Tőkestruktúra vizsgálata az Európai Unió domináns villamosenergia-vállalatainál 1
|
|
- Zita Juhász
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Tőkestruktúra vizsgálata az Európai Unió domináns villamosenergia-vállalatainál 1 Deutsch Nikolett Pintér Éva Pécsi Tudományegyetem Az Európai Unió villamos energia piacait érő liberalizációs és deregulációs változások, szerkezeti átalakulások, energiapolitikai célátrendeződések megbolygatták a korábbi ágazati erőviszonyokat, új feltételeket, kihívásokat teremtve ezzel a már piacon lévő vállalatok számára. Mindezekre reagálva a már piacon lévő vállalatok vállalati és üzleti stratégiai újragondolására kényszerültek, mely nem hagyja érintetlenül tőkeszerkezet alakítására vonatkozó döntéseiket sem. Jelen cikk célja annak vizsgálata, hogyan érvényesülnek a különböző tőkestruktúra elméletek az EU domináns piaci részesedéssel rendelkező villamosenergia-piaci vállalatainál, illetve, hogy milyen kapcsolat mutatható ki esetükben a tőkeszerkezet és a tőkeszerkezetet befolyásoló vállalati jellemzők között. Kulcsszavak: tőkestruktúra elméletek, tőkestruktúra determinánsok, villamosenergia-szektor Bevezetés Az Európai Unió energiapolitikájának fő céljaként jelenik meg a közös, teljes mértékben liberalizált energiapiac kialakítása, melyet a fenntarthatóság, a versenyképesség és az ellátásbiztonság jellemez. Bár az elmúlt évtizedekben, az egyes tagállamokban sajátos intézményi hátterüktől, stratégiai célkitűzéseiktől függően különböző módon és mértékben lezajlott piacliberalizációs és deregulációs folyamatok eredményeként a nemzeti villamosenergia-piacok jelentős eltéréseket mutatnak a liberalizáltság tekintetében, az új (verseny)környezet vállalatokat érintő kihívásai sok tekintetben megegyeznek. Gondoljunk csak a növekvő pénzügyi és részvényesi elvárásokra, a gáz- és villamosenergia-szektor konvergenciájának erősödésére, az újonnan belépők fenyegetettségének emelkedésére, a korábban foglyul ejtett vevők alkupozíciójának erősödésére, vagy a globalizációra (Woerd et al. 2004, Deutsch 2011). Az Európai Unió piacain domináns piaci részesedéssel bíró, már piacon lévő vállalatok a meglévő pozícióik védelmét, erősítését szolgáló növekedési stratégiára koncentráltak, azaz a rendelkezésükre álló forrásokat a vertikális integráció fokozására, a szervezeti méret és piaci részesedés növelésére, valamint a kapcsolódó diverzifikáció finanszírozására használták (Deutsch 2011, Verde 2008, Thomas 2009, Codognet et al. 2002). Ráadásul az energiaszektor egyik fontos jellemzője, hogy óriási a beruházási igény. Az IEA (2010) előrejelzése szerint ugyanis a közötti időszakban, az energiaszektorban globálisan 33 trillió dollár beruházás szükséges a kapacitások pótlása, cseréje, újak építése érdekében. A beruházási igény dinamikus változását mutatja, hogy az IEA 2006-os előrejelzésében erre az időszakra még csupán 20,2 trillió dolláros igényt jelzett. Egyértelmű tehát, hogy olyan tőke intenzív ágazatról van szó, amely nagy beruházási igényű, ráadásul a beruházások hosszú megtérülési idejűek, és irreverzibilisek. Egy ilyen tőkeintenzív, nagy beruházási igénnyel jellemezhető ágazatban, ahol ráadásul a beru- 114 Marketing & Menedzsment 2014 Különszám
2 házások hosszú megtérülési idejűek, és irreverzibilisek, és a hozamok a különböző technológiák miatt is bizonytalanok, pénzügyi szempontból a tőkeköltség is egyre növekvő, sőt, a technológiák sokszínűsége, és az érintetti kör bővülése által generált növekvő beruházási kockázatok mellett a szektor finanszírozási kockázata is magas. Mivel a hozamok a különböző technológiák miatt is bizonytalanok, pénzügyi szempontból a tőkeköltség is egyre növekvő. Tehát a technológiák sokszínűsége, és az érintetti kör bővülése által generált növekvő beruházási kockázatok mellett a szektor finanszírozási kockázata is magas. Cikkünkben arra kerestük a választ, hogy az Európai Unió villamosenergia-piacának vállalatai az új piaci körülmények közötti követnek-e valamilyen tőkestruktúra elméleti irányzatot. Ennek érdekében áttekintettük a különböző tőkeszerkezeti modelleket és azok hatásmechanizmusait, valamint a tőkeszerkezet legfontosabb befolyásoló tényezőit. A tőkeszerkezet mikroszintű determinánsainak és a tőkeáttétel közötti kapcsolatok vizsgálatára a teljes mintára regresszió-analízist készítettünk el, a domináns piaci részesedéssel bíró 14 villamosenergia-piaci vállalat esetében a időszak alatt. Tőkestruktúra modellek vizsgálata és a tőkestruktúra determinánsok meghatározása A vállalkozások egyik központi kérdése a tőkeszerkezet meghatározása. A tőkeszerkezet helyes megválasztása azért kiemelkedően fontos, mert képes a vállalkozás pénzügyi teljesítményének befolyásolására. A tőkestruktúrát az adósság és a saját tőke egymáshoz viszonyított arányaként definiálhatjuk, amely befolyásolja a vállalat finanszírozási feltételeinek alakulását. A tőkestruktúra elméletek mind a mai napig az egyik legvitatottabb és meg nem oldott szegmensét képezik a vállalati finanszírozással foglalkozó szakirodalomnak. Számos elméleti és empirikus kutatás tett próbát arra, hogy megtalálja az optimális tőkestruktúrát, de mindeddig egyik sem volt képes egy egyöntetű vitathatatlan választ adni. A tőkeszerkezetről kialakult vita legérdekesebb része, hogy eddig kevesen fejlesztettek ki olyan elméleteket, amelyeket minden iparágban vagy épp régióban empirikus tanulmányokkal támasztottak volna alá, és amelyek nem vezettek volna különböző, néha ellentétes eredményekre, következtetésekre. Egy vállalat működését megvizsgálva kijelenthetjük, hogy a beruházási és finanszírozási döntések célja hosszú távon a vállalati érték maximalizálása, melynek következményes célja a profitmaximalizálás. A beruházási döntések a vállalat eszközoldalára vannak hatással, mivel azt vizsgálja, mikor, milyen eszközbe mekkora tőkét fektessen a cég. A finanszírozási döntések pedig a vállalati mérleg forrásoldalát befolyásolják arra vonatkozóan, hogy a szükséges tőkét honnan és milyen összetételben, mekkora költségek mellett teremtse elő a vállalat. A tőkeszerkezet szempontjából tehát a finanszírozási döntések lesznek egy vállalat számára a meghatározóak, ezért a választott forrás vállalatértékre gyakorolt hatásmechanizmusát kockázatait, költségeit, esetleges helyettesíthetőségét kell megvizsgálnia a döntéshozónak. A kockázatok felmérése lényeges tényező, hiszen a tőkeköltséget közvetlenül befolyásolja. A tőkeköltség a saját és idegen források relatív arányának függvénye, ezért bármekkora is egy cég számára szükséges tőke, ceteris paribus létezik egy olyan optimális tőkearány, amely mellett a tőkeköltség minimális. Ahhoz, hogy egy vállalat gazdaságosan működjön, a tőkeköltségnek alacsonyabbnak kell lennie, mint a tőkéből eszközölt beruházások által megszerzett jövedelem. Mindezek egyértelművé teszik, hogy a különböző tőkeszerkezeti modellek (ld. 1. táblázat) azt vizsgálják, milyen kapcsolat van a tőkeszerkezet, a tőkeköltség és a vállalat értéke között. Számos kutatásban azt olvashatjuk, hogy a tőkeszerkezeti döntés részét képezi a részvénykibocsátás, a magánberuházások, a bankhitel és egyéb üzleti tartozások, a Marketing & Menedzsment 2014 különszám 115
3 Elméleti tőkeszerkezeti modell Nettó jövedelem elmélet (NI) Nettó működési jövedelem elmélet (NOI) Modigliani és Miller elmélete adók nélkül (1958) Modigliani és Miller elmélete adóhatással (1963) Statikus Trade-off elmélet (Jensen-Meckling, 1976) Aszimmetrikus információ hipotézise Hierarchia (pecking order) elmélet (Myers, 1984) Jelzéselmélet (Signaling Theory) Megbízó-ügynök elmélet (Jensen-Meckling, 1976) Szabad pénzáram hipotézise (Free Cash flow Hypothesis) (Jensen, 1986) Dinamikus (Target) Trade-off modellek (Stiglitz, 1973; Kane et al, 1984; Brennan-Schwartz, 1984; Tiltman-Tsyplakov, 2005; Henessy-Whited, 2005) Időzítésen alapuló elmélet (Market Timing Theory) (Malcom-Wurgler, 2000; Baker- Wurgler, 2002; Graham-Harvey, 2001) 1. táblázat: A különböző tőkeszerkezeti modellek hatásmechanizmusa kiindulópont Amennyiben növeljük a tőkeáttételt (az idegen forrást) Nő a tőkeáttétel Növeljük a tőkeáttételt hatás a tőkeköltségre és várható megtérülésre tőkeköltség csökken, várható megtérülés nő a tőkeköltség független a tőkeszerkezettől nő a tőke költsége és az elvárt megtérülés is Forrás: Saját szerkesztés, Afrasiabishani et al. (2012) alapján Eredmény a vállalat értéke nő ezért a vállalatérték is független a tőkeszerkezettől. Az előző elmélettel ellentétben ez figyelembe veszi a tulajdonosi kockázat vállalás növekedését az idegen tőke növekedésével (eladósodottsági hatással) arányosan. csökken a vállalat értéke Növeljük a tőkeáttételt csökken a tőkeköltség nő a vállalatérték Növeljük a tőkeáttételt A tulajdonosok és befektetők között aszimmetrikus az információ Elsődlegesen belső források, majd külső források növelése A vállalat pénzügyi döntései jelzésértékűek a befektetők számára Érdekütközés nő a menedzsment, a tulajdonosok és a hitelezők között Érdekütközés csökken a menedzsment, a tulajdonosok és a hitelezők között A befektetések és költségek teljesítése után szabad felhasználású pénzáram marad a vállalatnál. A szabad CF csökkentése a megnövelt tőkeáttétel utáni hitelkamat és osztalék kifizetés növekedésével Az elmélet szerint a helyes finanszírozási döntés a megfelelő pénzáram előrejelzésen múlik. Amennyiben helyes az előrejelzés a tőkeköltség csökken, a finanszírozási veszély (fizetésképtelenség veszélye, ügynöki költségek növekedése miatt) nő új befektetések esetén a részvények alulértékeltsége egyre növekedhet törekvés a pozitív NPV-jű projektekbe történő befektetések növelésére Trade-off hatás értelmében magasabb kockázat ugyan, de a vállalatérték is nő ez előnyös az új befektetőknek, de veszteséget jelent a jelenlegi tulajdonosoknak. először a meglévő részvényesek jutalmazása, utána lehetőség az új befektetők számára a jelzésekből kikövetkeztethető információ megoldás az aszimmetrikus információ kiegyenlítésére a vállalat értéke csökken a vállalat értéke nő csökkenti a szabad CF-val való visszaélés lehetőségét, így az ügynök költséget ezáltal nő a vállalat értéke nő a vállalat értéke Helytelen előrejelzés esetén csökken a vállalat értéke Részvények növekvő túlértékeltsége Részvények növekvő alulértékeltsége új részvény kibocsátás részvény visszavásárlás vállalat értéke nő vállalat értéke nő lízingszerződés, az adótartozás, a vezetői és alkalmazotti halasztott kompenzáció, vagy éppen a termékekhez kötődő adósság tervezése. A tőkestruktúrát különböző rátákkal mérhetjük, mint az idegen tőke és összes eszköz, a saját tőke és összes eszköz vagy a saját és idegen tőke egymáshoz viszonyított aránya. A jövedelmezőség pedig egy cég azon képességét jelenti, hogy profitot tud termelni. A jövedelmezőség tehát mindenfajta pénzügyi (beruházási és finanszírozási) döntés eredménye, amely az eszközarányos megtérüléssel (ROA) és a saját tőke arányos megtérüléssel (ROE) 116 Marketing & MenedzsMent 2014 különszám
4 mérhető általánosan. Mivel a vállalati érték maximalizálásának, mint fő célkitűzésnek elérése maga után vonja következményes célként a profitmaximum megvalósulását, ezért a jövedelmezőséget meghatározó finanszírozási döntéseket (tőkeáttétel), és beruházási döntéseket (eszközszerkezetre vonatkozó döntést) is vizsgálnunk kell. Annál is inkább, mivel a jelen cikkben vizsgált szektor befektetett eszköz igényessége, beruházásigénye permanensen magas és hosszú távú. A tőkestruktúrára vonatkozó áttételi hatás és a hosszú távú megtérülést biztosító befektetett eszközök közötti kapcsolatot három elmélet szintetizálja, melyet a 2. táblázatban ismertetünk. A tőkestruktúra elméletek gyakorlati tesztelése azt mutatja, hogy a tőkestruktúra döntések iparáganként is eltérőek (Harris Raviv 1999). Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek tőkeszerkezete függ az eszközök materializáltságától. A termelő cégek ezek alapján magasabb idegen tőke aránnyal rendelkeznek összehasonlítva a high-tech cégekkel. Ez azért is van, mert a hitelezők inkább a magas fedezeti értékkel rendelkező cégek finanszírozását preferálják. A vállalatok tőkestruktúra döntéseit azonban egyéb tényezők is befolyásolják (1. ábra). Mivel a tőkeszerkezet hatást gyakorol a vállalat profitabilitására illetve hosszú távon a vállalat értékére, fontos, hogy elemezzük azokat a tényezőket, melyek befolyásolják a tőkeáttétel nagyságát. Az endogén tényezők hatása a vállalati hitelfelvétel mértékére ugyanis pozitív és negatív irányú is lehet. Az egyes endogén tényezők tőkeáttételre gyakorolt hatásai az alábbiak szerint összegezhetők: Méret: a vállalati méret növekedésével, a diverzifikáltság növekedésének tőkestruktúra elmélet Statikus trade-off elmélet Megbízó-ügynök elmélet Hierarchia elmélet 2. táblázat: Eszközszerkezet, mint a tőkestruktúra determinánsa Eszközszerkezet mérése Eszközök fedezeti értéke (biztosíték) Eszközszerkezet Eszközök fedezeti értéke Materiális eszközök szintje hatása az áttételre Forrás: Saját szerkesztés, Koralun - Bereznicka (2013) alapján kapcsolata az idegen tőkével Minél magasabb a fedezeti érték, annál magasabb a potenciális tőkeáttétel. Minél magasabb a forgóeszközök aránya, annál nagyobb a hosszú lejáratú hitelállomány. Minél magasabb a forgóeszközök aránya, annál alacsonyabb a rövid lejáratú hitelállomány. Ha egy vállalat nagyarányú materiális eszközzel biztosítja a fedezeti értéket a kölcsöntőkéhez, az csökkenti a hitelezőnél felmerülő ügynöki költségek kockázatát, amely az áttétel növekedését eredményezi. Azon vállalatvezető menedzserek ügynöki költsége, akik visszaélnek a vállalati vagyonnal, magasabb azon cégek számára, amelyek alacsony fedezeti értékkel rendelkeznek. A tulajdonosok elvárt tőkeköltsége ugyanis magasabb, ha kismértékű elzálogosított eszközállományt preferálnak, egy magasabb hitelarány mellett. A materiális eszközök a hitel fedezetéül szolgálnak, ezért ezek magas aránya növeli az áttételt. Marketing & MenedzsMent 2014 különszám 117
5 hatására csökkenhet a csőd bekövetkezésének valószínűsége, és ez további hitelfelvételt tesz lehetővé. Azonban a hierarchia elméletet tekintve az információs aszimmetria is jelentősebb. A kisebb vállalkozások a jelentős tranzakciós költségek miatt kevesebb hosszú lejáratú hitelt tudnak felvenni. Tehát a vállalati méret hatása a hitelfelvételre kétirányú lehet. (Rajan-Zingales 1995, Saeed, 2007, Titman-Wessels 1998) Likviditás: a hierarchia elmélet alapján a magas likviditás által biztosított elégséges pénzáram megteremti az alapot a működési pénzáramhoz és beruházásokhoz, tehát a likviditás és a hitelfelvétel között negatív kapcsolat van. A trade-off elmélet szerint ez a viszony pozitív, mert a rövid lejáratú hitelek időben teljesíthetők a magas likviditású cégek esetén. Jövedelmezőség: a nyereséges vállalatok a hitelfelvétellel adómegtakarítást érthetnek el a trade-off és a jelzésérték elmélet alapján is. A hierarchia elmélet és a gyakorlat is azt mutatja azonban, hogy a korreláció negatív hiszen minél több jövedelmet termel a vállalat, annál kevésbé szorul rá, hogy a visszatartott profit helyett külső finanszírozást vegyen igénybe. (Ross 1977, Saeed 2007, Myer-Majluf 1984) Növekedés: a növekedési lehetőségek hatásának megítélése meglehetősen kettős. Amennyiben a növekedést úgy fogjuk fel, mint egy bizonytalan kimenetelű immateriális jószágot, lehetőséget, a rövid lejáratú hitellel pozitív a korreláció. A hosszú lejáratú hitelek esetén azonban negatív a kapcsolat, mert magasabbak az ügynöki költségek, a csődköltségek fedezete nem olyan mértékben biztosított, mintha befektetett eszközök állnának rendelkezésre. (Krénusz 2007, Rajan- Zingales 1995, Saeed, 2007) Tulajdonosi szerkezet: az ügynökelmélet szerint a tulajdonosok nem preferálják a felhígulással és kontrollvesztéssel veszélyeztető újabb részvénykibocsátást, inkább az adómegtakarítást jelentő hitelfelvételt. A kiegyensúlyozott vezetői juttatásokat és kompenzációkat váró, részvényekkel is bíró menedzsment azonban alacsonyabb kölcsöntőkét preferál. (Jensen-Meckling 1976, Holderness-Kroszner-Sheehan 1999) Eszközszerkezet (Befektetett eszközök aránya): a hitelfelvétel során a befektetett eszközök nyújtják a kockázatok ellensúlyozására szolgáló fedezetet, így kisebb a csődköltség. A kölcsöntőke állomány és minél magasabb materiális, befektetett eszköz állomány korrelációja pozitív. (Krénusz 2007, Rajan-Zingales 1995, Grossman-Hart 1992) 1. ábra: A tőkestruktúrát és vállalatértéket befolyásoló tényezők Forrás: Saját szerkesztés 118 Marketing & MenedzsMent 2014 különszám
6 Üzleti kockázat: a volatilis pénzárammal, bevétellel mérhető kockázat esetén, minél nagyobb a változékonyság, annál nagyobb a kockázat, ezáltal a csődvalószínűség. Ez negatívan korrelál a hosszú lejáratú hitelfelvétellel. A rövid lejáratú kötelezettségek esetén azonban pozitív a korreláció, mivel a hosszú lejáratú hitelfelvétel ez esetben korlátozott. (Krénusz 2007, Thies-Klock 1992) Nem kamatjellegű adócsökkentő eszközök: Az értékvesztésből származó levonások vagy befektetési adójóváírások egyes iparágakban vagy vállalatoknál jelentős tőkestruktúra eltéréseket mutat. A nem kamatjellegű kedvezmények többnyire magasabb befektetett eszközállományt feltételeznek, ami lehetőséget nyújt magasabb hitelállomány igénybe vételére. (DeAngelo-Masulis 1980, Bradley-Jarrell-Kim 1984) Egyediség: a vállalat által gyártott termék vagy nyújtott szolgáltatás egyedisége a K+F miatt feltételezi a magasabb immateriális eszközállományt, amely nem likvid fedezet hitelfelvétel esetén, így a kapcsolat negatív. (Titman- Wessels, 1988) Iparág: egyes iparágak egyedi mutató értékekkel jellemezhetők, például az üzleti kockázat vagy az eszközállomány összetétel terén. Iparágon belül a cégek jellemzően hasonló adottságokkal rendelkeznek. (Bradley-Jarrell-Kim, 1984; Saeed, 2007) A következő alfejezetben a tőkestruktúrát befolyásoló endogén tényezők hatásait vizsgáljuk az Európai Unió villamosenergia-piacain domináns piaci részesedéssel bíró vállalatai esetében. A domináns piaci részesedéssel bíró villamosenergia-piaci vállalatok tőkestruktúra-elemzése Az Európai Unió energiapiaci liberalizációs folyamatai jelentős változásokat hoztak magukkal az ágazat legnagyobb vállalatainak életében, beruházási és finanszírozási döntéseiben. A termelési és kereskedelmi piacok versenynek való megnyitása, a fenntartható fejlődés és környezettudatosság elveinek energiapolitikai célokra gyakorolt hatásai, az új, elsősorban megújuló energiahordozók hasznosítására épülő termelési technológiák terjedésének ösztönzési szándéka, a támogatási politikák módosulása, valamint az ezekkel összefüggő piaci, szabályozási, üzleti és hitelkockázatok megnövekedett szerepe a már piacon lévő vállalatokat vállalati és üzleti stratégiájuk módosítására kényszerítette (Deutsch 2011). Ezek a változások pedig a kényszerű növekedési stratégia folytatásában, azaz a vertikális integráció fokozásában, a méret és a piaci részesedés növelésében és a kockázatok csökkentését segítő diverzifikációban nyilvánultak meg (PwC 2009a, 2009b). Növekedési stratégiájuk kivitelezését a vállalatok döntő mértékben pedig a nagy tőkeigénnyel jellemezhető külső növekedés, azaz egyesülések és felvásárlások segítségével hajtottak végre. Mindezen trendek és tendenciák a piacon lévő vállalatok tőkeszerkezetének megválasztására is hatást gyakorolnak. Míg ugyanis az állami monopólium a tulajdonos és a szabályozó szerepkörének összefonódásával járt együtt, így a tőkeszerkezet megválasztása nem számított stratégiai kérdésnek, addig a liberalizáció után ezzel a döntéssel a vállalat versenyelőnyt indukálhat vagy mulaszthat el (Bortolotti et al. 2011). Bortolotti és szerzőtársai (2011) tanulmányukban az energiaszektorbeli liberalizáció tőkeszerkezetre kifejtett közvetlen befolyására fókuszálnak, és arra a következtetésre jutnak, hogy a liberalizáció és annak hatásai a piacon lévő vállalatokat növekvő hitelfelvételre bátorítja, míg a kockázatok emelkedése és menedzselésének nehézségei a csőd veszélyén keresztül a hitelfelvételi kedv visszaesésében is megjelenhetnek. Amennyiben az Európai Unió villamosenergia-ágazataiban domináns piaci részesedéssel bíró vállalatok tőkeszerkezetének alakulását nézzük, Marketing & Menedzsment 2014 különszám 119
7 megállapítható, hogy a tőkeáttételi mutató átlagos értéke 2007 és 2012 között igen változatos képet mutat. Míg között a tőkeáttétel átlagos értéke 64,60%- ról 69,28%-ra emelkedett, addig 2010-re ez az érték 65,57%-ra esett vissza, és azóta is stabilizálódni látszik. Elemzésünkben az előző fejezet megállapításai alapján arra keressük a választ, hogy milyen kapcsolat mutatható ki a tőkestruktúrát determináló legfőbb mikrotényezők és a tőkeáttétel között a domináns piaci részesedéssel bíró 14 vállalat 2 esetében, a 2007-től 2012-ig tartó időszak alatt. A tőkeszerkezet mikroszintű determinánsainak vizsgálatára a teljes mintára regresszióanalízist készítettünk el, melyben az SPSS 22.0 statisztikai elemző szoftver nyújtott segítséget. A tőkestruktúra determinánsok vizsgálatával foglalkozó szakirodalmi források (Titman- Wessels, 1988; Rajan - Zingales 1995; Shyam-Sunder-Myers 1999, Krénusz 2007) alapján a vizsgálatba vont tőkestruktúra determinánsok számbavételére az alábbi feltételezéseket, meghatározásokat alkalmaztuk: A tőkeáttétel mértéke a kötelezettségállomány és az összes forrás hányadosaként adódik, A fix eszközök arányát a tárgyi eszközöknek és a készleteknek az összes eszközhöz viszonyított arányaként határoztuk meg, A vállalat méretét az árbevétel természetes alapú logaritmusából származtattuk, A jövedelmezőség vizsgálatát a profit és az eszközállomány hányadosaként került meghatározásra, A növekedési lehetőségek számbavételére az eszközállományban évről-évre bekövetkező változást vettük alapul, A nem kamatjellegű adómegtakarítási eszközök hatását pedig az eszközarányos értékcsökkenés mutatójaként definiáltuk. A fenti tényezők meghatározását a vállalatok es időszakra vonatkozó éves beszámolói alapján végeztük el. 3. táblázat: Korrelációs mátrix a teljes vizsgálati időszakra és vállalatra Befektetett eszközök aránya Méret tőkeáttétel Jövedelmezőség növekedési lehetőségek nem kamat jellegű adómegtakarítások pearson korreláció tőkeáttétel 1 Befektetett eszközök aránya -0,317 1 Méret 0,022 0,075 1 Jövedelmezőség -0,289 0,398-0,170 1 növekedési lehetőségek -0,190-0,010-0,033 0,093 1 nem kamat jellegű adómegtakarítások 0,093 0,413 0,545-0,052 0,010 1 sig. (1-tailed) tőkeáttétel Befektetett eszközök aránya 0,005 Méret 0,431 0,086 Jövedelmezőség 0,010 0,012 0,122 növekedési lehetőségek 0,067 0,095 0,115 0,051 nem kamat jellegű adómegtakarítások 0,232 0,028 0,000 0,003 0,013 Forrás: Saját szerkesztés, SPSS 22.0 alapján 120 Marketing & MenedzsMent 2014 különszám
8 Model r r square 4. táblázat: Regressziós modell összegző táblázata Adjusted r std. Error of change statistics square the Estimate df1 r square change F change 1,475 a,226,159, ,226 3, ,009 Forrás: Saját szerkesztés, SPSS 22.0 alapján 5. táblázat: ANOVA táblázat Model sum of squares df Mean square F sig. Regression,121 5,024 3,386,009 b 1 Residual,414 58,007 Total, a. Dependent Variable: (Total liabilities/total assets) b. Predictors: (Constant), NDTS (Depreciation/Total assets), Growth (%change in Total assets), Profit (Net income before income tax/total assets), Size (natural logaritm of sales), CVA (Collateralizable assets/total assets) Forrás: Saját szerkesztés, SPSS 22.0 alapján df2 sig. F change Endogén tőkedeterminánsok és Azok kapcsolata A tőkeszerkezettel Első lépésben érdemes áttekinteni a tőkestruktúra determinánsok közötti korrelációs kapcsolatot vizsgáló korrelációs mátrixot a teljes mintánkra (teljes vizsgálati időszakra és valamennyi vállalatra) vonatkozóan. Ahogyan azt a 3. táblázat is összesíti, a vizsgálatba vont független változóink közötti gyenge-közepes korreláció fedezhető fel, hiszen a méret és a nem kamatjellegű adómegtakarítások között fennálló legerősebb kapcsolat is csak 0,467-es értéket vesz fel, ami nem haladja meg a multikollinearitás szempontjából figyelembe veendő 0,7-es határértéket (Sajtos Mitev 2007, 218). A táblázat alapján kijelenthető továbbá, a tőkeáttétel és a befektetett eszközök aránya, valamint a tőkeáttétel és a jövedelmezőség között negatív, gyenge kapcsolat figyelhető meg, míg a vizsgált minta vonatkozásában nem mutatható ki statisztikailag szignifikáns kapcsolat a tőkeáttétel és a méret, a növekedési lehetőségek, illetve a nem kamat jellegű adómegtakarítások között. A 4. táblázat a lineáris regressziós elemzés eredményeit összegzi. A többszörös korrelációs koefficiens r=0,475 értéke a függő és a független változók közötti lineáris összefüggés alacsony-közepes szorosságára utal, míg a többszörös determinációs koefficiens r 2 =0,189 értéke alapján kijelenthető, hogy a tőkeáttétel szóródásának mindössze 22,6%-a magyarázható a független változók változásával. Mindez pedig azt is jelzi, hogy a tőkestruktúra változására más, jelen vizsgálatba be nem vont tényezők is hatnak, illetve, hogy a vizsgálat lefolytatását nagyobb időintervallumban célszerű elvégezni. Az SPSS 22.0 szoftver segítségével előálló regresszió-analízis varianciatáblája (5. táblázat) azt mutatja, hogy a modell jól magyarázza a tőkeáttételi mutató szóródását. A regressziós együtthatók táblázata (6. táblázat) alapján a többszörös lineáris regressziós modellünk az alábbi egyenlet szerint írható fel: lev=0,953-0,249*cva- 0,012*sizE-0,324*proFit- 0,074*groWth+2,794*ndts+e. Az elemzés következő lépése a regresszió-számítással kapcsolatos feltételek teljesülésének ellenőrzése. A 6. táblázatból kiolvasható, a variancia infláló faktor (VIF) értéke nem éri el a 3-as értéket, így a multikollinearitás jelensége nem okoz problémát modellünk esetében. A hibatagokra vonatkozó feltételek tesztelése érdekében ellenőriztük a homoszkedaszticitás tel- Marketing & MenedzsMent 2014 különszám 121
9 6. táblázat: Regressziós együtthatók Model Unstandardized coefficients std. B Error standardized coefficients Beta t sig. zeroorder correlations collinearity statistics partial part tolerance vif Konstans,953,119 7,999,000 Befektetett eszközök (CVA) -,249,090 -,399-2,758,008 -,317 -,340 -,319,638 1,568 Méret (SIZE) -,012,011 -,161-1,139,259,022 -,148 -,132,669 1,495 Jövedelmezőség (PROFIT) -,324,351 -,122 -,923,360 -,289 -,120 -,107,769 1,301 Növekedési lehetőségek -,074,045 -,191-1,642,106 -,190 -,211 -,190,985 1,015 (GROWTH) Nem kamat jellegű adómegtakarítások (NDTS) 2,794 1,281,341 2,181,033,093,275,252,546 1,833 a. Dependent Variable: (Total liabilities/total assets) Forrás: Saját szerkesztés, SPSS 22.0 alapján 2. ábra: A hibatagok eloszlásának hisztogramja és a K-S próba eredménye Forrás: Saját szerkesztés, SPSS 22.0 alapján jesülését, illetve a hibatagok normális eloszlását. A reziduumok normális eloszlásának vizsgálatát hisztogram (2. ábra) segítségével végeztük el, melyet kiegészítettünk a Kolomogorov-Smirnov (K-S) egymintás próbával is. A K-S próba eredménye megerősítette a hisztogramról is leolvasható eredményt, hiszen a K-S próba szignifikancia szintje (p=0,933) alapján elvethető, hogy a reziduumok eloszlása szignifikánsan eltérne a normálistól. A hibatag varianciájának állandóságára vonatkozó feltétel érvényesülését grafikus ábrázolás és a Breusch-Pagan teszttel vizsgáltuk meg, mely utóbbi értékéül 0,144 kaptunk, p=0,3 szignifikancia szint mellett. Ennek értelmében nullhipotézis, azaz a homoszkedaszticitás nem vethető el (3. ábra). A regressziós koefficiensek tőkestruktúrát befolyásoló hatásait vizsgálva tehát már kijelenthetjük, hogy igazolást nyert a befektetett eszközök tőkestruktúrára 122 Marketing & MenedzsMent 2014 különszám
10 3. ábra: Standard hibatagok a standardizált becsült értékek függvényében Forrás: Saját szerkesztés, SPSS 22.0 alapján gyakorolt negatív, a nem kamat jellegű adómegtakarítások tőkestruktúrára gyakorolt pozitív hatásai, ugyanakkor sem a méret, sem a jövedelmezőség, sem pedig a növekedési lehetőségek hatása sem bizonyítható p=5%-os szinten. Figyelembe véve az egyes tőkestruktúra elméletek endogén tényezőkre, illetve azok hatásaira vonatkozó feltételezéseket és következtetéseket, ahogyan azt a 7. táblázat is szemlélteti, az Európai Unió villamosenergia-piacain domináns részesedéssel rendelkező vállalataira vonatkozó elemzésünk alapjául választott endogén tényezőknek csupán egy része esetében igazolták a szakirodalmi áttekintés során vázolt elméleteket. Mind az eszközök összetételének, mind pedig a nem hiteljellegű adócsökkentő tételeknek a tőkestruktúrára gyakorolt hatásai a vizsgált vállalatok esetében a hitelből történő forgóeszköz-finanszírozást valószínűsítik. Ennek oka abban is kereshető, hogy a növekedést nem zöldmezős beruházások alapozták meg, hanem vállalati felvásárlás és fúzió segítségével növelték termelői kapacitásukat, amely arra is enged következtetni, hogy az eszközpark nem új beszerzésű és beüzemelésű eszközökből áll. A vizsgált cégek olyan életciklusuk olyan fázisában vannak, amelyben a visszafogott beruházást belsőleg generált pénzáramból kevéssé kockázatosan fedezhetik. A tevékenységből és az iparági kockázatokból adódóan szükség van a vállalatok gyors reagálására, melyet veszélyeztethet a magasabb eladósodottság és a versenytársak gyorsabb válaszreakciója. ÖsszEgzés Az Európai Unió energiapiacait érintő intézményi változások átrajzolják az iparági határokat, így a piacon lévő vállalatok képesek és készek kell, hogy legyenek a makro- és mikrokörnyezetben, a versenytársak stratégiáiban, a vevők elvárásaiban bekövetkező változásokra reagálni. Az elmúlt évek tendenciái azt mutatják, hogy a már piacon lévő, domináns piaci részesedéssel bíró villamosenergia-piaci vállalatok arra törekednek, hogy erős pozíciókat építsenek ki, mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon; hogy megőrizzék és fejlesszék a termelési és a kiskereskedelmi tevékenységek integrációját, mely az intenzív egyesülési és felvásárlási tendenciák legfőbb indokának tekinthető. Cikkünkben arra vállalkoztunk, hogy rendszerezzük a főbb tőkestruktúra elméletek és modellek fő megközelítéseit és feltételezéseit, és megvizsgáljuk, mely tőkestruktúra elméletek nyújthatnak magya- Marketing & MenedzsMent 2014 különszám 123
11 7. táblázat: Tőkestruktúra determinánsok hatásai a tőkestruktúra elméletekben és a vizsgálat eredményei Endogén tényezők megnevezése Eszközök összetétele Vállalati méret Profit Növekedési lehetőségek Nem hiteljellegű, adócsökkentő tételek tőkeáttételre gyakorolt pozitív hatás Ügynökelmélet, Statikus trade-off elmélet, Hierarchia-elmélet ahol nagyobb a tárgyi eszközök aránya ott az a hitelfelvétel fedezetéül szolgálhat Statikus trade-off elmélet, Ügynökelmélet - minél nagyobb a vállalat, annál nagyobb hitelt vehet fel, kisebb a csőd bekövetkezésének valószínűsége Modigliani-Miller elméletek, Statikus trade-off elmélet - minél nagyobb az adóztatható jövedelem, annál nagyobb az adópajzs, azaz minél jövedelmezőbb egy cég, annál kedvezőbb a hitel Hierarchia elmélet vállalati növekedés felveti a külső források iránti igényt statikus traded-off elmélet - ha több ilyen tétel van, nagyobb a fix eszközök aránya, nagyobb fedezet rázatot a villamosenergia-szektor domináns vállalatainak tőkeszerkezetre vonatkozó döntéseikre. A legfontosabb tőkedeterminánsok közül az endogénnek tekinthető tényezők, azaz a befektetett eszközök arányát, a vállalati méretet, a jövedelmezőséget, a növekedési lehetőségeket és a nem hiteljellegű adócsökkentő tételek arányát vontuk vizsgálatunk alá. Az EU villamosenergia-piacain domináns részesedéssel bíró 14 vállalat körében lefolytatott regresszió-analízisünk alapján megállapítható, hogy a tőkeáttétel változását csupán 22,6%- ban magyarázzák a fent említett változók, és a hierarchia-elmélet, valamint a statikus trade-off elmélet megállapításai nyernek alátámasztást. Természetesen mind a többi mikrotényező, mind pedig a makrotényezők tőkeáttétellel való kapcsolatának értelmezése és elemzése további kutatásokat igényel. JEgYzEtEk 1 Jelen tanulmány a TÁMOP A-11/1/ KONV Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése támogatásával valósult meg. Forrás: Saját szerkesztés tőkeáttételre gyakorolt negatív hatás hierarchia-elmélet ha nagyobb a fix eszközök aránya, nagyobb a tranzakciós költségek aránya, korábbi állami tulajdon Hierarchia elmélet, aszimmetrikus információk elmélete nagyobb vállalatok inkább a saját tőke alapú finanszírozást részesítik előnyben Hierarchia-elmélet - minél jövedelmezőbb a cég, annál inkább tud visszaforgatni Ügynökelmélet a lehetőség nem ad hitelfelvételi fedezetet Statikus trade-off elmélet - Minél több ilyen tétel van, annál kedvezőtlenebb a hitelfelvétel vizsgálat eredményei Negatív kapcsolat Nincs igazolható kapcsolat Nincs igazolható kapcsolat Nincs igazolható kapcsolat Pozitív kapcsolat 2 A vizsgálatba vont vállalatok: CEZ, Dong, EDF, EDP, ENEL, E.ON, EVN, Fortum, GasNatural- Unión Fenosa, GDF-Suez, Iberdrola, RWE, Stratkraft, Vattenfall, Verbund,. hivatkozások Afrasiabishani J., Ahmadinia H., Hesami, E. (2012), A Comprehensive Review on Capital Structure Theories. School of Doctoral Studies (European Union) Journal, 4, Baker, M. and Wurgler, J. (2002), Market timing and capital structure, Journal of Finance, 57 1, Bradley, M., Jarrell, G. A., Kim, E. H. (1984), On the Existence of an Optimal Capital Structure: Theory and Evidence, The Journal of Finance, 39 3, Brennan, M.J., and Schwartz, E.S. (1984), Optimal Financial Policy and Firm Valuation The Journal of Finance, 39 3, Codognet, M-K. et al (2002), Mergers and Acquisitions in the European Electricity Sector, MAsEU.pdf, Letöltve: Deutsch, N. (2011), A technológiai rendszerek innovációja, Ph.D-értekezés, Kézirat, Pécsi Tudományegyetem DeAngelo, H., Masulis, R. W. (1980), Optimal Capital Structure Under Corporate and Personal Taxation. Journal of Financial Economics, 8 1, Grossman, S. J., Hart, O. D. (1992), Corporate Financial Structure and Managerial Incentives, in: McCall, J. (eds.), The Economics of Information and Uncertainty. Chicago: University of Chicago Press, Marketing & MenedzsMent 2014 különszám
12 Harris, M., Raviv, A. (1999), The Theory of Capital Structure, Journal of Finance, 46, IEA (2010): World Energy Outlook, org, Letöltve: Jensen, M. C. (1986), Agency costs of free cash flow, corporate finance and takeovers, American Economic Review, 76 2, Jensen, C. (1983), Organization Theory and Methodology, The Accounting Review, 58 2, Jensen, M.C. and W.H. Meckling (1976), Theory of the firm: managerial behavior, agency costs and ownership structure. Journal of Financial Economics, 3 4, Krénusz, Á. (2005), Bevezetés a tőkeszerkezet meghatározó tényezőinek elméletébe és gyakorlatába, Hitelintézeti szemle, 44 2, Koralun-Bereznicka, J. (2013), How Does Asset Structure Correlate with Capital Structure? Cross-Industry and Cross-Size Analysis of the EU Countries, Universal Journal of Accounting and Finance 1 1, Modigliani, F., Miller, M.H. (1958), The cost of capital, corporate finance and the theory of investment, American Economic Review, 48, Myers, S. C. (1977), The relationship between real and financial measures of risk and return. Risk and return in finance, 1, Myers, S. C. (1993), Still searching for optimal capital structure, Journal of Applied Corporate Finance, 6 1, Myers, S. C. (1984), The Capital Structure Puzzle, Journal of Finance, 34 3, PwC (2009/a), Power Deals, 2008 Annual Review, Letöltve: PwC (2009/b), A World of Difference, Tomorrow s Power Utilities Industry, Letöltve: Rajan, R. G., Zingales, L. (1995), What Do We Know about Capital Structure? Some Evidence from International Data, The Journal of Finance, 50 5, Saeed, A. (2007), The Determinants of Capital Structure in Energy Sector, Master s Thesis. Blekinge Institute of Technology, Sajtos, L., Mitev, A. (2007), SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv, Üzleti Szakkönyvtár sorozat, Shyam-Sunder, L. and Myers, S. C. (1999), Testing Static Trade-off Against Pecking Order Models of Capital Structure, Journal of Financial Economics, 51, Stiglitz, J.E. (1973), The Theory of Screening, Education, and the Distribution of Income, Cowles Foundation Discussion Papers, 65 3, 283. Titman, S., Wessels, R. (1988), The Determinants of Capital Structure Choice, The Journal of Finance, 43 1, Thies, C. F., Klock, M. S. (1992), Determinants Of Capital Structure, Review of Financial Economics, Thomas, S. (2003), The Seven Brothers, Energy Policy, 31 5, Thomas, S. (2009), Corporate Policies in the EU energy sector, Public Services International Research Unit, Letöltve: Verde, S. (2008), Everybody merges with somebody The wave of M&As in the energy industry and the EU merger policy, Energy Policy, 36 20, Woerd, F., Lise, W. and Becker, G. (2004), Emergent strategies of electricity poroducers, IVM, Report number R-04/04., vu.nl/bitstream/1871/9167/1/0404.pdf, Letöltve: Deutsch Nikolett, adjunktus deutschn@ktk.pte.hu Pintér Éva, adjunktus pintereva@ktk.pte.hu Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Gazdálkodástudományi Intézet capital structure theories and the determinants of capital structure in the European Electricity sector - A study of dominant incumbents Structural and institutional changes in the European power markets create new rules of business in which dominant players have to compete. In this new era vertically integrated and quasi-integrated power companies need to utilize the complete strategic toolbox in order to react or prevent the movements of market competitors, fulfil the demands of customers, manage the different sources and effects of special risks and uncertainties, which all effects. The aim of this article is to highlight how capital structure theories enforced in the case of electricity companies. Nikolett Deutsch Éva Pintér Marketing & MenedzsMent 2014 különszám 125
A hosszú távú finanszírozási döntések főbb jellemzői
A hosszú távú finanszírozási döntések főbb jellemzői s Mikor, milyen eszközökbe, mennyi tőkét fektessenek be, és ezt honnan, milyen formában biztosítsák. s A döntések célja a tőkeszerkezet, a saját tőke
DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???
DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A
Bevezetés a Korreláció &
Bevezetés a Korreláció & Regressziószámításba Petrovics Petra Doktorandusz Statisztikai kapcsolatok Asszociáció 2 minőségi/területi ismérv között Vegyes kapcsolat minőségi/területi és egy mennyiségi ismérv
Vállalkozási finanszírozás kollokvium
Harsányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Intézet Vállalkozási finanszírozás kollokvium H Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes
A vállalkozások pénzügyi döntései
A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása
HIPOTÉZISEK ÉS TAPASZTALATOK A VÁLLALATI TŐKESTRUKTÚRÁRÓL
Gazdaságtudományi Közlemények, 4. kötet 1. szám (2005) p. 65-73 HIPOTÉZISEK ÉS TAPASZTALATOK A VÁLLALATI TŐKESTRUKTÚRÁRÓL Szemán Judit egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem, Üzleti Információgazdálkodási
Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet. Correlation & Linear. Petra Petrovics.
Correlation & Linear Regression in SPSS Petra Petrovics PhD Student Types of dependence association between two nominal data mixed between a nominal and a ratio data correlation among ratio data Exercise
Correlation & Linear Regression in SPSS
Correlation & Linear Regression in SPSS Types of dependence association between two nominal data mixed between a nominal and a ratio data correlation among ratio data Exercise 1 - Correlation File / Open
Correlation & Linear Regression in SPSS
Petra Petrovics Correlation & Linear Regression in SPSS 4 th seminar Types of dependence association between two nominal data mixed between a nominal and a ratio data correlation among ratio data Correlation
MI MOZGATJA A HATÁRIDŐS DEVIZAPOZÍCIÓKAT? A magyar piac elemzése
MI MOZGATJA A HATÁRIDŐS DEVIZAPOZÍCIÓKAT? A magyar piac elemzése Dömötör Barbara Kovács Erzsébet Budapesti Corvinus Egyetem XXXII. Magyar Operációkutatás Konferencia Cegléd, 2017. június 14. Vállalati
Vállalati pénzügyi döntések Finanszírozási döntések
BME Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyi döntések Finanszírozási döntések Előadó: Deliné Pálinkó Éva Beruházásgazdaságossági számítások alkalmazásának elemei Tőkeköltségvetés - a pénzáramok meghatározása
Kockázatmenedzsment. ART Témák A hagyományos kockázat-áthelyezés kritikája és az alternatív megoldások kialakulása
Kockázatmenedzsment BGF PSZK 2014/2015. 1. ART Témák 1. A hagyományos kockázat-áthelyezés kritikája és az alternatív megoldások kialakulása 2. Az alternatív kockázatáthelyezés fő típusai 3. Kockázatfinanszírozás
Vállalkozási finanszírozás kollokvium
Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26
Társaságok pénzügyei kollokvium
udapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar udapesti Intézet Továbbképzési Osztály Társaságok pénzügyei kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 55 60 pont
Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés
Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés
VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI
VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI Budapest, 2007 Szerző: Illés Ivánné Belső lektor: Dr. Szebellédi István BGF-PSZFK Intézeti Tanszékvezető Főiskolai Docens ISBN 978 963 638 221 6 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó
Balázs Árpád. 2014. május 22.
Mesterségem címere: pénzügyi vezető Balázs Árpád 2014. május 22. Pénzügyi vezető Bevezetés Befektetési döntések Finanszírozási döntések Osztalék politikai döntések Pénzügyi kockázatok Kérdések Szereplők
Vállalkozási finanszírozás kollokvium
Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium E Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26
Vállalkozási finanszírozás kollokvium
Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28
Regresszió számítás az SPSSben
Regresszió számítás az SPSSben Kvantitatív statisztikai módszerek Petrovics Petra Lineáris regressziós modell X és Y közötti kapcsolatot ábrázoló egyenes. Az Y függ: x 1, x 2,, x p p db magyarázó változótól
Vállalkozási finanszírozás kollokvium
Harsányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Intézet Vállalkozási finanszírozás kollokvium G Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes
II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi. eszközök. I. Hosszú lejáratú III. Értékpapírok
Gyakorló feladatok: 1. Az alábbi adatok alapján állítsa össze a vizsgált vállalat szabályozott cash flow kimutatását! FCF kimutatását! (Határozza meg azokat a feltételeket, amely mellett érvényes az FCF
A vállalati pénzügyi döntések fajtái
A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek
Statisztika II előadáslapok. 2003/4. tanév, II. félév
Statisztika II előadáslapok 3/4 tanév, II félév BECSLÉS ÉS HIPOTÉZISVIZSGÁLAT Egyik konzervgyár vágott zöldbabot exportál A szabvány szerint az üvegek nettó töltősúlyának az átlaga 3 g, a szórása 5 g Az
Társaságok pénzügyei kollokvium
udapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar udapesti Intézet Továbbképzési Osztály Társaságok pénzügyei kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 55 60 pont
BEVEZETÉS A TÕKESZERKEZET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZÕINEK ELMÉLETÉBE ÉS GYAKORLATÁBA *
2005. NEGYEDIK ÉVFOLYAM 2. SZÁM 15 KRÉNUSZ ÁGOTA BEVEZETÉS A TÕKESZERKEZET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZÕINEK ELMÉLETÉBE ÉS GYAKORLATÁBA * A tõkeszerkezet nem más, mint a vállalat beruházásai által termelt pénzáramlásnak
Vizsga: december 14.
Vizsga: 2010. december 14. Vállalatfinanszírozás vizsga név:. Neptun kód: 1. Egy vállalat ez évi osztalékfizetése 200 mft volt. A kibocsátott részvényeinek darabszáma 1 millió darab. Az osztalékok hosszú
= =10% 0,7=7% = 3. =300 á 0,08 0,07
= plowback ratio, visszaforgatási hányad Mennyi lesz ennek a részvénynek az ára? A növekedési lehetőségek jelenértéke = =10% 0,7=7% = = 3 =300 á 0,08 0,07 Az osztalék tehát lecsökkent 10 dollárról 3 dollárra,
Kétértékű függő változók: alkalmazások Mikroökonometria, 8. hét Bíró Anikó Probit, logit modellek együtthatók értelmezése
Kétértékű függő változók: alkalmazások Mikroökonometria, 8. hét Bíró Anikó Probit, logit modellek együtthatók értelmezése Pˆr( y = 1 x) ( g( ˆ β + x ˆ β ) ˆ 0 β j ) x j Marginális hatás egy megválasztott
Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma
Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,
Add Your Company Slogan Pénzügyi mutatószámok
Add Your Company Slogan Pénzügyi mutatószámok Készítette: Vona Máté 2010-11-24 Felhasznált irodalom: Brealy-Myers: Modern vállalati pénzügyek 29. fejezet Pénzügyi mutatószámok Eddig: jövőorientáltság A
Haladó elemzések potenciális stratégiai irányok (SWOT, GE, BCG, SPACE stb.) Máté Domicián
Haladó elemzések potenciális stratégiai irányok (SWOT, GE, BCG, SPACE stb.) Máté Domicián A stratégiai menedzsment területei Stratégia tervezése Stratégia bevezetése Stratégia ellenőrzése A stratégiai
Esetelemzések az SPSS használatával
Esetelemzések az SPSS használatával 1. Tekintsük az spearman.sav állományt, amely egy harminc tehenet számláló állomány etetés- és fejéskori nyugtalansági sorrendjét tartalmazza. Vizsgáljuk meg, hogy van-e
Statisztika II. feladatok
Statisztika II. feladatok 1. Egy női ruhákat és kiegészítőket forgalmazó üzletlánc 118 egységénél felmérést végzett arról, milyen tényezők befolyásolják a havi összbevételüket (EUR). a) Pótolja ki a táblázatok
Beruházási és finanszírozási döntések
Beruházási és finanszírozási döntések Dr. Pályi Zoltán, c. egyetemi docens TMC First Tanácsadó Kft Eredmény Bevétel - Ráfordítások Nyereség (Adózás Előtti Eredmény) EREDMÉNY FELOSZTÁSA ÁLLAM VÁLLALAT TULAJDONOSOK
OTDK-DOLGOZAT. Tóth-Pajor Ákos
OTDK-DOLGOZAT Tóth-Pajor Ákos 2013 A FINANSZÍROZÁSI KORLÁTOZOTTSÁG HATÁSA A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK BERUHÁZÁSI MAGATARTÁSÁRA A FELDOLGOZÓIPARBAN THE IMPACT OF FINANCIAL CONSTRAINTS ON INVESTMENT BEHAVIOUR
- Az alábbi blokkdiagramon látható információkat jelenítse meg hibafa segítségével!
KOCKÁZATKEZELÉS ÉS BIZTOSÍTÁS mintafeladat (20 pontot érő rész, ennek megfelelően 2-3 kérdés is várható) Feladat: - Ismertesse a Simons-féle kockázat-kalkulátor működési elvét, részletezze gyakorlati alkalmazhatóságát
Esettanulmány. A homoszkedaszticitás megsértésének hatása a regressziós paraméterekre. Tartalomjegyzék. 1. Bevezetés... 2
Esettanulmány A homoszkedaszticitás megsértésének hatása a regressziós paraméterekre Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 2 2. A lineáris modell alkalmazhatóságának feltételei... 2 3. A feltételek teljesülésének
- Az alábbi blokkdiagramon látható információkat jelenítse meg hibafa segítségével!
KOCKÁZATKEZELÉS ÉS BIZTOSÍTÁS mintafeladat (20 pontot érő rész, ennek megfelelően 2-3 kérdés is várható) Feladat: - Ismertesse a Simons-féle kockázat-kalkulátor működési elvét, részletezze gyakorlati alkalmazhatóságát
Sztochasztikus kapcsolatok
Sztochasztikus kapcsolatok Petrovics Petra PhD Hallgató Ismérvek közötti kapcsolat (1) Függvényszerű az egyik ismérv szerinti hovatartozás egyértelműen meghatározza a másik ismérv szerinti hovatartozást.
Elemzések, fundamentális elemzés
Elemzések, fundamentális elemzés Előadó: Mester Péter elemző peter.mester@quaestor.hu CÉL Bármilyen fundamentális elemzés is akad a kezünkbe, értsük és megértsük TARTALOM A fundamentális elemzés alapjai
ELŐSZÓ. Budapest, január. A Szerzők
ELŐSZÓ A példatár és feladatgyűjtemény a Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése című könyvhöz készült és az abban ismertetett elemzési módszertan gyakorlati alkalmazását kívánja elősegíteni. A
Diszkriminancia-analízis
Diszkriminancia-analízis az SPSS-ben Petrovics Petra Doktorandusz Diszkriminancia-analízis folyamata Feladat Megnyitás: Employee_data.sav Milyen tényezőktől függ a dolgozók beosztása? Nem metrikus Független
Többváltozós lineáris regressziós modell feltételeinek tesztelése I.
Többváltozós lineáris regressziós modell feltételeinek tesztelése I. - A hibatagra vonatkozó feltételek tesztelése - Kvantitatív statisztikai módszerek Petrovics Petra Többváltozós lineáris regressziós
Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA
Pénzügyi számítások 7. előadás Rózsa Andrea Csorba László Vállalati pénzügyi döntések Hosszú távú döntések Típusai Tőke-beruházási döntések Feladatai - projektek kiválasztása - finanszírozás módja - osztalékfizetés
Korreláció számítás az SPSSben
Korreláció számítás az SPSSben Kvantitatív statisztikai módszerek Petrovics Petra Statisztikai kapcsolatok Asszociáció 2 minőségi/területi ismérv között Vegyes kapcsolat minőségi/területi és egy mennyiségi
A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján
A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján Rózsa Attila Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet, Számviteli
Az ERGO Életbiztosító Zrt. üzleti jelentése április december 31.
Az ERGO Életbiztosító Zrt. üzleti jelentése 2008. április 16. 2008. december 31. Tartalom AZ ERGO BIZTOSÍTÓ PIACRA LÉPÉSE... 3 AZ ERGO BIZTOSÍTÓ FEJLŐDÉSE... 3 DÍJBEVÉTEL, BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK, MŰKÖDÉSI
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
FOLYÓIRATOK, ADATBÁZISOK
Szakkönyvtár FOLYÓIRATOK, ADATBÁZISOK 2013. szeptember Acta Oeconomica Állam- és Jogtudomány Élet és Irodalom Figyelő Gazdaság és Jog Határozatok Tára HVG Közgazdasági Szemle Külgazdaság Magyar Hírlap
Többváltozós lineáris regressziós modell feltételeinek
Többváltozós lineáris regressziós modell feltételeinek tesztelése I. - A hibatagra vonatkozó feltételek tesztelése - Petrovics Petra Doktorandusz Többváltozós lineáris regressziós modell x 1, x 2,, x p
A tőkeszerkezet meghatározó tényezői
Botos Katalin (szerk): Pénzügyek ésglobalizáció SZ1 E Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2005. JAJ EPress, Szeged 277-284. o. A tőkeszerkezet meghatározó tényezői Krénusz Ágota* A tőkeszerkezet nem más,
Piackutatás versenytárs elemzés
Piackutatás versenytárs elemzés 2015 TÁJÉKOZTATÓ Jelen szigorúan bizalmas piackutatást / versenytárs elemzést (a továbbiakban mellékleteivel és kiegészítéseivel együtt Elemzés ) az Elemző (a továbbiakban
Vállalkozási finanszírozás kollokvium
Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28
(az adatok ezer forintban értendők) *(a konszolidált táblázatok alatt minden esetben dőlt betűvel tüntettük fel a társaság nem konszolidált számait)
TR 2014 Szöveges magyarázat a 2014. üzleti évhez: Társaságunk a 2014. év során tőkeerejének növelését tűzte ki fő prioritásként. A kiemelt célok között szerepelt a korábbi bankhitelek saját forrásokkal
Diverzifikáció Markowitz-modell MAD modell CAPM modell 2017/ Szegedi Tudományegyetem Informatikai Intézet
Operációkutatás I. 2017/2018-2. Szegedi Tudományegyetem Informatikai Intézet Számítógépes Optimalizálás Tanszék 11. Előadás Portfólió probléma Portfólió probléma Portfólió probléma Adott részvények (kötvények,tevékenységek,
Előadó: Dr. Kertész Krisztián
Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu A termelés költségei függenek a technológiától, az inputtényezők árától és a termelés mennyiségétől, de a továbbiakban a technológiának és az inputtényezők
Iskolázottság és szubjektív jóllét
Iskolázottság és szubjektív jóllét Budapest, 2017. július Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja,
A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly
7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági
Beruházási és finanszírozási döntések (levelező, 2. konzultáció)
Beruházási és finanszírozási döntések (levelező, 2. konzultáció) Dr. habil. Farkas Szilveszter PhD, főiskolai tanár, tanszékvezető BGE, PSZK, Pénzügy Intézeti Tanszék farkas.szilveszter@uni-bge.hu, http://dr.farkasszilveszter.hu
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és
Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2014. december 31-re vonatkozóan
Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2014. december 31-re vonatkozóan VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2015. MÁJUS 14. 1 Vezetői Összefoglaló A dokumentum háttere és célja 1.1 A Deloitte Üzletviteli
A DCF módszerek alkalmazása a vállalatértékelésben. Az FCF és az EVA
29-38. II.3. fejezet A DCF módszerek alkalmazása a vállalatértékelésben. Az FCF és az VA Közvetett és közvetlen DCF modellek, pénzáramok és diszkontráták kombinációi 8. Közvetlen részvénytőke értékelés
Vállalati pénzügyek előadás Beruházási döntések
Vállalati pénzügyek 1 5-6. előadás Beruházási döntések Beruházás Tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére fordított tőkekiadás Hosszú élettartamú eszközök keletkezése A beruházások jellemzői A beruházások
A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly
7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági
Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Modern vállalati pénzügyek tárgyból
Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Modern vállalati pénzügyek tárgyból az alap levelező képzés Gazdasági agrármérnök V. évf. Pénzügy-számvitel
Éves beszámoló. készíthet. jövedelmezõség hatékonyság
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Éves elemzése Vagyoni helyzet elemzése Pénzügyi helyzet elemzése Jövedelmezõségi helyzet elemzése
Hipotézis vizsgálatok
Hipotézis vizsgálatok Hipotézisvizsgálat Hipotézis: az alapsokaság paramétereire vagy az alapsokaság eloszlására vonatkozó feltevés. Hipotézis ellenőrzés: az a statisztikai módszer, amelynek segítségével
Pénzügyi gyorsjelentés 2005
Pénzügyi gyorsjelentés 2005 Financial overview 2005 Pénzügyi gyorsjelentés 2005 1. Az E.ON Hungária Kulcsmutatói Az E.ON Hungária Kulcsmutatói Árbevétel 1 559 Mio Befektetett tőke 1 026 Mio Villamos energia
A mérlegterv nem más, mint a tervidőszak utolsó napjára vonatkozóan összeállított mérleg, amely a vállalat vagyonát mutatja be kétféle vetületben,
A mérlegterv nem más, mint a tervidőszak utolsó napjára vonatkozóan összeállított mérleg, amely a vállalat vagyonát mutatja be kétféle vetületben, pénzértékben. Az üzleti terv-részek nem tartalmaznak olyan
A hosszú távú stratégiai célkitűzések. Máté Domicián
A hosszú távú stratégiai célkitűzések Máté Domicián A stratégiai menedzsment területei Stratégia tervezése Stratégia bevezetése Stratégia ellenőrzése A stratégiai tervezés lépései A külső és belső és versenytárs
Vállalati pénzügyi döntések Beruházási döntések
BME Pénzügyek Tanszék Vállalati pénzügyi döntések Beruházási döntések Előadó: Deliné Pálinkó Éva Vezérelv a döntések meghozatalában Befektetési döntések Értékteremtő és romboló projektek szétválasztása
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZEMÁN JUDIT A MAGYAR VÁLLALATI SZEKTOR TŐKESZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE KÖZÖTT
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZEMÁN JUDIT A MAGYAR VÁLLALATI SZEKTOR TŐKESZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE 1992 2003 KÖZÖTT Ph.D. értekezés tézisei Miskolc, 2008 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZEMÁN
Biomatematika 12. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 12. Regresszió- és korrelációanaĺızis Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision
Cégértékelés. Benefit Barcode Inc. Vállalat értékének megállapítása diszkontált cash-flow módszer alkalmazásával
Cégértékelés Benefit Barcode Inc. Vállalat értékének megállapítása diszkontált cash-flow módszer alkalmazásával 2016. 2015.05.19. május Vállalati érték meghatározása A Benefit Barcode Inc. többségi tulajdonosa
Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár
Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság
SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól III. negyedév
5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. 18. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY
A konszolidált éves beszámoló elemzése
A konszolidált éves beszámoló elemzése A konszolidált éves beszámoló a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal összhangban készült el. 2005. évtől kezdődően, Magyarország uniós csatlakozásával a
STRATÉGIA: Növekedésre programozva
STRATÉGIA: Növekedésre programozva 1) MODERN KONCEPCIÓ: SMART ENERGY MANAGEMENT: Az energiatermelés, kereskedelem és összetett szolgáltatások rugalmas és kifinomult kombinációja. A piacon egyedülálló.
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 8 VIII. REGREssZIÓ 1. A REGREssZIÓs EGYENEs Két valószínűségi változó kapcsolatának leírására az eddigiek alapján vagy egy numerikus
Lamanda Gabriella március 28.
Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2014. március 28. Transzformációs szerepkör Bankári alapelvek Bankok bankja szerepkör Bankmérleg Banktőke Beszámoló egyéb részei Banki kockázatok és kezelésük Hitelkockázat
REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA
Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke
MVM PARTNER Energiakereskedelmi ZRt. ÜZLETI JELENTÉS ÉVRŐL
MVM PARTNER Energiakereskedelmi ZRt. ÜZLETI JELENTÉS 2008. ÉVRŐL Budapest, 2009. március 2. 1 ÜGYVEZETÉS BESZÁMOLÓJA 1.1 Vezetői Összefoglaló Az MVM Partner ZRt. (továbbiakban MVM Partner) működésének
STATISZTIKA. Fogalom. A standard lineáris regressziós modell mátrixalgebrai jelölése. A standard lineáris modell. Eredménytáblázat
Fogalom STATISZTIKA 8 Előadás Többszörös lineáris regresszió Egy jelenség vizsgálata során általában az adott jelenséget több tényező befolyásolja, vagyis többnyire nem elegendő a kétváltozós modell elemzése
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZEMÁN JUDIT A MAGYAR VÁLLALATI SZEKTOR TŐKESZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE KÖZÖTT
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZEMÁN JUDIT A MAGYAR VÁLLALATI SZEKTOR TŐKESZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE 1992-2003 KÖZÖTT Ph.D. értekezés tézisei Miskolc, 2008 2 A KUTATÁS ÚJ ÉS ÚJSZERŰ MEGÁLLAPÍTÁSAI
Éves beszámoló összeállítása és elemzése
Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Éves beszámoló összeállítása és elemzése VII. előadás Vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet elemzése
Korrelációs kapcsolatok elemzése
Korrelációs kapcsolatok elemzése 1. előadás Kvantitatív statisztikai módszerek Két változó közötti kapcsolat Független: Az X ismérv szerinti hovatartozás ismerete nem ad semmilyen többletinformációt az
Horváth Krisztina Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, III. évfolyam
Menedzsment technikák hatása a tudásintenzív és nem tudásintenzív vállalatok produktivitására: magyar kis- és középvállalatok esete Horváth Krisztina Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális
Vállalatértékelési modellek
Vállalatértékelési modellek 2016. április 12. 17:30 A webinárium hamarosan kezdődik. Kérjük, ellenőrizze, hogy számítógépe hangszórója be van-e kapcsolva. További technikai információk: https://www.kbcequitas.hu/menu/tamogatas/tudastar/oktatas
A pénz időértéke. Kifejezi a pénz hozamát ill. lehetővé teszi a különböző időpontokban rendelkezésre álló pénzek összeadhatóságát.
A pénzeszközökben bekövetkezett változás kimutatása a változást előidéző vállalati tevékenység szerinti bontásban cash flow (PÉNZÁRAMLÁS) kimutatás A tényleges pénzmozgások figyelembe vétele 1. Szokásos
ALLIANZ BÓNUSZ ÉLETPROGRAM-EURÓ
ÉLET- ÉS SZEMÉLYBIZTOSÍTÁS ALLIANZ.HU ALLIANZ BÓNUSZ ÉLETPROGRAM-EURÓ Az eszközalapokra vonatkozó konkrét információk BIZTONSÁGOS KÖTVÉNY EURÓ (BKE) ESZKÖZALAPRA VONATKOZÓ KONKRÉT INFORMÁCIÓK TERMÉK A
FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK SZERKEZETE
8. fejezet FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK SZERKEZETE 8.1. Tõkeáttétel hatásai Mûködési, finanszírozási és kombinált áttétel, az árbevétel változásának függvényében * : EBIT EPS EPS EBIT EPS EPS DOL = ; DFL =
Piaci szerkezet és erõ
. Elõadás Piaci szerkezet és erõ Kovács Norbert SZE KGYK, GT A vállalati árbevétel megoszlása Gazdasági költség + gazdasági profit Számviteli költségek + számviteli profit Explicit költségek + elszámolható
Kockázatkezelés és biztosítás 1. konzultáció 2. rész
Kockázatkezelés és biztosítás 1. konzultáció 2. rész Témák 1) A kockázatkezelés eszközei 2) A kockázatkezelés szakmai területei 3) A kockázatelemzés nem holisztikus technikái 4) Kockázatfinanszírozás 5)
A Szolvencia II harmadik mennyiségi hatástanulmányának (QIS3) eredményei. Gaálné Kodila Diána március 20.
A Szolvencia II harmadik mennyiségi hatástanulmányának (QIS3) eredményei Gaálné Kodila Diána 2008. március 20. 1 Korábbi hatástanulmányok Előkészítő helyszíni tanulmány (Preparatory Field Study, PFS) 2005.
MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET
MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET Székhely: 7623 Pécs, Köztársaság tér 2. Adószám: 11017897-2-02 KSH: 11017897-6419-122-02 Cg.: 02-02-060334 Honlap: www.mvhsz.hu ELŐTERJESZTÉS A 2. NAPIRENDI PONTHOZ Beszámoló
Gyöngyös,
XIV. Nemzetközi Tudományos Napok Gyöngyös, 2014. 03.27.-03.28. A munkapiaci termelékenység és az intézmények összefüggései különböző képzettségi szinteket igénylő ágazatokban 1 Előadó: Dr. Máté Domicián
Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop
Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép
Pénzügyi számítások. A cash flow kimutatás részei. Elektronikus_Pénzügyek01 1. Kockázattípusok. A cash flow elemzés célja. A) Cash flow kockázat
Pénzügyi számítások Csorba László 5. Előadás A pénzügyi és egyéb kockázatok; mérésük, kezelésük Kockázattípusok Pénzügyi kockázatok: meghatározott folyamatok nem teljes mértékben való előzetes kiszámíthatóságának