Információs rendszerek elméleti alapjai. Információelmélet

Hasonló dokumentumok
Információs rendszerek elméleti alapjai. Információelmélet

ORVOSI STATISZTIKA. Az orvosi statisztika helye. Egyéb példák. Példa: test hőmérséklet. Lehet kérdés? Statisztika. Élettan Anatómia Kémia. Kérdések!

LOGO. Kvantum-tömörítés. Gyöngyösi László BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar

? közgazdasági statisztika

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

3. SOROZATOK. ( n N) a n+1 < a n. Egy sorozatot (szigorúan) monotonnak mondunk, ha (szigorúan) monoton növekvő vagy csökkenő.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

A Sturm-módszer és alkalmazása

Matematika I. 9. előadás

? közgazdasági statisztika

Függvénygörbe alatti terület a határozott integrál

Mérési adatok feldolgozása Méréselmélet PE_MIK MI_BSc, VI_BSc 1

A továbbiakban Y = {0, 1}, azaz minden szóhoz egy bináris sorozatot rendelünk

1. előadás: Bevezetés. Számonkérés. Irodalom. Valószínűségszámítás helye a tudományok között. Cél

Feladatok és megoldások a 11. heti gyakorlathoz

A pályázat címe: Rugalmas-képlékeny tartószerkezetek topológiai optimalizálásának néhány különleges feladata

A Secretary problem. Optimális választás megtalálása.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Diszkrét Matematika 1. óra Fokszámsorozatok

Statisztika 1. zárthelyi dolgozat március 21.

Valószínűségszámítás. Ketskeméty László

Mohó algoritmusok. Példa:

Valószínűségszámítás összefoglaló

Gyakorló feladatok II.

Azonos névleges értékű, hitelesített súlyokból alkotott csoportok együttes mérési bizonytalansága

A peremeloszlások. Valószínőségszámítás elıadás III. alk. matematikus szak. Példa. Valószínőségi vektorváltozók eloszlásfüggvénye.

10.M ALGEBRA < <

Méréselmélet PE_MIK MI_BSc, VI_BSc 1

1. Írd fel hatványalakban a következõ szorzatokat!

V. GYAKORLATOK ÉS FELADATOK ALGEBRÁBÓL

ALGEBRA. egyenlet megoldásait, ha tudjuk, hogy egész számok, továbbá p + q = 198.

5. Kombinatorika. 8. Legfeljebb hány pozitív egész számot adhatunk meg úgy, hogy semelyik kettő összege és különbsége se legyen osztható 2015-tel?

Innen. 2. Az. s n = 1 + q + q q n 1 = 1 qn. és q n 0 akkor és csak akkor, ha q < 1. a a n végtelen sor konvergenciáján nem változtat az, ha

ANALÍZIS I. TÉTELBIZONYÍTÁSOK ÍRÁSBELI VIZSGÁRA

Tartalomjegyzék. 4.3 Alkalmazás: sorozatgyártású tűgörgő átmérőjének jellemzése

13. Tárcsák számítása. 1. A felületszerkezetek. A felületszerkezetek típusai

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Sorozatok október 15. Határozza meg a következ sorozatok határértékeit!

1. előadás: Bevezetés. Irodalom. Számonkérés. A valószínűségszámítás és a statisztika tárgya. Cél

MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA)

Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar. Analízis 1. Írásbeli beugró kérdések. Készítette: Szántó Ádám Tavaszi félév

1. A radioaktivitás statisztikus jellege

A felhasznált térfogalmak: lineáris tér (vektortér), normált tér, Banach tér, euklideszi-tér, Hilbert tér. legjobban közelítõ elem, azaz v u

Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar. Analízis 1. Írásbeli tételek. Készítette: Szántó Ádám Tavaszi félév

Tuzson Zoltán A Sturm-módszer és alkalmazása

Kalkulus I. Első zárthelyi dolgozat szeptember 16. MINTA. és q = k 2. k 2. = k 1l 2 k 2 l 1. l 1 l n 6n + 8

I. BEVEZETİ. i= 1 i= Z : Ai F és Ai Ai+ i Z : Bi F és Bi Bi+

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Megállapítható változók elemzése Függetlenségvizsgálat, illeszkedésvizsgálat, homogenitásvizsgálat

(d) x 6 3x 2 2 = 0, (e) x + x 2 = 1 x, (f) 2x x 1 = 8, 2(x 1) a 1

f (M (ξ)) M (f (ξ)) Bizonyítás: Megjegyezzük, hogy konvex függvényekre mindig létezik a ± ben

I. rész. Valós számok

1. előadás: Bevezetés. Számonkérés. Irodalom. Valószínűségszámítás helye a tudományok között. Cél

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Eseme nyalgebra e s kombinatorika feladatok, megolda sok

Matematikai statisztika

2. fejezet. Számsorozatok, számsorok

Kitűzött feladatok Injektivitás és egyéb tulajdonságok 69 KITŰZÖTT FELADATOK

Sorozatok, határérték fogalma. Függvények határértéke, folytonossága

Alapfogalmak a Diszkrét matematika II. tárgyból

Sorbanállási modellek

Széki Hírek A Magyarszékért Egyesület kiadványa

A G miatt (3tagra) Az egyenlőtlenségek két végét továbbvizsgálva, ha mindkét oldalt hatványozzuk:

5. Forráskódolás és hibavédő kódolás

H=0 H=1. Legyen m pozitív egészre {a 1, a 2,, a m } különböző üzenetek halmaza. Ha az a i üzenetet k i -szer fordul elő az adásban,

Következik, hogy B-nek minden prímosztója 4k + 1 alakú, de akkor B maga is 4k + 1 alakú, s ez ellentmondás.

Hajós György Versenyre javasolt feladatok SZIE.YMÉTK 2011

VÉLETLENÍTETT ALGORITMUSOK. 1.ea.

24. tétel A valószínűségszámítás elemei. A valószínűség kiszámításának kombinatorikus modellje.

Statisztika. Eloszlásjellemzők

Miért fontos számunkra az előző gyakorlaton tárgyalt lineáris algebrai ismeretek












VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése

dolás, felbontható kód Prefix kód Blokk kódk Kódfa

1. előadás: Bevezetés. Számonkérés. Irodalom. Valószínűségszámítás helye a tudományok között. Cél

3. Évközi ellenőrzés módja: 2 zárhelyi dolgozat íratása. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: -

Határértékszámítás. 1 Határátmenet Tétel. (Nevezetes sorozatok) (a) n, n 2,... n α (α > 0), 1 n 0, 1. 0 (α > 0), (b) n 2 0,... 1.

Kvantum-tömörítés II.

Véletlenszám generátorok. 6. előadás

Virág Katalin. Szegedi Tudományegyetem, Bolyai Intézet

Hibajavító kódolás (előadásvázlat, november 14.) Maróti Miklós

Pályázat címe: Pályázati azonosító: Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

Nevezetes sorozat-határértékek

Ismérvek közötti kapcsolatok szorosságának vizsgálata. 1. Egy kis ismétlés: mérési skálák (Hunyadi-Vita: Statisztika I o)

1. Komplex szám rendje

Információs rendszerek elméleti alapjai. Információelmélet

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

(A TÁMOP /2/A/KMR számú projekt keretében írt egyetemi jegyzetrészlet):

Átírás:

Iformácós redszerek elmélet alaja Iformácóelmélet

A forrás kódolása csatora jelekké 6.4.5. Molár Bált Beczúr Adrás NMMMNNMNfffyyxxfNNNNxxMNN verzazazthatóvsszaálímdeveszteségcsaakkorfüggvéykódolásaakódsorozat:eredméyekódolássorozatváltozó:forás

A forrás kódolása csatora jelekké 6.4.5. Molár Bált Beczúr Adrás 3 t.etróájámaxmálscsatoraameghaladhatjaemetróájaforásműködődegtksebb.etróaazezértészlelhetőemezkmeetécsatoraaálaotalusszegymégvakautomatáakódolóaakkorkódoluk(vda)lautomatávasztkusdetzermvégesamaxmáls.aetróasesetbeazebbekmeetécsatoraa:értéksmertembelsőlyekorálaotaautomataaz:maxmálsaesetéeloszlásegyeletesetróájaeloszlásegyeletesazojelsorozataezemeg.jelekjelsorozatkmeetécsatoraaakkormegydegmdeaesetbeetesveszteségmebből TCfxxyyxxfCTTNlogTNlogTTlmCCTTNTNNNNxxMNNMNMNNCTMN

A zajmetes csatora alatételéek bzoyítása Az alatétel bzoyítása: Forrás: bt/szmbólum etróa V szmbólum/sec sebesség Csatora: C bt/sec Tétel: a) Nem lehet a forrást C/-ál agyobb sebességgel működtet hogy a csatorá mde veszteségmetese átvhető legye. b) Tetszőleges δ>-hoz létezk kódolás hogy C/δ működtetve a forrást mde veszteségmetese átvhető legye. 6.4.5. Molár Bált Beczúr Adrás 4

A zajmetes csatora alatételéek bzoyítása Legye a sebesség V T TV a dő alatt -ρtv ρ A csatora jelek TV Tehát -ρ T C -ρ T C TV a forrás etróa : közé esk. száma : C C V -ρ C T C A csatora kmeeté az etróa legfeljebb T amből N T bztos veszteséges T C lehet. 6.4.5. Molár Bált Beczúr Adrás 5

A zajmetes csatora alatételéek bzoyítása b) A N hosszú üzeethez mey az átlagos átvtel dő Kétféle hosszúságú kód lesz: tkus sorozatokra rövdebb a léyegtelere hosszabb (Függetle azoos eloszlás!) <A ks görög betűk tetszőlegese kcs meységeket jeleteek N T elég agy számokat> 6.4.5. Molár Bált Beczúr Adrás 6

A zajmetes csatora alatételéek bzoyítása A N hosszú sorozatok jellemzése szert 6.4.5. Molár Bált Beczúr Adrás 7 C N C N T T N C T N log N számajelekátvhetőazkódolássalcsatoráa(kódhossz)dő:hez-()dőbekódhosszszámaaelemeekégűvalószíűslegfeljebb:halmazléyegtele()számaaelemeekégűvalószíűsagyobbál--halmaztkusa()n

A zajmetes csatora alatételéek bzoyítása () - höz egy secáls T (hosszú jellel kódoljuk a em tkus üzeeteket) T log log T N N C C Az átvtel dő várható értéke T T T amből log N N C C egy szmbólumr a jutó dő : hosszú kód majd T log C C A másod ercekét szmbólumo k száma eek V C C N log C. Q.E.D. / : N dő a recroka 6.4.5. Molár Bált Beczúr Adrás 8

Nevezetes kódolások 6.4.5. Molár Bált Beczúr Adrás 9. l. l l j x x x abc x x P j e kódolásratóvertálhayekövetkezméalatétel-csatoraak.jelemezzüértékévelvárhatókódhosszajóságátkódolásahosszaazhaek-(refxe)tekezdőszeleem)(kódfa!kódolásmetes-refx:feltételelégségeslegye.thatóvsszaálíkódbólazkódolástóivertálhakódjaszavakkalbársvégest-azkódoljukeloszlás.aadot:feladatkódolás

Nevezetes kódolások bajavító kódok ammg Ttkosítás RSA elltkus uffma kód tömörítés jelleg Előre meg kell határoz hogy mt mvel kódoluk Ajövőbe véletle eloszlás szert érkezek a szmbólumok 6.4.5. Molár Bált Beczúr Adrás

Nevezetes kódolások x x lehetséges szmbólumok Bárs kód : x Feladat vsszafejthetőség x x szmbólumok eloszlása - Kódhossz várható értéke : bárs kód. ebből az eredet sorozat vsszaállítható legye Prefx metes kód garatálja a vsszafejthetőséget j l l x x em kezdőszelete - ek. véges teljes kódredszer (Kraft egyelőtleség: végtele kódredszer) l - kód hossza. valószíűségekkel j l 6.4.5. Molár Bált Beczúr Adrás

Nevezetes kódolások 6.4.5. Molár Bált Beczúr Adrás az etróát tudjuk megközelíte veszteséggel bt refx - metes kódolás am : lemma matt szummácós eloszlásra a logartmkus ;. l q log... q log log ; log q log q re q a b alog a b log a q. l :... l Állítás Tétel

Nevezetes kódolások Nevezetes kódok : Shao - Fao kód : Feltesszük :. Legye Q megadása : fejtsük k hosszba amre Q j j bársa a Q t olya l -l Ebből l l log legye l 6.4.5. Molár Bált Beczúr Adrás 3

Nevezetes kódolások A Kódhossz várható értéke : l log log Bzoyítadó a refx metesség : A kódszavak mt bárs törtek foghatók fel mooto övekvő értékek - hosszuk s mooto övekszk - Egy kódszó csak a agyobb dexű refxe lehet de akkor már a rákövetkezőek s refxe hsze az kevesebbel őtt értékbe mt a több rákövetkező 6.4.5. Molár Bált Beczúr Adrás 4

Nevezetes kódolások Elég és ω hossza l Tehát hez utolsó értékes ezért az első l első értékes véges Q l - re bzoyítahogy és olya hogy Q jegye vagys hosszú btbe jegyéél btje ée agyobb s lesz változás. em refxe ω az l dadkus tört a végéről a értéket dk aduk sok - t - ek. elhagyjuk 6.4.5. Molár Bált Beczúr Adrás 5

Nevezetes kódolások Szmbólumok gyakorság szert csökkeő sorredbe való redezése Lsta két részre osztása úgy hogy a két részbe a szmbólumok gyakorságáak összege közel egyelő legye (- kód hozzáredelése) A felezés addg tart amíg csak egy szmbólum marad az tervallumba 6.4.5. Molár Bált Beczúr Adrás 6

szemléltetés Q Q Q 3 /4 / 3/4 Q Jobbra bt Balra bt Q -k az tervallumok kezdőotja Addg felezük amíg az tervallumba csak egy Q marad átráya redez kell az eloszlásokat Kódfa éíthető (refx kód) gyakrabba szerelő elemek kódja rövdebb

Shao kód élda

Matematka ktérő A valószíűségszámítás alafogalmaról k m Dadkus törtek: a k ahol a a k m bárs alakú m j a j racoáls m akkor k m j m m k ábrázoláss al számok. m a tehát mk m mde dadkus tört felírható és között felírható egy véges" bárs" rerezetá cóval a végé végtele sok zéróval kegészítv e. Megfordítv a mde és között szám véges j k a dadkus j j.a m tört. k N a 6.4.5. Molár Bált Beczúr Adrás 9 tehát