Nem ellenőrzött!!! Tartalom

Hasonló dokumentumok
Csatorna: Jelölések:... 2 Megjegyzés:... 2 műveletei:... 2 Tulajdonságai: split: Definíció:... 4 Létezik-e split?... 4 MUX...

Folyamatok specifikációja:

Diszkrét Matematika MSc hallgatók számára. 4. Előadás

3. Az ítéletlogika szemantikája

Szemidenit optimalizálás és az S-lemma

4. Előadás: Erős dualitás

A valós számok halmaza

Diszkrét matematika I.

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Analízis I. Vizsgatételsor

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata.

Diszkrét matematika 2.

Algoritmuselmélet. Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. 13.

... S n. A párhuzamos programszerkezet két vagy több folyamatot tartalmaz, melyek egymással közös változó segítségével kommunikálnak.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

1. Alapfogalmak Algoritmus Számítási probléma Specifikáció Algoritmusok futási ideje

Gy ur uk aprilis 11.

Diszkrét matematika I.

1. Részcsoportok (1) C + R + Q + Z +. (2) C R Q. (3) Q nem részcsoportja C + -nak, mert más a művelet!

Formális nyelvek - 9.

Diszkrét matematika I.

3. Lineáris differenciálegyenletek

Algebra és számelmélet blokk III.

1. előadás. Lineáris algebra numerikus módszerei. Hibaszámítás Számábrázolás Kerekítés, levágás Klasszikus hibaanalízis Abszolút hiba Relatív hiba

NEM-DETERMINISZTIKUS PROGRAMOK HELYESSÉGE. Szekvenciális programok kategóriái. Hoare-Dijkstra-Gries módszere

Időzített átmeneti rendszerek

ALAPFOGALMAK 1. A reláció az program programfüggvénye, ha. Azt mondjuk, hogy az feladat szigorúbb, mint az feladat, ha

Kiterjesztések sek szemantikája

Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika 1/36

f(x) vagy f(x) a (x x 0 )-t használjuk. lim melyekre Mivel itt ɛ > 0 tetszőlegesen kicsi, így a a = 0, a = a, ami ellentmondás, bizonyítva

Egészrészes feladatok

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.


LINEÁRIS VEKTORTÉR. Kiegészítő anyag. (Bércesné Novák Ágnes előadása) Vektorok függetlensége, függősége

9. előadás. Programozás-elmélet. Programozási tételek Elemi prog. Sorozatszámítás Eldöntés Kiválasztás Lin. keresés Megszámolás Maximum.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Algoritmuselmélet. Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. 12.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Mintapélda. Szerzők, Hát Mi november Példák bekezdésekre, kiemelésre, elválasztásra Ábrák... 2

Feladatok, amelyek gráfokkal oldhatók meg 1) A königsbergi hidak problémája (Euler-féle probléma) a

1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

... fi. ... fk. 6. Fabejáró algoritmusok Rekurzív preorder bejárás (elsőfiú-testvér ábrázolásra)

Boros Zoltán február

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1

Dierenciálhatóság. Wettl Ferenc el adása alapján és

Gauss-Seidel iteráció

Diszkrét matematika 2.

17. A 2-3 fák és B-fák. 2-3 fák

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Lineáris leképezések. Wettl Ferenc március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések március 9. 1 / 31

Online migrációs ütemezési modellek

5. előadás. Programozás-elmélet. Programozás-elmélet 5. előadás

Diszkrét matematika 1. középszint

Adatbázisok elmélete 12. előadás

Csima Judit október 24.

Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek

Halmazelméleti alapfogalmak

11. gyakorlat Sturktúrák használata. 1. Definiáljon dátum típust. Olvasson be két dátumot, és határozza meg melyik a régebbi.

RSA algoritmus. P(M) = M e mod n. S(C) = C d mod n. A helyesség igazoláshoz szükséges számelméleti háttér. a φ(n) = 1 mod n, a (a 1,a 2,...

Az UPPAAL egyes modellezési lehetőségeinek összefoglalása. Majzik István BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

1. A maradékos osztás

Numerikus módszerek 1.

Osztott rendszer. Osztott rendszer informális definíciója

Algoritmuselmélet 6. előadás

M{ZD{ CX MME_CX-5_COVER_13R1_V2.indd 1 30/01/ :56

M{ZD{ CX MME_CX-5_COVER_12R1_V2.indd 1 30/01/ :27


Ellenőrző kérdések. 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t

Matematika 8. osztály

Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek

Hadamard-mátrixok Előadó: Hajnal Péter február 23.

DISZKRÉT MATEMATIKA: STRUKTÚRÁK Előadáson mutatott példa: Bércesné Novák Ágnes

10. gyakorlat Struktúrák, uniók, típusdefiníciók

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Valós függvények tulajdonságai és határérték-számítása

Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás április 14.

2. Logika gyakorlat Függvények és a teljes indukció

Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 6. előadás

Számelmélet (2017. február 8.) Bogya Norbert, Kátai-Urbán Kamilla

Numerikus módszerek 1.

Határozatlan integrál

Aritmetikai kifejezések lengyelformára hozása

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Algoritmizálás, adatmodellezés tanítása 1. előadás

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

A sorozat fogalma. függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet. az értékkészlet a komplex számok halmaza, akkor komplex

Algoritmusok helyességének bizonyítása. A Floyd-módszer

Kijelentéslogika, ítéletkalkulus

Nemkonvex kvadratikus egyenlőtlenségrendszerek pontos dualitással

Diszkrét matematika 2.C szakirány

MATEMATIKAI PROBLÉMAMEGOLDÓ GYAKORLAT

BOOLE ALGEBRA Logika: A konjunkció és diszjunkció tulajdonságai

1. Interpoláció. Egyértelműség Ha f és g ilyen polinomok, akkor n helyen megegyeznek, így a polinomok azonossági tétele miatt egyenlők.

1. Mátrixösszeadás és skalárral szorzás

Prezentációk készítése

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Átírás:

Tartalom Csatorna:... 2 Jelölések:... 2 Megjegyzés:... 2 műveletei:... 2 Tulajdonságai:... 3 split:... 4 Definíció:... 4 Létezik-e split?... 4... 4 Feltételek:... 4 Program specifikáció:... 5 Program:... 5 Megfelel- e a program a specifikációnak?... 5 1

Csatorna: P1 P2 x P1, P2 folyamatok, az x a csatorna, amely a P1 folyamat outputját kapja meg és a P2 inputjának teszi ozzáféretővé az adatokat. Maga a csatorna aszinkron üzenetküldés tárolására alkalma eszköz. Jelölések: C(IH) : IH almazbeli elemek tárolására alkalmas csatorna. Megjegyzés: Sosem írunk le csatornaváltozót egymagába. Mindig kell egy x csatornáról (papíron) tárolni az aktuális tartalmát, mostantól ez lesz az x és kell a története, az x ami azt mutatja, ogy a keletkezése óta milyen elemek voltak rajta. Az x -re csak rakni leet és az értékadás jobb oldalára csak saját magának való értékadás esetén kerület: x : x; e Előbbiekből következik, ogy az implementációból ki leet agyni. Ezt csak a bizonyítások egyszerűsítésére/feltétel bizonyítatóságára asználjuk. Kiagyása a elyességet nem rontja el, és nem kell foglalkoznunk azzal a neézséggel, ogy ogyan implementáljunk egy megszámlálató osszú sort. A csatorna sor adatszerkezetű, teát műveletei: lf számítása x:=<> x lf(x:=<>, R) = R, x x:=iext(x,e) x lf(x:=iext(x,e),r) = R x; e, x x; e x:=lorem(x) lf(x:=lorem(x) a x <>, R) = ( x R x lorem(x) ) ( x R ) x.lov x.dom~ x utolsó elemét az x-nek visszaadja, a van a nincs elszál x elemszáma // a x;e jelölés az x-ez jobbról ozzáfőzi az e-t 2

Tulajdonságai: 1. Az x mindig az x prefixe 2. x -lorem(x) = ( x - x); x.lov 3

split: split: C(IH) x C(IH) x C(IH) IL Definíció: 1. split(<>, <>, <>) = 2. split(a, b, c) x IH: split(a;x, b;x, c) split(a;x, b, c;x) 3. A split a legszűkebb 1, 2 tulajdonságú függvény A 3-dik feltételre azért van szükség, ogy például a mindenre igazat visszaadó függvény ne feleljen meg a definíciónak. /* a logikai függvények jellemezetők az igazságalmazukkal, és a legszűkebb az lesz amelyiknek az igazságalmaza a legkisebb.*/ Létezik-e split? Olyan függvény van ami az 1, 2 tulajdonságokkal rendelkezik, de van-e legszűkebb? Van-e a metszetnek közös eleme? Van, mert az 1 tulajdonsággal rendelkeznie kell Van-e legkisebb? Van. Bizonyítás: 1. lépés: split 1 (<>, <>, <>) = split 1 2(<>, <>, <>) = split 2 (<>, <>, <>) = 2. lépés: tegyük fel, ogy valamely a, b, c IH - ra: split 1 (a, b, c) split 2 (a, b, c) teljesül split 2. tulajdonsága miatt x IH: split 1 (a;x, b;x, c) split 1 (a;x, b, c;x) x IH: split 2 (a;x, b;x, c) split 2 (a;x, b, c;x) split 1 2(a, b, c) x y z Feltételek: adat ne vesszen el adat ne keletkezzen legyen sorrendtartó mindig dolgozzon, a van x-en adat. 4

Program specifikáció: A= C(IH) x C(IH) x C(IH) x C(IH) x C(IH) x C(IH) x x y y z z B= C(IH) x C(IH) x C(IH) x C(IH) x C(IH) x C(IH) x x y y z z Q=( x x x x y y y y z z z z ) INIT 1) K = split( x x, y, z ) inv (Q) 2) x k y z k /* Vegyük észre, ogy nem feltétlenül kell mind a két csatornára rakni elemet */ Program: S = (SKIP, { ) } x, y := lorem(x), iext(y, x.lov), a x x, z := lorem(x), iext(z, x.lov), a x /* Vegyük észre, ogy a program sem feltétlenül rak mind a két csatornára, még feltétlenül pártatlan ütemezés mellet sem. */ Megfelel- e a program a specifikációnak? 1) invariáns Q lf(s 0, K) = K = split( x x, y, z ) <>-<>,<>,<> <> K lf(s, K) feltétel átviető, SKIP elagyató s 1 ) split( x x, y, z ) x <> split( x - lorem(x), y ; x.lov, z ) s 2 ) split 2. tulajdonsága miatt: x - lorem(x) = ( x -x); x.lov split 2. def split( x x, y, z ) x <> split( x - lorem(x), y, z ; x.lov) split 2. tulajdonsága miatt x - lorem(x) = ( x -x); x.lov split 2. def split(<>,<>,<>) = //split 1. def. 5

2) aladás: x k y z k x k S y + z k K variáns függvény tétele: t=k-( y + z ) x k ( y + z <k) t>0 k-( k-nál kisebb szám ) > 0 x k ( y + z <k) t = m S ( x k t < m ) y + z k Azt mondom, ogy én tudnám bizonyítani: x k ( y + z <k) t = m S x k t < m Amiből: 1. stabillal metszéssel: x k ( y + z <k) t = m S x k t < m 2. definíció első pontja alapján: x k ( y + z <k) t = m S x k t < m 3. Jobb oldal gyengítésével: x k ( y + z <k) t = m S ( x k t < m ) y + z k teát a kívánt tulajdonság. x k ( y + z <k) t = m S x k t < m: s 1 (s 2 is jó lenne) Nézzük először meg a P Q t áta egyszerűsítető. ( x k ( y + z <k) t = m) ( x < k t m) ( x k ( y + z <k) t = m x < k) ( x k ( y + z <k) t = m t m) A sárga ellentmondás, így az a része a vagy ágnak elagyató, A kékkel írt közül a t = m a szűkebb teát a másik elagyató. feltétel teljesülése esetén: Feltétel átviető x k ( y + z <k) t = m x <> x k (k ( y ;x.lov )+ z <m) Az y ;x.lov = y +1 k ( y + z ) 1 < k ( y + z ) = m 6

SKIP ág: lemma: split(a, b, c) a = b + c x k ( y + z <k) t = m x = <> aol K = split( x x, y, z ) de x = <> teát split( x, y, z ) Így split( x, y, z ) x k ( y + z <k) t = m x = <> ami lemma szerint x k = y + z <k Ellentmondás SKIP mindig igaz S s 2 belátató s 2 re is Így a S - re is kész. Lemma bizonyítása: strukturális indukció: alapeset: a=<>, b=<>, c=<> 0 = 0 + 0 Tf.: split(a, b, c) a = b + c teljesül, aol a n kell split(a, b, c) a = b + c, ogy a = n + 1 a:=d;x és d =n két eset leetséges: a. split(d, k, c) split(d; x, k; x, c) aol k; x = b b. split(d, b, k) split(d; x, b, k; x) aol k; x = c 7