A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL N ÉPESSEGTUDOMÁ NYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 27.

Átírás

1 A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL N ÉPESSEGTUDOMÁ NYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 27.

2 KÖZPONTI STATISZTIKAI H IVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. SZABADY EGON írták: Dr. ACSÁDI GYÖRGY Dr. KLINGER ANDRÁS Dr. SZABADY EGON

3 CSALÁDTERVEZÉS M A G Y A R O R S Z Á G O N A Z ÉVI TER M ÉK EN YSÉG I ÉS C S A LÁ D TE R V E ZÉ S I V IZ S G A L A T (TCS) F O N T O S A B B A D A T A I Budapest 1970/1

4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ O ldal I. A TERMÉKENYSÉGI ÉS CSALÁDTERVEZÉSI (TC S -66) VIZSGALAT FONTOSABB M EG ÁLLA PÍTÁSAI A vizsgálat előzm én yei T erm ék en ység C salá d tervezés a h ázasságk ötésk or A család nagyságára vonatkozó vélem ények és tervek a vizsgálat idejében S zü letésszabályozá si m agatartások S zü letésszabályozá si ism e rete k és g y a k o r la t 29 IL A T C S-66 VIZSGÁLAT M ÓDSZERTANI LEÍRÁSA A T C S -66 minta kiválasztása A k érd ezők kiválasztása, kiképzése és a v izsgálat lebon yolitása V á laszolá si k észség, kihagyás, nem vála szolá s A T C S-66 m inta statisztikai m egbizhatósága és je lle m z ő i A T C S-66 vizsgálat k érd őivé III. FOGALM AK ÉS M ÓDSZERTANI M EGJEGYZÉSEK IV. T Á B L Á Z A T O K T erm ék en ységi adatok 1.1 A z é lv eszü letések szám a a nők életkora szerin t A z életben lé v ő gyerm ekek szám a a nők életkora sz erin t A családban n evelt gyerm ekek szám a a nők életkora szerin t A h alvaszületések szám a a nők életkora szerin t A spontán vetélések szám a a nők életkora s z e r i n t A jelen tett művi vetélések szám a a nők életkora szerin t A m éhenkivüli terh ességek szám a a nők életkora szerin t A h alvaszületések, a spontán vetélések és a méhenkivüli terh ességek gyakorisága a nők életkora szerin t A spontán vetélések gyakorisága a terh ességek között a nők életkora szerin t

5 1.1 0 A jelentett és nem jelentett művi vetélések gyakorisága a nők életkora szerin t A nők m eg osz lá sa az élv eszü letések szám a és k o rcsop o rt szerin t A nők m eg oszlása az élveszü letések szám a és az első házasságkötés éve szerin t A nők m eg o sz lá sa az életben lév ő gyerm ekek szám a és k o rcsop o rt s z e r i n t A nők m eg oszlá sa az életben lév ő gyerm ekek szám a és az u tolsó házasságkötés éve szerin t A nők m eg oszlá sa a családban nevelt gyerm ekek szám a és k orcsop ort szerin t A nők m egoszlása a családban nevelt gyerm ekek szám a és az életben lév ő gyerm ekek szám a szerin t A nők m eg osz lá sa a halvaszületések szám a és k o rcsop o rt szerin t A nők m egoszlása a m éhenkivüli terh ességek szám a és k o rcsop o rt szerin t A nők m eg osz lá sa a spontán vetélések szám a és k o rcsop o rt sz erin t A nők m eg o sz lá sa a jelentett művi vetélések szám a és k o rcsop o rt szerin t A nők m egoszlása a terh ességek szám a és k o rcsop o rt sz erin t A nők m egoszlása a terh ességek szám a és kim enetele sz e rin t O ldal 2. D ifferen ciális term ékenység 2.1 A nők m eg osz lá sa az élveszü letések szám a és gazdasági ágak szerin t A nők m egoszlása az élveszü letések szám a és egyéni foglalk ozások szerin t A nők m eg osz lá sa az é lv eszü letések szám a és tá rsa d a lm i-fo g la lk o zá si csop ortok s z e rint, A. Szám - B. Százalék és átlag A nők m egoszlása az életben lév ő gyerm ekek szám a és tá rsa d a lm i-fo g la lk o zá si c s o portok szerin t, A. Szám - B. Százalék és átlag A nők m egoszlása az életben lévő gyerm ekek szám a és isk olai végzettség s z e r i n t A nők m egoszlása a családban nevelt gyerm ekek szám a, munkatörténetük és jöv őb eli m unkavállalási szándékuk szerin t, A. Szám - B. Százalék és átlag A nők m eg oszlása a családban nevelt gyerm ekek szám a és az egy fő r e jutó családi jö vedelem szerint A nők m eg oszlása a családban nevelt gyerm ekek szám a és laksürüség szerin t Ю0 3. C saládtervezés 3.1 A nők m egoszlása a tervezett gyerm ekek szám a és k o rcso p o rt szerin t, A. Szám - B. Százalék és átlag A nők m egoszlása a tervezett gyerm ekek szám a és az első h ázasságkötés éve szerint, A. Szám - B. Százalék és átlag Ю A nők m egoszlása a tervezett gyerm ekek szám a és isk olai végzettség szerin t, A, Szám - B. Százalék és átlag A nők m egoszlása a tervezett gyerm ekek szám a és gazdasági ágak szerint, A. Szám - B. Százalék és átlag A nők m egoszlása a tervezett gyerm ekek szám a és egyéni foglalkozások szerint, A. Szám - B. Százalék és átlag A nők m egoszlása a tervezett gyerm ekek szám a és tá rsa d a lm i-fogla lk ozá si csoportok szerin t, A. Szám - B. Százalék és átlag A nők m eg oszlása a tervezett gyerm ekek szám a és az élveszü letések szám a szerin t A nők m eg oszlása a tervezett gyerm ekek szám a és az életben lév ő gyerm ekek szám a szerin t A szü lések időrendjének te rv e z é se a nők isk o la i végzettsége sz erin t A szülések időrendjének terv ezése a nők gazdasági ága szerin t, A. Aktiv nők - B. Inaktiv nők - C. Ö sszes nő

6 O ldal 3.11 A tervezett gyerm ekszám m ódosulása házasságtartam szerin t A tervezett gyerm ekszám m ódosulása a nők gazdasági ága szerin t A férj bevonása a csa lá d terv ezésb e a nők isk ola i végzettsége s z e r in t A fé r j bevonása a csa lá d terv ezésb e a nők gazdasági ága szerin t Vélem ények a gyerm ek szám ról 4. 1 Az ideálisnak tartott gyerm ekszám lakóhely és a házasok szü letési helye szerin t Az ideálisnak tartott gyerm ek szám falun és városon Az ideálisnak tartott gyerm ekszám a nők szü letési helyének n épességszám a szerin t A nők m eg oszlása az ideálisnak tartott gyerm ekszám és a tervezett gyerm ekek szám a szerin t A nagy családnak tartott gyerm ekszám lakóhely és a házasok születési helye szerin t A nagy családnak tartott gyerm ekszám falun és városon A retrosp ek tív gyerm ek szám lakóhely és a házasok szü letési helye szerin t A retrosp ek tív gyerm ek szám falun és városon A nők m eg oszlása a retrospek tív gyerm ekszám és az életben lév ő gyerm ekek szám a sz e rin t A nők m eg oszlása a retrosp ek tív gyerm ekszám és-az ideálisnak tartott gyerm ekszám szerin t A gyerm ekszám m al kapcsolatos elvárások 5.1 A nők m egoszlása a m ég kivánt gyerm ekek szám a és az élveszü letések szám a sz e rin t A nők m eg oszlása a m ég kivánt gyerm ekek szám a és az életben lév ő gyerm ekek szám a szerin t Az ö sszese n kivánt gyerm ekek szám a a család jö v e d e lm e s z e r in t A nők m eg oszlása az összesen kivánt élveszü letések szám a és k orcsop ort s z e r i n t A nők m eg oszlása az összesen kivánt élveszü letések szám a és az utolsó házasságkötés éve szerin t A nők m eg oszlása az összesen kivánt élveszü letések szám a és gazdasági ágak sz e rin t A nők m egoszlása az összesen kivánt élveszü letések szám a és egyéni foglalkozások szerin t A nők m eg oszlása az összesen kivánt élveszü letések szám a és tá rsad a lm i-fogla lk ozási csop ortok szerin t, A. Szám - B. Százalék és átlag A nők m eg oszlása az összesen kivánt élveszü letések szám a és iskolai végzettség sz erin t Jövőbeli szü lési szándék a nők k orcsop ortja szerin t, A. Szám - B. Százalék Jövőbeli szü lési szándék az életben lév ő gyerm ekek szám a szerin t, A. Szám - B. Százalék S zületésszabályozási m agatartás 6.1 S zü letésszab ályozá si m agatartás a nők életkora szerin t, A. Szám - B. S z á z a lé k S zületésszabályozási m agatartás házasságtartam szerin t S zületésszabályozási m agatartás a nők isk ola i végzettsége szerin t S zületésszabályozási m agatartás a nők gazdasági ága szerin t S zületésszabályozási m agatartás a nők egyéni foglalkozása szerin t,a.s zám -B.S zázalék S zületésszabályozási m agatartás a nők tá rsa d a lm i-fogla lk ozá si csop ortja szerint, A. Szám - B. Százalék S zü letésszab ályozá si m agatartás a család jöved elm e szerin t

7 O ldal 7. F ogam zásgátlás 7. 1 F elv ilá g osítá s a fogam zá sgátlásról a nők k o rcsop o rtja szerin t F elv ilá g ositá s a fogam zá sgátlásról a nők isk olai végzettsége szerin t A fogam zásgátlás használatának fő oka a nők k o rcsop o rtja sz erin t A fogam zásgátlás használatának fő oka házasságtartam szerin t A fogam zásgátlás használatának fő oka a nők isk olai végzettsége szerin t A fogam zásgátlás használatának fő oka a nők tá rsad a lm i-fogla lk ozási csop ortja szerint, A. Szám - B. Százalék A fogam zásgátlás m ellőzésén ek fő oka a nők k o rcsop o rtja szerin t A fogam zásgátlás m ellőzésén ek fő oka a h ázasságtartam sz e rin t A fogam zásgátlás m ellőzésén ek fő oka a nők isk ola i végzettsége szerin t A fogam zásgátlás m ellőzésén ek fő oka a nők tá rsa d a lm i-fogla lk ozá si csop ortja szerint Jövőbeli fogam zásgátlási szándék a nők k o rcsop o rtja szerin t Jövőbeli fogam zásgátlási szándék h ázasságtartam szerin t Jövőbeli fogam zásgátlási szándék a nők isk olai végzettsége szerin t F ogam zásgátlás m ódjai 8.1 A fogam zásgátlás m ódjai A nők m eg oszlása az u toljára használt fogam zásgátlási m ódok szerin t A fogam zásgátlás fő m ódja a nők életkora szerin t A fogam zásgátlás fő m ódja a nők k o rcsop o rtja szerin t A fogam zásgátlás fő m ódja h ázasságtartam sz erin t A fogam zásgátlás fő m ódja a nők gazdasági ága szerin t A fogam zásgátlás fő m ódja a nők tá rsad a lm i-fogla lk ozási csop ortja szerin t, A. Szám - B. Százalék A fogam zásgátlás fő m ódja a család jöved elm e szerin t Az u toljára használt fogam zásgátlás m ódja házasságtartam szerin t A z utoljára használt fogam zásgátlás m ódja a nők isk olai végzettsége szerin t F elv ilá gositá s a fogam zásgátlásról az utoljára használt fogam zásgátlás m ódja s z e rin t Művi vetélések 9.1 A m űvi vetélést jelentő nők m eg oszlása a művi vetélés oka és k orcsop ort szerint, A. Szám - B. Százalék - C. Százalék ' A m űvi vetélést jelentő nők m egoszlása a művi vetélés oka és az élveszü letések szám a szerin t, A. Szám - B. Százalék - C. Százalék A művi vetélést jelentő nők m eg oszlása a művi vetélés oka és isk olai végzettség s z e rint, A. Szám - B. Százalék - C. Százalék A nők m eg oszlása a jelentett művi vetélések szám a és isk olai végzettség s z e r i n t A nők m eg oszlása a jelentett művi vetélések szám a és tá rsa d a lm i-fo g la lk o zá si c s o portok szerin t Vélem ények a művi v e té lé srő l a nők k o rcsop o rtja szerin t V élem ények a művi v e té lé s rő l az élveszü letések szám a szerin t Vélem ények a művi v e té lé srő l a nők isk olai végzettsége szerin t T erületi d ifferen ciák A nők m eg oszlá sa az élveszü letések szám a és fa lu s i-v á ro s i lakóhely szerin t A nők m eg o sz lá sa a jelentett művi vetélések szám a és fa lu s i-v á ro s i lakóhely s z e r in t

8 10.3 A nők m eg oszlá sa a tervezett gyerm ekek szám a és fa lu s i-v á ro s i lakóhely szerint, A. Szám - B. Százalék és átlag S zü letésszabályozá si m agatartás a nők fa lu s i-v á ro s i lakóhelye szerin t A z u toljára használt fogam zásgátlás m ódja a nők fa lu s i-v á ro s i lakóhelye szerin t A nők m eg oszlása a tervezett gyerm ekek szám a és lakóhely szerin t, A. Szám - B. Százalék és átlag A nők m eg oszlá sa az összesen kivánt élveszü letések szám a és lakóhely szerint, A. Szám - B. Százalék és átlag S zü letésszabályozási m agatartás a nők lakóhelye szerin t, A. Szám - B. S z á z a lé k A z utoljára használt fogam zásgátlás m ódja a nők lakóhelye szerin t, A. Szám - B. Százalék A z é lv eszü letések szám a lakóhely és a házasok szü letési helye szerin t A jelentett m űvi vetélések szám a lakóhely és a házasok szü letési helye szerin t A tervezett gyerm ekek szám a lakóhely és a házasok szü letési helye szerint, A. Szám - B. Százalék és átlag A z összesen kivánt élveszü letések szám a lakóhely és a házasok szü letési helye szerin t S zü letésszabályozási m agatartás lakóhely és a házasok szü letési helye szerin t A z u toljára használt fogam zásgátlás m ódja la k óh ely és ah ázasok születési helye szerin t 204 O ldal 9

9 ELŐSZÓ Az em b eriség fok ozódó érd ek lőd éssel fordul a n épességnövekedés k érd ései fe lé, am elyek k apcsolatban és kölcsönhatásban állanak a tá rsada lm i-ga zdasági fejlőd és k érd éseiv el. A csökkenő halandóság k o rs z a kában a legnagyobb figyelm et kétségkívül mindenütt a term éken ység alakulása váltja ki. A m ig azonban a f e j lődő országokban a problém át a m agas term éken ység ok ozza, am ely a világ népességének az em beri t ö r ténelem folyam án eddig m ég sohasem tapasztalt rendkívüli m éretű növekedéséhez já ru l h ozzá, addig a fejlett országokban - ahol a term ék en ység m ár korábban v iszon ylag alacsony szintre csökkent - gyakran éppen a m egfelelő reprodu k ciót b iztositó term ék en ység e lő segíté se okoz gondot. Hazánkban is főleg ez utóbbi kérdés indokolja népességünk te rm ék en y ség-tén y ezőin ek a korábbiaknál is behatóbb tanulm ányozását, különösen az utóbbi évtizedben, am ióta a term ék en ység a szaporod ást ugyan m ég b iztositó, de a n ép esség utánpótlását, a reprodukciót m ár ki nem elégítő szintre csökkent. A jelen kötet az 1965 decem b eréb en és 1966 januárjában végrehajtott term ék en ységi, csa lá d te rv e z é si é s sz ü letéssza b á ly ozá si vizsgálat (a kezdőbetű kről eln evezve rövid en T C S-66 vizsgálat) főbb e red m én yeiről, e lsősorb a n a nők term éken ységén ek je lle m z ő ir ő l, csa lá d te rv e irő l és e lk é p z e lé se iről, szü letéssza b á ly ozá si is m e r e te ir ő l é s gya k orla tá ról, az ezeket b e fo ly á soló tén yezők ről egy o rszá g o s -0,5 % -os rep rezen tatív - minta alapján, m elynek adatai népességünkre jellem zőek n ek tekinthetők. K özli a kötet a vizsgálat m ód szertan i leírá sá t is, és b őséges válogatást ad a vizsgálat feldolgozásainak táblázatos anyagaiból. A főbb m egállapítások és adatok k özreadásakor köszönetét kívánunk mondani m indazoknak, akik a vizsgálat terv e zésé b e n, végrehajtásában és feldolgozásában segítségünkre voltak. E lső so rb a n annak a nőnek kell köszönetét mondanunk, akik átérezve e vizsgálat jelen tőségét, s azt hogy az ezáltal szerzett is m e retek nem csak a nőknek, de egész népességünknek is javára fordíthatók, túlnyom ó többségükben - m egfelelő in form ációk szolgáltatásával - k é szségesen együttműködtek a k érd ezők k el. Az ő közrem űködésük nélkül a vizsgálatot nem lehetett volna végrehajtani. K öszönetét kell mondanunk annak a 669 védőnőnek is, akik a k é r dezés során - e m agánjellegű vonatkozásai miatt kom oly feladatot jelentő vizsgálatban - kiváló m inőségű munkát végeztek, a vezető védőnők szakértő irán yításával. K öszönetüket nyilvánítják továbbá a sz e rzők a K özponti Statisztikai Hivatal m unkatársainak, akik a vizsgálatban közrem űködtek. így elsőso rb a n T ek se Kálmánnak, a minta k ijelöléséb en és az e rre vonatkozó szám ítások terén, H orányi Péternének az adatgyűjtés s z e rv e z é s é ben és a kérdezők kiképzésében és Varga Lajosnénak a vizsgálat feldolgozásában nyújtott érték es k özrem ű ködésükért. Dr. Szabady Egon 11

10 I. A TERMÉKENYSÉGI ÉS CSALÁDTERVEZÉSI (TCS-66) VIZSGÁ LAT FONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI* l.a vizsgálat előzményei A gazdaságilag fejlett országokban a gyerm ekek szám át, a család nagyságát alapvetően a szülők e l határozása szabja m eg. Ezekben az országokban az anyaság tudatos vállalásán k eresztü l a term ék en ység lé nyegében a csa lá d terv ezés keretei között, a szü letésszab ályozás révén valósul m eg. Ilyen körülm ények m e l lett a term ék en ység vizsgálatára nem elegendőek a korábbi konvencionális d em ográfiai m é rési eszközök, a népm ozgalm i statisztikák és a népszám lálások term ék en ységi adatai. A jelen helyzet felm éréséh ez, a te r m é kenységi tendenciák m eghatározásához és a jöv ő fejlőd és m egbecsü léséh ez szükséges a gyerm ek ek re vonatkozó elképzeléseknek, a családterveknek, a sz ü letéssza b á ly ozá ssa l k apcsolatos ism eretek n ek, magatartásoknak és a tényleges gyakorlatnak tanulm ányozása is. A term ék en ység csökkenése és e z z e l párhuzam osan a csa lá d te rv e zés e lte rje d é se M agyarországon is h osszú m últra tekint v issza, bár a folyam at valam ivel később indult m eg, mint nyugaton. Nyugat- és Észak - Európa orszá ga ih oz képest ugyanis K ö z é p -, K e le t- és D él-e u róp a országaiban az ip a ri fe jlő d é s csak később kezdődött, s igy a d em ográfiai folyam atokban is bizonyos fá zise lto ló d á s m utatkozik. A szü letési arányszám ok csökkenése M agyarországon az 1880-as évektől kezdett érezhetővé válni, bár egyes m ezőgazdasági terü leteken és városokban a term ék en ység csökkenése m ár korábban is kimutatható volt. A z em litett fá z isk é sés miatt a szü letési arányszám ok csökkenésének folyam ata nem fejeződ ött be a két világháború közötti korszakban, hanem a m ásodik világháborút követő átm eneti fellen dü lés után folytatódott, s 1962-ben érte e l a m élypontot. A csökkenésnek ez az utolsó szakasza általánosan je lle m z ő volt az európai szocia lista orszá gok n ép esed ésére, s összefü ggésb en állott a sz o cia lista ip a ro sítá ssa l, s a tá rsadalom g y o rs és igen nagym értékű átalakulásával. A term ék en ységre is kihatással lév ő társada lm i-ga zdasági változások közül elég néhány fontosabb tén yezőre: * Az I. fejezet a sz erzők korábban m ár m egjelent alábbi tanulmányai felhasználásával készült: D r. Szabady Egon - D r. K iinger A ndrás: A z évi term ék en ységi, csa lá d terv ezési és szü letéssza b á lyozási vizsgálat. D em ográfia, p. Szabady, E. - K iin ger, A. - A csá d i, Gy. : The Hungarian F ertility and F am ily Planning Study of In: P reventive M edicine and F am ily Planning. P roceed in g s, Fifth C on feren ce of the Europe and Near East Region of the IP P F. H ertford, p. A csá d i, Gy. : The Im pact of R u ral-u rban Background on F am ily Planning: Some R esults of the Hungarian T C S -66 Study. International Sym posium on the P ro b le m s of the Human R eproduction, Varna, Septem ber, p. D r. Szabady Egon: C saládtervezési trendek: A m agyar vizsgálat. D em ográfia, p. D r. A csádi G yörgy: A falusi és városi csalá d terv ezés közötti különbségek. D em ográfia, p. K iin ger, A. - Szabady, E. : The Hungarian F e rtility and F am ily Planning Study. In: F am ily Planning and National D evelopm ent. P roceed in g s of the C on feren ce of the IP P F held in Bandung, 1-7 June E d :R.K. B. Hankinson. H ertford, p. D r.a csá d y G yörgy - D r. K linger András - D r. Szabady Egon: Survey Techniques in F ertility and F am ily Planning R esearch : E xperience in Hungary. Kutatási m ód szerek a term ék en ység és a család terv ezés v iz s gálatára: m agyar tapasztalatok. A N épességtudom ányi Kutató Intézet k özlem én yei, 26. Studies on F am ily Planning I. Budapest, p. D r. Szabady Egon: M agyar term ékenységi és csa lá d terv ezési vizsgálatok. D em ográfia, p. 13

11 társadalm i á tré te g e ződ é sre, a nők egyenjoguvá válására és a te lje s foglalk oztatottságra, az urban izálódásra, a kulturális forra d a lom ra, a család funkcióinak változásaira, az igények m egn övek edésére, stb utalnunk. M agyarországon a szü letési arányszám ok néhány évi stagnálás után 1966-tól ú jból m egnövekedtek. A növekedés részben annak tulajdonítható, hogy ezekben aż években a m ásodik világháború után született nagyobb létszám ú női k oh orszok léptek be a legterm ékenyebb szülőképes korba. M ásfelől jelen tős n ép esed ésp olitikai jellegű intézkedések is történtek. A családi pótlék összeg ét ism ét em elték, a családi pótlékban részesü lők k örét k iterjesztették és 1967-től bevezették az un. gyerm ekgondozási segély szinte egyedülálló intézm ényét, am ely anyagilag lehetővé te s zi a k ereső anya szám ára, hogy gyerm ekét három éves k oráig otthon nevelje. A dem ográfusok a term ék en ység változása okainak és körülm ényeinek kutatását h osszú idő óta egyik legfontosabb feladatuknak tekintik. A sp e ciá lis term ék en ységi és csa lá d te rv e zési vizsgálatok gondolata m ár az 1930-as években felm erü lt, s azóta - különösen az 1950-es évektől kezdve - v ilág szerte egyre több ilyen je lle gű vizsgálatot hajtanak v égre. M agyarországon, ahol a term ék en ység alakulását régóta m egkülönböztetett f i g yelem m el tanulm ányozzák, a term ék en ységi vizsgálatoknak is nagy m últja van. A népm ozgalm i statisztikában például m ár a múlt század 9 0 -es éveiben végeztek a házas k oh orszok term ék en ységére vonatkozó fe lm é ré sek e t és elem zések et, a népszám lálások program ja pedig 1920-tól kezdve tartalm az term éken ységi kérdéseket. A term ékenységnek az utóbbi két évtizedben tapasztalt különböző irányzatai, s a g y o rs és jelen tős változások azonban M agyarországon különösen indokolttá tették a term éken ység olyan m ód szerü tanulm ányozását, am ely nem elégedik m eg a hagyom ányos dem ográfiai statisztikák utján nyerhető in form ációk e le m z é sé v el, hanem sp e ciá lis vizsgálatok révén ig yek szik feld eriten i a term ék en ységet b efolyá soló tényezőket. E célt szolgálta az években lefolytatott k ísérle ti T C S -vizsg á la t, a művi vetélő és szülő nőkre vonatkozó és évi e g y -e g y hónapos külön adatgyűjtés, az évi n épszám lálás és az évi m ik rocen zu s term ék en ységi ad atfelvétele, az évi házasok longitudinális m e g fig y e lé sé re kiválasztott minta vizsgálata, a m odern fogam zásgátló eszközök használatára vonatkozóan 1966 és 1969 között lefolytatott vizsgálatok és v é gül az évi term éken ységi és család terv ezési vizsgálat (TC S -66). A m agyar T C S -vizsgálatok rokonságot mutatnak a szám os m ás országban is végrehajtott un. K AP tipusu vizsgálatokkal. a/ A csa lá d terv ezés területén lefolytatott vizsgálatoknál, az em b eri élet ennyire kényes vonatkozásaival kapcsolatban az in fo rm á ció sz e rz é s különös nehézségekbe ütközik, am elyet a vizsgálatok külön böző módon igyekeznek m egoldani. Sok tekintetben eltérő az ilyen vizsgálatok program ja is, s a különbségek nem indokolhatók m indig az egyes országok eltérő viszon yaival vagy az ebből fakadó különleges igényekkel. A z in form ációk feldolgozásában és elem zésében is különböző elvek érvényesülnek, s a vizsgálatok e r e d m ényei ennek m egfelelően gyakran nem feleln ek m eg a n em zetközi összeh ason líth atóság követelm ényeinek. Ilyen körülm ények között m ár régebben felm erü lt a szü k ségessége valam ely m inim ális n em zetközi e g y s é g e s i- tési program kidolgozásának, am ely felhasználja és k özk in ccsé teszi az eddig m eg szerzett m ódszertani ta pasztalatokat, s n em zetközileg is összehasonlítható adatokat biztosit az elem zések h ez. E feladat m egoldására a N em zetközi N épességtudom ányi Unió (IUSSP) keretében - m agyar javaslatra ben indult m eg a munka. K om oly előrelép ést jelentett e téren, hogy az európai régió szám ára hasonló, az előb biv el koordinált célkitűzésű egyeztetés 1965-ben - m agyar szakértők részv ételév el - az IP P F keretein belül is m egkezdődött. A munkálatok az ENSZ r é s z é r ő l is elism e ré st nyertek: az IUSSP bizottsága által kidolgozott javaslatokat az ENSZ N é p esség i B izottsága tárgyalta, az IP P F m egfelelő bizottságának munkáját pedig ugyancsak a m agyar d em ográfusok javaslatára és k özrem ű k öd ésével az ENSZ Genfi Hivatalának szociá ld e m o g rá fia i m unkacsoportja vette át. A m agyar TCS-66 vizsgálat összehasonlítható adataival és tapasztalataival e nem zetközi egységesítő munka sik eréh ez is h ozzá kivánt járu ln i, mint ahogyan m ás vizsgálatok eredm én yei is hozzájárultak a m agyar vizsgálatok elv égzéséh ez és a feltárt eredm ények érték eléséh ez. a / A TCS rövid ités a term ék en ység, csa lá d terv ezés és sz ü letéssza b á ly ozá s, a K AP rövid ítés a knowledge (ism eret), attitude (m agatartás), p ractice (gyakorlat) szavak kezdőbetűiből szárm azik. 14

12 A m agyar T C S-66 vizsgálat képet ad a házas nők te rm ék en ységéről, a családra vonatkozó nézetekről, a csa lá d te rv e z é ssel és szü letéssza b á ly ozá ssa l k apcsolatos m agatartásáról és gyakorlatáról. A továbbiakban a vizsgálatok néhány főbb m egállapitását vázoljuk. A felderített h elyzetről és összefü gg ések ről e kötet táblaanyaga nyújt részleteseb b tájékoztatást. 2. Termékenység Bár a n épszám lálások term ék en ységi statisztikái és a folyam atos szü letési statisztikák képet adnak a n épesség term ék en ységéről (egy adott időpontig m egvalósitott g yerm ek szám ról ill. szü letésszám ról) és en nek folyam atos alakulásáról (az évenkénti születési g ya k oriságok ról), m égis a TCS-66 vizsgálat szám os uj v o nással gazdagította a m agyar nők term ék en ységéről alkotott dem ográfia i képet. E gyfelől - az évi m ik rocenzushoz hasonlóan - támpontokat szolgáltatott annak b e cslé sé h e z, hogy az egym ástól évtized es távolságra eső népszám lálások között hogyan alakul a családnagyság (gyerm ek szám ), m á sfelől a nők term éken ység tö r té netének r é sz le te s k érd ezése révén a term ék en ység olyan oldalaira is fényt deritett, am elyek ről a szokásos n é p esség i statisztikai m ód szerek kel nem szerezh ető in form áció. A vizsgálatba bevont éves korú házas nők élveszületett gyerm ekeinek átlagos szám a az adatfelvétel idején 1,89 volt, valam ivel kevesebb, mint amennyit az évi népszám lálás m egállapított. A különbség a term éken ység időközben bekövetkezett csökkenését je lz i. A csökkenést egyfelől az okozta, hogy a m a gyar szü letési arányszám ok - mint em lítettük - éppen az 1960-as évek e ls ő felében érték e l m élypontjukat, s ig y az egyes k orosztá ly ok élveszülötteinek szám a lassabban nőtt, mint korábban az idősebbeké. A különbség létrejöttéb en m á sfe lő l az a tényező játszott k ö z re, hogy időközben a m ég v iszon ylag m agas (átlagosan 2, 6) gyerm ek szám u év es k o rcsoport átlépte a reproduktív időszak fe ls ő határát, s helyébe alacson yabb g y e r- m ekszám u csop ort lépett. Az átlagos g yerm ek szám kism értékű csökkenése m ellett - am ely e lsősorb a n a 4 és több gyerm ek esek aránya további csökkenésének a következm énye - fig yelem re m éltó, hogy a gyerm ektelenek aránya is foly a m a tos csökkenést je le z, A m ig 1960-ban a reproduktív korú házas nőknek több mint 15 % -a, sőt 1930-ban még 18 % -a volt gyerm ek telen, addig a T C S-66 mintában sz e re p lő nők m in d össze 11,2 %-ának nem született élve gyerm eke. Ez az arány azonban az években férjh ez ment nők k örében lényegesen alacsonyabb, m indö ssze 6-8 % k örü l m ozog. V iszon ylag sok a m eddőn m aradt nő a legid ősebb reproduktív k o rcsop o rtb a (45-49 évesek) tartozók között (13, 0 %) és term észetesen sok fiatal házasnak nem született m ég gyerm eke. A gyerm ekek szám a a nő k orával párhuzam osan em elkedik, s legnagyobb értékét a reproduktív kor v égére é ri el, am i egyben a befejezett term ékenységnek is m utatója. A T C S -66 vizsgálat szerin t a legid ősebb reproduktív k o rcsop o rt átlagosan 2, 33 gyerm eknek adott életet. F igyelem be véve azt is, hogy a századforduló körül a befejezett term ék en ység m ég átlagosan 5 gyerm ek volt, az 1930-as években pedig m ár csak 3, az adatok arra mutatnak, hogy a m agyar n épesség m ár régen elfogadta a szü letésszab ályozás gondolatát és gyakorlatát, s m ár hosszú idő óta korlátozza term éken ységét. Adatok a nők korszerinti termékenységéről 15

13 A nők term ék en ységével kapcsolatban a T C S-66 vizsgálat többféle g yerm ek szám fogalm at is bevont a vizsgálatba; az élveszületett gyerm ekek szám a m ellett az életben lév ő és a családban nevelt gyerm ekek sz á mát is kimutatta. A vizsgálat idején életben lév ő gyerm ekek szám a - átlagosan 1,76 - a születés után bekövetkezett halálozások következtében valam ivel k evesebb az élveszü letettekén él. A különbség term észetesen a le g idősebb k orcsoportok n ál a legnagyobb. A családban nevelt gyerm ekek fogalm ának a csa lá d terv ezési m agatartások szem pontjából van jelentősége. Ezek lényegében az anyával együttélő gyerm ekek, s számuk az első három ötéves k orcsop ortban csaknem m egegyezik az anya életben lévő g yerm ek ei szám ával. (M egjegyzendő, hogy a fiatalabbaknál a családban nevelt gyerm ekek szám a nagyobb, m ert az örökbe fogadott, m ostoha, stb g y erm e kek is ide szám itanak. ) A családban nevelt gyerm ekek szám a a nő h arm in cas éveinek a k özep éig növekszik, majd fő le g a negyvenes években a gyerm ekeknek a családból való kiválása folytán gyorsan fogy. A éves korú asszonyok gyerm ekeinek m ár több mint a fele kivált a családból. A különböző tá rsa d a lm i-fogla lk ozá si csop ortok term ék en ysége e lté rő, bár ebben bizonyos fokig k o r- összetételü k e lté rő volta is szerep et já tszik. Az élveszü letett gyerm ekek szám a sokkal nagyobb a m ezőgazd a- sági fizikai dolgozók csoportjában, mint a nem m ezőgazdasági fizik a i dolgozók és főképpen a sz ellem i d olg o zók körében. A z adatok arra mutatnak, hogy a gazdaságilag aktiv nők term ék en ysége k isebb, mint a gazdaság ilag nem aktivaké. Hasonló ö sszefü g g é sre utalnak a nő m unkatörténete szerin ti adatok is. A zok a nők, akik a házasságkötést m egelőzően gazdaságilag aktivak voltak kevesebb gyerm eket nevelnek (1, 28), mint azok akik akkor m ég nem dolgoztak (1, 57) vagy m indig is háztartásbeliek voltak (1, 59). Az élveszületett gyermekek száma társadalmi-foglalkozási csoportok szerint a / Nyugdijas és egyébbel együtt. 16

14 A nők gyerm ekszám át a kulturális színvonal is befolyá solja. Az isk olai végzettség em elk edésével p á r huzam osan az életben lé v ő gyerm ekek szám a csökken. A k özépisk olát végzettek gyerm ekszám a legalacson yabb (1,2 4 ), k evesebb mint harm ada azokénak, akik egyáltalán nem jártak isk olába (4, 06), s m integy a fele a négy általános osztályt végzettekének (2, 52). A középiskolánál m agasabb fokozatokkal, az addig fordított ö sszefü g gés egyen essé válik, a főisk ola i és egyetem i végzettségűek term éken ysége ism ét m agasabb. A lakáshelyzet és a g yerm ek szám kétirányú összefü gg ést mutat. E gyfelől gyerm ek telen és e g y -g y e r - m ekes családok is laknak zsúfolt lakásviszonyok között, s ezeknél a zsúfolt körülm ények feltételezh etően a családnövekedés gátlói, m á sfelől éppen a sok gyerm ek esség a zsúfoltság elő id é ző je, a zsúfoltság tehát a c s a ládnövekedés következm énye. 3. Családtervezés a házasságkötéskor A vizsgálatok nem csak a m ár m egvalósított term ék en ységet m érték fel,h a n em azt is kutatták, hogy ez a term ék en ység m ilyen elk ép zelések, családi tervek alapján valósult m eg. Az in form áció s z e r z é s elsősorb a n arra irányult, hogy vájjon a házasulók m ekkora hányadának voltak m ár előre kialakult tervei a család nagyságára, s hogy m ilyenek ezek a tervek (id őzités, stabilitás, stb). A korábbi évi - k ís é rle ti T C S -v iz s - gálat azt mutatta, hogy a nők 62,6 százalékának (a T C S-66 minta k o rö s sz e té te lé re standardizált adat) m ár a h ázasságk ötés idejében voltak elk ép zelései a családn agyságról. Ez a hányad ugyan a nők tá rsadalm i-ga zd asági h elyzete, kulturális színvonala szerin t jelen tős d ifferen ciá ltságot mutatott, életk or szerin t azonban nem. Ez a körülm ény arra engedett következtetni, hogy e retrospek tive feltett k érd ésre adott válaszukban sokan a h ázasságkötés k ezd etére vetítették v issza a későbben kialakult terveik et. A jelen leg i vizsgálat éppen e z é rt a k érd ést olyan form ában tette fe l, hogy a nő h ázasságkötés előtt gon dolt-e arra, hogy hány gyerm eket kivan. A házasság előtti te r v e z é s r ő l a nőknek k özel a fele szám olt be, a tervezett gyerm ek szám átlagosan 2, 14 volt, valam ivel több, mint am ennyi a mintába került nők életben lév ő és m ég kívánt gyerm ekein ek szám a (2, 09). A te rv e z ő nők hányada az é le tk orra l fordítottan arán yos, a csa lá d terv ezés gondolata tehát az utóbbi három évtizedben gyorsan terjed t a házasság előtt álló nők körében. A m ig a 40 éves és id ősebb nőknek m ég csupán kevesebb mint kétötöde gondolt a házasságkötése előtt családja nagyságának m e g te rv e z é sére, addig a 30 -as éveikben lévőknek m ár százaléka. A éveseknek m ár a nagyobb ré sze a házasságkötést m eg előzően terv ező v.olt, a éves korú házasok tervezőin ek a hányada pedig 68 %. A családtervező nők aránya életkor szerint 17

15 M ég világosabban kitűnik a csa lá d terv ezés térhódítása a házasságkötés éve szerin t csop ortosított a d a - datokból. Az 1930-as években a terv ező nők aránya m ég alig haladta m eg a 30 % -ot, a negyvenes években azon ban m ár 40 % körü l volt, az 5 0 -e s évek m ásodik feléb en túllépte az 50, a hatvanas években pedig a 60 % -ot. A csa lá d terv ezés e lte rje d é sév e l a g yerm ek szám ra vonatkozó tervek is m ódosultak. Mig az 1940 k örüli években v iszon ylag nagyobb családokat térveztek (2,4-2, 5 átlagos gyerm ek szám m al), addig a negyvenes évek m ásodik feléb en a 3 vagy több g yerm ek es családtipusok rová sá ra tért nyert a m ár korábban is dom ináns k étgyerm ek es családtipu s, az 1950-es évek e ls ő fe lé tő l pedig az e g y -g y e rm e k e s családtipus is terjed őb en van. A vizsgálatot m eg előző évtizedben minden 10 olyan nő közül, akinek házasságot m egelőzően m ár voltak terv ei a m eg v a lósítandó g yerm e k sz á m ról - 7 terv ezett két gyerm ek et. Az újabban kedvelt kisebb családtipusoknak m egfelelően a tervezett átlagos gyerm ek szám is az utóbbi évtizedben házasodott nőknél 2, 0 -r e csökkent. A tervezők aránya tá rsada lm i-ga zdasági helyzet és kulturális színvonal tekintetében jelentősen d ifferen ciált. A szellem i foglalkozásúak csoportjában a nőknek k özel kétharmada m ár házasságkötés előtt m eg terv ezte g yerm ek ei szám át; ez az arány a m ezőgazdaságban csupán 35 % volt, a nem m ezőgazdasági fizikai dolgozók körében 46. A gazdaságilag aktív nők általában tudatosabbak ezen a téren, mint az inaktivak: a gazdaságilag aktiv nők között sokkal több a terv ező, a gazdaságilag inaktivak viszont több gyerm eket terveznek. 18

16 Még nagyobb különbségek észlelh etők kulturális színvonal szerin t: azok közül, akik nem jártak is k o lába m indössze 23 % volt a tervezők aránya, az általános iskolát végzetteknek ugyanakkor több mint a fele t e r vezett, a k özépisk olai, főisk olai és egyetem i végzettségű nők között pedig m integy 70 % a tervezők aránya. A családtervező nők aránya és a tervezett gyermekszám társadalmi-foglalkozási csoportok és iskolai végzettség szerint A csa lá d te rv e zés elte rje d tsége, je lle m z ő i és célk itű zései falun (a községekben) és városon eltérnek egym ástól. A házasságkötést m egelőzően a Budapesten lakó nők többségének (59 %) már volt elk ép zelése a t e r vezett g yerm ek szám ról, m ig a vidéki városokban csak m integy a felének (52 %), falun pedig csak kisebb r é s z é nek (41 %). A terv ezett gyerm ek szám ugyanakkor falun a legnagyobb, a városokban k isebb és a fővárosban a legkisebb. A falun született és városban lakó házasok alkalm azkodása az uj k örn yezeth ez, ill. a v á rosi körn yezet hatása a beköltözött la k osok ra az adatokból kitűnik. A falun született városia k között ugyanolyan, sőt e vegyes (fa lu -v á ros) házasságokban m ég nagyobb is a házasságkötés előtt terv ezők aránya, mint a v ároson születetteké, s a Budapestre kerültek között, ha kisebb is, mint a fővárosban születetteké, m égis felülm úlja a v á rosi la k o sokét. A főv árosba került falusi születésűek által tervezett gyerm ek szám viszon t k özel áll a Budapesten sz ü letett fővárosia k te rv e ih e z, s nem csak a falun, hanem a városon lakókénál is k isebb. Hasonló tendenciát tükröz az élveszü letett gyerm ekek szám a is. Az élveszü letett gyerm ekek szám ában a n agyvárosi, v á rosi és falusi nép esség term ékenységének differen ciá ltsága jelentkezik. 19

17 Családtervezés és termékenység lakóhely és a házasok születési helye szerint A gyerm ek ei szám át elő re m egtervező nők k özel felének (42, 3 %) arra vonatkozóan is kialakult elk épz e lé s e i voltak, hogy m ikor fogja az e ls ő gyerm eket m egszüln i. A sz ü lé sei időren djét is m eg tervező nők fele a házasság első, egynegyede a m ásodik évében tervezte világra hozni gyerm ekét. A m ásodik gyerm ek m egszü letését a legtöbben 2-3 évvel későbbre tették. A csa lá d terv ező nők 80 % -a fé r jé v e l is m egbeszélte a gyerm ek szám kérdését. A férjek vélem énye á l talában m egegyezett a feleségek v élem én yével, k is töredékük - m in d össze egytizedük - kivánt csak több vagy k evesebb gyerm ek et. M egjegyzendő, hogy valam ivel több volt az olyan fé r fi, aki k evesebb gyerm ek et szeretett volna, mint aki többet. A családi tervek időközben változtak is. A h ázasság ötödik évében lév ő nőknek m ár egynegyede, 15 éven túl pedig m ár több mint a fele m ód osította ered eti terv e it; m égpedig 23,4 % a kevesebb és 13, 7 % a több gyerm ek irányába. a / A házasok szü letési helye oszlopban a "v á r o s " m e g je lö lé s Budapestet is m agába értve bele Budapestet. fo g la lja. - b / Nem 20

18 4. A család nagyságára vonatkozó vélemények és tervek a vizsgálat idejében A T C S-66 vizsgálat során a nők jelen legi csa lá d terv eik ről is beszám oltak, am ikor válaszoltak arra, hogy hány gyerm ek et kivannak m ég szülni. A m ég kivánt gyerm ekek szám a te rm é szete sen a fiatalabb h ázasok nál a legnagyobb, akiknek m ég általában nincs gyerm ekük, vagy csak egy gyerm ekük van. Az életkor e lő reh a ladtával a m eglévőkön túlm enően m ég kivánt gyerm ekek szám a egyre csökken, s 40 éven túl m ár szinte elh a nyagolható le s z. M egjegyzendő, hogy am ig a házasságkötést m egelőzően a m ennyasszonyoknak csak k evesebb mint a fele terv ezte m eg a családnagyságot, addig a vizsgálat idején az asszon yok általában m ár választ tudtak adni a rra vonatkozóan, hogy akarnak-e m ég gyerm ek et, s ha igen, hányat. K étségtelen, hogy egyesek csupán a k é rd e zés hatására gondolták át ezt a k érd ést, tehát nem tekinthetők gyerm ekszám uk tudatos m egtervezőinek, annyi azonban m égis m egállapítható, hogy a házasság folyam án viszon ylag ham ar kialakulnak a g yerm ek szám ra vonatkozó - tudatos vagy nem tudatos elk ép zelések. Ha a m ég kivánt gyerm ekek szám át hozzáadjuk az é lv e - születettekéhez, m egállapíthatjuk, hogy a szülőképes k or végéig a nők átlagosan m integy 2,4 gyerm eknek ad- 21

19 tak életet, m ig a m ost évesek - ha elk ép zeléseik valóra válnak - 2, 3, a fiatalabbak pedig csupán 1, 9-2, 0 gyerm eket szülnének. A szülőképes korúak élveszü letett és a m ég kivánt gyerm ekeinek ö s s z e s szám a átlagosan 2,2, m ig az életben lév ő és a m ég kivánt gyerm ekeké 2,1. A vizsgálat idejében m eglévő családtervek, a gyerm ek szám ra vonatkozó elvárások a nők tá rsa d a lm i gazdasági és kulturális helyzete szerin t Ugyanúgy differen ciá lta k, mint a h ázasságk ötésk or te rv e z ő nők terv ei. Az élveszü letettek átlagos szám a és a m ég kivánt gyerm ekek szam a a m ezőgazdasági n épességn él 2,6, a nerr. m ezőgazdasági fizikaiak rétegében 2, 2, a szellem i foglalkozásúak csoportjában pedig 1, 8. A különbségek ir á nya m egfelel a term ék en ységgel kapcsolatban tapasztaltaknak, a differenciák azonban valam ivel kisebbek. Hasonló tendenciák észlelh etők a kulturális különbségekkel kapcsolatban is. A T C S-66 vizsgálat m egállapitásai rámutatnak arra, hogy a fiatal házasok csa lá d terv ei oly kevés gyerm eket irányoznak elő, hogy az a n épesség reprodu k cióját v eszély ezteti. Az alacsony hatásfokú fog a m zá s gátlási eljá rá sok használata m ellett azonban - mint e r re a későbbiekben m ég visszatérünk - szám os olyan "v életlen ", nem szándékolt terh esség jön létre, am elyet a házasok a leg á lis a b ortu sz-ren d szer m ellett is v á l lalnak, s igy további élveszü letések következnek be, am elyek hozzájárulnak a rep rod u k ció biztosításához. A hatásos fogam zásgátlás e lte rje szté se esetén - am ely a csa lá d te rv e z é ssel k apcsolatos felv ilá g o sítá s egyi k fő célja, a művi vetélések háttérbe szorítá sa érdekében - te rm é szete sen ez a nem szándékolt szü letési többlet elm arad. Szükséges ezért felhívni a figyelm et arra, hogy a fogam zásgátlással kapcsolatban folytatott fe lv ilá gosító munkát a v iszon ylag alacson y term éken ységü országokban általában is, de M agyarországon feltétlenül ö ssze k ell kötni - a pozitív családvédelm i politika k eretein túlm enően is - a leginkább m egfelelőn ek tekinthető gyerm ek szám vonzóvá tételével. A m ég kivánt gyerm ekek szám át a nők a vizsgálat idején fennálló körülm ényeik alapján határozták m eg. A m eg felelő családpolitika kialakítása szem pontjából viszont lén yeges annak az ism erete is, hogy a házasok - körülm ényeiktől függetlenül - mit tartanak ideális gyerm ekszám nak. A család gyermekszámára vonatkozó vélemények városon és falun (átlagos gyermekszám) A közvélem énynek a család gyerm ek szám ára vonatkozó elk ép zeléseit, vélekedéseit a TC S-66 v iz s gálat h árom féle módon is v izsgálta; aszerin t, hogy a k érd ezett - saját k örü lm én yeitől függetlenül - m it tart általában id eá lis gyerm ekszám nak, mit látna jónak utólag, ha ú jra kezdhetné házaséletét, a saját r é s z é r e (retrospek tív gyerm ek szám ), s hány gyerm ek es családot tekint nagy családnak. Az ideálisnak tartott gyerm ek szám - 2,4 - több, mint amennyit a nők adott körülm ényeik között k i vannak. L egáltalánosabb a kétgyerm ekes család e sz m é je, ezt a nők 58, 2 százaléka je lö lte m eg kívánatosnak. V iszon ylag sokan (29, 3 százalék) tartják m ég ideálisnak a három gyerm eket is, de a négy vagy több gyerm ek id ea lizá lá sa ugyanúgy ritkaság (6,4 száza lék ), mint az egyk és-csa lá d é (3,0 százalék ). A gyerm ektelen család gondolatát néhány rendkívüli esetben hagyják csak jóvá, m ig a nők 2, 8 százalék a nem nyilvánít a kérdésben vélem ényt. a / É lveszületések és a m ég kivánt gyerm ekek együttes szám a. 22

20 N em zetközi összeh ason lításban az ideálisnak tartott gyerm ek szám M agyarországon több, mint amennyi az körü li évek adatai szerin t A usztriában vagy N yugat-n ém etországban volt (2, 0-2, 2). A fra n cia o rszá g i, nagybritarmiai és sv á jci adatok ugyanakkor m agasabb érték ek re utalnak (2, 8-2, 9), a n orvégiai vagy hollandiai adatok pedig a 3 gyerm eket is m eghaladják (3, 1-3, 3). Az ideálisnak tartott g yerm ek szám - átlagosan 2,4 - azon k eresztü l hogy a népességnek több mint egyharm ada a három gyerm ek es vagy az annál nagyobb családokat látja ideálisnak, biztosítaná a n épesség r e p rodukcióját, lassu szaporodását. Úgy tűnik azonban, hogy az élet folyam án szerzett tapasztalatok követk eztében, ha ú jra kezdhetnék a házaséletet, a nők k evesebb - átlagosan csak 2,2- gyerm eket tartanának kívánatosnak. Ha ú jra kezdhetné életét, m ég falun is csak a nők m integy ötödé szeretne három gyerm ek et, e z z e l szem ben fő le g az egykés és a k étgyerm ekes családok szám a növekedne m eg. Az egy gyerm eket inkább a f ő v á rosi élettapasztalatok alapján látnák kívánatosnak, a két gyerm ek pedig a vidéki városokban m ég kedveltebb lenne, mint akár Budapesten, akár falun. A retrosp ek tiv g yerm ek szám ra vonatkozó vélem ények m egoszlása azonban az id eá lis gyerm ek szá m m al összeh ason lítva a rra mutat, hogy az élet során sz e rzett tapasztalatok nem minden esetben hatnak a kisebb g yerm ek szám irányába. Budapesten és a többi városban például visszatekintve többe n szeretnének k ifejezetten nagy családot, öt-hat vagy m ég több gyerm eket, mint ahányan az ilyen nagy családot ideálisnak tartják. A kivánt gyerm ek szám, azaz az élveszü letések és a vizsgálat id ején m ég kívánt gyerm ekek együttes szám a - 2, 2 - m egegyezik a retrospek tiv gyerm ek szám m al. A két átlag közötti egyezés puszta véletlen. A budapesti házasok közül ugyanis sokan, ha újra kezdhetnék az életüket akarnának gyerm eket, vagy több g y e rm e ket akarnának, s retrosp ek tiv gyerm ekszám uk (2, 03) e z é rt sokkal m agasabb, mint a vizsgálat idején valóban kivánt (1, 72). V ároson a kivánt és a retrospek tiv gyerm ek szám hasonló, falun azonban viszonyuk éppen ellen tétes, mint Budapesten. A sokgyerm ekes idősebb házasok, akik közül nem egy esetleg csalódott is g yerm ek é ben, ha ú jra kezdhetné, k evesebb gyerm ek k el is beérn é; így a falusi retrosp ek tiv gyerm ek szám - 2, 31 - alatta m arad a vizsgálat idején kivánt 2, 43-nak, am elyet részb en az idősebbek m ár m eglévő m agasabb g yerm ek szá ma, részb en a fiatal házasok term észetes gyerm ekvárása eredm én yez. A család gyermekszámára vonatkozó vélemények megoszlása falun és városon (%) A kivánt gyerm ekek szám a, a több gyerm eket kívánó nők hányada je lle m z ő adat egy n ép esség csa lá d - te r v e z é s é r e, s a v á rosia sod á s fokával is kapcsolatban áll. A 4 és több gyerm ek et kívánó nők aránya például 17 o rszá g vizsgálata alapján m eghatározott laza negatív k o rrelá ció t mutat a főn él n épessebb városokban lakók arányával. M agyarország az orszá gok sorában F ra n cia orszá g g a l, O laszország g al és Puerto R icoval ab- 23