Ideje: 2009 december 8-án, Névsor szerint: 12:15-kor (A-K-ig) ill. 13:15-kor (L-Z-ig) az előadás helyen (Aud. Max)

Átírás

1 Fka rásbel test megajánlott jegért (A3) Ideje: 009 december 8-án Névsor sernt: 1:15-kor (A-K-g) ll. 13:15-kor (-Z-g) a előadás elen (Aud. Ma) Néán leetséges rásbel vsgakérdés: 1. Pref jelentések. 10 atvána deka 10 1 dec -1 ekto cent - klo 3 mll -3 mega 6 mkro -6 gga 9 nano -9 terra 1 ko -1 eta 15 femto -15 ea 18 atto -18. M alaján defnáljuk a 1 másodercet? A másoderc a alaállaotú Céum-133 atom két erfnom energasntje köött átmenetnek megfelelő sugárás eródusának dőtartama. 3. M alaján defnáljuk a 1 métert? A méter a fén által a vákuumban a másoderc 1 / od rése alatt megtett út ossa. 4. M a tömegegség defnícója? Sèvres-ben őrött latna-rdumból késült etalon tömege eg klogram 5. Foglalja össe a Mcelson-Morle ksérlet lénegét! -célja a Föld étere vsonított sebességének megmérése Monokromatkus fénsugarat oá kéest 45 -kal elforgatott félgáterestő tükörre ránították am a fént két sugárra ostotta. Eek a A és B tükrökről vssaverődnek majd vssaérve a félgáterestő tükörö a E ontba érnek aol a fáskülönbségből meg leet állaítan og melk sakason aladt gorsabban a fén vags ol aladt a fén a éterrel semben lletve eg ránban. A kísérlet eredméne mnden esetben negatív volt. Vags nncs éter a fén mnden esetben uganakkora sebességgel terjed.

2 6. M a secáls relatvtáselmélet két alallére? I. nncs ktüntetett rendser (relatvtás elve) II. mnden nercarendserben a fén uganakkora sebeséggel terjed 7. M a orent transformácó? A orent-transformácó két egmáso kéest egenesvonalú egenletes mogást végő nercarendser köött átváltás. 8. Irja fel a orent transformácó kéletet. Ha 0 amkor t t 0 akkor tengel és egbe esk. 9. M a dődlatácó? A dődlatácó a a relatvstkus jelenség amkor két különböő vonatkotatás rendserből fgelve eltérés lé fel a dő múlásában. Eg adott vonatkotatás rendserből néve a oám kéest mogó esemén dőtartama ossabb les mnt a eseménnel egütt mogó vonatkotatás rendserből néve. t γ t 10. M a ossúság kontrakcó? A ossúság kontrakcó a a relatvstkus jelenség amkor két különböő vonatkotatás rendserből fgelve a vsgált objektum mogásránba eső ossát különböőnek látjuk. Eg adott vonatkotatás rendserből néve a mogó objektum rövdebb les mnt a objektummal egütt mogó vonatkotatás rendserből néve. γ 11. Mt tud a tömegről? A tömeg a oá kéest mogó koordnátarendserből néve megnő. Newton másodk törvéne sernt Fm*a eredet felírás sernt FdI/dtd(m*v)/dt a m konstans akkor kemelető a derválásból Fm*dv/dt a m konstans akkor mm0/ γ*m0 aol m0 a nugalm tömeg

3 a et a tömeget gorsítjuk energát fektetünk be am ekvvalens a tömeggel (Em* nő a tömeg m γ m 0 1. Energa-mulus össefüggése. E 4 c m0 c Amennben a vsgált objektumnak nncs nugalm tömege (l. elektromágneses sugárás): Teát l a fénnél a energa a 13. M a Mnkowsk tér? mulussal arános. A klasskus fka sernt a áromdmenós térben a átmegünk a egk koordnátarsből a máskba a ossúság nvaráns. Sóval. Uganíg nvaráns mennségnek kell lenne két vektor skalárs vektoráls és veges soratának s. Vektoráls soratra aonban e nem teljesül mert a eredmén eg vektor. De a kterjestjük a áromdmenós eukldes teret még eg dmenóval a (ct) ossúsággal (dődmenóval) akkor már nvaráns mennség les.. A kterjestett tér a Mnkowsk tér. 14. Mt neveünk nvaráns mennségnek? Olan mennség am nem függ a koordnáta-transformácótól. 15. Irjon fel a 4 dmenós térben eg nvaráns mennséget! ívoss : 16. M a Cserenkov sugárás? Ha eg sgetelőbe a köegbel fénsebességnél nagobb sebességgel érkek eg töltött résecske akkor lassul és elektromágneses sugárást bocsát k kú alakban. E a jelenség a Cserenkov-effektus a kbocsátott sugárás a Cserenkov-sugárás. (Eért vlágít l kéken reaktorokban a moderátorví.) 17. M a magasadás és a magfúó? A magfúó olan magreakcó am során két ksebb atommag egesül eg nagobbat eredméneve. E a folamat leet eoterm vag endoterm a knduló

4 magok atomtömegétől függően. A magasadás (fssó) során eg atommag két vag több ksebb magra sakad. A magasadás során jelentkeet alfa- béta- gamma- valamnt neutronsugárás s aa energa sabadulat fel. tömegdefektus? 18. M a energával kacsolatos Planck otés? A energa nem foltonos adott frekvencákon csak megatároott adagokban kvantálva terjedet: ε 0 ν ; ν a frekvenca a Planck-állandó (666* ε a energakvantum. 19. Mt neveünk oerátoroknak? olan művelet am függvéne függvént rendel l.: derv. nteg. gökvonás 0. M a oerátor sajátértéke? a a k érték amvel a függvént megsorova uganat kajuk mnta a oerátorral sorotuk volna meg 1. M a lneárs oerátor? Eg lneárs oerátor eg aonos test felett vektorterek köött ató művelettartó függvén. Eg oerátor bemenete teát vektor kmenete edg sntén vektor a úg neveett kévektor. neárs teát eg len vektoro vektort rendelő lekéeés a (két vektor össegének kée a két vektor kéének össege) (eg vektor sámsorosának kée a vektor kéének uganeen sámsorosa). Hogan defnáljuk a függvének skalársoratát? aol a komle konjugáltja a -nek óra jegetemben a van og a tulajdonságat btos kérde ban 3. M a adjungált oerátor? Ha mnden φ 1 φ re. O a O adjungáltja 4. M a ermtkus oerátor?

5 más néven önadjungált 5. Mlen tulajdonságú a ermtkus oerátor sajátértéke? a ermtkus oerátorok sajátértéke valós sámok 6. M a mulus és el oerátora? ( ) o ( ) d d o 7. M a elre és mulusra vonatkoó Hesenberg f. felcserélés törvén? ] ; [ 8. Irja fel a dôfüggetlen 1 dmenós Scrödnger egenletet! a energa sajátérték-egenlete U otencál; m tömeg; ħ /П ) ( ) ( ) ( ) ( E U d d m 9. Irja fel a dôfüggetlen 3 dmenós Scrödnger egenletet! ( ) ( ) ( ) ( ) () Π E r U m E U m 30. M a állaotfüggvén fka jelentése? (tt:// A állaotfüggvén smeretében a fka rendsert jellemő mennségeknek a valósínűsége atároatók csak meg nem edg a ténleges értékük. A állaotfüggvén valamlen fka mennség méréssel megatároató ún. sajátértékenek eg-eg állandóval súloott sueroícóját adja meg. 31. Mlen értékeket veet fel a armonkus lneárs oscllátor energája? Nem veet fel tetsőleges értékeket csak bonos dskrét energa snteket.

6 E n ħ*ω*(n05) n M a érusont energa? a energasnt nem csökkenet nullára léetk eg legksebb energasnt ( a áll s moog ); a érusont energa: 33. M a alagút effektus? A Scrödnger egenlet megoldása során eg véges magasságú otencálfal mellett a elektron megtalálás valósínűsége a falon kívül nem nulla olott a átjutáso nncs elég energája. A átjutás valósínűsége eonencálsan csökken a fal vastagságával (d) valamnt a fal és a elektron energakülönbségével. Alkalmaás: Alagút dóda (a áram csökken eg sakason a fes. növelésére) 34. Mk a mulusmomentum oerátora? r r 35. Mt bonít a Stern-Gerlac kísérlet? A elektronsn léteését. Inomogén mégneses térbe lőtt semleges Ag 47 et (eüstöt) kollmátoron (csak a egenesen aladó jön k belőle) kerestül. A mágneses tér eltérítette valam mágneses dolmomentumnak lenne kell e a sn. A elektronnak van snje. A Ag 47 nek 46 elektron van a belső árt élán és 1 a külső élon. A eltérés a elektron saját mágneses dolmomentummából ered. 36. M a de Brogle féle ullámoss? A résecskéke rendelt ullám vag eg másk sokásos elneveéssel anagullám megtalálásáo a foton-analóga adat támontot eért elősör foglalkounk a fotonnak megfelelő fénsebességgel aladó teát nulla nugalm tömegű résecske esetével. A relatvtáselméletből tudjuk og eg len résecske energája és mulusa köött a E*c össefüggés áll fenn. Másrést a foton energája E*ν teát a mulusa /λ. E a össefüggés sgorúan véve csak fotonra érvénes de Brogle aonban feltételete og klasskus kvantummecanka

7 általános érvénű és klasskus résecskékre s alkalmaató. Íg a lent össefüggés megadja og eg m tömegű v sebességű m*v mulusú résecskée mlen ullámosst kell oárendeln. 37. M a Bor féle atom modell alafeltételeése? Bor feltette og a elektron mulusmomentuma csak bonos megatároott értékeket veet fel a ħ egéssámú többsörösét. n*ħ aol n Mlen kvantumsámokkal jellemeük a elektronokat a atomokban? Főkvantumsám (n) Mellékkvantumsám (l) Mágneses kvantumsám (m) Sn kvantumsám (s) 39. Mvel kacsolatos a fô mellék és mágneses kvantumsám? a főkvantumsám a energa (E) értékét a mellékkvantumsám a elektron mag körül mogásával össefüggő mulusmomentum nagságát () a mágneses kvantumsám edg a mulusmomentum vektornak valamlen ktüntetett ráno vsonított beállás ránát atároa meg 40. Mlen értékeket veet fel a fô mellék és mágneses kvantumsám? n 1 ; ; 3 ;... l(ks) 0 ; 1 ; ; 3 ;... ; (n-1) m 0 ; ±1 ; ± ; ±3 ; ±l(ks) 41. M a Hesenberg féle bontalanság elv? A mkroobjektumok mulusa és ele egdejűleg nem atároató meg ontosan. aol mulus bontalanság el b.talanság 4. Mlen kválastás sabálokat smer? l±1 leet csak. l(ks)-nek 1-el váltona kell mert a ksugárott fotonnak van mulusmomentuma. m±1;0 43. M jellem a sgetelők elektronserkeetét?

8 A legfelső sáv teljesen betöltött. Tltott sáv ~ 5-6 ev Fesültséget kacsolva rá a elektronok befagnak mert ugorna de a tltott sávba nem ugorat fölé meg nem tud. Nagon nag fesültség esetén e s veet M jellem a jó veetők elektronserkeetét? A legfelső sáv résben betöltött. Fesültséget kacsolva rá a elektronok feljebb ugranak a sávon belül és moognak veetnek. 45. M jellem a félveetők elektronserkeetét? A legfelső sáv teljesen betöltött. A tltott sáv ~ 1- ev. E at jelent og a elektronok már termkus gerjestés atására felugoratnak a követkeő veetés sávba. Íg elmodulatnak és veetnek. 46. Hogan müködk a Xero másoló? Elektrostatkus elven. Eg töltéssel feltöltött kalkogend(l.: Selén újabban amorf-s) lara (gakorlatban engerre) fénnel lekéeem a másolandó laot. Aol feér volt a másolandó la ott fén érte a Selén laot am atására - ár jött létre. Eek rekombnálódnak. töltések csak ott maradnak aol sötét (írás) volt a laon. Beorouk a Selén laot amn a fennmaradt töltések a ort vonák és a lefújás köben megtartják. Végül eg üres laot fektetek a Selén lara amre rátaad a (fekete) or íg elkésül a másolat. 47. M a alafolamat a naelemekben? Két jó veető köött eg S 14 (slícum) félveetőt elenek el melnek külső 4 elektronja 4 kötésben ves rést 4 másk S-al (tetraéder formában) Eután a rendsert dóoljuk am at jelent og a krstálba senneést vsünk. P 15 (fosfor) és Al 13 al dóoljuk. A P atására 1 fölös elektron marad (am nem ves rést kötésben) amnek atására a tltott sávban elektronállot jelenk meg (N (egatív) -dóolás). Al atására 1 lukállaot jelenk meg (P (ostve) -dóolás). A kettő alkalmaásával P-N átmenet oató létre. A fén atására - töltésár jelenk meg amt a P-N átmenettel létreoott elektrostatkus vonás sétválast megérkenek a veetőre és létrejön a fesültség am áramot ndukál. 48. Írja fel a Boltmann faktort e 1 E k T B

9 (Mnnél nagobb energasnten vagunk annál kssebb les a ott tartókodó résecskék sáma: N energasnten.) M 1 e N 1 E k T B e 1 E k T B aol N a résecskék sáma a -dk Sükség esetén a a ótlás ét végén óttest írás les. Sóbel vsga/javítás 010 január (serdák) ½ 9-től F éület III. lécsőá magas földsnt. Semnárum soba. Jegelfogadás: Netunban jelentkeés január 5-ére. Kugler Sándor