Kötõszöveti betegségek pulmonális manifesztációi
|
|
- Norbert Kovács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kötõszöveti betegségek pulmonális manifesztációi Dr. Müller Veronika PhD. Semmelweis Egyetem ÁOK, Pulmonológiai Klinika, Budapest magazin MOTESZ Összefoglalás S zisztémás autoimmun betegségek közös jellemzõje a sokszervi érintettség. A tüdõ sok szisztémás autoimmun beteg esetében érintett, és ezen esetek egy részében a prognózist is a pulmonalis manifesztáció határozza meg. A tüdõ valamennyi struktúrája érintett lehet, a nagy és kis légutak, az alveolusok, az interstitium, a mellhártya. A diffúz, parenchymát érintõ formák esetében döntõen restriktív ventillációs zavarral, csökkent diffúzióval, radiológiai eltérésekkel szembesülünk. A pontos diagnózis szövettani vizsgálattal igazolható, a különbözõ formák egyben a prognózist is meghatározhatják. A légutak érintettsége esetén sokszor obstrukív ventillációs zavar dominál, mely differenciáldiagnosztikai problémát is jelent. A kezelést az alapbetegség határozza meg, de a pulmonalis érintettség sok esetben a terápia intenzifikálását teszi szükségessé. Jelen közlemény a leggyakoribb kötõszöveti kórképek pulmonalis manifesztációinak legfontosabb vonatkozásait összegzi. * * * A tüdõ valamennyi autoimmun megbetegedés esetén érintett lehet. Sok esetben csak subklinikai elváltozás formájában észlelhetõ, és valódi kiterjedésérõl, valós incidenciájáról, prevalenciájáról nincsenek megfelelõ adatok. Ehhez hozzájárul, hogy a betegséget gyakran kísérõ izom és/vagy ízületi érintettség limitálja a páciens mozgását, ezért az egyik legjellegzetesebb tünet, a terhelési dyspnoe, nem jelentkezik. A másik fontos szempont, hogy sok esetben a szisztémás autoimmun megbetegedés kezelésében alkalmazott immunszuppresszív gyógyszerek maguk is okozhatnak gyógyszer indukálta tüdõelváltozást, illetve a kezelés mellett fellépõ opportunista infekciók is nehezítik a diagnózist. A kötõszöveti megbetegedések esetében a tüdõ érintettsége lehet az elsõ tünet, amikor a betegség jellegzetességei még nem kimutathatók. Legjellemzõbb klinikai tünet a terhelésre jelentkezõ dyspnoe, mely sok esetben a légzésfunkció és diffúzió megváltozásával jár. A laboratóriumi vizsgálatok, és képalkotó eljárások mellett a tüdõelváltozás szövettani vizsgálata segíti a diagnózist. A kezelés betegségenként különbözõ, mely bázisterápiákra jelen közlemény nem tér ki (1), csak a pulmonalis manifesztációk kezelésében addicionálisan alkalmazható terápiákat összegzi. A következõkben a szisztémás autoimmun megbetegedések közül a kötõszöveti betegségekhez társuló jellegzetes pulmonalis manifesztációk kerülnek áttekintésre (2,3). 1. Scleroderma A szisztémás scleroderma (SSc) diagnózisának felállításához egy major, és kettõ vagy több minor kritérium fennállása szükséges (1. táblázat). A leggyakrabban az acralis, végtagi területek érintettek. Ezen felül gyakran érintett az arc, a nyak és a törzs bõre. A sceroderma az érintett bõr kiterjedése szerint diffúz és limitált formára osztható (4). A betegség incidenciája 2-20/ re tehetõ, a éves korosztályt érintve elsõdlegesen. A prevalencia / , 3-8:1 nõi dominanciával. A betegség hátterében bizonyos genetikai eltérések (HLA-DR3, HLA DR52a, HLA- DRB1*11 és HLA-DRB1*1301) és a tüdõmanifesztáció megjelenése között összefüggés fennállását igazolták (2). A szisztémás autoimmun betegségek pulmonális érintettségei közül a SSc ismert és karakterizált a legjobban. Az SSc tüdõt érintõ elváltozása a legfontosabb oka a betegség mortalitásának. Interstitialis tüdõfibrosis, szervülõ pneumónia, izolált tüdõ vasculáris megbetegedés, aspirációs pneumónia (oesophagus érintettség következtében) és mellkasfali restrikció lehet kísérõje SSc-nak. Interstitialis pulmonalis fibrosis a leggyakoribb eltérés az SSc-ben észlelt tüdõelváltozások közül. HLA-DR eltérésekkel, valamint az Scl-70 (anti-desoxiribonucleinsav topoisomerase) antitesttel mutat összefüggést (5,6). Érintett betegekben Scl- 70 seropozitív T-sejt klónok igazolhatók. A tüdõelváltozásokban azonosított T-sejtek mind Th1 és Th2 fenotípust mutatnak. A bronchoalveolaris lavage (BAL) nagy mennyiségben tartalmaz interleukin (IL)-8, tumor necrosis factor (TNF)-α és a neutrophil granulocyták kemotaxisában szerepet játszó MIP-1-et. Az SSc 1
2 MOTESZ magazin valamennyi szervet érintõ legfontosabb elváltozása a tüdõben és a bõrben is jellegzetes kötõszöveti mátrix és sejtes akkumuláció. Ennek legfontosabb mediátora a transzformáló növekedési faktor (TGF)-β (7). A pulmonalis érintettség kimutatása jelentõsen függ az alkalmazott vizsgálati módszertõl (8). Nehézlégzés a betegek kb. 55%-ában jelentkezik (20-80%). Köhögés ritkábban észlelhetõ, általában száraz, nem produktív. Ritkán észlelhetõ haempotoe, esetenként pleuritises fájdalom. Fizikális eltérés csak a betegek kis részénél áll fenn, mely a rekesz felett crepitatiót, esetenként fibrotikus pattogást jelent (1,2). Mellkasi RTG-en 20-67%-ban észlelhetõ eltérés, elsõsorban a diffúz SSc-ben szenvedõknél. Jellemzõ a basalis és perifériás dominanciájú reticulonoduláris elváltozás. A betegség és a fibrosis elõrehaladásával csökken a tüdõ térfogata. A kezdeti stádiumban, illetve a nyomonkövetésben a mellkasi HRCT mutatja legjobban a tüdõt érintõ elváltozásokat: alveolitist, reticularis eltéréseket, késõi stádiumban a lépesméz rajzolatot. Jellegzetes a nyelõcsõ érintettség esetén a nyelõcsõ tágulata. A CT-n észlelt elváltozások jól korrelálnak a légzésfunkciós eltérésekkel, ezen belül is a diffúzió változásaival (9). Légzésfunkción restriktív ventillációs zavar, és a diffúzió romlása igazolható. Spirometriai abnormalitást az esetek 90%-ban lehet igazolni, mely a legtöbbször minimális eltérést mutat és leginkább a diffúziót érinti. A DLco alkalmas a betegség súlyosságának és a terápiának a követésére. Súlyos törzsi bõrelváltozás esetén a mellkasi mozgás beszûkülése is okozhatja a restriktív ventillációs zavart. Jellegzetesen csökken a vitálkapacitás (VC) és a totál kapacitás (TLC) (3,10,11). A BAL-ban észlelhetõ jelentõs neutrophilia általában súlyosabb betegséggel társul. Amennyiben a betegség nem típusos, a diagnózis felállításához sebészi tüdõbiopszia szükséges, transzbronchialis biopszia nem elegendõ (12). 1. táblázat. Szisztémás autoimmun betegségek kritériumai (1,2) Scleroderma Rheumatoid arthritis Szisztémás lupus erythematosus Sjögrenszindróma Polymyositis/ dermatomyositis Kevert kötõszöveti betegség Kritériumok Major: Kézbõr megvastagodás Minor: 1. Sclerodactilia 2. Ujjbegy ulcusok 3. Pulmonalis fibrosis percnél tovább tartó reggeli ízületi merevség 2. Minimum 3 ízületi area érintettsége 3. Kéz ízületeinek érintettsége 4. Szimmetrikus megjelenés 5. Rheumás csomó 6. RF pozitivitás 7. Radiológiai eltérések 1. Pillangószárny erythema 2. Discoid bõrelváltozás 3. Fényérzékenység 4. Oralis ulcerációk 5. Arthritis 6. Serositis 7. Vesebetegség 8. Neurológiai eltérés 9. Hematológiai eltérés 10. Immunológiai eltérés 11. ANA pozitivitás 1. Nyálkahártya érintettség (sicca tünetek) 2. Nyálmirigy érintettség 3. Polyarthritis 4. Periepithelialis lymphocytás infiltráció 5. Más autoimmun betegség jelenléte 6. Extraepithelialis szisztémás tünetek (vasculitis, neuropathia, glomerulonephritis), fokozott lymhoma kialakulási hajlam 1. Szimmetrikus proximális izomgyengeség 2. Izombiopsziában myositis 3. Szerumban emelkedett enzimszint (CK, LDH) 4. Karakterisztikus EMG 5. DM-re jellemzõ bõrelváltozások 1. Kéz ödéma 2. Synovitis 3. Acrosclerosis 4. Raynaud szindroma 5. Myositis 2
3 magazin MOTESZ 2. táblázat. Jellegzetes autoanitestek szisztémás autoimmun megbetegedésekben (1) Kötõszöveti betegség Autoantitest Cél fehérje Gyakoriság Sceroderma Anti-centromer Centromer fehérjék 20-40% SSc Scl-70 DNS topoisomerase % SSc MP-Scl Scleroderma-myositis átfedés nucleolaris RNS polymerase Ku DNS kötõ fehérje RA Rheumatoid IgG Pulmonalis csomók gyakoribbak faktor (RF) szeropozitív esetekben SLE ds-dns Dupla szálú DNS 50-75% nephritis ANA 90-95% Ro/La RNS transzkripciós faktor 60% Hiszton Hiszton fehérjék >90% gyógyszer indukálta SLE Sm Lupus antikoaguláns Phospholipid 20-30% Sjögren-syndroma Ro (SS-A) RNS transzkripciós faktor 40-50% (25-30% SLE) La (SS-B) 50% DM/PM Jo-1 Hisztidil trns szintáz 20-30% pulmonalis érintettség esetén % PL-7 Treonil trns szintáz <3% antiszintetáz szindróma PL-12 Alanil trns szintáz <3% antiszintetáz szindróma EJ Glicil trns szintáz <2% antiszintetáz szindróma OJ Isoleucil trns szintáz <2% antiszintetáz szindróma Mi-2 Nuclearis fehérjék <8% DM MCTD U1-RNP Kis nuclearis fehérjék Myositis átfedés U2-RNP Myositis, SLE, SSc 3. táblázat. Szisztémás autoimmun megbetegedések pulmonalis manifesztációval járó eseteinek kezelési lehetõségei (1,2) Kötõszöveti betegség Sceroderma RA SLE Sjögren-szindróma PM/DM Terápia 1. Prednisolon és cyclophosphamid 2. Cyclophosphamid 1. Metilprednisolon 1. Metilprednisolon és cyclophosphamid SLE/SSc/RA kezelése szerint 1. Metilprednisolon 2. Azathioprin 3. Cyclophoshamid 4. Methotrexat 5. Cyclosporin A Dózis nap 10 mg/nap 2 mg/kg (maximum 150 mg) /nap mg/m2 2-4 hetente 6-12 hónapig Lökésterápia mg, esetleg tartósan 3-6 hónapig 6-8 mg metilprednisolon Lökésterápia mg 3-5 napig bolus15 mg/kg havonta 1-6 hónapig 0,5-3 mg/kg/nap 2 hónapig 2-3 mg/kg/nap 2-3 mg/kg/nap 7,5-25 mg/hét 5 mg/kg/nap 1-2 hónapig utána 2,5-3,5 mg/kg/nap Megjegyzés Vérkép, májfunkció, vizelet monitorizálás, Pneumocystis profilaxis (?) Bázisterápia/biológiai terápia megfelelõ beállítása szükséges Vérkép, májfunkció, vizelet monitorizálás Fenntartó immunszuppresszív kezelés Vérkép, májfunkció, vizelet monitorizálás MCTD SLE/SSc/PM kezelése szerint 3
4 MOTESZ magazin A betegség elõrehaladásával secunder pulmonalis hypertonia alakul ki jobb szívfél terhelés jeleivel. Sok esetben a pulmonalis manifesztáció az SSc elsõ tünete (5). Raynaud jelenség pontos feltérképezése, capilláris mikroszkópia és a jellegzetes autoantitestek (2. táblázat) segítenek a diagnózis felállításában. A szerológiai markerek közül az antinuklearis antitest (ANA) az esetek %-ában pozitív. Az ANA eredmény értékelésénél fontos figyelembe venni, hogy egészségesek mintegy 30%- ában is kimutatható 1:40 titerben. Az SSc-t kísérõ pulmonalis fibrosis kimenetele a betegség kiindulásakor észlelt kiterjedésétõl függ. Jelentõsen beszûkült VC, DLco, valamint a mellkasi CT-n kimutatott nagy kiterjedésû elváltozás rossz prognózist jelent. A betegség mortalitása % évente, a leggyakoribb halálok SSc-s betegeknél a pulmonalis megbetegedés progrediálása (12). Randomizált, nagy betegszámú vizsgálatok SSc pulmonalis manifesztáció terápiájában nem állnak rendelkezésre. A ma elfogadott kezelési stratégiák immunszuppreszszív kezelést foglalnak magukba. A leggyakrabban alkalmazott stratégiákat a 3. táblázat összegzi. Újabb vizsgálatokban az interferon-α-val végzett kezelés a tüdõfunkció romlását igazolta. Nagy steroid dózisoknál néhány esetben megfigyelt sclerodermás vese krízis alacsony prednisolon dózisok esetében nem jelentkezik. Elõrehaladott folyamatok esetében tüdõtranszplantáció lehetõsége merülhet még fel. Kiegészítõ kezelésként parciális légzési elégtelenség esetében oxigénkezelés javasolt (1,13,14). 2. Rheumatoid arthritis A rheumatoid arthritis (RA) diagnózisának felállításához a RA klaszszifikációs kritériumai szükségesek (1. táblázat). 4 A betegség incidenciája / re tehetõ, a kor elõrehaladtával növekedve, 2-4:1 nõi dominanciával. A betegség hátterében genetikai eltérések és a tüdõmanifesztáció megjelenése között összefüggés igazolható HLA- DRB1 allél esetében. A nõi nemi dominancia a hormonhatások jelentõségét támasztja alá (2). A legújabb adatok szerint a dohányzás önálló rizikófaktora a betegség kialakulásának. A RA-t kísérõ tüdõeltérések általában multiplex megjelenésûek. Leggyakrabban interstitialis pulmonalis fibrosis, szervülõ pneumónia, bronchiolitis obliterans, follicularis bronchiolitis, bronchiectasia, pulmonalis rheumás csomó(k) észlelhetõ. Pulmonalis vasculitis, pleurális érintettség ritkán igazolható. A légzésfunkciós vizsgálat leggyakrabban obstruktív ventillációs zavart mutat, occult fibrosis esetén (az esetek 40%-ban) restriktív jellegû ventillációs zavar is társul. A fibrosis kialakulását a DLco csökkenése már korai szakaszban jelezheti. Külön kiemelendõ, hogy a RA kezelésében alkalmazott gyógyszerek szintén gyakran okozhatnak pulmonalis eltéréseket. Legjobban ismert a methotrexat kezelés mellett 3-18%-ban megjelenõ pneumonitis. Általában a kezelés megkezdését követõen láz, köhögés, nehézlégzés lép fel, a tüdõ felett fibrotikus pattogás, a mellkasi RTGen focalis vagy diffúz elváltozás jelenik meg. Az elváltozás szövettanilag sem különíthetõ el a RA pulmonalis manifesztációjától. Methotrexat okozta pneumonitis 15-20%-os mortalitású, ezért e kezelésben részesülõ betegek szoros tüdõgyógyászati követése szükséges (15). Sulfasalazine és arany származékok mellett fellépõ pulmonalis gyógyszertoxicitás ritka. Interstitialis pulmonalis fibrosis RA-es férfiakban gyakoribb. A dohányzás további rizikófaktora a betegség kialakulásának. Kisfokú, subklinikai fibrosis a betegek 60%-ban volt igazolható biopsziás mintákban. A DLco az esetek 40%-ában mutat csökkenést. Ezzel szemben radiológiai elváltozás csak a betegek 1-5%-ban igazolható. Pulmonalis érintettséggel járó esetekben terhelési dyspnoe, tachypnoe, predominánsan bilateralis, basalis crepitatio észlelhetõ. A progreszszív tüdõelváltozás cor pulmonalehoz és légzési elégtelenséghez vezet (16). Szervülõ pneumónia (korábban bronchiolitis obliterans szervülõ pneumoniával BOOP) esetében jellegzetesen granulációs szövetdugók igazolhatók a terminalis bronchiolusokban és azoktól disztálisan a légutakban (17). Jellegzetes a lymphocytás infiltráció a bronchusfal és az interstitium megtartásával. Klinikailag pneumónia formájában jelentkezik, multifocalis infiltrátumokkal a mellkasi RTGen, restriktív ventillációs zavarral. Kortikoszteroidokra adott gyors válasz segíthet a differenciáldiagnosztikában. Bronchiolitis obliterans esetében a bronchiolusfal granulációs szöveti destrukciója igazolható. HLA DR1 és B40 esetében jelentkezik ez a tüdõelváltozás leggyakrabban. A betegség néhány esetben gyorsan progrediáló fatális kimenetelû. Lassabb progressziót mutató esetekben az obstruktív zavar dominál, mely más obstruktív ventillációs zavarral járó tüdõbetegségektõl (asthma bronchiale, chronicus obstruktív tüdõbetegség) elkülönítendõ. Egy vizsgálat szerint a RA-ban észlelt bronchiolitis obliterans olyan betegekben jelentkezett, akikben secunder Sjögrensyndroma is egyidejûleg fennállt. Penicillamin terápiában részesülõ RA-es esetekben is nagyobb arányban igazolódott bronchiolitis obliterans (18). Follicularis bronchiolitis jellegzetessége a bronchiolusok hyperplasiás lymphoid folliculusok által okozott külsõ kompressziója. Általában RA-t kísérõ tüdõfibrosis miatt végzett biopszia igazolja (2). A kötõszöveti betegségek közül leggyakrabban RA-hez társul bronchiectasia. CT-vel az esetek mintegy 30%-ában mutatható ki, sok esetben nem jár nagy mennyiségû köpetürítéssel és lassan progrediál (19).
5 magazin MOTESZ Pulmonalis rheumás csomók általában szisztémásan is észlelhetõ rheumás csomók esetén, a betegek mintegy 1%-ában észlehetõk a tüdõben. A csomó(k) jól körülhatárolt(ak), többnyire ovális(ak), bizonyos esetekben cavitációt mutathat- (nak). Amennyiben csak egy csomó látható a tüdõben, akkor számos szoliter kerekárnyékot adó betegségtõl való elkülönítése problémát jelenthet (20). Külön entitás a pneumoconiosist kísérõ rheumás csomók jelenléte Caplan-szindrómában. Az RA kezelése komplex, az aktuális bázisterápiát illetõen az aktuális irányelvek követendõk, melyre jelen közlemény nem tér ki (1). A RA bázisterápiájaként használt szerek közül a methotrexát kezelés a fent említettek értelmében szoros pulmonológiai követést igényel. A mind jobban elterjedõ anti TNF-α kezelés mellett a tuberculosis kizárása és követése teszi szükségessé a tüdõgyógyászati kontrollt. RA pulmonalis manifesztációi esetében a bázisterápia kiegészítése javasolt: az elváltozások sok esetben jól reagálnak kortikoszteroid kezelésre, mellyel a kezelés ezen esetekben kiegészítendõ (3. táblázat). Anti- TNF-α kezelés egyes esetekben a pulmonalis elváltozás regresszióját mutatta, de jelenleg csak esetriportok adatai állnak rendelkezésre (1,2,21). Obstruktív ventillációs zavar esetében szükségessé válhat a terápia kiegészítése hörgõtágítókkal, légzési elégtelenség esetén pedig oxigénnel. 3. Szisztémás lupus erythematosus A szisztémás lupus erythematosus (SLE) több szervet érintõ gyulladásos rendszerbetegség, diagnózisának felállításához minimum 4 kritérium jelenléte szükséges (1. táblázat). A betegség prevalenciája 12-50/ re tehetõ, 6-10:1 nõi dominanciával. A betegség hátterében genetikai eltérések igazolhatók (HLA-DR2, HLA-DR43 és C4A) (2). Az SLE-ben igazolható tüdõeltérésekrõl az irodalmi adatok nem egységesek. Leggyakrabban a diagnosztikus kritériumok között is szereplõ serositis részeként pleurális érintettség igazolható (22). Mellkasi folyadék 20%-ban van jelen a diagnózis felállításakor és a betegség fennállása alatt a betegek 50%-ban mutatható ki valamely idõpontban. A pleurális érintettség leggyakrabban asymptomás, de sok esetben fájdalommal jár. A folyadék általában serosus, esetenként sanguinolens. Krónikus folyadékgyülem esetén a pleurális folyadékban lymphocytosis igazolható. Pleurális folyadék fennállása esetén a folyadékból végzett ANA pozitivitás SLE-re jellegzetes (23). SLE-s betegekben 4-70%-ban mutattak ki diffúz tüdõbetegséget, mely egyértelmûen igazolja egységes diagnosztikus kritériumok hiányát (24). A betegek csak 3%-ának van a betegség diagnosztizálásakor pulmonalis érintettsége. Ilyenkor nehézlégzés, köhögés, tüdõk bázisa felett hallható crepitatio, restriktív ventillációs zavar, csökkent DLco és a mellkasi RTG-en ábrázolódó basalis infiltratum igazolható. Idiopathiás pulmonalis fibrosistól a pleurális érintettség miatt észlelt fájdalom különíti el. Az SLE-s betegek kevesebb, mint 2%-ban jelentkezõ acut lupus pneumonitis 50%-os mortalitással jár. Diffúz alveolaris hemorrhagia esetében a nem specifikus alveolaris károsodást, fertõzést, aspirációt ki kell zárni. Akutan fellépõ dyspnoe, mellkasi RTG-en kétoldali diffúz extenzív infiltrátumok jellemzik. Haemoptoe sok esetben hiányzik. A terápia megválasztásához az SLE-ben gyakran észlelt opportunista infekcióktól feltétlenül el kell különíteni. A BAL diagnosztikai vizsgálatai ebben az esetben egyértelmûen indokoltak (2). Extrapulmonalis restrikció zsugorodó tüdõ (angol szakirodalomban használt kifejezése shrinking lung ) jól ismert pulmonalis komplikáció SLE-ben. Funkcionálisan terhelési dyspnoe, restriktív ventillációs zavar és jelentõs DLco csökkenés jellemzi. Mellkasi RTGen a tüdõ térfogatának csökkenése látható, melynek hátterében elsõsorban a diaphragma gyengesége igazolható (25). Pulmonalis hypertonia az SLE-s betegek közel 10%-ban igazolható echocardiográfiával. Gyakrabban észlelhetõ Raynaud-syndromával kísért esetekben. Antiphospholipid syndromával járó SLE-ben a pulmonalis hypertonia hátterében thromboembolia, recidiváló microembolizációk is állhatnak (26). SLE-ben ritkán észlelt pulmonalis eltérés az obstruktív ventillációs zavarral járó bronchiolitis obliterans. Az SLE terápiájának alapját kortikoszteroidok és immunszuppreszszív kezelés adják. E betegség okozta pneumonitis vagy diffúz alveolaris hemorrhagia esetében kortikoszteroid és immunszuppresszív kezelés szükséges. Pulmonalis hypertonia esetében értágító (epoprostenol) és antikoaguláns kezeléssel kell a terápiát kiegészíteni. Obstruktív zavarok esetén hörgõtágítás, hypoxaemiával járó légzési elégtelenség esetén oxigén supplementáció szükséges (1,2). 4. Sjögren-szindróma A Sjögren-szindrómát a nyálmirigyek lymphocytás infiltrációja jellemzi, az extraglanduláris szövet változó mértékû involvációjával. A legjellemzõbb klinikai tünetek (xerostomia, keratoconjunctivitis sicca) önállóan, primer Sjögren-szindróma formájában 40 év feletti nõknél típusosak. Gyakran társul szekunder Sjögren-szindróma RA, SSc, vagy SLE mellé. A betegségben jellegzetes autoantitest a Ro (SS-A) és La (SS-B) (1. táblázat). A betegség prevalenciája 0,5-3%-ra tehetõ, genetikai predispozíció HLA- Dw2 és HLA-Dw3 esetében igazolt (2). 5
6 MOTESZ magazin Sjögren-szindrómában gyakori a tüdõ érintettsége. Korábban a primer és szekunder elváltozást nem különítették el, így a két típusban a tüdõ érintettségére vonatkozó adatok nem pontosan ismertek. Pulmonalis manifesztáció elsõdlegesen a más autoimmun kórképpel szövõdõ esetekben igazolható (27). Primer Sjögren-szindrómában mintegy 25%-ban mutatható ki diffúz tüdõelváltozás, bár ezen esetekben általában enyhe, subklinikai formában jelentkezik. Köhögés és dyspnoe az érintett betegekben a vezetõ tünet, de más rizikófaktorok (pl. dohányzás) esetén a differenciáldiagnosztika nehéz. Szövettanilag a leggyakrabban lymphocytás interstitialis pneumónia fordul elõ, ritkán észlehetõ szervülõ pneumónia (1). Tracheobronchialis megbetegedés gyakoribb, amely a hörgõrendszert is érintõ csökkent nyákszekréció talaján alakul ki (28). Xerotrachea Sjögren-szindrómás betegek 25%- ban észlelhetõ; elhúzódó, kínzó száraz köhögés, a hörgõrendszer gyulladása jellemzi. A kisebb hörgõk érintettsége áll a kimutatható bronchialis hyperreaktivitás (vagyis a bronchoconstriktor stimulánsokra való fokozott reagálóképesség) hátterében, mely a betegek 40-60%-ban igazolható. A kis légutak lymphocytás gyulladására a BAL folyadékban is kimutatható magas lymphocyta szám utal. Ezen betegekben gyakori az obstruktív ventillációs zavar, mely az asthma bronchiale/chronicus obstruktív tüdõbetegségtõl elkülönítendõ. A kislégutak gyulladása következményes gyakori pneumoniákhoz vezet. A szövettani elváltozásnak és a domináló kórképnek megfelelõen változik (3. táblázat). Obstruktív ventillációs zavar esetén hörgõtágítás, recidiváló infectiók esetén felsõ léguti infekciókat okozó kórokozók elleni védõoltások javasolhatók. A nyálkahártya nedvesítése párásítással, fiziológiás sóoldat inhalációjával enyhíti a tüneteket (1,2) Polymyositis/ dermatomyositis A polymyositis/dermatomyositis (PM/DM) gyulladásos izombetegségek jellegzetessége a proximális végtagizmok krónikus gyulladása, DM esetén típusos bõrelváltozásokkal. Diagnózisának igazolása 4 kritérium jelenléte esetén adott (1. táblázat). A betegség ritka, prevalenciája 2-10/ re tehetõ, 2,5:1 nõi dominanciával. Gyermekkorban, illetve 40 év körül mutat halmozódást. A betegség hátterében genetikai eltérések igazolhatók, pulmonalis manifesztáció a következõ esetekben jelentkezett halmozottan: HLA-DRB1*1302-DQA1*0102- DQB1*0604 és HLA-DRB1*0405- DQA1*03-DQB1*0401 (30). PM/DM-ben leggyakrabban diffúz tüdõbetegség észlelhetõ, mely idiopathiás tüdõfibrosis klinikai jellemzõit mutatja. A betegek 32%- ban igazolható pulmonalis érintettség interstitialis fibrosis, szervülõ pneumónia, akut pneumonitis formájában (29). Klinikailag terhelési dyspnoe a leggyakoribb tünet, capillaritis esetében haemoptoe fordul elõ. A nyelv, pharynx, légzési izomzat érintettsége is hozzájárul a PM/DM esetében a pulmonalis komplikációkhoz. Radiológiai jellegzetességek elkülönítésére HRCT a legmegfelelõbb. Légzésfunkciós eltérések restriktív ventillációs zavart, csökkent DLco-t mutatnak. Akut haemorrhagia esetén a DLco a korábbihoz képest emelkedett szintet mutat a vörösvértestek CO kötése miatt, ezért ennek figyelembevétele feltétlenül szükséges a beteg nyomonkövetése során. PM/DM gyakori paraneoplasias jelenség, ezért occult tumor irányában a beteg kivizsgálása elengedhetetlen. Myositis, arthritis és diffúz tüdõérintettség esetén antisynthetase szindróma áll fenn, mely jellegzetes autoantitestekkel társul (2. táblázat). Aspirációs pneumónia a felsõ léguti és pharyngealis izomzat érintettsége esetén gyakori. A PM/DM tüdõelváltozásainak kezelésében a szövettani elváltozás irányadó. Szervülõ pneumónia jól reagál kortikoszteroid kezelésre, vasculitis esetén egyéb immunszuppresszív kezeléssel kiegészítve. Krónikus diffúz tüdõbetegség esetén kortikoszteroid és cyclophosphamid vagy azathioprin immunszuppresszió javasolt. Cyclosporin A és tacrolimus is jótékonynak bizonyult néhány betegben. Refrakter esetekben methotrexat vagy immunglobulin kezelés mérlegelendõ (3. táblázat) (1,2). 6. Kevert kötõszöveti betegség A kevert kötõszöveti betegséget (MCTD: mixed connective tissue disease ) az SLE, SSc, PM, esetenként Sjögren-szindróma tünetei jellemzik. A betegségben jellegzetes autoantitest a magas titerben kimutatható U1-RNP ellen irányul. Az autoantitest mellett a tipikus klinikai eltérések közül legalább 3 fennállása szükséges a diagnózis felállításához (1. táblázat). A betegség ritka, prevalenciája mintegy10/ re tehetõ, 9:1 nõi dominanciával. MCTD-ben 20-85%-ban észlelhetõ tüdõérintettség. Tekintve, hogy sok esetben a társuló autoimmun kórképek tünetei dominálnak, az erre a kötõszöveti betegségre jellemzõ pulmonalis manifesztációk észlelhetõk. Leggyakrabban diffúz interstitialis fibrosis, pleurális érintettség, pulmonalis hypertonia kíséri (30). A kezelés a szövettani elváltozásnak és a domináló kórképnek megfelelõen változik (3. táblázat). Jobb a prognózis, amennyiben a tüdõérintettség U1-RNP antitesttel társul (1).
7 magazin MOTESZ Irodalom 1. Czirják L.: Klinikai Immunológia. Medicina Du Bois R.M., Wells A.U.: The lungs and connective tissue diseases. In Murray and Nadels Textbook of Respiratory Medicine. Elsevier 2005, Magyar P., Hutás I., Vastag E.: Pulmonológia. Medicina Strange C., Highland K.B.: Interstitial lung disease in the patient who has connective tissue disease. Clin. Chest. Med Sep;25(3): Tzelepis G.E., Toya S.P., Moutsopoulos H.M.: Occult connective tissue diseases mimicking idiopathic interstitial pneumonias. Eur. Respir. J Jan;31(1): Reynolds H.Y.: Diagnostic and management strategies for diffuse interstitial lung disease. Chest Jan;- 113(1): Strange C., Bolster M.B., Roth M.D., Silver R.M., Theodore A., Goldin J., Clements P., Chung J., Elashoff R.M., Suh R., Smith E.A., Furst D.E., Tashkin D.P.; Scleroderma Lung Study Research Group. Bronchoalveolar lavage and response to cyclophosphamide in scleroderma interstitial lung disease. Am. J. Respir. Crit. Care. Med Jan 1;177(1): Demedts M., Costabel U.: ATS/ERS international multidisciplinary consensus classification of the idiopathic interstitial pneumonias. Eur. Respir. J May;19(5): Devaraj A., Wells A.U., Hansell D.M.: Computed tomographic imaging in connective tissue diseases. Semin. Respir. Crit. Care. Med Aug;- 28(4): Plastiras S.C., Karadimitrakis S.P., Ziakas P.D., Vlachoyiannopoulos P.G., Moutsopoulos H.M., Tzelepis G.E.: Scleroderma lung: initial forced vital capacity as predictor of pulmonary function decline. Arthritis Rheum Aug 15;55(4): Wells A.U.: Pulmonary function tests in connective tissue disease. Semin. Respir. Crit. Care. Med Aug; 28(4): Bouros D., Wells A.U., Nicholson A.G., Colby T.V., Polychronopoulos V., Pantelidis P., Haslam P.L., Vassilakis D.A., Black C.M., du Bois R.M.: Histopathologic subsets of fibrosing alveolitis in patients with systemic sclerosis and their relationship to outcome. Am. J. Respir. Crit. Care. Med Jun 15;165(12): Lynch J.P. 3rd, McCune W.J.: Immunosuppressive and cytotoxic pharmacotherapy for pulmonary disorders. Am. J. Respir. Crit. Care. Med Feb;155(2): Black C.M., Silman A.J., Herrick A.I., Denton C.P., Wilson H., Newman J., Pompon L., Shi-Wen X.: Interferonalpha does not improve outcome at one year in patients with diffuse cutaneous scleroderma: results of a randomized, double-blind, placebo-controlled trial. Arthritis Rheum Feb;42(2): Alarcón G.S., Kremer J.M., Macaluso M., Weinblatt M.E., Cannon G.W., Palmer W.R., St Clair E.W., Sundy J.S., Alexander R.W., Smith G.J., Axiotis C.A.: Risk factors for methotrexate-induced lung injury in patients with rheumatoid arthritis. A multicenter, case-control study. Methotrexate-Lung Study Group. Ann. Intern. Med Sep 1;127(5): Kim D.S.: Interstitial lung disease in rheumatoid arthritis: recent advances. Curr. Opin. Pulm. Med Sep;12(5): du Bois R.M., Geddes D.M.: Obliterative bronchiolitis, cryptogenic organising pneumonitis and bronchiolitis obliterans organizing pneumonia: three names for two different conditions. Eur. Respir. J Jul;4(7): Schwarz M.I., Lynch D.A., Tuder R.: Bronchiolitis obliterans: the lone manifestation of rheumatoid arthritis? Eur. Respir. J Apr;7(4): Shadick N.A., Fanta C.H., Weinblatt M.E., O'Donnell W., Coblyn J.S.: Bronchiectasis. A late feature of severe rheumatoid arthritis. Medicine (Baltimore) May;73(3): Kelly C.A.: Rheumatoid arthritis: classical rheumatoid lung disease. Baillieres Clin Rheumatol Feb; 7(1): Genovese M.C., Kremer J.M.: Treatment of rheumatoid arthritis with etanercept. Rheum. Dis. Clin. North Am May;30(2): Highland K.B., Heffner J.E.: Pleural effusion in interstitial lung disease. Curr. Opin. Pulm. Med Sep;10(5): Good J.T. Jr, King T.E., Antony V.B., Sahn S.A.: Lupus pleuritis. Clinical features and pleural fluid characteristics with special reference to pleural fluid antinuclear antibodies. Chest Dec;84(6): Cheema G.S., Quismorio F.P. Jr. Interstitial lung disease in systemic lupus erythematosus. Curr. Opin. Pulm. Med Sep;6(5): Laroche C.M., Mulvey D.A., Hawkins P.N., Walport M.J., Strickland B., Moxham J., Green M.: Diaphragm strength in the shrinking lung syndrome of systemic lupus erythematosus. Q. J. Med May;71(265): Simonson J.S., Schiller N.B., Petri M., Hellmann D.B. Pulmonary hypertension in systemic lupus erythematosus. J. Rheumatol Jul; 16(7): Szántó A., Kiss E., Sas A., Szegedi Gy., Zeher M.: Szisztémás lupus erythematosus és Sjögren-szindróma társult eseteinek elemzése. Orvosi Hetilap. 2005; 146 (50): Papiris S.A., Maniati M., Constantopoulos S.H., Roussos C., Moutsopoulos H.M., Skopouli F.N.: Lung involvement in primary Sjögren's syndrome is mainly related to the small airway disease. Ann. Rheum. Dis Jan;58(1): Douglas W.W., Tazelaar H.D., Hartman T.E., Hartman R.P., Decker P.A., Schroeder D.R., Ryu J.H.: Polymyositis-dermatomyositis-associated interstitial lung disease. Am. J. Respir. Crit. Care. Med Oct 1;164(7): Bodolay E., Szekanecz Z., Dévényi K., Galuska L., Csípo I., Végh J., Garai I., Szegedi G.: Evaluation of interstitial lung disease in mixed connective tissue disease (MCTD). Rheumatology (Oxford) May;44(5): Levelezési cím: Dr. Müller Veronika PhD. Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika 1125 Budapest, Diósárok utca1/c Telefon: Fax: mulver@pulm.sote.hu 7
IMMUNOLÓGIA VILÁGNAP 2012. április 26 Prof. Dr. Dankó Katalin DEOEC III. Belklinika Klinikai Immunológiai Tanszék
A reumatológiai/gyulladásos betegségek felismerése és szövődményei IMMUNOLÓGIA VILÁGNAP 2012. április 26 Prof. Dr. Dankó Katalin DEOEC III. Belklinika Klinikai Immunológiai Tanszék Gyulladásos betegségek
RészletesebbenGYERMEK-TÜDŐGYÓGYÁSZAT
GYERMEK-TÜDŐGYÓGYÁSZAT I. 1. Légutak és a tüdő fejlődése 2. Légzőrendszer élettani működése 3. Újszülöttkori légzészavarok 4. Bronchopulmonalis dysplasia 5. A gége veleszületett és szerzett rendellenességei
RészletesebbenA szisztémás autoimmun betegségekkel asszociált interstitialis tüdőbetegségek
Haladás a reumatológia, immunológia és osteologia területén 2015-2017. Budapest 2018.04.19. A szisztémás autoimmun betegségekkel asszociált interstitialis tüdőbetegségek Dr. Müller Veronika MTA doktora
RészletesebbenA TÜDŐ IMMUNPATHOLÓGIAI BETEGSÉGEI
A TÜDŐ IMMUNPATHOLÓGIAI BETEGSÉGEI Dr. Bohács Anikó egyetemi docens Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika 2018.10.10. Klinikai Immunológia szakvizsga tanfolyam Autoimmun betegségek lehetséges pulmonalis
RészletesebbenProf. dr. Bodolay Edit. 2016. február 24.
Prof. dr. Bodolay Edit 2016. február 24. Genetikai hajlam Környezet Infekció, gyógyszer, napfény, stressz, műtét Normális immunitás Patológiás immunitás Immunológiai jelek- klinikai tünet nélkül Előfázis
RészletesebbenKatasztrófális antifoszfolipid szindróma
Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Gadó Klára Semmelweis Egyetem, I.sz. Belgyógyászati Klinika Antifoszfolipid szindróma Artériás és vénás thrombosis Habituális vetélés apl antitest jelenléte Mi
Részletesebben2018. március 5. - hétfő. Dr. Losonczy György. Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika 9:00-9:45. egyetemi tanár
Szakvizsga előkészítő kötelező tanfolyam Szervező: ÁOK -, Tanfolyam ideje: 2018. március 5 - március 20. A tanfolyam helye: ÁOK - Tanterem II. emelet 1125 Budapest, Diós árok 1/C. 1. nap 2018. március
RészletesebbenKatasztrófális antifoszfolipid szindróma (CAPS) diagnosztikája és sikeres immunmoduláns kezelése - esetbemutatás
Katasztrófális antifoszfolipid szindróma (CAPS) diagnosztikája és sikeres immunmoduláns kezelése - esetbemutatás II. Terápiás Aferezis Konferencia Soltész Pál, Nagy-Vincze Melinda, Tarr Tünde, Győri Nikolett,
RészletesebbenKatasztrófálisantifoszfolipidantifoszfolipid
Katasztrófálisantifoszfolipidantifoszfolipid szindróma (CAPS) diagnosztikája és sikeres immunmodulánskezelése - esetbemutatás II. Terápiás Aferezis Konferencia Soltész Pál,Nagy-Vincze Melinda, Tarr Tünde,
RészletesebbenSzisztémás autoimmun betegségek: a kezelés és gondozás elvei Dr Szűcs Gabriella
Szisztémás autoimmun betegségek: a kezelés és gondozás elvei Dr Szűcs Gabriella DEOEC Reumatológiai Tanszék Szisztémás autoimmun betegségek Tünetek diagnózis Szervi manifesztációk, stádium felmérése Prognosztikai
RészletesebbenAz allergia molekuláris etiopatogenezise
Az allergia molekuláris etiopatogenezise Müller Veronika Immunológia továbbképzés 2019. 02.28. SEMMELWEIS EGYETEM Pulmonológiai Klinika http://semmelweis.hu/pulmonologia 2017. 03. 08. Immunológia továbbképzés
RészletesebbenKryoglobulinaemia kezelése. Domján Gyula. Semmelweis Egyetem I. Belklinika. III. Terápiás Aferezis Konferencia, 2014. Debrecen
Kryoglobulinaemia kezelése Domján Gyula Semmelweis Egyetem I. Belklinika Mi a kryoglobulin? Hidegben kicsapódó immunglobulin Melegben visszaoldódik (37 C-on) Klasszifikáció 3 csoport az Ig komponens
RészletesebbenKRÓNIKUS ALLERGIÁS PULMONOLÓGIAI KÓRKÉPEK. Dr. Kovács Lajos SE. I. Gyermekklinika Budapest
KRÓNIKUS ALLERGIÁS PULMONOLÓGIAI KÓRKÉPEK Dr. Kovács Lajos SE. I. Gyermekklinika Budapest ALLERGIÁS REAKCIÓ TÍPUSAI ASZTMA BRONCHIALE AZ ASZTMA BRONCHIALE TERMÉSZETES LEFOLYÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZİK Genetikai
RészletesebbenNEM DIFFERENCIÁLT COLLAGENOSIS. Prof. Dr. Bodolay Edit
NEM DIFFERENCIÁLT COLLAGENOSIS Prof. Dr. Bodolay Edit Immunrendszer feladata Védje a szervezetet a veszélyes, káros anyagoktól a saját struktúra ne sérüljön Autoimmun betegség -Patológiás szövet-sejt eltérések
RészletesebbenDr. Bazsó Anna. Magyar Lupus Egyesület
Autoimmun betegségek társulása Dr. Bazsó Anna Magyar Lupus Egyesület 2010.03.27. Az autoimmun betegségek evolúciója és etiopathogenesise Genetikai háttér Beningnus Patológiás Immunszerológiai Autoimmunitás
RészletesebbenAz előadás megjelenését a Boehringer Ingelheim támogatta. Az előadás tartalma az előadó (eredményeit és) önálló szakmai álláspontját tükrözi és nem
Az előadás megjelenését a Boehringer Ingelheim támogatta. Az előadás tartalma az előadó (eredményeit és) önálló szakmai álláspontját tükrözi és nem tekinthető a Boehringer Ingelheim részéről közzétett
RészletesebbenAutoimmun betegségek nefrológiai manifesztációi. Dr. Studinger Péter SEMMELWEIS EGYETEM. Általános Orvostudományi Kar
Autoimmun betegségek nefrológiai manifesztációi Dr. Studinger Péter 2019. SEMMELWEIS EGYETEM Általános Orvostudományi Kar Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika http://bel1.semmelweis.hu A nefrológiai
RészletesebbenDiagnosztikai kihívások HRCT elemzés
Az előadás megjelenését a Boehringer Ingelheim támogatta. Az előadás tartalma az előadó (eredményeit és) önálló szakmai álláspontját tükrözi és nem tekinthető a Boehringer Ingelheim részéről közzétett
RészletesebbenGyógyításra váró pulmonológiai betegségek
Gyógyításra váró pulmonológiai betegségek Herjavecz Irén Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet 2009.április 20. Népbetegségek a pulmonológiában Epidemiológiai és morbiditási súlyukat tekintve a
RészletesebbenHepatitis C vírus és cryoglobulinaemia
Hepatitis C vírus és cryoglobulinaemia Dr Petrovicz Edina 2012.11.10. ESZISZL Kh. és Rendelőintézet Hepatitis C vírus (HCV) Flaviviridae család Hepacivirus nemzetség egyszálú RNS vírus Choo és Kuo 1989.
RészletesebbenCOPD ÉS IPF KAPCSOLATA. Prof. Dr. Müller Veronika
COPD ÉS IPF KAPCSOLATA MTT továbbképző tanfolyam 2019-01-25 SEMMELWEIS EGYETEM Pulmonológiai Klinika http://semmelweis.hu/pulmonologia Mit is takarnak a rövidítések? 1. COPD=chronic obstructive pulmonary
RészletesebbenBETEGTÁJÉKOZTATÓ RHEUMATOID ARTHRITISBEN SZENVEDŐ BETEGEK SZÁMÁRA I. RHEUMATOID ARTHRITIS. origamigroup. www.origami.co.hu
BETEGTÁJÉKOZTATÓ RHEUMATOID ARTHRITISBEN SZENVEDŐ BETEGEK SZÁMÁRA I. RHEUMATOID ARTHRITIS origamigroup www.origami.co.hu I. Rheumatoid arthritis Sokat hallunk napjainkban az immunrendszernek az egészség
RészletesebbenBoehringer Ingelheim Onkológia (BIO)
Az előadás megjelenését a Boehringer Ingelheim támogatta. Az előadás tartalma az előadó (eredményeit és) önálló szakmai álláspontját tükrözi és nem tekinthető a Boehringer Ingelheim részéről közzétett
RészletesebbenTÜDŐGYÓGYÁSZATI KLINIKA 4012 Db., Nagyerdei krt. 98. Tel/fax: (52) 255-222
4012 Db., Nagyerdei krt. 98. Tel/fax: (52) 255-222 Klinikaigazgató: Klinikai főorvos: Szakorvos: Szakorvos jelölt: Központi gyakornok: Tanulmányi felelős: Dr. Szilasi Mária egyetemi docens Dr. Fodor Andrea
RészletesebbenPulmonológiai aktualitások reumatológusoknak. Intersticiális tüdőbetegségek (DPLD)
Pulmonológiai aktualitások reumatológusoknak Intersticiális tüdőbetegségek (DPLD) Somfay Attila SZTE Tüdőgyógyászati Tanszék Szeged, 2015. január 30 > 150 betegség a tüdő kötőszövetes vázának eltérő típusú
RészletesebbenA DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk.
A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. Az eseteink túlnyomó részét neuro-, immunológiai eredetű kórképek adják.
RészletesebbenA bronchoalveoláris ris lavage szerepe a tüdıbetegségek gek vizsgálatában
A bronchoalveoláris ris lavage szerepe a tüdıbetegségek gek vizsgálatában Dr. Nagy BélaB DE OEC, Gyermekgyógyászati gyászati Intézet III. Téli Amega Fórum, Debrecen, 2011. január 22. Diffúz z parenchymás
RészletesebbenDiffúz idiopatiás pulmonális neuroendokrinsejtes hiperplázia (DIPNECH)
Diffúz idiopatiás pulmonális neuroendokrinsejtes hiperplázia (DIPNECH) Fillinger János¹,Kerényi Anna Mária¹, Soltész Ibolya¹,Kosztics Szilárd² 1 OKTPI Budapest Pathológiai Osztály 2 OKTPI Budapest Mellkassebészeti
RészletesebbenSLE tüdő- és mellhártya érintettségei. Dr Bohács Anikó Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika
SLE tüdő- és mellhártya érintettségei Dr Bohács Anikó Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika A tüdő érintettség jelentősége A túlélés meghatározója a pulmonalis érintettség jelenléte (pl. pulm. hypertonia,
RészletesebbenKlinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum II. (KIIF)
Klinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum II. (KIIF) 2011.11.10 2011.11.12. Hotel Divinus, Debrecen Főszervező: Prof. Dr. Zeher Margit A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság és
RészletesebbenKalandozások a diagnosztika kifürkészhetetlen útjain
22 AMEGA TÜDŐGYÓGYÁSZAT Kalandozások a diagnosztika kifürkészhetetlen útjain Dr. Brugós László, Dr. Papp Zsuzsa, Dr. Mikáczó Angéla Dr. Szűcs Ildikó, Dr. Szilasi Mária Debreceni Egyetem, Klinikai Központ,
RészletesebbenSzakvizsga előkészítő kötelező tanfolyam 2012 Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika Igazgató: dr. Losonczy György egyetemi tanár
1 Szakvizsga előkészítő kötelező tanfolyam 2012 Igazgató: dr. Losonczy György Tanfolyam ideje: 2012.február 28. 23. Tanfolyam helye: ÁOK II. e. tanterem 1125 Budapest, Diós árok 1/c. Előadás ideje Előadás
RészletesebbenA szeronegatív spondylarthritisek és a szisztémás kötőszöveti betegségek
A szeronegatív spondylarthritisek és a szisztémás kötőszöveti betegségek gasztrointesztinális vonatkozásai OTKA nyilvántartási szám: T046437 Dr. Sütő Gábor Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Immunológiai
RészletesebbenASZTMÁS-E A GYERMEK. Dr. Kovács Lajos. Semmelweis Egyetem I.sz. Gyermekklinika, Budapest
ASZTMÁS-E A GYERMEK Dr. Kovács Lajos Semmelweis Egyetem I.sz. Gyermekklinika, Budapest ASZTMA BRONCHIALE Az asztma bronchiale a légutak krónikus gyulladása, ami az esetek többségében atópiás egyéneken
RészletesebbenPDF Compressor Pro. Dr Petrovicz Edina.április.
Dr Petrovicz Edina.április. Az immunrendszer feladata Saját és idegen felismerése Kórokozó mikroorganizmusok elleni védekezés A szervezet saját, megváltozott sejtjeinek a felismerése, eliminálása Az immunrendszer
RészletesebbenTüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Online bejelentkezés CT vizsgálatra. Kattintson ide!
Tüdőszűrés CT-vel, ha hatékony szűrővizsgálatot szeretnél! Nap mint nap, emberek millió szenvednek valamilyen tüdőbetegség következtében, ráadásul a halálokok között is vezető szerepet betöltő COPD előfordulása
RészletesebbenII. Klinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum (KIIF)
II. Klinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum (KIIF) 2011.11.10 2011.11.12. Hotel Divinus, Debrecen (Debrecen, Nagyerdei krt. 1.) Főszervező: A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság
RészletesebbenKlinikai immunológia, reumatológia Auguszta tanterem Tematika:
Az intézet neve: Belgyógyászati Intézet, III. sz. Belgyógyászati Klinika és Reumatológiai Tanszék A tárgy neve: Klinikai immunológia, reumatológia Oktatási év, félév: 2013. III. évfolyam, 2. félév Óraszám/félév:
RészletesebbenSzakvizsga előkészítő kötelező tanfolyam 2013 Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika Igazgató: dr. Losonczy György egyetemi tanár
1 Szakvizsga előkészítő kötelező tanfolyam 2013 Igazgató: dr. Losonczy György Tanfolyam ideje: 2013. március 4. 2013. március 26. Tanfolyam helye: ÁOK II. e. tanterem 1125 Budapest, Diós árok 1/c. Előadás
RészletesebbenA mellkasi betegségek diagnosztikus lehetőségei. Dr. Miheller Pál Semmelweis Egyetem, II.sz. Belgyógyászati Klinika
A mellkasi betegségek diagnosztikus lehetőségei Dr. Miheller Pál Semmelweis Egyetem, II.sz. Belgyógyászati Klinika Fizikálsi status inspectio, palpatio, percussio, auscultatio Funkcionális vizsgálatok
RészletesebbenSpondyloarthritisekhez társuló csontvesztés megelőzésének és kezelésének korszerű szemlélete
Spondyloarthritisekhez társuló csontvesztés megelőzésének és kezelésének korszerű szemlélete Szántó Sándor DE OEC, Reumatológiai Tanszék 2014.02.05. Szeminárium Szisztémás OP SPA-ban Csigolyatörés SPA-s
RészletesebbenMHC-gének jelenléte.célkitűzésünk az volt, hogy megvizsgáljuk, hogy milyen HLA-allélek
Az idiopathiás inflammatorikus myopathiák (IIM) szisztémás autoimmun betegségek, jellegzetességük a harántcsíkolt izomzat immunmediált gyulladása, amely progresszív izomgyengeséghez vezet. A legtöbb autoimmun
RészletesebbenNem differenciált collagenosis
Nem differenciált collagenosis Prof. Dr. Bodolay Edit Debrecen, III. sz. Belgyógyászati Klinika Immunológiai Tanszék Hallgatói elıadás 2009 A patogen autoimmunitás kialakulásának fázisai MHC és nem MHC
RészletesebbenProf Dr. Pajor Attila Szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár AUTOIMMUN BETEGSÉGEK ÉS TERHESSÉG
Prof Dr. Pajor Attila Szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár AUTOIMMUN BETEGSÉGEK ÉS TERHESSÉG Melyik autoimmun betegség érinti a szülőképes nőket? Izületi betegségek : RA, SLE Pajzsmirigy betegségek: Kevert
RészletesebbenGyermekkori IBD jellegzetességei. Dr. Tomsits Erika SE II. sz. Gyermekklinika
Gyermekkori IBD jellegzetességei Dr. Tomsits Erika SE II. sz. Gyermekklinika Gyulladásos bélbetegség feltételezhetı Hasmenés >4 hét >2 székürítés naponta Folyékony/pépes széklet Crohn-betegség? Colitis
Részletesebben1. BEVEZETÉS...3 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...5
1 1. BEVEZETÉS...3 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...5 2.1. Tüdőfibrózis és alveolitisz...5 2.1.1 Tüdőfibrózis patogenezisének főbb vonatkozásai...5 2.1.1.1. Kollagénmetabolizmus...7 2.1.1.2. Egyéb kötőszöveti
RészletesebbenVálasz Dr. Szűcs Gabriellának Dr. Nagy György MTA Doktori Értekezésére adott opponensi véleményére
Válasz Dr. Szűcs Gabriellának Dr. Nagy György MTA Doktori Értekezésére adott opponensi véleményére Köszönöm Dr. Szűcs Gabriella részletes, bírálatát, megjegyzéseit. A megfogalmazott kérdésekre az alábbiakban
RészletesebbenDiffus obstructiv tüdőbetegségek. kilégzési flow fokozott légúti ellenállás: a légutak szűkülete, vagy az elasticus rostok pusztulása miatt
Diffus obstructiv tüdőbetegségek kilégzési flow fokozott légúti ellenállás: a légutak szűkülete, vagy az elasticus rostok pusztulása miatt Diffus obstructiv tüdőbetegségek Bronchiectasia Asthma bronchiale
RészletesebbenBeutalást igénylô állapotok. A beutalás az emlôbetegséggel foglalkozó sebészhez történjen. Minden új, körülírt csomó.
Az emlôpanaszos nôk beutalásának irányelve (Guidelines for the referral of patients with breast problems) NHS Breast Screening Programme & The Cancer Research Campaign Elôszó Az emlôrák a nôket érintô
RészletesebbenEsetbemutatás. Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07.
Esetbemutatás Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07. Esetbemutatás I. 26 éves férfi 6 héttel korábban bal oldali herében elváltozást észlelt,majd 3 héttel később haemoptoe miatt kereste fel orvosát antibiotikumos
RészletesebbenA szisztémás lupus erythematosus pulmonalis manifesztációi
A szisztémás lupus erythematosus pulmonalis manifesztációi Vincze Krisztina dr. Odler Balázs dr. Müller Veronika dr. Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Pulmonológiai Klinika, Budapest A kötőszöveti
RészletesebbenCoxarthrosis Asepticus combfej necrosis Csípőízületi arthroplastica. Dr. Győrfi Gyula DEOEC Ortopédiai Klinika
Coxarthrosis Asepticus combfej necrosis Csípőízületi arthroplastica Dr. Győrfi Gyula DEOEC Ortopédiai Klinika Arthrosis Az ízületi porc szerkezete, integritása megváltozik A kollagén, proteoglikánok, víz
RészletesebbenTantermi előadás. Nagy Viktor Semmelweis Egyetem, ÁOK, II. Belgyógyászati Klinika
Tantermi előadás Nagy Viktor Semmelweis Egyetem, ÁOK, II. Belgyógyászati Klinika Glomerulonephritis acuta, nephrosis syndroma, glomerulonephritis chronica. Budapest, 2015. II. 10. Normális glomerulus
RészletesebbenA spondylitis ankylopoetica diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja
A spondylitis ankylopoetica diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértői és Szakmai Ellenőrzési Főosztály Budapest, 2009. szeptember
RészletesebbenPlazmaferezis neurológiai kórképekben. Devic betegség. Dr.Simó Magdolna SE Neurológiai Klinika
Plazmaferezis neurológiai kórképekben Devic betegség Dr.Simó Magdolna SE Neurológiai Klinika TPE neurológiai indikációi Myasthenia gravis Guillain Barre syndroma / AIDP CIDP ADEM Sclerosis multiplex PPN
RészletesebbenTerheléses vizsgálat krónikus pulmonális embóliában
Terheléses vizsgálat krónikus pulmonális embóliában Csósza Györgyi Karlócai Kristóf Semmelweis Egyetem Pulmonológia Klinika Nógrádgárdony, 2012.02.10-11. Pulmonalis hypertonia CTEPH CTEPH - Incidencia
RészletesebbenDemyelinisatios betegségek felosztása
Demyelinisatios betegségek felosztása Centralis Sclerosis multiplex Neuromyelitis optica Devic Balo féle concentricus sclerosis Perifériás Guillain-Barré szindróma Chronicus inflammatios demyelinisation
RészletesebbenA sclerodermában előforduló tüdőbetegségek kiértékelése
UTüdőérintettség sclerodermában: amit a betegeknek erről tudni kell A tüdőérintettség komoly velejárója lehet a sclerodermának. A sclerodermás betegek tüdőérintettségének két leggyakoribb formája az intersticiális
RészletesebbenIPF és tüdőrák együttes előfordulása. Dr Bohács Anikó Ph.D. egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Pulmonológiai Klinika
IPF és tüdőrák együttes előfordulása Dr Bohács Anikó Ph.D. egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Pulmonológiai Klinika Kivizsgálás Endobronchialis eltérés nem volt. Mikrobiológia tenyésztés negatív. BAL:
RészletesebbenAutoantitestek kimutatásának laboratóriumi problémái
Autoantitestek kimutatásának laboratóriumi problémái Dr. Németh Julianna, Dr. Miklós Kata Országos Gyógyintézeti Központ Immundiagnosztikai Osztály Budapest 1901 P. Ehrlich Horror autotoxicus des Organismus
RészletesebbenLaboratóriumi vizsgálatok szisztémás autoimmun kórképekben: Új lehetőségek, régi dilemmák. Nagy Eszter ORFI, Immunológiai Laboratórium
Laboratóriumi vizsgálatok szisztémás autoimmun kórképekben: Új lehetőségek, régi dilemmák Nagy Eszter ORFI, Immunológiai Laboratórium Immunológiai betegségek laboratóriumi diagnosztikája Diagnózis alapja:
RészletesebbenAUTOANTITEST VIZSGÁLATOK KRITIKUS ÉRTÉKELÉSE
AUTOANTITEST VIZSGÁLATOK KRITIKUS ÉRTÉKELÉSE Nagy Eszter Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, Immunológiai Laboratórium Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet Budapesti Immunológiai
RészletesebbenA juvenilis idiopathias arthritis diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja
A juvenilis idiopathias arthritis diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja (finanszírozási eljárásrend) Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértői és Szakmai Ellenőrzési
RészletesebbenMi az az ARDS? Dr. Csomós Ákos egyetemi docens Semmelweis Egyetem, AITK, Budapest. SZINT, Szeged 2013.
Mi az az ARDS? Dr. Csomós Ákos egyetemi docens Semmelweis Egyetem, AITK, Budapest Esetismertetés a múlt hétről 73 éves férfi, pénteken este kocsmából kisétálva autó ütötte el. Felvételkor GCS 13 ( aztán
RészletesebbenINHALÁCIÓS GYÓGYSZEREK ALKALMAZÁSA A GYAKORLATBAN: A BETEG LÉGZÉSI TECHNIKÁJÁNAK HATÁSA A VÁRHATÓ DEPOZÍCIÓRA ÉS AZ OPTIMALIZÁCIÓ LEHETŐSÉGEI
INHALÁCIÓS GYÓGYSZEREK ALKALMAZÁSA A GYAKORLATBAN: A BETEG LÉGZÉSI TECHNIKÁJÁNAK HATÁSA A VÁRHATÓ DEPOZÍCIÓRA ÉS AZ OPTIMALIZÁCIÓ LEHETŐSÉGEI Herke Paula 1, Balásházy Imre 2, Farkas Árpád 2, Szigethy Dezső
RészletesebbenMozgásszervi elváltozások a betegek több min 90%-ában észlelhető.* Különösen a kéz érintettsége határozza meg lényegesen az életminőséget **
A szisztémás sclerosis (SSc) a bőrt, belső szerveket (gastrointestinalis rendszer,tüdő, szív, vese),és a mozgásszerveket érintő komplex pathomechanizmusú, egész életen át tartó megbetegedés * Fő patogenetikus
RészletesebbenKlinikai immunológia, reumatológia Auguszta tanterem Tematika:
Az intézet neve: Belgyógyászati Intézet, III. sz. Belgyógyászati Klinika és Reumatológiai Tanszék A tárgy neve: Klinikai immunológia, reumatológia Oktatási év, félév: 2011. III. évfolyam, 2. félév Óraszám/félév:
RészletesebbenCD8 pozitív primér bőr T-sejtes limfómák 14 eset kapcsán
CD8 pozitív primér bőr T-sejtes limfómák 14 eset kapcsán Szepesi Ágota 1, Csomor Judit 1, Marschalkó Márta 2 Erős Nóra 2, Kárpáti Sarolta 2, Matolcsy András 1 Semmelweis Egyetem I. Patológiai és Kísérlet
Részletesebben2. hét. 3. hét. 4. hét
Az intézet neve: Belgyógyászati Intézet, III. sz. Belgyógyászati Klinika Belgyógyászati Intézet, Reumatológiai Tanszék A tárgy neve: Klinikai immunológia, reumatológia Oktatási év, félév: 2010. III. évfolyam,
RészletesebbenKrónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD).
Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD). Útmutató egészségügyi szakemberek részére. Linde: Living healthcare 02 Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD). Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD). Útmutató
RészletesebbenINTERSTITIALIS TÜDŐBETEGSÉGEK (UPDATE 2008)
INTERSTITIALIS TÜDŐBETEGSÉGEK (UPDATE 2008) Strausz János, Zsiray Miklós, Soltész Ibolya, Monostori Zsuzsa, Lengyel László, Appel Judit 1. BEVEZETÉS A tüdő diffúz disszeminált gyulladásos megbetegedései
RészletesebbenGYERMEKGYÓGYÁSZAT Laryngitis subglottica
Laryngitis subglottica Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium Definíció A laryngitis subglottica a gége és a subglotticus nyálkahártya ödémájával járó, gyakran súlyos inspiratorikus dyspnoét
RészletesebbenA Petrányi Gyula Klinikai Immunológiai és Allergológiai Doktori Iskola (PGKIADI) képzési terve 2014.
A Petrányi Gyula Klinikai Immunológiai és Allergológiai Doktori Iskola (PGKIADI) képzési terve 2014. Az orvostudományi területen működő doktori iskolák képzésére vonatkozó alapelveket a Debreceni Egyetem
RészletesebbenACLE SCLE CCLE SLE SCLE CCLE
Bőrtünetek Szisztémás tünetek BŐR: ACLE SCLE CCLE KÓRKÉP: SLE SCLE CCLE SLE bőrtünetei Lupus specifikus Nem lupus specifikus ACLE SCLE CCLE Lokalizált Anularis Generalizált Papulosquqmosus Napfény expozíciót
RészletesebbenTerhesség immunológiai vonatkozásai. Dr. Kovács László SZTE ÁOK Reumatológiai Klinika Immunológiai Alapok Tanfolyam Szeged, október 2-3.
Terhesség immunológiai vonatkozásai Dr. Kovács László SZTE ÁOK Reumatológiai Klinika Immunológiai Alapok Tanfolyam Szeged, 2014. október 2-3. Az immunrendszer terhességben Magzat: szemiallograft Th1/Th2/Th17
RészletesebbenNem differenciált collagenosis (NDC)
Nem differenciált collagenosis (NDC) Prof. dr. Bodolay Edit Klinikai Immunológiai Tanszék, Debrecen 2018 A szisztémás autoimmun kórképek kialakulásának folyamata Genetika Normál immunitás Immuntolerancia
RészletesebbenA COPD és foglalkozásegészségügyi
A COPD és foglalkozásegészségügyi vonatkozásai Foglalkozás-egészségügyi Fórum 2011. szeptember 21. Dr. Kardos Kálmán A COPD-t, mint önálló betegségcsoportot először 1965-ben Briscoe említi. Kezdetben különböző
RészletesebbenDROP5. DEBRECENI REUMATOLÓGIAI OKTATÁSI PROGRAM (pulmonológia, endokrinológia és anyagcsere) INTERDISZCIPLINÁRIS FÓRUM Debrecen, február
DROP5 A Debreceni Egyetem ÁOK Reumatológiai Tanszék, a Magyar Reumatológusok Egyesülete Észak-Kelet Magyarországi Szekciója, a Debreceni Akadémiai Bizottság Reumatológiai Munkabizottsága és a Magyar Kísérletes
RészletesebbenAp A p p e p n e d n i d x i
Appendix Infectio RA-ban GilesJT, Bartlett, SJ, Gelber AC, et al. Tumor necrosis factor inhibitor therapy and risk of serious postoperative orthopedic infection in rheumatoid arthritis. Arthritis Rheum.
RészletesebbenAz intravénás immunglobulin hatásmechanizmusa és alkalmazási köre a klinikai immunológiában
Az intravénás immunglobulin hatásmechanizmusa és alkalmazási köre a klinikai immunológiában Dr. Bazsó Anna ORFI Klinikai Immunológiai, Felnőtt-és Gyermekreumatológiai Osztály Haladás a reumatológia, immunológia
RészletesebbenPostterápiás követés daganatos betegségekben: mellkasi szerveket érintő korai és késői szövődmények
Postterápiás követés daganatos betegségekben: mellkasi szerveket érintő korai és késői szövődmények Lipták Zsuzsanna, Bajcsay András, Molnár Zsuzsa, Küronya Zsófia, Nagy Tünde, Ganovszky Erna, Monostori
RészletesebbenLehetséges dentális gócok előfordulásának vizsgálata orthopantomogram felvételeken
Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet igazgató: Dr. Kivovics Péter egyetemi docens http://semmelweis-egyetem.hu/fszoi/ https://www.facebook.com/fszoi Lehetséges
RészletesebbenÚj kísérőirat szövegezés Kivonatok a PRAC szignálokkal kapcsolatos ajánlásaiból
25 January 2018 EMA/PRAC/35603/2018 Pharmacovigilance Risk Assessment Committee (PRAC) Új kísérőirat szövegezés Kivonatok a PRAC szignálokkal kapcsolatos ajánlásaiból A PRAC 2018. január 8-11-i ülésén
RészletesebbenMájenzim eltérések Psoriasis - szisztémás terápiák a hepatológus szemével
Májenzim eltérések Psoriasis - szisztémás terápiák a hepatológus szemével Dr. Tornai István DEOEC, Belgyógyászati Intézet Gasztroenterológiai tanszék Debrecen, 2012. október 11. Psoriasis és májbetegség
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-8/1/A-29-11 Az orvosi biotechnológiai
RészletesebbenAsthma bronchiale és krónikus obstruktív tüdőbetegség együttes megjelenése
CSALÁDORVOSI GYAKORLAT Asthma bronchiale és krónikus obstruktív tüdőbetegség együttes megjelenése Müller Veronika dr. Gálffy Gabriella dr. Tamási Lilla dr. Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi
RészletesebbenXVI. Pécsi Reumatológus Rezidens és Szakorvosjelölt Fórum
A Magyar Reumatológusok Egyesülete és az Immunológiai Reumatológiai és Rehabilitációs Egyesület szervezésében: XVI. Pécsi Reumatológus Rezidens és Szakorvosjelölt Fórum 2018. április 13-14. A rendezvény
RészletesebbenSzénhidrát-anyagcsere kontroll pajzsmirigy betegségekben
Szénhidrát-anyagcsere kontroll pajzsmirigy Dr. Putz Zsuzsanna Újdonságok a pajzsmirigy betegségek gyakorlatában 2018. október 6. SEMMELWEIS EGYETEM Általános Orvostudományi Kar Semmelweis Egyetem Pajzsmirigy
RészletesebbenA sclera betegségei. Füst Ágnes
A sclera betegségei Füst Ágnes SCLERA = ÍNHÁRTYA A szemgolyó külső, rostos burkát alkotja a szaruhártyával együtt. A szemgolyó 4/5-ét borítja Felszínén tapadnak a külső szemizmok A látóideg-rostok a sclerát
RészletesebbenOrszágos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatója a tételes elszámolás alá eső hatóanyagok körének bővítéséről
Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatója a tételes elszámolás alá eső hatóanyagok körének bővítéséről Az egészségügyért felelős miniszter 2011. december 23-i rendeletében módosította az egészségügyi
RészletesebbenEtanercept. Finanszírozott indikációk:
Etanercept Finanszírozott indikációk: 1. Spondylitis ankylopoeticában, amennyiben radiológiailag legalább 2-es stádiumú bilateralis, vagy 3-as, 4-es stádiumú unilateralis sacroileitis, és legalább 3 hónapja
RészletesebbenNEM NEUTROPENIÁS FELNÕTT BETEGEK INVAZÍV CANDIDA-INFEKCIÓJA
NEM NEUTROPENIÁS FELNÕTT BETEGEK INVAZÍV CANDIDA-INFEKCIÓJA Infektológiai Szakmai Kollégium Az invazív (akut hematogén) candidiasis bizonyos kockázati csoportba sorolható betegek körében elõforduló súlyos
RészletesebbenA rheumatoid arthritis diagnosztikája és kezelése
A rheumatoid arthritis diagnosztikája és kezelése Finanszírozási protokoll háttéranyaga Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértői és Szakmai Ellenőrzési Főosztály Budapest, 2009. augusztus
RészletesebbenA rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat.
A rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat. A rotavírus az egyik leggyakoribb okozója a súlyos hasmenésnek csecsemő és kisdedkorban. Évente világszerte
Részletesebben30 év tapasztalata a TTP-HUS kezelésében
30 év tapasztalata a TTP-HUS kezelésében Dr.Réti Marienn Egyesített Szent István és Szent László Kórház Hematológia és Őssejt-transzplantációs Osztály Thrombotikus mikroangiopathiák ENDOTHEL INFEKCIÓK:
RészletesebbenMyositisek. Kumánovics Gábor 2013.
Myositisek Kumánovics Gábor 2013. Immunológus, mint klinikus Tisztában van az Az alapbetegség immunológiai hátterével Az egyes szervek eltéréseivel Nem ért semmihez Nem neurológus Nem kardiológus Nem tüdőgyógyász
RészletesebbenMennyire tükrözik a remissziós kritériumok a kezelés hatását RA-ban?
Mennyire tükrözik a remissziós kritériumok a kezelés hatását RA-ban? Soroncz-Szabó Tamás dr. 427HU1701689-01 Soroncz-Orfi_20170420 RA = rheumatoid arthritis Érdekeltségi nyilatkozat Tanácsadói megbízások:
Részletesebbenbetegségek Neurológiai Klinika
Neuromyelitis optica (NMO) spektrum betegségek g Illés Zsolt Neurológiai Klinika Pécs 2003. kémiai Nobel-díj for discoveries concerning channels in cell membranes Roderick MacKinnon (1956) for structural
RészletesebbenLÉGZŐRENDSZER. Meixner Katalin
LÉGZŐRENDSZER Meixner Katalin Légzőrendszer részei - cavum nasi, orrmelléküregek - larynx - trachea - bronchi - pulmo Anatómiai áttekintés A légzés élettana Külső légzés: - O2- CO2 transzport - alveolusokban
RészletesebbenRovarméreg (méh, darázs) - allergia
Rovarméreg (méh, darázs) - allergia Herjavecz Irén Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet Epidemiológia I. Prevalencia: - nagy helyi reakció: felnőtt 10-15 % - szisztémás reakció: gyerek 0.4-0.8
Részletesebben