Működhet-e Paks-2 állami támogatások nélkül? Az erőműtársaság vállalatgazdasági közelítésben

Átírás

1 Működhet-e Paks-2 állami támogatások nélkül? Az erőműtársaság vállalatgazdasági közelítésben Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Budapest, június 23.

2 Miért kezdtem ennek a tanulmánynak a megírásába? 1) Mert hiányoltam egy olyan elemzést, amely komplex módon, a projektvállalat szemszögéből vizsgálja a megtérülési és finanszírozási kérdéseket; 2) Mert a nemzetközi példák ismeretében kíváncsi voltam arra, vajon hogyan lesz képes az új atomerőmű hozzájárulni a villamosenergia-árak csökkenéséhez: A számítások szerint 13 százalékkal csökkenthető lesz a villamos energia ára, ha megvalósul a kapacitásbővítés, azaz megépül a tervezett két atomerőművi blokk Pakson. (Németh Lászlóné, február 23.) 3) Mert többször is elhangzott, hogy megismerhetőek lesznek azok az állami számítások, amelyek megalapozzák, hogy a projekt piaci alapon is megtérül: Be fogjuk mutatni azokat a számokat, amelyek a beruházás megtérülését és a magyar energiapolitikában az olcsó energia garanciáját jelentik. (Lázár János, június 4.) Úgy gondoltam, ha készítek egy modellt, legalább lesz miről vitatkozni, vajon miben térnek el saját számításaim a hivatalos prognózistól. 2

3 Az előadás felépítése 1) Az állami támogatás fogalmának áttekintése 2) A számítás módszere 3) Legfontosabb modellparaméterek bemutatása 4) Eredmények értelmezése 3

4 Kormányzati nyilatkozatok a tervezett paksi erőmű állami támogatásának tárgyában Semmilyen formában nem tevődik át az áram árára az a hitelköltség, amiből az új atomerőmű épül, mert a 10 milliárd eurót a magyar állam veszi fel, és ő is fizeti majd vissza. Újságírói kérdésre, mely szerint, ha a beruházási költség és a hitel költségei a termék árában nem jelennek meg, akkor az nem tekinthető-e burkolt állami támogatásnak, Lázár János azt mondta: ha az állami hitelfelvételből beruházás készül, nem minősülhet tiltott állami támogatásnak. (hvg.hu, január 16.) Lázár János többször is egyértelművé tette, hogy mindez nem egy üzleti projekt, hanem két ország államközi megállapodása. (kormany.hu, január 16.) Az elvégzett elemzések azt mutatják, hogy nincsen szükség állami tőketámogatásra ahhoz, hogy a megtérülés feltételei biztosítva legyenek. (Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter írásos válasza Szél Bernadett országgyűlési képviselő kérdésére, október 22. Mivel a Paks 2 projektben egyáltalán nincs állami támogatás, így tiltott állami támogatás sem lehet. (Aszódi Attila, portfolio.hu április 23. 4

5 Tartalmaz-e Paks-2 állami támogatásokat? Az állami támogatások közösségi értelmezése EUMSZ 107. cikk(1) Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. 1) Állami forrásból származzon központi költségvetés, elkülönített állami pénzalapok, Tb alapok, önkormányzatok, EU források, állami tulajdonú vállalatokon keresztüli finanszírozás; 2) Előnyre tegyen szert a forrást megkapó a piacon azonos finanszírozási viszonyok mellett nem lenne elérhető számára ez a forrás. Előnynek minősül az államháztartási bevételkiesés is (pl. elengedett hitelkamat, adókedvezmény, garanciavállalás; 3) Versenytorzító hatású legyen Az érintett vállalkozásnak olyan piacon kell tevékenykednie, amelyen a vállalkozások között verseny van (vagy lehetne); 4) Hatással van a tagállamok közötti kereskedelemre akkor is hatást gyakorol, ha csak helyi piacra értékesít, de ezzel befolyásolja mások piacra lépési lehetőségeit TELJESÜL TELJESÜL TELJESÜL TELJESÜL Paks 2-re csak abban az esetben nem vonatkozik az állami támogatásokról szóló szabályrendszer, ha valamilyen speciális kivételnek számít (ld. következő oldal) 5

6 Mikor nem minősül egy állami intézkedés állami támogatásnak a közösségi szabályozás szerint? Az EUMSZ 107. cikk (1) szerint csak az az intézkedés nem minősül állami támogatásnak, amelyek esetében a fenti feltételek valamelyike nem teljesül. Három ilyen elvi esetek fordulhatna elő az erőművek támogatásánál: 1) Általános intézkedések: Olyan állami intézkedés, amely az ország (vagy az adott szerv illetékességének) egész területére vonatkozik, és mindazok a vállalkozások, amelyek az előírt feltételeknek eleget tesznek, automatikusan részesei lesznek az intézkedésnek. EZT ESETÜNKBEN KIZÁRHATJUK 2) Közszolgáltatás/általános érdekű gazdasági szolgáltatás: ha az uniós közszolgáltatási szabályoknak megfelelő célokra fordítják a forrásokat (ún. Altmark Trans teszt (1) jogszabályi kijelölés vagy közszolgáltatási szerződés alapján nyújtott szolgáltatás, (2) előre rögzített kompenzációs feltételrendszer, (3) túlkompenzáció tilalma, (4) hatékony piaci szolgáltató költségeinek elismerése. A Bizottság Hinkley Point C vizsgálatánál elvetette e lehetőség alkalmazását az atomerőművi beruházásokra (A Bizottság 2015/658. sz. határozata, 316. cikkely); 3) A piaci magánbefektető elve: Az Európai Bizottság és a Bíróság gyakorlatában lefektetett elv lényege, hogy amikor egy állami szerv befektet, hitelt ad stb. egy vállalkozásnak, az intézkedés nem minősül állami támogatásnak, ha bármely piaci magánbefektető is hasonlóképpen járt volna el. EZ ELVBEN ELKÉPZELHETŐ PAKSNÁL.

7 A piaci magánbefektetői alapelv (market economy investor principle, MEIP) érvényesülése Ha egy állami szerv befektet, hitelt ad stb. egy vállalkozásnak, az intézkedés csak abban az esetben nem minősül állami támogatásnak, ha bármely piaci magánbefektető is hasonlóképpen járt volna el. Függetlenül attól, hogy a projekttársaság veszi-e fel az orosz hitelt vagy az állami költségvetésből törlesztik azt, a társaságra mindenképpen allokálni kell a hitellel kapcsolatos adósságszolgálati terheket, ellenkező esetben sérül a MEIP elve, hiszen nem képzelhető el olyan magánbefektető, aki saját forrásköltségét nem terheli rá arra a projektre, amelynek megvalósítása érdekében eladósodott. A vállalatgazdasági közelítésben készült elemzésnél ezért abból indultunk ki, hogy az orosz hitel teljes adósságszolgálata allokálásra kerül a projekttársaságra. Csak ebben az esetben képzelhető el, hogy a projekt nem tartalmaz állami támogatást. 7

8 1) Az állami támogatás fogalmának áttekintése 2) A számítás módszere 3) Legfontosabb modellparaméterek bemutatása 4) Eredmények értelmezése 8

9 Az elemzés vizsgálati fókusza és módszertana Központi elemzési kérdés: Vajon képes lesz-e gazdasági értelemben önálló működésre az erőműtársaság, vagy túlélése üzembe helyezését követően is további tulajdonosi, költségvetési többlettámogatások függvénye lesz. Modellezési alapelvek: 1) Tulajdonosiérték-megközelítés (várható pénzáramlások alapján számított nettó jelenérték); 2) Paraméterek használata a modellben interaktív modell, amely az előre definiált 20 paraméter tetszőlegesen módosított értékeire vonatkozóan is bárki által futtatható; 3) Komplett pénzügyi beszámolók (eredménykimutatás, mérleg, cash flow) a beruházás és működés teljes időtartamára, betartva a számviteli és polgári jogi szabályokat; 4) Számítások euróban, folyóáron. Az orosz hitelre vonatkozó adatok folyóárasak, (lásd következő ábra) forint árfolyamkockázatokat nem tudjuk 80 éves időhorizonton megfelelően előrebecsülni, árampiaci adatok is jellemzően euró/mwh értékben érhetők el nemzetközi tanulmányokban. 9

10 A paksi hitel adósságszolgálata a nemzetközi szerződés alapján millió euró Paks-2 beruházás adósságszolgálata Paks 2014-es teljes árbevétele kb. 565 millió euró volt. Tőketörlesztés Kamatköltség (meur) 10

11 Referencia tanulmányok REKK (2013) Fő modellezési cél: megtérülés elemzése, szcenárióelemzés Módszertan: Projekt diszkontált cash flow (DCF alapú NPV), belső megtérülési ráta (IRR), energetikai egységköltség (LCOE) Fontosabb megállapítások a megtérülésről: Realista forgatókönyv esetében mintegy 110 milliárd forintos kumulált diszkontált veszteségű pénzárammal szembesül az erőmű. A termelt villamosenergia-egységköltsége LCOE=106 EUR/MWh (IRR=8,7%). Aszódi et al. (2014) Fő modellezési cél: Termelési önköltség meghatározása Módszertan: Energetikai egységköltség-számítás (LCOE) Fontosabb megállapítások a megtérülésről: Az üzemeltetés első 21 évében az átlagos villamos energia-egységköltség 30 Ft/kWh [mai árfolyamon kb. 97 EUR/MWh] környékén alakul, ehhez képest +5 Ft/kWh és -1 Ft/kWh eltérés látható a vizsgált paraméterek-ben A teljes élettartamra vetített villamos energia egységköltség (LCOE) 16,01 és 16,38 Ft/kWh-nak adódott a két számítási módszer esetében. Romhányi (2014) Fő modellezési cél: Projekt költségvetési hatásainak komplex vizsgálata Módszertan: Költségvetési befizetések egyenlege, belső megtérülési ráta elemzés (IRR) befektetői és makroszinten. Fontosabb megállapítások a megtérülésről: A projekt befektetői szemléletben a jelenlegi áramárak mellett nem térül meg. [80-82 EUR/MWh 4%-os reál megtérülés mellett a befektetői szinten számolt áramár]. 11

12 1) Az állami támogatás fogalmának áttekintése 2) A számítás módszere 3) Legfontosabb modellparaméterek bemutatása 4) Eredmények értelmezése 12

13 Modellparaméterek illusztráció az excel modellből PARAMÉTEREK Induló paraméterek visszaállítása Tervezett kapacitáskihasználás Paks-1 üzemideje alatt 85% Tervezett kapacitáskihasználás Paks-1 leállítása után 92% Méretből és kihasználtságból számolt arányszám 2033-ig 1,11 15,97 TWh nettó termelés/év Méretből és kihasználtságból számolt arányszám 2034-től 1,20 17,28 TWh nettó termelés/év Költségtúllépés az eredeti beruházási tervekhez képest 0% 43,39 EUR/MWh egységár 2013-ban (tény) Áramár-emelkedés mértéke reáláron 2026-ig 25% 63,89 EUR/MWh egységár 2026-ban 73,05 EUR/MWh egységár 2035-ben Inflációs ráta (euró övezet) 1,5% (ECB forecast 1,0-1,8% között). Addicionális finanszírozás költsége (EUR) 8% Betéti kamat (EUR) 4% Osztalékkifizetés aránya az éves eredményből 80% ha az eredmény pozitív és ST>JT Társasági adókulcs 16% Iparűzési adó 2% Amortizációs kulcsok Ingatlan 2% Lineáris leírási kulcsok Gépek, berendezések 4% Félidős nagykarbantartás a berendezések 30% -t érinti. Befizetés a nukleáris pénzügyi alapba (EUR/MWh reáláron) 6,0 4,52 EUR/MWh 2013-ban (tény) Forgótőke elemek Vevőállomány 30 nap Készletállomány 1 év A nukleáris tüzelőanyagra vetítve Beruházási szállítók 90 nap Egyéb szállítók 30 nap Vetítési alap az anyagjellegű ráfordítások Egyéb kötelezettségek 1,0 havi személyi költség+áfa pozíció ÁFA 27% 13

14 Modellparaméterek beruházási költségek 1) A paksi beruházásra tervezett beruházási költségvetés (12,5 milliárd euró) a nemzetközi adatok alapján reálisnak tekinthető (5200 euró/kw) ez gyakorlatilag megegyezik a nemzetközi Energia Ügynökség legfrissebb számaival. A modellben ezért nem számoltam költségtúllépéssel, de a költségtúllépést paraméterezhető változóként kezelem. 2) A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint a következő másfél évtizedben 24-29%-os beruházási és üzemeltetési költségcsökkenés fog bekövetkezni a nukleáris technológia területén, ami gyakorlatilag az átadás időpontjára elavulttá és drágán üzemeltethetővé teheti Paks -2-t. 2. táblázat a World Energy Outlook 2014-es kiadványában használt előrejelzések a nukleáris technológia vonatkozásában a New Policy (NPS) és a 450 PPM forgatókönyvek esetén adatok 2012-es US dollárban Javulás 2035/2012 Fajlagos beruházás (NPS) $/kw % Fajlagos beruházás (450 PPM) $/kw % Fajlagos O&M költség (NPS) $/kw % Fajlagos O&M költség (450 PPM) $/kw % 14

15 Modellparaméterek a beruházás időbeni alakulása E tekintetben az Energiaklub Paks-kontroll programja keretében Romhányi Balázs nagyon részletes tanulmányt készített. A modellemben apróbb módosításokkal az ő számításait vettem át. Módosítások: 1) Egyszerűsítésként úgy számoltam, hogy mindkét blokk egyszerre, 2026 elején kezdi meg működését. 2) A referencia tanulmány 2018-tól indítja a beruházást, ugyanakkor a tényleges beruházási költések a 2015-ös és 2016-os költségvetési törvények tanúsága szerint már korábban megkezdődnek. Így a 2015 és 2017 közötti időszakra számoltam el a teljes beruházás 4,2%-át. 2. ábra - A tervezett beruházás időbeni lefutása 20,0% 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 1,0% 1,2% 2,0% 17,6% 12,6% 13,0% 11,0% 12,5% 12,3% 12,4% 4,4% 15

16 Modellparaméterek az üzemidő alatt szükséges felújítások Több tanulmány úgy számol, mintha a beruházás révén megvalósuló létesítmény a továbbiakban már nem követelne újabb felújításokat. Ez a feltételezés megkérdőjelezhető, ezért beépítettem a modellbe egy félidős nagyfelújítást, ami paraméterként a gépek és berendezések állományának meghatározott részét (alapesetben 30%-át) érinti. 3. ábra Egy atomerőmű teljes életciklusára vonatkozó illusztratív cash flow (forrás: Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, Rogner, 2012) Egy működő erőmű élettartamának utolsó harmadában is szükség van új beruházásokra. A Paksi Atomerőmű Zrt. pl től kezdődően 86 milliárd forint értékben hajtott végre új beruházásokat. 3. táblázat - Tárgyévi új beruházás a Paksi Atomerőmű Zrt-ben, Tárgyévi új beruházás

17 Modellparaméterek erőművi piaci árak várható alakulása Európai Bizottság (2014) Áramtermelés költsége 2020-ig összehasonlító áron évente 2,4%-kal emelkedik, ig -0,17%, ig -0,19% az éves árcsökkenés mértéke ra vonatkozóan ez 23%-os árnövekedést jelent, ami 2030-ig 21%-ra mérséklődik National Grid, Nagy- Britannia (2014) US Energy Information Agency (2015) Paks-2 megtérülési modell Folyóáras előrejelzés a brit nagykereskedelmi áramárak alakulására. Három forgatókönyvet tartalmaz (magas, átlagos és alacsony árak) ra az előrejelzett brit nagykereskedelmi áramár 96,1, 76 és 54,2 /MWh, ami a hosszú távú brit inflációs rátával (2,38%) számítva reálértékben +13%, +3% illetve -16%-os árváltozást jelent 2015-ös árakon. Összehasonlító áras előrejelzés 2013-as árakon 2020-ra, 2030-ra és 2040-re a háztartási és ipari fogyasztói áramárak várható alakulására négy eltérő erőművi termelési szerkezet mellett. Reálár-változás 2020-ig 11,6%, 2030-ig 16% a 2013-as árakhoz mérten. Négy forgatókönyv (továbbiak a paraméterek változtatásával modellezhetők): a) nincs reálár-változás b) 25%-os reálár-növekedés 2026-ig c) 50%-os reálár-növekedés 2026-ig d) 75%-os reálár-növekedés 2026-ig 17

18 Modellparaméterek kapacitáskihasználtság várható alakulása A kapacitáskihasználtság tekintetében is négy forgatókönyvet definiáltam: a) tartósan alacsony kihasználtság (75% a teljes működési időszakra); b) átlagos kihasználtság (85% a teljes működési időszakra); c) átlagos kihasználtság (85%) a régi és új blokkok párhuzamos működésének éveiben, ezt követően magas (92%) kihasználtság (a modellben beállított alap-forgatókönyv); d) tartósan magas kihasználtság (92% a teljes működési időszakra). 6. táblázat - Francia nukleáris erőművek termelése és kapacitáskihasználtsága, (Az ENTSO-E adatbázisa alapján számított értékek) Franciaország Nukleáris termelés (MWh) Beépített nukleáris kapacitás (MW) Nukleáris kapacitások kihasználtsága (%) Nukleáris arány az áramtermelésből (%) ,75% 74,12% ,15% 77,56% ,21% 74,78% ,00% 73,29% 18

19 Modellparaméterek működési költségek alakulása Az erőműtársaság működési költségeinek tervezése során részben szakirodalmi adatokra, részben a jelenlegi paksi erőmű tényadatainak felhasználására támaszkodtam. A költségek közül hangsúlyosak a tüzelőanyag költségek, a személyi ráfordítások és az erőmű majdani leszereléséhez és a hulladéktároláshoz kapcsolódó költségek. 5. ábra A Paksi Atomerűmű Zrt. üzemi eredménye (EBIT) és fontosabb költségei költségnemenként, millió forint Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (EBIT) adatok millió forintban Nukleáris üzemanyag költsége Központi Nukleáris Pénzügyi Alap befizetés

20 1) Az állami támogatás fogalmának áttekintése 2) A számítás módszere 3) Legfontosabb modellparaméterek bemutatása 4) Eredmények értelmezése 20

21 Megtérülés, pótlólagos tulajdonosi finanszírozás és hiteligény a Paks-2 erőműtársaságnál a kapacitáskihasználtság és a nagykereskedelmi áramár függvényében Tartósan alacsony kihasználtság (75%) Nincs energia-reálár növekedés 2026-ban 51 EUR/MWh 2035-ben 58 EUR/MWh NPV 5% =-6323 meur T max : meur H max : 5635 meur 25% energia-reálár növekedés 2026-ban 64 EUR/MWh 2035-ben 73 EUR/MWh NPV 5% =-4451 meur T max : meur H max : 4168 meur 50% energia-reálár növekedés 2026-ban 77 EUR/MWh 2035-ben 88 EUR/MWh NPV 5% =-2563 meur T max : 5627 meur H max : 3481 meur 75% energia-reálár növekedés 2026-ban 89 EUR/MWh 2035-ben 102 EUR/MWh NPV 5% =-377 meur T max : 2509 meur H max : 3083 meur Átlagos kihasználtság (85%) Átlagos kihasználtság 2034-ig (85%) utána magas (92%) (Alap forgatókönyv) Tartósan magas kihasználtság (92%) NPV 5% =-5581mEUR T max :14137 meur H max : 4990 meur NPV 5% =-5210 meur T max : meur H max : 4623 meur NPV 5% =-5042mEUR T max : meur H max : 4623 meur NPV 5% =-3487 meur T max : 7748 meur H max : 3616 meur NPV 5% =-2976 meur T max : 6606 meur H max : 3542 meur NPV 5% =-2751 meur T max : 6014 meur H max : 3542 meur NPV 5% =-1139 meur T max : 3338 meur H max : 3093 meur NPV 5% =-952 meur T max : 2966 meur H max : 3093mEUR NPV 5% =-61 meur T max : 2224 meur H max : 3101 meur NPV 5% =1606 meur NPV 10% =-1269 meur T max : 1216 meur H max : 3093 meur NPV 5% =2643 meur NPV 10% =-1102mEUR T max : 1216 meur H max : 3093 meur NPV 5% =3101 meur NPV 10% =-941 meur T max : 822 meur H max : 3101 meur 21

22 Eredmények az Alap forgatókönyv részletes elemzése Alap forgatókönyvként határoztam meg a 25%-os reál-áramárnövekedést és Paks-1 üzemideje alatt 85%-os, ezt követően 92%-os kihasználtságot feltételező szcenáriót. 11. táblázat - a Paksi Atomerőmű Zrt. néhány működési mutatójából képzett átlagos tényértékek, összehasonlítva a modell Alap forgatókönyv adataiból számított értékekkel Paks-1 Tény Paks-1 Tény Paks-2 Első 30 év Paks-2 Második 30 év EBIT/Árbevétel 10,9% 17,2% 22,31% 41,89% EBITDA/Árbevétel 23,8% 28,7% 50,45% 51,05% Bérhányad 19,2% 18,0% 12,08% 11,82% Anyaghányad 35,9% 35,3% 24,21% 23,87% Egyéb ráfordítások aránya 25,6% 21,2% 13,27% 13,26% A modell valamennyi meghatározó költségelemnél jelentős hatékonyság-javulást feltételez a jelenlegi atomerőmű működési költségeivel összehasonlítva. Így a kedvezőtlen megtérülési adatok hátterében (NPV 5% =-2,97 milliárd euró) nem a költségek túltervezése, hanem a projekttel összefüggő finanszírozási terhek állnak. 22

23 Tulajdonosi finanszírozás és a kumulált jelenérték alakulása az Alap forgatókönyvben Millió euró (nominál áron) Millió euró (2015-ös reáláron) A tulajdonosi finanszírozási pozíció változása és az éves kumulált jelenérték alakulása 5%-os reál diszkontráta mellett (értékek millió euróban) Az ábra bal tengelyén a magyar fél által biztosítandó tőke és hitelfinanszírozás együttes összege szerepel nominális euró értékben. A jobb tengely a nettó jelenérték időbeni alakulását szemlélteti reál értékben 2015-ös áron Kumulált tulajdonosi hitelfinanszírozás Kumulált tőkeemelés/osztalék Éves tulajdonosi pénzáramlás kum. jelenértéke r=5% (jobb tengely) 23

24 Tulajdonosi pénzáramlás és pótlólagos hitelfinanszírozás az Alap forgatókönyvben Millió euró (nominál áron) Millió euró (2015-ös reáláron) Tulajdonosi pénzáramlás és pótlólagos hitelfinanszírozás (millió EUR) Az ábra bal tengelyén a tulajdonosi pénzáramlások (FCFE) és az addicionális (tulajdonosi )hitelnyújtás szerepel nominális euró értékben (a hitelnyújtás és a tőkeemelés negatív, a hitelek csökkenése illletve az osztalék pozitív előjellel). A jobb tengely a nettó jelenérték időbeni alakulását szemlélteti reál értékben 2015-ös áron Tulajdonosi pénzáramlás (FCFE) Pótlólagos hitelnyújtás (tulajdonosi hitel)* Tulajdonosi pénzáramlás kumulált jelenértéke r=5% (jobb tengely) *Ha a cég az adott évben pótlólagos hitelre szorul, úgy értéke negatív, ha visszafizeti a korábbi pótlólagos hiteleit, úgy pozitív. 24

25 Összefoglalás-1 Abban az esetben, ha nem következik be tartós reálár-növekedés a villamos energia nagykereskedelmi áraknál, a projekt nem térül meg, nettó jelenértéke - 5,0 és -6,3 milliárd euró közé várható a kihasználtság függvényében. Egyben rendkívül nagy pótlólagos tulajdonosi finanszírozási igényt támaszt a társaság számára (a felvett orosz hitel összegénél nagyobb, 12,4-18,6 milliárd euró addicionális tőkejuttatás szükséges ahhoz, hogy a társaság működőképes maradjon). A működés első tíz évében a tulajdonosnak (magyar adófizetőknek) átlagosan évente milliárd forinttal, a következő tíz évben éves átlagban milliárd forinttal kell kisegítenie az erőművet, de még a működés harmadik évtizedében is milliárd forint az éves átlagos tőkepótlás; Amennyiben nagyságrendileg az Európai Bizottság előrejelzésének megfelelően alakulnak (modellünkben reálértékben 2026-ig 25%-kal növekednek) a nagykereskedelmi áramárak, úgy a megtérülés továbbra is a kapacitáskihasználtság bármely értéke mellett negatív (-2,7 és -4,5 milliárd euró) A projektet egészen a 2040-es évek közepéig évről évre újabb tulajdonosi tőkeinjekciókkal lehet csak életben tartani. A működés első tíz évében a tulajdonosnak (magyar adófizetőknek) átlagosan évente milliárd forinttal, a következő évtizedben évente átlag milliárd forinttal kell kisegítenie az erőművet; 25

26 Összefoglalás-2 A mennyiben tartósan 50%-kal magasabbak lesznek a piaci áramárak a jelenlegieknél, úgy a projekt magas kihasználtság mellett megtérülhet (a nettó jelenérték -2,6 és -0,1 milliárd euró között), de még ebben az esetben is igényel a projekt a 2030-as évek közepéig pótlólagos tulajdonosi tőkejuttatást (2,2 és 5,6 milliárd euró között). A működés első tíz évében éves átlagban a tulajdonosnak milliárd forinttal kell támogatnia az erőművet. A második tíz évben a támogatás mértéke 0-43 milliárd forint éves átlagban; A kormány nyilatkozatainak megfelelően biztosított a megtérülés, ha az erőmű élettartama során végig a jelenleginél 75%-kal magasabbak reálértéken a villamosenergia-nagykereskedelmi árak és az erőmű a teljes élettartamán legalább 85%-os kapacitáskihasználtsággal működik. 26

27 Millió euró (nominál áron) Lezárásként: Interaktív modellbemutató excelben Millió euró (2015-ös reáláron) Millió euró (nominál áron) Millió euró (2015-ös reáláron) PARAMÉTEREK Induló paraméterek visszaállítása Tervezett kapacitáskihasználás Paks-1 üzemideje alatt 85% Tervezett kapacitáskihasználás Paks-1 leállítása után 92% Méretből és kihasználtságból számolt arányszám 2033-ig 1,11 15,97 TWh nettó termelés/év Méretből és kihasználtságból számolt arányszám 2034-től 1,20 17,28 TWh nettó termelés/év Költségtúllépés az eredeti beruházási tervekhez képest 0% 43,39 EUR/MWh egységár 2013-ban (tény) Áramár-emelkedés mértéke reáláron 2026-ig 25% 63,89 EUR/MWh egységár 2026-ban 73,05 EUR/MWh egységár 2035-ben Inflációs ráta (euró övezet) 1,5% (ECB forecast 1,0-1,8% között). Addicionális finanszírozás költsége (EUR) 8% Betéti kamat (EUR) 4% Osztalékkifizetés aránya az éves eredményből 80% ha az eredmény pozitív és ST>JT Társasági adókulcs 16% Iparűzési adó 2% Amortizációs kulcsok Ingatlan 2% Lineáris leírási kulcsok Gépek, berendezések 4% Félidős nagykarbantartás a berendezések 30% -t érinti. Befizetés a nukleáris pénzügyi alapba (EUR/MWh reáláron) 6,0 4,52 EUR/MWh 2013-ban (tény) Forgótőke elemek Vevőállomány 30 nap Készletállomány 1 év A nukleáris tüzelőanyagra vetítve Beruházási szállítók 90 nap Egyéb szállítók 30 nap Vetítési alap az anyagjellegű ráfordítások Egyéb kötelezettségek 1,0 havi személyi pozíció költség+áfa 27% ÁFA PAKS 1 tényadatok PAKS 2 adatok Üzemméret MW 2000 Üzemméret (MW) 2400 Árbevétel (2013) mft Törlesztés évi kétszeri esedékességgel: részletekben, egyenletesen az alábbi 14,4 Első 7 évben a fevett hitel 25% Nettó termelés 2013 TWh Egységár Ft/kWh 12,88 Második 7 évben a felvett hitel 35% Egységár EUR/MWh 43,39 Harmadik 7 évben a felvett hitel 40% Euró átlagárfolyam 2013 (MNB) 296,92 Kapacitáskihasználás 92% Kamatok (euróban) A beruházás üzembe helyezéséig 3,95% Első 7 évben a hitelösszeg 4,50% Második 7 évben a hitelösszeg 4,80% Hamadik 7 évben a hitelösszeg 4,95% Eszköz-forrás egyezőség EREDMÉNYKIMUTATÁS 63,89 64,85 65,82 66,81 67,81 68,83 69,86 70,91 71,97 73,05 I. Értékesítés nettó árbevétele ( ) II. Aktivált saját teljesítmények értéke (03.±04.) III. Egyéb bevételek 05. Nukleáris fűtőanyag költsége Egyéb anyagköltség Igénybe vett és egyéb szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegű ráfordítások ( ) Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások ( ) VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés A. ÜZEMI ( ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I.±II.+III.-IV.-V.-VI.-VII.) Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége VIII. Pénzügyi műveletek bevételei ( ) Orosz hitel kamatköltsége Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai ( ± ) B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII.-IX.) C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A.±B.) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X.-XI.) E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (±C.±D.) XII. Adófizetési kötelezettség F. ADÓZOTT EREDMÉNY (±E.-XII.) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F ) effektív adókulcs 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% MÉRLEG ESZKÖZÖK 01. A. Befektetett eszközök ( sor) I. IMMATERIÁLIS JAVAK ( sorok) Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték 10. II. TÁRGYI ESZKÖZÖK ( sorok) Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Beruházások, felújítások III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ( sorok) B. Forgóeszközök ( sor) I. KÉSZLETEK ( sorok) Anyagok Késztermékek 35. II. KÖVETELÉSEK ( sorok) Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vevők) Egyéb követelések 43. III. ÉRTÉKPAPÍROK ( sorok) IV. PÉNZESZKÖZÖK ( sorok) Pénztár, csekkek Bankbetétek 52. C. Aktív időbeli elhatárolások Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN ( sor) A modell futtatásánál használt paraméterek Paks-1 tény Modell ,2% 22,31% 41,89% Tervezett kapacitáskihasználás Paks-1 üzemideje alatt 85% Osztalékkifizetés aránya az éves eredményből 80% Forgótőke elemek EBIT/Árbevétel Tervezett kapacitáskihasználás Paks-1 leállítása után 92% Társasági adókulcs 16% Vevőállomány 30 nap EBITDA/Árbevétel 28,7% 50,45% 51,05% Áramár-emelkedés mértéke reáláron 2026-ig 25% Iparűzési adó 2% Készletállomány 1 év (nukleáris tüzelőanyag) Bérhányad 18,0% 12,08% 11,82% Inflációs ráta (euró övezet) 1,5% Ingatlan amortizációs kulcs 2% Beruházási szállítók 90 nap Anyaghányad 35,3% 24,21% 23,87% Addicionális finanszírozás költsége (EUR) 8% Gépek, berendezések értékcsökkenés 4% Egyéb szállítók 30 nap Egyéb ráfordítások aránya 21,2% 13,27% 13,26% Betéti kamat (EUR) 4% A félidős nagykarbantartás a berendezések 30% -t érinti. Egyéb kötelezettségek 1 havi személyi költség+áfa pozíció Befizetés a KNPA-ba (EUR/MWh) 6,0 EUR/MWh ÁFA 27% (adatok millió euróban) Futtatási eredmény: NPV Tulajdonosi tőke (jegyzett tőke 2025-ben) Beruh Éves átlagos tulajdonosi támogatás forintban Nettó jelenérték reál r=5% (explicit periódus) meur Tulajdonosi pótlólagos tőkeigény maximuma NPV maradványértékkel (r=5%) meur Pótlólagos (tulajdonosi) hitelnyújtás max Együttes finanszírozási maximum: FORRÁSOK 57. D. Saját tőke JEGYZETT TŐKE EREDMÉNYTARTALÉK LEKÖTÖTT TARTALÉK MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E. Céltartalékok ( sorok) 72. F. Kötelezettségek ( sor) I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK ( sorok) 77. II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK ( sorok) Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 82. Orosz hitel Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 86. III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK ( sorok) Rövid lejáratú kölcsönök Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások 102. FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN ( sor) A tulajdonosi finanszírozási pozíció változása és az éves kumulált jelenérték alakulása 5%-os reál diszkontráta mellett (értékek millió euróban) Az ábra bal tengelyén a magyar fél által biztosítandó tőke és hitelfinanszírozás együttes összege szerepel nominális euró értékben. A jobb tengely a nettó jelenérték időbeni alakulását szemlélteti reál értékben 2015-ös áron. Kumulált tulajdonosi hitelfinanszírozás Kumulált tőkeemelés/osztalék Éves tulajdonosi pénzáramlás kum. jelenértéke r=5% (jobb tengely) Tulajdonosi pénzáramlás és pótlólagos hitelfinanszírozás (millió EUR) Az ábra bal tengelyén a tulajdonosi pénzáramlások (FCFE) és az addicionális (tulajdonosi )hitelnyújtás szerepel nominális euró értékben (a hitelnyújtás és a tőkeemelés negatív, a hitelek csökkenése illletve az osztalék pozitív előjellel). A jobb tengely a nettó jelenérték időbeni alakulását szemlélteti reál értékben 2015-ös áron Tulajdonosi pénzáramlás (FCFE) Pótlólagos hitelnyújtás (tulajdonosi hitel)* Tulajdonosi pénzáramlás kumulált jelenértéke r=5% (jobb tengely) *Ha a cég az adott évben pótlólagos hitelre szorul, úgy értéke negatív, ha visszafizeti a korábbi pótlólagos hiteleit, úgy pozitív. célérték Addicionális finanszírozási igény CASH FLOW A tétel megnevezése ÜZEMI ( ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I.±II.+III.-IV.-V.-VI.-VII.) Üzemi eredményre jutó adó Értékcsökkenési leírás Céltartalékok állományváltozása BRUTTÓ CASH FLOW Készletek állományváltozása Követelések állományváltozása Pénzeszközök állományváltozása Aktív időbeli elhatárolások állomány változása Szállítók állományváltozása Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állományváltozása Passzív időbeli elhatárolások állományváltozása MŰKÖDŐ TŐKE VÁLTOZÁSA ÖSSZESEN MŰKÖDÉSBŐL SZÁRMAZÓ PÉNZÁRAMLÁS Beruházás Befektetés BEFEKTETÉSBŐL SZÁRMAZÓ PÉNZÁRAMLÁS Rendkívüli eredmény Rendkívüli eredményre jutó adó RENDKÍVÜLI CASH FLOW FCFF / VÁLLALKOZÁS SZÁMÁRA RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ CASH FLOW Tartósan adott kölcsön változása Hátrasorolt kötelezettségek változása Hosszú lejáratú kötelezettségek változása Addicionális finanszírozás (tulajdonosi hitenyújtás) változása Pénzügyi műveletek eredménye Pénzügyi eredményre jutó adó KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSBÓL SZÁRMAZÓ PÉNZÁRAMLÁS FCFE (FREE CASH FLOW FOR EQUITY) Tőkeemelés Osztalék TULAJDONOSI PÉNZÁRAMLÁS A TÁRSASÁG RÉSZÉRE (+), TÁRSASÁGTÓL (-) VÁLLALATBAN BENTHAGYOTT PÉNZ