, hogy egyik lány sem tudj válszt. L e r király ugynis. A drb végével Miskolcon se tudtk mit kezdeni. Igó Év felemel egy konzervet, hogy összetörje z üzletet, ztán nem dobj el, még megrongálódn díszlet, vgy megsérülne vlki zok közül nézők közül, kik pult mellett ül-nek. Bár Földes Lászlót látszólg senki és semmi nem tudj kizökkenteni egykedvűségéből, z elődás végén zért biztosn ngyon megkönnyebbül közönséggel együtt. tephen Polikoff: És te, szépségem.. (Rdnóti Miklós Színpd) S Fordított: Brt István. Rendező: Gosztonyi János. Díszlet és jelmez: Jojárt Zoltán. Zenéjét összeállított: B. Tóth László. S z ereplők: Gálvölgyi János m. v., Mor vetz Levente, Herceg Csill, Thirring Viol, Huszár László, Simorjy Emese m. v., Kreisz.Á rp d. Stephen Polikoff: És Te, szépségem, igenigen, Te... (miskolci Nemzeti Színház) Fordított: Brt István. Rendezte: Bnyi Gábor m. v. DíszIettervező : Szlávik István. Jelmeztervező: Szkács Györgyi. Zenei munktárs: Herédy Év. Szereplők: Földes László m. v., Trdy Blázs, Igó Év, Sándor Erzsi, Abrhám István, Milviusz Andre, Mjor Zsolt. NÁNAY ISTVÁN Krinthy - Örkény Pilinszky Rendhgyó színházi válllkozások Az elmúlt hónpokbn több olyn kezdeményezésnek lehettünk tnúi, melyek hgyományos színházi kereteket feszegetve jöttek létre. A Népszínház néhány művésze és stúdiós Vándorfi László rendezésében Krinthy Frigyes jeleneteiből készített színpdi látomást - színház tudtávl és némi segítségével (jelmezek, kellékek), de színház szervezeti keretein kívül, mintegy mgánválllkozásként -, melynek z Egyetemi. Színpd dott otthont. Pécsett egy fitl mtőr rendező nevéhez két különleges produkció fűződik. Vincze János, pécsi Tnárképző Főiskol és Mecseki Ércbányászti Válllt közös fenntrtásábn működő Nyitott Színpd vezetője Örkény István P i s t i j é t muttt be: mtőr együttessel egész estét betöltő profi elődást teremtett. Ugyncsk ő rendezte Pilinszky János G yerekek és ktonák című színművének pécsi Nemzeti. Színház égisze ltt bemuttott elődását is, melynek szerepeit részben színház színészei, részben Nyitott Színpd mtőrjei játszották. Ezek válllkozások egyrészt kisszinházi formák iránti érdeklődésre utlnk, és e formákbn rejlő kimeríthetetlen lehetőségeket bizonyítják, másrészt m is élő mtőr-profi ellenségeskedés trthttlnságát, illetve ennek z ellentétnek vlódi trtlmát világítják meg. A Népszínház színészei mtőr hittel dolgoznk; Nyitott Színpd mtőrjei nek produkciój hivtásosok mértéjé vel mérve is kitűnő; de mikor z mtőrök és professzionisták együtt dolgoznk, kiütköznek zok különbségek, melyek z eltérő módon dolgozó, művészi képességeiket eltérő módszerekkel felszínre hozó két tábor " között természetszerűleg fennállnk, s melyek kiegyenlítése z eddigi mgyr próbálkozások esetében rövid próbidő, megfelelő metodik, z erre feldtr felkészült vezető hiány s más okok mitt nem sikerült. E három elődásnk zonbn nemcsk szervezeti, munkstílust érintő tnulsági vnnk, mindegyik produkció mg nemében - hibáivl. együtt is - művészileg figyelemre méltó, sőt jelentős. Omnibusz Vándorfi László eddigi rendezéseire művek ngyon pontos,.hgyományos megközelítések sztereotipiáit elvető újrértékelése, illetve látványközpontú színpdi megvlósítás volt jellemző. Ezek z erényei Krinthy-összeállításbn is megfigyelhetők. Az elődás időtrtmához képest viszonylg kevés krcolt, jelenet füzére z elődás, ezek jelenetek jobbár zok közül ngyon népszerű és ismert kbrészámok közül vlók, melyekre z évek során egy bizonyos elődási stílus rkódott. Ezzel stílussl gyökeresen szkított ez z elődás. A. színészek és rendező ezekben kis művekben is meglátt zt, mit Krinthy más, filozofikusbb " írásibn z irodlmárok és rádiósok, filmesek - Ltinovits Zoltán közreműködésével -- már eddig is kimutttk. A könnyedség, cscskság ezúttl is csk álc, e jelenetek mélyén is -- Krinthy gondolkodásár jellemző szürreális, bszurd és keserű formábn - társdlmi vlóság hzugságink lényege foglmzódik meg. Csk ki kell bontni ezt mgot, csk olyn szituációkb kell helyezni jeleneteket és monológokt, melyekben mguk vlójábn érvényesülhetnek gondoltok. Ezt környezetet, ezt szituációt rendező egy szürreális térben, illetve elesett, háború, gzdsági válság s egyéb társdlmi, politiki, gzdsági gondoktól sújtott kisemberek társságábn tlált. meg. A színpd jobb oldlán, elöl szkdozott huztú, bőr utóbusz- -- omnibuszülések vnnk, jobboldlt egy kiégett, tönkrement jármű (omnibusz?, utóbusz?) jtj földön, középen hátul egy kis dobogó, rjt mindenféle kct, fölötte egy húrjvesztett, repedt testű ngybőgő. Fegyverropogás zjávl kezdődik z elődás, mjd egy fénypászmávl megvilágított, vlószínűtlenül vékony és mgs férfi, fehér hegedűvel z áll ltt, tűnik fel dobogón, és lssú mozdultokkl elesik, feje, kezei., bennük hegedű és vonó,. dobogó közönség felé eső oldlán lehnytlik. Egy vk ember jön be, s színpd elején egy krácsonyi csilingelő játék gyertyáit bizonytln, tpogtózó mozdultokkl meggyújtj. G y nús lkok. rohnnk át színen. Megjelenik egy kopott bundájú, slmpos nő, hón ltt egy muttó nélküli utci órlp-

Jelenet z Egyetemi Színpd Omnibusz című elődásából (Sárközy György felvétele) pl, mjd újbb nő kötést, egy férfi W.C.csészét, egy másik írógépet, egy hrmdik hegedűt, egy negyedik gipszszobrot hoz mgávl. Mindegyikük odkuporog z ülésre, melléjük érkezik tolószéken htodik szereplő, kinek lvórj és benne telefonj vn. S elindul jármű, s lssn újrkezdődik világégés után megmrdt és véletlenül összeverődött társság civkodó, egymást mró, önző és but élete. Időről időre két oldlról hlk hlló, hlló" szólítgtássl két clown jelenik meg. Á kisebb egy ngy koffert cipel, ngyobb prányi bőröndkét szorít melléhez. S végül bevonul piros melegítőben, egy kitömött csellótokot mg után húzv - késeit trtj benne - gorilljárássl egy kétes figur: Állkpocs Smu. A kezdetben éppen csk fel-feltűnő, mjd egyre ngyobb szerepet játszó Állkpocs kézben trtj, terrorizálj z egész társságot. Az elődás rr épít, hogy z elhngzó Krinthy-szövegeket közönség ngy része jól ismeri, tehát h megszokottól eltérő módon interpretálják zokt, nézőt szellemi részvételre késztetik, nézőnek állndón szembesítenie kell meglévő Krinthy-képét színpdról közvetítet-tel. Ugynkkor ridt, szomorú clownok, sodródó utsok s z egyre inkább elurlkodó Állkpocs minden jelenetnek és mgánszámnk többletjelentést d. Más szóvl, ciklikusn szerkesztett műsorbn cselekmény lineritás folytán z egyes művek jelentése megsokszorozódik. Az elődás figyelmeztető kiáltás középszerű állkpocsok gátlástln htlm ellen, és óvó intés z utsoknk, nehogy kiterített clownok sorsár jussnk. A tárgyi elemek, zenei effektusok és színészi megoldások áltlábn egymást kiegészítő, értelmező funkciójúk, néh zonbn vgy didktikussá válnk, vgy csupán sejtetik z összefüggéseket. A társult különböző iskolázottságú, fel- készültségű művészekből áll, s bár példásn fegyelmezett együttesjáték jellemzi z elődást, színészi stílusábn nem egységes produkció. Az elődás stílusánk jelzésére idézzük fel Tegezés című jelenetet. A tolókocsibn ülő Ferenczy Csongor és z egykedvűen mguk elé bámuló emberek sorábn, z ülésen helyet foglló Botár Endre között indul dilógus. Közöttük vn zonbn Jobb Gbi. Egyedül ő regál diskurzusr, kezdetben érdeklődve, mjd egyre értetlenebbül kpkodj fejét két beszélő között. S hogy vehemensebbé válik szóváltás, úgy csúszik egyre lejjebb z ülésen, s mikor tettlegességgé fjul beszélgetés, két férfi szinte belegyömöszöli nőt székbe. Bősze György és Mihály Pál szomorú clownj hibátln lkítás. Ellenpontjukt, Állkpocs figuráját Trokán Péter játssz, ő képviseli zt stílust, mely z egész játékbn kívántos lenne, s mely csk töredékesen jelenik meg többiek játékábn. Trokán ezt közveszélyes típust z elidegenítés finom eszközeivel egyszerre kívülről és belülről ábrázolj. Pisti vérzivtrbn Kemény, múltt fggtó s múlttl őszintén szembenéző elődás Nyitott Színpd Örkény-bemuttój. Az együttes Örkény Istvánnk egy interjúrészletét válsztott elődásánk mgyrázópropgáló szövegéül, mely interjú két kulcsmondt így hngzik: A kijelentő mondt helyett kérdő mondt z, mely z én egész írói struktúrám lpj", illetve Minden írásombn igyekeztem úgy feltenni kérdést, hogy z olvsó próbáljon válszolni rá." Ez z elődás is kérdez, és fitl együttes úgy teszi fel kérdéseket, hogy zömmel szintén fitl nézőkkel együtt dhssnk feleletet rájuk. Minden nemzedék jogos kívánság, hogy megismerje múltját. Nemcsk természetes kíváncsiság hjtj ezt megismerésvágyt, hnem tudni krás és z elszámolttási kényszer. Az pákngypák tetteinek eredményét ugynis fiúk élvezik vgy szenvedik, s hhoz, hogy fiúk fiánk továbbhgyományozott jövő vlmennyire is mentes legyen múlt tévedéseitől, ismerni kell múltt, és múlt tnulságivl gzdgbbn kell lkítni jelent. Vincze János nem feltétlen hódoló tisztelet gesztusávl nyúlt drbhoz. A mű lényegét, mondndóját, felépítését természetesen tiszteletben trtott, de mg szemléletmódj, mg és társult kérdéseinek fontosság szerint módosított is szöveget. Egyes jeleneteket tömörített, más jelenetek sorrendjét felcserélte, vízen járó Pisti monológjávl keretet dott z elődásnk, szerepcseréket, szöveg-átcsoportosításokt hjtott végre. Kevesebb lett drbot némiképpen epikussá tevő egyperces". Az epizódszerkezetű drb így inkább ngyobb tömbökből építkezővé vált. Á pesti színházi verzióvl ellentétben megtrtott z eredeti szerzői elképzelést, és nem sokszorozt meg Pisti figuráját, megváltozttt viszont Rizi funkcióját. Rizi ebben z elődásbn fitl, olyn, mint Szőke lány, egy Pisti háreméből". De kitüntetett szerepű. Nem kívül-álló, hnem olyn, minth Pisti énjének új - hol ésszerűtlen, hol józn, de egy-ként trgikus kifejletű -, tettekre srklló része lenne. Ez z elődás pestinél is tisztábbn muttj be, hogy Pisti sorsábn nem egy emberélet sűrűsödik, hnem különböző figurákbn, köztük főszereplőében is, lehetséges történelmi viselkedésformák jelennek meg. A rendező üres térben játsztj drbot. Á színpdot jobbról és blról jtószerűen behjthtó, széles, szürke flk htárolják le, z egyes jeleneteket ezeknek flknk váltkozó ki- és b fordítás, illetve legszükségesebb bútorok, kellékek elhelyezése válsztj el egymástól. A flkt, kellékeket mozgtók z együttesjátéknk színészekkel zonosn fontos funkciójú résztvevői. Egyetlenegy állndó, éppen ezért hngsúlyos díszletelem vn színpdon: hátul, középen egy btár. Á lejtős játék-téren egyszer mozdul meg ez kocsi, mikor Dun-prti kivégzés után cl-éneklik Szóztot. Á következő jelenetek ltt színpd bl oldlán elöl áll z üres utzókocsi, mjd mikor homunkulusz megszületik, vissztolják eredeti helyére, hol városnéző- és z tombomb-jele-

netekben lesz ismét szerepe (ekkor köréje gyűlnek, illetve innen futnk szét szereplők). A rendező átgondoltm hsználj kellékeket, ruhákt és zenei és hngeffektusokt. Ezek egyfelől kort és helyszínt jelölnek, másfelől segítenek z szszociációk kibontásábn. A színészek munkájáról szólv nem nnyir z egyéni teljesítményeket érdemes kiemelni bár Pilinczés István (Pisti), Mikuli János (Félszeg), Csorb Erik (Mm) és Gyrmti Zsuzs (Rizi) szerepformálás különkülön is hiteles és szkmilg jó hnem z együttes egységesen mgs színvonlú munkáját. Egyetlen hmis hng, rossz mozdult nincs z elődásbn, kis szerepek lkítói ugynolyn szeretettel, hittel és biztonsággl vesznek részt produkcióbn, mint főszereplők. Á munkájuk értelmébe vetett hit, szkmi felkészültséggel párosuló fntikus színházszeretet, nyitott gondolkodás és őszinteség sugárzik z elődásból. Vincze, úgy tűnik, leginkább zt Pilinszky-instrukoiót trtott fontosnk, h o g y egy-egy jelenet sokszor inkább kép, mozgókép, mint jelenet ". A beállítások vlóbn képszerűek, ám ezek képek egy tónusúk, olynok, mint z egyenletesen bebrnuló fotográfiái. sor. A monotonitás urlj z elődást, kevés benne forgószél " és lelssulás ". A játék terét, kárcsk P i s t i esetében, Werner József tervezte. A színpd közepén egy ngy, középen kettévágott ebédlősztl áll. Bloldlt színpd elején mgs dobogó, rjt térben eltolt jtó-keretek, ezek nyílásábn jelenik meg Httyúnykú és z Öreg változt, két női főszereplő, kiknek nyk, csuklói fehér gézzel vnnk betekerve. A kép Schár Erzsébet kőbe-műnygb dermedt szobrit idézi, melyeket költő is oly ngyon szeretett. jobboldlt ngy Jel enet pécsi Örkény-bemuttóról Gyerekek és ktonák színház produkciójként rendezte meg Vincze János Pilinszky János művét. Ez z elődás korántsem olyn egységes, mint milyen z Örkény-bemuttó. Ennek ok részben z lehet, hogy rendezőhöz lighnem közelebb áll z örkényi groteszk, mint Pilinszky líri elvontság, másrészben z, hogy felkínált színházi keretekben látszólg könnyebb, vlójábn nehezebb dolgozni. A színházi üzemmenet kényszere és esetlegességei, proli és z mtőr színészek összehngolás, produkciór kívülről és belülről htó erők és ellenerők kiegyensúlyozás sok erőt, energiát, időt vesz el gykorlott rendezőtől is, hát még z ebbe munkformáb éppen belekóstolóétól. A. rendező rr törekedett, hogy mű álomszerűségét teremtse meg. Ezúttl is tett egy-két drmturgii változttást - így szerepeket vont össze, néhány máshonnn vett Pilinszky-mondttl, verssel egészítette ki szöveget stb. --- nnk megfelelően, hogy költő szbd kezet dott neki drb színpdr állításkor. Ám zokt z elképzeléseket, melyeket Pilinszky utólg levélben cstolt drbjához, már kevésbé sikerült megvlósítni. Pilinszky megemlíti, hogy drb ritmus hol reális, hol lelssuló félálomidő ", nem szbd sose félni ttól, hogy egy-egy jelenet túlzottn lelssul, mi nem zár ki. esetleges forgószeleket. Épp z idő-iszonyt kívántm legyőzni, " hlom hontok, ebben játsznk gyerekek, ezen keresztül törnek be színpdr ktonák. A hátteret vstg, nehéz függöny zárrj le, mely mögött, h széthúzzák, egyszer egy Hitler-lk, másszor monstrnciát trtó ministránsfiú láthtó ( megoldás utl Pilinszky kettős színpdár"). A színpd elején, nézőtérre is benyúló hídon vn Fitl lány, z álom álmodójánk és egyik szereplőjének fekhelye. A játék tuljdonképpen pontosn követi szerző előírásit, mégis hiányzik belőle vlmi. Tlán tekintetek, gesztusok pontos megtervezettsége, szereplők közötti kpcsoltok megteremtése, különböző stílusú színészek játékánk összehngolás, gyerekek s főleg ktonák szerepének tisztázás és hngsúlyos jelenlétének megkomponálás. Ugynkkor hlltlnul erős színpdi

PÁLYI ANDRÁS Npló színészekről Jelenet Pilinszky-elődásból (Kálmándy Ferenc felvételei) pillntok születnek. Koszt Gbriell színészi és emberi jelenlétének intenzitásávl hitelesíti Fitl lány psszív - hisz vele és benne történnek z események" - szerepét. Az időiszony legyőzésének" dilemmáját gyönyörű színpdi metforábn jeleníti meg rendező: belső színpdon már látott ministráns bejön, leül z sztl bl srkához, és z oltáriszentség-trtót felteszi z sztl szélére. A vele szemben ülő Fitl lány kezében vekker vn, ezt z sztl jobb srkár teszi. Mozdultln, hosszú csend. Az örökkévlóság szimbólum és z elmúlás jelképe áll szemben egymássl. Ám z ór nem jár. Az ehhez hsonló sűrített megoldás zonbn ritk z elődásbn. Ezúttl nem segít nézőnek z múgy is nehezen felfejthető drb megértésében zenei montázs sem, mely klsszikus zenei közhelymotívumokból áll össze, s kifejezetten zvró, hogy z elkerülhetetlen átdíszletezéseket zok ktonák végzik, kiknek hrmdik részben kulcsszerepük vn. Á nézők mégis megilletődött, szívszorító csendben figyelik z elődást. Hiáb világosodik ki nézőtér, közönség drb befejezése után sem mozdul és nem tpsol. Egy torzó-szertrtás" részesévé vált. Krinthy Frigyes: Omnibusz (Egyetemi Színpd) Összeállított és rendezte: Vándorfi László. Látványtervezők: Kulify Tmás, Pelyhe János. Asszisztens: Silló Sándor és Kővári Csill. Drmturg: Mári Enikő. Szereplők: Jobb Gbi, Trokán Péter, Mihály Pál, Ferenczy Csongor, Bősze György, Botár Endre, Dombóvári Ferenc, Kocsó Gábor, Vlhovics Edit, Fráter András, Hnkó Attil, Mári Botond. Örkény István: Pisti vérzivtrbn (pécsi Nyitott Színpd) Rendezte: Vincze János. Játéktér: Werner József. Techniki munktársk: Elek Gábor, Gross Tmás, Lufer László. Szereplők: Pilinczes József, Guttin András, Mikuli János, Peák László, Tóth László, Csorb Erik, Muschberger Ágnes, Gyrmti Zsuzs, Buczó Zoltán, Csepregi Annmári, Dubicz Júli, Hvsi Györgyi, Kocsi László, Mátyás László, Ngy Anikó, Németh Ervin, Pup Ferenc, Sárfi Lívi, Selmeczi Zsuzs, Tkács József, Vjti Mári, Werner József. Pilinszky János: Gyerekek és ktonák (pécsi Nemzeti Színház és Nyitott Színpd) Rendezte: Vincze János. Játéktér: Werner József. Techniki munktársk: Elek Gábor, Gross Tmás, Schlégcl Tmás, Tóth Károly. Asszisztens: Kmetz Év. Szereplők: Koszt Gbriell, Muschberger Ágnes, Sólyom Ktlin, Cserényi Bél, Vjek Róbert, Pál László, Krsznói Klár, Arny Któ, Szlm Ljos, Bánky Gábor, Gyrmti Zsuzs, Csorb Erik, Ngy Anikó, Werner József, Kocsi László, Mikuli János. Reflexív monológ Hogyn kell megszóllni egy Pilinszkydrbbn? Nem titkolhtom el bbeli személyes örömömet, hogy Koszt Gbriell színpdi jelenléte pécsi Gyerekek és ktonák elődásábn lehetővé teszi számomr e kérdés megfoglmzását. Mgm részéről mindig meg voltm győződve, hogy Pilinszky-drbok nem egyszerűen dilogizált líri művek, hnem színpd után kiáltnk; gykorlti erőpróbát zonbn mindig csk z elődás jelentheti, különösen, h ennyire rendhgyó, színjátszási hgyományinkhoz első pillntásr oly nehezen köthető lkotásról vn szó, mint milyen ez drb is. A Várszínház blsikerű Síremlékbemuttój után úgy tűnt, hogy szkeptikusoknk vn igzuk, z Előképek egyetemi színpdi elődás után úgy vélhettük, hogy zt színészetet, mit e drbok igényelnek, tlán legjobb értelemben vett, retorikától és rájátszástól" mentes mtőrök tudják megvlósítni. A pécsi Gyerekek és ktonák most hivtásos színészek és mtőrök közös stúdióbemuttójként jött létre, hogy erről Nány István kritikáj is beszámol, számomr mégis Koszt Gbriell profi" színészete itt z igzi szenzáció. Azt hiszem, elsőnek tlált meg zt z utt, mely (hivtásos) színjátszási hgyományinktól Pilinszky-drbok megszóllttásához vezet. Megjegyzem, hogy Sólyom Ktlin is egy drmturgiilg kevésbé hngsúlyos szerepben megleli mg igzi pilinszkys" hngját, kettejük közt kár érdekes párhuzm is vonhtó, ám e npló szubjektív jellege megengedi, hogy megmrdjk kirgdott példánál. Nem csupán zért, mert Gyerekek és ktonák pécsi elődásábn drb többkevesebb drmturgii átrendeződésen ment át, s e változás egyik lényeges pontj z eredetileg Arnykontyúnk nevezett fitl lány" szerepének mintegy keretjátékként vló kiemelése. Számunkr most drb ilyetén vló szerkezeti átlkulás csupán zért érdemel említést, mert színész, ki fitl lány" lkját életre kelti, megírt változtnál ngyobb teret és időt kp bizonyításr". Ez

rcok és mszkok elsősorbn mégsem könnyítés, inkább nehezítés: így nem oldhtó meg figur egy-két ötlettel, mire Pilinszky-drmturgi mozikszerűsége könnyen csábítht, ezúttl vlódi belső kidolgozásr vn szükség, mindvégig utentikus színészi jelenlétre. Cselekvés helyett pssió, hősök helyett rezonőrök, cselekménysor helyett állóképek, dilógusok helyett reflexív monológok " - írj Pilinszky-féle színház egyik mélttój. Ebben z egy mondtbn végül is összefogllv áll színészi megjelenítés minden problémáj és gondj. Mit kezdhet színész psszivittássl, rezonőrséggel, z álló-, képekkel, reflexív monológokkl? Nem vlmiféle mrionettszínház ez inkább? Tényleg eleven, hús-vér figurákr vn itt szükség? ' Nem inkább bizonyos kontempltív befelé fordulásr? De hogy jön ez össze zzl színészettel, melynek nyitját többnyire szituáció meglelésében és z ebből fkdó kcióbn látjuk? Keleten tudták, hogy kontempláció z erők megduzzsztás és felrktározás, s z erők felhsználhtók művészetre éppen úgy, mint gondolkozásr vgy hrcr. A szemlélődés cselekvésnek nem. ellentéte, hnem szükségszerű előzménye és kiegészítése. " Hmvs Bél szvi jutnk eszembe Koszt Gbriell színpdi jelenlétéről, bár első hngzásr indokoltlnbbnk tűnhet ez z idézet, mint mi l yen vlójábn. A Pilinszkyszínházbn - cskúgy, mint Pilinszky legfőbb ihletőjében, Wilson-féle színházbn - vn vlmi keleti " szónk bbn z értelmében, hogy Kelet és Nyugt kulturális-szellemi hgyományát szembe szoktuk állítni. Azt is mondhtnám, Pilinszky-féle reflexív 'monológhoz ktív szemlélődésre és szemlélődő ktivitásr vn szükség. Olyn színészi befelé fordulásr, elmélyülésre, lelki gykorltr ", mi - bármennyire prdoxonként hngzik is - színpdon felfokozott expresszivitásként jelenik meg. e g y tűnik, Koszt Gbriell ezen z úton keresi megoldást. Nincs könnyű helyzetben. A rendezői elképzelés szerint z egész drb látomásszerű képsor e gyereket váró fitl lány " álmként jelenik meg. Ugynkkor ez lány újr s újr belép z áltl megálmodott állóképekbe ", megszólítj, megérinti többi szereplőt, s z elődás drámilg tlán legsúlyosbb jelenetében leül hhoz z sztlhoz is, melyet eredetileg csk teríteni és leszedni vn hivtv. Egyszerre létezik tehát kívül és belül, egyszerre elmélkedik" és cselekszik ". Illetve nem egyszerre, hnem egymás mellett, de itt kétféle lelki ttitűd vlóbn feltételezi egymást, z egyik szükségszerű előzménye és kiegészítése másiknk. Mit is értsünk ezen? És hogyn éri cl, mit elér? Mondhtnánk, hogy itt rejlik z titok színészetében, mit mi nézőtérről, bármennyire is okoskodunk, legfeljebb körüljárni tudunk, de nem megfejteni. De hát ebben színházbn éppen nincs szükség áttetsző megfejtésre! Az, mit fentebb felfokozott expresszivitásnk neveztem, nem nnyir foglmi megrgdhtóság, inkább jelenlét kérdése. Mnpság oly' divtos, nyugti " kifejezéssel élve zt is mondhtnánk : metkommunikáció. E metkommunikációs szinten viszont színész és néző mindvégig szót ért egymássl, mi jól mérhető nézőtéri figyelem feszültségével, s ez Koszt Gbriell lkításánk lényege. Persze nem szokványos értelemben vett lkításról beszélek, ez nyilvánvló. De kkor miről? A Gy erekek és ktonák nem bszurd drám, hnem jellegzetesen bszurd utáni lkotás, ám felfedezhetjük benne z bszurd örökségét: z egyes megszóllások látszólgos motiváltlnságát. Ez tény viszont minden hgyományos " lélek-tni drámánál fontosbbá teszi itt színészi belső motivációt. Csk innen, ebből lelki gykorltos " belső motivációból, kontempláció áltl felduzzsztottfelrktározott erő motivációjából lehet megszóllni egy Pilinszky-drbbn. S h színész ezt kulcsot " megtlálj, figur többé nem mrionett, hnem eleven vlóság. Koszt Gbriell élő lkot, sorsot hoz színpdr, nélkül, hogy z eredeti reflexív monológot elvinné meg- szokott és más drbokbn természetesen helyénvló lélektni ábrázolás felé. Úgy tud gzdálkodni színészi eszközeivel, hogy sját mg számár is új trtományt fedez fel : zt színpdi létezést, melyben jellemtörténet helyett sors-történenre kerül hngsúly. Ironikus színészet? Voltképp sjnálom, hogy nem is oly rég e rovtbn fogllkoztm Spindler Bél lkításávl kposvári Mric gróf nőben (SZÍNHÁZ, 1981/4.)....A mostni Víg özvegy-bemuttó után úgy érzem, kissé mgm elől írtm el" témát. Hisz mindz, mit kkor Spindler játékánk áltlm sejtett lényegeként megfoglmztm, elmondhtó kposvári Ví g özvegy Dnilo Dnilowitscháról is, tlán még hngsúlyosábbn, kár felsőfokú jelzők kíséretében. Vlóbn impozáns z szkmi tudás, mivel Spindler színre lép, s nemcsk zt írhtjuk le ról, hogy minden szv érthető és pontos, hogy prózi dilógus, tánc, z ének számár egyként drámát jelent, zz emberi trtlm vn, tehát nemcsk mozgáskultúr, z krobtikus tudás, z, hogy ur testének, lebilincselő e Spindler-lkításokbn, hnem z is, hogy zzl fölénnyel gzdálkodik, mit csk z eszközeinek teljesen birtokábn lévő színész engedhet meg mgánk. Mindezt elmondtm már egyszer, bővebben; mégis úgy érzem, Spindler Bél olyn többletet hoz mostni játékávl, hogy muszáj ról ismét szót ejteni. Alighnem z iróni z egyetlen lklms ellensúly, mikor művészetet olyn komoly célr hsználják, hogy Fitl lány: Koszt Gbriell (Kálmándy Ferenc felvétele)

Dnilo Dnilowitsch: Spindler Bél (Fábián József felvétele) tudt próbtételének porondj legyen." Susn Sontg szvi ezek, s mgm részéről szívesen tenném od mottónk Spindler lkítás fölé. Nem túlzás művészet komoly céljáról" beszélni egy operett kpcsán? Nem túlzás egy még oly rgyogó színészi produkciót is tudt próbtételének porondjként" mélttni? Es főként: vlóbn iróniáról vn itt szó? S h igen, miféle iróniáról? Nem inkább ngyon is egy z egyben" operett, mit Spindler művel? Nem épp zzl von vrázskörébe, hogy oly mértékben ismeri e műfj csínját-bínját, kár egy mágus mg mestersége titkit? Mindezek kérdések leírhtók állító mondtként is; h mégis kérdésként foglmzom meg, zért teszem, mert igzából z izgt, mi e kérdéseken túl vn. Igen, z izgt Spindler játékábn, hogyn válik egy operettlkítás - nézői - tudt próbtételévé. S h vlóbn zzá válik, miféle iróni áltl? Végtére V í g özvegy meséje ugynolyn egyszerű és együgyű, mint bármely más operetté. A szerelmesek három felvoná- son át szenvednek, mindenféle bonyodlom és csűrés-csvrás történik, hogy végül boldogn összeölelkezzenek. Klszszikus, fülbemászó melódiák, pompás kiállítású elődás -- erre szoktuk zt mondni, hogy jó kikpcsolódás". És ezzel kimondv-kimondtlnul elhtároljuk komoly" művészettől. Igen ám, de színész, h megteszi - és Spindler megteszi -, z operettben is bőrét viszi vásárr. A lényeg lighnem zon múlik, hogy ezen mit értünk. Elmondhtó-e ról, hogy belép" szerepbe, hogy bebújik" figur bőrébe? Azt hiszem, ennek ez esetben épp z ellenkezője z igz. Minth inkább figur közeledne színészhez, minth egyenesen Copeu mondás váln vlór, mely szerint figur megfosztj színészt mindenétől, hogy életre kelhessen", zz vlósággl kiszorítj z embert sját bőréből. A színész pedig mindent megtesz, hogy helyet teremtsen figuránk. H e teremtő ktus folymtáb jól belegondolunk, mindjárt nyilvánvló lesz, mennyire felszínes dolog egy ízigvérig eleven táncoskomikusi lkítást z áltl előhívott színpdi és nézőtéri kedélyállpot szerint megítélnünk. H színész vlóbn kiüresedik", h vlóbn oddj mindenét, hogy figur megszülessen, kkor legrózsszínebb operett is kissé borzongtó lesz. Természetesen nemcsk Spindler Béláról mond-htó el mindez, hnem színháztörténet vlmennyi igzi bohócáról. S h már leírtm bohóc szót, nem állhtom meg, hogy ne idézzem Argont: Olyn úr, ki fel kr nőni z eseményekhez: ez bohóc definíciój." A Spindler Bél áltl megformált Dnilo követségi titkár ilyen úr. Fel kr nőni z eseményekhez, s ebben rejlik bohócság. És Spindler vlóbn kiüresedik", hogy ez bohóc megszülessen. Operettet játszik, mrdéktlnul eleget tesz műfj követelményeinek; mégis e teremtő ktusbn ott húzódik z iróni. Persze nem z z iróni, mi rejtett gúnyt, kívülállást, távolságtrtást jelent. Nem z z iróni, mi, mondjuk, egy operettpródíát jellemezhet. Inkább olyn értelemben hsználom itt e kifejezést, hogy többnyire csk irodlmi művek-kel kpcsoltbn szoktuk: mint stílus élénkségének, fordultosságánk eszközét. Á színpdon stílus pedig mg színész. A stílus nem egyéb, mint z mód, hogy színész kiüresíti mgát, és hgyj, hogy mintegy megszállj figur. Minél mélyebb, minél kíméletlenebb ez z ktus, nnál inkább tudt próbtételévé" válik z operett. Annál inkább igz lesz, hogy nem pusztán egy z egyben" jelenik meg, mi megjelenik, h-nem önmg tükreként is. Annál inkább nemcsk jó kikpcsolódásbn" vn részünk, hnem látjuk is mgunkt e kikpcsolódás közben. Spindler sjátos színészi iróniáj, mely ihletét teremtő ktus komolyságából és következetességéből veszi, vlóbn lklms ellensúlynk bizonyul, hogy z operettet komoly célr" hsználjuk. S mert erős színészegyéniségről vn szó, még hozzáfűzhetem: kár tetszik ez nekünk itt, nézőtéren, kár nem, így vn. Akár észreveszszük, kár nem, htást nem kerülhetjük ki. Legfeljebb z kérdés, hogy zsölylyéből felállv, ki hogyn kmtozttj mgábn z élményt. Lehet, hogy vn, ki csk egy jó színházi este emlékét viszi mgávl. De ki végigjárj színésszel zt klndot, mire z játékávl invitálj, nnk igzi ktrtikus élményt nyújt ez z - operett.

Egy árttln, feslett lány Ljubimov Háromgrsos operájávl külön kritiki mélttás fogllkozott S Z Í N HÁZ decemberi számábn, ezen belül Udvros Dorotty Pollyjávl is, s z ott leírtkkl mgm is egyetértek. Udvros Dorotty vlóbn ngyszerűen debütált e szerepben Nemzeti színpdán, mi szolnoki lkításink ismeretében nem meglepetés. Vlóbn rgyogón énekel, táncol, jól érti brechti játék lényegét, s nem kis érdeme vn bbn, hogy Polly nemzetibeli Háromgrsos operábn z elődás egyik főszereplőjévé válik; úgy emelkedik ki jeles együttes-munkáról tnúskodó ensemble-ból, hogy véletlenül sincs benne semmi htásvdászt, semmi mgkelletés. Ami különös érték z lkításábn, zt egész egyszerűen így hívják: színészi személyiség vrázs. Az vrázs, mi Udvros Dorotty körül támd, hogy belép színpdr, hogy egy-két gyors és biztos mozdulttl nyílt színen kisminkeli mgát, mi-előtt dlr fkdn, vgy hogy egyszerűen csk járkel, nemcsk rendezői elképzelés -mondjuk inkább így: létrejött elődás szerves része, hnem egyúttl nnk feldtnk " megoldás is, mire brechti példázt színre állítói nemigen szoktk kellő figyelmet szentel-ni Polly figurájábn. S ez nem egyéb, mint Polly jellembeli kettőssége. Mert igz ugyn, hogy Pechum házspár gyermeke mondhtni z nytej jel szívt mgáb gengszterizmust, ám Pechum-kliberű ngy gengszterek sokt dnk látsztr: lányuk árttlnságár is. Ez brechti színjáték lényegéhez trtozik. Nem egyszerűen rról mechnizmusról vn szó, mely zonnl működésbe lép, hogy kézműves " Bicsk Mxi meg meri hódítni ngyipri" méretekben dolgozó gengszter, Pechum lányát, hnem rról is, mit e mechnizmusbn mi publicisztiki zsrgonnl emberi tényezőnek " nevezhetnénk. Vgyis Pollynk, miközben pályáj töretlenül ível z lvilági szülői otthonból Bicsk Mxi-féle rblóbnd vezéri posztjáig, megvn mg drámáj. Mint minden szerelmesnek, ki vlóbn szeret. Arról, hogy Bicsk Mxink érzelmileg mit jelent lány, különféle interpretációk különféleképpen vélekedhetnek, de Polly lkj csk egyféleképp értelmezhető: neki vlóbn meghódították szívét, ő vlóbn gyermekkori árttlnságát dj od Bicsk Mxink z istálló-beli esküvőn. De miképpen egyeztethető össze ez Polly gengszterkrrierjével? Pol l y: Udvros Dorotty (Ikl ády Lászl ó fel vétel e) hogy megmuttj Polly kettősségén, ez ngyon brechtiesen hngozht, még-sem pontos e kifejezés. Mondhtnánk, mélyebb motivációról vn itt szó, semmint puszt megmuttásról. Vgyis z, mit megmutt, emberi evidenciként. jelenik meg: már z első pillntbn egy árttln, feslett lány perdül színpdr, kinek ugyn vérében vn z üzleti szellem, kiben ugyn rögtön megérezzük zt hideg számítást, mivel mjd Bicsk Mxi menekülésekor átveszi bndvezérséget, de ki mégis üde, niv, bájos. Vgyis egyszerre jut szóhoz Pollyjábn Pechum-szellem öröksége és z ifjúság mindenkori gyermekdedsége. Mondhtnánk zt is, hogy úgy lép színpdr, mint egy gyermekded bűnöző, s z elődás végén úgy veszünk tőle búcsút, hogy zt profit " látjuk, ki jól tudj, meg kell őriznie fitlos üdeségét, mi hsznos eszköz kezében. Tehát ngyon is megvn mg belső útj, noh elsőre megüti zt hngot, mi Polly kettősségét jelzi. Hogy mennyi ebben színész egyéni vrázs és mennyi " mszk"? Ugyn ki tudná megmondni? És miért lényeges? Udvros Dorotty olyn színész, ki. színpdi lét és játék egyneműségével keríti htlmáb nézőt. Amit megmutt, z ő mg. S ez természetesen zt is jelenti, hogy belül teremti meg mszkot ". Itt már minden fintor és minden mozdult következmény: nem nnyir rcjátékkl és gesztikulációvl lkít, inkább egyénisége változik" Pollyvá, s olyn érzések, indultok, szenvedélyek lángolnk fel benne, melyeket tlán ő mg se ismert voln meg önmgábn Brecht és Ljubimov felkínált mszk" nélkül. De ennek megállpításávl ismét ngy színházi rejtély küszöbén toporgunk. A színész vn-e szerepért vgy fordítv? S nem z-e színész lényege, mivé szerepei formálják? A színpdi létezésnek z z evidenciáj, mely Udvros Dorottyát jellemzi, zt sugllj, hogy ne nnyir megfejteni krjuk e kérdéseket, mint inkább bennük megfoglmzódó egységre figyeljünk: színész és szerep elválszthttlnságár.

fórum HOLLÓS LÁSZLÓ Kell-e nekünk Rock Színház? A Sztárcsinálók huszonhét tizenegy vidéki és tizenht budpesti elődását több mint negyvenezren látták. Miklós Tibornk és Várkonyi Mátyásnk, Rock Színház lpítóink és rockoper szerzőinek nevéhez röpke tizennégy hó-np leforgás ltt olyn elődások fűződtek, mint z Evit, West Side S/oly új hzi változt z Ódry Színpdon, z örvényben című musicl győri Kisfludy Színházbn és Sztárcsinálók. Á tizennégy hzi társultból összeválogtott Rock Színház születésének nehézségeiről, fitl társult gondjiról, elképzelései-ről beszélgettem velük. - Miért merült fel bennetek Rock Szín-ház meglpításánk gondolt? -- Hzi rngot krtunk szerezni egy olyn műfjnk, mely rock-oper és színház tlálkozásából született, és mely iránt ngy z érdeklődés. Válllkozásunkt fitlok zenéjére, rockr építettük, és közös zenei nyelv segítségével fitlság ngy tömegeit szerettük voln színházrjongóvá tenni. Előttünk egy zenei meglpozottságú totális színház eszményképe lebeg. Olyn szín-házé, mely szkít kompromisszumokkl. Aki zenés műfjbn nem tud énekel-ni, táncolni, z nem lehet jó színész. A popzene kitermelt" egy sor tehetséges elődót és muzsikust, kik - tekintve, hogy meglehetősen kicsi hzi felvevő-pic csk tengnek-lengnek. Közülük egyre többen tűnnek el süllyesztőben. Ugynkkor sok fitl színésznek szinte már nynyelve ez zene, és lig várják, hogy megfelelő bizonyítási lehetőséget kpjnk. Elkezdtünk tehát keresni olyn zenészeket, kiknek színészi dottságik vnnk, és olyn fitl színészeket, kik tudnk énekelni, táncolni. Az első perctől kezdve érdeklődtek válllkozásunk iránt. A sok-sok tervezgetés, előkészítő beszélgetés után Művelődési Minisztériumtól bizonyítási lehetőséget kértünk - egyetlen lklomr. Á tervünk tetszett, elfogdták, sőt még kétszázötvenezer forintot is dtk megvlósításár. Az elődásokt z ORI bonyolított le. Nem tudtuk, hogy mire válllkoztunk! Tuljdonképpen ketten kprtuk össze" produkciót. Az Evit című rock-oper bemuttás lényegében társdlmi munk eredménye. A mrgitszigeti tíz elődásért közreműködők csk jelképes összeget kptk. - Hogyn született meg Sztárcsinálók könnyebben zonosulhtn mondnivlóvl. Tuljdonképpen jó értelemben vett népszínháznk is kellene lennünk. Sokt tnultunk már eddigi kudrcinkhól is. A Minisztérium és z ifjúsági szervezetek keresik lehető legjobb megoldást. Türelmet kértek tőlünk. Bízunk című rock-oper? - Nehezen. Minden sokkl bonyolultbb benne, hogy lesz állndó színházunk. Es h mégsem? és hosszdlmsbb volt, mint hogy gondoltuk. Á Sztárcsinálók közel ötször - Nem is tudom... Túl sokt áldoztunk kkor nygi ráfordítást igényelt, mint z mi már ezért színházért. H mégis Evit. Sokszor úgy tűnt: nem lesz z negtív döntés születne, bár őszintén egészből semmi. De Művelődési szólv ezt nem hiszem, kkor is tovább Minisztérium ezúttl is jó prtnernek bi- küzdenénk. Sjnos, ngyon megy z idő. zonyult, s KISZ KB és z Állmi Ifjú- Most még pezsgés vn színház körül, sági Bizottság is szívügyének tekintette mindenki krj, segíti. De h ez pezsszínház sorsát. Az ő közvetítésükkel végül gés bbmrd... Emlékszem, Petőfi is sikerült megszereznünk Pénzügy- Színház megszűnésével hosszú évekre minisztérium támogtását és z elődási háttérbe került musicl ügye. Á mi engedélyt. Grnciát válllt értünk győri kudrcunk z egész műfjt visszvetné. Tnács, és Kisfludy Színháznk is Pedig erre műfjr szükség vn. Igényli sokt köszönhetünk. Írtuk drbot, le- közönség, és igénylik színészek. kötöttük színészeket, és közben zt sem Mindenesetre reménykedünk. tudtuk, színre kerül-e egyáltlán rockoperánk. Július elején tudtunk elő-szőr próbálni, s 25-én már megtrtottuk premiert. A közreműködőknek viszonylg A Rock Színház további sorsánk vártisztességes nyári gázsit fizettünk, igz, htó lkulásáról, működésének lehetőnálunk szokásos nyári szín-házi munk ségeiről volt szó zon beszélgetésen is, sokszorosáért. De szívesen dolgoztk. A melyen Müllner Jenőné, z ÁIB titkárngyjából zonos érdeklődésű emberekből ságánk nevelési osztályvezetője, Hrngyszerű közösség lkult ki. Mindenki sányi László, KISZ KB kulturális oszugynzért célért dolgozott, szinte tályánk vezetője és Rigó László, Műfntikus hittel. velődési Minisztérium színházi osztályá Milyen további elképzeléseitek vnnk? nk vezetője vett részt. A színházunk így, ebben z»egy Véleményük szerint szükség vn-e m nyári" formábn nem működhet tovább. A Mgyrországon Rock Színházr? társultot már csk úgy trthtjuk együtt, Müllner Jenóné: Feltétlenül. Ez fjt h állndó tevékenységet biztosítunk színház segítené fitlok műsorválszszámár. Most már csk rendszeres, tását, kibővült szbd idő hsznosbb és tudtos képzéssel és közösségi munkávl színvonlsbb eltöltését. Kielégítené zeléphetünk előbbre. Új színház létesítésére nei igényeiket, s közben z egyéb színvjmi kevés reményünk vn, de házi elődásokt is megkedveltetné velük. elképzeléseinkhez megtláltuk modellt. Egy ilyen típusú kezdeményezés felahogy győri Kisfludy Színház otthont krolás ifjúságpolitiki szempontból is dott Mrkó Iván vezette Győri fontos. A Rock Színház fitlok színblettnek, úgy szeretnénk mi is ön-álló ház lehetne. A színház létét már önmszekcióként cstlkozni vlmelyik gábn is igzolj kísérleti időszkbn színházi társulthoz. Természetesen meg- muttkozó közönségsiker. őriznénk önállóságunkt, s htározottn Hrsányi László: A kérdésre egyszerű járnánk tovább megkezdett utunkt. Két válsz: igen. Ez műfj már régen drbot játsznánk rendszeresen, egészen megérett rr, hogy hivtlosn is átlépje ddig, míg vn rá közönség. Ez nyári korlátit. A mi populáris zene óriási péld lpján évente leglább száz-száz népszerűségnek örvend, közönség elődást jelentene. igényli ezt zenés műfjt. A fitl művéennek színháznk fővárosbn vn szek között sok olyn tehetséges, vállllegngyobb vonzásköre. De mi mégsem kozó kedvű ember kd, kik tenni krcsk Budpesten krnánk játszni. nk vlmit, kik válllják is terheket. Gykrn járnánk z országot. Szín-házunk Nem nyújtják állndón tenyerüket, széles tömegeket szeretne meg-mozgtni. hnem először bizonyítnk, s csk za zene segítségével mindenki után kérnek.

Rigó László: Á Rock Színházr szükség vn. Ekkor közönségigény lól nem vonhtj ki mgát színház. Most először jelentkezett egy olyn tehetséges lkotógárd, melyik megfelelő művészi színvonlú színházt tudn létrehozni. Válllkozásuknk szűkebb színházi szkmi szempontból is jelentősége voln. A Rock Színház léte, formnyelve, esztétikum visszhtn hgyományos zenés színházkr. És miről ritkán szoktunk beszélni: ngyon is ráférne mgyr színésztársdlomr, főleg fitlokr, egy olyn képzési form, melynek segítségével sokoldlúbb, mozogni, táncolni, énekelni, beszélni jobbn tudó színészek kerülnének ki főiskoláról. Á Rock Színház létrejötte ezt is mg után vonhtná. - Miben látják Sztárcsinálók értékeit, jelentőségét Hrsányi László: A nehéz körülmények ellenére is színvonls elődás született. A színészek lelkesedése, hite vlósággl átrgdt nézőkre, s ettől vált forró hngultúvá z áltlm látott két elődás. Régót hiányoljuk már: hol vn-nk bátor kezdemenyezések, z igzi áldoztválllások? Aki látt Sztárcsinálókt, z rátlálhtott. Rigó László: A npi tizenkét-tizenöt óri elképesztő munkávl létrejött Sztárcsinálók z Evitához képest htározott előrelépést jelent. A meglepően érett, kimunkált, biztos lpokon álló produkciónk megvolt gondolti-zenei íve, belső ritmus. A rock-oper úgy vetette föl m nnyir fontos generációs problémákt, hogy közben kerülte z olcsó, közhelyes megoldásokt, z ellentétek élezését, s hngsúlyt váltás természetességére helyezte. Elutsított mnipulációs törekvéseket, és htározottn kiállt z emberi tisztság, morális értékek, jó hgyományőrzés mellett. Persze zért bizonyos hiányosságok is kiütköztek. Látszott, hogy ez egy ngyon betnított, egyetlen produkciór összeállt társult. Rájuk fér ne még folymtos és lpos képzés. Néhány figyelemre méltó színészi lkítás mellett föltűnt egy tehetséges zenei rendező: Kovácsi János. Müllner Jenőné : Az z érzésem, hogy egy példmuttó színházi műhely jött létre. Igzolj zt, hogy h vlmit örömmel csinálunk, kkor sját mgunkon is túl tudunk tenni. Jó lenne, h társult úgy fejlődne, hogy folymtos, hgyományos színházi munkrendben is megtlálná z örömét, megtrtná lelkesedését. Ehhez kell segítséget dni nekik, Létrejöhet-e mi viszonyok között egy új színház Rigó László : Különös, hogy ebben ngyon szorító, ngy körültekintést és tervszerű munkát igénylő gzdsági és pénzügyi helyzetben megnőtt színházlpítási kedv. Véleményem szerint színházlpításhoz először is szándék és jó koncepció kell. H ez megvn, kkor támogtni kell szándékot. SzbolcsSztmár megye nehéz gzdsági viszonyok között, jelentős központi támogtássl létrehozt nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházt. Sem z állmi, sem társdlmi szervek nem vittták ennek jogosságát. A másik péld Győri Blett esete. A. sok tehetséges fitl mű-vész Mrkó Iván vezetésével, rendkívül gyorsn kivívt mgánk jogot, hogy egy színház önálló tgoztként működjön. Ebben z ötéves tervben meglkult nyíregyházi színház, veszprémi gyermektgozt, pécsi önálló bábtgozt, közeljövőben létrejön zlegerszegi színház is, és kiterjesztett működéssel önállósult Játékszín. - Mi lesz tehát Rock Színházzl Rigó László : Elméletileg három lehetőség között válogthtunk. Önálló színházt csk kkor hozhtnánk létre Budpesten, h egy másik színházi társult helyére költözne z együttes. Jelenleg ugynis nincs olyn üres színházépület, hol játszhtnánk. A Rock Színház ngy lélegzetű válllkozás, kívántos költségvetést lehetetlen biztosítni számár. Tehát új színházi lkult létrehozás irreális, ésszerűtlen lenne. Reálisbbnk tűnik több társdlmi és állmi szerv közös összefogásávl és támogtásávl egyfjt befogdó színház kilkítás. A társult például működhetne egy művelődési központbn vgy egy már meglévő színházi lkult tgoztként. Bár helyiséghiány itt is gondot jelentene. A hrmdik s egyben legcélszerűbb megoldás z lenne, h Rock Színház egy országos htáskörű, több tgoztú budpesti színház fiókjként működne, kicsit győri mintár. A társult megtrthtná önállóságát, megnőne színészek biztonságérzete, lehetőség nyíln hrmonikusbb művészi kísérletező munkár, és z utánpótlásképzés is tervszerűbb lehetne. Természetesen Rock Színház elődásit helynek megfelelően kellene kilkítni. Év közben kisebb, úgynevezett kmrdrbokt játszhtnánk, nyrnt pedig egy-egy ngyobb produkcióvl z ország különböző szbdtéri színpdjin léphetnének fel. A Rock Színház tehát részben utzószínház lenne. De elődásit szbd npokon például fővárosi Ngycirkuszbn vgy z új Sportcsrnokbn is trthtná. Most éppen ennek hrmdik lehetőségnek megvlósításán dolgozunk. Hrsányi László: Szívem szerint én is hrmdik lehetőségre szvznék. Ugynkkor lelkiismeret-furdlásom is vn. Féltem ezt jelenleg még egymásbn hinni tudó, de mivel tétlenségre vnnk kárhozttv, z idők folymán lssnlssn szét-eső lelkes, fitl társultot. Kicsit én is dósuknk érzem mgm. Ők már bizonyítottk. A Sztárcsinálókt még leglább száz lklomml elő lehetne dni. Meg-vnnk díszletek, jelmezek, megvn minden. A drb készen áll z újbb be-muttór. Tudom, hogy z új Sportcsrnok, de mások is kötnének velük szerződést. Csk éppen jogi személy hiányzik. Éppen zért, míg nincs végleges megoldás, én nem vetném el z átmeneti jellegű második lehetőséget sem. A KISZ szívesen válllj segítőtárs, támogtó szerepét. Müllner Jenőné: Nekem is hrmdik változt tetszik legjobbn. De ddig is, zt hiszem, semmi kdály sincs, hogy például Játékszín megbízz társultot Sztárcsinálók bemuttásávl leglább néhány elődás erejéig. Tlán színházk is megértőek lennének, s elengednék színészeiket erre néhány fellépésre. Rigó László: Pillntnyilg Játékszínnel, Népszínházzl és másokkl is tárgylunk mielőbbi végleges megoldás érdekében. De időpontot még nem tudnék mondni... Helyreigzítás 1981. októberi számunk Verejtékes szórkozttás című cikkében szentendrei Mukányi elődás szereplői között tévesen Az szerepelt Rátonyi Hjnlk neve. A művésznő nem volt produkció résztvevője. A hibás köz-lésért elnézést kérünk.

világszínház GEROLD LÁSZLÓ Vány bácsi Hrg György rendezése z Újvidéki Színházbn Különféle könyvekben nézem npok ót Csehov-elődások fotóit. Csk színészek szemeit látom. A tekinteteket jegyzem meg, ezek vésődnek belém. Hegedüs Gyuláé, hogy Sbelszkijként - z Ivnovbn - félrebillent fejjel, botr támszkodv néz szemgolyóivl feldúcolt mázsás szempillái lól. Vrsányi Iréné, hogy Ann Petrovnként állát lsókrjár fektetve, szeme ltti sötét árnyék folyttásáb mereng ugynbból z 1923. évi vígszínházi Ivnovból. A többieké. A nővéreké. Gombszögi Fridáé, Vrsányi Iréné, Fejes Terié, Mezei Máriáé, Dyk Mrgité, Kiss Mnyié, Tolny Klárié, Békés Ritáé, Ruttki Éváé, Pp Éváé, Szásáké, Annáké, Jelenáké, Másáké és férfiké. A szemek bántosk, révedezők, merengők, messzenézők, sehovánézők, szépek és fájdlmsk. Emberiek. De csk szemek, melyekből hsztln próbálom megfejteni Csehov-művek közeli és régebbi elődásit, milyen hngszerelésűek voltk, psztell-szomorúk, fájdlmsn nosztlgikusk, hisz térikusn elvágyódók, vgy másmilyenek. Hogy sikerül mjd megfejtenie vlkinek z Újvidéki Színház Vány bácsi-elődását, ki csk fotókt nézi, nélkül, hogy élőben látt voln Hrg György rendezését - ötlik fel bennem. Mit mond Várdy Hjnlk, Dróczi Zsuzs, Bicskei István, Soltis Ljos, Pásthy Mátyás meg többiek szeme? Elárulj-e Hrg Csehovrendezésének jellegét? Meglepődve tpsztlom, z újvidékiek Vány bácsijáról készült fényképeken szinte észre sem veszem szemeket. A szemek helyett színpdkép rgd meg. Ismét átlpozom, megvizsgálom már npok ót - forgtott különféle könyvekben levő különféle Csehov-elődások fotóit. Most kizárólg színpdképekre összpontosítok. Nem tudnk különösképpen lekötni, vlhogy sblonosk. Tisztes polgári szobbelsők vgy hgyományos csehovi kertek. Arr kell gondolni, hogy szemek nem árultk el semmit merengésen, távolbnézésen kívül, ugynúgy ezek szob- vgy kertdíszletek sem vllhtnk Csehovművek megjelenítéseiről, rról, sikerült-e Csehov elképzelte vígjátékként eljátszni őket. Egyszer csk, számomr is meglepő módon, összekpcsolom szemeket és díszletképeket. A lélek tükreként világító szemek z enyészet végtelenbe futó perspektívátlnságát muttják ; nem z okot, hnem következményt - Csehov Vány bácsij Hrg György rendezésében (Újvidéki Színház) fonnydást. A szbályos-pontosn megtervezett, de lélek nélküli színpdképek néhány fénykép, festmény flon, lttuk knpé, jobbról sztl néhány szék-kel, mindenütt rend, tisztság... - pedig egyenesen bénítón htnk. Itt csk megtervezett, szigorún szbályos életek élhetők szigorú szbályok szerint. Elképzelhetetlen lzítás, pláne komédiázás, z z életform, mely megmuttj és mgábn rejti pusztuláshoz, z enyészethez, lebénuláshoz vezető elkerülhetetlen utt. Ezért láthtó z elődásfotókon csk z eredmény, s nem hozzá vezető folymt is. Hrg György elődásink színpd-képe merőben különbözik Csehov-művek megjelenítéseinek színpdképeitől. A Három nővér sássl övezett kertben történik, messziről tó vize csillog, tvon át egy stég vezet vlmerre, játék színhelye egyenetlen tljú, néhány rétegnyi vstg szivcson - szinte lehetetlen járni rjt -, ezen süppedő, mocsrs tljon épül fel minden szükséges szobbelső és kinti helyszín. A Cseresznyéskert - z eseménytelenség posványáb szorultságánk Három nővérbeli folyttás - fehérbe öltözte-tett enyészet érzését teremti meg vászonb bugyolált gyerekszobávl vgy - nem virágzó, hnem pókhálós - fehérbe vont kerttel. A Vány bácsi elődásábn (ismét, kárcsk Cseresznyéskert esetében Doin Levint Bocneti színpdképe) sem hgyományos szobbelső- és kertdíszlet jelenik meg Hrg György Csehov-színpdán. Nincs z írói utsítás szerinti ebédlő vgy szlon, mindössze egy-két bútordrb jelzi színhelyeket, melyek nem zárt helyiségek. Csupán szobsrkokt jelző oszlopok muttják, hogy nem egyetlen végtelen tér színpd, hnem megnnyi egymásb nyíló dobozr (ketrecre?) osztott világ - lehetetlen nem rr gondolni, hogy Csehov említette huszonht szobás házlbirintus dt z ötletet díszlet kiképzéséhez -, melyben z eltévedt életek" keresik egymást és önmgukt. Feldúcolt világ ez ( szobákt jelző-htároló oszlopok nemcsk egy romos ház, sokkl inkább romos életek támsztéki!), melyben nem jelent következetlenséget tárgyk összevisszság, hol természetszerű, hogy egymás mellett tlálhtók különféle stílusú és megmunkálású bútordrbok, függőlámpák, sőt ruhák is. S áltlábn olyn

rendetlenség ez, mely zt tükrözi, hogy z itt élőknek - mgát tudósnk gondoló, modorosn üres professzornk, z önmgábn dosztojevszkiji vgy schopenhueri lehetőségeket hitt (vágyott?), de ezeket megvlósítni képtelen vidéki gzdálkodónk, z erdőtelepítés pótcselekményébe menekülő vidéki orvosnk, szerelmüket rosszul megválsztott szépsszonynk és csúnyácsk leánykánk nincs türelmük mértékkel és ízléssel törődni. De nem Csehov-művek játszásánk hgyomány szerint fonnydoznk (krinthysn hngzn: ványdoznk) Vány bácsi szereplői, hnem mert értelmetlenül élik z életüket. Hrg színpdán nem kilométeres csendek jelzik, hogy nem történik sem-mi, hnem felnőtt emberekhez mélttln kmszos tréfák muttják z enyészet folymtát. Azt játsszák el, hogy tönkremennek. Es hogy e koncepció kibontásánk természetes közege szokványostól eltérő rendetlen" színhely - fotókon szemek helyett színpdkép főszereplő! -, ugynúgy természetesek zok már-már bohózti jelenetek is, melyeket elsősorbn Asztrov doktor, Vány bácsi és Tyelegin játsznk el. Amikor színültig telítődik tehetetlenségük pohr, kkor nem sóhjtoznk, hnem komédiázv vigdv-sírv énekelni és táncolni kezdenek, ilyenkor nem szomorkásn, hnem groteszkül hngzik fel Vecsernyi zvon kezdetű dl. Mikor Asztrovért jönnek, beteghez hívják, kkor szerszámosládként csörgő orvosi táskáját félrebillent feje trkójár emeli, s groteszkül meghjol: elnézést, de... Amikor z lig távozott Asztrovról álmodozó Jelen fütyörészve hever nyugágybn, nőbe gyerek módjár szerelmes Vány bácsi kismdárként repdes körülötte: kezét szárnynk hsználv röpköd", miközben hol z egyik, hol másik lábát emelgeti, ngylin elmosolyodik, s félrebillenti fejét - egy pillntr tlán elhiszi, hogy boldog. Miközben Ddus hngos pi-pi kiáltássl hívogtj csibéket, három meglett férfi kisgyerekként négykézláb-r ereszkedve tör be színre, s tréfás szökellésekkel és hngos vkkntásokkl ugrálják körül, támdják le függő-ágybn üldögélő Jelenát, ki z első pillntbn megrémült furcs látványtól, mjd ráhngolódik tréfár. Míg ház népét összekérető profesz szorr várnk, Jelen és Szony ruhpróbát trtnk, de hogy ez ne legyen puszt unloműzés vgy szokványos női időtöltés, Vány bácsi is beöltözik és billegeti mgát htlms állótükör előtt. Hsonló ellenpontozó megoldás - szinte minden jelenet hngulti kontrpunktr épül! -, mikor nyugágybn heverésző Jelen fölé hjolv, mögé, térdelve Vány szerelmi vllomását mond-j el, s miután mindketten távoznk színről, z eddig leselkedő-hllgtózó Tyelegin siet z üres nyugágy mögé és ismétli meg komikusn utánozv Vány ngyjelenetét. De komikus, hogy z egész házt kínzó-egzecírozttó professzortól kereplő-unlms Ddus szbdítj meg többieket. Akárcsk z jelenet, mikor végleg távozó, elutzó professzor iskolásfüzetekre emlékeztető sárg borítású könyvének egy-egy példányávl tiszteli meg" z ottmrdókt. Jelenetről jelenetre kimutthtók, leírhtók zok megoldások, melyek megszokott Csehov-elődásokbn elképzelhetetlenek lennének - disztingvál-tn finom és kimért Jelen mohón hjtogtj borosflskát -, de Hrg György-nek z értelmetlenül élés folymtát muttó koncepciójáb szervesen beletrtoznk, kárcsk szoktln, esetleg zvrónk is tűnő, de szereplők véleményét, lelkiállpotát, érzéseit pontosn tükröző beszédtempó-módosítások. (Az erdők hsznosságáról deklmáló Szony úgy mondj el nyilván Asztrovtól hllott véleményt, mint felelő kisdiák leckét. Kifejezve így szerelmes rjongását férfi iránt és sját gyerekes rgszkodását meg kiszolgálttottságát is. Vgy járás térképét bemuttó doktor közöny hngjár vált át, mikor látj, hogy Jelenát egyáltlán nem érdekli, mit ő zöldfelületekről s z erdő álltállományáról mond.) Minth Hrg György rátlált voln Csehov elképzelte vígjátéki stílusr. Komédiánk, de fnyr, trgikomikusr hngszerelt komédiánk játsztj Vány bácsit. Ez közelítési form teszi lehetővé számár, hogy megoldj legtöbbször egysíkúr sikeredő epizódszerepeket. Pásthy Mátyás Tyeleginje teleső kiszolgálttottságát egyesíti pjtáskodó belefeledkezéssel és gúnyos kívülállássl. Hsonló szerepet kp Jordán Erzsé bet Ddus. Ngy Gellértné Kiss Júli Mrij Vsziljevnáj szinte csk fizikilg, szó nélkül vn jelen, de hogy időnként végigvonul díszes ruhájábn, hoszszú szipkáját mgsr trtv, egy-egy finomkodó mozdulttl, frnciás ejtésű félmondtivl mg z ittfelejtett infntilizmus, vkon élés jelképe. Hrgot, megszokhttuk eddigi rendezéseiből, tudtos koncepció mellett pontos színészválsztás is dicséri. Ptki László úgy jeleníti meg professzort, hogy hgyományos színjátszás eszközeivel él. A jellegzetes ptkis mozdultok hozzák, körülhtárolják Szerebrjkovot. Remek lkítás. Bicskei István szerepei lpján rendező érezte, hogy komikusr hngolt Vány bácsi koncepcióját rá lehet építeni. Vlóbn Bicskei hozz szerepnek ezt dimenzióját, ellenállhttlnul mókázik, s közben Vány nyomorát is megmutt-j, tlán feleslegesen öregembereskedik, szükségtelenül csoszog, motyog olykor és hrsánybb kitörései sem egészen hitelesek. Soltis Ljosnk Asztrovként sikerült szenvtelenségbe csúszó kiégettséget eljátszni, de rendezői elképzelés szerint nem búbántosr, hnem komikusn groteszkre formálv z orvost. Szerepépítése külön tnulmányt érdemlő. Várdy Hjnlk Jelenként eleinte látszólg nem tlálj helyét z együttesben, holott inkább rról lehet szó, hogy Jelen nem tlálj helyét számár idegen emberek között. Amikor megígéri Szonyánk, hogy beszél z érdekében Asztrovvl, érezzük, Vány bácsi szép sszony megtlált módot, hogy z őt megillető fogllkozást űzze: elbűvöl-jön és játsszon körülötte levőkkel. Eb-ben szerepértelmezésben kp igzi ellenpontozó hngsúlyt jól dgolt komikum. A koncepció szempontjából leghálátlnbb feldtot Dróczi Zsuzs kpt Szonyként. Nemcsk Csehov, firg is legtöbb megértést tnúsítj szerencsétlen lány iránt, kit zonbn színésznő egyetlen pillntr sem formált bágydtn érzelgősre. A szerep lehetőségein belül ngyszerűen villntott fel Szonyácsk emberien groteszk, szánndón komikus vonásit is. A Vány bácsivl Hrg György befejezte újvidéki ciklusát. A három elődásból sjátos Csehov-értelmezés és korszerű szenzibilitású rendezői világ-kép áll össze.

Amtőr színházi világfesztivál, Monco, 1981 M ÁTÉ LAJOS Régi szemmel Vlmikor 1951-ben, egy kor jnuári délelőttön, felújítóprób volt Nemzeti Színházbn Gorkij Jegor Bulicsovjából. Somly Artúr változtlnul címszerepet játszott, de sok élvonlbeli színészt gyengébbekkel váltottk fel. A főpróbán Somly egyre elégedetlenebbül morgott, foghegyről végszvzott, hátt fordított hozzá beszélő-nek. Mjd egyszerre csk megállt, előrejött súgólyukhoz és leszólt szín-ház nézőterén ülő vezetőségnek : - Mi fenének játsszuk ezt újr? Hogy bebizonyítsuk, mennyit romlott színház négy év ltt? Szolid" elegnei Ez z élmény, melynek szem- és fültnúj voltm, jutott eszembe ez év ugusztus végén, Moncóbn, mikor újbb esti elődásr készültem. Somlyt idézve tehettem voln fel kérdést: -- Azért rendezzük ezt fesztivált, hogy bebizonyítsuk, mennyit romlott z mtőr színjátszás négy év ltt? Az Amtőr Színházk Nemzetközi Szövetségének (AITA/IATA) védnöksége ltt ugynis négyévenként rendezik meg Moncóbn z Amtőr Szín-házk Világfesztiválját. Ezúttl - 1957 ót hetedszer! A négy évvel ezelőtti-ről ugyn kevés összevetésem vn (néhány elődást láttm csk), de z ezt megelőzőről,-1973-bn - tudósítottm is SZÍNHÁZ olvsóit ( Szbd" szín-házk fesztiválj Moncóbn. SZÍNIIÁZ, 1973/12.). Akkor úgy hittem - s m is úgy hiszem: joggl -, hogy z mtőr színházknk ezen világfesztiválján résztvevő húsz együttes vlóbn tükrözte z mtőrszínjátszás kkori állpotát. Tudtm, és tudomásul is vettem, hogy ez fesztivál kiegyensúlyozottbb, mint z vntgrde jellegű wroclwi vgy z ifjúsági jellegű nncyi és plermói. De éreztem, hogy fesztivál reprezentálni" igyekezett világ m-tőr színjátszását és nnk minden irányztát". Vlhogy olyn széles skálán, mint hogy közönség is széles skálán reprezentált z mtőr színház iránti érdeklődést. Mellettem egy fehér selyemszmokingos, zsbóinges meriki ült, mögöttem egy szkdt frmeros, mosdtln hollnd hippi. Most - 1981-ben - éppúgy hiányzott fehér selyemszmokingos meriki, mint mosdtln hippi. Szolid közönség töltötte meg Slle Grnier t és két - eléggé lklmtln - szbdtéri színházt: Forte Antoine-t és Théâtre ux Étoiles-t. Tiszt, szolidn elegáns nyári öltönyök, nőkön egy-szerű esti, délutáni ruhák. A színpdon ugynz mértéktrtó szolid" elegnci, mint nézőtéren... Nem érezhettem, hogy világszínházi kirktot látok. Nem hihettem, hogy itt tlálom mi mtőr színház minden irányztát: szegény vgy mezítlábs színházt éppúgy, mint kegyetlent vgy gzdgot! Inkább z volt z érzésem: egy színházbn szegény fesztivál szemlélője lehetek. Noh műsoron szereplő huszonhárom elődásból csk tizenhtot sikerült megnéznem, nem hiszem, hogy kép továbbikbn sokt változott voln. Tlán lengyelek A prdicsomb deportálv című szerkesztett játék (Tetr Scen 6) vgy Kolumbiából és Zmbiából érkező együttesek módosíthttk vlmit z összképen. Nem hllgthtom el zt gynúmt, hogy z együtteseket küldő országok óvtos mérlegelés után válsztották ki z elődásokt: kis hercegség-be illik-e küldendő prokukció? Ugyn-is több külföldi tpsztlttl egyez-tetve sem tudom elfogdni, hogy világ mtőr színjátszás ennyire elszürkült, sterilizálódott, érdektelenné vált voln. Noh erre muttó tendenciákt tpsztltm már z elmúlt két évben Olszországbn és Belgiumbn is. 1973-bn ngy lelkesedéssel üdvözöltem bemuttók szkmi vitáit, bemuttókon kívüli kereksztl-beszélgetéseket, stúdiómunkákt. Úgy éreztem, bekerültem z mtőr színjátszás világot összefogó vérkeringésébe! Most ez körítés" is sokkl hlványbb volt. Az elődások értékelése lpos udvriskodásb, tpinttoskodásb, óvtoskodásb fulldt. Érdekes volt viszont z AITA/IATA 15. kongresszusánk témáj. A fesztivált megelőzve folyt le szövetség hgyományosn kétévenkénti kongresszus. A kongresszus igyekszik mindig munkprogrmot is dni. Ezúttl plenáris-és szekcióülések négy kérdést tárgyltk: z mtőr színházk társdlmi, pedgógii funkcióját, z mtőr szín-ház és hgyományok kpcsoltát, z mtőr színház szórkozttó feldtát. Ez utóbbi témához eleven hozzászólás volt fesztivál műsor. Látni vló volt, hogy z itt bemuttkozó mtőr színházk fontosbbnk érzik szórkozttó funkció betöltését, színházi hgyományok őrzését, mint kár pedgógii, kár társdlmi szerep válllását. Köztudott, hogy színház kkor válll igzi társdlmi feldtot mgár, h válllkozik üzenet közvetítésére, lklmssá válik rr, hogy fórummá legyen. Az áltlm látott tizenht elődásból összesen három olyn produkciót tláltm, mely válllkozott erre feldtr. A többi együttes inkább csk szórkozttó, színvonlsn esztétizáló elődás-r törekedett. Ezek óvkodtk ttól, hogy mélyebb, társdlmi igényű mondnivlót foglmzznk meg. Meg-elégedtek míves", szép elődások létrehozásávl, és még z egyén, z individuum pszichológii problémáit is igyekeztek messze elkerülni. Az individuális problémák kibontás, pszichológii hitelesség is bbn három elő-dásbn bukknt fel - vgy leglábbis jelezte z igényt -, mely társdlmilg fontos kérdéseket is tárgylt. Pontosbbn: ezekben z elődásokbn is z egyéni, pszichológii ábrázolás erősebb volt társdlminál. A színészi játék átgondoltság, intenzitás, szkmi tökéletessége viszont nem változott z elmúlt nyolc év ltt. A színjátszók nyolcvn-kilencven százlékát nézve z ember elhiszi, hogy igz z kissé fellengzősnek htó megállpítás, miszerint hivtásos és mtőr színész között csk nnyi különbség, hogy z utóbbi nem művészi tevékenységével keresi kenyerét. Az áltlm legkevésbé kedvelt, leglposbb, legkülsőségesebb produkcióbn is rngos, plsztikus, tmoszférteremtő, drámi viszonyltokt kifejező, szituációkt megelevenítő színészi munkávl tlákoztm. Á rendezők (igen sok esetben mguk is szereplői elődásuknk) pontosk térszervezésben, z tmoszférteremtésben és jó játékmesternek bizonyulnk. A frnciák (meg frnciául beszélő svájcik és belgák), vlmint z olszok erősen őrzik színházi hgyományt. Ez nem csupán színpdi produkciókból tűnt ki, hnem belőlük verbuválódtk hgyományőrző színház szekcióvitájánk résztvevői is.

Kit és hogyn érdekelnek társdlmi kérdések? A színes bőrű mlik közéleti töltésű sztíráj mellett z NSZK-ból, Hollndiá-ból és Finnországból érkezett olyn együttes, mely fórumszínház eszméjének igyekezett hódolni. Az esseni T h e t e r d e r J u g e n d Peter Thoms Kopt' o d e r Zhl (Fej vgy írás) című egyfelvonásosávl egy kissé new left"-es ízű tndrámát muttott be. Vlhol Amerikábn négy dokkmunkás meg kr leckéztetni egy szkszervezeti funkcionáriust. A Ieckéztetés " túl jól sikerült: megölték funkcionáriust. Most mind négyen börtönben ülnek, nem sok reményük vn rr, hogy elkerüljék villmosszéket. H nem derül ki, melyikük ölte meg funkcionáriust, mind négyükre kivégzés vár. A legidősebb, Bull, zzl z öt-lettel áll elő, hogy húzznk sorsot, ki válllj mgár gyilkosságot. A három ember ngy nehezen rááll sorshúzás-r, csk Lefty tiltkozik sokáig. Már itt sejteni lehet, hogy hlál-sors Leftyre jön ki. Igy is történik. De Lefty nem fogdj el feldobott pénz ítéletét. Újr feldobják z egydollárost. Ismét Lefty írás jön ki. Leftyre sors tehát már kétszeresen rászvzott. Vit keletkezik Bull és Lefty között. A. vit tettlegességgé fjul, Bull dulkodás közben - ugyncsk krtlnul - megfojtj Leftyt. Meghlt tehát z, kit sors erre kijelölt.. De sors " más értelemben többieket is kijelölte hlálr. Most már nincs módjuk rr, hogy elkerüljék villmos-széket. Első pillntr tetszetős drám, itt-ott progresszívnek is tűnik. De egy kis utángondolás során kiderül, hogy blöff. Ennyit z ókori tnmesék is tudtk: senki nem kerülheti el sorsát. Mégis lett voln lklom ebben z elődásbn némi társdlomábrázolásr és pszichologizálásr is. A rendező Doris Plew - zonbn nem tudott élni lehetőségeivel. Kihgyott minden igzi tmoszférteremtő eszközt, és kibonttlnul hgyt szituációk ngyobbik részét. Tehát: éppen zzl mrdt dós, mi mégis üzenetközvetítővé tehette voln z elődást: z erőteljes színészi játékkl. A hollnd Msrricht '46 nevű Toneelgroep (mtőr együttes) H u g o Clus szexuálptológii drámáját V r i j d g o t muttt be. V r i j d g - p é n t e k. A péntek klsszikus ókorbn Vénusz npj volt, keresztény kultúrábn pedig z utolsó ítéleté. A műsorfüzet előre megfoglmzz z üzenetet " : drám hőse Vénusznk áldozott, de ez péntek z ő fekete " péntekje, utolsó ítélete lesz. Egy középkorú férfi, Georges, pénteken tér hz börtönből, hol másfél évet ült, mert megerőszkolt sját lányát. Otthon természetesen új helyzeten tlál: felesége összeállt Erikkel, volt bráttl. Gyereket is szült neki. A hztérés pillntábn veszekedés támd Georges és felesége, Jenne között, Már z első ngy veszekedés köz-ben Georges hllucinálni kezd. Beállí Erik, volt brát. Újbb veszekedés. Újbb hllucinációk. Mjd egy flshbck (visszjátszás) bemuttj megerőszkolás történetét, melyből kitűnik, hogy lány erőszkosbb volt pjánál. Georges gyengesége okozt bjt. Újr jelenben: Georges megölni készül Jenne és Erik közös gyermekét. De megijed sját szándékától, nem teszi meg. Végezetül ráerőszkolj Jenne-r és Erikre, hogy lkás emeleti szobájábn újr egymáséi legyenek. Közben Georges hllucinációibn átéli fenti szeretkezést. De lkás felső emeletén ezltt nem történt semmi. Georges tehát újr tévedett. A hib őbenne vn. Az eredeti szövegből és szituációkból vlmi olysmi derülhet ki, hogy Georges gyáv htároztlnság, ideg-gyengesége, kispolgári bizonytlnkodás hozz mgár bjt. \ műsorfüzet szerint z elődás tele vn feszültséggel, érdekes fordultokkl. Ehelyett belép színpdr egy érdektelen, szürke ember spkábn. Ezt spkát egész elődás ltt fején trtj. Nem veszi le evés, ivás, veszekedés sőt szeretkezés közben sem. A hllucinációkt úgy oldott meg rendező (Georges Meuwis), hogy nyúlfrknyi zenét játszott be, mjd hllucinációk trtlmát dó szöveget géphngon. Sját hllucinációit Georges lkítój egy nyugdíj előtt álló művezető nyuglmávl vette tudomásul. Annyir sem volt zkltott, minth kedvenc vendéglőjében kifogyott voln pclpörkölt. H csk ezt két elődást láttm voln, szórkozttó és hgyomány-őrző produkciókkl szemben, kkor áldoztul eshetnék egy olyn áltlánosításnk, hogy míg szórkozttó, kommersz színház bővelkedik rendezői és színészi remeklésekben, ddig fórumszínház ügyetlen rendezők és dilet táns színjátszók kezén tönkresilányul. Ám svédül beszélő finnek Teter Gruppen N. N. N. elnevezésű együttese, Georg Mlvius látomásos rendezésében, Büchner Wo y z eckjével z ellenkezőjét bizonyított. Mlvius, kit mgyr mtőrök jelentős része személyesen is ismer, színjátszás hrmdik fjtájánk elkötelezett rendezője: elő-dásit improvizációkból mozgás és szó, zene és világítás egyensúlyár építi. M lv iu s híven követi drb büchneri szerkezetét, nem helyez át jeleneteket, de erőteljes húzásokkl tömörít A játékidő: htvn perc. Georg Mlvius fitlokkl dolgozik. Mégis minden önálló figur krkteresen jelenik meg. Nemcsk Woyzeek és Mrie, hnem Tmburmjor, Kpitány, Doktor is plsztikus, cizellált, feszültséget és tmoszférát teremtő színeszi munkát mutt. Mlvius végig feszültséget trt, erőteljes színpdi htásokkl él, és rendkívül gyors tempót diktál. Egyetlen jelenetben sem szöszmötöl. Kegyetlen színházi" htásokkl él, miközben vlmi furcs, észkis költészettel meg tudj teremteni z elődás romntikus vonultát. A játék üres színpdon folyik, mely-nek hátterében ül z egyetlen zenész, ki hol dobütésekkel biztosítj z erős drámi effektusokt, hol Büchnerhez nem illő, mi jellegű, lágy gitárzenével teremti meg költői kontrsztokt! A játékbn nem ktív szereplők szín két oldlán elhelyezett lócán ülnek, s több kisebb szerepet játszók ott cseréi-nek ingetkbátot egy-egy újbb szín-pdi felbukknáshoz. Mi, mgyrok nehezen tudunk szbdulni Stúdió K elődásánk emlékétől. Egy ngol rendező elemzése szerint két elődás ngyon különböző, összevetése lehetetlen, de mindkét elődás egyránt kitűnő! Bizonyosn igz vn, mégis meg kell mondnom, hogy Fodor Tmás értelmezése nekem büchneribbnek tűnik, mint Mlviusé. A különbség ugyn-is koncepcionális. Értelmezésem szerint Fodor rendezésében egyértelmű: Woyzeck és Mrie társdlom áldozt. A társdlmi erőszk képviselői Kpitány, Doktor, Tmburmjor, sőt boltos-korcsmáros is. Mlviusnál viszont Woyzeck és Mrie is felelős zért, mi velük történik. Woyzeck -- minth viktimológi meg-

testesítője lenne - mg hívj fejére sorsot. Mrie pedig egyenesen kihívón viselkedik: nem áldozt férfiknk, hnem csábítój. Mlvius individulitásukbn szemléli hőseit, és ezért Kpitány, de elsősorbn Doktor mint-egy privát" perverzióból, kéjsóvárságból kegyetlenkedik. Ebben legjobb elődásbn is, mely kétségtelenül fórumszínház szellemiségét képviseli, erőteljesebb hng-súlyt kp z egyén pszichológiáj, mint társdlmi erőszké. Mlviusék köz-vetítik büchneri üzenetet, de z individuum boncolás folytán, hngsúly-eltolódássl módosítják is. A konzervtivizmus előretörése Már-már úgy tűnik, hogy fogysztói társdlombn működő mtőr színházk nem érzik társdlom problémái-nk kkor súlyát, mint mi itt Közép-KeletEurópábn. Még kik szembefordulnk is fennálló társdlomml, zok is inkább pszichologizálnk, mint szociologizálnk". A kongresszus szekcióvitáibn is kitűnt, hogy erősödött egyfjt konzervtívbb szemlélet, mely z esztétikus szórkozttás irányábn igyekszik befolyásolni z mtőrök színházát. Még társdlmi funkciót vizsgáló szekcióbn is volt olyn erőteljes álláspont, mely l' rt pour 1' rt művészi értéket előbbre vlónk tekintette társdlmi értéknél. Az AITA/IATA jelenlegi elnöksége egységesen igyekszik kor-szerű színházeszményt előnyben részesíteni: nem mtőr és hivtásos, hnem fórumszínház és kommersz színház között húzz meg htárvonlt. Néhányn viszont - és éppen házigzd Studio de Monco irányítói - mereven z olyn mtőrség kizárólgosságát hirdetik, mely színvonlsn szórkoztt és elzárkózik társdlmi kérdések elől. Nem kedvelik félprofi, hrmdik uts, vntgrde elődásokt. Ennek z elsősorbn szekcióvitákbn kifejeződő álláspontnk minden bizonnyl htás volt válogtások, meghívások mérlegelésénél is. Ennek következtében korábbikkl ellentétben, z idén inkább törekedtek művészi és politiki kiegyensúlyozottságr, mint színvonlr és z érdekességre. A hrmdik világ" színjátszóink megjelenése (Mli, Zmbi) is inkább z UNESCO-progrm előtti tisztelgés volt, mint igzi érdeklődés fejlődő országok társdlmi ügyei iránt. SZŐDY SZILÁRD Szürkeség és szkmi tudás Tendeneiák Két tendenci rjzolódott ki fesztiválon. Az egyik pólus jó értelemben vett mtőr színház, melynél z mtőr jelző bizonyos mértékig nem szociológii, hnem esztétiki ktegóri. Ezen zokt sját színházi törekvéseket értem, melyek létrehozók kollektív elgondolását, létét, gondoltit sugározzák egy sjátos formi eszköztár kilkulásávl együtt. Ez z eszköztár nem jobb vgy rosszbb trdicionálisnál, sőt sokszor trdicionális elemeket is hsznál, hnem más. Ezek z együttesek és elődások mindig hordoztk és sugároztk társdlmi töltetet, gondoltot, lett légyen klsszikus drám vgy áltluk kreált knvász z lpnyg. Ide trtozott elsősorbn finnek Woyzeckje (Teter Gruppen N. N. N. rendező: Georg Mlvius), A kopsz énekesnő, melyet svéd Wendelsberg's Tetergrupp dott elő Ingel Wennergren rendezésében és bizonyos mértékben szlovákii Z-Divdlo Zeleneč sjátos értelmezésű Tirso de Molin Don Junj. A másik pólus számomr szintén pozitív trtlmú; z bszolút professzionist színház, mit mtőrök csinálnk. Ilyen elődás csk egy volt fesztiválon, de z mrdéktln élményt nyújtott. A skót Old Grmmirins, Amteur Drmtic Society elődásábn Csehov Medvéje (rendező: George McQueen). Hol jobb, hol gyengébb szinten, de érdektelen, üres, mnírokkl teli színházt csináltk belgák (Ghelderode: Un soir de pitié - Egy kellemetlen éjszk), jpánok (Junji Kinoshit: A Tle of Hikoichi Hikoichi meséje), z olszok (Goldoni: Le Morbinose). Bizonyos mértékig z usztrii Theter im Werkrum Euripidész-Srtre: Tróji nőkje is ehhez körhöz trtozott. Más-más szinten, de z egyként vítt, megkövült játékmódbn osztozott hollnd együttes (Hugo Clus : Vrijdg Péntek) és z igen fontos társdlmi problémákt feszegető kndi társult (Ted Gly: After Bb's funerl - A Bb temetése után). A nyugt-német elődás lpnyg (Peter Thoms : Kopf oder zhl - Fej vgy írás) szintén gondoltébresztő drám. De z erőltetett relist játékstílust képtelenek voltk hitelesíteni, elsősorbn színészi kvlitások hiány, másrészt rendezői sztereotipiák mitt. A szórkozttó törekvések pozitív példáj egy spnyol együttes fergeteges meriki musicl-film persziflázs volt A jó értelemben vett mtőr törekvések melyek lényege, hogy ne kőszínház másolás legyen z ideál - kisebb hánydát jellemezték Moncóbn, VII. Amtőrszínházi Világtlálkozón látott produkcióknk. A ngyobb rész minth vlmi színházpótló, ngyszínházt (ebből is legkonvencionálisbbt) utánzó funkciót válllt voln mgár. Ezt tendenciát igzolj hevenyészett sttisztik is. Tizenhtból nyolc együttes klsszikus, illetve klsszikusnk számító drámát, ht kortárs drámát vgy leglábbis megformált színjátékszöveget muttott be. Mindössze két együttes készítette mg z elődás drmturgii vázát, illetve szövegkönyvét. H ezt sttisztikát kibővítem műsorfüzet áltl jelzett, további hét produkció dtivl, z rány lig módosul. Kilenc - nyolc - ht végső összegzésben. (Néhány szerző, teljesség igénye nélkül: Tirso de Molin, Ionesco, Ghelderode, Büchner, Srtre, Goldoni, Rdicskov, Csehov.) A válsztott drámi nyg persze korántsem htározz meg színielődás milyenségét. Cskhogy jelen esetben többnyire drámák eljátszásár szorítkozott z együttesek jó része, nem értelmezésére, újrformálásár, gondoltközvetítésére. De még legunlmsbb, legérdektelenebb, legholtbb elődás is mgs mesterségbeli szintről tnúskodott mind színészi játék, mind techniki felkészültség tekintetében. Ritk kivételtől eltekintve minden színjátszó pontosn élt szituációbn, még relisztikus megközelítésű lkítások" sem vesztették hitelüket. Mesterségbeli tudás jellemezte legexpresszívebb stilizált játékmódot, z krobtikus táncot és kissé vítt nturlizmust is. Szceniki, térszervezési, színészvezetési, kusztiki problémákkl nem küszködött egyetlen elődás sem. Rendezői tisztáztlnságokkl sem, legfeljebb igénytelenséggel. Fontosnk trtom ennek hngsúlyozását, hiszen Mgyrországon leggondoltgzdgbb rendezői törekvések csorbulnk ki színpdképtelen, beszédhibás, színésztechniki minimumot nem ismerő szín- (En Pepitu Enmort - Pepitu szerelmei). játszók mitt.

színháztörténet Ezzel szemben frnci együttes és dán színház rnyos életképekből összerkott népszínművekkel" kívánt szórkozttni ngyérdeműt, kevésbé sikeresen. (Les vilins - Jobbágyok - L Compgnie de L Mhoudiere, illetve Krin Glostrup Amtor Scene). Elődások Az én nemzedékem számár lonesco két drbj ( A kopsz énekesnő és A lecke) korszerűség, modern színjátszás lehetőségének csúcsát jelentette. Á svéd és svájci társult - más-más módon - izglmsnk, sokféle mondndót rejtőnek, de már klsszikusnk, sőt drámtörténetileg múltnk tekintette drbokt. A távolságtrtást svédek hiánytlnul és pontosn végigvitt némfilm-stilizációvl érték el, svájcik clown-felfogássl. Á svéd elődás nem mozgásrendszerében utlt némfilmre (mint hogy ez legkézenfekvőbb lett voln), hnem szereplők mszkjibn, öltöztetésében, felirtok megjelenésében, zenei utlásrendszerben. Mr. Smith Ben Turpinként, tűzoltóprncsnok Chplinként, Mr. Mrtin Rmon Novrróként jelent meg, női szereplőket is korbeli pnoptikumból válsztották ki. Feszültséggel teli, kitűnő ritmusú elődás volt. A távol-trtás vlmivel egyszerűbb módját tlálták meg svájcik clownszerű figurákkl A leckében. Ettől kissé felületesebb volt z elődás, morbiditás és fekete humor" elsikkdt ebben z interpretációbn. Az After Bb's funerlt - A Bb temetése után - ngol nyelvű kndi társult muttt be. Az elődás nemcsk konvencionális volt, stilizált relist díszletek között prólékosn nturlist, kissé szétesően egymás mellett, végszór megéledő lkításokkl", hnem zvrón vítt játékmódú is. Es mégis egyre többet gondolkoztm rjt. A problemtik, melyet felvetett, izglms és élő. Egy szláv emigránsokból álló cslád jön össze bb", ngymm temetése után. Az első és második generáció sors, z óhz emléke, gyökerek utáni nosztlgi, beilleszkedés problémái bontkoznk ki játék során. A szereplők sját kcentusú ngolt beszéltek, hngsúlyosn, szándékoltn. Es lssn rájöttem, mi z, mi első benyomásr ellenszenvet, később elismerést váltott ki belőlem. Ezek z emberek zt szín-házeszményt konzerválták játékukbn, mit otthon, utoljár láttk, ideálisnk véltek és tudtk. Nincs más mércéjük, mint z, mi z óhzá(k)bn beléjük ivódott, ezt őrzik, konzerválják. Mint z első nem szkember áltl készített koloniál bútorok brokkot, Igen - ez koloniál színház" volt. A mlik Le mur Huminj (Az emberi fl) kollektív lkotás. A kis friki település gyrmti sorból vló kiláblás után ugynzt nyomorult életet éli, mint előtte. A gyrmtosítók helyett sját új burzsoáziájuk elnyomás lá kerültek. Kitűnően krikírozott figurák játsszák flu közösségét. A törzsfőnök és brátj előtt felvonuló flunépe egy-szerre derűt fksztó és szívszorongtó. Kitömött, felngyítottn torz testek kvlkádj: dongláb, puffdt hs és hátsó-rész, görögdinnye ngyságú heresérv és mindezekhez trtozó krikírozott mozgásrendszer és tánc. Remek beszédritmus, z egymást üdvözlés szertrtásink koreográfiáj. A fentről jött" vendég gépkocsij": botr szerelt kerekek, kormánnyl, dudávl. Az elődás egyik csúcs: vendég ddogó frnci nyelven mondott beszédét (közhelygyűjteményét) törzsi nyelvre fordítják, de törzsi nyelven elmondottkt ugynezen nyelven dj tovább tolmács vendégnek. Élő, izglms gitk" színház volt ez jvából. Az olsz L nuov compgni del tetro Veneto Goldoni: Le Morbinoséját dt elő két részben, kifogástln, stílusos szcenírozássl, pompás rokokó jelmezekkel, több commedi dell' rte mszk nyíltszíni - ötletes és poentírozott - díszletváltásávl, pontosn működő és dekortív világításeffektusokkl. És hidegen hgyv nézőt, érdektelenségével, semmitmondásávl. Szkmilg kitűnő volt skót Medve is. Cskhogy ez már z első pillntbn felizzott. A stilizáltn groteszk színpdképbe libben be blerincipőben filigrán Popov. Tipegése, finomkodó kéz-és fejtrtás, rtisztikus mozdulti dták meg z elődás ngyli komikumát. Luk és Szmirnov reálisbb mozgásrendszere trtlmzott nnyi groteszk bájt, hogy stiláris egységben mrdt játék. Pontos poentírozás, ritmus, erőteljes váltások sorozt volt z elődás. Az ősi komédiptronok is felfénylettek ebben z értelmezésben - mivel e ptronok sohsem várt pillntbn robbntk. Egy pillntr sem váltk hrsánnyá, túlzásik, krikírozottságuk fnyrság ízeit hordozt. Néh trgikomikum mélységéig is eljutottk. BÉCSY TAM ÁS Henrik Ibsen hrc drámisággl Részlet egy ngyobb tnulmányból Az 1879-ben írt Bbszob (Nór) című drámájánk eseménymenete következő: Nór férjét, Helmer Torvldot most nevezték ki bnkigzgtónk, s Lindéné, z sszony régi brátnője zért jön hozzájuk, hogy állást kérjen. Nór elmondj neki, hogy férje évekkel ezelőtt ngyon beteg volt, s csk egy délvidéki út segíthetett rjt. A pénzt ő teremtette elő, Krogstd is megjelenik, hogy kényszerítse Nórát: eszközölje ki férjétől, hogy ne bocsáss cl bból bnkból, melynek most lett z igzgtój. Kiderül: nnk idején ő dott kölcsönt Nóránk. Kezest is kért, s Nór z éppen kkor hldokló pj nevét hmisított kötelezvényre. Nór többször megkísérli, hogy férjét rávegye, ne bocsáss el Krogstdot, de Helmer felmondó levelet elküldi szoblánnyl. Ezután Krogstd közli Nórávl, hogy mindent megírt Helmernek egy levélben, melyet bedob levélszekrénybe. Nór mókázássl, játékkl stb. eléri, hogy férje csk egy np múlv nyiss ki levélszekrényt. Ekkor zonbn Helmer elolvss Krogstd levelét, s Nórát kétszínűnek, hzugnk, elvetemültnek nevezi, mert hmisítás feneketlen ocsmányságát elkövette. A külvilág szemében úgy fognk élni, mint eddig, de nem engedi Nórát gyerekekhez. A szoblány Krogstd újbb levelét hozz, melyben - Lindéné htásár - visszküldi hmisított láírássl ellátott kötelezvényt. Ezzel, Helmer szerint, elmúlt veszedelem, s megbocsát feleségének. Nór zonbn elszámol férjével, kiről kiderült, hogy nem volt és nem is lehet igzi társ, s ezért elhgyj otthonát. Az 1896-bn, tizenhét évvel később írt John Gbriel Borkmn eseménymenete igen kevés. Ell meglátogtj ikertestvérét, ki Borkmnnk, volt bnkigzgtónk felesége. A volt bnkár sikksztott, nyolc évig ült börtönben, s kiszbdulás ót, öt év ót fenti szobábn él, nem mozdul ki onnn. Börtönbe kerülésekor Ell mgához vette Borkmnék fiát, Erhrtot, s évekig ő nevelte. A II. felvonás elején Frid Foldl zongorázik Borkmnnk, mjd el-

menetele után lány pj érkezik. Borkmnnl évek ót trtó brátságuk most szkd meg. Ell is fölkeresi, s megtudjuk, hogy régen szerették egymást. Akkoribn egy Hinkel nevű ügyvéd is szerelmes volt Elláb. Hinkelnek módjábn volt Borkmnt bnkigzgtóvá kineveztetni, de cserébe Ellát kérte. Borkmn hozzájárult, s elvette ikertestvérét. Ell zonbn nem ment hozzá z ügyvédhez, ki bosszúból becsuktt Borkmnt. Tudt ugynis, hogy egy ngyobb válllkozáshoz Borkmn elsikksztott bnk-betéteket. Ell neki is elmondj, most zért jött, hogy megbeszélje: Erhrt mellette mrdjon hláláig, s kkor rá írtj vgyonát. Ebbe Borkmnné, ki kihllgtt beszélgetésüket, nem egyezik bele, mert ő rr nevelte fiát, hogy le-moss csládról zt szégyenfoltot, mit Borkmn sikksztás okozott. Mind-egyikük zt szeretné, hogy Erhrt melléje álljon, őt támogss. Hivtják, döntsön ő. Erhrt zonbn mg útját járj, szerelmes egy sszonyb, kivel elhtározták, hogy elutznk, s Frid Foldlt is mgukkl viszik. A mű végén Borkmn, Ellától kísérve, kert egyik mgs-ltár igyekszik fölkpszkodni, és ott meghl. A drámák eseménymenetének elmondásávl sjnos terhelnünk kellett z olvsót. A legfontosbb tnulságok ugynis csk kkor rögzíthetők, h z események leglább ngy vonásokbn előttünk állnk. Először is feltűnő - Ibsen művei-ről bőven ismert -, hogy mindkét eseménymenet vlmilyen régi tettre vgy tettekre lpozódik. Ugynkkor egyértelmű, s ez tnulság sokkl fontosbb számunkr, hogy Bbszob eseménymenete drám lényegéből liglig tár föl vlmit; míg John Gbriel Borkmn eseménysoránk z elmondás h részleteiben nem is, de - lpjibn kinyilvánítj nnk lényegét: egy hlál előtt álló ember régi bűneit. A régi tetten kívül zonbn Bbszobábn megjelenik egy új is. A régi tett Nór hmisítás, z új Krogstd követelése. A második drámábn lényeges új tett nincsen. Ami nnk számít, puszt esetlegesség: Ell sok-sok év ót most látogtj meg ikertestvérét és régi szerelmesét. Krogstd mostni fellépése vlódi szituációt teremt, melybe Nór régi tette is beépül. Követelésére Nóránk mindenkihez megváltozik viszony; régi viszonyrendszerei most már nem h ldhtnk z időben úgy, változtln trtlomml tovább, hogyn eddig hldhttk. Ell látogtás zonbn nem teremt sem hármójuk, sem hármójuk és Erhrt között új viszonyrendszereket. A régebbi drámákbn szituációt megteremtő mozzntok társdlmi mozgásirányokból szükségszerűen következtek. Itt: egyedi esetekből, véletlenül. Véletlen, hogy Krogstd éppen nnál bnknál dolgozik, hová Helmert éppen most nevezték ki igzgtó-nk. Ell látogtás nnk következménye, hogy éppen most derült ki, hlálosn beteg. (Ezért krj Erhrtot újból mgához venni.) A drámi kciók lpjellemzője, hogy vlmelyik lk benső dinmizmusi objektiválódnk egy másik lkhoz vló viszonyábn. Vgyis vlmi kkor drámi kció, h z - Lukács György terminusávl - emberek közötti megtörténés. H egy drámi lk csk benső világát tárj föl egy másiknk, de ez közöttük levő viszonyon semmit sem változtt, nem minősíthető drámi kciónk. Még kkor sem, h eme önfeltárás következtében z dott lk jellemét, viselkedését, gondolkodásmódját stb. jobbn megértjük, vgy h egyáltlán: ezáltl ismerjük meg. A két régi tett egyéniségből fkdó dinmizmusok következménye. Nór férje iránti szerelméből hmisítj kötelezvényt, niv mivoltábn, mely z élet törvényeit trtj igznk és nem büntető törvénykönyv törvényeit. Borkmnt Ell elhgyásár is, betétek elsikksztásár is htlomvágy késztette, vgyis kciói benső dinmizmusából eredtek. Krogstd új követelése helyzetéből és egyéniségéből fkd, s új sorokt indít el. Ezek közül z egyik be vn építve z események menetébe, s ez z folymt, melynek során Helmer végül megtudj Nór hmisítását. Á másik folymt nincs beépítve z eseménymenetbe, s ezért nem nyilvánítj ki ennek elmondás drám lényegét. Ez ugyn-is Nór félelme és ennek következményei. Egyénisége mitt nem törvény erejétől, tette törvényes következményeitől fél, hnem ttól, hogy kiderül férje előtt régi tett. Nem, lehetetlen! - hogy ti. törvényes következményei legyenek (B. T,) - Hisz szeretetből tettem." - mondj. A hmisítást Ibsen sem trtj jelen esetben bűnnek, noh persze megérzékelteti törvényes következmények lehetőségét. A kötelezvény hmisítás lehet bűn is, de lehet teljesen pozitív indítékból, helyzet kényszerének htásár bekövetkezett cselekvés is. Nór régi tettét Ibsen öt lépésben hozz befogdó tudomásár. Erre zért vn szüksége, hogy közben ideje és módj legyen Nór egyéniségének és tett reá hárult következményeinek (önmgán tkrékoskodott, nehéz lklmi munkákt válllt stb.) bemuttásár, melyekből kiderül, tett etikilg pozitív, s csk törvényesen negtív. Ezzel persze bebizonyítj, hogy Nór egyénisége pozitív. Krogstd feltűnése nemcsk félelmet indít el Nórábn, hnem szenvedést is, s voltképp ez z második folymt, melynek z eredménye fontos. A szenvedés trtlmilg legősibb, s eredményében legigzbbn drámi folymt: szenvedéseken keresztül, zok révén eljutni világ újrértelmezéséhez. Nór z lpvető következtetést bból vonj le, hogy míg Helmer Krogstd levelének elolvsás után két-színűnek, hzugnk, elvetelmültnek nevezte őt, s feneketlen ocsmányságnk mindzt, mit tett, és gyermekeket is el krt venni tőle -- ddig kötelez-vény visszküldése után mindent meg-bocsát neki, mert Hitves módjár szeretted férjedet". Helmer sohsem őt ítélte meg, hnem sját helyzetét, s Nór tetteit csk z ehhez vló viszonybn. Azonbn hhoz, hogy Nór mg számár megfelelő következtetéseket levonhss, két dolog szükséges. Szenvednie kell, hogy egyéniségének mélyebb erői felszínre törhessenek, hogy ezek képessé tegyék vlóság mélyebb megismerésére; illetve Helmernek kell úgy viselkednie, hogy nyilvánvlóvá váljon Nórához vló viszonyánk lényege. S ezt ítélheti meg teljesen új nézőpontból Nór. Ez természetesen belső folymt. Ibsen többször muttott meg egy-egy mű lényeges részeként benső folymtokt; pl. Bernick konzul erkölcsi megjvulásánk belső folymtát A társdlom támszibn. A Nórábn végbemenő belső folymt sokkl összetettebb. Egyfelől világlátás megváltozásánk ténye is, z ehhez elvezető út is bonyolultbb, mint z erkölcsi megjvulásé. Ibsen természetesen nem mgát belső folymtot ábrázolj; ezt ugynis drámábn nem lehetséges ábrázolni. Azokt külső mozzntokt állítj elénk, melyek félelmet és szenvedést szükségképpen kiváltják, és' zokt megnyi-

ltkozásokt, melyek bensőben lkuló új világlátásnk kibontkozásár utlnk. Csk két példát említünk. Nór, hogy megkdályozz régi tették nek kiderülését, Rnk doktorhoz kr segítségért fordulni. Az orvos zonbn rájött, hogy hmrosn meghl, s ezért most bevllj szerelmét..nór erre megváltozttj szándékát, s el sem mondj kérését. Ez is egyértelműen z egyéniségéből fkdó dinmizmus, mely kettejük között levő viszonybn vló megtörténés, s így drámi kció. Rnk ezután ezt kérdezi: D e tlán menjek el örökre? " Nór, férjére hivtkozv, mrsztlj, s hozzáteszi:,,ó, én mindig roppnt örülök, h látom. " Rnk megjegyzi: Néh úgy hittem, hogy velem csknem ugynolyn szívesen vn, mint: Helmerrel. " Nór erre következő válsz még mostni helyzetre is utl, de előkészíti mélyben lkuló új világlátás egyik részeredményének felszín-re törését is: Látj, egyeseket szeretünk, másokkl pedig csknem ugynoly szívesen vgyunk." Rnk jelentéktelen Igz, igz" körbevetése után z új világlátás egyik részeredménye bukkn föl: " Odhz természetesen főképp pusért rjongtm. De mindig repestem, vlhányszor lesurrnhttm cselédszobáb, ott sosem, pirongttk, s összehordtk hetet-hvt." Az új világlátás csk kkor következhet be, h pj iránti rjongását is áttöri, s igy felfedezheti: pj éppúgy csk játékbubánk tekintette, hogyn férje. S ennek lkulás jelenik meg z idézett mondtbn. A másik péld. ;Amikor Nór már semmiben sem bízik, csodábn reménykedik. Kéri Lindénét, hogy esetleges hlál (öngyilkosság) után tnúsíts: senki sem tudott hmisításról. Zkltottság is hozzájárul, hogy Lindéné nem. érti, mit kr. Erre regál így Nór: Hogyn is érthetnéd? Hisz most jön csod." A mű végén derül ki, mire gondolt. Itt mondj ki, nem szereti már Helmert, s erre kkor jött rá: Az este, mikor csod elmrdt, mikor kitűnt, hogy nem z vgy, kinek képzeltelek. " A szenvedéseken keresztül, z érzelmekben zjló folymti már előre érezteti vele, hogy férje nem z, kinek képzeli, de még mindig reméli, hogy mégis olyn. Ezért vár tőle vlmit, de ezt már ekkor csodánk minősíti. [lel--mer megnyiltkozási zután tudtosság szintjére hozzák, most már látttják vele Helmer egyéniségének milyen- ségét, s ő le is vonj következtetéseket. Láthtó, nem igzolhtó minden esetben z z Ibsennel kpcsoltos gykori megállpítás, miszerint nál minden megtörtént már, mikor cselekmény megindul. Ez nem igzolhtó sem Bbszobábn, sem A társdlom támszibn. Egyértelműen így vn zonbn John Gbriel Borkmnbn. Ell feltűnése semmiféle új folymtot nem indít el, sem önmgábn, sem Borkmnnébn, sem Borkmnbn. Mindegyikük csk zokt z érzelmeket, indultokt, eseményeket és zok értékelését mondj ki, melyek sok-sok év ót bennük élnek. Ell megjelenése elindíthtná z Erhrtért folyó hrcot". Azonbn, mit mindhármn várnk, hogy ti. Erhrt melléjük álljon, eleve reménytelen és kilátástln. Ilyen egyfelől dolgoknk z életben levő rendjéből következően - fiú sját útját járj, nem szüleiét --; másfelől Erhrt szerelme mitt is. H mégis erről hrcról" lenne szó, csk Erhrtbn indíthtn el új folymtot, ám ekkor mű egészen másról szóln. Ell tehát sem szándékábn, sem szándék nélkül, vgyis csk eredményében, nem indít el új viszonyváltozásokt. Mindez zt is jelenti, hogy szituációt kizárólg régen megtörtént események létesítették, s most nincs semmi, mi zokt ktulizálná, és olyn mozznt lenne, mi régi szituációt most kilkulónk részévé tenné, mint mit például Krogstd mos-tni követelése tesz Nór körüli régi szituációvl. Másodszor zt is jelenti, hogy nem indul el olyn új esemény-sor, mi vlódi drámát hordozhtn. Most ugynis nem derül ki más, mint három ember régi kpcsolt, és már kkor kilkult viszonyrendszereik. Ugynkkor - és lpvetően lényeges! mindezeket csk befogdó ismeri meg most; drb szereplői minden most előkerült mozzntot régót tud-nk. Itt ezért nincs igzi drámi kció, hiszen csk régi szituáció összetevő elemei derülnek ki, és ezek is csk befogdó számár. Drámi kciók csk kkor lennének lehetségesek, h z lkok vlmelyike most tudn meg vl-mely régi tényt vgy tettet, s ezáltl változn meg most másikhoz vló viszony. A legfontosbb mindebből, hogy Bbszobábn másról vn szó, mint mit z előttünk lezjló eseménysorok elsősorbn hordoznk, John Gbriel Bork mnbn pedig nem, z események itt csk régi tetteket nyilvánítják ki be-fogdó számár. A Bbszob drámi szituációjánk kilkulásábn lényeges szerepe vn Helmer trtlmink. Ez zzl is igzolhtó, hogy Nórát nem hmisítás törvényes következményei érdeklik és izgtják, s drám sem ezzel fogllkozik. Ezért Helmer nézetei járulnk hozzá szituáció kilkulásához, s nem törvény fenyegető ereje. Milyenek Helmer nézetei? elmer Nórát feleség szociológii státuszából nézi és ítéli meg, s zok-r cselekvésekre vn szüksége, melyek feleség szociológii státuszából fkdnk. A szociológii státusz foglm elsősorbn társdlmi munkmegosztásbn elfogllt helyet jelenti. Minden. státuszhoz hozzárendelődnek cselekvés- és viselkedéssorok, értékrendszerek, de jogok is. A kpitlist társdlombn kilkulnk intézmények is, melyek funkciókt hoznk létre. Ezekhez funkciókhoz éppúgy hozzárendelődnek cselekvésés viselkedéssorok, vlmint értékrendszerek, mint fogllkozásokhoz. A kpitlist társdlom, kispolgári világszem lélet csládot is intézménnyé vtj, melyben létrejön férj, feleség, vlmint z p, z ny és gyermek funkciój. Ezek társdlmi munkmegosztásbn elfogllt helyhez is hsonlók, hiszen ebben z intézményesített szerkezetben más fogllkozás vn z pánk - pénzkeresés -, mint feleség-nek. Az övé z otthoni teendők ellátás vgy irányítás, s férj minden tekintetben vló kiszolgálás, eszméit, gondoltit, ízlését és szexuális vágyit tekintve egyránt. Az ny, feleség, miként gyermek, z pától nygilg is függ. Akár fogllkozásoknk, kár funkcióknk cselekvés- és viselkedésrendszerei fogllkozásból és funkcióból nőnek ki, s így ezeknek semmi kpcsoltuk és közük nincs fogllkozást űző vgy funkcióbn levő egyed személyiségéhez; vgyis zok nem z illető személyiségéből kinövő cselekvések, viselkedések és tettek. A feleségnek kkor is házimunk vgy felügyelet dolg, h erre semmi benső indítttás nincsen. A gyerekek nevelése is elsősorbn z ő dolgához trtozik, miként férj vágyink, gondoltink kiszolgálás, még kkor is, h nevelésre vgy férje ízlésének, gondoltink kiszolgálásár személyisége nem lklms, h vágyi kielégítésére ő mg nem érez

vágykt. Egy bnkigzgtó funkciójához tisztesség, megtámdhttln becsületesség trtozik. Az már státusszl járó szerep problémköre, hogy minden esetben és mindenkivel szemben meg krj trtni főnöki mivoltát; vgyis hogy beosztotti egyikével sem kr személyes kpcsoltot létesíteni. Nór körül Helmer ezen, státusziból és szerepéből fkdó nézetei építenek ki olyn erőteret, mely szituáció kilkulásához és benső folymt lebonyolódásához elengedhetetlenül szükséges. Helmernek vnnk kciói, ám ezek nem egyéniségéből, hnem státusziból fkdnk. Egyénisége lpján esetleg még elnézné, hogy Krogstd egyszer megtévedt, de bnkigzgtói státusz és főnöki szerepe nem tűri, hogy folyton és hngosn tegezze. Ezért státuszából és szerepéből fkdó kciój, hogy elküldi felmondólevelet. Mivel Nórához feleségstátusz törvényeinek megtrtás vgy megszegése lpján viszonyul, zon tetteit trtj pozitívknk, melyek ebből erednek, s zokt ítéli el, melyek Nór személyiségéből fkdnk. Nóránk szerinte z dolg, hogy szórkoztss férjét, szexuális vágyit kkor elégítse ki, mikor ő csk krj: Mi z? Ugrtsz, kicsi Nór? Nem krsz? nem krsz? Tán mégis férjed vgyok!" - mondj multságból vló hztérés után. A hmisítás esetében sem Nór tettének személyiségéből eredő ok érdekli, hnem, hogy sját bnkigzgtói és férji státuszát mennyiben érintik ezek, s Nór mennyiben szegte meg feleség-státusz törvényeit. Ezen törvényszerűség lpján venné el Nórától gyermekeket. Ugyncsk státuszból fkd, hogy következő pillntbn felmenti Nórát, mert bnkigzgtói státuszát már semmi veszély nem fenyegeti. A felmentésben feleség-státuszt említi: Hitves módjár szeretted férjedet." Mindez muttj, hogy benső világát teljesen átjárták státusztörvények. Akcióibn természetesen éppen ezért társdlmi trtlmk nyilvánulnk meg, hiszen státusz és egyéniség egymáshoz nem illő volt ekkor már lényeges társdlmi problém. A drámábn tehát nem régi tett-ről, kötelezvényhmisításról vn szó. Többen tlán G. B. Shw nyomán - zért trtják Ibsent z első modern drámírónk s ezt drámát z első modern drámánk, mert legfontosbb kciój már pró tettek értékeléséből, z értékelés lpján következik be. Bármiféle drámélet vgy drmturgi törvényszerűségei szerint teljes képtelenség, hogy lpvetően döntő drámi kció ezzel kezdődjön: Ülj le, Torvld, meg kell beszélnünk dolginkt." Természetesen nem megbeszélés" drámi képtelensége kezdődik, hnem Most elszámolunk, Torvld", vgyis z elszámolás ngyon is drámi momentum. A megírt jelenetben sem megbeszélés" zjik, Nór ott is elszámol férjével. Méghozzá sját feleség-státusz ellenében, s úgy, hogy Helmer sok régi tettét és hozzá vló viszonyát érté-keli. Az elszámolásr zért vn szükség, mert Nór z elmúlt npok szenvedései során rájött, hogy őt pj és férje játék-bbánk tekintette, vgyis státuszánk törvényei lpján kezelte. Ezért...most beszélünk először komolyn komoly dolgokról"; sohsem ültünk össze, hogy kibogozzunk vlmit"; Te sosem értet-tél meg engem. - Rosszul bánttok velem, Torvld. Először pus, ztán te."; Sosem szerettetek. Csk örültetek, hogy bbusgthttok"; z pj előtt eltitkolt véleményét, itt pedig csupán te ízlésed döntött s mgm is ehhez z ízléshez igzodtm"; igzi koldusként éltem náld - betevő fltért. A mókázás fizetségéért, Torvld."; A ti lelketeken szárd, hogy semmi sem lett belőlem." Mindebből egyrételmű, hogy értékel, és ebben feleség-státusz jelenik meg; vgyis z, hogy őt férje ennek betöltésére kényszerítette, s egyáltlán nem érdekelte egyénisége. Mondtibn benne vn státusz kilkulásánk egyik lényeges ok, metforikus értelmű mókázás" fizetsége, betevő flt. A drám rról szól, hogy Nór mi-ként és hogyn jut el odáig, hogy státusz ellen egyénisége lpján fellázdjon. Az előtérben hmisítás problémköre áll, cselekményetpok régi tettet hozzák felszínre, de mű nem erről szól. Így drám lényege szerint kettősséget hordoz. Nincs zonbn semmiféle kettősség John Gbriel Borkmnbn. Mivel régi dolgokt is csk befogdó tudj meg most, mivel tehát csk megismerésük z új dolog, s csk kiderülnek, feltárulnk régi esetek, nincs is itt semmi-féle drámi kció. Tekintve, hogy dilógusok nem változttnk rég kilkult viszonyikon, zok csk önfeltárások, önvllomások, s így nem drámik. A dilógusokból persze nemcsk régi eseményeket ismerjük meg, h- nem z lkok egyénisége is feltárul; Ibsen természetesen itt is kitűnően megírt lkokt állít elénk. A drámiságot, vgy nnk látsztát, z igzi drámi mozzntok kísérőjelensége, feszültség teremti meg. Ez zonbn nem kciókból, hnem mesterségesen, írói cselfogásokból lkul ki; bból ti., hogy befogdó pránként tudj meg, mi történt régen, s vissztrtottság eredményez feszültséget. Éppen úgy, minth Bbszobábn csk Nór kötelezvény-hmisításáról lenne szó. Jellemző, hogy z új folymt hiány mitt olyn mozznt sem válik drámi kcióvá, mely pedig lkilg teljesen z; Foldl és Borkmn brátságánk megszkdás mégsem drámi kció, mert nem következik semmiből és nem eredményez semmit. Csk jelzi hlál előtt álló ember benső világát. A tém így egyértelműen epikus. Almási Miklós írj drbról: Érdekes, hogy Ibsent Borkmn személyében nem bukás körülményei, hnem lelki reflexek, megmrdt és tehetetlenség-re ítélt tevékenységi indítékok érdeklik." Lukács György is ezt jegyzi meg:,,... Solness, Borkmn, Almers (Kis Eyolf) és Rubek sorsábn z életük felett álló két htlom teszi egymást problemtikussá. Feláldozzák z életüket vlminek, és ztán megkérdezik : érdemes volt-e ezért feláldozni zt?" Akár ebből szemszögből értelmezzük művet, kár bból, hogy benne egy társdlmilg rég hlott ember biológii hlálánk előzményeit, nnk pszichológii lkulását látjuk, mindenképpen kiderül, hogy tém epiki és nem drámi. A lelki reflexek, z indítékok éppen nnyir merőben benső rezdülések, mint z rr kérdésre dott válsz, hogy érdemes volt-e feláldozni z életet, vgy mennyire hlál előtti pszichikus folymtok. Ezek ugynis nem jelenhet-nek meg emberek közötti viszonybn vló megtörténésekként, hnem csk benső világbn, minek hiteles rjz csk epikus műben lehetséges. Henrik Ibsen művei között több olyt tlálunk, melyekben drám művemének törvényszerűségei közül jóformán csk másodlgosk jelennek meg. Ennek mjdnem kizárólgos ok tém epiki volt. H z eredendően epiki témák mégis dilógusokbn létező világbn prezentálódnk, megjelenő tém és z lkok jelleme nem bontkoztthtó ki igzán. H ugynis drám egész világ dilógusokbn jelenhet

csk meg, kkor csk z tém fejlődhet ki, mely dilógusokbn bontkozht ki, Azonbn h tém csk benső folymt, vgy h olyn egyéniség hordozój, mely csk kisugárzásábn ", körülötte kilkult urábn" jelenik meg vlójábn mint például Hedd Gbleré -, kkor tém nem bontkozht ki igzán csk dilógusokbn, vgyis drámi világbn. A tém és drámiság problémáj jelenik meg Solness épitőmesterben is (1892). Vlódi drámi szituáció itt sincs. Hild megjelenése csk Solness és z ő közötti viszonybn létesít szituációt, noh itt sem egyértelműen. A mű többi lkj kettejük közötti szituáción kívül mrd, Némiképp, egyszer, vl-hogyn érintkezik ezzel Rgnr Brovik, záltl, hogy Solness, Hild htásár, jóváhgyj tervrjzit. A tém itt is, mint John Gbriel Borkm nbn egy öreg férfi fiziki, biológii hlálánk előzményei. Ennek lényege pedig - éppúgy, mint bbn műben nnyir bensőséges, és nnyir csk hlál előtt álló ember sját ügye, hogy egyes etpjit emberek közötti megtörténésekké lig-lig lehet átfordítni. A tém epiki volt bból is látszik, hogy Hild megjelenése még közöttük is csk látszólg lkít ki új viszonyrendszert. Hild már tíz éve, lysngeri templom tornyánk fölépítése és megkoszorúzás ót ugynolyn viszonybn vn Solness-szel, mint most. Solness pedig már teljesen kész z ilyen jellegű tlálkozásr. Igy viszonyuk nem most-ésszükségszerűen kilkuló, hnem régen kilkult csk most relizálódik. A teljesen új viszony Solness és új házánk torny között lkul ki. Ez zonbn csk epiki viszony, hiszen drámik kölcsönösek; toronynk őhozzá nem lehet viszony. Drámivá legfeljebb szimbolikus jelentései vtják. Á mű pusztán ennyi eseménymozzntból áll: Hild megérkezik, és Solness iránti imádt-csodált ráveszi z építőmestert, hogy mg vigye koszorút új ház tornyánk tetejére, honnn leszédül és meghl. Vgyis ezen események mögött is folymt húzódik. Ezt Hild megjelenése indítj cl, és toronyból vló lezuhnássl végződik; tehát Solness bensejében zjlik le. Ez pedig: hlál előtti eufóri kilkulás párhuzmosn zzl, mely könnyen megoldhtónk látszóvá teszi önmg előtt toronyb vló - fiziki! -- felmenetelt. Ez kettős jellegű folymt kdály-. tlnul hld, semmi olyn erő nincs, mely kérdésessé tehetné, hogy fölmenjen-e toronyb. Drámábn ezt folymtot sem lehet ábrázolni, s ezért múlt eseményeinek elősorolásábn objektiválódik, pontosbbn z elmondás konnotációjábn. Ennek történetnek csk kkor vn értelme, h torony és z od vló fölmenetelre késztető ok és mg fölmenetel is szimbolikus. A torony szimbolikus jelentése csk Hild és Solness közötti viszonybn, z ő számukr jelenik meg; mű többi lkjánk számár torony csk tárgyi tényszerűségében létezik. Ennek z z ok, hogy mű témáj Solness és Hild bensejében vn, s z eseménymenet ezek objektivációj. Hild és Solness vlmint befogdó - számár toronynk több szimbolikus jelentése lkul ki: múltbn el-végzett ngy tetteket jelenti, merészséget, ngyságot és dicsőséget; továbbá zt veszélyt, mit csk zért is " tettek jelentenek; még továbbá z ifjúságnk semmi másr, mint sját vágyi kielégítésére törő dinmizmusát, illetve mgát hlált stb. stb. Azonbn kármilyen gzdg és sokrétű torony jelentése kettejük viszonyábn, nem hordozz tém lényeges oldlát: z öregedő férfi hlál előtti benső folymtit és z ifjúságnk zt z erejét, hogy hlálb küldi z idősebb generációt. Solness benseje csk rátpd " toronyr; z utóbbi jelentés pedig csk szubjektív vélekedés. Ugynis sohsem z ifjú generáció küldi hlálb z időset, hnem természet szükségszerű törvényei. Ahhoz, hogy hlál előtti benső folymtokból lényeges műlkotás - noh nem egyértelműen drám - jöjjön létre, z kell, hogy ez két ember ngy, jelentős személyiség legyen. jelentőségüknek, súlyuknk meg. lkotás - vgy megmuttás - semmiképp nem lehetséges z dott tém mitt drámi kciókon keresztül. Igy z egyéniségek jelentős mivoltánk felépítése is és megmuttás is múltbeli események elősorolásánk mikéntjében, vlmint belső világik feltárás áltl lehetséges. Hdd utljunk ismét rr, hogy kár múlt elmondás, kár benső feltárás csk kkor drámi, h viszonybn történik meg, és viszonyváltozást eredményez. Itt nem ez történik, hiszen Hild és Solness között noh különböző okok mitt, de - már régen létrejött ez viszony, s nem is változik, csk épp kimondásbn relizálódik. Hild elmondj, mit váltott ki belőle tíz évvel ezelőtti tlálkozás. Solness kkor futó hngultból megcsókolt, s zt ígérte, hogy hercegnője lesz, h fel-nő, és királyságot kp tőle. Hild mind-ezt egyértelműen komolyn vette, tíz éven át hordozt mgábn, s most zért jött: Mert királyságomt krom. A htáridő letelt. " Solness voltképp nem emlékszik tíz év előtti esetre, és Hildár is csk hlványn. Később zonbn úgy tűnik neki, hogy mindenre pontosn emlékszik, hogy mindez benne is igy élt zót. Ám ennek kizárólg z z ok, hogy ő ilyen tlálkozásr - vgyis hlálr - benső világábn elég régót készen áll. Kjávl, könyvelőnővel vló kpcsolt is zért jött létre, mert Solness készen áll z olyn kpcsoltr, melyben z ifjúság mg követelésével hlálb tszítj. A. kpcsolt voltképp zért nem relizálódott igzán, mert Kj nem volt készen rr, hogy zt nyújts, mit Hild: hlál előtti eufóri kilkítását. Láthtó, hogy Hild egészen másként értelmezte tíz évvel ezelőtti tlálkozást, mint Solness, s ennek z értéke-lésnek köszönhető, hogy most megérkezett. Mg z értékelés is, z is, hogy tíz évig készült és várt tlálkozásr vgyis rr, hogy z értékelés vlór váljon -, Hild jellembeli, egyéniségbeli ngyságát vn hivtv megmuttni. Azonbn h csk egy kicsit is belegondolunk, zonnl előtűnik: ptologikus eset ez; mg z értékelés is, tíz évnyi várkozás és készülődés, de z ezek lpján vló ideérkezés is. A ptológi drámi jelentőségét természetesen már Lukács György észrevette: A ptológi drámitln emberek és helyzetek drámivá tevésének egyetlen lehetősége. Ez dhtj csk meg nekik zt koncentráltságát cselekvésnek, zt z intenzitását z érzéseknek, mely tettet és helyzetet szimbolikussá, z lkokt közönségesből, mindennpiból kiemelkedővé teszi. " Ugynkkor zonbn mg z előzmény, tízévnyi várkozás és készülődés egyértelműen epikus. Épp ez várkozás, z epiki folymt válik ptologikus jellegűvé, s ez biztosítj, hogy Hild megérkezése leglább látszólg drámi folymtot indítson el. Solness ngyság is ptologikus értékeléseken keresztül épül föl. Amikor

életének, múltjánk lényeges tényezőit hosszn elmeséli Hildánk, ez múlt és önfeltárás egy csöppet sem változtt z ő viszonyukon. Csk Solness ngyságát vn hivtv megjeleníteni - és hlál előtti eufóri rögzítődik bennük. Solness ngyságát jelzi, hogy régi házuk le-égését mint krrierjének, munkájánk lehetőségét megteremtő, benső lpot értelmezte; hogy sorsát úgy értelmezte, miszerint másoknk otthonokt csk sját otthonánk feláldozásávl volt lehetséges építenie; hogy régi ház kéményében levő repedésben olyn eszközt látott, melyen fölkpszkodht mint építőmester (noh repedésnek semmi köze nem lett tűzhöz); hogy életét úgy értelmezte, miszerint neki minden-ért fizetni kell, Nem pénzzel. Hnem boldogsággl."; hogy felesége sorsát ugyncsk önmgából mgyrázz. Mindezek felsorolás egyénisége ngyságát építi fel. Ebből kiindulv önértékelését is prezentálj: Hiszi-e Hild, hogy néhány kivételes, kiszemelt ember-ben különös erő és htlom létezik? S ezek oly állhttosn - és oly kérlelhetetlenül tudnk kívánni, óhjtni és krni, hogy végül okvetlen elérik céljukt? (...) Nem, egyedül nem hjtunk végre ilyen ngy dolgokt. Nem, nem - ehhez segédek és szolgák is kellenek. Cskhogy zok nem jönnek mguktól. Ngyon is állhttosn kell hívni őket." Az z ember, kinek életét ilyen jelek és bensejének ilyen dinmizmusi vezérlik, ki képes segédeket és szolgákt" állítni önmg ngy feldtánk végrehjtásához önmg mellé -- z ngy és jelentős személyiség. Ezek közül természetesen egy sem tény; ezek mind értékelések, minősítések méghozzá ugyncsk ptologikusk. Azonbn mind Hild, mind Solness esetében ptologikus értékelések megjelenési formáj éppúgy, mint viselkedésük, teljesen természetes és normális. Ez épp zt vn hivtv bemuttni, hogy ők ketten ngy egyéniségűek, kivételes és kiszemelt" emberek, kik éppen ezért nem ptologikus esetek. Amik nem kivételes és kiszemelt emberek esetében ptologikus megnyilvánulások lennének, z ő esetükben - mivel ők kivételesek - nem ptologikusk. Azonbn ezt pusztán sját mguk, illetve Henrik Ibsen értékelése vtj ilyen-né. Solnessről, objektíve, csk zt tud-htjuk, hogy minden sikerült neki, ngy krriert futott be, szemben z öreg Knut Brovikkl, kit ő tett tönkre, méghozzá szbályszerűen, kpitlist világ törvényei szerint. Teljességgel egyértelmű, hogy Ibsen zért értékelte ilyen ngy egyéniségű-nek Solnesst és Hildát, mert enélkül drámiság egyik lényeges jegyét nem tudt voln megteremteni. Drámi lk ugynis csk z lehet, ki vlmiképpen kiválik mindennpok emberei közül, kár fölfelé", kár lefelé" - kár pozitív, kár negtív spektusbn. Az igzi drám létrejöttéhez természetesen ngy egyéniségek utonóm tetteire is szükség vn, melyek emberek közötti megtörténésekben jelennek meg. Itt tényszerűségükben ptologikus, viselkedésükben és megjelenési formáikbn természetes módon ngy emberek, jelentős személyiségek jelennek meg; tém viszont, mely bennük és áltluk megjelenik, nem objektiválhtó emberek közötti megtörténésekben, hnem csk benső világuk feltárásábn, melyek események elmondásábn rögzítődnek és jelennek meg. Vgyis epikusn. Ez ngyság, kiválóság hiányzik zonbn John Gbriel Borkmnból. Almási Miklós jegyzi meg, Georg Brndest is idézve: A képzeletnek vlóságteremtő ereje vn (... ) Ezért veszi körül Solness lkját egy képzelet-beli dicsfény - nemcsk lány látj így, de néző is -, és ezért látszik szebbnek, jelentősebbnek még Borkmn is: monumentális torzónk érezzük éle-tét, pedig vlójábn hiányzik egyéniségéből z emberi jelentőség. Georg Brndes igen tlálón jegyzi meg, hogy z egykori bnkár ngyságánk rjz zért ilyen bizonytln, mert csk sját szvi rjzolják ilyennek!" Hogy befogdó körüli társdlmi vlóság mennyire meghtározó drámi lkok megítélésében is, bizonyság rá Borkmn. Mnpság, mikor nnyi öntúlértékelő embert látunk, ki önmgát minősíti kár szvivl, kár viselkedésével igen jelentős személyiségnek, Borkmn egyénisége még lcsonybbnk, z egész ember kisszerűnek muttkozik, éppen z említett okok mitt. Borkmn egyénisége más korokbn sem volt bizonyítottn ngy (lásd Georg Brndes véleményét), de nem minősült tlán enynyire egyértelműen negtívnk. Ehhez z ítélethez természetesen szociális érzékenységünk is hozzájárul: Borkmn hbozás nélkül sikksztott el kisemberek pénzbetéteit, kik emitt tönkre is mentek. (Ell és Borkmnné utlnk rá.) Borkmn ngyságát tehát kizárólg neki önmgánk kellene elhinnünk. Nór nem zért válik jelentős személyiséggé, mert szenved, s tlán nem is zért, mert ennek htásár képes z életet mélyebben, igzbbn látni. (Amire például Borkmn egyáltlán nem volt képes.) Egyénisége zért válik jelentőssé, mert képes ebből felismerésből sját életét is lpvetően megváltozttó következtetést levonni, és megtenni megfelelő lépést. Ezt persze nem lehet z élet mélyebb igzságink felismerése nél-kül, mihez nem lehet eljutni szenvedés nélkül. De szenvedés minden ember osztályrésze; rr viszont már nem mindenki képes (vgy hjlndó), hogy ezt válllj is és így mélyebb ön- és vlóságismereti szintre jusson; és még kevesebben képesek és/vgy hjlndók változttni sját életük menetén felismerések htásár. Solness ngyság másként épül föl: Hild hozzá vló viszony is hozzájárul, nemcsk régi tetteinek és értékelésének elsorolás. Mivel tudjuk, hogy megvívt mg hrcit és ngyhírű építőmester lett, s mivel látjuk, hogy meri válllni toronyb vló felmenetelt szimbolikus értelemben is: szvi-nk objektíve is vn némi hitele. Teljes hitele zért nincs, mert Hild szerelmes nem egészen objektív rjongásávl nézi és minősíti; mert régebbi hrci-hoz kíméletlenség is hozzátrtozott (z öreg Brovikot tönkretette), s mert toronyb vló felmenetelének egyik fő ok hlál előtti eufóri. Mindezek - hogyn utltunk rá - lpvetően összefüggésben vnnk témák drámiságánk kérdésével. A drámiságot eddig kizárólg műnemi törvényszerűségek lpján vizsgáltuk. A drámiságnk, drámánk zonbn trtlmi jellemzője is vn. Az ábrázolt világ nemcsk drám műnemi törvényszerűségei áltl válht drámi világgá, hnem kkor is, h zt tém egyik trtlmi spektus vtj zzá. Így befogdó drámánk minősíti zokt műveket, melyek z eredendően epikus témánk megmuttják vgy felerősítik drámi spektusát, még kkor is, h z ábrázolt világ erőteljesen z epik törvényszerűségeivel formálódott meg. Az epik lptörvény-szerűsége természetesen itt sem jelenik meg, vgyis világ nem z írónk z elbeszélésében és elbeszélésével megformált világ; ezzel nyilván teljesen epikává lenne.

Mikor kp z epikus tém szükségképpen drámi trtlmt? Először utljunk rr, hogy z emberi bensőből kibomló, szituációt teremtő dinmizmusok és ezeknek emberek közötti, most változó viszonyokbn megtörténések ként vló lebonyolódási, melyek kizárólg dilógusokbn jelennek meg (mi drám legáltlánosbb m ű n e m i meghtározás), trtlmilg mindig egyértelműen mint z ember sors érzékelődnek és értékelődnek. Vgyis minden drám műnemi törvényszerűségei trtlmilg emberek sorsát hordozzák és nyilvánítják ki. Ilyen értelemben s o r s és drám reflexiós viszonybn vnnk, s ezért elválszthttlnok. Szeretnénk egy mondt erejéig hngsúlyozni, hogy nemcsk trgédi és sors, hnem drám és sors is reflexiós viszonybn vnnk. H ez igy vn, kkor bármely történet, mely sorsot állít elénk, szükségképpen felidézi drám foglmát és érzetét is. Azonbn ez így túl áltlános, sorsot nyilván értelmeznünk kell. Mikor látunk-érzékelünk egyáltlán egy eseménysorbn sorsot? Ehhez két trtlmi tényező szükséges. Az első: ki megteszi tetteket és/vgy kivel megtörténnek z események, nnk jelentős egyéniségűnek kell lennie: t ársdlmi sors ugynis nem mindenkinek osztályrése. Sors minden embernek csk biológiilg és legáltlánosbb értelemben értett társdlmiságábn vn. A társdlmi-történelmi körülmények áltl meghtározott dott korbeli sors viszont csk olyn embernek dtik meg, ki társdlom dott korbn levő lpdinmizmusit, lpvető mozgásirányit mg benső trtlmivá képes építeni; vgyis ki épp ezáltl válik jelentős személyiséggé. Mert biológii sors ugyn lpvetően fontos és lényeges, de drámábn csk társdlmi sors ábrázolhtó; biológii sors ábrázolásár regényben vn lehetőség. A másik trtlmi tényező, hogy z eseménysor nem lehet jelentős személyiség életében epizód. A régebbi trgédiák, hogyn már Lukács György utlt rá, zzl is emelték hős megtörténéseit sorssá, hogy végén meghlt. Ez tény egyértelművé tette, hogy látott eseménysor nem volt, nem lehetett z ő életében olyn epizód, melyet esetleg még más epizódok követhetnek. I-l ti. más epizódok következhetnek még, kkor most még nem lehet eldönteni, melyik emelkedik sorssá. Solness és Borkmn egyránt meghl nk, s ez tény vlmilyen fokon mindenképp sorssá vtj z eddigi eseményeket, vgyis egy bizonyos fokig drámává. Teljes mértékben zért nem válnk bemuttott események sorssá, mert Borkmnbn elsősorbn biológii sors jelenik meg, hlál előtti pró, benső rezdülések; társdlmi sorsát tekintve már réges-rég hlott. Foldlll vló brátság is zért szkd meg, mert Foldl kinyilvánítj; nem hiszi, hogy Borkmn vlh is vissztérhet bnk élére. A pszichológii rezdüléseket jelzi, hlál előtti állpotot muttj, hogy minden kpcsolt elszkd (Foldlll és Fridávl is), ám ezeknek kpcsoltoknk nem volt semmiféle társdlmi trtlm. Solness hlál pedig szimbolikus értelemben válik sorssá, de így sem egyértelműen társdlmi, hnem biológii sorssá, z öregek és fitlok problémkörében. A \órávl megtörténők és z ő tette zért nem minősíthető epizódnk - nnk ellenére, hogy nem hl meg -, mert hosszú távr és lpvetően változttj meg z életét (kárhogyn minősítjük eljövendő életének trtlmit). Mindezekből z is kitűnhet, h o g y sorsnk vn még egy ismérve. Tgdhttln ugynis, hogy jelentős epikus művek is sorsokt ábrázolnk: Odüsszeuszét, Don Quijotéét, Bovrynéét, Ann Krenináét, Adrin Leverkühnét. Az epiki és drámi művekben megjelenő sorsok között még z sem tesz különbséget, h o g y sorshoz mennyi hozzájárulás z dott személyiségnek, és mennyi kizárólg körülményeknek. A különbség csk " nnyi, hogy drámi sors gyorsn bekövetkező és megvlósuló sors. Ehhez meghtározott személyiség és meghtározott körülmények kellenek. A megtörténések tehát kkor válnk drámává, h ( t ) z egyén benső trtlmink jelentős részei társdlmi trtlmk (itt jelentős egyéniség szerepe); h (2) z dott én ezen lényeges trtlmi kizárólg emberekkel - és nem más, külső tényezőkkel - vló viszonyibn léteznek; h (3) e viszonyok z áltl megtetteket és vele megtörténőket gyorsn fordítják sorssá, vgyis h z egyéniségnek és körülményeknek minőségei egyránt olynok, hogy tlálkozásuk gyorsn válht sorssá. Ibsen nemcsk drám műnemi, hnem trtlmi törvényszerűségeivel is birkózott. Kor ugynis nem kínált egyértelműen zokt z élettényeket, melyek és z melyekhez vló viszony egy drám számár dottságok, vgyis melyek lényegében drámtémák. Ő zonbn mindig kereste témák drámi spektusit. Nór szituációj egyértelműen igen gyorsn vtj vele és z áltl megtörténteket sorssá; trtlmi társdlmi trtlmk ( szociológii státusz és z egyéniség problémkörében); s minden belőle és irányáb megnyilvánuló dinmizmus közte és vlki más közötti viszonybn vló megtörténés. Borkmn nem kerül új szituációb, s egyéniségének kizárólg privát -- mondhtni: prtikuláris - trtlmi nyilvánulnk meg; hlál inkább biológii, mint társdlmi sorsszerűség. A vele megtörténők nem is gyorsk, csk éppen m o s! lezjlók, mi látszólg teszi csk gyorssá z eseményeket. \ dilógusok önfel tárások, viszonyoktól függetlenül megjelenő trtlmk. A mű ezért nem igzán drám. A kettő között vn Solness, kinek trtlmi némiképp társdlmi trtlmk, s csk egy részükben privátk; biológii sorsábn némiképp - szimbólum révén áltlánosbb társdlmi trtlmk is megjelennek. A megtörténések zonbn elsősorbn Hild és közte megjelenő privát trtlmú viszonyokbn, de zért mégis viszonyokbn vló meg-történések, mű többi lkj mindezeken kívül mrd. Sors viszont gyorsn bekövetkező sors: pszichológii. folymtokt Hild megjelenése gyorsítj fel. \ drámisággl vló hrc -- műnemi és trtlmi vontkozásbn egyránt Henrik lbsen egész életművén végighúzódik.

RUBOVSZKY KÁLMÁN Egy régi New York-i Légy jó mindhlálig Sokk számár tlán nem mondunk újságot, h elismételjük, hogy Móricz Zsigmond Légy jó mindhlálig című regényét közvetlenül Tnácsköztársság leverése után kezdte írni, és folyttási 1920-bn láttk első ízben npvilágot Nyugtbn. Könyv lkbn 1921-ben jelent meg z Atheneum kidónál, és időközben 1922-ben elkészíttették regény ifjúsági változtát is. Az első megjelenés ót se szeri, se szám zoknk z dptációs változtok-nk, melyeknek csk egy részét ismeri közvélemény. Ki gondoln ugynis után nnk figyelemre méltó ténynek, hogy ebből z lkotásból két film, három hngjáték, egy diváltozt és egy oper is készült! De ne felejtsük ki sem-miképpen zt z 1929-ben Nemzeti Színházbn bemuttott színdrbváltoztot sem, melyet Móricz Hevesi Sándor ösztönzésére írt meg ngy mbícióvl, hiszen írásiból is tudjuk, de drámíró Móriczról szóló, 1979-es, nyíregyházi konferencián elhngzott párbeszédekből is ez derült ki, hogy h ő nem is e műfjbn lkott legjobb műveit, mindig ngy vágyi közé trtozott színház. Nos, mi Légy jó mindhlálig színdrb-változt bemuttóink számát illeti, igzán nem pnszkodhtn. Móricz levelezéséből és ngy íróról szóló könyvekből egyértelműen kiderül, hogy z író műveit, dott társdlmi körülmények között, kénytelen volt egyszersmind üzleti válllkozásnk is tekinteni. Ugynkkor egész élete e rideg törvények érvényesülésével szembeni kemény küzdelem és ellenállás. Sokszor szisszen fel fájdlmsn egy-egy lelkesen elkészített színpdi regénydptációjánk bemuttój után, zonbn környezete áltl diktált szbályok lól nem képes kitörni. Íme, színdrb meriki változtát is z Atheneum irodlmi és nyomdi részvénytársság igzgtójávl, Fejes Sándorrl vló üzleti jellegű civkodás közepette hozz szób, sját fegyverével kívánv leszerelni válll kozót: Kedves Brátom, ngybecsű leveledre válszolv, engedd meg, hogy háromhetes betegségemre emlékeztesselek. Miltt itt feküdtem z ágybn, zltt háromszor keresett fel Incze Sándor s Mrton Sándor dr. és olyn ngyrányú jánltot tettek nekem, milyet még nem kptm. A Légy jó mindhlálig számár egy európi propgndát, sőt merikit. Incze épp most vn Berlinben, ebben z ügyben." A levél keltezése 1929. XII. 23. (Móricz Virág: Apám regénye 396. old.) Hogy drb berlini propgndáj nem járt sikerrel, zt Móricznk egy évvel későbbi Az Estben (1930. XI. 16.) megjelent nyiltkoztából tudjuk: - Kíváncsi vgyok, mi lesz Légy jó mindhlálig című drbomml? A németek nem vették meg. Eljött Berlinből drbot megnézni Elisbeth Bergner. Elolvst szöveget és zt mondt, hogy ngyon szép, de ő nem látj." Az Egyesült Állmokbn megjelenő The New York Times viszont már Móricz imént idézett levelét követő héten (XII. z9-én) ismertetőt közöl (tlán nem véletlenül), Elisbeth de Punkosti láírássl, mely z újságot 1929. december 4én keltezett levelében ekként tudósított Budpestről: A jelenlegi budpesti színházi állpotokt tlán z jellemzi leginkább, hogy z elmúlt héten ht premier volt város nyolc színházábn. Sikeresnek zonbn, szó igzi értelmében, ezek közül csk egy tekinthető. Ezt drbot z egyik állmi színházbn, Nemzeti Színházbn muttták be. Szerzője Móricz Zsigmond mgyr regényíró és folklórgyűjtő, és színdrb címét vlhogy így lehetne visszdni «Be Gond Till You Die» (Légy, j ó mind" hlálig). Ezt követően tudósító prólékosn elmondj számunkr ismert mű cselekményét. H sikernek lehet mondni, hogy Légy jót Ámerikábn is bemuttták, kkor zt mondhtjuk, hogy mű meriki propgndáj eredményes volt, hiszen következő, 1930-s év tvszától megszporodnk mgyr újságokbn n g y üzletről" szóló tudósítások: Amerik részére megvásárolták Móricz Zsigmond Légy jó mindhlálig című színdrbját. New Yorkbn fiú fogj játszni főszerepet. (...) Újból hódító útr indul egy ngy sikerű mgyr színdrb. Albert Kufmnn Prmount Budpesten járt igzgtój megvásárolt Móricz Zsigmondnk Légy jó mindhlálig című ngy sikerű színdrbját, mely eddig 70 elődást ért meg ebben szezonbn z állmi színházk színpdán. Kufmnn Schubert- házzl együtt fogj drbot New Yorkbn bemuttni. Egyben opciót vett z újdonság beszélőfilm-jogár is." (Mgyrország, 1930. május 25.) Szeretnénk e közlés néhány felületességére felhívni figyelmet. Először is drbot nem Albert Kufmnn, hnem S. Jy Kufmn vásárolt meg, ki nem Prmount igzgtój volt, hnem csupán egyik ügynöke. Ugyncsk téves Schubert elnevezés is. Helyesen Shubertnek kell írni, és ez rr utl, hogy z elődás közönségét, h nem tévedünk, híres színházi ügynökség, Shubert Thetre Corportion szervezi. Erre The Lottery meriki bemuttójánk eddig ismeretlen színlpján is vn utlás. A tévedések egy részét Mgyrország is korrigálj 1930. november I 3-i számábn, mjd hírül dj: Az meriki lpok most jelentik be, hogy Móricz Zsigmond drbjából, Légy jó mindhlálig-ból megkezdődtek már próbák. A Mjestic színházbn fog színre kerülni először ngol nyelven, és színház november 23-ár tűzte ki bemuttó elődást. A New York Times, mint rendkívüli érdekes drbot, z új mgyr színpdi termékek egyik legjelentékenyebb művét konferálj be Légy jó mindhláligot, ngol címe The Lottery. A drb próbáján jelen voltk már Ngy Endre és Incze Sándor is, kik sok jó tnáccsl szolgáltk New York-i rendezőnek." A The Lotteryt tehát Mjestic Thetrebn muttják be. De felmerül z kérdés, hol vn ez Mjestic színház New Yorkbn? A tekintélyes The Oxford Compnion to the Thetre (Edited by Phyllis Hrtnoll. London, 1957) szerint két Mjestic színház létezik ez idő tájt New Yorkbn: z egyik Colombus Circle-ön, másik 44. utcábn Brodwy és z Eight Avenue között. Ez utóbbi most is ott trtj elődásit, zonbn nnk idején nem itt dták elő drbot, hnem Brooklynbn működő Mjestic Thetre-bn. Ezt bizonyítj most megismert és mellékelt színlp is. Nem tudjuk biztosn, de elképzelhető, hogy ez 44. utci színházzl is üzleti kpcsoltbn állt. Annk Brooklyn-i Mjesticnek, hol The Lotteryt bemuttták, z z Edwrd Dougls Stir volt z elnöke, ki Who is who in Americ? 1930-31. (A. N. Mrquis. London. Chicgo) című könyv tnúság szerint is Mjestic Thetre Compny (Brooklyn) és különféle újságok hsznábn volt érdekelt.

Móricz Zsigmond Légy jó mindhlálig című drbjánk 1930-s elődás New Yorkbn Mi z érdeklődő levelünket 1980 jnuárjábn természetesen 44. utci Mjestic színházb küldtük, de z nygikt rchiváló The Shubert Archive The Lotteryről semmilyen nygot nem tlált: Kedves Mr. Kálmán, Az Ön Mjestic Színháznk küldött levelét, mely Móricz Zsigmond The Lottery című drbjár vontkozik, hozzánk továbbították. Sjnos zonbn mi gyűjteményünkben semmilyen nygot nem tláltunk sem szerzőről, sem z elődást-ól. Azt jvslom, hogy forduljon New York Public Librry Színházi Gyűjteményéhez (Thetre Collection), III Amsterdm Avenue, N.Y.C. I0023. Egészen biztos vgyok benne, hogy ők segítenek Önnek. 1980. március 10. Üdvözlettel Brigitte Küppers rchivátor" Ez levél is megerősíti, hogy színdrbot nem 44. utci Mjesticben, hnem egy lexikonbn nem szereplő brooklyni névrokonábn muttták be, hiszen z előbbi színház nygánk rchívum (The Shubert Archive) nem trtlmzz z elődás dokumentumit, és bár The Brooklyn Mjestic Compny vezetőségében Shubert urk is szerepet játszottk, e színház nygát, jelek szerint, nem olyn gonddl vgy egyáltlán nem őrzi The Shubert Archive. Így jutott hát el levelünk még 1980 márciusábn The New York Public Librry Performing Arts Reserch Centerbe, honnn szinte zonnl, még 1980. április 21-én válszt kptunk: Kedves Dr. Rubovszky Sjnáljuk, de Billy Rose Színházi Gyűjteményben nem tláljuk The Lottery szövegkönyvét. Az dptálás S. K. Lurentől szármzik. Vnnk újság-cikkkivágásink és szemelvényeink produkcióról, és h bármelyik ezek közül segítene Önnek, küldje vissz formnyomttványunkt, és díjszbás ellenében én biztosítni fogom Önnek xeroxkópiák megszbott árán z nygot. H ez Önnek nem elegendő, Wshington D. C.-ben működő Librry of Congress információs részlegéhez fordulht bbn reményben, hogy szövegkönyv tlán ott rendelkezésére áll. CJdvözlettel Pul Myers, gondnok. The Billy Rose Thetre Collection" A dokumentumokt természetesen megrendeltük, és így jutott birtokunkb The Lottery premierjének progrmját trtlmzó The New York Mgzine Progrm 7. 11. és 13. oldlánk xeroxmásolt, vlmint z elődás hátom érdekes fényképe. Ezenkívül, megfogdv Pul Myers tnácsát, The Librry of Congresshez is írtunk, mely 1980. július r s-én röviden válszolt: Noh vlmennyi krtotékunkt lposn átkutttuk, beleértve Szerzői Jogvédő Irod ktlógusát is, nem tudjuk megállpítni Móricz Zsigmond The Lottery című drámájáról készített feljegyzések trtózkodási helyét." A T h e L o t t e r y szövegkönyve tehát kuttások pillntnyi állás szerint eltűntnek tekinthető, zonbn rr, hogy drb cselekménye milyen lehetett, néhány dokumentumhól lehet következtetni: Pesszimizmussl nézem meriki premieremet, mely egyáltlán nem izgt mondj Móricz Zsigmond (...) Az meriki Kufmnn vette meg dr-bot, most lesz bemuttój New York-bn. Hétfőn kptm levelet Ngy Endrétől, ki most odát vn. Beszélt egy színésszel, ki drbbn játszik, és zt mondt: kitűnő! Azt írt Ngy Endre, menjek át zonnl. Nem megyek! Várjuk meg először nyolc óri vontot... Lesz-e belőle siker! A csládom persze lázbn volt és nem tudták megérteni z én közönyömet, pesszimizmusomt. Nem izgt! Már címe mitt sem. Az meriki, melyet bibliás nemzetnek hittem, ezt címet dt drbnk: The Lottery (A lutri). Biztosn reklámdr-bot csináltk belőle lutri elleni propgndár. Ez drbok sors Amerikábn" G..) -- Nos hát ezért menjek én od! Mert vlóság z, hogy vn egy mgyr glóbusz, mely sját törvényszerűségei szerint él..." (Az Est, 1930. no vember 16.) E sorokból rr következtethetünk, hogy z átdolgozott változtot mg Móricz sem ismerte, csk bizonyos jelek lpján tett keserű következtetéseket, melyek nyomát Móricz Virág könyvében, z A p á m regényében is meg-tláljuk ( 3 9 7 3 9 8. old.): Először is Légy jó mindhlálig propgndáj: két év múlv vlóbn elődták Amerikábn Mrton Sándor közvetítésével, néhány kisvárosbn, de hogy! Csináltk belőle egy lutriellenes propgnddrbot, melyben sokkl több szó esett szerencsejátékról, mely bbn z időben igen elhrpózott od-kint, mint Misiről. A második felvonás közepén még nem lehetett megállpítni, melyik gyerek főszereplő. Csúfos bukás lett belőle, undor, dührohmok, el-keseredés." E néhány sorrl kpcsoltbn is engedtessék meg, írójávl szembeni tisztelet mellett, egy kis kiigzítás: 1929 decemberéhez képest nem két év múlv, hnem egy év múlv, 1 9 3 0. november r - 7 - én volt bemuttó, és nem csk néhány kisvárosbn (erről nincs biztos tudomásunk), hnem New York Brooklyn városrésze legjobbnk hirdetett színházábn. A progrmfüzet ezt bizonyítj. Az bizonyos, hogy tervezték másutt is bemuttását: Ugyncsk tegnp volt z első elődás, de még csk Brooklynbn, Móricz Zsigmond Légy jó mindhlálig című kitűnő és ngyértékű színművének, melyet The Lottery címmel hoztk színre. A drb igen ngy és mély htást tett közönségre, h mjd később behozzák New Yorkb, egyes szereplőket z új

elődás számár fel kell cserélni" - tudósítj Kord Sándor 1930. november 19-én kábeltávirton Az Estet. Kord itt New Yorkon ngy vlószínűség szerint nnk Mnhttn negyedét érti. A The Lottery cselekményét zonbn legteljesebben z z ismertetés foglmzz meg, melyet The New York Times 1930. november z3-i szám közöl. Azok közül z új színdrbok közül, melyek többé, kevésbé közvetlenül Brodwy, Brooklyn és Queens számár érdekesek, nem több mint három hete láttuk Owen Dvis komédiáját»a feleség távollété«-t; S. J. Kufmn új produkcióját»a lottó«-t, és Reginld Owen mozidrám új iskolájához trtozó drbját»jck krrierjé«-t. Ez trió természetesen szorglms hetet jelentett brooklyni újságok újságírói számár, mely Mr. Dvis komédiájávl kezdődött, és melynek premierjéről Fltbush The Stndrd Unionjábn következőket olvshtjuk: (...) (...) A továbbikbn még rról számolunk be, hogy Mjestic Thetre-ben Junior Durkinon és Augustin Duncnen kívül még vgy félszázn szerepeltek Móricz Zsigmond mgyr művéből S. K. Luren áltl készített dptációbn. A lottó (The Lottery), melyet csekély változttássl egy hét múlv Atlntit City-ben is fognk játszni, úgy tűnik, Durkin mester révén lerombolj boldog gyermekkori hit mítoszát (to ter do the Snt Clus), The Egle pedig ezt következőképpen ecseteli;»az színhely, mely sjátos témávl összefüggő A lottóbn elénk tárul, nem egészen szoktln. Az fitlember, ki egy tőle fitlbb fiúnál végzett házitnítóskodássl tölti idejét, és minden este kollégiumi város egy vk lkójánk olvs fel újságból, szorglms és mbiciózus. Ez vk ember minden héten megkéri fitlembert, hogy vásároljon egy ticketet nemzeti lottór.a fitlember beleszeret tnítvány kisebbik nővérébe, ez lány megszökik z iskol korábbi felsős diákjávl, kit fitlember jó brátjánk gondolt. A szökést megelőzően zonbn ellopj zt lottócédulát, melyet fitlember öreg védence számár vásárolt, és melyet meg-muttott ennek z állítólgos brátnk is. A fitlember ekkor még nem tud rról, hogy egy soron kívüli húzáson z ő lottócéduláj 50 00o koronát nyert. Ez brátnk hitt személy ugynis fitlember pénztárcájáb nyertes lottócédul helyére olyt csempészett, mely nem nyert.a szökésben levőknek sikerül z állomásr jutni, és miután vk ember meg vn rról győződve, hogy fitlember lottócédulát egyszerűen eldt, fitlembert letrtózttják. Úgy látszik, ez mgyr iskol legálisn ítélkezhet sját tnulói felett, és így ezt fitlembert is mgsztos tnári törvényszék vlltj. Abbn pillntbn, mikor ez testület meghozz ítéletét, fitlembernek fel kell fedeznie, hogy gyermekkoránk immár vége szkdt (there is no Snt Clus). (Ezt z ítéletet következő pillntbn kénytelenek megváltozttni, mert értesítést kpnk rendőrségtől, hogy lányszöktető csló mindent bevllott.)«hogy siker volt-e z elődás? Lehet, hogy z volt, de ennek inkább z ellenkezőjét látjuk dokumentálni. Kíváncsiságból ugynis megnéztük, hogy Best Plys soroztbn szerepel-e The Lottery. Ez sorozt rról nevezetes, hogy zoknk z elődott színdrboknk közli teljes szövegét, vlmint z elő-dás fénykép-illusztrációját, melyek kérdéses évben New Yorkbn sikeresek voltk. Nos, átnézve Best Plys of 1929-1930 (New York, 1934) kötetet, bból mgyr szerző sem hiányzik, pl. Molnár Ferenc, zonbn The Lottery nem szerepel sikeres drbok között. Még csk meg sem említik. Igz tehát z z állítás, hogy még ilyen átdolgozott formábn sem rtott közönségsikert Amerikábn Légy jó mindhlálig. A most npvilágr került progrmfüzetlpokból és -fotókból z eddig említetteken kívül még következő, változttásr vontkozó információkt olvshtjuk le: Noh szereplők listáj, melyet megszóllás sorrendjében közöl progrmfüzet, zt tükrözi, hogy történet időrendje egészében móriczi elképzelések szerint zjlik, és ezt felvonások helyszíneinek tgolás is megerősíti, mégis felfedezhetünk néhány furcsságot. Az egyik z, hogy cselekmény egyáltlán nem Debrecenben játszódik, hnem Budpest egyik külvárosábn ( The ction tkes plce in smll town suburb of Budpest"). Ez kis előváros tele vn füstös gyárkéménnyel, mint z egyik jelenetet ábrázoló fotóból is kiderül. Mgár díszletre egyébként rendező Mrion Gering nem sok gondot fordított. Adott esetben díszlet elé vont ponyv jelentette z újbb jelenet dísz-letét. A szereplők közül Michel Nils, John Torok, Prof. Vlki, Viol Doroghy, Bell Doroghy, Andrs Tnnenbum, Orcy, boys, Uncle Steffn, Alex Doroghy, director, policemen, Mrs. Torok, Prof. Bgol, Prof. Btori, Prof. Skrdi. Prof. Juhs, Prof. Jeles mgyr változt megfelelő neveinek átírási. Új szereplők : Chico, Pogny (ezt feltehetően mgyr John Pogny játszott), Erno, Peter, Robi, Solm. Kíváncsik voltunk rr is, hogy producer S. Jy Kufmn, z dptátor S. K. Luren, rendező Mrion Gering és társ, Wtson Brrt, vlmint főszereplő, egyébként fénykép szerint tehetségesnek látszó ifjbb Durkin, vjon z meriki színjátszás első vonláb trtozott-e? Abból, hogy nevük egyetlen, kor legnevesebb meriki színházi embereit is felsoroló könyvben nem szerepel, rr következtetünk, hogy szó sem lehetett első vonlról. Joggl feltehetjük zt kérdést, hogy vjon mi szükség vn rr, hogy egy jelek szerint korántsem elsőrngú szín-házi bemuttó emlékének teret szenteljünk. Úgy gondoljuk, hogy z ilyen szín-drbáttelepítések révén létrejött dptációművek mgyr glóbusz" kultúrájánk ngykövetei voltk és lesznek. Azt sem állítjuk ugyn, hogy már Légy jó mindhlálig móriczi színpdr vitele is legideálisbbn sikerült voln, hiszen már z tele vn z oldottbb drmturgiánk tett engedményekkel, zonbn zt, hogy z meriki néző The Lottery lpján hitelesen ismerte voln meg világunkt, jelek szerint még kevésbé vn jogunk kijelenteni: Szegény Nyils Misi... Az életem külsőségekben nemigen gzdg, mert sose kerestem külsőségeket: mindig tele voltm z érzések zúgásávl s z elég volt, még sok is... A Nyils Misi trgédiájábn vlóbn nem debreceni kollégium szenvedéseit írtm meg, hnem kommun ltt s után elszenvedett dolgokt. Ezt, tudj, még eddig soh senkinek ki nem vllottm. Én kkor egy rettenetes vihr áldozt voltm. Vlmi olyn niv s gyermekes szenvedésen mentem át, hogy csk gyermeki szív rejtelmei közt tudtm megmuttni zt, mit éreztem, s lám z egész világ elfogdt, s gyermek sorsát látták benne. Az ember örök gyermek, s gyermek mrd, h feje deres is. Tlán z z egy szép dolog vn z életben, s ez z egy vigsztló." (Móricz Zsigmond levele Krdosné Mgoss Olgánk 1930. dec. 12én.)