A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 62.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 62."

Átírás

1 A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 62.

2 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL N épességtudom ányi Kutató Intézet Igazgató: Monigl István ISSN Sorozatszerkesztő: Pongrácz Tiborné írták: P ongrácz Tiborné S. M olnár Edit Lektorálta: dr. Őry Im re Központi Statisztikai Hivatal N épességtudom ányi Kutató Intézet

3 BUDAPEST 1986/2

4 TARTALOM JEGYZÉK B E V E Z E T Ő 9 Oldal A FŐBB EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA 13 I. A MŰVI TE RHESSÉGMEGSZAKÍTÁSON ÁTESETT FIATALKORÚAK FŐBB TÁRSADAL MI-DEMOGRÁFIAI J E L L E M Z Ő I 21 II. A SZÜLŐK TÁRSADALMI-DEMOGRÁFIAI JELLEM ZŐ I 25 III. SZOCIALIZÁCIÓS HATÁSOK; A SZÜLŐK ÉS A K ÉRDEZETT FIATALKORÚAK TÁRSA DALMI-DEMOGRÁFIAI JELLEM ZŐINEK ÖSSZEFÜ G GÉSEI 29 IV. A MŰVI TERHESSÉGMEGSZAKITÁSON ÁTESETT FIATALKORÚ LÁNYOK PA R TN E REINEK TÁRSADALMI-DEMOGRÁFIAI JELLEM ZŐ I 33 V. A SZEXUÁLIS ÉLET K EZD ETE. A PARTNERREL VALÓ MEGISMERKEDÉS. A MEG ISMERKEDÉSTŐL AZ ELSŐ SZEXUÁLIS EGYÜTTLÉTIG. A SZEXUÁLIS ÉLET REND SZERESSÉGE. A KAPCSOLAT IDŐTARTAMA 39 VI. A FIATALKORÚ LÁNYOK INFORMÁLTSÁGA A SZEXUÁLIS ÉLETR Ő L ÉS A V ÉDEKE ZÉSRŐL 47 VII. VÉDEKEZÉSI GYAKORLAT; A NEM VÉDEKEZÉS INDOKAI; AZ ALKALMAZOTT F O GAMZÁSGÁTLÓESZKÖZÖK 53 VIR. A TERHESSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA. A SZÜLŐK VÉLEM ÉNYE A TERHESSÉGRŐL. A TERHESSÉGMEGSZAKITÁS M ELLETTI DÖNTÉS IN D O K A I 59 IX. AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLATBAN ÉLŐ FIATALKORÚAK NÉHÁNY J E L L E M Z Ő J E 65 TÁBLÁZATOK

5 Oldal 1. Az elvégzett osztályok szám a a kérdezettek koréve s z e r i n t A kérdezettek gazdasági aktivitása korévek s z e r i n t A kérdezettek első terhességük idején betöltött é le tk o ra A kérdezettek m űvi terh esség m eg szak itásain ak szám a korévük s z e r i n t A kérdezettek koréve településtipus sz e rin t A kérdezettek koréve megyék s z e r i n t A kérdezettek lakáskörülm ényei (Az egy szobára jutó szem élyek szám a telep ü léstipus szerint) : A kérdezettek koréve édesapjuk életkora s z e r i n t A kérdezettek koréve édesanyjuk életkora s z e r i n t A kérdezettek iskolai végzettsége egybevetve az édesapa iskolai v ég zettség év el A kérdezettek édesanyjának iskolai végzettsége aszerint, hogy hány éves volt az édesanya, am ikor első gyerm eke s z ü l e t e t t A kérdezettek édesanyjának életkora és fo g lalk o zása A kérdezettek édesapjának és partnereinek foglalkozása K orm egoszlás és te stv é rsz á m összefüggése A kérdezettek családi körülm ényei m egyék s z e r i n t A kérdezettek szüleinek együttélése településtipus s z e r in t A kérdezettek nevelkedési körülm ényei aszerin t, hogy édesanyjuk életben van-e, illetve hány éves korban halt m eg A p artn e r adatainak ism e re te a kérdezettek koréve s z e r i n t A p artn e r életkora a kérdezett koréve s z e r in t A p artn e r családi állapota a kérdezett koréve s z e r i n t A p artn er iskolai végzettsége a kérdezett iskolai végzettsége s z e r i n t /a A partn erek szakm unkás-végzettsége a kérdezett nők iskolai végzettsége sz erin t A p artn e r jelenlegi tanulm ányai a kérdezett koréve s z e r i n t A p artn e r gazdasági aktivitása a kérdezett koréve s z e r i n t A p artn e r jelenlegi foglalkozása a kérdezett koréve sz erin t A szexuális élet k e z d e te Megelőző szexuális kapcsolat a kérdezett koréve s z e r i n t A m egism erkedés helye a kérdezett koréve s z e r i n t Az ism erkedés és együttjárás között eltelt idő a kérdezett koréve s z e r i n t Az együttjárás és a szexuális kapcsolat között eltelt idő a kérdezett koréve sz erin t A szexuális érintkezések gyakorisága a kérdezett koréve sz erin t Szexuális élet kezdete és a teherbeesés között eltelt idő a kérdezett koréve sz erin t A kapcsolat fennállása a kérdezett koréve s z e r i n t A kapcsolat időtartam a a kérdezett koréve szerin t A te h erb eesés és a kapcsolat m egszűnése között eltelt idő a kérdezett koréve s z e rin t 96 7

6 Oldal 35. H ázassági tervek a kérdezett koréve s z e r i n t A sz ü lők tájékozottsága a fiatalkorú szexuális életéről a kérdezett koréve sz erin t T an ácsk érés a védekezéssel kapcsolatban a kérdezett koréve s z e r i n t Kitől kért tanácsot a kérdezett koréve sz erin t Milyen tanácsot kapott a v éd ekezéssel kapcsolatban a kérdezett koréve s z e r i n t Iskolai felvilágosítás a fogam zásgátlásról a kérdezett koréve s z e r i n t Iskolai felvilágositás a te rh e ssé g alatti életm ódról a kérdezett koréve s z e r i n t A kérdezett vélem énye a rró l, hogy kapott-e elegendő tanácsot, korév s z e r i n t A kérdezett vélem énye arró l, hogy kitől kellene tanácsot kapnia a szexuális életre vonatkozóan, korév s z e r i n t Gondolt-e a te h erb eesés lehetőségére a kérdezett koréve sz erin t V édekezett-e a te h erb eesés ellen a kérdezett koréve sz erin t A védekezés elutasításának indokai a kérdezett koréve s z e r i n t Az alkalm azott fogam zásgátlás m ó d szere a kérdezett koréve s z e r i n t M ikor gondolt a rra, hogy terh e s, korév s z e r i n t A kérdezett kinek szólt elő szö r te rh e ssé g é rő l, korév s z e r i n t Szüleinek m ikor m ondta meg a te rh e ssé g é t korév sz erin t P artn erén ek m ikor m ondta meg, hogy te rh e s korév s z e r in t Az orvos m ikor állapította meg te rh e ssé g é t korév s z e r i n t A te rh e ssé g hányadik hetében került s o r a m eg szak ításra korév s z e r in t A szülők vélem énye a te rh e ssé g rő l a kérdezettek koréve s z e r i n t A kérdezettek te rh esség m eg szak itás m ellett szóló indokai korév s z e r i n t Az éle ttá rsi kapcsolat kezdésének koréve a kérdezett jelenlegi koréve s z e r i n t 114 8

7 BEVEZETŐ A fejlett ipari országokban a serdülőkori term ékenység az elm últ évtizedben igen különbözőképpen alakult. A nyugat-európai országok egy részében az 1970-es évek eleji viszonylag alacsony fiatalkori term ékenységet az évtized egészében alacsony és m érsékelten csökkenő szinvonal je lle m ezte. A fejlett ipari országok egy m ásik csoportjában a serdülőkori term ékenységnek az előbbinél m a g a sabb szinvonala volt általános, de a term ékenységi m utatók ebben a kategóriában is időben bizonyos csökkenést m utattak. Néhány kelet- és dél-európai országban ezzel ellentétben az 1970-es évek eleji alacsony, vagy közepes szinvonalu fiatalkori term ékenységben tiz év alatt igen erőteljes növekedés volt tapasztalható. A m ag y ar term ékenységi adatok elem zése alapján M agyarország a harm adik kategóriába sorolható. M agyarországon az utóbbi 15 évben a 18 évesnél fiatalabb anyák term ékenysége szám ottevő em elkedést m utatott. A serdülőkori te rh e ssé g ek gyakoriságának növekedése elsősorban a biológiai nem i éré s és a házasságkötés között eltelt idő m eghosszabbodására vezethető vissza. A biológiai és pszichológiai akceleráció következtében a m ai fiatalok előbb válnak ére tté a nem i életre, de ugyanakkor a tanulm á nyi idő m eghosszabbodása, a korlátozott anyagi lehetőségek és a serdülők anyagi függősége, a fiatalok többségénél kizárja a túl korai házasságkötés, családalapitás lehetőségét. A fiatalok szexuális ak tivitásának fokozódása kapcsolatba hozható továbbá a tradicionális norm ák térvesztésével, a szexualitás szabadabb, nyilvánosabb tárgyalásával, a két nem elkülönítésének mind nagyobb m értékű m egszűnésével és nem utolsó sorban a fogam zásgátló tabletták gyors elterjedésével. A serdülőkoruak szexuális kapcsolataira sok esetben - elsősorban az életk o rral m agyarázhatóan - felelőtlenebb m agata rtá s, a fogam zásgátló eszközök esetleges vagy ren d szertelen használata jellem ző, s ily módon m eg nő a nem kivánt terh esség bekövetkezésének valószinüsége. A serdülőkorú te rh e s esetén a nem házas családi állapotra, az iskolai tanulm ányokra és egyéb, a fiatal k o rra l összefüggő okokra visszavezethetően nagyobb valószinüséggel kerül so r a t e r hesség m űtéti m e g sza k itá sára. Az első terh esség m egszakítása ebben a fiatal korban a pszichikai traum án túl, mind korai, mind késői egészségügyi szövődm ényeket vonhat m aga után, am elyek közül talán a legsúlyosabb a fogam zóképesség m egszűnése, vagy a fertilitás csökkenése. Nem kevésbé kedvezőtlen azonban a terhességüket kihordó, tizenéves korban anyává lett nők helyzete sem, az a negativ tá rsa d a lm i hatás, am ely a fiatalkori szüléssel, anyasággal együtt já r. A sz ü léssel végződő te rh e ssé g ek esetében a fiatalkorú anyák többsége nem rendelkezik megfelelő is m eretekkel, iskolai Végzettséggel, s igy nem csak gyerm eke megfelelő gondozására, n ev elésére nem képes, de gyakran saját iskolai tanulm ányai is félbeszakadnak, s a társadalom ba való beilleszkedés tekintetében ő m aga is, a gyerm eke is kisebb eséllyel indul. K ilátásai a kapcsolatterem tésre, a m egfelelő családi élet kialakítására is csökkennek. Helyzetét tovább rontja, hogy az esetek nagy r é s z é ben m egfelelő tám ogató családi h á tté rre l sem rendelkezik, sőt a társadalom, a környezet to le ran ciáját is nélkülözi. A fiatal korban teherbe esett, de talán m ég inkább a fiatal korban szült nők helyzete szám os dem ográfiai, tá rsa d alm i és egészségügyi problém át vet fel, s ezekre a kérdésekre kerestük a választ 9

8 a KSH N épességtudom ányi Kutató Intézet és az O rszágos Szülészeti Intézet közös, kérdőíves felvételen alapuló vizsgálata során. A kutatás előkészítése során a serdülő kor felső h atárát a 18. életévben határoztuk meg. Ez ugyan egybeesik a nagykorúság m agyar korhatárával, de e lté r a nyugat-európai, észak -am erik ai d e m ográfiai vizsgálatokban szokásos serdülőkori kategorizálástól. A fiatalkori terh esség ek kérdésével foglalkozó külföldi szakirodalom serdülőnek a 20 éven aluli korcsoportokat nevezi, egyes esetekben megkülönböztetve az igen fiatal, éves serdülők, illetve a évesek alcsoportját. A n ép e sedésstatisztik ai adatok elem zése azonban azt m utatja, hogy M agyarországon a éves női népesség te h erb ee sési és term ékenységi m agatartása jelentős m értékben e lté r a nyugat-európai országok azonos korú női népességének te h erb ee sési és term ékenységi m agatartásától. E zen eltérés elsősorban a r r a vezethető vissza, hogy a éves női népesség M agyarországon nem serdülőkori dem ográfiai jellem zőket mutat, hanem inkább a felnőtt női nép esség re érvényes term ékenységi m a g ata rtás-fo rm á t. A serdülőkori term ékenységi m utatók érvényessége M agyarországon a éves k o rcsoportra k o rlátozódik, vagyis hazánkban e korcsoport a te h erb ee sési és term ékenységi m ag atartás szem pontjából azonos az európai országok többségének éves női népességével. Ebből azonban az a következtetés is levonható, hogy M agyarországon a serdülőkor dem ográfiai szem pontból korábban zárul le, vagyis nem a 20. hanem a 18. életévvel. A éves korcsoport eltérő term ékenységi m agatartásának m agyarázata a m agyar n ép e s ség re jellem ző korai házasodásban keresendő, abban a tényben, hogy a 19 évesnél fiatalabb női n ép e s ségen belül a házasok aránya hazánkban lényegesen nagyobb m int nyugat-európai országok bárm elyikében. A fiatalkori terh esség ek főbb társad alm i-d em o g ráfiai összetevőit kutatva vizsgálatunkat a te rh e ssé g kim enetele és az anya családi állapota sz erin t három m intán végeztük, úgy mint: - a terhességüket m egszakittató hajadonok, - a terhességüket kihordó, gyerm eket szült, házas családi állapotú fiatalkorúak, - a terhességüket kihordó, gyerm eket szült nem házas családi állapotú fiatalkorúak m intáján, A terhességm egszakitáson átesett serdülő lányok esetében a dem ográfiai ism érvek m ellett, a családi háttér, a neveltetés körülm ényei a p a rtn e rre és a szexuális kapcsolatra vonatkozó inform ációk, a term ékenységtörténet, a fogam zásgátlási m ódszerek ism erete, és alkalm azása, valam int a t e r hesség m egszakittatása m elletti döntés oka, a szülői m agatartás, szülői vélem ény szubjektív é rté k e lése jelentik a vizsgálandó tém aköröket. A differenciáltabb tá rsa d alm i következmények m iatt rész letese b b vizsgálatot igényel a sz ü lé sse l végződő terhességek társad alm i-d em o g ráfiai hátterének és egészségügyi vonatkozásainak v iz s gálata. Tekintettel azonban a rra, hogy a fiatalkorúaknál, az országos 7 %-os átlagot jóval meghaladó, mintegy %-os a házasságon kívüli szülések aránya, cé lsz erű volt megkülönböztetni és külön k é r dőívvel vizsgálni a szüléskor m á r házas, illetve a nem házas, hajadon családi állapotú anyák cso p o rtját. A házas fiatalkorú anyáknál meg kell azonban jegyezni, hogy a serdülő nők e csoportjának 70 %-ot meghaladó aránya is hajadonként lett terh e s, és a h ázasságkötésre jelentős részben a te rh e s ség bekövetkezte m iatt került sor. Mégis a fiatal nők sz á m á ra a házasság tá rsa d alm i biztonságot, le galizálást jelent, szem ben a nem házasokkal, akiknél előfordulhat, hogy az apát nem is ism erik, vagy 1 0

9 nem akarják megnevezni, a gyerm ek apjával való kapcsolat m á r m egszűnt és helyzetük a gyerm ekszülés után mindenképpen jóval kilátástalanabb, a társad alo m m ag atartása elitélőbb. Nagy hangsúlyt fektettünk kutatásunkban a tin éd zser anya családi hátterének, neveltetési körülm ényeinek fe ltá rá sá ra. Mindkét csoportban vizsgáltuk a családi háttér m ellett az objektiv m egélhetés lehetőségeit (um. lakás, jövedelem), az iskolai végzettséget, a te rh e ssé g és a szülés körülm é nyeit, a fogam zásgátlási ism erete k szintjét, a gyerm ek elhelyezésével, eltartá sáv a l kapcsolatos problém ákat, az apa adatait. Inform álódni kivántunk az apával való kapcsolat időtartam áról, a nem házasok esetében a kapcsolat további perspektívájáról, a gyerm ekvállalás családi és tá rsa d alm i fogadtatásáról, s az anya további családi, tanulási, illetve m unkavégzési te rv e irő l. Végül, de nem utolsó sorban feljegyeztük a te rh e ssé g és a szülés körülm ényeit, lefolyását és esetleges szövődm é nyeit, az újszülött és a szülők legfontosabb egészségügyi p aram étereit. A felvételt 1983 első félévében hajtottuk végre az ország ö sszes szülészeti és nőgyógyászati intézm ényében, osztályán. Ennek so rán az intézm ényben dolgozó orvosok, védőnők kérdőivet töltöttek ki a művi te rh e ssé g m eg sz ak itásra jelentkezett lányokkal, illetve a gyerm eket szült házas és nem h á zas 18 éven aluli nőkkel. A feldolgozható és értékelhető kérdőivek szám a a terhességm egszakitáson átesett hajadonoknál 1135, a házas családi állapotú anyáknál 1393, a nem házas családi állapotú anyáknál 950. A három.minta főbb m egállapításait, az adatok értékelését három külön kiadványban adjuk közre. A jelen kiadvány a terhesség m eg szak itáso n átesett 18 éven aluli hajadonok vizsgálati ere d m é nyeit, adatait tartalm a zz a. 11

10 A FŐBB EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA A 18 évesnél fiatalabb korban terh esség m eg szak itáso n átesett hajadonok vizsgálata során 1135 fiatalkorú lánnyal beszélgettünk és töltöttünk ki kérdőivet. Á tlagéletkoruk 16, 05 év, mintegy 7 %-uk 14 éves és fiatalabb volt. Többségük, csaknem 60 %-uk a felvétel időpontjában iskolába járt, am i ebben az életkorban többé-kevésbé te rm é sz e te s. Éppen e z é rt érdem el különös figyelm et a m integy 11 %-ot képviselő sem nem tanuló, sem nem dolgozó, az un. egyéb eltartott csoport, akik a kötött elfoglaltság hiánya és az ezzel ok-okozati összefüggésben álló bizonytalan státus következtében a leginkább veszélyeztetett csoportot jelentik. Mind tá rsa d alm i-d em o g ráfia i param étereik, mind kapcsolataik és életvitelük szem pontjából az egyéb eltartottak jelentik a legproblem atikusabb réteget. A terh esség m eg szak itáso n átesett fiatalkorú lányok iskolai végzettségi színvonala m egfelel az adott korosztályban elvárható iskolai végzettségi színvonalnak. A m intában szereplő serdülők által elvégzett osztályok átlagos szám át összehasonlítva a m egfelelő korú, teljes körű női népesség által elvégzett osztályok átlagos szám ával (1980. évi népszám lálás adatai) m egállapíthatjuk, hogy a serdülőkorban teherbe esett és te rh e ssé g ét m egszakittató fiatal lányok csoportjának kulturális színvonala nem té r el, nem m arad alatta a korosztály egésze iskolázottsági színvonalának. Az elvégzett osztályok átlagos szám a Kor teljes női népességnél a terhességm egszakitáson átesett hajadonoknál 14 évesek 7, 46 7, évesek 8, 28 8, évesek СО со -л co со -л 17 évesek 9, 62 9, 58 M egállapítható tehát, hogy az iskolázottsági szem pontból e réteg nem tekinthető hátrányos helyzetűnek, és éppen ez az átlagosnak m egfelelő iskolai végzettség az egyik m agyarázata annak, hogy ezek a serdülők a te rh e ssé g kihordása helyett, annak m egszakítása m ellett döntenek, de ugyanakkor az átlagos iskolai végzettség a következménye is a terhességm egszakitásnak. Más szóval ez azt jelenti, hogy a m egfelelő iskolai végzettség birtokában a serdülőkorú képes felm érni a fiatalkori terh esség esetleges kihordásának, a fiatalkori anyaságnak egész életre kiható következm ényeit, és a kisebb ro ssz, a művi abortusz m ellett dönt. A művi abortusz ugyanakkor - a sz ü léssel ellentétben - nem já r az iskolai "tanulmányok félbeszakadásával, s igy a terh ességm egszakitáson átesett fiatalkorúak iskolai végzettsége eleve m agasabb, m int a gyerm eket szült serdülőké, A művi abortuszon átesett fiatal lá nyok többnyire rendezett családi körülm ények közül szárm aznak. A többség (65 %) esetében a szülők együtt élnek, válás utján felbom lott családokból m integy egynegyedük került ki, a nevelőotthonban n e velkedettek aránya alacsony (5 %). A szülők iskolai végzettségét tekintve m egállapítható, hogy az o r 1 3

11 szágos adatokhoz képest szám ottevő e lté ré s az iskolai végzettség két szélső, alsó és felső pólusán m u tatkozik. A terh ességm egszakitáson átese tt lányok szüleinél lényegesen gyakoribb az iskolába nem jártak, és többszörösen kevesebb az egyetem i, főiskolai diplom ások, oklevéllei rendelkezők aránya. Az általános-, és a középiskolai végzettségűeknél az országoshoz viszonyítva jelentős eltérés nem ta pasztalható. Az iskolai végzettséghez hasonló stru k tu rae lté ré s tapasztalható a foglalkozási kategóriák vonatkozásában is. A tizenéves korban teherbe esett hajadonok szülei között m integy 80 %-ban több a segédm unkás és mintegy % -kal kevesebb a szellem i foglalkozású. A teherbe esett lányok többsége tehát fizikai foglalkozású családokból kerül ki. A családi h áttér további kiem elkedő jellem zője a te stv é re k viszonylag m agas szám a, vagyis a m intába került lányok többsége m agasabb gyerm ekszám u családokból szárm azik. A családok átlagos gyerm ekszám a 2, 46. A teherbe esett és terh esség ü k et m űtéti beavatkozással m egszakittató fiatalkorúak között a cigányszárm azásuak aránya alacsony, m indössze 7, 7 % volt.. Lényeges kérdés, hogy ezek a serdülő lányok milyen partnerkapcsolatokat létesítettek, m i lyen társa d alm i-d em o g ráfia i jellem zői vannak annak a partnernek, akitől a jelen te rh e ssé g s z á rm a zott. Megdöbbentő, hogy a m intába került lányok 14 %-a partnerének sem m ilyen adatát (életkor, c s a ládi állapot, iskolai végzettség, foglalkozás) nem ism eri, további 2 % pedig azt sem tudja kitől te rh e s. A p artn erek életkorát tekintve m egállapítható, hogy m integy l/3 -u k m aga is tizenéves, 19 éves és fiatalabb. Relative m agas, m integy 10 % azok aránya, akik magukhoz képest viszonylag idős korú, (25 és idősebb) férfivel kerültek kapcsolatba, nem egyszer a p a rtn e r legalább évvel volt idősebb a serdülő lánynál. A p artn erek 95 %-a - a fiatalkorú tudom ása sz e rin t - nőtlen volt. É rdem es m eg jegyezni, hogy házas és elvált családi állapotú, viszonylag idősebb férfiakkal elsősorban az eltartott lá nyok létesítettek szexuális kapcsolatot. A p artn erek m integy З /4 -e dolgozik, 20 %-a tanul, 7 % sorkatona. Bizonytalan státusú (börtönben van, alkalm i munkás) p a rtn e r igen ritka, egy-két esetben fordul csak elő. A m unkaviszonyban álló férfiak közel fele-fele arányban létesítettek dolgozó, illetve tanuló lánnyal kapcsolatot, mig a még iskolába já ró fiuk többsége (79 %) szintén iskolába já ró lányt választ. A m unkaviszonyban álló p artn e rek 90 % fölötti arányban fizikai dolgozók, ezen belül dom inál a szakm unkások aránya. A tizenéves lányok szexuális életével, a jelen kapcsolat jellegével - a m egism erkedéstől az első szexuális együttlétig - összefüggésben a következő lényegesebb m egállapítások tehetők. B ár a fiatal lányok többségének (78 %) ez volt az első szexuális kapcsolata, m égis figyelm et érdem el az a 22 %-ot képviselő csoport, akik fiatal koruk ellenére m á r a m ásodik vagy többedik szexuális kapcsolatot létesítik. Még a 14 éven aluliak között is találunk olyan lányokat, akik m á r korábban tapasztalatokat sz erez tek a nem i élet területén. Korábbi szexuális kapcsolat lényegesen gyakoribb Budapesten, illetve a m egyei városokban élő lányok között. Jellem ző továbbá, hogy azok a fiatalkorúak, akik a szülők elhalálozása m iatt csonka családból szárm aznak, nagyobb valószínűséggel sodródnak bele igen fiatalon és ism ételt alkalom m al szexuális kapcsolatokba. A szülőknek m integy 45 %-a tudott arró l, hogy kiskorú gyerm eke szexuális életet él. Ebből a szem pontból is kedvezőbb helyzetben vannak a m indkét szülővel együtt élő, teljes családból szárm azó tin é d zser lányok, akiknél a szülők tájékozottabbak a partnerkapcsolat jellegéről és szorosságáról, m int azoknál, ahol a szülők elváltak. Minél fiatalabb az anya és m inél m agasabb az iskolai végzettsége, annál inkább törődik gyerm eke so rsáv a l és sz e re z tudom ást a szexuális kapcsolat létrejö ttérő l. 1 4

12 A fiatal lányok többsége p artn erév el szórakozóhelyen, társaság b an ism erkedik meg. Életkorukat és a tanulók m agas arányát tekintve viszonylag alacsony az iskolai ism eretség (10 %) aránya, és ugyanakkora rész arán y t képviselnek azok, akiknél a m egism erkedés utcai "leszólitás" utján jött lé tre. A m eg ism erk ed ést többségüknél igen gyorsan egy szorosabb kapcsolat, az úgynevezett "együttjárás" követi, m ajd ezt követően a m egkérdezett fiatalkorú lányok 36 % -ánál 2 hónapon belül so r kerül az e l ső szexuális együttlétre. Külön ki kell em elni azonban azt a m integy 12 %-ot képviselő csoportot, akiknél a m egism erkedés, az együttjárás és az első nem i érintkezés között kevesebb m int 1 hónap telt el, hiszen ebben az életkorban, ilyen rövid ism eretség után lé tesített szexuális kapcsolat különösen nagyfokú felelőtlenségről árulkodik. Az együttjárás és az első szexuális együttlét közötti idő különösen m egrövidül azoknál a serdülőknél, akiknek a szülei elváltak, akiknek m á r volt korábban m ás p a rtn e r re l szexuális kapcsolatuk, akiknél a p artn e r viszonylag időskorú (25 évesnél idősebb) és akik sem nem tanulnak, sem nem dolgoznak, hanem eltartottként a m á r korábban em lített bizonytalan, labilis státusú kategóriába tartoznak. Az első szexuális együttlétet követően a serdülő lányok m integy 3 /4 -én él a nem i élet, ha nem is válik ren d sz eressé, de - elsősorban a hely és idő, a lehetőségek függvényében - több-kevesebb a l kalom m al ism étlődik. Meg kell em líteni, hogy 10 %-uk - elsősorban az alacsonyabb iskolai végzettségűek - egyetlen szexuális együttlét után lett terh e s. Ezek többségének partnerkapcsolata is igen b i zonytalan, sokan közülük nem ism erik a p artn e r adatait és az eg y szeri nem i kapcsolatot nem előzte meg még rövidebb ism erk ed ési szakasz sem, "egyáltalában nem jártak együtt". A fiatalkorú lányok több m int 1 /4-ének partnerkapcsolata a terhességm egszakitás időpontjában m á r nem állt fenn. A m egszűnt kapcsolatok inkább a fiatalabb, 16 éven aluliakra és a nyolc általánost vagy kevesebb osztályt végzettekre jellem ző. A kapcsolatok fele m integy 3-12 hónapig, 1 /4 -e 1 hónapnál rövidebb ideig tartott. Minél rövidebb idő alatt kerül so r a m egism erkedést követően az első szexuális együttlétre, annál rosszabbak lesznek a kapcsolat tartósságának kilátásai, annál ham arabb szűnik meg a partnerkapcsolat. Ha figyelem be vesszük azokat a fiatal lányokat is, akik nem tudják, hogy kitől estek teherbe, valam int azokat, akik egyetlen szexuális együttlét után lettek terhesek, azt mondhatjuk, hogy a serdülő lányoknak több, m int egynegyede olyan, akiknek a te h erb ee sésé t és az azt követő művi abortuszát igen bizonytalan, instabil szexuális - illetve partnerkapcsolat előzte meg. E zek aránya a csonka, egy-szülős családban élő lányok esetében még m agasabb. Az első szexuális együttlétet követően a nem kívánt esem ény, a te rh e ssé g viszonylag rövid időn belül bekövetkezik. A fiatal lányoknak csaknem fele a nem i élet kezdete után-2 hónapon belül t e r hes lesz, ezen belül 29 %-uk még egy hónapnál is rövidebb idő alatt. A szexuális élet kezdete és a te h erb eesés közötti időszak nő a kérdezett korával, am i mögött az érettebb k o rral együttjáró átgondoltabb m agatartás, m agasabb iskolai végzettség, jobb fogam zásgátlási ism eretek és fogam zásgátlási gyakorlat húzódik meg. A terh esség ek bekövetkezését nagym értékben befolyásolja, hogy a fiatalkorú szexuális életének m egkérdezésekor milyen ism eretekkel rendelkezik, illetve m ennyire őszintén és bizalom m al fordulhat környezetéhez ta n á c sért a szexuális életre, valam int a védekezésre vonatkozóan. A kérdezettek igen m agas aránya (64, 5 %) nem kér tanácsot senkitől a szexuális életre és a fogam zásgátlásra vonatkozóan. Az együttjárást követően m inél hosszabb időszak telik el az első szexuális együttlétig, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a serdülő tanácsot kér valakitől, "felkészül" e rre az alkalom ra. A ta n á c sk é ré sre való indíttatás függ továbbá a m egkérdezett korától éves lányok között gyakoribb -, valam int a fiatalkorú lakóhelyétől, am ennyiben községekben a tanácsot kérők aránya jelentősen alacsonyabb, m int a fővárosban. 1 5

13 A serdülő lányok gyakorlatilag azonos arányban fordulnak ta n ác sért az édesanyjukhoz, ille t ve barátnőjükhöz. Úgy véljük, hogy ez az azonos arány mindenképpen elgondolkoztató. Jellegzetes az is, hogy a tanácsot kérő lányok több, m int 70 %-a, az összes m egkérdezett (a tanácsot nem kértekkel együtt) 90 %-a nem akart, vagy nem m e rt édesanyjához fordulni szexuális problém áival. Ez m indenképpen igen negativ képet fest a vizsgált családok légköréről, a szülő-gyerm ek közötti viszonyról és az anyai m a g ata rtásró l általában. K étségtelenül igaz ugyan, hogy a fiatal lány ré sz é rő l felelőtlenség fogam zásgátlási ism erete k hiányában szexuális kapcsolatot létesíteni, de talán m ég fokozottabb m é r tékben hibáztatható az az anya, aki nem tud olyan családi légkört terem teni, am elyben ezek a k érd é sek term ész ete sen, őszintén vetődhetnek fel. Az anya-gyerm ek kapcsolat minőségének, intenzitásának m eghatározó sz e re p é re utal, hogy abban az esetben, ha az anya tudott m á r korábban leánya szexuális kapcsolatáról, a fiatalkorú csaknem m inden esetben édesanyjához fordul tan ácsért, se g itség ért. Vagyis jó és nyilt szülő-gyerm ek kapcsolat esetén az anya egyfelől odafigyel gyerm eke párkapcsolataira, m ásfelől az ezekkel kapcsolatos kérdéseket, problém ákat őszintén meg is beszélik. Bizonyitja ezt az a tény is, hogy m agasabb iskolai végzettségű és szellem i foglalkozású anyákhoz gyerm ekeik az á t lagosnál gyakrabban fordulnak ta n á c sé rt. Feltűnő ugyanakkor, hogy a szexuális felvilágosításban kom petensnek tekinthető fo rráso k - m int az iskola, orvosok-védőnők, töm egkom m unikáció -,m ilyen kevéssé töltik be a tanácsadó sz erep e t. A barátnőktől többen kérnek tanácsot, m int a felsorolt három fo rrástó l összesen. A válaszokból ugyanakkor jól tükröződik, hogy a fiatal lányok a jelenleginél több, hatékonyabb segítséget igényelnének. A segitséget a serdülők kora és iskolai végzettségre való tekintet nélkül e l sősorban édesanyjuktól várnák. Mint láttuk, kevesen fordultak ténylegesen szexuális felvilágositásért az orvosokhoz, pedagógusokhoz. Ugyanakkor a fiatal lányok vélem énye szerin t az édesanya után éppen az orvosok és a tanárok feladata lenne segitséget, útm utatást adni nekik életük e jelentős esem énye előtt. Ez azt bizonyitja, hogy a fiatalok szexuális felvilágosításában alapvető szem léletváltozásnak kell bekövetkeznie nem csak a családban, de az iskolában és az egészségügy területén is. A M inisztertanács évi népesedéspolitikai határozata kötelezően elrendelte az állam i oktatás egész területén a c salá d terv e zéssel kapcsolatos ism eretek oktatását. B ár m intánk sajátos ö s s z e tétele folytán vizsgálati anyagunkból a családi életre oktatás eredm ényességére, vagy eredm énytelenség ére vonatkozóan általános érvényű következtetések nem vonhatók le, m égis m egállapítható, hogy - m integy tiz évvel a rendelkezés m eghozatala után - a terh ességm egszakitáson átesett lányok 63 %-a állította csupán, hogy hallott az iskolában a nem kivánt te rh e ssé g elleni védekezés lehetőségeiről és m ó d szereirő l. Ez az arány a m agasabb iskolai végzettségűeknél é rte lem szerü en m agasabb, de a 74 %-ot még a középiskolai tanulóknál se m haladja m eg. Úgy tűnik továbbá, hogy az iskolai felvilágosítás léte vagy hiánya nem befolyásolja jelentősen a serdülő lány védekezési m agatartását, vagyis az iskolai oktatásban rész esü ltek között szám ottevően nem m agasabb a fogam zásgátló eszközöket használó tizenéves lányok aránya. A fiatalkorú lányoknak túlnyomó többségében (72 %) ugyan m á r a szexuális kapcsolat kezdetén felm erült a teh erb eesés lehetősége (gondoltak a rra, hogy te rh e sek lehetnek), m égis a védekezők a r á nya ennél jóval alacsonyabb, m integy 55 % volt. A védekezéssel kapcsolatos tudatos m agatartás e lső sorban a gim názium i és szakközépiskolai tanulókra (ezek többsége egészségügyi szakközépiskolába jár) jellem ző. A családi h áttér rendezettségének a fogam zásgátlási m a g a ta rtá sra gyakorolt hatását bizonyitja, hogy azon serdülők körében, akiknek a szülei jelenleg is házasok és együtt élnek, m agasabb a ren d sz erese n védekezők aránya, m int akiknek a szülei elváltak, vagy m eghaltak. A védekező - nem - 1 6

14 védekező m agatartás szo ro s kapcsolatban van a szexuális kapcsolat jellegével, intenzitásával. Az együttjárást viszonylag hosszabb idő elteltével követő, majd re n d sz e re ssé váló, hosszabb időn át t a r tó szexuális kapcsolatok, m ás szóval ta rtó s és intenziv kapcsolat esetében nagyobb a valószinűsége, hogy a serdülőkorú védekezni fog a nem kívánt te rh e ssé g bekövetkezése ellen. A lkalm i vagy bizonytalan kapcsolatok (nem ism e ri a p a rtn e r adatait, nem tudja m ikor kezdődött a kapcsolat s t b. ) esetében ugyanakkor a felelőtlenség, nem törődöm ség a védekezés vonatkozásában is m egm utatkozik, fel sem m erü l bennük a fogam zásgátlás szükségessége. A nem -védekezők m agatartásuk indoklásaként elsősorban a r r a hivatkoztak, hogy nem m ertek, nem akartak orvoshoz fordulni, illetve csaknem azonos arányban em lítik, hogy nem gondoltak a te r hesség bekövetkezésének leh ető ség ére. Az orvosi m ag atartással, hozzáállással kapcsolatos problém ák húzódnak meg "az orvos nem irta fel a fogam zásgátlót, m e rt kiskorú" indoklás mögött. Kétségtelen, hogy a biológiai érés befejeződése előtt nem ajánlatos a fiatal lányok sz á m á ra horm onális fogam zásgátlók alkalm azása. Az orvos feladata azonban nem az lenne, hogy pusztán m egtagadja az orális fogam zásgátló felírását, hanem az, hogy tanácsot, eligazítást adjon a hozzá forduló serdülőnek és m ás, a serdülőkorban is alkalm azható eszközt javasoljon. Itt kell m egem líteni ugyanakkor, hogy a fiatalkorúak fogam zásgátlási problém ája egyoldalúan nem tekinthető megoldottnak, nem kielégítő. A nem v é dekezés okai között em lített "fél a fogam zásgátló m ellékhatásaitól" indok - am ely elsősorban a tájékozottabb középiskolás, szakközépiskolás budapesti lányokra jellem ző - ugyancsak a fogam zásgátló e s z közök választékával kapcsolatos problém ákkal függ össze, vagyis a fiatalkorú védekező szándéka a v i szonylag ártalm atlan, m ellékhatásoktól m entes fogam zásgátló eszközök korlátozott volta m iatt hiusul meg. A "nem gondolt a rra, hogy te rh e s lehet",illetve "a nem ism ert m egfelelő m ódszert" m egfogalm a zá sú válaszok együttes, viszonylag m agas, 36 %-os aránya a felvilágosítás, az iskolai családi életre nevelés hiányosságaira hivja fel ism ételten a figyelm et. A n em -v édekező k v iszo n y lag m agas a rá n y a m e lle tt azonban sz ó ln i kell a r r ó l az 54, 5 % -ot kép v iselő c so p o rtró l, akik védekeztek ugyan a te h e rb e e s é s ellen, de a te rh e s s é g m ég is b ekövetk ezett. A védekező fia ta l lányok túlnyom ó többsége (61 %) P o stin o rt alk alm azo tt, s az a tény, hogy m ég is t e r h e se k lettek, feltehető en két k ö rü lm én y re vezeth ető v is s z a. E gyfelől a r r a, hogy a se rd ü lő lányok egy ré s z e nem m egfelelően - a m eg en g ed ettn él sűrűbben, vagy nem kellő id ő z íté sse l - a lk a lm a z ta az e s e m ény után i fo g am zásg átló t. M ásfelől azonban csaknem bizonyos,hogy kom oly pro b lém ák vannak a P o s- tin o r hatékonyságával kap cso latb an is. M ásodik leggyakoribban alk alm azott m ó d sz e r a m eg szak íto tt érin tk e z é s és v iszo n y lag a lacso n y - a v ilá g s z e rte egyébként terjed ő b en levő - m echanikus fo g am zásgátló eszk ö zö k et igénybevevő fiatalo k a rá n y a. A b ek ö v etk ezett te rh e s s é g e t a fia ta l lányok többsége viszonylag k o rán é s z le li, 83 % -uk 6 h éten belül gondolt a r r a, hogy te r h e s. T öbbségük e zt követően e lő s z ö r p a rtn e ré n e k je lz i a te rh e s s é g e t, csak m integy egyharm aduk sz ó l éd esan y ján ak e lő s z ö r. Mind a p a rtn e r, m ind a szülők azonban előbb vagy utóbb tu d o m ást s z e re z n e k a te rh e s s é g rő l. A zok ará n y a, ak ik egyáltalán nem tá jé k o z ta ttá k p a rtn e rü k e t, 12 % - ezek tö b b sé g é re la b ilis, rö v id ideig ta rtó k ap cso lat je lle m z ő -, azon fia ta l lányok a rá n y a, akik nek s z ü le i se m a te rh e s s é g rő l, s e m az a z t követő te rh e s s é g m e g s z a k itá s ró l se m tudtak - 7 %. Mig a m e g k é rd e z ette k többsége viszo n y lag h a m a r tá jé k o z ta tja sz ü le it a nem kívánt te rh e s s é g fennállásán ak v a ló sz ín ű sé g é rő l, a z o rv o sh o z fo rd u lá s időpontját m á r m eg leh ető sen h alo g atják. A zokban az esetekben, a m ik o r az o rv o sn ak m á r c sa k 12 h e te s, vagy an n ál idősebb te rh e s s é g e t volt m ódjában m eg állap ítan i, a se rd ü lő lányok 65 % -a m á r 8 h e te s te rh e s s é g elő tt s z á m íto tt a r r a, hogy te h e rb e e s e tt. 1 7

15 Az orvosi vizsgálat időpontjának halogatása is kapcsolatba hozható azzal a ténnyel, hogy a serdülő lányok 10 % -ánál a te rh e ssé g m eg sz ak itásra az egészségügyi szövődm ények szem pontjából is különösen veszélyes 12 hét után került so r. A teljes női népességhez viszonyitva az időn tuli m e g szakítások aránya e serdülő csoportnál mintegy h a tsz o r-tiz s z e r gyakoribb. A m egkérdezett fiatal lányoktól azirán t is érdeklődtünk, hogy m i volt a szüleik vélem énye, am ikor tudom ásukra jutott lányuk terh esség e. Az elm ondott vélem ényeket azonban nem közvetlenül a szülők m egkérdezése utján nyertük, igy csak azt tudjuk m egállapítani, hogy az érintett fiatalok hogyan érezték, hogyan élték át szüleik reag álását. A művi abortuszon átesett fiatalkorúak esetében teljesen érthető, hogy szüleik hozzáállását túlnyom órészt negatívnak érezték (mint például "haragudtak, v e szekedtek, ellenségesek voltak, csalódtak lányukban, elk eseredettek voltak" stb. ) annál is inkább, h i szen a szülők több, m int 50 %-a ezen esem ény kapcsán értesü lt gyerm eke szexuális életéről. A szülői vélem ények egy m ásik, kisebb cso p o rtjára (15 %) a közöm bösség volt a jellem ző ("rám bízták a döntést", "nem törődtek vele", "nem Ítéltek el különösebben"). Önmagában elgondolkoztató az a szülői m agatartás, am ely közöm bösen fogad egy olyan hirt, hogy tizenéves gyerm eke teherbe esett, és r á bízza a döntést, hogy m egszüli-e gyerm ekét, vagy ab o rtu sz ra m egy. Elég kicsi volt csak azok aránya, akik úgy érezték, szülei m ellette állnak, "tám ogatják", "segítik" p roblém ája m egoldásában. A szülők többsége, ak á r pozitívan, akár negatívan állt hozzá a te rh e ssé g tényéhez, általában a te rh e ssé g m egszakittatását javasolta, és csak elvétve fordult elő olyan tanács, hogy " ta rts a meg te rh e ssé g ét". A szülői m ag atartást több tényező m otiválta. Az egyik jellegzetes differenciáló tényező a sz ü lők iskolai végzettsége. M agasabb iskolai végzettségű és kvalifikáltabb munkát végző szülők esetében gyakoribb a tám ogató, segítő szülői m ag atartás. E csoportba tartozó szülők közül azok, akik negativan álltak ugyan kiskorú lányuk terhességéhez, reakciójuk nem az ellenségeskedés, veszekedés, hanem az elkeseredettség, csalódottság érz ése volt, vagyis azt mondhatjuk, hogy gyerm ekük te rh e ssé g ét e m agasabb végzettségű szülők valam iféle nevelési csődként, sikertelenségként élték át. A szülők hozzáállását az is befolyásolta, hogy tudtak a lányuk szexuális kapcsolatáról. Abban az esetben, ha e rrő l m á r korábban inform áltak "voltak, m agatartásuk a bekövetkezett te rh e ssé g esetén m egértőbb, tám ogatóbbnak bizonyult. Jóllehet a terhességm egszakitáson átesett lányok többsége iskolai tanuló volt, s ez a tény, az iskolai tanulm ányok folytatásának szándéka önmagában m eghatározta, hogy m ié rt döntöttek a te rh e ssé g kihordása helyett a művi abortusz m ellett, m égis a terh esség m eg szak itás m elletti döntés indokai sokat elárulnak a serdülő gondolkodásm ódjáról, s a rró l, hogy ők maguk hogyan élték át ezt a nehéz elh atáro zá st. Az esetek nagy részében m aga a kiskorú is úgy érezte, hogy mindenképpen a te rh e ssé g m e g szakitás m ellett kell döntenie, ezt saját érdekei is igy kívánják. Ide tarto zik a művi abortusz m elletti döntések legfontosabb, szám arányukat tekintve is legjelentősebb indokai, m int a tanulási szándék, a túl fiatal kor, a hajadon családi állapot. Egy kisebb, de elég szám ottevő hányadra azonban az a je l lem ző, hogy a te rh e ssé g m egszakittatása szám ukra nem volt ennyire egyértelm ű, hanem kedvezőbb feltételek esetén ak ár a te rh e ssé g kihordására, a sz ü lésre is vállalkoztak volna. Ide sorolhatjuk azokat, akik anyagi problém ák m iatt, vagy a szülők kívánságára, vagy a p a rtn e r nem kívánt m a g ata rtása ("nem akarja elvenni") m iatt, vagy az ért szakították meg terhességüket, m e rt a p artn ere jelenleg katonai szolgálatát tölti. A továbbtanulási szándék elsősorban a gim názium i és szakközépiskolai tanulók döntéseinél játszik szerepet, m ig a munkaviszonyban álló fiatalokra és az eltarto ttak ra a "fiatal kor" m ellett, 1 8

16 olyan külső körülm ényeknek em litése jellem ző, am elyek m egakadályozták a te rh e ssé g esetleges kihordását. Végül em lítést kell tenni a fiatal korban terhességm egszakitáson átesett serdülő lányok azon csoportjáról, akik hajadon családi állapotúak ugyan, de igen fiatal koruk ellenére m á r élettársi kapcsolatban élnek. Többségük (65 %) m á r 15 éves kora előtt élettársi kapcsolatot létesített, ennek m egfelelően iskolai végzettségük igen alacsony, de csak 30 %-uk dolgozik. Nagyobbrészük (53 %) eltartott, h áztartásbeli. Mig a nem é le ttá rsi kapcsolatban élőknek csak 7, 7 %-a cigány, itt a cigányszárm azásuak aránya 48, 2 %. A te rh e ssé g m eg sz ak itás m ellett elsősorban a z ért döntöttek, m e rt m á r van egy gyerm ekük, illetve azért, m e rt anyagi körülm ényeik nem teszik lehetővé a gyerm ekvállalást. «1 9

17 I. A MŰVI TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSON ÁTESETT FIATALKORÚAK FŐBB TÁRSADALM I-DEM O G RÁFIAI JELLEMZŐI A m űvi terhességm egszakitáson átesett fiatalkorúak m intájába 1135 lány került be, a minta követelm ényeinek m egfelelően 17 éves és fiatalabb életkoruak. Korév A bszolút szám Százalék СЛ , , , , , 3 Ö sszesen , 0 Családi állapotukat tekintve a m intába csak hajadonok kerülhettek be. A kórházakban kitöltötték a kérdőívet 83 olyan fiatalkorúval is, akik - bevallásuk sz e rin t - é le ttá rsi kapcsolatban élnek. E z zel a kikérdezettek szám a 1218-ra növekedett. E zt a "csoportot" elkülönítve kezeltük, a továbbiakban elem zéseink elsősorban a fentebb bem utatott, 1135 fiatalkorút m agában foglaló m in tára vonatkozik. A családi állapotra vonatkozó m egkötésünkkel is összefügg, hogy az adatgyűjtés időpontjában elvégzett m űvi abortuszt m egelőzően csak igen kevés m egkérdezettnek volt korábbi sz ü lész eti ese m é nye. Az egész m inta 95, 6 % -ának ez volt az első terh esség m eg szak itása, 4 %-uknak a m ásodik, egy esetben pedig (16 éves korban) ezúttal m á r a harm adik m űvi m egszakítást hajtották végre. A m ásodik terh esség m eg szak itáso n átesettek többsége éves, 7 esetben 15, egy esetben pedig 14 éves leány. A jelenlegi terh esség m eg szak itás előtt korábban m á r te rh e s lányok 1 /3 -án á l az ism ételt te h erb ee sés igen rövid időn belül következett be, 22 szem ély egy éven belül k étsze r volt te rh e s. Az egész m intában ö sszesen 13 olyan esetet találtunk, am ikor a fiatalkorúnak m á r volt egy élveszülése,am ely a m inta jellegéből adódóan házasságon kívüli szülés volt. Hat esetben 17 éves, három - háro m esetben 16, illetve 15 éves leány szám olt be élvesz ülésérő l, s - kuriózum ként - egy 12 éves. A m inta több, m int fele (59, 2 %-a) a kérdezés időpontjában iskolás volt, 29, 8 %-uk m á r m unkaviszonyban állt, 11 %-uk pedig "egyéb eltarto tt" volt. B árm ilyen kicsi is ez utóbbi kategória aránya, am int a későbbiekben e r r e többször rám utatunk, feltétlenül figyelm et érdem el ez az (ilyen fiatal k o r ban) igen bizonytalan státus, am elyben a kiskorú lányok talán a legnagyobb eséllyel sodródnak bizonytalan kapcsolatokba. Az iskolai tanulm ányokat folytatók aránya kism értékben m eghaladja a kizárólag iskolába já ró tanulókét, am i abból adódik, hogy néhányan m unkavállalás m ellett végzik iskolai tanulm ányaikat. Az is- 21

18 kolai tanulm ányokat folytatók szám a 61, 5 %. Közülük legtöbben (22 %) szakm unkásképzőbe járnak, 20, 7 % szakközépiskolába, 14 % gim názium ba, *4, 7 % pedig általános iskolába. A m á r munkaviszonyban állóknak kis hányada (4, 1 %-a) csak az olyan, aki 8 általánosnál kevesebb osztályt végzett, elgondolkoztató azonban, hogy közel felük általános vagy középiskolai tanulm ányaikat szakitotta félbe m unkavégzés m iatt. E zek legnagyobb ré sz é t a szakm unkásképzőnek csupán egy osztályát elvégzettek teszik ki. Méginkább figyelm eztető az "egyéb eltartott" státusú lányok iskolai végzettségének alakulása. Ebben a csoportban a lányok fele szakitotta m eg tanulm ányait általános vagy középiskolában, ezen b e lül 41, 6 % az általános iskolát, 8, 4 % a középiskolát vagy szakm unkásképzőt nem befejezettek aránya. Minthogy az egész m intának 73 % -a éves, a "k o rstru k tu ra" nem té r el lényegesen a m unkaviszonyban állók, illetve a (még) nem dolgozók körében. Az azonban figyelem rem éltó, hogy az átlagos életkor az egyéb eltarto tt státusú lányoknál a legalacsonyabo: Munkaviszonyban állók Iskolai tanulók Egyéb eltartottak Átlag 16, 33 év 15,99 év 15, 56 év 16, 05 év A munkaviszonyban álló lányoknak 53 %-a betanított m unkás, 17 %-a szakm unkás, 16 % -a s e gédm unkás, 13 %-a szellem i foglalkozású, és 1 %-a a m ezőgazdaságban dolgozik. A szakm unkás foglalkozásúak csaknem valam ennyien szakm unkásképző végzettséggel rendelkeznek, a szellem i foglalkozásuaknak kb. fele általános iskolát, fele középiskolát (illetve annak néhány osztályát) végzett. Az alacsony m intaelem szám és a m inta szóródása m iatt a regionális m egoszlásokra vonatkozóan csak óvatos m egállapításokat lehet tenni. Az egész m inta vonatkozásában a főváros súlya em elkedik ki, a kérdezett fiatalkorúak 19, 9 %-a budapesti lakos, további 12, 1 %-uk pedig P est m egyei. A m inta további 2 /3 -án ak lakóhelye 1-6 % közötti arányokkal jelentkezik egy-egy m egyéből 6 % körül S zabolcs-szatm árból, C songrádból,illetve B é késből, s 1-2 % körüli aránnyal G yőr-sopronból vagy Kom árom ból. Ettől a struktúrától jelentősen e l té r a cigány családokból szárm azó lányok aránya, akiknek 19, 5 % -a lakik S zabolcs-s zatm ár m egyében, 10, 3 %-uk Békésben, s csupán 6, 9 % -a a fővárosban. A kérdezettek 17, 8 %-a m egyei városokban, ugyancsak 17, 8 %-a egyéb városokban lakik, 44, 5 %-uk pedig községekben. A községekben és városokban lakó fiatalkorúak arányai megyénként t e r m észetesen igen különbözőek, am i elsősorban a megyén belüli településtípusoknak, valam int azok n é pességének m egoszlásából következik. De a relative kis minta és annak speciális összetétele m iatt a véletlen is befolyásolhatja, hogy a községekben lakó lányok koncentrálódnak egy-egy m egyére (pl. közel l/5 - ü k S zabolcs-szatm árban lakik). így elsősorban P est m egyére, S zabolcs-s zatm árra, H evesre jellem ző a községiek túlsúlya, m ig egyes megyékből (pl. F ejér^ G y ő r-s o p ro n, Hajdú megye) a v áro si lányok vannak többségben. A településtipus csak igen kism értékben befolyásolja a lányok korévek sz erin ti m egoszlását, annyit azonban érdem es m egjegyezni, hogy a m inta legfiatalabb részében (a 14 évesek és fiatalabbak között) a községi lakosok aránya az átlagost m eghaladja, az előfordulások főként P est m egyére s ű rű södnek. 2 2

19 A településtipus valam elyest befolyásolja azt, hogy a fiatalkorú dolgozik-e vagy tanul, vagy egyéb eltartott, Budapesten m ind a dolgozó, mind a tanuló lányok aránya m eghaladja árnyalatnyival az országosat, m ivel az egyéb eltartottak országos 11 %-os arányához képest a fővárosi lányoknak.csak 8 %-a tartozik ehhez a kategóriához - az egyéb eltartott lányoknak 50 %-a községi lakos. E zzel egybevág az, hogy a "jelenleg tanul" - "nem tanul" aránya is eltolódik a községi lakosú lányok esetében. Mig országosan 38, 5 %, Budapesten 34, 1 % a m á r nem tanulók aránya, községekben ez 43, 8 %. A m i a jelenlegi iskolába járókat illeti: közöttük a gim názium valam ely osztályát végzők B udapesten vannak legtöbben, m ig a szakm unkás tanulók aránya itt az országosnál alacsonyabb. Ez utóbbiban inkább a m egyei városok em elkednek ki, m ig a községekben lakó lányok azok, akik közt legkevesebb a gim názium ban tanulók aránya, A kérdezettek "legm agasabb iskolai végzettségét" vizsgálva is hasonlót tapasztalhattunk. A községekben lakó lányok között az országos átlagot valam ivel m eghaladja mind a 8 általánosnál kevesebbet végzettek aránya (korm egoszlásukból adódóan itt többen vannak általános iskolás korúak is), mind pedig azoké, akik általános iskola után m á r nem tanulnak tovább. A fővárosi lányok 62, 4 %-a, a községekben lakók 55, 1 %-a tanul(t) tovább valam ilyen form ában az általános iskola befejezése után. A m egyék sz erin ti m egoszlásokat vizsgálva azt tapasztalhattuk, hogy az eltérések elsősorban a v áro sok és községek m egyénként eltérő arányaival függenek össze. így pl. a 8 általánosnál kevesebbet végzettek aránya S zabolcs-s zatm ár m egyében az országosnak m á sfé lsz erese, am i a községi lakos lá nyok alacsonyabb iskolázottságából és a községek e megyén belüli nagy arányából adódik. A m inta túlnyomó többsége "norm álisnak" nevezhető körülm ények között lakik: 67 %-uknál az egy szobára jutó szem élyek szám a 2, vagy kevesebb, további 16 %-uknál pedig 2, 1-3 fő. Ez B udapesten és m ás városokban kedvezőbb, m int községekben, ahol a lányoknak m á r relative szám ottevő rész e él zsúfolt körülm ények között: 15 %-uk esetében három nál több szem ély egy szobában. 2 3

20 II. A SZÜLŐK TÁRSADALMI DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI A m űvi abortuszon átesett fiatalkorú lányok többségének családi viszonyai rendezettek: 65 %-uknak szülei együtt élnek, 18 %-nak csak az édesanya,. 2 %-nak csak az édesapa jelenti a szülői kapcsolatot,. Egyik szülőjével és annak uj h áz astársáv a l (vagy pedig élettársával) él 9 %, nevelőotthonban nőtt fel 5 %, s igen kevesen voltak olyanok, akiket nevelőszülők gondoztak (0, 5 %), illetve akik családi körülm ényei tisztázatlanok, m eglehetősen ziláltak (0, 5 %). Az összes m egkérdezett 22, 7 %-ának szülei elváltak. H arm inckét esetet találtunk, am ikor a fiatalkorú lány édesanyja m eghalt, ez az egész m intának 2, 8 %-a. Az édesanya halála többnyire a k é r dezettek igen fiatal korában történt, 28 esetben 14 éves kor alatt. Az édesanyák közel kétharm ada a év közötti korosztályhoz tartozik. Leszám ítva azokat, akik nem ism erik édesanyjuk életkorát (ezek aránya 7 %) az anyák korcsoportos m egoszlása a következő: 34 éves és fiatalabb 6, 9 % éves 38, 2 % éves 34, 1 % éves 12, 1 % éves 6, 4 % 55 éves és idősebb 2, 2 % A kérdezettek életkora csak igen kis m értékben függ össze az anya életkorával. A éves lányok között gyakoribb a fiatalabb korú, a évesek között az idősebb édesanya, ez azonban nem szignifikáns. Az édesanya életkora igen gyenge kapcsolatot m utat azzal is, hogy a kérdezett szülei együttélnek-e, vagy elváltak, csupán az állapítható meg, hogy az idősebb korú édesanyák m ellett valam ivel gyakoribb, hogy az apa m eghalt. Az elvált családi állapotú édesanyák aránya a fiatalabb életkoruak között valam ivel m agasabb: a 34 éves és fiatalabbaknál 27, 4 %, a éveseknél 23, 4 %. Az édesapa életkorát lényegesen kevesebben ism e rik a kérdezettek, ezek aránya 17, 8 %. Az apák korm egoszlása é rte lem sze rű e n idősebb korstrukturát mutat, 15 %-uk 50 éven felüli, a "fiatal" (3Í éves vagy fiatalabb) apák aránya pedig az 1 %r ot sem é ri el. Egybevetve a szülők életkorát azt tapasztalhattuk, hogy valam ennyi korosztályra jellem ző: az apa vagy azonos (5 éves) korcsoporthoz tartozik az anyával, vagy pedig azt követő korcsoporthoz, á lta lában a szülők nagy többsége év közötti. A szülők közötti korkülönbség egyetlen esetben sem volt olyan, am ely a tá rsa d a lm i szokásoktól, konvencióktól idegen lenne: a legnagyobb korkülönbség évre becsülhető, de ilyen csak egy-egy esetben fordult elő. Olyan szülőket pedig, ahol az apa fiatalabb, m int az édesanya, egyáltalán nem találtunk. A szülők iskolai végzettségét tekintve m egállapítható, hogy az országos adatokhoz képest szám ottevő elté ré s az iskolai végzettség két szélső, alsó és felső pólusán m utatkozik. A te rh e ssé g m egszakitáson átesett lányok szüleinél lényegesen gyakoribb az iskolába nem jártak és többszörösen 2 5

A KÖZPONTI STATISZTIKAI H IVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFLAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 63.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI H IVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFLAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 63. A KÖZPONTI STATISZTIKAI H IVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFLAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 63. KÖZPONTI STATISZTIKAI H IVATAL Népességtudományi Kutató Intézet

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL N ÉPESSÉGTUDOMÁ NYI KUTATÓ INTÉZETENEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 43.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL N ÉPESSÉGTUDOMÁ NYI KUTATÓ INTÉZETENEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 43. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL N ÉPESSÉGTUDOMÁ NYI KUTATÓ INTÉZETENEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 43. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Népességtudom ányi Kutató

Részletesebben

KÖZÖS UTASÍTÁSA. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú. Budapest, 1965. évi március hó 1-én BELÜGYMINISZTÉRIUM

KÖZÖS UTASÍTÁSA. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú. Budapest, 1965. évi március hó 1-én BELÜGYMINISZTÉRIUM BELÜGYMINISZTÉRIUM SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 10-26/4/1965. Hatályon kívül helyezve: 17/73. min. par. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú KÖZÖS UTASÍTÁSA Budapest, 1965. évi március

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236 736 X írták:

Részletesebben

atályonkívülhelyezve:14/1970.m

atályonkívülhelyezve:14/1970.m SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! B E L Ü G Y M IN ISZ T É R IU M 10-24/8/ 1965. H atályonkívülhelyezve:14/1970.m in.ut. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK 008. számú UTASÍTÁSA Budapest, 1965.

Részletesebben

Serdülıkori terhességek egy jövıbeli kutatást megalapozó tanulmány és összefoglalás 1

Serdülıkori terhességek egy jövıbeli kutatást megalapozó tanulmány és összefoglalás 1 1 Szikra Dorottya Serdülıkori terhességek egy jövıbeli kutatást megalapozó tanulmány és összefoglalás 1 Bevezetés A tizenéves korban bekövetkezett terhességek száma felére csökkent az 1990-es évek óta.

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

- 51 - TÁJKÉPEK ÉS TÉRKÉPEK AZ ERDŐTÖRTÉNETI KUTATÁS SZOLGÁLATÁBAN. Dr. Márkus László

- 51 - TÁJKÉPEK ÉS TÉRKÉPEK AZ ERDŐTÖRTÉNETI KUTATÁS SZOLGÁLATÁBAN. Dr. Márkus László - 51 - TÁJKÉPEK ÉS TÉRKÉPEK AZ ERDŐTÖRTÉNETI KUTATÁS SZOLGÁLATÁBAN Dr. Márkus László Az erdőtörténeti kutatás sokat m eríthet a régi ábrázolásokról. Az egykorú látképek, vázrajzok, kéziratos térképek elsőrendű

Részletesebben

VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁSA. Tárgy: Üzemanyag ellátás és gazdálkodás rendszerének

VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁSA. Tárgy: Üzemanyag ellátás és gazdálkodás rendszerének BELÜGYMINISZTÉRIUM I/II. CSOPORTFŐNÖKSÉG SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 10-26/5/A/1969. Az 5/1969. számúfőcsoportfőnöki UTASÍTÁS VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁSA Budapest, 1969. évi június hó 16-án. Tárgy: Üzemanyag ellátás

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

Hatályonkívülhelyezve:08/1970

Hatályonkívülhelyezve:08/1970 M ó d o s í t v a BELÜGYMINISZTÉRIUM 10- : 0 1 6 / 6 6. m i n h. u t. SZ IG O R Ú A N TITKOS! 2 4 /2 3 /1 9 6 5. Hatályonkívülhelyezve:08/1970 A M A G Y A R N ÉP K Ö Z T Á R S A S Á G BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK

Részletesebben

a z 1995. év i L X V. 2 8. -á ra fig y e le m m e l A BELÜGYMINISZTÉRIUM 2. s z á m ú UTASÍTÁSA Budapest, 1967. évi február hó 6-án.

a z 1995. év i L X V. 2 8. -á ra fig y e le m m e l A BELÜGYMINISZTÉRIUM 2. s z á m ú UTASÍTÁSA Budapest, 1967. évi február hó 6-án. BELÜG Y M IN ISZ TÉ R IU M SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 1 0-2 6 / 2 / 1967. a z 1995. év i L X V. 2 8. -á ra fig y e le m m e l A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. F Ő C S O P O R T F Ő N Ö K É N E K 2. s z á m ú UTASÍTÁSA

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X írta:

Részletesebben

В А Л Е Н Т Е Й, Д. И. : П р обл ет ы н а р одон а сел ен и я. (A n ép esed és k érd ései) В ы сш а я Ш кола. М о с к в а, 1961. 159 р.

В А Л Е Н Т Е Й, Д. И. : П р обл ет ы н а р одон а сел ен и я. (A n ép esed és k érd ései) В ы сш а я Ш кола. М о с к в а, 1961. 159 р. IR O D A LO M В А Л Е Н Т Е Й, Д. И. : П р обл ет ы н а р одон а сел ен и я. (A n ép esed és k érd ései) В ы сш а я Ш кола. М о с к в а, 1961. 159 р. A k ö n y v n ép szerű fo rm á b a n á tfo g ó a n

Részletesebben

és élet- m inôség 5 3

és élet- m inôség 5 3 B. egészség 52 és életminôség 53 B. E G É S Z S É G É S É L E T M I N Ô S É G A z eddigiekben több szem pontból is rávilágítottunk, hogy az egészség szám - talan csato rn án k eresztü l hat a gazd a sá

Részletesebben

Didíer«E s' v a s ú t i k o c s i k t ó l. A k ö v e tk e z ő f e l t é t e l e k n e k k e l l u i. m e g fe l e l n i e s

Didíer«E s' v a s ú t i k o c s i k t ó l. A k ö v e tk e z ő f e l t é t e l e k n e k k e l l u i. m e g fe l e l n i e s -.59 - Didíer«E s' K Ö N Y V - V O N A T Annak é rd e k é b e n, h ogy az o l v a s á s á ld á s a ib a n azo k n ak a k ö z é p n a g y sá g ú á llo m á s h e ly e k n e k v a s u t a s a i i s r é s

Részletesebben

SZABÁLYSÉRTÉSI IRATOK ÜGYKEZELÉSI SZABÁLYZATA

SZABÁLYSÉRTÉSI IRATOK ÜGYKEZELÉSI SZABÁLYZATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TITKÁRSÁGA 10 2 4 9 2 / 1 9 74. BELSŐ HASZNÁLATRA! 19 Sorszám: SZABÁLYSÉRTÉSI IRATOK ÜGYKEZELÉSI SZABÁLYZATA 1975 ÁBTL - 4.2-10 - 2492/1974 /1 BELÜGYMINISZTÉRIUM TITKÁRSÁGA 10-2492/

Részletesebben

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről,

Részletesebben

PARANCSA. Budapest, 1 9 6 2. évi novem ber hó 29-én

PARANCSA. Budapest, 1 9 6 2. évi novem ber hó 29-én BELÜGYMIN IS ZT É R IU M SZIGORÚAN T I T K O S! 10 2 3 /2 2 /1 9 6 2. Sorszám : 10 A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁ G B E L Ü G Y M I N I S Z T E R H E L Y E T T E S É N E K ltin e ü g k rb y s -m é zh 0022. számú

Részletesebben

A berendezkedés programja

A berendezkedés programja DÉLVIDÉK VISSZATÉRT A berendezkedés programja 1 9 4 1 k o r a t a v a s z á n H it le r t e r v e a S z o v j e t u n ió le r o h a - n á s á r a, a z is m e r t F a li B a r b a r o s s a e lő k é s z

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

ÉRTELMI FOGYATÉKOS GYERMEKEK ÉS CSALÁDI KÖRNYEZETÜK SZOCIODEMOGRÁFIAI VIZSGÁLATA BUDAPESTEN RÁTAY CSABA

ÉRTELMI FOGYATÉKOS GYERMEKEK ÉS CSALÁDI KÖRNYEZETÜK SZOCIODEMOGRÁFIAI VIZSGÁLATA BUDAPESTEN RÁTAY CSABA ÉRTELMI FOGYATÉKOS GYERMEKEK ÉS CSALÁDI KÖRNYEZETÜK SZOCIODEMOGRÁFIAI VIZSGÁLATA BUDAPESTEN RÁTAY CSABA Az utóbbi évtizedekben világszerte növekvő érdeklődés kíséri az értelm i fogyatékosokkal foglalkozó

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Monigl

Részletesebben

Varga Bal a mk. század os A TV2-117A TÍPUSÚ HELIKOPTERHAJTÖNO KOMPRESSZORÁNAK VIZSGÁLATA

Varga Bal a mk. század os A TV2-117A TÍPUSÚ HELIKOPTERHAJTÖNO KOMPRESSZORÁNAK VIZSGÁLATA Varga Bal a mk. zázad o TV2-117 TÍPUSÚ HELIKOPTERHJTÖNO KOMPRESSZORÁNK VIZSGÁLT Eb bon a cikkben zeretném f o l y t a t n i az 1001/1. zámban m e g je le n t, a h a jtó m ű -v iz g á la tr ó l z ó ld tanulmányom,

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

Befogadás és munkába állítás Pálhalmán

Befogadás és munkába állítás Pálhalmán Befogadás és munkába állítás Pálhalmán 1985 ja n u árjáb an befogad ó cso p o rto t létesítettünk a Pálhalm ai B örtön és F ogházban. A zóta m ódunk nyílott tapasztalatain k at összegezni, bizonyos következtetéseket

Részletesebben

K Ö Z L EM ÉN Y EK 107

K Ö Z L EM ÉN Y EK 107 K Ö Z L EM ÉN Y EK 107 SZÜLETÉSI SÚ LY ÉS SZÜLETÉSI HOSSZ STANDARD AZ 1973 78. ÉVBEN ÉLVESZÜLETETT ÚJSZÜLÖTTEK ADATAI ALA PJÁN JOUBERT KÁLMÁN A vizsgálat célja, tárgya, elm életi alapja A z újszü lö ttjejlettség

Részletesebben

A munkanélküli-járadékot kimerítők

A munkanélküli-járadékot kimerítők sorszám A járadékkimerítés dátuma a címkártyáról: 2000.... hónap... nap Országos Munkaügyi Kutató- és Módszertani Központ HÁNYADSZOR JÁRTÁL A KÉRDEZETT LAKÁSÁN, AMIKOR ELKÉSZÜLT AZ INTERJÚ? A munkanélküli-járadékot

Részletesebben

VARÁZSLÓ TULAJ- DONSÁG- ÉRTÉK ERŐ ÜGY ÜGYESSÉG ÁLL INT INTELLIGENCIA BÖL KAR KARIZMA. Egyéb módosító ALAPTÁMADÁS

VARÁZSLÓ TULAJ- DONSÁG- ÉRTÉK ERŐ ÜGY ÜGYESSÉG ÁLL INT INTELLIGENCIA BÖL KAR KARIZMA. Egyéb módosító ALAPTÁMADÁS KASZTFÜGGÉS VARÁZSLÓ A KARAKTER NEVE: FAJ: _ SZINT: NEM: _ JELLEM: TULAJ- DONSÁG- TULAJ- DONSÁG- IDŐLEGES IDŐLEGES TERMET: KOR: _ SÚLY: MAGASSÁG: HAJ: _ SZEM: VALLÁS: SZAKÉRTELMEK MAX. SZINT / ERŐ ERŐ

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében Tanulmány a Miniszterelnöki Hivatal számára Készítette: Fact Intézet Szocio-Gráf Intézet Pécs, 2006. TARTALOM VEZETŐI

Részletesebben

10-2147/1962. BELÜGYMINISZTÉRIUM E G É S Z S É G Ü G Y I ÜGYRENDJE ÁBTL-4.2.-10-2147/1962

10-2147/1962. BELÜGYMINISZTÉRIUM E G É S Z S É G Ü G Y I ÜGYRENDJE ÁBTL-4.2.-10-2147/1962 BELÜGYMINISZTÉRIUM 10-2147/1962. SZIGORÚAN TITKOS! B E LÜG Y M I N IS ZTÉR I U M E G É S Z S É G Ü G Y I O SZ T Á L Y ÜGYRENDJE BELÜGYM INISZTÉRIUM 10-2147/1962. SZIGORÚAN TITKOS! Jóváhagyom! Budapest,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

A HALANDÓSÁG SVÉDORSZÁGBAN ANN-M ARIE BOLANDER

A HALANDÓSÁG SVÉDORSZÁGBAN ANN-M ARIE BOLANDER 1 3 A HALANDÓSÁG SVÉDORSZÁGBAN ANN-M ARIE BOLANDER 1. B evezetés Svédország már régen azon országok közé tartozik, amelyekben a halandóság m inden korcsoportban a legalacsonyabb a világon. Ez a nagyon

Részletesebben

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A

Részletesebben

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Hajléktalanokért Közalapítvány Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Szociális szolgáltatások és kábítószer-fogyasztók

Részletesebben

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

A BELFÖLDI VÁNDORLÁS INTENZITÁSÁNAK ÉS TÉRBELI SZERKEZETÉNEK VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON 1960 1978 KÖZÖTT* D A R ÓCZI ETA. B evezetés

A BELFÖLDI VÁNDORLÁS INTENZITÁSÁNAK ÉS TÉRBELI SZERKEZETÉNEK VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON 1960 1978 KÖZÖTT* D A R ÓCZI ETA. B evezetés A BELFÖLDI VÁNDORLÁS INTENZITÁSÁNAK ÉS TÉRBELI SZERKEZETÉNEK VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON 1960 1978 KÖZÖTT* D A R ÓCZI ETA B evezetés A vándorlások1 összetett m ódon tükrözik és befolyásolják az általános

Részletesebben

ᔗ勗 tér ᔗ厗k n ü 2011. c u 04- n k h ó ᔗ厗k n ü Község 2011. c u 04- n megt rtott közmegh llg tásáról Ü h : Község Műᔗ勗elᔗ勗ᔗ勗ésᔗ勗 házáᔗ勗 ᔗ勗 ᔗ勗 tér n nn k: ᔗ勗oᔗ勗ák ᔗ勗ál olgármester eᔗ勗th ᔗ勗stᔗ勗áᔗ勗 l olgármester

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉGI ÉVK Ö NYV 2006

VERSENYKÉPESSÉGI ÉVK Ö NYV 2006 VERSENYKÉPESSÉGI ÉVK Ö NYV 2006 M agyarország A kiadvány m egjelenését tám ogatta: M icrosoft M agyarország K ft. Kiadja: GK I Gazdaságkutató Zrt. Felelős kiadó: Vértes András Szerkesztette: Viszt Erzsébet

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERÉNEK

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERÉNEK BELÜGYMINISZTÉRIUM TITKOS! Szám : 10-21/9/1976. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERÉNEK 9/1976. számú UTASÍTÁSA Budapest, 1976. évi március hó 12-én. B ELÜ G Y M IN ISZTÉR IU M TIT K O S! Szám: 10-21/9/1976.

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen DOI: 10.18427/iri-2016-0034 Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen Rucska Andrea, Kiss-Tóth Emőke Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar rucska@freemail.hu, efkemci@uni-miskolc.hu

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL N ÉPESSEGTUDOMÁ NYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 27.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL N ÉPESSEGTUDOMÁ NYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 27. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL N ÉPESSEGTUDOMÁ NYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 27. KÖZPONTI STATISZTIKAI H IVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN. Az egyes növények termesztésének a részleteivel foglalkozik

NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN. Az egyes növények termesztésének a részleteivel foglalkozik NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN Az egyes növények termesztésének a részleteivel foglalkozik Növénytermesztés irányzatai: Hagyományos vagy konvencionális Integrált (fenntartható, környezetbarát) Ökológiai, biotermesztés

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

BELÜGYMINISZTER-HELYETTESI UTASÍTÁS VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁSA

BELÜGYMINISZTER-HELYETTESI UTASÍTÁS VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁSA BELÜGYMINISZTÉRIUM I/I. és I/II. Csoportfőnökség T I T K O S! 10-24/26/A /1972. A 26/1972. számú BELÜGYMINISZTER-HELYETTESI UTASÍTÁS VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁSA Budapest, 1972. évi október hó 31-én. A fenti

Részletesebben

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.

Részletesebben

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Liskó Ilona A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI Secondary Student Hostels No. 257 RESEARCH PAPERS INSTITUTE FOR HIGHER EDUCATIONAL RESEARCH Liskó Ilona A szakképző

Részletesebben

Területi Szakértői Csoport. Bentlakásos Idősellátás

Területi Szakértői Csoport. Bentlakásos Idősellátás Területi Szakértői Csoport Bentlakásos Idősellátás 2010. november 30. Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet TÁMOP 5.4.1. Szakértők: Dr. Egervári Ágnes Czibere Károly Panker Mihály Sztenderdek az idősek

Részletesebben

30. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 17., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2047, Ft. Oldal

30. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 17., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2047, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 17., péntek 30. szám Ára: 2047, Ft TARTALOMJEGYZÉK 4/2006. (III. 17.) MNB r. A Bartók Béla születésének 125. évfordulója emlékérme kibocsá

Részletesebben

Kávéházi beszélgetések a statisztikáról Az új családformák* (2.)

Kávéházi beszélgetések a statisztikáról Az új családformák* (2.) Rózsa Gábor, a KSH ny. főosztályvezetőhelyettese, E-mail: gaborrozsa47@freemail.hu Kávéházi beszélgetések a statisztikáról Az új családformák* (2.) A Francia Statisztikai Társaság (Société Française de

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ CSOPORTJÁNAK

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ CSOPORTJÁNAK A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ CSOPORTJÁNAK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KIADVÁNYAI 11. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ CSOPORT

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

A Tartószerkezeti Tagozat Minősítő Bizottságának ügrendje ᔇ劇SÍTᔇ劇 B ZOTTSÁG ( B) JOGKÖRE ó, pí, ő p ó ó, p í í í í í p, ő í pí í, pí, ő pí, ó í, ő í ő vezető teᔇ劇vezőᔇ劇 ᔇ劇ᔇ劇 ᔇ劇zᔇ劇ᔇ劇ᔇ劇ᔇ劇tőᔇ劇ᔇ劇 vezető ᔇ劇zᔇ劇ᔇ劇ᔇ劇ᔇ劇tőᔇ劇

Részletesebben

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU Előterjesztés A Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére Tárgy:

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

A BELÜGYMINISZTÉRIUM HATÁRŐRSÉG ORSZÁGOS PARANCSNOKÁNAK PARANCSA. 1. számú. BELÜGYMINISZTÉRIUM Határőrség Országos Parancsnokság Budapest

A BELÜGYMINISZTÉRIUM HATÁRŐRSÉG ORSZÁGOS PARANCSNOKÁNAK PARANCSA. 1. számú. BELÜGYMINISZTÉRIUM Határőrség Országos Parancsnokság Budapest BELÜGYMINISZTÉRIUM Határőrség Országos Parancsnokság Budapest Szolgálati használatra! 018... sz. példány A BELÜGYMINISZTÉRIUM HATÁRŐRSÉG ORSZÁGOS PARANCSNOKÁNAK 1. számú PARANCSA Budapest, 1974. évi október

Részletesebben

EDUCATIO 1997/1 INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET

EDUCATIO 1997/1 INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET A könyv szerzője a rotterdami pedagógiai intézet és szolgáltató központ igazgatója, s egyben a groningeni egyetem professzora. Témája a címben is megjelölt hátrányos helyzet

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv.

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2005. évi CLXIII. tv. 2005. évi CLXXIV. tv. Az adózás rendjérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

A LAKÁSHELYZET SZOCIÁLIS VETÜLETEI A KILENCVENES ÉVEKBEN1

A LAKÁSHELYZET SZOCIÁLIS VETÜLETEI A KILENCVENES ÉVEKBEN1 A LAKÁSHELYZET SZOCIÁLIS VETÜLETEI A KILENCVENES ÉVEKBEN1 FARKAS E. JÁNOS 1. A szociális lakásellátás jellemzői, feltételrendszere A magyarországi lakáshelyzet 1945 utáni változásai négy fő korszakra oszthatók:

Részletesebben

1. sz. melléklet: Ügyféllel kötendő szerződésekre vonatkozó formanyomtatványok

1. sz. melléklet: Ügyféllel kötendő szerződésekre vonatkozó formanyomtatványok 99 AZ ÜZLETSZABÁLYZATA 1. sz. melléklet: Ügyféllel kötendő szerződésekre vonatkozó formanyomtatványok 100 AZ ÜZLETSZABÁLYZATA Adásvételi szerződés Vevő: SPB Befektetési Részvénytársaság Adószám: Fiók:

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v J e g y z ı k ö n y v Készült: Kenderes Város Önkormányzati Képviselı-testületének 2011. augusztus 17-én reggel 8 órakor tartott rendkívüli, nyílt ülésén. Az ülés helye: Városháza tanácskozó terme Jelen

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2007. évi értékelése Elıkészítette: Tárnok Lászlóné osztályvezetı Igazgatási osztály, Bimbó Mária Gyámhivatali csoportvezetı, Károlyi Szilvia gyámügyi ügyintézı,

Részletesebben

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Fórum Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Pongrácz Tiborné Hüttl Marietta egész aktív pályáját a ma már patinásnak mondható Népességtudományi Kutatóintézetben töltötte. Az ifjú munkatárs hamarosan

Részletesebben

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóság 1. számú melléklet LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Másodlagos publikálás, valamint az adatok más felhasználó részére történő átadása csak

Részletesebben

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások

Részletesebben

A LEG IDŐSEBBEK EREDM ÉNYEI

A LEG IDŐSEBBEK EREDM ÉNYEI A LEG IDŐSEBBEK D E M O G RÁFIAI v i z s G á l a t á n a k EREDM ÉNYEI DR. A C S Á DI G Y Ö R G Y -D R. K L I N G ER A N D R Á S A K özponti Statisztikai H ivatal az 1960. évi népszám lálás alapján részletes

Részletesebben

PEDAQÓQIAI MŰHELY. IIEIJ i $E1[ 6J, NYlREQYH AZA

PEDAQÓQIAI MŰHELY. IIEIJ i $E1[ 6J, NYlREQYH AZA PEDAQÓQIAI MŰHELY IIEIJ i $E1[ 6J, NYlREQYH AZA 1 975. SZEPTEMBER PEDAQÓQIAI MŰHELY NYÍREQYHAZA Kiadja a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács V. B. M űvelődésügyi Osztálya, a Pedagógusok Szakszervezete Megyei

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap 128. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK 24/2008.

Részletesebben

Munkaerő-piaci diszkrimináció

Munkaerő-piaci diszkrimináció Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. október ISBN 978-963-235-295-4 Munkaerő-piaci diszkrimináció Tartalom Bevezető...2 A diszkrimináció megtapasztalása nem, kor, iskolai

Részletesebben

FOGAMZÁSGÁTLÁSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA PÁRKAPCSOLATBAN ÉLŐ NŐK KÖRÉBEN

FOGAMZÁSGÁTLÁSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA PÁRKAPCSOLATBAN ÉLŐ NŐK KÖRÉBEN FOGAMZÁSGÁTLÁSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA PÁRKAPCSOLATBAN ÉLŐ NŐK KÖRÉBEN Makay Zsuzsanna BEVEZETÉS Az 1990-es évek óta kevés tanulmány foglalkozott a magyar nők és a férfiak fogamzásgátlási szokásaival, pedig

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 11., szerda 93. szám Ára: 588, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CIII. tv. A pénz mo sás meg elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szó ló 2003.

Részletesebben

I N T É Z K E D É S E

I N T É Z K E D É S E BELÜGYMINISZTÉRIUM SZIGORÚAN TITKOS! 10-27/9/1976. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTER- HELYETTESÉNEK 9/1976. szám ú I N T É Z K E D É S E a fiatalkorú bűnözés megelőzési feladatairól Budapest, 1976.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

1986. 1987» 1986* 1987# 1, Szabályozótt^xorrások^

1986. 1987» 1986* 1987# 1, Szabályozótt^xorrások^ 1* sz*melléklet A Vj.I# ötéves terv 19861987 éveinek eredeti és tényleges bevételei ept bán I Megnevezés E r e d e ti T é n y 1 e g e s 1986. 1987» 1986* 1987# 1, Szabályozótt^xorrások^ Működési bevételek

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 3. DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 3. DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 3. DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Monigl

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

118. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

118. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök 118. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 170/2005. (IX. 1.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság

Részletesebben

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI. Az NKI Társadalmi és Demográfiai Panelfelvételének (TDPA) kutatási koncepciója és kérdőívének vázlatos ismertetése

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI. Az NKI Társadalmi és Demográfiai Panelfelvételének (TDPA) kutatási koncepciója és kérdőívének vázlatos ismertetése KÖZLEMÉNYEK ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI Az NKI Társadalmi és Demográfiai Panelfelvételének (TDPA) kutatási koncepciója és kérdőívének vázlatos ismertetése SPÉDER ZSOLT Ismertetésünk célja, hogy bemutassa az

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv. A ma gyar ál lam pol gár ság ról szóló 1993. évi LV. tör vény és a kül föl di ek be uta

Részletesebben

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Részletesebben

Melléklet a 21/2009. (II. 16.) számú határozathoz. 1. Bevezető

Melléklet a 21/2009. (II. 16.) számú határozathoz. 1. Bevezető Melléklet a 21/2009. (II. 16.) számú határozathoz. 1. Bevezető Napjaink egyik legégetőbb problémája a tartós munkanélküliség, amely jelentős részben a gazdasági szektorok átalakulásának, a gyorsan változó

Részletesebben

I. Bevezetés. II. Közbiztonsági helyzet értékelése

I. Bevezetés. II. Közbiztonsági helyzet értékelése I. Bevezetés A Várpalotai Rendőrkapitányság az Országos Rendőr-főkapitányság és a Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság célkitűzéseinek, útmutatásainak, továbbá a saját munkatervében meghatározottaknak megfelelően

Részletesebben