Akut coronariaszindróma ellátása 2016

Átírás

1 ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNY Akut coronariaszindróma ellátása 2016 Becker Dávid dr. Merkely Béla dr. Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, Budapest Az akut coronariaszindróma közvetlen életveszélyt jelentő, megfelelő ellátás nélkül magas halálozással járó népbetegség. Az ellátás folyamatos fejlődésének köszönhetően a betegség prognózisa az elmúlt 30 évben drámai mértékben javult. A gyógyszeres kezelés fejlődése mellett a legfontosabb tényező a coronariaintervenció elérhetővé válása mindenki számára, minden időben. Ma Magyarországon 19 intervenciós centrum biztosítja ezt az ellátást a nap 24 órájában. Az elmúlt évek európai ajánlásai alapján az ellátás tovább finomodott, még jobban meghatározottá vált, hogy kit és mikor kell invazív kivizsgálásban részesíteni. A közlemény a jelenleg érvényes ellátás elveit foglalja össze. Orv. Hetil., 2016, 157(38), Kulcsszavak: akut coronariaszindróma, coronariaintervenciós centrum, coronariaintervenció Current therapy of the acute coronary syndrome 2016 Acute coronary syndrome is a life threatening disease with high mortality rate without optimal therapy. Due to the continuous development in the treatment of the disease, the prognosis has dramatically improved over the last 30 years. Apart from the improvement of the medication, the most important factor is the availability of an immediate coronary intervention for everyone, at any time. Currently, nineteen interventional centers provide this care in Hungary, 24 hours a day. Thanks to the European guidelines, the care system is now more efficient in determining who and when needs the treatment. This article summarises the principles of the treatment currently in use. Keywords: acute coronary syndrome, coronaria intervention centre, coronary intervention Becker, D., Merkely, B. [Current therapy of the acute coronary syndrome 2016]. Orv. Hetil., 2016, 157(38), (Beérkezett: július 22.; elfogadva: augusztus 11.) Rövidítések ACS = akut coronariaszindróma; CX = körbefutó coronariaág; NSTE-ACS = ST-elevációval nem járó akut coronariaszindróma; PCI = percutan coronariaintervenció; STEMI = ST-elevációs myocardialis infarctus Az akut coronariaszindróma nagyszámú beteget érintő, potenciálisan életveszélyes betegség. Mára a betegség halálozása korszerű ellátás esetén nagyságrendekkel alacsonyabb, mint volt évvel ezelőtt [1 3]. Ugyanakkor soha nem szabad elfelejteni, hogy az infarktus természetes halálozása egy hónapon belül 30 40%, és egyéves távlatban a betegek fele meghal(t). Nem negligálhatjuk a kórkép fontosságát. (Egy nem kellően felvilágosított beteg beszámolója az infarktusa ellátásáról: Csak bedugtak valamit a csuklómon át a szívembe, és meggyógyultam. ) Az akut coronariaszindróma gyakorisága az életkor előrehaladtával emelkedik, de jelentős számban fordul elő a 30-as korosztályban, és elvétve 30 év alatt is. Az infarktus két formája közül az ST-elevációval járó gyakorisága az elmúlt években folyamatosan csökkent (ennek az oka nem ismert), nőtt viszont az ST-elevációval nem járó infarktus gyakorisága. A betegség incidenciája Európán belül nálunk magas, körülbelül 3 ezrelék, Németországban, Franciaországban ennek a fele. A prognózis idejekorán történő felismeréssel, megfelelő első ellátással, időben történő invazív kivizsgálással, ellátással és megfelelő gondozással, gyógyszerszedési hűséggel jó, bár az egyéves halálozás még így is 15% körül van. DOI: / évfolyam, 38. szám

2 A nyugat-európai országok infarktushalálozásához képest a magasabb halálozásért több tényező felel, tükrözi a betegek hosszú hezitációját, illetve a primer és a szekunder prevenciós tevékenységben lévő elmaradást is. A patomechanizmust illetően a közvetlen jelenség a myocardium egy részének heveny vér- és ezzel oxigénhiányából bekövetkező szívizomelhalás. Primeren coronariaeredetű, ha ez a koszorúér részleges vagy teljes, átmeneti vagy tartós elzáródásából adódik, de okozhatja az oxigénkínálat és -kereslet egyensúlyának más okú felborulása is, például súlyos vérszegénység egyébként stabil coronariabetegnél. A típusos leginkább STEMI-re jellemző patomechanizmus első lépése egy lágy, koleszterinnel teli plakk rupturája, majd itt néhány másodperc alatt akár teljes coronariaocclusiót okozó thrombus kialakulása. Érdekes, hogy az esetek több mint felében az eredeti szűkület (ha volt egyáltalán) angiológiai értelemben nem súlyos. Más mechanizmus is vezethet azonban kritikus coronariakeringési zavarhoz, elsősorban spasmus révén, ilyen a prinzmetal angina, a takotsubo-szindróma, de így okoznak infarktust például a drogok is. Az akut coronariaszindróma formái, tünetei, diagnosztikája Az akut coronariaszindrómát az első orvosi vizsgálat során készített EKG alapján két csoportra osztjuk. Amenynyiben az EKG-n ST-eleváció látható, úgy ST-elevációs myocardialis infarctusról (STEMI) beszélünk. Ugyanúgy ST-elevációs akut infarktusként kell kezelni a valószínűleg új keletű, bal-tawara-szár-blokk EKG-képével járó infarktust, ha a betegnek típusos mellkasi fájdalma van. Amennyiben az EKG-n egyéb eltérések láthatók (ST-depresszió, T-hullám-változás) vagy nincs EKG-eltérés (de a betegnek ACS-je van), úgy ST-elevációval nem járó akut coronariaszindróma (NSTE-ACS) a diagnózis. Ha a későbbiekben elvégzett biomarker-vizsgálat myocardiumnecrosist igazol, úgy ebben a csoportban ST-elevációval nem járó myocardialis infarctus, ha nekroenzim-emelkedés nincs, úgy instabil angina pectoris a végső diagnózis. Az ST-eleváció legtöbbször teljes coronariaocclusio következtében kialakuló transmuralis ischaemiát jelez. A STEMI és az NSTE-ACS sok szempontból eltérő kórkép. Ez utóbbi betegek idősebbek, több a súlyos kísérő betegség (diabetes mellitus, veseelégtelenség, szívelégtelenség, perifériás érbetegség). A coronariabetegség is kiterjedtebb, gyakoribb a súlyos háromág-betegség, ugyanakkor a koronarográfia során nem mindig található egy jól körülírt, súlyos szűkület vagy elzáródás (úgynevezett culprit laesio), amely egyértelműen felelőssé tehető az akut tünetekért. STEMI esetében viszont legtöbbször egy jól meghatározható akut elzáródás található. Az NSTE-ACS kórjóslata a STEMI-hez képest nem jobb [4]. A prognózist mindkét esetben meghatározza a necrosis nagysága mikroszkopikus (fokális necrosis), kis (a bal kamra tömegének kevesebb mint 10%-a), közepes (10 30%) és nagy (több mint 30%) lehet. Az aktuális necrosis nagysága mellett fontos az infarktus kezdetekor meglévő balkamra-funkció. Az NSTE-ACS halálozása nagy regiszterek adatai alapján a kórházi elbocsátás pillanatától kezdve megfelelő ellátás nélkül rosszabb [5]. A betegség kórlefolyásában döntő jelentőségű az időfaktor, vagyis az akut esemény kezdete és az ellátás megkezdése közötti idő. Ezen belül is meghatározó lehet a beteg várakozási (hezitációs) ideje, amíg orvosi segítséget kér. A tünet lehet típusos mellkasi fájdalom, ha ez erős, akkor gyorsabban kér segítséget a beteg. Az esetek harmadában az egyéb tünetek (gyengeség, hányinger, hányás, nehézlégzés, collapsus, syncope, verítékezés) dominálnak akár mellkasi fájdalom nélkül. (Az 1. ábrán 1. ábra III. fokú AV-blokkal szövődött inferior STEMI EKG- (A) és koronarográfiás képe PCI előtt (B) és után (C) évfolyam, 38. szám

3 mellkasi fájdalom nélkül gyengeséget panaszoló, inferior STEMI-s beteg EKG- és koronarográfiás képe látható, az EKG-n III. fokú AV-blokkal. ) Az első orvosi ellátás első lépésének kell lennie (természetesen a vitális paraméterek biztosítása mellett) az EKG készítésének. Normális EKG, de típusos mellkasi fájdalom esetén soha ne hagyjuk helyszínen a beteget, az első órákban kezeljük akut coronariaszindróma/nste- ACS-ként, vagyis mentővel küldjük kardiológiai osztályra. Amennyiben az EKG-n ST-eleváció látható, úgy a helyszínről azonnali mentőszállítással a beteget intervenciós centrumba kell küldeni. ST-eleváció esetén legtöbbször teljes koszorúér-elzáródás áll fenn, és az ér megnyitásáig minden perc késlekedés növeli az elhaló szívizom nagyságát és ezzel a halálozást. Inferior lokalizáció esetén mindig gondolni kell jobbkamra-infarktus lehetőségére, ennek verifikálása jobb kamrai elvezetések elkészítésével lehetséges ez a hagyományos mellkasi elvezetések tükörképszerű felhelyezését jelenti. Anatómiai okok miatt a körbefutó ág (ramus circumflexus) teljes elzáródása a posterior fal ischaemiáját okozva az esetek egy részében az EKG-n a mellkasi elvezetésekben tükörkép mély ST-depresszióként jelenik meg a V 3 4 -es elvezetésekben. STEMI első perceiben, maximum az első órában előfordulhat, hogy még nincs STeleváció, pusztán a T-hullámok magas-csúcsossá válása. Amennyiben a betegnek típusos mellkasi panasza van, erre a jelenségre mindenképpen gondolni kell, és az EKG-t percenként meg kell ismételni. Speciális EKG-jel a kiterjedt inferolateralis ST-depresszió mellett az avr-elvezetésben látott ST-eleváció, amely főtörzsocclusiót jelezhet, különösen instabil keringés mellett. Differenciáldiagnosztikai szempontból pericarditis esetén típusos esetben minden, a nem összetartozó elvezetésekben is észlelhető ST-eleváció, és ehhez sokszor PR-szakasz-depresszió társul. Az akut pericarditis és az akut ST-elevációs myocardialis infarctus közötti döntéshez a klinikum és az EKG nem mindig elég, jóval kisebb baj a feleslegesen elvégzett negatív koronarográfia, mint egy zajló infarktussal diagnosztikus kétségek között várakozva megkésni a coronariaocclusio megnyitásával. A myocardiumnecrosist laboratóriumi vizsgálatokkal igazolhatjuk (CK/CKMB, troponin), a nekroenzimek segítségével meghatározhatjuk az infarktus nagyságát. A high-sensitive troponintesztek segítségével rövidebb időablakú ismétléssel (3 óra) két negatív érték esetén kizárhatjuk az infarktust, illetve egyórás időablakkal gyorsabban igazolhatjuk azt (rule-out és rule-in protokollok). Hangsúlyozni kell, hogy STEMI diagnózisához elég a típusos fájdalom és az EKG-eltérés, a szívkatéteres laborba küldéshez nem szabad megvárni a troponin eredményét. További laboratóriumi vizsgálatok segítségével megállapíthatjuk az esetlegesen infarktushoz vezető kiváltó okot (például súlyos anaemia), és képet kaphatunk a rizikófaktorokról (zsír- és szénhidrátháztartás, gyulladásos markerek), illetve a prognózis szempontjából fontos további társbetegségek, elsősorban a súlyos vese-, illetve a májbetegség felismerése szempontjából [3]. Az echokardiográfiás vizsgálat elengedhetetlen része az akut coronariaszindrómás beteg ellátásának. STEMI esetében, ha nincs szövődményre utaló gyanú, nem késleltetheti a koronarográfiát, nem szükséges elvégezni a beavatkozás előtt. Ma a korszerű intervenciós laboratóriumokban helyszínen van a szívultrahang-készülék, bármikor meg lehet vizsgálni a beteget. ST-elevációval nem járó ACS esetén a szív-ultrahangvizsgálat alapvetően hozzátartozik a beteg rizikóbecsléséhez. A legfontosabb kérdések, amelyekre az echokardiográfia akut myocardialis infarctus esetén feleletet ad, a szegmentális falmozgászavar lokalizációja és mértéke csökkent (hypokinesisről), teljes akinesisről, illetve passzív (biztosan necroticus területet jelző) dyskinesisről; esetleges szövődményekről kamrai septumruptura, a mitralis tartóapparátus papillaris izomzatának szakadása, szabadkamrafal-ruptura, pericardialis tamponádról. ST-elevációval nem járó akut coronariaszindróma esetében, amikor a koronarográfia többér-betegséget, esetleg többszörös elzáródást mutat, a definitív régi necrosis kimutatásával megnevezhető az a coronariaág, amelynek revascularisatiója nem jár haszonnal. Nem típusos mellkasi panasszal bíró betegnél, nem egyértelmű diagnózis, illetve egyéb potenciálisan életveszélyes mellkasi kórképek (aortadissectio, tüdőembólia) esetén jól jöhet a coronaria-ct-vizsgálat (triple-rule out) alkalmazása. Mellkasi fájdalom, egyértelmű troponinemelkedés és negatív koronarográfia esetében nyújthat diagnosztikus segítséget a szív-mr-vizsgálat elsősorban infarktus vagy myocarditis elkülönítésével (2. ábra). (Az ST-elevációs myocardialis infarctus gyanúja miatt végzett koronarográfiák mintegy 1%-a negatív. Az esetek egy részében a betegnek ennek ellenére myocardialis infarctusa van, ennek a hátterében vagy spontán rekanalizálódott, jelentősebb stenosist nem okozó kisebb plakk rupturája áll, vagy organikus szűkület nélkül létrejövő tartós spasmus okozza az infarktust.) 2. ábra Myocardialis infarctus és myocarditis MR-képe (Dr. Vágó Hajnalka és munkatársai felvétele) évfolyam, 38. szám 1502

4 Az akut coronariaszindróma kezelése A terápia két részből áll. Az első ellátás részben a kórkép felismeréséből, a gyógyszeres ellátás megkezdéséből, részben a beteg megfelelő menedzseléséből áll. STEMI esetében a diagnózis a helyszínen meg kell, hogy szülessen, és a helyszínen el kell dönteni a beteg további ellátásának helyét. Amennyiben a helyszínen keringés- és légzésleállás következik be (sokszor az első tünet a kamrafibrillációból adódó keringés-összeomlás), azonnal meg kell kezdeni a beteg újraélesztését. Az újraélesztett, visszatért spontán keringéssel bíró beteg stabilizálása után azonnal intervenciós centrumba kell szállítani. A PCI-t követően kontrollált hypothermiát kell alkalmazni (32 34 Celsius-fokos maghőmérséklettel) [6]. A gyógyszeres ellátás során az egyik fő cél az erélyes antithromboticus kezelés (elsősorban thrombocytaaggregáció-gátlás, illetve általában rövid ideig antikoaguláns kezelés). Thrombocytaaggregáció-gátlásra mg nem intestinosolvens aszpirin elrágatása, ha a beteg korábban nem szedett aszpirint, vagy intravénás aszpirinkészítmény adása, valamint P2Y12 thrombocytareceptorblokkoló alkalmazása szükséges. Ez a hazai gyakorlatban jelenleg a clopidogrelt jelenti. Az újabb vizsgálatok alapján elsősorban a korai szakban a hatásosabb thrombocytaaggregáció-gátló készítmények, mint a prasugrel vagy a ticagrelor jobb lenne, de ticagrelor egyáltalán nem, a prasugrel pedig csak laboratóriumi módszerrel igazolt clopidogrelrezisztencia vagy -allergia esetén adható támogatással, így nem az első ellátásként. A clopidogrel telítődózisa 600 mg, majd a fenntartó dózis általában egy hétig egy hónapig 2 75, majd 1 75 mg infarktust követően minimum egy évig. A thrombocytaaggregáció-gátló kezelés mellett vénabiztosítást követően fájdalomcsillapítót adunk, szükség esetén opiátot. (Az opiátok közül kedvező hemodinamikai hatása preloadcsökkentés miatt a morfinkészítmények preferáltak.) Amennyiben a beteg nem sokkos vagy nincs a jobb kamrát is érintő infarktusa, úgy sublingualis, majd infúzióban adott nitroglicerin adása is szükséges lehet a nitrátnak fájdalomcsillapító, vérnyomáscsökkentő hatása van, illetve balszívfél-elégtelenség esetén preloadcsökkentés révén van kedvező hatása. Inferior infarktus esetén gondolni kell jobb kamrai infarktusra is, és amennyiben ez igazolódik, úgy adása kontraindikált, mivel a jobb kamra töltőnyomásának csökkentése ebben az esetben akár halálos kimenetelű sokk kialakulásához vezethet. Az első ellátás része az intravénásan adott 5000 E heparin. Az antikoaguláns kezelés rövidebb-hosszabb távú folytatása sok tényezőtől függ a reperfúziós kezeléstől, annak módjától és idejétől, illetve hosszú távon csak, ha egyéb indikáció áll fenn például műbillentyűvel élő beteg, vagy magas CHADS 2 -VASc 2 score melletti pitvarfibrilláció esetén. Oxigén adása csak akkor indokolt, ha a beteg oxigénszaturációja 95% alatti. Azonnal meg kell szervezni a beteg monitorizálás melletti kórházba szállítását. Invazív ellátás Ma Magyarországon 19 szívkatéteres centrumból álló hálózat áll készen az akut coronariaszindrómás betegek szükség esetén azonnali szívkatéteres ellátására. A hazai intervenciós infarktusellátás fejlődése látható a 3. ábrán. Az európai ajánlásban szereplő transzport idő minden esetben tartható, így thrombolysis nem jön szóba. Az invazív kivizsgálás időzítésének meghatározásakor a döntő tényező alapvetően a fennálló myocardiumischaemia. STEMI esetében, tekintettel arra, hogy teljes coronariaocclusióról van szó, annak minél előbbi megszüntetése szükséges. Ennek leghatásosabb módja a primer percutan coronariaintervenció (primer PCI). A ma érvényes ajánlások alapján STEMI-ben a primer PCI már nemcsak 12 órán belül indokolt, hanem 12 órán túl is, amennyiben még van a betegnek mellkasi fájdalma, illetve ischaemiára utaló EKG-eltérése. Ugyancsak indokolt a primer PCI 12 és 48 óra között mellkasi fájdalmat már nem mutató betegeknél is. Nem típusos panaszok vagy EKG esetén tekintettel arra, hogy teljes coronariaocclusio fennállásakor minden perc számít az ajánlás a koronarográfia liberális alkalmazását javasolja. Cardiogen sokk esetében nincs idő- és életkori határ. Cardiogen sokk ellátása során az utóbbi évek irodalma és ennek nyomán az ajánlás két vizsgálat alapján az intraaorticus ballonpumpa tekintetében megváltozott, jelenleg az eszköz rutinszerű alkalmazása nem javasolt [7, 8]. A gyakorlatban személyre szabottan, látva a beteg állapotát és coronariastátuszát, az intervenciós kardiológus tud dönteni a kezelés várható hasznáról és annak alkalmazásáról. Terápiarefrakter cardiogen sokk esetében a stunning áthidalására és esetleg, amennyiben szívtranszplantációra alkalmas a beteg, a transzplantáció felé való elindításra, extracorporalis membránoxigenátor, majd a transzplantációig hídként bal (vagy mindkét) kamrát támogató eszköz beültetése jön szóba. Az ST-elevációval nem járó akut coronariaszindróma esetében a betegeket az invazív kivizsgálás indikációja és időzítése szempontjából négy csoportba kell osztani: az első csoportba tartoznak azok a betegek, akiket azonnal, a STEMI-vel azonos módon koronarográfiára szükséges küldeni: akiknek NSTE-ACS esetében terápiarefrakter mellkasi fájdalmuk van, az EKG-n a V 2 4 -es elvezetésben posterior transmuralis ischaemiát jelző mély ST-depreszszió látható, illetve hemodinamikai instabilitás vagy malignus ritmuszavar áll fenn. Ilyen esetekben sokszor a körbefutó coronariaág (CX) teljes elzáródását lehet találni. A többi betegnél rizikóstratifikációt kell végezni, részben az akut ischaemiás rizikó felmérése, illetve a coronariabetegség kiterjedésének valószínűsítését segítő tényezők (biomarker-pozitivitás, megelőző coronariarevascularisatio, diabetes mellitus, csökkent balkamrafunkció, károsodott vesefunkció) számbavételével. A rizikóstratifikációhoz szükséges a GRACE kalkulátor használata [9]. Akiknek a GRACE pontszáma 140 fe évfolyam, 38. szám

5 Első primer PCI Dr. Szatmáry László, Városmajori Klinika KÖZÉP- MAGYARORSZÁGI STEMI-ÜGYELET 19 INTERVENCIÓS CENTRUM Első szervezett PPCIellátás Zalaegerszeg STEMI + EMERG.NSTEMI ellátás (ESC-ajánlás szerint) 3. ábra A hazai intervenciós infarktusellátás fejlődése letti, vagy egyéb magas rizikófaktorral rendelkeznek, úgy 24 órán belül javasolt a koronarográfia elvégzése. A harmadik csoportba tartoznak azok a betegek, akiknek a GRACE-pontszámuk 140 alatti, és nincs magas rizikófaktoruk, de visszatérő mellkasi panaszuk van, vagy a terheléses vizsgálat pozitív. (Az ischaemiás szívbetegség bizonyítására/kizárására a hagyományos terheléses módszerek kerékpár-ergometria vagy futószalag-terhelés relatíve alacsony szenzitivitásuk miatt nem javasoltak, stressz-echokardiográfia, terheléses perfúziós myocardiumszcintigráfia vagy perfúziós MR-vizsgálat az elsőként választandó módszer, amennyiben elérhető.) Ebben a csoportban 72 órán belül javasolt a koronarográfia elvégzése. Végül a többi beteg esetében kezdetben nem szükséges invazív kivizsgálás (4. ábra). Ha áttekintjük a STEMI és az NSTE-ACS invazív indikációs ajánlásait, láthatjuk, hogy ma az akut coronariaszindrómás betegek jelentős része koronarográfiára és revascularisatióra (azon belül PCI-re) kerül. STEMI esetében a revascularisatio szinte kizárólag percutan coronariaintervenció, és a betegek kevesebb mint 1%-a kerül ACBG-műtétre, inkább csak szövődmény esetében. NSTE-ACS esetében a betegek mintegy 10%-ánál sürgős vagy sürgető ACBGműtét történik. Ennek a magyarázata a két populáció közötti különbségben rejlik, az NSTE-ACS esetében a betegek nagyobb részében található kiterjedtebb, kétvagy háromág-betegség, multiplex laesiókkal, ugyanakkor sokszor az akut tünetekért egy laesio nem tehető felelőssé, a gyógyulást csak a teljes revascularisatio jelentheti. Az akut coronariaszindróma során alkalmazandó invazív kivizsgálás indikációit és időzítését az 5. ábra mutatja. Az akut infarktusos beteget az ellátás első napjaiban coronariaőrzőben (úgynevezett szakspecifikus intenzív osztály) kell kezelni. A kórházi kezelés időtartama függ attól, hogy történt-e sikeres revascularisatio. A kórházi (majd a rehabilitációs) kezelés feladatai a gyógyszeres bázisterápia béta-blokkoló, angiotenzinkonver- RIZIKÓCSOPORT: NAGYON MAGAS MAGAS KÖZEPES ALACSONY INVAZÍV KIVIZSGÁLÁS IDŐZÍTÉSE: AZONNALI (<2 óra) 24 órán belül 72 órán belül szelektív Terápiarefrakter fájdalom Mozgó EKG 4. ábra NSTE-ACS-rizikócsoportok V 2 4 -ig mély ST-depresszió Hemodinamikai instabilitás Malignus ritmuszavar Mechanikus szövődmény Resustitatio Infarktus miatti troponinemelkedés Változó EKG GRACE 140 Diabetes mellitus EF<40% vagy szívelégtelenség Veseelégtelenség Korai posztinfarktusos angina Megelőző PCI / ACBG GRACE között Előzőek közül egyik sem Koronarográfia, ha visszatérő panaszok, vagy pozitív terheléses vizsgálat évfolyam, 38. szám 1504

6 STEMI* 12 óra: MINDENKI >12 óra: PERZISZTÁLÓ PANASZ óra: MÁR PANASZMENTES beteg CARDIOGEN SOKK: időablaktól és életkortól független NSTE-ACS AZONNAL: NAGYON MAGAS RIZIKÓJÚ BETEG 24 ÓRÁN BELÜL: MAGAS RIZIKÓJÚ BETEG 72 ÓRÁN BELÜL: KÖZEPES RIZIKÓJÚ BETEG EGYÉB: ÁLLAPOTTÓL, NON-INVAZÍV VIZSGÁLATOKTÓL FÜGGŐEN REANIMÁLT BETEG VISSZATÉRT SPONTÁN KERINGÉS** és NINCS MÁS EGYÉRTELMŰ OKA A KERINGÉSÖSSZEOMLÁSNAK * STEMI esetében az invazív kivizsgálás a felsorolt esetekben azonnal indokolt, az időtartamok a panaszok kezdete és az első orvosi találkozás közötti időt jelzik ** Spontán keringés nélkül helyszínen behelyezett mechanikus keringéstámogatás (ECMO) mellett elvégzett sikeres PCI-ről sporadikus közlések vannak, jelenleg nem a napi gyakorlat része 5. ábra Invazív kivizsgálás indikációja és időzítése ACS-ben tázenzim-inhibitor (ACEI) vagy ennek kontraindikációja esetén angiotenzinreceptor-blokkoló (ARB), statin, csökkent balkamra-funkció esetén aldoszteronantagonista kezelés felépítése. A kettős thrombocytaaggregációgátló kezelés folytatása legalább egy évig szükséges, ezt követően általában elégséges az aszpirin-monoterápia, a kettős kezelés folytatása csak néhány speciális esetben elsősorban első generációs gyógyszer bevonatú stent beültetése után indokolt. A béta-receptor-blokkoló kezelés az ischaemiás szívbetegség és egyben a posztinfarktusos állapot báziskezelésének része. A statinok szintén a báziskezelés részét képezik. Pleiotrop hatásuknál fogva nemcsak a koleszterin/ldl-koleszterin értékét csökkentik, hanem a plakk stabilizálásában is jelentős szerepük van. A két legtöbb evidenciával bíró statin az atorvastatin és a rosuvastatin. Mindkét készítménynél célszerű a plakkregressziós dózist elérni, ez az előbbi esetében 80, az utóbbinál 40 mg napi dózist jelent. Ebben a dózisban a plakktömeg csökkenése, regresszió is kialakulhat. Mellékhatásuk ritka, leginkább izomgyengeség, esetleg fájdalom. Jelentősebb rhabdomyolysis rendkívül ritka, izomfájdalom jelentkezése esetén kreatinkinázenzim-vizsgálatot kell végezni. Szintén a gyógyszeres alapkezelés része az angiotenzinkonvertázenzim-gátlók (például enalapril, perindo pril, ramipril), illetve ACE-gátló intoleranciája/mellékhatás (de csak akkor!) esetén angiotenzinreceptor-blokkolók (például candesartan, valsartan, losartan) adása. Tartós nitrátkezelés csak angina pectoris esetén indokolt, a nitrátoknak túlélést javító hatására nincs bizonyíték. Az infarktus okozta károsodás, szövődmények szívelégtelenség, ritmuszavarok, mechanikus szövődmények, mitralis papillaris izomruptura, kamrai septumperforáció, szabadkamrafal-ruptura (ez utóbbi általában akut, de ritkán kialakulhat az első hetekben fedett, akut keringés-összeomlást nem okozó pseudoaneurysma formája is) felismerése, ellátása a kórházi kezeléshez tartozik. A kórházi kezelés során kell felmérni az esetleges residualis ischaemia jelenlétét, dönteni további revascularisatio szükségességéről. Rendkívül fontos része az akut coronariaszindróma ellátásának a rehabilitáció, ennek során életmódváltás, dohányzásról való leszokás, fizikai rehabilitáció és a gyógyszeres kezelés további optimalizálása történik. Ma hazánkban ez döntően fekvőbeteg formában valósul meg, azonban egyre nagyobb az igény a korszerűbb, a beteg napi életbe való (szükségszerű) korai visszatérését lehetővé tevő ambuláns rehabilitációra. Ezt követően elengedhetetlen a rendszeres kardiológiai gondozás, követés, többek között a megfelelő betegségbelátás kialakulásához és gyógyszerszedési compliance kialakításához. Anyagi támogatás: A közlemény elkészítése anyagi támogatásban nem részesült. Szerzői munkamegosztás: B. D.: Irodalomkutatás, összefoglaló vázlat elkészítése, közlemény írása. M. B.: Összefoglaló vázlatának elkészítése, véleményezés, közlemény lektorálása. A végleges verziót mindkét szerző elolvasta, jóváhagyta. Érdekeltségek: A szerzőknek nincsenek érdekeltségei. Irodalom [1] Steg, P. G., James, S. K., Atar, D., et al.: ESC Guidelines for the management of acute myocardial infarction in patients presenting with ST-segment elevation. Eur. Heart J., 2012, 33(20), [2] Roffi, M., Patrono, C., Collet, J. P., et al.: 2015 ESC Guidelines for the management of acute coronary syndromes in patients presenting without persistent ST-segment elevation: Task Force for the Management of Acute Coronary Syndromes in Patients Presenting without Persistent ST-Segment Elevation of the European Society of Cardiology (ESC). Eur. Heart J., 2016, 37(3), [3] Roffi, M., Patrono, C., Collet, J. P., et al.: 2015 ESC Guidelines for the Management of Acute Coronary Syndromes in Patients Presenting Without Persistent ST-segment Elevation. Rev. Esp. Cardiol. (Engl. Ed.), 2015, 68(12), évfolyam, 38. szám

7 [4] Montalescot, G., Dallongeville, J., Van Belle, E., et al.: STEMI and NSTEMI: are they so different? 1 year outcomes in acute myocardial infarction as defined by the ESC/ACC definition (the OPERA registry). Eur. Heart J., 2007, 28(12), [5] Bugiardini, R., Manfrini, O., Majstorović-Stakić, M., et al.: Exploring in-hospital death from myocardial infarction in Eastern Europe: from the International Registry of Acute Coronary Syndromes in Transitional Countries (ISACS-TC); on the Behalf of the Working Group on Coronary Pathophysiology & Microcirculation of the European Society of Cardiology. Curr. Vasc. Pharmacol., 2014, 12(6), [6] Arntz, H. R., Bossaert, L. L., Danchin, N., et al.: European Resuscitation Council Guidelines for Resuscitation 2010 Section 5. Initial management of acute coronary syndromes. Resuscitation, 2010, 81(10), [7] Thiele, H., Schuler, G., Neumann, F. J., et al.: Intraaortic balloon counterpulsation in acute myocardial infarction complicated by cardiogenic shock: design and rationale of the Intraaortic Balloon Pump in Cardiogenic Shock II (IABP-SHOCK II) trial. Am. Heart J., 2012, 163(6), [8] Thiele, H., Zeymer, U., Neumann, F. J., et al.: Intraaortic balloon support for myocardial infarction with cardiogenic shock. N. Engl. J. Med., 2012, 367(14), [9] Fox, K. A., Dabbous, O. H., Goldberg, R. J., et al.: Prediction of risk of death and myocardial infarction in the six months after presentation with acute coronary syndrome: prospective multinational observational study (GRACE). BMJ, 2006, 333(7578), (Becker Dávid dr., Budapest, Városmajor u. 68., becker.david@kardio.sote.hu) Téveszmék az alternatív gyógyászatban? boldogkôi Zsolt Hiénák a betegágy körül a szerzô molekuláris biológusként elszántan küzd az áltudomány és a beteg ember kiszolgáltatott helyzetét kihasználó kuruzslás ellen. könyvében a következô kérdéseket veti fel, állásfoglalása egyértelmû: Van-e tudományos alapja az íriszdiagnosztikának, homeopátiának, lúgosításnak, energiamezôknek? Miért csökken a tudományos gyógyítás presztízse, míg az alternatív gyógyítás népszerûsége egyre nô? Hogyan mérhetô a terápia, a diéta hatása, miért hisznek a betegek csodaszerekben? Miért hajlandók sokan komoly összeget áldozni kétséges hatású terápiákra, szerekre, gyógyhatású készítményekre? 320 oldal, 3400 Ft világraszóló tudás évfolyam, 38. szám 1506