Innováció: saját fejlesztés Erdei iskola - Jósvafő 2010.06.03.-05.07. 1
Összeállították: Barcsay Zoltánné Csáki Klára Erdősné Papp Judit Farkasné Tarkovács Judit Gulácsiné Bacsó Lídia Kazamér Tiborné Magos Lászlóné Pappné Szabó Judit 2
Az erdei iskola az anyaiskola székhelyétől különböző helyszínű, a környezet adottságaira építő többnapos tanulásszervezési forma. A terepi ismeretszerzést közös cselekvéshez köti. A tanítás helyszínével szorosan és szervesen összefügg a tananyag, a képességfejlesztés és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. (LEHOCZKY JÁNOS) Erdei iskolát hazánkban először a XX. század első évtizedében szerveztek. Létrehozását egyrészt a gyerekek egészségvédelme, másrészt a századelő reformpedagógiai törekvései indokolták. Akkoriban elsősorban az egészség megőrzését célzó, szabad levegőn való tanítással volt azonos, de már az első erdei iskolázók is tapasztalták, hogy mihelyt kilépünk a tantermek megszokott világából, megváltozik a tanítás-tanulás folyamata, hiszen más lesz a tanulóknak az egész helyzethez való viszonya. Két jellemző változással kellett elsősorban számolniuk. Egyrészt azzal, hogy nem minden tantárgy, tananyag lesz egyformán jól tanítható. Egyes ismeretek iránt kimondottan megnő az érdeklődés, míg mások tanításának ez az új motivációval jellemezhető helyzet nem kedvez. Általában az a tananyag lesz könnyebben tanítható, amelyet a környezet valóságában meg is vizsgálhatnak a diákok. Érdemes ezért környezethez illeszkedő szakszóval környezet-adekvát tananyagot választani. Másrészt éppen a környezet megismerésének erős késztetése miatt a tanulás folyamatában előtérbe kerülnek a felfedező, az egyéni és csoportos vizsgálódásokra építő, alkotásra sarkalló helyzetek a kész ismeretek puszta befogadásával szemben. A tanulók aktivitása és tanulási önállósága tehát megnő. Az 1980-as években éledt újjá az erdei iskola. Az addigra alaposan megváltozott közoktatási helyzetben természetesen nem volt értelme egyszerűen reprodukálni a 20-as évek pedagógiai gyakorlatát, hanem új funkcióval ruházták fel azt. A környezeti nevelés szemléletével és eszközrendszerével, a projektpedagógia tanulásszervezési formáival gazdagodva több pedagógiai alternatíva, többféle nevelési tapasztalat és elképzelés szövedékéből alakultak ki a jelenkori erdei iskolák. A kezdetben tanóraszerű foglalkozásokat mindinkább felváltotta a környezet komplex megismerését célzó tanulás. A pedagógusok ráébredtek arra is, hogy az erdei iskola az osztályközösség szocializációjának is fontos, meghatározó színtere. Egyre tudatosabban vizsgálták és tervezték a szabadidős programokat is. 3
E nagyszerű nevelési, tanulási forma lombjának kiteljesedését tehát több gyökér is táplálta. Volt, ahol a szaktáborok, vándortáborok kedvező pedagógiai lehetőségeinek szerettek volna a tanév során is teret adni. Másutt a tanítás tantárgyak közötti integrációja vezetett el a terepi tanulmányokig. Volt, ahol markáns környezeti nevelési programból hajtott ki az erdei iskola. A megannyi törekvés sokszínűvé tette ezt a tanulási formát. Nem egy konzekvens pedagógiai irányzat megvalósítására vállalkoztak tehát az erdei iskolázók. Számos pedagógiai cél érdekében választhatták, s választhatják manapság is eszközül a nevelő közösségek. A Szervezzünk erdei iskolát! tehát nem cél, hanem pedagógiai eszköz. Az 1990-es évek derekától mód nyílt a programok megvalósításához minisztériumi pályázati forrásokat is megszerezni. A pályázatok tanúsága szerint azonban az erdei iskola fogalma, ismérvei, megvalósításának szakszerű formái számos bizonytalanságot mutattak. Számos esetben tanulmányi kirándulás, nyári táborozás, témahét programjával pályáztak erdei iskola címen. Nemzeti alaptanterv kiadása bátorítólag hatott a terepi oktatás, a környezet-adekvát oktatási formák megszervezésére. A helyi pedagógiai programok az erdei iskolát az intézmény arculatát, pedagógiai klímáját kedvezően érintő törekvésként fogalmazták meg. Fellendült az ilyen irányú innováció. A kerettantervek kiadásáról és bevezetéséről szóló miniszteri rendelet szerint a helyi tantervi tartalmak teljesíthetők a hagyományos tanórától eltérő tanulási formában, például erdei iskolában is. Az erdei iskola szakmai fejlesztése ezzel egy időben az oktatási tárca környezeti nevelési programjának egyik sarkalatos elemévé vált. 2000-re, azaz 15 év alatt a szórványos kezdeményezésekből országos programmá vált az erdei iskola. Sőt, az oktatási minisztériumnak deklarált célja, hogy lehetővé váljon minden általános iskolás korú gyermek számára, hogy legalább egyszer eljusson erdei iskolába. A tömegessé váló erdei iskolázás, valamint a források célszerű és szakszerű felhasználásának igénye miatt ki kellett küszöbölni a fogalmi, szemléleti bizonytalanságokat. Biztosítani kellett a folyamat minőségét, valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat. 2000-ben széles körű szakmai részvétellel született meg az erdei iskola meghatározása, amelyhez sikerült megszerezni a szakma egyetértését. 4
Mi az erdei iskola? Furcsa kifejezés az erdei iskola. Egyrészt azért, mert a szószerinti értelmezése nem azonos a szakkifejezésként való értelmezésével. Nem feltétlenül erdőben szerveződik, hiszen vízparton, füves élőhelyen, sőt települési környezetben is megvalósíthatjuk. Nem is igazi iskola, mivel a hagyományos tanórai tanulás formáit és kereteit tudatosan meghaladni, átlépni törekszik. A pedagógiai hagyományt tisztelve azonban mégis megmaradt a fogalom, de a fejlesztésében érintett szakmai szervezetek és szakemberek közreműködésével pontosan meghatározták annak jelentését. Zavaró lehet továbbá, hogy az erdei iskola egyszerre több dolgot is jelöl: 1. magát e sajátos tanulásszervezési módot, 2. annak megszervezését, megvalósítását biztosító szolgáltatást és 3. a tanulócsoportot befogadó, a terepi helyszínt nyújtó objektumot egyaránt. Amikor e műfaj meghatározására kerítettünk sort, akkor e hagyományos elnevezést igyekeztünk új tartalommal megtölteni. Olyan elvárások szerint kívántuk megfogalmazni, amely nem mossa össze az erdei iskolák sokszínűségét, hiszen éppen ez a sokféleség a biztosítéka további önfejlődésüknek, a helyi elképzelésekhez való igazíthatóságuknak. A sokféle törekvés azonosságainak, pedagógiai értékeinek megtartásával alakítottuk ki azt a határozott nevelési, tanulásszervezési formát, amelyet mostanság erdei iskolának nevezünk. Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulás-szervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére és kommunikációjára épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. 5
Az első mondatból világossá válik, hogy az erdei iskola a szervező intézmény nevelési gyakorlatának megtervezett eleme. Nem öncélú, nem ötletszerű, s nem egyes pedagógusok ambíciója alapján szervezik. A nevelőtestület döntése nyomán, a pedagógiai programban elfogadott és jóváhagyott pedagógiai alapelveknek megfelelően, valamely meghatározott nevelési cél megvalósítása érdekében tervezik. Megszervezése mindenképpen többeket érint, mint az adott osztály tanítóit, tanárait. Nem csak azért, mert az iskolai élet szervezésében változásokat követelhet meg (órarendi változás, helyettesítés, taneszközök előkészítése, szertári anyag biztosítása stb.). Hanem azért is, mert a tanulók számos készsége, képessége megváltozhat az erdei iskola egy hete alatt. Ezt olyan tanároknak is figyelembe kell venniük, akiknek a tárgyát a program a konkrét ismeretek szintjén nem is érintette. Az erdei iskola nem csak oktatási forma. Számos nevelési, személyiségfejlesztéssel, szocializációval összefüggő feladatot is meg kell tervezniük. Az erdei iskola megszervezéséről mindezekre tekintettel az iskola szakmai döntéshozó szerve, a nevelőtestület hozhat döntést a pedagógiai programjukban elfogadottakkal összhangban. Az erdei iskola a tanéven belül kialakított önálló nevelés- és tanulásszervezési egység. Önálló, mivel számos sajátossága folytán különbözik a hagyományos tanítási napoktól, de nem elszigetelt. Az erdei iskola nem akkor kezdődik, amikor a helyszínre megérkezik a csoport. Sokkal előbb. Alapos előkészítésre van szükség ahhoz, hogy az a néhány nap, amit a tanulók terepen töltenek eredményes és meghatározó lehessen. Lényeges, hogy az erdei iskola programot előkészítő szakaszban alakítsuk ki mindazokat a készségeket, képességeket, amelyeket a terepi tanulás során majd alkalmazni kívánunk (pl.: egyes eszközök használata, elemi tájékozódás, páros és kiscsoportos feladatvégzés, problémamegoldás, állóképesség). Ehhez hasonlóan nem is akkor fejeződik be, amikor hazaindul a csoport. Számos tantárgy tanítása, tanórán kívüli iskolai program épül az erdei iskolás tapasztalatokra. A program eredményességének, az egyes tanulók teljesítményének értékelése is része kell, hogy legyen e tanítási egységnek, még akkor is, ha arra nem a helyszínen kerítünk sort. Ez az egy hét nem érheti váratlanul a gyerekeket, sőt maguk is tevékenyen bevonhatók annak megtervezésébe. Ez az együttes tervezés, az ismeretszerzésre, a szabadidő eltöltésére, a közösségi együttlétekre való felkészülés szükséges ahhoz, hogy az érintettek tanulók, 6
tanártársak, szülők, más segítők partnerekké váljanak, közösen érdekeltek legyenek a program sikerében. Az erdei iskola tulajdonképpen egy összetett pedagógiai projekt. Egyfelől az a tanítást szervező pedagógusok számára, másfelől az a programban való részvételre készülő diákok számára. Az erdei iskola alternatív létezési formájának megtervezése tehát akkor is projektként jelenik meg mind a tanulók, mind a pedagógusaik számára, ha a tanulást, magát nem a projekt módszer alkalmazására építik. Előnyös ezért, ha az erdei iskolát tervező pedagógusok járatosak a projekt módszer alkalmazásában. Világos, tehát hogy az erdei iskola több egy természeti környezetbe kihelyezett tanításnál. Egyes nevelési feladatok teljesítése éppúgy fontos eleme, mint az oktatás. Megszervezése nemcsak érdekes tananyag eredményes megtanítására alkalmas. Érdemes végiggondolni azt is, hogy miként használhatjuk tanulási kudarccal küzdő, vagy éppen valamilyen szempontból tehetséges tanulók differenciált fejlesztésére. Hogyan hasznosíthatjuk ezeket az iskolai mindennapoktól különböző szocializációs lehetőségeket a beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítésére, kezelésére, az osztályközösség szociometriai helyzetének, a diákok kapcsolatainak javítására. Az erdei iskola programját tehát az intézmény nevelési programjának és helyi tantervének megfelelően kell összeállítani. A kerettantervek alkalmazásáról szóló 28/2000. OM rendelet 3. szerint a tantervi követelmények teljesíthetők a hagyományos tanórai tanulásszervezési módoktól eltérő formában is. Az erdei iskola is ilyen, nem hagyományos tanulás. Következésképpen mindazok a jogszabályi előírások érvényesek erre az időszakra is, amelyek a tanítás mindennapjait szabályozzák. Erdei iskolát csak a szorgalmi időben szervezhetünk. Tanítási szünidőben, hétvégi pihenőnapon, tanítás nélküli munkanapon, ünnepnapon nem. A tanítási napok rendjét a Közoktatási törvény szabályozza: 52. (14) Az iskolában a tanítási év ötnapos tanítási hetekből áll. A szombat és a vasárnap tanítás nélküli pihenőnap. 52. (16) Az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat kezdeményezésére, a fenntartó egyetértésével a tanítási hetek a szombat igénybevételével hat tanítási nappal is megszervezhetők abban az esetben, ha a tanulók részére legalább negyvenkettő óra megszakítás nélküli heti pihenőidő és az elmaradt heti pihenőnapok igénybevétele a tanítási félév során biztosítható. A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is elrendelheti a hat tanítási napból álló 7
tanítási hét megszervezését, ha rendkívüli tanítási szünet miatt a száznyolcvanöt tanítási napot e nélkül nem lehetne megtartani. Az iskolától különböző helyszínű tanítást a fenti előírások tekintetbe vételével úgy kell megszervezni, hogy az a heti pihenőnapokat lehetőleg ne érintse. Erdei iskolai programok csak akkor szerveződhetnek a heti pihenőnapok bevonásával, ha a program befejezése és az azt követő tanítási idő között eltelik az előírt idő (42 óra), s az elmaradt pihenőnap helyett pótlólag másikat biztosítanak. Fel kell figyelni arra is, hogy az 5 munkanapot meghaladó terepi programok szervezését nem az intézményvezető, nem is a nevelőtestület, hanem kizárólag az iskolaszék és a diákönkormányzat együttesen kezdeményezheti. Egyre gyakoribb, hogy a tanítás helyszínéül nem az osztálytermet választják a pedagógusok. Több oka is lehet ennek. Leggyakrabban azért választunk új helyszínt, mert az ismeretek elsajátításának, a tanulási motivációnak, a tevékenységek megszervezésének ez kedvezőbb. Egy könyvtári óra, vagy a számítógépes szaktanterembe kihelyezett tanóra a források keresésének, feldolgozásának kedvez. Dramatikus gyakorlatok színhelye lehet egy művelődési ház színpada, az aula, az iskolakert. A múzeumok, bemutatóhelyek, állatkertek a közvetlen megfigyelésre alapozó ismeretszerzésnek nyitnak nagyobb teret. Az üzemlátogatásnak is régi hagyományai vannak. Előnyös lehet különböző szakemberek bevonása a tanításba. Ha a tanításunk tárgya az a környezet, amely annak színhelyét adja, akkor környezet-adekvát oktatásról beszélünk. A fenti példák ilyenek. A környezet-adekvát magyarosabban környezethez illeszkedő tanítás helyszíne olykor nem valamilyen közoktatási, közművelődési intézmény, hanem a terep, azaz a természeti és ember által létrehozott környezet valósága. Az ilyen, terepi környezethez illeszkedő tanulási formákat szokás szabadég iskolának nevezni. Ilyenkor tehát a tanórai tananyag feldolgozásától eltérően nem a realisztikus, hanem a reális valósággal kerülnek közvetlen megismerési kapcsolatba a tanulók. A szabadég iskolai programok közé tartozik az erdei iskola is. Vannak azonban a szabadég iskolának olyan formái is, amelyek sok tekintetben hasonlítanak az erdei iskolára, mégis szükséges a különbségtétel közöttük. 8
Gyakran tévesztik össze az erdei iskolát a tanulmányi kirándulással, országjárással. Míg a kirándulás egy tájegység nevezetességeivel való közvetlen ismerkedést, a tananyaghoz kötődő érdekességeinek felkeresését célozza, addig az erdei iskola egy adott helyszínhez kötődik, kevéssé mozgékony műfaj. Inkább az elmélyülés, az adott táj minél többoldalú megismerése a célja. A terepgyakorlat elsősorban a terepen megszerezhető ismeretek elsajátítására, az ezekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére szerveződik. Egyszerű terepgyakorlat lehet például egy tájékozódási, iránymeghatározási gyakorlat, a településszerkezet vizsgálata, időjárási elemek észlelése, mérése, kőzet-, növény- és állathatározás, a felszínformák azonosítása, szennyező források feltárása, kimutatása, mérések elvégzése. Az erdei iskola programjába is illeszthetők terepgyakorlatok, de az ott folyó oktató, nevelőmunka többet kíván, mint a tanításunk szemléltetését a terepi valósággal. Nyilvánvaló, hogy nem lehet azonos a szaktáborokkal, hiszen azok a szünidőben szerveződnek. Nem nevezhetjük erdei iskolának az iskolában szervezett terepi programokat, témanapokat, témaheteket, illetve a különböző természetvédelmi, környezetvédelmi akciókat sem. Lehet-e az erdei iskola olyan, ahol csak napközben vannak ott a gyerekek, estére hazamennek? Elvárás az erdei iskolát szervezőktől, hogy a programot egymás után következő tanítási napokra tervezzék. A minden hónapban a természetben eltöltött egy-egy nap nem erdei iskola, hanem témanapok rendszere. Az egymást követő napokra ugyanis azért van szükség, hogy legyen elegendő idő az ott lét, a máshol lét élményét átérezni, átállni a helyszín kínálta tanulási lehetőségekre, ráhangolódni a természet közelségére. Az erdei iskola egyik legfontosabb pedagógiai eszköze ugyanis az, hogy a tanulókat kiemeli a szokásos iskolai környezetből, s ezzel az ahhoz kötődő szociális szerepekből is. Az erdei iskolában a tanítástanulás folyamata a hagyományos iskolai ismeretközvetítéstől alapvetően különböző közegben szerveződik. Ennek az élménynek a hatására felbomlanak a megszokott tanulásszervezési formák keretei, az erdei iskola azok korlátait túllépni, meghaladni is képes. 9
Ennek az összetett nevelő hatásnak az elérésére a legkedvezőbb természetesen az, ha a tanítási hét egészére új környezetbe költöznek a gyerekek. Lehetséges azonban, hogy a hosszantartó távollét mégis előnytelen, rontaná a program hatásfokát. Különösen kisebbeknél érdemes végiggondolni, hogy felvállaljuk-e az anyátlanságból eredő problémákat, nem terheli-e meg túlságosan a programot a hazakívánkozás. A kisiskolások szívesen osztják meg élményeiket azok átélése után azonnal. Ilyenkor szinte újra átélik a történteket. Ha este megoszthatják családtagjaikkal aznapi kalandjaikat, az előnyösebbnek ígérkezik, mintha egy hét elteltével tehetik meg azt. A család támogatása is erősebb lehet ily módon. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a kijárós erdei iskola kisebb költségű, mint a bentlakásos, klasszikus forma. Olykor éppen a vállalható költségek miatt kell egyszerűbb szervezési formával élni. Végül elképzelhető, hogy a pedagógusok azért döntenek a naponkénti terepre járás mellett, mert a közösséget még nem tartják elég érettnek arra, hogy jelentősebb konfliktusok, folyamatos súrlódások, torzsalkodások, nézeteltérések, erősödő agresszivitás nélkül együtt töltse egész hetét. A legnehezebb feltétel alighanem a tanulói aktivitás, a tanulás folyamatában való együttműködés biztosítása, s az ezzel összefüggő sajátos kommunikációs helyzetek megteremtése. A tanórák világa általában kétirányú kommunikációra, a tanár és a diák párbeszédére épül. Viszonylag kicsi a tanulók egymás közötti eszmecseréjének a lehetősége. A tanórai tanulás, dacára annak, hogy egy egész osztály jelen van mégis jobbára individuális tevékenység. A mindennapi életben viszont nem elegendő, ha egymagunk vagyunk okosak. A feladatok megoldásában, közös céljaink elérésében társakra van szükségünk. Az együttműködés pedig az együttes tervezést, a közösen meghozott döntéseket, azok elfogadását és végrehajtását, valamint az elért eredmények és az eredeti célok összevetését kívánja meg. Ezt a bonyolult folyamatot elsajátítani nem lehet másként, mint annak gyakorlásával. Az erdei iskola alkalmas arra, hogy olyan feladatokat adjon, amelyek megoldása a társakkal való kooperálás során lehetséges. Az együttműködésnek van egy másik metszete is. Nem csupán az osztálytársakkal kívánja meg a megfelelő kommunikációt, hanem a vizsgált környezet szereplőivel is. Az együttműködés tehát interaktivitást kíván. Nem jelent ez mást, mint a megismerési folyamat szabad alakítását. A tananyagot tehát nem csupán a pedagógus elhatározása jelöli ki. A tanulók és a vizsgált környezet közötti kölcsönösség lehetővé teszi azt, hogy a megismerést a tanulók érdeklődése, a felkutatott jelenségek, problémák, konfliktusok természete szerint 10
maguk alakítsák. Nagyon fontos tehát, hogy a diákokat időben felkészítsük a közös feladatmegoldásra. Mivel a program általában valódi nemritkán a tanulók érzelmeit, indulatait is érintő problémák feltárására épül, ezért előnyös lehet az a problémamegoldó, konfliktuskezelő technikák gyakorlására, megtanulására is. Hasonlattal élve: az erdei iskolában a gyerekek nem nézői, szemlélői a történéseknek, hanem szereplői, olykor alkotói, rendezői. Természetes, hogy az egyes dolgok nem azonos mértékben érdekelnek mindenkit. (Ez persze a tanórán sincsen másként, csak sokkal nehezebb kezelni a differenciált érdeklődést, a különböző motiváltságot.) Az aktivitás mértékét a tanulók az aktuális érdeklődésüknek megfelelően megválaszthatják. Lehetnek tevékeny szemlélői a feladatok végrehajtásának, részt vállalhatnak egyes tennivalók önálló vagy csoportos megoldásában, bemutatásában, ismereteik közreadásában, tervezhetik, irányíthatják, vagy éppen értékelhetik a munkavégzést. A tantárgyak tanítása során általában elsődleges és adott az elsajátítandó tananyag. A fogalmak bővülését és mélyülését a tananyag egymásra épülése biztosítja, ezért a tananyag tantervi szerkezete a tanulás folyamatát is meghatározza. Érdemes felfigyelnünk azonban arra, hogy az iskolai tanulási tartalmak legtöbbje metaforikus abban az értelemben, hogy az iskola a tanuló és a való világ közé áll. Az iskolai tanulás kontextusa tehát a való élet kontextusának metaforája. (Jonothan Neelands) A környezethez illeszkedő oktatás során viszont a megismerési folyamat az élet természetes bonyolultságához igazodik. A tanulás szerves részévé válik a környezet és az ember kapcsolatának megértése, sőt megélése. A környezet tulajdonságainak, jelenségeinek, folyamatainak felismerése és értelmezése, problémáinak feltárása és az értékekhez való viszonyulás egyaránt igényli új ismeretek megszerzését és a meglévők új helyzetben való felhasználását. Az erdei iskola nem kizárólag a természeti környezet megismerésére szerveződhet. Tanulásszervezési formáról van szó, amely forma többféle tantervi tartalommal megtölthető. Vizsgálható az ember által alkotott, létrehozott környezet, annak változása időben és térben. A színhely kedvezhet történelmi események megelevenítésének, irodalmi, képzőművészeti alkotásnak, a technikai tudás fejlesztésének. Ne felejtsük ki a szabadban űzhető sportokat, új mozgásos helyzeteket, népi játékokat. Ez az egy hét alkalmas lehet akár egy egész kerettantervi modul teljesítésére is (hon- és népismeret, emberismeret, etika, jelenismeret). 11
Míg az egyes tantárgyak tanulása az adott tudományág sajátos logikája szerint építkezik, s ennek elsajátítása nélkülözhetetlen a megértéshez, addig a környezet-adekvát tanulás során a megismerés rendszerét a tanulónak magának kell létrehoznia, hiszen a megfigyelt jelenségek, történések összetettek, nem tantárgyi példaként mutatják magukat. A tanórák során folyó ismeretszerzés elsősorban a valóság elemző, analitikus megismerésére alapoz. Az erdei iskolában a tananyagként kínálkozó valóság sokrétű volta jó lehetőséget kínál az egészleges, holisztikus megismerés számára is. Éppen eleget bajlódunk azzal, hogy a diákok nem látják a világot egységben. A természeti és társadalmi jelenségeket nem tudják azonosítani a megtanultakkal. Nem veszik észre a tananyagot a valóságban. Az egyik tantárgy tanulása közben elsajátított tudásukat nehezen tudják átvinni egy másik ismeretkörre. Egyszóval a rendszerben való gondolkodás képességének kialakításában is sokat segíthet egy jól megválasztott erdei iskolai projekt. Míg az egyes tantárgyak inkább a konvergens, addig az erdei iskolában a környezet adottságaira építő tanulási helyzetek a divergens gondolkodást fejleszthetik inkább. Nemcsak a befogadás, a megismerés kaphat teret, hanem az önálló tanulói gondolatok, érzelmek megszületésének, kifejezésének, másokkal való megosztásának is kiváló helyzeteket teremthetünk. Megéri kitörni az alapvetően befogadó, a mások az előttünk élt tudósok, bölcs felnőttek gondolatainak, alkotásainak megismerésére összpontosító tanórák világából. Teremtsünk érdekes az sem baj, ha szokatlan alkotási, kifejezési helyzeteket is! Az erdei iskola helyszíne, egyszerre értelmezhető valóságos és szimbolikus környezetként. Igen kedvez mindez a dramatikus formák, a drámapedagógiai eszközök alkalmazásának. Az erdei iskola élménypedagógiai szemléletet kíván. Azaz a megtanult tananyagnál fontosabb a tanulás folyamatában, mint élményhelyzetben való konstruktív részvétel. Cselekedni megtanulni csak közös cselekvések által, a helyes döntések meghozatalát megtanulni csak igazi döntési helyzetekben, értékeket felismerni pedig csak az azokkal való személyes élményű találkozások által lehet. 12
Az erdei iskolai tanítás során a helyszín nem csupán feldolgozható tananyagot kínál. A korszerű tantervek a tananyagot a tanulói képességek fejlesztésének egyik eszközeként veszik számításba. A fejlesztő szemlélet pedig megkívánja a tanulói tevékenységek tervezését is. Tantervi tartalmak megvalósítását tesszük lehetővé akkor is, ha a program nem valamilyen előírt ismeret elsajátítását célozza, hanem egyes tanulói képességek alakítására fordítjuk figyelmünket, esetleg tantervben meghatározott tevékenységek elvégzéséhez nyújtunk lehetőséget. A tananyagközpontú szemlélet a Mit tanítsak? kérdésére összpontosít. A fejlesztő szemléletű ugyanakkor tudatosan keresi a választ a Miért tanítsam? kérdésére is. Kétségtelen, hogy erdei iskolát szervezhetünk olyan módszerek alkalmazásával is, amelyek a pedagógus folyamatos utasításaira, feladataira, beavatkozására, ismeretközlésére építenek. Az iskoláknak azonban egyre hangsúlyosabb feladatukká válik a tanulási önállóságra nevelés, az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés. A projektpedagógiai módszerek alkalmazására különösen kedvezőnek mutatkozik az erdei iskola. Az erdei iskola olyan sajátos tanulásszervezési forma, amelyre jellemző, hogy az iskola tantervének integráns részét képezi; a megismerés tárgya az erdei iskola helyszínének természeti, épített és szociokulturális környezete; a program megvalósítása a tanulók aktív, cselekvő tevékenységére alapoz; az ismeretszerzés folyamatát elsősorban kooperatív tanulási technikákra, a projektmódszer alkalmazására építi; kihasználja az együttes tevékenységekben rejlő szocializációs lehetőségeket. Az erdei iskola nem azonosítható valamelyik nevelési területtel. E kifejezés a tanulásszervezésre vonatkozik, nem annak tartalmára vagy módszereire. Az erdei iskolának nem csak az oktatás a célja. Attitűdformáló ereje akkor van igazán, ha a színhely sajátos atmoszféráját, miliőjét sem hagyjuk figyelmen kívül. Ne csak tanítani akarjunk! Az erdei iskola izgalmas játékszín is egyben. 13
Az erdei iskolai tanulás célja szerint lehet: ismeretbővítő; képességfejlesztő. Az erdei iskola egy pedagógiai projekt, amelynek megvalósítási ideje 4 éjszaka és 5 nap. Helyszíne eltér a lakóhely jellegétől (alföldről hegyvidékre), és szorgalmi időre esik. Előkészítés Aktív mag létrehozása a tantestületben. Ismerkedés a szakirodalommal. Részvétel konferenciákon, ilyen jellegű tréningeken, továbbképzéseken. Az iskolavezetés tájékoztatása, támogatásának elnyerése. A tantestület tájékoztatása, ha szükséges, külső előadók felkérése. A tantestület elfogadó nyilatkozata. A szülők tájékoztatása, támogatásuk elnyerése. A diákönkormányzat tájékoztatása, támogatásuk elnyerése. Az erdei iskolával kapcsolatos döntés megjelenítése iskolai dokumentumokban (pedagógiai program, helyi tanterv, tanmenetek). Környezeti nevelési munkacsoport kialakítása (program-összeállítás, operatív szervezőmunka). Támogatók felkutatása. Programkészítés Anyaggyűjtés (földrajzi, növénytani, állattani, helytörténeti, művészeti vonatkozások). A tanulók véleményének ismeretében életkoruknak megfelelő feladatlapok, munkanaplók összeállítása. 14
Helykeresés Tájékozódás a szálláshelyekről (internet, katalógusok, árajánlatok, referenciák). Időpont kiválasztása, helyfoglalás. Hasznos, ha az erdei iskolai programunkhoz kiszemelt szálláshely könnyen megközelíthető; ha rendelkezik rossz idő esetére foglalkoztató termekkel; ha telefonon elérhető; ha van a közelben orvosi ellátás. Mindezekről természetesen személyesen is meg kell győződnünk! Iskolai szinten egy-egy kolléga (alsó és felső tagozat) végezze a szervezőmunka nagy részét lehetőség szerint a szabadidő-szervező segítségével. Költségek A tanulói térítési díjakat lehetőleg havonkénti bontásban szedjük be. Igénybe kell venni költségkímélő eljárásokat (hasznosanyag-gyűjtés, természetbeni támogatások, pályázati lehetőségek stb.) Szerencsés, ha a heti költség tanulónként nem haladja meg a 10 000 Ft-ot. Az intézményi szintű költségek költségvetésből (de nem tervezhető módon) fedezhetők: nevelők térítési díja; felügyeleti, készenléti díjak; a programvezető szakemberek tiszteletdíja; a szükséges felszerelés biztosítása; lehetőség szerint a vállalkozó pedagógusok anyagi motivációja. Előzetes szervezési feladatok Heti foglalkozási terv összeállítása (környezeti nevelési munkacsoport). Keretjáték, drámapedagógiai ajánlások. Könyvtári előkészítő munka (munkaanyag tanulóknak, nevelőknek). A kísérőtanárok felkérése. A programvezető szakemberek felkérése. Programvezető kollégák felkérése. 15
Osztályfőnöki teendők Szülők részletes tájékoztatása. Heti program ismertetése a tanulókkal. Csoportalakítások (tetszőleges technika szerint). A szálláshely, szobabeosztások ismertetése. Értékelési szempontok, módok ismertetése. A szaktanárok által összeállított előzetes gyűjtőmunka kiosztása. Heti értékelési tabló elkészítése napokra, programokra lebontva tartalmazva a tanulói tetszésnyilvánítási lehetőségeket is. Folyamatos háttérirányítás, ellenőrzés a csoportok felkészülése során. Jutalomtárgyak beszerzése osztálypénzből. Szociometriai felmérés erdei iskola előtt és után. Napirend 07.00 Ébresztő 07.00 07.30 Tisztálkodás, rendrakás. 07.30 08.30 Reggeli, készülődés a délelőtti programokra. 09.00 12.00 Délelőtti programok. 12.00 14.00 Ebéd, pihenő, készülődés a délutáni programokra. 14.00 18.00 Délutáni program. 18.00 19.00 Vacsora. 20.00 22.00 Napi értékelés osztályonként, esti program, lámpaoltás 16
A hét értékelése Záró szakmai vetélkedő a hét ismeretanyagából a keretjáték tükrében. Csoportonkénti értékelés az összesítő tabló segítségével, tartalmazza a tanulói értékeléseket is. Jutalmazások (fontos, hogy mindenkinek legyen sikerélménye). Várható eredmények A heti közös munka, egymásra utaltság során fejlődik a tanulók szociális fogékonysága. Gyakorlottabbak lesznek az önellátás terén. Az önismereti, fejlesztő játékok során személyiségük árnyaltabbá, gazdagabbá válik. A tapasztalati ismeretszerzés élménydúsabb, jobban rögzülő tudást biztosít számukra. Bensőségesebb viszony alakul ki a tanárok és a diákok között. Mindenki lehetőséget kap, hogy számára legeredményesebb szituációkban megmutathassa önmagát, tehetségét. A periférián lévő gyermekek is központi helyre kerülhetnek. Növekszik fizikai állóképességük stb. Visszaérkezés után Érvényesíteni kell az erdei iskolai tapasztalatokat. Figyelembe kell venni a szakvezetők jutalmazási javaslatait. Kiállítást kell készíteni az iskolában a gyűjtött, készített anyagokból. Tájékoztatni kell a szülőket a hét eseményeiről. Visszajelzést kell küldeni a szolgáltatónak megelégedettségünkről. Köszönetet kell mondani támogatóinknak. 17
Esszencia Jó, ha az erdei iskolának ugyanúgy központi témája van, mint a témahétnek. Ez lehet valamely természeti dolog vagy aktualitás, mint például maga a helyszín. Az erdei iskolai foglalkozások nem tantárgyi rendszerűek; a tankönyvi anyagtól többékevésbé elszakadva gazdagítják a gyerekek ismereteit és képességeit. Mint minden projektben, itt is fontos, hogy a diákok az erdei iskola tevékenységrendszerének kitalálásától az utólagos értékelésig minden szakaszban szerepet kapjanak. Az erdei iskola tartalmilag szervesen épüljön be az iskola mindennapi, normál életébe. Legyen tehát előzménye és következménye is. 18
Az erdei iskola program nevelési céljainak, tartalmi követelményeinek rövid bemutatása a) A környezeti nevelés területén: Környezeti nevelés területén a fő hangsúlyt a természethez való érzelmi kötődésre kell helyezni. Ezen keresztül kell megvalósítani a tanulók teljes személyiségének fejlesztését, valamint a korszerű ismeretek, képességek kialakítását El kell érni, hogy az erdei iskolai program végére a tanulók összefüggéseiben legyenek képesek értékelni a természeti jelenségeket, és a modern ember felelősségét és kapcsolatát a természettel. Természetben tapasztalható jelenségek kölcsönhatások összefüggéseinek feltárása, a gondolkodásmód formálása. Túrázás és természetvédelem harmóniájának megteremtése. Ismeretátadás keretén belül történik a szükséges információ átadása, majd beszélgetés, vita alkalmazásával rá kell világítani az ember és természet egységére, az ember felelősségére környezete megóvásáért. Kiscsoportos formában el kell érni, hogy a környezetükből beérkezett információkat, érzékelések, képesek legyenek feldolgozni. Tudatosuljon bennük, hogy mindenkiben megvan a képesség összhangban élni a természettel. Kiscsoportos tevékenység közben összhangot kell teremteni a tevékenység, a természetes anyagok és azok használati értéke között. Fejleszteni kell a szépérzéket, javítani a természetes anyagokkal való kapcsolatot. Meg kell éreztetni az ember harmóniáját a természettel. 19
b) Az adott évfolyam(ok)nak megfelelő tantárgyi, tantárgyközi követelményekhez kötődően: A program érinti a tanulók történelmi tanulmányait. Természetismeret tantárgyak során megtanultak eredeti környezetben való szemléltetése, az új ismeretekhez megfelelő alap megteremtése. Technika és életvitel tantárgy keretén belül alkalmat ad a tanulók képességeinek, kreativitásának fejlesztésére. Mivel ez a korosztály tanulja az erdők-mezők életközösségeit, ezért ez a modul lehetőséget teremt az elméleti ismeretek feldolgozására a természetes környezetben. Történelmi tanulmányaikban megismert vadászat jelentőségét és hatását a társadalom fejlődésére élet közelivé tehetik. Kapcsolódva a vizuális kultúrához fejleszteni kell a szépérzéket. Technika és életvitel tantárgyhoz kötődve kialakul a természetes anyagokhoz való kötődés, hatással van a kézügyesség fejlesztésére. c) Egyéb területeken: A természeti környezet (állatok, növények) megóvása, védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és élettelen természet szépsége iránt. A nemzeti kultúra ápolása a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, tisztelete, ápolása, megbecsülése. Saját személyiség kibontakozásának igénye. Környezettudatos magatartásra nevelés. A természet-, és környezetvédelem fontosságát hangsúlyozó tevékenység. Közösségi szellem erősítése, szükségességének felkeltése a természetben Kifejezőkészség és önállóság fejlesztése. Szépérzék és képzőművészetek iránti igény felkeltése. Természettel való harmónia kifejlesztése. 20
Az erdei iskola program kialakításakor a következő nevelési célok fogalmazódtak meg: az érdeklődés és a felelősségérzet felkeltése a helyi értékek (természet, táj, kultúrtörténet) iránt, a természetvédelem társadalmi elfogadásának segítése, környezetvédő szemlélet kialakítása, a környezetvédelem (lét) fontosságának a felismerése, környezetközpontú - ökológiai - gondolkodás, és környezettudatos magatartás kialakítása a résztvevők körében, informatív és operatív kapcsolatok kialakítása a résztvevők és a helyi lakosság között, a környezeti nevelés színtereinek, formáinak és módszereinek felhasználási lehetőségei az erdei iskolai program megteremtésében, rendszerszerű (szerkezet - feladat - működés) látásmód kialakulásának elősegítése önálló vélemény kialakítására ösztönzés, csoportos munka és kompromisszumkészség fejlesztése, Tartalmi követelmények vázlata: - Az Aggteleki-karszt élettelen természeti értekeinek megismertetése, és természetvédelme, - Az Aggteleki-karsztra jellemző fontosabb életközösségek és azok működésének bemutatása, - Az Aggteleki-karszt kultúrtörténeti értékeinek megismertetése és ezen keresztül az ember és karszt kapcsolatának elemzése. 21
A program kapacitásadatai (általános iskola alsó tagozat): Óraszáma (tanítási óra): 28 óra (főprogram óraszáma) (minimum óraszám: alsó tagozatban 12 óra, felső tagozatban 24 óra) A program a moduljainak a száma: 5 db. Modulok felsorolása, a modulok foglalkozásainak számával: Főprogram: I. "A hely szelleme" modul 5 foglalkozás (6 tanítási óra) II. "Csodavilág föld alatt és föld felett" - 3 foglalkozás (6 tanítási óra) III. Élet a karszton Szádvár - 4 foglalkozás (6 tanítási óra) IV. "Víz, víz tiszta víz" - Jósvafő patakjai - 3 foglalkozás (6 tanítási óra) V. "Mit viszünk haza a tarisznyában " - értékelés, témafeldolgozás - 3 foglalkozás (4 tanítási óra) 22
Az erdei iskola program napokra, ezen belül délelőtti/délutáni/esti modulokra, foglalkozásokra lebontott menete Napok Modulok felsorolása, egymásutánisága 1. nap Délelőtt Utazás Délután "A hely szelleme" Este Csoportalakítás-játék 2. nap Délelőtt "Csodavilág föld alatt és föld felett" Délután Cseppkőformák kialakítása gyurmából Drámajáték A látott felszíni formák lerajzolása csoportokban Este Mesevetélkedő 3. nap Délelőtt Élet a karszton - Szádvár Délután Papírmadár hajtogatás, készítés Kavicsfestés Este Táncház 4. nap Délelőtt "Víz, víz tiszta víz" - Jósvafő patakjai Délután Vers olvasása: A vizek fohásza Mondóka tanulása Vízzel kapcsolatos játékok. A megfigyelési szempontok feldolgozása. Este 5. nap Délelőtt Délután Este Természetismereti vetélkedő "Mit viszünk haza a tarisznyában" - értékelés, témafeldolgozás Nemezelés Utazás Érkezés 23
A program egy általános bevezető és helyismereti modullal indul, itt a gyerekek mindamellett, hogy ismerkednek az Aggteleki Nemzeti Parkkal és feladataival, a szálláshellyel és környékével, Jósvafővel és múltjával, olyan támpontokat kapnak az erdei iskola programmal kapcsolatban, amelyek segítenek a terepen szükséges megfelelő viselkedés elsajátításában, az átadott tudásanyag elmélyítésében és az erdei iskolai programra mint az iskolától eltérő helyszín, oktatási forma és nevelési helyzet való ráhangolódásban. A gyerekek csoportokban vesznek részt a foglalkozásokon. Négy csoport alakul a bevezető modul során. A modulok összeállításánál fontos szempont volt azok egymásra épülése. A földtani modul a karszthoz kapcsolódó tudásanyag átadásán kívül rávilágít arra, hogy egy hely földtani sajátosságai milyen hatással vannak a terület vízrajzára, az élővilágra és az itt élő emberekre is. Az élőhelyek bemutatásakor, fontos szerepet kap az, hogy ne csak életközösségek egyes elemeivel ismerkedjenek meg a gyerekek, hanem azok működéséről és sérülékenységéről is képet kapjanak. Az ember és természet viszonya minden modulban szerepel, mint olyan téma, amellyel a gyerekeket ösztönözni lehet saját véleményük megfogalmazására. 24
2010. május 03. (hétfő) "A hely szelleme" IDŐ HELYSZIN PROGRAMOK, MODULOK ESZKÖZÖK 7:30 PSÁMK udvara Találkozás 8:00- Utazás Jósvafőre 14:00 14:00- Jósvafő- étterem Ebéd 14:30 15:00- Kúria I."A hely szelleme" bevezető modul Projektor, laptop, 16:00 Oktatóközpont munkafüzet 16:00- Gyógy-barlang Szálláson a csomagok lepakolása, szobák 17:00 Vendégház elfoglalása, ismerkedés a szállással 17:00 Gyógy-barlang II. Csoportok alakítása A/4-es lapok, filcek, 18:00 Vendégház III. Irány az erdő! zsírkréta, fénymásolt anyagok, 18:00 Jósvafő- étterem Vacsora 19:00 19:00 Gyógy-barlang IV. Csoportépítő játékok 21:00 Vendégház 21:00 Gyógy-barlang Tisztálkodás, lámpaoltás - 21:30 Vendégház 25
A program részletes kidolgozása I."A hely szelleme" bevezető modul: Ki-kicsoda? Ismerkedés, kölcsönös bemutatkozás. Hol vagyunk? Milyen elvárásokkal érkeztek ide a gyerekek? Az erdei iskolai program vázlatos ismertetése. Közösségünk szabályai, napirend, házirend. Az Aggteleki Nemzeti Park értékeinek, tevékenységi körének, feladatainak rövid bemutatása. A természetvédelem célja, rövid története. Magyarország nemzeti parkjai. Az Aggteleki-karszt földtani, vízrajzi, botanikai, zoológiai, tájképi, kulturtörténeti értékei. A nemzeti park feladata: az értékek megőrzése, kutatása, és széleskörű bemutatása. A foglalkozás - a nemzeti park általános bemutatása révén - mintegy keretbe foglalja az erdei iskolai program egészét. Jó lehetőséget biztosít arra, hogy felkeltse az érdeklődést a későbbi modulok, foglalkozások, terepi programok iránt. II. Csoportok alakítása: Névválasztás Hogyan fogunk itt mi tanulni? Közös szabályok megalkotása Szállásra vonatkozó házirend megbeszélése Az 5 napos munkaértékelésének megbeszélése csoportok értékelése 26
III. Irány az erdő! Hogyan viselkedünk a természetben, (Csak a lábnyomunkat hagyjuk ott, nem viszünk el semmit sem) Mi kerüljön egy túlélő hátizsákba és mi ne csoportban, lista készítése, indoklással, csoport bemutatók Milyen ennivalót ad nekünk az erdő Mit kell tudni a gombákról szedés és fogyasztás Tűzrakási tudnivalók Szemetelés és hulladékkérdés az erdőben Turista jelzések szerepük Mit jelent az erdő a természeti népeknek? a földművelőknek? a fakitermelőknek? a turistáknak? a természettudósoknak? a munkanélkülieknek? az informatikusoknak? és NEKED? Egyéni munka 2 perc; 4 fős csoportban megbeszélés 6 perc (szóforgó); csoportok közös összesítőt készítenek 5-10 perc; csoportok beszámolói 6*2 perc (csoportforgó) 27
28
29
Felfedezők útikalauza A felfedező csapat neve: Első benyomások: Járjátok körül, kószáljatok és gyönyörködjetek a területetekben! Majd keressetek egy kellemes helyet, ahol elgondolkodhattok felőle és válaszoljatok az alábbi kérdésekre. Ï Hogy érzitek magatokat itt? Ï Adjatok találó nevet a helyeteknek! Ï Keressétek meg a legszebb látványt nyújtó helyet! Rajzoljátok le és adjatok nevet neki! Ï Keressétek meg azt a helyet, ahol a legtöbb természetes neszt, hangot halljátok! Vajon mi adja ezeket a hangokat? Készítsetek belőle hangkosarat! Próbáljátok meg szavakkal vagy betűkkel leírni egyet a hallott hangok közül (pl.brúú-brúú) Ï Keressétek meg a legöregebb vagy legizgalmasabb fát! Mi benne a különleges? Ï Kezetekkel tapogatva keressétek meg a leghidegebb/legmelegebb, illetve legnedvesebb/legszárazabb pontot/helyet a területeteken! Ï Rajzoljatok térképet a TI helyetekről és jelöljétek benne ezeket a pontokat/helyeket! Ï Álljatok meg különböző pontokon. Csukott szemmel szimatoljatok! Keressetek 3 különböző illatot/szagot és írjátok le őket. Jelöld be forrásukat a térképeden! Ï Keressetek valamit, ami illik a mai hangulatotokhoz! 30
A MI fánk csoportmunka Kedvenc fa kiválasztása magasságmérés, kerület mérés, életkor számolás, kéreg minta készítés, interjú készítése a fával (Ha ez a fa mesélni tudna.) 31
A fa részei a fa felépítésének eljátszása A nedvkeringése játék A fák fejlődése, növekedése A varázslatos tölgy Fészekrakás beszélgetés a madarak életéről terület eltartó képessége Az ökoszisztéma összeomlása Készíts hangszert a természetben ritmus gyakorlat Gyűjts két követ eső játék, kopogással IV. Csoportépítő játékok : Egy zsák kő A behozott kövét mindenki beteszi egy zsákba, majd utána zsákba-macska elven megpróbálja kikeresni; Körkérdés - miért pont ezt a követ hoztad Csöpörög az eső ritmus és koordinációs játék Mennyi 1 perc ráhangoló, koncentrációs játék Mindig öt ember álljon egymásra figyelés játéka A mosoly körbe jár Vakkukac hátsó irányítással 4 csoport Törd át a falat át kell jutni a falon fizikai kontaktus alkalmazása nélkül erőszakmentes kommunikáció Add tovább a mozdulatsort Találd ki kiül előtted bekötött szemmel hátulról a társ felismerése Engedj be a körbe szemkontaktussal megtalálni a kaput a körön Activity Ki vagyok én? Székfoglaló: A gyerekek zenére körbejárnak,ha a zene leáll egy székre leülnek. Akinek nem jut szék kiesett a játékból. Törpetánc: A gyerekek kört alakítanak. A csoportvezető által bemutatott tevékenységeket végzik ütemesen 8 ütemen keresztül, majd folyamatosan feleződik az ütemszám. Robotjáték: A csoportvezető játékos utasításait követik a gyerekek. Mindenki ugyanazt a mozgást végzi. Tapsfordító: A gyerekek körben állnak egymás után tapsolnak. Ha valaki kettőt tapsol, az irány megváltozik. 32
2010. május 4. ( kedd ) "Csodavilág föld alatt és föld felett" HELYSZIN PROGRAMOK, MODULOK ESZKÖZÖK IDŐ 7:00- Gyógy-barlang Ébresztő, reggeli 8:00 Vendégház 8:00- Gyógy-barlang I. Rejtvényfejtés Kapocsy György: 9:00 Vendégház Képeskönyv nézegetése Nemzeti parkjaink Hasznos, jó tanácsok a barlangtúrához szókártyák, mondatkártyák 9:00- Jósvafő II.- Föld alatti túra a túrafelszerelés 13:00 Baradla-barlang Baradla- barlangban - Felszíni túra: fényképezőgép Kis Galya Tohonya- patak Tohonya- szurdok Jósvafő 13.00 Étterem Ebéd - 14:00 14.00 Kúria III.- Gyurmázás gyurma, - Oktatóközpont Cseppkőformák kialakítása gyurmából. gyurmatábla, 15.00 hurkapálca 15:00 Kúria IV. Drámajáték Szókártyák - Oktatóközpont 15:30 15:30 Kúria V. A látott felszíni formák lerajzolása A/3-as rajzlap - Oktatóközpont csoportokban színes ceruza 33
16:30 pasztell 16:30-17:00 17:00-18:00 18:00-19.00 19:00-20:00 20:00-21:00 21:00-21:30 Gyógy-barlang Vendégház Gyógy-barlang Vendégház udvara Gyógy-barlang Vendégház udvara Étterem Gyógy-barlang Vendégház Gyógy-barlang Vendégház VI. Egyszer volt című film megtekintése VII. Váltóverseny VIII. Kvíz Vacsora Mesevetélkedő Tisztálkodás, lámpaoltás zsírkréta filctoll DVD televízió labda ugrókötél,karika kislabda, újságlapok nyomtatott szöveg lapokon, találós kérdések székek, feladatok, forgatókönyv 34
A program részletes kidolgozása I. Rejtvényfejtés A gyerekek 4 fős csoportokban fejtik meg a rejtvényt, melynek megfejtése: Baradla-barlang. - Képeskönyv nézegetése A csoportok Kapocsy György: Nemzeti parkjaink című könyvét nézegetik, olvasgatják, ezáltal is ráhangolódva az aznapi túrára. - Spontán reakciók - Irányított beszélgetés: Mi a barlang? Hallottál már a Baradla-barlangról? Jártál már barlangban? Szerinted az ősemberek miért a barlangot választották lakóhelyül? Te szeretnél barlangban élni? Miért? - Hasznos, jó tanácsok a barlangtúrához A gyerekek szétvágott mondatkártyákat kapnak borítékban. A mondatokat közösen kirakják és felolvassák. A jó tanácsokat megbeszéljük. II. Túra Jósvafőn - Föld alatti túra a Baradla-barlangban - Felszíni túra Jósvafőn A modul célja: - az aggteleki karsztjelenségek legjellemzőbb tulajdonságainak bemutatása föld alatt és föld felett - a barlangban élő állatok megfigyelése - természetvédelem - kultúrtörténeti érdekességek 35
A modul tartalmi vázlata: - viselkedés terepen - a barlanglakó élővilág - a természetvédelem jelentősége - természeti képződmények, karsztjelenségek megfigyelése, vizsgálata - kultúrtörténeti érdekességek - nagyító használata - a víz formáló ereje föld alatt és föld felett - szerkezet és funkció a természetben A modul terepi foglalkozásának rövid leírása: Túra a Baradla- barlangban: - A Baradla-barlang vörös-tói szakasza, aminek bejárata Aggtelek és Jósvafő között található. A vörös-tói látogatóközpontot 2005. 06. 03-án adták át, a vörös-tói barlangszakaszt pedig felújították, aminek során kicserélték a járda-, korlát, és világításrendszerét. A középtúra 2,3 km hosszú, a Baradla-barlangnak ezen a részén találjuk legnagyobb termét és álló cseppkövét is (Óriások terme, Csillagvizsgáló). Túra közben cseppkőképződmények és az itt élő állatok megfigyelése. Felszíni túra ( Kis- Galya, Tohonya- patak, Tohonya- szurdok, Jósvafő ): - Felszíni túra, ami Jósvafőről indul. A kb. 1 órás körtúrán először a Kis-Galya gyertyánostölgyesében haladunk, majd leereszkedünk a Tohonya-patak völgyébe és a Tohonyaszurdokon keresztül visszatérünk Jósvafőre. Útközben a természeti képződmények megfigyelése és fényképezése: sziklakibúvások, töbrök, víznyelők, dolinák stb. Témafeldolgozás: A felszíni túra végén játékos feladatok megoldása kooperatív csoportfoglalkozás keretében a Kúria Oktatóközpontban. 36
III. Gyurmázás A barlangban megfigyelt különleges cseppkőformák kialakítása gyurmából. IV. Drámajáték A gyerekek 4 fős csoportokban dolgoznak. Borítékban csoportonként 2 db szókártyát kapnak, mely a barlangban látott cseppkőképződmények neveit tartalmazza. A kapott szavakat csoportos állókép formájában kell megjeleníteniük. A többiek kitalálják a neveket. V. Rajzkészítés vegyes technikával A túra során látott felszíni formákat csoportokban, szabadon választott technikával ábrázolják a gyerekek. Az elkészült munkákból és fényképekből tablót készítenek, melyet saját jegyzeteikkel egészítenek ki. Az elkészült munkákból kiállítást rendezünk. VI. Az Egyszer volt című film megtekintése A barlangokban élő ősemberek életéről szóló részt nézzük meg. VII. Váltóverseny Sportvetélkedő a szabadban. VIII. Kvíz Játékos szellemi vetélkedő. IX. Mesevetélkedő - Csoportalakítás: lásd melléklet - Mesés helyszínek: lásd melléklet - Mesés eszközök: lásd melléklet - Meseszereplők: lásd melléklet - Fele sem igaz! lásd melléklet 37
MELLÉKLET I. REJTVÉNY: 1. Az ÁBC 3. nagy betűje. B 2. Őszi gyümölcs. alma 3. Piros és fehér összekeverve. rózsaszín 4. Óriáskígyó. anakonda 5. Ütőhangszer. Valamit elhajít. dob 6. A postás hozza. levél 7. Nemesfém. arany 8. A gólya kedvenc csemegéje. béka 9. Egyik szülő. apa 10. Illatos virág. rózsa 11. Gágogó háziállat liba 12. Négykerekű közlekedési eszköz. autó 13. A kicsi ellentéte. nagy 14. A labda formája. gömbölyű MEGFEJTÉS: Olvasd össze a szavak kezdőbetűit! ( Baradla- barlang ) 38
I. Mondatalkotás szókártyákkal: Ne érj a cseppkövekhez, mert megakadályozod növekedésüket! Ne szemetelj, dobd a kukába a szemetet! Ne hangoskodj, mert zavarod a denevéreket! Csak a kijelölt úton közlekedj! Ne maradj le a csoporttól, mert eltévedhetsz! A túravezető halad elől, ne előzd meg őt! Ne törd le a cseppköveket, mert kárt teszel a barlangban! Ne egyél a barlangban! Összevágott mondatkártyákat kapnak a csoportok és ezekből rakják ki a mondatokat. Ellenőrzés csoportforgóval. IV. Drámajáték: Nevek szókártyákon: Világítótorony Szomorúfűz Noé bárkája Anya gyermekével Eszkimó kunyhó Sárkányfej Papagáj Polip A kihúzott szókártyákon lévő szavakat 4 fős csoportokban állóképpel jelenítik meg a gyerekek. 39
VII. Váltóverseny 1. Futás, labdavetés kézzel, akadálykerüléssel. 2. Futás közben átbújás hulahopp karikán, akadálykerülés. 3. Célba dobás karikába. 4. Kötélhúzás. 5. Pókjárással akadálykerülés, labda a hason. 6. Mocsárjárás. VIII. Kvíz: 1. Melyik felszín alatti karsztforma? ( állócseppkő, töbör, cseppkőoszlop, szalmacseppkő, víznyelő, függőcseppkő, cseppkőlefolyás, gyökérkarr, ördögszántás, heliktit ) 2. Hogy jönnek létre a cseppkőoszlopok? ( A függő és álló cseppkövek idővel összeérnek. ) 3. Milyen víz oldja a mészkövet? ( Szénsavas víz. ) 4. Milyen színűek lehetnek a cseppkövek? ( Fekete, fehér, zöld vörös. ) 5. Hogy jönnek létre a függő cseppkövek? A mészköveken átszivárgó vízből a mész kiválik és egymásra rakódik. ) 7. Hány km hosszú a Baradla- barlang? ( 26 km. ) 7. Hol található az a barlang ahol ma jártunk? ( Aggteleki Nemzeti Park ) Találós kérdések: 1. Lótok, futok, szaladok, de semmit sem látok. ( magyar vakfutrinka ) 2. Négy lábam van, kétéltű vagyok, színem fekete és sárga. ( foltos szalamandra ) 3. Emlős vagyok, mégis tudok repülni. ( denevér ) 4. Rák vagyok, nem látok. ( aggteleki vakbolharák ) 40