A magyar bankszektor Európában. Kovács Levente Magyar Bankszövetség, főtitkár Sopron, október 17.

Átírás

1 A magyar bankszektor Európában Kovács Levente Magyar Bankszövetség, főtitkár Sopron, október 17. 1

2 A kétszintű magyar bankszektor fejlődése, (induláskor régiós előny, ma az EU-val ǁ-an) 1987 > > > > >2015 A kétszintű bankrendszer létrejöttétől a konszolidációig Szabályozás A piacgazdasági működés szabályrendszerének a kialakítása Pénzintézeti törvény számviteli törvény csődtörvény értékpapír-törvény BAF alaprendeletek Súlypontok A bankrendszer stabilizációja Felkészülés az EU csatlakozásra Az EU csatlakozástól a válságig A válság után Gyerekbetegségek Kamaszkor Aranykor 7 szűk esztendő Hitelintézeti tv., Az EU Az új irányelvek Az új irányelvek Tőkepiaci tv., csatlakozás átültetése átültetése, a mindinkább külön törvények a szabályozási rendeleti formát öltő szakosított előfeltételeinek a A verseny szabályok közvetlen hitelintézetekről megteremtése erősítése alkalmazása A bankok egymás közti kapcsolatának a szabályozása Etikai kódex Bank- és adóskonszolidáció Az infrastruktúrák és a védelmi rendszerek kialakítása Giro, VIBER, KHR(BAR) OBA, Beva Hitelgarancia Privatizáció A vállalati hitelezés felfutása A passzív lakossági üzletág fejlődése: folyószámla, bankkártya Aktív bekapcsolódás az Európai Bankföderáció munkájába Önszabályozási kísérletek Magatartási kódex, Alapszámla, Bankváltás A lakossági hitelezés felfutása A fogyasztóvédelem előtérbe kerülése Kármentés A szektor számára jelentős anyagi hátránnyal járó szabályok finomítása 2

3 Magyarországon régiós viszonylatban magas a hazai tulajdon aránya a bankrendszerben Régiós viszonylatban magas a hazai irányítású bankok súlya Az elmúlt években az arány tovább növekedett, közelítve a nyugat országok szintjét A régióban a nagyobb hazai irányítás mögött magas állami tulajdon húzódik meg (pl. PL, SL). Külföldi tulajdon aránya a bankrendszerben a mérlegfőösszeg %-ában HU PL SK RO CZ BG SRB HR Forrás: BSCEE, MNB, UniCredit Strategic Analysis 3

4 A tulajdonosi és a külföldi források szerepe felértékelődött a vállalatok finanszírozásában Az adósságleépítés megfordult az elmúlt 2 évben, de ez nem látszik a banki hitelezésben Nem-banki (tulajdonosi) és külföldi hitelek térnyerése a finanszírozásban A forint hiteleket stabilizálta az NHP, de a deviza hiteleket egyre inkább kiváltják Olcsó likviditásbőség külföldről valós versenyt jelent a hazai bankoknak Mrd Ft Tulajdonosi hitel Külföldi hitel Deviza hitel hazai banktól Forint hitel hazai banktól H1 Forrás: Patai / UniCredit Bank Hungary, MNB

5 A magyar bankszektor főbb szereplőinek teljesítménye I-VI.: elmozdulás a növekedés és nyereségesség irányába 20% 15% Veszteséges, de növekvő mérlegfőösszeg Mérlegfőösszeg változás év/év % Nyereséges és növekvő mérlegfőösszeg 10% 5% Adózott eredmény mrd HUF 0% -5% -10% -15% Veszteséges és csökkenő mérlegfőösszeg Nyereséges, de csökkenő mérlegfőösszeg -20% X tengely: Adózott eredmény (mrd HUF), Y tengely: Mérlegfőösszeg változás év/év (%pont) A körök nagysága a becsült piaci értéket mutatja Megjegyzés: Konszolidált, IFRS adatok, OTP Core Magyarországi alaptevékenység, Takarék adatok a teljes szövetkezeti hitelintézeti szektort mutatja Forrás: MNB, UniCredit Bank Hungary 5

6 A válság és a szabályozói válasz eredményeként a banki penetráció Európában jellemzően csökkent 450% Mérlegfőösszeg / GDP 400% 350% 300% 250% 200% 150% HU V-3 Nyugat-Balkán EU magországok EU periféria 100% 50% 0%

7 A trendekkel szemben, az erőteljes regionális növekedéssel is összefüggésben a V3 országokban nőtt a penetráció 125% Mérlegfőösszeg / GDP 120% 115% 110% 105% 100% 95% HU Nyugat-Balkán V3 90% 85% 80%

8 A hitelezés területén jellemző volt a relatív állományvesztés 250% Banki hitel / GDP 200% 150% 100% HU V3 Nyugat-Balkán EU magországok EU periféria 50% 0%

9 A konszolidációt követő időszakban a V3 országokkal ellentétben itthon hitelleépülés volt tapasztalható (elsősorban a deviza jelzálog visszafizetése és a nagyvállalati hitelek kiváltása) Banki hitel / GDP 85% 66% HU V3 Nyugat-Balkán 47% 28%

10 Az egészségesebb vállalati hitelezéssel működő régiókban a válság évében tapasztalt átmeneti esést követően szinten maradt, vagy növekedett a finanszírozás. 240% Vállalati hitelállomány növekedése 2006 = 100% 220% 200% 180% 160% 140% 120% 100% 80% HU A többi V4 ország Nyugat-Balkán EU magországok EU periféria 10

11 Magyarországon a jegybanki programok ellenére jelentős leépülés volt a (nagy)vállalati hitelezésben, amivel jelentősen leszakadtunk a V3-tól 120% Vállalati hitelállomány növekedése 2012 = 100% 115% 110% 105% 100% 95% HU V3 Nyugat-Balkán 90% 85% 80%

12 A lakossági hitelezés jellemzően támaszt tudott adni az egészségesebb bankszektoroknak 70% 65% 60% 55% 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Lakossági hitelállomány / GDP HU V3 Nyugat-Balkán EU magországok EU periféria 12

13 A kormányzati intézkedések erőteljes konszolidációra kényszerítették a hazai bankszektort. A lengyel, a horvát és a román intézkedések hatásai a közeljövőben hasonló, de várhatóan kisebb mértékű visszaesést okoznak. 35% 33% 31% 29% 27% 25% 23% 21% 19% 17% 15% Lakossági hitelállomány / GDP HU V3 Nyugat-Balkán 13

14 A bankszektor jövedelmezősége azokban az országokban romlott a leginkább, amelyek a legsérülékenyebbek voltak 2008-ban a túlzott devizahitelezés, a gyorsan felépülő rossz hitelállomány, illetve a jelentős államadósság miatt A bankszektor jövedelmezősége azokban az országokban romlott a leginkább, ahol a sérülékenységet jelentősen növelte az 50% feletti devizaarány a portfolióban, magas ráutaltság a külföldi forrásokra, a hitel/betét mutatót többszörösen meghaladó devizahitel/betét ráta, a 15%-ot meghaladó 90+ nemfizető állomány és a magas, az éves GDP-t meghaladó államadósság Eközben a V3-ak jól teljesítettek Sajáttőke-arányos nyereség (RoE, %) 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% HU V3 Nyugat-Balkán EU magországok EU periféria Log. (HU) 5,0% 0,0% -5,0% -10,0% -15,0% -20,0% Forrás: Patai Mihály, Unicredit 2016 MKT Vándorgyűlés Kecskemét 14

15 Az EU pénzügyi környezet hatása már érezhető a V3 bankjainak alacsony profitabilitásában, amit tovább rontottak itthon a kormányzati intézkedések. A balkáni bankszektorok alkalmazkodása lassabb, de az is romló pályán halad. RoE trendvonalakkal 10,0% Log. (HU) 5,0% 0,0% Log. (V3) Log. (Nyugat- Balkán) -5,0% -10,0%

16 A magyar reál GDP növekedés illeszkedik, sőt meghaladja az európai trendeket 110,00 Reál GDP növekedés üteme: 2010 = 100% (láncindexált volumen) 108,00 106,00 104,00 102,00 100,00 98,00 96,00 94,00 92,00 90, Magországok Dél-Európa V3 HUN Nyugat-Balkán Forrás: Saját készítésű ábra az Eurostat adatai alapján 16

17 110,00 KKE országok összehasonlításában a magyar GDP növekedés a V3 és Nyugat-Balkán között, 2010-től V3 trendhez közelít! Reál GDP növekedés üteme: 2010=100 (láncindexált volumen) 108,00 106,00 104,00 102,00 100,00 98,00 96,00 94,00 92,00 90, Forrás: Saját készítésű ábra az Eurostat adatai alapján V3 HUN Nyugat-Balkán 17

18 GDP: KKE országok összehasonlításában: a Magyar a V3 és Nyugat-Balkán között van - Az egy főre jutó GDP tekintetében hazánk továbbra is kedvezőtlen pozícióban áll. - A magyar gazdaság teljesítménye folyamatosan erősödik, de lassú a felzárkózás. - A kialakulásában a magánszféra és az állam egyidejű és túlzott mértékű eladósodása is szerepet játszhat. Egy főre jutó GDP, vásárlóerő paritáson, Régiós átlagok 2015 EU-Magországok EU-periféria V3 HUN Nyugat-Balkán Nyugat-Balkán HUN V3 EU-periféria EU-Magországok Forrás: Patai Mihály, UniCredit, 2016 MKT Vándorgyűlés Kecskemét; Ábra: Saját készítésű ábra az Eurostat adatai alapján 18

19 Köszönöm a figyelmet! Összegzés: A bankszektor és a gazdaság kölcsönösen egymásra utalt módon működik! A magyar bankrendszer levált a régiós bankrendszer főáramáról; különös tekintettel: A külföldi / belföldi tulajdonosi arányra; Az állami eredetű, állandó költségekre; A hitel-oldal növekedési lehetőségére; A potenciális, hosszútávú profitabilitásra; A V3 és a Nyugat-Balkán közé kerültünk. Kemény munka és kiszámítható gazdaságpolitika lehet a gazdasági fellendülés alapja! 19

20 A mi foglalkozásunk Minden pálya dicső, ha belőle hazádra derül fény!* Nem lehet szégyen a munkánk! Vannak előítéletes szakmák (pl. bankár). Az egészséges társadalom minden munkára tud saját magából munkást adni! A gazdaság és a hitelintézeti szektor kölcsönösen egymásra utalt! A bankszektor fő feladata a bizalom visszaszerzése: - vezetői és tulajdonosi elkötelezettség, - pénzügyi kultúra növelése. Csak így tud a gazdaság fejlődni! *Kölcsey Ferenc + Idézet a szegedi húsvágók és sertéshizlalók zászlószalagjáról. 20