A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ CSOPORTJÁNAK

Átírás

1 A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ CSOPORTJÁNAK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KIADVÁNYAI 11.

2 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ CSOPORT Igazgató: Dr. SZABADY EGON A felv ételi és feld olgozá si munkákat irányította: HORÁNYI PÉT ÉRNÉ Dr. MLTÉNYI KÁROLY A tanulmányt irta: Dr. HEINZ ERVIN L ektorálta: CSEH-SZOMBATHY LÁSZLÓ

3 A SZOCIÁLIS INTÉZETEK ÉS GONDOZOTTAIK HELYZETE Budapest 1966/3

4 TARTALOMJEGYZÉK O ldal E L Ő S Z Ó g I. A Z ADATOK ISMERTETÉSE А / A sz ociá lis intézetek m űködése és felszereltség e 1. A s z o ciá lis intézetek főbb a d a t a i 2. A s z o ciá lis intézetekben való e l h e l y e z é s A s z o ciá lis intézetek fenntartási k öltségei 14 В / A sz ociá lis intézeti gondozottak 1. A gondozottak kora, neme és családi á lla p o ta A gondozottak iskolai v é g z e t t s é g e A gondozottak utolsó foglalkozása A gondozottak felvételének éve, illetve az intézetben tartózkodás id ő ta r ta m a A gondozottak felvételének oka A gondozottak egészségi állapota, az alkoholfogyasztás és a d o h á n y z á s A gondozottak jöved elm e, k eresete, a gondozási d i j a k A gondozottak intézetbe k erü lés előtti la k á s v is z o n y a i A gondozottak kapcsolata gyerm ekeikkel, rokonaikkal; a külvilággal Időtöltési módok az intézetekben, a gondozottak ezzel kapcsolatos k ív á n s á g a i 35 II. TÁB LÁZATO K А / A sz o ciá lis intézetek m űködése és felszereltség e 1. A sz ociá lis intézetek főbb adatai 1. 1 Az intézetek, az intézeti férőhelyek, a gondozottak szám a. A gondozottak állom á nyában bekövetkezett változások folyam án Az intézetek m egoszlása székhelyük telepü lésjellege és az intézet tipusa szerin t; patronálásra vonatkozó a d a t o k Az intézetek elh elyezésére szolgá ló épületek m egoszlása az épitési és utolsó fe l újítási időpont, valamint e lőző rendeltetés s z e r in t, Az intézetek m egoszlása gázzal, központi fű téssel, telefonnal való ellátottság, a v ízellá tá s, a m elegvizszolgáltatá s előfordu lása és a csatorn ázottság fajtája s z e r i n t Az intézeti gondozottak r é sz é re szolgáló tisztálkodási helyiségek, berendezések és textiliák s z á m a A gondozottak lakószobáinak m egoszlása az ágyak szám a szerint és a k özös használatra szolgá ló h elyiségek s z á m a 50 5

5 1. 7 Az intézetek orvosainak és alkalm azottainak m egoszlása az alkalm azás és a munkakör je lle g e s z e r i n t Az intézetek m egoszlása rádióval, televízióval, lem ezjátszóval és m ozivetitőgéppel való ellátottságuk s z e r i n t Az intézetek m egoszlása könyvtárral és könyvekkel való ellátottságuk szerin t; az intézetek gondozottal r é szére előfizetett újságok p é ld á n y s z á m a - 56 Oldal 2. A sz ociá lis intézetekben való elh elyezés 2.1 A tanácsi felügyelet alatt álló intézetekben elh elyezést kérők és az elhelyezettek s z a mának alakulása ( VI. 30. ) A tanácsok elh elyezési tevékenységének fő mutatói (1 9f 1. I VI. 30. ). A várakozók szám a és a férőhelyekhez viszonyított aránya VI á n В / A sz o ciá lis intézeti gondozottak 1. A gondozottak kora, neme és családi állapota 1.1 A gondozottak m egoszlá sa k orcsop ortok szerint, n e m e n k é n t A gondozottak m egoszlása k orcsoportok és családi állapot szerint, n em en k én t A gondozottak m egoszlása korcsoportonként az intézet felügyeleti szerv e szerin t, nemenként A gondozottak m egoszlása korcsoportonként az intézet típusa szerint, nem enként A gondozottak iskolai végzettsége 2. 1 A gondozottak m egoszlása legm agasabb iskolai végzettségük szerin t, nemenként és korcsoportonként Az iskolai végzettség nélküliek közül az elm ebetegek szám a k orcsoportok szerint, nemenként A gondozottak m egoszlása legm agasabb iskolai végzettségük és szellem i képességük szerin t, n em en k én t A gondozottak utolsó foglalkozása 3.1 A gondozottak m egoszlása utolsó foglalkozásuk szerint összevont korcsoportonként és nemenként A korábban k ereső gondozottak m egoszlása az utolsó foglalkozás abbahagyásának időpontja szerin t, nemenként A gondozottak felvételének éve, illetve az intézetben tartózkodás időtartam a 4. 1 A gondozottak m egoszlása a jelen legi intézetbe való felvétel és az első (eredeti) gondozásbavétel éve szerin t, nemenként Az áthelyezett gondozottak m egoszlása az első (eredeti) gondozásbavétel és a jelenlegi intézetbe való felvétel éve s z e r i n t Az özvegy és elváli gondozottak m egoszlása a házasság m egszűnése és az intézetbe való felvétel évének összefü g g ése szerin t, nem eidkén t A gondozottak m egoszlása a jelen legi intézetbe való felvétel éve és az utolsó foglalk o zás szerint A gondozottak m egoszlása a jelen legi intézetbe való felvétel éve és az intézet tipusa s z e r in t A gondozottak felvételének oka 5. 1 A gondozottak m egoszlása az intézetbe történt felvétel főoka szerin t, nemenként Az egyes felvételi okok előfordu lása n e m e n k é n t A leggyakrabban előforduló kettős felvételi o k o k A gondozottak m egoszlása a felvétel oka és az intézet típusa szerint

6 O ldal 6. A gondozottak eg észségi állapota; az alkoholfogyasztás és a dohányzás 6.1 A gondozottak m egoszlása a munkaképességük csökkenési foka szerin t, korcsoportonként és n e m e n k é n t : A gondozottak m eg oszlása sz ellem i és testi k épességeik szerin t, n e m e n k é n t A gondozottak m egoszlása szellem i képességük szerint korcsoportonként és nemenként A gondozottak m egoszlása látóképességük szerin t korcsoportonként és nem enként A gondozottak m eg oszlása hallóképességük szerint korcsoportonként és nem enként A gondozottak m egoszlása járóképességük szerint köre soportonként és nemenként A gondozottak m egoszlása lépcsőn történő közlekedésük szerint k orcsop orton ként és nemenként A gondozottak m egoszlása szelle m i képesség, a lá tó- és a já rók ép esség s z e r i n t A gondozottaknál előforduló krónikus betegségek (állapotok) szám a, n e m e n k é n t A gondozottak m egoszlása régi és jelen leg i alkoholfogyasztásuk szerin t, n em en k én t A gondozottak m eg oszlása ré g i és jelen leg i dohányzásuk szerin t, n e m e n k é n t A gondozottak jövedelm e, k eresete; a gondozási dijak 7.1 A gondozottak m egoszlása a jövedelem havi összeg e és forrá sa szerin t, nem enként A keresettel rendelkező gondozottak m egoszlása a k ereset havi ö sszeg e és forrá sa s z e rint, nemenként A jövedelem m el és (vagy) k eresettel rendelkező gondozottak m egoszlása a jövedelem és a k ereset havi együttes ö sszege sz erin t, nemenként A gondozottak m egoszlása a fizetett havi gondozási dij összeg e szerin t, n em en k én t A gondozottak m egoszlása a hozzátartozók és a gondozottak által fizetett havi gondozási dij ö sszege s z e r i n t A gondozottak m egoszlása a hozzátartozók által fizetett havi gondozási dij összeg e és a fizető hozzátartozók szám a szerin t, n e m e n k é n t A gondozottak m egoszlása a jövedelem és k ereset együttes összeg e és az intézet tipusa s z e r i n t A díjfizetés nélkül gondozottak m egoszlása a M agyarországon élő gyerm ekeik szám a szerin t, nemenként A gondozottak intézetbe k erü lés előtti lakásviszonyai 8.1 A gondozottak m egoszlása a jelen legi intézetbe való felvétel előtti utolsó lakáshasználati jog cim szerin t, nemenként A gondozottak m egoszlása a jelen legi intézetbe való felvétel előtt velük utoljára együttlakó szem élyek szerin t, n e m e n k é n t A gondozottak m egoszlása a jelen leg i intézetbe való felvétel előtt velük utoljára együttlakó szem élyek és a felvétel oka szerin t A gondozottak m egoszlása családi állapot és a jelen legi intézetbe való felvétel előtt velük utoljára együttlakó szem élyek szerin t, nemenként Azon gondozottak m egoszlása, akiknek M agyarországon élő gyerm ekük van, a velük u toljá ra együttlakó szem élyek szerin t, n e m e n k é n t A gondozottak kapcsolata gyerm ekeikkel, rokonaikkal; a külvilággal 9. 1 A gondozottak m egoszlása a náluk történt utolsó látogatás időpontja szerin t, nemenként A m eglátogatott gondozottak m egoszlása a látogatók kiléte szerin t n em en k én t A gondozottak m egoszlása az életben lévő gyerm ekeik szám a szerin t, n e m e n k é n t Az élő gyerm ek nélküli gondozottak m egoszlása családi állapotuk szerin t, nem enként

7 9.5 A gyerm ekes gondozottak m egoszlása gyerm ekeikkel való utolsó találkozásuk időpontja, az életben lévő gyerm ekek szám a szerin t, nemenként A gyerm ek es gondozottak m egoszlá sa a náluk történt utolsó látogatás időpontja szerin t, nemenként A fővárosi tanács felügyelete alatt álló budapesti és vidéki otthonokban élő gondozottak m eg oszlása a náluk történt utolsó látogatás időpontja szerin t, n e m e n k é n t A gondozottak m egoszlása az intézetből (látogatás, szórakozás vagy egyéb célb ól) történő utolsó eltávozásuk időpontja sz erin t, n e m e n k é n t A gyerm ekes gondozottak m egoszlása látogatás céljá b ól történő utolsó eltávozásuk id ő pontja szerin t, n em en k én t A gyerm ekeik ré sz é rő l támogatásban részesü lő gondozottak m egoszlása az életben lévő gyerm ekek szám a és a tám ogatás m ódja szerin t, n e m e n k é n t A gondozottak m egoszlása nem gyerm ekeiktől szárm azó támogatásuk szerin t, nemenként 98 O ldal 10. Időtöltési módok az intézetekben; a gondozottak ezzel kapcsolatos kívánságai A gondozottak m egoszlása a napi időtöltés fő m ódja szerin t, n e m e n k é n t A gondozottak m eg oszlása napi időtöltésük ö s s z e s m ódja szerin t, n e m e n k é n t Az elm ebeteg és a vak gondozottak m egoszlása a napi időtöltés fő m ódja szerin t, nem enként A gondozottak m egoszlása a napi időtöltésre vonatkozó kívánságok szerin t, nemenként A gondozottak m egoszlása a napi időtöltés fő m ódja és az időtöltésre vonatkozó kívánságaik szerin t, nemenként Ю0 III. FÜGGELÉK 1. M ódszertani m e g je g y z é s e k Ю2 2. A fogalm ak m a g y a r á z a t a Az intézetek igazgatása, a gondozottak felvételének feltételei és m ó d j a A sz o ciá lis intézetek jegyzék e (1965. IV. 30. ) IV. GRAFIKONOK 1. A sz o ciá lis intézetek területi elhelyezk edése (k a rto d ia g ra m ) A lakosra jutó férőh elyek szám a megyénként (k a rto d ia g ra m ) A lakosra jutó férőh elyek szám a megyénként (o s z lo p d ia g r a m )

8 ELŐSZÓ Napjainkban a sz ociá lis intézetek a megrokkantak, a m agatehetetlenek, a magukra maradottak gondozásának, ellátásának legfontosabb eszk özei. A XX. század folyam án a társadalom elesettéinek gondozását egyre inkább a k özösség vette át és a korábbi évszázadok kis számú és aránylag kevés szem élyt ellátó" s z e gényházai, szeretetházai helyébe szélesk örű sz ociá lis intézeti hálózatot épitett ki. A megrokkantak, a magatehetetlenek társadalm i ellátásának k iterjesztését a XX. századi dem ográfiai és szociológ ia i változások tették szükségessé. A korábbi évszázadokhoz viszonyítva megnövekedett a rendsz e re s gondozásra szoru lók szám a és e zzel egyidejűleg m egváltozott a társadalom struktúrája úgy, hogy mind kevesebb lett azoknak a rászorulóknak szám a, akik az ápolást, a velük való törőd ést a hagyom ányos form ák között, családjukban megkaphatnák. A gondozásra szoru lók számának m egnövekedését a legnagyobb részben az öregkoruak számának nagy arányú em elkedése okozta. M agyarországon az évi népszám lálás adatai szerint 256 e zer em ber volt 60 éves és idősebb (a népesség 5,1 % -a); 1900-ra számuk m egkétszereződött (514 e z e r, a népesség 7, 5 % -a), 1949-re m ár m eghaladta az egy m illiót, és 1960-ban, az utolsó népszám lálás alkalm ával m ár egy m illió 373 e z e r volt a 60 éves és idősebbek szám a (a népesség 13, 8 % -a). A gondozásra leginkább rászoru ló 80 éves és idősebb népesség növekedése az elmúlt száz év alatt m ég szem beötlőbb: 1869-ben számuk 10 e zer volt, 1960-ban viszont m ár 109 ezer. Az öregkoru népesség számának és arányának em elkedése előreláthatólag a jövőben tovább folytatódik elején a 60 éves és idősebb népesség szám a m ár 1 m illió 571 e ze r volt (15,5 %) és az előreszá m í tások szerint 1981-r e 1 m illió 947 eze r le s z, azaz az összn épesség 18 % -át teszi majd ki. Az öregkoruak társadalm i eltartásának legfontosabb eszköze a nyugellátás. M agyarországon az e l múlt m ásfél évtized alatt nagy fejlődés ment végbe a nyugellátás k iterjesztése terén, azonban m ég mindig fig yelem re m éltó azoknak az öregkoruaknak a szám a, akik, m ivel korábban nem folytattak k ereső foglalkozást, egyáltalán nem rendelkeznek saját jöved elem m el, vagy pedig csak olyan jövedelm ük van, am elyből egyedül nem tudnak m egélni. Amennyiben ezek nem számíthatnak családi tám ogatásra, akkor szükség van a társadalmi seg ély ezés egyéb form áira is. A munkaképtelenné váló öregek családi tám ogatását az agrár társadalm akban az öregek és fiatalok együttélése m agától biztosította. Az agrár társadalm ak felbom lásával a több g en erációs nagycsalád egyre inkább k ivételes jelen séggé vált; az öregek és gyerm ekeik kapcsolata mind lazább lett. Az utóbbi évtizedek nagy társadalm i m obilitása térben, de gondolkodásban és érzelem b en is egyre jobban eltávolitotta az öregeket és fiatalokat egym ástól, és mind nehezebbé tette az öregek és fiatalok együttélését. Ennek nem csak a ren dszeres anyagi támogatás alakulására volt kihatása, hanem arra is, hogy rendkívüli esetekben, igy elsősorban b e tegség esetén m ennyire számíthatnak az öregek a gyerm ekeikre. A kism éretű lakások, a fiatal hazas nők fokozottabb mértékű bekapcsolódása a gazdasági életbe egyre inkább csökkenti a lehetőségét annak, hogy a m egbetegedett ö regem b er gyerm ekeinél találhasson elh elyezést. L egkevésbé számíthatnak családi tám ogatásra a gyerm ektelen öregek. 9

9 Az elhagyott, anyagi n ehézséggel, betegséggel küszködő öregek társadalm i gondozásának két fő egym ást ki nem záró - m ódja van: a / az intézeti elh elyezés, b / az otthoni ellátás, gondozók segítségével. M agyarországon ma az első m egoldás majdnem k izá rólagos; a gondozó hálózat létesítésére eddig inkább csak k ísérletek történtek. Éppen ezért választotta a Központi Statisztikai Hivatal S zociálisstatisztik ai osztálya vizsgálatának tárgyául a sz o ciá lis intézeteket, mint a m agyar szociálp olitik a fontos eszközeit. E vizsgálat egyik állom ása azoknak a felvételeknek, m elyeket a S zociálisstatisztikai osztály a N épességtudom á nyi Kutató Csoporttal együttműködve az öregkoruak anyagi helyzetének és társadalm i körülm ényeinek felm é ré sé r e végrehajtott. M egjegyezzük azonban, hogy a jelen legi felvétel nem csak az öregkoruakkal foglalkozott, hanem mindenkivel, aki sz ociá lis intézetben nyert elhelyezést. A m agyarországi sz o ciá lis intézetekben a magatehetetlen betegek, rokkantak, a felü gyeletre szoru ló, de nem k özv eszély es elm ebetegek, az anyagi helyzetük miatt társadalm i ellátásra szorulók és a társadalm i lag magukra maradt öregek egyaránt megtalálhatók, sok szor egyazon otthonon belül. Az intézetek kb. fele v e gyes jellegű, de az elvileg egy profilú intézetekben is gyakran találhatunk az intézet jellegének meg nem fe le lő gondozottat, akik az azonnali elh elyezés lehetősége miatt kerültek oda. Az intézetek tulajdonképpen kétféle szerepet töltenének be: otthont kellene nyújtani a magukra m a radottaknak és ápolást, gondozást kellene biztosítani a megrokkantaknak. A legkülönfélébb tipusu gondozottak k özös intézetekben való elh elyezése m egakadályozza, hogy az intézetek bárm elyik feladatnak is kellően eleget tudjanak tenni. Az intézetekre jellem ző kórházi fegyelem és a gondozottak aktivizálására való leh etőség hiánya azt eredm én yezi, hogy a m ozgásképesebb és sz e lle m ile g elevenebb gondozottak is fokozatosan apatikussá válnak, ugyanakkor a szakképzett ápoló szem élyzet kis szám a és a ki nem elégítő egészségügyi fe l szereltség m egakadályozza, hogy az intézetek m egfelelő színvonalon mint elfekvő betegeket gondozó e g é szségügyi intézm ények m űködhessenek. B ár a közvetlen feladatok elsősorban a sz o ciá lis intézeti férőhelyek számának növelését Írják elő, m égis m ár m ost elő kell készítenünk a sz ociá lis intézetek későbbi á tsze rv e zését is olyan értelem ben, hogy az intézetek egy ré sze valóban otthonává váljék az elhelyezett gondozottaknak, elsősorban a magukra maradt öregeknek, m ig a fennm aradó részn él helyesebbnek látszik a kórházi je lle g k i- hangsulyozása, az intézeteknek az elfekvő kórházi osztályokhoz hasonló átalakítása. dr. Szabady Egon 10

10 I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE A./ A szociális intézetek működése és felszereltsége 1. A SZOCIÁLIS INTÉZETEK FŐBB ADATAI év végén, az állam i, illetve tanácsi költségvetés terh ére működő s z o ciá lis intézetek szám a 222 és ezekben az összes férőhelyek szám a pedig volt. A z utolsó nyolc év alatt a sz o ciá lis intézetek f e j lesztése terén jelentős előrehaladás történt: az ö ss ze s férőhelyek szám a és között 21 % -kal e m e l kedett, a férőhelykihasználási, valamint az elh ely ezésre vonatkozó adatok azonban azt mutatják, hogy a s z o ciális intézetek férőhelyeinek szám a m ég m indig elm arad az igények mögött. 1. A szociális intézetek fontosabb adatai (év végi adatok) A férőhelykihasználás az utóbbi években száz százalék os volt, az év végi adatok szerint. Az év fo ly a mán, bizonyos időszakokban, a kihasználás m ég ennél is nagyobb volt, továbbá lényeges különbségek állapíthatók m eg a zsúfoltság tekintetében az egyes intézettipusok között. A legnagyobb zsúfoltság az elm ebeteg in tézeteknél volt tapasztalható, am elyek férőh elyei a legkevésbé elégítik ki az igényeket ben a férőh elyek közül több mint 407o az általános, m integy 35 % a betegotthonokban és több mint 15 % az elm ebeteg otthonokban volt. A férőhelyek nagy többsége, 93 % -a, a főv á rosi tanács, a m egyei jogú v á rosok, valam int a v á ro si és já rá si tanácsok felügyelete alá tartozott ben, Nógrád m egye k ivételével, a m egyék v á rosi és já rá si tanácsainak felügyelete alatt e g y-egy m egyében legkevesebb öt sz o ciá lis intézet működött. A m egyei jogú v árosok közül csak a m isk olci tanácsnak nem volt sz o ciá lis otthona. A főv á rosi tanács felü gyelete alatt álló 32 intézet közül 20 Budapesten, a többi v i déken - m égpedig a főv árostól m eglehetősen távol (pl. Szentgotthárd, Z sira, Gyula) - működött. Az intézetek több mint három ötöde falusi környezetben, községekben volt elhelyezve. 11

11 A s z o ciá lis intézetek e lh ely ezésére szolgá ló épületek 24 % -a régen is hasonló rendeltetést (sz eretet - ház, aggok m enhelye stb. )töltött be. K astély volt az épületek 18 % -a. A többi épület lakóház, kaszárnya, m unk ásszá n ó, rendház stb. volt ered etileg és átalakítások után használták fe l intézeti célokra. A z épületek több mint fele 1 900, sót k özel egyötöde előtt épült. M indössze öt épület készült a felszabadulás utáni években: ezek közül egy (B ékéscsabán) kifejezetten sz o ciá lis gondozottak elh elyezésén ek célja ira épült. A z intézetek több mint három negyed részén él végeztek az elm últ tiz év folyam án felu jitási(ren ov álá si) munkálatokat. E ze k kel egyidejűleg több intézetnél uj pavilonok építésével- bővítették a férőhelyek számát. Az eredeti rendeltetés eltérő volta és a régi építési év egyaránt kedvezőtlenül hat a gondozottak e lh e ly e z é si k örülm ényeire. Az elh ely ezésre szolgá ló szobák férőhelyein ek átlagos szám a m essze elm arad az ideális követelm ényektől. 2, A szociális intézetek férőhelyeinek százalékos megoszlása az egyes szobákban levő fekvőhelyek száma szerint Az intézetek össze s férőhelyein ek több mint fele hét és több gondozott elh ely ezésére szolgáló s z o bákban van. Még ennél is rosszabb - k özel kétharm ados - ez az arány a fő v á rosi tanács felü gyelete alatt álló otthonokban. A z átlagtól teljesen eltérő a férőh elyek m eg oszlása a M űvelődésügyi M inisztérium felü gyelete alá tartozó m űvész és a nyugdíjas pedagógus otthonokban, ahol a gondozottak több mint kétharmada egy vagy két ágyas szobákban van elh elyezve. A z intézeti gondozottak közös használatára szolgált 333 ebédlő, 171 társalgó és 55 egyéb (pipázó, kártyázó stb. ) h elyiség: azaz az étkezés céljá ra minden intézetnek volt külön helyisége s többségük m ég t o vábbi közös használati h elyiséggel is rendelkezett. A z intézetek közm üvekkel való ellátottsága részb en a kis községekben történt elhelyezésük, részb en a régi építési év miatt általában kedvezőtlen. A villanyáram m al való ellátottság tekintetében a helyzet k ie lé gítő, bár m ég 1964-ben is volt egy intézet, ahol nem volt villanyvilágitás (a Tolna m egyei értényi otthonban). E zz el szem ben gázellátás (hálózati vagy palack) az intézetek kb felében, központi fűtés m integy 85 % -ában nem volt található. A vízellátás az intézetek alig több mint egyharmadában történt vízvezeték i közk ifolyóból, a többiben különböző kutakból oldották m eg. Az intézetek kb 60 %-ában egész nap vagy napi több órán át volt m e le g v iz - szolgáltatás; s csupán 22 intézetben nem volt egyáltalán. A z intézetek többsége házi csatornával volt f e ls z e relve, sőt 15 intézetben egyáltalán nem volt csatorna. 12

12 A gondozottak tisztálkodása összesen 537 fürdőszobában és 157 m osdófülkében történt; m o s d ó kagyló, 738 fürdőkád és 502 zuhanyozó állt a gondozottak ren delkezésére. Egy m osdókagylóra 10, egy fü rd ő kádra 30, egy zuhanyozóra 45 gondozott jutott. A textíliákkal való ellátottság leg jellem zőb b mutatói az egy gondozottra jutó lepedők és törülközők szám a, előbbi átlag 4,6, utóbbi 4, 7. Intézet típusok szerint ettől eltérőek az átlagok. A gondozottak ellátásával k apcsolatos teendőket több mint alkalm azott végezte. Ezek több mint egynegyede szakképzett, további 17 % szakképzetlen egészségü gyi dolgozó volt. A gondozottak o rv o s i ellátása minden intézetben biztosítva volt; az intézetekben 16 főfoglalkozású, 88 részfog lalk ozású és 155 tiszteletd íjas o rv o s foglalkozik ren d szeresen a gondozottakkal. Az intézeti gondozottak szórakoztatására, kulturális igényeik k ielégítésére majdnem minden in tézetben biztosítva volt a rádió hallgatás és a televízió nézés lehetősége, valamint a könyvvel és újsággal való e l látás. Rádió csak a szik szói sz o ciá lis otthonban nem volt; egyébként minden intézetben általában több is akadt: a 222 intézetben összesen 724 az intézet és 392 a gondozottak tulajdonában. T e lev ízió csupán 11 intézetből h i ányzott; ezek közül öt vakok intézete. A nagyobb otthonokban több televizió volt. A z intézetek több mint f e lé ben lem ezjá tszó is állt a gondozottak ren delk ezésére. 182 intézet saját könyvtárral és azokban összesen m integy 85 e z e r kötet könyvvel szolgálta a gondozottakat. Azokban az intézetekben, ahol nincs könyvtár, vagy ahol kevés a könyv a területi könyvtárak valam elyike látta el a gondozottakat. Saját m ozivetitőgépe v iszon ylag kevés (29) otthonnak volt, de a többi intézetben is volt lehetőség időnként film n ézésre. Vagy a helyi m oziüzem vállalat tartott vetítést az intézetben, vagy az érdeklődő g on dozottak keresték fe l közösen a k özeli m ozit. (A költséget ilyenkor az intézet fedezi. ) A napi és hetilapok o lv a sá si leh etőségét is intézm ényesen biztosították a gondozottak szám ára. Az ö s s z e s előfizetett napilapok szám a Valam ennyi intézet legalább egy példányban előfizetett egy helyi és egy orszá g os napilapra. Az előfizetett hetilapok között első helyen az O rszá g -V ilá g, m ásodikon a Nők Lapja áll. A Ludas M atyira az intézetek valam ivel több mint fele fizet elő. A F ilm Színház Muzsika vagy a Tükör csupán 36 in tézetbe já r. V iszon ylag sok olyan lapra fizettek az intézetek elő, am elyek nem tarthatnak szám ot az általános érd ek lőd ésre (pl. L en gyelorszá g, M agyar L égoltalom, V ilágosság), legfeljeb b egy-k ét gondozott sp eciá lis igényét elégíti ki. 2. A SZOCIÁLIS INTÉZETEKBEN VALÓ ELHELYEZÉS A tanácsi felügyelet alatt álló intézetekben a gondozottak elh ely ezése a tanácsok VB egészségü gyi osztályainak hatáskörébe tartozik, m ig az állam i sz ociá lis intézetekben való elh elyezés a R ehabilitációs S z o ciá lis Intézeti Központ hatáskörébe. A z utóbbi felügyelete alá tartozó intézm ények többnyire rendelkeznek ü res férőhelyekkel - igy az ezekbe való felvétel általában nem jelent problém át - ezért az ide történő elh ely e zésekkel nem foglalkoztunk. A Központi Statisztikai Hivatal felv étele részle te sen vizsgálta a tanácsok VB egészségü gyi osztályain működő szociá lp olitik a i csoportok, illetve előadók január junius 30. közötti - az intézetbe való elh elyezési kérelm ekkel kapcsolatos - tevékenységét. A vizsgált három és fé l év során ö sszesen sz em ély kérte felvételét a tanácsi felügyelet alatt álló s z o ciá lis otthonokba. A felvételt kérők szám a é v rő l-é v re em elkedik; között évente átlagosan volt. A z adatfelvétel időpontjában az ö sszes férőh elyek szám a volt, tehát az évenként elh elyezést kérők szám a több mint az elvileg elhelyezhetők egyharmada. 13

13 A sz o ciá lis otthonok férőhelyein ek fe jle szté se lassabban halad, mint az elh elyezési igények n övek e désének ütem e; m ig a férőh elyek szám a és között 6 % -kal, addig az elh elyezést kérőké 13 % -kal növekedett. A m ásodik ötéves n épgazdaságfejlesztési tervben előirányzott férőh ely fejlesztést tú lte lje s í tették, azonban az intézeti gondozást igénylők elh elyezése m ég mindig nincs kellően biztositva. Adatfelvételünk időpontjában szem ély várakozott jo g e rősen elbirált határozat alapján. Ez azt jelenti, hogy 100 in tézeti (fé rő h e ly re átlagosan 22 várakozó jut. Az egyes állam igazgatási egységekben m eglehetősen nagy eltérés van a várakozók arányszám a k ö zött. A 100 férőh e ly re jutó várakozók szám a a m egyei jogú városokban 16', a m egyékben 19, a fővárosban 35. L eg rossza bb a helyzet B o rsod -A b a u j-z e m p lé n m egyében, ahol 52 és H eves m egyében, ahol 43 várakozó jut 100 fé rőh e ly re. A legjobb az e lh e ly e zésre várók helyzete Nógrád és Csongrád m egyében, ahol a várakozók arányszám a m indössze 4, illetve 5. E gyes m egyékben szigorúbb rostá lássa l, nagyobb arányú elutasítással kivánják elejét venni az e lh e ly e z é s r e várakozók arányszám a növekedésének. Különösen magas az elutasított kérvényezők aránya Som ogy, F e jé r, Zala éss zoln ok m egyében, ahol az elutasítások arányszám a -a z o rszá g o s 8, 4% helyett - 15, 7-17, 8 % között van. A ténylegesen elhelyezettek aránya orszá gosan 57 % volt: a vizsgált időszak alatt beérkezett 26 e zer k érelem, az elhelyezettek szám a ö sszese n 15 e z e r volt. Legkedvezőbb az elhelyezettek aránya Szegeden (84 %), Csongrád, Nógrád, Baranya és B ékés m egyében (70-80 % között), kedvezőtlen az arány (40 % alatti) B o rsod -A b a u j-z e m p lé n és P est m egyében. M egvizsgáltuk, hogy a tanácsok által elb irá lt és jogosnak talált e lh ely ezési igények közül az egyes m egyékben m ik ori keltű a legrégibb határozat, am elynek alapján az elh elyezést kérő az adatfelvétel időpontjá ig nem került intézetbe. Az egyes állam igazgatási egységek adatai szerint:; 4 m egyében és Budapesten évi, 12 m egyében, illetve m egyei jogú városban évi, 3 m egyében és D ebrecenben évi, 2 m egyében (Baranya és Csongrád) évi és 1 m egyében (Nógrád) évi határozat alapján várt tényleges elh elyezésre a legrégibb keletű h a tározattal várakozó szem ély. Az esetek többségében a hosszú várak ozási idő önm agából csökkenti az elh elyezést kérők szám át; a várakozók nagyrésze idős és beteg em ber, akiknek halálozási aránya jóval magasabb, az összn épesség h alálozásánál. Adataink szerint az elh elyezést kérők közül (7 %) fő igénye halálozása folytán szűnt meg a vizsgált időszak alatt. Ugyanakkor (7 %) fő gondozásának kérdése más utón oldódott meg, s ezért l e mondott a sz o ciá lis intézetbe történő elh ely ezésről. Az intézm ényes sz o ciá lis gondoskodás legnagyobb problém ája jelen leg a férőhelyek hiánya. A fen n álló igényeket figyelem bevéve mintegy 25 % -o s (kb ) fé rőh e ly fe jle szté s re lenne szükség ahhoz, hogy a jelen legi intézetek szinte állandó 100% -os férőhelykihasználtsága m egszűnjék és a várakozók nagy r é szének jog os igényét ki lehessen elégíteni. 3. A SZOCIÁLIS INTÉZETEK FENNTARTÁSI KÖLTSÉGEI Az intézetek fenntartása jelen tős összeget igényel ben összesein 316 m illió (felu jitás nélkül 295 m illió) forintot fordítottak a tanácsi felügyelet alatt álló intézetek fenntartására. Az E gészségü gyi M i n isztérium adata szerint 1964-ben az ö ss ze s kiadások (felujitás nélküli) figyelem bevételével egy intézeti 14

14 férőh ely fenntartása átlagosan havi F t-b a került. Ez az ö sszeg term észetesen intézet tipusonként e r ő sen eltérő; pl. betegotthonold)an magasabb, általános otthonokban alacsonyabb. Az intézetek jelentős részéb en a fenntartási költségek egy hányadát gazdasági tevékenységből s z á r m azó bevételek fedezik. Ilyen term észetű gazdasági tevékenység elsősorba n a sertésh izlalás és a konyhakertészkedés. Ez a tevékenység a gondozottak szabadidő felhasználása szem pontjából jelentős, m ert azok a g on dozottak, akik életük nagy részét m ezőgazdasági tevékenységgel töltötték el, öröm m el segítenek az állatok etetésében, gondozásában vagy a k ertészeti munkákban. Azokban az intézetekben, ahol ilyen fog lalk ozá si le - hetőség nincs, szinte egyöntetűen hiányolják azt és kérik ilyen tevékenység lehetőségének m egterem tését. 15

15 В./ A szociális intézeti gondozottak 1. A GONDOZOTTAK KORA, NEME ÉS CSALÁDI ÁLLAPOTA A sz o ciá lis intézetekben elhelyezettek túlnyomó többsége, 74 %-a nyugdijkorhatár felett volt és a gon dozottak több mint 60 % -a a 65 éves és idősebb k orosztá lyból került ki. A m agyar sz o ciá lis intézetek tehát, bar nem kifejezetten öregotthonok, elsősorban m égis az elöregedettek gondozását, ápolását látják el. 3. A gondozottak százalékos megoszlása korcsoportonként és nemenként A gondozottak 57 % -a volt nő, 43 % -a fé rfi. A 40 év alattiak k ivételével, ahol a férfiak aránya nagyobb, minden korcsoportban nagyobb volt a nők aránya és a nők túlsúlya a k orral együtt növekedett. A gondozottakat ötéves korcsoportok ba osztva az tapasztalható, hogy a férfiak közül a legtöbben a éves k o r c s o portba, a nők közül pedig a éves k orcsoportba tartoztak. A gondozottak átlagos korát tekintve a gondozott nők kora 5, 7 évvel haladta m eg a férfiakét. (67, 5 év a nőknél, 61,8 év a férfiaknál. ) Felvételünk időpontjában a két legidősebb (egy fé rfi és egy nő) gondozott élete 102. évében járt (sz ü letési évük 1863 volt). 16

16 Az egyes intézet-tipusok esetében a fé r fi-n ő arány az átlagtól jelentős eltérést mutat. K ülönösen m a gas volt (80 % feletti) a férfiak aránya a tüdőbetegek otthonaiban, az átképző és a foglalkoztató otthonokban; a nők részaránya viszont a pedagógus és m ű vész, valamint az egyéb betegek otthonaiban haladta m eg lén yegesen az átlagot. a / A gondozottak intézet-tipusok sz e rin ti vizsgálatát a továbbiakban általában m ellőztük. Ennek oka, hogy az otthonok egy ré sz e két tipusu, de m ég az elvileg egy profilú intézetekben sem minden esetben az in tézet tipusa határozza m eg az ott elhelyezettek összeté te lé t, hanem gyakran az azonnali elh elyezés lehetősége. Az elhelyező szervek ugyanis - mint m ár említettük - sü rgős esetekben arra kényszerülnek, hogy a r á sz o ru lókat m ás profilú intézetben helyezzék el. K ülönösen vonatkozik ez az általános és a betegotthonokra, de a v a kok intézetein kivül szinte minden tipusu intézetben keverednek a gondozottak. A felvétel idején a gondozottak az intézetek tipusa szerin t a következőképpen oszlottak m eg: A gondozottak százalékos megoszlása intézet-tipusonként 2 17

17 A gondozottak csak egészen kis hányadát, nem egészen 10 % -át képezték a házas családi állapotúak; legnagyobb részük nőtlen és hajadon volt (47 %), ezt követte az özvegyek aránya (35 %), és legalacsonyabb volt az elváltak aránya (8 %). 5. A gondozottak százalékos megoszlása családi állapot szerint, nemenként A nőtlenek és hajadonok aránya a viszon ylag fiatalabb gondozottak között volt a legnagyobb: a éves gondozottak 92 % -át, a évesek 75 % -át tették ki; m ig a nyugdíjkorhatár felettieknek csak 35 % -át. Azonban m ég a 35 % -o s arány is lényegesen m agasabb, mint a nőtlenek és hajadonok aránya a m egfelelő korú összn épességben (5,5 % ). Azok az öregek tehát, akik nem kötöttek házasságot életük folyam án családi k a p csolatok hiányában sokkal gyakrabban szorulnak a társadalom intézm ényes gondoskodására, mint az egyéb c s a ládi állapotúak. Az özvegy családi állapotú gondozottak aránya m agától értődőén a felsőbb korcsoportokban egyre n ö vekszik. A 70 éves és idősebb gondozottaknak m ár 56 % -a, a 80 éves és idősebbeknek pedig 67 % -a volt ö z vegy. Az özvegy családi állapotúak nagy többsége, közel 70 % -a nő volt: azonban ha az özvegyeknek az ö s s z népességben való szám át is figyelem be vesszük, azt láthatjuk, hogy - a legidősebbeket kivéve - minden egyes korcsoportban m agasabb volt az özvegy férfiak sz o ciá lis intézetekben való gondozottságának gyakorisága, mint az özvegy nőké. 6. A szociális intézetekben való elhelyezés gyakorisága megfelelő korú és családi állapotú lakosra számítva 18

18 A házasok esetében adatainkból nem állapítható m eg, hogy egyrészt közöttük m ekkora azok aránya, akik házastársukkal együtt kerültek sz o ciá lis gondozásba, m á srészt m ilyen arányban szűnt m eg az intézetbe nem került házastárs esetleges időközbeni halálával azok h ázassága, akik az intézetbe k erü léskor valóban "h á za s"-ok voltak, de a kapcsolatok m egszakadása folytán az elh alálozásról nem értesültek. A GONDOZOTTAK ISKOLAI VÉGZETTSÉGE A sz o ciá lis intézetek gondozottainak isk olai végzettség szerin ti m egoszlása az összn ép esség hasonló jellegű m egoszlásától elsősorban az iskolába nem jártak rendkívül magas arányával tér el. Az ö sszes gondozott 23 % -a egyáltalán nem já rt iskolába. Ezeknek az isk olai végzettség nélkülieknek 40 % -a elm ebeteg, 5 % -a pedig vak. K orcsoportonként vizsgálva kitűnik, hogy a fiatalabbak körében jóval nagyobb az iskolai végzettség nélküliek aránya, mint az idősebb koruaknál. Mig a évesek között 48 % egyáltalán nem já rt iskolába, addig a évesek között ez az arány m indössze 17 %. Ez összefü gg a zza l, hogy a fiatalabb korú gondozottak tekintélyes r é s z e éppen csökkent sz e lle m i k épessége vagy elm ebetegsége miatt került gondozásba. 8. A gondozottak százalékos megoszlása iskolai végzettségük szerint korcsoportonként 19

19 A gondozottak több mint egynegyede csak az elem i, illetve általános iskola 1-4 osztályába járt. Az általános isk ola 5-8 osztályába já rt a gondozottak 40 % -a. K özépiskolába m in d össze a gondozottak 4 % -a, mig egyetem re, főisk olára csak 1,7 % -a járt. A k özép - és főiskolába já rt gondozottak viszon ylag alacsony aránya részb en a gondozottak dem ográfiai összetételév el m agyarázható, - az öreg nők vannak közöttük túlsúlyban, akiknek gyerm ekkora idején a leányok iskoláztatása igen alacsony színvonalon állt - m á srészt viszont a gondozottak sz o ciá lis összetételével hozható összefü ggésbe: a korábban k ereső gondozottak több mint négyötöde fizikai dolgozó volt. Az iskolai végzettséggel rendelkező gondozottaknak a jelen legi szellem i képességükkel való egybev etéséb ől kitűnik, hogy az isk olai végzettség egyenes k orrelá ciót mutat a sz e lle m i képesség fokával; tehát m inél m agasabb az isk olai végzettség, annál nagyobb a jelen leg is jó szellem i képességűek aránya. 9. A gondozottak százalékos megoszlása jelenlegi szellemi képességük és iskolai végzettségük szerint 3. A GONDOZOTTAK UTOLSÓ FOGLALKOZÁSA A sz ociá lis intézetbe való elh elyezést m egelőzően a gondozottak több mint fele (pontosan 57 % -a) k e re ső volt. A férfiak körében ez az arány sokkal nagyobb: 79 %, mig a nők között csupán 40 %. 10. A gondozottak százalékos megoszlása volt foglalkozásuk szerint

20 A korábban k ereső gondozottak 82 %-a volt fizikai d olgozó; ez az arány a férfiak esetében 89, a nőknél pedig 73 % volt. A volt fizikai dolgozók között viszonylag kevés (28 %) a volt m ezőgazdasági fizikai d olg o zó, m ig az egyéb népgazdasági ágak fizikai dolgozói nagyobb arányban (72 %) szerepeltek a gondozottak k ö zött. M eglehetősen nagy (mind a férfia k, m ind a nők körében 10 % feletti) - az öregk ort anyagilag szinte egyáltalán nem biztositó - foglalkozásokat (alkalm i m unkás, napszám os, háztartási alkalm azott) folytató s z e m élyek szám a. Az alkalm i munkások alkották a korábbi keresők 14 %-át, m ig a háztartási alkalm azottak a rá nya 14 % volt a korábban aktiv nők között. K özel 13 % azoknak az aránya, akik a ren d elk ezésre álló adatok szerin t gyerm ekkoruk óta társadalm i, illetve állam i gondozásban voltak. A gondozottak nagy r é s z e nem sz e rzett szakképzettséget, ö s s z e s e n gondozott - az ö s s z e s volt k e re ső 34 %-a - rendelkezett valam ilyen szakképzettséggel. A szakképzettségek aránya az egyes nem ek között nem mutat jelentős elté ré st; a különbség csak az, hogy m ig a szakképzett férfiak 76 %>-a ip a ri, a nők 63 % -a egyéb fajtájú szakképzettséggel rendelkezik. M egem lítjük, hogy a jelen leg elh ely ezésre várók 97 %- r ó l rendelkeztek a tanácsok az utolsó fog la l k ozásra vonatkozó főbb ism érvvel. Ennek alapján az alábbi m egoszlást mutatják az adatfelvétel időpontjában sz o ciá lis gondozási elh elyezést várók. 11. Az elhelyezésre várók százalékos megoszlása utolsó foglalkozásuk szerint A z otthonokban elhelyezettek volt foglalkozásával való egybevetéséből kitűnik, hogy a jelen leg elhely e z é st kérőknél az eltartottak aránya v alam ivel alacsonyabb, mint az intézeti gondozottak esetében, a volt k eresők között pedig a parasztok aránya lényegesen m agasabb, mint az egykori m ezőgazdasági fizikai d olg o zóké a gondozottaknál. A jelen leg elh ely ezésre várók sz o ciá lis összetételév el azonban a gondozottak foglalk o zás szerin ti m eg oszlása csak korlátozott m értékben hasonlítható össze és az adatok alapján nem következtethetünk a felv ételi politikában bekövetkezett változásokra. 4. A GONDOZOTTAK FELVÉTELÉNEK ÉVE, ILLETVE AZ INTÉZETBEN TARTÓZKODÁS IDŐTARTAMA A gondozottak fe le január 1 -ét követően került intézeti gondozásba. A többségükben idős. b e teg gondozottak viszon ylag m agas halandóságuk m iatt aránylag rövid időt töltenek intézeti gondozásban. A z adatfelvétel során vizsgált felv ételi időpont a jelen leg i intézetbe kerülés dátumát jelen ti, de m i v el a gondozottak több mint egynegyed ré s z e (26 %) nem a jelen leg i helyén került sz o ciá lis gondozásba, ezért 21

21 külön m egvizsgáltuk az áthelyezett gondozottak eredeti (elsöizben i) felvételének évét is és ennek alapján pontos képet kaptunk a gondozottak gondozásban eltöltött id ejéről. 12. A gondozottak százalékos megoszlása az intézeti gondozás időtartama szerint A m egfigyelt gondozott között a felv étel időpontjában éve volt gondozásban 83 (1,1 %) fő, éve 43 (0,6 %) fő, m ig 25 (0,3 %) szem ély m ár 1920-ban, vagy ezt m egelőzőleg is, intézeti gondozásban volt. A z áthelyezettek nagy aránya (26 %) önmagában nem értékelhető adat, hiszen sok esetben csupán a r r ó l van sz ó, hogy az illető gondozott egy - az ellátása szem pontjából nem a leg m egfelelőbb - h elyre nyer k én yszerelh elyezést és amint alkalom n yilik, áthelyezik egy szám ára célszerű bb intézetbe. Más esetekben a gondozott e g é szségi állapotának változása is indokolhatja az áthelyezést pl. általános otthonból betegotthonba. Az esetek többségében ilyen á th elyezések ről van sz ó. Az intézetek vezetői és a felü gyeleti szerv ek egyaránt ügyelnek arra, hogy az idős gondozottakat indokolatlanul ne em eljék ki m egszokott környezetükből. Külön vizsgáltuk az özvegy és az elvált gondozottak felvételének évét aszerin t, hogy a h ázasság m eg szűn ésével m ilyen összefü ggések mutathatók ki. (Az adatokat bizonyos m értékig torzitja, hogy csak a je le n legi intézetbe való felv étellel való összefü gg ésre mutatnak rá. ) 13. Az özvegy és elvált gondozottak százalékos megoszlása felvételük évének a házasság megszűnésének időpontjával egybevetése alapján 22

22 A vizsgált gondozottak viszon ylag kis hányada került a házasság m egszűnése előtt in tézetbe; s ezek egy ré s z e olyan gondozott, aki h ázastársával együtt nyert felvételt és házastársa m ár az intézetben halt meg. A közvetlenül a házasság m egszűnését követő időben felv é te lre kerültek aránya is m eglehetősen kicsiny. Az ö s s z e s özvegy és elvált gondozott csaknem fe le 10 évvel a házasság m egszűnése után került csak olyan h ely zetbe, hogy sz o ciá lis intézeti elh ely ezésre szoru lt. 5. A GONDOZOTTAK FELVÉTELÉNEK OKA A gondozottak többsége nem egy, hanem két - általában egym ással összefü ggő - ok miatt került in tézeti felv ételre. Az adatok csoportosításán ál elsősorban azokat az okokat vettük figyelem be, am elyeket egyedüli ok ként, vagy m ás okkal, de elsőként tüntettek fe l a gondozásbavétel okaként. Ezeket együttesen tekintjük alábbiakban a felvétel f ő okának. 14. A gondozottak százalékos megoszlása nemenként a felvétel fő oka szerint A fe ls o ro lt okok között a legnagyobb arányban a r o s s z eg észségi állapot szerep elt. B etegség, elm e - betegség, állandó ápolás szü k ségessége, testi fogyatékosság együtt a felvételek kétharmadánál található fő indoklásként. A felvételek kb. egynegyedét a k eresetk éptelen ség, a jövedelem hiány vagy a lakáshiány tette sz ü k ségessé, m ig viszon ylag legkisebb arányban történt e lső helyen hivatkozás családi okokra (az esetek 7 % -ában). 23

23 Az összes (egyedüli és elsőd leg es, valamint a m ásodlagos) okok együttes vizsgálata lényegesen v á l toztat a felv ételi okok sorrendjén. E feld olgozá sb ól kitűnik ugyanis, hogy e g y-egy ok összesen hány gondozott beutalási indokolásán olvasható akár egyedüli, akár első, akár m ásodik okként. 15. Az egyes felvételi okok előfordulási aránya a gondozottaknál (100 gondozottra számítva) A felvételt indokló összes okok között egyrészt a családi elhagyatottság, m á srészt a k eresetképtelen ség és jövedelem hiány szerep elt a legnagyobb súllyal. A családi elhagyatottságra való hivatkozás - "nincs családtagja, vagy rokona, aki törődhetne v e le " vagy "családtagok nem tudnak, vagy nem akarnak foglalkozni v e le " - m ásodlagos indokként igen gyakran sz e re p e l; ott, ahol m ásodlagos okot is adnak, ez az esetek 68 %-ában a családi elhagyatottság. A családi elhagyatottságra való hivatkozás a leggyakrabban a k eresetk ép telen séggel és jövedelem hiánnyal való indoklás k isérő je (az esetek 45 % -ában), de az esetek kb. egyharm adában m egtaláljuk ezt az indoklást a felvételnek a r o ssz eg észségi állapottal történő m agyarázata m ellett is. A családtag vagy rokon hiányára való hivatkozás a felv ételi okok egyötödében szorosan összefü gg a nőtlen-hajadon gondozottak nagy részarányával, m ert ezeknek a gondozottaknak a családi és rokoni k ap csolatai - a legtöbb esetben leszárm azottak hiányában - fokozatosan m egszűnnek és igy gondozásra szorulásuk esetén csak az állam, illetve a társadalom gondoskodására számíthatnak. 6. A GONDOZOTTAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA, AZ ALKOHOLFOGYASZTÁS ÉS A DOHÁNYZÁS A sz o ciá lis intézetek minden egyes gondozottjára nézve hivatalosan m egállapítják munkaképességük, illetve annak csökkenésének fokát. A m unkaképességi státus adatai szerin t a felvétel idején a gondozottak nagy többsége, kétharm ada, % -o s fokú csökkent m unkaképességűnek m inősült, m ig további egyhatoduk m unkaképességének csökkenése % között volt. A m unkaképesség csökkenése különféle okokra vezethető v iss za ; az intézeti gondozottaknál a le g gyakoribb ok a szellem i képesség, a h a lló - és látóképesség, valamint a m ozgásk épesség hanyatlása volt. 24

24 A szelle m i képesség vizsgálatának adatai szerin t a gondozottak 37 % -a jó, 29 % -a csökkent, 16 % -a erősen csökkent szellem i képességű, 17 % -a elm ebeteg; (1 % -ánál nincs adat). A férfia k, illetve nők m egoszlá sa nem tér el jelentős m értékben egym ástól. 16. A gondozottak százalékos megoszlása halló- és látóképességük foka szerint A két legfontosabb é rzék szerv állapotának vizsgálatából kitűnik, hogy a gondozottak nagyobb arányban őrizték m eg jó hallóképességüket, mint jó látásképességüket. Mind a jó h a lló -, mind a jó látók épességgel b í rók aránya nagyobb a férfiak között. A já rók ép esség et, valam int a lép csőn történő közlekedés m ódját mutató adatok szerin t a gondozottak 38 % -ánál jó, 42 % -ánál m érsék elt a já ró k é p e ssé g. S egítséggel közlekedik 11 % -uk, állandóan fek szik 9 % Az elmondottakkal összefüggésben á ll, hogy a gondozottak 17 % -a nem tud lépcsőn közlekedni. A sz e lle m i képességnek a lá tó - és já ró k é p e sség g e l való egybevetése szerin t a gondozottak m in d ö sz- sze 9 %-ának jó mindhárom yizsgált képessége. A gondozottaknál előforduló betegségek g yakorisági ran gsora részb en a gondozottak korstrukturájá- ból adódik, részb en abból a tényből, hogy a sz o ciá lis intézetek férőhelyeinek jelentős ré sz e szolgá l elm ebetegek elh elyezésére. A z egészségü gyi statuslapok, illetv e az intézeti orv o sok adatai szerin t a gondozottaknál előforduló betegségek közül a leggyakoribbak a k eringési ren d szer betegségei (1 000 gondozottra 321 eset jut), ezt az e l m ebetegségek, psychon eu rosisok és a szem ély iség k óros zavarai (279 %o ) és az idegren dszer és az é rzé k szerv ek b etegségei (201 %) követik. (121 A leggyakrabban előforduló betegség a gyengeelm éjűség ( 122 %o) és az általános érelm eszesed és A nők között előford u ló betegségek gyakoriságának sorren d je m egegyezik az ö sszes gondozottéval, a férfiak között azonban gyakoribb az elm ebetegségek, psychon eu rosisok és á szem é ly isé g k óros zavarai (1 000 gondozottra 292 eset ju t), mint a k erin g ési ren d szer betegségei (252% o). Egyedi betegségként a nőknél az általános érelm eszesed és, a férfiaknál a gyengeelm éjűség fordul leggyakrabban ( %o ) elő. A fe lv é te l külön foglalkozott az alkoholfogyasztás és a dohányzás jelentőségének vizsgálatával. Az adatok szerin t a ren d szeres alkoholfogyasztók szám a egészen csek ély, ezzel szem ben a vizsgálat idején rendszeresen dohányzott a férfiaknak k özel fele. 25

25 A ré g i és jelen leg i alk oholfogyasztási és dohányzási gyakoriság vizsgálata azt m utatja, hogy mind a ren d szeresen ivók, mind a ren dszeresen dohányzók aránya csökkent az intézetbe kerülés után. 17. A gondozottak százalékos megoszlása alkoholfogyasztási és dohányzási szokásaik változása szerint A régen ren d szere s alkoholfogyasztók aránya jóval nagyobb arányban csökkent, mint a dohányzóké. Különösen m egnőtt a jelen leg soha nem ivók aránya a férfiaknál. A dohányzásról viszon ylag kisebb arányban szoktak le a gondozottak, mint az iv á sró l. M ig a soha nem ivók aránya a régi 47 % -r ó l 59 % -ra em elkedett, a dohányzóknál ez az arány 62 % -ró l csak 67 % -ra nőtt. 7. A GONDOZOTTAK JÖVEDELME, KERESETE, A GONDOZÁSI DIJAK Az intézetekben történő elh elyezések n él az anyagi indokokra való hivatkozás viszonylag m ásod lagos, az összes gondozott 24 % -ánál szerepelt. Ha azonban a gondozottak jöv ed elm ére vonatkozó adatokat v iz sg á l juk, azt tapasztaljuk, hogy feltételezhetően az anyagi okok közvetlenül vagy közvetve az esetek jóval nagyobb arányában játszh attak közre a felvételnél. Adataink sz e rin t ugyanis a gondozottak közel kétharm ad ré sz e (a férfiak 66 % -a, a nők 62 % -a) sem m iféle jöv ed elem m el ' nem rendelkezett a felvétel idején. A jövedelem m el rendelkezők jöv ed elm i forrá sa 97 % -ban nyugdij, öreg ség i, m unkaképtelenségi já r a dék volt, a további 3 % föld b érb ől, h ázbérből, tartásdijból stb. jutott pénzhez. M unkatevékenységből sz á rm a z ó re n d sz e re s k e resete a gondozottak m indössze 4 % -ának volt. Az ily - módon k ereseth ez jutók több m int fele (szinte teljes szám ban a vakok intézeteiben elhelyezettek) jelenleg fennálló m unkaviszony alapján kap pénzt. A többi gondozott, aki k e resettel rendelkezik az intézetben elvégzett gazdasági m unka alapján ré sz e sü l un. jutalom ban. Ennek összege az esetek 59 % -ában F t között m o zog. (Az 51 forintnál kisebb összegű jutalm akat feldolgozásunk során nem vettük figyelembe. ) a / Jövedelem ként - az intézetek pénzügyi nyilvántartásának m egfelelően - itt és a továbbiakban csak azokat a ren d szeres pénzbevételeket vettük figyelem be, am elyek nem a jelen legi m unkatevékenységből s z á r maznak. Bővebben lásd "A fogalm ak m agyarázata" cim ü részt. 26