AZ ÖNGYILKOSSÁG TÁRSADALMI JELLEGE

Átírás

1 AZ ÖNGYILKOSSÁG TÁRSADALMI JELLEGE C SEH -SZ O M B A T H Y LÁSZLÓ Az öngyilkosság társadalm i jelenség. T ársadalm i jellege m egm utatkozik abban a reakcióban, am elyet a közvélem ényből kivált, de társadalm i vonatkozásai m egállapíthatók az öngyilkosságok alakulásának elemzésekor és az öngyilkosságok bekövetkeztében körzej átsző hatások vizsgálatakor is. A társadalom m inden egyes öngyilkosságot megdöbbenéssel vesz tu d o m ásul. Egy élet hirtelen és váratlanul m egszakad m egdöbbentő m ódon: valaki szembefordul a társadalom általánosan elfogadott norm áival és eldobja m agától azt, am it m indenki a legnagyobb értéknek ta rt. A közvélem ény reakciója az öngyilkosságokra vegyes: sajnálkozó, de elítélő is. A közvélem ény elítéli ezt az abnorm ális m ag atartást, és az öngyilkos cselekedet a társadalom szemében nemcsak a te tt elkövetőjét bélyegzi meg, hanem szégyent hoz az öngyilkos családjára és közösségére is. Az egyes öngyilkosságok látszólag egym ástól teljesen független események, am elyek bekövetkezése egyedül az öngyilkos saját elhatározásától függ. Az összesített adatok azonban olyan szabályszerűségeket m u tatn ak az öngyilkosságok előfordulásában, am elyek arra engednek következtetni, hogy az öngyilkosságok bekövetkeztében külső hatások is rendkívül fontos szerepet játszanak. A külső hatások többsége társadalm i jellegű, és ezek vizsgálata nemcsak az öngyilkosságok összessége alakulásának m agyarázatához szükséges, de nem érthetjük meg az egyes eseteket sem, ha a társadalm i h a tá so k a t figyelmen kívül hagyjuk. AZ ÖNGYILKOSSÁGOK SZÁMA ÉS GYAKORISÁGA Az öngyilkosságok száma egy országban vagy egy városban egyik évről a m ásikra alig változik. Az öngyilkossági arányszám ok is igen stabil m u ta tó k ; ha több évtizeden á t vizsgáljuk az öngyilkossági gyakoriság alakulását, akkor is csak m érsékelt ingadozás m u tath ató ki. M agyarországon például az öngyilkosság száma az utolsó négy évben egyik évről a m ásikra csak 1 2 százalékkal változott, és e négy év öngyilkossági arányszám ának átlaga (25,6) alig 10 százalékkal té rt el az 1920-as évek első felének átlagos arán y szám ától (1. táblázat). N egyvenkét év a la tt a m agyarországi öngyilkossági arányszám á lta lában 20 és 30 százezrelék között m ozgott, az öngyilkossági görbe m axim um a a harm incas évek elejére, m inim um a az ötvenes évek közepére esett ben volt a legm agasabb (35,1) és 1954-ben a legalacsonyabb (17,8). A negyven

2 AZ ÖNGYILKOSSÁG TÁRSADALMI JELLEGE 187 k ét év a la tt lejátszódott ingadozás nem jelentéktelen, ha azonban a m agyarországi arány szám okat más országok öngyilkossági arányszám aival hasonlítjuk össze, akkor mégis inkább az öngyilkosságok gyakoriságának sta bilitása a szembeötlő (2. táblázat). 1. A z öngyilkosságok alakulása M agyarországon1 Д инам ика самоубийств в Венгрии Suicides in Hungary 1Az itt közölt és a tanulm ányban egyebütt is szereplő évi m agyarországi öngyilkossági adatok a K özponti Statisztikai H iv atal által 1958 óta végzett speciális ad atgyűjtés eredm ényei. Ez az ad atgyűjtés rendszeres és teljeskörű, to v áb b á kiterjed az öngyilkosságokon kívül a sikertelen öngyilkossági kísérletekre is. Az egyes öngyilkossági eseteket az Országos Rendőrfőkapitányság illetékes szervei jelentik erre a célra rendszeresített lapokon. Az 1959 előtti évekre nézve az öngyilkosságok szám a a népm ozgalm i nyilvántartások alapján állapítható meg. A speciális öngyilkossági adatszolgáltatás alapján kapott évi öngyilkossági adatok némileg eltérnek azoktól a szám októl, am elyek a népmozgalmi n y ilv án tartás alapján készített haláloki statisztikában szerepelnek. E nnek elsősorban az az oka, hogy az öngyilkosság szem pontjából kétes eseteket sokszor eltérően b íráljá k el a kétféle n y ilv án tartásb an. K ülönösen gyakori az eltérő elbírálás a mérgezésekkel kapcsolatban arra nézve, hogy öngyilkosság vagy baleset tö rté n t. A gyakoriságok kiszám ításánál általában a megfelelő évközepi népességi adatokat használtam fel. Az átlagára vonatkozó gyakoriságokat az január 1. népszám lálási adatok alapján szám ítottam ki. 2 Előzetes ad at. Горизонтальная графа : (1) Годы ; самоубийства ; (2) число ; (3) Численность на 100 ООО жителей. Heading : (1) Y ears; (2) num ber; (3) rate (per population) of suicides. Az öngyilkossági arányszám a külföldi országokban is ingadozott a vizsgált negyven év alatt, ennek azonban nem volt különösebb hatása az egyes országok helyére a rangsorban, m elyet az arányszám nagysága szerint készíthetünk. A rangsor élén négy közép-európai ország a N ém et D em okratikus K öztársaság, M agyarország, A usztria és Svájc valam int D ánia és Jap án áll. Ezekben az országokban az öngyilkosságok gyakorisága általában 20 százezrelék felett van. K özülük 1921 és 1939 között A usztria szerepelt az első helyen; 1951 óta viszont állandóan a N ém et D em okratikus K öztársaság arányszám a a legm agasabb.1 A rangsor végén olyan országok szerepelnek, am elyek öngyilkossági gyakorisága az első csoportba ta rto z ó országok gyakoriságának felét sem igen éri el. Az öngyilkossági gyakoriság a m agyar arányszám nak kb. fele A ngliában és W alesben, az E gyesült Á llam okban, A uszt- 1 A két háború között Németország szintén az első csoportban foglalt helyet. Ném etországon belül kiugróan m agas volt Szászország öngyilkossági arányszám a, és Szászország m a a N ém et D em okratikus K öztársaság részét alkotja. 13*

3 188 CSEH-SZOMBATHY LÁSZLÓ 2. A z öngyilko ssá g o k a rá n y szá m á n a k alakulása 1921 óla M agya ro rszá g o n és n éh á n y k ü lfö ld i országban Д инам ика коеффициента самоубийств с 1921 г. в Венгрии и нескольких чуж их странах. Number of suicides since 1921 in H ungary and other countries csak a polgári lakosság által elkövetett öngyilkosságok. 2. Négy év átlaga. 3. Négy év átlaga. 4. A harci események során a katonák által elkövetett és a N ém etországban levő hadifoglyok és deportáltak által elkövetett öngyilkosságok nélkül szám ítva ig N ém etország arányszám ai. Az ös arányszám négy év ,1925 átlaga. 6. H árom év átlaga. 7. Négy év átlag a; 1947-ben a francia m egszállási övezetben elkövetett öngyilkosságok nélkül szám ítva. 8. Négy év átlaga. 9. A hadm űveleti övezetekben elkövete tt öngyilkosságok nélkül. 10. H árom év átlaga. 11. Négy év átlaga ó ta a külföldön szolgálatot teljesítő katonák által elkövetett öngyilkosságok nélkül. 13. A külföldön szolgálatot teljesítő katonák által elkövetett öngyilkosságok nélkül. Forrás: R apport Épidém iologique et D ém ographique 1956; ; 1961: ; 1962:519. Горизонтальная граф а: (1) С траны ; (2) в среднем. H eading: (1) C ountry; (2) average. ráliában és Új Zélandban, egyharm ada, vagy még annál is kevesebb H ollandiában, N orvégiában, Olaszországban és a legújabb ad ato k szerint B ulgáriában (7,6) és Lengyelországban (6,8) is. M in d az a la c so n y m in d a m a g a s ö n g y ilk o sság i g y a k o risá g ú o rszág o k b a n ben, a n a g y g a z d a ság i v á lság id ején e m e lk e d e tt az ö n g y ilk o sság i a rá n y sz á m. E z a je le n ség a rra m u ta t, h o g y az ö n g y ilk o sság o k a la k u lá sa összefü g g ésb en v a n a n a g y tá r s a d alm i fo ly a m a to k k a l. E rre u ta l az a rá n y sz á m o k a la k u lá s á b a n ta p a s z ta lh a tó m á sik v á lto zás is, a m e ly a m á so d ik v ilá g h á b o rú a l a t t m u ta tk o z o tt, a m ik o r D á n ia és S v ájc k iv é te lé v e l az összes o rsz á g b a n c sö k k e n t az ö n g y ilk o sság o k g y a k o risá g a. A h á b o rú n a k az ö n g y ilk o s ságok g y a k o risá g á t csö k k e n tő h a tá s á t m á r az első v ilá g h á b o rú u tá n is m e g á lla p íto ttá k (1, 2), de e n n ek a je le n ség n e k m ég m a sem tu d ju k k ielég ítő m a g y a rá z a tá t a d n i. A Z ÖNGYILKOSSÁGOK TERÜLETI MEGOSZLÁSA Az öngyilkosság gyakorisága nemcsak országonként változik, hanem jelentős különbségek figyelhetők meg az országok egyes részei között is. M agyarországon például 1950 és 1961 k ö zött egyes m egyékben az öngyil

4 AZ ÖNGYILKOSSÁG TÁRSADALMI JELLEGE 189 kosságok gyakorisága százalékkal nagyobb volt az országos átlagnál, m ás m egyék arányszám a viszont az országos átlag 50 százaléka körül mozgott. A legnagyobb arányszám ú megyék az Alföldön, annak déli és délkeleti részében helyezkednek el. I. A z ö n g yilko ssá g i a rá n y szá m m eg yék szerin t az évek állaga Коэффициенты самоубийств по комитата.u, срегне за гг. Suicides rates in the particular counties of H ungary, average of years Ö t m eg y éb en, B á c s-k isk u n, B é k és, C so n g rád, H a jd ú és S zolnok m eg y ék b en az ö n g y ilk o sság i a rá n y sz á m m in d e n é v b en az ország o s á tla g f e le tt v a n. E n n e k az ö t szom szédos m e g y én ek a p e re m é n fe k szenek azo k a m eg y ék, a m e ly e k n e k az ö n g y ilk o sság i a rá n y sz á m a az o rszág o s á tla g k ö rü l m o zo g : B a ra n y a, F e jé r, H e v e s, T o ln a és P e s t. A m eg y ék h a rm a d ik c s o p o rtjá b a n n é g y d u n á n tú li m eg y e, K o m á ro m, Som ogy, V eszp ré m és Z ala, v a la m in t S zabolcs m eg y e ta r to z ik, a h o l az ö n g y ilk o sság i a rá n y sz á m m á r csak sz á z a lé k a az o rszág o s a rá n y s z á m n a k, m íg az u to lsó c s o p o rtb a k e rü l B o rso d -A b a ú j, G y ő r, N ó g rá d és V as m eg y e, m e ly e k b e n az a rá n y sz á m az o rsz á g o sn a k csak s z á z a lé k á t éri el. A 12 éves á tla g o s a rá n y s z á m o k a t f e ltü n te tő té rk é p e n jó l lá th a tó az a rá n y sz á m o k n a g y sá g a sz e rin t c s o p o rto s íto tt m eg y ék egyes típ u s a in a k é rin tk e z é se eg y m á ssa l és az, h o g y az o rszág d é lk e le ti részéből k iin d u lv a észak, ille tv e é s z a k n y u g a t felé h a la d v a az a rá n y sz á m fo k o z a to sa n csökken és 1961 k ö zö tt az egyes m egyék öngyilkossági arányszám ai jelentősen ingadoztak, azonban ha az arányszám okat a megfelelő évi országos á t laghoz viszonyítjuk, akkor m egm utatkozik, hogy a megyék rangsorában is éppen olyan stabilitás van, m in t az országok rangsorában. A stabilitás akkor is szem betűnő, ha az évi öngyilkossági gyakorisági adato k at az évi adatokkal hasonlítjuk össze. Ezekben az években is az ország délkeleti m egyéiben vo lt az öngyilkosság gyakorisága a legnagyobb: Békés

5 190 С S É H - S Z О М В A T H Y LÁSZLÓ ben, B iharban, C songrádban, H ajdúban és Szolnok m egyében, míg a legalacsonyabb az ország északi és nyugati részeiben. Az öngyilkosság problém ájával foglalkozó irodalom ban gyakran találkozhatunk azzal a m egállapítással, hogy az öngyilkosság elsősorban városi jelenség és hogy a városi életform a feltétlenül előm ozdítja az öngyilkosságok bekövetkeztét (3, 4, 5, 6). E zt a m egállapítást a hazai megfigyelések csak részben tám asztjá k alá. 3. A z ö n g yilko ssá g i a rá n y szám ok alaku lá sa B udapesten Динам ика коэффициентов самоубийств в Будапеште Suicide rates in Budapest Горизонтальная граф а: (1) Г оды ; (2) численность самоубийств на 100 ООО ж и телей; (3) коэффициент в процентах к коэффициенту всей Венгрии. Heading : (1) Y ear; (2) num ber of suicides per population; (3) rate in percents of the national rate. 4. A z ö n g yilko ssá g i a rá n y szá m o k a lakulása a m eg yei jo g ú városokban ben és ben Д инамика коэффициентов самоубийств в городах имеющих комитатские права в и гг. Suicide rates in county boroughs right in and in előtt a m agyar városok öngyilkossági arányszám a sokkal m agasabb volt az országos átlagnál és m eghaladta a legnagyobb gyakoriságú megyék arányszám át is. B udapest arányszám a pl. állandóan százalékkal volt m agasabb, m int az országos átlag u tán m egváltozott a helyzet: 1950 és 1961 között ugyan az öngyilkosságok to v áb b ra is gyakoribbak voltak a fő

6 AZ ÖNGYILKOSSÁG TÁRSADALMI JELLEGE 191 városban, m int az országban általában, azonban a megyék között minden évben v o ltak olyanok, am elyek öngyilkossági arányszám a lényegesen megh a la d ta a fővárosét (3. táblázat). Hasonló eltolódást tapasztalh atu n k a többi nagyvárosnál is: 1950 és 1961 között csupán Debrecen öngyilkossági arányszám a em elkedett ki és a többi megyei jogú város arányszám a elm arad Csongrád és a többi magas öngyilkossági gyakoriságú megyék arányszám a m ögött. Különösen feltűnő Miskolc alacsony öngyilkossági arányszám a, am ely sokkal inkább tükrözi a városnak az ország északi, alacsony öngyilkossági gyakoriságú vidékén való el. elhelyezkedését, m in t városi jellegét (4. táb lázat). A Z ÖNGYILKOSSÁGOK MEGOSZLÁSA NEM SZERINT Világszerte megfigyelhető jelenség, hogy több férfi lesz öngyilkos, m int ahány nő. A k ét nem aránya az öngyilkosok között oszágonként változó: K anadában és az E gyesült Á llam okban az öngyilkosoknak csak százaléka nő, ezzel szemben A ngliában, H ollandiában vagy Jap án b an a nők arán y a eléri a 40 százalékot is (7). M agyarországon az es években az öngyilkosok között a férfiak szám a több m int kétszerese volt a nők szám ának; a három év átlagában az öngyilkosok 69,2 százaléka volt férfi és 30,8 százaléka nő. A férfiaknak és nőknek ez az arán y a kisebb ingadozásokkal jellem zi a m agyarországi öngyilkosok nem ek szerinti m egoszlását az 1920-as évek kezdete óta. Ez a la tt a több m in t negyven év a la tt a férfiak és nők öngyilkossági gyakorisága egyaránt ingadozott, az öngyilkosok nemek szerinti százalékos m egoszlásában viszont csak m inim ális változások m utatkoztak. Jelentős különbség állapítható meg a férfiak és nők öngyilkossági gyakorisága tek intetében a nagyvárosok és a megyék között. Míg p l. B u d a p e ste n ben a férfiak ö n g y ilk o sság i a rá n y sz á m a m in d ö ssze sz á z a lé k k a l m a g a sab b a n ő k a rá n y sz á m á n á l, ad d ig a m eg y ék b en a férfi a rá n y sz á m á lta lá b a n h á ro m sz o ro sa a nők a rá n y sz á m á n a k, de n é h á n y e setb e n n ég y -ö tszö rö se is. K isebb a k é t a rá n y sz á m k ö z ö tti k ü lö n b sé g a m eg y ei jo g ú v á ro so k b a n is, m in t a m eg y ék b en, ső t a m eg y ék en belü l k ise b b a já r á s i jo g ú v á ro so k b a n, m in t a k ö zség ek b en ben p l. a n em ek m eg o szlása te rü le t sz e rin t a k ö v e tk e z ő v o lt :

7 192 CSEH-SZOMB AT HY LÁSZLÓ 6. Az öngyilko so k m egoszlása nem ek és terület szerin t 1961-ben Распределение самоубийц по полу и территории в 1961 г. Distribution of suicides according to sex and area Горизонтальная графа : (1) Территориальные единицы ; (2) процентное распределение; (3) мужчины ; (4) женщины ; (5) число самоубийств на 100 ООО жителей. Вертикальная графа : 1. Комитаты всего ; 2. в том числе ; 3. деревни и села ; 4. города, имеющие районные права ; 5. города, имеющие комитатскне права ; 6. итого. Heading : (1) A rea; (2) percentage d istribution; (3) m ale; (4) fem ale; (5) num ber of suicides per population. Lateral text : 1. counties, to ta l; 2. in th e counties; 3. villages to ta l; 4. district towns, to ta l; 5. county boroughs total; 6. total. H a a férfi, ille tv e n ő i ö n g y ilk o sság i a rá n y sz á m o k n a g y sá g a sz e rin t a m e g y é k e t és a v á ro s o k a t k ü lö n -k ü lö n ra n g so ro lju k, a v á ro so k h ely é b e n lén y eg es v á lto z á s t fig y e lh e tü n k m eg. A férfi a rá n y sz á m a la p já n ben az első h á ro m h e ly re m in d eg y ik év b en m eg y ék k e rü ln e k, és B u d a p e st csak a h e ly e n sz e re p e l; ezzel sz em b en a n ő i a rá n y sz á m s z e rin t ra n g so ro lv a a v iz s g á lt h á ro m é v b en az első v a g y Szeged v a g y D ebrecen, B u d a p e st p ed ig k é ts z e r a m á so d ik, eg y szer a h a rm a d ik h e ly e n ta lá lh a tó. E z a r ra m u ta t, h o g y m íg az ö n g y ilk o sság ró l á lta lá b a n n em á lla p íth a tó m eg, h o g y az első so rb an v á ro si jelen ség len n e, a d d ig a n ő k ö n g y ilk o sság á ra n ézv e ez m á r k im u ta th a tó. A sik e rtelen ö n g y ilk o sság i k ísé rle te t v é g re h a jtó k n em ek sz e rin ti m egoszlása egészen m ás, m in t az öngyilk o so k é. A sik e rte le n ö n g y ilk o sság i k ís é rle te t e lk ö v e tő k k ö z ö tt a n ő k sz ere p eln ek n a g y o b b sz ám m al, B u d a p e ste n p l ben a sik e rte le n k ísé rle te t te v ő n ő k sz ám a a fé rfia k é n a k k b. h á ro m sz o ro sa v o lt, a m e g y é k b e n p ed ig k étszere se. A m eg oszlás te h á t p o n to sa n f o rd íto ttja a n n a k, am i az ö n g y ilk o so k e se tb e n, és ez a z t je le n ti, h o g y a fé rfia k á lta l e lk ö v e te tt ö n g y ilk o sság i k ísé rle te k so k k a l n ag y o b b sz á z a lé k b a n h alálo s k im e n e te lű e k, m in t a n ő k á lta l e lk ö v e te tte k. B u d a p e ste n p l. a d a ta in k sz e rin t 1959-ben és 1960-ban m in d e n n e g y e d ik, 1961-ben m in d e n ö tö d ik ö n g y ilk o sság i k ísé rle te t elk ö v ető fé rfi m e g h a lt, ezzel sz em b en a n ő k n é l csak m in d e n tiz e n h a rm a d ik, ille tv e tiz e n ö tö d ik ö n g y ilk o sság i k ísé rle t v o lt h a lá lo s k im e n e te lű. E z a rra m u ta t, h o g y a fé rfia k g y a k ra b b a n v á la s z tjá k a h a té k o n y a b b m ó d o k a t az ö n g y ilk o sság e lk ö v e té sére m in t a n ő k, és a z o k a t a la p o sab b a n is a lk a lm a z z á k. I t t m eg k ell je g y e z n i, h o g y a m ó d sz erek a lk a lm a z á s a egyú tta l az ö n g y ilk o sság i sz á n d é k k o m o ly sá g á v a l, az ö n g y ilk o sság o k aiv al is összefüggő p ro b lé m a. A Z ÖNGYILKOSSÁGOK MEGOSZLÁSA KOR SZERINT Az öngyilkosságok gyakorisága a korral fokozatosan nő és a 70 éves és idősebbek korcsoportjában éri el m axim um át. M agyarországon a 70 éven felüliek korcsoportjában ben az öngyilkossági arányszám négyszerese volt a évesek arányszám ának és több m int k ét és félszerese a 20 és 40 év közöttiek arányszám ának. Az öngyilkosok között nálunk a legnagyobb szám m al az 50 és 60 év k ö zö tt levők szerepelnek, 1959/61-ben ők kö v ették el az összes öngyilkosságok kb. 20 százalékát. E ttő l a korcsoporttól eltekintve 20 éven felül az öngyilkosok szám a meglehetősen arányosan oszlott el a tízéves korcsoportok k ö zö tt; az egyes korcsoportokba az öngyilkosok százaléka esett.

8 AZ ÖNGYILKOSSÁG TÁRSADALMI JELLEGE és 20 év közötti korban követték el az öngyilkosságok 4 5 százalékát, és az öngyilkosok k b. fél százaléka v o lt 14 éven aluli.2 7. A z öngyilkosságok m egoszlása korcsoportok szerint 1959/ 1961-ben Распределение самоубийств по возрастным группам в гг. Distribution of suicides according to age groups in öngyilkos kora nem volt m egállapítható, ez az esetek 0,3 százaléka. 2 A 7 éven aluli népességet is figyelembe véve. A gyakoriság a 7 éves és idősebb népességre 29,5 százezrelék. Горизонтальна я графа : (1) Возарстные группы ; (2) самоубийц ; (3) процентное распределение ; (4) средняя частность. H eading: (1) age group; (2) suicides; (3) percentage distribution; (4) average frequency. N em ek sz e rin t b o n tv a n é m i k ü lö n b sé g á lla p íth a tó m eg a fé rfi és n ő ö n g y ilk o so k k o rm e g o sz lá sáb a n. 1959/61-ben a fé rfia k n á l n a g y o b b a rá n y b a n sz e re p e lte k a 20 és 40 év k ö z ö ttie k, az összes fé rfi ö n g y ilk o so k sz á z a lé k á t a d v a, m íg a n ő k n é l az e k o r c s o p o rto k b a ta rto z ó k az összes n ő ö n g y ilk o so k n a k csak s z á z a lé k á t te t t é k k i. A n ő k n é l a 60 év en felüli k o rc so p o rto k sz e re p e lte k n ag y o b b sú lly a l, m in t a fé rfia k n á l. A z ö n g y ilk o so k k o rm e g o sz lá s á t te r ü le ti b o n tá s b a n v iz sg á lv a M a g y aro rsz ág o n az fig y e lh e tő m eg, h o g y a m e ly ik te rü le tre n ézv e a m a g a s ö n g y ilk o sság i a rá n y sz á m jellem ző, o t t ez m e g m u ta tk o z ik v a la m e n n y i k o rc so p o rtn á l is ; az egyes te rü le te k m a g a sab b ö n g y ilk o sság i g y a k o risá g a t e h á t n e m sp e ciális k o r s tr u k tú rá ju k k ö v e tk e z m é n y e. Az évek öngyilkossági k o rstru k tú rá já t az évek öngyilkosainak k o rstru k tú rájáv al összehasonlítva m egállapíthatjuk, hogy a húszas évekhez viszonyítva jelentősen csökkent a 15 és 30 kö zö tti korcsoportokhoz tarto zó öngyilkosok arán y a az összes öngyilkosokhoz viszonyítva, em elkedett viszont a 30 és 70 év közöttiek aránya. M egváltozott az egyes korcsoportokra jellemző arányszám is: a évesek százezreléke 15,7 százezrelékre esett, a korcsoport 35 és 46 százezrelék között mozgó arányszám a pedig 25,8 százezrelékre, n ő tt viszont néhány százezrelékkel a és korcsoport arányszám a százezrelékről 26,3-re, illetve százezrelékről 33,8-ra. Az éves korcsoport arányszám a nem változott, a éves korcsoporté ism ét csökkent, és különösen nagy, kb. 50 százalékos v o lt a 70 éves és idősebb korcsoport öngyilkossági arányszám ának csökkenése. Az időskorúak arányának ez idő a la tt bekövetkezett jelentős növekedése m ia tt a 70 éven felüli öngyilkosok százalékos arán y a viszont alig v á lto z o tt negyven év alatt. 2 Mivel az öngyilkosság gyakorisága az öregkorban a legm agasabb, egyes szerzők, így Clinard, az öregedésnek tú lzo tt jelentőséget tu lajd o n ítan ak az öngyilkosság jelenségének m agyarázatánál : Suicide is largely a product of th e weariness and disillusionment of the older years *(8). Az öngyilkosok kor szerinti százalékos megoszlása azt m u tatja, hogy az öngyilkosok kb. 50 százaléka 50 éven aluli, azaz az öngyilkosságok fele nem hozható kapcsolatba az öregedéssel.

9 194 C S E H -S Z О М В A T H Y LÁSZLÓ A lakosság k o rs tru k tú rá já b a n n e g y v en év a la tt b e k ö v e tk e z e tt v á lto z á so k fig y elem b e v é te le n em csak az egyes k o rc so p o rto k ra v o n a tk o z ó g y a k o risá g o k v iz s g á la tá n á l sz ü k séges, h a n e m k ív á n a to s az ö sszlak o sság ra jellem ző ö n g y ilk o sság i a rá n y sz á m a la k u lá sán a k é rté k e lé sé n é l is. H a p é ld á u l M a g y aro rszág o n 1 959/61-re s ta n d a rd iz á lt ö n g y ilk o sság i g y a k o risá g o t sz á m ítu n k, a la p u l v é v e az évi lak o sság k o rm e g o sz lá sát, a k k o r a k a p o tt a rá n y sz á m 22,1 sz ázezrelék lesz, sz em b en a té n y le g e s 25,9-es a rá n y sz á m m a l. E z az é rté k m ég m in d ig igen m ag as, de a k é t m u ta tó é rté k e k ö z ö tti k ü lö n b sé g m égis rá v ilá g ít a rra, hogy ab b an, hogy az öngyilkossági arán y sz ám 1959/61-ben M agyarországon lén y e géb en u g y a n a z o n a sz in te n v o lt, m in t n e g y v e n évvel m egelőzőleg, fo n to s szerepe v o lt a lak o sság k o rs tru k tú rá já b a n b e k ö v e tk e z e tt v á lto z á s n a k, az öregek a rá n y a n ö v ek ed ésén ek is. A sikertelen öngyilkossági kísérletek végrehajtóinak kor szerinti megoszlása egészen más, m int az öngyilkosoké. Míg az öngyilkosságok esetében az öngyilkosok legnagyobb hányada az éves csoportokhoz tartozik és az öngyilkosságok gyakorisága a korral nő, addig az öngyilkossági kísérleteknél a legtöbb elkövető a korcsoportba tartozik és a kísérletek elkövetésének gyakorisága a korral csökken. íg y p l. B u d a p e ste n 1961-ben a sik e rte le n k ísé rle te k a leg n ag y o b b g y a k o riság g al 15 és 20 év k ö z ö tt fo rd u lta k elő : év esre 7 ö n g y ilk o sság i k ísé rlet ju to t t. Míg ben a b u d a p e s ti ö n g y ilk o so k n a k csak 4 5 sz á z a lé k a v o lt éves, ad d ig a sik ertelen öngyilkossági k ísérletek elk ö v ető in ek százalék a. A k ísérletek elköveté sén e k g y a k o risá g a a k o rral igen erősen csö k k en, erő seb b e n, m in t a h o g y az ö n g y ilk o s ságok g y a k o risá g a a k o rra l em elk ed ik ben pl. B u d a p e ste n a 70 éves és idősebb k o rc so p o rt ö n g y ilk o sság i g y a k o risá g a, a leg m ag asab b g y a k o risá g, 2,6-szoros v o lt a lega la c so n y a b b, a es k o rc so p o rtra jellem ző ö n g y ilk o sság i g y a k o risá g n a k ; ezzel sz em ben a es k o rcso p o rt sik ertelen k ísérletein ek arán y sz ám a 8,3-szorosa v o lt a lega la c so n y a b b, a 70 éves és id ő sebb k o rc so p o rt a rá n y s z á m á n a k. S. A b udapesti ö n g yilko so k és sikertelen ö n g yilko ssá g i kísérletei végrehajtók kor szerin ti m egoszlása, 1959/1961 állaga Распределение самоубийц и лиц, совершивших неудачную попытку к самоубийству по возрасту в Будапеште, в среднем за гг. Distribution according to age groups of suicides and unsuccessful attempted suicides ifi Budapest, average of 1959/ Az ism eretlen korú öngyilkosok az összes öngyilkosok 0,5 százalékát, az ism eretlen korú kísérletesek az összes kísérletesek 0,9 százalékát tették ki. 2 A 7 éven aluli népességet is figyelembe véve. Горизонтальная графа : (1) Возрастные группы ; (2) процентное распределение ; (3) на лиц соответствующего возраста; (4) самоубийства; (5) попытки. Heading : (1) Age group; (2) percentage distribution; (3) per persons of corresponding age; (4) suicides; (5) attem pts.

10 AZ ÖNGYILKOSSÁG TÁRSADALMI JELLEGE 195 Az öngyilkossági kísérletek3 te h á t a kor növekedésével m indinkább eredm ényesek lesznek. Ez összefüggésben állhat azzal, hogy az idősebbek az öngyilkossági kísérletek alkalm ával az eszközt m egfontoltabban választják ki, körültekintőbbek a kísérlet végreh ajtásában és a te tt elkövetése u tá n szervezetük kisebb ellenállóképessége m ia tt nehezebben m enthetők meg. Az öngyilkosok és sikertelen kísérletesek k o rstru k tú rája közötti különbég azonban olyan nagy, hogy a fenti m agyarázat nem tu d ja teljesen megindokolni; ezért feltételezhető, hogy az öngyilkossági kísérletek egy igen jelentős részét, elsősorban a fiatalabb korban nem is öngyilkossági szándékkal követték el, vagy legalábbis nem olyan eltökéltséggel, am ely halált okozh ato tt volna. Az öngyilkosok és sikertelen kísérletet elkövetők nem és kor szerinti megoszlásának vizsgálata és összehasonlítása fontos figyelm eztetés arra, hogy az öngyilkosság és az öngyilkossági kísérlet jelenségei nem vonhatók egyszerűen össze, és hogy a sikertelen kísérletek vizsgálata során te tt m egállapítások az öngyilkosságokra nézve nem általánosíthatók. A Z ÖNGYILKOSSÁGOK MEGOSZLÁSA CSALÁDI ÁLLAPOT SZERINT A z ö n g y ilk o sság jelen ség én ek m á r a le g k o rá b b i s ta tis z tik a i jelleg ű v iz sg á la ta in á l m e g m u ta tk o z o tt, hogy a csa lá d i á lla p o t fe lté tle n ü l b e fo ly áso lja az ö n g y ilk o sság o k b e k ö v e tk e z é sén e k v a ló szín ű sé g é t. (9, 10, 11). A k ü lö n féle csa lá d i á lla p o tú a k ö n g y ilk o sság i g y a k o risá g a i k ö z ö tt o ly an je le n tő s k ü lö n b sé g ek á lla p íth a tó k m eg, hogy az ö n g y ilk o sság jelen ség én ek egyes k u ta tó i, így első so rb an D u rk h e im, in d o k o ltn a k te k in te tté k, hogy v iz sg á ló d á sa ik k ö z é p p o n tjá b a a csa lá d i á lla p o t és az ö n g y ilk o sság ö sszefüggésének elem zését állítsák. Ma m ár közel egy évszázad megfigyelései bizonyítják világszerte, hogy a házastársi kapcsolatban élőknél jelentősen alacsonyabb az öngyilkosságok előfordulása, m int az egyedülállóknál. Ez m utatkozik meg az évi m agyarországi öngyilkosok adatainak vizsgálata során is. Mivel a kor lényegesen befolyásolja az öngyilkosság gyakoriságát, és a népesség családi állapot szerinti megoszlása korcsoportonként erősen különbözik, ezért a leghelyesebb a családi állapot h a tá sá t az öngyilkosságok előfordulására a családi á llapotot a korral kom bináló tá b lá n vizsgálni (9. táblázat) ben M a g y aro rsz ág o n az ö n g y ilk o sság g y a k o risá g a leg a la c so n y a b b a h á z a s n ő k c so p o rtjá b a n v o lt és az egyes k o rc so p o rto k o n b elü l is k ise b b v o lt ö n g y ilk o sság i a rá n y sz á m u k, m in t b á rm e ly m á sik m egfelelő k o rú egyéb cso p o rté. A h á z a s fé rfia k ö n g y ilk o sság i g y a k o risá g a k é t és fél n ég y szerese v o lt a h á z a s n ő k g y a k o risá g á n a k az egyes k o rc so p o rto k b a n, a z o n b a n a la c so n y a b b v o lt, m in t az egyéb c salá d i á lla p o tú férfiak é. K iv é te lt k é p e z e tt a éves k o rc so p o rt, ah o l a h á z a s férfiak ö n g y ilk o sság i a rá n y sz á m a m a g a sab b v o lt, m in t a n ő tle n e k é ; a h á z a s fé rfia k n a k k iu g ró a n m ag as a rá n y sz á m a i t t a z o n b a n c su p á n évi 2 4 ö n g y ilk o sság i esetb ő l a d ó d o tt, te k in te tte l a rra, h o g y a m egfelelő k o rú h á z a s fé rfia k sz á m a igen k icsi. A tö b b i k o rc so p o rtb a n a n ő tle n fé rfia k ö n g y ilk o sság i g y a k o risá g a sz á z a lé k k a l m a g a sab b, m in t a h ázaso k é. A h a ja d o n n ő k ö n g y ilk o sság i a rá n y sz á m a a é v e sés k o rc so p o rto k b a n tö b b m in t 150 sz á z a lé k k a l m a g a sab b v o lt, m in t a h á z a s n ő k é, a felsőbb k o rc so p o rto k b a n v isz o n t a k ü lö n b sé g csö k k en és a 70 é v en felü li n ő k n é l m á r egészen m in im á lissá v á lt. A z özv eg y ek és e lv á lta k ö n g y ilk o sság i a rá n y sz á m a a fé rfia k ra n ézv e az egyes k o rc so p o rto k b a n k ét-ö tszö rö se v o lt a h á zaso k 3 A sikertelen öngyilkossági kísérleteknek csak egy része kerül a hatóság tudom ására nálunk és a külföldi országokban egyaránt, eltérően a halállal végződő öngyilkosságoktól, m elyek bejelentése a halálozási statisztika alapján ellenőrizhető és így teljeskörü. A kísérletek ism ert hányada országonként, de országokon belül területenként is igen erősen változik. M agyarországon e hányad B udapesten a legnagyobb. Feltételezésünk szerint ben B udapesten a kísérletek kb százalékáról szerezhettünk tudom ást.

11 196 CSEH-SZOMBATHY LÁSZLÓ 9. A z öngyilkosságok gyakorisága nem enként családi állapot és korcsoport szerint állaga Часппюсть самоубийств по полу, семейному состоянию и возрастной группе в среднем за гг. Frequency of suicides according to sex, marital status and age group, average of Az ismeretlen családi állapotú öngyilkosok nélkül. Горизонтальная граф а: (1) Возрастные группы ; (2) самоубийцы на лиц сответствующего возраста и семейного состояния ; (3) неженатые, незамуж ние ; (4) женатые, замужние ; (5) вдовые ; (6) разведенные ; (7) всего ; (8) мужчины ; (9) женщины. Вертикальная графа : 1. Частность самоубийств в возрасте 14 лет и старше. Heading : (1) age group; (2) num ber of suicides per population of corresponding age an d m arital sta tu s; (3) unm arried; (4) m arried; (5) widow ed; (6) divorced; (7) to ta l; (8) m ale; (9) female. Lateral text : 1. Frequency of suicides aged 14 years and more. a rá n y sz á m á n a k és á lta lá b a n tö b b m in t 50 sz á z a lé k k a l m a g a sab b, m in t a n ő tle n fé rfia k a rá n y sz á m a. K o rc so p o rto k sz e rin t v á lta k o z v a h o l az ö zv eg y, h o l p e d ig az e lv á lt fé rfia k ö n g y ilk o sság i g y a k o risá g a v o lt n a g y o b b. A n ő k e seté b e n az ö zv eg y ek és e lv á lta k öng y ilk o sság i g y a k o risá g a sz in té n m a g a sab b v o lt, m in t a h á z a so k é, de n e m o ly an m é rté k b e n, m in t a fé rfia k n á l, és e lle n té tb e n a fé rfia k n á l ta p a s z ta lta k k a l n e m e m e lk e d e tt, a h a ja - d o n o k g y a k o risá g a fölé. A z ö zv eg y n ő k a rá n y sz á m a a év es k o rc so p o rt k iv é te lé v e l m in d ig a la c so n y a b b v o lt, m in t az e lv á lt n ő k é.4 * A családi állapotnak az öngyilkossági gyakoriságra való h atását olyan összefoglaló m utatók segítségével is kifejezhetjük, am elyek kiküszöbölik a különféle családi állapotnak eltérő kormegoszlásából adódó különbségeket. Az évi korszerint standardizált öngyilkossági arányszámok családi állapot szerint a következők: A ) A standardizált öngyilkossági arányszám családi állapot szerint Стандартизованные коэффициенты самоубийства по семейному состоянию Standardized suicide rates by marital status Горизонтальная графа : (1) Неженатые, незамуж ние ; (2) женатые, зам уж ние ; (3) вдовые ; (4) разведённые. Вертикальная графа : (1) мужчины ; (2) женщины. H eading: (1) Single; (2) m arried; (3) widowed; (4) divorced. Lateral text : 1. M ale; 2. female. (A standardizálás alapjául a 15 éves és idősebb férfi és nő népesség 10 éves korcsoportok szerinti megoszlása szolgált.)

12 AZ ÖNGYILKOSSÁG TÁRSADALMI JELLEGE 197 Az öngyilkosságok gyakoriságában a családi állapot szerint m utatkozó különbségek szignifikánsak5 és ezért a családi állapot és az öngyilkosság közötti összefüggés alapos elemzése indokolt az öngyilkosság jelenségének vizsgálatánál.6 A házassági kapcsolat feltétlenül csökkenti az öngyilkosság bekövetkezésének valószínűségét, ami érthető, m ert nyilvánvaló, hogy a házasságban élő em bert általáb an sokkal több kapcsolat, kötelesség és feladat k ö ti az élethez, m in t az egyedülállót. A vizsgálat azonban nem állhat meg a törvényes családi állapotra vonatkozó statisztikai adatok elemzésénél, m ert egyrészt a házastársi kapcsolat sokszor törvényes válás nélkül is megszűnik, m ásrészt pedig különféle konfliktusok még a form ailag fennálló házasságokat is úgy szétzilálhatják, hogy az öngyilkosság elkövetése szem pontjából m ár semmiféle védelm et nem n y ú jta n a k. A házasság tényleges szerepének tisztázása 5 A családi állapot és az öngyilkosságok szám a közötti összefüggést az évi adatok alapján X2 próba segítségével vizsgálva a legtöbb korcsoportra nézve m ár 0,001, valószínűségi szinten is szignifikáns kapcsolat volt kim utatható. B ) A családi állapot és az öngyilkosságok száma közötti összefüggés y} próbája Испытание x2 взаимосвязи меж ду семейным состоянием и численностью самоубийств Chi-square test of the relation of marital status and suicide number Горизонтальная графа : (1) Возрастные группы ; (2) мужчины ; (3) женщины ; (4) степень свободы ; (5) уровень вероятности. Heading : (1) Age group; (2) m ale; (3) fem ale; (4) degrees of freedom ; (5) probability level. Az összefüggés kétségtelen, azonban erősségét nem szabad eltúlozni : a Ф- értékek m érsékelt erősségű összefüggésre m utatnak (Ф2 értéke 0 ha a vizsgált} két jelenség között semmiféle kapcsola t sincs és 1 h a a kapcsolat tökéletes.) C) A családi állapot és az öngyilkosságok közötti összefüggés erősségének Ф2 próbája. Испытание ф2 интенсивности взаимосвязи меж ду семейным состоянием и самоубийствами Ф2 test of the relation of marital status and of suicides Горизонтальная графа : (1) Возрастные группы ; (2) значения ф2 ; (3) мужчины ; (4) женщины. H eading: (1) Age group; (2) value of Ф- ; (3) m ale; (4) female 8 A családi kapcsolatnak az öngyilkossággal szembeni védő szerepével különösen behatóan foglalkozott Em ile Durkheim. (12) A házasság ezen szerepét vizsgálva egy m u tató t is készített ennek szám szerű kifejezésére. Ez az ún. m egóvási koefficiens (Coefficient de préservation), mely nem más, m int a nőtlenek és nősek öngyilkossági arányszám ának hányadosa, am ely kiszám ítható nem enként és korcsoportonként. Le suicide

13 198 CSEH-SZOMBATHY LÁSZLÓ csak olyan reprezentatív feltételek segítségével lehetséges, m elyek az egyes eseteknél nem elégednek meg a törvényes állapot regisztrálásával, hanem a házasság belső ta rta lm á t, zav artalan ság át vagy viszályait is vizsgálják. AZ ÖNGYILKOSOK MEGOSZLÁSA FOGLALKOZÁS SZERINT K öztudom ású, hogy az em berek foglalkozása befolyásolja m a g a ta rtá su k at m indenféle tek in tetb en. E nnek alapján feltételezhetjük, hogy az öngyilkossági cselekm ény is bizonyos összefüggésben áll az öngyilkos foglalkozásával. A z ö n g y ilk o sság iro d a lm á b a n m eglepően k is h ely et foglal el az ö n g y ilk o sság és a foglalkozás összefüggéseinek v izsg álata. A zo k at a szerző k et is, ak ik e k érd éssel foglalk o z n a k, in k á b b a k ü lö n leg es esetek érd e k lik és m e g á lla p ítá saik az ö n g y ilk o sság n a k, m in t tö m eg jelen sé g n ek a m eg értéséh e z n em so k b a n já ru ln a k h o z z á.7 K ev és o rsz á g b a n p u b lik á l já k az öngyilkosok foglalkozás szerin ti m eg o szlását és a rend elk ezésre álló n é h á n y s ta tis z tik a sem h a s o n líth a tó össze a fo g lalk o záso k e lté rő c s o p o rto sítá sa i m ia tt. M agyarországon az öngyilkosok foglalkozás szerinti megoszlása az es években egyik évről a m ásikra csak m érsékelten v álto zo tt. 10. A z ö n g yilkosok m egoszlása társadalm i-g a zd a sá g i csoportok szerint ben Разделение самоубийц по социально-экономическим группам в гг. Distribution of suicides according to socio-economic status 1 Ebből 94 termelőszövetkezeti járadékos. 2 E bből 17S volt önálló vagy term előszövetkezeti tag, 156 alkalm azásban álló fizikai dolgozó, 34 szellemi dolgozó, 38 nyugdíjas háztartásbelije. 15 háztartásbeli volt állam i szociális gondozott, míg 58 eltartó ja ism eretlen. Горизонтальная графа : (1) Социально-экономические группы ; (2) число самоубийц. Вертикальная графа : 1. Самодеятельные ; 2. самостоятельные и члены кооперативов ; 3. сельскохозяйственные ; 4. прочие ; 5. служ ащ ие ; 6. сельскохозяйственные работники физического труда ; 7. прочие работники физического труда ; 8. работники умственного труда ; 9. пенсионеры ; 10. иждивенцы ; 11. учащиеся ; 12. занимающиеся дом. хозяйством; 13. неизвестные и безработные ; 14. всего. Heading : (1) Socio-economic groups, (2) num ber of suicides. Lateral text : 1. E arner; 2. independent and member of cooperative; 3. agricultural; 4. other; 5. em ployee; 6. agricultural m anual w orker; 7. non-agricultural m anual w orker; 8. intellectual w orker; 9. pensioner; 10. dependent; 11. stu d e n t; 12. fam ily m em ber; 13. unknow n and unem ployed; 14. to tal. 7 Ellis és Allen például hosszasan foglalkozik az ítéletvégrehajtók és a psychiáterek öngyilkosságának gyakoriságával. (13).

14 AZ ÖNGYILKOSSÁG TÁRSADALMI JELLEGE 199 Stabilitás m u tatk o zo tt az öngyilkosoknak a társadalm i-gazdasági csoportok szerinti m egoszlásában, de viszonylag kicsi volt a változás még az egyéni foglalkozások szerinti m egoszlásánál is. Kiem elkedően magas az öngyilkosok között a nyugdíjasok száma. Ez azzal a korábban m ár m egállapított összefüggéssel áll kapcsolatban, hogy az öngyilkosság gyakorisága az életkorral e g y ü tt nő. Meglepő és az irodalom ban szereplő m egállapításokkal ellentétes az, hogy az alkalm azásban állók közül a fizikai dolgozók öngyilkosságának nem csak szám a, hanem gyakorisága is m agasabb, m in t a szellemi dolgozóké. A fizikai dolgozók öngyilkossági gyakoriságát igen erősen emeli az öngyilkos segédm unkások és alkalm i m unkások nagy szám a; a segédm unkások és alkalm i m unkások negyven százalékát te tté k ki az összes nem m ezőgazdasági fizikai dolgozó öngyilkosoknak, am i lényegesen m agasabb, m int arányuk a dolgozó népességben. Ezek nagy szám a összefügghet nehezebb életkörülm ényeikkel, egzisztenciális bizonytalanságukkal, de következm énye lehet valam ilyen egyéb oknak is, m int pl. betegség, amely befolyásolhatta életpályájukat is, és esetleg m ár em iatt nem ju th a tta k tovább a segédm unkásságnál sem. Az ö n g y ilk o sság és a foglalk o záso k összefüggéseinek p o n to s m e g á lla p ítá s á ra a jelenleg ren d elk ezésre álló feldolgozások m ég n em elégségesek. A to v á b b i v iz sg á la to k so rán fe lté tle n ü l szükséges lesz m in d e n o ly an té n y e z ő előzetes fig y elem b ev étele, a m e ly n e k az öngyilk o sság o k e lő fo rd u lá sára g y a k o ro lt h a tá s á t m á r ism e rjü k, m in t a n em, a k o r és a család i á lla p o t, m e rt csak e z u tá n v á lik leh etség essé a n n a k felm érése, h o g y m e n n y ib e n áll fenn v a ló b a n összefüggés az egyes h iv a tá s o k és az ö n g y ilk o sság o k g y a k o risá g a k ö z ö tt. AZ Ö N G Y IL K O S S Á G O K M E G O SZL Á SA H Ó N A PO K S Z E R IN T Az öngyilkosságok összességének alakulására ható külső tényezők közül az időjárás befolyása m agyarázható a legnehezebben. Az öngyilkosságok szám ának alakulása ugyanis h atáro zo tt szezonális ingadozást m u tat, és ez az ingadozás ellentétes azzal, m int am it az em ber várna. Feltételezhetnénk, hogy a hűvös, esős, rövid napok azok, amelyek deprim álólag h atn ak a labilis lelkiállapotú em berekre és öngyilkosságot váltanak ki ; ezzel szemben a m érsékelt éghajlati öv országaiban általánosan megfigyelhető, hogy az öngyilkosságok m axim ális előfordulása tavaszra esik, m inim um a pedig télen van. A legtöbb európai országban az öngyilkosságok legnagyobb szám m al m ájusban fordulnak elő8 és ez volt a helyzet M agyarországon is az es években. Mind a három évben az öngyilkosságok szám a az év első két hónapjában viszonylag alacsony volt, m árciusban kezdett emelkedni és m ájusban érte el m axim um át. Ezekben az években az öngyilkosságok szám a kb százalékkal több volt m ájusban, m int januárban. N yáron azután fokozatosan csökkent az öngyilkosságok előfordulása, m ajd októberben ism ét felugrott, de elm aradt a m ájusi m axim um m ögött. E zután to v áb b esett és a téli hónapok során elérte m inim um át. A három évben m egfigyelt szezonális ingadozás kisebb-nagyobb eltérésekkel kim utath ató a korábbi években is. H a az évek tizenkét évi átlagát nézzük, akkor is pontosan kirajzolódik a tavaszi és októberi m axim um, valam int a téli m inim um és a nyári visszaesés. 8 Az öngyilkosságok szezonalitásának problém ájával a legbehatóbban Hans Fuchs, az O sztrák Statisztikai H ivatal elnöke foglalkozott (14).

15 200 CSEH-SZOMBATHY LÁSZLÓ I I. A z ö n g yilko ssá g o k szezonális indexe Сезонный индекс самоубийств Seasonal index of suicides AZ ÖNGYILKOSSÁGOK MEGOSZLÁSA MÓD SZERINT Az öngyilkosságok m egoszlásában az öngyilkosságok m ódja szerint is nagy stabilitás állapítható meg egyik évről a m ásikra az egyes országokban, viszont az országok között igen nagy különbség van abban, hogy m elyik a legelterjedtebb öngyilkossági mód. Az Egyesült Á llam okban pl. a lőfegyver alkalm azása a leggyakoribb, A ngliában a gáz a legelterjedtebb mód, Közép- E urópában pedig az önakasztás ben M agyarországon is a kötél volt a leggyakoribb eszköz, az öngyilkosságok 55 százalékát kö v ették el önakasztással (11. táblázat). Az elkövetési módok aránya nem enként változó. M agyarországon ben az öngyilkos férfiaknak több m in t 60 százaléka v álaszto tta az önakasztást, a nőknek viszont csak 40 százaléka. Ezzel szem ben az öngyilkos nők százaléka h alt meg mérgezés, százaléka gázmérgezés következtében, míg a férfiaknál e két mód együtt 15 százalékában szerepelt az öngyilkosságok okai közt. U g y a n c sak e lté rő az ö n g y ilk o sság i m ó d o k a rá n y a a B u d a p e ste n és v id é k e n e lk ö v e te tt ö n g y ilk o sság o k k ö z ö tt. V id ék en az ö n g y ilk o so k tö b b m in t k é th a rm a d a a k a s z tá ssal k ö v e ti el t e t t é t és a m érgezések a rá n y a alig tö b b m in t 10 százalék. E zzel szem b en B u d a p e ste n az ö n a k a sztá so k és m érgezések a r á n y a m a jd n e m azonos, és a g á z m érg ezést v á la s z tó k a rá n y a is igen m agas, százalék az országos 6 7 százalék k al szem ben. A z ö n g y ilk o sság o k m ó d já n a k tá rg y a lá s a k o r szólni k ell a sik e rte le n öngyilk o sság i k ísé rle te k elk ö v e té si m ó d ja iró l is. A z egyes m ó d o k a lk a lm a z á sáv a l e lk ö v e te tt sik e res és sik e rte le n k ísé rle te k a rá n y a m u ta tó ja le h e t az ö n g y ilk o sság i m ó d e red m én y esség én ek. A z es m a g y a ro rszág i a d a to k a z t m u ta tjá k, h o g y a leg ered m én y eseb b az

16 AZ ÖNGYILKOSSÁG TÁRSADALMI JELLEGE 201 ö n a k a s z tá s, a m e ly az e sete k 90 sz á z a lé k á b a n h a lá lt e red m én y ez. K b. 80 százalék o s e re d m en y esség ű a v illa m o sá ra m a lk a lm a z á sa és 70 sz ázalék o s a m ag as h ely rő l v a ló leu g rás. E zzel szem ben a gázm érgezéseknek csak százalék a lesz halálos k ö v etk ezm é n y ű, az egyéb m érg ezések n ek p ed ig csu p á n 7 9 sz á z a lé k a. A m érgezések ilyen ala c so n y le th a litá s á b a n e g y ré sz t szerepe v a n a n n a k, hogy az o rv o si gyógykezelés h a té k o n y sá g a ezen a te rü le te n az u tó b b i időben re n d k ív ü l m e g n ő tt15, de ta lá n m ég fo n to sa b b az, hogy a m érgezéses k ísé rle te k a lk a lm a z ó in a k eg y je le n tő s h á n y a d a csak d e m o n s tra tív célból m érg ezi m eg m a g á t, lá ts z a t k ísé rle te t k ö v e t el. A tö b b i ö n g y ilk o sság i m ódok eseté b e n h asonló sz á n d é k k a l nem ju tn a k to v á b b az ö n g y ilk o sság g al v aló fen y eg ető zésn él, a m i v isz o n t n em k e rü l a h a tó ság o k tu d o m á sá ra, és így ezek e t n e m v eszik sz á m b a k ísé r le tk é n t. Az ö n g y ilk o sság i m ó d m e g v á la s z tá sa függ t e h á t bizo n y o s fokig az ö n g y ilk o sság i sz á n d é k tó l, e lh a tá ro z á s tó l és ö sszefüggésben á ll az ö n g y ilk o s szem ély iség év el is. Az ö n g y ilk o sság m ó d ja az esetek tö b b sé g éb en tü k rö z i az ö n g y ilk o s tá rs a d a lm i h e ly z e té t, e re d e té t és so k szo r fo n to s ú tm u ta tá s az ö n g y ilk o sság o k á n a k k id e ríté sé h e z is. 11. A z öngyilkosságok százalékos m egoszlása az öngyilkosság m ódja szerint ben Процентное распределение самоубийств по способам совершения в гг. Percentage distribution of suicides according to the method of suicide in Gyógyszerrel, kábítószerrel és egyéb szilárd vagy folyékony anyaggal elkövetett mérgezés. Горизонтальная графа : (1) Способы соверш ения самоубийств. Вертикальная графа : 1. Самоповешенне ; 2. отравление ; 3. отравление газом ; 4. утопление ; 5. задавливанне ; 6. соскок с высоты ; 7. огнестрельное оруж ие, взрыв ; 8. резаные и колющие орудия ; 9. электрический ток ; 1(1. другие способы. Heading : (1) M ethod of suicide. Lateral text : 1. H anging oneself; 2. poisoning; 3. gassing; 4. drow ning; 5. running over 6. jum ping from high place; 7. fire-arm, explosions; 8. cutting and thrusting in strum ent; 9. electric cu rre n t; 10. other. AZ ÖNGYILKOSSÁGOK OKA Az öngyilkosság' jelenségének vizsgálatánál a legnagyobb nehézséget az öngyilkosságok okainak m egállapítása okozza. Az öngyilkosságok bejelentésére szervezett rendszeres adatszolgáltatás m inden esetben m egállapítja ugyan a t e t t elkövetésének valószínű okát, és így az okokról statisztikai feldolgozás is készíthető, azonban ezeknek a feldolgozásoknak értékelésénél erős fen n tartással kell élni. Az első hibalehetőség abból adódik, hogy az öngyilkosság oka sok esetben az elkövető közvetlen környezete (családja, m unkatársai) elő tt is teljesen ism eretlen és ezért nem tu d n ak az ügyet kivizsgáló rendőrnek megfelelő választ adni, hanem a valódi ok helyett az általu k v é lt okot ad ják meg. Előfordul az is, hogy a hozzátartozók igyekez- Lásd dr. C siky Pál ad a ta it az altató mérgezések lethalitásának csökkenéséről (15.) 14 Demográfia

17 202 C S E H -S Z О М В A T H Y LÁSZLÓ nek a valódi okot eltitkolni és hamis m agyarázatot adnak. A legnagyobb torzítás mégis abból ered, hogy a hozzátartozók, de a statisztik ai jelentőlapot kitöltő személy is igyekszik egy okkal indokolni a cselekm ényt akkor, am ikor pedig az öngyilkosságok jelentős részénél egyszerre több ok lenne megjelölhető még kiváltó okként is, és ezek közül egyik vagy m ásik kiem e lése csak az öngyilkos egész élettörténetének ism eretében volna lehetséges. A rendszeres adatszolgáltatásnál az egyik ok kiemelése szükségképpen önkényes; helytálló annyiban, hogy rendszerint olyan okot emelnek ki, am ely az öngyilkosság elkövetésében valóban szerepet játszh ato tt, félrevezető abból a szem pontból, hogy a kiem elt okok előfordulásáról készített összesítésekben az öngyilkosságot m otiváló különféle egyéb sokszor lényeges okok m ár nem szerepelnek. A kiváltó okokról készített legjobb statisztika is csak kis m értékben járu lh at hozzá az öngyilkosság jelenségének m agyarázatához. A kiváltó okok önm agukban csak a legritkább esetben indokolják egy olyan súlyos cselekmény elkövetését, m int am ilyen az öngyilkosság.10 Az öngyilkossági cselekedet m egértéséhez m ellettük ism erni kell még az öngyilkos lelkiállap o tát és azokat a körülm ényeket is, am elyek között az öngyilkosság bekövetkezett. Minden öngyilkosságnál m egállapítható az öngyilkos lelki zavara s ilyen értelem ben m inden öngyilkosságot pathológiás jelenségnek kell ta r tan i (17). Ez azonban nem jelenti azt, hogy m inden öngyilkos elmebeteg lenne. Elm e- és ideggyógyászati vizsgálatok a z t bizonyítják, hogy az öngyilkosoknak csak kisebb hányada, százaléka szenvedett súlyosabb psychés m egbetegedésben és többségüknél csak neurotikus zavarok voltak k im u tath ató k.11 A neurózis végeredm ényben m egbonthatja a személyiség harm óniáját és az egyént psychopathává is alakíthatja, azonban általában gyógyítható. Az öngyilkosság tragédiája ebből kifolyólag az esetek többségében éppen az, hogy az em berek átm en eti lelki zavaruk m ia tt m egoldhatatlannak v élt problém áik elől m enekülnek a halálba. Az öngyilkosságnál szereplő lelki zavarok kialakulása az öngyilkos személyiségének folyam atos fejlődésével kapcsolatos. A személyiség tragikus fejlődésében a legfontosabb szerepe a különféle lelki trau m ák n ak van, am e lyeket az életben elszenvedett vereségek, csapások, sérelmek hozzák létre. A traum ák többsége társadalm i konfliktussal függ össze. A társadalm i konfliktusok gyerm ekkortól fogva m aradandó nyom ot hagynak a személyiségben és az utolsó, az öngyilkosságot kiváltó konfliktus szerepe is csak a korábbi sérelm ekkel összefüggésben érthető meg. A társadalm i élet és a társadalm i kapcsolatok hatása az öngyilkosságok alakulására egyrészt a társadalm i konfliktusokon keresztül nyilvánul meg: közrejátszanak a kritikus lelkiállapot m egterem tésében és sok esetben megad ják az utolsó lökést az öngyilkosság elkövetésére. Van a társadalm i hatásnak egy m ásik form ája is, am ely azonban nehezebben észrevehető, m ert az állandó társadalm i környezet m indennapi befolyásával függ össze. 10 Helyesebb volna talán a statisztikai feldolgozásokban az öngyilkosságok valószínű okai helyett az öngyilkosság elkövetését megelőző és siettető körülm ényekről beszélni, a m int ezt az egyes am erikai várások öngyilkossági statisztikáiban találhatjuk (10). 11 A m últ században elterjedt volt az a szemlélet, mely minden öngyilkost elmebetegnek ta r tott. Ennek a nézetnek legkiemelkedőbb képviselője Esquirol volt (IS). Az öngyilkosság jelenségével foglalkozó ideggyógyászok többsége m a m ár elveti ezt az álláspontot (19, 20, 21, 22, 23).

18 AZ ÖNGYILKOSSÁG TÁRSADALMI JELLEGE 203 A társadalm i környezetnek a szerepére az öngyilkosságok bekövetkeztében a statisztikai elemzések hívták fel a figyelm et. Az adatokból arra lehet ugyanis következtetni, hogy azok, akik sok em berrel állnak közeli, személyes kapcsolatban, ritkábban követnek el öngyilkosságot, m int a társtalanok, az egymással csak felületesen érintkező em berek. így kisebb az öngyilkosság gyakorisága a házasoknál m int az egyedülállóknál, és régebben lényegesen alacsonyabb volt az öngyilkossági arányszám falun, ahol a személyi kapcsolatoknak a m últban még nagy szerepük volt, m int a városban. Ennek a jelenségnek az lehet a m agyarázata, hogy a harm onikus környezetben élő em ber problém áinak megoldásához könnyen segítséget talál, v an n ak akik átsegítik a krízisen, ezzel szemben a zavaros társadalm i kapcsolatok között vagy társtalanul élő embernél ham arabb bekövetkezhet a teljes elkeseredés és ezt követőleg az öngyilkosság. Az öngyilkosság irodalm ában fontos helyet foglalnak el azok a m unkák, am elyek a legfontosabb problém ának az öngyilkosságok és a társadalm i környezet kapcsolatának tisztázását tekin tik. Az öngyilkossággal foglalkozó szociológusok k ialak íto tták e jelenségek egy általános szociológiái m agyaráz a tá t is, am ely szerint az öngyilkosság legfontosabb oka az, hogy az öngyilkos társadalm i kapcsolatai m egszakadnak, mindenféle problém ájának megoldásával teljesen m agára m arad, izolálódik.12 Az izolációs m agyarázat szerint abban, hogy valaki öngyilkos lesz, nem lelki zavara, betegsége, a tá r sadalom m al való közvetlen összeütközése játssza a legfőbb szerepet, hanem azok a társadalm i körülm ények, am elyek között a behatások érik. Betegség, lelki zavar, társadalm i konfliktus sokkal tö b b em ber életében előfordul, m int ahány öngyilkos lesz; az öngyilkosság veszélye akkor lép fel, ha ezekhez társu l az elhagyatottság, a rem énytelen egyedüllét érzete is. Az izolációs elm élet bizonyítására képviselői vagy a rendszeres a d a t gyűjtésből szárm azó a d a to k a t használják fel, vagy pedig korrelációkat igyekeznek m egállapítani az öngyilkosság és egyéb társad alm i jelenségek előfordulása között. Az elmélet igazolására azonban hiányoznak még az olyan speciális vizsgálatok, am elyek egy reprezentáció egyes eseteinek kivizsgálása segítségével m u tatn ák be, hogy a valóságban az izoláció-hipotézis m enynyire állja meg a helyét. A K özponti S tatisztik ai H ivatal 1962 folyam án az öngyilkosság jelenségének vizsgálatára reprezentatív felvételt h a jto tt végre. A felvételnek az vo lt a célja, hogy kiegészítse és részben ellenőrizze azokat a m egállapítások at, am elyeket az öngyilkosságra vonatkozó rendszeres adatszolgáltatás segítségével lehet tenni. A reprezentatív vizsgálat behatóan foglalkozott az önnyilkosok gazdasági-társadalm i helyzetével, és a vizsgálat lehetőséget n y ú j to tt az izolációs elm élet hipotézisének ellenőrzésére is. A felvétel során m inden egyes öngyilkos esetében igyekeztünk tisztázni az öngyilkos társadalm i kapcsolatait, és ennek alapján lehetségessé v ált annak m egállapítása, hogy az öngyilkosok között milyen arányban fordulnak elő valóban olyanok, akik m agukra m arad tak, izolálódtak. A reprezentációs vizsgálat m ódot a d o tt arra is, hogy az öngyilkosságok 12 Az izolációs m agyarázat eredete Durkheimig vezet vissza, aki a m odern társadalom atom i zálódásában, a hagyom ányos kapcsolatok megszűnésében lát la az öngyilkosságok legfőbb okát (24). Az izolációs elm élet részletes kifejtését M. Hcilbwachs ad ta (25), jelenlegi legfőbb képviselői az am erikai szociológusok között találhatók, pl. M. B. Clirtard, E. R. E llis, G. N. Allén és H.Wechsler (26). 14*

19 204 CSEH-SZOJIBATHY LÁSZLÓ nál szerepet játszó társadalm i konfliktusokat is részletesebben megvizsgáljuk. Ezekkel a konfliktusokkal b eható an korábban csak a sikertelen öngyilkossági kísérletet elkövetők esetében foglalkoztak, elsősorban az őket kezelő ideg- és elmegyógyászok (20, 21). Az ideg- és elmegyógyászok rendkívül értékes m egállapításokat te tte k a társad alm i konfliktusoknak a szerepére betegeik lelki zavarának kialakulásában, azonban eredm ényeik felhasználásánál nem szabad elfelejteni, hogy a m egállapítások érvénye nem terjeszthető ki egyszerűen az öngyilkosokra is, akiknek sokasága több szem pontból is eltér a sikertelen kísérletet elkövetők sokaságától. A K özponti Statisztikai H iv a ta l vizsgálata során mely csak az öngyilkosokkal foglalkozott elsősorban azokat a társadalm i konfliktusokat lehetett m egállapítani, am elyek az öngyilkosság előtti időben zajlottak le. Néhány esetben azonban sikerült megismerni az öngyilkos egész élettö rtén etét és ezekben az esetekben képet leh etett alkotni a konfliktusoknak a személyiség kialakulásában játszo tt szerepéről is. A K ö z p o n ti S ta tis z tik a i H iv a ta l v iz s g á la ta csak a b u d a p e s ti ö n g y ilk o so k ra te rje d t ki. E g y év ö n g y ilk o sság a in a k k b. 20 sz á z a lé k á t k ív á n tu k k iv iz sg á ln i, e se te t. Az esetek k iv á la s z tá sa m e c h a n ik u sa n tö r té n t; h áro m h ó n a p b a n á p rilis b a n, m á ju sb a n és a u g u sztu sb a n e lk ö v e te tt v a la m e n n y i ö n g y ilk o sság ra v o n a tk o z ó la g k ív á n tu k a m egfelelő a d a to k a t m egszerezni. A z a d a to k m egszerzése in te rjú k seg ítség év el tö r té n t. E lső so rb a n az öngyilk o s h o zzáta rto z ó it k e re stü k fel, de a z o k n á l az ö n g y ilk o so k n á l, a k ik k ereső fo g la lk o z á st fo ly ta tta k, fe lv ilá g o sítá st k é rtü n k az ö n g y ilk o sró l a m u n k a h e ly e n is. Az in te rjú k az ö n g y ilk o sság o t k ö v e tő 5 10-ik h é te n z a jlo tta k le. A B u d a p e sti F ő k a p itá n y sá g, ille tv e a k e rü le ti a n y a k ö n y w e z e tő s é g e k b e jelen tése a la p já n összesen 138 ö n g y ilk o sság k iv iz sg á lá sá t h a tá ro z tu k el. A szükséges in fo rm áció k m egszerzése az esetek 80 sz á z a lé k á b a n, 110 e setre v o n a tk o z ó la g sik e rü lt. A fe n n m a ra d ó 28 esetb ő l 5 a lk a lo m m a l m e g á lla p íth a tó, hogy nem v o lt ö n g y ilk o sság, 3 u tó la g tö r ö lte te tt, m e rt n em v o lt b u d a p e s ti lakos, 3 ism e re tle n v o lt je lz e tt la k ó h e ly é n, ille tv e m u n k a h e ly é n, 4 e setb en nem m a ra d t az ö n g y ilk o s u tá n se n k i h á tra, a k i a szükség es fe lv ilá g o sítá st m e g a d h a tta v o ln a. 13 esetb en az a k a d á ly o z ta m eg az a d a to k m eg szerz ését, hogy a h o z z á ta rto z ó k k ité rte k az in te rjú elől. A m u n k a h e ly e k k e l előzetesen telefo n o n m e g b eszéltü k az in te rjú id ő p o n tjá t, a h o zzáta rto z ó k a t p ed ig v á la szb o ríté k o s lev élb en é rte s íte ttü k a rró l, h o g y m ily e n célból és m ik o r k ív á n ju k ő k e t felk ere sn i. E lu ta s ító v á la s z t k a p tu n k 11 a lk a lo m m a l, 8 e setb en p edig nem v o lt se n k i, a k i a m eg jelö lt cím en a le v e le t á tv e tte v o ln a. 8 a lk a lo m m a l fo rd u lt elő, hogy a m e g a d o tt id ő p o n tb a n se n k i sem ta r tó z k o d o tt o tth o n. ö sszesen 162 in te r jú t h a jto ttu n k v égre, 99 e setb e n a h á tr a m a ra d o tt h o z z á ta rto z ó k k a l, 41 a lk a lo m m a l a m u n k a h e ly e n fe le tte se k k e l, m u n k a tá rs a k k a l v a g y az e lh a lt sz e m é ly z e ti e lő a d ó já v a l, 22 esetb en p ed ig az ö n g y ilk o s sz o m sz é d já v a l, h á zfelü g y elő jév el. A m u n k a h e ly e n fo ly ta to tt in te rjú k á lta lá b a n p ercig ta r to tta k, a c sa lá d d a l való b eszélg etés viszont fél-egy ó rát v e tt igénybe. A k ik érd ezés a v iz sg á la t c é lja in a k m egfelelően e lk é s z íte tt ív a la p já n tö r té n t, de n e m p o n tró l-p o n tra h a la d v a, h a n e m az a d o tt ö n g y ilk o sság i e set sp e ciális v o n á saih o z és a k é rd e z e tt m a g a ta rtá s á h o z, elő a d á sáh o z a lk a lm a z k o d v a. A k ik é rd e z é s k ö te tle n e b b lev ezetésév el re n d sz e rin t sik e rü lt e n y h íte n i az in te rjú -s z itu á c ió b ó l ad ó d ó fe sz ü ltség e t és oly an lé g k ö r te re m tő d ö tt, am ely b en a k é rd e z e tte k eg y re ő sz in té b b e n n y ila tk o z ta k m eg, egyre tö b b re le v á n s in fo rm á c ió t a d v a, sok e setb e n e lm o n d v a o ly an d o lg o k a t is, a m e ly e k e t a beszélg etés elején sz e m m e llá th a tó la g nem k ív á n ta k k ö zö ln i. A k ik é rd e z é s so rá n k a p o tt v á la s z o k a t a k érd ező fo ly a m a to sa n fe lje g y e z te és az in te r jú i k ö v ető leg a je g y z e te k a la p já n tö ltö tte ki a k é rd ő ív e t. Az in te rjú n á l és a k é rd ő ív e k k itö lté sé n é l az azonos sz e m p o n to k é rv é n y e sü lé sé t az b iz to s íto tta, h o g y a fe lv é te le z é st m in d v ég ig egy szem ély v ég ezte. A z t, hogy a m e c h a n ik u s k iv á la s z tá s segítség év el m en n y ib en sik e rü lt a b u d a p e s ti ö n g y ilk o so k ra n ézv e v a ló b a n jellem ző m in tá t k a p n i, jelen leg csak az 1959/61. évi b u d a p e s ti ö n g y ilk o so k n é h á n y a d a tá v a l v a ló ö sszeh a so n lítá s se g ítség év el v iz s g á lh a tju k. T e k in te tte l a rra, h o g y az ö n g y ilk o so k n em ek és k o r sz e rin ti m eg o szlása az e lm ú lt é v e k so rá n re n d k ív ü l n a g y s ta b ilitá s t m u ta to tt, fe lté te le z h e tjü k, h o g y az évi összes

20 AZ ÖNGYILKOSSÁG TÁRSADALMI JELLEGE 205 ö n g y ilk o s az 1959/61. évek á tla g á h o z h a so n ló an o sz lo tt m eg. E z t fe lté te le z v e m in tá n k a t ö sszeh aso n líto ttu k az 1959/61. évek á tla g á n a k m egfelelő elosztású évi teljes so k a sággal és a z t ta p a s z ta ltu k, h o g y a k o r sz e rin ti m eg o szlás te k in te té b e n a m in ta igen erősen haso n ló az 1959/6 1. év ek á tla g á h o z, n em ek sz e rin ti m egoszlás te k in te té b e n m á r m u ta tk o z ik n ém i e lté ré s, de a k ü lö n b sé g m ég i t t sem sz ig n ifik án s. A y 2 p ró b á t elvégezve a k ö v e tk e z ő ered m én v e k e t k a n tu k : azaz, a n n a k a v aló szín ű ség e, p ro b a b ilitá s a (/;), hogy a te lje s so k a ság b ó l ily e n, v a g y en n él n ag y o b b elo szlásb eli e lté ré sű m in tá t k a p ju n k a v életlen k ö v e tk e z té b e n, a n em ek e setéb en n ag y o b b 20 sz á z a lé k n á l, a k o r sz e rin ti m eg o szlásn ál p ed ig n a g y o b b 80 sz á z a lé k n á l. A Z ÖNGYILKOSOK IZOLÁLTSÁGA A reprezentatív felvétel során m egvizsgált 110 öngyilkossági eset között 16 olyat találtunk, ahol az öngyilkos a halála elő tti időszakban teljesen m agára m aradt, nem volt senki a közelében, akihez érzelmi kapcsolatok fűzték volna és problém áinak megoldásához sem rem élhetett senkitől sem segítséget. A 16 k ö zü l 11 szem ély ö tv en éven fe lü liv o lt és elszig etelő d ésü k b en fo n to s szerepe v o lt k o ru k n a k ; h á z a s tá rs u k, ro k o n a ik, ism erő seik e lh a lta k m ellő lü k és m á r nem v o lta k k ép esek új k a p c s o la to k a t te re m te n i. A z egyedül m a r a d t idős em b er ö n g y ilk o sság á ra nézv e tip ik u s m in tá n k b a n az a 68 éves férfi, aki közel n e g y v en éves h a rm o n ik u s h á z a ssá g u tá n 1961-ben elv e szíti feleség é t s m ivel g y erm ek ei, k ö zeleb b i ro k o n ai n in c sen e k, te lje se n eg y ed ü l m a ra d. Felesége h a lá lá t k ö v e tő e n n em so k k al k ije le n ti, hogy m iv el íg y eg y ed ü l nem ér az é le t m á r se m m it, ö n g y ilk o s lesz. N y o m b a n e lk ö v e te tt ö n g y ilk o sság i k ísé rle te nem sik e rü l. E z t k ö v ető leg eg y időre lá tsz ó la g m eg n y u g szik, a m ik o r a z o n b a n tö b b h ó n a p e lte lté v e l m u n k a h e ly é n új b e o sz tá sb a k e rü l és új m u n k á ja és m u n k a tá rsa i nem te tsz e n e k, e lk ö v e ti m á so d ik ö n g y ilk o sság i k ísé rle té t, m ely m á r h a lá lo s k im e n e te lű. H aso n ló a n n a k a 61 éves n ő n e k az esete is, aki a h á b o rú a la tt elv eszíti f é rjé t és k é t fiá t. E z u tá n a n y já v a l él e g y ü tt, m a jd m eg h al az is és te s tv é re i is. N em m a ra d se n k ije és az u to lsó é v b en m á r la k á s á t is csak ritk á n h a g y ja el. B e te g es és a b eteg ség ek m e g a d já k a v égső lö k é st az ö n g y ilk o sság e lk ö v etéséh ez. R e p re z e n tá c ió n k b a n nő v o lt m in d az ö t 50 év en alu li teljese n e lszig e te lő d ö tt ö n g y ilk o s. K ö z ü lü k egynek a fa sis z ta zsid ó ü ld ö zés p u s z títo tta el te lje s ro k o n sá g á t, a m ásik n ég y e setb en v isz o n t o ly an éves n ő k rő l v o lt szó, a k ik n e k első h á z a s tá rs i, é le ttá rsi k a p c so la ta m á r k o rá b b a n fe lb o m lo tt és tö b b é nem tu d ta k ú j, ta r tó s és egészséges k a p c so la t o t k ia la k íta n i. É le tm ó d ju k m ia tt k ö zb en v isz o n y u k sz ü leik k el, ro k o n a ik k a l is m e g ro m lo tt, a z o k tó l is e lm a ra d ta k és a m ik o r ú ja b b csap ás é rte ő k e t, szerelm i csaló d ás, b eteg ség v a g y m u n k a h e ly i k o n flik tu s fo rm á já b a n, nem v o lt k ih ez fo rd u ln i és h e ly z e tü k b ő l eg y ed ü l n em ta lá lta k egyéb k iu ta t, m in t az öngyilkosságot. A vizsgálat eredménye szerint te h á t az öngyilkosoknak kb. 15 százaléka volt az, akinek m agárahagyatottsága, elszigetelődése olyan fokú volt, hogy teljesen megfelelt az izolációs elm élet követelm ényeinek.13 A teljesen izolál- 13 A teljesen izoláltak aránya a kivizsgált esetek között kétségtelenül alacsonyabb, m in t ezek aránya az összes öngyilkosok között. E nnek oka, hogy néhány esetet éppen azért nem lehetett kivizsgálni, m ert az öngyilkos u tán nem m aradt senki sem h átra, aki felvilágosítást tu d o tt volna adni. A felvétel során négy ilyen eset fordult elő. Azonban még ha ezeket figyelem be is veszszük, a teljesen izoláltak aránya akkor sem éri el az öngyilkosok egyötödét sem.

21 206 CSEH-SZOMBATHY LÁSZLÓ ta k m ellett azonban igen nagy számmal szerepelnek az öngyilkosok között olyanok is, akik, bár nem éltek m agányosan, de elhagyatottnak, társtalannak érezték m agukat és ennek te ttü k elkövetésében is része volt. A szociológiai jellegű öngyilkossági irodalom eleve izoláltnak tek in ti azokat, akik nem házas családi állapotúak. Ezzel szemben a házasokat úgy tekinti, m int akiket véd az öngyilkosság veszélyével szemben a házastársi kapcsolat (27, 28). Reprezentációs vizsgálatunk eredményei szerint a fenti m egállapítások feltétlenül kiegészítésre és ném i m ódosításra szorulnak. A vizsgálat során elsőnek az m u ta tk o z o tt meg, hogy a házastársi k ap csolatok szerepének megvizsgálásához nem elég a törvényes családi állapotra vonatkozó adatok ismerete, hanem szükséges a tényleges családi helyzet ism erete is. A megfigyelt 110 öngyilkos közül 18-nál té rt el a tényleges helyzet a törvényes állapottól. A legnagyobb eltérés a házasoknál m u ta tk o zott, ahol a 61 házas közül 10 élt különváltan, 3 pedig nem házastársával, hanem élettársával élt együtt. A reprezentáció a tényleges családi helyzet figyelem bevételével így oszlott meg: 12. A m egfig yelt budapesti öngyilko so k m egoszlása családi állapot szerint Обследованные будапештские самоубийцы по семейному состоянию Distribution of the suicides surveyed in Budapest according to marital status Горизонтальная графа : (1) Семейное состояние ; (2) мужчины ; (3) женщины ; (4) всего. Вертикальная графа : 1. Н еженатые, незамуж ние ; 2. в том числе : ж ивут с подругой (супругом) жизни ; 3. женатые, зам уж ние ; 4. в том числе : супруги ж ивут отдельно ; 5. ж ивут с иной подругой (с иным супругом) жизни ; 6. вдовые ; 7. разведенные ; 8. всего. Heading : (1) M arital statu s; (2) m ale; (3) fem ale; (4) total. Lateral text: 1. U nm arried; 2. from them : living w ith life com panion; 3. m arried; 4. from them : living separated; 5. living with other life companion; 6. widowed; 7. divorced; 8. total. A tényleges családi helyzetet figyelembe véve m egállapítható, hogy a megfigyelt férfiaknak 51, a nőknek pedig 35 százaléka élt csak törvényes családi közösségben, és ennek alapján feltehető, hogy a ténylegesen fennálló házasságban élőkre nézve az öngyilkosság gyakorisága még alacsonyabb, m int az, am elyet a törvényesen házasokra nézve kiszám ítottunk. A házassági kapcsolatok szerepének értékeléséhez tisztázni kell még azt is, hogy azokban az esetekben, am ikor a házastársak együtt élnek, milyen m értékben n y ú jto tt a házasság segítséget a különböző konfliktusok megoldásához, m egnyugvást a lelki zavarokkal küzdő em ber szám ára. A v iz sg á lt ö n g y ilk o so k k ö zü l 48 é lt tö rv é n y e s h á z a s tá rs á v a l e g y ü tt, a z o n b a n a 48 h ázassá g b ó l 19 fe lb o m ló b a n v o lt az ö n g y ilk o sság id ején. A 19 széteső h á z a ssá g n á l nem csak a rró l v o lt szó, hogy a h á z a s tá rsa k id ő n k é n t, a v a g y az ö n g y ilk o sság e lk ö v e té s é t m egelőzőleg

22 AZ ö N G Y I L К О S S A G TÁRSADALMI JELLEGE 207 v e szek e d te k, h a n e m a n é z e te lté ré s e k á lla n d ó a k v o lta k és az ö n g y ilk o sság o t m egelőzőleg m á r k o m o ly fo rm á b a n is szó v o lt a v á lá s ró l. N éh a é p p en az eg y ik fél v á lá s i sz á n d é k a v á lto tta k i h á z a s tá rsá n á l az ö n g y ilk o sság i sz á n d é k o t. íg y p é ld á u l tö b b alk o h o lista fé rjn é l az e lő zte m eg ö n g y ilk o sság u k a t, h o g y feleség ü k k ije le n te tte : ré sze g esk ed ésü k et to v á b b m á r n em tű r ik és elk ö ltö z n e k. E g y m á sik p é ld a a felb o m ló h ázassá g sz ere p ére n ézv e a n n a k a 27 éves a ssz o n y n a k az e sete, a k i a z é r t k ö v e te tt el ö n g y ilk o sság o t, m e rt fé rje r á jö tt, h o g y m eg csalja és h a z a a k a r ta k ü ld e n i szüleih ez. A fenti 19 felbomló házassági! öngyilkost is leszám ítva, arra az eredm ényre jutunk, hogy a vizsgált 110 öngyilkos közül csupán 29, azaz a megfigyelt öngyilkosok 26 százaléka élt nyugodt házastársi közösségben. Öngyilkossági gyakoriságot erre a csoportra nézve nem tu d u n k szám ítani, de alacsony arányuk a vizsgált sokaságban e nélkül is bizonyítéknak tekinthető am ellett a hipotézis m ellett, hogy az egészséges házassági kapcsolatok az öngyilkossági szándék kialakulására korlátozólag hatnak. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az ilyen házassági kapcsolatnak m utatóiként csak igen erős fenntartással használhatók a családi állapotra vonatkozó adatok. A vizsgálat során képet kaptu n k arról is, hogy m ennyiben tekinthetők a nem házas családi állapotúak eleve m agukra m aradottaknak. Először itt is az tű n t fel, hogy a törvényes állapot az esetek jelentős részében nem fejezi ki megfelelően a tényleges családi helyzetet; a vizsgált 49 nőtlen hajadon, özvegy és elvált öngyilkos közül 5 élt élettárssal együtt. Ezekben az életközösségekben kétségkívül fennállt bizonyos társas kapcsolat, ennek azonban az öngyilkosság elkövetését akadályozó hatását korlátozta a családi helyzetnek jogi rendezetlenségéből eredő bizonytalanság és feszültség. A 49 nem házas közül 12 szerepelt a teljesen izolálódott öngyilkosok között. T ovábbi 3 nőtlen, illetve hajadon öngyilkos la k o tt idegen környezetben, de ezek rokonaikkal állandó, szoros kapcsolatban állottak, a többi 34 pedig családi közösségben élt élettársával, szüleivel, gyermekeivel vagy egyéb rokonaival. A fizikai egyedüllét te h á t a nem házasok többségénél sem áll fenn, azonban a teljesen izoláltak három negyed része kétségtelenül közülük került ki, és a családi közösségben élő 34 nem házas között 20 volt olyan, aki nem érezte jól m agát családjában, és a családdal való együttélést nem tek in te tte nyereségnek. Összesen te h á t 14 nem-házas öngyilkos m aradt, akiknél sem fizikai, sem érzelmi izolálódást nem leh etett m egállapítani, azaz a nem házas öngyilkosok több m int 70 százalékánál valóban fennállt az egyedüllét érzete. A g y e rm e k e k h e z, sz ü lő k h ö z fű ző k a p c s o la to k n a k n em csak a n e m -h á z a so k n á l v an fo n to ssá g a az ö n g y ilk o sság sz e m p o n tjá b ó l, h a n e m a h ázaso k n ál is. A g y e rm e k e k k e l és a sz ü lő v el sz em b en fe n n á lló k ö telesség ek, első so rb an e lta rtá s u k ró l v a ló g o n d o sk o d á s sok esetb en m e g a k a d á ly o z h a tja a v égső lép és m e g té te lé t. U g y a n c sak a k a d á ly a le h e t az ö n g y ilk o sság elk ö v e té sén e k a g y erm ek ek h ez, ille tv e szülőkhöz fű ző d ő érzelm i k a p c so la t, a m e ly m e n e d é k e t b iz to sít a m á s u tt k u d a rc o t sz e n v e d e tt em b ern ek. A v iz s g á lt ön g y ilk o so k k ö z ö tt v isz o n y la g n a g y sz á m m a l sz ere p elte k a g y e rm e k te le n e k : a fé rfia k 40, a n ő k n e k p ed ig k ö zel 50 sz á z a lé k á n a k n e m v o lt élő g y erm ek e. H a figyelm en k ív ü l h a g y ju k a n ő tle n e k e t és h a ja d o n o k a t14, a k k o r a g y e rm e k te le n e k a rá n y a csö k k en 30, ille tv e 40 sz á z a lé k ra. A z ö n g y ilk o s h á z a s n ő k k ö z ö tt a g y e rm e k te le n e k a rá n y a tö b b m in t 40 sz á z a lé k v o lt, am i lén y eg esen m a g a sa b b, m in t a g y e rm e k te le n h á z a s n ő k a rá n y a B u d a p e ste n, a m e ly az évi n é p s z á m lá lá s a d a ta i sz e rin t 24 sz á z a lé k v o lt. Az ö n g y ilk o so k g y e rm e k e in e k je le n tő s része m á r n a g y k o rú : k isk o rú ; g y erm ek e csak 19 férfi és 14 n ő ö n g y ilk o sn a k v o lt., 11 A reprezentációban mind a nőtlen, mind a hajadon öngyilkosok között volt egy-egy, akinek gyerm eke volt.

23 208 CSEH-SZOMBATHYLÁSZLÓ 13. A m eg fig yelt budapesti ö n gyilkosok m egoszlása g yerm ekeik szá m a szerint Обследованные будапештские самоубийцы по численности их ребят Distribution of the suicides surveyed in Budapest according to the number of children Горизонтальная графа : (1) Численность детей ; (2) Число самоубийц ; (3) мужчины ; (4) женщины. Вертикальная графа ; 1. У них не было ж ивущ их ребят ; 2. у них были живущ ие ребята ; 3. в том числе : все ребята старше 18 лет ; 4. самый молодой ребенок летний ; 5. самый молодой ребенок младше 10 лет. H eading: (1) N um ber of children; (2) num ber of suicides; (3) m ale; (4) female. Lateral text : 1. H aving no living children; 2. having living children; 3. from th em : all the children more th an 18 years old; 4. th e youngest child years old; 5. the youngest child less th an 10 years old. A z ö n g y ilk o so k g y e rm e k e in e k tö b b sé g e e g y ü tt élt sz ü leiv el; a g y erm ek ese k tö b b m in t 70 sz ázalék a egy la k á sb a n élt g y erm ek eiv el. K isk o rú g y erm ek e lta rtá s á ró l az ö n g y ilk o so k 26 sz ázalék a g o n d o sk o d o tt a g y erm ek es ö n g y ilk o so k 46 s z á z a lé k a, m íg az ö n g y ilk o so k 13 - a g y erm ek ese k 23 sz á z a lé k a ré sz e sü lt tá m o g a tá s b a n g y e rm e k é tő l. A szülőkkel való kapcsolat vizsgálata elsősorban a fiatalabb öngyilkosok esetében érdekes. 37 negyven évesnél fiatalabb öngyilkos volt, akik közül 32-nek éltek még a szülei, illetve valam elyik a kettő közül. Egy lakásban élt szüleivel ezek közül 11, külön élt, de rendszeres kapcsolatot ta r to tt fenn 13, míg 8 alig érintkezett szüleivel. Az öngyilkos és szülei közötti anyagi kapcsolatra vonatkozóan a következőt találtu k : tám ogatásban részesült szüleitől 15 negyven éven aluli öngyilkos, szüleit tám ogatta 4, míg a többinél nem volt anyagi kapcsolat a szülő és az öngyilkos között. Nem tu dunk gyakoriságot szám ítani a gyerm ektelen, illetve gyermekes öngyilkosok, illetve szüleivel rendszeres kapcsolatban álló, vagy a szülőktől elszakadt öngyilkosok előfordulásának összehasonlítására, azt azonban m egállapíthatjuk, hogy elég nagy számmal szerepeltek a m intában azok, akiket sem gyerm ek, sem szülő nem fű zött az élethez. A vizsgálat során egy m ásik form ájával is találkoztunk a társadalom tól való izolálódásnak, m int az eddig ism ertetett, családi kapcsolatok hiányára visszavezethető elszigetelődés. 25 öngyilkos v o lt a m intában, akinek megfelelő v o lt a családi környezete, azonban a családon kívüli világgal úgyszólván m inden kapcsolatuk m egszakadt. Ezek mind öreg és többségükben beteg em berek voltak, akik m ár alig m ozdultak ki lakásukból. N éhány közülük öreg házastársával élt kettesben, m indenki m ástól elhagyatva. Ezeknél az öngyilkosság egyik m otívum a az a ttó l való félelem volt, hogy h á th a h ázastársuk hal meg előbb s akkor végleg m agukra m aradnak. Az öreg öngyilkosok többsége gyermekeivel, fiatalabb rokonaival is együtt élt, akik törődtek velük, azonban a napok nagy részét mégis teljesen egyedül tö ltö tté k. A család fiatalabb tagjai m unkába m entek és ők m agányosan várták, hogy m ikor jön m ár haza valaki. Nem laktak egyedül és mégis elhagyatottnak érezték m agukat.

24 AZ ÖNGYILKOSSÁG TÁRSADALMI JELLEGE 209 Az egyedüllét, az elhagyatottság érzete néhány esetben olyankor is m otiválta az öngyilkosságot, am ikor a társadalm i környezet ezt egyáltalán nem indokolta. Psychiatriai megfigyelések igazolják, hogy az egyedüllét élménye előfordulhat olyan esetekben is, am ikor v alak it a hozzátartozók egész raja vesz körül (29). E bben szerepe lehet néha a környezet ridegségének, kevés együttérzést m utató m agatartásának is, azonban a legfontosabb ezekben az esetekben a lelki zavar. A m egfigyelt öngyilkosok k ö zött a legnagyobb szám m al öregeknél m u tatk o zo tt ez a képzelt elhagyatottság. Többségük agyérelmeszesedésben szenvedett és lelki életüket általános beszűkülés jellemezte. K ét öngyilkosnál az elhagyatottsági panaszok klim akterikus zavarokkal álltak összefüggésben, kettőnél pedig epilepsziájuk előrehaladása során jelentkezett. A 110 öngyilkos közül összesen 87-nél lehetett m egállapítani, hogy tén y leges vagy vélt elhagyatottságuk szerepet já tsz o tt az öngyilkosság elkövetésében. Az izoláltság érzete te h á t az öngyilkosok m ajdnem 80 százalékánál kim u tath ató, és ez az arány bizonyítéknak tekinthető arra, hogy a társadalm i kapcsolatok hiányának, vagy lazaságának valóban fontos szerepe van az öngyilkosságok bekövetkeztében. V izsgálatunk eredm ényei u gyanakkor felhívják a figyelm et arra is, hogy a fenti m egállapítás nem jelenti azt, hogy az öngyilkosokat egységesen a társadalom tól elszakadt s teljesen izolált em bereknek lehetne tekinteni. Az izoláltságnak különféle form ái vannak, és a tökéletesen elszigetelődött em berek az öngyilkosoknak csak kis h án y ad át képezik. A TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK SZEREPE AZ ÖNGYILKOSSÁGOKBAN Az öngyilkosságokat megelőző társadalm i konfliktusok közül a leggyakoribb és ezért a legfontosabb a családi viszály. A reprezentációban szereplő 110 öngyilkosság közül 21-nél álla p íto tták meg a hatóságok, hogy az öngyilkosság oka családi viszály v o lt; az in te rjú során egy eset kivételével m inden ü tt be is bizonyosodott, hogy az öngyilkosságot családi konfliktusok előzték meg, azonban az is kiderült, hogy ezeken az eseteken kívül még további 26 olyan öngyilkosság fordult elő a 110 között, ahol a családi konfliktusnak hasonló szerepe leh etett az öngyilkosság bekövetkeztében. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a 46 esetben nyugodtan kim ondhatnánk, hogy a családi viszály vo lt egyedüli, vagy akárcsak legfőbb oka is az öngyilkosságnak; az esetek többségében a családi viszállyal együtt más jelenségek is m egfigyelhetők voltak, m elyek lehettek a családi viszály igazi okai, s így végső soron az öngyilkosság okai, de az is lehetséges, hogy az öngyilkossághoz hasonlóan ezek is a családi viszály következm ényei csak. Az a l koholizm usnak vagy nagyobb fokú psychoneurózisnak pl. a családi viszály egyaránt lehet oka és következm énye, és az öngyilkosság m egtörténte u tán ezek összefüggéseinek kibogozása szinte lehetetlen. A vizsgálat során m egállapított 46 családi viszály közül 38 a h áz a stá r sak, élettársak k ö zött zajlo tt le. A házastársak közötti veszekedésben különféle okok játszottak közre, azonban kiugróan magas azoknak a konfliktusoknak a szám a, am elyek a férj vagy feleség alkoholizm usával állnak összefüggésben A reprezentációban az alkoholista öngyilkosok igen nagy szám m al szerepeltek. A férfi öngyilkosok 53 százaléka volt krónikus alkoholista, a nőknek pedig 14 százaléka.

25 210 CSEH-SZOMBAT H Y LÁSZLÓ A 38 házastársi viszályból 26-nál szerepelt valam ilyen form ában az alkoholizm us: 20 esetben az öngyilkos férj volt alkoholista, 4 esetben az öngyilkos feleség és két alkalom m al le tt az asszony azért öngyilkos, m ert nem bírta to vább elviselni férje részegeskedését. Az öngyilkosságot megelőző házastársi veszekedések többféle form ában jelentkeztek. Volt eset, ahol csak kisebb összeszólalkozásokat leh etett megállapítani és az öngyilkosságot kiváltó veszekedés is önm agában jelentéktelen ügy volt csupán. H árom esetben viszont a veszekedések az öngyilkosság e lő tt m ár odáig fajultak, hogy az alkoholista férj meg a k a rta gyilkolni feleségét és az asszonyt csak a rendőrség beavatkozása m en tette meg. Ö t alkalom m al a családi veszekedés az öngyilkos szülő és gyermeke között zajlott. K ét esetben is szerepe volt az alkoholizm usnak: a szülő b o t rányos részegségei m iatt gyerm ekei szem befordultak vele és m egszégyenítették. K ét szülőt gyermeke botrányos m agatartása keserített el véglegesen, míg az ötödik esetnél a szülő öregkori lelki zavara volt a konfliktus igazi oka. Három öngyilkosságot előzött meg a szülőkkel való nagyobb szabású veszekedés. Ezek közül kettőben az öngyilkos rendezetlen és zavaros életű em ber volt, am it a vele együtt élő szülők kifogásoltak. A harm adik esetnél az öngyilkosság fő m otívum a az volt, hogy az anya állandóan beavatkozott fia életébe, am it nem a k a rt tovább elviselni. A közvélem ény a társad alm i konfliktusok közül a szerelmi konfliktusnak tú lz o tt jelentőséget tulajdonít, azt ta rtja a leggyakrabban előforduló m otívum nak. A hivatalosan m egállapított valószínű okok k ö zött ezzel szemben a szerelmi csalódás csak 4 5 százalékkal szerepel. A reprezentatív vizsg álat eredm énye szintén arra m u ta t, hogy a szerelmi problém ák az öngyilkosságoknak csak kis részénél szerepelnek a m otívum ok között, előfordulásuk arán ya azonban lényegesen nagyobb annál, m in t am i a hatósági okm egállapításból kiolvasható. A reprezentációba felvett öngyilkosok k ö zött 6 férfi és 10 nő volt, akiknek öngyilkosságánál a szerelmi konfliktus szerepet játszott. Ez a férfiak 10, a nők 20 százalékát jelenti. Szerelmi konfliktusok a legnagyobb számmal 20 és 30 év között fordulnak elő, de szerelmi konfliktus m otiválta egy 51 éves nő és egy 61 éves férfi öngyilkosságát is. A szerelmi összeütközés m iatt öngyilkos 6 férfiből kettő volt nőtlen, négy nős, akik közül azonban három nem élt együtt feleségével; a 10 nőből három volt hajadon, négy házas, egy özvegy és k ettő elvált. A négy házas közül három k ülönváltan élt. A 10 nő közül, akiknél k im u tath ató volt a szerelmi konfliktus, kettő üzletszerűen fo ly ta to tt szerelmi kapcsolatokat, k ettő pedig feltehetően hom o szexuális v o lt és partnernőjével v eszett össze az öngyilkosságot m egelőzően.1 A vizsgált öngyilkosságok között öt olyan szerepelt, ahol az öngyilkos tettén ek elkövetését megelőzően a társadalom rendjével került összeütközésbe és az öngyilkosság bekövetkeztében a bűncselekm ény elkövetése m iatti felelősségrevonástól való félelem szerepet játszhato tt. Az öt öngyilkos közül egy nagyobb szabású sikkasztással, k ettő lopással volt vádolva, egy gépkocsivezető ittas állapotban okozott baleset után követte el az öngyilkosságot, egy öngyilkos ellen pedig a gyám hatóság fo ly ta to tt eljárást leányával szembeni b ru talitása m iatt. 18 Homoszexualitúsra ra jtu k kívül egy nő és egy férfi esetében lehet következtetni, ahol azonban e ténynek az öngyilkossággal v aló'kapcsolata nem bizonyítható.

26 AZ ÖNGYILKOSSÁG TÁRSADALMI JELLEG F. 211 A bűncselekm ény következm ényétől való félelem a vizsgált öngyilkosságoknak feltétlenül egyik fontos m otiválója, azonban nem egyedüli oka. Az öt eset közül négynél e m otívum ok m ellett más olyan vonások is fellelhetők voltak az öngyilkos életében, am elyek szintén közrejátszh attak az öngyilkosságban és am elyeket az öngyilkosságok m agyarázatához, m egértéséhez feltétlen ü l figyelembe is kell venni. Hiszen az e csoportba tartozó 5 öngyilkosság közül egyiknél sem volt a bűncselekm ény különösebben súlyos, és a v árható bü ntetés semmi esetre sem indokolja a halálba való m enekülést. A társadalm i konfliktusok negyedik form ája a m unkahelyi konfliktus. A reprezentációban szereplő öngyilkosságok közül nyolcnál volt olyan m érték ű, hogy az öngyilkosság m otívum ának is leh etett tekinteni. Egy öngyilkosnak vállalata a te tt elkövetése elő tt m ond ott fel fegyelmi okból, három nál fegyelmi eljárás volt kilátásban, egy dorgálásban részesült az öngyilkosságot megelőzően, három pedig feletteseivel, m unkatársaival való veszekedései m ia tt vo lt elkeseredve. Egyedül a m unkahelyi konfliktusok az öngyilkosságot csak legkevésbé indokolhatják, azonban az öngyilkosság felé vivő lelki folyam at lezárására éppen úgy alkalm asak, m int bárm ely más társadalm i konfliktus. Előzm é nyek nélkül a legnagyobb csapás is ritkán okoz öngyilkosságot, míg egy hosszabb beteges lelki fejlődés u tán látszólag jelentéktelen esemény is k iv á lth atja az öngyilkossági szándékot. így pl. egy m unkahelyi sikertelenség az élet során elszenvedett korábbi kudarcok em lékét tám aszth atja fel, és a megelőző traum ák felfokozzák az újabb balsiker jelentőségét. Hasonló a helyzet a családi viszályoknál is, ahol szintén számolni kell a korábbi konfliktusok felnagyító hatásával. Az ö n g y ilk o s é le ttö rté n e té n e k m egism erése k ív á n a to s v o ln a m in d en egyes tra g é d ia m eg é rté sé h e z. A z ö n g y ilk o sság v iz s g á la tá n á l ez a z o n b a n e lé rh e te tle n, szem b en a sik e rte le n k ísé rle te k v iz s g á la tá v a l, m e rt igen sok e setb e n nem m a ra d az öngyilk o s u tá n h á tr a senki, a k i az e lh a lt é le té rő l p o n to sa n és ré szletesen b e tu d n a sz ám o ln i. V iz sg á la ta in k so rán is az e sete k n e k csak k b. 20 sz á z a lé k á b a n tu d tu n k o ly an ro k o n o k k a l b eszéln i, a k ik az öngyilk o s g y e rm e k k o rá t is ism e rté k. N ag y o n so k szo r h iá n y o s fe lv ilá g o sítá so k k a l k e lle tt m egelégedni az e lh a lt fe ln ő tt-é v e ire n ézv e is. A k a p o tt felv ilá g o sításo k a la p já n tö b b ö n g y ilk o sn ál m eg le h e te tt á lla p íta n i a sz e re n c sé tle n g y e rm e k k o rt : a szülő k k o ra i e lv e s z té sé t, v a g y a szülő k m eg nem é rté sé t, am i egész é le tü k re k ih a to tt. M á so k n ál a se rd ü lő k o ri k isik lá so k és azo k k é ső b b i k ih a tá s a i m u ta tk o z ta k : a h o z z á ta rto z ó k a ja v ító -n e v e lő in té z e tb e n e ltö ltö tt év ek rő l sz á m o lta k be. V isz o n y lag n a g y sz ám m al v o lta k o ly a n o k, a k ik n e k az é le tp á ly á ja t ö r t m eg v a la m ik o r, m ás ö n g y ilk o so k életére p ed ig h o sszab b -rö v id e b b b ö rtö n b ü n te té s n y o m ta rá b ély eg ét. E z az a n y a g, a m e ly e t a tá rs a d a lm i k o n flik tu s o k n a k a sz em ély iség fejlő d ésére g y a k o ro lt h a tá s á ró l sik e rü lt ö s s z e g y ű jte n ü n k érd ek es, de h iá n y o s sá g á n á l fo g v a s ta tis z tik a i érté k e lé sre m ég tö b b sz e m p o n tb ó l n e m a lk a lm a s. E célból to v á b b i és m ég rész le te seb b, m ég tö b b in fo rm á c ió t ig én y b e v ev ő v iz s g á la to k ra v o ln a szükség. I R О D A L О M 1. Halbwachs М.: Les causes du suicide, Paris, pp. 2. Szél Tivadar : Az öngyilkosok dem ográfiája, Magyar Statisztikai Szemle, pp. 3. Deshaies G.: Psychologie du suicide, Paris, p. 4. Clinard, M. B.: Sociology of D eviant Behaviour, New Y ork, p. 5. Selbstm ordhandlungen. W ien, p. 6. E llis, E. R., Allen, G. М.: T raitor W ithin ; Our Suicide Problem. New York, p. 7. Rapport Épidémiologique et Démographique, p. 8. Clinard, М. B,: i. m p. 9. Brierre de Boism ont, A. : D u suicide e t de la folie suicide, considérés dans leurs rap p o rts avec la statistique, la médecine et la philosophie. Paris, W agner, Adolpli.-Die Gesetzmassigkeit in der scheinbar w illkürlichen H andlungen vom Standpunkt der S tatistik. H am burg, 1864.

27 212 CSEH-SZOMBATHY LÁSZLÓ 11. M orselli, E.: II suicido. M ilano, D urkheim, Emile : Le suicide. Paris, 1S EZZis, E. R., A llen, G. 2V.; i. m pp. 14. Selbstm ordhandlungen, i. m p. 15. Dr. Csiky Pál : A Megimide szerepe az altatóm érgezések kezelésében. Orvosi Hetilap, dec pp Tuclanan, J., Youngm an, W. F., Bleiberg, В. М.: A ttem pted Suicide by A dults. Public Health Reports, július. 17. N yírő Gy.: Psychiatria. B udapest, p. 18. Esquirol, E.: Des m aladies m entales. Paris, Dahlgren, K. G.: On Suicide an d A ttem pted Suicide. L und, R ingel, E.: Der Selbstmord. W ien, Schneider, P. B.: La ten tativ e de suicide. N euchatel Paris, Ellis, E. R., Allen, G. N.: i. m pp. 23. Clinard, M. B.: i. m p. 24. Durkheim, E.: i. m pp. 25. Halbwachs, М.: i. m. 26. Wechsler, H.: Com m unity Growth, Depressive D isorders and Suicide. The American Journal of Sociology, július. 27. Durkheim, E.: i. m p. 28. Halbwachs, М.: i. m pp. 29. Ringel E.: i. m pp. ОБЩЕСТВЕННЫ И ХАРАКТЕР С А М О У Б И П С Т В Резюме В области совершения самоубийств наблюдаются определенно выраженные закономерности. Эти выразимые на основе статистических данных, закономерности привлекают внимание к различным взаимосвязям, которые существуют между демографическими, общественными и экономическими факторами совершения самоубийства. В первой части своего очерка автор показывает закономерности, наблюдающиеся в совершении самоубийств. Так одной из закономерностей является уж е то, что число самоубийств в стране, в части страны, или в городе едва изменяется из года в год. Коэффициенты самоубийств тоже являются стабильными показателями ; если мы подвергнем исследованию динамику частоты самоубийств, то мы сможем заметить только умеренные колебания. В отдельных странах наблюдаются весьма значительные различия между отдельными частями страны с точки зрения частоты самоубийств. В Венгрии, например, в период с 1950 по 1961 год частота самоубийств в отдельных комитатах была на процентов выше, чем в среднем по стране, в то время как в других комитатах коэффициент частоты самоубийств колебался около 50 процентов среднего общегосударственного коэффициента. При исследовании частоты самоубийств по величине населенных пунктов на основе новейших венгерских данных выясняется, что самоубийство представляет собой не только городское явление : в комитатах с наивысшими коэффициентами преобладают сельские, аграрные населенные пункты. В Венгрии в период с 1959 по 1961 год на мужчин приходилось в среднем 69,2% самоубийств, а на женщин 30,8%. С небольшими отклонениями это соотношение характеризует распределение самоубийц в Венгрии по полам начиная с 1920 годов. М ежду тем значительное различие в отношении частоты самоубийств мужчин и женщин имеет место между крупными городами и комитатами. В Будапеште коэффициент самоубийств по мужчинам превышает коэффициент по женщинам всего на процентов, в то время как в комитатах коэффициент по мужчинам, как правило, втрое выше коэффициента по женщинам, а в отдельных случаях в четыре-пять раз. Это свидетельствует о том, что самоубийство у женщин, в отличие от мужчин, представляет собой в первую очередь городское явление.

28 AZ ÖNGYILKOSSÁG TÁRSADALMI JELLEGE 213 Частота самоубийств возрастает параллельно с возрастом и достигает максимума в возрастной группе 70-летних и старше. Несмотря на это, однако, при объяснении явления самоубийств нельзя придавать чрезмерного значения престарелости, так как например, в Венгрии примерно 50 процентов самоубийц состоит из лиц до 50-летнего возраста, самоубийство которых не связано со старостью. Половой и возрастной состав лиц, совершивших попытку самоубийства, является совсем иным, чем у самоубийц. Состав обоих групп автор сопоставляет на основе будапештских данных, поскольку в столице предположительно является наиболее высокой доля известных попыток к самоубийству. В половом и возрастном составе самоубийц и лиц, совершивших попытку к самоубийству имеет место большое различие. Это обстоятельство служит предупреждением относительно того, что самоубийства и попытки к самоубийству нельзя трактовать просто вместе и что выводы, сделанные в ходе изучения неудавшихся попыток к самоубийству нельзя распространять такж е и на самоубийства. Воздействие семейного положения на самоубийства автор исследует на основе венгерских данных за годы, сначала в рам ках таблиц сочетающей семейное положение и возраст. По возрастным группам можно показать, что частота самоубийств у лиц живущих в браке является значительно реж е, чем у лиц не состоящих в браке. Это воздействие семейного положения автор выражает и при помощи таких сводных показателей, которые устраняют расхождения вытекающие из различного возрастного состава лиц различного семейного положения. Это стандартизированные на основе возрастного состава 15-летнего и более населения коэффициенты самоубийств в разрезе по семейному положению. Автор останавливается на распределении самоубийц в Венгрии по занятиям, далее, на закономерностях проявляющихся в распределении самоубийств по временам года и способам и, затем, переходит к анализу причин самоубийств. Автор подвергает критике статистические р азработки по вероятным причинам самоубийств и отмечает, что и наилучшие статистические разработки о причинах самоубийств тоже лишь в незначительной мере могут содействовать объяснению явления самоубийства. Д ля понимания самоубийства помимо причин необходимо знать такж е душевное состояние самоубийцы и те обстоятельства, при которых было совершено самоубийство. В случае каждого самоубийства можно установить факт нарушения душевного равновесия, так что в этом отношении каждое самоубийство следует считать патологическим явлением. Это, однако, не означает того, что каждый самоубийца является душевно больним ; у большинства самоубийц были отмечены только невралгические помехи. Играющие роль при совершении самоубийства душевные помехи могут быть сведены к экзогенным причинам, в первую очередь к общественным конфликтам. Воздействие общественной жизни и общественных взаимосвязей на динамику самоубийств проявляется отчасти через эти конфликты : они играют роль в создании критического дзгшевного состояния и в ряде случаев дают последний толчок к совершению самоубийства. Общественное влияние имеет и другую форму проявления, которая, однако, является менее заметной, потому что она связана с ежедневным воздействием постоянного общественного окружения. Это влияние проявляется в том, что те лица, которые поддерживают близкие, личные и гармоничные связи с большим числом людей реже совершают самоубийство, чем необщительные, одинокие, изолированные лиица. Во второй части своего очерка автор показывает воздействие общественной изоляции и общественных конфликтов на совершение самоубийств. Центральное Статистическое Управление в 1962 году осуществило выборочное обследование явления самоубийства, благодаря чему была создана возможность для проверки гипотезы об общественной изоляции и более подробного изучения общественных конфликтов, играющих роль в совершении самоубийств. Автор использует результаты обследования, которым было охвачено 110 случаев самоубийства.

29 214 C S E H - S Z О M В A T H Y LÁSZLÓ Обследование показало, что почти-что у 80 процентов самоубийц имело место чувство изолированности. Эта пропорция может быть признана доказательством того, что отсутствие или недостаточность общественного контакта действительно играет важную роль в совершении самоубийства. Результаты обследования в то же самое время обращают внимание на то обстоятельство, что сделанный выше вывод не означает того, что самоубийцы являю тся совершенно оторвавшимися от общества полностью изолированными людьми. Существуют различные формы изолированности и полностью обособленные лица составляют лишь незначительную долю самоубийц. В ходе обследования в ряде случаев можно было установить изолированность и у таких лиц, которые жили в рамках семьи, но по объективным причинам считали себя одинокими. Обследование показало, что для изучения воздействия брачной связи не является достаточным наблюдение данных относительно законного семейного положения. И з числа фигурирующих в выборке 61 лица, состоящего в браке, в период совершения самоубийства 13 лиц уж е продолжительно жило отдельно, а у 19 лиц брак находился в состоянии распада. Из числа подвергнутых наблюдению самоубийц только 26 процентов жило мирной семейной жизнью и эта низкая пропорция подтверждает ту гипотезу, что здоровые семейные отношения действуют в направлении предотверащения намерения к совершению самоубийства. Наиболее частыми среди конфликтов, играющих роль в совершении самоубийств, согласно обследованию являются семейные конфликты. В 46 случаях из 110 обследованных самоубийств можно было установить наличие семейных конфликтов, в том числе 38 конфликтов между супругами. В случаях ссор между супругами исключительно высоким было число тех конфликтов, которые были связаны с алкоголизмом мужа или жены. Любовные проблемы фигурировали в качестве мотива только у небольшой части самоубийц : 10 процентов у мужчин и 20 процентов у женщин, совершивших самоубийство. Среди подвергнутых исследованию самоубийств имело место пять таких случаев, где в совершении самоубийства играл роль страх от наказания за совершенное уголовное преступление, а в восьми случаях мотивом самоубийства можно было считать конфликт возникший по месту работы. Все эти обстоятельства взятые сами по себе не могли обусловить самоубийства, а явились лиш ь заклю чительным этапом душевного процесса, рнведшего к самоубийству. При оценке значения конфликтов надо иметь в виду, что без предварительных событий, взятое само по себе, даже самое большое потрясение только редко приводит к самоубийству, в то время как в условиях длительного болезненного душевного состояния по видимости незначительные события могут вызвать решение совершить самоубийство. T H E SOCIAL C H A R A C T ER OF SUICIDES S u m m a ry T h e o ccu rren ce of su ic id a l cases rev eals m a rk e d re g u la ritie s w h ich can be show n on b asis of s ta tis tic a l c o m p ila tio n s. T h e y call o u r a tte n tio n to th e v a rio u s c o n n e c tio n s t h a t e x is t b etw een th e occu ren ce of su ic id a l cases, on th e one h a n d, a n d th e d e m o g ra p h ic, social an d econom ic facto rs, on th e o th er. T h e first p a rt of th e s tu d y deals w ith th e re g u la ritie s t h a t can be a s c e rta in e d w ith re g a rd to th e o ccu rren ce of su ic id a l cases. Such a re g u la rity is, fo r in sta n c e, even th e fa c t t h a t in a c o u n try, in a p a rt of a c o u n try o r in a to w n, th e n u m b e r of su ic id a l cases re m a in s alm o st u n c h a n g e d y e a r b y y e a r. Suicide ra te s, to o, are v e ry sta b le in d ic a to rs; even if th e tre n d of th e fre q u e n c y of su ic id a l cases is in v e s tig a te d in th e co urse of se v era l d ecad e s, m erely a slig h t flu c tu a tio n can be ex p erien ced. W ith in th e in d iv id u a l c o u n trie s co n sid e ra b le d ifferen ces can be o b se rv e d w ith re g a rd to th e fre q u e n c y of su ic id a l cases a c c o rd in g to th e d iffe re n t p a r ts of c o u n trie s. In H u n g a ry,

30 AZ ÖNGYILKOSSÁG TÁRSADALMI JELLEGE 215 fo r in sta n c e, b etw een 1950 a n d 1961, in som e c o u n tie s th e fre q u e n c y of su ic id a l cases w as p. c. h ig h e r th a n th e a v e ra g e of th e w h o le c o u n try, w h ereas in o th e rs th e ra te s v a rie d a b o u t 50 p e r cent, of th e c o u n try s av e ra g e. W h e n e x a m in in g th e fre q u e n c y of su ic id a l cases a c c o rd in g to th e size of s e ttle m e n ts, th e la te s t H u n g a ria n d a ta re v e a l t h a t su icid e is n o t o n ly an u rb a n p h en o m en o n : in th e c o u n tie s show ing th e h ig h e st suicid e ra te s th e r u ra l, a g ra ria n s e ttle m e n ts p re v a il. In th e a v e ra g e of , o u t of th e p e rso n s h a v in g c o m m itte d su ic id e in H u n g a ry, 69.2 p e r c e n t w ere m ales a n d 30.8 p e r c e n t w ere fem ales. W ith m in o r flu c tu a tio n s th e se p ro p o rtio n s h a v e c h a ra c te riz e d th e d is trib u tio n b y sex of suicides in H u n g a ry since th e b e g in n in g of th e tw e n tie s of o u r c e n tu ry. A sig n ific a n t d ifferen ce co u ld be o b se rv ed, h o w ev er, in th e fre q u e n c y of th e su ic id a l cases of m ales a n d fem ales w ith re g a rd to big to w n s a n d c o u n trie s. In B u d a p e st th e p ro p o rtio n of th e su ic id a l cases of m ales is only b y p e r c e n t h ig h e r th a n t h a t of fem ales, w h ereas in th e c o u n tie s th e p ro p o rtio n of m ales is, in g e n e ra l, th re e tim e s h ig h e r th a n t h a t of fem ales a n d in som e cases it su rp a sse s th e la tte r fo u r o r fiv e tim e s. T h is p o in ts to th e fa c t th a t th e su icid e of fem ales in c o n tr a s t to t h a t of m ales, is, a b o v e all, an u rb a n p h en o m en o n. T h e fre q u e n c y of su ic id a l cases in crease s g ra d u a lly w ith th e age a n d re ach es its m a x im u m in th e 70 y e a r old a n d o ld er age g ro u p. In sp ite of th is, w h en e x p la in in g th e p h en o m en o n of su icid e, no e x a g g e ra te d im p o rta n c e sh o u ld be a ttr ib u te d to agein g, since, in H u n g a ry, fo r in sta n c e, a b o u t 50 p e r c e n t of th e p erso n s h a v in g c o m m itte d su icid e w ere u n d e r 50 y e a rs of age an d th u s th e ir a c tio n could n o t be b ro u g h t in to co n n ectio n w ith ag ein g. T h e d is trib u tio n b y sex a n d age of th o se h a v in g c o m m itte d u n su ccessfu l a tte m p ts a t su ic id e is q u ite d iffe re n t fro m th a t of suicid es. T h e s tu d y gives a co m p ariso n of th e d is trib u tio n of b o th g ro u p s on b asis of d a ta re la tin g to B u d a p e s t, since, p re su m a b ly, th e k n o w n p ro p o rtio n of u n su c cessfu l a tte m p ts is in th e c a p ita l th e h ig h e st. T h ere is a g re a t d ifferen ce in th e d istrib u tio n b y sex a n d age b etw een p erso n s h a v in g c o m m itte d su icid e, on th e one h a n d, a n d th o se h a v in g a tte m p te d to c o m m it su ic id e u n su c c e ssfu lly on th e o th e r, w hich calls o u r a tte n tio n to th e fa c t t h a t su icid es a n d a tte m p ts a t su ic id e c a n n o t be sim p ly co m b in ed a n d th e sta te m e n ts m a d e in th e co urse of a n a ly sin g u n su c cessfu l a tte m p ts can n o t be generalized w ith reg ard to suicides. T h e s tu d y in v e s tig a te s th e im p a c t of th e m a rita l s ta tu s on th e o c cu rren ce of su icid al cases on b a sis of th e d a ta of H u n g a ry, firs t b y th e a id of a ta b le co m b in in g m a ria ta l s ta tu s w ith age. T h e n e a rly 100 y e a r old o b se rv a tio n t h a t th e o ccu rren ce of su ic id a l cases is co n sid e ra b ly low er am o n g th o se liv in g in m arriag e th a n am o n g u n m a rrie d can b e show n e x a c tly a c co rd in g to age g ro u p s. T h is im p a c t of th e m a rita l s ta tu s is show n in th e s tu d y b y th e aid of su ch su m m a risin g in d ic a to rs as e lim in a te th e differen ces re su ltin g fro m th e d iffe re n t age d istrib u tio n of th e p e rso n s w ith d iffe re n t m a rita l s ta tu s. T h ese a re th e su cid e ra te s sta n d a rd iz e d b y th e m a rita l s ta tu s on b asis of th e age d is trib u tio n of th e 15 y e a r old a n d o ld er m ale a n d fem ale p o p u la tio n. T h e s tu d y review s th e o c c u p a tio n a l d is trib u tio n of p erso n s h a v in g c o m m itte d suicid e in H u n g a ry a n d also th e re g u la ritie s m a n ife stin g th em se lv e s in th e se a so n a lity of suicid e a n d in th e d istrib u tio n of th e w a y s of c o m m ittin g su ic id e ; th e n it gives an a n a ly sis of th e causes of suicides. I t rev iew s th e s ta tis tic s com p iled a b o u t th e p ro b a b le causes of su icid es, s ta tin g th a t ev en th e best s ta tis tic a l m a te ria l co llected a b o u t th e causes le a d in g to suicid e m a y c o n trib u te only slig h t lily to th e e x p la n a tio n of th e p h en o m en o n of su icid e. In o rd e r to u n d e rs ta n d th e a c tio n of su ic id e w e h a v e to g e t a c q u a in te d in a d d itio n to its causes also w ith th e s la te of m in d of th e p erso n h a v in g c o m m itte d su icid e as w ell as w ith th e circu m stan ces u n d er w hich suicide has tak en place. In case of each su ic id a l case th e m e n ta l tro u b le of th e p e rso n h a v in g c o m m itte d su ic id e can be a s c e rta in e d a n d in th is sense e ach su ic id a l case sh o u ld be c o n sid ered as a p a th o lo g ic a l p h e n o m e n o n. T h is, h o w ev er, does n o t m ean th a t each p erso n c o m m ittin g su icid e is m e n ta lly d e ra n g e d ; w ith re g a rd to th e m a jo rity of p erso n s h a v in g c o m m itte d suicid e o n ly n e u ro tic a l tro u b le s could be fo u n d. T h e m e n ta l tro u b le s c o n n e c te d w ith su icid es can be a ttr ib u te d to exogen eo u s cau ses, firs t of all, to social co n flic ts. T h e im p a c ts of th e social life a n d th e social re la tio n sh ip s on th e tre n d of suicides m a n ife st th e m se lv e s p a r tly th ro u g h th ese c o n flic ts; th e y p la y a c e rta in ro le in th e c re a tio n of th e c ritic a l s ta te of m in d a n d, in m a n y cases, th e y give th e la s t im p e tu s to c o m m it suicide. T h ere is also a n o th e r fo rm of th e social im p a c t, w h ic h, h o w ev er, it is m o re d iffic u lt to o b se rv e as it is c o n n e c te d w ith th e e v e ry d a y in flu e n ce of th e c o n s ta n t social e n v iro n m e n t. T h is im p a c t lies in th e fa c t t h a t th o se w ho a re in a close, p e rso n a l a n d h a rm o n io u s re la tio n sh ip w ith \