T A R T A L O M. játékszín

Átírás

1

2 SZÍNHÁZMŰVÉSZETI ELMÉLETI ÉS K R IT IK A I FOLYÓIRAT T A R T A L O M XIV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM A U G U S Z T U S FŐSZERKESZTŐ: B O L D IZSÁR IVÁN FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: CSABAINÉ TÖRÖK MÁRIA KOLTAI TAMÁS Más nemzetek ház táján ( I ) játékszín KAÁN ZSUZSA Csodáltos mndrinok (6) KESERŰ KATALIN In memorim Brtók (10) Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , VINKÓ JÓZSEF Meg kell(ene) csinálni leckét (11) TARJÁN TAMÁS Nemzeti drám (16) NÁNAY ISTVÁN Chicgók (22) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 300,- Ft, fél évre 150,- Példányonkénti ár: 25,- Ft Külfőldön terjeszti Kultúr Külkereskedelmi Válllt, H-1389 Budpest, Postfiók 149 Indexszám: fórum GYÖRGY PÉTER Trzn Mgyrországon (25) NÁDRA VALÉRIA Nyomsztó képeskönyv (27) KATONA ZSUZSANNA Játszv tnítni (28) RÉVY ESZTER Polit ikum - vendégségben (31) FÖLDES ANNA A tribádok éjszkáj Várbn (34) Atheneum Nyomd, Budpest Ives mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó négyszemközt SZÁNTÓ PÉTER Thersites Leicávl (36) világszínház A borítón: Király Melind és Mrkó Iván A csodáltos mndrin győri elődásábn (MTI-fotó - Benkő Imre felv.) A hátsó borítón: Jelenet P. Busch, Brtók Kékszkállújár írt blettjéből (Wuppertli Táncszínház) FÖLDES ANNA Strindberg árnyékábn? (38) drámmelléklet Boldizsár Mik lós: Ezredforduló

3 KOLTAI TAMÁS Más nemzetek ház táján A kölni Világszínház '81 fesztiválról Amikor Goethe zt írt, hogy világirodlom korszk vn soron, és most kinek-kinek meg kell tennie mgáét, hogy siettesse ezt korszkot ", kkor nem egyszerűen egy új foglmt lkotott (ti, világirodlomét), hnem konkrét progrmot dott népek kultúrájánk kicserélésére. Ez progrm máig sem vesztett ktulitásából : Egyre inkább látom, hogy költészet z emberiség közkincse, s hogy mindenütt és minden időben száz meg száz emberben megnyiltkozik... Azért szeretek én szétnézni más nemzetek ház táján, és tnácsolom mindenkinek, hogy cselekedjék ugynígy. " A goethei megfoglmzás kár helsinki záróokrnány hrmdik kosráb " is beleillenék, h világirodlom mellé fölsorolnánk kultúr egyéb területeit. Például világszínházt. Ahogy leírom szót, meg kell állnom, mert szóösszetételnek ebben z értelemben nincs folyttás. Vn világirod-lom, vn világszínház, de nincs világfilm, és nincs világ-képző-művészet. A nyelvfejlődés eme furcsság vlószínűleg véletlen, de tlán részben ok is világszínház foglm iránti fenntrtásoknk. Azt ligh kell mgyrázni, hogy világirodlom és világszínház közé nem tehető utomtikusn egyenlőségjel. A világirodlom nemzeti irodlmk összessége, terjedelmi htári " z írásbeliség kezdetétől (sőt, még z-előttről) tegnp publikált versig húzhtók meg, lelőhelye" könyvtár. A világszínház nemzetek színházművészetének jelene, melybe természetesen belejátszik sok évszázdos hgyomány, de vlóságosn csk közönséggel vló tlálkozás pillntábn létezik, mgávl színjáték megtörténésével " egyidejűleg. Következésképp világirodlom klsszikusi sem zonos minőségűek világszínház klsszikusivl, hiszen míg z előbbiek z időben fennmrdt, elevenen htó művek, ddig z utóbbik elmúlt korok elmúlt színházi gykorltát őrző, lényegében reprodukálhttln minták, melyek legföljebb nosztlgiát keltenek önmguk iránt, mint z ókori görög színház vgy z Erzsébet-kori ngol színjátszás. Még nyilvánvlóbb különbség z eredeti művek tnúságát ellenőrzés" céljából mindenkor segítségül hívhtó irodlomtörténet és másodlgos élményekre, leírásokr támszkodó színháztörténet között. S h világirodlom lelőhelye könyvtár, kkor hol lelhető föl világszínház? Ez épp legfogsbb kérdés, s mennyiben goethei válszt várunk rá, mert hiszünk bbn, hogy világszínház is z emberiség közkincse ", kkor zt kell mondnunk, hogy nemzetközi fesztiválokon. Amelyeket hívhtnk Nemzetek Színházánk vgy éppen Világszínháznk. Hogy goethei világirodlmár példáj nyomán színházilg is szétnézzünk más nemzetek ház ezeken fesztiválokon nyílik legjobb lklom. Kölnben június 12. és z8. között rendezték meg Világszínház '8i tlálkozót. táján ", rr Mit tehet egy fesztivál? A világszínház " körüljárását nem nnyir fesztivál elnevezése, inkább foglom körül érezhető zvr mitt trtottm fontosnk. H ugynis világszínházon világbn jelenleg föllelhető vlmennyi színháztípust, színházi tendenciát értjük, kkor közel vgyunk hhoz követeléshez, hogy egy Világszínház vgy Nemzetek Színház névvel ellátott fesztiválon ezek globális tükörképét kérjük számon. Ami nevetséges képtelenség. A nemzetközi színházi tlálkozók ilyen értelem-ben nem tükrözhetik világszínházt, csupán mintákt vehet-nek belőle, példákt sttuálhtnk, összehozhtnk egymástól térben és kultúrábn távol eső jelenségeket. Nyilvánvlón nem mondhtjuk egy-egy ilyen interncionális szemle után, hogy m ilyen á világszínház. Legföljebb zt, hogy ilyen is. Másrészt hol és mikor vn lklmunk egy helyen és egy időben látni londoni Nemzeti Színházt és táncoló török derviseket, Pekingi Operát és Bob Wilsont, jávi wjng árny-játékot és moszkvi Sztír Színház Brechtjét? - hogy csk néhányt említsek kölni tlálkozó kínáltából. Egy nemzetközi színházi fesztivál progrmj mindig támdhtó, h z egyéni ízlés bszolutizálásávl párosuló minőségelvet kérjük rjt számon, és mindig indokolhtó, h ki- Jelenet Mrozek Gylog című színművéből (A krkkói Színművészeti Főiskol elődás)

4 tekintést, megismerést szolgálj. Az nálunk elterjedt fölfogás, mely szerint minden fesztivál másodlgos, melyen nincsenek jelen z európi kultúrkörre támszkodó, Brook- Efrosz-Strehler-Stein-Plnchon fémjelezte irodlmi-rendezői színház képviselői, meglehetősen szűk látókörű, mondhtni provinciális-doktrinér színházi szemléletre vll. Annk tudtábn írom ezt, hogy egyéni ízlésem szerint mgm is fenti márkás nevekkel körülírhtó színháztípust kedvelem. Ivn Ngel - szívesebben írom így: Nágel Iván -, ki két évvel ezelőtti hmburgi Nemzetek Színház igzgtój volt, lényegében hsonló elvek szerint szervezte meg kölni tlálkozót is. Három vonultr épített: hivtlos nemzeti színjátszás intézményes képviselőire (ebbe típusb trtozott Köln-ben moszkvi Sztír Színház, Pekingi Oper, londoni Nemzeti Színház), z vntgrde együttesekre (legmrkánsbb szószólójuk New York-i Squt volt) és z egy- vgy legföljebb kétszemélyes színháznk nevezhető szólóestekre, illetve páros színészi produkciókr ( jpán Yoshi Oid, klifornii Kipper Kids vgy Kölnben egymg föllépő Bob Wilson). Kissé félve vonom meg htárt z egyes ktegóriák között, mert például londoni Nemzeti Színház kétrészes Pssiój, popés country-htásokt muttó énekes kísérőzenével, nem sorolhtó hgyományos nemzeti színházi" ktegóriáb. A Wuppertli Táncszínház esetében, mely mgávl hozt csknem teljes eddigi repertoárját, és retrospektív bemuttóivl fesztivál gerincét lkott, nemcsk zt nehéz eldönteni, hogy intézményes " színház létére z vntgrde melyik fokán áll, hnem zt is, hogy elődásit jószerint blettnk vgy - mondjuk - táncos elemekkel földúsított szöveges pntomimnk ne- Mr. Ded nd Mrs. Free (Filmjelenet New York-i Squt elődásából) vezzük-e. Lényegében besorolhttln krkkói (végzős) főiskolások produkciój: Slwomir Mrozek legújbb drb-ját dták elő - címe: Gylog - neves Jerzy Jrocki rendezésé-ben; mg mű z Emigránsok típusáb trtozó (jobb szó híján) relist metfor, nem kevés filozofikus elemmel, s z elő-dás erősen épít is mind reális lphelyzetre, mind metforár, mind filozófiár. Az egyes elődásokr természetesen vissztérek, most csk érzékeltetni krtm egyrészt merev ktegorizálás nehézségeit, másrészt Nágelnk zt leginkább elismerésre méltó direktori erényét, hogy nem z egyéni ízlése szerint válszt, hnem lehetőleg minél szélesebb skálán igyekszik játszni, még h ennek egyik nyilvánvló következménye is, hogy kevésbé toleránsk fölháborodv utsítják el egyik vgy másik válsztását. Mindzonáltl nem lehet kétséges, hogy ez válogtási elv színházi fesztiválok szervezésének egyik lpelve. Merre trt világszínház"? A továbbikbn szeretném előrebocsátni, hogy nem teljes fesztiválról írok, hnem z áltlm látott elődások közül néhányról. A z egész értékeléséhez hozzátrtozn több lpprodukció " is, melyeket nem láthttm. Például Bob Wilson, Pekingi Oper, Robert Anton egyszemélyes bábszínház (melyet ujji hegyére ültetett bábokkl játszik egy szobábn, esetenként tizennyolc nézőnek), vgy legszorglmsbb világjárók egyikeként ismert, rendkívül eredeti glsgow-i Citizens' Thetre, melynek korábbi produkcióit láttm ugyn Vrsóbn és idén Velencében, kölni bemuttóiról zonbn le-mrdtm. Bizonyos nehezen mgyrázhtó ösztön rr készteti fesztiválnézőt - bármennyire esküszik is z ellenkezőjére -, hogy mindenáron tláljon vlmilyen közös vonást, áltlános tendenciát, melynek segítségével kimondhtj: erre vgy rr hld világszínház". A tpsztlt rr int, hogy leghsznosbb módszer ilyenkor szélsőségek leválsztás; vlhogy úgy, mint műkorcsolyversenyeken, hol pontozók áltl dott leglcsonybb és legmgsbb pontszám utomtikusn kiesik. Azt hiszem mindenesetre, hogy sikerült megtlálnom legkonzervtívbb elődást - nemcsk ezen fesztiválon, hnem néhány éves színháznézői gykorltombn. Meglepő, hogy nem egy intézményes színház " muttt be, hnem két színész keresett mgánk erre kétszemélyes jutlomjátékr társultot. Vgy inkább intézményt, mert társult ők mguk: nálunk is jól ismert Delphine Seyrig és Smi Frey. A színház: Sint Denis-i Théátre Gérrd Philipe. Mg mű nem új, körülbelül másfél évtizede írt át színpdr Henry Jmes novellájából Jmes Lord és Mrguerite Durs. Címe: Vd dzsungelbn. A színhely egy ngol kstély, drám " tuljdonképpen egy férfi és egy nő drbhosszigln trtó párbeszéde kstély különböző termeiben - z életről. A tét természetesen kettőjük kpcsolt, egy brátság, mely sohsem jut el z érintésig, z érzelmek fölismeréséig, szerelemig. Pontosbbn csk nő hlál után jut el mindeddig, mint ezt keretjátékból, cigrettfüstbe burkolózó férfi mgányos lkjából megtudjuk. Bizonyár z emberi lélek bonyolult világ z dzsungel, melyben lpuló vdként rejtőzik z érzelem, nélkül, hogy idejében kitörne. A ht képből, prológból és epilógból álló elődás legérdekesebb - bár tökéletesen funkciótln - eseménye ", hogy színpd közepére épített kisméretű forgó segítségével képről képre z oszlopos kstély más-más szobáját, csrnokát, termét

5 A Pssio londoni Cottesloe Színház próbáján és kölni St. Mrtin-templombn látjuk, nem is nnyir újnturlist, mint inkább régi nturlist" módon. Seyrigtől és Freytől ligh vitthtó cl játék finom cizelláltság, elegnciáj, keresetlen természetessége, mi nem kdályozt meg nézőket bbn, hogy z irglmtlnul unlms elődást csptostul ott ne hgyják z egyes képek közötti szünetekben, miltt kopffl megvilágított frkkos zongorist lágy impresszionist zenét játszott. Ennek z elődásnk nem z volt bj, hogy konzervtív, hnem hogy megmrdt mgánügynek, méghozzá kevéssé érdekes mgánügynek. Mnpság z z érzése z embernek, hogy z életről" nem lehet egy ngol kndlló előtt ülve htásosn filozofálni. De tlán csk z irigység beszél belőlem; mindenesetre szerencsésnek kell mondnom zt színházművészetet, mely z ilyesmit megengedheti mgánk. Mert Mrozek már említett, Gylog című friss drbjábn is filozofálnk, és ott is z életről". A párhuzmot két elődás között nemcsk társdlmi háttér különbözősége kínálj, h-nem z z egyszerű tény is, hogy kettőjükön kívül nem volt fesztiválon szbályos színdrb". (1-l ugyn Jmes-Lord-Durs-féle végtelen dilógus szbályos színdrbnk nevezhető.) Vontr várv Mrozektől természetesen távol áll nturlizmus. Már z is szoktln, bár z Emigránsok, ót nem péld nélkül álló, hogy egy társdlmilg-történelmileg konkrét helyzetből indul ki, és csk áttételesen - mint látni fogjuk: egészen szoktln módon - utl vissz lengyel drám Wyspiriski- W i t kiewiczvonlár, e hgyomány folytonosságár. A drám vlhol Lengyelországbn " játszódik, I945 elején. A történelmi helyzet világos: német csptok már elmenekültek, szovjetek közelednek. Ebben pillntnyi lég-üres térben " tlálkoznk történet szereplői, egyszerre vlóságos és szimbolikus lkok. Mindnnyin egy irányb, gylogolnk, vlmi kietlen helyen, vsúti sínek mentén, egy állomás vgy megállóhely felé. Az Ap és Fi. Az Asszony és Lány. Superius és szeretője, Hölgy. A Hdngy, Tnító, Hegedűs. Tlálkozásukbn egyszerre jelenik meg sját egyé-ni sorsuk és z történelmi konfliktus, melyet társdlmi hovtrtozásuknk megfelelően hordoznk mgukkl évszázdok ót. (Ez z lphelyzet z első világos utlás Wyspinskir, nevezetesen Menyegzőre.) A párosok " mguk vlóságos helyzetének megfelelően cselekszenek. Az Ap óvtosság-r figyelmezteti és erkölcsi intelmekkel látj l Fiút; z Asszony feketézésből trtj fönn mgát és z állpotos Lányt; Superius, z értelmiségi, filozofál, miközben Hölgy borotválj. Egyszersmind fölismerhetőek bennük szimbolikus lengyel krkterek ", s mindz, mit ezek krkterek lengyel drámábn romntik ót, jelentenek. Superius egy helyen meg is foglmzz:,olyn, minth évszázdok ót gylogolnánk. " (Superius lkjábn egyébként mgát Witkiewiczet idézi meg Mrozek, miután már korábbn, Prológbn Az ny című drámájából vett át egy részletet. A Hegedűs ugyncsk szimbolikus lkj pedig utlás Wyspinskir.) Hogy hová gylogolnk, z ebben metforikus szférábn természetesen teljesen mindegy; z ő helyzetükben nincs jelen-tőségük z irányoknk" - jegyzi meg erről drb egyik lengyel kritikus. A szöveg ismerete nélkül nem válllkozhtom drám elemzésére. Annyi mindenesetre világos, hogy z összeverődött, vontr váró (még egy jelkép!) társság mg módján végigéli z ismert lengyel konfliktusokt ", kárcsk Menyegzőben: z osztályok keveredésének kísérletét, reményeket és illúziókt, szlmláng-nekibuzdulást és másnposságot, kiábrándulást. Mindezt Mrozek lefordítj " kor konkrét vlóságár, kezdve ktonáktól teherbe esett Lányon, feketepici vodkától ( eu de Pologne " ) vló lerészegedésen és beszeszelt álomittsságon, egészen z újjáépítés lehetőségének és z merikik illetve szovjetek jövendő szerepének ltolgtásáig. Amikor Hegedűs játékától, lengyel nemzeti dloktól, filozofálgtástól, illúzióktól bódult társság mgához tér, megérkezik vont - de megállás nélkül továbbrobog. Az utolsó mondtot z Ap mondj ki: Gylog kell továbbmennünk." A metfor világos. Mrozek keményen, kritikusn és kijóznítón beszél, mint mindig. Konkrét illúziók nélkül - mint mindig -, de egyszerre érintve filozófii és társdlmi kérdéseket. Az említett kritikus megállpítás szerint: A végzet mintegy megkettőződik: z emberiség történelmének és nemzet történelmének kettős végzeteként jelenik meg." Jrocki rendezése egyszerre érzékeli és színházilg meg is jeleníti mind metforát, mind ntúrát: z elődás gykorl-

6 tilg bbn z gygtengerben játszódik, melyre mintegy ráépült nézőtér. Természetesen nem hgyományos színházbn vgyunk, hnem egy csupsz flú, rideg teremben. A közönség sárr rkott pllókon közelíti meg helyét, körülötte gylogol-nk szereplők, keményen birkózv bkncsukr tpdó, rgcsos, mély gyggl. Ennek színpdképnek" z első síkj relitás - z 1945-ös tél lerombolt Lengyelország, mg puszt vidék -, színpdon" képzeletbeli rivldávl párhuzmosn futó, vlódin beágyzott sínpárrl, z oldlflkhoz kifeszített felsővezetékkel. A játéktér sok tekintetben meghtározz játékstílust is; szereplőknek nemcsk tljjl kell megküzdeniük (kocsit tolni, elzuhnni stb.), nemcsk mozgás hitele forog kockán, h meginognk", hnem mgáé figuráé is. És erről tljról " kell elrugszkodniuk metforikus-filozofikus régiókb, drb wyspinskis-witkcys világáb. Az utóbbi - főiskolás színészekről lévén szó - nem sikerülhetett mrdéktlnul. (Hírek szerint Jrocki vrsói Drámi Színházbn is megrendezte drbot, felnőtt" színészekkel, köztük Gustw Holoubekkel - z ő esetükben színészi és történelmi rutin nyilván hozzájárult z lkítások hiteléhez.) Köztes-színházk" Minden nem hgyományos színháznk z volt jellemzője Kölnben is - gondolom, mindenhol ugynz -, hogy igyekezett szétrobbntni vlmilyen beidegződést, megkövült szbályt, konvenciót. A londoni Nemzeti Színház kétrészes Pssió j volt legkonvencionálisbb vntgrde" - h ez nem fából vskrik - : lehozt játékot közönség közé, s hogy ez már Ronconinál, Mnouchkine-nál és másoknál is sokszor történt, néző szó szoros értelmében követhette cselekményt, ti. színészek után gylogolhtott. (A műsorközlő sétáló elő-dásnk, promende performnce"-nk nevezte produkciót.) A párizsi Théátre du Cmpgnol színészei eltáncolták drámát A bál című elődásukbn, miben z volt furcs, hogy bár tuljdonképpen szbályos táncjátékot láttunk, mely-ben egyetlen szó sem hngzott el, ennek ellenére színészi lkításokról beszélhetünk, s korántsem zért, mert szereplők tánctudás nem érte el profiszintet. Erre teljesítményre - fonákjáról - rájátszott " Wuppertli Táncszínház, mely-nek áltlm látott két elődásábn táncos elemeken kívül nnyi minden előfordult - prózi megszóllás is -, hogy z már egyenesen társult nevében jelzett műfj provokálásánk tetszett. A meghökkentésben mindenesetre New York-i Squt vitte el pálmát, noh kinek már két megelőző produkciójukt is szerencséje volt látni, z Mr. Ded és Mr s. Freeben fölfedezhette z ismétlődő motívumokt, s hrmdszorr már minden meghökkentés veszít erejéből. Ez, persze, igzságtln egy kicsit, mert Hlász Péterék (z ő Mgyrországról elszármzott együttesük rejtőzik Squt név mögött) cskugyn vlmi újjl és eredetivel kísérleteznek, mi komoly rngot szerzett nekik nemzetközi színházi vntgrde mezőnyében. Játék és vlóság, köznpiság és tetrlitás összefüggéseit keresik, filmes és színházi elemek egymásr feleseltetésén fárdoznk. Úgy is mondhtnám, hogy dolgok replikáj érdekli őket mindenekelőtt. Ezért trtják elődásikt kirktbn", vgyis egy olyn - utcár néző - üzlethelyiségben, hol fizető közönség belülről, spontán közönség z utcáról nézi ugynzt. (Azz, természetesen, nem ugynzt. Az egyik színét", másik visszáját".) Felhsznált eszközeik is ismétlődnek: korábbn fölvett s z elődáson lepergetett film, videokmerávl vlhonnn (egy másik teremből, z utcáról stb.) szinkronbn közvetített é lő kép, színészi kció mint színházi elem. H ehhez negyedik-ként hozzávesszük z utcáról beszűrődő ntúr életképet, kkor megkpjuk Squt teátrumi dimenzióit: közvetlen és közvetett (közvetített vgy konzerv) vlóság különböző formáit. S persze z átmenetet z egyikből másikb, minthogy z egyes elemek egymásbn folyttódnk ( figur lejön" filmvászonról; színész z utc és színpd " között közlekedik; vlki z utcán áll, zárt üvegjtó előtt, de krj egy trükk segítségével belül vn stb.), vgy egyidejűleg, egymást erősítve-ellenpontozv-kioltv vnnk jelen. Nyilvánvló, hogy ez csk form vgy - még inkább - vlóság megrgdásár szolgáló komplex lkotói módszer, de semmiképpen sem trtlom. Épp ezért igzságtlnnk tetszhetett, hogy fentebb z újdonságélmény, meghökkentés egyre fogyó energiájáról beszéltem. Nemcsk zért, mert z új nézőnek minden bemuttó új, hnem zért is, mert Squt hsznált s z előbbiekben fölsorolt eszközök éppúgy konvenciók (h új konvenciók is), mint hgyományos színház áltl régót lklmzottk és bejártottk. Amennyiben Hlászékt megrójuk zért, hogy hrmdik lklomml hsználnk videokmerát, filmet, és ugyncsk hrmdszor játsznk utcár néző üzlethelyiségben, úgy meg kell rónunk minden hgyományos színházt is, miért három évszázd egyfolytábn rgszkodik brokk kukucskszínpdhoz, kulisszához s dikcióhoz mint legfontosbb kifejezőeszközhöz. Vlójábn trtlom számít Squt esetében is, mit fölsorolt kifejezőeszközökkel kíván közvetíteni. S tuljdonképpen itt kerülök bjb, jóllehet bizonyos motívumokt htározottn zonosítni tudok - mgyr fordításbn - Mr. Hlott és Mrs. Szbd című produkcióbn. Értem, hogy Mr. Hlott filmen rendőr, kit utci üldözés közben lelő egy kábítószer-csempész; z élő játékbn egy dzsungeluniformist viselő kton, kit szintén lelőnek, s miközben sebesülten fekszik (később meghl), bjtársi ki-be járnk z utc és terem között, időnként elmennek egy dzsippel, mjd visszjönnek. Mrs. Szbd, feleség filmen állpotos (mjd szülést is látjuk totálbn, mi meglehetősen drámi, ti. csecsemő frfekvéses), z élő játékbn otthonábn jógázik meztelenül. (A gyerekmotívum itt is megjelenik egy leglább négyméteres kucsukbb személyében ", kinek óriási szemgödreiben mint televíziós képernyőkön ktoni jelenetek ltt újr közvetítik " korábbn élőben látott jógázást.) A Mr. Ded és Mrs. Free közötti levelek fölolvsásán kívül - filmen is, z élő játékbn is - néhány rövid szkeccs játszódik le, melyek összefüggését egymássl és z lpsztorivl, bevllom, nem fedeztem föl. Volt két jó énekszám: egy rock (h igz) és egy punk. A Bob Wilson színházából ismert szép, néger színésznő, Sheryl Sutton filmen is, vlóságbn is elődt ugynzt kitűnő dlt. Hogy miről szólt " mindez, nem tudom. Az viszont kétségtelen, hogy z elődás leköti figyelmet, technikilg rendkívül intenzív (bár ez z intenzitás nem színészi jelenlétből szármzik), z egészben vn erő, s z (összefüggéseit föl nem táró) nyg megformálás htározott kézre vll. Hozzá kell tennem, hogy nyilvánvlón igen költséges produkció z együttes sját közlése szerint nincs teljesen kész, bizonyos nygi nehézségek mitt egyelőre befejezetlen. A közönség mindenesetre meglehetősen tnácstlnul állt föl végén. Nem vgyok meggyőződve rról, hogy ez htás idegen Squt eredeti szándékától.

7 Mindhlálig tánc Az ngolok Pssiójánk megértése vlószínűleg senkinek sem okozott nehézséget, mi önmgábn - úgy gondolom - nem minősíti produkciót, sem negtív, sem pozitív értelemben. Az elődás z emberiség máig legtermékenyebb kollektív mítoszár, Bibliár épül. A kétszer két és fél órás játék z Ó-és z Újtestmentumot drmtizálj", jelenetről jelenetre - Lucifer lázdásától Krisztus keresztre feszítéséig -, XV. százdi ngol misztériumjátékok, z úgynevezett Yorki és Wkefieldi Ciklus lpján. A középkori, niv földolgozás távol-trtj biblikusság " légkörét, inkább profán-népies hngvételt kölcsönöz cselekménynek", mihez jól illik popzenei kíséret. A populritást fokozndó, z elődás rendezői Bill Bryden és Sebstin Grhm-Jones - nézők közé hozz le játékot. Londonbn z új Nemzeti Színház Cottesloe termében, egy tetszőlegesen beépíthető üres térben trtották bemuttót. A kölni St. Mrtin-templomnál lklmsbb eredeti helyszínt " ligh lehetett voln tlálni z elődásnk. Az pszisb épített emelvényen játszik zenekr. Vele szemben, főhjó torkoltábn krztot emeltek nézőknek. Egy kisebb oldlsó páholyon" kívül nincs is más ülőhely, közönség kupol ltti színpdon " együtt járkál z elődássl. (Elő-dás közben többször is vissztért z gondoltom, hogy ez hely tökéletesen lklms lenne Az ember trgédiáj elődásár; tlán segítene kiemelni rárkódott konvenciók közül.) A cselekmény időnként megemelkedik ", mikor z Úr és Lucifer krszéke vgy z ngyli üdvözletet hozó Angyl hidrulikus emelők segítségével játéktér fölé liftezik, kupolából krácsonyfdíszekként lelógtott, pislogó-csillogó lámp-erdő lá (melyet egyébként konyhi káposztreszelőkből és krumplihámozókból készítettek). A játék élőképszerű, niv báját z ngol színészi profizmus hitelesíti, mi z elődás egyetlen hgyományosn drámi jelenetében kmtozik. Ebben Krisztust Golgotán végighurcoló ktonák végrehjtják keresztrefeszítést. Minthogy minden életngyságbn " történik, már htlms kereszt felállítás sem könnyű. A ktonák átlkulnk szolid mesteremberekké, és szkmi " vitákkl kísért tízperces munk során megküzdenek művelet minden techniki nehézségével, míg kikísérletezik lehető legökonomikusbb megoldásokt. Íme, z emberiség ngy trgédiáink árnyékábn történelmi mellékfigurák számár így zjlik világ. A jelenet kétségtelenül shkespere-i. A Pssió-játék jelenetei között z ngol színészek közép-kori bergomszk-táncokt lejtettek, mibe végén bekpcsolódott z euforikusn lelkes közönség is. A tánc több elődáson is drámi kifejezés köznyelvi formájává vált - és nemcsk ott, hol ezt már megszokhttuk, z ázsii-friki színjátszásbn. Az imént már említett Théátre du Cmpgnol produkció-j, A bál, frnci történelem elmúlt fél évszázdát mesélte el táncképekben, korbeli zenére. A tánc itt mg természetes környezetében jelent meg - úgy értve, hogy z egyes képek húszs-hrmincs évekbeli össztáncot, Frnciország felszbdulását ünneplő krnevált, mi válllti bulit stb. jelenítettek meg -, de koreográfi lényege mindig egy-egy drmtizált szituáció volt. Például felszbdulás utáni állpot eufóriáj, z lgérii háború időszkánk társdlmi konfliktus vgy mi hivtli élet sztirikus rjz. A kifejezés eszköze tánc volt ugyn, de drámi trtlom figurákbn jelent meg, még h szándékosn leegyszerűsített, nyers, l fresco stílusbn is, társdlmi indítékú plkátok, közvetlen politiki célztú gitkák, szkszervezeti cssztuskák modorát (vgymintáját) követve. Mindezt ligh lehetne elmondni Wuppertli Táncszínházról. A híres-hírhedt együttes 1973-bn lkult, vezetője, írój, rendezője, koreográfus most negyvenéves Pin Busch. Sokk szerint Peter Stein színház, Theter m Hlleschen Ufer ót legjobb, legizglmsbb nyugtnémet társult. Kétségtelen, hogy Busch, miután elvégezte z esseni Folkwng főiskolát, mely z expresszív táncművészet egyik hgyományos intézete, és megjárt z Egyesült Állmokt is, pontosn zért mondott le táncosként pályáról, mert idegenkedett z ott tpsztlt mindennpi rutintól. A Wuppertli Oper intendánsánk meghívás (Wgner Tnnhuserének Bcchnáli-koreográfiáját tervezte) segítette hozzá, hogy várostyák heves tiltkozás ellenére blett-társult élére kerül-jön. A heves tiltkozás és z őrjöngő lelkesedés zót is végig-kíséri elődásit. (Kölnben főleg z utóbbit tpsztlhttuk.) Kétségtelen, hogy Busch munkái mindenekelőtt zokt bosszntják föl, kik z együttes nevéből kiindulv blettet vgy leglább tiszt táncot várnk. Az áltlm látott két elő-dás közül -- A kpcsoltok udvr, Szüzességlegend - z utóbbibn szinte lig volt hgyományos értelemben vett tánc. Húsz színész jelent meg húsz guríthtó fotel és dívány társságábn, s háromórás produkció ritk perceiben szellemes pdlókoreográfiát mutttk be tükrös színpdon, mely z oldlkulisszák mentén dúsn megrkott sztlokkl vlmilyen elő-kelő fogdás képzetét keltette. Hogy drb" miről szólt, z prózi jelenetek segítségével is csk meglehetősen bizonytlnul dönthető el, s legföljebb olyn homályos megfoglmzásokkl írhtó körül, mint z érzékek kontrollálás és fölszbdulás, mindennpi emberi rituáléink nevetségessége és gresszivitás, erotikus álmink, játék szexuális tbukkl, feszélyezettség és gátlások oldódás. A kpcsoltok udvr -- lényegesen több tánccl, egy kultúrházbeli színházteremből táncteremmé lkított helyiség díszletének lz keretébe helyezve - kpcsoltteremtés lehetetlenségéről szólt, kevésbé enigmtikusn, fntázidús koreográfiávl és kétségtelenül egységes társulttl, melyben mindenki jó táncos és jelentős egyéniség. A Busch-irodlom " szerint produkciók címe nem sokt jelent, még kkor sem, h közismert mű zenei lpnyg. (Brtók Kékszkállúj is földolgozások között szerepel, de főszereplő Férfi és Nő időnként széttördeli - megszkítj és újrkezdi - mgnetofonszlgról hllgtott operát.) Temtikilg is nehéz meghtározni z egyes opuszokt. A bemuttók állítólg úgy jönnek létre, hogy Busch évenként két lklomml hosszbb tréninget trt együttesének tgjivl, és közösen kipróbált, improvizált koreográfi bizonyos elemei-nek véglegesítéséből lkul ki z új világpremier ". Számomr szimptikus relist prózi színház és z expresszív mozgás ötvözetét szellemesen, távolságtrtó iróniávl, nosztlgizenére megvlósító wuppertli társult. Lehet, hogy zért, mert egyébként is vonzódom z intellektuális élvezetekhez, szrkzmushoz, z értelem tárgyilgosságához. Busch elődásibn gykrn föl lehet fedezni z elidegenítő effektust - nemhiáb vonzódik Brechthez, földolgozt A kispolgár hét főbűnét, Hppy endet, Mhgonnyt -, nélkül, hogy didktikussá válnánk. A wuppertli tánc- és beszédszínház (jobb meghtározást egyelőre nem tlálok) igzán eredeti módon értelmezi hgyomány és újítás, viszonyát. Új világszín-házi " tendenciákt keresve, h európi kuriózumként is, kölni mezőnyben első helyen őket (kell említeni.

8 játékszín KAÁN ZSUZSA Csodáltos mndrinok A Brtók-centenárium idején -- Seregi László szvivl élve - vlóságos Mndrin-dömping " ársztott el hzánk legngyobb blettszínpdit. Az Erkel Színházbn Hrngozó Gyul 1956-os, mgyr blettművészet első utentikus Mndrin-változtát újították fel, Pécsett Eck Imre 1965-ben bemuttott verzióját; z operházi repertoárról éppen csk lekerült Seregi 1970-es, első megoldás, hogy máris helyet djon másodiknk, s végezetül Győrött Mrkó Iván is megkoreogrfált mgáét. Mindez együtt - kárhogy is számoljuk - öt drb, de leglábbis négy, s h H-rngozóét csk néhány lklomr újították is fel, még kkor is három. Eck drbj ugynis pécsi Brtók-est két új koreográfiáj ( A kékszkállú... tánc-illusztrációj és Négy zenekri drb táncszínpdi átirt) utánmellett, visszkerült repertoárb. A klsszikus is érték! Nem járunk messze z igzságtól, h zt mondjuk: A csodáltos mndrin története úgyszólván XX. százdi mg y r blett története. Irreális válllkozás lenne most nyomon követnünk mindzt huzvonát, zt z érdemtelen hánytttást, mit ez mű, immár szín-pdr trnszponálv, megélt és elszenvedett z 1931-es meghiúsított bemuttóig és tovább: ig, mikor szinte órműpontossággl ismétlődött meg betiltás, ezúttl z egyház nevében " (Oláh Gusztáv). Ez volt z Hrngozó-koreográfi, mely ben zután vlhol és vlmikor, Keletre kihelyezve", mégiscsk közönség elé került, és megérdemelt sikert rtott. Igzi meg-vlósulás zonbn mégis z 1956-os változt lett, mely már nyíltn válllhtt Lengyel Menyhért szövegkönyvét, és elődeihez képest legközelebb jutv Brtók zenéjéhez, nnk szellemével, eszmeiségével szinkronbn, kifejező tánc és pntomim oldott ötvözésével, relisztikus-krkterizáló nyelvezettel végre megteremtődött cselekmény, zene és koreográfi teljes művészi egysége. E fontos, tánctörténeti jelentőségű pillntról sokunk csk korbeli kritikákból vgy Körtvélyes Géz rendkívül lpos, legpróbb részletekre is figyelő Mndrin-tnulmányiból értesülhetett eddig, és persze hitelt érdemlő legendákból, melyek z eltelt negyedszázd ltt ugyncsk gyökeret vertek szkmi és művészi köztudtbn. Még-is: felújítássl kinek kinek személyes tlálkozás, illetve viszontlátás is megdtott; és hogy ez igzi örömöt és nem cslódást hozott, z elsősorbn ismét csk Hrngozó s betnítást végző özvegye, Hml Irén érdeme. Régi dósságot törlesztett hát z Operház; kár, hogy nemes gesztus máris múlté, hogy betnítás - televíziós rögzítést leszámítv - kárb veszett, hogy Fülöp Zoltán díszlete máris újból átdhtj mgát z enyészetnek. A felújítás ugynis csupán ht lklomr szólt. Mindig is érthetetlen volt számomr, és most Hrngozó-műre (mint egy rchív filmre) vló rácsodálkozás után különösen z, hogy vjon miért hgyjuk pusztulni nemzeti blett-termésünk-nek leglább ezt z egyetlen kincsét, és miért nem ápoljukőrizzük büszkén, mint jelentős nyugti blettegyüttesek kár százd legjobbjink, kár sját, nemzeti koreográfusiknk egy-egy muzeális értékű, hrminc-, negyven-, ötven-éves lkotását...? Hiszen Hrngozó Mndrin ját semmivel sem kezdte ki jobbn z idő, stílus-, nyelvezet- és koreográfii szemléletváltozás, mint mondjuk Anthony Tudor, Serge Lifr, Frederic Ashton vgy Mrie Rmbert klsszikusnk trtott koreográfiáit. Őszintén szólv Hrngozó Mndrin ját e g y áltlán nem trtom elvultnk szó porospejortív értelmében, mint hogy Eizenstein vgy Godrd rendezései sem zok. Természetesen látszik rjt, hogy nem m készült, de értékes, tnulságos szeletét tárj fel múltnk. Esztétiki pozitívumi m is létezők: kerek és egységes, sjátos rcult, tmoszféráj, stílus vn. Mindezekért pedig (és ez nem is kevés!) ott lenne helye repertoárbn, mint z ötvenes évek mgyr táncművészetének reprezentáns. Arról már nem is beszélve, milyen rgyogó stílustnulmányul is szolgálhtn jelen s jövő táncosink-nézőinek egyránt. Műfjok dilektikáj Igz, mi szemmel nézve Hrngozó-mű nem virtuóz tánctechnikáj, h-nem inkább színészi-elődóművészi feldti mitt lehetne próbkő egy-egy művész életében. Születésekor zonbn nnk ténynek is köszönhette z egyöntetű, mrdéktln elismerést, hogy vlódi táncmű volt, szó szoros koreográfii-műfji értelmében. Ezzel Hrngozó - úgy hisszük - nem tgdt meg zeneszerzőt, ki, mint köztudott, pntomimként jelölte meg prtitúrát. A tízes évek hzi táncviszonyi és z operházi divt lpján ítélve Brtók vlószínűleg komolyn is gondolt ezt műfji meghtározást, mert elképzelhetetlennek trthtt, hogy zenéjéből vl-h is például Gygilev Együttes mércéjével mérhető táncszínpdi mű szülessen. Eck Imre 1965-ben viszont - érdekes kísérletként egy modern blettegyüttes számár - éppen zt próbált ki, vjon jól képzett táncosivl hogyn lehet nnyir hű Brtókhoz, hogy még mű-fjt is megőrizze. A válllkozás sikerült: szinte végletekig bsztrhált térben, végletekig leegyszerűsített mozdultokkl olyn kompozíció keletkezett, mely-ben tiszt mozgás (Lány) és tiszt mozdultlnság (Mndrin) ellentéte jellemet, mgtrtást, érzelmi-lelki hbi-tust fest. A középpontbn Lány és Mndrin viszony áll, eme l lett minden más élmény (z öreg gvllér és diák) eltörpül, s mely - utólg - egyetlen rohnásnk tűnik. Amikor pedig htásábn s jelentőségében így felngyított hjsz végén Lány veszi " mgár Mndrin roppnt mozdultlnságát, már bizonyosság, hogy őrizni és élni is fogj ezentúl mindzt z eszményt, mit számár megváltó idegen képviselt. A centenárium lklmából készült Brtók-est záródrbjként Eck felújított e színpdi művét, mégpedig z eredeti változtbn s z eredeti főszereplőkkel. Be kell vllnom zonbn, hogy Mndrinj jelenlegi elődási közül eddig még egyre sem jutottm el. Akkor hát milyen lpon mondok ról véleményt? Mentségemre szóljon, hogy keletkezése (1965) után viszont többször is megnéztem, még évekkel később is. És miután meglehetősen emlékezetembe vésődött, tlán zt is megtehetem, hogy láttlnbn írjk ról. Hogy zt is állítsm: hiteles, érdekes, élő megoldás ez m is. Sőt, h Eck hsonló nyelvezetű későbbi műveivel vetem össze ( K o dály-szonátávl, Moliére-úrrl s különösen Slomévl), még zt is meg merem kockázttni, hogy ez z ökonomikusn szerkesztett, szigorún szöveghű

9 koreográfi z ecki lkotói profil és z egyetemes modern táncművészet jelenéből ítélve már nem is nnyir pntomim, mint inkább Eck gesztusszínházánk egyik kori, de m is időálló drbj. Kitűnő ötletből jó blett Seregi Lászlóvl z elmúlt évd folymán nem is egy interjút készítettem z operházi rekonstrukcióról, z együttes és repertoár sorsáról, várhtó bemuttókról. Eközben készülő, s utztthtó " díszletekkel megtervezendő, új Mndrinról is szó esett, sőt egy lklomml Seregi legszemélyesebb, legrejtettebb terveibe is bevtott. Ngy-szerű ötletét továbbr is híven őrizné brátikritikusi titoktrtás, h szkmi bemuttó s premier láttán érzett cslódás nem késztetne z ellenkezőkre. Mert hogyn is szólt koreográfusi elképzelés? Ahhoz, hogy egy olyn új Mndrint csináljk, mi nem is hrngozói, de zzl sem vádolhtó, hogy»seregi önmgától plgizált«, rájöttem, csk egyet tehetek. Vissz kell mennem ismét Brtókhoz és Lengyel Menyhérthez, tlán még lposbbn, mint z első változt idején, nem elvetve, hnem koncepcióvá érlelve szövegkönyv egyértelmű, vd nturlizmusát. A dühös színház, kegyetlen színház, krimi és sci-fi korábn ugynis csk kkor lehetek igzán korszerű, h szó szerint értem és megmuttom szövegkönyv húsb vágó utsításit. Az olynokt, hogy bőr reped, hogy test nyekken, és kés hegye Mndrin hátán jön ki. Véres krimit kell csinálnom, okos, rámenős mi utclánnyl, dndy-elegnciájú stricikkel... H jól odfigyelek zenére, kkor bból is kihllom nyílt, leplezetlen erőszkot, vlódi összetűzéseket, és észreveszem mrkánsnál mrkánsbb figurákt... Verekednek? kkor szkdjon, törjön minden; gyilkolnk? - ömöljön vér, és szennyezze be bú-tort, ruhát, pdlót, mint egy mi nyugti krimiben. A mguk risztó kegyetlenségében, romlottságábn és groteszkségében kell megjelenítenem ezeket z lkokt, hogy befejezés brtóki erejű legyen. Mert h ebben környezetben ez lány át tud lkulni, kkor hhoz már igzi tisztítótűz kell, 18o fokos lelki-emberi fordult... El tudod képzelni, milyen lesz, mint ez már-már mezítelenségig tépett ruhájú, vértől, mocsoktól, izzdságtól csillogó testű profi kurv lssn leveszi égővörös Pongor Ildikó és Dózs Imre A csodáltos mndrin operházi felújításán (Mezey Bél felv.) prókáját, és letérdel hlott Mndrin mellé... csöpögő, felázott sminkkel, de rgyogó szemmel, végre válllv önmgát...?" Elképzeltem, és ngyon tetszett. És vártm bemuttót, de csk terv nyomit kptm, egy szelíd szlondrámát beígért mi grnd guignol helyett; egy kompromisszumos megoldást, melyben semmi nem elég htásos, nem elég megdöbbentő, nem elég kétségbe ejtő, nem elég torokszorító, következésképpen nem elég felemelő. Lehetséges voln, hogy mg nyers ngyszerűségében szcenikilg bizonyult kivitelezhetetlennek? Vgy tlán táncosok ridtk meg z elképzelés merészségétől? Esetleg inkább filmvászonr v g y képernyőre vló ebben változtbn, mint z Operházt képviselő blettszínpdr? Felesleges további kérdezgetés. Beszélni úgyis csk rról érdemes, mi s hogyn megvlósult: menő " selyemfiúkká léptek elő csvrgók, lány lkj, egyénisége is krkterében változott 1970-es elődjéhez képest. Míg Szbolcsi Bence közismert megfoglmzásábn z Elnyomo t t és. g ub bocsátott Érzelem, míg Seregi első verziójábn még inkább Áldozt, ddig itt m-kcs, gresszív vdmcsk, tele indultokkl, cinizmussl kevert közönnyel és hányvetiséggel. Ennek lánynk voln ereje, csk krt és mersze nem, hogy másként éljen. A stricikkel vló viszony is módosult. három további utclány beállításávl - drb elején --új értelmet kp torz, kényszerű együtt-létük. A lány ugynis három strici elit mgánvállltábn z lklmzottk egyike, s mivel znp épp nem keresett semmit, tovább kell dolgozni, h kr, h nem. Színes, koreográfiilg frppáns jelenetté nő z öreg gvllér látogtás; leleménnyel felhsznált esernyő állndó kellékké válik, groteszk közvetítő lánccá férfi reménye s lány rutinj között. Jelentőségében messze túllép klndon diákkl vló tlálkozás, mely fiút s lányt is lposn kimozdítj

10 Bretus Mári és Eck Imre Mndrin pécsi elődásábn (Körtvélyesi László felv.) dott érzelmi tengelyéből és őszintén egymáshoz vonzz, miközben finom és pontos pszichiki dignózist d mindkettőjükről. Végül pedig hdd szóljunk Mndrin koreográfii nyelvéről, mely mind lengyeli szövegkönyvhöz, mind z eddigi megfoglmzásokhoz mérve - telitlált. Sereginek sikerült legtömörebb s legkifejezőbb stilizálás: egyetlen kontrpunktikus pózb sűrített etnikumot, egyéniséget és zenei kisterccel összeolvdó őserőt. S hogy mindezek ellenére mégis erőtlennek tűnik drb, és olykor kifárd szövegkönyv, nnk csk egy ok lehet: cselekmény feldúsítás, szereplők tiszt portréj, egyszóvl e színpdi mű friss szemléletű koreográfiáj nem helyettesíti és nem pótolj bátor és eredeti rendezést. Seregi új műve ezért nem robbn kkor erővel, mint mit Brtók zenéje m elbír és megkíván, vgy mint z első verzió, egy évtizeddel ezelőtt. Mit láttm Győrött? Minden nemzedéknek jog és kötelessége, hogy újrgondolj és sját eszével érzéseivel újrértelmezze múlt zseniális lkotásit " - körülbelül ez volt Győri Blett negyedik blettestje lklmából elhngzott tv-nyiltkozt lényege Mrkó Ivántól Stúdió '81 riporterének. Tuljdonképpen ennyi elég is nnk indoklásár, hogy z est záródrbjként bemuttott A csodáltos mndrin nem Lengyel Menyhért, hnem Mrkó Iván szövegkönyvének lpján készült. Mi ngyváros rkodópályudvránk prkolóját látjuk, mikor felmegy függöny. Á csillogó, sim fémfelületekkel borított óriási hngár szögletessége risztón szbályos betonrengeteget sejtet, távoli híd, befroló monstrum teherutó pedig roppnt város " lüktetését. Nyílik z jtó, z utóból nyolc álrcos ugrik elő; bálákt, zsákokt dobálnk belőle, de máris kiderül: mindez csk álc volt legfontosbb, nő mitt, kit elrboltk vlhonnn. Miután megoldották köteleit, és levették fekete hrisnyálrcukt, gúnyosn, gyűlölködve, frkskegyetlenséggel szimtolják körül. Kézről kézre dobálják, s közben mgukt is egyre hergelik. A félelmetes, lvilági bnd élvezettel figyeli, szinte tnulmányozz szép, reszkető zsákmányuk hlálos félelmét, e láthtón nem közülük vló lány viselkedését. S hogy embertelen játékuk teljes legyen, kábítószeres injekciót dnk neki. Vörös pír ársztj el lányt. Egy székre ültetik, elhúzódnk tőle és várnk. Első szólóját - zeneileg z első cslogtór - tehát széken kezdi. Jól látszik mozdultin kábítószer htás. Önkívületi állpotbn lssn moccn, erotikusn, ösztönös nőiességgel. Az egyik bndit megkívánj, és ebben nincs egyedül, de megerőszkolás ideje még nem jött el. Mindez csk előjáték, lelki terror ezzel lánnyl, kit minth sját sorsukért is meg krnánk büntetni. Az egyik fel is rántj székről, és gúnyos vigyorrl tngózni kezd vele (z öreg gvllér zenei részletére), mígnem vl-mennyien megkprintják egy pillnt-r, és csúfondáros, meglázó együtt táncolásr kényszerítik. Szinte gyongyötrik, s menekülésre nincs remény. Hirtelen pásztázó fény villn hídon. Egyikük kikémlel, s míg int, hogy nincs veszély, ddig rblók egy csoportb tömörülve tkrják el lányt bármi és bárki elől. Mivel zonbn senkitől sem kell már trtniuk, lány végképp z övék, kár szét is téphetnék. Mégis eleresztik, s újr figyelni kezdik, vjon mit csinál. Á második cslogtór indul második szóló, ezúttl földön. A lány lssn végiggurul pdlón, minden tg-j remeg. Egyikük megszánj, vizet d neki. A lány ekkor - minthogy kábító-szeres mámorábn sem felejtette el egyet-len pillntr sem, hogy fogoly - hirtelen bnditár kpszkodik: védelmet, menedéket vár. Rgszkodását z először értetlenkedve veszi tudomásul, de nem zárkózik el tőle. Hjlndó cipelni, tűri, hogy nő ráfonódjon nykár. Érdekes, diszhrmonikus ps de deuxjükben ( diákkl vló tlálkozás líri epizódjár) rcuk és gesztusik már ár-nyltbb, összetettebb érzelmi szféráb vezetnek. Á fiú szinte megszépül lány közelségétől, elfelejt erőszkos lenni, rcáról csodálkozássl vegyes szánlom már-már durvságot is letörli. Ám e fonák idillnek pillntok ltt véget vet bnd. Vd, gyilkos kegyetlenséggel nyúlnk társukért. Nekimennek, kis híján kár gyon is ütnék (Brtók művé-ben itt dobják ki diákot), h lány furcs rekciói nem vonnák el ról figyelmet. Á lány ekkor már tudj: minden elveszett. Odkintről nemigen várht segítséget, bndától pedig éppen nem. Nem mrd más hátr: önmgánk kell segítenie önmgán! Es ekkor vlmi egészen vártln történik. Lázs képzelete, kábítószertől nekirugszkodott fntázi, megtépett emberi méltóság, szűkölő félelem és iszony együtt - mondjuk így - fntsztikus tettre készteti: rr, hogy önmgából teremtsen védelmet önmgánk, hogy csodáltos védelmezőt teremtsen, hogy - nem túlzás - megszülje csodát.

11 Vlóbn, hrmdik cslogtór, mely zeneileg-lélektnilg mndrin érkezését készíti elő, hányingert s egy-re erősödő fájásokt érez. A bnd értetlenül, viszolyogv nézi rettenetes kín-ját, s mikor verítékezve-őrjöngve letépi mgáról ruháját és levegőért kpkod, már segítenek is rjt. Kpcsoltuk átformálódását jól érzékelteti, hogyn felemelik és körbeviszik vjúdót, ki, htlms rovrként vergődik kezük között. A hngulti és ábrázolásbeli fokozás kkor kulminál, mikor felhngzik kisterc, legősibb népi dllmok, mondókák jól ismert hngköze, mely zenemű közegében mndrin,,,... z ősi, természetből eredő lény zenei szimbólumává" válik, miközben lig meghtároz-htó átmenetet képez pnszos sírás, vágyból feltörő sóhjtás és zenei dllm között " (Romoly István). A mgsb emelt lány összezárt, mjd hirtelen szétvetett combji között ekkor bukkn elő Csodáltos feje (nevezzük így ezentúl, hiszen ő nem egy kíni mndrin!), s lssú rángásokkl teste is; végül pedig brnásvörös óriás lepel hullik után (Lengyel Menyhértnél Mndrin selyemkbátj", itt, mint jövevény jelképes plcentáj). Á rézfúvók fortissimói minth z ősrobbnást, z első mghsdást intonálnák. Testük, mint kétfejű, ősi istenszobor; születés látvány, mint z nyság, nőiesség, z sszonyiság didl. A lány ekkortól kezdve csk földön fekvő jövevénnyel fogllkozik. Finom, féltő mozdultokkl, óvtosn érinti meg, simogtj, törülgeti, mjd mikor megfordul és felül, tovább szeretgeti és növeszti. Eközben, mint z nytigris, védi gynkvó bnd lopkodv közelítő tgjitól. Amint megérzi, hogy fordult kock, és máris fölényben vn, boldog, erőteljes, szédítő táncb kezd. Önm-gát ünnepli, de egyúttl férfivá érleli, hrcr serkenti, megsemmisítő támdás-r lelkesíti, mozgásb hozz képzelete és gyötrelme szülöttét. S íme, tánc (kárcsk z úgynevezett lánytánc vgy csábtánc zenében) eléri htást: Csodáltos már áll, sáljáb mint oszlopos köpenybe burkolózik, krját feszülten, visszfogott tempóbn emeli szeméig, mjd mint hirtelen kitört vihr, tombolni kezd. Brbár, ekszttikus szólójából félelmetes, féktelen őserő árd, sámánisztikus tánc szinte felperzsel és feléget mindent, mi z útjáb kerül. A bndát minth villámcspás sújtná, óriási A csodáltos mndrin Győri Blett elődásábn (Bombicz Brbr és Mrkó Iván) (MTI-fotó - Benkő Imre felv.) kvrodás, és lehulló bálák egy időre mindent elnémítnk. A pillntnyi nyuglombn mint nő és férfi tlálkozhtnk végre. Mint ember z egyetlen, ideális társsl; egyesülésük lelki és testi szerelem himnusz. De ptkány módr, még kétszer előmászik bnd. A Csodáltos második, mjd hrmdik szólój egyenes folyttás z elsőnek: férfis kihívás és összességében háromfázisú megsemmisítés, mígnem nyolc bndit eltűnik, emlékük is szertefoszlik. Ekkor vkító fehér fény világítj meg lányt, tiszt reggel. Mögötte pár pillntr még ott áll s vörösen izzik Csodáltos, de zután már ő sincs sehol. Á lány mögött ekkor kinyílik hngár kpuj, kár el is mehetne... Neki is irmodik, s kórus felzengő hngjir, z előbb még ott érzett Csodáltos helyére áll, még egyszer átéli szülést, z örömöt, gyönyört -- és megtlálj leplet. Mgár teríti, s szinte mgáb roskdv jön előre z ereszkedő reflektorhidk fénye ltt, mjd -- vlóságos beteljesülés immár örök hiányát megsejtve - kétségbeesetten felkiált. Ennyit dott számomr művel vló első tlálkozás. Mrkó drbj - z expresszív nyelvezetből és stílusból kinövő szimbólumrendszerénél, humnizmusánál és ktrtikus erejénél fogv - úgy hiszem még lposbb, behtóbb tnulmányozást érdemel. Egy zonbn máris biztos: Mrkó megfoglmzás mg nemében egyedülálló koncepció, mely nem z egyes részletektől lesz zseniális, hnem ttól, hogy másságábn is egységes és következetesen br-tóki, mennyiben mximálisn megjeleníti, elmélyíti, sőt, korszerűsíti zene-mű üzenetét! Brtók Bél: A csodáltos mndrin (Erkel Színház) Szövegét írt: Lengyel Menyhért. A koreográfiát tervezte, betnított és rendezte: Seregi László. Koreográfus-sszisztens: Kszás Ildikó. Díszlet: Forry Gábor. Jelmez: Gombár Judit m. v. Szereplők: Pongor Ildikó, László Péter, Ngy Zoltán, Blikó István, Zilhi Győző, Lőcsei Jenő, Dózs Imre, Sebestény Ktlin, Jnács Evelyn, Gulácsi Ágnes. (Pécsi Nyári Színház) Díszlet: Eck Imre. Jelmez: Gombái Judit. Vezényel: Ngy Ferenc. Koreográfus: Eck Imre. Szereplők: Hetényi János, Tóth Sándor, Koronczy László, Bretus Mári, Gllovits Attil, Lovs Pál, Eck Imre. (Kisfludy Színház, Győr) Az új változtot tervezte és betnított: Mrkó Iván. Vezényel: Sándor János. Világítás: Hni János. Díszlet: Gombár Judit, Dni János. Jelmez: Gombár Judit. Próbvezető: Stimácz Gbriell. Művészeti vezető: Mrkó Iván. Szereplők: Bombicz Brbr, Király Melind, Ldányi Andre, Demcsák Ottó, Kiss János, Németh István, Sebestyén Csb, Szekeres Ljos, Szbó Elemér, Szigeti Tárnoki Tmás, Mrkó Iván.

12 A kékszkállú herceg vár gyuli Várszínházbn (MTI-fotó- Ilovszky Bél felv.) KESERŰ KATALIN In memorim Brtók A gyuli vár blktln, hjdn mindössze egyjtós, komor fli titkokt és történelmi események emlékeit őrzik. Á síkságból kiemelkedő zord épület belseje is rideg, csupsz. Mindössze egy sztlféleség középen, s ez elég hhoz, hogy érzékeljük: meg fog elevenedni vár. Így fogdt látogtót Gyulán A kékszkállú herceg vár. Mi mindenről tud mesélni egy mgyr végvár? Boldog idők és véres események nyomi keverednek benne, egyes emberek élete fonódik össze áltl nemzet sorsávl. Gyulán Corvin János és csládj töltött emlékezetesen szép éveket, mjd bn feldott vár népét irtóztos tusábn pusztított el török. Később császári őrség, sikertelen kuruc ostrom következett, végül különböző csládok életének lett színtere z 1904 ót immár lktln vár. Keveset mondunk, h zt mondjuk: Brtók operáj tökéletes helyszínre tlált itt gyuli várjátékok keretében. Mert egyúttl egyszeri, másutt megismételhetetlen légkört is tlált, mi egészen új értelmezésre sugllt bemuttó létrehozóit, s ez elsősorbn látványi elemekben követhető nyomon: helyszín dottságibn, nem létező díszletben, színpdi viseletekben s koreográfiábn. (A rendező : Sík Ferenc, díszletet Bnovich Tmás, jelmezeket Schffer Judit tervezte, koreográfus Novák Ferenc.) Brtók népzenei és műzenei fognttású műve, Blázs Bél európi legendkincsből merítő, de mgyros verselésű szövege mű születésekor, 1911-ben, mjd első bemuttáskor, 918-bn népi és európi ötvözetének példáj volt, szimbolizmus jegyében. Gyulán először tettek kísérletet rr, hogy z oper látvány tekintetében is vissz-dj ezt z összetettséget, egy új szimbolizmus értelmében. A vár mg vidék, de tuljdonképpen Európ történelmé-nek egy drbját képviseli. Á viseletek egy sokszínű nép kultúrájából erednek lenyűgöző gzdgságbn, de ugynkkor olyn egyszerű formákkl, melyek egyetemesnek mondhtók. Á vár felsőbb szintjein z oper jtói mögött fel-táruló látványt táncokkl megelevenítő koreográfi egyszerre idéz történelmet és népet. Miként? Az elsőjtó" kínzókmráb vezet. Judit (Tkács Tmr illetve Benei Ktlin) z jtó nélküli flon tpogtózik, s egyszerre megvilágosodik felső szín, flk titk: kinyújtott férfikt emelnek mgsb táncosok. A második jtó fegyveres házb vezet. Gyulán felfegyverzett prsztok sokság tűnik elénk. A kincseskmr csodáj menysszonyi pompábn: fejdíszben, fehér ruhábn, fehér ruhás kísérettel megjelenő mezőkövesdi leány. Á kertet legénycímerrel bevonuló fiúk népesítik be. A herceg birodlm z ötödik jtó mögött mg herceg, illetve megnövelt, kibomló, kitáruló óriási köpenye felső szinten, miközben ő eltűnik színről. Ez htlms, szétterülő drpéri kör formájú lföldi sub textilbe ültetett, stilizált, kékes-szürke, derengő más, egy kis ország mg. A könnyek tv ormánsági fehér gyászbn hjlongó lkok kápráztos, de szomorú tömege. S z utolsó terem lkói, színpdr levonuló előző sszonyok " vízkereszti háromkirályok csillgos-csillogó öltözetében jelennek meg. Á mesebeli hárms nivn fejedelmi dísze mesebeli herceghez méltó. Ilyennel ékesítik fel Juditot is, ki közéjük fog trtozni. Áttetsző, finomn fény-lő kendőt dnk kezébe, legendává szőve eltűnő lkját. Judit sját kendője, szerelmének tnúj mgár mrdt herceg egyetlen társ. A kékszkállú egykor egyértelműen személyes, belső lelki világát megelevenítő szimbolist képek (korábbn áltlábn díszletek) korunk érdeklődésének, érzékenységének megfelelően tágbb világot muttnk. A személyes kincsek, kínok és belső szépségek megelevenítői ugynis egy nép kincseit, viseletének pompáját, lányink, szokásink, táncink szépségét muttják, kínji e nép történelme és szenvedései. A népi kultúr mgától értetődő, kézenfekvő kifejezőeszközei tehát, mikkel z elvont foglmkt érzékeltetni lehet, s olyn egyértelműek, világos nyelven beszélők, hogy bárki megérti őket. (Tlán ezért is tűnik feleslegesnek Brtók vérmotívumánk vörös kendővel vló felidézése z egyes színek végén, hiszen mozgássl és fénnyel zene legellentétesebb témáit lehet illusztrálni.) A kékszkállú-nk mindez személyes élménye, vlódi emlékeinek tárház, de szokásos elődások eleve áltlánosító szimbolizmusávl szemben múltnk konkrétbb, történelemhez, helyhez, időhöz kötöttebb megidézése is. Ettől képek súly megnövekszik, s személyes világ egy közösségével fonódik össze. A férfi feltáruló világ egy vlódi, élő ország, mely záróképben teljességében muttkozik meg, rgyog fel várflkon, körbevonv mélyben mint sírboltbn, kék fényben lenyugvó kékszkállút, ki ilyenformán mg válik múlttá, felfedve, felszbdítv, életre keltve titkit, kincseit. Férfi és nő párbeszéde megismerés reményétől feloldhttln mgányb vezet z eredeti misztérium szerint. Gyulán megmuttkozás fokozti olyn beteljesülésbe torkollnk, melyen - kékszkállút mgáb záró várflk felett - szbdság erős szele leng át. Á gyuli elődás leghűbb volt Brtókhoz, mikor látvány nyelvén is összekpcsolt népit, hzit z egyetemessel, múltt, z emlékeket jelennel; s hozzá is dott vlmit korunkból: hitet bbn, hogy nép, várflk " életet őriznek és dnk. A kihunyó fényekkel együtt nnál szorongtóbbn merül fel kérdés: mit hoz jövő ennek népnek, z áltl megfoglmzott embernek.

13 A látványi elemekben végigkísérhető brtóki gondolt" kékszkállú lkjábn összpontosul (Gáti István illetve Kováts Kolos). Elegáns, szürkéskék köpenyét, fekete klpját prszti viselet ihlette, de bő köpeny, fényes klp egyúttl titokztos, vrázsltos külsőt is kölcsönöz lényének. Az öltözet hideg fénye zárkózottságot, finom motívumi, lz formáj emberi szándékot hordoz. Összetett, miként jellem, s egyszerre mgyr és egyetemes, z oper egészéhez hsonlón. Eltemetkezése kettős jelentésű: z ő segítségével megelevenedő világ veszi körül, z élet; de h ez világ ő mg, úgy reménynek is vége. Sötétség borul lenyugvó herceggel gyuli várr, de megelevenedik z est második részének színhelye, vár melletti tó és környéke, Cntt profn természetes színpd. Keresve sem lehetne jobb helyszínt tlálni. A díszlettervező itt is, mint minden munkájábn, z bszolút tisztságr törekedett. A román népblld környezetének meg-idézéséhez elegendőnek tlált gyuli természetes dottságokt. Csupán egy hozzátennivlój volt: puritán építmény tó közepén. Ez kórus és zene-kr helye, de f oszloperdő felett vonul át szrvssá váló kilenc fiú, imigyen érzékeltetve mesés elemet, z átváltozást, s fszerkezetű flusi házt is idéző támsztórendszer z p környezete hídon túljutott, tiszt forrást megtlált, egy másik, súlytln, minden mesterséges elemet nélkülöző, képzeletbeli világbn otthonr lelt fiivl vló párbeszédekor. Az építményt túlsó prttl összekötő könnyed híd igzi szkdék felett ível, melyen csk ruhájuktól megszbduló, természetben feloldó-dó fiúk tudnk átkelni. Az így szélesre kitágított színtér egy gondoltsort is közvetít: mítosszá válás folymtát táncmozdultokkl jelzett egyszerű népi környezettől szvkbn is megformált történeten keresztül vártorony tetején égő fáklyákkl szrvslkot fel-idéző kilenc fiú, szimbólum felrgyogásáig. Ez jelkép tiszt forrásé, z egész est szokásostól eltérő megformálásánk rs poeticájáé. Noh színtér kissé szélesre húzott, kicsit zsúfolt z egyidejűleg mozgó, táncoló csoportok kompozíciój, mégis úgy hisszük, szinte tökéletes Kékszkállúvl együtt évente feleleveníthető progrmj lehetne gyuli várjátékoknk. Kornis Mihály: Hlleluj (Nemzeti Színház, Játékszín). Agárdi Gábor (Miks), Bodnár Erik (Cic) és Márton András (Lebovics) VINKÓ JÓZSEF Meg kell (ene) csinálni leckét A Hlleluj Játékszínben Három nemzedék tehetetlenkedik Kornis színpdán. Miks, ngytt, Boldog Békeidők gyermeke, kilencven-éves ggstyán, kinek fejében Kettős Kereszt és Szent István-koron összemosódik srló és klpáccsl, Kárpát- Dun Ngyhz Csonk-Mgyrországgl, Himnusz és Gotterhlte z Interncionálévl, s vksi szemével hiáb hunyorog, nem tudj megkülönböztetni Ferenc Józsefet, Horthyt, Kun Bélát és Rákosit. Nem szenilitás ez vgy ggkori érelmeszesedés, csupán történelem körforgásánk reménytelen következménye: hosszú élete során Miks nnyi ismétlődő történelmi szituációt élt át, hogy felfejtésükhöz (z ő számár) bőségesen elegendő ifjúkoránk néhány tömény jelszv, melyekhez rgszkodik is. Abcug Tisz!" - hrsogj tövig égett szivrrl szájábn, s elemében igzán kkor érzi m-gát, h Kunz és Társ kereskedősegéde-ként originál TURUL-folttisztítót, IKKAkkót, kndi szhrint és dán vjt árulht megrettent mi Nepper-nek. Fi, középkorú, gőzhenger-vitlitású Pist tudtábn második világháború szorongásir ráépül z ötvenes évek világ. Ágyábn személyi kultusz pufftg politiki jelszvi fogysztói társdlom reklámszövegeivel kvrognk; hihetetlen zűrzvrbn különböző foglmk élnek itt: bélist és differenciált bér, micispk és Brun-Sixtnt villnyborotv, keretlegények és ávéhások, élelmiszerjegy és hulhopkrik, bkncs és frmerndrág. Ez z Ap (ki z elődásbn többféle lkbn is megjelenik) nem tudj, mit mondjon, mit KELL mondni, erkölcsi bizonyítvány után szldgál, öngyilkos lesz, szívrohmot kp, kinevez, kineveztetik, lebukik és lebuktt. Ámultn szemléli hetvenes évek megváltozott társdlmi struktúráját, zvrtn kpkod:... kisfim, irigyellek - mondj -, most jön be Kánán, mikor bőség, mikor mindenki, mikor szellem - én meg mehetek tus lá! Pá!" Á Fiú, Lebovics. Miks unokáj, Pist fi. A hrmdik nemzedék. Végig drbbn meg kellene csinálni leckéjét. Ez feldt. De Lebovics nem tudj megírni leckét. Nem tud osztni. Nem tudj, hová kell írni mrdékot. Bizonytln. Kétségbeesett. Támpontokt keres, begubózódik, gyermekkor pjzs mögé rejtőzik. Hrmincévesnek látszik, de mslit köt és búgócsigázik, körülötte kibelezett játéki: fkockák, vízipisztoly, villnyvont, gombfoci, tolótetős tolltrtó. Lebovics ezekkel játszik, éppúgy, mint z ktákkl, pecsétnyomóvl, z emberekkel. Hol pólyás, hol lkásügyi főfütyi, hol úttörő, hol htárőr, pdtárs és riporter, pttnásos kmsz és nehézfiú. Nem tud, nem kr felnőtté válni. Átlkulási: menekülések; h döntenie kell, mindig vissz-szökik gyermekkor védett és tiszt területére. A három generáció nem érti egymást, kommunikálni nem tud, kpcsoltuk felszínes és deformált. A csládot mint legkisebb egységet történelem megcsonkított, szétzilált; Lebovics hiáb várj egész idő ltt z nyját, Mm nem jön. A hgyományos értékek fiúk, szülők és ngyszülők között felborultk, Miksát, Pistát és Lebovicsot nem kölcsönös szeretet és tisztelet, h-nem félelem trtj össze. Á Ngytt múlttól fél, z Ap jelentől, Fiú jövőtől. Miks félelme legtárgyisbb. Ő vitéz

14 Lábsi Lipót százdprncsnoktól fél, z emberbőrbe bújt fenevdtól", ki Poldi fiát kiköttette. Bizonyos zjokr összerezzen, rémülten rohngál, eltorlszolj z jtót, rimánkodik: Há... há... jönnek!!!... Csendőr úr... csk egy kis IKKÁ-kkó... se!... Mmu, ne üss... én nem vgyok! Itt nincs senki! Nem lknk! Tessék tovább-menni!" Pist Szbványtól, Végrehjtási Utsítástól, Stemplitől, Láttmozttástól fél; ttól, hogy nem ismeri ki mgát Hivtl útvesztőjében, hogy hirtelen megváltozott körülményekhez lklmzkodni nem tud, végzetesen lemrd, kihullik. Szorongási nem morális jellegűek, inkább gykorltik, etiki ön-vizsgáltr egyetlen lkváltoztábn sem válllkozik. A drb főszereplője, Lebovics jövőtől szorong. Attól, hogy nem tud beilleszkedni. Alpvető élménye ez legújbb próz- és drámtermésünk hőseinek. Bereményi Kisktonáj éppúgy légköbméterhiánybn szenved, mint Csörsz mtrózins vgy Czkó indultos figurái. Ugynz z identitás-és múltkeresés jellemzi Náds Péter, Hjnóczy Péter hőseit, mint Hlmit vgy Esterházy fitl számítástechnikusát. Ezek hősök ( történelem-szünet ", vákuumlét ", lézengő hős " elcsépelt sblonktegóriái után) következetesebb nemzedéki helyzetelemzés-re, személyes hitelű történelmi-politiki nlízisre válllkoznk, s megpróbálnk szembenézni zokkl hiánybetegségekkel", melyek generációjukt rág- A Hlleluj fekete vont " jelenete jelenetváltásokt álomdrmturgi helyettesíti. Itt nincs szbályos helyszín, Lebovicsék lkás irod, pály-udvr, házsságkötő terem, hálószob és utc - tetszés szerint, vlóságsíkok z dott szituációnk megfelelően lkul-nk, miként átrendeződik színpdi tér és z idő is; hősök idő nélküli közegben préselődnek egymás mellé, tér és z idő koordinátái egybeesnek. A drbbn (jóllehet legkevesebb hrminc év montázsjelenetei peregnek le szemünk előtt) vlójábn mozdultln z idő: többször megkérdezik, többször megmondják; végig negyed ht vn. A Hlleluj egyetlen pillntnk színpdi története, kár Golding híres regénye, Ripcs Mrtin, hol hjótörött mtrózról (ki egy zátonyr evickélve Robinson módjár megküzd természeti erőkkel) kiderül, hogy másodperc tört része ltt meghlt, hiszen még csizmáját lerúgni sem volt ideje. A Hlleluj úgy kezdődik, hogy Lebovics felhúzz búgócsigát, és elénekli John Brown-dl három strófáját, egészen z utolsó szótgig. Ez ltt hiányzó utolsó egy szótg ltt zjlik le háromórás elődás, minek végén forog búgócsig, és Lebovics énekli: Glóri glóri hlleluj / Glóri glóri hlleluj " stb. Mindez sűrítés persze csk kkor lehetséges, h elfogdjuk, hogy Hlleluj egyetlen pillnt ltt játszódik le - Lebovics képzeletében. H minden idő örökké jelen, / Úgy minden idő helyrehozhttln " - válszt-j kötete mottójául T. S. Eliot sorit Kornis, s idézetével látámsztj feltételezésünket: z emberi tudt z, hol minden idő örökké jelen" vn, s honnn z ember kedvére előhívhtj - tér és z idő szbályi ellenére, - öt-, tizen-öt, hrmincéves emlékeit. Így lehet Lebovics (ki egytől hrmincéves korig bármilyen átváltozásr képes) egyetlen szereplője történetnek - többiek mind képzeletében élnek. Hsonló eredményre jutunk egy másik (tlán szoktln) megközelítési mód felől is. A Hlleluj egy politiki, egy tárják. Az nlízis kegyetlen és nemegyszer kegyeletsértő. A közelmúlt feltárásához egységes világnézet, histórii tárgyismeret kellene, hőseink zonbn mindezt nélkülözik. Sőt: minth vlmi libikókábn ülne ez nemzedék: biztos-nk hitt eszmék elárulttnk, vélt és vlódi érték npont felcserélődik. Nem csod hát, h Lebovics is érzelmi deficitben szenved, s úgy érzi, gyveleje közepében egy vágány áll, melyen - megállíthttlnul - két mozdony-igzság robog egymássl szemben. És ebben z értelemben Hlleluj: közérzetjelentés, egy egész nemzedék elbizonytlnodásánk, érzelmi zűrzvránk látlelete. Hősének tudtábn három (egymástól függetlenül érvényesülő) nemzedéki élmény meghtározó: gyermekkor-ifjúkor emlékei, z ötvenes évek közhelyszerű álpolitizáltság és z új gzdságirányítás nyomán ki-lkult feszültségek. Kockáztos feldtr válllkozik Kornis, mikor nekilát, hogy megírj korosztály leckéjét. Ellenőrzője pecsétes, füzete rongyos", szobájáb be-bevillog KERAVILL lázpiros fénye, és ez idegesíti is őt, ám ugynkkor büszke is, hogy egy olyn országbn él, hová már bevezették neont. Ez z mbivlenci végigkíséri drbot. A Hlleluj könyörgés szeretetért" s gresszív düh-kitörés egyszerre, remény komédiáj és blszfém pssió. Kornis tudj, hogy z nekdotikus, formilg hgyományos drámszerkezet nem lklms hőse lélekállpotánk kifejezésére, s Örkény és Mészöly, vlmint lengyel drám fel- szbdító htásár támszkodv utentikus drámi formát teremt. A Hlleluj szkít drámi cselekményszövés elfogdott szbályivl, nincs egységes konfliktus, hgyományos értelemben vett szerkezete. Az író látsztr erősen szubjektív formát hoz létre, rpszodikus sszociációs rendszert, hol bármi bármi-kor bárkivel megtörténhet, hol relist drám okokozti összefüggéseit költői logik,

15 sdlmi és egy metfizikus szintet olvszt össze. A drb szimbolikáját tlán épp e metfizikus szint felől közelíthetjük meg leginkább. Ki ez Miks? És ki ez Demeterné? Es Nyuszi-Gyuszi, legbensőbb én", ki legfontosbb z egészben"? H követjük Kornis célzásit, különös következtetésre juthtunk. Én z Úr vgyok, te istened..." - mondj Miks lekvárt knlzv, mjd Demeternének rr kérdésére, miért nem imádkozik inkább, röhögve zt válszolj: Kinek imádkozzk? Mgmnk?! " De Istennek, z Öreg Istennek tekinti őt Lebovics is. Amikor Miks ráüvölt: Gyere ide! " - ő helyén mrd, és így duzzog : Nekem z Isten se prncsoljon!" Demeterné lkj még összetettebb. Démétér görög mitológiábn termékenység istennője, füvek, virágok, gbon istensszony. Alkj zonbn többrcúságot mutt; személyében gboncsír, z nyság-lányság és Hold szimbolikáj egyránt kifejezésre jut. Kornis komédiájábn Demeterné (kit z író utsítás szerint jól mszkírozott fitl színésznőnek " kell játszni) drb végén Nyuszi-Gyuszivl együtt --vkító villnás közepette - mgsb emelkedik, hiáb keresve doktor urt, ki eddig Hold utcábn rendelt ". E szimbolik legkényesebb eleme Nyuszi-Gyuszi, ez három-négy év körüli, fehér bőrű, fehér hjú, csknem meztelen gyermek ", kinek nykán rózsszínű msli és rózsszín póráz, s kit Lebovics először káposztlevéllel etet, bbusgt, simogt, mjd félig öntudtlnul megfojt. H igz, mit Kornis nyiltkozott, hogy Nyuszi-Gyuszi személyiség legbensőbb én"-je, z legtitkosbb belső mg, mely minden ember-ben árttlnul megmrdt, kkor ez z ktus ugynolyn elkedvetlenítő, mint-h Nyuszi-Gyuszi csupán" z újjászületés ( megváltás) lehetőségét rejtené mgábn, mit Lebovics elutsít. Mindenesetre itt folytonosság ugynúgy megszkd, mint búgócsig esetében, mi tlán z élet örök körforgását jelképezi; búg-zúg-forog, ztán zötyögni kezd, meg-megkd, s éppen kkor billen fémesen oldlr, mikor Miks testét tepsibe rkják, nélkül, hogy bárki észrevenné. A Hlleluj ugynis z elmulsztott szeretet komédiáj is, közöny és z értetlenség drámáj. Lebovicsbn hihetetlen szeretetvágy tombol, ugynúgy, mint Demeternében, Borzsbn vgy Ci Az Ap: Sinkó László gánybn, ki így kibál: Engem ki szeret?! Ki szeret, ki szeret, ki szeret? Könyörgök szeretetért! Nem dtok... Verjetek gyon!" Lebovics szeretetházzl fenyegeti mgánytól reszkető Miksát, s közben elfulld minden zjr, miről zt hiszi, nyj érkezését jelenti. A Hlleluj különös értékét mégsem kétes szimbólumrendszer s még csk nem is kellőképp láhúzott szeretet-himnusz dj. Kornis drámszemlélete és dilógustechnikáj zért meghökkentően újszerű, mert szinte esszenciáját dj mindzoknk kísérleteknek, melyek fitl " drámirodlom legjobbjink munkáibn fellelhetők. Lebovics, mint z bizonyos ló biológitn-könyvben, mgán hordj z úgynevezett lézengő hős " összes jegyét: közösségtudt nincs, múlthiánybn, szeretet-hiánybn, kpcsolthiánybn szenved, pját egy egész drbon át várj, ám mikor ez z p megérkezik, kiderül, nem tudnk egymássl mit kezdeni, hsznos cselekvésre képtelen, óriáscsecsemő, ki elutsítj felnőtt szerepet, hiszen retteg hierrchikus megkötöttségektől, kényszerű mechnizmusoktól. A társdlom modelljét ő is igyekszik leegyszerűsíteni cslád modelljére, ez cslád zonbn bizonytln, biztos világképet nem nyújt világbn vló eligzodáshoz. Es Lebovics nem tud világgl mit kezdeni. Közismert tény: nyolcvns években minden eddiginél reménytelenebb kommunikáció, nyelvünket elborították sblonok, közhelyek, hivtli-zsurnlisztiki szknyelv kliséfordulti. Kornisnk esze ágábn sincs jvítni ezen romhlmz " -nyelvezeten, ellenkezőleg, hngyszorglomml felkutt minden nyelvi hulldékot, s mint vlmi kukszótárt nykunkb borítj: kifcsrt szállóigét, Bibli-idézetet, szflt-rgót, grffitit, hivtli borzlomszlenget, untig csépelt slágertöredéket, klotyó- és pdköltészetet, sírfelirtot, kiszámolósdit, mozglmi nótát vgy éppen gyonismételt népdl-vgy operettrészletet. És z író sjátjánk tekinti ezt városi keveréknyelvet; ez z én nynyelvem - mondj ezen beszélek. Budpesten születtem ". Mjd rögtön hozzáteszi: Budpest - vérfürdőváros". Á feszültséget többnyire nem is vártln gondolttársítások, meghökken-

16 tő és nemegyszer triviális rigmusok, hnem sokkl inkább látsztr árttln mondókák mögöttes politiki-érzelmi trtlm dj. Az író szándékosn zúdít ránk őrületig elkopttott politiki tbukt, melyek évtizedekig birizgálták trkónkt, s most egyszerre üresnek bizonyulnk és szétpukkdnk: Tegnpelőtt uthner én dönök / Tegnp uthner te dönsz / Muthner Ödön." Vgy: Od lett rend béke - tknyán csúszik Árpád népe. " Ez nyelvi játék egy-fjt bkugrásos dilógustechnikát igényel; gondolt és nnk megfoglmzás elcsúszik egymásról, felfeslik lp-pngó trtlom. Kornis ügyesen kés-lelteti tlálkozást, bizonyos (közismert) poénokt elhllgt, más rigmusoknk csk z első vgy második felét mond-j ki, néh ümmög egy-két szót, s nézőre bízz rejtvény megfejtését. Ez technik hihetetlenül kitágítj szöveg holdudvrát, szbd sszociációs sort teremt: publikum nyelvi játszótárssá válik, zt gondol hozzá z elhngzottk-hoz, mit kr. Tlán ez nyitottság dj Kornisféle dilógusnk zt lebegését, mi olynnyir sjátj. A drám kohójábn ez hordlék-nyg persze nem egyformán ég. Bizonyos elemek hmr lángr kpnk, másokt hiáb nyldos szituáció tűznyelve - ellenállnk. Kornis ugynis számoltln ontj poénokt (néh egészen lpárikt), z ismétlésekre nem figyel, s egy-egy ötletért - hogy mondni szokás - nem komédiáját, de még z nyját is eldj. Ez tobzódás nem hsznál z eredeti szándéknk, meghökkentvenevetve gondolkodttásnk, mely nyelvi leleményt s mgát kornisi dilógustechnikát nem célnk, hnem pusztán eszköznek tekintette. A Nemzeti Színház játékszínbeli elődás (Fodor Géz drmturg és Zsámbéki Gábor rendező jóvoltából) jótékonyn enyhített e már-már unlomml fenyegető szó- és poénárdton. Zsámbékiék lposn meghúzták szöveget, gyengébb vicceket, bemondásokt kihulljtották, szereplők számát (főleg szerepösszevonásokkl) csökkentették. Megváltozttták drb szerkezetét is; z elődásbn mindkét rész egy-egy htásos tömegjelenettel ér véget, z első násznép bódult fogócsk-kvlkádjávl, második fekete vont pokliptikus tömegnyomor-víziójávl, illetve hullszállítókkl, kik csontig csupszítják z ágyt ". E két tblót z elődás kulcsjelenetének szánt rendező, s Mgyrországon ritkán láthtó infernót hozott létre. Zsámbéki e sttisztszegény világbn vlódi figurákkl (jellegzetes násznéppel, közömbös lkótárskkl, nyírségi ingázókkl) töltötte meg Lebovicsék szobáját, de olyn ijesztő htássl, hogy Játékszín prányi színpd néhány pillntr Pokol bugyrához hsonlított: lélegzett, lüktetett, mint vlmi mőb. A.,Fekete vont " z elmúlt évd lidérces látomás volt, zenei mestermű, hol btyuk, bőröndök, szerszámosládák és különböző utsok (z idős tnyi tnítóházspár, z izzdt kispolgárcslád, z ingázó cigányok, z újságárus, szörpárus) megkomponált egysége másodpercekre néző torkár fgysztott nevetést, hogy zután sisteregve újr felbugyogjnk részletek, és megelevenedjék ez Jrry Agytlnító Msinériájár, Zol emberfló Ptkányfogójár, Bosch tátott szájú szörnyeire emlékeztető életkép", és sok, egymás testén tpdó-hempergő ember egy szempillntás ltt ugynúgy eltűnjön, hogy jött: be szekrénybe, ki z jtón, le zenekri árokb. Zsámbékit (ki ezzel két beállítássl, kár Horvi Házmestersirtó utolsó jelenetében, provokálón felfokozt drb ktulitását) láthtón jobbn érdekelte drb társdlmi, mint politiki vgy metfiziki síkj. Számár Hlleluj mi tudtunk nk keresztmetszete, hol Csárdáskirálynő összekeveredik Fel vörösök, proletárokkl, s hol történelem különböző rétegekben rkódik egymásr. A rendezőt nem kronológii tisztázás, hnem z időbeli össze-függések rejtett rendszere érdekelte, múlt nyomás, mi búvóptkként behálózz gondolkodásunkt. Lebovics sztálinizmus megkerülhetetlen (ám máig feldolgoztln) időszkábn volt úttörő, konszolidáció éveiben kezdett dolgoz-ni, s fogysztói társdlom keretei között élte át tudt és létform konfliktusát. Életét hmis sémák, közhelyes frázisok, régről ittrekedt édes-bús nosztlgiák irányították, s most ez pillntnyi szembenézés minden bizonytlnságát, tehetetlenségét felöklendezi. Zsámbéki tíz-egynéhány szereplőből négy lpvető típust teremt: Miks, Lebovics, z Ap és Demeterné. A két utóbbi lk összetett figur lesz z elődásbn: z Ap inkrnálj z Ipsét, Sóstit, Szivest, Jkotát, z Öngyilkost, Neppert, Demeterné pedig (kitágítv mitológii kört) mgáb olvsztj Cicát, Lebovics bbáját és Villőt, Lebovics terhes fele ségét. A szerepösszevonásokkl Zsámbéki Pistiből ismert tnulságot erősíti; egyszerre lehetünk gyilkosok és áldoztok, másokt mentők és mgunk elárulók, több lkbn, egy orcávl, hogy történelem fordul, szerint. Ez felfogás természetesen négy brvúrszerepet kínál, és még inkább tudtosítj Kornis szándékát: z idő lineritásánk nincs jelentősége, lelkünkben itt és most együtt él mindz, mi z elmúlt hrminc esztendőben belénk ivódott. Az elődás Lebovics és Miks párosán, duetteken és z áriákon nyugszik. Kornis leleményes drmturgii érzék-kel mgyr színházi trdíció két legbiztosbb pillérére épít; kbré- és operettklisékre lpozz mondnivlóját. Miks Öregisten és trotty operettbáró egyszemélyben, Gugyerák bácsi és szenilis mágnás: Szivehem oly tele-tele / Nehem fért ő bele... / Behelehe..." - énekli révetegen. Kettősükben felfedezhető vlmi Hcsek és Sjó dilógusiból éppúgy, mint ngypp-unok páros gügyeségéből. Mindenképpen rchepárost lkotnk; fiziki-érzelmi közelségben élnek egymássl. Miks (Agárdi Gábor) szipákol, krákog, böförészik, vksin tpogt, rég-múlt időkről, Monrchi légköréről; nccságos Olg kissszonyról, Regináról, szuppécsárdásról, Csekonicsról ábrándozik, tudt mélyrétegéből egymás mellett bukkn npvilágr flnell lábdunyh, ptentos inggllér, Meseutó, Krisztusfüggés, mit gyűrűhintán csinált vízszintes krrl MAC-bn, z SZTK, z OTI, pengő, forint és Klein néni, kit keretlegények Dunáb löktek. Vlójábn már nem is emlékezik, csk vegetál: toporzékol, h nem kpj meg idejében borsó- vgy lekvár-dgját, és csámcsog, szürcsöl, leeszi mgát. Időnként felemeli muttóujját, és figyelmezteti unokáját: Tnulj inkább! Első kötelesség! " És ez döntő különbség közte és z Ap között - Lebovics generációjánk morális trtásért, hsználhtó hgyományért ngypák korosztályához kell vissznyúlni, mert z pák generációj nem tud nyújtni semmit. Agárdi biztos szkmi tudássl, belső sugárzássl játssz el ezt történelemből kikopott, de z élethez és npi kásdghoz foggl-körömmel rgszkodó vénembert. Szerepformálás fegyelmezett, olcsó htásokr nem törekszik, helyzetkomikumokt, poénokt visszfogottn kezeli. Agárdi egész eddigi

17 színészetének eszenciáját dj ebben figurábn; megérti, hogy drbbn Miks z egyetlen vlódi értékekkel, vlódi hittel rendelkező figur, kinek trgédiáj z, hogy tudását-tpsztltit unokájánk átdni nem tudj. Miks - mg korláti között - teljes életet élt; kártyázott, szeretett, dolgozott, szenvedett, s most észrevétlenül pusztul el, égő szivrrl szájábn, s csládtgji: fi és unokáj szenvtelenül hgyják, hogy összeszott testét fémtepsibe csúsztssák, ingóságit (féltve őrzött fényképeit, részvényeit, szerelmesleveleit) kenderzsákb söpörjék. H vn drbbn Lebovicsnk trgikus vétsége, kkor ez közöny mindenképpen z. A főszereplő kétségtelenül Lebovics. Nem tlálj helyét, felnőtté válni nem kr, lehetőségeivel élni nem tud. Sérült és zvros kissrác, kit kettős stressz szorít: nem tudj megcsinálni leckéjét, és hiáb várj hz szüleit. Agresszivitás szeretethiány rekciój: H nem jöttök hz... - kibálj vdul -, kinyitom z összes vízcspot... és nem csukom be soh, úszni fog lkás, el fognk úszni bútorink, kereshetitek vgyonunk. Semmink se mrd, hhh. H nem jöttök hz, én se jövök hz többet, elmegyek világgá, belépek honvédségbe, ezredes leszek és megprncsolom, hogy békügetésben kússztok fel negyedikre gylog, és csókoljátok meg kezem, és ígérjétek meg, hogy nem mentek el soh többé.. A drb feszültségét (kár Godotbn) várkozás dj. Márton András lkításábn képes ezt háromórás várkozást fenntrtni, minden porcikáj, szeme villnás z jtór, csengőre figyel, fokozódó dühe becspottság érzéséből fkd: Elfelejtettek hzjönni!" A szerep másik jellegzetessége permnens úttörőlét. Lebovics nem tud szbdulni vörös nykkendő élményétől, z sokk, mely személyi kultusz évei-nek úttörővilágábn érte, úgy látszik, feloldhttln. Lebovics, ki z egyik novellábn megnyeri vörös csütörtök, vérvörös péntek" úttörő-szvlóversenyt, s ezért kéthetes csillebérci nyrlást kp jándékb, z undortól és kiszolgálttottságtól rókázni kezd. A hmis társdlmi gykorlt átszivárog gyermeki közösségbe, np evőeszköztisztítássl, körletcsinosítássl és npiprncsokkl telik, belül-kopsz-fejűek" - hogy Prévert foglmzott - csírájábn megfojtják, regulák közé szorítják gyerek Lebovics (Márton András) z iskolpdbn (Iklády László felvételei) szárnyló álomvilágát, összetörik, stub fogják z egyéniséget. A személyi kultusz úttörővilág így devlválj dlt, miben Lebovics hinni szeretne, s gátlás, mi ezekben z években lelké-ben gyökeret ver- életre szóló. Tlán nem véletlen, hogy ugynez görcsös igyekezet jellemzi Czkó Gábor trgikomédiájánk, Mint mókus... című drámánk hősét is, és szinte törvényszerű, hogy e gyermeki tiszt hit elrongyolódásávl Gyurkovics hőse, Don Lzro ( Mgyr menysszony végén) régi úttörőnykkendőjére ksztj fel mgát. Márton András bizonytln és tehetetlen, úttörőövének cstjáb kpszkodik, s néh rr gondol, mi lenne, h elfednénk z egészet egy ngy szorglmivl", vgy mi lenne, h kisormintázná, esetleg kiszínezné (munk helyett) füzetet. Furcs profilj, szögletes gesztusi, sut mozgás minth csk Lebovicsnk teremtette voln színészt. Márton vdálltin selymes, sunyi, kissrácosn kedves, kmszosn ügyetlen, gonosz és penetráns - közben iszonyú félelem tombol zsigereiben, reménykedő várkozás. Lebovics-Márton mindent szülők megérkezésétől vár; válszt kérdéseire, szeretetet, csokit, megértést, mgyráztot - cslódás ezért egyetemes drb befejező pillntábn, hiszen rá kell döbbennie, pjától semmilyen válszt nem várht, Nyuszi-Gyuszit mg fojtott meg, s Miks meghlt. Á kör így zárul be, így jut Lebovics nulláról - há romórás álom-történelem-kvlkád után nullár. Az elődás legördögibb jelenete egyébként rávilágít Lebovics tehetetlenségére és mnipulálhtóságár. Dkot, főfejes (Sinkó László) és Ferenczi, dörzsölt gyú, de pitiáner osztályvezető (Rksányi Gellért játssz tőle megszokott hitelességgel) társságábn - felettes szervekkel vló közös egyetértésben" mgsbb pesztr helyezi Lebovicsot, ki - noh kézzel-lábbl tiltkozik kinevezés ellen - megbízhtó hit és világnézet hiányábn lendületesen lá-írj" z okmányokt. A mgsbb poszt gytlnító-hóhér-mesterség, mire generációs felfrissítés jegyében beszélik rá megszeppent fiút:... külön kis birodlm lesz z lgsorbn; újrcsempézzük Kikészítőt, szívó-lefolyók terem négy srkábn; nem sjnáljuk pénzt; már behozttunk Nyugtról székeket is, miket mjd negyedévenkénti tömegbúcsúzttók lklmávl bekpcsolht..." Kfki lidércvilág ez, hol Lebovics vini Nyúzóverem sintérmestere lesz, hiszen vállltunknál káderutánpótlás elkerülhetetlen". Erős társdlmi hngsúllyl bírnk Sinkó László lkított figurák is. Az Ipse, ki micispkábn és vihrkbátbn végig drbbn erkölcsi bizonyítványért kutygol hivtlból hivtlb, ugynnnk Sóstink z lkváltozt, ki megvesztegeti Lebovicsot, lkásügyi főfütyit. Ő lesz Öngyilkos,

18 mikor z idők múltávl minden összekeveredik, s már Lelki Tnácsdó sem tud hthtós tnácsot nyújtni. Sinkó eredeti humorrl, rendkívüli krkterformáló készséggel ábrázolj e különböző típusokt, melyekben vlhol mélyen hsonló kétrcúság rejtőzik, s még rr is mrd ereje, hogy betétszámokbn felvillnts egy-egy lehetőség (egy-egy életút) pozitívumit vgy zsák-utcáit. Végső lkját z Ap szerepében nyeri el, itt z eddig játszott összes szerep együttesen jelentkezik, Sinkó vlójábn összefogllj drbot. Hsonlón izglms Bodnár Erik feldt is. Cic, hrminc év körüli, csinos, fekete nő", hol csitri, hol érett sszony, hol kmszlány, hol kurv, nyfog és dorombol, z egyik pillntbn Mt Hrink képzeli mgát, másikbn kibukik belőle z átlgnő átlgpnsz, mindez átmenet nélkül, hogy szerep és írój-rendezője - kívánj. Bodnár Erik meglepetés, leglábbis számomr; könnyedén és elegánsn vedlik át Cicából őszülő Demeternébe, vllásos néniké"ből szőke hjú terhes nőbe, ki kismmruhábn, klffogó ppuccsl mosott-fárdt-töredezett kör-mű sszonyt hoz színpdr; vjúdás torokszorító z egész sszonyi sors tükröződik benne. Nyilván sokkt irritál Kornis komédiáj. S bizonyos túlzások joggl z író szemére is vethetők. Á játékszínbeli elődás zonbn meggyőzően bizonyított, h o g y társdlmunk lényeges kérdéseinek vlósághű ábrázolás többféle drmturgii és stiláris eszközzel lehetséges, s h színműirodlmunk és színjátszásunk megpróbál elszkdni z nekdotikus, formilg hgyományosbb (és nem lcsonybb rendű) drámszemlélettől, kkor nincs eleve kudrcr ítélve, sőt megnyerhet mgánk széles közönségrétegeket is. Színmű, elődás és közönség egymásr tlálásánk ilyen ritk pillnt Hlleluj elődás. Kornis Mihály: Hlleluj (Nemzeti Színház vendégjáték Játékszínben) Rendező: Zsámbéki Gábor. A rendező munktárs: Thuróczy Ktlin. Drmturg: Fodor Géz. Zeneszerző: Jeney Zoltán. Zenei vezető: Simon Zoltán. Díszlettervetiő: Csányi Árpád. Jelmeztervező: Scháffer Judit. Szereplők: Márton András, Agárdi Gábor, Sinkó László, Bodnár Erik, Ardeleán László f. h., Bognár Monik f. h., Gylog Ödön, Károlyi Irén, Surányi Ilon, Horki János, Rksányi Gellért, Trsoly Elemér, Dániel Vli, Srli Imre, Zsolny Zsuzs, Németh János f. h., Kun Tibor, Szersén Gyul, Versényi László. TARJÁN TAMÁS Nemzeti drám Huby Miklós színművei vgy jegyzetek egy szenvedélyről Mikor helyezték el színházbn z első pokolgépet? Aligh zon Ler király-elődáson, melyet egy vendégjáték során, más világrészben - sőt: másvilág htárán" játszt Huby Miklós Te Imre, itt vlmi ketyeg című egyfelvonásosábn. Ez vlóságos bomb színészeket és publikumot röpíti mennybe: miért éppen színházzl kivételezne XX. százd végi terrorizmus? Az egyetlen túlélő, tlpától feje búbjáig gézbe pólyált" tnú, z Ellen-súgó ennyit dht hírül nekünk, színház színházbn" innenső közönségének: Csodáltos elő-dás volt! A színészek privát hlálfélelmük sokkji mitt, de hlál félelmét mégis legyőzve rendkívülit produkáltk. Hogy mi lett velük? Elmondhtom. Hivtásuk teljesítése közben érte őket hlál, így mind mennyországb jutottk. Együtt színház többi dolgozójávl... Sőt, együtt z egész közönséggel, mert kivételes művészi élmény mindnyájukt megszentelő kegyelem állpotáb hozt. Ritk dolog, hogy egy egész színház üdvözüljön. Több száz ember - vértnúság pálmágávl szálljon föl mennyországb..." S közben itt színházbn csendesen kezdődik s egyre erősebben hlltszik pokolgép ketyegése. Ezt neszt, ezt zjt hllj évezredek ót mindenki, ki mfiteátrumbn vgy picon, várkertben vgy kőszínházbn színi látványosságb feledkezett. Minden színház - ez tűnik ki Huby drbjiból pokolgépre épül. Az robbnó lpköve. A színház robbnásveszélyes; ez ngyszerű benne. A drámíró pedig, Aiszkhülosz ót, bombákt helyez el színházbn:,,... költő rokon terroristánk. Mindketten fel krják rázni világtörténelem közönyös kibiceit." A drámköltő drámákt robbnt, hogy kiszerelje vlóságos pokolgépek robbnószerkezeteit. Pokolr száll - ellenük. Az 1560-s évek három részre szkdt Mgyrországán játszódó Színház Cet-hl hátán című drámábn hngzik el: Színház lesz csűr, z iskolterem, plotudvr, vásártér. Európábn z utóbbi években megtízszereződött drámi művek és színházi produkciók szám... Minden színház! Minden szín-ház!" Minden színház - és minden drám Huby Miklós számár. A drám és s z í n h á z drámájként éli meg drámáink tárgyát. Nál drám színházábn színház drámáját játsszák. Temtikilg, műfjilg szinte áttekinthetetlenül gzdg eddigi - vskos kötetekbe gyűjtött drámírói életműve, hőstípusok szerinti csoportosítás zonbn világosn, htározottn rendszerez. Két állndó hő-se, lpvető hőstípus: drámíró (vgy költő) és színész (vgy szerepjátszó ember, esetleg mg vlmelyik szerep). Ktonák, rbok, ördögi kísértetek, szent sszonyok, próféták, táncosok" között Blssi Menyhárt árulttásáról szóló comoediát író Bornemisz Péter szárnyl: neki, Angyli Péter-nek" tuljdonítj szerzőséget Huby. Új drámi keretbe fogllv nyújtj át színháznk z egyik legrégebbi mgyr drámi emléket, s megfesti mindjárt tlán legelső mgyr drámíró portré-ját is. A kollégáét. Meglehet, irigyelve modellt: Színház Cethl hátán hősé-nek megnnyi hánytttás, hlálveszedelme közt leglább rr lehetősége vn, hogy fejével játszv - comoediáját is eljátszss. Huby munkásságánk ezen - egyik legsikerültebb drbj viszont, Mjor Tmás értő rendezése és kitűnő szereposztás ellenére, kevés elő-dást ért meg Nemzeti Színházbn 1973-bn, s vegyes kritiki fogdttás közepette merült el z újr nem játszott mgyr drámák tengerében. Vjon lesz-e újbb pár száz év elteltével vlki - megszállott drámíró -, ki újr keretbe fogllj keretet? A z Istenkísértő, melynek Szophoklész hőse, egyáltlán nem is jutott színpd-r. S már ligh is jut, mert színházi visszhngtlnság rr késztette z írót, hogy átdolgozz művét. Így keletkezett Búcsú csodáktól - Ap és Fiú drámáj. Athén virágkoránk és z théni drám virágkoránk drámáj. Nemcsk mennybement színészek kötnek ngylszárnykt Te Imre, itt vlmi ketyeg jánlott tpsrendjében, hnem Bornemisz Péter, z Angyli is, még itt e földön. Mert így mentheti bőrét, és mert minden drámíró színész is. Nem kivétel kilencvenéves Szophoklész, és tud és szeret játszni z Egy szerelem három éjszkájánk fitl költője,

19 Bálint is. Ők ketten szintén hlál torkábn. Színházt játsznk Három királyok, ezek főszereplő-epizodisták Bálint trgédiáj előtt és mögött - legrégibb színjátékok egyikét: három leszerelt népfölkelő, három szomorú jópof" betlehemezik, z Antikrisztusr függesztett tekintettel, negyvenes évek első felében, S mérföldeket lépve Huby-drámák terében és idejében, történelmi és kultúrtörténeti tágsságábn, játszik lokszté, nem őt játsszák (jelmeze S z f i n x é ), színészként illegeti mgát egy bszolút htlom játéki közt" Nero, hiú ripcs, z Antikrisztus szupersztár"; játszik Tüzet viszek Soós Imréről mintázott Mátéj; legkegyetlenebb cirkuszi multságbn jutott mesterfokr K é s d o bálók házspárj; Te Imre... szereplői Ler király sorit szvlják z ellen-közönségnek, s még cím megszólított-j is színész: Sinkovits Imre. Micsod bűnöktől roskdoznk trgédiák hősei! És mégis, milyen elrgdó, vonzó, imádnivló szinte vlmennyi! Elektr - ez gyilkosságr bujtogtó vénkissszony - mindnyájunk szerelme!" - mondj nem minden sztirikus él nélkül Iophón, Szophoklész fi. Ezzel z író helyett is szól: ezzel vllomássl szereti Huby Miklós mg kettős életű, mégis egy, holtomiglnholtodigln válsztott műfját: drámát és színházt..tizennyolc éves koromtól drámírónk tekintettem m g m t... Az eljegyezkedés" II. világháború előestéjén történt. A pályájár tudtosn készülődő bölcsész első művei már címükkel is utlnk keletkezésük idejére. Az 1939-ben, huszonegy évesen írott Európ elrblás mitologikus párhuzmát nem nehéz kor kegyetlen vlóságár átfordítni. Egy esztendővel később Nemzeti színjátszás - drámi mgyrság című tnulmány íráskor független és folytonos nemzeti kultúr féltése vezette fitlember tollát. Első drámáj htóságok áltl még kitilttott Nemzeti Színház fli közül, 194z-ben viszont Hősök nélkül már ott jutott színpdr. Tárgy mitt ezt is állndó bizonytlnságbn próbálták, s z ggodlom jogosnk bizonyult: csk néhányszor szerepelhetett műsoron. A korbeli jánlás szerint Az első mgyr drámát nyomttó székesfehérvári Krádi Pál szándékávl" vetette ppírr művét z író : miről ír, életbevágó fontosságú nemzeti Újlky László és Psot Irén Huby Miklós István npj című drámájábn (Mdách Színház, 1955) (MTI-fotó) ügy. Az idézet így folyttódik:»hogy z Úristen is egy ideig z megérdemlett és elvégzett büntetést elhlssz, és megtrtson hzátokbn, igz hitben, reménységben«- jánlj szerző e művét»z mrdék mgyrországbeli vitézlő urknk... «" A ngyvárdi polgári csládból szármzó Huby - címmel is tgdv, illetve tényt állpítv meg - polgári osztály rdikális kritikájár, személyes világnézeti szkításr válllkozott drámájábn. Épp ezért csvr műfjon is: Isóf János kegyelmes úr története z úri mgyr középosztályt bemuttó, hgyományos polgári társlgási drám keretei közt indul, groteszkül kifutttott hppy endje zonbn - mint Osváth Bél írt - ngyon is nyugtlnító. Á győzelemtől és boldogságtól nemcsk Isóf János krákog, mint mikor vlmi cigányútr ment, z úri közönség is, hiszen drbzáró kényszeredett úri-muri minden roszszt megemésztő szent tűz hősi drámájától is megfosztj nézőt. Ez hlál-tánc már végvonglás." Huby genfi ösztöndíj, szerkesztői és külszolgálti munkáj megszksztott lendületesen és feltűnést keltően kezdett pályát. Évekkel hztérte után, 1954-ben és ben muttták csk be zt két újbb drámáját, mely még szorosn kpcsolódott z elsőnek prob lemtikájához. Az Egy mgyr nyár és z István npj közül z előbbinek volt inkább sikere. Á teljes drámtermésen belül m már nincs fontosbb szerepük, Huby-kötetekből hiányoznk is, de csk velük és áltluk zárult le z elhúzó-dó pálykezdés, s bennük lett végleges búcsú polgári világtól. Irodlomtörténeti helyüket Hegedűs Géz túlértékelő gesztussl, lényeget illetően mégis pontosn így jelölte ki:,,... ezt két drámáját kell összekötő láncszem-nek tekintenünk fsizmus előtti jó mgyr drámi átlg ( Móricz Zsigmondtól Szomoryn, Molnár Ferenc és Herczeg Ferenc legjobb művein át Zilhy Ljos legsikerültebb drbji-ig terjedő skálávl jelezve ezt z átlgot) és z 1957 után kibontkozó, végre megint sokszólmú mgyr drámirodlom között." Hegedűs itt csk közvetlenül szomszédos láncszemeket említi. De Móricz Bornemisz Mgyr Elektráját átigzító Móricz is: személyének említése régi százdok drámi emlékeivel teremt kontktust. Huby mg is folytonosn vissznéz drámirodlmunk korábbi történetébe. Őrző és közvetítő egyéniség. Megment és újr fölfedez. Drámrekonstrukciókkl járult hozzá viszonylgosn egységesebb, folymtosbb hzi drámtörténet kilkításához.

20 Tímár Év és Csíkos Gábor Tüzet viszek kposvári elődásából A háláldozt Közvetlen elődei és kortársi sorsábn, drámák sorsábn Huby nemegyszer látt meg mgyr színjátékírókt oly sokszor fojtogtó blszerencsét és értet-lenséget. Móricz htezer gépelt oldlr tehető, mennyiségben Shkespere, Ibsen, Pirndello teljesítményével fölérő színpdi lkotásit évtizedek ót élesztgeti (kevés eredménnyel), Tmási drbjink is helyet követelt játszott művek sorábn, Srkdi-vitákbn mindig z író és z lkotások oldlán állott. Értük személyesen - és áltlábn drámíró, drám rngjáért, becsületéért küzdött. Az indokoltlnul félretett újbb drámák rossz sorsábn Bornemisz, Csokoni, Kton és mások színműveinek hideg fogdttását véli ismétlődni. Változtlnul bljósltú csillgzt, verklirefrénként" tér vissz megnemértés. De százdok ót elporldottkon, porlepte régi kézirtokon tlán könnyebben segíthet kegyeletes drámresturátor. Háláldoztot" mutt be - z _író szvávl - kései céhbeli. Természetesen Huby szuverénebb és büszkébb író nnál, semhogy megelé- gedne szkszerű drmturgii munkávl. A C s k tr é f át pusztán újjáírt Mdách Imre nyomán, de ez fekete komédi" is elrugszkodik z eredetitől. Károlyi Mihály Rvelszkijét dptálv mgyr nemzeti drámák sorát kívánt gyrpítni, olyn művel, mely onnn vlóbn hiányzott: XX. százdi forrdlmár erkölcsi dilemmáink ábrázolásávl. Az áhítt és lázt" jegyében dolgozv is olyn drbok keletkeztek így, melyeket mindkét szerző jogos szellemi tuljdonánk tekinthetünk. Évtizedek, évszázdok fölötti társszerzőség. A Színház Cethl hátán viszont egyértelműen Huby-drám, legngyobb szbásúk egyike - noh ez is háláldoztnk terveződött. A Blssi Menyhárt árulttásáról szóló Como e di át rejti mgábn. A mgyrországi könyvnyomttás megindulásánk 5oo. évfordulóján, 1973bn jelent meg drám, s kkor játszották Nemzetiben. Huby előtt hrminc-egy év elteltével nyíltk meg ismét z első mgyr színház kpui, hogy zután, leglábbis máig, újr bezáruljnk. (A Nemzeti kmrszínházábn, Kton Józsefben korábbn is dtk már Huby- drbot, Csend z jtó mögött címmel bn: huszonegy évvel Hősök nélkül után.) A kívülálló számár nehezen tisztázhtó okok is közrejátszhttk bbn, hogy Nemzeti Színház éppen zt z írót nem tudt vgy nem krt állndó szerzői sorábn tudni, kinek kezdettől nemzeti drám értékeinek őrzése-mentése s korszerű nemzeti drám megteremtése volt célj. A Cet-hlbn művészi becsvágy, sértetlenül rgyogó leletet kiásó régész ünnepélyes áhítt és mű lkulását segítő figyelemmel kísérő Mjor Tmás biz-ttás szerencsésen tlálkozott. S z egyik leggzdgbb Huby-drám mégsem lett siker. Á mgyrázt meglelhető Huby egy interjú-félmondtábn. Berth Bulcsunk beszél megálmodott lkásáról":,,... úgy jártm vele, mint drámáimml, túlméreteztem" (e keserű fél sor logikáj szerint z sem lehetetlen, hogy nem z életét írj meg drámáibn, hnem drámáit éli meg z életeként?). A Színház Cethl hátán eleve két drám. És e kettő is: több. A Co moe d i körülmények kényszeréből és jellemből egyszerre fkdó permnens hzárulás trgikomédiáj. A három részre szkdt ország helyzeté-nek irrelitás jellemtelenséget teszi z egyetlen relitássá - Blssi Menyhárt nézőpontjából. A Comoedi keletkezésének körülményeit fölvázoló kerettörténet drám születésének mindenkori példázt: e műfj vérben és gyászbn fogn. Drámát írni fölszb-dlt országbn? Elég csk élni. Az árulttás" Bornemisz áltli elődtás Hmlet Egérfogó-jelenetére emlékeztető kétségbeesett gesztus. Annyi különbséggel, hogy nem volt mgyr Erzsébet-kor" veszély esetén ngylszárnykt öltő Shkespere-je színész helyett mgár játszndó személyre is szerepet oszt. Blssi Boldizsár eljátszhtj sját mgát. Ez már nem is színház színházbn" - ez keserű, gyilkos színház színházbeli színházbn. A drám erőteljesen kidolgozott jelenetei kár önálló egyfelvonásosok is lehetnének. Oláh Miklós érsek és Angyli Péter replikáj például. Itt mgsodik föl igzán brokk díszleteket szellemével, életszeretetével, cselekvő energiájávl széttszító reneszánsz személyiség: Bornemisz Péter mesterien rjzolt figuráj. De - noh csk drb elején járunk - néző már ekkor is csk nehezen trtht lépést zsúfolt világot

21 gyors irmbn beklndozó íróvl. Számár modellből következő evidenci, hogy történelmi idő némi elmozdításávl z rnydíszes brokk mozglmsságábn kergeti új s új kciób reneszánsz embert, kinek mozglmsság" belül: szellem, lélek, test föl-ismert képességeiben lkozik; s még műveltebb nézőnek is fejét kpkodv kell be- és elfogdni z átmeneti kor ngyszbásún konstruált képét, melyben csup rny-drágkő trónus is kisebb univerzum" mg nemében. A főppi díszbe öltözött, főppi pózb merevedett érsek ül rjt, zz benne, z lkját rézlemezre véső Pictor kedvéért. Amikor porkoláb elébe tszigálj z elfogott Bornemisz Pétert, Oláh Miklósnk főppi kollégát" kell Ludeturrl köszöntenie: protestáns prédikátor egy rbokt szbdító csíny mitt mg is bitorolj-viseli főppi ornátust. Az zonosn öltözött, de vllási meggyőződésben, politiki fölfogásbn, életszemléletben, életkorbn különböző és szem-ben álló érsek és prédikátor brvúros szín-játék remek egyfelvonásos. Ám néző még föl sem ocsúdhtott z említett, iménti csíny- nyitó jelenet-dnteivíziójából. A börtön bűzös bugyr: korbeli Mgyrország szociológii összetételében" meglehetősen A párkák " (Esztergályos Cecíli, Jni Ildikó, Hámori Ildikó) z Isten füle című drbbn (Tháli vegyes lentje; s z itteni homályból, Stúdió) (Iklády László felvételei) vksötétből kell pillntok ltt átlendülnünk z érseki plot rgyogó dául börtönjelenetben z 5. hng jel- vgy ironikus - képzettársításokt indítnk föntjébe, hol szociológiilg nem kevésbé lemzése: nemzeti színházi hng, 270 év- el. Hiszen például hrmdik kép kezdetén színes jelenlevők tblój. Oláh Miklós és vel megelőzve korát". A tárgy ezzel elég csk így morfondírozni Pictornk : Bornemisz Péter; Thurzó Ann - Blssi stílushoz közelít: nemzeti drám nem- Rom és hegyorom... Meg -- hogy is vn? Menyhárt felesége, előzőleg Drugethné - és zeti színházink ismert elődásmódbn - lobogós hdikopj... Ez z: titi-tá, titi tácrin, táncosnő-kurtizán; cinikus-bölcs kel életre egy pillntr, eljátszv z öt- tá..." Arny János lig egy évtizede Pictor és simulékony-élveteg két kispp.. lettel: hogyn játsznák el Comoediát 1552-ben - el-esett Szondiját idézi sor,. Elég ezt z első és második képet kir- mjdnem háromszáz évvel keletkezése tktus, s blldávl futólg zt is : lehetett gdni: ellenpontozó viszonyuk kitűnő után - és Cethlt vgy százötvennel Blssi Menyhártétól eltérő út, mgtrszerkesztőre, vtott drámírór vll, ki megírás előtt? Huby, szokás és tás. S ez villnás zonnl beépül zonbn tárgy és mestersége iránti gykorlt szerint, bőséges megjegyzé- szövegbe, z író visszvált: Az egész szeretetből, szenvedélyből szükséges seket fűz meghökkentő vgy nehezeb- ország ilyen titi-tá titi tá-tá lett. Mert mtéri kétszeresét-háromszorosát gyúrj ben érthető mozzntokhoz. Á drámíró közben mgyrok is rájöttek, hogy ők is jelenetekbe. S hol vgyunk még Comoedi z esszéist elegnciájávl oldj föl tudnk verset skndálni. Mint régi elődásánk sokszoros áttételeitől! rejtjeleket. A Te benned bíztunk eleitől görögök meg rómik. Most boldogok. (Hsonló gondj sok Huby-drám esetében fogv" sori eredeti helvét hrci Skndálhtnk." Huby dilógusvn nézőnek. Legújbbn Túszszedőkhöz ritmusbn" zengenek föl, szerző pedig technikájánk cspongó, mégis céltudtos szükséges fejben trtni görög mitológiát érzelmekkel érvel:... figyelmes szellemességét ennyi is illusztrálhtná - z meg z ntik drámírók klsszikus olvsó is megdermedhet ekkor már csupán rádás z ötletre, hogy várból szövegeit. De hozzájuk, mondjuk, nkronizmus hlltán. Mert hogy is érkező két buggyos-bögyös leánykát" " Gyurkó-féle Elektr-vriációt is.) énekelhetik zsoltárt Oláh Miklós kü- Pictor cinkosn és skndálv így Nem volt nkronizmus fentebb szöbén Szenci Molnár Albert fordításá- köszönti: Libegős hdikurv..." szociológii" szót hsználni. Az író mg is bn, mikor fordító még meg se szülea Mjor rendezte nemzeti színházi tudtosn él - itt is, másutt is - z tett? Hogy hogy énekelhetik kkor még-is elődás hrmonikus együttgondolkodássl sszociációsorokt nyitó nkronizmu-? Úgy, hogy ez legszebb fordítás. Azért." vitte tovább drám szálit - s ez jó sokkl. Jellegzetes Huby-instrukció pél- Esszék, tnulmányok ízesülnek produkció furcs módon éppen ezzel ártott drámákb, s elébük: bevezetőként né-h drbnk. Az utóbbi évtikettő-három is. S miként ezek, úgy dilógusok is ngyvonlú - ptetikus

22 Bárdi György, Szkács Eszter, Egri Márt és Kern András Huby Miklós Néró című drbjábn (Dunújvárosi Bemuttószínpd) zedben elsősorbn Shkespere-művek színpdr állítójként becsült Mjor Tmás joggl és leleményesen shkespere-izált lehetett voln mgyr Erzsébet-korbn zjló históriát; s engedve másik vonzlmánk-elkötelezettségének, brechtizált is. Inkább Hubytól, mint e drámájától idegenül. A cselekmény és stílus ennyiféle oltását viszont már nem bírt el ngyszbású drám. (Á díszlet figyelmet és kíváncsiságot percekre lekötő mozgó embergépeiről, Hrszthy-szobrokról már ne is beszéljünk.) A mindennpos színházbjáró is jól tette, h többször nézte meg z elődást: így fedték föl mgukt mű rétegei. Igy tűnhetett ki, hogy e drámánk - drámíró- és színészszereplők interpretációjábn - drám és színház vlóságos főszereplője: kor drámáj és történelem színház. A drám és színház, mi fegyver: históri- és jellemformáló erő. Huby Miklós hite szerint: minden egyébnél htékonybb gyúnyg. Tüzet viszek Huby drámíróknk bb szűkebb csoportjáb trtozik, kiknek munkásságávl kpcsoltbn föl sem merül történelmi tárgy túlsúlyánk kérdése. Történelmi drámái is társdlmi drámák: e kettőt is egymásb mintázz. A meghtározás nem is túl szerencsés, pontosbb zt mondni: mi figurái is mitológiából, régmúltból érkeznek jelenbe. Legjellemzőbb, emblémszerű drámcíme Tüzet viszek. A népdl szájról szájr szállt két szv mi drámát drámtörténet első tudtos pillntávl köti egybe. Alkji Prométheusz hevével élnek, tudv-tudtlnul közös jelmondtuk. Drámíró és hőse egyformán tüzet visz. A jelenben vgy közvetlen közelmúltbn játszódó Huby-drámák tár- gyukt, műfjukt, kedélyüket, stílusukt tekintve igen különbözőek. Természetes z ily lktú írónál, hogy hol szükségnek és szeszélynek engedve, hol egyre tökéletesítő szigorrl, hol npok ltt, hol évek munkájávl lkítj művét, s hogy minden esély megismerésére vágyv végigpróbálgtj divtos és nem divtos műfjokt. S kísérlet, olykor játék közben történelmi" és társdlmi" jelző eredeti jelentése elhomályosul: nem írhtók egyértelmű minősítésként műfj neve mellé. Tiszt" társdlmi drámáj, vegytiszt történelmi drbj egy-két kivételt leszámítv nincs is. A Nero-ciklus összefoglló címe, z Antikrisztus supersztár éppen úgy kortársunkká teszi z őrült császárt, miként z Ok tudják, mi szerelem Hektorj sem egyszerűen Berlioz, ngy zeneszerző. Ezt kettősséget áltlábn intenzíven fejezik ki címek is. Így Párkák mitológii trtlmt hordoz, de egy mi ltin-meriki országbn, egy kötödének álcázott lehllgtóközpontbn bonyolódik (már megint zsúfoltság...) A Színház Cethl hátán háláldozt Ady oltárán is lobogott (hiszen címe költő egyik versére rímelt) - és így tovább. Sok minden izgtj, de művei legmélyén főleg egy kérdés : nembeli lét és prtikulritás ellentéte. Hősei küldetéses emberek, kik nem képesek kivédeni közéleti, művészi cselekvés, lkotás és személyes, csládi élet konfliktusit. A célokbn, eszmékben - né-h művekben kifejtett ideálok s puszt kifejtésük közben is hlmozódó lpári, tszító, kínzó, nevetséges helyzetek ütköznek egymássl. Föloldhtó-e prtikulritás és nembeliség disz-hrmóniáj? Művek: főként egyfelvonásosok sor kuttj válszt. Ez kmrműfj szívügye z író-nk. Arlequin fekete selyem álrc és benne Oidipusz király két kivájt szem golyój: ez lehetne műfj címerében írj. - Kár voln ezt címert fejjel lefele fordítni, hogy kihlt csládokét szokás." E drámform szeretete és játszási lehetőségeinek féltése szülte kmrdrbokt. Itt kevésbé fenyegetnek mindig heroikussá növelt-misztifikált lkotói válllkozás veszélyei: zsúfoltság, z ránytlnság; s nem terebélyesedhet dilógus fölé z esszéisztikus elem. Itt, ebben lehetett Huby egyik legsikerültebb művévé Nero-ciklus nyolc tétele. Arányosn oszlott el z z nyg, mit nyolc egyfelvonásost - máskor tlán két drámáb (vgy csk egynek három felvonásáb?) szorított voln z író. A nembeliség és prtikulritás ellentétét - zt is - elemző egyfelvonásosok közül különösképp z Ok tudják, mi szerelem - ez Huby-szemszögű Mcskjáték -, z Antipygmlion - kedvvel, ötlettel írott nti"-típusú drbji-nk egyik legjobbik - és A Szfinx, vgy búcsú kellékektől - legszellemesebb mitológii prfrázis - emelkedik ki. A ngyobb lélegzetű művek közül Késdobálók, Tüzet viszek és Búcsú csodáktól sorolódik melléjük. Az árnyltibn mindenütt eltérő, de közös válsz bennük z: nembeli életnek mgáb olvsztv kell meghldni prtikulárist. Nem egyszerű és semmitmondó erkölcsi tnácsot osztogt, nem példák tárházávl érvel: z értékes nem z értéktelenen, hnem vele együtt, sőt esetleg áltl győz. Szophoklészt például kilencvenedik születésnpj előtt sját fi, Iophón jelenti föl, z elmebetegek listájár írv nevét. S még mjdhogy-nem dliás ggstyán, Athén ngyságánk szimbólum olysfjt őrültekházbugyorb kerül, mint milyenből Bornemisz engedte szélnek rbokt. Itt mélyben ngy drámíró néh mint-h tényleg elmeháborodottnk muttkozn; de éppen innen látj, és ő látj legtisztábbn z Akropoliszt, mi túl-éli mjd város közeli elestét, perzs hódítást, z évezredeket, s mindig hirdetni fogj Athén dicsőségét. A kör bezárul hiszen Szophoklész mg z élő Akropolisz". A Búcsú csodáktól negyedik képé-ben Szophoklész drámírói hivtás, közéleti-politiki szerep - és z pi hivtás", csládi élet ellentmondásiról elmélkedik. A húszéves Iophón többek között zért is jelentette föl pját, mert nyomsztj őt nnk ngyság: elsorvd z p árnyékábn. Az öreg drám-író közélet-csládi élet ntgonizmu-

23 sánk legvégső föloldását ltolgtj: A lényeg: rosszt rosszr felelni. Ó! Hát ezek szerint mi is ide lyukdunk ki! Tovább rontni rosszt. Utolsó kísérlet világ megmentésére. Rosszt rosszr. Hsonszervi gyógymód. Homeopáti." Ahogy erre dőlt betűs szedéssel is fölhívj figyelmet, Huby itt Srkdi Imrét idézi, z Oszlopos Simeon Kis Jánosát. Teheti: z 1957-es Késdobálókkl ő nem egy vontkozásbn mintegy előlegezte z Oszlopos Simeonnl fölívelő, Deficiten át máig trtó sort. A társdlmi tljvesztettség mgyrázt megromlott, ön- és társpusztító férfi-nő kpcsolt dibolikus ábrázolási közt övé z időbeni elsőség. (A drámíró, művész mint áldozt: ez gondolt Srkdiról írott cikkeiben vissz-visszfáj. Á három évvel fitlbb pálytárs hlál - írj - olysmit jelent, minth megtizedelésen estünk voln át; nem voltunk soh vlmi sokn, egynek ki kellett hullni sorból. A többi kilenc úgy ment tovább, zzl z érzéssel, hogy fekete golyót bármelyikünk húzhtt voln... Lehet ezt generációs szolidritásnk, de lehet bűntudtnk is nevezni".) A Tüzet viszek Mátéjánk megformálásáb, szárnylni rendeltetett, de korán lá-hulló népi tehetség ábrázolásáb - közvetett Soós Imreportréb - tlán belejátszhtott Srkdi hlál áltl ki-váltott megrendülés is. Világvégzene Egy drámíró mesterségénél fogv: dilektikus" - okítj Alkibidész Százdost Búcsú csodáktól hrmdik képében (Huby drbjibn egy drmturgii kurzusr elegendő hsonló utlás, mgyrázt rejlik: szenvedélyes, de öniróniávl is rendelkező drámíró nem tgdhtj meg tnári énjét). A Szophoklész-drám mg is z összegezés, dilektikus összefogllás, szintézis teremtésének szándékávl íródott, s más vontkozásbn ugynez áll tőle független, de szintén klsszikus indítttású Túszszedőkre is. A Búcsú... visszhngtlnság joggl bánthtj szerzőt. A közélet és csládi élet konfliktus, cslád belső diszhrmóniájánk kérdése, nemzedéki ellentét és nemzedéken belüli ellen-tét Szophoklész egyidős fi és unokáj közt -, szerelem értéke és értéktelensége egyránt belesűrűsödik ebbe drámáb. Ezt csk színházi premier(ek) után bélyegezhetnénk túlméretezettnek; mint olvsmány, nem z. Tímár Év és Körtvélyessy Zsolt Késdobálókbn (Dunújvárosi Bemuttószínpd) (Vörös János felvételei) Bármennyire fontosk z említett rétegek, drbbn mégsem ezek szólnk legerősebben - zz együtt mást zengenek ki. E mű életrehívój elsősorbn z egységes európi kultúráért, leglább-is Mediterráneumból szétágzó, év-ezredes kultúráért érzett ggodlom. A mind biztosbbn fölismert társdlmi és kulturális válság motivált többek között Párkákt, Te Imré...-t is. Huby Miklós, frnciás szellemiség vonzáskörében indult, mjd z itálii kultúr bűvkörébe került européer, mgyr művészet utzó diplomtáj" zon kevesek közé trtozik, kik rendelkeznek z Illyés Gyul munkásságábn oly sokszor méltányolt példszerű képességgel. Áhogy Illyés egyszerre Párizsr és Ozorár, úgy lát ő Firenzére és Ngyvárdr. Nem is csk, nem is elsősorbn mir, hnem múltbn ködlőre: reneszánsz Flórencre, Jnus Pnnonius Várdjár - és Adyér. Nem Jnus híres verse, Búcsú Várdtól, nem drám - és más Hubydrámák címe hívj elő fölismerést: Huby Miklós vlmennyi színműve búcsú. Csodáktól, kellékektől, illúzióktól, reményektől. Búcsú - békétől, élettől, ifjúságtól - z Egy szerelem három szkáj, melyben nemcsk Melitt szóll meg búcsúdlbn: búcsú többi monológári is. Búcsú - természetesen - Finish: Londonbn történik, XIX. százd elején. Búcsú Cethl: mgyr Erzsébet-kor eszményétől. S Szophoklész-drám: búcsú z ntikvitás, klsszikus kultúr romolhttlnnk hittremélt csodáitól. Művészektől. és művektől búcsúzik z egységes európi műveltséget féltő író. A zsrnokság, z inkvizíció, fsizmus, terrorizmus brbár erőszk lkotókból és remekművekből szorítj ki lelket. A drámíró számár társdlmi-történelmi válság, z értékbizonytlnság z lkotás feltételeinek megrom lásábn, z lkotások rombdöntésében fejeződik ki. Szophoklész hlhttln szvi, Sok vn mi csodáltos, / De z embernél nincs csodáltosbb" hite ddogássá romlik. A Sok vn, mi cso... / Sok vn, mi cso... /., dá-dá--dá..." már slágernek sem teszi meg. Mit szegez szembe - szembeszegez-e bármit z író kultúr pusztulásávl? A társdlom pusztulásávl? Az eszmények pusztulásávl? A munkásságábn utóbb urlkodóvá lett, de már Hősök nélkülből is kihllhtó trgikus groteszk hngján: kultúrát. A művészi lkotást; drámát, színházt. Szophoklész, ki már hlott, drám hetedik képében Zeuszként jelenik meg, de tudjuk, szó ddigi értelmében ő már nem istenülhetett meg. Ruháj korábbn erre somfordált Ócskruhkereskedő öltözéke - kiben viszont főistent sejtették, Szophoklész-Zeusz összeláncolt fi-unokáj felé kiáltj: Fiim!... Istenek!" - s mert ezt í kiáltj, mert ő teszi hozzá: Ti egyedül, igz istenek!", úgy hngzik ez, mint mindent legyűrő bizttás. Iophónnk, ki drámíró fi; és z Unokánk, ki zene megszállottj. Szophoklész, megistenült ócskruh-kereskedő - drámíró instruálj meg-láncolt fitlokt, fiit színészeit. És közönség?,;ki kibál? Én nem hl-lom. - Senki se kibál. - Az félnótás bolond vénember." A drámánk vége. S most nem szól korábbn folyton fölhullámzó dllm: világvégzene". A Túszszedők, mely idén került Gyuli Várszínház műsorár, látszt ellenére sem túl közeli rokon Búcsú csodáktól ntik történetének. Közvetettebb, kevésbé személyes izzású. De végig izzik, lángol, sistereg ez is. Első része kivételes erejű Huby-művek soráb trtozik. Hetedik npj ég, bűzlik Klütimnésztr máglyáj: férjgyilkos sszonyt gyermekei, bosszúálló Oresz-

24 tész és Elektr ölték meg. A sikeritts fitlok - ítéletükre várv - mit sem él-nek át z nyánk hlott" döbbenetéből: késükön csk férjgyilkos vére szárd, nem z életdóé. A szép" Helén - itt: ngynéni - és nevetséges Menelosz - z egyedüli győztes" ngybácsi - (még) élő képviselői letrojt" tróji nemzedéknek. Velük fordulnk szembe Argosz ősi várát is fölgyújtv Oresztész, Elektr és z unoktestvérek. Az erkölcstelen és gyönge htlom helyébe terror lép. Melyik jobb? Kié z»igzság"? - sorr pusztuló idősebbeké vgy z elpusztíthttlnnk tűnő fitloké? Az első rész füstös-kormos víziój után Huby egy még érezhetően nem végleges második résszel, kompromisszum békéjével fújj el pernyét. Mint oly sok drbját, igen mgsn, roppnt intenzíven kezdi ezt is s h trtná is mindvégig szintet, z is kevésnek bizonyuln: drámábn egy-két jelenet után megszokjuk tovább nem emelt mgs szintet. A kiváló első rész ezért vár, hív mg után - még kiválóbb másodikt. Ezt kell mjd megírni mindig is szívesen jvító, át-igzító, átíró Hubynk. Akkor szól mjd igzán hitelesen Túszszedők nemzedékek és módszerek hrcáról, történelem mindenkori nygyilkosságiról, Argosz újr és újr vló fölper-zseléséről - világvégzenéről, mi elnémíthttln dllm....qui bsurdum Egyformán forró lkotói szenvedély hívj életre Huby Miklós drámáit, de sikerületlenebbek és csk jók" közül z olvst és bemuttók tnulság biztonságosn emelheti ki legjobbkt, legfontosbbkt. A Hősök nélkül, Késdobálók, z Egy szerelem három szkáj, Nero-ciklus, Színház Cethl hátán, Te Imre, itt vlmi ketyeg és Búcsú csodáktól állhtj legszilárdbbn z idő próbáját. Nem kevés. A mg módján nemzeti drám mindegyik. Fedezetként Alkibiádész szvivl: Meg kell tnulnunk emberiségben gondolkoznunk, különben meghlunk." A Te Imre... végén csk színészek és publikum mennek mennybe. Á drámíró nem. Ő Angyli Péterként mindig itt földön köthet szárnykt, bukdácsoljon zzl. S írhtj drbjit: szerelheti szét bombákt. Bízht z írott szó és játszott drám erejében. A pokolgépes vízió lcímét kölcsönözve: Credo qui bsurdum, NÁNAY ISTVÁN Chicgók Nem kell felülni reklámszövegnek: Fred Ebb, Bob Fosse és John Knder musiclje nem műfj csúcs (mint hogy például pécsi színház műsorfüzete is állítj), csk tisztes iprosmunk. Ámi persze nem feltétlenül lebecsülendő dolog. A szerzők rutinnl dgolják szórkozttó drbok rég bevált receptje szerint z izglmt, humort és mindenekelőtt z érzelmességet, prózát, táncot és z éneket, de ttól óvkodnk, hogy túlzottn mgvs gondoltokt is megfoglmzznk. Pnelekből építkezik ez drb is, kárcsk műfj többi ngyhírű produktum; cselekményszövés, dilógusok, zene jól felismerhető sblonelemekre redukálódik. Mi z, mi mégis élteti e műveket, köztük Chicgót? Először is tállás mód-j. A látványosság, gördülékenység, fényés hngeffektusok gzdgság, sztárok jelenléte. Másodszor z közönséglélektni htásmechnizmus, miszerint könnyed szórkozást igénylő néző számár mnipulációs eszközök áltl kilkított és leegyszerűsített gondolkodásmódnk megfelelő közhelyek vlódi igzságként tüntethetők fel, tehát musiclek álmélységeit néző hjlmos vlódi mélységként érzékelni. Hrmdszor és mindenekfölött reklám, divt. A Chicgo hzi krrierjét - kárcsk egy-két évvel ezelőtt Kbréét - sem elsősorbn drb művészi értékei lpozták meg, sokkl inkább művészeten kívüli, jogdíj, divt és egyéb tényezők. Három színház tűzte műsorár rövid egymásutánbn Chicgót, Fővárosi Operettszínház, pécsi Nemzeti Szín-ház és kposvári Csiky Gergely Szín-ház. A pesti és pécsi elődásról mint musiclprodukcióról nem beszélhetünk, ezekben ugynis próz, zene, tánc egyenrngú és egymást drmturgiilg is kiegészítő, átszövő jelenlétéről eleve lemondtk. Egyedül kposvári elődás tekinthető műfj reprezentánsánk, mi persze zzl is összefügg, hogy csk kposvárik rendezője, Ascher Tmás trtott kötelességének, hogy értelmezze drbot. Az Operettszínház válllkozását nyilván z indokolt, hogy társult két olyn jelentős művésznővel rendelkezik Glmbos Erzsi és Felföldi Anikó személyében, kik jó értelemben vett sztárji lehetnének ennek produkció-nk, pécsiek válsztásábn pedig Pécsi Blett főszereplehetősége volt bizonyár csábító. Ám z elődások zt bizonyították, hogy egyetlen összetevő középpontb állítás s többi elhnygolás mgát musicl lényegét kérdőjelezi meg. Pesten rendező, Seregi László meg sem kísérelte, hogy z elődást többé tegye, mint jutlomjátékká. Pécsett csupán műsorfüzet elmélkedik rról, vjon ez z elődás z meriki ngyvárosról vgy fővárosunk hírhedt hetedik kerületi negyedéről szól-e. A kposvári elődás viszont minden ktulizálás nélkül, hngsúlyok és súlypontok helyes megválsztásávl tudott szólni százdunk utolsó hrmdánk egyik legfenyegetőbb problémájáról, világméretű gengszterizmusról, nnk társdlmi hátteréről, végső soron z emberi élet értékvesztéséről. A drbnk kettős szerkezete vn. Látszólg két gyilkosnő áll középpontbn, vlójábn z őket védő ügyvéd, illetve z társdlmi mechnizmus, mely kilkított egy nem titkolt nrkotizáló funkciójú szenzációhjhászást, mit ztán továbbszít felkeltett szenzációéhség, s melynek drbbeli megjelenítői z újságírók. Ahhoz, hogy ez szerkezet megvlósuljon, ngyon pontosn kell e kétpólusosságot megteremteni. Az Operettszínházbn gyilkosnők válnk főszereplőkké, és szentimentális történetté egyszerűsödik sztori. Pécsett tánckr kerül fókuszb, de csupán rctln, súlytln tömegként, hogy súlytlnná válik két nő és z ügyvéd figuráj is. Kposvárott viszont éppen ennek szerkezetnek megjelenítése hordozz többletjelentést. A Fővárosi Operettszínházbn - z intézmény nevéhez és jellegéhez híven operettet játsznk. A díszlet, jelmezek édeskések és szegényesen pompásk, játék keretét multó környezete dj. Roxie és Velm, két főszereplő megjelenése felér egy primdonnbelépővel, Billy Flynnt, z ügyvédet játszó színész bonvivánszerepkörből kölcsönözte megjelenését, játékát, mosolyát, táncosok rcán z operettek, blettek elengedhetetlen, minden helyzetben kötelező mosoly, kár csoportos, kár egyéni szerepet játsznk, drb kórusbetétjeit, kíséretét zenekri árokb ültetett

25 kórus énekli, számok különálló jellegét zzl is hngsúlyozv, hogy minden megszólláskor kórus feláll. A szereplők gomblyukmikrofont hsználnk, ettől elvben szbdbb lenne mozgásuk, mint fixen bemikrofonozott színpdon. Ám ezzel szbdságukkl nem élnek, sőt igen furcs szituációk is születnek, melyek nemcsk z operettekből megszokott járások, mozgások itteni lehetetlenségét bizonyítják, hnem zt is, hogy mindenfjt iróni idegen ettől z elődástól. Példként Billy Flynn belépőjét idézzük, melynek során z ügyvédet körülötte rjongó nők levetkőztetik. Á szám koreográfiájánk legfőbb szervező szempontj z, hogy z elsőnek levetett kbát hjtókájáb tett mikrofon végig színész száj előtt mrdjon. Ám ezt techniki kényszert nem válllj fel rendező, inkább rr törekszik, hogy minél kevésbé legyen feltűnő, észrevehető kényszeredett tánc indok. A pécsi elődásbn börtönjelleg szbj meg díszletet. A teret mélységben előre-hátr kocsizó, lépcsős díszletelemmel lehet szűkíteni és tágítni, ez egyben szintén z operettek, illetve revük világából ismerős belépőkre d lehetőséget. Itt mikrofonok egyrészt színpd középvonlábn mélységben, másrészt színpd előterében középen és kétoldlt vnnk, zz csk néhány kitüntetett pontr koncentrálódik játék, és meglehetősen ngy holt terek keletkeznek színpdon. Abból, hogy z elődás főszereplőjévé Pécsi Blettet tették, számos megoldtlnság következik. A táncosok játsszák ugynis kisebb szerepeket, sőt mint kórus éneklik is számokt. Ez egyfelől felszbdítj z együttest (már-már fegyelmezetlenség szintjéig), másrészt helyenként műkedvelő szintűvé teszi produkciót. Teljesen érthető, hogy zok, kik áltlábn csk tánc eszközeivel fejezhetik ki mgukt, most hogy énekelhetnek, szöveget mondhtnk, prózi színházi követelmények szerint figurát teremthetnek, megmámorosodnk lehetőségtől, és igyekeznek kiélni mgukt. Ám sem prózi, sem énekes teljesítményük nem mérhető többi szereplőéhez, rádásul táncos mivoltukbn is jóvl ltt mrdnk megszokott szintjüknek. Ehhez zonbn fntáziátln és rutinelemekből összeállított koreográfi is jócskán hozzájárul! Az egészre z nyomj rá bélyegét, hogy ténylegesen nem volt produkció- A Chicgo Pécsett (Füsti Molnár Év és Wágner József) (MTI-fotó) nk rendezője. Bár koreográfus-rendező Tóth Sándor mellett társrendezői minőségben Molnár Gál Péter is jegyzi z elődást, vlójábn koncepció hiány jellemzi bemuttót. Jó és kevésbé jó olykor erőltetett- ötletek viszik előre z elődást, olyn ötletek például, mint hogy z újságírók legegyénítettebb figuráját, Mry Sunshine-t férfivl játsztják. Ez önmgábn még elmenne, ám mikor tárgylásjelenetben nnk bizonyításár, hogy látszt olykor csl, leáll z elődás csk zért, mert Mryt játszó színésznek végig kell gylogolni színpdon, hogy hhoz ponthoz érjen, hol zsinórpdlásról lelógó kmpóvl prókáját leemelik, z ötlet visszájár fordul és z egész elődás ellen dolgozik. Mindkét elődásr leginkább z jellemző, hogy szétválik játék, tánc és z ének, ez utóbbi kettő csk önálló zártszámként szóll-jelenik meg. Kposvárott viszont zenés számok nemcsk szervesen beépülnek játékb, hnem zenei nyg gykrn láfestője, színezője, ellenpontozój lesz játéknk. Drmturgii sűrítéssel él rendező, mikor máshol önálló számként elődott dlokt például megszkítj, és strófák között játszt olyn epizódokt, melyek megelőzik vgy követik dlokt. Ezáltl több dimenziójúvá válik dl is, játék is. Aschernál z ügyvéd és z újságírók hd egyenrngún fontossá válik két gyilkosnővel. Ezt egyrészt zzl éri cl, hogy tömeg nem tömeg mivoltábn vn jelen, hnem minden egyes tgj egyénített figurként hngsúlyos, másrészt z ügyvédet nem bonvivánnl játsztj, hnem zzl z Eperjes Károllyl, ki sokkl inkább idézi Bicsk Mxit, mint Edvin grófot. A Koldusoperár vló hivtkozás nem véletlen, néhány kritikus már utlt rr, hogy Ascher drbmeg közelítése mgán viseli brechti szellemet, s ez kétségtelen. Míg pesti és pécsi elődás egy z egyben viszonyul drbhoz, ddig Ascher htározott távolságtrtássl szemléli történetet. Elidegenít, h úgy tetszik, s elidegenítésének legfőbb eszköze z iróni. Miközben rendkívül erős drámi pillntokt hoz létre (például z indító képben), egy gesztussl, egy kitekintéssel - mi lehet egyetlen szereplő vgy z egész kórus megmozdulás - zonnl figyelmeztet is: néző, nem feledkezhetsz bele játékb! Ugynez vontkozik másutt szentimentálisr hngolt dlokr is, kár két sszony, kár Roxi férjének, Amos Hrtnk számár. Ez utóbbi különben jó péld rr, hogy három elődás színészi megközelítését megvilágítsuk. Pesten legjobb operetthgyományokból építkezve dj elő z úgynevezett Celofán-dlt színész (Hdics László vgy Mucsi Sándor), nézőtéren természetesen előkerülnek zsebkendők hllv kisember pnszát rról, senki sem veszi észre őt, nem veszik emberszámb. Ugynezt dlt Pécsett fitl Vjek Róbert úgy énekli el, hogy htás pontosn megegyezik z operettszínházivl, de mivel ő ezt stílust nem beszéli zon fokon, mint jóvl idősebb pesti kollégái, nál állndón érezni z eszközök tudtos lklmzását. Ezzel legpregnánsbbn fejezi ki z elődás lényegét: z érzelmesség mögül mindig előbukkn vlmi hmisság is. Kposvárott Kolti Róbert Amos egyáltlán nem sjnálj mgát, inkább dcos, emitt közönség sem tud meghtódni számon. Ugyncsk jól lemérhető z elődások különbsége á Morton mm és Konfernszié figurájánk értelmezésében. Morton mm női börtön felügyelője, kinek személyén keresztül gengszteriz-

26 Billy Flynn (Hrsányi Frigyes) z Operettszínházbn... (lklády László felvétele) musnk mint egy sjátos szórkozttóipri hppeningnek természete leginkább kifejezhető. Ám figuránk ez sjátosság csk kposvári elődásbn teremtődött meg. Sem Kishonti Ildikó, illetve Hlász Arnk Pesten, sem Péter Gizi Pécsett nem tudott ellenállni szerepben meglevő direkt komikus htásoknk, és figur mélyebb értelmezésével dós mrdt. Kposvárott Lázár Kti játékábn egy kápó és egy kuplerájosnő vonási keveredtek, s mikor egy ilyen lk humorizál, z vérfgysztó. A Konfernszié drb legproblemtikusbb szerepe, hiszen csk z epizódok átkötése funkciój, s hogy erre szintén utlt egynémely kritikus, Kbré sikeres figurájánk rutinszerű átemelésével került ebbe drbb. Á pesti és pécsi elődás nem is tudott mit kezdeni ezzel szereppel. Az Operettszínházbn Kojkpródiánk fogták fel, teljesen funkciótlnul. Pécsett Bárány Frigyes elegánsn és rezignáltn pusztán csk konferál, jelezve, ehhez neki, szereplőnek és színésznek semmi köze. (De leglább érteni szövegét, mi többiekről nem mindig mondhtó el!) Kpos..és Billy Flynn (Eperjes Károly) Kposvárott (MTI-fotó) várott Lukáts Ándor z elődás egyik főszereplőjévé tette Konfernsziét, méghozzá úgy, hogy ezáltl kétpólusú játék hárompólusúvá vált. Lukáts képviselte leginkább zt z elidegenítő hngsúlyt, mely értelmezi színpdon látottkt. Mindig más lkbn, más jelmezben jelenik meg, szövegei nemcsk bejelentések, hnem kommentárok is. Egyszerre vn kívül és belül játékbn. Végül szólni kell női főszereplőkről. Glmbos Erzsi és Felföldi Anikó mindent tud, mi ehhez műfjhoz szükséges, igényesebb és koncepciózusbb rendezés esetén nyilván nem elégedtek voln meg ők sem htásos, ám kevéssé felkvró jutlomjátékkl. (Nem titok, Felföldi Anikó rngidős három Velmát játszó színésznő közül. De míg Vári Év meg sem mozdul, Básti Juli végigtáncolj, ddig Felföldi krobtelemekkel is teletűzdeli hjdni vrietészámot bemuttó dlt. S után kifulldás nélkül természetesen tud megszóllni!) Füsti Molnár Év és Vári Év egyenlőtlen kettőse lpvetően meghtározz drb hngsúlyeltolódásit. A kezdő Füsti Molnár sem hngbn, sem játékbn nem tud felnőni feldthoz, s ez óhttlnul zzl jár, hogy rutinos Vári Év fölébe nő, mi viszont ellentmond drbnk. Ez nem elsősorbn színésznők hibáj, hnem szereposztás, rendezői odfigyelés hiányánk következménye. Kposvárott Csákányi Eszter és Básti Juli prózi színészekként teremtették meg rendezői koncepciónk tökéletesen megfelelő figurájukt. Básti Juli kemény, egy kicsit trgikusr formált Velmáj mellett Csákányi Roxij szerepjátszást hngsúlyozz, ezzel is erősítve rendezői megközelítés lpelvét. A prózi színész hngsúlyozás figurmegközelítés komplexitásár utl, és semmiképpen nem színésznők zenei felkészültségét minősíti. H egyidőben több színház játssz ugynzt drbot, z szinte kiköveteli z összehsonlítást, ám ugynkkor minden összehsonlítás egy kicsit igzságtln is. Hiszen minden színház más körülmények, igények, célok lpján dolgozz fel ugynzt drbot, tehát lig összehsonlíthtók produkciók. Arról nem is beszélve, hogy z összehsonlítás során feltételezzük, hogy összemérhető

27 minőségek kerülnek egymás mellé, hol-ott erről ngyon gykrn nem beszélhetünk. Esetünkben is ez helyzet: még h figyelembe is vesszük színházk eltérő jellegét, összehsonlíthttln minőségek kerülnek itt közös nevezőre. A kposvári elődás nemcsk egy lehetséges utentikus színpdrállítást jelent, hnem drb érvényét is kiteljesíti. Míg pesti és pécsi elődás még tisztes színrevitel problémáivl sem tudott mrdéktlnul megbirkózni. Így teljes mgyr C hi c gókról lkotott kép. Fred Ebb-Bob Fosse-John Knder: Chicgo (Fővárosi Operettszínház) Fordított: Prekop Gbriell. A verseket fordított: G. Dénes György. Rendezte: Seregi László. Díszlet: Csányi Árpád m. v. Jelmez: Wieber Mrinn m. v. Koreográfi: Bogár Richárd. Játékmester: Hegedűs László. Krigzgtó: Róni Pál. Krmester: Mkláry László m. v. Szereplők: Glmbos Erzsi, Felföldi Anikó, Hrsányi Frigyes, Hdics László-Mucsi Sándor, Kishonti Ildikó-Hlász Arnk, Medgyesi Mári, Vrg Tibor, Csongrádi Kt, Udvris Ktlin, Megyeri Mári, Arányi Adrienn, Kpeller Ansztázi, Henkel Gyul, Tímár Kti-Ngy Annmári, Börzsönyi Mihály, Ldányi Árpád, Tuz Ljos, Csnki József, Mgsházy István, Horváth Dezső, Richter Károly, Mti György, Fogrsi Endre, Ppp Kornél, Gyürki Géz. ( p é cs i Nemzeti.Színház) Versek: Eörsi István. Díszlet: Menezel Róbert m. v. Jelmez: Scháffer Judit m. v. Mszk: Lék László. A koreográfus sszisztense: Uhrik Dór. Vezényel: Hirsch Bence és Ppp Zoltán. Társrendező: Molnár Gál Péter. Koreográfus-rendező: Tóth Sándor. Szereplők: Bárány Frigyes, Füsti Molnár Év, Vári Év, Mester István-Hrmth Albert, Vjek Róbert, Péter Gizi, Wágner József, Krsznói Klár, Hőgye Zsuzs, Tmás Gyöngyi, Uhrik Dór, Unger Pálm, Solymos Pál, Koronczy László, Zrnóczy Gizell, Melis Gábor, N. Szbó Sándor, Körmendy László, Buer József, Domján Mári, Kuli Ferenc, Mjoros István. (kposvári Csiky Gergely Színház) Versek: Eörsi István. Díszlet: Donáth Péter. Jelmez: Szkács Györgyi m. v. Koreográfus: Geszler György m. v. Krmester: Hevesi András. Rendezte: Ascher Tmás m. v. Szereplők: Eperjes Károly, Básti Juh, Csákányi Eszter, Kolti Róbert, Ngy Anikó, Lázár Kti, Simány Andre, Trján Györgyi, Tornyi Mgd, Pogány Judit, Czkó Klár, Lukáts Andor, Blák Mrgit, Cselényi Nór, Kristóf Kt, Rácz Kti, Tpodi Gbriell, Tóth Eleonór, Gőz István, Bl József, Dni Ljos, Hunydkürti György, Kmondy Imre, Krátsony Tmás, Guttin András, Kisvárdy Gyul, Serf Egyed, ifj. Somló Ferenc, Stettner Ottó, Krum Ádám. GYÖRGY PÉTER Trzn Mgyrországon A mgyrországi fenevd Körszínházbn 1. A kritikus zvrbn vn. Nem szokásom mgyrázkodás, ám most mégis rákényszerülök. A tvlyi évdbn Th y l Ulenspiegelt rendezte Kzimir Károly, kkor komoly, némiképp teoretikus hngon próbáltm meg ellenvetéseimet elődni körszínházbeli produkció koncepciójávl s megvlósításávl kpcsoltbn. (SZÍNHÁZ, szeptember.) A teoretikus kifejtésre, z elmélyült elemzésre viszont ezúttl nem látok lklmt. Lope de Veg művének bemuttój, melyet egy újságcikk nyomán emeltek ki z ismeretlenség homályából, melyet dr. Luis Mrtinez fordított, és Páskándi Géz igzított át, már-már lehetetlenné teszi, hogy kellő, tehát tárgyhoz illő elmélyültséggel értekezzünk látottkról. Kzimir Károly ismerten mkcs ember, és nem lnkdó, szüntelen kuttási kedv, folymtos kísérletezés, melytől kritik meg-megújulón ellenséges hullámi sem veszik kedvét, vlóbn tiszteletre méltó. Viszont rutinszerű, fél kézzel odkent, figyelmetlenül megvlósított, kötelességszerűen kísérleti jellegű elődás nem tiszteletet érdemel, hnem iróniár d okot - mely egyetlen lehetőségünk tárgyilgosság és z objektivitás megőrzésére. Kzimir idénre lemondott z epikus, nem színházi fognttású művek színpdr ültetéséről, keresett egy nem túl jó, nem túl rossz drbot, s ezt kár még engedménynek is tekinthetnénk. Az eredeti szöveget ztán átigzítttt sját igényei szerint: telerkták szentenciávl, ktuális bölcselmekkel, cirkuszi látványossággl, kínos erotikávl, üres tetrlitássl, mindzzl, mi külsődleges és pusztán eszköz. Ugynkkor elfelejtette kilkítni szituációkt, elviselhetővé változttni dilógusokt, elfelejtette kidolgozni és megvlósítni sját és érvényesíthető koncepcióját. (Bármily furcs is ez épp Kzimir esetében, ki igencsk koncepciózus rendező.) Elfelejtette, hogy kísérletezés feltétlenül erőfeszítést igényel, még hgyományosn könnyednek tekintett nyári évd esetében is. 2. Mg mű némiképp ismertetésre szorul, még h z összes rettenetesen izglms fordultr, bonyolult csvrr nem is térhetünk ki. Az lphelyzetet vázoljuk, és reméljük, ez elegendő. Urlkodik Mgyrországon egy rossz király, ki feleségét felcseréli nnk húgár, ki is szebb és királynőibb, mint nővérkéje. (A hölgyek mellesleg z ngol király leánykái.) Az elűzött nővért z udvrbn természetesen holtnk hiszik, ám ő vlójábn z erdőbe menekül, s lesz belőle mgyrországi fenevd. Különös lény: egyrészt Mugli, másrészt Rousseu vdembere, de főképp Trzn ő, Kzimir d rr, hogy e hölgyfenevd ugrási és verekedései elborzsztók és minőségiek legyenek. (Piedone jobb formáját idézi fel Voith Ági, mint fél hdseregeket intéz el, hörgések, rúgások közepette, vdul és gyorsn.) Az új királyné, gonosz húg szül végre egy kisdedet, mjd - minő véletlen - kíséret nélkül mrdván, leheveredik fenevd erdejében, oldlán csecsemő, s z rr tévedő elűzött királynő-trzn ez utóbbit elrbolj. Így hát már két fenevddl vn dolgunk, bár kislány inkább szerelemmel fogllkozn, mintsem örvendene z örök bujdosásnk, miegymásnk. Természetesen épp erre nevelkedik száműzött spnyol herceg is - hál mgsságos égnek. Igy elkerülhető rng ltti házsság, fitlok boldogn egymásb szerethetnek. Bonyodlmk és szenvedések itt nem részletezendő sor után fény derül z igzságr, gonosz húg kolostorb vonul, férj trónján mrd, fenevd királyné lesz megint, z ifjbb fenevd pedig immáron boldog szerelmes lehet. Ez z lpnyg, s nincsen ezzel semmi bj. Sokféleképp ki lehetne szbni, éppúgy kitelne belőle egy derűs mrhság, mint egy sötét és fojtott vérdrám, végső soron mindegy, hogy mit viselünk, csk ruh legyen és hordhtó. Kzimir sjnos elrontott szbásmintát. Egyrészt hordhtónk gondolt tvlyi divtot: népi, cirkuszi, látványosn vásári jelleget, táncos vrieté stílusát. (Az utóbbibn, táncos jelleg hsználhtóságábn mjdnem igz vn. Lefegyverző, mint vdnk álcázott, szármzásár nézve ngol, életterét tekintve mgyr királyné indián sirtót énekel - hlálos komolysággl.) Ám cirkuszi, vásári látványosságr vló törekvés idén - törekvés mrdt. A tetrlitás sem z igzi, tvlyhoz képest ez is megkopott. De h látványos-

28 béke és enyhülés híve vgyok.) A z dókérdés. (Ezt értem, csk súlyát nem érzem.) Közönség politik, kritikushoz vló viszony. Kzimir közölte: lesz hozzánk egy-két szv. (Erre nincs mit mondnom. Sze- rintem hzi játékszbály úgy áll, hogy rendező rendez, kritikus ír.) Ars poetic mgs művészet és z érthető népi művészet kpcsán. (Ez mint művészetfilozófii kérlope de Veg: A mgyrországi fenevd (Körszínház). Gór Ngy Mári és Szerencsi Év (MTI-fotó Benkő Imre felv.) ság érdektelenné szürkült, z erotikávl sem jártunk jobbn. Tvly különösnek tláltuk ngyoperetti hngütést németlföldi prsztkörnyezetben, idén érthetetlennek tláljuk, miért is kell pár leánykáról lerángtni pendelyt, miért is kell kivillntni pár keblet - túl zon, hogy nyári szórkozások ngykönyvében ez is írv vgyon. Az idei erotik, tánc, vetkőzés stb. funkciótlnságábn, szegényességében irritáló volt, flmencotáncosok kr elszomorítóbb volt, mint milyen vérpezsdítő. (Egyébként spnyol folklór volt z este legkínosbb színfoltj.) A folklorisztikus látványok is inkább bódítón unlmsk voltk, mintsem izglmsk vgy egzotikusk. A kks-gldiátorvidl elhízott ifjú bjnoki nevetségesek, féltékenységében szoknyákt tépdeső, rugdosó ifjú fenevd látvány inkább elképesztő, mintsem rémületes. (Ne essék félreértés, Szerencsi Év és Gór Ngy Mári teljes tehetségükkel próbáltk meg életet verni e holt bolondozásb, mindent beledtk, és nem ők hibáztthtók zért, h nem volt mibe.) A látványos, cirkuszi blődli rossz lett: lssú, széteső, kidolgoztln, összeillesztetlen jelenetek sor követte egymást: hol hlkbbn, hol hngosbbn, helyen-ként önállósult minden: színészek ordítottk, hngszórók recsegtek, fények nekivdultn villogtk. Ám - másrészt - Kzimir idén Shkespere szellemét is felidézte, történelmi, pszichológii mélységekre vló törekvés jelei is fellelhetők voltk. Á mélységét, z emberi nem elképesztő gonoszságát, fenti ngol szerző emberismeretét ngyobbrészt gonosz húg volt hivtott felidézni. Nem kívánok részletes szituációelemzést trtni - ngyobbrészt erre lehetőséget nyújtó lklom sem volt - de z beláthtó, hogy másfél órás blődli, vdemberi multság, olcsó folklorisztikus egzotikum után mélységesen mély emberi lélek gonosz- ságánk ábrázolás egész egyszerűen hiteltelen. A második részben drmturgii izglmk már elképesztően bonyolultk, izglomr bőven vn ok. A gátlástln perszón megkísérli királyhű tengerngyánk elcsábítását. Mellesleg koronát is megmérgezi (sic!), csk ki ne derüljön turpisság. Ám Mgyrország tengerngy ellenáll, korontrükköt kilesik, leleplezés elkerülhetetlen. Egyébként e tengerngyügy legnevetségesebb. A Horthyr vló - lig leplezett utlásnk semmi értelme, eltekintve Jncsó-Hernádi-féle V.N.H.M.-mel vló konkurrenciától. A gonosz húgot Kány Kt lkítj, személyességet, indultot kellene előállítni - semmiből. Mindez nem megy, mert nem bűvész - mindössze színész. És z illuzionizmus komoly dolog, csk kkor sikerülhet, h komoly előkészületek, gykorltok, munk előzik meg. E véres történelmi vonult egyfelől blőd, másfelől töredékeiben pszichológiilg hiteles is. Kzimir eklekticizmus zonbn oly prttln, hogy meg sem kérdezhetjük, miért is vn szükségünk mindkettőre. Kzimir jelenetről jelenetre beállított ki-be járásokt, felöltöztették színészeket, megmondták, ki hol, mikor ordít, hol visít, mikor vn tánc, mikor sírás, és ezzel késznek is tűnt minden. Át-htó gondolt, ok, koncepció - nem volt láthtó. Ám volt még vlmi, mert mindez így mégsem elég. Kzimir színpdot ktuálisnk vélt igzsági hirdetésére is felhsználj. Monologikusn, szervetlenül, témák szerint csoportosítv következő intelmek hngzottk el. A csőcselék, és demokráci viszony. (Ennek sem jelentését, sem jelentőségét nem értem, ktulitását végképp nem.) Az európi béke és biztonság kérdése. (E tém kétszer is vissztért, ezt egyébként értem, jelentőségét látom, jómgm is dés nem ide trtozik, mint ideológi, önmentés pedig ízetlen, érdektelen.) És végül: volt mgyrságkrkterológi is. Milyenek is vgyunk, mi mgyrok.) (Ezt elképesztően lposnk, feleslegesnek trtom.) Mindezzel nem lehet komolyn vittkozni: mert végig poén, z nekdot, felületes társlgás szintjén volt elődv. Nem lehetséges és nem is kell nehéztüzérséggel rontnunk sátrkr. Mindent egybevéve: z idei nyári játékot felelőtlennek és nevetségesnek, nem nevettetőnek(!) trtom. Veszélyesnek nem. Inkább htástlnnk. 3. Mit mondjunk színészekről, kik-ről nem írni tiszteletlenség, s kiken számon kérnünk itteni szereplésüket - lehetetlen. A színészek legngyobb része ugynis jó. Jók, de folymtosn lehetetlen helyzetbe kerülnek. Kiváló - z dott kereteken belül - Gór Ngy Mári és Szerencsi Év, reprezenttív és méltóságteljes Kány Kt - de igzi képességeik csk percekre villnhtnk fel. Voith Ági fenevd szerepében becsületes hittel küzdi végig z elődást, ám lehetséges, hogy h kevesebb tűzzel és több iróniávl lkítj e szörnyeteget - hihetőbb, vlószerűbb voln. Kovács István királyként sjnos legtöbbször csk ordít, mi számomr érthetetlen, hiszen enélkül is király mrdn. Ngy Gábor elűzött spnyolj kpcsán egy dolgot kell megjegyeznünk. Ez z évek ót háttérbe szorult fitl színész jobb sorsot érdemel, vlódi, igz szerepeket; reméljük, hogy új színházábn, Szolnokon, minderre módj nyílik. Szirtes Ádámot pedig tisztelet illeti, hogy eljátssz szerepét, hűségesen és becsületesen. Blőd, szenilis, hogy elvárják tőle. Mintáj sjnos színész kiszolgálttottságánk és pály iránti becsülendő láztánk. Vlh Körszínház komoly produkciók színteréül szolgált. E régi elődások emléke érthetővé teszi, miért kényszerültünk ironizálni z idén.

29 NÁDRA VALÉRIA Nyomsztó képeskönyv Az elefántember Pesti Színházbn Mostnábn újr ngy divt lett bizonyos mondndóknk z egészségügy" egyszerre rcionális és misztikus köpenyébe vló burkolás. Nem mondhtnánk, hogy merőben új jelenség ez művészetben. A tipikus és z tipikus szembeállítás már felvilágosodás és romntik idején is kpott ilyen v g y ehhez hsonló formát. A civilizáció belső ellentmondási foglmzódtk meg egy olyn fikcióbn, mely mindenkori civilizációt megütköztette egy képzeletbeli civilizációnkívüliséggel. Gondolom, nem szorul mgyráztr, hogy miért volt ez mg korábn érthető, ám m, mi szemmel gyermeteg. Amit civilizáció megteremtett, nem vonhtó vissz. Civilizációnkívüliség pedig nem létezik, még kkor sem, h civilizált szellemünkkel megpróbálunk teremteni, De h már ez z ellentmondás művészi formábn egyáltlán felvetődött, hogy kérdés is, válsz is Rousseu ót ugynz. Kárár volt-e civilizáció z emberiségnek? - Igen." Á lényegé-ben egyszvs válsz művészi megformálás mindenkori társdlom, tudomány és technik fejlettségétől függött. Voltire, Rousseu, nálunk Bessenyei társdlmi emberrel még csk társdlmon kívüli embert állított szem-be. Az tipikus náluk szociológii nemmeghtározottságot vgy gyökerében másfjt szociológii meghtározottságot jelentett, mint társdlombn élő emberé. Abbn, hogy művészetben z tipikus ilyen formábn relizálódott, ngy szerepet játszott történetfilozófiájuk rcionális jellege. A romntik, szkítv rcionlizmus merev kötöttségeivel, korlátivl, miszticizmus felé vette z irányt. Atipikus példképpé társdlomnk fittyet hányó őrült zseni vált. A huszdik százdr felvilágosodás és romntik tipikus hőse beteg (fiziológii értelemben vett) tipikus hősben jelentkezett. A vissz természethez rousseu-i gondolt pszichonlízis izglmávl, orvostudományi féligzságokkl színeződött. A problém csk z, hogy már Rousseu-nk se volt igz. A felvilágosodásbn biológiilg teljesen egészséges, csk feudlizmus vgy kori kpitlizmus szociális meghtározottságivl nem rendelkező vdember" került z tipikus hős piedesztáljár, itt viszont beteg, biológiilg torz fogllt el ezt helyet. Nézzük z ilyetén vló megformálást más oldlról: világ bszurditását már csk úgy lehet művészileg szemléletessé tenni, hogy torz válik tipikussá. Ez z esztétiki közhely z előbbi gondoltmenet megfordítottj. A két állítás zonbn csk egyfelé, z utóbbi felé igz. A z elefántember szerzője, Bernrd Pomernce kényelmesebb, z egyszerűsítő-torzító megoldást válsztott, Tette mindezt olynnyir kommersz megformálásbn, melynek már semmi köze nincs művészethez. Színpdi iprosmunk csupán. A drb néhol tetszetős, sőt, modernnek ht, csk éppen semmi köze társdlmi igzságokhoz, döntő ponton orvostudományi belügy mrd. Társdlmi érdeklődésre csk kkor trthtott voln számot, h z tipikus hős devinciáj lpjábn szociológii meghtározottságú, és ennek következtében vgy ezt hngsúlyozndó pszichiki, fiziológii is. A z rány sem fordíthtó meg: tehát devinci lpjábn nem lehet fiziológii tényező, melyhez álcázásul némi szociológii színezőt d z lkotó. A művészi megformálásnk ez nem lehet útj. Dosztojevszkij vgy Gáspár Sándor Az elefántember címszerepében (Pesti Színház) (Fábián József felv.)

30 Thoms Mnn hőseinél torz mindig esztétiki ktegóriává képes emelkedni, míg A z elefántemberben vgy hozzá hsonló művekben pusztán biológii jelentése vn. Pomernce drbjánk hőse, John Merrick, ki százdvégi Angliábn vegetál emberinek már nem nevezhető körülmények között, kiszolgálttv producerének". Mindketten bból élnek, hogy városról városr járnk, borzongtv békés polgárok idegeit z elefántember látványávl, s egyben meg-dózttják" őket zért tudtért, hogy lám-lám, ők milyen normálisr sikerültek. Hősünket vlószínűleg elpusztítná néphrg, h nem tlálkozn egy fitl orvossl, Frederick Treves sebésszel. Az orvost ngyobbrészt szk-mi kíváncsiság, dicsőségvágy, kisebbrészt humnizmus rr ösztönzi, hogy kieszközölje szerencsétlen páciensének, hogy egész életét egy kórházbn töltse. Treves eltökélt szándék, hogy védencéből pontosn olyn ngol urt frg, mint milyenek ők mguk. Az orvos sikere kudrc. Fárdozás olyn gyümölcsöt terem, melyre senki nem számított. A meghökkentően torz testben különleges intelligenci, érzékenység, furcs lelki, szellemi gzdgság lkik. Az ifjú orvos és kórház nem kis dicsőségére Merrick z ngol társdlom legfelsőbb köreinek figyelmét is mgár vonj. Áz elefántembertől zonbn dicsőségének" tetőpontján megvonják z egyetlen ember társságát, Mrs. Kendllét, ki mélyen megér-tette és szerette nyomorék fiút. Mr. Merricket minden lépés, melyet civilizáció felé megtett, egyre gyorsuló tempóbn viszi közelebb hlálhoz. Frederick Treves egyre világosbbn látj műve kétértelműségét: minél sikeresebb különös kísérlete, nnál inkább megfosztj Merricket sját legbensőbb lényétől. De ettől - dolog biológii vontkozásitól eltekintve - hősünket teljesen megfosztni nem lehet. John Merrick lelkétől vlójábn idegen mrd civilizáció - meg kell hlni. Orvosát egyre kínzóbb kétségek gyötrik munkáját illetően, nyomsztó álmot lát. Almábn világ értékrendje fordított. A torzk számítnk egészségesnek - tipikusnk -, és ő z tipikus. Víziójából felébredve tudj, hogy bűnt követett el z elefántemberrel szemben. John Merrick meghl - nézőtéren kigyulld-nk fények. A nyomsztó képeskönyv fedele be- zárult. Nem véletlenül írtm, hogy képeskönyv, gondolom, rendező, Kpás Dezső is nnk szánt. Egy minden vlóságos színpdi konfliktust nélkülöző, leginkább novellához hsonlíthtó mű-vet másképpen nem ngyon lehet elő-dni. A htvns években olynnyir divtozó nrrátort ezúttl színpd két oldlán vetített szöveg helyettesíti. A vetített szövegek és képek között színpd (Rjk László munkáj) már-már puritánul egyszerű. Középütt rvtlsztlfürdőkád-dobogó, szinte ez minden, néh egy-egy szék. A képeskönyv-szerűséget felerősíti vkító neonkeret, mi bizonyos pillntokbn fényorgonszerűen működik, összhngbn vlóságos orgonávl. A vetített írott kommentárok, tnulságok, hrsogó zene, z éles fekete-fehér sugárzás - mindez kevés drámi htás eléréséhez. A leegyszerűsített igzságokt kommersz módon közlő írót semmilyen rendező nem korrigálhtj. Á rendezés, színészi munk ugynis mindennek ellenére fegyelmezett, kiegyensúlyozott, egységes, jó teljesítmény. Az elefántember szerepében fitl Gáspár Sándor kiemelkedő lkítást nyújt. Több lehetősége volt, hogyn lehet ezt szerepet rosszul eljátszni. Gáspár Sándor minden bukttót elkerült. Nincs nturlizmus és nincs melodrám. Jó ízléssel és rányérzékkel tlált meg zt módot, hogy John Merrickben végbemenő összes finom változást érzékeltetni tudj. Nem kr-j eljátszni" nyomorékságot, nincs szüksége hátborzongtó mszkr, mozgásávl és hngképzésével jelzi mindezt, ettől lesz hiteles, mit színpdon látunk tőle. Méltó prtnere Treves szerepében Hegedűs D. Géz, ki belátt, hogy drb vlójábn nem kétpólusú; még nem láttm ilyen mértéktrtón játszni. Játékstílusábn egységes, kiegyensúlyozott produkciót látunk, ezért lehet sokk számár megtévesztő. Bernrd Pomernce: Az elefántember (Pest; Színház) Fordított: Osztovits Levente. Rendezte: Kpás Dezső. Díszlet: Rjk László. Jelmez: Jánoskúti Márt. Szceníkus: Éberwein Róbert. Mkett: Lczó Kálmán. Világítás: Vigh József. Rendezősszisztens: Kertes Zsuzs. Szereplők: Hegedűs D. Géz, Gáspár Sándor, Kovács János, Béres Ilon, Pándy Ljos, Deák Sándor, Próki István, Fonyó József, Pp Ver, Márton Kti, Bánflvi Ági. KATONA ZSUZSANNA Játszv tnítni A Budpesti Gyermekszínház két elődásáról Á budpesti gyerekek nincsenek elkényeztetve színi elődások tekintetében. A fővárosbn mindössze két hivtásos együttes működik ezen területen: Budpesti Gyermekszínház (áltlános és középiskolás korosztály) és z Állmi Bábszínház (egészen kicsiktől felnőttekig). Szerencsére ebben z évdbn több ún. mgánválllkozás" és más színházk gyermekbemuttói is enyhítettek z ínséges helyzeten (Józsefvárosi Szín-ház, Tháli Színház, Hlász Judit, Novák János, Levente Péter gyermekmű-sori stb). Mivel Budpesti Gyermek-színház z egyetlen hivtlos prózi és zenés gyermekdrbokt bemuttó szín-ház, z ő tevékenységük mindig fontos és ktuális problémákt vet fel gyermekszínházi elődások színvonlár vontkozón. Idén változtos műsortervet állítottk össze színház vezetői. Többségében klsszikus gyermekirodlmi feldolgozásokt (Tom Swyer klndji, A l í z C s o dországbn stb.) illetve mi tárgyú gyermekdrbokt válsztottk (Egy szívdobbnás fele, Pintyőke cirkusz: világ-szám! stb.). Ebben z évdbn próbálkoztk első ízben klsszikusnk mond-htó felnőttdrbok" (Shkespere: Romeo és Júli című drámájánk meseváltozt, Szigligeti: Liliomfz című bohózt) színpdr állításávl is, több-kevesebb sikerrel. A színház műsorpolitikáj inkább felső tgoztos áltlános iskolásoknk, középiskolásoknk kedvez, de tpsztlt zt muttj, látogtók többsége elsősorbn kisebbekből áll. Ez tény már önmgábn is elgondolkodttó, h ismét felidézzük: ez z egyetlen olyn színházi fórum", hol gyermekszínjátszásr szerződtetett színészek és szkemberek hivtásszerűen fogllkoznk ezzel műfj jl. De nézzük immár konkrétn két új bemuttójukt: sikerült-e létrehozniuk játszv tnító és tnítv játszó, esztétiki értéket hordozó és gyermekek világképét, ízlését fejlesztő műlkotást? Szigligeti: Liliomfi című drbját és Lewis Croll: A l í z Csodorsságbn című

31 meseregényének színpdi feldolgozását néztük meg. Á Liliomfi közkedvelt és gykrn játszott vígjátékunk. Cselekménye sok félreértést, multságos szituációt hordoz. Jól megírt, megfelelően motivált jellemek szerepelnek benne, és nincs híján mindenkor élővé, ktuálissá változtt-htó eszmeiségnek sem. Á zsrnok tyák és szerelmük, hivtásuk szbd megválsztásáért küzdő fitlok párhrc klsszikus és örökérvényű tém. A nemzedéki ellentéteket egy kis társdlomkritik is fűszerezi, s reformkori Mgyrország színház iránti lelkesedését is kiérezzük Szigligeti drbjából. A műsorpolitiki meggondolás nyilván z lehetett ( drb tgdhttln értékei mellett), hogy színház művészeinek lehetőséget djon igzi krkterek meó formálásár, s így művészi fejlődésüket is segítse, támogss. A Liliomf gyermekszínházi feldolgozás, h ifjúsági (13-16 évesek) korosztálynk készül, lpjábn véve jó elgondolás. A Budpesti Gyermek színház elődás - és itt vlószínűleg következetes színházvezetési szempontok érvényesülnek - finálévl" indít és zár. A színészek színpdon öltik fel jelmezüket, itt változnk gyerekek szeme előtt Liliomfivá, Szellemévé, Mriskává stb. Az első dlbetét röviden vázolj cselekményt. Érthető szándék: z elődás csk fikció, olyn életkiváltt", mely szándékoltn vlmilyen követendő tnulságot kr megfoglmzni nézőtéren ülők számár, elidegenítő, értelemre htó effektusként. Ez játékszerűség" kétségtelenül pedgógii célztú, s míg egy felnőtt-elődásbn didktikusnk éreznénk, itt érvényessége vn. A finálé" minden felvonás elején és végén megismétlődik, dlokkl ki-emelve látottk, hllottk lényegét. Az elődás látványát egy htlmsr ngyított krinolin szervezi egységbe, kellékek stilizáltk, nem korhűségre, hnem sokszálú cselekmény különböző helyszíneinek megfelelő, könnyen változtthtó, mozgthtó játéktér meg-teremtésére szolgálnk. A második fel-vonásbn például fodros szokny sátorszerűen borul kocsmábn multozókr, és ily módon nyújt lehetőséget új helyszín kilkításár. Az elődás vizuális eszközei közül ez legjobb és legötletesebb elem. (Díszlet- és jelmez-tervező: Piros Sándor.) Az első felvonásbn szlgos-fodros szokny lány-szob intimitásár is utl, de egy kis frics kát is kiérzünk belőle, egy kis ízléses pikntériát. (Bár díszlet ilyen értelmezése csk felnőtt közönség számár dott.) Á jelmezek már korántsem ilyen egységesek. Mrisk, Liliomfi, Szellemfi, Szilvi, Kmill korhű, de nem különösebben egyénített ruhákt hordnk, Kányy csk egy köténnyel jelzi fogllkozását. A fogdóbeli jelenetek szereplőinek (Gyuri pincér, Erzsike és két Schwrtz) öltözete nem követi stilizáció, jelzésszerűség szempontjit. A kékfestő viselet (Gyuri, Erzsi) jellegzetesen városi - erősen művi - folklórt idézi fel. Schwrtzék pedig konvencionlitás és sztereotipizálás törvényei szerint tiroli népviseletben mozognk színpdon. A jelmezek ily módon sem stílusbn, sem gondoltilg nem erősí-tik díszletek áltl létrehozott stilizációs egységet, sőt esztétiki zvrt és káoszt idéznek elő. Á drb szövegéből keveset húzott rendező - Bor József -, így csknem három ór hosszúr sikeredett z elődás. Ez tény semmiképpen sem írhtó produkció jvár, h meggondoljuk : nézőtéren zömmel ht-tizenkét éves gyerekek foglltk helyet. Mivel z elődás egyértelműen szöveget helyezte középpontb, inkább verbális, mint vizuális és uditív eszközökkel élt, gyerekek figyelme bizony már második felvonás elején el-elklndozott. Á vígjáték egyébként bohóztként, jókedvvel, helyenként jó lkításokkl dtik elő. Liliomfit jó hngú, jó megjelenésű Blogh Bodor Áttil lkítj, többet énekelve, mint játszv. A második felvonásbn szerepcseréket inkább hnghordozásávl és egyéb külsőd-leges eszközzel egyéníti, nem d igzi krktereket. Szellemfi (G. Szbó Sándor) kellőképpen vörös orrú, jókedélyű és szemtelen, mélyebb értelmezést figuráról zonbn nem kpunk. Á színészek többségére külsődleges eszközöket hsználó, konvencionális gesztusokkl élő szerepformálás jellemző. Csk Perlky István és Blogh Zsuzs próbálj gzdgbbn árnylni figuráját, mégpedig úgy, hogy szerep kriktúráját, pródiáját is eljátssz. Ezt Kmill esetében túlhngsúlyozott, hrsány mszk és frizur, Kányynál z lk pockosr, ngyorrúr, hrcsbjuszúr mszkírozás is elősegíti. Á többiek igencsk komolyn" veszik szerepüket. Az elődás fontos, szinte leglényegesebbnek feltüntetett összetevője zene. Á szöveg néhol már követhetetlen túl- zsúfoltságát, félreértett helyzetek verbálisn és cselekményszinten megjelenő sokságát zenei betétekkel, dlok segítségével próbálják emészthetővé tenni gyermekek számár. Az egy mondt, egy dl" drmturgi zonbn nemhogy jobb megértést, sokszálú cselekmény kibogozását, z eszmeiség hngsúlyozását nem teszi lehetővé, hnem egyenesen zvr színpdi történés folymtábn. Lépten-nyomon megszkd játék, színészek előrejönnek, mikro-font vesznek kezükbe, és Illés Ljos né-hol rock nd rollos, néhol operettízű zenéjére Horváth Attil meglehetősen bárgyú szövegeit éneklik. A dlolás" sokszor inkább gátolj cselekmény folytonosságát, mint segíti, sőt drmturgii félreértésekre is okot d. Csk egy péld: z első felvonás elején Liliomé levelet kp ngybátyjától, Szilvi professzortól. A későbbiek szempontjából rendkívül fontos, hogy is-merje néző, mi áll ebben levélben. A levél ugynis zt közli velünk, hogy Liliomfit Szilvi ki krj házsítni, és ezért mgához rendeli. Liliomfi zonbn - úgy képzeli - mást szeret, ezért megszökik gyámpj elől. A levél trtlm rr is kiterjed, hogy mennyiben Liliomfi nem teljesíti ngybátyj óhját, elesik z örökségtől. Hogy tehát későbbiekben megérthessük, miért bujkál Liliomfi Szilvi elől, mgánk és másnk is ezer glibát okozv ezzel, ismernünk kell cselekedetét motiváló indítékokt. Az elődásbn ez levéljelenet levél-ári" formábn hngzik el, és gyerekek inkább figyelnek korosztályuk ritmusos, népszerű zenéjére, mint dlszövegre, így lpvető láncszemeket hgynk ki drb eseményeiből. A zene továbbikbn is sok esetben hsonló htást ér el, nem kiemel, hngsúlyoz - mint feltehetően szándék szerint kellene - hnem ködösíti és összezvrj cselekményt. A zene stílusábn is idegen z elődás egészétől. Á korhű illetve csináltn népies" jelmezek már múgy is bizonyos stíluszvrt idéznek elő, ezt csk tetézi z iszonyú hngosr erősített slágerízű könnyűzene. Egyedül finálékbn" vn helye és érvényessége zenének, itt még szöveg is érthetővé válik. A rendezés még egy, eddig nem említett újszerű eszközzel élt: négy-öt bohóc szerepel z elődásbn. A szerelmespárok (Liliomú-Mrisk; Gyuri-Erzsi) lteregóiként megjelenő színészek elsősorbn techniki segítőtársi szerep-

32 lőknek, ők trtják mikrofonokt. Bár ezek mjdnem ném szereplők elsősorbn dlbetétek mitt kerültek produkciób, teljesen együtt élnek, mozognk, gesztikulálnk főszereplőkkel. Mindzt pntomimikusn eljátsszák, mire színészeknek nincs idejük, szövegre koncentrálás vgy z erejüket meghldó éneklés mitt. H Mriskát bánt éri, bohóclány együtt zokog vele. H Liliomfi vlmi csínyen töri fejét, bohócok látványosn szurkolnk neki. Az ő jelenlétük sokkl inkább el-éri zt htást, mire zene válllkozott. Nem véletlen, hogy szöveget egy idő után követni nem tudó, hosszú prédikálásokt" elunó gyerekek figyel-mének középpontjáb ők kerülnek. A drb eszmeisége - többszörös félreértések után mindenki boldogn távozik, zord tyák is megbékülnek, mert lám-lám fitlság krt, kitrtás, leleményessége kifogott rjtuk - végül is hrmdik felvonás fináléjábn" győzedelmeskedik. Kérdés zonbn, hogy gyerekek számár ez nemzedéki konfliktus érthetővé válik-e z elődás során? Ahhoz ugynis, hogy drb végén együtt örülhessenek Liliomfiékkl és Gyuriékkl, vlmiképpen zonosulniuk kellene velük. Ez Liliomfinál még esetleg sikerülhet, Gyuri és Erzsi esetében zonbn ligh. (Ez elsősorbn színészi munk hiányosságir hívj fel figyelmet.) Másrészt mgát konfliktushelyzetet sem érezheti át igzán gyerekközönség, hiszen nincs kitől félni. Az úgynevezett negtív jellemek közül egyedül Kmill válik tszítóvá, Szilvi, Kányy, sőt még szerencsétlenül járt Schwrtz is, egyenesen szimptikus figurák. Szigligeti Ede Liliomfij színészileg jó lehetőséget teremtett színház társultánk, de eszmeiségben keveset dott, komplex esztétiki nevelés szempontjából pedig jelentősen ltt mrdt várkozásoknk. teszk rjz fntsztikussá torzult világról. Ez természetesen felnőtt-olvst műnek, ám gyerekek éppen úgy szeretik Alíz történetét, mint mi. Vjon miért? Mert eljuthtnk Csodországb, hol zsebóráj vn nyuszink, és kártykirálynő z úr. A drb fntsztikum gyermekek számár relitás-ként jelentkezik, Csodországbn minden lehetséges, csupán játékszbályokt kell betrtni. A Budpesti Gyermekszínházbn vendégrendező, lengyel Andrzej Strzelecki állított színpdr mesét. A díszlet- és jelmeztervező is vendég: Ew Strzeleck, kárcsk zeneszerző: Wojciech Gluch. A lengyel művészek egy ngy sikerű vrsói bemuttó után érkeztek Mgyrországr, hogy nálunk is színpdr állítsák z ott színházi eseménynek is beillő produkciót. Az elődás többé-kevésbé hűen követi mese cselekményét. Álíz álmodik. Álmábn kicsi lesz, mjd óriás, különböző furábbnál furább figurákkl tlálkozik, míg megtudj: Csodországbn jár. A Hernyó, Bék, Klpos, Mormot és Tpsifüles mind egy-egy tnulságos vgy éppen rejtélyes történetet mesélnek el neki. Alíz meghllgtj őket, együtt játszik, énekel velük, Csodország lkói mguk közé fogdják. A Kártykirálynő krikettjátékot rendez udvrábn, és erre, noh nem hivtlos, Alíz is elmegy. A krikettjáték zonbn szörnyű dolog, királynő mindenkit le kr fejeztetni, ki kiáll ellene. Sőt! Okkl, ok nélkül hlálr ítéli lttvlóit. Alíz nem tűri z igzságtlnságot, kiáll brátiért. Ezért őrá is hlál vár. Kétségbeesetten sikoltozni kezd, és ezzel fel is ébred álmából. Eddig színpdi történet. Csodország hiáb csodák és képtelenségek földje, mindent szbd" morálj esztelen pusztítássá fjulht, h nincsenek törvények, h nem trtják be játékszbályokt. Körülbelül így summázhtnánk szöveg és cselekmény szintjén elénk táruló események lényegét, Lewis Croll meseregényét nem kell üzenetét. Ez cselekménysor zonbn, különösebben bemuttni mgyr olv- mint minden történés csodák birodlsónk. Az Alíz Csodorsságbn gyermek- mábn, motiváltln, véletlenszerű egynek, felnőttnek egyránt kedves emlékeket másutánisággl folyik. Epizódokból, idéz. Olyn mű ez, melyre nem túlzás láncr fűzött történetekből épül föl, és kimondni klsszikus jelzőt. Fn- prózi műben ez szerkesztésmód nem is tázigzdg, sok iránybn sszociálttó, zvró. Színházi elődásbn zonbn igen mély értelmű, felnőtt olvsónk tlán nehéz elkerülni cselekmény, többet mondó mese z A l í z Csodr- történések folymtosságát veszélyezte-tő szágbn. Olyn mese, mely már inkább széttöredezettséget. Csk igen átgondolt, csk formilg, műfját tekintve z, sok egyéb vizuális és uditív effektus sokkl inkább egy szorongó felnőtt grosegítségével tehető komplex szín- házi élménnyé mese hlltlnul gzdg világ. Strzeleck díszlete és jelmeze kitűnő. Élénk, sőt erőteljesen színes színpdkép. Égszínkék ég ltt hrsány zöld bokrok, sárg pdok, hint, mászók stb. A gyermeki képzelet fntázidús játszótere ez. Itt is finálévl" kezdődik z elődás. Az összes szereplő színpdr jön, felöltik jelmezüket, és énekszóvl-muzsikávl" hívják fel figyelmet Alíz történetére. A jelmezek tlálók, színesek, multságosk. Alíz kobltkék kislányruhát hord, Hernyó npsárg kezeslábst, Nyuszi hófehér prémbundát, Bék zöld tökfödőt és bricseszndrágot visel. Úgy tetszik: ezek csodlények egyszerre emberi és állti figurák. A megkínzott, szomorú Sün ruházt például sötét öltönyből, fehér ingből, vékony kis nykkendőből áll. Csk tüske-bökire" nyírott, lkított frizur utl süniségére". Színben is rgyogó összképet muttnk jelmezek, ngyon változó, látványgzdg színpdképet teremtve mguk körül. Az elődás értékeinek felsorolás sjnos ezen ponton végére is ért. Míg Liliomf esetében szövegre orientált játékstílus dominált (helytelenül), itt szöveg számtln zenei ötletpoén mögött teljességgel elsikkd (szintén helytelenül). Az Alíz... meséjében ugyn-is szöveg nem pusztán cselekmény és jellemek (itt ez utóbbiról nem is ngyon beszélhetünk) kibontásár szolgál, hnem ezernyi frppáns nyelvi játékot rejt mgábn. L. Croll nyelvezetben bújttj el mű mélyebb jelentéseit. H szereplők egy véletlen folytán elázttják ruhájukt és vizesek lesznek, Hernyó egyből elmond egy szárz történetet, és minden megoldódik. Avgy hogyn tehet különbséget Alíz holló és rolló" között? A nyelv szbdon vriál-htó Csodországbn. A nyelvtni szbályok érvényesülnek ugyn, de szvk jelentése kitágul, képtelenségek nyelvben is tükröződnek. De ez nyelvi mindent szbd" öncélúvá is válht. A Prt pour frt nyelvi játék (holló-rolló) prlel fut királynő értelmetlen tetteivel. A nyelv tehát felidézi, tükrözi és értelmezi z Alízt körülvevő világot. Ezenfelül számtln nyelvi poén vn műben, mit gyerekek is élvezhet-nek, élveznek. Sjnos ebből z elődásból szöveg, nyelvi lelemények hiányoztk leginkább. A rendező - gondolv rr, hogy Alíz epizódokból álló történetét nem lehet

33 csk" felmondni színpdon - sok zenei és hngeffektust lklmzott. Az operáriákt éneklő Hernyó, jégrevü szólótáncosit prodizáló Alíz, kórusversenyek", blbldlok, vrsói elődásbn htásos és pergő ritmust teremtő ötletek itt sjnos nem érvénye-sülnek, minth rendező szándék és társult képessége, lehetőségei nem állnánk egy szinten. A hrsány, esztrádoperett-revütánczene z bszolút fő-szereplő itt is, bár jóvl jelentésgzdgbb, mint L i l i o m ú b n. Ázonbn z Alízt játszó színésznő (Mdy Emőke) énektudás elég szerény. Egyedül Hernyót lkító színész (Sipeky Tibor) szerez ilyen értelemben kellemes meglepetéseket. Minden dl, minden tánc és zenei betét önálló poénként működik, kár egy cirkuszbn vgy kbrébn, egymástól teljesen idegen módon. Az elődás ezáltl nemcsk gyerekeknek, de felnőttek számár is követhetetlenné válik. (Netán z eredeti, lengyel elődás szövegéből is húztk voln?) Míg L i l i o m ú esetében jellemek, cselekmény bizonyos fokú egysége lekötötte gyerekek figyelmét, és érthetővé tette számukr színpdi történéseket, z Alf... elődás jellemek és igzi színészi jelenlét híján, epizódfüzérből álló cselekményvonl mellett és zenei poénok (melyek értelmezéséhez zenei műveltség is szükséges) szöveg elé tornyosuló zsúfoltság mitt lehetetlenné teszi gyermekközönség számár, hogy értse, egyáltlábn felfogj színpdi események lényegét. Nincs egyetlen olyn szereplő sem z elődásbn, ki megnyerhetné gyermekek szimpátiáját. Az Alízt játszó színésznő színészi teljesítménye bbn merül ki, hogy megpróbálj túlkibálni jóformán állndón hrsogó zenét, de többiek sincsenek zonos hullámhosszon. Egyetlen jelenet ( második felvonásbn: Alíz, Bék és Hernyó beszélgetése) nézhető z elődásbn, ez is csk zért, mert szöveg és játék kivételesen egyensúlybn vn. Nem csod mindezek után, h gyerekek mocorognk, beszélget-nek, figyelmüket semmi módon nem köti le produkció. A második felvonás-r pedig kiürül nézőtér. A Vrsóból meghívott Alíz..." mgyrországi dptálás, úgy tűnik, nem sikerült. Az ötletgzdgság, túlpoentírozás z ellentétébe fordult, nem gzdg jelegyüttesekből strukturálódó egész, hnem részeire széteső töredék született Lewis Croll meséjéből szín- pdon. Ehhez nyilván hozzájárul z is, hogy mgyr színészek sem hnggl, sem játékerővel nem tudták követni rendezés egyébként is túl mgs követelményeit. A Budpesti Gyermekszínház e két elődásából természetesen nem lehet áltlánosítni színház művészeti színvonlár, de nevelési célok pontos megfoglmzásánk, gyermekeket játszv tnító-tnítv játszó játékstílus kilkításánk hiány, z eszközrendszer eklektikusság és igénytelensége sjnos egyértelműen kimutthtó e két produkcióbn. Szigligeti Ede: Liliomú (Budpesti Gyermekszínház) Rendező: Bor József m. v. Drmturg: Juhász István. Díszlet, jelmez: Piros Sándor. Zene: Illés Ljos. Versek: Horváth Attil. Rendezősszisztens: Várdi Ágnes. Koreográfus: Somoss Zsuzs. Zenei vezető: Gárdo- nyt Edit. Szereplők: Peczki Endre, Blogh Zsuzs, Besztercei Zsuzs, Blogh Bodor Attil, G. Szbó Sándor, Sirkó László, Perlky István, Mdy Emőke, Turpinszky G. Bél, Móni Ottó, Polgár Árpád, Ppp Iboly, Puskás Tivdr, Deme Zsófi, Körösi Év, Széki Zsófi, Putnoki Attil, Réki Nándor. Lewis Croll: Alíz Csodországbn (Bud-pesti Gyermekszínház) Fordított: Blogh Géz. Színpdr lklmzt: Andrzej Strzelecki. Zenéjét szerezte: Wojciech Gluch. Rendező: Andrzej Strzelecki m. v. Zenei vezető: Ngy Árpád. A rendező munktárs: Kr Ilon. Díszlet és jelmez: Ew Strzeleck m. v. Drmturg: Juhász István. Koreográfus: Tdeusz Wisniewski m. v. A koreográfus sszisztense: Er- délyi Hjnl. Szereplők: Mdy Emőke, Kopetty Li, Szécsi Vilm, Besztercei Zsuzs, Simorjy Emese, Detre Annmári, Bíró József, Sipeki Tibor, Perlky István, Ujlky Károly, Cs. Szbó István, Turpinszky G. Bél, Polgár Árpád, Puskás Tivdr, Réki Nándor. RÉVY ESZTER Politikum -vendégségben Ngyvárdik Debrecenben A politikum Bármiféle elemző értékelés nyitányként álljon itt z néhány mondt, melyben Bond klsszikus tömörséggel rögzítet-te színjátszás és politik viszonyát egy Tribunábn megjelent interjú lklmából: Azt kérni művészektől, hogy hgyják politikát művészete-ken kívül, épp nnyir értelmetlen voln, mint zt kérni z emberektől, hogy hgyják politikát társdlmon kívül. Á politikától idegen emberek csupán hol-mi nyomorult élőlények volnánk, politikmentes művészet pedig cskis jelentéktelen lehet." Nos, fenti megállpítás szinte szublimálódott lkjábn muttkozott meg ngyvárdi színház elődási áltl nyújtott összbenyomásbn. Mindkét elő-dott drb mélységesen politikus, áltlános emberi-társdlmi és egyénre le-bontott erővonlibn éppúgy, mint szigorún személyes, mondhtni intim mgán- és együttélési formák kegyetlen, ám minden esetben emberségesen tárgyilgos tükrözésében. Kezdjük tlán viszonylg fitlon meghlt Mzilu román és mgyr nyelven egyránt komoly sikereket rtó drbjánk bemuttásávl. Már mg z lphelyzet sem hgy kétséget felől: mennyiben z író eltökélt következetességgel képes helyzet- és légkörterem-tő erejének segítségével mondnivlój politikumát szikár célrtöréssel érvény-re jutttni, sokkl inkább trgikomédiát láthtunk mjd, semmint vígjátékot. Az első jelenetben megismert két szereplő lényegi, szublimált természetét illetően nem lehetnek kétségeink: Góré elvtárs szármzását tekintve nép gyermeke, kinek vlh voltk elképzelései tiszt emberi" jövőről, bár ezek z elképzelések is eltorzult társdlmi képet mutttk. Arról ábrándozott ugynis, hogy megmrdht szürke, minden felelősség nélküli beosztottnk, válllt, hogy hjlongni fog főnökök előtt, tudomásul vévé, hogy üvöltözni fognk vele. Ám sors bevtkozott, kiemelték, ztán ismét kiemelték, ddig-ddig emelték, míg káderré" lett, és most már sjnos ő kénytelen üvöltözni beosz-

34 tottivl, ő kénytelen kiegyenesített derékkl járni, és ő kénytelen minden módon kibújni főnökségre hárított felelősség lól. S bár helyzetének eme sok terhét csk zért nem érzi túl súlyosnk, mert elvégre nép állmánk jólété-ért" küzd, igzán büszke mégiscsk rr, hogy íme, ő, népi szármzék immáron feljutott z érvényesülésnek rr csodáltos pontjár, hogy pókerezhet, ugynúgy, mint hjdn bojárok. Sőt! Ugynúgy veszíthet is igen komoly összegeket. Ede, kisszerű, láztos hivtlnok mérhetetlen korruptságábn szinte túl-tesz főnökén; legplsztikusbbn ábrázolt orosz kishivtlnokok figurájár emlékeztet, zzl különbséggel, hogy bár szerepe brvúros felépítésében klsszikus hgyományok minden esszenciális vonás fellelhető, ízig-vérig mi, véres komolyság és groteszk fonákság borotvélen táncoló emberpéldány. Góré elvtárs ellenlábs Gerő, másik bútorgyár igzgtój. Lényegi, emberi vonási teljesen megegyeznek Góré jellemrjzávl, ezért Mzilu csupán olyn jellegzetes helyzetekben muttj be, melyek Góré életét más oldlról egészítik ki, más oldlról teszik teljessé ugynnnk létformánk kifcsrodott megnyilvánulásit. Lényeges figur még rj tuk kívül Füles, gépkocsivezető. Ő z egyetlen vlódi" diplomás társságbn, de műveltségét nem nnk érdekében hsználj fel, hogy társdlom ktív és hsznos polgár legyen, hnem elbújv szélárnyékbn, igyekszik z életből kihsználni mindzt, mi számár kellemes és hsznos. Bond drbjánk politikum egészen más világból táplálkozik, ám nem kevésbé nyílt és egyértelmű. Az ngol tengerprti kisváros rövidárukereskedője, Htch - ki egyben városk prti őrségének prncsnok is - képtelen szembenézni városkán belüli htlmi viszonyokkl, szorongtó kiszolgálttottságokkl. Csk tengeren, tenger felett gykorolhtó htlom segíthetné emberi önbizlomhoz. Cskhogy tenger nem hgyj mgát leigázni. Htch elméjében megfoglmzódik megoldás: nem tenger, nem kisváros htlmssági hibásk sok-sok nyomorú meglázttásért, hnem titokztos emberek, kik földiek életét tönkre krják tenni, vgyis kik más bolygókról, z űrből érkeztek földiek életét megrontni. A vlóság Százdunkbn polgári és szocilist irodlom egyránt szívesen fogllkozik kispolgár jellembeli összetevőinek, társdlmi viselkedésformáink bemuttásávl. Ezen művekből mind mi npig - immáron klsszikusként rendszeresen és ngy szeretettel állítunk színpdr műveket, időről időre zzl rendezői koncepcióvl, hogy e művek örök értékét, vgyis mi vlósághoz is szóló lényegi meglátásit új oldlról elevenítsük fel. Különösen szükségessé teszi ezt törekvést közönségnek z htározott igénye, mely világirod-lom ngy klsszikusink gondoltin kívül sját koránk társdlmi problémáir, érdekességeire, feszültségeire is válszt keres színházbn. Cskhogy vlóságot mg teljességében, nem felismerhetetlenségig álcázv, hnem élesben" feltárv, vlóbn z égetően fontos tendenciákt lemeztelenítve vállló író igen kevés kd korunkbn. Ezért érdekes ngyvárdi színház vendégjátékánk két színműve, mely m élő embereknek szólván m élő, cselek-vő, gondolkodó, érző embereket mutt be, olyn emberközelségben, hogy ki-ki sját bőrén érzékelheti társ-dlmi vlóságot. Mindkét műre jellemző, hogy nyíltn szembenéz vlósággl, s z innen merített felfedezéseket tisztán és közérthetően tárj fel, tisztábn lévén zzl: kkor d igzán útmuttást, támpontot, segítséget, h problémák világosn, emberien, kendőzetlenül hngznk el. Az ktulitás Mzilu drbj írói éleslátásról, felelősségről és szilárd emberi-társdlmi válllásról tesz tnúbizonyságot. Nem csupán fel-felvetett vlmi, z embereket ktuálisn fogllkozttó jelenséget, de vigyázott rr is, hogy formálás során ne simítson el minden élt. S mindmellett, hogy műve természetesen románii tljon fognt, értékéből, meglátásiból semmi sem vész el többi kelet-európi szocilist ország színpdán sem. Mzilu pontosn megérezte mindzt, mi politiki-társdlmi szempontból közösen ggszt vlmennyiünket. Bond művének ktulitás már kissé más típusú. Két főhősének menekülése egy gykorltilg feudális kötöttségű, különböző őrületekkel, elfojtott indultokkl terhes világból, mi életvitelünk szempontjából érthető bár, csk nem olynnyir közeli, mint nyugti társdlmkbn. A mű lpkonstrukciój zonbn, mely egyértelműen felvillntj zt szörnyű társdlmi mechnizmust, hogy h nem értünk vlmit, h értelmünk számár homályos, hozzá nem férhető z élet bizonyos szféráj, kkor önbutítássl, sját mítoszok megteremtésével hjlmosk vgyunk vlóság elkendőzésére, meghmisításár - sjnos, ez jelenünk számár is vlóságos létform. H csk repülő csészeljk létezésére vgy tgdásár gondolunk, h sci-fi irodlom egy-egy - kétségtelenül kiváló - lkotásánk torzított mindennpi beszédtémát képező viszonyltir gondolunk, kkor máris világos, hogy m éppen úgy hjlmosk vgyunk npi, pillntnyilg megoldhttln-nk vgy túlságosn súlyosnk tetsző problémáink elől egy másik, feltételezett, félt és rettegett világb menekülni; nnk kérdéseivel, problémáivl, jövőjével fogllkozni, semmint zoknk jelenségeknek kuttásávl, megváltozttásávl, melyekben benne élünk, és melyek esetleg olyn nyomsztón htnk ránk, hogy tudtos-tudtltti menekülésnek ezt formáját válsztjuk. A megvlósítás A két mű rendezőinek nem volt könnyű dolg. Mindketten félreérthetetlen precizitássl és egyértelműséggel dták meg megszóllttott művek lphngját. Ami zonbn z elődások egységét, z pró stíluselemek kifogástlnbb összehngolását illeti, Mzilu-mű rendezője, Szbó József remekelt. Már játék-tér kilkítás is szerencsés: Szbó ugynis nem vont el figyelmet egyet-len pillntr sem mű lendületétől megkövetelt ívek szervesítésétől. Díszlete gykorltilg remekül megválsztott bútordrbok változttásán lpul, mely bútorok önmgukbn is megdják egyegy jelenet krkterhátterét. Az elődás hngvételében soh nem enged z igen pró részletezésbe fulldhtó krkterizálásnk, ennek ellenére színészvezetése olyn rfináltn össze-tett, hogy minden jellem színpdon kívüli elő- és utóéletével, jelenével, múltjávl és jövőjével tisztán érzékelhető, megfoglmzhtó. Egy-egy tisztán megfoglmzott tételből építkezik, ám úgy, hogy színészei jellemlkotó munkáját egyfjt esszenciális szintre emeli, melynek következtében közönség soribn egyszerre ismerhetünk fel egy-egy figurábn közeli feljebbvlókt, ismerő-

35 söket, rokonokt, életmódokt éppúgy, mint hogy ezzel párhuzmosn mindennek társdlomr érvényes összhtását is érzékelhetjük. A színészi lkításokt tekintve Miske László Góré elvtársát telitláltként jellemzik Mzilunk figur szájáb dott szvi: Hát nem csodáltos fejlődés z, hogy én, népi káder pókerezhetek, mint bojárok, sőt, mi több, becsület-beli dósságot csinálhtok pókeren, mint bojárok?!?" Miske színészetén világosn érződik, hogy kiváló krkter- és jellemteremtő technikávl rendelkezik, lklms rr, hogy ezeket z erényeit dott esetben úgy szublimálj, hogy messze túlmutsson kétségtelen és letgdhttln egyéni jellegzetességekkel felruházott figur egyedi voltán. Rgyogó prtnere Ede lkjánk megszemélyesítőjeként Hjdú Géz, ki, bár kitűnően szórkoztt, képes meg-vetést, gyűlöletet ébreszteni - persze csk ddig, míg sját mgunkbn fel nem merült kérdés: vjon nem volt-e z életben olyn helyzet, mikor mi mgunk is vélt vgy vlóbn válllt gerinctelenségből pontosn ugynígy viselkedtünk. H ez ngyszerű fitl színész prodizáló hjlmát vígjátéki szerepeiben olyn mértékben lesz képes le-küzdeni, mint mostni elődás túlnyomó részében, rövid időn belül z egyik legérdekesebb komiko-groteszk lkok megvlósítójává válht. Az elődás többi szereplője közül igzán Ács Tibort, Füles megszemélyesítőjét érdemes megemlíteni. A több életű" diplomás gépkocsivezető morális-közömbös, enyhén cinikus figuráját hzi mindennpjinkbn sjnos egyre inkább ismerjük. A két feleség - Lizike és Meláni közül kétségtelenül Rácz Mri volt z érdekesebb, vlódi krktert felcsillntó egyéniség Meláni szerepében. Lizike, holott igen fontos szerepet töltene be férje, Gerő mellett, lkításábn túlságosn ffektált, túljátszott és igen sok helyen érthetetlen rtikulációvl lepett meg. Gerő lkítój, Bll Miklós szintén nem tudott Gerőhöz méltó ngyság-rendű figurát megteremteni - rendezői előrelátás és ügyes egyensúlyteremtés következtében ez nem vált z elődás érezhetően gyengébb pontjává. Bond drbj, A tenger ugynolyn, hcsk nem nehezebb feldt elé állított vendégként rendező Seprődi Kiss Attilát, mint Mzilu-mű Szbó Józsefet. Sjnos, ez z elődás, bár egyértelműen értékei váltk dominánssá, még- sem lkotott olyn szervesen kikerekedő egységet, mint Mzilu-mű elődás. Érzésem szerint ez nem rendező elképzelésén, hnem sokkl inkább szereposztáson múlt. Seprődi eredeti elképzelése szerint - h látottk értelmezése jó - egyfjt áltlánosított játékstílust igényelt voln, mely bizonyos pontokon különféle szélsőségekig éleződhet, ám nélkül, hogy benne mozgó jellemek mguk fejlődnének, hnem kizárólg szituációk vonztánk meghtározói lpján. Nos, ez nem sikerült egyértelműen, mert bbn z esetben, h színészek vérbeli krkter-, illetve jellemszínészek voltk, ez játékstílus eltűnt, és rövidesen szbályos nturlist esz-közök kerültek előtérbe. (Gondolok itt Gábor Józsefre Evns szerepében, vgy Hollrcutr, kit Miske László személyesített meg, de még bizonyos helyzetekben Htch-et játszó Szbó Ljos is engedett relist-nturlist lehetőségek csábításánk.) Tlán legjobbn összefogott és Seprődi Kiss áltl megütött hngvételre legjobbn ráérző Miss Rfi köré csoportosult hölgyek társság volt; közülük is messze kiemelkedően Kiss Törék Ildikó, ki félelmetes éleslátássl élte át, látt kívülről és illesztette bele z összjátékb sját figuráját. Sjátos, rendkívül kifejező mozgáskultúráj és intellektus különösen lklmssá tette Bond-figurákról kilkult elvárásoknk. Mindennek következtében két főszereplő -- Willy Crson: Ács Tibor és Rose Jones: F. Márton Erzsébet - életsorsánk drbon belüli vonlvezetése óhttlnul jelentéktelenné, fénytelenné vált. Bond művében ugynis ők z egyetlenek, kik belső, öntörvényű jellemfejlődéssel bírnk, kik szbdbb, tisztább jövőt merik válsztni zzl sejtetéssel, hogy sok esélyük vn kibontkozásr. Ez z ív zonbn megtörik és eltűnik egyfjt sttikusságon, zon, hogy körülöttük mindenki - ok nélkül sokszor - lényegesen többet mozog, játszik, részletez és körülményeskedik, mint mennyit z eredeti játékkoncepció elviselne. A fenti megjegyzésekkel együtt is rendkívül izglms, érdekes elődást láthttunk, és egyértelműen érzékelhettük, hogy Bond műveit nálunk is érdemes lenne színre vinni, mert leglább olyn ktuálisk világnk ezen részén, mint bárhol másutt. Az elődássl kpcsoltbn csupán egyetlen próságot említenék meg: bár htározott öröm és érdekesség volt Bondművet mgyrországi színpdon is látni színház és z elődás számár, sőt fenti sorok számár is volt egy olyn zvró körülmény, mely csknem z egész elődás életébe került. A Csokoni Színház átépítése mitt színház Művelődési Központ színháztermében játszott, melynek klsszikus értelemben vett zsinórpdlás nincs. Nos, Bonddrb díszlete olyn föl-le, oldlt-előrehátr mozgthtó, tenger életét ábrázoló mtériák rendszeréből áll, melyek üzembiztos mozgtás nélkül z egész elődás lpjibn változht meg. Hihetetlenül zvró volt közönség számár éppúgy, mint színészeknek, hogy itt ez mechnizmus kínnl-keservvel - nem működött, olynnyir, hogy voltk jelenetek, melyeknek folyttás színészek állndó lélekjelenlétén múlott. Kérdés: szbd volt-e egy rendkívül értékes elődás kimenetelét kétségessé tenni, ismervén ezeket techniki körülményeket? Bár kritikus csk nnk lpján írht, mit látott-hllott, ezért igyekeztem kétségtelen és meg nem másíthtó lptendenciákról és értékekről írni, és bele nem mélyedni egyéb konstrukciós kérdésekbe, melyek vlóbn függvényei és lárendeltjei dott eset-ben színpdi technikánk. E számunk szerzői: FÖLDES ANNA újságíró, Nők Lpj rovtvezetője GYÖRGY PÉTER z ELTE Esztétik Tnszékének tnársegédje KAÁN ZSUZSA z Állmi Blettintézet tnár KATONA ZSUZSANNA egyetemi hllgtó KESERŰ KATALIN z ELTE Művészettörténeti Tnszékének tnársegédje KOLTAI TAMÁS újságíró, SZÍNHÁZ munktárs NÁDRA VALÉRIA újságíró, Mgyr Televízió munktárs NÁNAY ISTVÁN újságíró, SZÍNHÁZ, munktárs RÉVY ESZTER Fővárosi Művelődési Ház színházi referense SZÁNTÓ PÉTER újságíró, Népszv munktárs TARJÁN TAMÁS z ELTE XX. százdi Irodlom Tnszékének djunktus VINKÓ JÓZSEF József Attil Színház drmturgj

36 fórum FÖLDES ANNA sát, némi ggodlomml, kételyekkel, játszott. Stockholmbn Strindberg-drámát kár zt is mondhtnám - kötelesség- írni olyn, mint Mgyrországon Petőfi szerűen ültem be nézőtérre. lkját idézni: veszélyes, hiszen mindenki A tribádok éjszkáj elégedetlen, mindenki hsonlítgt, ám Egyetértettem mindzokkl, kik szerint mégis mindenki kíváncsi rá... Várbn Per Olov Enquist drbj, ez nemmásutt, hol Strindbergnek elsősorbn zetközi sikerekkel büszkélkedő színmű - neve és legendáj él, s csk né-hány A kritikák mrgójár feszült és htásos, kiváló drmturgii műve lkotj szerves részét szín-házi érzékkel megírt bulvártermék - nem közönség kultúrájánk, lighnem igzán jelentős mű. Svédországbn, hol önértékén kell hogy elkeljen drám. Per A kritikusi mesterségből elfogultságból? - mjd' minden városbn sikerrel játszották Olov Enquist drbj tehát, zt gonfkd, hogy dok kritikár. És mivel hirtelen népszerű íróvá vnzsált dolnánk, kisebb eséllyel indult. A vlóság premieren nem sikerült látnom A tribádok újságíró drbját, z érdeklődésbe, lel- zonbn z, hogy drb szoktlnul kes fogdttásb témválsztás is bele éjszkáj várszínházi elődámerész hngvétele, z irodlmi hálószobtitkokt brvúrosn megemelő, intellektulizáló jelenetsor, színpdr vitt Strindberg: Gábor Miklós (Iklády László felv.) lelki sztriptíz sehol nem téveszt htást. A nézők mindig és mindenütt szívesen hllgtják, mikor mondtok kugligolyój ledönti korábbi illemszbályok és konvenciók bábuit, és ngy nőgyűlölő legendáj pszichológii vlósággá ötvöződik. Olynok is vnnk, kik Strindberg művei helyett élvezik Strindberg titkit. A közönségsikert ezúttl A tribádok éjszkáj hzi ősbemuttój után kritik is visszigzolt. Sokn ngyobb mélységeket fedeztek fel műben, mint Strindberg hon-fitársi. A drbot koronázó elismerésben hzi ősbemuttó rendezőjének, Csiszár Imrének tlán ngyobb része volt szokásosnál. Drbválsztását mű kvlitásinál is ngyobb nyomtékkl igzolt kiváló színházi teljesítmény - színészi lkítások rngj. A miskolci színház emlékezetes elődás után ngyon lposn meg kellett gondolni, művészileg indokolni második nekifutást nnk, ki vártln szenzációként ünnepelt elődássl versenybe száll. H nézőközönség nem is, kritik kétségtelenül és elkerülhetetlenül hsonlítgt. Én ennek z elkerülhetetlen versenynek z írásos dokumentumin töprengve ültem be nézőtérre. Megvllom, sehogy sem tudtm elképzelni, hogy milyen lehet z, mikor rendező, Ruszt József, fényévnyi messzeségből" figyeli hősök küzdelmét, s úgy állítj színpdr Enquist sikerdrámáját - minth O'Neill írt voln". Hiszen meglehet, igz vn nnk kollégánk, ki szerint Rusztnk és főszereplő Gábor Miklósnk jog vn hhoz, hogy ne feltétlenül céltábl közepét vegyék célb, de én már csk többre becsülöm, h vlki tízes körbe tlál... Különösen Gábor Miklós Strindberg-

37 lkításánk nem is mindig udvrisn fnylgó visszhngj szomorított. Hogy íme, nemzedékünk Hmletje, kinek Prospero szerepe nem hozt meg várt budpesti elégtételt, ezúttl egy rendezői melléfogás áldozt lett. Aki személy szerint nem tehet rról, hogy htvnon túl egy negyvenéves férfi bőrébe kell bele-bújni, ám végül is, sjnáltos módon lulmrdt küzdelemben. Strindbergje szurkálódik, piszkálódik, bizony hepciáskodik és nyűgösködik, mi több, lkoskodik, színészkedik" - írták ról. Sőt, még ennél szigorúbb elmrsztlást is olvstm: Gábor eljátszott nekünk egy ngyképű hndbndást, ki ócsk logikávl, érzelmek nélkül (h mégis próbálkozik vele, hát bizony elég sikertelenül) kísérli meg igzát elődni." Ezek után érthető, hogy eléggé szomorún készültem z elődásr... Kritikusi kötelességem teljesítése közben, de már z előcsrnokbn ért z első, kellemes meglepetés. Hogy zsúfoltság mitt ritkán pnszkodó várszínházi illetékesek lig tudtk leültetni, mert ezen júniusi estén (hétköznp) teljesen meg-telt nézőtér. Tudom, hogy közönség érdeklődése (önmgábn) semmit sem igzol. Amikor miskolci elődást felhozták Játékszínbe, hetekig szinte lehetetlen volt jegyet szerezni, s drb, vendégjáték szinte levehetetlenül került be repertoárb. Azót is siker illt lengi körül drbot, s mivel még csk néhány hét, hónp telt el z ősbemuttó ót, bizonyár mrdtk kíváncsik, kik most kívánnk osztozni A tribádok éjszkájábn... Ruszt József szigorún bírált, mjd-nem egyhngún elmrsztlt elődásánk igzolását zonbn nem siker-ben, hnem teljesítményben, színpdi produkcióbn tláltm meg. Mert drám nem lett sem mélyebb, sem súlyosbb, ám számomr éppen Gábor Miklós lkítás bizonyított be, hogy létezik egy másféle, Csiszárévl (pontosbbn Blskó Péterével) egyenrngú megközelítési módj. Ez pedig drb és rendező dicséretének is felfoghtó. A leglényegesebb különbség két elődás között, hogy Gábor Miklós nem férfisság teljében levő, némileg egzltált, sértett, verejtékező hímet játszott el, hnem ngy írót, ki élete jelen fordulópontjáig mindent z életműnek, z irodlomnk rendelt lá, és most - késve! döbben rá, mit jelentett és jelent neki Siri von Essen elvesztett szerelme. Kétségtelen, Blskó Péter Strindbergjénck féktelensége, nyílt színen tomboló érzelmi vihr mindenkit lenyűgözött. Engem is. De mi okunk lenne rr, hogy megfárdt férfi önmrcngoló kétségbeesését, vég megsejtését - mi Várszínház színpdán láthtó - ne fogdjuk el teljes értékű drámánk? A Mgyr Nemzet és Film Színház Muzsik kritikus elsősorbn főszereplő életkorát vittj. Az utóbbi rról is ír, hogy egy színész, bizonyos életkorbn, csk bizonyos szerepek eljátszásár képes, és nem szerencsés Ler királyt hrminc-éves, Júliát ötvenéves színésznőre osztni. És ebben teljesen igz vn. De én még jól emlékszem rr, hogy negyvenéves Hegedűs Ágnes felejthetetlen szolnoki lkítás után is milyen élményt, izglmt jelentett nál tlán két évtizeddel idősebb Sulyok Mári Orbánnéj, Örkény Mcskjátékábn. Kétségtelen, hogy Enquist Strindbergjének életkorát megköti z irodlomtörténet. Cskhogy színház nem szbdegyetem. Ruszt József egy ember történetesen egy író - drámáját állított színpdr, és nem lexikont illusztrált. Persze ebből szempontból nyilván előnyösebb helyzete volt, mint bármelyik svéd kollégájánk. Itt közönség elvárásit nem kötik meg nnyir korábbi ismeretei, és rendező bátrbbn áltlánosítht. De hiszen Ruszt József elsősorbn mű áltlános trtlmát, emberi igzságát kereste! Nem Strindberg egyszeri históriáját, hnem z író, ngy ember életének ellentmondását. Hogy mit jelent z lkotás ngy távltiból, sikerek csúcsáról lezuhnni - hétköznpok pokláb. Csődöt mondni ott, hol nál fejjel kisebbek is elboldogul-nk: mgánéletben. S mivel Rusztnk lehetősége nyílt rr, hogy A tribádok éjszkáj főszerepét z egyik legintellektuálisbb mgyr színészre bízz (sőt, tudtomml, részben z ő kedvéért is válsztott elődásr drámát), elfogdt, hogy Gábor némileg önmgához hjlítj figurát", és korábbi verzió-nál ngyobb súlyt dott hős szellemiségének. Gábor Miklós kjánság, fölényes és fárdt iróniáj - véleményem szerint nemhogy nincs ellentétben szereppel, de nnk lényegéhez trtozik. Ez prncsoláshoz, verekedéshez szokott, mesterségéből eredően is hiú művész, ki legszörnyűbb vádkt, tényeket is hngsúlytln tárgyilgossággl sorolj, vló- jábn sját írói érdekeit is hjszolj drbjánk próbáján. Csk kkor omlik össze mikor z elődás várhtó kudrcánk risztó fényében rádöbben hogy veresége végleges. Hogy gyűlölt, imádott sszony, első felesége, z új drb főszereplője, kinek emlékét még z idegeiben, zsigereiben hordj, nemcsk szerelmüket, de nő voltát is elárult. Egy ideig vlmiféle szerelmes héj-nász" zjlik színpdon, de mikor Siri emberevő vámpírnk nevezi, lenézi és kigúnyolj z írót, kpcsoltuk hirtelen holtpontr jut. A csődnek ezen meredélyén megint csk igzolv éreztem Ruszt rendezését. Míg lázs miskolci elődásbn szenvedélyek rbságábn vergődő hősök már drám kezdetén kijátszották duikt, ebben felfogásbn, várszínházi értelmezésben titkokkl terhes feszültség lényegében töretlen mrdt, sőt fokozódott, egészen trgikus csúcspontig. Amíg Gábor Miklós, Vss Év (Siri) és Sár Berndette (Mrie) eksztázisából, lelki sztriptízéből néző számár is világossá válik vlh volt házstársk lelki-fiziki kpcsoltánk végérvényes csődje. A fényképezés előtt Strindberg - z utókorr kcsintv - még kihúzz m-gát, krt munkkedvvel néz jövőbe, de szerep, mit játszik, már nem kár-pótolj z elveszett emberi értékekért. Ez drám tlán nem ugynz, de ugyn-olyn megrendítő, mint zé trgikus bohócé, kit Blskó Péter teremtett miskolci elődásbn. Kritikus kollégáim nyilván joggl bírálták várszínházbeli első elődások bizonytlnságit, szövegtudás hiányosságit. Eléggé sjnáltos, hogy félkész produkciók premierje m már nem kivételes üzemzvr, hnem megtűrt szín-házi gykorlt. De én, június 19-i kész (sokdik) elődást láttm! Polemikus jegyzetemet is csk zért tettem közzé, mert vllom: premier-rel kár jól sikerült, kár blul -- még nem ért véget egy színházi elődás sors. Hiszem, hogy nemcsk Hmletet lehet, szbd, érdemes többféleképpen játszni.

38 négyszemközt Volt rá egy egész nyrunk, s végül olyn állpotb jutottunk, hogy megnyitottuk mgunkt: lássuk, mit tudunk, drb, Thersites Leicávl prtnerek, rendező hdd csinálj, mi-re képes. Cmus zt mondj: tökéletesen Beszélgetés Jeney Istvánnl szbd ember illúzió - kivéve színészt. És ez így vn! A mgm részéről ötvenéves, gonosz, végtelenül gonosz emberként létezem színpdon minden Védőszínei" olyn közismertek, hogy Születésnp-elődásbn. Ez Goldberg nekem vlhogy olyn, szinte lelkifurdlásom vn, míg elősoromint egy kmionsofőr váltótárs. Üldögél lom őket: vézn, törékeny, kisgyerekes termet, védtelenkék szemek vstg üvegű másik ülésen, vkródzik, kávét főz, netán ókuláré mögött, rövidre nyírt, őszbe büdös láb. Vár z lklomr, mikor mjd ő vezethet, s közben ostobságokt fecseg. Jóvegyülő hjzt - egyáltlán: vlmi ságosn, még tyáskodv is... védtelen elesettség. S hozzá z - Mindez csöndes humnizmus álmásodlgos zengés nélküli, éles hngú rcábn létező szdizmus. Végtelenül beszédtípus! A védtelenség, és ugynkkegyetlen, s ezt élvezi is. kor győzedelmes, srokb szorított - Még most is átforrósodik hngod. Szepimszság vegyüléke. Gyerekes kppnreted Goldberget? hng vgy éles dárd, helyzettől füg- Olyn élmény játszni, mint mi-kor gően. Mondják, direkt csinálj: színpdi z ember belenéz z elektromikroszkópb, helyzetekben oktávnyivl mgsbbr és látj sját vérét. Persze nem emelkedik hngj. Nem tudom... fluidumot, hnem zt sok pró mipályár lépése ót véleményre, döntéscsodát, vértestet, sejtet. Ilyen drbos re késztető figur. Rjongnk érte fennvck, mi zörög bennem!? H elutsítjuk trtás nélkül, másokt viszont irritál. Előre is Goldberget, mindnnyiunkbn benne megmondom, értelemszerűen nem z vn. Néh elgondolkodom: lehet, hogy én utóbbik közé trtozom. Várkozásimt, is ilyen gonosz vgyok... Tlán csk nem várkozásinkt Jeney István z elmúlt ilyen szervezetten. évdbn mindenki számár elfogdhtón Thersites, kiről egyértelműen tudjuk, igzolt is. Pinter Születésnpjábn hogy,,mocskosszájú", szintén gonosz? A te Goldberg, szelídebbik gyilkos. A Troilus meg foglmzásodbn olyn sisteregve gyűlöl és Cressidábn egészen új Thersites. A mindenkit, ki csk színpdr lép, hogy z Három testőrben pedig D'Artgnn, már önmgábn élmény. Viszont ellen-tétben bszolút főszerep. Három embert próbáló más lkításokkl, nem gyáv. Egyszerűen lkítás, melyből voltképp tán kettő is olyn gyönge, hogy pilleként sodródik ide-od elég lenne bizonyításhoz. háborús góliátok leheletétől. De zért A könnyebbik utt válsztv néhány hulltábn is üvölt, káromol, mocskolódik. Nem megfelelően kikeresett jelzővel, ellesett öngyilkos dolog ez? színpdi pillnttl jellemezhetném ezt - Thersites z egész drbbn leghárom szerepet, s már kész is lennénk mgányosbb. H megfigyelted, senkihez portrévl. Válsszuk zonbn bonyo- sem beszél. Hozzá szólnk, megszólítják, lultbbik utt, lévén hogy Jeney nem ő pedig vlmi hosszú, átkozódó hétköznpi színész, s sokkl többet tud- tirádábn válszol. Amikor fölkészültem htunk meg kivlltásávl szerepről, szerepre, szokás szerint bejártm z mint mennyit z újságíró döcögő sz- ntikváriumokt, keresgéltem drb régi vkkl elmondhtn. fordításit, más felfogású mgyrításit. Pályádon végigkísérnek z idős szerepek. Az egyik ilyen múlt százd végi Még szinte z első időből Csillg máglyán kidásbn Thersites idétlen görög boinkvizítor, most Thersites, Goldberg. hócz"-nk említtetik. A köztudtb át Szeretek lktilg extrém dolgokt ment mocskosszájú göröggel" szemben játszni. A legdurvább dologb is bele- zt hiszem, z előbbi meghtározás áll megyek, h nnk hitele, csengése lesz közelebb vlósághoz. Mocskosszájú, színpdon. Ez Goldberg például öt- mocskosszájú, de nem ez lényeg, hvenéves ember. Külsőleg nem tudok hozzá nem hogy többiek szemében bohóc és lkulni, nnál inkább sem, mert idétlen. Úgy okoskodtm, hogy ez krnyújtásnyi közelségben játszunk kö- Thersites okos ember, mindenkinél több zönséghez. Ugynolyn ez, mint A játszm esze vn, s éppen z trgiki vétsége, végében volt. Még lélegzetre is vigyázni hogy hülye ezt még el is újságolj! kell. Átizzott, forró elődás. SZÁNTÓ PÉTER Egyre egyértelműbb drb során, hogy nem csinálhtj végletekig, hogy egyszer mjd rosszul végzi. Mert h vlki hzudik, ráglmz, z nem érdekes. Be lehet bizonyítni z igzságot. De ki lényeget mondj, rr mi mást süthetünk rá, mint hogy mocskosszájú?! A Troilus és Cressid végig háborúbn játszódik. Ugynkkor, mikor Shkespere békés drbjibn hemzsegnek tetemek, ebben egyetlenegyet tlálunk - z sem Thersites. - Merő tpintt. Az eredeti görög mond szerint lefejezik. Úgy gondolom, h megéri békét, bíróság elé állítják. Akárki győzött; győztes párt bíróság elé. Nem lehet büntetlenül mindenki pofájáb kibálni, hogy háborúbn ilye-nek lesznek z emberek, és hogy nincs segítség. Shkespere tpinttosn intézi el, színflk mögött. Én ilyenkor úgy megyek ki színpdról, hogy mindig tudom: odkinn tíz sötét ember vár, éles tőrökkel. Már vége felé éreztetni krom, hogy egyre fárdtbb, reménytelenebb vgyok: z átkozódás még hrsány, hngom ngy, de egyre fogy. Végül szinte észrevétlen, hogy kimegyek, noh még odvetem nekik mgmét. - A Három testőrben te vgy stréber D'Artgnn. Krkéler, törtető figurácsk, ki egy jótnuló szende mosolyávl bonyolítj pompáztos játék szálit... Akit ideiglenesen D'Artgnnnk neveznek e drb trtmár... Igen. Természetes, hogy itt többről vn szó. Szeretted ezt z elődást? Különbséget kell tenni. Az elődást ngyon szerettem, noh olyn mérhetetlen fiziki feldtokt rótt rám, hogy mjd beleszkdtm. Nehéz ruhábn, prókábn kellett krobtikus dolgokt csinálni. Ugynkkor gscogne-i lovg lkját nehezen tudtm megfogni. Megszámoltm: szerepemben öt mondt kivételével z összes felkiáltójellel végződik. Ez persze nem jelent vlmi végzetesen bonyolult dolgot, jelképet, nem is krok ilyesmit mondni. D'Artgnn szövegkönyvben voltképp egy betöltött űr. Ahhoz, hogy drb kígyóként megtekeredjen sját tengelye körül, hogy ne hgyományos hősi lovgregény legyen, hnem tehetségtelen krrierizmust, ffejű törtetést gúnyolj ki, hogy bebizonyíts Richelieu-ről, XIII. Ljosról, Ausztrii Annáról, Boncieuxnéről meg többiekről, hogy épp ellentétei megszokottnk, hhoz D'Artgnnnk is meg kell változni.

39 lom is mgm. Ami nem jelenti, hogy hideg színész lennék. Hiszek bbn, hogy színház jó polgári psszió, nnk is, ki eszére. H nem okos, kkor különben nézi, nnk is, ki csinálj. A színész kézenfekvő dolgokt se hiszem el neki. eszerint éljen. Mi színházi viszonyink között ez nem Szerencsére pályám során sok okos rendezővel tlálkoztm. A legjobbk? mindig vlósíthtó meg. Szeretnék olyn elődásokt, hol Zsámbéki, Szőke, Horváth Jenő, Pál nézőtér ki vn világítv. Ez nem vlmipist. " - Gondolom, zért sok olynnl is tlál- féle bmb,,;demokrtikus kézfogást jelent. Ne csináljunk úgy, minth nem koztál, kit - kár rendezőt, kár színészt - nem trtottál okosnk. Leglábbis rr kö- lenne ott ötszáz ember, mikor épp vetkeztetek bból, hogy sok helyen meg for- mennydörgünk, megcsltunk, meghdultál. lunk. Nemrég egy brátom bevitt egy A Huszonötödik Színházbn kezd- műtétjére, ott láttm, hogy z orvos egész tem. Mit szépítsem dolgot, gykorltilg idő ltt beszél beteggel. Vl-hogy így felmondtk. Kölcsönös volt, de ppír z kéne színházbn is lennie... ppír. Azzl vigsztlom mgm, hogy Hány utcát ismersz Szolnokon? zok, kik kkor kdályokt gördítettek Tlán h hármt. Rideg és csúny pályám elé, m már pályán sincsenek. város. Kposváron öt évet töltöttem, zután Mégis sok fényképet készítettél itt. egyetlen délután eldöntöttem, hogy elég Nem városról. Olyn dolgokt volt. Nem változások, meg hogy ki fényképezek, hol nincsenek emberek. ment, ki mrdt; sok minden összejött, Fölfedeztem mgmnk egy híres fotóelmentem Kecskemétre. Onnn előnyös művészt, Edwrd Westont, zt hiszem, z jánltot kptm, s így kerültem ő munkái állnk hozzám legközelebb. Szolnokr. Nem olyn sok ez. Elképesztően éles fényképeket csinált - Régi, igzságtln felosztás, hogy léte-ik ddig ábrázolhttln képekről. Ökölbe okos színész és "jó" színész. Egyértelműen zok szorított kézről, villnypóznákról, oszló közé trtozol, kik módszeresen fölkészülnek, pelikántetemekről. Élesben világított kik nem gesztusokból, utcán ellesett dolgokt. De hát mit mgyrázzm? -Így lesz belőle D'Artgnn mínusz - Rendezők számár nem lehetsz túl könnyű ember... D'Artgnn? - Különösen érzékeny vgyok rendező - Körülbelül. Ez z lk mindnnk z ellentéte, mit regényből megismertünk. N de hát kkor micsod? Egy mínusz egy z null. De h nem mtemtikilg nézem: nincs olyn ember, ki-nek csk rossz tuljdonsági vnnk. Ennek pofánk pedig szemlátomást csk ilyenjei vnnk. Szemlátomást? Végül is mi gscogne-i pozitívum? Á meztelensége. - No igen, ez sok port vert föl nézők között. A z egyik jelenetben Mildy körüldongj D'Artgnnt, vetkőztetni kezdi. Köpeny, krd le, ing is, csizm is, trikó is, már csk egy lovglóndrág mrd. Mildy ekkor nekilát ndrágnk is. A néző dermedten nézi, hogy bizony ndrág véletlenségből z lsóvl együtt csúszik lefelé. Én leglábbis kivel beszéltem, nem tudt eldönteni, véletlen volt-e vgy sem? - Nem volt véletlen. - A z elmúlt évdbn zokt drbokt lenne könnyebb összeszámolni, melyekben nem kdt némi pucérság. A z ilyesmi zonbn közmegegyezés lpján szép női testhez kpcsolódik... Ennek megmozdulásnk nem szépészeti vgy meghökkentési ok volt. A próbák során sokt beszélgettünk Mrgitty Ágivl rról, hogy ennek D'Artgnnnk kell legyen vlmi emberi oldl is. Egy perc, egy jelenet, mi gyengeségét, kiszolgálttottságát sugllj. Sokkl több lklom nem is volt rá, mint ez z egy. Én jvsoltm meztelenséget; többet nem bírt meg drb, ez viszont sokt jelent. Igz, sok szerepben ruhástul is kiszolgálttottbb színész, mint ruhátlnul. - Bármit megtennél siker érdekében? -Áltlábn siker érdekében nem. Csk kkor, h ezzel elmélyítem, értelmezem szerep jelentését. Rgszkodni szoktm biológii effektusokhoz, vlódisághoz". Még Kposváron, Csillg máglyán próbái során Zsámbéki zt kérdezte: mit szólnál, h kopsz lennél? Az inkvizítor szerepében nem krt, hogy álkopszn jelenjek meg. Kézzel-lábbl küzdöttem z ötlet ellen, képtelen voltm elfogdni. Azután egyik próbszünetben kimentem borbély-hoz, és kopszr nyírttm mgm. - Csk zért is? Hdd örüljön rendező. Örült is neki. Én meg vlhogy kkor kezdtem igzán érezni szerepet. fintorokból, hnem gondoltokból, elemző munkávl építik föl szerepeiket. A z t jelentené ez, hogy így pótlod, mi jóságból " hiányzik? Hiszel z ösztönösségben? Vermeer mjdnem minden képére ráfestett vlmilyen jellegzetes lkot. Ez volt z ő copyrightj. De ettől zért még különböztek egymástól képei. No most: néh úgy érzem, túlságosn egyform vgyok mindenben, de ez nem csk copyright, ez vlmi kívül-állás. Én játszom szerepet, én gondolkodtm rjt, belőlem jött létre. Mi ez z zonosság? Nem tudom. Ilyenek jut-nk eszembe, hogy legngyobb trgédiák lján is kd vlmi egészséges derű meg hsonlók. Nézd, szóvl nem vgyok z színész, ki állthngokt tud utánozni, meg kollégákt, és h mszkb, jelmezbe bújik, nem ismer rá színházi portás. Mgmon át szűröm szerepeimet. Vn ennek viszont egy óriási előnye. Vlki tlán nem is túlságosn ngy jószándékkl - zt mondt egyszer, zért örül nekem minden színház, mert rendező el tudj velem játsztni sját mgát. - Kintről is, bentről is? - Vlhogy úgy. Minden szvmml, megmozdulásomml egyben kommentá- Tudtomml bőséggel vnnk olyn képeid is, melyek embereket ábrázolnk. A színházi fotókr gondolok. Igen. Szinte miót színész vgyok, fényképezek kulisszák mögött. Próbákon, elődásokon. Komoly gyűjteményem vn, egyszer egy kiállítást csinálni se lenne ostobság. Néh előveszem, nézegetem ezeket képeket. Olyn furcs, titokztos: ménnyi színész, ismerős és m már idegen, némelyik meghlt és így tovább. Minth múlt előjönne... Jeney vlh csk okos" színész volt, miközben nemzedékes társi vsfüggönydöngető sikereket rttk. Mostn-r viszont ő érett be, s mivel minden megsvnyodik egyszer, minden modor modorossággá válht megállpodván, gondoljunk továbblépésre is. Thersitesnek szeretet kell, hogy tovább élhessen - nem mit kp, hnem mit d. Tlán kicsit jobb, tisztességesebb görögök, vgy tlán lcsonybb, emberi léptékkel átugorhtó mérce. Tehetség, okosság, kevesebb hűvös szenvedély. Nem is rossz recept.

40 világszínház FÖLDES ANNA Strindberg árnyékábn? Svédországi színházi npló Svédországi tnulmányutm minden progrmj, megbeszélése munkterv szerint, menetrendszerű pontossággl zjlott. Csk stockholmi Királyi Drámi Színházb, Drmtenb tervezett látogtásom ütközött vártln kdályb. Beszélgetőprtnereim ugynis jelzett időben március 25-én délelőtt - színház vezetőivel, sztárjivl és sttisztáivl együtt, svéd kultúr munkásink első szervezett tüntetésén vettek részt. Krt-krb öltve vonultk Drmten htlms trnszprense ltt belvárosi Sergels-torgr, hogy kulturális költségvetés megszorítás ellen, szellemi élet nygi feltételeinek biztosításáért szót emeljenek. Sok mindenre számítottm tnulmányutm során, de jelszvkt skndáló színházi, kidói és könyvtári dolgozók, hngszereikkel felvonuló muzsikusok, kosztümös, clownná sminkelt tüntetők mjálisi menete meglep. A Sergels-torgon trtott ngygyűlés szónokát nem értem, de zeneokttás képletes koporsój és néhány hsonlón beszédes dekoráció - félreérthetetlen. Az esemény, melynek krtln tnúj, részese lettem, némileg új megvilágításb helyezte nyomttott forrásokból és személyes beszélgetésekből szármzó korábbi információkt. Mgmfjt közép-európi kritikus, vlljuk be, elég keveset tud svéd színházi életről. Itthon többen is nekem szegezték kérdést: vjon mit kívánok egyáltlábn tnulmányozni svéd színházbn? Mentségükre szolgáljon: lundi egyetem egyik docense és egy stockholmi kermikus is felvetette, miért nem inkább szociális intézményeiket vgy svéd lkáskultúrát tnulmányozom, mi-kor mindkét terület nnyivl érdekesebb, vonzóbb Svédországbn, mint színház? Folyóirtinkbn időről időre (ht-nyolc évenként) megjelenik egy-egy svéd színházi levél - Angyl Máriáé SZÍNHÁZ-bn, Kd Júliáé Ngyvilágbn -, nemzetközi fesztiváli tudósításokbn egyegy bekezdés, de közönségünk Ing-mr Bergmn nevén kívül legfeljebb Shkespere-rendező Sjöbergét ismeri, és drámíró Enquistét. (Az utóbbit is csk A tribádok éjszkájánk sikere ót.) A mi informáltsági szintünk ezúttl nemigen hldj meg svéd kollegákét; ők mi drámirodlmunkból Molnár Ferenc ót legfeljebb Örkény Istvány nevét ismerik... Amíg Peter Brook legfontosbb rendezéseit illik ismerni Mgyrországon, Ingmr Bergmn még szkmbeliek számár is szinte kizárólg filmrendező. Színháztörténeti jelentőségű, pálykezdő náciellenes Mcbeth-elődásáról lig tudunk, és még hzi színházi nemzedékváltássl kpcsoltos vitákbn sem került elő, hogy Bergmn például mindössze huszonht éves volt, mikor rábízták Svédország egyik legrégibb színházánk vezetését, és évi kilenc-tíz rendezés erőt próbáló tpsztltivl trsolyábn érkezett vissz Helsingborgból Stockholmb. Hogy 1963 és 66 között Bergmn igzgtóként átlkított Drmten struktúráját; elsőként válllkozott rr, hogy egy öttgú, válsztott testülettel együtt vezesse ngy múltú intézményt, ezenkívül tervszerű tevékenységgel megteremtette Stockholm első repertoárszínházát, vezetése ltt megizmosodott és megfitlodott nemzeti színház társult. Az egyetlen, mi köztudomású nálunk svéd színházról, hogy optimális nygi és szellemi feltételek között dolgozik. Hogy jóléti állm, mely hosszú ideig főként lottójátékok bevételéből finnszírozt színházt, irigylésre méltó ngyvonlúsággl támogt minden művészi tevékenységet, ösztönzi kultúrközvetítőket műveltségi monopóliumok utolsó mrdványink felszámolásár, művelődéshez vló jog érvényre jutttásár és kultúr további decentrlizációjár. Amikor tüntetőktől feketéllő teret fényképezem, még z is eszembe jut: lehet, hogy mindez jóhiszemű tévedés: egy szerencsésebb korszk közállpotink képzeletbeli prolongációj? A felvonulók körében kívülálló hjlik z elhmrkodottn szélsőséges ítéletekre. Azután beszélgetésekből kitűnik, hogy zért nem z égető gondok, inkább jövőt illető ggályok fűtötték szónokot is. És józn felismerés, hogy gyorsuló infláció következtében még korábbivl összegszerűen egyező (nem csekély) kulturális ráfordítások sem fedezik 1981 ben leglább szintentrtás költségeit. Ám h konzervtív kormányzt - z előterjesztett terveknek megfelelően még csökkentené is z állmi támogtás összegét, megtkrításnk mindenképpen kultúr munkási (és fogysztói) dnák meg z árát. - A veszély még kultúr privilegizált intézményeit is fenyegeti. A költség-vetés leglényegesebb tételei ugynis változtthttlnok. Tkrékoskodni csk mobil költségeken, például színházi elődások művészi kivitelén, díszleten, jelmezen lehet. Ez zonbn már nyilvánvlón színvonl rovásár megy... mgyrázz sját álláspontját és tüntetésen vló részvételének okát Gunill Plmstiern-Weiss (Peter Weiss felesége), nemzetközi rngú díszlettervező, Ing-mr Bergmn állndó munktárs. De megszorítások mégsem elsősorbn bennünket fenyegetnek, inkább z állmi intézményeken kívülrekedt, máris nehéz feltételek közt dolgozó lterntív színházk tgjit és fitlokt. Éppen ezért kötelességünk helyettük is, velük együtt is szót emelni z egyetemes művészet és közönség érdekében. A folymtot kell megállítni, hogy megvédhessük, mit elértünk. Hogy szvit, ggályit nem vlmiféle elvont filntrópi vgy krittív szándék diktálj, bizonyítják számok. Például, hogy i ben Svédországbn rendezett színházi elődások hrminc százlékát nyolcvnhárom hivtásos szbd csoport vlmelyike rendezte (közönségük z ország színházlátogtóink huszonöt százlék), ugynkkor z állmi szubvencióbn vló részesedésük Stge nd Society in Sweden című kidvány szerint - színházk támogtásár fordított összeg 1,3 százlék volt re szbd színházk mintegy hrmincmillió koronát igényeltek z országos ngy-klpból, s tényleges jutttás - htmillió. A helyzet zót, h kis mértékben is, de változott. Susnne Lind, z lterntív színházkt összefogó Thetercentrum titkár, már jelenlegi három százlékos - részesedéssel elégedetlenkedik, érvei szerint teljes joggl. Több oldlról is értesültem ról, hogy egyre nő munk- illetve szerződés nélkül mrdt színészek szám. A szbd színházk együtteseiben éppen ezért kényszerűségből - sokn dolgoznk színész-szkszervezet áltl meghtározott bérminimumnál lcsonybb fizetésért. A kultúr nygi feltételeihez trtozik - más oldlról - közönség érdeklődé-se, fizetőképes kereslet is. Svédországbn hetvenes években még jvábn trtott színházi konjunktúr.

41 A közönség tehetős rétege m is hbozás nélkül felvásárolj mgánszínházkbn játszott pehelysúlyú meriki komédiákhoz kár százkoronás jegyeket is. Mégis bebizonyosodik, hogy z emberek legkisebb recesszió htásár kétszer meggondolják kulturális kidásokt. Erről könyvesboltok és színházi pénztárk számdás is tnúskodik. Az 1910 ót működő Skdebnn nevű kultúrközvetítő és közönségszervező, toborzó társdlmi mozglom országos központjábn Rune Rosengren elnök, beszélgetésünk során, két gúlát rjzolt fel táblár. A homogénnek trtott svéd társdlom szociális tgozódását jelző tlpon álló gúl széles lpját hét-kilenc éves (vgy nnál rövidebb ideig trtó) okttásbn részesülő, msszív ötven százlékos réteg lkotj. Az erre épülő negyven százlék - tizenhárom évig kopttt z iskolpdot, míg tizen-hét éves iskolázottsággl (egyetemi, vgy főiskoli végzettséggel) lkosság tíz százlék rendelkezik. A színházlátogtás sémáját mellé rjzolt, fordított gúl érzékelteti: ezek szerint lkosság-nk z évi tíz színházi elődást vgy kulturális rendezvényt megtekintő hét százlék társdlmi gúl csúcsáról kerül ki. Még lkosságnk évente három kulturális élményben részesülő tizen-három százlékát is túlnyomórészt z értelmiség és tizenhárom esztendős tnulás után munkáb álló, városi munkás- és lklmzotti réteg lkotj. A társ-dlom nyolcvn százlékánk kulturális fogysztás, színházlátogtás olyn lcsony, hogy sttisztikilg nem is mérhető. Operáb z dófizetőknek mindössze fél százlék jár. Á Skdebnn szervezete sját két-ezer ktivistáján keresztül évente mint-egy kettőszázötvenezer kedvezményes helyet biztosít tgjink, jvrészt olyn üzemi dolgozóknk, kik Skdebnn közönségszervező, jegyelosztó szolgált nélkül nemigen jutnánk el szín-házb. Á mozglom tevékenységi körét nemcsk z érdeklődők szám, de szín-házk áltl rendelkezésre bocsátott kedvezményes jegyeké is korlátozz. A szer-vezet vezetői különösen zt fájllják, hogy ngy sikerekre színházk nem vgy csk óriási késéssel biztosítnk kedvezményt tgságnk. Á színházlátogtók szám z elmúlt évtizedben, z ellentmondások és nehézségek ellenére is, emelkedett. Nem is keveset: egy évtized ltt ötven százlékkl, s ez nnyit jelent, hogy már Gyűlölködök szerelme Strindberg Az p című drámájábn (Stockholm, Stdsteter) meghldj z évi hárommilliót. Bízvást mondhtjuk tehát, hogy minden szinten és minden szervezetben fellépő sürgető elégedetlenség is csk színházi kultúr egyre mélyebb társdlmi meggyökereztetését szolgálj. Nem minth hgyomány nélkül vló lenne Svédországbn nemzeti színjátszás: Drmten fél évszázddl idősebb mi Nemzeti Színházunknál. Ám színházi kultúr Mgyrországon is sokáig joggl kárhozttott centrlizációját Svédországbn még éghjlti körülmények is motiválták. A kulturális politik két évtized ót legfontosbb célkitűzése - és eredménye is z ország színházi térképének átrj- zolás: évről évre nő z állmi, illetőleg városi szubvencióbn részesülő, Stockholmtól távoleső színházk szám. A kulturális politik megingthttln lpelve, hogy színházk állmi és városi mecénási támogtás fejében nem kívánnk bevtkozni színházvezetés szkmi kérdéseibe, és semmiben sem korlátozzák z lkotók szbdságát. A kispénzű közönség számár kedvezmények széles rendszere teszi hozzáférhetővé színházjegyeket. A huszonegy évesnél fitlbb nézők Stockholm állmi színházibn (közvetlenül z elődás előtt) öt koronáért váltht-nk jegyet. Göteborgbn minden fitl

42 A Kpitány és z öreg dd (Keve Hjelm Gudrun Brosttl) stockholmi Az p elődásbn féláron látogthtj z elődásokt. De országszerte jelentős kedvezmény jár nemcsk diákoknk, hnem z öregeknek, rokkntknk is. Rjtuk kívül mindzoknk, kik lemondnk z elővétel jogáról. Az utolsó perc" belépő tuljdonosi egy mozijegy áránál is kevesebbért, 15 koronáért legjobb szbd helyeket is elfogllhtják nézőtéren. Az ötven százlékos csoportos kedvezmény nemcsk Skdebnnon keresztül jelentkező csoportokt és szervezett (munkhelyi) kollektívákt illeti meg, hnem mindzokt, kik - kár csládtgjik, vgy brátik részére leglább tíz jegyet vásárolnk egyszerre. Áltlábn zt tpsztltm, hogy színházk igen ngy figyelmet fordítnk mguk stbil közönségére. Az ifjú-sági és gyerekszínházk hgyományosn szoros és tervszerű kpcsoltbn állnk z iskolákkl. Az lterntív szín-házk tgji sokszor hónpokon keresztül együtt élnek nézőikkel, becsábítják és beszokttják helybelieket próbákr, bevonják őket - gykrn sttisztként vgy némszerepben - produkciób. Á hivtlos bemuttó előtt rendezett előpremiereken tnulmányozzák nézők rekcióit, és sokszor még változttnk is készülő, születő elődáson. A göteborgi Folkteterben z együttműködés már közös mtőr-hivtásos produkciókt is eredményezett. Södertáljeben, hol színháznk is város bevándorolt, soknemzetiségű közönségéhez kell szólni, egy, vendégmunkások problémáivl fogllkozó drb svéd-török koprodukcióbn került bemuttásr. A színházi kultúr demokrtizálásánk, Skdebnn mellett, másik ngy hgyományú szervezete, mi Déryné színházunkkl némiképp rokon, 1933 ót működő, szubvencionált utzó színház, Riksteter, melynek évi százhrminc produkciójánk négyezer elődás több mint egymillió nézőt vonz. A szín-ház ötszázhuszonöt játszási helyét úgy válsztj meg, hogy hátrányos kulturális helyzetben levő nézők minél szélesebb rétegeihez közvetítse művészetet. Mostnábn zonbn Riksteter sjtóreferense, Mireille Bergenström is nygi gondokról pnszkodik : költségvetésnek következő esztendőre tervezett két százlékos csökkenése - z emelkedő benzinárk következtében - körülbelül tizenöt százlékkl kevesebb elődás megtrtását teszi lehetővé. A közönség igénye viszont - hál z eddigi erőfeszítéseknek is - inkább növekedő-ben vn. A Riksteter voltképpen színház nélküli közönség színház. A távoli észki települések lkosság rjtuk keresztül ismeri meg klsszikusokt és modern drbokt is. Érdekessége színház felépítésének, hogy esztendők ót külön tgozt működik süketek és ngyothllók számár. Az idei évd ngy sikerét Strindberg Júli kissszonyávl rtták - három, mgát jelek-kel kifejező, süket színész elődásábn. Ez különleges produkció, kritikus kollégáim szerint, z ép hllású közönség körében is óriási érdeklődést váltott ki: gesztikus színház eszközeit, lig sejtett távltit dokumentált. A Riksteter Pionir Színház börtönök és elmegyógyintézetek lkóink játszik. E tgozt műsorpolitikájánk lpelve: z egyén és társdlom viszonyát tglló, ktrtikus művekkel ráébreszteni nézőket mguk helyzetére. Ezért tűzték műsorr közelmúltbn Godot-t, Koldusoperát és Osborne Nézz vissz hrggl című drbját. Mgától értetődően kiveszi részét z utzó színház z ifjúság színházi neveléséből is: gyerekelődások és z iskoli tnnyghoz kpcsolódó ismeretterjesztő diákelődások, tntestületekkel vló együttműködés lpján, korcsoportonként kerülnek bemuttásr. Strindberg, 1981 Két hónppl Drmtenben szervezett nemzetközi Strindberg-fesztivál előtt jártm Svédországbn. Így sjnos nem láthttm, hogyn játsznk Strindberget Jpánbn, hogyn kel új életre Júli kissszony egykor forrdlmin merész, már kissé poros problemtikáj Bergmn rendezésében, müncheni Renissnce Színház színészeinek elődásábn. Strindberg zonbn, svédek egyetlen, világirodlomb integrálódott drámírój ettől függetlenül folymtosn és némileg tlán nyomsztón is jelen vn Stockholm színházi életé-ben. H Shkespere teremtés fele

43 Strindberg még svéd szemmel is csk ennél jóvl kisebb hányd lehet. Ezért mertem szkmbeli beszélgető prtnereimnek sorr feltenni kérdést: beszélhetünk-e npjinkbn Strindbergreneszánszról, és h igen, mi mgyrázt A hjánál fogv előrángtott évfordulóról - Strindberg első nyomttásbn megjelent drámájánk centenáriumáról -senki sem tett említést. A legcinikusbb válsz így hngzott: Azért rendezünk Strindberg-fesztivált, mert színházvezetőknek jelenleg nincs ennél jobb ötletük." A legkeményebb - Svensk Dgbldet színházi kritikusáé; Azt hisszük, hogy nyolcvns években be lehet hozni zt, mit 1908-bn elmulsztottunk!" Többen svéd szármzású, merikábn élő Hrry Crlsson profeszszornk Strindberg, és mítosz című könyvére hivtkoztk: ez sokk áltl vittott tnulmány visszdt modern színháznk Strindberget. A svédországi, főként filológii természetű, részletekbe merülő Strindberg-kuttássl szemben Crlsson esszéje z embert és z életművet állítj reflektorfénybe, Strindberg drbjink máig érvényes mitológiáját. Ezért főként zok hivtkoznk rá, kik vllják, hogy kor és közvélemény vlójábn most érkezett el csk od, hogy z író pokoljáró korszkánk keserű és bizrr drámáit megértse, felválllj. Az tény, hogy svéd színházbn senki sem független Strindbergtől - ihlető és bénító egyszerre. Március hónpbn leglább ht műve szerepelt fővárosi színházk repertoárján. (Igz, ezek közül kettőt Strindberg-múzeum kmrszínház játszott.) Annyi kétségtelen, hogy svéd drámirodlom jelenlegi pály idején - elsősorbn nemzeti drámirodlom iránti érdeklődés ébrentrtásár hivtott Drmten számár célszerű mentség Strindberg-év. A televízió is kpv-kpott z ötleten: mikor kinn jártm, éppen bemuttásr várt z Enquist forgtókönyve lpján készült sokrészes Strindberg élete sorozt. " Az új Strindberg-szemlélet, kritik szerint, Ingmr Bergmn 1970-es Idomjáték-rendezésével kezdődött. A rendező, mikor drám metfizikus és szimbolist motívumit sem tisztelve, megrövidítette szöveget, elődeinél tisztábbn muttt fel költő álmát, drám poézisét, és - mű elődásánk történetében először - nézők ér zelmi zonosulásánk mximumár törekedett. A hetvenes években Bergmn és Sjöberg jóvoltából mjdnem minden évdbn megszületett egy-egy, zót is számon trtott, jelentős Strindberg-felújítás. Az idei évd egymást követő Strindbergbemuttói közül kritik Stdtsteter Az p-elődását emelte ki. Az író első házsságánk tpsztltit is szublimáló pszichológii drám svéd színpdok állndó repertoárdrbj, melyet minden kézikönyv nturlizmus egyik első remekműveként trt számon. Npjinkbn főként z indultok felfokozott, vlószínűtlen szélsőségével ht. Mg melodrmtikus történet, gyűlölködő feleségnek férje ellen tervezett és szervezett hjszáj, kettőjük párhrcát motiváló féltékenység és fondor-ltos sszonyi mnipuláció ábrázolás révén kozmikussá tágított nőgyűlölet - nem hoz igzán lázb. Á drb szövege szerint két külön mjomtól szármzó házstársk összezártságánk pokl zonbn jelen időben is érvényes, létező konfliktusforrás. Minth Albee is Strindberg köpönyegéből bújt voln elő... A p színpdán elementáris erővel és lenyűgöző intenzitássl jelenik meg gyűlölködésben eltorzuló, elfjuló érzelmek elembertelenítő htás, lemeztelenített hősök trgédiáj, Kpitányr kimondott ítélet, téboly vádjánk kivédhetetlen kegyetlensége. Gunill Plmstiern-Weiss, vendég díszlettervező meghökkentően tágsr tervezte Kpitány színpdi otthonát: z jtókkl, szekrényekkel tgolt félkör komor fburkolt szinte minden fényt kirekeszt külvilágból. A szereplők sorsuk börtönében, egyfedélltt, de egymástól risztón távol élnek. Lur és Kpitány között z első felvonásbn szinte " semmilyen fiziki közelség nincs. Minth rendező még hjdni szexuális kpcsoltot, e két ember tlálkozásánk múltbeli lehetőségét is tgdná. Ebbe dermesztően hideg tmoszféráb még gyűlölet is melegséget hoz: szenvedélyek felszított tüze emberibbnek tűnik, mint z élőhlottk dermedtsége. Ami legmeglepőbb z elődásbn, z Lur jellemrjz. Strindbergnek ez női ruháb öltöztetett démon, Len Grnhgen szerepfelfogásábn dekortív megjelenésű, hideg ngysszony, és ugynkkor, mgár erőltetett jelmez ltt, szenvedő sszony is, ki elkeseredésében, tehetetlenségében válsztott lázdásnk ezt bizrr, következményeiben gyilkos útját. Susnne Mrko, szín-ház drmturgj szerint, színésznő szoktln szerepfelfogásávl - Lur fel-mentésével - 'közvetetten mg feminist meggyőződését jutttj érvényre. Len Grnhgen, ki Ibsen Nórájánk szerepében kezdettől tgdt bbfeleség státusát, és figur megnyomorítottságát, neurotikus vonásit hngsúlyozt, most Lur emberi drámájánk elfogdttásávl tudtosn vitáb száll Strindberg nőképével. A Stdtstelter elődásánk másik újítás házstársk gyűlölködésében őrlődő lányuk, Berthe lkjánk előtérbe állítás. Strindberg számár Berthe szinte csk gyűlölködő házspár közös tuljdon, eleven tárgy, kinek sors szülők hrcábn válik fontossá. A Jn Mknson rendezte elődás Berthe szerepének felerősítésével, és különösen zzl, hogy nyj helyett z ő hngsúlyos, jelképes színrelépése zárj drámát, felfokozz szülők küzdelmének tétjét, jelzi konzekvenciáit, és végkicsengésében még válási árvák égetően ktuális problémáir is rezonál. Hivtásos művészek -és mtőrök közös próbáj göte borgi Fol ktetern szí npl án

44 természetesen sokdszor látt dr-bot, bossznkodv kárhozttt rendezés ötlettelenségét és színészek hol üresen kongó, hol jellegtelenül fkó elődásmódját. A színházból kifele jövet zzl vigsztlt, hogy leglább láttm hogyn nem szbd 1981-ben Strindberget játszni. Hullámvölgyben modern drám? John Krlberg, Fri Protetern Lncelot lovgj Svrc Sárkányábn Elszántn kerestem drámát és z elődást jelenhez kötő szálkt másik Strindberg-felújításon is. A Drmtenben látott Húsvétbn zonbn semmiféle újító szándékot, de még drámértelmezés hngsúlyit sem sikerült felfedeznem. A százdunkkl egyidős, világ-szerte sokt játszott drám, melynek hálás és női nemet némileg rehbilitáló főszerepét z író második felesé-gének szánt, kötelező olvsmányok bágydt ünnepélyességével terjeng szín-pdon. Még csk nem is zjlik: hiszen z igzi konfliktus cselekmény kezdete előtt (z p bebörtönzésekor) robbn. Sem régi csládi ügyek fel-hánytorgtás, sem tébolydából szbdságr érkező tizenht éves Eleonór megbocsáthtó bűne - viráglopás nem teremt igzi feszültséget. A költői megbocsátás és megbékélés e klsszikus drámáját, tlán vlmiféle lebegő líriság, devinci humnizálás tehetné npjinkbn elfogdhtóvá. A Drmten földön járó nturlist elődás ezzel szemben tág teret d bennünk munkál- kodó kisördögnek: szereplők színpdi és vlóságos életkoránk szemet szúró differenciáj már színlp szerinti csládi felállást is vlószínűtlenné, hihetetlenné teszi. A Drmten Elise ugynis jó ötvenes, ily módon Eleonór pjánk is öreg, báty szerepében már-már komikus. Idősecske menysszonyávl együtt nem egy, z új élet kereteit éppen megteremtő jegyespár, hnem évtizedek ót együtt untkozó házsok képzetét keltik. Megjelenésüknél csk játékuk illusztrtív, deklmáló stílus ósdibb. Az esztétikilg tetszetős, háromszintes díszlet, melynek leglsó hrmd csk megvilágítás ritk pillntibn sejlik fel, hogy z otthonok és lelkek rejtekében meghúzódó káoszr figyelmez-tessen vlójábn lig játszik. Az elő-dás néhány vlóbn frppáns szceniki ötlete, milyen például hjdni hitelező óriásir vetített árnyék, elszigeteltsége következtében nem ht igzán. Mentségemre szolgáljon, hogy nem csk én untkoztm nézőtéren. A Svéd Intézet irodlomszkos könyvtáros, ki Nem hiszem, hogy zoknk vn igzuk, kik Strindberg nykáb kívánják vrrni svéd drámirodlom jelenlegi pályát. Már csk zért sem, mert felfelé ívelő htvns évek szerzőinek ugynúgy meg kellett mérkőzniök strindbergi példávl, örökséggel. De hogy vlójábn miért hiányoznk z igzán jelentős új drbok svéd színházk repertoárjából, rr vontkozón megoszlnk vélemények. Krin Mnnheimer, göteborgi tévé szerkesztő-rendezője, ki színpdon A tribádok éjszkájánk rendezőjeként debütált, íróként pedig egy Svédország-szer-te óriási figyelmet és vitát ébresztő kritiki szellemű pedgógii sorozttl hívt fel mgár figyelmet, nemzeti krkter oldláról közelíti meg témát. - Mi, svédek, áltlábn rejtegetjük konfliktusinkt. Ennek következtében színpdon sem ütközések, inkább állpotok jelennek meg. Az átlgos svéd csládbn szinte soh nem foglmzzák meg problémákt, keveset is beszélnek. A legfontosbbt mjdnem mindig csend fejezi ki. Ennek ábrázolás, érzékeltetése zonbn sjátos drmturgiát követel. A megszülető drámák többsége is strukturáltln, túlságosn tpd jelenségvilághoz. A szereplők ugynúgy kerülik lényeges konfliktusok kimondását, mint modelljeik. Pedig társdlombn felfokozott érdeklődés él mi vlóság iránt. Vlószínűleg ez mgyrázz színpdjinkon dokumentumdrámák előretörését. Mts Johnson rendező, göteborgi városi színház igzgtój szerint kor-társ svéd szerzők egyelőre nem tlálták meg z eglitárius társdlom igzi konfliktusit. - Az osztálytársdlombn részint felszínen vnnk, részint könnyebben felszínre hozhtók z ellentmondások, mint egy viszonylg homogén társdlombn. Figyelje csk meg, hogy Bergmn mg filmjeiben jobbár egyéni problémáit, z intellektuális konfliktusok ezoterikus változtát vetíti ki. Többnyi-re szigorún morális szférábn. A mi svéd átlgembert, közönséget és kö-

45 zösséget is ezzel szemben z fogllkozttj, hogy hogyn lehet folyttni és fenntrtni jóléti társdlmt jelenlegi világhelyzetben. Pontosbbn: mit és hogyn kell megváltozttni hhoz, hogy vívmányinkt - és nemcsk z nygikt - megtrtsuk. Ezt problémát kortársi irodlom egyelőre nem hogy befolyásolni, de követni sem képes. Cstlós János, svéd irodlom legjobb mgyr tolmács, még élesebben foglmz : - Sehol nem olyn nehéz drámát ír-ni, mint egy célt tévesztett társdlombn, hol sem fellázdni, sem elbukni nem lehet igzán. Ebben mindent meg-értő, permissive társdlombn hiányoz-nk ngy célok, és z embert próbáló kdályok is. A konfliktusokt mnpság kollektív szerződés szbályozz. A jelenlegi tomizált erkölcsi tmoszférábn bgtellizálódnk és tomizálv jelennek meg morális konfliktusok is. Az egyetlen izglms problémánk, és témánk is, z áltlánosn elfogdott életform elleni lázdást érzem. A legjobb svéd drámírók, például Delblnc, áltlábn áttételesen, történelmi miliő-ben vetik fel, hogy mi lesz világgl, z emberiség morális szintjével, h minden z eddigi mederben folyttódik. Ingmr Björnstein, Svensk Dgbldet kulturális rovtvezetője, z ötveneshtvns évek dinmikus, energikus, kritikus-szellemi életét, kor társdlomtükröző irodlmi törekvéseit sírj vissz. - Ezekben z években társdlom ellentmondási felszínre dobtk egy egész sor fitl bloldli tehetséget. Ilyen volt Stockholmbn Lrs Björkmn, Göteborgbn Kent Andersson. Lehet, sőt egészen biztos, hogy drbjik nem voltk remekművek. De még feldúsított szinopszisjellegű drámákbn is elegendő gondolti töltés és szenvedély volt hhoz, hogy mondnivlót mgáé-nk vlló ensemble, egy-egy értő rendező vezetésével kiteljesítse. Ily módon születtek Mrgret Grpe és Susnne Osten m már színháztörténetként emlegetett sikerei is, zok bizonyos - női drámák. A hetvenes évekre z vntgrde kifárdt, eltűnt, vgy beépült estblishmentbe. És mivel nem fúj szél nem hld hjó... Ilyenkor jön biztonsági műsorterv: z igényesebb rendezők Goldonib vgy Strindbergbe kpszkodnk, meglkuvók kommersz drámák mentőövébe. Susnne. Mrko, stockholmi Sttsteter drmturgj jelenlegi színházi gykorltbn látj drámírás (egyik) kdályát. - Tíz évig trtott, míg áltlánossá vált demokrtikus színházstruktúr és színházvezetési módszer. Mire kivívtuk, kiderült, hogy gykorlti döntések színházk válsztott vezetőségének lssúbb és nehézkesebb tevékenysége folytán még jobbn elhúzódnk. A felelősség megoszlik, és döntések - éppen például benyújtott drbok ügyében is személytelenné válnk. A színészeknek vezetésben vló részvétele elvben persze eredmény, komoly lépés színházi intézmények demokrtizálás felé. A gykorltbn zonbn színészek ízlése többnyire konzervtív, és őszintén szólv jobbn vonzzák őket ngy szerepeket ígérő bejártott" remekművek, mint kockáztos kísérletek. A kortárs szerzők kézirtávl természetesen több gond és munk, és ezt sem mindenki válll-j. Tudomásul kell vennünk zt is, hogy éppen legtehetségesebb írókt sokszor risztj soroztos átírássl járó, mindig fársztó, nemegyszer meglázó procedúr is. Kedvüket vesztett szerzőktől viszont nem várhtók remekművek, de még épkézláb kézirtok sem... H tudnék, sem mernék vittkozni témábn nálm jártosbb szkmbeliek véleményével. De zért z igzság z, hogy tenger pály idején is hullámzik, és meg nem született kortársi remekműveket színpdon nemcsk klsszikusok és kom- mersz komédiák, hnem z ktuális témákt megjelenítő társlgási és riportdrámák, ktrzist felismerés felszínesebb örömével pótló Zeitstückök, utt kereső vgy utt tévesztő kísérletek, drámi formát öltő epikus vgy líri művek, dptációk helyettesítik. Ezeknek z esztétiki megítélését számomr nyelvi kdályok nehezítik. Beszámolóm mégsem töltené be válllt (szerény) hivtását sem, h nem térnék ki svéd vlóság néhány színpdr idézett ktuális problémájár, és nem jelezném, merre keresik kor-társ írók szélcsendben is vihrt kvró társdlmi és morális problémákt. Jelképes is, jellemző is Kent Andersson drbjánk címe - Hppylnd (Boldogország) -, mely z áltlános boldogságból kimrdt, perifériár szoruló, belváros vásárlóutcáibn céltlnul csellengő gyerekekre irányítj reflektorfényt. A drb göteborgi sikere zt bizonyítj, hogy ngyon sokn kíváncsik Boldógorság htárin túli svéd életre is. Sttton Göthe Á síró rendőr című drbjánk hsonlón jellemző lcíme - A svéd mgány. A drb témáj z életform zártságábn feszengő, házsságukbn is mgányos, közép-korú emberek dilemmáj: zoké, kiktől környezetük elvárj, hogy rendezett körülményeik között boldogn éljenek. Már csk zért is, mert jóléti társ-dlombn nem illik boldogtlnnk len-ni. Legkevésbé rend őrének... Csk-hogy címszereplő rendőr és hozzá hsonlók mégsem boldogok. A szegénység helyett új ellenfél támdt rájuk - z unlom. Hiáb keres, sőt tlál is drám hőse egy feleségénél fitlbb szerelmi prtnert s egy, felszínen lát- Troilus és Cressid - modern kosztümben (Göteborg, Volksteter)

46 ennél is elkedvetlenítőbb - már nem is igen kr. Egyetlen vlódi vágy - ki-lépni tposómlomból. H jelenlétére senki nem trt igényt, kár is bemennie hivtlb. Tehát: otthon mrd. Felesége hiáb próbálj tlpr állítni: érvei is, szemrehányási is lepttnnk férj csigházáról. A bükkfnyelven lefolyttott értekezlet után gyerektelen, egymásr utlt, Jelenet Jevgenyij Svrc Sárkány című drbjánk stockholmi elődásából szerelmes és gyűlölködő házspár vitáj mint elmondták - újbb nyelvi brvúr. A htóvl párhuzmos, titkos életet, k- mánk színpdtól tudtosn távoltrtott megemelt, stilizált párbeszédnek nemcsk trtlm, formáj, hngvétele is éles lnd és szbdság veszélyes világábn (igzi) hőse - férfi. végül csk egy másféle zsákutc várj. De ez csk színpdr áll. Mert meg- kontrsztot lkot z előzményekkel. Mivel Vissztérő témáj kortársi svéd vllom, kis színházterem zsúfolt néző- drb esztétiki értéke mikrorelist drámirodlomnk z lkoholizmus. Már teréről számomr ngyon is, fájdlmsn lélek- és környezet-rjzbn és szöveg nyelvi humorábn vn - számomr egyik Kárpáti Aurél megmondt nnk idején, hiányoztk férfik... ksztott ember házábn kötelet emlegetelutzásom előtti estén láttm sem volt igzán hozzáférhető. A hrmdik felvonás díszlete is, hngni - mjdnem biztos siker. Én z lkohol Drmten műsorán szereplő egyetlen mi pusztításávl fogllkozó sikerdrbok kö- svéd drbot, Bergmn-filmekből jól vétele is zonos z elsőével, de ezúttl már zül legszínvonlsbbt, Márt Tikk- ismert, remek jellemszínész, Erlnd kollégák is állást fogllnk nen költői játékát, A X X. százd Love Josephson lkotását. Erlnd Josephson távollevővel szemben. Mit érdemel z storyját láttm göteborgi Folkteter színész és rendező, kilenc évig állt bűnös, ki fellázdt teljesítménytárskmrszínpdán. A közérdekű és Drmten élén, és csk megbíztásánk dlom írott és írtln törvénye ellen? A ktuális tém - mint mondják - szerző lejárt után tért vissz sikeres-nek induló szerző, ki színházigzgtó korábn egy személyes élménye: Márt Tikknen író- írói pályájár. Új drbjánk címét vgy életre szóló értekezleti tpsztltot újságíró egy tehetséges és el-ismert finn sehogy, vgy csk ngyon szbdon lehet szerzett, és kénytelen-kelletlen kijárt író feleségeként mg élte át z lefordítni. Oroszlánok - változó életkorbn, bürokráci iskoláját, földhözrgdt relkoholisták csládtgjink poklát. esetleg Oroszlánok - változás korábn, listként nem tudj vgy nem meri Drámáj vlójábn szerelmes sszony vgy még sokkl szbdbbn, ám tlán végletekig feszíteni húrt: hőse mulszversben megfoglmzott, és három sze- tlálóbbn: Káderek kpuzárás előtt. A tását végül is vállltnál rendkívüli replő között megosztott drmturgiilg háromfelvonásos drb első és utolsó szbdságnk könyvelik el, és lehetővé strukturált, részben megzenésített mono- felvonás egy válllti értekezleten zjlik. teszik számár, hogy cégen belül új lógj. Vád és önvád, keserves litáni és Cselekménye nem több és nem kevesebb beosztásbn folytss zt z életet, miből forró vllomás. A színpdon Tikknen nnál, mint mi z ilyenfjt egyetlenegyszer megpróbált kitörni. A néző, kit ráismerés boldogság tölt felidézi különböző társdlmi háttérrel munkmegbeszéléseken történni szokott. rendelkező élettársk szerelmi regényét, A dilógusok npi-rend el, fellélegzik. Mert társdlombn, hol boldogságot ígérő tlálkozást, kényszerpályáján zjlnk; z idő előtt nem illik boldogtlnnk len-ni, nem illik szerelmes-vihros együttélést, z érkezők irtikt rendezik, kis-ember és nem is lehet kilépni körből. És ezt értelmiségi nőnek sját munkáj elis- szolgáltkészen nevet főnök viccein, nézők többsége rendkívül megnyugttónk mertetéséért vívott hrcát, mjd férj titkárnő kávét hoz, egyesek szorglmsn érzi. Legfeljebb nem születnek igzi drávégzetes szenvedélyének elhtlmsodá- jegyzetelnek, mások szemmel láthtón sát. H megüt - elhgyom, h gye- untkoznk. A bürokrtikus nyelven m á k... rekekhez nyúl, szkítok" - fogdkozik zuhogó szóárdtnk csk hordlékából Az lterntív színház lterntívái vllomástévő szerelmes sszony, de nincs villn ki z igzi konfliktus, egy, z ereje hozzá. Fogv trtj szenvedély, z értekezletről távolmrdó kollég A fitl színház Svédországbn - idestov összetrtozás, részvét és társért, problémáj. Aminek okáról, gyökeréről hrminc esztendős. Az ötvenes évek gyerekei pjáért érzett felelősség. közönség részletesen csk második legelején, korábbn is létező diák- és A színpdon három női szereplő egy- felvonás ágyjelenetéből szerez tudomást. mtőrcsoportok egyszer csk nem elémás szváb, songjáb vágv idézi Egy hitvesi ágybn folyttott vég nélküli gedtek meg szűk körű, bráti nyilhétköznpok poklipszisét, szerelmes vitából lssnként bontkozik csk ki vánossággl. Ahol csk lehetett - pinsszony vergődését, z pától rettegő főtém. Kiderül, hogy ngy-válllt cékben, klubokbn -, kis, néhány főnyi gyerekek lidérces álmit, mocsárból egyik korábbn bszolút megbíz-htónk, társultból kísérleti színházkt szervezkiemelkedni próbáló férfi könyörgését. A lelkiismeretesnek és pedáns-nk ismert, tek. Ezeket z intézményeken kívül álló, poém hngvétele líri intimitástól némileg enervált tisztviselője, hzi önkéntes társulásokt nevezik zót is szbd csoportoknk. A spontán mo rpszodikus kitörések felé hld, és fordulttl élve - bedobt törülközőt". glom életképességére vll, hogy egész sor zenekísérettel elődott songokból Rájött, hogy milyen jelentéktelen fitl rendező és színész ezekben fokoztosn mgsb csp szenvedély. csvrj lett z életét őrlő, ngy kísérletező kedvű kollektívákbn nevelegyetlen pillntig sem hiányzik drágépezetnek, hogy most már soh-sem fog krriert csinálni, és mi még

47 kedett, itt készült fel eljövendő szk-mi krrierjére. Az egyik legrégibb pinceszínház Stockholm óvárosábn, Bengt Lgerkvist és Arne Forsberg vezetésével lkult meg. A társult már kezdet kezdetén túl-lépte z mtőr színházk megszokott progrmját és profilját. Színjátszásr képesített és utodidkt tgji klsszikus drámák merőben újszerű, minden dekórumtól megfosztott, korszerűsített elő-dásávl polemizáltk ngy színházk pszichológii játékmódjávl. Ez pinceszínház túlélte válságokt és változásokt, s bár nemzedékváltás z effjt együttesekben áltlábn eléggé gyors, végeredményben z eredeti társult folyttásánk számít m működő szbdszínházk doyenje, szkmi körök-ben is sokr trtott Pistolteter. A htvns évektől fogv szbd színházk mozglmát már két forrás táplált: z egyik oldlon sikeresebb mtőrtársultok és diákszínházk válllkozó szellemű tgji keresték boldogulási lehetőségeket, hogy hivtásos művészként minden erejüket és energiájukt színháznk szentelhessék. A mozglom másik szárnyát zok z állmi és városi színházk társultából kiváló fitl művészek jelentették, kik ngyszínházk trdicionális és kommerciális kötöttségei lól kívántk szbdulni. Ezek között kdtk persze mgukt mellőzöttnek érző, sértett színészek is, de többség ngyszínházk tehetséges, jól fogllkozttott fitlji közül került ki. Oket hivtástudt és politiki elkötelezettség fordított szembe járt utkról ritkán letérő, konzervtívbb nyszínházkkl. Rendszerint hozzájuk cstlkoztk később főiskoláról kikerülő, állástln pálykezdők is. A szbd csoportok legngyobb előnye kezdettől flexibilitás. Hogy otthontlnok lévén, áltlábn színházon kívül, legkülönbözőbb helyeken - művelődési házkbn, vendéglőkben, torncsrnokokbn - léptek fel, felkuttták meg-ürült pincéket és kihsználtln klubokt, hogy - főként színházhoz nem szokott fitlok számár - házhoz szállíthssák" művészetet. Mivel közönség minden rétegéhez, munkásokhoz, fitl értelmiségiekhez, külvárosok népéhez és bevándoroltkhoz is közvetlenül kívántk szólni, ehhez ( meglevő drámákon kívül) ngyon sok új, z dott csoport számár írott drbr volt szükségük. Nem z irodlom öntörvényű fejlődése, hnem konkrét társdlmi Brecht Glileijének göteborgi főszereplője - Sven Wollter igény és mindennpi színházi gykorlt hozt létre zokt hétköznpok problémáiból merített, kollektív színpdi lkotásokt, melyek szbd színházk műsorán szerepeltek. A csoportok egy része sját drbírót fogllkozttott, de még gykoribb, hogy forgtókönyv társult közös lkotás. Ilyenkor még színlpon sem szerepel szerző, mert z összegyűjtött dokumentumok és riportok lpján próbákon lkult ki z elő-dott, gykrn énekkel trkított szöveg. Á szbd színházk szám, ereje és rngj is meglehetősen gyorsn nőtt. A csoportok közös elhtározássl és állmi támogtássl létrehozták mguk érdekképviseleti szervezetét, Tetercentrumot, mely kollektív ügynökség szerepét is betölti. Fokoztosn megszilárdult z egyes csoportok közönségbázis, és m már elmondhtó, hogy működésük több vontkozásbn is egyre erőteljesebben befolyásolj ngyszínházkt. Ez htás elsősorbn szervezeti keretek fellzulásábn muttkozik. Mert z évek során z állmi szubvencióbn részesülő színházk is sorr rákényszerültek rr, hogy kilépjenek mguk életéből, megés felkeressék közönségüket, művelődési intézményekben és iskolákbn is játssznk. A szbd csoportok példáj, illetve konkurrenciáj, nyilvánvlón hozzájárult hhoz, hogy országszerte felszökött gyermek- és ifjúsági elődások szám. (A fejlődés tempóját és rányát jelzi, hogy htvns években színházi elődásoknk még csk kilenc-tíz százlék szólt gyermek és ifjúsági közönséghez bn viszont már helyi, hivtásos színházk elődásánk negyven százlék. És még ez sem jelenti fitl közönség telítettségét. A négytizenöt éves népesség szervezett színházi ellátásához - tehát hhoz, hogy minden svéd gyerek évente két színházi élmény részese lehessen -, jelenlegi-nél is sokkl több, évi tizennyolcezer elődásr lenne szükség.) A svéd színház minden szkértője el- ismeri szbd csoportok stílusbeli, művészi htását is. Tény, hogy fitl színházk merészebb, dinmikusbb kifejezési eszközei htvns-hetvenes években fokoztosn polgárjogot nyertek z intézményes színházkbn. A göteborgi Stdtsteter menedzsere, Mr. Ericson el is mondt, hogy ngytársultból önként kivált művészktív - későbbi Angereds színház fitl gárdáj -, mennyire meghtározt ngyszínház társultánk fejlődését és profilját is. A színházból kiváló fitloknk erjesztő szerepük volt; és távollétükkel is hozzájárultk hhoz, hogy megváltozott rendező szerepe, kollektívebbé vált próbfolymt. A ngytársulton belül is csökkent z odáig hgyományos sztárszellem, teret nyert z új eszmény, homogén együttes játék, melyre viszont z egyenjogúk szövetségéből lkult szbd csoportokbn még mindig jóvl ngyobb lehetőség nyílik, mint ngy egyéniségekre épülő, hierrchikus felépítésű népes színházi szervezetekben. Á szbd csoportok htásánk tudhtó be, hogy fokoztosn fellzultk konvencionális színházi formák, merészebb értelmezésben kerültek színpdr klsszikusok, és jobbn odfigyelnek közönség véleményére is. M is igz, hogy független társulások tgjit közös célok fűzik össze, míg z állmi színházkét - közös státus. Ám ennek ellenére --vgy tán éppen ezér t -, egyre htározottbbn foglmzódik meg göteborgi ngytársultbn is z igény: dolgozzunk úgy, minth egy szbd csoport tgji lennénk... Göteborg másik színházábn, Volksteterbn ez cél folymtosn megvlósul. Az hjóépítő munkások több nemzedékének életéről születő kollektív színpdi lkotás, melynek próbáján részt vettem, tuctnyi hivtásos művész és vgy htvn, színházhoz különböző szálon kötődő, lelkes mtőr közös produkciój. Korábbn z ilyenfjt szoros és folymtos együttműködés elképzelhetet-

48 len lett voln. Most viszont színház szkemberei (drmturg, rendező, író) mguk keresték kpcsoltot hjó-gyár ABC művelődési köreivel, és tém forrásvidékénél, gyári helyszínen gyűjtötték össze készülő drb vlóságmotívumit, cselekményelemeket, figurákt, hsonlóképpen diákszínház lkotókollektíváihoz. A produkció létrehozásábn fegyelmezetten közreműködő mtőrök, bár jobbár este és hétvégeken dolgoznk, mégsem vsárnpi vendégek színházbn. Szorosn szervezett keretek között vesznek részt közös produkcióbn. A rendező helyi csoport színjátszói közül válsztott ki zokt, kikben vlmiféle típus ideális megjelenítőjét sejti, s kiknek kisebbngyobb színpdi szerepet szán. A hjógyárik másik csoportj történelmi és szociográfii nyg gyűjtésében, illetve z elődás techniki feltételeinek biztosításábn vesz részt. Az önkéntes díszletezők természetesen ugynúgy díjzás nél-kül, társdlmi munkábn próbálnk, mint kórustgok, vgy mint bemuttó időpontjár tervezett dokumentációs kiállítás dekorátori. Az intézményes és lterntív színház közötti közeledés és kölcsönhtás bizonyításár svéd kritikusok évdról évdr zt hngozttták, hogy szbd társulások elődási szkmi igényesség, színvonl dolgábn is megközelítik ngyszínházk szkmi szintjét. Már ez dicséret érvényét, hitelét vesztette; bizonyos vontkozásbn (esetenként) átbillent mérleg. Akdnk ugyn m is, természetesen jó szándékú, mtőrszintű szbd színházi válllkozások is, ám meg kell mondnom, hogy svédországi színházi tnulmányutm két legizglmsbb elődását - lterntív színházbn láttm. Meglehet, ebben rngsorbn z is közrejátszott, hogy Benno Besson ngy hírű vendégrendezését, A vágóhidk Szent Johnnáját nem sikerült meg-néznem Johnn betegsége mitt ugynis elmrdt Drmten elődás. Kollégám, Cles Hoogln, svéd rádió színházi kritikus és Susnne Mrko drmturg megnyugtttk, h o g y ngy port felvert, érdekes látványszínház vlójábn nem trtozik Besson legjelentősebb rendezései közé. A rendező - Mrko és mások szerint - ezúttl túl sokt bíz külsőségekre: díszlet, mszk, testek kvlkádj és gesztusok dilógus inkább csk z első félórábn nyűgöz le. Később selyemhrisnyálrcb öltöztetett színészek mrionett-stílusú játék már hiányt ébreszt, nem pótolj trtósn z emberi rc közvetlen vrázsát, színészi mimézist. Az elő-dás végére pedig már némi ellenérzést is provokál Besson drámértelmezésének vitthtó volt. Az törekvés, hogy fitl Johnnát is igyekszik - merevségével, deklmációink ünnepélyességével olynnyir elidegeníteni nézőtől, hogy eleve meggátoljon bármiféle érzel-mi zonosulást. A svéd kritik kötelező udvris elrgdttássl fogdt z elődást, de többen szóvá tették, hogy formlist koncepciónk lárendelt színészvezetés, tlán nyelvi kdályok következtében, ezúttl nem éri el Bessonrendezéseknek Deutsches Theterbn vgy Volksbühnében megszokott szintjét. Az évd kritiki sikereként emlegették többen is modern színházi világbn reneszánszát élő politikus Shkesperedrámát, göteborgik Troilus és Cressidáját is. Ez z elődás zonbn számomr nem bizonyított mást, mint hogy npjinkbn konvencióvá lett konvenciók tgdás is. A XIX. százdi sémákt kiszorító legújbb sémák - milyen például hngsúlyos színpdi nkronizmus, frmeres, szemüveges Shkespere-hősök szerepeltetése -, m már sehol sem okoznk igzi meglepetést. A göteborgi elődás látványos forgtg és hrsány humor, vlmint egy-két színész kiváló játék most is biztosított sikert, de Rlf Lngbck rendezése végül is ngyon kevés áltlánosíthtó, Budpesten is említésre méltó következtetéssel kecsegtet. Egyedül nyitókép rgdott meg nnyir, hogy z eljövendő Troilus és Cressid-elődásokhoz is elrk-tározz z emlékezetem. Egy htlmsr ngyított, korbeli metszet vetített képével kezdődik z elődás, mit hirtelen vörösre fest egy mindent elöntő vérárdt. Amikor függönyt helyettesítő véres vetítővászon felmegy, színpdi cst-téren éppen hullk, emberi mrdványok összegyűjtése folyik. Ez stilizáltn nturlist expozíció hngultábn drámiság és groteszk htárán bonyolított cselekmény későbbi szkszir is rá-nyomj bélyegét. Még z operettvilágot idéző hrci sátor, hrcosok trk strndlbdáj, Shkespere koráb visszvetített diáklázdások stílusos hírdófelvétele sem ébreszt bennem olyn felszbdult nevetést, mint békében született és békében felnőtt diákközönségben. Térjünk tehát vissz színházi plet t színesebbik oldlár - z lterntív színházkhoz. Köztudomású, hogy független csoportok tgság többségében elkötelezetten bloldli. Az egyes kollektívák tgji áltlábn egyenlő jogokt és kötelességeket élveznek, fizetésük, színház jövedelmétől függően, fillérre zonos. A színészek (még főszereplők is), h elfoglltságuk lehetővé teszi, mgától értetődő természetességgel veszik ki részüket techniki teendőkből is: jelmezeket vrrnk, világítnk, jegyeket árulnk. Az egyes csoportok világnézete, világlátás áltlábn homogén. Anélkül nem is lehetne elképzelni z együttélésnek és együtt lkotásnk szbd színházkbn megkövetelt, kilkult szoros formáját. Az Október nevet viselő zenés szín-ház, mely eredetileg lundi egyetemen szerveződött, de z utóbbi években kommunist vezetés ltt álló iprvárosbn, Södertáljeben tlált otthont - jórészt tudtosn politizáló fitlokból áll. Progrmjuk jóléti társdlom következetes, hrcos kritikáj és egy másfjt lterntív felmuttás. Válllt politiki céljik szolgáltábn mutttk be Ibsen A nép ellensége című drámáját, Brecht Gorkijregényéből készült Any-dptációját, de tgság áltl szerkesztett kbréműsort is. Legsikeresebb bemuttóikbn szerencsésen tlálkozott z gittív és szórkozttó szándék. Az ötvenes években játszódó zenés drbjuk hőse egy ifjúsági zenekr, melynek kisváros életében betöltött szerepe és mozglms belső élete többrétű lehetőséget kínál sztirikus állásfogllásr, nemzedéki és politiki szolidritás ki-fejezésére, társdlmi előítéletek leleplezésére is, s közben tudtosn rájátszik közönségben élő nosztlgikus érzelmek-re, hngultokr. Ennek többszintűprodukciónk rendkívüli sikerét bizonyítj, hogy z elődásnk nem sokkl bemuttó után elkészült filmváltozt is. Hsonló eszmei gyökerekből táplálkozik Brecht-drbok elődás során együttessé érett Fri Protetern, más nevén Scl-teter progrmj is. Ők z évd sikerét Jevgenyij Svrc Sárkányávl rtták. Mondnom sem kell, hogy Deutsches Theter klsszikus produkciójávl, Besson rendezésével ngy fntáziávl és szegény színház eszköztárávl rendelkező társult nem vette, nem is vehette fel versenyt. De nézőteret estéről estére megtöltő fitl

49 közönség soribn csk elvétve ül egy-egy olyn néző, kinek megvn ez kivédhetetlen összehsonlítási lpj. A társult tgji szerint - bár mindent elkövettek, hogy színházuk techniki lehetőségeit tágítsák, és minél ötletesebb, frppánsbb fény- és hngeffektusokkl szolgálják htást - lpjábn közönség fntáziájár építenek. Korábbi tpsztltokból megtnulták, hogy nturális díszletek terén, látvány dolgábn nem versenyképesek ngyszínházkkl. Az ő céljuk, mint mondják, művészi színvonlú gitció; fegyverük z igzság, minek kimondásár minden eszköz jó, mi visszhngot ébreszt közönség-ben. A rkétropogás, vártln hngok és fények sokkhtás is közönség idegeinek megfeszítését, befogdóképességének fokozást szolgálj. A Scl-teter együttese számár Sárkány motívum is mást jelent, mint Svrc vgy Besson színházábn: fitl stockholmi művészeknek, kárcsk nézőtéren ülőknek is, Hitler is, Sztálin is történelem. Őket társdlmi igzságtlnság, z ember gerincét megroppntó és z igzsgot elnémító elnyomás, szervezett mnipuláció és z ellene vló tiltkozás lehetősége izgtj. A zsrnokságnál közvetlenebb politiki élményük kérdéseket nyitv hgyó, válszokt meghmisító tájékozttás, vgy z érdekembereket htlmáb kerítő szervilizmus. Színpdi Sárkányuk sem misztikus, félelmetesen villogó csodszörny, hnem egy ngyon is ócsk, hétköznpi kócszörnyeteg, kinek levágott fejei eltkrításr váró hulldékként hevernek porondon. A színészek szenvedélye zsrnoksággl szembeni ellenállás megjelenítése során csp legmgsbbr. Amikor Lncelot lovg nevét hirdető L" nylókákkl rgsztják tele színpdot és fitl hős mellett tüntetnek, úgy tűnik, hogy színészek egyetlen intésére közönség is közéjük álln. Igz, tlán ez is hozzátrtozik z lterntív színház illúziójához: szenvedély, z zonosulás és tiltkozás lelkiismeret-megnyugttó élménye jegy árábn ben-ne fogllttik. életemben nem forogtm még nnyit nézőtéren, mint ezen két estén. Stockholmbn, Pistolteterbn z egész nézőtér pörgött velem, és forgószínpdr telepített zsöllyében, krtomtól függetlenül, legvártlnbb pillntokbn kényszerültem forgásr. Csk mikor széksorokból álló ringlispil megállt és újr szilárd körvonlkt öltött körülöttem világ, kkor sikerült fölismerni, hogy vjon hol, színpdnk melyik csücskében és melyik szintjén folyttódik ez Csodországb szervezett kirándulás. Göteborgbn z Angereds színházbn viszont sját jószntmból változtttm elegáns forgószékemen - mgm nézői testhelyzetét és látószögét, h követni kívántm z egyszerre és egymás után féltuct színen és szinten játszódó cselekményt. Természetesen mindkét helyváltozttási form külsőséges, színházi élménynek csk keretét kínálj. És mégis, nézőnek több színpdon játszódó elődáshoz vló viszony ezáltl megváltozik: néző, ki krvkrtlnul közelebb került cselekményhez, sokszor szinte belecseppen dolgok kellős közepébe. Sját mgmon tpsztltm, hogy cselekvés és figyelem többrétű koncentráltság, z állndó fókuszváltás és látvány térbeli változtosság intenzívebbé teszi gondolti élményt. Olvstm, hogy Mgyrországon Gyermekszínház egy lengyel dptáció felhsználásávl színpdr állítj Lewis Croll klsszikus gyerekregényét, z Alice Csodországbnt. Anélkül, hogy láttm voln z elődást, megkockázttom, hogy Pistolteter Alice- egészen más. Más közönségnek is szól - kizárólg felnőtteknek. Mivel elődás közben kínosn nem emlékeztem mgm gyerekélményére, Budpesten újrolvstm regényt, és most már teljes meggyőződéssel tnúsíthtom, hogy színház kollektív lkotás legkevésbé sem tekinthető dptációnk. Hzi szóhsználttl élve, tlán zt mondhtnánk, hogy z Alice csk meseregény ihletése nyomán született. A Viktóri-kori Angliát perszifláló múlt százdi gyerekkönyvnek nem trnemcsk föld forog tlm, legfeljebb mitológiáj került át Mivel Brechtet és Lewis Croll mte- mi színpdr, s tlán z is inkább csk mtikprofesszort, Glileit és tízéves, zért, hogy felnőtteket sját gyerekkocsodországot járt Alice-t semmiképpen rukr emlékeztesse. nem sikerült közös nevező lá vonnom, A felnőttek gyűjtőfoglmáb ezúttl két legizglmsbb svédországi színházi svédül nem beszélő kritikust is beleértem: élményemet lehető legönkényesebben játék nnyir expresszív és érzékletes, kpcsolom össze. Azzl, hogy hogy szvk nélkül is szinte tökéletesen követhető. A drb üzenete egyértelmű: Alice z érzékeny, csládbn is mgányos, mi svéd gyerekek nevében tiltkozik z gyonhjszolt, tárgykért z idő rbságáb kényszerült szülők életformáj ellen. Csodországb tett álombeli kirándulás menekülés, szerény kárpótlás soh végig nem mondott pi mesékért, szülők hibájából el-vesztett igzi gyerekkorért. Á drb társdlombírált, pedgógii mondnivlój egy szimplán jelen idejű tntörténetbe is beleférne: hétköznpok világ éppen elég lklmt, sztorit kínáln gyerekek és szülők közötti ktuális ellentétek kifejtésére. Cskhogy z Alice nem fféle szülők iskoláj", hnem művészi eszközök legszélesebb skálájávl élő színház. Amelynek komponistái - z eszközök és htások komplexítás jogosít fel rá, hogy író-rendező, muzsikus és koreográfus helyett ezzel gyűjtőfoglomml éljek - egyfelől bból indulnk ki, hogy vlóság fntsztikusbb minden fntsztikus regénynél, másfelől bíznk színpdról záporozó ötletek lélektni fellzító htásábn, testközelben tpsztlt, érzékletes színészi játékbn, dinmikus zenében, látvány trkságbn, de legfőképpen bbn, hogy mindez együtt áttöri fel-nőttek mgukr erőltetett méltóságát és közönyét. (És bár ez, z első mcsk-zene koncert, z első csodák után látszólg megtörténik, z oldódásnk mégis megvnnk korláti: cselekmény sodrábn színpdr hívott felnőtt néző olyn zvrtn téblábolt kulisszák között, minth nem játszni, hnem vizsgázni hívták voln.) Lewis Croll bizonyár meglepődne, hogy Alice, miután csoditlt elfogysztott, megőrzi sját testi vlóját, és egy egészen másfjt álomvilágb, más szereplők és más problémák közé kerül, mint regényben. Csodálkozn, hogy vlóság és képzelet furcs cirkuszábn rohnó és robotoló felnőttek között kd clown és rendőr, részeges és drogos is, Alice pedig nem változó test-méreteivel, hnem színpdi ór örökös ketyegésével, kérlelhetetlen idővel kerül szembe. De vlószínűleg jóváhgyná színpdi változtot, hiszen sztír ez is, mint múlt százdbn született eredeti. Csk éppen mi gyerekek tárgyi környezetét, pénzhjszát, fogysztói társdlom kinövéseit és z emberi értékek áruvá válását persziflálj. Tlán csk cselekmény zvrón melodrmtikus mellékszálát kifogásolná szerző: történetre ggtott szívhez szóló" mese-

50 J e l e ne t g ö te b o rgi G l i l ei - e lő d ásb ó l elemek nélkül bizonyár még töretlenebb lenne htás. A stockholmi Sárkány - nem mérkőzhetett berlinivel. A Göteborg centrumától tizenöt kilométerre levő külvárosi színház", z ngerediek Glilei-elődás másképpen, de ugynolyn erőteljesen ht, mint Berliner Ensemble legendás produkciój. Az ngeredi szbd színház rokontársulások többségénél kedvezőbb feltételek között dolgozik. A göteborgi Stdtsteter együtteséből látványosn kivonuló fitl színészek eredetileg e g y cirkuszsátorbn kezdték meg munkát. A tgok rngj, színészi múltj és z első bemuttó (egy Drio Fo-komédi) sikere zonbn meggyőzte göteborgi városi vezetést válllkozás létjogosultságáról, és rról, hogy voltképpen város lkosság is jól jár, h mjdnem ugynnnyi támogtásból, két önálló színház lesz. A szubvenció birtokábn már csk otthont kellett tlálni színház-nk. Szerencséjük volt, mert bráti összeköttetések révén tudomásukr jutott, hogy kulturális költségvetés megszorítás következtében félbehgyott ngeredi gimnáziumi építkezés során már elkészült (és üresen áll) leendő iskol uláj. A beruházók és z illetékesek még örültek is, mikor göteborgi művészek válllkoztk bejártln épületkomplexum működtetésére. Aligh álmodht szegény színház ennél optimálisbb játékteret: z ipri külváros szívében, viszonylg könnyen megközelíthető, tágs épület, tökéletesen flexibilis, színházi szükségletek szerint, premier-ről premierre átlkíthtó, jókor, mfiteátrum jellegű ngyterem... S mindez legmodernebb kivitelben, megfelelő kiegészítő- és kiszolgálóhelyiségekkel, tágs folyosóvl, próbtermekkel, mozivl, büfével. A G l i l e i elődáskor sjátos, görög kereszt formájú deszkkifutópály osztott négy részre, pontosbbn négy nézőtérmezőre termet. A közönség széksori mfiteátrumszerűen, ferde sorokbn fogták körbe pllók metszéspontját. A játék ngyterem észki oldlán levő tágsbb főszínpdon indult, ám színhelye jelenetről jelenetre, sőt, sokszor egy-egy jeleneten belül is változott. A látótér nyugti szélén kétszintes színpd húzódott, mgsbn kórus helyezkedett el. Hsonló emelt szintű terek, pontosbbn blkonok osztották meg főszínpd játékterét is. De színpdként funkcionált nézőteret tgoló görög kereszt, digonál kifutópály is. Az ezen zjló jelenetek hngsúlyos fiziki közelsége szinte szereplővé vtt közönséget is. Mi voltunk vásári tömeg, és mi játszottuk Glilei perének ném tnúit is. A cselekmény íve szerint folymtosn változó játékteret közönség zért követheti, kísérheti mindvégig figyelemmel, mert prktikus szerkezetű nézőtéri ülőbútorok lehetővé teszik számár, hogy minden erőfeszítés nélkül fordulhsson, megváltoztthss mg látószögét. A térélménynek ilyen módon megkülönböztetett szerep jut játékbn. Am z elődás igzi élménye nem ez, hnem Sven Wollter ngyszerű Glileije. Ez Vjd László drbos-mckós bájávl, Bessenyei Ferenc tempermentumávl és orgánumávl rendelkező fitl színész, szinte hihetetlen átlkuláson ment keresztül drb folymán. Csillpíthttln, mohó életvágyábn reneszánsz ember mindent kró energiáj feszül, de első pillnttól érzékelteti szellemi erőfeszítés örömét, tudás felelősségét is. Boltíves homlok mögött érzékelhetően súlyos gondoltok kergetik egymást. Wollter színészi formátumából látszólg könnyűszerrel telik zsenire. Csk z udvri környezetben, díszruhábn veszti el ez svéd Glilei mg belső biztonságát, mikor öntörvényű sját világából másikb, cicomás hétköznpokéb lép. Azután, hogy drám cselekménye hld, színész mszk nél- kül öregszik. A szeme fokoztosn elveszti fényét, hogy z őt fenyegető htlmk legyőzhetetlenségének tudtár ébred. Arcán egyre mélyebbek redők. Később lényéből fkdó bizlom és tpsztltok áltl rákényszerített bizlmtlnság között vergődve, elérkezik ngy próbtételhez. Tnink visszvonásáról csk távoli géphng és mindent betöltő hrngzúgás tudósít. Amikor újr látjuk, egy mjdnem eszelős, reszkető fejű ggstyán, Glilei élő kísértete jelenik meg előttünk. Ám Wollter skáláj ezzel sem merül ki. Élete végén, mikor elárulj megőrzött tnítások rejtekhelyét, bölcs nevetésében már hívságokon felülemelkedő fölény nyiltkozik meg, lkj egy pillntr Michelngelo Mózes-szobrát idézi, de tlán csk zért, hogy még keservesebb legyen néző számár búcsúképben megjelenített leépülés. Hogy mindenki pontosn értse: Peter Oskrson rendező és Sven Wollter értelmezése minden mentségétől megfosztj tudomány elveit eláruló tudóst. A Brecht-drám szövegváltozti közül is legkeményebbet válsztották. Az elődás zt sugllj, hogy nincs világon olyn tudományos mű, mit csk egyetlen ember írhtott voln meg. Az elődás gzdg műsor-füzete is hrcos politiki állásfogllás z tombomb, fegyverkezés ellen. De z elődás htás erőteljesebb és mrdndóbb fényképes gitációnál. A színház cspt - szándék szerint Angered munkásközönségét kívánj bevonni művészet eszközével is társdlmi döntésekbe. Az érdeklődés G l i l e i iránt vlóbn rendkívüli. Göteborgi színész kollégától és városi könyvtár igzgtójától is hllottm, hogy hetek ót nem sikerül jegyet szerezniük Angeredbe. De színház előtt jobbár göteborgi luxuskocsik prkoltk. A társult tgji szünetben kérdőíveken tudkolták nézők hovtrtozását, iskolázottságát, véleményét. A szándék és z eredmény, mely Brecht-drám elő-dásábn olyn tökéletesen fedte egy-mást, közönség szociális összetételé-nek megváltozttását illetően még várt mgár. Ez zonbn egy jottányit sem von le művészi és eszmei igények dolgábn is következetes társult érdeméből. Kéthetes színházi tnulmányutm során leginkább ez z elődás győzött meg rról, hogy svéd színháznk nemcsk múltj és jövője - jelene is izglms. Hogy Strindberg árnyékából fényre érkeznek legjobbk.

51

52