Lupus napjainkban. Prof. Dr. Zeher Margit DE OEC Belgyógyászati Intézet III. sz. Belgyógyászati Klinika Klinikai Immunológia Tanszék, Debrecen

Hasonló dokumentumok
B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma

Szisztémás autoimmun betegségek: a kezelés és gondozás elvei Dr Szűcs Gabriella

Hallgatói előadás 2010/2011 II. félév, III. évf. - wwww.3bel.dote.hu (Tárgy: immunológia/reumatológia)

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

IMMUNOLÓGIA VILÁGNAP április 26 Prof. Dr. Dankó Katalin DEOEC III. Belklinika Klinikai Immunológiai Tanszék

Terhesség immunológiai vonatkozásai. Dr. Kovács László SZTE ÁOK Reumatológiai Klinika Immunológiai Alapok Tanfolyam Szeged, október 2-3.

Prof Dr. Pajor Attila Szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár AUTOIMMUN BETEGSÉGEK ÉS TERHESSÉG

Immunpatológia 3. Az autoimmunitás kialakulásának mechanizmusai

BETEGTÁJÉKOZTATÓ RHEUMATOID ARTHRITISBEN SZENVEDŐ BETEGEK SZÁMÁRA I. RHEUMATOID ARTHRITIS. origamigroup.

Klinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum II. (KIIF)

Autoimmun betegségek nefrológiai manifesztációi. Dr. Studinger Péter SEMMELWEIS EGYETEM. Általános Orvostudományi Kar

Immunológia alapjai előadás. A humorális immunválasz formái és lefolyása: extrafollikuláris reakció és

IgA-glomerulonephritis

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása. Uher Ferenc, PhD, DSc

Immunológia alapjai előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

NEM DIFFERENCIÁLT COLLAGENOSIS. Prof. Dr. Bodolay Edit

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Immunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre

A plazmaferezis szerepe immunológiai. Dr. Haris Ágnes, Dr. Polner Kálmán Szent Margit Kórház, Budapest, Nephrológia Osztály Plazmaferezis Részlege

Klinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum (KIIF)

Dr. Bazsó Anna. Magyar Lupus Egyesület

A szervspecifikus autoimmun betegségek pathomechanizmusa. Dr. Bakó Gyula DE OEC III. Belklinika Ph.D. Kurzus, Debrecen, 2011.

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma (CAPS) diagnosztikája és sikeres immunmoduláns kezelése - esetbemutatás

Katasztrófálisantifoszfolipidantifoszfolipid

Csont és ízületi érintettség SLEben. A tartós szteroid kezelés mellékhatásai. Géher Pál dr.

30 év tapasztalata a TTP-HUS kezelésében

PDF Compressor Pro. Dr Petrovicz Edina.április.

Immunológia alapjai előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.

Kryoglobulinaemia kezelése. Domján Gyula. Semmelweis Egyetem I. Belklinika. III. Terápiás Aferezis Konferencia, Debrecen

Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter

Immunmoduláns terápia az autoimmun betegségek kezelésében. Prof. Dr. Zeher Margit DE OEC Belgyógyászati Intézet III. sz. Belgyógyászati Klinika

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.

Újabb ismeretek a Graves-ophthalmopathia kórisméjében

Dr. Bugár-Mészáros Károly emlékelőadás

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre

Májenzim eltérések Psoriasis - szisztémás terápiák a hepatológus szemével

II. Klinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum (KIIF)

Rovarméreg (méh, darázs) - allergia

INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK

RAPIDAN PROGREDIÁLÓ GLOMERULONEPHRITIS ÉS LUPUS CEREBRITIS BETEGEINK KIMENETELE AFEREZISSEL KOMBINÁLT IMMUNSZUPPRESSZÍV TERÁPIA ALKALMAZÁSÁT KÖVETŐEN

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői

Immunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok:

Az intravénás immunglobulin hatásmechanizmusa és alkalmazási köre a klinikai immunológiában

Klinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum (KIIF)

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

A psoriasis biológia terápiájának jelene és jövője. Holló Péter dr

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

OTKA ZÁRÓJELENTÉS

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

Antigén, Antigén prezentáció

Klinikai immunológia, reumatológia Auguszta tanterem Tematika:

Mindennapi pajzsmirigy diagnosztika: antitestek, hormonszintek

Spondylitis ankylopoeticahoz társuló osteoporosis

Csépány Tünde Október 03.

Tüdő adenocarcinomásbetegek agyi áttéteiben jelenlévő immunsejtek, valamint a PD-L1 és PD-1 fehérjék túlélésre gyakorolt hatása

Jelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag

Az ophthalmopathia autoimmun kórfolyamatára utaló tényezôk Bizonyított: A celluláris és humorális autoimmun folyamatok szerepe.

DR. BERKES ENIKŐ 2005 MOLSZE

Magisztrális gyógyszerkészítés a Wilson kór terápiájában. Dr. Birinyi Péter Mikszáth Gyógyszertár 1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 4.

Immunológia Világnapja

Kutatási beszámoló ( )

Biológiai terápiás lehetőségek rheumatoid arthritisben

Apoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút

Klinikai immunológia, reumatológia Auguszta tanterem Tematika:

Allergia immunológiája 2012.

Prof. dr. Bodolay Edit február 24.

LUPUS AZ EZERARCÚ BETEGSÉG

Allograft: a donorból a recipiensbe ültetett szerv

Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Vásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai

ACLE SCLE CCLE SLE SCLE CCLE

Gyermekkori IBD jellegzetességei. Dr. Tomsits Erika SE II. sz. Gyermekklinika

Trombotikus mikroangiopátiák diagnosztikus megfontolása

A fiziológiás terhesség hátterében álló immunológiai történések

Autoimmun vizsgálatok (ML AU)

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok

2. hét. 3. hét. 4. hét

Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

LUPUSZ KVÍZ. Kérdések, megoldások, ajándéksorsolás december 1.

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Immunológia alapjai. Hyperszenzitivitás előadás. Immunglobulin és cytokin mediálta hyperszenzitív reakciók. Allergia. DTH.

Plazmaferezis neurológiai kórképekben. Devic betegség. Dr.Simó Magdolna SE Neurológiai Klinika

AZ AUTOIMMUNITÁS VIZSGÁLATA. dr Gergely Péter egyetemi tanár

Tolerancia és autoimmunitás

A Petrányi Gyula Klinikai Immunológiai és Allergológiai Doktori Iskola (PGKIADI) képzési terve 2014.

Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály

Dr. Nemes Nagy Zsuzsa Szakképzés Karl Landsteiner Karl Landsteiner:

Immunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás

Tantermi előadás. Nagy Viktor Semmelweis Egyetem, ÁOK, II. Belgyógyászati Klinika

SCLEROSIS MULTIPLEXBEN SZENVEDŐ BETEGEK GONDOZÁSA

Dr. Griger Zoltán. DE OEC Belgyógyászati Intézet, Klinikai Immunológia Tanszék

Pszichoszomatikus betegségek. Mi a pszichoszomatikus betegség lényege?

Differenciál diagnózisok, új diagnosztikus és terápiás eljárások a bőrgyógyászatban és határterületeiről az Olimpia évében

Atopiás dermatitis Gáspár Krisztián

Védőoltásokról a célzott terápiák korszakában

Autoantitestek kimutatásának laboratóriumi problémái

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

Átírás:

Lupus napjainkban. Prof. Dr. Zeher Margit DE OEC Belgyógyászati Intézet III. sz. Belgyógyászati Klinika Klinikai Immunológia Tanszék, Debrecen Magyar Lupus Egyesület Találkozója Budapest, 2010.11.27.

A poliszisztémás autoimmun betegségek általános sajátosságai Target autoantigének általános sejtalkotórészek Az autoimmun reakciók patológiai szerepét legtöbbször bizonyítani lehet, a szöveti elváltozások szintén igazolhatók. Multifaktorialis okok Genetikai fogékonyság, Életkorral kapcsolatos hormonális változásoknak, Exogen tényezők (vírusok, baktériumok, gyógyszerek, UV sugárzás, toxicus anyagok, szerves oldószerek stb.) Nagy klinikai változatosság- alcsoportok Szindrómatológiai egység

Genetikai prediszpozíció Kóros regulatív mechanizmusok Fokozott T-sejt help Kostimuláció/citokinek Az SLE patogenezise Epigenetikai tényezők Autotolerancia megszűnése Autoreaktív B sejtek expanziója Iniciatív és trigger faktorok: UV sugárzás gyógyszerek/vegyszerek hormonális tényezők fertőzések IFN-I Kóros antigén Anti-nukleáris és más PDC-k aktiválása prezentáció autoantitestek megjelenése citokin termelés Immunkomplex depozíció ADCC Egyéb Fokozott autoag kínálat Kóros apoptózis Clearance- zavar Célszerv károsodás

Az autoimmun betegségek genetikai vonatkozásai Az autoimmun betegségek jellemzői Definíció Genetikai háttérre utaló adatok a) Családi halmozódás b) Ikervizsgálatok (környezeti tényezők szerepe!) c) Eltérő gyakoriság az egyes népcsoportokban d) Fenotípusos eltérés az adott betegségen belül (klinikai szindrómák) e) A betegség lefolyása során a klinikai kép és a súlyosság változhat (gén-gének működési zavarai és funkcionális következményei) f) Társulási hajlandóság (közös genetikai háttér + betegségre jellemző) g) Eltérő terápiás válasz

a b A monogénes és poligénes autoimmun betegségek kialakulásának modellje Nature, 435/2 June, 2005

Genomiális vizsgálatok megállapításai SLE 40 kromoszóma régió gyanús 8 kromoszóma régió a betegséghajlam kialakítása a) Allélpolimorfizmusok önmagukban nem okoznak súlyos funkcionális immunológiai rendellenességet b) Különböző gének kombinációja hasonló hajlamot teremthet (különböző populációk genomiális vizsgálata

Közös betegség-érzékeny gének autoimmun kórképekben HLADRB1 SLE, RA, MS, T1DM CTLA4 PDCD1 PTPN22 SLE, T1DM SLE, RA, T1DM SLE, RA, T1DM CTLA4 Cytotoxic T lymphocyte associated antigen 4 PDCD1 Programmed cell death PTPN22 Protein tyrosine phophatase Autoimmun betegségek társulása Hasonló vagy azonos genomiális szignálutak Közös terápiás lehetőségek

A Nem Differenciált Collagenosis (NDC) Az autoimmun betegségek kialakulásához általában hosszabb időre, hónapokra, sokszor évekre van szükség. A betegség kialakulásakor az adott autoantigénekkel szembeni tolerancia fokozatosan elvész. Tolerancia elvesztésének folyamata - immunológiai abnormalitások - klinikai tünetek Az autoimmun betegségek kialakulásának folyamatát tehát szakaszokra lehet osztani

FÁZISOK JELLEGZETESSÉGEK Genetikai hajlam + Hormonális és környezeti tényezők Előfázis Immunológiai eltérések klinikai tünetek nélkül Nem differenciált Immunológiai eltérések autoimmun betegség + Klinikai tünetek Differenciált autoimmun betegség Immunológiai eltérések jellegzetes klinikai tünetekkel

Az immunszerológiai vizsgálatok jelentősége a) Diagnosztikai kritérium (a-ss-a, a-ss-b, a-dna, A-PL) b) A betegségre jellemző, de nem diagnosztikai kritérium (Rheumatoid faktor, a-ccp, ANCA)

Mikor indokolt immunszerológiai, autoantitest vizsgálatokat végeztetni? a) Felmerül az autoimmun betegség gyanúja b) Familiáris vizsgálatok c) Populációt érintő szűrővizsgálatok d) Véletlen autoantitest pozitivitások

A szerológiai vizsgálatok eredményei a) Az autoantitest pozitivitás a diagnózist alátámasztja b) Az autoantitest negatív, de a klinikai tünetek alapján a betegség gyanúja megmarad c) A családvizsgálat autoantitest pozitivitást derít ki d) A véletlen pozitivitás ismételve is - pozitív v. - negatív

Mikor indokolt az autoantitest vizsgálat a már diagnosztizált autoimmun betegségben? 1. Az ismert autoimmun betegség mellett újabb autoimmun kórkép gyanúja merül fel 2. Az ismert autoimmun betegség fenotípusában olyan változás figyelhető meg, amely újabb autoantitest jelenlétét feltételezi 3. Amennyiben a betegség aktivációját, recidíváját jelzi 4. Az ismert autoimmun betegség kezeléséhez és a terápiás hatás leméréséhez támpontot ad

Multiplex autoimmun szindróma Leggyakoribb társulások SLE Autoimmun pajzsmirigy betegség (AITD) AITD SS SLE Sjögrenszindróma (SS) SS APS SLE AITD SLE APS

Klinikai tünetek előfordulása a mucocutan, musculosceletális, neuropszichiátriai és lupus nephritises csoportokban. 1.Csoport mucocutan n=119 2. Csoport musculosceletális n=177 3. Csoport neuropszichiátriai n=28 4. csoport Lupus nephritis n=109 Polyarthritis 101 (84,9 %) 177 (100 %) 7 (25%) 97 (89%) Serositis 33 (27,7%) 90 (50,8%) 5 (17,9%) 40 (36,7 %) Vespertilio 61 (51,3 %) 59 (33 %) 3 (10,7 %) 36 (33 %) DLE 56 (51,4 %) 22 (12,4%) 3 (10,7%) 14 ( 12,8 %) SCLE 21 (17,6%) 1 (0,5%) - 2 (1,8 %) Fotoszenzitivitás 63 (53%) 32 (18 %) 6 (21%) 26 (24%) Lupus nephritis 2 (1,7 %) 8 (4,5 %) 4 (14,4 %) 109 (100 %) Carditis 2 (1,7 %) 12 (6,8 %) - 8 (7,3 %) Myositis 3 (2,75 %) 19 (10,7 %) 1(3,5%) 1(0,9%) Alveolitis 4 (3,4 %) 13 (7,3 %) 1(3,5%) 5(4,6%) Pulmonalis 5 (4,2%) 12 (6,8 %) 1(3,5%) 3(2,75%) fibrosis Vasculitis 30 (25,1%) 38 (21,5%) 7 (25 %) 27 (24,7 %) Sicca szindróma 23 (19,3%) 50 (28,2 %) 6 (21,4 %) 14 (12,8 %) APS 19 (16 %) 44 (25 %) 15 (54 %) 25 (23 %) *Tarr T. anyagából

ALCSOPORTOK SLE-BEN Neonatális LE Subacut cutan LE Gyógyszer-indukált LE Időskori SLE SLE szekunder APS-val

Gyógyszeres kezelés I. Steroid: methylprednisolon (Solu-Medrol, Medrol, Methypred) Javallat: akut eset, relapsus neonatalis lupus kezelésére dexamethason 4 mg/die Adagolás: 0,5-1 mg/tskg majd csökkenteni az adagot lassan!! Pulzus steroid: 1 g/3 napon keresztül Mellékhatások!

Gyógyszeres kezelés II. Antimaláriás szerek: chloroquin (Delagil) Javallat: arthralgia, arthritis, bőrtünetek, serositis Adagolás: 250-500 mg/nap Szemészeti ellenőrzés szükséges!

Immunszuppresszív cytostatikumok Methotrexat (Trexan) 7.5-20 mg/hetente, elsősorban ízületi panaszok, vasculitis kezelésére CAVE: csontvelő és máj toxikus Azathioprin (Imuran) 1-2 mg/tskg/nap, többszervi érintettség esetén CAVE: csontvelő és máj toxikus Cyclophosphamid (Cytoxan) 500-1000 mg/m2 havonta 6 hónapig majd 3 havonta 1.5 évig (NIH ajánlás) Javallat: lupus nephritis, alveolitis, vasculitis, KIR érintettség esetén CAVE: csontvelő és máj toxikus

Ag.spec.B-sejt aktivitás gátlás ADCC Co-stimuláció T-sejt aktiváció gátlás Tolerogen Anticitokin Nature Rev Rheumatol, 6, 5547-552, 2010

Újabb immunmodulansok az SLE terápiájában Csoportok Antiproliferatív B-sejt ellenes a, B-sejt deplécó anti-cd20 anti-cd22 Készítmények MMF Mycophenolate sodium b, B-sejt túlélési faktorok anti-blys mab TACI Ig Tolerogen Co-stimulator blokád Anti-citokin Komplement ellenes Nem-specifikus immunterápiák LJP-394 CTLA4-IgG anti-cd40-ligand mab anti-il-10mab anti-tnf- anti-cd5b-9mab IVIG, HSCT

MMF-MYCOPHENOLAT SODIUM Transzplantáció Rezisztens SLE Lupus nephritis Thrombocytopenia, AIHA INOSINE MONOPHOSPHATE DEHYDROGENASE DE NOVO PURIN NUCLEOTID SZINTÉZIS T-B sejt proliferáció Csökken a glomerularis, tubularis és interstitialis sejtek proliferációja Indukciós és fenntartó kezelésre

B sejt target terápia SLE-ben Anti-CD20 Rituximab Anti-CD20 (h) Ocrelizumab Anti-CD22 Epratuzumab BLys Belimumab TACI IgG Atacicept TACI: transmembran aktivátor calcium moduláló cyclophyllin ligand interactor

B sejt tolerizálás LJP-394-Abetimus 4 ds-oligodns anti-dns Anti-DNA felszínén keresztkötés csökken az anti-dna szint Heti adagolás, fenntartó th Csökken a vese-fellángolások száma, Csökken a proteinuria Kombinációs kezelésre?

Costimulator molekulák modulációja I. B B APS Tly kommunikáció-tcr CD40/CD40L (CD154), CD28 / CTLA4, CD80 (B7.1)/CD86 (B7.2) CD40L (CD654), 261 aminosav, II. típ. Transmembran glycoprotein TNF-supercsalád tagja, activált CD4+Tly activált thrombocytákon thrombusképződés CD40 konstitucionalis: Bly, Ma, Dcs B sejtek terminalis differenciálódása plazmasejtté BG 9585 thromboembolia!! IDEC-131 nem volt statisztikailag értékelhető különbség

Costimulator molekulák modulációja II. CTLA4 IgG Abatacept CD28 / CTLA-4 nyugvó aktivált Tly. Mindkettő kötődik az APCs-CD80/CD86 R Az immunválasz down-regulációja Abatacept = CTLA-4R + IgG-CH2-CH3 domén Abatacept+CYC murin lupus nephritis Human vizsgálatok: CTLA-4 + MMF + CS

Anti-citokin terápiák o Anti-IL-10 MAB o Nyílt vizsgálat, 6 beteg, 20 mg 21 napig 6 hó o SLEDAI, Bőr-ízületi aktivitás Anti-TNF terápia Anti-DNS antitestek, kis részben aktív lupus Becsült gyakoriság 15/7700, 7/3800 Anti-TNF + AZA vagy MTX lupus nephritis Fokozott infekcióhajlam

Complement anti CD5 antitest o NZB W egér nephritis F. I. Nem- specifikus immunterápiák IVIG hatásmechanizmus * Fc receptor blokád fagocita sejteken * Citokin termelés gátlása * Patogén autoantitestek inaktivációja (anti-idiotípus) * B-sejtek általi autoantitest termelés gátlás * T-sejt proliferáció csökkenés * Solubilis citokinek citokin receptorok és antagonisták megjelenése IVIg-ben * A stabilizáló cukor gátló hatása R: 0,4 g/kg/hó M: 2 g/kg 2-5 napig SLE: fenntartó, - fokozott renalis dysfunkció nem indukciós - sucrose osmotikus nephrosis o Arthritis, láz, thr, CNS 85%-os javulása

SLE + ASCT 1996 óta 130 140 SLE-s beteget kezeltek Fő indikációk Vese Tüdő Kp-i idegrendszer Csontvelői érintettség Terápia refrakteritás Hatásosság: -SLEDAI 33,2 2,6 3,8 -Steroid th. 35-40%-ban kihagyható -3 éves remissio több 50%-ban gyógyszer nélkül! -Betegségmentes 5 éves túlélés 85 50% Mortalitás: 4-8 %

Lupus és terhesség Fogamzó képesség? Vállalja e a beteg a terhességet? Mikor vállalja? Terhesség alatt milyen gyógyszereket szedhet? Vetélés rizikója? APS társulása, kezelési lehetőségek Magzati kilátások

A gondozás gyakorlata 1. A kezelés alapvető feltétele speciálisan felszerelt belgyógyászati osztály Intenzív terápiás háttér 2. Specializált járóbeteg szakellátás Betegség aktivitáshoz Szervi érintettséghez Évszakhoz Terápiához Adaptált ellenőrzés

Köszönöm a figyelmet!