III./4. A gerinc gyulladásos folyamatai

Átírás

1 III./4. A gerinc gyulladásos folyamatai Bevezetés Az egészséges csont rendkívül ellenálló a fertőzéseknek. A fertőzés kialakulásában többnyire valamilyen más tényező pl. nagymennyiségű kórokozóval való közvetlen érintkezés (nyílt törés, műtét), vagy a szervezet általános, vagy lokális védekezőképessége csökkenése nyomán léphet fel. III./4.1. Definíció A csigolyák bakteriális, gennykeltő kórokozók általi súlyos destrukcióval járó megbetegedése, mely a kórokozók milyenségétől függően a járhat viharos lefolyással, magas lázzal kísért életveszélyes állapottal, de időnként kezdődhet bizonytalan tünetekkel is. A gerinc felépítéséből eredően, a a corticalis csontállománnyal körülvett csigolya testek és az intervertebralis discusok képezik a gyulladás célszerveit. A gyógyulás csaknem minden esetben blokkcsigolyák képződésével megy végbe. III./4.2. Spondylitis tuberculosa A csigolyák tuberculoticus megbetegdése, akár más csont érintettség, más extrapulmonalis megbetegedéssel (nyirokcsomó, urogenitalis, meningitis) együtt a jól megszervezett tüdőgondozói hálózat munkájának eredményeként a XX. század második felében már nem súlyos népbetegség. Mégis az elmúlt évek elsősorban kedvezőtlen szociális változásai ismét, ahogy világszerte megfigyelhető, a tbc-s betegek számának emelkedését eredményezte. III./ Előfordulása A 2000-ben megjelent adatok alapján hazánkban a tbc incidenciája 36 százezrelék. Csontízületi érintettség (korábbi adatok alapján) évi / év. A csontízületi tuberculosis leggyakrabban a csigolyákban fordul elő. Az elmúlt években a fejlett, preventív rendszerrel is rendelkező országokban is gyakoribbá váltak a pulmonalis tbc-s megbetegedések, ezzel együtt az extrapulmonalis szövődmények is gyakoribbá váltak, a megbetegedések előfordulása az idősebb életkor felé tolódott. III./ Etiopatológia A csontízületi tuberculosis kórokozója az 1882-ben Koch Róbert által felfedezett Mycobacterium tuberculosis (Koch-bacilus ). Az esetek 90%-ában a tüdőben elszaporodó baktériumok hozzák létre a primer gócot, és a regionális nyirokcsomókkal együtt létrehozva a primer komplexust. Haematogen szórás következtében a szervezet más részeit is megbetegítik ( csont, urogenitalis rendszer). A tbc-baktérium gümős sarjadzást és sajtós nekrózist idéznek elő, mely erősen destruktív elváltozást idéz elő a csontban. A kórokozók human vagy bovin típusok is lehetnek, mely a betegség lefolyását tekintve nem jelent különbséget. Típusosan a csigolyatest elülső szélénél jelentkezik, a porckorong már a korai szakban is érintett. A porckorong teljes destructiója után a folyamat elpusztítja a szomszédos csigolyák zárólemezeit. A csigolyatest részleges pusztulása, üregek, sequesterek kialakulása miatt a meggyengült két szomszédos csigolya egymásba roppan és kialakul a gibbus. Gyakori folyamat a tályogképződés (abscessus frigidus). A háti szakaszon a genny a gerincet orsóalakban körülveszi abscessus formájában, néha a bordák között sipolyként a felszínre törve. Az alsóháti és az ágyéki szakaszon, ha tályog képződik a m. psoas rostjai között (psoas tályog)

2 süllyed caudal felé, az ingunalis régióban, vagy a combon sipolyként a felszínre törhet. A súlyos csigolyadestructióból kialakuló tályog, sequester, gibbus képződés gerincvelői kompressziós tüneteket, paraplegiát okozhat. A neurológiai károsodás mechanikai kompresszióra, de a folyamat által kiváltott toxicus vascularis károsodásra is utalhat. III./ Klinikai tünetek A betegség bizonytalan tünetekkel kezdődik (subfebrilitás, fáradékonyság). Terhelésre fokozódó fájdalom az érintett szakaszon. A gerincmozgások minden irányban korlátozottak, a védekező izomspasmus miatt az érintett szakasz merev, ezért a gerincmozgásokat más mozgásokkal próbálja a beteg segíteni ( pl. combjára támaszkodva tehermentesíti a gerincet). Az érintett szakasz processus spinosusai nyomásérzékenyek, a folyamat progressziójakor kialakult gibbus szöglettörésként látható a gerincen, esetleg a felszín felé törő süllyedéses tályog tapintható. A laboratóriumi tünetek között emelkedett vörösvérsejt- süllyedés, a vérképben lymphocytosis található. Neurológiai tünet, elsősorban paraplégia azonnali beavatkozást ígényel. III./ Radiológiai tünetek Első tünetként a csigolyaközti rés beszűkülése jelenhet meg. Az érintett csigolyák szerkezete atrophiassá válik, a csigolyák zárólemeze egyenetlen. A folyamat előrehaladásával a destructio fokozódik, a csigolyatestek elülső része destruálódik, üregképződés, sequester árnyék jelenik meg, melyet az érintett csigolyák egymásba roppanása követ. 1. ábra: Az alsó lumbalis csigolyákat és a sacrumot érintő meszesedéssel és destrukcióval járó spondylitis tuberculosa A röntgen képen a paravertebralis és prevertebralis lágyészárnyék kiszélesedése jelenhet meg, melyet ödéma, vagy tbc-s gennygyülem okoz. A lumbalis szakaszon a psoas izom szélének eltűnése, vagy a psoas árnyék kiszélesedése utal tályog jelenlétére.

3 2. ábra: Jól követhető mindkét oldalon a m. psoas lágyrészárnyéka előtt a csigolyatestekkel összefüggő tályogok árnyéka A röntgen felvételen a csontszerkezet sclerotizációja, s demarkáció a folyamat megnyugvásának jele, a paravertebralis lágyrészárnyék visszahúzódásával, eltűnésével együtt. A szomszédos csigolyák összecsontosodása, blokkcsigolya kialakulása a folyamat megnyugvásának, a gyógyulásnak a jele. 3. ábra: Gyógyult folyamat, mely jelenős szöglettörést okozó gybussal járó blokkcsigolyát eredményezett A CT és MR vizsgálatoknak a folyamat kiterjedésének meghatározásában, a gerincvelői érintettség kizárásában van szerepük. Az MR vizsgálat csigolya osteomyelitis és csigolya TBC differenciáldiagnosztikájához nyújt segítséget. A biztos diagnózis a csigolyagócból, tályogból biopsia, punctio során nyert vizsgálati anyag bakteriológiai (állatoltás), hisztológiai vizsgálata során születhet. III./ Differenciáldiagnózis A kórkép diagnosztizálásánál minden olyan kórkép szóba jöhet, mely gerincfájdalommal, és csigolya destructióval jár (csigolyaosteomyelitis, gerinc daganatos megbetegedései, SPA egyes esetei, spondylodiscitis, eosinophil granuloma, kompressziós törések). Fontos szempont, hogy a csigolya TBC többnyire két vagy több szomszédos csigolyát, discust érint. A neurológiai komplikációval járó Pott- féle trias : - gibbus - abscessus frigidus - paraplegia. III./ Kezelés A súlyos neurológiai komplikációk- paraplegia kivételével a terápiát a megfelelő ideig tartó kombinált gátlószeres kezeléssel kezdjük. A klinikai, radiológiai és laboratóriumi tünetek regressziója esetén, ha a képalkotók (CT, MR, RTG) nem mutatnak elhatárolódást és tályogos sequesteres folyamatról van szó a műtéti

4 megoldás indokolt lehet., mely során gócresectio, és az ezt követő stabilizációs műtét. Fenyegető neurológiai tünetek, paraplegia esetén a megfelelő magasságnál bordaresectio és processus transversus resectio útján eljutva a góchoz, annak kitakaritása mellett a myelon decompressioja történik. Majd a stabilitás biztosítása a szomszédos csigolyák corpodesisével, vagy tekintettel az exudatív folyamatra a szomszédos ép csigolyák instrumentalásával. A megfelelő stabilitás a folyamat gyógyulását is elősegíti és a beteg gyorsabb mobilizálását teszi lehetővé. A műtéti kezelés mellett hosszú hónapokig kombinált gátlószeres kezelés is szükséges. III./4.3. Pyogen spondylitis (Gerinc osteomyelitis) Csigolya osteomyelitis során többnyire viharos lefolyású, súlyos lázzal, toxicus tünetekkel járó, időnként életveszélyes állapottal és időnként lassan folyó, larvált tüneteket okozó megbetegedésekkel is találkozhatunk. A betegség alakulását a kórokozó virulenciája mellett a beteg állapota és a kezelés során kialakult antibiotikum rezisztencia is befolyásolja. III./ Előfordulása Magyarországi előfordulása 2001-ben 55, 2002-ben 44 eset. III./ Etiopatológia Leggyakoribb kórokozók a Staphylococcus, Streptococcos, Penumococcus, de előfordulnak más kórokozók is. Általában haematogen úton jutnak el a kórokozók a csigolyákhoz. Ilyenkor az anamnézisben gennyes betegségek, műtétek utáni komplikációk, lázas állapotok szerepelnek. Iatrogen okok esetén esetleg discus hernia műtét, paravertebralis injectio szerepel az előzményben. Gyakoriak a kismedencei, hasi megbetegedések (vesék, genitáliák gennyes -, gyulladásos megbetegedései, cholecystitis). A kialakult gennyes góc csigolya destructióhoz vezet, mely nem respektálja a szomszédos csigolyák zárólemezeit, így a folyamat legalább két csigolyát érintve a discus intervertebralis destructióját is előidézi. A megbetegedés során tályog és sequester képződés is lehet, ritkán a gerinccsatornába is betörve, ilyenkor neurológiai tüneteket okozva. III./ Klinikai tünetek A tünetek általában hevesebbek, mint a tuberculoticus gyulladás esetén. Magas láz, elesettség, heves fájdalom az érintett gerincszakaszon, jelentős paravertebralis izomspasmussal annak környezetében. A beteg az elviselhetetlen fájdalom következtében gyakran járásképtelenné válik. Labor tünetekben az osteomyelitisre jellemző magas sedimentatio mellett, leukocytosis, balra tolt vérkép, jelentősen emelkedett C reaktív protein szint. Krónikus csigolya-osteomyelitis hasonlíthat a tuberculoticus elváltozás tünettanára, de a tapasztalt tünetek, labor eltérések mégis markánsabbak. III./ Radiológiai tünetek A kezdeti időszakban az csigolyaközti rés beszűkül. Az ezt követő elváltozás a csigolyák zárólemezeinek elmosódottsága, majd usuratiója, melyet egyre kiterjedtebb a csigolyatestben megjelenő destructio, üregek képződése, esetleg sequester képződés követ. A paravertebralis lágyrész árnyék kiszélesedését az itt megjelenő tályog, vagy granulációs szövet okozzák. A csigolyatest destructio környezete scleroticusabb, jellemzőek a reparációs jelenségek, a

5 kapocsképződés. A csigolyatestek egymásba roppanása esetén nem tapasztalunk olyan jelentős magasság csökkenést, gibbus képződést, mint TBC-s elváltozások esetében. A megfelelő terápiát követően, a csigolyatest szerkezete scleroticusabbá válik, a destructio demarkálódik, az üreg kisebbé válik, a széli csőrök kapcsokká alaklva, létrehozzák a blokkcsigolyát. A hagyományos rétegfelvétel segít az csigolyatestben kialakult üregben megbúvó sequester elkülönítésében. 4. ábra: Dorsalis csigolya időben követhető usuratiója ( eleinte az alsó, majd a felső ventralis terület érintettsége látszik 2 hét elteltével 5. ábra: Ugyanezen csigolya a gyógyulást követően azon évben és 2 évvel később- Jellegzetes a csigolyatest alakjának megváltozása, széli sclerosis a reparáció eredményeként. Korai szakban (esetleges rés szűkület látható hagyományos RTG felvételen) csontizotóp vizsgálat adhat segítséget a korai diagnózishoz. CT vizsgálat a folyamat kiterjedését, MR a tuberculoticus elváltozástól való elkülönítésben nyújt segítséget. 6. ábra: Csontizotóp vizsgálat a (posterior felvételen ) jobb oldalon jelez nagyobb dúsulást, igazolva a gyulladást 7. ábra: 12 éves kislány fokozott lumbalis lordosissal 8. ábra: MR vizsgálat a jobb o-i sacroiliacalis ízület tehermentesíti a sacroiliacalis ízület gyulladása miatt fájdalmas gyulladását, környező csontvelő oedemát jelez keresztcsonti-ágyéki gerincét, és talán feltűnik, hogy a jobb alsóvégtagját kíméli(enyhe flexió a jobb térdben) III./ Differenciáldiagnózis

6 A biztos diagnózishoz képalkotó vezérelt aspiratiós, eszközös biopsiát követően a nyert minta bakterológiai és hisztológiai vizsgálata vezet. III./ Kezelés Az esetek nagyobb hányadában a kezelés konzervatív. Ebben az esetben a megfelelő a csontban jó szöveti koncentrációt elérő intra vénásan. alkalmazott széles spektrumú antibiotikum adását kezdjük, melyet célzott antibiotikummal folytatunk a beteg immobilizációjának biztosítása mellett (ágynyugalom, gipszágy) A hatásos kezelést az általános állapot, tünetek javulása mellett, labor paraméterek javulása ( We értékének mérséklődése, CRP csökkenése) jelzi. A radiológiai kép regressziója lányegesen gyorsabb, mint a TBC-s folyamatok esetén, de a klinikai javuláshoz képest késik. Ezt követően a beteg gipsz-, vagy műanyag korzettel mobilizálhatóvá válik. Blokkcsigolya kialakulása a gyógyulást jelenti. Az instrumentált gerincebészet a belső rögzítés módszereivel meggyorsítja a beteg gyógyulását és mobilizácóját, lerövidítve a kórházi ápolást. A septicus állapotot eredményező, vagy tályogos, sequesteres neurológiai komplikációval fenyegető gerincfolyamatok kezelése- a gyógyszeres kezelés mellett- sebészi. A tályog feltárása, a góc kitakarítása, drenálása indokolt ilyenkor. III./4.4. Spondylodiscitis A spondylodiscitis a csigolyaközti porckorong, vagy a csigolyatestek zárólemezeinek jóindulatú, gyulladásos megbetegedése. A fájdalomszindrómán kívül, az adott csigolyaközti rés szűkülete igazolható, lényeges destructio nélkül. III./ Etiopatogenesis A szerzők jelentős része spinalis infectiónak tartja. Inkább a gyermek és fiatal felnőtkor megbetegedése. Larvált osteomyelitisről lehet szó, ami a csigolyák zárólemeze felől terjed,a rosszabb táplálású, braditrop szövet, a discus intervertebralis felé. A discus destruálódását követően résszűkület alakul ki. A vérerekkel gazdagon ellátott csigolyatest ellenáll a vélhetően csökkent virulenciájú kórokozónak. III./ Klinikai tünetek A fertőzés lokális és általános tünetei gyakran észrevétlenül zajlanak. A fájdalom az érintett gerincszakasz, vagy környezetébe lép fel, a paralumbalis izomzat spasmusával, mely a mozgás akadályozottságát okozza, vagy a beteg ( különösen a gyermek) a fájdalmat kerülve ezt nem teszi meg. Lokális nyomásérzékenység észlelhető. Estlegesen magasabb vörös vérsejtsüllyedés kíséri. III./ Radiológiai tünetek A kezdeti analóg rtg-en lényegi eltérés nincs. Későbbiekben a folyamat a csigolyatestben történő behatolását rétegfelvétellel igazolhatjuk.

7 9. ábra: L4-5 csigolyák közti sponylodiscitis rétegfelvétele Idővel megjelenik az intervertebralis rés szűkülete, a csigolyák zárólemezének usuratiójával, a discus csigolyatestbe történő bedomborodásával kísérten.. Lympho-haematogen úton történő fertőzésnél, nagyobb gerincszakaszra is ráterjedhet a folyamat. Csontizotóp, CT-és MR vizsgálatokkal hamarabb észlelhetőek a diagnosztikus eltérések. III./ Kezelés Tartós antibiotikus és tüneti kezelés javasolt, ágynyugalom, és fűző kiegészítésével. A gyógyulás néhány hét alatt, a rtg felvételeken látható résszűkülettel gyógyul.