A 2012/2013. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és megoldásai

Hasonló dokumentumok
Harmonikus rezgőmozgás

a) Az első esetben emelési és súrlódási munkát kell végeznünk: d A

1.9. Feladatok megoldásai

M13/II. A 2005/2006. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. első (iskolai) fordulójának. javítási-értékelési útmutatója

Kábel-membrán szerkezetek

Megoldási útmutató. Elektrosztatika

1. Feladatok a dinamika tárgyköréből

1. Feladatok rugalmas és rugalmatlan ütközések tárgyköréből

36. Mikola verseny 2. fordulójának megoldásai I. kategória, Gimnázium 9. évfolyam

M13/I. A 2005/2006. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. első (iskolai) fordulójának. javítási-értékelési útmutatója

és vágánykapcsolás geometriai terve és kitűzési adatai

2. MECHANIKA-VÉGESELEM MÓDSZER ELŐADÁS (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. ts.) II. előadás

5 = nr. nrt V. p = p p T T. R p TISZTA FÁZISOK TERMODINAMIKAI FÜGGVÉNYEI IDEÁLIS GÁZOK. Állapotegyenletbl levezethet mennyiségek. Az állapotegyenlet:

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje a merev testek kinematikájának elméleti alapjait.

Hőtágulás (Vázlat) 1. Szilárd halmazállapotú anyagok hőtágulása a) Lineáris hőtágulás b) Térfogati hőtágulás c) Felületi hőtágulás

3. Egy repülőgép tömege 60 tonna. Induláskor 20 s alatt gyorsul fel 225 km/h sebességre. Mekkora eredő erő hat rá? N

Általános Kémia. Dr. Csonka Gábor 1. Gázok. Gázok. 2-1 Gáznyomás. Barométer. 6-2 Egyszerű gáztörvények. Manométer

= M T. M max. q T T =

A befogott tartóvég erőtani vizsgálatához III. rész

Parabola - közelítés. A megoszló terhelés intenzitásának felvételéről. 1. ábra

TEHETETLENSÉGI NYOMATÉKOK (kidolgozta: Fehér Lajos) A következőkben különböző merev testek tehetetlenségi nyomatékait fogjuk kiszámolni.

A 2004/2005 tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai és megoldásai f i z i k á b ó l III.

Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)

Oktatási Hivatal. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FIZIKA I. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató

M M b tg c tg, Mókuslesen

feladatmegoldok rovata


a térerősség mindig az üreg falára merőleges, ezért a tér ott nem gömbszimmetrikus.

5. Pontrendszerek mechanikája. A kontinuumok Euler-féle leírása. Tömegmérleg. Bernoulli-egyenlet. Hidrosztatika. Felhajtóerő és Arhimédesz törvénye.

A karpántokról, a karpántos szerkezetekről III. rész

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, október 10.. CHFMAX. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)

Figyelem! Csak belső és saját használatra! Terjesztése és másolása TILOS!

1. Feladatok munkavégzés és konzervatív erőterek tárgyköréből. Munkatétel

Néhány mozgás kvantummechanikai tárgyalása

M13/II. javítási-értékelési útmutatója. Fizika II. kategóriában. A 2006/2007. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny

Oktatási Hivatal FIZIKA I. KATEGÓRIA. A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló. Javítási-értékelési útmutató

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai és megoldásai fizikából. II.

1. ábra. 24B-19 feladat

Szűrési gyakorlat keretes szűrőpréssel.

Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása

perforált lemezek gyártás geometria

A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra

Bevezető fizika (infó), 3. feladatsor Dinamika 2. és Statika

Oktatási Hivatal. A 2007/2008. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. első (iskolai) fordulójának. javítási-értékelési útmutatója

Elektromosság. Alapvető jelenségek és törvények. a.) Coulomb törvény. Sztatikus elektromosság

Lossnay Models: Használati kézikönyv LGH-15RVX-E LGH-25RVX-E LGH-35RVX-E LGH-50RVX-E LGH-65RVX-E LGH-80RVX-E LGH-100RVX-E LGH-150RVX-E LGH-200RVX-E

Horizontális fúziók. Kovács Norbert SZE GT. Mi mozgatja a fúziókat? Szolgáltatások javulása

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, I. forduló, 2003/2004. Megoldások 1/9., t L = 9,86 s. = 104,46 m.

A késdobálásról. Bevezetés

Fizika 1 Mechanika órai feladatok megoldása 3. hét

A 32. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntı - Gimnázium 10. osztály Pécs pont

Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)

3.1. ábra ábra

A 2004/2005 tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai és megoldásai f i z i k á b ó l. I.

Oktatási Hivatal FIZIKA. I. kategória. A 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2. forduló. Javítási-értékelési útmutató

9. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.)

MEREV TEST FORGÁSA RÖGZÍTETT TENGELY KÖRÜL

a Képviselő-testület részére a kerületi mérési koncepció átalakításáról

EGYENÁRAM. 1. Mit mutat meg az áramerısség? 2. Mitıl függ egy vezeték ellenállása?

Kérelmezök vállalják a helyiségrész teljes felújítását, amennyiben azt kedvezményes 4 OOO Ft/m2/év bérleti díj megállapításával vehetik igénybe.

KaVo ESTETICA E30. Szeretni fogja!

2006/2007. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 10. MEGOLDÁSOK

Gyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2)

+ - kondenzátor. Elektromos áram

SZERKEZETEK INDIFFERENS EGYENSÚLYI ÁLLAPOTBAN

1. fejezet. Gyakorlat C-41

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK LENGÉSTANBÓL: A rugóállandó a rugómerevség reciproka. (Egyik végén befogott tartóra: , a rugómerevség mértékegysége:

A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FIZIKA I. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató

SÍKBELI KERINGŐMOZGÁS SÍKBELI KERINGŐMOZGÁS

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória

Kidolgozott mintapéldák szilárdságtanból

Két példa lineárisan változó keresztmetszetű rúd húzása

Makromolekulák fizikája

körsugár kapcsolata: 4 s R 8 m. Az egyenletből a B test pályakörének sugara:

Felső végükön egymásra támaszkodó szarugerendák egyensúlya

Szilárd testek rugalmassága

2. Közelítő megoldások, energiaelvek:

λ 1 u 1 + λ 2 v 1 + λ 3 w 1 = 0 λ 1 u 2 + λ 2 v 2 + λ 3 w 2 = 0 λ 1 u 3 + λ 2 v 3 + λ 3 w 3 = 0

Vektorgeometria (1) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

MEGOLDÁSOK ÉS PONTOZÁSI ÚTMUTATÓ

Mérések állítható hajlásszögű lejtőn

37. Mikola Sándor fizikaverseny 2018 Döntő Gyöngyös, 9. évfolyam Gimnázium. Megoldások


Vogel - blokkszivattyúk LMN / LM sorozat

Három erő egyensúlya kéttámaszú tartó

Tornyai Sándor Fizikaverseny Megoldások 1

35. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny. III. forduló május 1. Gyöngyös, 9. évfolyam. Szakközépiskola

azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra

M13/III. javítási-értékelési útmutatója. Fizika III. kategóriában. A 2006/2007. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Schöck Isokorb Q, Q-VV, QP, QP-VV típus

Mágneses momentum, mágneses szuszceptibilitás

Uponor Ecoflex előszigetelt távvezeték rendszer

A 2009/2010. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és megoldásai fizikából. II. kategória

Csőhidraulika. Szivattyúk k I.

A testek mozgása. Név:... osztály:...

Fizika minta feladatsor

HOGYAN TANÍTSUK KÖNNYEN, ÉRDEKESEN A FIZIKÁT?

-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.

Átírás:

Oktatási Hivata A 0/03. tanévi IZIKA Országos Középiskoai Tanuányi Verseny ásoik foruójának feaatai és egoásai II. kategória A ogozatok ekészítéséhez inen segéeszköz hasznáható. Megoanó az eső két feaat és a 3/A és 3/B sorszáú feaatok közü egy szabaon váasztott. Csak 3 feaat egoására aható pont. A 3/A és 3/B feaat közü a több pontot eérő egoást vesszük figyeebe.. Rögzített, α hajásszögű ejtő síkjára erőegesen erev síkeezt erősítünk. A eez síkja β szöget zár be egy, a ejtő síkjában évő vízszintes egyenesse, ahogy azt az ábra utatja. Hoogén töegeoszású tégatestet heyezünk e úgy, hogy annak szoszéos apjai közü az egyik a ejtő síkjáva, a ásik a síkeezze érintkezzék, aj a hasábot agára hagyjuk. a) Mekkora a hasáb gyorsuása, ha a súróás inenho ehanyagoható? b) Legaább ekkora egyen a tapaási súróási együttható, ha azt szeretnénk, hogy a hasáb ne csússzon eg? etéteezzük, hogy a hasáb egyenetesen érintkezik a feüetekke, ietve, hogy a síkeez és a ejtő anyagi inősége azonos. Megoás. a) Nézzünk erőegesen a ejtő síkjára (ás a fenti ábrát)! A ejtő asó ée az ábrán is vízszintes, és a erev síkeezt ében átjuk. A erev síkeez áta kifejtett nyoóerőt (N ) átjuk nyíként az ábrán. A ásik nyí a nehézségi erő ejtő irányú koponense, gsinα. A ejtő áta kifejtett nyoóerő (N ) az ábra síkjára erőegesen fefeé, íg a nehézségi erő ásik koponense, gcosα, az ábra síkjára erőegesen efeé utat. a) Az erők egyensúyábó a következőknek ke tejesünie: az α hajásszögű ejtő síkjára erőeges irányban: g cos N 0, () a β hajásszögű síkeezre erőeges irányra: g sin cos N 0. () A gyorsuás irányában: gsin sin a. (3) 0/03 IZIKA OKTV. foruó

A (3) egyenetbő a gyorsuásra aóik. a g sin sin (4) b) Az erők egyensúya: Az α hajásszögű ejtő síkjára erőeges irányban: g cos N 0. (5) A β hajásszögű síkeezre erőeges irányra: A β hajásszögű síkeez síkjának irányában: g sin cos N 0. (6) g sin sin S 0. (7) A tapaás/csúszás határán: S μ( N N). (8) Az (5) (8) egyenetekbő a súróási együtthatóra μ sin sin sin cos cos (9) aóik. Aternatív egoás a)-ra: Egyszerűn egutatható, hogy a páya hajásszöge gyorsuás a szokásos a g sin sin -nek aóik. sin γ sin sin, így a, üggőegesen áó, henger aakú tartáy feső részét nehezen ozgó ugattyú zárja e. A ugattyú ozgásakor feépő csúszási súróási erő áanó, nagysága egegyezik a tapaási súróási erő aiuáva. A ugattyú feüete 30 c, töege 3 kg. A küső égnyoás 0 5 Pa. A hengerben evegő van, kezetben a bezárt evegő térfogata 00 c 3. a) Mekkora a aiáisan feépő súróási erő, ha a ugattyú a fent eírt heyzetben inaig ozuatan ara, aeig a bezárt evegő hőérsékete 300 és 360 K közé esik? A henger és a ugattyú tökéetesen hőszigeteő anyagbó készüt. A henger beső faán küöneges bevonat taáható, ai a súróási hőt igen gyorsan átaja a vee érintkező gáznak. Így jó közeítésse tejesü, hogy a ugattyú enyoásakor a súróási hőt egyeü a környező evegő veszi fe, íg a ugattyú fefeé történő ozgásakor a súróás kizáróag a tartáyban évő evegőt eegíti. b) Tegyük fe, hogy a bezárt evegő hőérsékete éppen 300 K. Ekkor óvatosan egy nagy súyt teszünk a ugattyú tetejére, ait fokozatosan eengeünk. Így a bezárt evegő térfogata a feére csökken. Mekkora a súy töege? A hengerben taáható egy 5 W tejesítényű eektroos fűtőtest is, ait azt követően kapcsounk be, hogy a ugattyúra heyezett súyt eengetük. c) A fűtőtest bekapcsoása után ennyi iő úva ozu eg a ugattyú? A fűtőtestet a ugattyú egozuása után is bekapcsova hagyjuk. ) A ugattyú einuása után ennyi iőve kerü vissza a ugattyú az ereeti heyzetébe? Megoás. a) A tapaási súróási erő aiua egyen S. Ha a hőérséket eéri a aiáis 360 K értéket, akkor ez az erő efeé utat, a tapaási súróás a bezárt gáz egnövekeett nyoását eensúyozza. Ha a hőérséket a iniáis 300 K-re csökken, akkor a súróási erő fefeé utat, ényegében segíti a gázt a ugattyú súyának egtartásában. A két határesetben a gáz nyoása S/A értékke vátozik ahhoz képest, aikor egyátaán ne ép fe súróási erő. A ugattyú súyábó is szárazik egy 0/03 IZIKA OKTV. foruó

g/a = N/c = 0, 0 5 Pa nagyságú nyoás ( = 3 kg a ugattyú töege, A = 30 c peig a ugattyú feüetének nagysága). Ehhez a nyoáshoz hozzáaóik a küső evegő p 0 = 0 5 Pa nyoása, vagyis ha ne ép fe súróás, akkor a gáz nyoása p 0 + g/a =, 0 5 Pa. Akaazzuk a bezárt gázra Gay-Lussac ásoik törvényét a két határesetben: 5 S 5 S, 0 Pa, 0 Pa A A 360 K 360 K Az egyenet egoása S/A = 0, 0 5 Pa = N/c, aibő S = 30 N. b) Ha a evegő hőérsékete 300 K, akkor a aiáis értékű, fefeé utató tapaási súróási erő éppen annyira csökkenti a bezárt gáz nyoását, hogy az egegyezik a küső evegő p 0 = 0 5 Pa nyoásáva. Ha a evegőt aiabatikusan térfogatának feére nyojuk össze, akkor a nyoása -szorosára nő, aho = 7/5 =,4, ert a evegő kétatoos gáz. Vagyis a nyoás a súy eengeésekor p 0 =,64 0 5 Pa, ai azt jeenti, hogy a ugattyúra heyezett súy p s =,64 0 5 Pa nyoást ereényez, ai Mg/A aakban fejezhető ki. A ugattyúra heyezett súy töege M = p s A/g = 49, kg 49 kg töegű (g = 0 /s -te száova). Megjegyzés: Ha invégig g = 9,8 /s -te száounk, akkor a tapaási súróási erő aiuára S = 9,95 N 30 N értéket kapunk, íg a ugattyúra heyezett súy töege M = 49,98 kg 50 kg értékűnek aóik. c) Akkor ozu eg a ugattyú, ha a aiáis súróási erő irányt vát, vagyis a bezárt evegő nyoása p = S/A = 0, 0 Pa értékke egnő. A foyaat áanó térfogaton zajik, a közöt hőt így száíthatjuk ki: 5 5 5 5 6 3 Q Cvn T Rn T pv 0, 0 Pa 600 0 30 J, aho a V térfogat az ereeti 00 c 3 -es térfogat fee: V = 600 c 3 = 600 0-6 3. Ekkora hőközéshez a P = 5 W tejesítényű fűtőszáat t = Q/P = 6 s ieig ke űkötetni. ) A ugattyú ozgása közben a nyoás esz áanó (p =,84 0 5 Pa). Azt ke észrevenni, hogy a fűtőszá hője okozza a beső energia növekeését és a táguási unkát. A súróás iatt egnő a táguási unka (oyan, intha a ugattyú ég 3 kg töeget eene fe), azonban a súróás iatt keetkezett hő visszakerü a renszerbe, vagyis a súróási hő is eegíti a renszert. Tehát a tejes hőközésre a következő egyenetet írhatjuk fe: 7 7 7 5 4 3 Q Qsúr. Cpn T Rn T p V,84 0 Pa 6 0 596,4 J, aho a V térfogat az ereeti 00 c 3 -es térfogat ásik fee: V = 600 c 3 = 6 0-4 3. A súróási hőt (a súróási unka eentettjét) az S súróási erő és az y = V/A = 0, ugattyú-eozuás szorzataként száíthatjuk ki: Q súr. = S y = 6 J. Tehát a fűtőszá áta ketett hő nagysága: Q = 596,4 J 6 J = 590,4 J. Ezért a fűtőszáat ég t = Q/P = 8, s 8 s ieig ke űkötetnünk. Megjegyzés: Ebben a speciáis esetben a súróási unka áta ketett hő tejes egészében a gázt eegíti. Ha tehát feírjuk a teroinaika eső főtéteét, akkor a hőközésben is egküönböztethetjük a súróási hőt, és a unkavégzésben is: E = Q+W = Q +Q ( M) g y p V S y. fűtőszá súr. 0 0/03 3 IZIKA OKTV. foruó

Vegyük észre, hogy ebben az egyenetben Q súr. S y = 0. Ez azt jeenti, hogy ha a ozgó ugattyú iatt keetkező súróási hő tejes egészében a gázt eegíti, akkor a súróás nincs hatássa a beső energia egvátozására! Ebben az a furcsaság, hogy a fűtőszá űköése nékü ne ozuna eg a ugattyú, ne épne fe súróás, égis a fűtőszá hője csak a gáz beső energiáját növei, a ugattyút és a rajta évő súyt eei, és a küső evegő nyoása eenében végez unkát, azonban a fűtőszá hőjében nincs benne a súróási unka, ert azt hő forájában visszakapja a gáz. 3/A Vízszintes síkban kifeszített, két párhuzaos szigeteő fonára háro azonos vonaenti tötésse eátott szívószáat heyezünk úgy, hogy egyássa párhuzaosak, a fonaakra erőegesek egyenek. A két széső, rögzített szívószá egyástó vaó távosága, aey ényegesen kisebb, int a szívószá hossza. A középső szívószáat a fonaakka párhuzaos irányban kissé kitérítjük távoságra, aj agára hagyjuk. a) Mutassuk eg, hogy a középső szívószá ozgása közeíthető haronikus rezgőozgássa! b) Mekkora a szívószáak vonaenti tötéssűrűsége, ha T perióusiejű ozgás jön étre? c) Mekkora a szívószá aiáis sebessége? A súróást és a közegeenáást tekintsük zérusnak! Aatok: A szívószá töege = 0,5 g, hossza = 4 c, T = 0,5 s, = 5 c, = 0,5 c. Megoás. Aatok: A szívószá töege = 0,5 g, hossza = 4 c, T = 0,5 s, = 5 c, = 0,5 c. a) A vonaenti tötéssűrűségű szigeteő hosszú szakasza, int tengey körü heyezzünk e egy r sugarú, agasságú hengert és annak térfogatára akaazzuk a Gauss-törvényt! Csak a henger paástját öfik inukcióvonaak. A paást inen pontjában ugyanakkora az eektroos térerősség és erőeges a feüetre. Q ; zárt E r 4 k ; k Er (). r Az egyástó távoságra évő, rögzített szívószáak között középen évő haraik szívószáat ozgassuk e távoságga. Ekkor a ráható ereő erő: 0 k k A tag eett ehanyagoható. 6k A középső szívószára ható ereő erő nagysága arányos az egyensúyi heyzettő vaó kitérésse, és iránya eentétes vee. Ezze beáttuk, hogy a középső szívószára haronikus erő hat, ezért haronikus rezgőozgást fog végezni.. 0/03 4 IZIKA OKTV. foruó

b) A fenti összefüggésbő D eghatározható a ozgást jeező átszóagos rugóáanó * 6k (irekciós erő): D. Hasznájuk fe a haronikus rezgőozgás perióusiejére vonatkozó összefüggést: T. D A D rugóáanót fejezzük ki és tegyük egyenővé a D * átszóagos rugóáanóva: D T * 6k D ; ; * D D ; T 6k ; T k -8 C 5,7 0. 3/B Vízszintes heyzetű, szigeteő anyagbó készüt korong függőeges heyzetű szietriatengeye körü eforuhat. A korongra töegű, hosszúságú, egyenetes töegeoszású és egyenetes τ vonaenti tötéssűrűségű pácát heyezünk úgy, hogy a páca végpontjai és a korong középpontja szabáyos hároszöget akossanak. A páca a eezre egyenetesen fekszik fe, közöttük a tapaási súróási tényező értéke µ. A renszer B inukciójú, függőegesen fefeé utató hoogén ágneses ezőben nyugszik. A korongot az ábra szerint igen kis szöggyorsuássa forgatni kezjük. Mekkora esz a korong szögsebessége a páca egcsúszásának pianatában, ha a páca tötése pozitív? (A páca és a korong közötti eektrosztatikus köcsönhatás ehanyagoható.) Megoás: Vizsgájuk eg az erőket! A feünézeti ábra utatja a rú egy-egy kicsiny arabjának sebességét, és a rá ható Lorentzerőt. Látható továbbá, hogy a Lorenz-erők ereője sugárirányban kifeé irányu. A kicsiny szakaszra ható Lorentz-erő: L v B cos B. () Ezek ereője a páca középpontjában koncentráható, kifeé utat, és nagysága: 3 L L Bcos B, () cos aho fehasznátuk, hogy 3. 0/03 5 IZIKA OKTV. foruó

Noha ne tananyag a gyorsuó koorinátarenszerekben történő ozgáseírás, égis sok tanuó (akár pusztán intuitív óon) akaazza. Az egyszerűség kevéért eőször i is így teszünk. A centrifugáis erő szintén a páca közepében koncentráóik, kifeé utat: 3 C. (3) A tapaási erő úgyszintén a páca középpontjában vehető fe sugárirányban befeé. Ebben a szituációban, ait vizsgáunk egcsúszás fetétee: úgy, hogy tapaási erő feveszi az C kifeé, C S g értéket. L L kifeé, következésképp S befeé utat, tehát a Terészetesen ne fetétenü szükséges a forgó koorinátarenszer iserete. Áó koorinátarenszerben a Lorentz-erő ugyanígy összegezhető, és a súróási erő is ugyanígy aható eg, azonban ezek ereőjének a páca töegének és a töegközépponti gyorsuásának (centripetáis gyorsuásnak) a szorzatáva ke egegyeznie: 3 B g A fetéte tehát inkét egfontoás szerint ugyanaz: azaz 3 S 0 3. 3 B g 0, (5) B g 3 (4) 0, (6) aeynek egoása B B A fizikaiag értees egoás (pozitív szögsebesség) peig: 8 g 3. (7) 8 3 B B g. (8) 0/03 6 IZIKA OKTV. foruó