Oroszlány Város Óvodái

Átírás

1 Hétszínvirág Oroszlány Város Óvodái Helyi nevelési program 2007.

2 Tartalomjegyzék Oroszlány Város Óvodái helyi nevelési program... 3 A Borbála-telepi Napköziotthonos Óvoda helyi nevelési gyakorlata A Brunszvik Teréz Óvoda helyi nevelési gyakorlata Malomsori Óvoda helyi nevelési gyakorlata Táncsics Mihály Óvoda helyi nevelési gyakorlata Érvényességi nyilatkozat, legitimációs záradék

3 Bevezetı 1998-ban, a programírás idıszakában Oroszlány hét óvodája egy intézménnyé szervezıdött. A szervezeti változás ellenére a különbözı telephelyeken mőködı óvodák ragaszkodtak kialakult gyakorlatukhoz, sajátosságaik markánsabb megjelenítéséhez, ezért a programunkban is hét szín jelent meg: hét különbözı arculatú óvoda. Az azóta eltelt idıszak szakmailag igazolta elképzeléseinket és a beválás vizsgálatok a program és a gyakorlat mőködıképességét, összhangját mutatták. A szakmaiság megırzése igen nehéz körülmények között sikerült, hiszen az elsı évben azt kellett kimunkálni hogyan mőködik hatékonyan hét óvoda együtt. A következı évtıl pedig a gyermeklétszám és a finanszírozás csökkenése miatt ben (két lépcsıben) a Kossuth óvoda, 2003-ban pedig a VI. számú óvoda bezárása okozott traumát szeptemberétıl a Petıfi óvoda is kiválik rendszerünkbıl és alapítványi keretek között mőködik majd tovább. Programunkat most a törvényi elıírásoknak és változásoknak megfelelıen, a szervezeti változásokat figyelembe véve alakítottuk át. A négy óvoda programjába igyekeztünk integrálni megszőntetett óvodák azon programelemeit melyekkel elégedettek voltak a gyerekek, a szülık és a pedagógusok. A Hétszínvirág 2004-ben négy óvoda programja, mely az egykori hét óvoda programjának, nevelési gyakorlatának esszenciája. Bízunk abban, hogy a fenntartó Oroszlány Város Önkormányzata a jövıben is tiszteletben tartja és segíti az óvodák mőködését szakmai sokszínőségének, színvonalának megtartását. Valamennyiünknek azon kell munkálkodnunk, hogy az óvodákban a nevelımunka ne csak töretlen, hanem felfelé ívelı legyen, a ránk bízott kisgyermekek eredményes nevelése érdekében. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hinni. Ha a gyerekek hitelesen élnek Megtanulják mit jelent szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megkeresni a szeretetet a világban (Dorothy Law Holtz: Egy élet a kezedben)

4 1. Az óvoda adatai Az óvoda neve: Oroszlány Város Óvodái Az óvoda fenntartója: Oroszlány Város Önkormányzata 2840 Oroszlány, Rákóczi út 78. tel: 34/ Intézményvezetı neve: Kis Balázsné Intézményvezetı helyettes neve: Kukucska Ferencné Székhelye: Brunszvik Teréz Óvoda 2840 Oroszlány, Bánki Donát út 67. tel.: 34/ Telephelyei: Borbála-telepi Óvoda vezetıje: Katonka Anita 2840 Oroszlány, Radnóti út 1. tel.: 34/ Malomsori Óvoda vezetıje: Kiss Ildikó 2840 Oroszlány, Rákóczi F. út 16. tel.: 34/ Táncsics Mihály Óvoda vezetıje: Benyiczki Ágota 2840 Oroszlány, Mester u. 1. tel.: 34/ A programot benyújtja az intézmény vezetıje és az óvoda nevelıtestülete.

5 2. Bemutatkozás Óvodánk egy olyan nevelési intézmény, amely négy telephelyen lévı óvodával mőködik. Alapelveink, nevelésfilozófiánk azonos. Hirdetjük a gyermekközpontú, otthonos, szeretetteljes óvodai légkört, amelyben minden gyerek számára megtaláljuk azt az utat, mely számára a legmegfelelıbb. Észrevétlenül, természetes egyszerőséggel segítjük ıt ahhoz, hogy megtalálja a helyét a világban, megismerje önmagát és annyi segítséget, valamint optimális feltételt biztosítunk számára, amennyit az adott pillanatban igényel ahhoz, hogy képességeit kibontakoztathassa. Programunk a gyermekek alapvetı tevékenységére, a játékra épít. A Hétszínvirág óvodái a következı nevelési gyakorlatokat tartalmazzák: Borbála-telepi Óvoda: Környezeti nevelés Az óvoda arculata: A természet szeretetére, a környezetkultúra alapjainak megismerésére nevelés. Olyan szokásrendszerek, viselkedési formák kialakítása, melyek segítik a természet és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolat kialakítását. A háromcsoportos óvoda 1980-ban, a város zöldövezetében épült. Brunszvik Teréz Óvoda: Nyitva van az aranykapu Nevelési gyakorlatuk alapja a gyermekközpontúság. Az óvoda nyitottságát, sokszínőségét, az óvodai nevelés fontosságát, hatékonyságát hirdetik. Az óvoda alternatív arculatát a nevelıtestületben tevékenykedı óvónık alakítják ki, hiszen a különbözı pedagógiai módszerek között szabadon választhatnak. A gyermekek és felnıttek kapcsolatát a kölcsönös szeretet és tisztelet érzése jellemzi a volt VI. számú óvoda nevelési gyakorlatának fıbb elemeit integrálták programjukba, melynek alapértéke: a jó óvoda sokkal inkább hasonlít egy jól szervezett többgyerekes családi élethez, mint egy szigorúan megtervezett nevelési intézményhez. A háromhét éves gyermeknek arra az idıszakra, amíg távol van a családjától, szülıpótlóra, a családi élet pótlására van szüksége. A város legnagyobb, tízcsoportos óvodája 1973-ban épült lakótelepi övezetben, jelenleg 9 csoporttal mőködik.

6 Malomsori Óvoda: Játékosan, örömmel Nevelési elvük szeretet és tolerancia. Egyéni fejlettségüknek megfelelıen foglalkoznak gyermekeikkel. Speciális, prevenciós programjukkal felvállalják a halmozottan hátrányos helyzető, sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelését, fejlesztését. A négycsoportos óvoda 1961-ben épült a város fıútvonalainak keresztezıdésétıl nem messze. Táncsics Mihály Óvoda: Az egészséges életmódra nevelés Az óvoda megalakulása óta kiemelt feladatának tekinti az egészséges életmódra nevelést. Céljuk: helyes életmód-minták, életszemlélet, magatartásminták közvetítése, kialakítása. Munkájukban a Lépésrıl-lépésre és az Óvodai nevelés játékkal, mesével programok alapértékei dominálnak. A hatcsoportos óvoda 1986-ban, lakótelepi környezetben épült. 3. Óvodapedagógiánk jellemzıi Alapelveink szeretetteljes, családias, esztétikailag is igényes, biztonságot adó óvodai légkör kialakítása játékközpontú életmód másság elfogadása, tiszteletben tartása nevelésünk eszközei a kíváncsiság, a figyelem, a gondolkodás, a nyugalom a személyes bánásmód alkalmazásával érdekessé tenni a pedagógiai tevékenységet Hagyjátok megérni a gyermekkort a gyermekben (Rousseau) Gyermekképünk Önálló vágyakkal, álmokkal, képességekkel és ismeretekkel rendelkezı, állandó változásban, fejlıdésben lévı ember, aki már elindult valamerre, kezdi birtokba venni saját magát és a körülötte lévı világot. Rádöbben, hogy ı különálló, egyedi és értékes.

7 Él, létezik, cselekszik és közben egyre jobban megismeri lehetıségeit, korlátait és feszegeti azokat. Hajtja az a veleszületett belsı ösztönzı erı, amit egyszerően kíváncsiságnak is nevezhetünk. Minden gyerek egyszeri és megismételhetetlen csoda, a hozzá elvezetı útnak is annak kell lennie Pedagógusképünk Olyan óvodapedagógusok, akikre a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, a szülık tisztelete, a megértı, együtt érzı, elfogadó, a segítıkészséget elıtérbe helyezı gyermekszeretet jellemzı. Nevelıtestületünk szakmailag jól felkészült, pedagógiai megújulásra törekvı nevelık, akik képesek az együttmőködésre, egymás tiszteletére, megbecsülésére. Jellemzı rájuk önképzés, a továbbképzés, a szaktudás megújítására való törekvés. Nevelıtestületünkben a légkör nyugodt, derős. Lehetıséget biztosítunk az önállóságra, a kezdeményezésre. A különbözıségeket, a másságot elfogadjuk tiszteletben tartjuk, az egyéni értékek pozitív irányú megközelítését erısítjük. A különbözı telephelyen lévı óvoda a helyi sajátosságaihoz alkalmazkodva igyekszik minél színesebbé tenni óvodája profilját. Azért vagyok pedagógus, hogy a természet nyers gyémántját szép vigyázattal csiszoljam kristályba. (Németh László) Hagyományrendszerünk hagyományok ápolása, ünnepek, a gyermekek életének jeles napja: születésnap óvodapedagógiai napok rendezvényei városi és megyei szintő szakmai továbbképzések sportnapok, sportprogramok színházi rendezvények és kiállítások látogatása A magyar óvodanevelés ügyét segítı szakmai tevékenységeink, kezdeményezéseink többéves sikeres múltja van az egészséges életmódra nevelés témában a megyei szintő szakmai továbbképzéseknek erdei óvodai táborok szervezése akkreditált 30 órás továbbképzés szervezése és lebonyolítása

8 3. 6. Kiadványok KIS BALÁZSNÉ SZABÓ LÁSZLÓNÉ: Húsz év húsz mese. Győjtemény BENYICZKI ÁGOTA HALÁSZ VALÉRIA: Versek az óvodában. Győjtemény Start-könnyítı módszertani segédanyag (könyv, videokazetta) BARLA-SZABÓ MIKLÓSNÉ: Cigány óvodás gyermekek a családban (Tanulmányok a romológia körébıl X.) Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs SZIGETVÁRINÉ KURTA JOLÁN: Mi a projekt? Óvodai nevelés, 1998/6. SZIGETVÁRINÉ KURTA JOLÁN: Óvodai nevelés a szülık szemével. ( Családi óvoda országos pályázat III. díj) Óvodai nevelés, 1997/5-6. SZIGETVÁRINÉ KURTA JOLÁN: Saját programkészítés, talán így! ( Szabadság rendje országos pályázat II. díj) Óvodai nevelés, 1997/ éves az óvoda. Táncsics Mihály Óvoda jubileumi kiadványa, Erdei Óvoda Alternatív törekvések Magyarországon NÉMETH GYULÁNÉ: Tartásjavító és lábstatikus gyakorlatok. Egészségvédelmi módszervásár. Budapest, Személyi feltételek Az óvoda dolgozói Felsıfokú végzettségő óvodapedagógus Nevelımunkát közvetlenül segítı alkalmazott (dajka, gyermekfelügyelı) Egyéb munkakörben foglalkoztatott (gazdaság, ügyvitel, konyha, karbantartó) Összesen: Jelenleg 46 fı 22 fı 15 fı 83 fı Jelenleg pedagógus munkakörben az alábbi szakirányú végzettségekkel rendelkeznek: pedagógus szakvizsga (óvodavezetıi, szakértıi, tanügyigazgatási területen) gyógypedagógus drámapedagógus fejlesztıpedagógus gyógytornász Összesen: 15 fı 3 fı 1 fı 1 fı 1 fı 21 fı

9 3. 8. Az óvoda tárgyi feltételei: Óvodáink épületei jól szolgálják a gyermekek biztonságos óvodai életét. Udvari lehetıségeink jók. Nagy zöld területek és árnyékot adó fák, bokrok biztosítják az udvaron is a gyermekek jó közérzetét. Környezetünkhöz igazodó természetes anyagból készült ügyességet és mozgást fejlesztı játékszerekkel van berendezve, melyek megfelelnek a korszerő követelményeknek. A játéktevékenység eszközei: a költségvetésbıl minimális összeget tudunk fordítani játékeszközök beszerzésére. Költségvetésen kívüli összegbıl pályázatok, alapítvány, szülıi adomány, szponzori támogatás pótoljuk elsısorban a játékhoz szükséges eszközök bıvítését. Az óvodai tanulás eszközei: a szakmai eszközök beszerzése részben költségvetési keretbıl, többségében pedig költségvetésen kívüli összegbıl történik. Minıségi és mennyiségi bıvítése folyamatos. Az eszközállomány elemzésekor ki kell emelni azokat az óvónık és a dajkák által készített játékokat és eszközöket amelyek segítik nevelımunkánkat. A mese- és szakkönyvellátottságunk megfelelı. Eszközzel jól ellátott terület a mozgás, mozgásos játékok, testnevelés. Eszközzel egy-egy telephelyen gyengébben ellátott terület a játék, játékos tevékenységek. Ezt a tényt befolyásolja a játékok korai elhasználódása, valamint a játékeszközök gyenge minısége. A nevelımunkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke a függelékben található. A program megvalósításához alapvetı tárgyi feltételek általában adottak de karbantartásukra, pótlásukra, bıvítésükre folyamatosan szükség van. 4. Óvodánk alapvetı céljai és feladatai Óvodai nevelésünk célja, hogy a családi nevelést kiegészítve, a városunkban élı, különbözı szociális háttérrel rendelkezı 3-7 éves korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlıdését, gyermeki személyiségük kibontakoztatását elısegítsük.

10 Célunk, hogy elérhetı közelségbe vigyük az ıket körülvevı gazdag világot és alkotó, családias légkörben segítsük önkibontakozásukat úgy, hogy minden gyermek önmaga lehetıségeihez viszonyítva fejlıdjön és testi, szociális, érzelmi, értelmi érettség terén is alkalmassá váljanak az iskolai életre. Óvodánk alapvetı feladatai: egészséges óvodai környezet megteremtése, amelyben alapvetı feladat óvodásaink egyénenként változó testi-lelki szükségleteinek maximális kielégítése az élménygazdag mindennapok megteremtésével olyan gyermekek nevelése, akiket az együttérzés, egymásra figyelés, segítıkészség, egymás elfogadása, a másik iránti tisztelet és szeretet jellemez a gyermek érdeklıdésére, kíváncsiságára, élményvilágára építve olyan változatos tevékenységek biztosítása, amelyek során eljuttatjuk ıket egyéni képességeik optimális határához. A fejlesztés színtere legyen a játék, amelyben a gyermek érezze jól magát, az ismereteket észrevétlenül sajátítsa el. 5. Sajátos feladataink Sajátos nevelési igényő gyermekek ellátása Sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelésének elvei intézményünkben a 23/1997.(VI. 4.) MKM rendelet alapján történik. Alapelveink: - Olyan befogadó környezet kialakítottunk ki, ahol az integrációt elfogadja a gyermek a pedagógus, a dajka és a szülı. - Olyan tárgyi környezet biztosítunk, ahol a sajátos nevelési igényő gyermekek biztonságban nevelkedhetnek. - A sajátos nevelési igényő gyermeket a fejlesztését ne terheljük túl az elvárások igazodnak a fejlıdésük lehetséges üteméhez. - A sérülés arányában a sajátos nevelési igényő gyermekben is kialakítjuk az alkalmazkodó készséget, akaraterıt az önállóságra való törekvést.

11 - Az együttnevelés során a játékban szerzett spontán tanulást, a társakkal való együttmőködést, a kommunikációt, a fejlıdési lehetıségnek hangsúlyozzuk, ami az élményen és mintán alapulva elısegíti a szocializációt. - Nevelıtevékenységünkkel elısegítjük a derős, nyugodt tevékeny érzelmi biztonságot adó óvodai életet, mert ezzel hozzá járulunk, hogy képességeiket jobban ki tudják bontakoztatni. A napi tevékenységek során a fejlıdés mértékének megfelelıen a sikerélmény fokozott biztosítása az integráló környezetben. Célunk: A másságot elfogadó környezet megteremtése, az egészséges és sajátos nevelési igényő gyermekek kommunikációs készségének, részképességeinek fejlesztése, önállóságuknak, alkalmazkodó képességüknek, együttmőködésüknek fejlesztése, a szükséges speciális módszerek, terápiás eljárások alkalmazása a sérült funkciók differenciáltabb mőködésének tudatos fejlesztése érdekében. Feladatunk: - Személyi, tárgyi feltételek biztosítása sérülés specifikusan. - Empatikus magatartás, másság elfogadása és elfogadtatása gyermekekkel, szülıkkel. - Érzelmi élet gazdagítása (élmények, mintakövetés, szocializáció). - Az értelmi képességek területén mutatkozó hiányosságok, eltérések csökkentése, kiegyenlítése. - Pszichikus funkciók, részképességek fejlesztése. - Sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztés differenciált módszerekkel. - Egyéni fejlesztés kétszemélyes kapcsolatban, mikro és makro csoportosan. - A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság szakértıi véleményében meghatározott diagnózis és javaslat alapján készítjük el a fejlesztési tervet. - Együttmőködünk a, Pedagógiai Szakszolgálattal (szakvélemény, kontrollvizsgálatok, tanácsadás). Együttmőködünk a családdal Cigány interkulturális program Óvodánkban a cigányok kisebbségi nevelése magyar nyelven folyik. A csoportok szervezése vegyes, együtt neveljük a cigány és a nem cigány származású gyermekeket. Célunk a gyermekek differenciált fejlesztésén túl az interkulturális nevelés. Tudatosan építünk a cigány kultúra értékeire, hagyományaira. Programunk elkészítésénél a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelveit is figyelembe vettük.

12 Vers, mese Cél: az óvodáskor végére ismerjen, a kisebbség irodalmából származó mondókákat, verseket, meséket. A fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végére: rendelkezzen olyan szókinccsel, hogy szívesen mondja el a mondókákat, verseket, meséket, és ismerje az azokhoz kapcsolódó játékokat. Irodalmi ajánlás: Cigány mondások Rom Som folyóirat évf. BARI KÁROLY: Tőzpiros kígyócska LAKATOS MENYHÉRT: Az öreg fazék titkai, Hosszú éjszakák meséi, A hét szakálas farkas Szalonnafa Varsányi cigány népmesék SZÉCSI MAGDOLNA meséi SZEGİ LÁSZLÓ: Cigány bölcsıdal Ének-zene Cél: a cigány közösségek sajátos elıadási hagyományainak, rögtönzı és újratermelıképességének fejlesztése. A tevékenységek között kapjon szerepet a cigány tánckultúra. A fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végére: tiszta éneklés, az egyéni alkotókészség bátorítása. Cigány dalok stílusos éneklése jellegzetes cigány ritmus az esztam megszólaltatása. Ritmuskeltı eszközök megfelelı használata (ujjpattogtatás, pengetés, kanna, kanál, stb.) lehetıség szerint tánccal egybekötve Rajzolás, kézimunka, vizuális kultúra Cél: kapjon szerepet a sajátos szín és formavilág. Ismerkedjenek meg jellegzetes cigány kézmőves tárgyakkal, ismerjék fel a cigány zászlót, figyeljék meg a cigány népviseletet. A fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végére: fejlıdjön a képi kifejezıképességük, gazdagodjon a tér-forma és szín képzeletük. Fejlıdjön esztétikai érzékenységük. Legyenek fogékonyak a szép iránt.

13 A külsı világ tevékeny megismerése Cél: rendelkezzenek az alapvetı kommunikációs képességekkel. Ismerkedjenek meg a cigány közösség hagyományos ünnepeivel. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: tudja megjeleníteni érzéseit, gondolatait. Legyen információja a saját cigány közösségének az évszakokhoz és a jeles napokhoz főzıdı szokásairól Gyermekvédelem A gyermekvédelmi munkánk törvényi háttere és meghatározója: az 1997 évi XXXI. törvény a Gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról. A törvény biztosítja a gyermekek egészséges testi, lelki, szellemi fejlıdését. Óvodásaink eltérı szociokultúrális környezetbıl kerülnek óvodába, fontos feladatunk az egyéni sorsokkal való törıdés. Célunk: feltárni azokat a körülményeket, amelyek óvodásaink családi helyzetét hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik, prevenció, biztosítani a hátrányos helyzetben lévı gyermekek differenciált fejlesztését Feladatunk: A segítségnyújtás a hátrányok enyhítésére az óvodai keretek közötti kompenzálás biztosítása. Az egyéni bánásmód, a családi nevelés gyermek iránti felelısségének erısítése. A szülıvel való közvetlen viszony kialakítására törekszünk, személyes törıdéssel és fejlesztéssel igyekszünk a gyermek fejlıdését segíteni. A veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet leggyakoribb okai: nevelési hiányok (elhanyagolás, túlkényeztetés) megromlott családi kapcsolatok egészségi, mentális állapot anyagi helyzet, nem megfelelı lakáskörülmények.

14 A megismerés, megfigyelés módjai: családlátogatás, anamnézis, szülıkkel való beszélgetés, állandó kapcsolattartás, kapcsolatfelvétel a bölcsıdékkel, védınıvel, gyermekorvossal konzultáció, a gyermek személyiségének, viselkedésének, játékának megfigyelése A segítségnyújtás módjai: differenciált fejlesztés, egyéni bánásmód tanácsadás a szülık életvezetéséhez tájékoztatás a segélyekhez jutás feltételeirıl közös szabadidıs, egészségvédelmi programok, projektek a családokkal étkezési támogatás szükség esetén intézkedés, kapcsolatfelvétel az illetékes szervekkel, intézményekkel nyitott, segítıkész magatartás A gyermekvédelmi munka minden óvónı feladata, melynek koordinátora a gyermekvédelmi felelıs. A gyermekvédelmi felelıs feladatai: segíti és összehangolja az óvoda pedagógusainak gyermekvédelmi tevékenységét figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változásokat tájékoztatja a szülıket arról, hogy milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel aktív kapcsolatban áll a szülıkkel és a felettes szervekkel nyilvántartásokat vezet intézi a segélyekhez, étkezési támogatáshoz szükséges dokumentumok továbbítását, megırzését minden esetben a gyermekek érdekeit védi, képviseli figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését. A gyermekvédelmi munka fı feladatát a prevenciót, a segítségnyújtás jelenti, amelyre a humánum, a megértés, a támaszadás, a szeretetpótlás jellemzı.

15 6. Az óvodai intézményünk kapcsolatrendszere Az óvodai telephelyek közötti kapcsolat Olyan tartalmas szakmai, emberi kapcsolat kialakítására törekszünk, melynek során megismerhetjük a tagóvodák munkáját. Közös programokon a gyerekek más óvodába járó gyerekekkel találkozhatnak. A kapcsolattartás formái: látogatások, bemutatók, munkaközösségi összejövetelek; továbbképzések; városi rendezvények Óvoda család Minden intézményben arra törekszünk, hogy szülık megelégedésére a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, ápoljuk, védjük, szocializáljuk, neveljük, fejlesszük a gyermekeket. A szülıket nevelıpartnernek tekintjük, ismertetjük velük nevelıi felfogásunkat, programunk célját, feladatát. Minden lehetıséget megragadunk annak érdekében, hogy a családi nevelési eljárásokat, szokásokat megismerjük. Az óvodai nevelés nem lehet eredményes családi megerısítés nélkül, elengedhetetlen az összhangban történı nevelés. A gyermekek egyéni fejlıdésérıl folyamatosan konzultálunk a szülıkkel. Fontosnak tartjuk a hiteles tájékoztatást, a problémaérzékenységet, a tapintatot és az elıre mutató segítséget. Óvodánk nyitott: a szülık igényeinek megfelelıen lehetıséget adunk arra, hogy elızetes megbeszélés alapján bármikor betekintést nyerjenek gyermekeik óvodai életébe. A családdal történı nyílt, ıszinte együttmőködés csak a kölcsönös bizalom talaján valósulhat meg. A szülıknek tapasztalniuk kell, hogy emberi magatartásunkban, szakmai felkészültségünkben egyaránt példamutatók vagyunk.

16 Kapcsolattartás formái: beíratás: az elsı személyes kapcsolat felvétele összevont- és csoport szülıi értekezletek családlátogatások: családi nevelési szokások, megismerése egyéni beszélgetések: egyéni esetmegbeszélések az aktualitásnak megfelelıen, elızetes idıpont egyeztetés után nyitott óvoda: a szülık részvétele az óvodai életben: elızetes megbeszélés alapján a szülı bármikor bemehet a csoportba és megismerheti gyermeke óvodai életét közös ünneplések Óvoda bölcsıde Óvodába lépés elıtt, szeptember elsı hetében a bölcsıdés gyerekek látogatást tesznek az óvodánkba, megismerkednek leendı csoportjukkal, óvó nénijükkel. A gondozónıkkel lehetıségük van egy-egy gyerek személyiségérıl beszélgetni, feljegyzéseikbe bepillantani. A bölcsıde, mint az óvodába lépés elıtti intézményes nevelés színtere, sok információt adhat a gyermek fejlıdésérıl Óvoda iskola Az óvoda-iskola kapcsolatában arra törekszünk, hogy az iskolák megismerjék azt a szándékunkat, hogy a gyermeket egyéni képességeinek megfelelıen úgy neveljük és fejlesztjük, hogy a környezetükben jól eligazodjanak, együttmőködık, kapcsolatteremtık legyenek, és legyenek képesek az iskolai tanulmányok megkezdésére. Fontosnak tartjuk, hogy az átmenetet minél zökkenımentesebbé tegyük. Ennek érdekében folyamatos, rendszeres, hagyományteremtı és megtartó kapcsolatra törekszünk. A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. Az együttmőködés formái: az iskolai nevelıkkel az emberi és szakmai kapcsolatok folyamatok folyamatos ápolása, érdeklıdés egymás munkája, problémái, eredményei iránt kölcsönös látogatások, tapasztalatgyőjtés: az elsı osztályosokat a tanév elején meglátogatjuk az iskolában, az elsı osztályos tanítók pedig a leendı iskolásokat látogatják meg az óvodában

17 szakmai tanácskozások, megbeszélések, elıadások az alsó tagozaton tanító nevelıkkel: olyan pedagógiai, pszichológiai, módszertani témákban, amelyek segíthetik az óvoda iskola átmenet zökkenımentesebb megvalósítását, (pl.: magatartás- és személyiségzavarok, a nehezen kezelhetı gyermekek problematikája, a gyermeki másság kezelése az óvoda- iskola közötti nyelvi szakadékok áthidalásának módjai stb.) szülıi értekezleten való részvétel: a leendı elsı osztályos tanítók tájékoztatják az iskolába készülı gyermekek szüleit pedagógiai elképzelésükrıl, az iskolába lépés teendıirıl a gyermekek látogatása az iskolában: ismerkednek az iskolai környezettel közös rendezvények, az iskolások ajándékmősorral kedveskednek az óvodásoknak Pedagógiai Szakszolgálat A Szakszolgálat nevelési tanácsadást, logopédiai ellátást, korai fejlesztést, tehetséggondozást nyújt a gyermekek számára. A szolgálat pszichológusai, gyógypedagógusai, logopédusai a különbözı részképesség zavarokkal küzdı, beszédhibás, magatartászavaros gyermekek nevelését speciális szakismereteikkel segítik. Fejlettség mérést végeznek a nagycsoportosok körében. Az iskolaérettségi vizsgálatokat a szülık és az óvónık együttes kérése és javaslata alapján végzik el azoknál a gyerekeknél, akiknek iskolaérettsége bizonytalan Óvodánk egyéb kapcsolatai Fenntartóval Kapcsolatunk részben hivatalos, részben pedig támogató, segítı jellegő. Problémáink megoldását az együttmőködés jellemzi. Formái: az óvodavezetı folyamatos napi kapcsolata az önkormányzat Humán szolgáltatások irodájának vezetıjével óvodavezetı folyamatos tájékoztatója, napi kapcsolata élı, telefon, levél az óvodákkal az önkormányzat Mővelıdési Oktatási és Sportbizottság munkájában való részvétel az óvodavezetı által

18 az óvodavezetı részvétele az óvodai életet érintı témákban a képviselıtestületi üléseken, így közvetlen az óvoda képviselete és az információáramlás Komárom-Esztergom megyei Cigányönkormányzat képviselıivel Folyamatos kapcsolattartás Közmővelıdési intézményekkel: Folyamatos és hagyományteremtı kapcsolatra törekszünk, rendszeres konzultációkat szervezünk. Formái: színházlátogatások, kiállítások látogatása gyermekmősorok közös programok szervezése könyvtárlátogatások: gyermekfoglalkozások Egészségügy, gyermek és ifjúságvédı szervekkel: Védını, orvos, fogorvos, Gyermekjóléti szolgálat, Családsegítı szolgálat, Gyámhivatal Formái: alkalmanként esetmegbeszélések évente orvosi vizsgálat minden csoportban tanköteles korú gyermekek részére iskola alkalmassági vizsgálat Szakmai szervezetekkel: Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (országos) Magyar Óvodapedagógiai Egyesület Oroszlányi Köre Komárom-Esztergom megyei Pedagógiai Intézet Folyamatosan figyelemmel kísérjük a felkínált szakmai képzéseket, programokat és érdeklıdésünknek, illetve a programunk megkívánta fejlesztési lehetıségeknek megfelelıen részt veszünk azokon. Szakmai tevékenységünk fejlesztése, megújulása érdekében igénybe vesszük segítségüket. A megye óvodáival való kapcsolataink pozitív kisugárzással lehetnek mindennapi nevelımunkánkra.

19 Hagyományteremtı kapcsolat kialakítását kezdeményezzük: környezetvédelmi szervezetekkel zeneiskolával, zeneiskolásokkal, alkotó mővészekkel. 7. Munkaközösségeink A munkaközösségeket a nevelıtestület hozta létre. Óvónıink többsége legalább egy munkaközösség tagja. A munkaközösségek mőködése elıre elkészített, majd a tagok által elfogadott munkaterv szerint folyik. A munkaterv végrehajtásáért a munkaközösség vezetıje felel A munkaközösség vezetıt az óvodavezetı határozatlan ideig bízza meg a feladatok ellátásával. A munkaközösségek az óvodában folyó szakmai munka folyamatos megújulásának az alapjait teremtik meg, erısítik a telephelyek között a személyes és szakmai kapcsolatokat, bepillantást engednek más csoportok, más módszerek, más egyéniségek mindennapjaiba Anyanyelvi, báb és barkács munkaközösség A munkaközösségben tevékenykedı óvónık felismerték a báb komplex fejlesztı hatását, és keresik annak lehetıségeit, hogy a báb minél többször jelenjen meg a napi óvodai életben. Bábokat készítenek együtt, vagy a gyerekekkel; bábjátékot játszanak. A báb és az anyanyelv összekapcsolásával növelni szeretnék a gyerekek mesealkotó kedvét, beszédkedvét, párbeszédkészségét. Sokféle technikát sajátítanak el, melyek segítségével a legkülönbözıbb anyagokból készülhet játék, báb. Vizuális jellegő, bábjátszó, dramatikus, anyanyelvi továbbképzéseken vesznek részt, és az itt szerzett ismereteiket munkájukban hasznosítják. A kiemelkedı tehetségő gyerekeknek csoportközi tevékenységeket szerveznek. Megismertetik a gyerekeket a számukra még ismeretlen eszközök használatával. Győjtik a szép, esztétikus gyermek- és óvónıi munkákat és kiállításon mutatják be, valamint pályázatokra küldik ıket. Ünnepnapokon óvónıi bábelıadással kedveskednek a gyerekeknek. Győjtik terményeket, dobozokat, flakonokat, papírokat és a bábkészítéshez felhasználják.

20 Vizsgálják a bábok szerepét a beszédjavításban, a gyermekek szorongásainak feloldásában. Figyelemmel kísérik a logopédiára járó gyermekek fejlıdését. Munkadélutánokat szerveznek, melyekre vizuális mentorokat, mővészeket, logopédusokat is meghívnak. Ügyelnek óvodai környezetünk esztétikusságára Ének-zene és néptánc munkaközösség A munkaközösség célja az ének-zene megszerettetése a gyerekekkel. Annak érdekében, hogy tagjai ezt meg tudják valósítani, elsısorban a saját zenei mővelésükre kell gondot fordítaniuk. Az óvónık hangjuknak csiszolását, hangszertudásuk folyamatos gyakorlását alapvetı feladatunknak tekintik, hiszen ez kedvezıen hat a csoportokban folyó munkára is. Ahol énekszó van, ott boldogság van. mondta Kodály, s valóban a tevékenységek közben énekelgetı óvónı példája hamar utánzásra talál a gyerekek körében, a zajongókat lehalkítja, derős légkört teremt a csoportban. Az óvónınek tehát a dal és népdalkincs gazdag tárházával kell rendelkeznie, hogy az aktuálisat, a gyermekek hangulatához illıt énekelhesse. Ismereteit ebben a munkaközösségben felfrissítheti, bıvítheti. Módszertani kérdésekkel, az elvégzett munka értékelésével, egyéni és közös problémákkal is foglalkoznak. Keresik a zenei alkotókészség fejlesztésének, a ritmus és hallásfejlesztésnek foglalkozásokon kívüli lehetıségeit. Elkészítik a zenei képességfejlesztés foglalkozásokra lebontott feladatait. Részt vesznek az ének-zenei továbbképzéseken és tapasztalataikat megosztják a nevelıtestület többi tagjával is. Felmérik a csoportokban a tehetséges gyerekeket és a zeneóvodába irányítják. Keresik az óvodai néptánc oktatás lehetıségeit. A gyermekdalok és a ritmikus mondókák beszédfejlesztı hatását elemezve keresik a kapcsolatot az anyanyelvvel és az irodalmi neveléssel. 8. Pedagógiai munkánk tervezése, elemzése Célja, hogy segítse a csoport életének megszervezését, a nevelési folyamatban résztvevık és a közöttük lévı kapcsolatok fejlıdését, harmóniát teremtsen a különbözı fejlesztési területek között, és biztosítsa az egyensúlyt, a pedagógus célja, a szülı elvárásai és a gyerek vágyai között.

21 A tervezés elengedhetetlen feltétele, hogy a gyerekek fejlıdését, önfejlıdését tudatosan segíthessük, életüket úgy szervezhessük, hogy az optimális körülmények biztosítva legyenek az önálló tevékenykedéshez és az alkotáshoz. A tervnek figyelembe kell vennie a gyerek szükségleteit, személyes érdeklıdését. A terveinkhez viszonyítva elemezhetı, értékelhetı a gyermek fejlettségi szintje és az óvoda nevelési céljainak megfelelı munka. A helyi eltéréseket, az egyéni lehetıségeket és elképzeléseket figyelembe véve, nem lehet mindenhol egységes, mindenki által használható tervezési formát vagy tartalmat kidolgozni. Mindenki saját maga kell, hogy ezt kialakítsa, mert ezzel segítheti, könnyítheti meg saját munkáját. A programhoz a következı szakmai dokumentumok elkészítését javasoljuk, melyek segítik az ellenırzést, elemzést, értékelést (ajánlás): az óvodavezetı éves pedagógiai, mőködési terve a csoportban dolgozó óvodapedagógusok éves terve (hálóterv, ami azt jelenti, hogy bármikor, bárhol bıvíthetı és szőkíthetı). A csoport éves tervének egyik fontos jellemzıje, hogy a természet változásaira, az ünnepekre, a hagyományokra, a közvetlen környezet eseményeire épül. a gyermekcsoport nevelési-fejlesztési programja. Hagyományosan a csoportnaplóban kerül megtervezésre és értékelésre. A tervezés és értékelés a közösen kialakított és elfogadott csoportnapló vezetésének szabályai szerint történik. Gyermektükör a gyermek személyi dossziéja. Tartalma (ajánlás): anamnézis, megfigyelılap, egészségügyi törzslap, gyermekmunkák, pedagógiai szakszolgálat vizsgálati eredményei. 9. Óvodánk ellenırzési, értékelési rendszere A pedagógiai munka ellenırzése, értékelése A szakmai munka és mőködés ellenırzését az óvodavezetı végzi a Pedagógiai-mőködési éves munkaterv mellékletében kidolgozott ellenırzési terv szerint.

22 A vezetı olyan ellenırzést végez, mely minden dolgozót érint és mozgósít az ellenırzési folyamatban. Az ellenırzés teljes folyamata nyitott és mindenki számára megismerhetı. Az ellenırzés és értékelés célja a pedagógiai gyakorlat segítése és fejlesztése. Területei: dokumentumok a nevelımunka feltételei pedagógiai gyakorlat helyi nevelési program megvalósulása, a sikerkritériumok Az óvoda pedagógiai munkájáért az óvoda vezetıje a felelıs, tehát az ellenırzés és értékelés is elsısorban az ı feladata. Az óvodavezetı helyettes, és a telephelyeken lévı óvodavezetı helyettesek, a munkaközösség-vezetık pedagógiai, szervezési és mőködtetési feladatait a Szervezeti és Mőködési Szabályzat, a belsı ellenırzés rendszerét a Belsı ellenırzési szabályzat rögzíti. A pedagógiai gyakorlat ellenırzése két szinten történik: a gyermek fejlettségének értékelése és az óvónıi gyakorlati munka szintjén A gyermekcsoport fejlettségének értékelése az egyéni megfigyelések eredményeinek és az egyéni munkák áttekintése után közös konzultációval történik. Az ellenırzés a tanév folyamán elıre ütemezetten történik. A gyakorlati munka elemzése során elsıdleges szempont az önálló munka tiszteletben tartása, a módszertani szabadság biztosítása, a pozitív megerısítés, az elfogadott elvek számonkérése. Az óvónık pedagógiai munkájának ellenırzésére azért van szükség, hogy munkájuk értékelésével tisztában legyenek, megırizzék a megújulás képességét, innovációjuk szakmai kontroll segítségével fejlıdjön. Év végén összegzı értékelés készül. Az egész óvodát érintı folyamatokban kiemelt jelentıségő a kimenet, az iskolába lépés valamint a szokás- és szabályrendszer, a normák szorosabb ellenırzése, értékelése A helyi nevelési program ellenırzése, értékelése A program sikerkritériumát a cél és feladatrendszer, valamint a Fejlıdés várható eredménye az óvodáskor végén címmel kiemelt programelem jelenti.

23 A program ellenırzésében és értékelésében a vezetı óvónı irányításával valamennyi óvónı részt vesz. Programellenırzés, programfejlesztés a folyamatosan és ütemezetten történik a MIPben meghatározott idıpontok és területek szerint. Az értékelés a sikerkritériumok figyelembe vételével történik. Célja a hatékonyság, a minıségjavítás, az önképzés és továbbképzés tudatos tervezése. Az elemzésben, értékelésben segíthet a szaktanácsadó és szakértı.

24 A Brunszvik Teréz Óvoda nevelési gyakorlata

25 Az óvoda adatai Az óvoda hivatalos elnevezése: Oroszlány Város Óvodái, Brunszvik Teréz Óvoda Az óvoda címe, telefonszáma: 2840 Oroszlány, Bánki Donát út 67. tel Az óvoda fenntartója, címe: Oroszlány Város Önkormányzata, 2840 Oroszlány, Rákóczi út 78., Polgármesteri Hivatal Az óvodai csoportok száma: 10 Nyitva van az aranykapu Bevezetı Óvodánk 1973-ban nyitotta ki kapuját. Nyitva áll az aranykapu itt: - a gyerekek elıtt, bejöhet körülnézni, ismerkedni óvodáskora elıtt is, visszavárjuk beszélgetni óvodáskora után is - a szülık elıtt, hiszen a nap bármely szakában hozhatja, megnézheti, elviheti gyermekét. Megválaszthatja gyermeke csoportösszetételét, óvónıjét. Partnerként kezelik a különbözı nevelési feladatok megvalósításakor, szervezési feladatokban. Lehet ötlete, kérdése, véleménye. - a pedagógusok elıtt, hiszen ez a nyitottság teret ad az új módszerek kipróbálásának. Lehetıségük van az egyéniségükhöz illı, képességeiknek megfelelı továbbképzésre, önképzésre. A Brunszvik óvoda a város legnagyobb óvodája. Tíz csoportjában húsz képzett óvónı foglalkozik a gyerekekkel. Óvodapedagógusainkat mindig is az egymás munkája iránti tisztelet és érdeklıdés jellemezte. A szakmai kérdések adott szituációban történı megbeszélése; új, a gyermekek életkorához és a helyi sajátosságokhoz jobban alkalmazkodó eljárások adaptálása, alakítása; a különbözı nevelési módszerek hatékonyságának vizsgálata ekkora nevelıtestületben mindig könnyebben megvalósítható.

26 Helyi programunkat magunk készítettük el. Nevelési gyakorlatunk pedagógiai alapja a gyermekközpontúság. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épül, az óvoda (mint nevelési szintér) hagyományosan kialakult funkcióinak, szerepének, nevelési rendszerének hatékonyságát, egyediségét hirdeti. Az óvoda alternatív arculatát a nevelıtestületben tevékenykedı óvónık alakítják ki, hiszen a különbözı pedagógiai módszerek között szabadon választhatnak tól a VI. számú óvoda megszőnt és két csoportja a mi óvodánkba került. A szülık és pedagógusok kívánsága volt, hogy programjukat tovább folytathassák. Gyermekközpontú szemléletünktıl, nevelési gyakorlatunktól és módszereinktıl nem áll távol programjuk. Nevelési gyakorlatuk röviden összefoglalása: A kisgyermeket körülöleli egy családias légkörő óvoda, ahol elsısorban játszik, és a játékán keresztül jut el a környezı világ megismeréséhez, miközben énekel, verset mond, mesét hallgat, számol, tornázik, rajzol, fest, barkácsol, kirándul, süt-fız, tehát indirekt módon tanul. Önmagát bizonyos fokig ellátja, segít a felnıtteknek, így munkát is végez. Mi óvónık pedagógiai, pszichológiai tudatossággal biztosítjuk a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítését: az egészséges életmódot, érzelmi, értelmi nevelést, szocializációt. A Családi óvoda nevelési gyakorlatának jól bevált, markáns elemeit programfejlesztésként próbáltuk beépíteni, integrálni az immáron közös nevelési gyakorlatunkba. Brunszvik Óvoda nevelıi A Brunszvik Óvoda nevelési rendszerének ábrája Az egészséges életmód alakítása Tervezés

27 Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Tevékenységek Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Környezet Megvalósítás: az óvónık által választott módszerek, eszközök, az óvoda szervezeti keretei, formái Nevelési feladatai A Brunszvik Óvoda célja A fejlıdés várható eredménye óvodáskor végére 1. Helyzetkép A Brunszvik Teréz Óvoda Oroszlány legnagyobb óvodája. Az óvoda épülete a város lakótelepi részén helyezkedik el. Tíz csoportszobával, jól felszerelt tornateremmel, korszerő fızıkonyhával

28 és kiszolgáló helységekkel rendelkezik. Az épületet nagy, sok mozgásra lehetıséget nyújtó óvodakert veszi körül. A csúszdák, babaházak, mászókák, focipályák, hinták a medence és a homokozók változatos mozgási és játék lehetıségeket biztosítanak. Csoportjai vegyes és homogén életszervezésőek. A környezetünkben élı családok átlagos anyagi körülmények között, összkomfortos lakásokban élnek. A szülık iskolázottsága eltérı: az általános iskolától az egyetemi végzettségig mindenféle elıfordul. A nagyszülık többsége még aktívan dolgozik, nem érte el a nyugdíjkorhatárt, így kevesebb segítséget tud nyújtani a gyermeknevelésben. Azokban a családokban, ahol mindkét szülı dolgozik, a kisgyerek naponta legalább nyolc órát tölt az óvodában. A gyerekekkel való együttlétre kevesebb idejük jut, de tapasztalataink szerint intenzívebben élik meg azt. A társadalmunkban lezajlott negatív változások városunkba is begyőrőztek, fokozódik a munkanélküliség, megkezdıdött a középréteg elszegényedése. Az ilyen családokban nevelkedı kisgyerekeknek a nevelésében az óvodánk hatékony segítséget tud nyújtani a gyermekvédelmi programja segítségével. Nevelıtestületünk 20 óvónıbıl (akik felsıfokú végzettségőek, 4 fı szakvizsgával egyenértékő képesítést szerzett, további három óvónı folytat ilyen irányú tanulmányokat) áll. Pedagógusaink korai fejlesztésre irányuló szakképzésen, tartásjavító testnevelési tanfolyamon, környezetismereti és védelmi kurzuson, vizuális, ének és pedagógiai módszereket megismertetı elıadásokon vettek részt. A program beindítása után a szakvizsgáról szóló törvény értelmében hétévenként legalább 120 órás továbbképzésen kell részt vennie minden óvónınek. Fokozatosan, a továbbképzési programot és a beiskolázási tervet figyelembe véve azt szeretnénk, ha óvodánkból minél többen vállalkoznának a szakvizsga megszerzésére. A szorosan vett szakmai továbbképzések mellett ma már szükséges intézményértékelési, szervezetfejlesztési, minıségbiztosítási, számítástechnikai, uniós ismeretekkel is rendelkezni. Ezen ismeretek elsajátítását is lehetıségeinkhez mérten ösztönözni fogjuk. Nevelımunkánkat jól képzett dajkák segítik mind a nevelési mind szervezési feladatok megoldásában. Minél tökéletesebb a gyermeket körülvevı környezet, annál kevesebb óvónıi beavatkozásra van szükség. Olyan környezetet igyekszünk teremteni, ahol a gyerekek jól érzik magukat. A térelválasztókkal kialakított kuckókat, babaszobákat örömmel használják a gyerekek.

29 Minden játék, berendezés alapvetı ismérvének a gyerekléptékőségnek, biztonságosságnak, használhatóságnak, tisztíthatóságnak, esztétikusságnak, természetes alapanyagúságnak kell lennie. A gyermekek mindennapi tevékenységeihez szükséges eszközöket, játékokat a fenntartó által biztosított költségvetési keret felhasználásával, a szülık önkéntes támogatásával, a Brunszvik Óvodásokért Alapítvány segítségével, és a különbözı pályázatokon nyert pénzeszközökkel teremtjük elı. Jelenleg a harmincegy éves épület folyamatos karbantartása az állagmegóvás szintjéig tud eljutni. 2. Nevelésfilozófiánk Te és én kapcsolatban élünk; ez nekem értékes, és szeretném fenntartani. Mindemellett mindketten külön személyek vagyunk, ki-ki a maga egyéni igényeivel és azzal a jogával, hogy megpróbálja kielégíteni ezeket az igényeit. (...) Tisztelem az igényeidet, de tisztelnem kell a sajátjaimat is. Ezért hát igyekezzünk mindig olyan megoldást találni, mely mindkettınk számára elfogadható. Ha így teszünk, teljesülnek kívánságaid, de teljesülnek az enyémek ugyanígy senki sem vesztes, mindketten nyerünk. Így pedig igényeid kielégítése révén, fejlıdhetsz, növekedhetsz tovább, mint önálló személy, és ugyanúgy én is. Kapcsolatunk így mindig egészséges lehet, hiszen kölcsönösen kielégítı. Mindketten azzá válhatunk, amire bensınkbıl képesek vagyunk, és továbbra is kölcsönös tisztelet és szeretet érzésével viszonyulhatunk egymáshoz, barátságban és békében. (Thomas Gordon) 3. Óvodapedagógiai kódexünk - A csoportban nyugodt, szeretetteljes légkör uralkodjon. - Stabil szokásrendszer építésére kell törekedni. - Pedagógiai munkáját mindenki a tıle telhetı maximális színvonalon végezze.

30 - Fı nevelési módszer a pozitív példa kiemelése, a gyermek buzdítása, dicsérete. - Az óvodapedagógus nagy türelemmel bír, kivár. - Arcán tükrözıdik, hogy együtt érez a gyerekkel, ha siker vagy bánat éri. - Tervezése laza, rugalmas, kitöltésre váró keret, amelybe bıven beleférnek a rögtönzések, a váratlan ötletek, gyermeki kívánságok. - Mindenre legyen idı. - Az óvodapedagógus elsısorban önmagát nevelje, mővelje. - Nemes önbizalommal végezze a pedagógiai munkát, így lehet megnyerni a szülık bizalmát, segítıkészségét. - Kreatív légkör fejlesztése, ahol érték a másság, ha a gyerekért történik. - Mindent, amit betervez, az óvónı maga is örömmel végzi, mert a gyerek nemcsak tevékenységet, hanem a tevékenységhez való viszonyt is utánozza. 4. Tartalmi, módszertani és szervezeti jellemzık Nevelıtestületünk azt vallja, hogy a jó óvoda inkább hasonlít egy jól szervezett több gyerekes családi élethez, mint egy szigorúan megtervezett nevelési intézményhez. A 3-7 éves gyermeknek arra az idıszakra, amíg távol van a családjától, szülıpótlóra, és a családi légkör pótlására van szüksége. Egyetértünk Vekerdy Tamás pszichológus megfogalmazásával, amikor azt mondja az óvoda szociális anyaöl. Nagyon fontos leszögezni, hogy óvodánk nem akarja és nem is tudja átvállalni a család funkcióját, sıt közvetett úton annak erısítésén fáradozik maga is. A család szocializációs hatása nem pótolható, hiszen a családtagok kívánatos szeretetteljes kötıdéseit az óvoda nem helyettesítheti! Kötetlenség: Amely azt jelenti, hogy a gyermek dönti el, hogy játék folyamatából mikor, meddig kíván egy-egy tevékenységbe bekapcsolódni, illetve kiválni. Élettani szükségleteinek idıpontját, idıtartamát nem a felnıtt határozza meg.

31 Van sok egyéni és közös munkavégzés, amelyet mindig követ, az értékelés számos formája. (Önértékelés, egymás értékelése, óvónı értékel.) Van sok egyéni kezdeményezés és sok én megint azt szeretném gyakorlás. Van sok, eszközzel is motivált szabad mozgási lehetıség. A szabad óvoda A gyerek attól boldog, hogy az ıáltala választott dolgokban vehet részt. A szabadság abban van, hogy választhat. Nem azt hallja gyakran, hogy mit nem szabad, hanem azt, hogy mi mindent csinálhat. A lehetıségek kapuját kitárjuk, a variációs lehetıségeket is. Azt azonban tudniuk kell a gyerekeknek, hogy nem létezik totális korlátlan szabadság. A 3-7 éves gyermeknek elsısorban joga van és nem kötelessége Például joga van: hogy olyannak fogadják el, amilyen, hogy biztonságban érezze magát, hogy környezete esztétikus legyen. Joga van a términimumhoz, a zavartalan játékhoz, az elevenséghez és a nyugalomhoz, a csendhez és a hangoskodáshoz. Hogy türelmesen meghallgassák, hogy buta kis kérdéseire igaz, kielégítı választ kapjon. Élet közeliség Amilyen élményt hoz a gyermek, azt az élményt hagyja az óvónı kiteljesedni, ha a gyerek vagy a gyerekek igénylik. Az átélt élmény tapasztalatszerzés. A kiteljesedés: az ismétlés, a megszilárdítás, a gyakorlás tehát a tanulás. Természet közeliség Megszaporodtak az óvodán kívüli élménygyőjtések. Ez az ismeretszerzés a tanulás elsı fázisa. Gyakoriak a hátizsákos kirándulások minden évszakban. Ezt követi a látottak, illetve a termények feldolgozása, a valóságos sütés-fızés. A programokhoz kapcsolódik a vizuális nevelés, az ének-zene, a matematika. Direkt módon nincs tanulás, mert ez a korosztály még nem alkalmas rá. Ezért kevés a frontális tevékenység. Ismeret kell a gyermeknek, de nem közvetítés, hanem a felfedezés, tapasztalás, láttatás útján, természetes körülmények között. 5. A Brunszvik Óvoda nevelési céljai és feladatai A Brunszvik Óvoda nevelıtestülete a gyermekközpontú óvodai nevelés megvalósítását tőzte ki céljául. Az óvodás gyermekek életkori sajátosságainak, érésének figyelemben tartásával a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszik. Érdeklıdı, minden iránt fogékony, nyitott, boldog gyerekeket kíván nevelni. Mindezt olyan családias légkörő kortárs közösségben

32 élje, ahol sok játékkal, örömmel, vidámsággal tele éveket tölt s majdan felnıtt korában jólesı érzéssel, gondoljon vissza óvodás éveire. Nevelési feladatunk, hogy építsünk a gyermek önállóságára; a csoportokban a bizalom és a biztonság légköre uralkodjon; a felnıttek és a gyerekek között legyen partnerkapcsolat; az együttmőködı közösségben építsünk a közösség segítı erejére. Teremtsünk lehetıséget a gyermeknek, hogy a benne rejlı adottságokat kibontakoztathassa; adjunk szabad utat természetes lelkesedésének; támogassuk abban, hogy megtalálja helyét közvetlen környezetében, ha kell annak átalakításával is. Teremtsünk olyan feltételeket, melyeken keresztül a gyermekek egyéni tapasztalatszerzését közvetlen módon befolyásolhatjuk. Óvodánkban folyó nevelımunka képi megjelenítése: 6. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmód alakítása kiemelt feladatunk. Az egészséget egész-ség -ként értelmezzük, vagyis a testi és lelki szükségletek egységét hirdetjük. A test egészségét a gondozás szolgálja. A gondozás olyan szükségleteket elégít ki, amelyek elısegítik a növekedést, fejlıdést, hozzájárulnak a gyermek egészségének megırzéséhez, a jó közérzetéhez, megteremtik a nevelési hatások kedvezı érvényesülésének feltételeit.

33 A gyermekek növekedése, fejlıdése új életfolyamatok megindulása és tökéletesedése. Mindkét folyamat biológiailag meghatározott, a környezeti tényezık azonban segíthetik, vagy lassíthatják az öröklött tulajdonságok kibontakozását. Óvodánkban tudatosan alakítjuk környezetünket úgy, hogy a gyermekek egészségét, biztonságát szolgálják. Céljaink megvalósításához szükséges, hogy jó kapcsolatot tartsunk a családokkal, hiszen a szokások kialakítását ık már elkezdték, s ezeknek összhangban kell lenni napi gyakorlatunkkal. A kialakított készségek, jártasságok az óvodában megerısítést kaphatnak, s így hatékonyabbá teszik a prevenciót. Az új szokások megismertetéséhez nélkülözhetetlen a felnıttek gondoskodó szeretete, az érzelmi biztonság, mely átsegíti a gyereket az önkiszolgálás bonyolult rendszerén. A gondozás különbözı területein minden gyerek annyi idıt tölthet el amennyire valójában szüksége, van. A napirenden belüli idıkeretekhez alkalmazkodva az egyéni szükségleteit akkor elégíti ki segítséggel, vagy önállóan amikor és ameddig igényli. Az óvónık és a dajka akkor segítik, amikor a gyermek ezt kéri, vagy ha úgy látjuk, szükség van erre. A segítés mértéke természetesen egyénenként differenciált. Az öltözködést és testápolást kisebb csoportokban is végezhetik, így könnyebb az egyénenkénti szokásalakítás Helyes életritmus Az óvodában a rugalmas napirend szolgálja az egyéni differenciált fejlesztést, a tevékenységek kényszermentességét, az egyéni biológiai ritmus követését, a játék védelmét hiszen minden a játékban zajlik. Az idıkereteket rugalmasan kezeljük. Nyugodt, kiegyensúlyozott tempóhoz a folyamatosságban ismétlıdı tevékenységek meglétére (étkezések, levegızés, pihenés stb.) ügyelünk Pihenés, alvás A gyermekek fejlıdését segíti, ha életkorának megfelelıen elegendı idıt tölt alvással, pihenéssel. Óvodánk hajnali öt órakor nyit, a korán érkezı gyerekeket lefektetjük. A pihenés alatt az óvónı a gyermekek között tartózkodik. Gyermekeink alvásigényüknek megfelelıen kevesebbet vagy többet alszanak. Az alvás elıtt a szoros, meleg ruhadarabokat levesszük a gyerekekrıl szabaddá téve vérkeringésüket. Néhány csoportban, pizsamában alszanak a gyerekek. A délutáni pihenıidı végén felkelhetnek vagy

34 esetleg késıbb, amikor maguktól felébrednek. A hazulról hozott anyapótló tárgyak mellett méltányoljuk az egyéni alvási szokásokat (pl. kispárna használatát) Táplálkozás, étkezés A gyermekek egyéni ízlését elfogadjuk, de ösztönözzük ıket arra, hogy új ételeket is megkóstoljanak, minél több nyers zöldséget és gyümölcsöt egyenek. Az étkezések és a nap folyamán bármikor, bármennyi folyadékot ihatnak. Ügyelünk az esztétikus terítésre, figyelemmel kísérjük az étkezési szokások elsajátításának egyéni ütemét Öltözködés Az öltözködés a test védelmét szolgálja, de eszköze az ízlésformálásnak is. Csak a megfelelı ruhában érzi jól magát a gyermek. Ebben jó a vérkeringése, szabadon mozoghat benne, könnyen le és felveheti, jó lenni benne, mert tetszik neki. Mindezek figyelemben tartásával réteges öltöztetésre, váltóruha használatára kérjük a szülıket Testápolás, tisztálkodás A testápolás során kialakul a gyermek tisztaságigénye. A felnıtt és gyerek közötti partnerkapcsolat az önkiszolgáláshoz szükséges készségek, szokások kialakítását nagymértékben segíti. Helyes, rendszeres végzésére szoktatás az egészség megırzése érdekében elengedhetetlen Mozgás A gyermekek mozgásigénye eltérı. Számukra a mozgás a pihenés egyik formája is lehet, s a nap során a különbözı nyugalmi állapottal járó elfoglaltságok között kell, hogy legyen módjuk mozgásra is. Célunk mozgásigényüket fejleszteni, kielégíteni Edzés A szabadban is mindig sok fajta, vidám tevékenységet, játékot szervezünk. Ha az idıjárás engedi, akkor az uzsonnát, a tevékenységeket is a szabadban oldjuk meg biztosítva ezzel a nap, a levegı edzı hatását.