1.9. Feladatok megoldásai
|
|
|
- Albert Barta
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Eektotechnikai aapiseetek Mágneses té 1.9. Feadatok egodásai 1. feadat: Mennyive vátozik eg a ágneses téeősség, az indukció és a ágneses fuxus, ha egy 1 beső átéőjű, 1 enetbő áó, 75 hosszú tekecstestbe vasagot heyezünk, aeynek eatív peeabiitása 5? B ágneses indukció,5 T, a tekecs áaa 5. ; B,5 T; Φ 5,7 5 Wb, ive Θ N 1,5 6 ; Θ 6 8 ;,75 d π π (1, ) 1,13 ; B 4π 8 1 T; B' B 5,5 T; 8 Φ B 1 1,13 1,13 Wb; 5 Φ ' B',5 1,13 5,7 Wb. B B' B 5,1, 5 T 5 7 Φ Φ' Φ 5,7 1,13 5,7 5 Wb.. feadat: Mekkoa a ágneses téeősség két vezeték közötti feezőpontban, ha a vezetékekben foyó áaok azonos iányban, és ekkoa, ha eentétes iányban foynak? z áaeősség az egyik vezetékben 5, a ásikban 18. vezetékek közötti távoság 5 c. a 4,44 ; e 7, 36, ive ,9 ; π π ,46 ; π π,5 azonos 1 15,9 11,46 4,44 ; eentétes ,9 + 11,46 7,36. Készítette a Centoszet Szakképzés-Szevezési Nonpofit Kft.
2 Eektotechnikai aapiseetek Mágneses té 3. feadat: Mekkoa a enetszáa annak a tekecsnek, aeynek az eenáása 1 Ω, és V-os feszütsége kapcsova a gejesztése enet?, R 1 Θ Θ N N 1 enet, 4. feadat: Mekkoa a ágneses téeősség abban a égagos, 18 c közepes átéőjű tekecsben, aeynek ágneses fuxusa μwb? tekecs besejébe μ 3 eatív peeabiitású vasagot teszünk. Mekkoa esz a téeősség a tekecs besejében? d π 18 π 54,47 c 4 4 Φ Φ B B 78,59 T 54,47 B 78,59 Légagos tekecs: 6, π B 6,54 Vasagos tekecs: v,85, feadat: Mekkoa a ágneses téeősség a vezető feüetén és a vezető tengeyétő 3 c távoságban, ha a vezető átéője 1, és a vezetőben,75 eősségű áa foyik?, , 73 3 π π,5,75 3, 98 π π 3 6. feadat: atáozza eg az aábbi ábán átható vezeték eendezések esetén az és a B pontokban a ágneses téeősség étékét! Készítette a Centoszet Szakképzés-Szevezési Nonpofit Kft.
3 Eektotechnikai aapiseetek Mágneses té , 96 π d π, ,96 + 7,96 15, , 96 π d π,3 d d + d , 43 c B 5, 63 π d π,443 3 d d + d , 43 c B 5, 63 π d 5 π,443 B 1B + B 5,63 + 5,63 7, 96 (d. ába) 7. feadat: Egy zát vasag keesztetszete 9 c, eatív peeabiitása 1 4, az eővonaak közepes hossza 1 c. Mekkoa gejesztés hoz éte a vasban 1 μwb fuxust? Φ 1 B 13,333 T 133, 33 T 9 B 133,33 1, π Θ 1,61 1 1, 61 enet 8. feadat: Mekkoa gejesztő áaa tudunk,5 T indukciót étehozni az ábán átható, áandó peeabiitásúnak tekinthető, négyzet aakú vasagban? Mekkoa a tekecs induktivitása? Mekkoa enegiát táo ez a tekecs? Mekkoa gejesztő áaa vona szükség, ha a vasagban δ -es égést akaaznánk? Készítette a Centoszet Szakképzés-Szevezési Nonpofit Kft.
4 Eektotechnikai aapiseetek Mágneses té B,5 3, 98 v π a + b k c, 4 Θ v k 3,98,4 9, 55 enet Θ 9,55 Θ N 19, 1 N 5 b a 8 4 v 4 c L N 5 4 π k,4 1 1 W L ( 19,1 ) 53,6 95, 51 J 53, 6 9. feadat: z ábán átható, áandó peeabiitásúnak tekinthető, négyzet aakú vasaga készítünk égéses tekecset. Mekkoa a szükséges gejesztő áa étéke, ha Φ 65 μwb fuxust szeetnénk eőáítani? b a 15 1 v,5 6,5 c Φ 65 Φ B B 1T 6,5 B 1 5 7, π B 1 361, 7 v 7 4 π a + b k 4 δ 4,1 49, 9 c Θ k + δ 361,, ,96 Θ 976,5 Θ N 651 N 15 5 v 1 976, 5 enet Készítette a Centoszet Szakképzés-Szevezési Nonpofit Kft.
5 Eektotechnikai aapiseetek Mágneses té 1. feadat: z ábán átható, áandó peeabiitásúnak tekinthető, köaakú vasaga készítünk égéses tekecset. Mekkoa a szükséges enetszá, ha Φ 471 μwb fuxust szeetnénk eőáítani? d π π 3,14 c 4 4 Φ 471 Φ B B 1, 5 T 3,14 B 1,5 6 1, π B 1,5 56, 6 v π a + b k π δ π,3 31, 1 c 6 Θ v k + δ 65,6, , , 55 enet Θ 365,55 Θ N N 344 enet 1, 11. feadat: Zát, hoogén anyagú, áandó 4 c keesztetszetű feoágneses gyűűe két tekecset heyezünk, az ába szeint. Mekkoa feszütség éhető az N 1 enetes tekecs kapcsain, ha az N 1 enetes tekecsben foyó áaot, s aatt,5 apeő egyenetesen 1,5 apee növejük? ( vas közepes hossza 5 c, eatív peeabiitása μ 8.) Fetéteezzük, hogy μ eközben ne vátozik eg. Fetéteezzük, hogy a szót fuxus ehanyagohatóan kicsi. Készítette a Centoszet Szakképzés-Szevezési Nonpofit Kft.
6 Eektotechnikai aapiseetek Mágneses té ágneses kö fuxusát az áa étesíti. ágneses indukció a vastestben: N1 B, aho a vastest közepes hossza. ágneses kö fuxusa: N1 Φ B, aho a gyűű keesztetszete. fuxus egvátozását az áa egvátoztatása okozza. fuxus egvátozása és vátozási sebessége: N1 Φ, Φ N1. Száítsuk ki a fuxusvátozás sebességét! Φ 1,5,5 7 5 Vs 4π ,6.,,5 s. tekecsben indukát feszütséget egkapjuk, ha a fuxusvátozást sebességét egszoozzuk a. tekecs enetszááva: Φ 3 i N 1 1,6 16V. 1. feadat: z ábán egy 1 c hosszúságú vezetőt áthatunk, aey v,5 /s sebességge haad egy B,15 T indukciójú tében. vezető két végéhez egy eenáás csatakozik. vezető sebessége a vezetéke és az indukcióa is eőeges. Mekkoa az u 1 indukát feszütség? Mekkoa áa foyik az áaköben, ha az R eenáás étéke 1 Ω? u i 7,5 V; i 75, ive u i B v,15,1,5 7,5 V; ui 7,5 i R Készítette a Centoszet Szakképzés-Szevezési Nonpofit Kft.
7 Eektotechnikai aapiseetek Mágneses té 13. feadat: Egy tekecsben áa foyik. Mekkoáa ke növeni az áaot 1 μs aatt egy induktivitású tekecsben ahhoz, hogy sakain V indukát feszütség keetkezzen? i i L,1 1 L, feadat: z ábán átható tekecs áaa 64 μs aatt 15 -ó nuáa csökken. Mekkoa feszütség indukáódik a tekecsben?,15 i L 16,8 37, 69 kv L N , 8 π k b a 6 4 v 1 c a + b k 4 4 c 15. feadat: z 5.53 ábán átható áaköben egy induktivitást kapcsounk az g geneátoa. a) Száítsuk ki a vátozás időáandóját! b) Mennyi idő úva áandósu az áaköben foyó áa, és ekkoa a ax áaeősség? c) Száítsuk ki, hogy a bekapcsoáshoz képest 15 s úva ekkoa esz az áaköben foyó áa eőssége? d) Mekkoa feszütség éhető az induktivitáson 15 s etetéve? Készítette a Centoszet Szakképzés-Szevezési Nonpofit Kft.
8 Eektotechnikai aapiseetek Mágneses té datok: g V; R g 1 Ω; R 1 Ω; L ába L 1 a) a vátozás időáandója: τ 1 s. R ( 1 + 1) Ω b) z áaköben foyó áa gyakoatiag 5 τ 5 5 s etetéve áandósu. z áaköben foyó ax. áa eghatáozásához akaazzuk Kichhoff huoktövényét: g ui i ( R + Rg ). kko ax. az áa, aiko az indukát feszütség nuáa csökkent. g ( R + Rg ), g,. R + R 1 1 g + c) bekapcsoás pianatában indukát u i feszütség az áa ugásszeű növekedéséve egakadáyozza. Eia az áa csak fokozatosan éi e az áandósut ax. étéket, aiko az induktivitása á ne fejt ki eenáást az áaa szeben. z időbei vátozást a következő egyenőség íja e: t τ i (1 e ). eyettesítsük be az iset adatokat ( e, 7188 ): t i15 1 e τ, (1 e ) 155,3. d) z induktivitáson éhető feszütség foyaatos csökkenésének függvényét a következő egyenőség íja e: t τ ui i e. eyettesítsük be az adatokat: u i e 4, 46V. Készítette a Centoszet Szakképzés-Szevezési Nonpofit Kft.
9 Eektotechnikai aapiseetek Mágneses té z ába szeinti áakö időáandója 1 s, az áa 5 s idő etetéve gyakoatiag eéi a -es ax. étékét. K kapcsoó bekapcsoása után 15 s-a az áaköben foyó áa eőssége 155,3 -e nőt, az induktivitáson éhető feszütség 4,46 V-a csökkent. 16. feadat: z ábán egy áakö kapcsoási ajza átható, aeyben az induktivitás egy K kapcsoó éintkezőjén át egy feszütséggeneátoa csatakozik. K kapcsoó átkapcsoásáva az induktivitást eváaszthatjuk a feszütséggeneátoó, és ezze egyidejűeg egy R eenáást csatakoztatunk az L induktivitású tekecse. a) Mekkoa R eenáást ke akaaznunk, hogy az indukát feszütség az eső pianatban ne haadja eg a V-ot? b) Mekkoa az áakö időáandója, és ennyi idő úva szűnik eg az i áa a tekecsben? c) Mekkoa az indukát feszütség a kikapcsoás után 14 s úva? d) Mekkoa a ágneses enegia nagysága a tekecsben a kikapcsoás pianatában? datok: g 1 V; Rg 1 Ω; L 1. g 1 a) kikapcsoás pianatában az áa: 1. R 1 Kichhoff huokegyenetét feíva a K kapcsoó átkapcsoásának pianatában: R ui. i ax Ebbő az R eenáást kifejezve: R 167 Ω. 1 L 1 b) z időáandó: τ 6 s. R 167 kikapcsoás foyaata 5τ ideig tat: 5 τ s. c) kikapcsoás után 14 μs-a az indukát feszütség: t 14 τ ui i e e 15, 84V g Készítette a Centoszet Szakképzés-Szevezési Nonpofit Kft.
10 Eektotechnikai aapiseetek Mágneses té d) tekecsben táot ágneses enegia a kikapcsoás pianatában: 1 1 W L 74 W s. Max. 167 Ω-os eenáást akaazhatunk. z áakö időáandója ezze az eenáásétékke 6 μs. foyaat 3 μs aatt gyakoatiag ezajik, ennyi idő után áa á ne foyik a tekecsben. kikapcsoás után 14 μs-a a tekecsen 15,84 V indukát feszütség éhető. kikapcsoás pianatában, a tekecsben táot enegia 7 μw s. Készítette a Centoszet Szakképzés-Szevezési Nonpofit Kft.
1.4. Mintapéldák. Vs r. (Használhatjuk azt a közelítő egyenlőséget, hogy 8π 25.)
Elektotechnikai alapismeetek Mágneses té 14 Mintapéldák 1 feladat: Az ába szeinti homogén anyagú zát állandó keesztmetszetű köben hatáozzuk meg a Φ B és étékét! Ismet adatok: a = 11 cm A = 4 cm μ = 8 I
Elektromosság. Alapvető jelenségek és törvények. a.) Coulomb törvény. Sztatikus elektromosság
Eektomos tötés: (enjamin Fankin) megmaadó fizikai mennyiség Eektomosság pozitív vagy negatív egysége: couomb [C] apvető jeenségek és tövények eemi tötés:.6x -9 [C] nyugvó eektomos tötés: mozgó eektomos
Megoldási útmutató. Elektrosztatika
Megoás útutató Eektosztatka. Meghatáozzuk az E és E téeősség-ektook nagyságát küön-küön (függetenség e) az E = k képet aapján, és beajzojuk a egaott pontokba. Me nkét pontban két eentétes ányú ekto an,
FIZIKA I Villamosságtan
FZKA Viamosságtan D. ványi Miósné egyetemi taná 8. óa Készüt az ERFO-DD-Hu-- szeződésszámú pojet támogatásáva, 4. PTE PMMK Műszai nfomatia Tanszé EA-V/ . Foytonossági fetétee-ét mágneses anyag hatáfeüetén
4. STACIONÁRIUS MÁGNESES TÉR
4 STACONÁRUS MÁGNESES TÉR Az iőben áanó sebességge mozgó tötések ketette áam nemcsak eektomos, e mágneses teet is ket 4 A mágneses té jeenéte 4 A mágneses ipóus A tapasztaat azt mutatja, hogy áamjáta vezetőe
ö ö Ü Á Á Ő É ü ú ü ö Á É ö ú ü ö ö ö ü ö ö ö ü ö ü ö ö ö ö ö ö Í ú ö ö ö ö ü ü ű ö ö ö ö ű ú ü ö ö ű Á É Í Ő É É Á Í É Á Í Í Á ü ö ö ü ö ö ü ú ű ú ú ü ö ö ö ű ú ö ú ö ü ú ö ö ú ö ü ü ú ú ü ú ú ö ö ö
A tapasztalat szerint a Faraday-féle indukciótörvény alakja a nyugalmi indukcióra: d U o Φ
4 Nyuami indukció Faraday-fée indukció törvény, interáis és differenciáis aak Szoenoid tekercs önindukciós eyütthatója Máneses mező eneriája és eneriasűrűsée Huroktörvény átaánosítása eyeten hurok esetében
MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ
Egy vezetéket 2 cm átmérőjű szigetelő testre 500 menettel tekercselünk fel, 25 cm hosszúságban. Mekkora térerősség lép fel a tekercs belsejében, ha a vezetékben 5 amperes áram folyik? Mekkora a mágneses
Az elektromágneses indukció
TÓTH A: Eektromágneses ukció/ 4 Az eektromágneses ukció Eektromágneses ukció néven azokat a jeenségeket szokás összefogani, ameyekben egy vezető hurokban mágneses erőtér jeenétében a szokásos teepek nékü
1. ábra. r v. 2. ábra A soros RL-kör fázorábrái (feszültség-, impedancia- és teljesítmény-) =tg ϕ. Ez a meredekség. r
A VAÓÁO TEKE É A VAÓÁO KONDENÁTO A JÓÁ A soos -modell vizsgálata A veszteséges tekecs egy tiszta induktivitással, valamint a veszteségi teljesítményből számaztatható ellenállással modellezhető. Ez utóbbi
3. MOZGÁS GRAVITÁCIÓS ERŐTÉRBEN, KEPLER-TÖRVÉNYEK
3. MOZGÁS GRAVIÁCIÓS ERŐÉRBEN, KEPLER-ÖRVÉNYEK 3.. Eőobéma M nyugsik a oigóban és m ennek gavitációs eőteében moog. Miyenek a mogások? F = G m M m = gad A F = gad G M m A=G M m A megodásho, a mogások eeméséhe
A Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere :
Villamosságtan A Coulomb-tövény : F QQ 4 ahol, Q = coulomb = C = a vákuum pemittivitása (dielektomos álladója) 4 9 k 9 elektomos téeősség : E F Q ponttöltés tee : E Q 4 Az elektosztatika I. alaptövénye
A Coulomb-törvény : 4πε. ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) elektromos térerősség : ponttöltés tere : ( r)
Villamosságtan A Coulomb-tövény : F 1 = 1 Q1Q 4π ahol, [ Q ] = coulomb = 1C = a vákuum pemittivitása (dielektomos álladója) 1 4π 9 { k} = = 9 1 elektomos téeősség : E ponttöltés tee : ( ) F E = Q = 1 Q
Vasmagos tekercs önindukciós együtthatója
Vasmagos tekecs önindukciós együtthatója engeteg fizika tankönyvben és képetgyűjteményben [] szeepe aapvető összefüggésként, hogy egy hosszú, egyenes tekecs önindukciós együtthatóját a következő képet
Hőterjedési formák. Dr. Seres István. Fizika I. Hőterjedés. Seres István 1
Dr. Seres István Hőterjedés Seres István http://fft.szie.hu HŐAN Hő terjedési formák: hőáramás hővezetés hősugárzás Seres István http://fft.szie.hu HŐAN Hőáramás Miért az abak eé rakják a radiátort? Miért
VASMAGOS TEKERCS ÖNINDUKCIÓS EGYÜTTHATÓJA
8 ába Szappanhátya aakja, ha a mozgatható, hamadik pont 20 -ná nagyobb szög aatt átszik ven ismenek: ha adott háom fau, hogyan ehet ôket egy útháózatta összekötni, hogy ez a egövidebb egyen? R Couant és
í ü Ó Ö Ö ó Ö í ú í ó ó ó í ü í í í ó Ö ó ü í í ó ü í ú ó í í í ü ó í ó í ó ó ü ü ó ó ó ű ű ó í ó í ó ó ű í í ű Á
ó Ö ü ü ó Ó Ö í ó ó ó í ó ó Ő ű í í í ó í ü ó í ó ó í í Á í ó ü í í ü ü ű í ó Ö ü ó ü ó ó ó ü ü í ű ű í í ű ü í Ú í í ü Ó Ö Ö ó Ö í ú í ó ó ó í ü í í í ó Ö ó ü í í ó ü í ú ó í í í ü ó í ó í ó ó ü ü ó ó
EGYENÁRAM. 1. Mit mutat meg az áramerısség? 2. Mitıl függ egy vezeték ellenállása?
EGYENÁRAM 1. Mit utat eg az áraerısség? 2. Mitıl függ egy vezeték ellenállása? Ω 2 3. Mit jelent az, hogy a vas fajlagos ellenállása 0,04? 4. Írd le Oh törvényét! 5. Milyen félvezetı eszközöket isersz?
Rugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai
Rugalmas hullámok tejedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai Milyen hullámok alakulhatnak ki ugalmas közegben? Gázokban és folyadékokban csak longitudinális hullámok tejedhetnek. Szilád közegben
X. MÁGNESES TÉR AZ ANYAGBAN
X. MÁGNESES TÉR AZ ANYAGBAN Bevezetés. Ha (a külső áaok által vákuuban létehozott) ágneses tébe anyagot helyezünk, a ágneses té egváltozik, és az anyag ágnesezettsége tesz szet. Az anyag ágnesezettségének
ü ö Ö ü ü ö ö Ö ü Ü ö Ö ö ó í ö ö Ő ü ö ó í ü ö ó í ö Ö ü ü ö ö Ö ü ö ö ó í ó ö ú ö Ö ú ü
ö ü Ő Ö ü ö ü ó ü ü í ü ó ö ö ö ü ö ö ü í ü ü ü ö ó ü ö ü ú ö ö ö Ö ö ó í ó ü ö Ö ó ü ó ü ü ó ü ö Ö ü ü ö ö Ö ü Ü ö Ö ö ó í ö ö Ő ü ö ó í ü ö ó í ö Ö ü ü ö ö Ö ü ö ö ó í ó ö ú ö Ö ú ü ü ö ö ö Ö ü í ü ö
ε = = Nyugalmi indukció, a Faraday Lenz-törvény
TÓTH A: Eektromágneses ukció/ Nyugami ukció, a Faraday enz-törvény Az evégzett kíséretek aapján sejthető, hogy egy nyugvó vezető hurokban étrejött ukát áram a mágneses ukcióvektor nagyságának vátozásáva
Az elektromágneses indukció
TÓTH A: Eektromágneses ukció/1 1 005040 Az eektromágneses ukció Eektromágneses ukció néven azokat a jeenségeket szokás összefogani, ameyekben egy vezető hurokban mágneses erőtér jeenétében a szokásos teepek
ő ó ű í ú é é é ö é é ő ü ű Ö ő é ő ű é é ő ó ü é é Ő í í ó ö ó é ö é ő ű ö é é é ö é í é é é ő é é é ő é é ű ö é é Ó Ó é é é ó í ü ú í é é é é é í ö
ó Á ú í é é é ö é Ö ő é é ő é ű ó ö é é é é é é ö é é é é ú ö é é é é ő é ő é ö é í ó é é Ö é ö é é ő é é é é ö ő é é é é é Íé ő ö é é ő ő é é í é ó ö ő é é é ó ö é é í ő ö é ú ö ö é ó ó Á í ü ő ö é ü
ö ü ü ö ö í Ö Í ü ö ü ö ü Á Á í ö Í í Í ö í Í ö Í ü üí ü ö Í ű ö í í
É Á É Á Ó Á É Ü Ú ö Ó ö ü ú ö ö ö ö ö ö ü ö ö Á Á É üí ö ö ü ü ö ö í Ö Í ü ö ü ö ü Á Á í ö Í í Í ö í Í ö Í ü üí ü ö Í ű ö í í ú ö Ó ö ö ö í ö ö ü ö í ö í í ö Í ö ö ö Í ö ö í Ó í ö í í í ö ö Í Ő í ö ö ö
INTERPRETATION OF MAXWELL S WORK BASED ON UNIFIED THEORY OF ENERGY (UNITHE)
INTERPRETTION OF MXWELL S WORK BSED ON UNIFIED THEORY OF ENERGY (UNITHE) MXWELL MUNKÁSSÁGÁNK ÉRTELMEZÉSE Z EGYSÉGES ENERGI ELMÉLET (UNITHE) LPJÁN D. Fekete Gábo Unesty of Mskoc Depatent of Eectca and Eectonc
É í
É Ő É í í ő í ü í ü í Á Á Ü ö ü í í ú ő Ü ü ö í ö ö ü ö ő ü ö Í ö ű ü ü Ú ö í ú Ü ö ö ú Í ö Ü ú ü ö ö ö ö ő Ü ő ü ű í ü ö í í ü ö ő ő ő ö ö É Í É Í Á Ü ú ü ő í ű ő ö Í í ú í Ü Í ő Í Ú Ü ő í ű í Ü ű ő Ü
Hőtágulás (Vázlat) 1. Szilárd halmazállapotú anyagok hőtágulása a) Lineáris hőtágulás b) Térfogati hőtágulás c) Felületi hőtágulás
Hőáguás (Váza). Sziárd hamazáapoú anyagok hőáguása a) Lineáris hőáguás b) érfogai hőáguás c) Feüei hőáguás 2. Foyékony hamazáapoú anyagok hőáguása. A víz rendeenes visekedése hőáguáskor 4. Gázok hőáguása
és vágánykapcsolás geometriai terve és kitűzési adatai
Módosított összetett koszinusz átenetiíves kitérő és vágánykapcsoás geoetriai terve és kitűzési adatai iegner Nándor egyetei tanársegéd Budapesti Műszaki és Gazdaságtudoányi Egyete Út és Vasútépítési Tanszék.
ó í ú ő ó ó ü ő í ú ó ü Ö Í ö ő ü ö ö ó ő ü Ü ö Ö ö ü ó ü ú ö Ö í í ő ö ü ú ü ü ó í ő ő ü í ü É ő ő Í ö ö ó ő ó ó ő ü ö ü ő ó ő ő ö Ö ő ü ő ő ő ü ö ö
ő ö ü ú Ö ő ü ü ő ő ó ő ő ö ö í ő ü ő ő í ü ó ü ő í ú ü ő ó ő ó ú ö ü ő ü ő ő ő ü ő ó ő ü ö Ö ő ü ö Ö ő ü ú ü ö ő Í ő Í ú Í ü ő ó ü ö ü ő ó ő ü ő ó ü ő ó ó í ú ő ó ó ü ő í ú ó ü Ö Í ö ő ü ö ö ó ő ü Ü ö
í ü ü ú í ü ú ú É Á í ű Á ú í ü í Ő Ű í Ó ű í ü í ű Ú ú É í ü í í
Ő Ö ü Ö ú í Á í É ú í ü í ü ü ü í ü í ü í í ú í Ó ü í ü ü ú í ü ú ú É Á í ű Á ú í ü í Ő Ű í Ó ű í ü í ű Ú ú É í ü í í í í ü ű í ű í ű Ú í Á Á ű ú í í í ú Ő ü í í ü í Ú Ü É ü í ü í É í í Á í É ú ü í í í
ő é ü Ó Ó ö é Ó Ó ú Ó ö é é í é ü í é ü í ö éí íé é é é é í ő í é é é é ő ö ö é é ü ú ö é í é ü ú ő é í é é é é é é ő é é é é é é é ő é é é é Ó Ó é ü
é ú Ö Ó é ú é é ú ö é é ő é é é ő ü é é é ö é é ő é ő é é é é é ű í ö é í é é é é é ö ö é ú Ó ő Ó ő í ü ő ü é é ü í ő é é ő ő é é é í ő í é é é é ő ü é é é é ö ő é ő Ó ő ö é ő ő ő í é ő é é Ó ö é ő ő é
Makromolekulák fizikája
Makomoekuák fizikája Bevezetés Az egyedi ánc moekuaméet, áncmode a konfomációt befoyásoó tényezők eoszások Poime odatok köcsönhatások eegyedés fázisegyensúy Moekuatömeg meghatáozás fagyáspontcsökkenés
ö ú ó í ö ó ó ö ü ö ü ó í ö ü ö ú ü í ó ö ú ö í ú ó ó í í ö ú í ó ü ó ü ó ó í ó ú ó í Ő ü ö ü ö ö ö ö ű ű ö í ó í í ö ű ó í ó
ö Ü Ö Ö ó í í ü ü ö ö ü ö Ö ö ó í ö ö ö ö Ö ö Ö ű Ü úí Ő ö ü ü ú Ö Ö ö í ó ö ö ü ű ö ó ö ö ó ö ü ó ö ö ú ó í ö ó ó ö ü ö ü ó í ö ü ö ú ü í ó ö ú ö í ú ó ó í í ö ú í ó ü ó ü ó ó í ó ú ó í Ő ü ö ü ö ö ö
Á É
Á É ű Á Á ő Ó Á ő ő ő ü Ő ő Á Á Á ü ű ü ü ű őí ő ü Ú Á ü ő í Ö ü ü ű í í ü ő ü ú ü ü í ű ű ü í Á Ü Ó ú Ó Á Ó Á Á Ö Á Á í ü í ííí í Ó ú ű ő ő ő ő ő í ü í í ő ő ú ű ő ő ő ő ú ő ő ő ü ő ü í őí ő ő ő í ű í
ó í ó é é ó ö é ö ű ó é é é á é é é ú ő é á é ó ö á é é é é á á ö ú ő é é í é á ő é ú Ö í ö á á ú é é á á ö ú ő é á á á é é ó ö ú ő é ö ű ő é ő ó ű ő
ó ú á á ő é ó ó ó á é é á é ú á Ö á á ú ó é á é ó ö á ö é é é é é é é ő é ő ú á ö ö ű ő é é ó ö á á é é ő é ö é é ö ö ó É é ö á ú á í á é ó é ú Ö ö á á ú é é á é á é ú é é á ö á é ö é é ó á á á ó ö ú ő
Í Ó É ö ű ö ű ú Ú ú ö ú ű ű ü í ö ö í ö í í í í ö í í ö ÍÍ Í Í Í í ü í í ü ú í í ú í Éí ü ö ü Í í ö í í í ü í ú í í ü í í ö ű í Í í í ú í í ö ö í í í Ü ü í ö í í ú í í ú í í í í í ö É í í í ú Í í ú í í
ÉÍ ü ő ö ű í ő ö ú í Ö Á ü Í ö ö Ö Ö ü ű í Í í Ö íí Ö Ö ő ő ő í Ő ö Í ö Ú ö ú ö Í Ó ö í í
ő ö ő ű í ö ú ö ü ü Í ü ü ü ü ő ü Ú Ü Á ő Í ő í ö ÉÍ ü ő ö ű í ő ö ú í Ö Á ü Í ö ö Ö Ö ü ű í Í í Ö íí Ö Ö ő ő ő í Ő ö Í ö Ú ö ú ö Í Ó ö í í ő ö ő ű í ö ú ű í í í í Í í Ü ű í Ü Í Í Í Ö Ú É úí ű ÉÍ Ö í í
Í Í Í ű Í ö Ú Ú ö ö É ö ö Í É ö ö ő Á Ö ő ő Ü Í Í É Í Í É Í ö ú ö ú ö Í Á Á Ö Í
ÍÜ ű Í Í Í Í ű Í ö Ú Ú ö ö É ö ö Í É ö ö ő Á Ö ő ő Ü Í Í É Í Í É Í ö ú ö ú ö Í Á Á Ö Í Ú ö Í Á ű Í ö Ü Í Í Í ű Ú Í ő ü Í ö ő É Í É ü ÉÍ ő Ü Ú É Í ő Í ű ü Í É Ü Ü Í Á Á Í Ü Í É Í Í É É É öí Í Í ö ú Í ú
***Megjegyzés: Képlettár a félév első feléhez:
***Megjegyzés: Ez egy rövd összefogaó a 17 tavaszában eadott anyagró, nem 1%-os, 1- apró rész hányzk beőe, etve jópár magyarázatot, és evezetést nem tartamaz, vaamnt érdemes kegészíten a szükséges ábrákka,
í í ü ó ó ő ó ö ő ú ü ú ú ó ö ö ó ö ő ó ü ó í ö ő ú ó í í ü ü ú ü ő í ü ő ú ő ü ű ó í ö ö í ó ő ú ü ó É ó í ü ó ó í ü ó í ó ü ó ú ö ü ö ú ó ö öí ő ü í
ú ő ő ü ü ó ü ó ó ó ó ö ó í ő ü ö ö ü ö ö ó ó ó ö ó ó ó ó ö ó í ó ő ö ó í ő í í ö ü ú ü ö ő ü ő ü ú ó ö ő í ó ő ó ó ó ö í ö ö ő ó ó ö ü ö ó ó ö ő üí ó ö í í ő ö ó ü ó ő í í ü ü ö ó ó ö í í ó ő ó ó ő ü
Í Í Í Í Ó Í Í Í Í É Í Ú ű É Á ű ű Ú É ű ű ű É Í É Á Í Í Ő Á É Ú ű Í Í ű Í Á Í Ü Á Á Í Í Í Í Í ű Í ű Ü Í ű ű É Á É Ú Á Ö Í Á ű ű Á É É Í Í Í Í ű É ű ű Á ű ű É É É ű Ü Í É Í ű Á É É Í Í Í ű Ö Ö Í Á É Í Ü
AZ ELEKTROMOSSÁG FELFEDEZÉSE A VILLAMOSSÁG HATÁSAI I. TÖLTÉSHORDOZÓK A VILLAMOSSÁG HATÁSAI II. Jele: Q. Gyanta (borostyán) = η λ ε κ τ ρ ο ν
Z ELEKTOMOSSÁG FELFEDEZÉSE Gyanta (borostyán) η λ ε κ τ ρ ο ν VLLMOSSÁG HTÁS. VLLMOSSÁG ELEKTOMOSSÁG ÉS MÁGNESSÉG Eőnyei: a viamos energiát eektromos vezetéken egyszerűen és tisztán ehet száítani, és más
é á áí ő ö é á á á á á á á á é ő ú í á á á é á á ö é é ö é őí á é é í é é ó ö é é ü é é é ő á ű ö é é é é é ű é ö é é á ú á é é í ő ö ö é á ó é é í ő
Ó É ö ó É é ö í á ó á é é é é ü ó á ó ó á ó é í é á ő á ő é ü é ú á á í é á é ő ő ö é á í á ó é ö é ö é ő ó ú é é á á ő é é í á ó ö é é é ó é é ö é á á ő é ö ö á é é í ű ö é á ó é ö é ő é á á é á á ó é
Harmonikus rezgőmozgás
Haronikus rezgőozgás (Vázat). A rezgőozgás fogaa. Rezgőozgás eírását segítő ennyiségek 3. Kapcsoat az egyenetes körozgás és a haronikus rezgőozgás között 4. A haronikus rezgőozgás kineatikai egyenetei
ú Ó ű Ó Ó ű ű ű ű ű ű ú ú Í ú Ö ú Á Ö ú ú ú Í ű ű ű ű ú ű ú Í ű Ú Ö ű ú Í Í ú ű ú ű ú ú ú ú ű Í ú Í ű ú ű Í ű ú ú Ú ű Á Ü ű ú ú ű ű ú Í ú ú É Í Í ú ú ú Í ú Ó ú ű ű Í Í ű ű Á Í ú ú Í Ö ű Ú ű Ó ú ú ú Ö ú
Á Á Í Á Ú Á ő í í ö í í í ö ö ő ü ö í ö ü ö üí ő üí í ő ő ú ö í ö ú í í ő í í ö ú ű ö ú í í ú Í ö ú í í ő í Í ő í ö ú ű í Á Á Í Á ö ö í í í í í Ő É Ú Ú Í É Á ü ő ö ő í ö ö Á ö Í É ö ö É Ö É í ő Ö Ö Í Á
ö Ö ü ö ü ö Ö ü ú ü ö ö ö ü ü ü ó ó ó í ö í ö ü ö ö ö í ö ü ö ö ö ü í ó ö ó ö ö í í í ü í ó ü ö í ó ö ö ü ü ú ó ö ö ó ö í ü ű ö ó ú í ö ű ö ű í ö ú ó ó í ó í ö Ó í ú Í ö ü Ö ű ű Ö í ú ó ö í ú ű Ö ö ö ö
íí ú Í í Ó í í ó ó í ó Ü í ü í Í í í í ü í í í í í í í í í í ó í ó í ű í ó ü ó ó ü ű Ü Ú Í Ö ó ó ű í í í í ó Ő ó í í ó í ó í í í ü ü ó í ü ü ó í ü Ó í ó ó ó ú ó ü í ó ó í í í í í í í ó ü ü üí Ü Ü í Í ü
Á Ő É É ó ó ó ó ó ú ó ű ó ú Í Í ó Ö Á ó ó ó ó Í ó ó ó ó Í ű ó ű ű ó É ó ű ó ó ű ó ű ó ó ú ü ü ó ó ó ó ü ú ó ú ó ú ú ó ú ó ó Ú ó ó ú ú ű ó ú Á ü ú Í Ú ű Ú Ö Í Á Á É Á Á Á É Ó ó ó ó ú ó ó ű ó ü ó ó ó ó ó
Á Ö Ú Á É É Ő ú ü ú ú ű Ü Ö ü ÚÍ ü ü ú Ü Ü ú ú ú Ó ú ú ú ű ú ú ű É ú ü ü ü ü Ü ü ü Ü ű ű ű ű ú Á Á Á Á Á ú ű ü ű Ü ű ú ű ü ű ü ű Ö ú Ü ű ú Ü É ű ü Ü ü ú Ü ú ú ú ü Ü Ü ü ü ú Í ü ü ú ü Á ü Ü ű ű ű ü ű É
Ü ü ü ű ü ű Í ű ü ü ü ű ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ű Í ü ü ü ü ü Í É Á Á Í É Á Á Á Á Á Á Á Á Ó ű Á ű É É Á Á Á Á Á ű ü Á Á Ó Ó ü ü ű ü ű ü ü ü Í ű Í ü Í Í ü ü Í ü ü ü ü ü ű ü ü ü ü Í Ó É Ü Í Á ü ű Í ü Í Á Á
ö Ö ö ó í ó ó í ö Ö í ö í ü ó ö Ö ö ö Á ö ö ö ö Ö ö ö ö ö ó ó ó ö ö ö ü ü ö ö ü í í í í ú ö ö ö ö í ö ö ó í ö ó ö ú ö ü ü ü ö ö í üí ö ö ü ó ö úí ö ó ö ó í ö ó í ö í í í ü ö ó ó ó ó ó ö ö í í ü ó ö ö í
Ö É Á Ú É É É É Í Ü Ü Ő É ö É ö á ö í ü ü á á á á í á í á ö á á á á á á á í á á ö á á ö á á á á Á ö á á á ö í á ö á ü ö á ö í ü ü á Ő í á ö í í Ü á ü ö ö ü á á á Í á í á á ü ö íí á á í á á á á á í ü ö
ö ü ö Ö ö ö Ö Á ö ö ö ö Ö ü í ö í í ú ú í ö ü ű ü ú í ü ű ö ö í í ü í ü í ü ü ű Á Á í Ú í ú ú í ö ü ö ö ö ö ü ö í ü í ö ü í í í í í í É ú ú É ü ü ű ú ú ö ü ö ü í í ü ö ü ú ú í ü ö ü ö ö ö ö ö ö ö Á ö Ö
Í Í Í Á É É Í Ó Ó Í Á Á É Á Á Ö É Á Ö Á Á Á Í É É ű Í ű É É Ű Á Á Ó Á Á ű ű É Í Á Á Í Í É É É Á Ó Á Á Ó ű Í Á Á ű ű ű ű Á ű Í ű ű É Í Í Í ű ű ű ű Í ű ű ű ű ű ű Í É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É Í ű Í Í Í Ü
ű ű Í ű Í Á ű ű Á É Á Á Á Á É Á Á É Ó ű Á Ő Ó É É É Á Í Á É Á Á Á Í Á É Á Ó Í Í ű ű ű Í Í ű Í ű Í Í ű Í Í ű ű ű Í ű ű ű ű ű Í ű ű Í Í ű Á Á ű ű ű ű Í ű Í ű ű ű ű ű Í Í ű Í ű ű Í Í Í É ű Í ű ű ű Í ű Í ű
Ö í Ö Ü Ü í í ü ü í í í Ó Í í í í Ó í í íí Ó íí ü ü í í Á íí í ü Ü Ó Ü í í í ü í ü í í í í ü ü í ü í í ü ü ü í í í í ü í í í í í Ö í í ü í í ü ü ü Ó Ó ü í í í í ü ü ü Ö ü ü Ö í í í í í Ö ü í í í ü í í
ú Ó Ö Ó ű Í Ó ú Í Ü Í Í Í Í ú Í Í Ú É Í Í Ü É Ü Ö Ü ú Í Í Í Í Í É Í Í Í Ó Í Í ú Í ú Í Í ú Ü Í Ü Í Í Í Í Ü Í Í ú Í Í Í ű Ú Í Í Í ú Í ú ú ú ú ú É Í Í Í Í ú Í Í Í Í Í Ü Í Ü ÜÍ ú ú Ú ú ú Í ű Í ú Í Ú Í ű Í
ü ű ü ű Í ű ü ü ü ü ü ü ü ű ü ű ű ű ü ű ü ű ü ű ü ü ü ü ű ü Í ü Ü Á É Í Á Á Á É Á Á Á Á Á Á Á Ö Á Í ű Á É Á É É É Ú ű É É Ú Á Í Á Ő Á É Ú Á Á Á Á Á Ú Á Á ű É Ó Á É É Ú Ő Á ü ű ű ü ű ű ű ű ű ű ü ü Ú ű Í
Ö ü Ö ü ü ü í í ü í ü ü ü Á í ü ü í ü í ü ü ű í Ö ü í í í ü ü ű í ú í ü ü í í Á Á ű ü í í í í í ű í í í í ú í ü í í í ü ű í ű ú í ü ü í ű í Á ü í ü ü í Á Ö ü ü ű ü í ü ú ü Á ú ű ü ü ü ű Á Ö ü ű Ö í í ü
Á Á Á Ó É ö ó ő ó ő ő ő ó ó ó ú ő ö ü ő ó ó ó ó ó ő ó ü ö ö ó ü ő ó ű ó ö ó ó ó ö ő ö ó ó ü ő ö ő ő ü ő ő ő ő ő ó ű ú ó ő ő ö ő ő ü ő ő ő ú ö ö ü Ü ú ö Í ó Ú ó ö ó ő ó ő ű ó ú ú ő ü ő ő ú ö ő ö ú ó ö ó
1. feladat R 1 = 2 W R 2 = 3 W R 3 = 5 W R t1 = 10 W R t2 = 20 W U 1 =200 V U 2 =150 V. Megoldás. R t1 R 3 R 1. R t2 R 2
1. feladat = 2 W R 2 = 3 W R 3 = 5 W R t1 = 10 W R t2 = 20 W U 1 =200 V U 2 =150 V U 1 R 2 R 3 R t1 R t2 U 2 R 2 a. Számítsd ki az R t1 és R t2 ellenállásokon a feszültségeket! b. Mekkora legyen az U 2
ö ü ü ö Ő ü í ü í ü ö ö Ö ó ö ö ö ö ó ö ö ö í ü í Ő Ü ü ö í Á í ü ü ü ö ű ú ö ö ü í Ü Ő ü ü ó ó ó ó í í ó í ö ú ü ü Ö Ö ű ó í ó ó ü ú ü ü ö í ó Ő Ü ó
ö ö Á É ü Ő Ö í ü í ü í ó ó ó í í ó í ö ú ü ü ö ö ű ó í ó ó ü ú ü ü ö í ö ü ü ö Ő ü í ü í ü ö ö Ö ó ö ö ö ö ó ö ö ö í ü í Ő Ü ü ö í Á í ü ü ü ö ű ú ö ö ü í Ü Ő ü ü ó ó ó ó í í ó í ö ú ü ü Ö Ö ű ó í ó ó
ő ű í ő ú í í Á ű í ő ő ő ő í É í í ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő
Á ő ő ű í ú ő ő ő ő í í í ő ő ő ő í ő ő ő ű í ő ú í í Á ű í ő ő ő ő í É í í ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő í ő ő ű í ú í í ű í ő ő ő ő í ő ő ő ő í ő ő ő ő í É í í í í ű ő í í ő ú ű í ú í
ő í ö ü ö ő ő ü ö ü ő ő ö ö ö ü í ő ö ö ü í í í ü ő ő í í ú í ő
í ő í ö ü ö ő ő ü ö ü ő ő ö ö ö ü í ő ö ö ü í í í ü ő ő í í ú í ő í ő É ö ü ö ő ü ü ű ű ő í ö ö ű í ö ő ő ü ő ö ő ő ö í ö ő í üí ú í í ű ű ő ú ö ő ű ő í í ő ö ő ő ö ő í ú ö ö Í í ű í ú ü ö ö Ú ö í ő ö
á é é é é é é é é á é é é é á ú ó é ő á ő á é ű é á ó é é ő é ú ő á é é őá é é é é é é é á ő ö ő ö é á é ő é éé é é é á ő á é ő é á ó á ú á á é á é őí
é é í á é é á é ő é ú ó ő é é í ő á é ő ő é ö á á ó í ú á á á é é á é é í é é é ő á á á é ö é é é á é é í é á á é á é á á í é é á á é á é ö é é é é é ü é á é é ö á á á é é é é ő é é á ú ű é á é ő é é ü
Ó á í á ő Í í ű á űí ű í í íá ű á ű í í íá íáá á í áí á ű ő ő á ú í á á ő á ő ú á á ö ő ő á ő í á ö á á ó ő á á ó í á á á ő í Á á ő á ő ó í á á á ő á ó ő í ő á í ú ö ó ö á á á ó ó ö ő ó í á á ó ü á ő ü
é í í é ő ü ő é é é é ó ü é ó í é é í íí ó ű ő ó ő ó ő é ó í í é í Í ő í é ő é ó ó é í ó é í é ü é Í é é ó í í é é í é í ó ő é íí é é í é í í é ő ó é
é ő ő é í ó É é é ő í é ó é é éí í óú é í é Í Ú í é ó í í ü é Íé ű í ő é ó í é é ó é é é é é ű é é é ü é í é é é ő Í é ő ő é é Í ő é é ó ő ő é é ő ő í é é é í é é ó ű é í ü é í é í é ő ó é é í ő é ő í
9. ábra. A 25B-7 feladathoz
. gyakolat.1. Feladat: (HN 5B-7) Egy d vastagságú lemezben egyenletes ρ téfogatmenti töltés van. A lemez a ±y és ±z iányokban gyakolatilag végtelen (9. ába); az x tengely zéuspontját úgy választottuk meg,
ü í ö í ó ö ö Ö í ü ó ó í ö ö ö ö ö í í ü í ó ö ö í ó ű ö í í ú ó ó í ó ö ü í í ó ó ö ó ó
í Á ö ó ü Ó Ö ö í ü ü ú ö ó ü í ö í ó ö ö Ö í ü ó ó í ö ö ö ö ö í í ü í ó ö ö í ó ű ö í í ú ó ó í ó ö ü í í ó ó ö ó ó í í ú ó ö ö í ü ö í í ó ö ó ö ü ö ó ö ó ö ú ü ú ö Ö ü ö í í í ö í ö í ö Ö í ú ö í í
Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba FBN332E-1. Dr. Geretovszky Zsolt november 10.
Bevezetés a ézeres anyagegunkáásba FBN33E- Dr. Geretovszky Zsot. noveber. Átaános esetben: Kinetikai hatás s. ( t) e aho dt : a foyaat aktivációs energiája R: az egyetees gázáandó ive a diffúzió a csúcshőérséket
Szűrési gyakorlat keretes szűrőpréssel.
Szűrési gyakora kerees szűrőrésse. 1. Eéei bevezeés szűrés nyoáskünbség, in hajóerő haására végbeenő hiroinaikai eváaszási űvee. Céja a foyaék-sziár renszerek (szuszenziók) vagy gáz-sziár renszerek (oros
(Gauss-törvény), ebből következik, hogy ρössz = ɛ 0 div E (Gauss-Osztrogradszkij-tételből) r 3. (d 2 + ρ 2 ) 3/2
. Elektosztatika. Alapképletek (a) E a = össz (Gauss-tövény), ebből következik, hogy ρössz = ɛ 0 iv E (Gauss-Osztogaszkij-tételből) ɛ 0 (b) D = ɛ 0 E + P, P = p V, ez spec. esetben P = χɛ 0E. Tehát D =
Két példa lineárisan változó keresztmetszetű rúd húzása
Két péda ineárisan vátozó keresztmetszetű rúd húzása Eőző dogozatnkban meynek címe: Hámos rúd húzása szintén egy vátozó keresztmetszetű, egyenes tengeyű, végein P nagyságú erőve húzott rúd esetét vizs
perforált lemezek gyártás geometria
erforát emezek A erforát emezek egymástó azonos távoságra eheyezkedő, azonos méretű és formájú ykakka rendekező fémemezek. A ykasztási tísok sokféesége az akamazások és formák szinte korátan fehasznáását
azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra
4. Gyakorlat 31B-9 A 31-15 ábrán látható, téglalap alakú vezetőhurok és a hosszúságú, egyenes vezető azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra. 31-15 ábra
Ö Ö Ö í í ü í ű ú í ú
Á Á Á Ú Í Á Á Á É É Á É Í Í É É ü Ú ű í ű í í í í Ö ű ű Ö ú ú Ö ú Ö Ö Ö í í ü í ű ú í ú ú Ö Á Á Á ű ú Á ű í í Ö ű í Ö ú ú Ö Ö ú Ö Ö Ö Ö ú ü í Ü í Ü ú Ü í Í í Ü í ü ü í í í ú Í ű ú Í Á ü ü í ü ü í í Ö ü
í ű í Ü ő ö ö Á Á Á
ő ő í ö ú í ű ő Í ő ö í ű í Ü ő ö ö Á Á Á ö Ö Á Á Á ű í ö ö í ő ő ő ő í ö Ö Á Ö Ö Ü ö Ö Ö ö Ö Ő Á Á ö ö Áö ö Ö Á Á Á ű í í ő ő ő ő í Ó Ó Ö Ö ö Á Ö Ú Á Ú Ö ö Á Ú ö Á Á Á Á ö ö Á Á Á í Á ö ö Á ő ő Á Á í
é é é í ű é é ú ü é é ú é é ü é ő é ú é é ő ő é é é é ő é í ő í ő í ü é é é é ú í í é ő é é é ü é é é é é ú é é ü é é é ü í í í é é é é é é é é ő é é
ü é í é é é í ű é é ú ü é é ú é é ü é ő é ú é é ő ő é é é é ő é í ő í ő í ü é é é é ú í í é ő é é é ü é é é é é ú é é ü é é é ü í í í é é é é é é é é ő é é é í é ú ő í ü ő é í ú í í é í é ű é í ű é ő é
= M T. M max. q T T =
artók statikája II. SZIE-YMM BSc Építőmérnöki szak IV. évfoyam 3. eőadás: Határozatan tartók képékeny számítása Mechanika II M R rugamas határnyomték M K képékeny határnyomaték másképp: M törőnyomaték
Ú ű Á ű
Ú ű Á ű ű ű ű ű Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü Ü Ü ű ű Ú ű ű ű ű Ü ű Ö ű ű Ó Ő ű Ö ű Ö Ü Ő ű ű Ü ű ű Á Á Á Á Á ű Á Ú Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á ű ÁÁ ű Á Á Á ű Á ű Á Á Á Á ű Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű
ő ó ó ó ő ó ő ó ő ő ő ó ö ó ó ö ő ő ö ő ö ű ó ő ő ű ő ő ö ő ó ó ő ö ó ö ő ő ű ó ö ő ő ű ő ő ő ö ó ü ó ő ő ő ő ű ő ö ő ü ő ő ó ő ö ö ö ő ó ő ő ő ó ü ö
Á ó ö ő ó ó ő ő ő ő ő ó ó Á ö ö ő ő ö ő ő ő ó ö ó ó ó ó ó ő ú ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ő ö ű ö ő ő ő ö ö ő ő ó ő ó ó ó ő ó ő ó ő ő ő ó ö ó ó ö ő ő ö ő ö ű ó ő ő ű ő ő ö ő ó ó ő ö ó ö ő ő ű ó ö ő ő ű ő ő ő
Ö Ö Ö Ö Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű
Ö Á ű Á Ú Ö Ö Ö Ö Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű ű Ö ű Ö ű ű ű ű Ö Ú Á Á ű ű ű ű ű Á Ó Ó Á Á Ó Ú Ó Ó Ó Á Ó Ö Á Ú Ú Ö Ú ű Ú Ú Ú Ú Ó ű ű Ó ű Á Ó ű ű ű ű ű ű ű Ö ű ű Ú ű Ú ű ű Á ű Ó ű ű Ö ű Ú Ó Á Ú Á ű Á
ü ö ű ö ű ö Ö ö ú ü Á ü ü ö
ü ö ű ö ű ö Ö ö ú ü Á ü ü ö ö Í ú ö ú Ó ü ö ö ű ü ű ö ü ö Í Í ö ö ű ö ö ű ű Á Á Ő Á Á ú ú É Íö Í Í ö ö Í ö ü ö Í ö ö Í ö ö ö ű Í Í ö Í ű Á É Á ú É ü Á Á É ü Á Á É ü ö ö ö ö ö ö ű ú ö Í ö ö ű ö ö ü ö ö
Ö ü ú ü ű ü ű ü Á ü ű ű ú ű Á Ű ú ü ü ú ű Á ü Ú ü ű ü ü ű ü ú ú ü ú ü ü ü ü ü ü Ü Ü Ü ü Ö Ü ü ü ü ű ü ü ű ú ü ú
ü Ú ú ü ú ű ű ű ü ü ü ü ü Ó Á Ö ü ú ü ű ü ű ü Á ü ű ű ú ű Á Ű ú ü ü ú ű Á ü Ú ü ű ü ü ű ü ú ú ü ú ü ü ü ü ü ü Ü Ü Ü ü Ö Ü ü ü ü ű ü ü ű ú ü ú ú Ü ü ü ü ü Ü ü ü ü Á ü ü Ü ú ü ü ü Ö ú ü ű ü ü ü ü ü ú ü ú
Elektrotechnika. Ballagi Áron
Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:
í Á ü ű ö ü ü ü ű ö ú ó ő ó ü ő ő ö ö ö ö ü ö ó ö ó ó ó ó ö ú í ü ú ő í üí ő ó ű ö ő ö í í ó ő í ő ö í ö ő ő ő ő ő
Á Á Á í Á ü ű ö ü ü ü ű ö ú ó ő ó ü ő ő ö ö ö ö ü ö ó ö ó ó ó ó ö ú í ü ú ő í üí ő ó ű ö ő ö í í ó ő í ő ö í ö ő ő ő ő ő í ó ő ő ö ő ő ú ű ü ő í ö ö ö í í í ö í ö ö ó ő ú ö í ú ú ő ú ő í ö ö ő ő ö ő í
Ö Á Í Í ű ű ú ű ű ű ű ú ú ú ú ű ű ű ű ű ű ű ű ű ú ű ú ú ú ű ú Á ú ű ű Ó ú ű ű ű ú Ó ú ű ú É ú ú ú ű ű ú ű ú Ú Á ú É ú Ó ú ú ú ú ű ű ű ú É Á É É ű ű Í ú ú Ó Í ű Í ű ű ú ű ű ű É ű ú Á ű ű ú Í ű Á ű ú ú É
ö ö ö ö ö ö ö ű ű ö ö ö ö ö Ő ö Ó Ú ö Ö ö ö ö ö Ö Ő ö ö Í Ó Ó Ő ö ö ö ö ö Ő Ő Ó Ő É ö Ú ö ö Ő ö ö ö ö ö ö ö Ő ö Ő É ö Ő ö ö Ő ö ö ö Ó ű ö ö ö Ő ö ö ö Í Ő Ó Í ö ö ö ö Ő Ő Ő Ő Í Ó Ő Ő Í Ő ö ö ö ö ö Ő Ő ö
Ú ű ü ü Ü ű É É Ö Ö Á ü ü ü ű É ú Á Ö Ü ü ü ű É Á É Ű ű Ü Ü ű ü ű ü ű ü Ü ü ü Ű Á Á Á ű ú ű Á Ó Ó É Á Ó Á Ó ű ü ü ű ű ü ú ú ü ü ü ű ü ű Ü ű ü ü ú ü Ö ü ú ú ü ü ü ü ű ú ü Ó ü Ó Ó ü ü Ó ü ü Ó ű ű ú ű ű ü
1. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek, és melyiknek mi az előnye?
.. Ellenőrző kérdések megoldásai Elméleti kérdések. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek, és melyiknek mi az előnye? Az ábrázolás történhet vonaldiagramban. Előnye, hogy szemléletes.
ő í í ü ö é ó í ő ó é é é ó é é ü ö ö ó ű é é ó ű é é é é é é é ő É ö ű ű ö ő í í ő ü í é í ó é ú ó í ó ó é ó ó é é ó ű í ó ő ő ó ő é ő é é ó ö é é
Ö É Í Á Á Ó É Ó Ó Ó É ő ő ó é é ö é Ö ő é ö é Ö ú ő í ü í é ő é ó ő é ü Á í í é í ű í ű é ö í é ö é ó é ü ű é ü ű é é é é é é é í ö é í ö é ú ő é í é é é í ő í ö ü Á ú é é ü ö ö ő í é é ó ő é ó é é é ö
á ü ö ó á ö ó üí á á ö ó á ó á ó Í ö í á ű ö ő á ű á á ó á á á á ű ő á á ó ő á á ű ö í őí ö üí á á ű á öí ó ó í á ö ö ö ö í ő í á Í ü ö ö ő á í ú ö üí
Ó á á ű ö ú ö ó ó á á á á ü á á ű ö ö ö á á ű í á á ű á ö ú á ú í ű ö ü ö ö ő ö ű í ű á ű ö ö á ó ö ő á ü ö á ü ö ö ő á á ó üí á ő ö ö á ű ő í Á ő ö ö ú ö ő á ó ó ü ö ö ő ó ó ü ö á á Í Í ü ö ü ö ü ö ő