Dr. Bugár-Mészáros Károly emlékelőadás

Átírás

1 Dr. Bugár-Mészáros Károly emlékelőadás A lupus anticoagulánstól a perifériás érbetegségig Dr. Soltész Pál Szombathely

2 Dr. Bugár-Mészáros Károly Született november 3-án 1927-ben kezdett foglalkozni az érbetegségekkel, azaz az angiológiával 1938-ban a Fővárosi Szeretetotthonok Kórháza, belgyógyász főorvosává nevezték ki ben jelent meg a Az érbetegségek diagnosztikája kór és gyógytana című könyve 1950-ben a fővárosi (Szent) István kórház I. Belosztályának főorvosa lett 1957 és 1973 között Dél-Pest vezető belgyógyász főorvosa volt 1952-ben az orvostudományok kandidátusa 1955-ben jelent meg a Periferiás érbetegségek című könyv 1961-ben megjelent a Peripheriás keringési zavarok című könyve 1961-ben megalapította a Magyar Angiológiai Sectiot 1961-ben Prágában a Világkongresszuson felvetette a Nemzetközi Angiológiai Unió alapító tagjai közé a Magyar Angiológiai Sectiot 1964-ben Angiológiai Unió alelnökévé választották 1981-ben megszerezte az orvostudományok doktora tudományos fokozatot 1981-ben könyveinek és különlenyomatainak két kötetbe időrendben összefogott példányát átadta a Szt. István Kórház könyvtárának augusztus 8-án hunyt el

3

4 155 közlemény I. kötet Capillar microscopos megfigyelések, Skleroderma, Polyarthitises betegek vérkeringése, Thromboangiitis obliterans klinikuma, Verőerek hemodinamikai vizsgálatai, Végtag embóliák elemzése II. kötet Anticoagulans kezelés, Fibrinolytikus kezelés, Diabeteses érbetegség, Beszámolók a Nemzetközi Angiológiai kongresszusokról.

5 Antifoszfolipid antitest kutatások a Debreceni Egyetemen DEOEC III. sz. Belklinika Prof. Dr. Szegedi Gyula Dr. Sonkoly Ildikó Dr. Soltész Pál Dr. Lakos Gabriella Klinikai Biokémiai Intézet Prof. Dr. Muszbek László Dr. Horváth Andrea Rita

6 Az antifoszfolipid szindróma diagnosztikai kritériumai (Revideált Sapporo) Klinikai kritériumok: artériás thrombosis vénás thrombosis habituális vetélés Laboratóriumi kritériumok: antifoszfolipid (apl) antitestek IgG/IgM anti-cardiolipin antitestek (acl) Anti-(β2GPI) pozitivitás lupus anticoagulans (LA) Diagnózis = 1 klinikai tünet + 1 laboratóriumi kritérium

7 Artéria lumen T- és B-limfociták VCAM-1 Akcelerált atherosclerosis Antifoszfolipid antitestek PS PC TFPI tpa Szöveti faktor MMP-áz Makrofág Citokinek Antigén receptor T H 1 T-sejt IFN-γ IL-1 TNF oxldl Antigének oxldl Hő shokk fehérje β2gpi T H 2 T-sejt CD 40 L CD 40 B-sejt anti-hsp anti b2gpi anti oxldl autoantitestek Plakk MMP- mátrix metalloprotein PC - protein C, PS - protein S tpa- szöveti plazminogén aktivátor IL-4 IL-12 Plazma sejt TFPI- szöveti faktor útvonal gátló HSP- hő sokk fehérje IL-6

8

9

10 Artéria brachialis nyugalmi-, és dilatált átmérő mérése digitalizált képanalízissel

11 Artéria carotis intima-media falvastagság (IMT) mérése digitalizált képanalízissel

12 Pulzushullám terjedési sebesség meghatározása (carotis-femoralis PWV EKG kapuzott pulzatilis Doppler módszer) Foot-to-foot method a. carotis ECG t 1 L Tranzit idő (Δt=t 2 -t 1 ) t 2 a. femoralis PWV = L / Δt

13 Az eredő pulzushullám görbe oszcillometriás mérése AIx: 6,44 % ED: 305 ms PWV: 9,79 ± 0,7 m/s AIx 80 : 7 % RT: 106 ms Automatikus analízis AIx : 6,44 % emelkedett PWV : 9,79 m / s optimális

14 A.carotis intima-media vastagság IMT (mm) Augmentációs index Aix (%) Pulzushullám terjedési sebesség PWV (m/s) CD 8 + / IL 10 + sejtarány (%) CD 8 + / IL 10 - sejtarány (%) Szérum IL-4 szint (pg/ml) Pulzushullám terjedési sebesség PWV (m/s) Pulzushullám terjedési sebesség PWV (m/s)

15 111 akut coronaria szindrómában szenvedő beteg antifoszfolipid antitest profilja Gyakoriság ACS-ben Gyakoriság egészségesekben Szignifikancia Lupus antikoaguláns 0 / / 50 NS Antikardiolipin AT 2 /111 1 / 50 NS Anti-β2GPI 16 /111 (14.4 %) 1 / 50 p = 0.02

16 Mortalitási adatok 111 ACS beteg 16 antifoszfolipid antitest pozitív 95 antifoszfolipid antitest negatív 3 beteg hospitális halálozás 6 beteg NS 30 napos mortalitás 5 beteg p= beteg 6 hónapos mortalitás 7 beteg p= beteg

17 Antifoszfolipid ellenes antitestek gyakorisága PAD-ban (n=139) Gyakoriság PAD-ban Gyakoriság kontrollban p Lupus antikoaguláns 3/139 1/50 NS Antikardiolipin AT 30/139 1/50 0,002 Anti-β2GPI 41/139 1/50 0,0002

18 Antifoszfolipid antitest pozitivitással összefüggésbe hozható társuló klinikai manifesztációk PAD-ban LA akl aβ2gpi Coronaria érintettség 1 (NS) 17 (NS) 21 (NS) Cerebrovascularis érintettség 2 (NS) 23 (p<0.02) 33 (p<0.002) Hypertonia betegség 2 (NS) 19 (NS) 19 (p<0.001) Dohányzás 1 (NS) 18 (NS) 27 (p<0.014)

19 Az antifoszfolipid szindrómában tartós anticoaguláns kezelés indokolt Definitív APS + első MVT: warfarin, INR 2-3 Definitív APS + artériás thrombosis vagy visszatérő esemény: INR 3-4 Thrombosis + 1x apl pozitivitás: átlagpopulációval azonos kezelés

20

21 Sklerodermával és polyarthitissel kapcsolatos angiológiai megfigyelések

22

23 ANGIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK AUTOIMMUN REUMATOLÓGIAI BETEGSÉGEKBEN (n = 277) NDC Primer APS Skleroderma SLE RA Sjögren MCTD Kontroll FMD (%) 5,3 3,59 4,99 6,26 4,86 6,51 6,1 8,39 NMD (%) 19,38 14,5 22,27 12,2 19,12 20,34 12,89 17,5 IMT (mm) 0,53 0,72 0,69 0,58 0,62 0,57 0,61 0,58 AIx (%) 0,45 4,44 1,8-36,68 PWV (m/s) 11,59 10,02 9,73 7,96

24

25 Biológiai terápia (rituximab, anti-cd20) hatása az endotél funkcióra Polyarthritisben mg RTX iv. 100 mg MTP iv mg RTX iv. 100 mg MTP iv. p 0,035 p 0, FMD(%) HDL-C(mmol/l) RTX rituximab MTP methylprednisone hét 2. hét 6. hét 16. hét

26 Új irányok a klinikai kutatásban Szelektív aferezis technikák bevezetése Reoferezis Immunadsorptio

27 Reoferezis kezelés száraz macula degenerációban A szubjektív és objektív látásélesség is javult Egyedül tud utazni tömegközlekedési eszközön Homályos látás csökkent Nagyítóval képes olvasni Tud tv-t nézni Optikai koherencia-tomográfiás vizsgálat (OCT) A makula kontúrja élesebb lett Az ödéma mennyisége lecsökkent

28 Diabeteses láb Reoferezis kezelése

29 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!