A vállalati pénzügyi döntések fajtái

Átírás

1

2 A vállalati pénzügyi döntések fajtái

3 Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Gazdasági és intézményi környezet Várható hozam és kockázat A vállalkozás piaci értéke (Tulajdonosok vagyona)

4 Hosszú távú finanszírozási döntések Hosszú távú finanszírozási döntések Vállalati tőkeköltség Döntés a tőkeszerkezetről Osztalékpolitika

5 A tőkeköltség értelmezése Befektetői megközelítés Vállalati megközelítés Megfelelő hozamot ígér-e a befektetés (kötvény, részvény), más alternatív befektetésekhez viszonyítva? Mekkora a forrásbevonás költsége? Mekkora terhet jelent a saját tőke és a kölcsöntőke (adósság) bevonása? Hozam - költség Pénzügyi menedzsment Mekkora a vállalat befektetéseinek hozama? Fedezetet nyújt-e a befektetők által elvárt hozamra, (a források költségére)?

6 u u u u A tőkeköltség értelmezése A finanszírozási források (saját- és idegen tőke) használatának ára. Az a hozamráta, amelyet ígérni kell a befektetők számára, hogy a tőkéjüket a vállalkozás rendelkezésére bocsássák. A vállalat számára az a minimális megtérülés, amelyet el kell érni a befektetések által, hogy ki tudják fizetni a befektetőknek járó hozamokat. Nem a menedzsment határozza meg, hanem azokon a hozamokon alapul, amelyeket a befektetők a hasonló kockázatú alternatív befektetéseken elérhetnek. ê u A tőke alternatíva költsége, amely a pénzügyi piacokon határozódik meg.

7 A tőkeköltség becslésének lépései 1. Az egyedi finanszírozási források súlyarányainak meghatározása 2. Az egyes finanszírozási források egyedi költségének megállapítása: s hitel tőkeköltsége a hitel típusú források (adósság) s kötvény tőkeköltsége tőkeköltsége s részvény tőkeköltsége tulajdonosi tőke költsége 3. Súlyozott átlagos vállalati tőkeköltség kiszámítása (r WACC )

8 1. Az egyedi finanszírozási források súlyarányai (a megszerzendő tőkén belül) s Ha a vállalat hosszú távon a jelenlegivel azonos tőkeszerkezetet kíván alkalmazni, akkor a súlyarányok megállapíthatók a mérlegből (könyv szerinti értéken). s Piaci értéken alapuló súlyok meghatározása (nyílt kibocsátású értékpapírok esetén!)

9 2. Az egyes finanszírozási források egyedi tőkeköltsége 2./1. A hitel típusú források (adósság) tőkeköltsége: a) Bankhitel tőkeköltsége s hitelkamat + járulékos költségek. A névleges kamatláb, illetve a THM alapján számolható ki. s A hitelbevonás adómegtakarítást jelent (hitelkamat költségként jelenik meg!!!). s Kiszámítása: Alapesetben a hitel költsége = a hitel névelges kamata, azaz r d = r i, illetve figyelembe véve a hitelbevonás adómegtakarító hatását: r d = r i (1 T )

10 2. Az egyes finanszírozási források egyedi tőkeköltsége 2./1. A hitel típusú források (adósság) tőkeköltsége: a) Bankhitel tőkeköltsége b) Kötvény tőkeköltsége: s A befektetőknek kifizetett kamat a kötvényt kibocsátó vállalat szempontjából költség. s Ennek révén adómegtakarító hatás is jelentkezik, mert ezzel a költséggel csökkenthető a társasági adó alapja. s Kötvénykibocsátás nem mindig névértéken történik, így a kötvény hozama eltér a kötvény névleges kamatlábától. s Nyílt kibocsátású kötvény esetén kibocsátási költség is van, amelyek növelik a kölcsöntőke árát.

11 A kötvénykibocsátás költsége (folyt.) 1. A kötvényt névérteken bocsátják, nincsenek tranzakciós költségek, és a vállalat fizet társasági adót és a kötvény lejárat nélküli értékpapír. 2. A kötvényt névérteken bocsátják, nincsenek tranzakciós költségek, és a vállalat fizet társasági adót. 3. A kötvényt névérteken bocsátják, vannak tranzakciós költségek, és a vállalat fizet társasági adót. 4. A kibocsátási árfolyam eltér a névértéktől, vannak tranzakciós költségek, és a vállalat fizet társasági adót. 5. A kibocsátási árfolyam eltér a névértéktől, vannak tranzakciós költségek, és a vállalat fizet társasági adót és a kötvény névértékét lejáratkor, egy összegben fizetik vissza.

12 Első estet: A kötvénykibocsátás költsége (folyt.) r d = r n Második eset: Harmadik eset: Negyedik eset: r d = r n (1 T ) r d = r n (1 T ) 1 f r d = (P n r n ) (1 T ) P netto Ötödik eset: r d = (P n r n ) (1 T ) + (P netto P n ) n P netto + P n 2

13 Példa 01. Az általunk vizsgált vállalkozás 100 millió Ft értékben bocsát ki 14%- os névleges kamatozású kötvényt, az alapcímlet Ft. a) Mekkora az adósság költsége,,tökéletes piacon? b) Mekkora az adósság költsége, ha a kibocsátás névértéken történik, a kötvényt zárt körben hozzák forgalomba, így nincs kibocsátási költség, és a cég 16% társasági adót fizet? c) Mekkora az adósság költsége, ha a kibocsátás névértéken történik, a kibocsátási költség a névérték 2%- a, és a cég 16% társasági adót fizet?

14 Példa 01. (folytatás) Az általunk vizsgált vállalkozás 100 millió Ft értékben bocsát ki 14%- os névleges kamatozású kötvényt, az alapcímlet Ft. d) Mekkora az adósság költsége, ha a kibocsátás 99%- os árfolyamon történik történik, a kibocsátási költség a névérték 2%- a, és a cég 16% társasági adót fizet? e) Mekkora az adósság költsége, ha a kibocsátás 104 %- os árfolyamon történik történik, a kibocsátási költség a névérték 2%- a, és a cég 16% társasági adót fizet?

15 Példa 01. (folytatás) Az általunk vizsgált vállalkozás 100 millió Ft értékben bocsát ki 14%- os névleges kamatozású kötvényt, az alapcímlet Ft. f) Mennyi az adósság költsége, ha a kibocsátás Ft- os árfolyamon történik, a kibocsátási költség kötvényenként 200 Ft, és a cég 16% társasági adót fizet. A kötvény névértékét a 10 éves futamidő végén, egy összegben fizetik vissza?

16 Példa 02. s Egy Rt. lejáratkor egy összegben törlesztendő kötvénnyel szerzi meg a szükséges külső forrást. A kamatszelvényes kötvény névértéke , a névleges kamatlába 8%. A kötvény 3 éves futamidejű és a kibocsátás névértéken történt. A társasági adó mértéke 20%. s Mekkora a vállalati forrásszerzés költsége? s Hogyan változik a forrásszerzés költsége, ha a kötvényt 105%- os árfolyamértéken bocsátják ki? s Hogyan változik a forrásszerzés költsége, ha a kötvényt 98%- os árfolyamértéken bocsátják ki?

17 2. Az egyes finanszírozási források egyedi tőkeköltsége 2. Tulajdonosi tőke tőkeköltsége a) Elsőbbségi részvények költsége b) Törzsrészvények költsége

18 2. Az egyes finanszírozási források egyedi tőkeköltsége 2./1. Az elsőbbségi részvények kibocsátásával szerzett tőke költsége: s s Ez a részvénytől elvárt hozam. Mivel az elsőbbségi részvényeknek általában nincsen lejárata, és az osztalék is előre rögzített, a tőkeköltséget az örökjáradék alapján lehet becsülni: r p = DIV P 0

19 2. Az egyes finanszírozási források egyedi tőkeköltsége 2./1. Az elsőbbségi részvények kibocsátásával szerzett tőke költsége: s Az új kibocsátású elsőbbségi részvénye esetében a kibocsátás költségei megemelik a tőkeköltséget: r p = DIV P netto ahol P netto = P 0 (1 f ) s Az osztalékot az adózott nyereségből fizethetik, így az adózási szempontokat nem kell figyelembe venni. Így ez a hitelnél drágább forrás.

20 Példa 03. Egy Rt. az elsőbbségi részvényei után évi 350 Ft osztalékot fizet. A vállalat 100 ezer db új részvény kibocsátását tervezi 2500 Ft- os eladási árfolyamon. a) Mekkora az elsőbbségi részvény tőkeköltsége? b) Mekkora az elsőbbségi részvény tőkeköltsége, ha a kibocsátással kapcsolatos költségek részvényenként 85 Ft- ot tesznek ki.

21 2. Az egyes finanszírozási források egyedi tőkeköltsége 2./2. A törzsrészvények tőkeköltsége: s Az elvárt megtérülés mérése viszonylag jól megoldhatóa nyílt kibocsátású részvények esetében, ahol a tőkepiac folyamatosan minősít. s A zárt kibocsátású részvények, üzletrészek esetén piaci összehasonlító módszer segítségével lehet az elvárt hozamokat becsülni. s A nyílt kibocsátású részvények esetében két alternatív módszer használatos a tulajdonosok hozam-elvárásának mérésére: s Gordon modell diszkontált osztalékértékelési modell s CAPM modell

22 Törzsrészvény tőkeköltsége Gordon modell Konstans osztalékáram esetén: r e = DIV 1 P 0 Konstans ütemben növekvő osztalékáram esetén: r e = DIV 1 P 0 + g = DIV 0 (1+ g) P 0 + g Új kibocsátású részvény esetén a kibocsátás költségeit is figyelembe kell venni!

23 Példa 04. Egy Rt. ebben az évben részvényei után évi 156 Ft osztalékot fizetett. A részvények jelenlegi árfolyama Ft. A múltbéli tapasztalatok és a jövőbeli kilátások alapján az elemzők az osztalék évi várható növekedési ütemét 12%- ra becsülik. 1. Mekkora a részvény tőkeköltsége?

24 Példa 05. Egy Rt. ebben az évben új részvények kibocsátását tervezi Ft- os árfolyamon. A részvényei után várhatóan évi 156 Ft osztalékot fizet. A kibocsátási költségek 200 Ft- ot tesznek ki részvényenként. A múltbéli tapasztalatok és a jövőbeli kilátások alapján az elemzők az osztalék évi várható növekedési ütemét 12%- ra becsülik. 1. Mekkora az új kibocsátású részvény tőkeköltsége?

25 Törzsrészvény tőkeköltsége CAPM modell s Ez a modell a vállalat kockázatát állítja arányba az elvárt megtérüléssel: r e = r f + β i (r m r f )

26 Példa 06. Egy gyógyszeripari vállalat részvényeinek bétája 1,2. A kockázatmentes hozam 4%, a piaci részvény portfólió kockázati prémiuma 5,5%. a) Mekkora a cég részvényeseinek elvárt hozamrátája, ha a CAPM feltételei teljesülnek? b) A vállalat új területre tör be, táplálék kiegészítők gyártását tervezi. Ebben az ágazatban a hasonló vállalatok bétája 1,6. Mekkora lesz az elvárt hozam?

27 s s 3. A vállalati súlyozott átlagos tőkeköltség (r WACC ) Ez a finanszírozási források egyedi tőkeköltségének tőkeszerkezeten belüli arányával súlyozott átlaga. r WACC = n j=1 w j r j Olyan diszkontráta, amelyik azt fejezi ki, hogy adott összetételű egységnyi plusz tőke megszerzése mennyibe kerül a vállalatnak. r WACC = w E r E + w D r D E w E = E + D és w = D D E + D