GEOMETRIAI OPTIKA - ÓRAI JEGYZET
|
|
- Alfréd Tóth
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 FIZIKA BSc, III. évolam /. élév, Optika tárg GEOMETRIAI OPTIKA - ÓRAI JEGYZET (Erdei Gábor, Ph.D., 8.) AJÁNLOTT SZAKIRODALOM: ELMÉLETI ALAPOK Maxwell egeletek hullámegelet: E( r, t) E ( r, t) µ µ rε ε r, t ahol a következıt tételeztük el: Klei-Furtak, Optics Richter, Bevezetés a moder optikába Bor-Wol, Priciples o optics grad ( r) λ( r) << ; ε r µ r (Maxwell reláció) ( r) azaz hullámhosszal összemérhetı tartomáo a relatív törésmutató változásak elhaagolhatóak kell leie. Ez em teljesül ago gorsa változó törésmutató struktúrákál, pl. hullámhossz alatti dirakciós rácsok esetébe. Megoldás speciális esetbe: Síkhullám: Ẽ(r, t) E e i(ωt + k r + φ ) ; ( k π / λ ) Gömbhullám: Ẽ(r, t) E e i(ωt + k r + φ ) / r A hullámegelet megoldása általáos esetbe: Ẽ(r, t) E (r) e i ωt + k S(r) + φ ; S(r) eikoál (εικών kép görögül) (*) Eikoál: a tér potjait az elektromágeses hullám ázisviszoai szerit jellemzı meiség. (A ázis siet a éterjedés iráába az elıjel szerit koveció.) A GEOMETRIAI OPTIKA ÉRVÉNYESSÉGI KÖRE Geometriai optika: közelítés, amel a éterjedést, közeghatáro való áthaladást geometriai alakzatok görbék segítségével írja le. Eze görbéket ésugarakak evezzük. Ahhoz, hog a étörést (tükrözést) és a éterjedést a geometriai optikába le tudjuk íri, szükségük va arra, hog a teret lokálisa síkhullámak tekithessük. Ez akkor teljesül, ha adott r helvektor megváltozás eseté Ẽ(r) megváltozásába E (r) változásáak hatása elhaagolható e ik S(r) változásához képest. A levezetés mellızésével a eltétel alakja: grad E ( r i E ( r ) i ) λ( r ) << π, ahol i az x--z vektor kompoeseket jelöli. A eltétel azt jeleti, hog a térerısség megváltozásáak mértéke kicsi kell lege magához a térerısség abszolút értékéhez képest, akkora tartomáo mérve, amelik a é hullámhosszáak agságredjébe esik. E eltevés em igaz pl. árék szélé, ókuszolt közelébe stb. A bemutatott eltétel teljesülése eseté megmutatható, hog a térerısség a következıképpe közelíthetı: ~ ik grad S( r ) r i( k S( r + ϕ ) ) E ( r + r) E( r ) e e, ahol k lokális k grad S(r ) a lokális síkhullám hullámszámvektora, vagis eredeti célukak megelelıe téleg síkhullámot kaptuk. 6 /
2 Eikoál-egelet: (a geometriai optika alapegelete) grad S(r) (r) & peremeltételek Az eikoál egeletbıl következik, hog (r ) grad S(r ), ahol (r ) a lokális törésmutató. Ez alapjá: k lokális k (r ). Az eikoál-egelet legıbb alkalmazási területe az ihomogé közegek számítása. Példák: légköri eektusok (aplemete, délibáb) étörés gravitációs térbe lévı oladékokba szemlecse (szíhiba korrekció) plaár hullámvezetı lecsék gradies lecsék száloptikához, lézerdiódához, leképezéshez elektrooptikák A geometriai optikát szokás ulla hullámhosszúságú közelítések is evezi, mivel ola esetekbe igaz, amikor a hullámhossz mértéke elhaagolható a törésmutató és relatív térerısségváltozás jellemzı térbeli kiterjedéséhez képest. Egéb esetekbe dirakciós közelítést kell alkalmazi. FÁZISVISZONYOK LEÍRÁSA A GEOMETRIAI OPTIKÁBAN Hullámrot: S(r) álladó (ázisrot, kostas ázisú elület) Fésugár deiíció I.: ola görbe, amel mide potba merıleges a hullámrotokra. Mivel a a hullámszám vektor (k) deiíció szerit merıleges a hullámrotokra, a ésugár éritıje k iráába mutat. hullámrot ésugár Mivel a ésugár merıleges a hullámrotra, az elektromágeses tér éppe hullámhosszi (λ λ /) távolságokét periódikus a ésugár meté. A ésugár meté mért áziskésés és az optikai úthossz kapcsolata tehát (vö. *-al): π ϕ OPL k S( r) [rad]. (**) λ Optikai úthossz (OPL Optical Path Legth): OPL(P, P ) ( r ) dl P P tetszıleges görbe P P r (helvektor) Azaz, ha az optikai úthosszat ésugár meté mérjük ** alapjá: S OPL 6 /
3 ENERGETIKAI VISZONYOK LEÍRÁSA A GEOMETRIAI OPTIKÁBAN ~ ~ Potig vektor : S( r, t) E( r, t) H ( r, t) (teljesítmé-sőrőség vektor, itezitás) Idıátlag: S( r) E ( r) H ( r) ; Teljesítmé: dp( r) S ( r) da S( r) da cos( Θ) ~ E ( r, t ) da Θ S ( r, t) S( r) ~ H ( r, t ) Fésugár deiíció II.: ola görbe, amelek éritıje mide potba a teljesítmésőrőség vektor iráába mutat. Az I. és II. deiíció izotróp közegbe egeértékő. Potig-vektor ésugár Féaláb : ésugarak által határolt csıszerő tartomá, amelbıl az eergia em képes kilépi (a geometriai közelítés érvéességi köré belül) Itezitás törvé : < S > da < S > da (ola tértartomába igaz, ahol a sugarak em keresztezıdek) < S > da da < S > ÁLTALUNK ALKALMAZOTT TOVÁBBI KÖZELÍTÉSEK iráüggés polarizáció üggés helüggés csak izotróp közegeket tekitük, pl. üveget (ekkor az. és. sugárdeiíció ugaazt adja, azaz a ésugár k S) a teret skalár meiségek tekitjük (mitha csak eg térerı-vektor kompoes lee ) csak homogé közegeket tekitük (a ésugarak em görbék, haem egeesek) 6 / 3
4 térerı üggés csak lieáris közegeket tekitük (a ésugarak kölcsöhatás élkül keresztezhetik egmást ; a tér mide potjába azoos ω a gerjesztés körrekveciájával) hullámhossz üggés mookromatikus eset (csak eg hullámhossz va a spektrumba, idıbe koheres eset) polikromatikus eset (idıbe ikoheres é hullámhossz kompoesekre botható) térbeli koherecia térbe koheres eset, pl. potorrás, síkhullám (va hullámrot csillagé, lézer) vag térbe ikoheres eset (diúz é potorrásokra botható) A GEOMETRIAI OPTIKA ALKALMAZÁSI TERÜLETEI képalkotó redszerek (mi ezzel oglalkozuk) megvilágító redszerek Képalkotó / megvilágító redszerek geometriai modellezéséél a tárgat / éorrást térbe koheres orrások (potorrások) összegére botjuk. IDEÁLIS KÉPALKOTÁS egszerősített deiíció potot potba képez le, azaz a képpot és a tárgpot kojugáltjai egmásak a képalkotó redszer orgászimmetrikus optikai tegelre merıleges síkba lévı alakzatok hasoló alakzatokba képzıdek le (azaz torzításmetese) GEOMETRIAI OPTIKAI KÖZELÍTÉSEK A KÉPALKOTÁSBAN elsıredő (paraxiális) közelítés agítás, tárg-kép helzet, éerı, max. elbotás harmadredő közelítés (aberráció elmélet) képalkotási hibák aalízise valós sugárátvezetés (törés, terjedés ismételgetése) képalkotási hibák, optimalizáció ELSİRENDŐ (PARAXIÁLIS) KÖZELÍTÉS A paraxiális közelítés eltételei: α si(α) tg(α) [α] rad ; (ezért elsıredő a közelítés) << r elıjeles meiségek! Azaz ésugarak az optikai tegel közelébe, vele kis szöget bezárva haladak, és a elületek síkkal közelíthetıek. (Ezekbıl következik: gömbhullám ~ paraboloid elület.) α α - beesési szög α - törési szög α α α r z 6 / 4
5 Fókusztávolság meghatározása: α r α ( α α ) α (étörés) (elületormális) (ideális leképzés) r [α] rad! - Tükör tárgalása ormálisa:. Törıerı: p [dioptria m ] Két, közvetleül egmás mögé helezett (. és. sz.) vékolecse eseté: + azaz p p eredı + p eredı Paraxiális közelítésbe a étörés ill. szabadtéri terjedés az X-Z és Y-Z síkokba egmástól üggetleül számolható! Ez a közelítés teljesíti az ideális leképzés eltételeit! θ x d. elület. elület z Kérdés: ha az. síko adott ( ; θ), akkor eg további. síko mekkora ( ; θ)? Válasz: mátrixos ormalizmus: θ A C Pl. étörés: A C B D B D p θ Pl. szabadtéri terjedés: d A B C D ; A részredszerek mátrixai összeszorzódak. ; p elület törıereje VÉKONYLENCSÉK JELLEMZİI ; d az. és. sík távolsága, a közöttük mért törésmutató s, s tárg-, képtávolság, tárg-, képmagasság ω tárgszög N T traszverzális agítás (N T / ) N L logitudiális agítás (N L s / s ) Γ T szögagítás (Γ T θ / θ ) ókusztávolság ( s, ha s ) NA umerikus apertúra (NA si θ ) 6 / 5
6 s ω θ θ z s Lecsetörvé: s + s LENCSERENDSZEREK TÁRGYALÁSA - FİSÍKOK Fısíkok: az a tárg-képsík pár, amelre igaz: m +. Ile mide optikai redszerél meghatározható. A ısíkok helzete egértelmő. Ha a ısíkoktól mérjük a tárg és képtávolságot, illetve a ókusztávolságot (eektív ókusztávolság), akkor tetszıleges lecseredszer eseté érvées a lecsetörvé! A ısíkok meghatározása: eektív képoldali ısík Alapvetı törvészerőségek: N L N λ R,6 NA T ; Γ T N T (ókuszolt dirakció s sugara) Speciális lecseredszerek: teleobjektív, eektív > szerkezeti hossz (ld. éképezıgép) iverz teleobjektív, hátsó ókusztávolság > eektív (ld. projektor) 6 / 6
GEOMETRIAI OPTIKA - ÓRAI JEGYZET
ε ε hullámegelet: Mérökizikus szak, Optika modul, III. évolam /. élév, Optika I. tárg GEOMETRIAI OPTIKA - ÓRAI JEGYZET (Erdei Gábor, Ph.D., 6. AJÁNLOTT SZAKIRODALOM: ELMÉLETI ALAPOK Maxwell egeletek E(
RészletesebbenOPTIKA. Vastag lencsék képalkotása lencserendszerek. Dr. Seres István
OPTIKA Vastag lecsék képalkotása lecsereszerek Dr. Seres Istvá OPTIKA mechatroika szak. átrix optika Paraxiális sugármeet (
RészletesebbenOPTIKA. Vastag lencsék képalkotása lencserendszerek. Dr. Seres István
OPTIKA Vastag lecsék képalkotása lecsereszerek Dr. Seres Istvá OPTIKA mechatroika szak. átrix optika Paraxiális sugármeet (
RészletesebbenOptika. sin. A beeső fénysugár, a beesési merőleges és a visszavert, illetve a megtört fénysugár egy síkban van.
Optika Mi a féy? Látható elektromágeses sugárzás. Geometriai optika (modell) Féysugár: ige vékoy párhuzamos féyyaláb Ezt a modellt haszálva az optikai jeleségek széles köréek magyarázata egyszerű geometriai
RészletesebbenKétváltozós függvények
Kétváltozós üggvéek Tartalomjegzék Többváltozós üggvéek... Kétváltozós üggvéek... Nevezetes elületek... 3 Forgáselületek... 3 Kétváltozós üggvé határértéke... 4 Foltoos kétváltozós üggvéek... 6 A parciális
Részletesebben3. Sztereó kamera. Kató Zoltán. Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika tanszék SZTE (http://www.inf.u-szeged.hu/~kato/teaching/)
3. Sztereó kamera Kató Zoltá Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika taszék SZTE (http://www.if.u-szeged.hu/~kato/teachig/) Sztereó kamerák Az emberi látást utáozza 3 Sztereó kamera pár Két, ugaazo 3D látvát
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
RészletesebbenOptika gyakorlat 1. Fermat-elv, fénytörés, reexió sík és görbült határfelületen. Fermat-elv
Optika gyakorlat 1. Fermat-elv, fénytörés, reexió sík és görbült határfelületen Kivonat Geometriai optika: közelítés, amely a fényterjedést, közeghatáron való áthaladást geometriai alakzatok görbék segítségével
Részletesebben13. Tárcsák számítása. 1. A felületszerkezetek. A felületszerkezetek típusai
Tárcsák számítása A felületszerkezetek A felületszerkezetek típusa A tartószerkezeteket geometra méretek alapjá osztálozzuk Az eddg taulmáakba szereplı rúdszerkezetek rúdjara az a jellemzı hog a hosszuk
RészletesebbenOptika gyakorlat Példa: Leképezés hengerlencsén keresztül. 1. ábra. Hengerlencse. P 1 = n l n R = P 2. = 2 P 1 (n l n) 2. n l.
Optika gyakorlat 5. Mátrix optika eladatok: hengerlencse, rezonátor, nagyító, nyalábtágító, távcsövek. Példa: Leképezés hengerlencsén keresztül Adott egy R 2 cm görbületi sugarú,, 7 törésmutatójú gömblencse,
Részletesebben14. Előadás Döntött impulzusfrontú THz gerjesztési elrendezés optimalizálása
14. Előadás Dötött impulzusfrotú THz gerjesztési elredezés optimalizálása THz-es tartomáy: távoli ifravörös Hatékoy THz-es impulzus keltés: emlieáris optikai úto Ultrarövid impulzusok optikai egyeiráyítása
RészletesebbenPélda: 5 = = negatív egész kitevő esete: x =, ha x 0
Ha mást em moduk, szám alatt az alábbiakba, midig alós számot értük. Műeletek összeadás: Példa: ++5 tagok: amiket összeaduk, az előző éldába a, az és az 5 szorzás: Példa: 5 téezők: amiket összeszorzuk,
RészletesebbenFIZIKA BSc, III. évfolyam / 1. félév Optika előadásjegyzet GEOMETRIAI OPTIKA. dr. Erdei Gábor,
FIZIKA BSc, III. évfolyam /. félév Optika előadásjegyet GEOMETRIAI OPTIKA dr. Erdei Gábor, 6--4 AJÁNLOTT SZAKIRODALOM: Klei-Furtak, Optics Richter, Beveetés a moder optikába Bor-Wolf, Priciples of optics
RészletesebbenAz optika tudományterületei
Az optika tudományterületei Optika FIZIKA BSc, III/1. 1. / 17 Erdei Gábor Elektromágneses spektrum http://infothread.org/science/physics/electromagnetic%20spectrum.jpg Optika FIZIKA BSc, III/1. 2. / 17
Részletesebben9. HAMILTON-FÉLE MECHANIKA
9. HAMILTON-FÉLE MECHANIKA 9.. Legedre-éle traszormáció x x h x, p= p x x Milye x-él maximális? pl.= x alulról kovex h x =0: d p= dx x=x p a példába: p=x ; h= p x x Mekkora a maximuma? g p= p x p x p g=
RészletesebbenΨ - 1/v 2 2 Ψ/ t 2 = 0
ELTE II. Fizikus 005/006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Optika 7. (X. 4) Interferencia I. Ψ (r,t) = Φ (r,t)e iωt = A(r) e ikl(r) e iωt hullámfüggvény (E, B, E, B,...) Ψ - /v Ψ/ t = 0 ω /v = k ; ω /c = k o ;
Részletesebbenforgási hiperboloid (két köpenyű) Határérték: Definíció (1): Az f ( x, y) függvénynek az ( x, y ) pontban a határértéke, ha minden
Kétváltozós függvéek Defiíció: f: R R vag z f(,) Szeléltetés:,,z koordiátaredszerbe felülettel Pl z + forgási paraboloid z R ( + ) félgöb z + + forgási iperboloid (két köpeű) z + forgási iperboloid (eg
RészletesebbenOPTIKA. Vastag lencsék képalkotása lencserendszerek. Dr. Seres István
OPTIKA Vastag lecsék képalkotása lecseeszeek D. Sees Istvá OPTIKA mechatoika szak. átix optika Paaxiális sugámeet (
RészletesebbenKétváltozós függvények
Kétváltozós függvéek Tartalomjegzék Többváltozós függvéek... Kétváltozós függvéek... Nevezetes felületek... 3 Forgásfelületek... 3 Kétváltozós függvé határértéke... 4 Foltoos kétváltozós függvéek... 6
RészletesebbenOptika gyakorlat 1. Fermat-elv, fénytörés, reflexió sík és görbült határfelületen
Optika gyakorlat 1. Fermat-elv, fénytörés, reflexió sík és görbült határfelületen Kivonat Geometriai optika: közelítés, amely a fényterjedést, közeghatáron való áthaladást geometriai alakzatok görbék segítségével
RészletesebbenELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Optika 8. (X. 5)
N j=1 d ELTE II. Fizikus 005/006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Optika 8. (X. 5) Interferencia II. Többsugaras interferencia Diffrakciós rács, elhajlás rácson Hullámfront osztás d sinα α A e = A j e i(π/λo)
RészletesebbenINTERFERENCIA - ÓRAI JEGYZET
FZKA BSc,. évfolya /. félév, Optika tárgy TERFERECA - ÓRA JEGYZET (Erdei Gábor, Ph.D., 8. AJÁLOTT SZAKRODALOM: ALAPFOGALMAK Klei-Furtak, Optics Richter, Bevezetés a oder optikába Bor-Wolf, Priciples of
Részletesebben8. Előadás. 1) Üveg félhenger
8. Előadás Kompe kidolgozott problémák ) Üveg élheger P: Készítsük egy élheger alakú, törésmutatójú testet. Egyik alapja ézze elék! Sugara legye R 5 mm! A sík elületére bocsájtsuk 45 -os szögbe sugarakat
Részletesebbenc v A sebesség vákumbanihoz képesti csökkenését egy viszonyszámmal, a törémutatóval fejezzük ki. c v
Optikai alapogalmak A ény tulajdonságai A ény elektromágneses rezgés. Kettős, hullám-, illetve részecsketermészete van, ezért bizonyos jelenségeket hullámtani, másokat pedig kvantummechanikai tárgyalással
RészletesebbenOptika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ)
Optika gyakorlat 6. Interferencia Interferencia Az interferencia az a jelenség, amikor kett vagy több hullám fázishelyes szuperpozíciója révén a térben állóhullám kép alakul ki. Ez elektromágneses hullámok
RészletesebbenOptika gyakorlat 5. Gyakorló feladatok
Optika gyakorlat 5. Gyakorló feladatok. példa: Leképezés - Fruzsika játszik Fruzsika több nagy darab ívelt üveget tart maga elé. Határozd meg, hogy milyen típusú objektívek (gyűjtő/szóró) ezek, és milyen
RészletesebbenA gradiens törésmutatójú közeg I.
10. Előadás A gradiens törésmutatójú közeg I. Az ugrásszerű törésmutató változással szemben a TracePro-ban lehetőség van folytonosan változó törésmutatójú közeg definiálására. Ilyen érdekes típusú közegek
RészletesebbenLászló István, Fizika A2 (Budapest, 2013) Előadás
László István, Fizika A (Budapest, 13) 1 14.A Maxwell-egenletek. Az elektromágneses hullámok Tartalmi kiemelés 1.Maxwell általánosította Ampère törvénét bevezetve az eltolási áramot. szerint ha a térben
Részletesebben= λ valós megoldása van.
Másodredű álladó együtthatós lieáris differeciálegyelet. Általáos alakja: y + a y + by= q Ha q = 0 Ha q 0 akkor homogé lieárisak evezzük. akkor ihomogé lieárisak evezzük. A jobb oldalo lévő q függvéyt
RészletesebbenIII. FEJEZET FÜGGVÉNYEK ÉS TULAJDONSÁGAIK
Függvéek és tulajdoságaik 69 III FEJEZET FÜGGVÉNYEK ÉS TULAJDONSÁGAIK 6 Gakorlatok és feladatok ( oldal) Írd egszerűbb alakba: a) tg( arctg ) ; c) b) cos( arccos ) ; d) Megoldás a) Bármel f : A B cos ar
RészletesebbenNÉMETH LÁSZLÓ VÁROSI MATEMATIKA VERSENY 2013 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY OSZTÁLY ÁPRILIS 8.
. feladat: Eg 5 fős osztálba va fiú és 4 lá. z iskolai bálo (fiú-lá) pár fog tácoli. Háféleképpe tehetik ezt meg? párok sorredje em számít, viszot az, hog ki kivel tácol, az már ige. (0 pot) Válasszuk
RészletesebbenDiszkrét matematika II., 3. előadás. Komplex számok
1 Diszkrét matematika II., 3. előadás Komplex számok Dr. Takách Géza NyME FMK Iformatikai Itézet takach@if.yme.hu http://if.yme.hu/ takach/ 2007. február 22. Komplex számok Szereték kibővítei a valós számtestet,
RészletesebbenMakromolekulák. Biológiai makromolekulák. Peptidek és fehérjék. Biológiai polimerek. Nukleinsavak (DNS vagy RNS) Poliszacharidok. Peptidek és fehérjék
Biológiai makromolekulák Makromolekulák A makromolekulák agyszámba ismétlődő, kovales kötéssel összekapcsolt kis egységekből (molekulából) felépülő egységek. Típusok: Szitetikus polimerek Pl. poly(viyl
RészletesebbenOptika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak
Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak 2. Fényhullámok tulajdonságai Cserti József, jegyzet, ELTE, 2007. Az elektromágneses spektrum Látható spektrum (erre állt be a szemünk) UV: ultraibolya
RészletesebbenMáté: Számítógépes grafika alapjai
VETÍTÉSEK Vetítések fajtái / Trasformációk amelek -imeiós objektumokat kisebb imeiós terekbe visek át. Pl. 3D 2D Vetítés köéotja ersektívikus A A B Vetítési B Vetítés köéotja a végtelebe árhuamos A A B
RészletesebbenElektromágneses sugárzás
0-0 Elektromágneses sugárzás Maxwell-egyenletek források (töltések és áramok) hiányában rot H = 1 D c t rot E = 1 B c t div D = 0 div B = 0 valamint D=D( E) és B=B( H) anyagi összefüggések. Létezik nem-triviális
RészletesebbenElektromágneses hullámok - Interferencia
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (d) Elektromágneses hullámok - Interferencia Utolsó módosítás: 2012 október 18. 1 Interferencia (1) Mi történik két elektromágneses hullám találkozásakor? Az elektromágneses
RészletesebbenOptika gyakorlat 2. Geometriai optika: planparalel lemez, prizma, hullámvezető
Optika gyakorlat. Geometriai optika: planparalel lemez, prizma, hullámvezető. példa: Fényterjedés planparalel lemezen keresztül A plánparalel lemezen történő fényterjedés hatására a fénysugár újta távolsággal
Részletesebben13. Előadás. A Grid Source panelen a Polarization fül alatt megadhatjuk a. Rendre az alábbi lehetőségek közül választhatunk:
13. Előadás Polarizáció és anizotrópia A Grid Source panelen a Polarization fül alatt megadhatjuk a sugár polarizációs állapotát Rendre az alábbi lehetőségek közül választhatunk: Polarizálatlan Lineáris
RészletesebbenOptika gyakorlat 7. Fresnel együtthatók, Interferencia: vékonyréteg, Fabry-Perot rezonátor
Optika gyakorlat 7. Fresnel együtthatók, Interferencia: vékonyréteg, Fabry-Perot rezonátor Fresnel együtthatók A síkhullámfüggvény komplex alakja: ahol a komplex amplitudó: E E 0 exp i(ωt k r+φ) E 0 exp
Részletesebben1. Sajátérték és sajátvektor
1. Sajátérték és sajátvektor Leképezés diagoális mátrixa. Kérdés Mely bázisba lesz egy traszformáció mátrixa diagoális? A Hom(V) és b 1,...,b ilye bázis. Ha [A] b,b főátlójába λ 1,...,λ áll, akkor A(b
Részletesebben- abszolút törésmutató - relatív törésmutató (más közegre vonatkoztatott törésmutató)
OPTIKAI MÉRÉSEK A TÖRÉSMUTATÓ Törésmutató fenomenologikus definíció geometriai optika eszköztára (pl. fénysugár) sini c0 n 1 = = = ( n1,0 ) c sin r c 0, c 1 = fény terjedési sebessége vákuumban, illetve
RészletesebbenOptika az orvoslásban
Optika az orvoslásban Makra Péter Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet 2018. november 19. Makra Péter (SZTE DMI) Optika az orvoslásban 2018. november 19. 1 99 Tartalom 1 Bevezetés 2 Visszaverődés
RészletesebbenFIZIKA I. KATEGÓRIA 2015-ben, a Fény Évében
Oktatási Hivatal A 014/015. taévi Oszágos Középiskolai Taulmáyi Vesey dötő oduló FIZIKA I. KATEGÓRIA 015-be, a Féy Évébe MEGOLDÁSI ÚTMUTATÓ Zóalemez leképezési tulajdoságai Bevezető: A méési eladat egy
RészletesebbenA geometriai optika. Fizika május 25. Rezgések és hullámok. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A geometriai optika május 25.
A geometriai optika Fizika 11. Rezgések és hullámok 2019. május 25. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A geometriai optika 2019. május 25. 1 / 22 Tartalomjegyzék 1 A fénysebesség meghatározása Olaf Römer
RészletesebbenELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek
ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK a 11. B-nek Elektromos Kondenzátor: töltés tárolására szolgáló eszköz (szó szerint összesűrít) Kapacitás (C): hány töltés fér el rajta 1 V-on A homogén elektromos mező energiát
Részletesebben8.1. A rezgések szétcsatolása harmonikus közelítésben. Normálrezgések. = =q n és legyen itt a potenciál nulla. q i j. szimmetrikus. q k.
8. KIS REZGÉSEK STABIL EGYENSÚLYI HELYZET KÖRÜL 8.. A rezgések szétcsatolása harmoikus közelítésbe. Normálrezgések Egyesúlyi helyzet: olya helyzet, amelybe belehelyezve a redszert (ulla kezdősebességgel),
RészletesebbenOPTIKA. Vékony lencsék, gömbtükrök. Dr. Seres István
OPTIKA Vékony lencsék, gömbtükrök Dr. Seres István Geometriai optika 3. Vékony lencsék Kettős gömbelület (vékonylencse) énytörése R 1 és R 2 sugarú gömbelületek között n relatív törésmutatójú közeg o 2
RészletesebbenOptika gyakorlat 3. Sugáregyenlet, fényterjedés parabolikus szálban, polarizáció, Jones-vektor. Hamilton-elv. Sugáregyenlet. (Euler-Lagrange egyenlet)
Optika gyakorlat 3. Sugáregyenlet, fényterjeés parabolikus szálban, polarizáció, Jones-vektor Hamilton-elv t2 t2 δ Lq k, q k, t) t δ T V ) t 0 t 1 t 1 t L L 0 q k q k Euler-Lagrange egyenlet) De mi az
Részletesebbenα 2 1 α 1 A(X,Y,0) P(X,0,Z) B(X,Y,0) OPTIKAI ALAPISMERETEK
OPTIKAI ALAPISMEETEK HAJDE LEVENTE. Bevezetés Az optika a fény mint elektromos hullám különbözö közegekben való terjedésével, és különbözö fényhullámok kölcsönhatásaival foglalkozik. Ebben a rövid jegyzetben
RészletesebbenXVIII. A FÉNY INTERFERENCIÁJA
XVIII. A FÉNY INTERFERENCIÁJA Bevezetés A fény terjedését egyenes vonal mentén képzelve fény- sugarakról szoktunk beszélni. A fénysugár egy hasznos és szemléletes fogalom. A fény terjedését sugárként elképzelve,
RészletesebbenFényhullámhossz és diszperzió mérése
Fényhullámhossz és diszperzió mérése Mérő neve: Márkus Bence Gábor Mérőpár neve: Székely Anna Krisztina Szerda délelőtti csoport Mérés ideje: 11/09/011 Beadás ideje: 11/16/011 1 1. A mérés rövid leírása
RészletesebbenAZ OPTIKAI TERVEZÉS ALAPJAI
AZ OPTIKAI TERVEZÉS ALAPJAI Dr. Erdei Gábor, egyetemi doces erdei@eik.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomáyi Egyetem Természettudomáyi Kar, Atomfizika Taszék v. 08.0.07. TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK....
RészletesebbenFoton-visszhang alapú optikai kvantum-memóriák: koherens kontroll optikailag sűrű közegben
Foton-visszhang alapú optikai kvantum-memóriák: koherens kontroll optikailag sűrű közegben Demeter Gábor MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, RMI Demeter Gábor (MTA Wigner RCP... / 4 Bevezetés / Motiváció
RészletesebbenOPTIKA. Ma sok mindenre fény derül! /Geometriai optika alapjai/ Dr. Seres István
Ma sok mindenre fény derül! / alapjai/ Dr. Seres István Legkisebb idő Fermat elve A fény a legrövidebb idejű pályán mozog. I. következmény: A fény a homogén közegben egyenes vonalban terjed t s c minimális,
RészletesebbenOrvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
RészletesebbenMikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése
Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. március 19. (hétfő délelőtti csoport) 1. Mikroszkóp vizsgálata 1.1. A mérés
RészletesebbenA fény visszaverődése
I. Bevezető - A fény tulajdonságai kölcsönhatásokra képes egyenes vonalban terjed terjedési sebessége függ a közeg anyagától (vákuumban 300.000 km/s; gyémántban 150.000 km/s) hullám tulajdonságai vannak
Részletesebben1. Gyökvonás komplex számból
1. Gyökvoás komplex számból Gyökvoás komplex számból. Ismétlés: Ha r, s > 0 valós, akkor rcos α + i siα) = scos β + i siβ) potosa akkor, ha r = s, és α β a 360 egész számszorosa. Moivre képlete scos β+i
RészletesebbenGeometriai Optika (sugároptika)
Geometriai Optika (sugároptika) - Egyszerû optikai eszközök, ahogy már ismerjük õket - Mi van ha egymás után tesszük: leképezések egymásutánja (bonyolult) - Gyakorlatilag fontos eset: paraxiális közelítés
Részletesebben9. Fényhullámhossz és diszperzió mérése jegyzőkönyv
9. Fényhullámhossz és diszperzió mérése jegyzőkönyv Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 008. 11. 1. Leadás dátuma: 008. 11. 19. 1 1. A mérési összeállítás A méréseket speciális szögmérő eszközzel
RészletesebbenOptomechatronika. 2014/15. tanév tavaszi félév. Antal Ákos
Optomechatronika 2014/15. tanév tavaszi félév Antal Ákos Területek Optika (mint tudományterület): Geometriai optika Hullámoptika Kvantumoptika Statisztikus optika A fény tulajdonságai: Hullám Részecske
RészletesebbenMikroszkóp vizsgálata Folyadék törésmutatójának mérése
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 8. MÉRÉS Mikroszkóp vizsgálata Folyadék törésmutatójának mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. október 12. Szerda délelőtti csoport
RészletesebbenOptika gyakorlat 9. Dirakció folytatás. 1 i 2π f x x dx. Felhasználva, hogy jelen esetben a transzmissziós függvény τ(x) = tri(x/a): a a.
Optika gyakorlat 9. Dirakció folytatás 1. példa: Dirakciós rés Egy rés transzmissziós függvényét adtuk meg. Számoljuk ki a távoltéri Fraunhofer-féle dirakciós intenzitás eloszlást, bejöv síkhullám E amplitúdó,
RészletesebbenAZ OPTIKAI TERVEZÉS ALAPJAI ÓRAI JEGYZET
CÉLKITŰZÉS Alkalmaott fiika MSc, I. évfolam /. félév AZ OPTIKAI TERVEZÉS ALAPJAI ÓRAI JEGYZET Össeállította: dr. Erdei Gábor, BME, AFT, 5-.. ÓRA A előadások időtartama 3 45 perc A optikai terveés fogalom
RészletesebbenKomplex számok. d) Re(z 4 ) = 0, Im(z 4 ) = 1 e) Re(z 5 ) = 0, Im(z 5 ) = 2 f) Re(z 6 ) = 1, Im(z 6 ) = 0
Komplex számok 1 Adjuk meg az alábbi komplex számok valós, illetve képzetes részét: a + i b i c z d z i e z 5 i f z 1 A z a + bi komplex szám valós része: Rez a, képzetes része Imz b Ez alapjá a megoldások
Részletesebben2. Miért hunyorognak a csillagok? Melyik az egyetlen helyes válasz? a. A Föld légkörének változó törésmutatója miatt Hideg-meleg levegő
1. Milyen képet látunk a karácsonyfán lévı üveggömbökben? a. Egyenes állású, kicsinyített képet. mert c. Egyenes állású, nagyított képet. domborótükör d. Fordított állású, nagyított képet. b. Fordított
RészletesebbenElektrokémiai fémleválasztás. Felületi érdesség: definíciók, mérési módszerek és érdesség-változás a fémleválasztás során
Elektrokémiai fémleválasztás Felületi érdesség: defiíciók, mérési módszerek és érdesség-változás a fémleválasztás sorá Péter László Elektrokémiai fémleválasztás Felületi érdesség fogalomköre és az érdesség
Részletesebben2. OPTIKA. A tér egy pontján akárhány fénysugár áthaladhat egymás zavarása nélkül.
2. OPTIKA Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert vagy ők maguk fénysugarakat bocsátanak ki (fényforrások), vagy a fényforrások megvilágítják őket. A tárgyakat
RészletesebbenAz elektromágneses sugárzás kölcsönhatása az anyaggal
Az elektromágneses sugárzás kölcsönhatása az anyaggal Radiometriai alapfogalmak Kisugárzott felületi teljesítmény Besugárzott felületi teljesítmény A fény kölcsönhatása az anyaggal 1. M ΔP W ΔA m 2 E be
RészletesebbenBeugró kérdések. Elektrodinamika 2. vizsgához. Számítsa ki a gradienst, divergenciát és a skalár Laplace operátort henger koordinátákban!
Beugró kérdések Elektrodinamika 2. vizsgához. Görbült koordináták Henger koordináták: r=(ρ cos φ, ρ sin φ, z) Számítsa ki a gradienst, divergenciát és a skalár Laplace operátort henger koordinátákban!
RészletesebbenOPTIKA-FÉNYTAN. A fény elektromágneses hullám, amely homogén közegben egyenes vonalban terjed, terjedési sebessége a közeg anyagi minőségére jellemző.
OPTIKA-FÉNYTAN A fény elektromágneses hullám, amely homogén közegben egyenes vonalban terjed, terjedési sebessége a közeg anyagi minőségére jellemző. A fény sebessége: vákuumban közelítőleg: c km 300000
RészletesebbenOPTIKA-FÉNYTAN. A fény elektromágneses hullám, amely homogén közegben egyenes vonalban terjed, terjedési sebessége a közeg anyagi minőségére jellemző.
OPTIKA-FÉNYTAN A fény elektromágneses hullám, amely homogén közegben egyenes vonalban terjed, terjedési sebessége a közeg anyagi minőségére jellemző. A fény sebessége: vákuumban közelítőleg: c km 300000
Részletesebben5.1. ábra. Ábra a 36A-2 feladathoz
5. Gyakorlat 36A-2 Ahogyan a 5. ábrán látható, egy fénysugár 5 o beesési szöggel esik síktükörre és a 3 m távolságban levő skálára verődik vissza. Milyen messzire mozdul el a fényfolt, ha a tükröt 2 o
RészletesebbenEl adó: Unger Tamás István Konzulens: Dr. Kolos Tibor f iskolai docens április 23.
El adó: Unger Tamás István e-mail: ungert@maxwell.sze.hu Konzulens: Dr. Kolos Tibor f iskolai docens 2014. április 23. Az el adás tartalma A patch antenna felépítése M ködési elv Bementi impedancia csökkentése
RészletesebbenTörténeti áttekintés
A fény Történeti áttekintés Arkhimédész tükrök segítségével gyújtotta fel a római hajókat. A fény hullámtermészetét Cristian Huygens holland fizikus alapozta meg a 17. században. A fénysebességet először
RészletesebbenLegyen a rések távolsága d, az üveglemez vastagsága w! Az üveglemez behelyezése
6. Gyakorlat 38B-1 Kettős rést 600 nm hullámhosszúságú fénnyel világitunk meg és ezzel egy ernyőn interferenciát hozunk létre. Ezután igen vékony flintüvegből (n = 1,65) készült lemezt helyezünk csak az
RészletesebbenHidrogén színképének vizsgálata rácsos spektrométerrel
Bevezetés Hidrogé szíképéek vizsgálata rácsos spektrométerrel Már régóta ismert jeleség, hogy külöéle ayagokat magas hőmérsékletű lágba helyezve a lág szíébe az adott ayagra jellemző elváltozás tapasztalható.
RészletesebbenGEOMETRIAI OPTIKA I.
Elméleti háttér GEOMETRIAI OPTIKA I. Törésmutató meghatározása a törési törvény alapján Snellius-Descartes törvény Az új közeg határához érkező fény egy része behatol az új közegbe, és eközben általában
RészletesebbenMikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése
Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése Mérési jegyzőkönyv Szőke Kálmán Benjamin 2010. november 16. Mérés célja: Feladat meghatározni a mikroszkópon lévő
RészletesebbenCserti József ELTE TTK. Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék
Cserti József ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Fermat-elv, avagy a fénysugarak terjedésének univerzális törvénye a geometriai optikában Atomoktól a csillagokig előadássorozat középiskolásoknak
RészletesebbenEmlékeztető: az n-dimenziós sokaság görbültségét kifejező mennyiség a Riemann-tenzor (Riemann, 1854): " ' #$ * $ ( ' $* " ' #µ
Emlékeztető: az -dimeziós sokaság görbültségét kifejező meyiség a Riema-tezor (Riema, 1854: ' ( ' $ ' #µ $ µ# ahol a ú. koexiós koefficiesek (vagy Christoffel-szimbólumok a metrikus tezor g # x $ kompoeseiből
RészletesebbenGeometriai és hullámoptika. Utolsó módosítás: május 10..
Geometriai és hullámoptika Utolsó módosítás: 2016. május 10.. 1 Mi a fény? Részecske vagy hullám? Isaac Newton (1642-1727) Pierre de Fermat (1601-1665) Christiaan Huygens (1629-1695) Thomas Young (1773-1829)
RészletesebbenOptika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak
Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak 3. Fényelhajlás (Diffrakció) Cserti József, jegyzet, ELTE, 2007. Akadályok között elhaladó hullámok továbbterjedése nem azonos a geometriai árnyékkal.
RészletesebbenMAGYARÁZAT A MATEMATIKA NULLADIK ZÁRTHELYI MINTAFELADATSOR FELADATAIHOZ 2010.
MAGYARÁZAT A MATEMATIKA NULLADIK ZÁRTHELYI MINTAFELADATSOR FELADATAIHOZ 00.. Tetszőleges, nem negatív szám esetén, Göktelenítsük a nevezőt: (B). Menni a 0 kifejezés értéke? (D) 0 0 0 0 0000 400 0. 5 Felhasznált
RészletesebbenV. Deriválható függvények
Deriválható függvéyek V Deriválható függvéyek 5 A derivált fogalmához vezető feladatok A sebesség értelmezése Legye az M egy egyees voalú egyeletes mozgást végző pot Ez azt jeleti, hogy a mozgás pályája
Részletesebben100 kérdés Optikából (a vizsgára való felkészülés segítésére)
1 100 kérdés Optikából (a vizsgára való felkészülés segítésére) _ 1. Ismertesse a Rayleigh kritériumot? 2. Ismertesse egy objektív felbontóképességének definícióját? 3. Hogyan kell egy CCD detektort és
RészletesebbenA primitív függvény létezése. Kitűzött feladatok. határérték, és F az f egy olyan primitívje, amelyre F(0) = 0. Bizonyítsd be,
6 A primitív üggvéy létezése A primitív üggvéy létezése Kitűzött eladatok. Határozd meg az a és b valós paraméterek értékét úgy hogy az : R ae + b üggvéyek létezze primitív üggvéye! >. Az : [ + [ + olytoos
RészletesebbenA látás és látásjavítás fizikai alapjai. Optikai eszközök az orvoslásban.
A látás és látásjavítás fizikai alapjai. Optikai eszközök az orvoslásban. Orvosi fizika és statisztika Varjú Katalin 202. október 5. Vizsgára készüléshez ajánlott: Damjanovich Fidy Szöllősi: Orvosi biofizika
RészletesebbenStabilitás Irányítástechnika PE MI_BSc 1
Stabilitás 2008.03.4. Stabilitás egyszerűsített szemlélet példa zavarás utá a magára hagyott redszer visszatér a yugalmi állapotába kvázistacioárius állapotba kerül végtelebe tart alapjelváltás Stabilitás/2
RészletesebbenHatárérték. Wettl Ferenc el adása alapján és Wettl Ferenc el adása alapján Határérték és
2015.09.28. és 2015.09.30. 2015.09.28. és 2015.09.30. 1 / Tartalom 1 A valós függvén fogalma 2 A határérték fogalma a végtelenben véges pontban Végtelen határértékek 3 A határértékek kiszámítása A rend
RészletesebbenLencse típusok Sík domború 2x Homorúan domború Síkhomorú 2x homorú domb. Homorú
Jegyzeteim 1. lap Fotó elmélet 2015. október 9. 14:42 Lencse típusok Sík domború 2x Homorúan domború Síkhomorú 2x homorú domb. Homorú Kardinális elemek A lencse képalkotását meghatározó geometriai elemek,
Részletesebben7. Előadás. A vékony lencse közelítésben a lencse d vastagsága jóval kisebb, mint a tárgy és képtávolságok.
7. Előadás Lencsék, lencsehibák A vékony lencse A vékony lencse közelítésben a lencse d vastagsága jóval kisebb, mint a tárgy és képtávolságok. A vékony lencse fókusztávolságára á á vonatkozó összefüggés:
RészletesebbenOptika és Relativitáselmélet
Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak 5. Polarizáció és kristályoptika Cserti József, jegyzet, ELTE, 2007. A polarizáció és a kristályoptika úgy függ össze, hogy kristályokban a törésmutató
RészletesebbenA fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával
Optika Fénytan A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete Sokkal nagyobb összemérhető A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával Elektromágneses spektrum Az elektromágneses hullámokat a keltés módja,
RészletesebbenSzerkezeti elemek globális stabilitási ellenállása
Szerkezetépítés II. 014/015 II. élév Előadás / 015. ebruár 11. (szerda) 9 50 B- terem Szerkezeti elemek globális stabilitási ellenállása előadó: Papp Ferenc Ph.D. Dr.habil eg. docens Szerkezetépítés II.
RészletesebbenLeképezési hibák Leképezési hibák típusai
Leképezési hibák A képalkotás leírásánál eddig paraxiális közelítést alkalmaztunk, azaz az optikai tengelyhez közeli, azzal kis szöget bezáró sugarakra korlátoztuk a vizsgálatot A gyakorlatban szükség
RészletesebbenElektromágneses hullámok
Elektromágneses hullámok Maxwell-egyenletek töltések és áramok hiányában rot H = 1 D c t rot E = 1 B c t div E = 0 div H = 0 Energiát és impulzust (impulzusmomentumot, stb.) szállító nem-triviális megoldások
RészletesebbenA statisztikai vizsgálat tárgyát képező egyedek összességét statisztikai sokaságnak nevezzük.
Statisztikai módszerek. BMEGEVGAT01 Készítette: Halász Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomáyi Egyetem Gépészméröki Kar Hidrodiamikai Redszerek Taszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:
RészletesebbenRegresszió számítás. Mérnöki létesítmények ellenőrzése, terveknek megfelelése. Geodéziai mérések pontok helyzete, pontszerű információ
Regresszó számítás Mérök létesítméek elleőrzése, terekek megfelelése Deformácózsgálat Geodéza mérések potok helzete, potszerű formácó Leárs regresszó Regresszós sík Regresszós göre Legkse égzetek módszere
Részletesebben