DR. T A M Á SY JÓZSEF M A G Y A R O R S Z Á G N É P E S S É G É N E K C S A L Á D - Ö S S Z E T É T E L E * ALAPJÁN**

Átírás

1 M A G Y A R O R S Z Á G N É P E S S É G É N E K C S A L Á D - Ö S S Z E T É T E L E * a z évi n é p s z á m l A lás 1%-os képviseleti feldolgo z á s a ALAPJÁN** DR. T A M Á SY JÓZSEF Az évi népszámlálás anyagából kiválasztott 1 %-os képviseleti m inta a népesség demográfiai és foglalkozási ismérvein kívül felölelte a családokra vonatkozó legfontosabb adatokat is. Az adatok bár csak előzetesek módot adnak a népesség család-összetételének felvázolására és főbb vonalaiban az 1949 óta bekövetkezett változások ismertetésére. A család-adatoknak különös jelentőséget biztosít az a körülmény, hogy míg a népesség demográfiai és foglalkozási összetételében bekövetkező változásokat ha csak a leglényegesebbeket is nyomon lehet követni a folyamatos statisztikákból, addig a családokról az évi népszámlálás családfeldolgozásának eredményein kívül az elmúlt 10 év alatt semmilyen más ad at nem állt rendelkezésre. Az évi népszámlálás végleges, teljeskörű család-feldolgozása a családok demográfiai, társadalmi-gazdasági, kulturális viszonyainak az évinél lényegesen sokoldalúbb bem utatását, számos teljesen új összefüggés feltárását teszi lehetővé. Az 1 %-os képviseleti m intának a következőkben ismertetendő eredményei is csaknem hiánytalanul választ adnak m indazokra a kérdésekre, amelyekre az évi feldolgozás adott. Néhány * A család fogalma a szó köznapi értelm ében látszólag nem igényel különösebb m agyarázatot, mégis a család-statisztikai felvételek során a család m eghatározása, ill. elhatárolása számos problém át vet fel. B ár az ide vonatkozó kérdésekkel a Dem ográfia évi 2. szám á ban részletesen foglalkoztunk, itt is szükségesnek látszik néhány legfontosabb fogalom ism ertetése. Az évi népszám lálás felvételi egysége a h á z ta rtá s volt. E gy összeíróíven v ették fel te h á t m indazokat, akik közös h áztartásb an élőknek vallo tták m agukat. A közös h áztartás ismérve az együttlakás, bizonyos rendszeres közös étkezés és a létfen n tartási költségek közös viselése volt. (U gyancsak a h áztartás képezte az 1 %-os képviseleti m inta kiválasztási egységét is.) A h áztartás á llh a to tt egy vagy tö b b családból. E nnek megfelelően a közös h áztartásb an élő személyek a d a ta it családonként, a családon ill. családokon belül pedig a családfőhöz viszonyított családi állás megjelölésével, a szokásos sorrendben (családfő, feleség, gyerm ek, rokon) kellett az összeíróívre bejegyezni. A család a házastársi, továbbá vérségi felmenő, lemenő és oldalági, rokonsági, valam int örökbefogadási kapcsolatban álló és ténylegesen együttlakó szem élyek közül az ún. családm ag (házaspár gyerm ek nélkül vagy gyerm ekkel és egy szülő apa vagy anya gyerm ekkel) tagjainak és a családmaghoz tartozó, de külön családm agot nem alkotó rokonoknak a közössége. A házta rtá s te h á t annyi családból áll, ahány családm ag h atárolható el. (Egy családból áll a háztartás, ha pl. házaspár eg y ü tt él bárm elyik házasfél egyik szülőjével; ha m indkét szülőjével együtt élnek, ez m ár külön családm ag, te h á t a h á z ta rtá s k ét családból áll.) ** A m intavételi eljárás m ódszerére, a feldolgozás alapelveire és az ad atok hibahatáraira vonatkozó legfontosabb ism ereteket lásd az évi népszám lálás eredm ényeit tartalm azó kiadvány-sorozat 2. kötetében (2. Szem élyi és családi adatok képviseleti m inta alapján. B udapest, p.)

2 T e r ü l e t d i Családok Részcsaládok (2) (3) s z á m a B u d a p e st fő v á ro s D eb recen m jv M iskolc m jv Pécs m jv Szeged m jv B a ra n y a m e g y e B á cs-k isk u n m egye B ékés m eg y e B o rso d -A b aú j-z e m p lén m e g y e C songrád m e g y e F e jé r m egye G y őr-s opron m eg y e H a jd ú -B ih a r m eg y e H ev es m eg y e K o m áro m m e g y e N ó g rád m e g y e P e st m e g y e Som ogy m e g y e S zab o lcs-s zatm ár m egye Szolnok m e g y e T o ln a m egye V as m egye V eszprém m e g y e Z ala m e g y e Összesen E b b ő l : 3. B u d a p e st M egyei és já r á s i jo g ú v árosok K özségek

3 MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK CSALÁD-ÖSSZETÉTELE 137 szempontból azonban m ár ezek az előzetes adatok is az évi eredményeken túlmenő részletesebb tájékozódásra is módot adnak ; így többek között a családtípus és a családnagyság, a családnagyság és a keresők számának, az összes gyermekek és a 15 évesnél fiatalabb gyermekek számának, a családfő és a többi kereső családtag társadalm i-gazdasági csoportjának az egybevetésével. A magyar népszámlálások során elsőízben az évi felvételből készül háztartás-feldolgozás. Ebben a vonatkozásban is a képviseleti m inta bár inkább csak néhány tájékoztató jellegű adatra szorítkozva eddig még teljesen ismeretlen területet tesz hozzáférhetővé. CSALÁDOK ÉS CSALÁDTÖREDÉKEK Az ország lakosából fő az összlakosság 96 %-a január 1-én családban és családtöredékben élt. Az ún. család-népesség 1 megoszlása a családok és családtöredékek (részcsaládok2 és egyedülállók3) között a következő : Családok és családtöredékek szám a Családokban és családtöredékekben élük szám a % C salád o k , ,2 R észcsalád o k , ,9 E g y ed ü lálló k , ,9 Ö sszesen..., , ,0 E b b ő l a c s a lá d tö re d é k e k e g y ü tt , , hez képest a családok száma 16,2 %-kal, a családtöredékeké 11,6 %-kal n ő t t; a családokban és a családtöredékekben élőknél az emelkedés lényegesen kisebb, 5,9 %, ill. 7,4 %. 1A népszám lálás személyi ad atai az ún. jelenlevő népességre vonatkoznak. A család-népesség ettő l annyiban té r el, hogy nem tartalm a zza az intézeti h áztartáso k tag jait. Ezenkivül a család-népesség nem a családoknál az összeírás időpontjában ténylegesen jelenlevőket, hanem a családok állandó népességét foglalja m agában. E bből a szem pontból családtagnak az m inősült, aki a családhoz tartozó szem élyek közül az összeírás időpontjában családi lakóhelyén állandóan jelenlevő volt vagy csak ideiglenesen (egy hónapnál rövidebb ideje) v o lt táv o l. A családban élők szám a nem tartalm azza te h á t a családnál ideiglenesen (egy hónapnál rövidebb ideje) tartózkodókat, valam int az egy hónapnál hosszabb ideje távollevőket, az utóbbiak közül azokat sem, akik m unkavégzés, tanulás stb. m iatt más városban vagy községben tartózkodnak állandó jelleggel, b ár családjukhoz rendszeresen visszatérnek. Ezek az ún. huzam osan távollevők még akkor sem szám íthatta k a családhoz, ha az összeírás időpontjában családi lakóhelyükön tartó zk o d tak (m ert o tt csak m int ideiglenesen jelenlevőket írh attá k őket össze). 2 Részcsaládok az olyan együttélő rokon személyek, akik között nincs sem házastársi (élettársi) sem vérszerinti vagy.örökbefogadási felmenő- lemenő kapcsolat, teh át nem alkotnak családm agot (pl. egyűttélő testvérek, sógorsági kapcsolatban levők, anyós- m eny stb.). 3 Az egyedülállók közé tarto zn ak a teljesen külön élő egyedülállók, a közös h áztartásban együttélő nem rokon egyedülállók (pl. k é t b arát) és a családdal együttélő idegen személyek, akik a családdal valam ilyen szolgáltatási viszonyban vannak (pl. h áztartási alkalm azott, földjükért, házu k ért e lta rto tt személyek stb.). Az ilyen idegen szem élyek a családtagok szám ában nem szerepelnek (a h áztartás tag jai közé azonban beszám ítanak). % Перевод текста таблицы 1. Translation of the text of Table 1: Горизонтальная графа : (1) Территориальный разрез ; численность (2) семей, (3) частичных семей, (4) одиночек ; (5) семьи и неполные семьи всего ; в том числе (6) семьи (% ) ; (7) численность лиц живущ их в семьях и неполных сем ьях ; в том числе (8) живущ ие в семьях ; (9) численность членов семьи проходящихся на одну семью. Вертикальная графа : 1. Итого ; 2. в том числе ; 3. Будапеш т ; 4. города имеющие комитатские и районные права ; 5. деревни и села. Heading : (1) A dm inistrative division; num ber of (2) families, (3) p a rt families, (4) single persons ; (5) to ta l of families and broken fam ilies ; of which (6) fam ilies (per cent) ; (7) persons living in fam ilies and broken families ; of w hich (8) persons living in fam ilies ; (9) num ber of mem bers per family. Lateral text: 1. T o ta l; 2. of w hich; 3. B u d ap est; 4. towns of county and district r a n k ; 5. villages.

4 138 DR. TA M Á SY JÓ Z S E F A családoknak a városok és a községek közötti megoszlása csaknem teljesen azonos a népességével. A családok 40 %-a él a városokban (Budapesten 19 %-a) és 60 %-a a községekben. A családtöredékeknél közel fordíto tt ez az arány : a részcsaládok 59 %-a, az egyedülállók 57 %-a él a városokban (Budapesten 32, ill. 33 %-a). Ha a családok és családtöredékek együttes számához viszonyítva vizsgáljuk a családok arányát, éles határ m utatkozik a városok és a községek között. A családok aránya Budapesten a legalacsonyabb (75,5 %), de a többi város átlaga is alacsonyabb m int bármelyik megye adata. A családok viszonylagos száma Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár, megyében a legnagyobb (90,3 %). Ezen kívül még három megyében (Baranya, Komárom és Zala) találunk megközelítően magas arányt. A részcsaládok bár csekély számuknál fogva arányuk is jelentéktelen a városokban sokkal gyakoribbak, m int a községekben. Az egyedülállók aránya ugyancsak a városokban a legnagyobb, Budapesten meghaladja az összes családok és családtöredékek egyötödét; a községekben átlagosan közel 11 % az arányuk. Feltűnő, hogy a megyék közül mezőgazdasági jellegű megyékben, így Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében van viszonylag sok egyedülálló (mintegy 14 %)4. A CSALÁDOK TÍPUSAI A családok aszerint, hogy a családmag házaspárból, vagy gyermekével (gyermekeivel) együttélő egyedülálló (özvegy, elvált, különélő) szülőből áll, továbbá aszerint, hogy él-e a családdal együtt rokon vagy nem négy alaptípusra bonthatók.5 A házaspárból álló családok6 száma 1960-ban 15,3 %-kal, az egy szülő és gyermekből álló családok száma 21,9 %-kal volt több, m int 1949-ben. A rokonnal élő családok7 közül a rokonnal együttélő házaspárok száma 8,5 %-kal csökkent, az olyan családok száma amelyekben egy szülő és gyermek él rokonnal, kétharm adával emelkedett. A családokban élőknél a változás aránya azonos, csak az emelkedés csekélyebb, a csökkenés nagyobb mérvű. A családok típusok szerinti összetételében figyelemreméltóbb változás nem történt ban a családok 86,5 %-a házaspárból álló család v o lt; arányuk az évihez képest egy árnyalattal csökkent. A családokban élőknek közel 89 %-a ugyanannyi, m int 1949-ben tartozik a házaspár-családok családtagjai közé. A rokonnal élő családok aránya kism értékben csökkent. 100 család közül 1949-ben közel 16, 1960-ban 13 családban volt a családtagok között rokon is. 4 E nnek feltehetően oka, hogy az összeírás során a gazdasággal rendelkező családokban, a családdal házastárs nélkül együttélő (özvegy, elvált) felmenő rokon azért, hogy földjét ne kelljen a család földjével összevontan k im utatni, külön háztartásban élőnek v allo tta m agát. 5 Bizonyos vonatkozásban külön-külön alap-típusnak tekinthető a gyermek nélküli és a gyermekes házaspár is. A családoknak a gyerm ekek száma szerinti összetételéről a továbbiakban részletesen szó lesz. 6 A szocialista állam ok családjogi törvényeinek és gyakorlatának megfelelően az élettárs a családi kapcsolat, a családi állás szem pontjából ugyanúgy minősül m int a házastárs. A h ázasp ár típusba tartozó családok te h á t a törvényes házasságkötés nélkül együttélő é le ttá rsi közösségeket is tartalm azzák. 7 R okon a la tt a házastársak ( egy szülő-gyerm ek esetében az egyedülálló házasfél) b árm ilyen felmenő, lemenő vagy oldalági rokonát (szülő, nagyszülő, testv ér, unokatestvér, nagybácsi, nagynéni, sógor, sógornő stb.) kell érteni. Az előzőekben elm ondottakra u talva figyelemmel kell lenni arra, hogy rokonnal élőnek csak az olyan családok minősülnek, am elyekben a családdal együttlakó rokonok nem alkotnak m aguk is külön családot.

5 MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK CSALÁD-ÖSSZETÉTELE 139 n é lk ü l ,0 110,9 2. H á z a s p á r ro k o n n a l ,5 85,8 3. E g y ü tt ,3 105,7 4. E g y szü lő g y e rm e k k el, ro k o n n élk ü l ,9 100,9 5. E g y szülő g y e rm e k k e l, ro k o n n a l ,3 154,9 3. E g y ü tt ,9 107,9 6. Családok összesen ,2 106,0 7. E b b ő l ro k o n n a l élő c s a lá d o k ,7 90,7 A családtípusok megoszlása területenként eléggé egyszínű képet m u ta t; a városok és a községek átlaga alig té r el az országostól: B u d a p e s t e n... A tö b b i v á ro s b a n... A k ö z s é g e k b e n... O rszágosan... H ázaspár E gy szülő gyerm ek az összes családok %-ában ,6 87,8 12,2 86,1 13, ,5 Az egy szülő gyermekből álló családok aránya a megyék közül a legmagasabb H ajdú-bihar (16,9) és Szolnok (16,0) megyében, a legalacsonyabb Fejér (10,0), Kom árom (10,5) és Baranya (11,0) megyében. 100 család közül 87 él rokon nélkül és 13 rokonnal. A városok beleértve a fővárost is és a községek átlaga ugyancsak közel áll az az országos megoszlási arányhoz. A rokonnal élő családok százalékos aránya Baranya és Somogy megyében a legmagasabb (17 19 %). Békés és Szolnok megyében a legalacsonyabb (9 10%)- Rokonnal élő,,egy szülő gyermekkel összetételű család viszonylag Zala (2,6 %) és Győr-Sopron (2,5 %) megyében van a legtöbb ; a legkevesebb Bács-Kiskun, Békés és Kom árom megyében (egyaránt az összes családoknak alig valamivel több m int 1 1 %-a).

6 8 A gyerm ekek ill. a gyerm ekes családok szám ának elemzésével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az összeírás során bárm ilyen korú szem élyt gyerm eknek k e lle tt m inősíteni, ha az apja vagy anyja volt a családfő. E nnek megfelelően a vonatkozó ad ato k b an valam ennyi nem házas (nőtlen, hajadon, özvegy, elvált), vagy házastársa nélkül szüleivel (szülőjével) együttélő»»gyermek családi állású személy szerepel, tekintet nélkül a korukra. A gyerm ekek szám a ta rta l m azza a házasságon kívül született, az örökbefogadott, a nevelt gyerm ekeket, to v áb b á a szülő nélkül nagyszüleivel (nagyszülőjével) együttélő unokák at is. (Ebből eredően az egy nagyszülő unoka összetételű családokat az egy szülő gyerm ekkel típusú családokhoz soroltuk.) 140 DR. T A M Á SY JÓ Z S E F CSALÁDÖSSZETÉTEL A GYERMEKEK SZÁMA SZERINT A népszámlálás család-feldolgozásának a gyerm ekek8 számával kapcsolatos eredményeiben is szembetűnően m utatkoznak annak a népesedési folyamatnak a kihatásai, amely átm eneti emelkedésektől eltekintve a születések számának állandó csökkenésében, továbbá a születéseken belül a harm adik, negyedik stb. gyermekek születési gyakoriságának csökkenésében jelentkezett. B ár összehasonlításra csak évi adatok állnak rendelkezésre, kétségtelen, hogy az akkori kép is egy hosszabb ideje tartó csökkenési folyam atnak csak egyik állom ását rögzítette. Az adatok alapján mivel a család-feldolgozás nemcsak általában a gyermekes családokra, hanem a 15 évesnél fiatalabb gyermekkel élő családokra is kiterjedt az em lített folyamat utolsó 15 évi szakaszának a családok gyermek-számára gyakorolt hatása részletesebben vizsgálható, bár ebben a vonatkozásban még az évi adatok is hiányoznak.9 Gyerm ekszám (i) A c s a l 1 á d о к sz á m a százalékos megoszlása (2) (3) G y erm ek n in cs ,8 30,6 I 1 g y erm ek v a n ,7 34,8 J 2 g y erm ek v a n ,8 21,6 I 3 5 gy erm ek v a n ,5 12,1 1 6 és tö b b g y e rm e k v a n ,2 0,9 3. Összesen S ,0 100,0 E g y c salá d ra ju tó g y e r m ek ek szám a 4. az összes c salá d o k b a n 1,5 1,3 5. a g yerm ekes család o k b a n... 2,1 1,8 Горизонтальная граф а: (1) Число д етей ; (2) число, (3) процентное распределение семей. Вертикальная графа : 1. Детей нет ; 2. l f 2, 3 5, 6.и-больш е'детей ; 3. итого ; число детей проходящ ихся на одну семью 4. во всех семьях, 5. в семьях с детьми. Heading : (1) N um ber of children ; (2) num ber, (3) percentage distribution of families. Lateral text : 1. N o child ; 2. I, 2, 3 5, 6 and m ore children ; 3. to ta l ; num ber of children per fam ily 4. in to ta l fam ilies, 5. in fam ilies w ith children ban a családok közel 31 %-ában nem élt gyermek, 1949-ben nem egészen 27 % volt a gyermek nélküli családok aránya. A gyermek nélküli családok arányának növekedése mellett nőtt még az egy-gyermekes családok aránya is, a k ét gyermekeseké változatlan m aradt, a háromnál

7 MAGYARORSZÁGI NÉPESSÉGÉNEK CSALÁD-ÖSSZETÉTELE 141 több gyermekeseké jelentős m értékben csökkent ben még a családoknak egyötödében volt legalább három gyermek, 1960-ban m ár csak 13 %-ában. A 6- és több-gyermekes családok viszonylagos száma kevesebb, m int az évi arány fele. gyerm ek van I 6 - es foih I. A családok százalékos m egoszlása a gyerm ekek szá m a szerin t, csa lá d típ u so n kén t, 1960 Процентное распределение семей по численности детей и семейным т ипам, 1960 Percentage Distribution of Fam ilies by Number of Children and Fam ily Types, ben az egy családra jutó gyermekek átlagos száma csak a gyermekes családokra számítva éppen csak egy árnyalattal haladta túl a kettőt. Ez némi egyszerűsítéssel figyelembe véve azt is, am it a gyermek fogalmával kapcsolatban elmondottunk azt jelenti, hogy mindegyik házasfél helyébe még lép egy-egy utód. Az összes családokra számítva, az egy családra jutó átlagos gyermek-szám m ár 1949-ben is csak 1,5 volt. A vázolt alakulás következtében a családok átlagos gyermek-száma közel 17 %-kal, csak a gyermekes családokra számítva 13 %-kal csökkent. Az egy-gyermekes családok háromnegyede házaspár, egynegyede egy szülő gyerm ekkel ; a több-gyermekes családokban az egy szülő gyermekkel típusú családok aránya m ár lényegesen alacsonyabb, %. Az egy gyermekes családok valamivel több mint 13 %-a, a két gyermekes családok közel 16 %-a rokonnal élő család ; a sokgyermekes családok több m int egyötödében van rokon.

8 142 DR. TA M ÁSY JÓ Z S E F A különböző típusú családoknál a több-gyermekes családok arányában nincsenek jelentősebb eltérések. A két-gyermekes családok aránya a rokonnal élő családokban nagyobb : a rokon nélküli házaspárok közel 21 %-ában a rokonnal élők 26 %-ában van k ét gyermek, az egy szülő gyermekkel típusú családoknál az arány 22,5 ill. ugyancsak 26 %. A 3 5 gyermekes családok aránya a rokon nélkül és a rokonnal élő házaspárok között egyaránt valamivel több m int 12 % ; a rokon nélkül élő egy szülők 11,2 %-ának, a rokonnal élők 12,5 %-ának van 3 5 gyermeke. A családok gyermek-szám szerinti megoszlásának tárgyalásánál feltétlenül különbséget kell tenni am int erre m ár utaltunk a gyerm ek családi állásúak és a koruknál, eltartottságuknál fogva tulajdonképpen gyermeknek tekinthető családtagok között. Ez az elhatárolás a rendelkezésre álló adatokból egyértelműen azonban nem végezhető el, ezért most csak a keresőképes koron aluli gyermekek vizsgálatára szorítkozhatunk. A családokban élő közel 3,5 millió gyerm ek családi állású személynek 71,3 %-a 15 évesnél fiatalabb gyermek. Az összes családok közel felében, a gyermekes családok egynegyedében nincs 15 éven aluli gyermek. I I. A családok százalékos m egoszlása a gyerm ekek szá m a szerin t, 1960 Процентное распределение семей по численности детей, 1960 Percentage Distribution of Families by Number of Children, 1960 A gyermekek számának növekedésével rohamosan csökken az olyan családok száma, amelyekben nincs 15 éven aluli gyermek. Az egy-gyermekes családok között még az ilyen családok 39,1 %-ában nincs 15 évesnél fiatalabb gyermek ; a két-gyermekes családoknál ez az arány 15,3 %, a három gyermekeseknél 6,5 %, a négy-gyermekeseknél 3,4 %, az öt-gyermekeseknél

9 MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK CSALÁD-ÖSSZETÉTELE 143 csak 1,2 %, a hatnál több gyermekes családok között pedig m ár nincs olyan család, amelyikben ne lenne 15 évesnél fiatalabb gyermek. Azoknak a családoknak az aránya, amelyekben valamennyi gyermek 15 éven aluli a két-gyermekes családokban a legmagasabb (6 5,2 % ); a 3-, 4- és 5- gyermekes családoknál az arány fokozatosan csökken 56,2, 45,6 ill. 40,6 % -ra; a 6- és több-gyermekes családokban ismét emelkedik és az ilyen családok közel felében még egyik gyermek sem töltötte be a 15. életévét. E b b о (3) 1 G yerm ekszám (1) Összes 15 családok évesnél fiatalabb gyerm ek nélkül (2) (4) évesnél fiatalabb gyerm ekkel (5) 6 és több 1. G y erm ek n i n c s ,0 100,0 1 g y e rm e k v a n ,0 39,1 60,9 2 g y erm ek v a n ,0 15,3 19,5 65,2-3 g y e rm e k v a n ,0 6,5 17,0 20,3 56,2 4 g y e rm e k v a n ,0 3,4 9,3 17,1 24,6 45,6 5 g y e rm e k v a n ,0 1,2 4,1 8,8 21,6 23,7 40,6 6 és tö b b g y e rm e k v a n 100,0 1Д 5,0 9,9 16,8 18,7 48,5 3. Ö sszesen ,0 48,1. 27,1 16,3 5,6 1,7 0,7 0,5 Горизонтальная графа : (1) Число детей ; (2) семьи всего ; (3) в том числе ; (4) без детей младше 15 л е т ; (5) с детьми младше 15 лет. Вертикальная графа : 1. Детей нет ; 2. 1, 2, 3, 4, 5, 6 и больше детей; 3. всего. H eading : (1) N um ber of children ; (2) to ta l families ; (3) of w hich ; (4) having no child under 15 years ; (5) w ith children under 15 years. Lateral te x t: 1. No child ; 2. 1, 2, 3, 4, 5, 6 and m ore children ; 3. to ta l. Az egy családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma még az egyet sem éri el (0,9) és a gyermekes családokra számítva is csak 1,3. A gyermekes családok közül a házaspárokra jutó 15 éven aluli gyermekek száma 1,4, az egy szülőre jutó ilyen korú gyermekeké viszont csak 0,8. A gyermekes családok aránya Budapesten a legalacsonyabb : 100 közül 65 családban van gyermek. A többi városban 100 közül átlag 70, a községekben 71 a gyermekes családok száma. Ezen túlmenő szabályszerűséget a gyermekes családok gyakoriságának területi eloszlásában nem lehet tapasztalni. A legmagasabb arán yt (75 %) m utató három megye közül egy az Alföldön (Szabolcs-Szatmár), egy északon (Borsod-Abaúj- Zemplén), egy pedig a Dunántúlon (Győr-Sopron) van. A gyermekes családok viszonylagos száma a legalacsonyabb Békés, Somogy és Csongrád megyében (65 %). Budapesten a gyermekes családok 60,3 %-ában csak egy gyermek van ; a két-gyermekes családok aránya ennek mintegy fele ; háromnál több gyermek a családoknak csak alig 11 %-ában van.

10 144 DR. TA M ÁSY JÓ Z S E F 100 család közül E g y családra jutó T erület gyerm ek nélküli (2) gyerm ekes (3) gyerm ekek száma 15 évesnél fiatalabb gyerm ekek száma 0 ) család az összes családokban (4) a gyerm e kes családokban (5) az összes családokban (6) a gyerm e kes családokban (7) 1. B u d a p e s t... 35,2 64,8 1,0 1,6 0,7 1Д 2. M egyei és já r á s i jo g ú v á ro so k... 29,7 70,3 1,3 1,8 0,9 1,3 3. K ö zség ek... 29,4 70,6 1,3 1,9 1,0 1,4 4. O rszágosan... 30,5 69,5 1,3 1,8 0,9 1,3 A különböző gyermek-számú családoknak az összes gyermekes családokhoz viszonyított aránya az alábbi megyékben m utatja a szélső értékek et: Legmagasabb 1 g y e rm e k e s c s a l á d... H ev es m. (53,3 %) 2 g y erm ek es c s a l á d... Z ala m. (35,3% ) 3 5 g y erm ek es c s a l á d... Szabolcs-Sz. m. (27,5 %) 6 és tö b b g yerm ekes család... Szabolcs-Sz. m. (3,7 % ) Legalacsonyabb V eszp rém m. (42,2% ) B á c s-k isk u n m. (2 8,2 % ) H ev es, N ó g rá d és Som ogy m. (1 4,5 % ) H e v e s m. (0,3 %) Az egy családra jutó gyermekek száma természetesen nagyjából a fentiekben vázolt képnek felel meg. Budapesten ahol ez az átlag országos viszonylatban is a legalacsonyabb egy családra átlag kereken 1 gyermek ju t ; a megyék közül a legtöbb Szabolcs-Szatmár megyében (1,7), a legkevesebb Csongrád, Heves és Somogy megyében (egyaránt 1,1). Megközelítően ugyanezt m utatják a csak a gyermekes családok figyelembevételével szám ított viszonyszámok is. Az egy családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma az összes és csak a gyermekes családokra számítva is szintén a fővárosban a legalacsonyabb (0,7 ill. 1,1). E tekintetben is de már Hajdú-Bihar megyével együtt Szabolcs-Szatmár megye az első a rangsorban 1,2 ill. 1,6 értékkel. 15 éven aluli gyermek is viszonylag Csongrád és Heves, továbbá Békés és Somogy megyében van a legkevesebb (0,8 ill. 1,2).

11 MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK CSALÁD-ÖSSZETÉTELE 145 CSALÁDNAGYSÁG A családok nagysága elsősorban a családban élő gyermekek és családdal együttélő rokonok számától függ és között a am int az előzőekben láttuk jelentősen nőtt a gyermek nélküli családok száma és csökkent a több-gyermekes családok száma, következésképpen csökkent a családban élő gyermekek száma is. A családban élő rokonok számáról közvetlen adatok nem állnak rendelkezésre, de valamelyest csökkent a rokonnal élő családok és az ilyen családokban élők száma is. A népesség számának gyarapodása lényegében a kisebb családokban élők számát növelte ; az 5 vagy annál többtagú családokban élők száma a fentiekben vázolt okok m iatt csökkent. Ezt a folyamatot jelzi a családok számának a családtagok száma szerinti alakulása is. Családnagyság A családok száma év az év 1У4У I960 % -ában 2 ta g ú c s a l á d ,7 3 ta g ú c s a l á d ,3 4 ta g ú c s a l á d ,2 5 ta g ú c s a l á d ,3 6 ta g ú c s a l á d ,2 7 és tö b b ta g ú c salá d ,4 Összesen.., ,2 A 2 tagú családok száma 1949-hez képest 43 %-kal nőtt, a 7 és többtagú családoké csaknem ugyanennyivel csökkent. Ennek megfelelően m egváltozott a családok taglétszám szerinti megoszlása is. 10 D em ográfia

12 146 DR. T A M ÁSY JÓ Z S E F Az arányeltolódás még szembetűnőbben m utatja a változást. Bár a 3 tag ú családok száma egyötödével emelkedett, arányuk már csak 1 %-kal több, m int 1949-ben ; a 4 tagú családok száma is még 13 %-kal nőtt, arányuk azonban már nem éri el a 10 évvel korábbit. A vázolt alakulás következtében az átlagos családnagyság az egy családra jutó családtagok száma 3,6-ról 3,3-ra csökkent. A csökkenés valamennyi családtípusnál m utatkozik. csa/ádfag csa/ádfag IV. A z egy családra ju tó családtagok szá m a, csa lá d típ u so n kén t, 1949, 1960 Численность членов семьи проходящихся на одну семью по семейным типам в 1949 и 1960 гг. Number of Members per F am ily by F am ily Types, 1949 and 1960 A családok taglétszáma a gyermekek számán kívül nagymértékben függ a család típusától. A házaspár családok közel egyharmada, az egy szülő gyermekkel típusú családok mintegy kétharm ada csak k ét személyből áll. (Kéttagú család pl. vagy gyermektelen és rokon nélkül élő házaspár, vagy egy gyermekkel élő rokon nélküli egy szülő lehet.) A három családtagból álló családok aránya a legmagasabb (57 %) a rokonnal élő egy-gyermekes egy szülő gyermekkel típusú családokban, a négy- és többtagúaké a rokonnal élő házaspárok között (72%).

13 MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK CSALÁD-ÖSSZETÉTELE 147 Az egy családra jutó családtagok száma természetesen legmagasabb a rokonnal élő házaspároknál (4,3), legalacsonyabb a rokon nélküli egy szülő gyerm ek -ből álló családoknál (2,5). CsaláclLípus 2 : és több ta g ú (2) (1) családok száma Összes (3) Egy családra jutó családtagok szám a (4) 1. H á z a s p á r ro k o n n é l k ü l ,20 2. H á z a s p á r ro k o n n a l ,33 3. E g y ü tt ,35 4. E g y szülő g y e r m e k k e l, ro k o n n é lk ü l ,54 5. E g y szülő g y e r m ek k el, ro k o n n a l ,69 3. E g y ü tt ,69 6. Családok összesen ,26 7. E b b ő l ro k o n n a l élő családok ,25 Százaiéiros megosz lás (5) 1. H á z a s p á r ro k o n n é l k ü l... 36,2 29,9 20,7 8,0 5,2 100,0 2. H á z a sp á r ro k o n n a l 27,9 31,9 26,3 13,9 100,0 3. E g yü tt... 31,5 29,6 22,2 10,4 6,3 100,0 4. E g y szülő g y e r m ek k el, ro k o n n é lk ü l... 65,5 22,5 7,9 2, ,0 5. E g y szülő g y e r m e k k e l, ro k o n n a l... 57,1 28,4 6,5 8,0 100,0 3. E g y ü tt... 56,6 27,2 10,7 3,0 2,5 100,0 6. C saládok összesen 34,9 29,3 20,6 9,4 5,8 100,0 7. E b b ő l ro k o n n a l élő c s a lá d o k... 31,9 31,4 23,6 13,1 100,0 Горизонтальная графа : (1) Тип семьи ; (2) число семей с 2, 3, 4, 5, 6 и больше членов; (3) число всех семей ; (4) число членов семей проходящихся на одну семыо ; (5) процентное распределение. Вертикальная графа : См. табл. 2. Heading : (1) Fam ily type ; (2) num ber of families having 2, 3, 4, 5, 6 or m ore members ; (3) num ber of total families ; (4) num ber of members per family ; (5) percentage distribution. Lateral te x t: See Table 2. Ismeretes, hogy általában városokban viszonylag kisebb, a községekben inkább nagyobb családok vannak túlsúlyban. Ha csak Budapest, a többi város átlaga és a községek átlaga vonatkozásában vizsgáljuk a családoknak a tagok száma szerinti megoszlását, a megállapítás nagyjából helytálló,

14 148 DR. TAM ÁSY JÓZSEF a részletesebb területi megoszlás azonban m ár jelentősebb eltéréseket m utat. A 2 tagú családok aránya Budapesten közel 41 %, Békés megyében több mint 43 %. A 3 tagú családok aránya Nógrád és Komárom megyében emelkedik ki (32 %), 4 tagú család viszonylag Vas és Veszprém megyében van a legtöbb (24 %). A nagyobb családok közül az 5 tagú családok aránya Zala megyében (13 %), a 6 és többtagúaké pedig Szabolcs-Szatmár megyében (11,5 %) a legmagasabb. Egy családra átlagosan valamivel több m int 3 családtag jut. Az átlagos nagyságú család teh át egy-gyermekes házaspárnak felel meg. A két-gyermekes házaspárral egyenlő 4 családtagot az átlagos családnagyság egy megyében vagy megyei jogú városban sem ér e l ; 3,0 és 3,6 között ingadozik. A legalacsonyabb Budapesten 3,0, a megyék közül Békésben, Csongrádban és Hevesben (3,1), a legmagasabb Szabolcs-Szatmár (3,6), Fejér, H ajdú-b ihar és Veszprém megyében (egyaránt 3,5). A K E R E S Ő-ELTARTOTT ARÁNY A CSALÁDOKBAN10 A foglalkoztatottságnak az elmúlt tíz év alatt végbement nagymértékű emelkedése term észetesen a családoknak a kereső és eltarto tt családtagok szerinti összetételében és a kereső-eltartott arány alakulásában is jelentkezik : É v K eresők a népesség % -ában , ,1 Kereső családtagok az összes családtagok % -ában keresőre ju tó e lta rto tta k szám a kereső családtagra ju tó e lta rto tt családtagok száma 10 A következőkben a családokra vonatkozó valam ennyi ad at a részcsaládok ad atait is m a gában foglalja és így a m egállapítások is a részcsaládokkal együtt értendők. (A részcsaládokban élők a családokban és családtöredékekben élők összes szám ának nem egészen 1 % -át teszik.)

15 MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK CSALÁD-ÖSSZETÉTELE 149 Keresők száma Családok szám a Ebből (1) (2) családtaggal (3) 7 és több 1 kereső v a n kereső v a n kereső v a n k ereső v a n és tö b b k ereső v a n K ereső n é lk ü l, 111. h u z a m o san tá v o lle v ő k e re sővel Összesen zúzalékos megoszlíis 1 k ereső v a n... 47,0 59,7 41,5 40,3 37,3 37,2 34,0 2 kereső v a n... 39,5 36,8 46,1 39,7 35,0 31,0 27, kereső v a n... 9,3 10,5 15,8 20,5 20,1 18,5 4 kereső v a n... 1,7 2,9 5,7 9,3 13,2 5 és tö b b k ereső v a n... 0,3 0,6 2,0 5,1 2. K ereső n é lk ü l ill. h u z a m o san tá v o lle v ő k e re sővel... 2,2 3,5 1,9 1,3 0,9 0,4 1,9 3. Összesen ,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 * R észcsaládokkal együtt. Горизонтальная графа : (1) Число самодеятельных ; (2) число семей ; (3) в том числе : с 2, 3, 4, 5, 6, 7 и больше членами. Вертикальная графа : 1. Семьи с 1, 2, 3, 4, 5 и больше самодеятельными ; 2. без самодеятельных или с самодеятельными продолжительно отсутствующими. Heading : (1) E arners ; (2) num ber of fam ilies ; (3) of w hich : having 2, 3, 4, 5, 6, 7 or m ore m em bers. Lateral te x t: 1. Fam ilies having 1,2, 3, 4,5 or m ore earners ; 2. w ithout earners, resp. having steadily absent earners. 3. to tal. A keresők11 aránya az össznépességen belül magasabb, m int a családokban élők között. Ennek magyarázata, hogy a család-adatokban az intézeti háztartások tagjai akik nagyobbrészt keresők egyáltalán nem szerepelnek, nem szerepelnek továbbá az egyedülállók sem, akiknek közel 92 %-a ugyancsak kereső. Az em lített okok folytán az össznépesség 100 keresőjére jutó eltarto ttak száma is alacsonyabb m int a családban élőknél. A keresőeltartott arány javulásának mértéke azonban kedvezőbb a családokban, m ert míg az egész népességre számítva a 100 keresőre jutó eltartottak száma 21 fővel, a családokban élőknél 32 fővel csökkent. Ezt elsősorban az eredményezte, hogy egy-egy családon belül többen léptek a keresők sorába,

16 150 DR. TAM ÁSY JÓ Z S E F em elkedett az egy családra jutó keresők száma, főként a nők fokozottabb munkavállalása folytán és növekedett a több-keresős családok száma és aránya is : T A családok száma Keresők szám a k e re ső v e l k e re s ő v e l k e re ső v e l és tö b b k ereső v e l K e re ső n é lk ü l, ill. -huzam osan tá v o lle v ő k e re ső v e l Összesen E családok zömében a családfő huzam osan távollevő (m unkavállalás m iatt családjától táv o l, m ás városban vagy községben tartózkodik) s m int ilyent nem a családdal együtt írtá k össze. E m ia tt ha a családban m ás kereső nem volt b ár családját a távollevő családfő is nyilván e lta rto tta, a család mégis, m int kereső nélküli család került szám bavételre. (1949-ben ezeket a családokat nem m u ta ttá k külön ki.)

17 MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK CSALÁD-ÖSSZETÉTELE ben még a családok 61 %-ában volt egy kereső, 1960-ban ez az arány 47 %-ra csökkent. A két keresős családok száma 27 %-ról közel 40 %-ra emelkedett. A 3 4 keresős családok aránya ugyan csak néhány tized százalékkal nőtt, számuk azonban mintegy ötödével volt több, mint 1949-ben. A családoknak mintegy 17 %-ában valamennyi családtag kereső. Ezen belül a 2 tagú családok 36,8 %-ában keres mindkét családtag ; a 3 tagú családok között a 3 keresős családok aránya 10,5 % ; a 4 tagú családoknál 2,9 % ; az 5 tagú családoknál 0,6 % azoknak a családoknak az aránya, amelyben valamennyi családtag keres. Két-keresős család a 3 tagú családok között van a legtöbb (46 % ); a 4 tagú családok között az egy- és a két-keresős családok aránya csaknem azonos (40,3 ill. 39,7 %). Az 5 tagú vagy annál nagyobb családok között az egy-keresős családok vannak túlsúlyban, bár arányuk a családnagyság növekedésével csökken; a két- és három-keresős családok aránya a családtagok számának növekedésével ugyancsak csökken és csak a 4 és többkeresős családoknál figyelhető meg, hogy az ilyen családok aránya a családnagyság növekedésével ugyancsak emelkedik. (L á sd: 8. tábla). A kereső családtagoknak a családonkénti átlagos száma a családtagok számának növekedésével párhuzamosan emelkedik. Az egy családra jutó keresők száma a 2 tagú családoknál is kereken harm adával, a 3 tagú családoknál kétharm adával haladja meg a családonkénti egy keresőt. Az egy családra (100 családra) jutó keresők száma már a 3 tagú családoknál is magasabb mint az országos átlag. Családonként átlag legalább 2 kereső azonban csak 6 tagú vagy annál nagyobb családokban van. 9. A kereső és eltartott családtagok szám a és a kereső- eltartott arány a családtagok szám a szerint*, 1960 Численность самодеятельных и несамодеятельных членов семьи и отношение самодеятельных и иждивенцев по численности членов семьи в 1960 г. E arning and Dependent F am ily Members and Ratio of Earners and Dependants by Number of F am ily Members, 1960 Családtagok szám a kereső Családnagyság családra családtagra jutó jutó Kereső E lta rto tt Összesen kereső eltarto tt családtag (1) (2) (3) (4) (5) (6) 2 ta g ú c salád ,3 50,1 3 ta g ú c salád ,3 81,4 4 ta g ú c salá d ,4 124,2 5 ta g ú c salá d ,5 157,1 6 ta g ú c salád ,1 189,7 7 és tö b b ta g ú család ,8 239,6 2. Összesen ,1 100,1

18 \ \ \ 152 DR. TA MÁ SY JÓ Z S E F A családokban élők között országos vonatkozásban a kereső és az e ltarto tt családtagok száma csaknem teljesen azonos. Ennek következtében 100 kereső családtagra átlagosan 100 eltartott családtag j u t ; a 2 és 3 tagú családokban ennél kevesebb, a nagyobb családokban több. Minél nagyobb létszámú a család, annál több személy eltartása hárul egy-egy kereső családtagra. csa/ád/ag 250 / / / У / У У s ' \ \ _.... \ / / / m 7 c s e / é t / e a ^ m k e r e s ő c s C S i W a 'd / e g - A $ SJ r? t í_ i c s a / á d f e ý / ő / а e / fa r * V I. A 100 családra ju tó keresők szám a és a kereső-eltartott a rá n y a különböző nagyságú családokban (részcsaládokkal eg yü tt), 1960 Самодеятельные на 100 семей и отношение самодеятельных и иждивенцев в семьях различной величины (включая частичные семьи) в 1960 г. Earners per 100 Fam ilies and Ratio of Earners and Dependants in the Fam ilies of Different Size (Including Part Fam ilies), 1960 A kereső-eltartott arány egyrészt a család keresőinek számától, m ásrészt a család nagyságától függ. B ár tény az, hogy a nagyobb családokban viszonylag több az eltarto tt, mégis általában a keresők számának növekedésével párhuzam osan csökken az egy keresőre jutó eltarto ttak száma. A 100 családra jutó keresők száma Budapesten a legnagyobb (184,6), lényegesen alacsonyabb a városokban (163,5) és még alacsonyabb a községekben (154,5). Ezzel ellentétes képet m u tat a 100 kereső családtagra jutó eltartott családtagok száma. Ismeretes, hogy a foglalkoztatottság a városokban általában kedvezőbb, nagyobb a lehetősége, hogy egy családból többen is m unkát vállaljanak, nagyobb a lehetősége a nők munkába-

19 MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK CSALÁD-ÖSSZETÉTELE 153 csökkenti a kereső-eltartott arányt, hogy a községekben viszonylag nagyobb a több-gyermekes család, közöttük az olyan több-gyerm ekes család is, amelyben a gyermekek a keresőképes koron aluliak.

20 154 DR. TA M Á SY JÓ Z S E F A 100 családra jutó keresők száma a legtöbb Pest megyében (166,7), a legkevesebb H ajdú-b ihar (143,4) és Szolnok megyében (136,4). A kereső-elta rto tt arány a legkedvezőbb Csongrád megyében (90,2), de a 100 kereső családtagra jutó eltartott családtagok száma Bács-Kiskun és Pest megyében is 100 alatt van. A rangsorban az utolsó helyeken ebben a vonatkozásban is Szolnok (136,3) és H ajdú-b ihar (141,6) megyét találjuk. A CSALÁDOK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ÖSSZETÉTELE13 Azok a mélyreható változások, amelyek az évi népszámlálás óta az ország társadalmi-gazdasági viszonyaiban végbementek a családok társadalm i-gazdasági összetételét is átalakították. Az ipar tervszerű fejlesztése, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a fizikai és szellemi m unkát végzők arányának a megváltozása eredményeként bekövetkezett társadalmi átrétegződést, ill. ennek a népesség foglalkozási összetételére gyakorolt hatását tükrözik a családok vonatkozó adatai is. Az alkalmazásban álló családfők családjainak az összes családokhoz viszonyított aránya az évi mintegy 40 %-ról 1960-ban közel 57 %-ra em elkedett ben az olyan családok, amelyben a családfő termelőszövetkezeti tag volt csekély számuknál fogva nem is képeztek külön csoportot, 1960-ban arányuk már megközelítette az összes családok 16 % -á t; ez csaknem ugyanannyi, m int a mezőgazdasági önállók családjainak az aránya (16,5 %). A mezőgazdasági önállók családjainak az aránya ben még közel 43 % volt ben mezőgazdasági 14 család (önálló gazdák, segítő családtagok és a mezőgazdaságban alkalmazásban állók családjai) volt az összes családoknak csaknem fele (48,3 %-a), 1960-ban m ár csak alig valamivel több mint egyharmada (34,2 %) (ideszámítva természetesen a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag családfőjű családokat is). A szellemi dolgozók családjainak aránya 10 %-ról több mint 15 %-ra nőtt. Az átlagos családnagyságban 1949-hez képest jelentősebb különbség csupán a mezőgazdasági önállók családjainál mutatkozik, akiknél az egy családra jutó családtagok száma 3,8-ról 3,1-re, közel egyötödével csökkent. A 100 családra jutó keresők száma minden társadalm i rétegnél emelkedett, legnagyobb mértékben 30 keresővel az alkalmazásban álló nem mezőgazdasági fizikai dolgozóknál (139-ről 169-re) és a szellemi dolgozóknál (142-ről 168-ra). Száz családra a legtöbb kereső 1949-ben (168) és 1960-ban is (185) a mezőgazdasági önállók családjaiban ju to tt (elsősorban a segítő családtagok m iatt). 13 E zeknek az adatoknak a népesség ill. a keresők társadalm i-gazdasági csoportosítását feltü n tető adatokkal való egybevetésénél feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a családok társadalm i-gazdasági csoportokba sorolása a családfő, ha a családfő eltarto tt, az eltartó társadalm i-gazdasági csoportja szerint tö rté n t. A csoportosítás nincs te h á t te k in te tte l a család többi keresőinek társadalm i-gazdasági csoportjára. E z közelebbről a z t jelenti, hogy,ha pl. a családfő fizikai, a feleség szellemi dolgozó, a család a fizikai dolgozó társadalm i-gazdasági csoportba k erü l ; vagy ha pl. egy ötholdas önálló gazdának három fia az iparban dolgozik, a család ebben az esetben is a m ezőgazdasági önálló társadalm i-gazdasági csoportban fog szerepelni. (Némileg kiegészítik azonban a képet a családok keresőinek a társadalm i-gazdasági csoportjaik szerinti m egoszlását feltüntető a következőkben ism ertetendő adatok.) 14 A m ezőgazdasági családok szám a nem tartalm azza a m ezőgazdasággal kapcsolatban levő valam ennyi család a d a tá t; azok a családok ugyanis, am elyekben a családfő ún. kétlaki (alkalm azásban áll vagy nyugdíjas, de földje is van) nem a mezőgazdasági családok között, hanem a foglalkozásuknak megfelelő népgazdasági ágban szerepelnek.

21 MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK CSALÁD-ÖSSZETÉTELE 155 A 100 kereső családtagra jutó e ltarto tt családtagok száma az alkalm azásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjai kivételével, amelyeknél minimális emelkedés tö rtén t valam ennyi csoportnál jelentősen csökkent. Legszámottevőbb volt a csökkenés az évi arány majdnem felére a mezőgazdasági önállók családjainál (127-ről 66-ra); de jelentős volt még az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjainál is (135-ről 95-re). A családok évi fontosabb ad atait részletesebb társadalm i-gazdasági csoportok szerint a 12. tábla foglalja össze.

22 156 DR. TAM ÁSY JÓ Z S E F A különböző társadalm i-gazdasági csoportokba tartozó családok átlagos száma alig tér el egymástól. Egy családra a legkevesebb családtag (3,1) azokban a családokban jut, amelyekben a családfő önálló gazda. A term e lőszövetkezeti tagok családjaiban 3,2, az alkalm azásban álló fizikai dolgozókéban 3,4, a szellemi dolgozókéban 3,3, (a nyugdíjasokéban 2,5) az átlagos családnagyság.. f e» -, H fc fe - A/Aa/n?azásifo/já//ó feme/oszoref- Önálló és segho csa- Áezel/fag lác/lagja Wyt/gdl/as V I I I. A családok százalékos m egoszlása a családfő tá rsa d a lm i-g a zd a sá g i csoportja szerint (részcsaládokkal együtt), 1949 és 1960 Процентное распределение семей по социально-экономической группе главы семьи (включая частичные семьи) в 1949 и 1960 гг. Percentage Distribution of Families by Socio-Economic Group of the Head of the Fam ily (Including Part Fam ilies), 1949 and 1960 A keresők száma am int erről m ár szó volt viszonylag az önálló gazdák családjaiban a legtöbb. A 100 családra jutó keresők száma a gazdaság nagyságával arányosan növekszik : az 1 kat. holdnál kisebb gazdasággal rendelkezőknél 158, a kat. holdas gazdáknál 210 kereső jut 100 családra, a 25 kát. holdnál nagyobb gazdasággal rendelkezőknél viszont némi csökkenés tapasztalható (200). A keresők családonkénti átlagos száma a legkisebb az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban (a mezőgazdasági napszámosoknál 133, a mezőgazdasági m unkásoknál 147). A kereső-eltartott arány a nyugdíjasok családjaitól eltekintve kimagaslóan a mezőgazdasági önállóknál a legkedvezőbb : 100 kereső családtagra mindössze 66 személy eltartása hárul. Száz alatt van a kereső-elta rto tt arány az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjainál (95) és a

23 MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK.CSALÁD-ÖSSZETÉTELE 157 A családoknak a társadalmi-gazdasági csoportonkénti megoszlását családnagyság szerint vizsgálva, a különböző létszámú családokban egyaránt az alkalmazásban állók családjainak az aránya a legmagasabb, de míg a 2 tagú családoknak csak 44 %-a, a nagyobb családoknak már több mint 60 %-a alkalmazotti család. Mezőgazdasági önállók családja viszonylag a 2 tagú családok között van a legtöbb (az összes 2 tagú családoknak egyötöde). A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok családjainak aránya viszont a 6 és többtagú családoknál a legnagyobb. Az ilyen nagy családok több, m int 35 %-a mezőgazdasági termelőszövetkezeti család ,87 146,8 163, ,30 132,8 148, ,36 161,8 107, ,48 154,1 125, ,43 153,0 124, ,44 155,9 120, ,29 169,0 94, ,41 158,9 114, ,23 151,0 114, ,86 154,0 150, ,25 151,0 114, ,16 161,3 96, ,45 144,8 138, ,19 159,8 99, ,24 152,3 112,6

24 158 DR. TAMÁSY JÓZSEF E gy 100 kereső családra 100 csa családtagra A családfő társadalm i-gazdasági csoportja A családok jutó csa ládra jutó eltarszáma ládtagok jutó to tt csa ( 1 ) szám a kereső ládtag ( 2 ) (3) (4) (5) 27. NYUG DÍJAS 28. V olt fizikai dolgozó és özvegyed ,51 161,4 55,7 29. V olt szellem i dolgozó és ö z v eg y e ,41 169,2 42,4 30. N yugdíjasok összesen ,49 163,1 52,6 31. Összesen ,24 162,1 100,1 32. Ebből : 33. Önálló és segítő családtag ,08 178,7 72,6 34. Fizikai dolgozód ,30 155,6 112,2 35. Szellem i dolgozó ,20 168,4 90,3 * R észcsaládokkal együtt. A családoknak a családtagok száma szerinti megoszlása a különböző társadalmi-gazdasági csoportokban jelentősen eltér az összes családok átlagos megoszlásától. Az alkalmazásban állók családjainak fizikai és szellemi dolgozókénál egyaránt 28 %-a 2 tagú, közel egyharmada (31,5 %) 3 tagú, nem egészen negyede (23,7 %) 4 tagú. A termelőszövetkezeti tagok családjai között a 2 tagú családok aránya 39 % (a mezőgazdasági term előszövetkezeti tagoknál közel 40 %, a nem mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagoknál 34 % ); a 3 tagú termelőszövetkezeti családok aránya 27 %, a

25 MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK CSALÁD-ÖSSZETÉTELE tagúaké 18 %. Az önállók családjainak 43 %-a 2 tagú, 27 %-a 3 tagú és 18 %-a 4 tagú. Azoknak a családoknak, amelyekben a családfő nyugdíjas, több m int kétharm adában (68 %) csak két tagja van a családnak. A 6 és többtagú családok aránya a 10 %-ot csak a mezőgazdasági term előszövetkezetek szellemi dolgozó tagjainak családjában és a mezőgazdasági m unkások családjaiban haladja meg. Az összes családoknak 47 %-ában van 1 kereső, közel 40 %-ában 2 kereső, valamivel több, mint 9 %-ában 3 kereső ; háromnál több kereső a családoknak mindössze 2 %-ában van. Ezeknek az arányoknak a társadalmi-gazdasági csoportonkénti szóródását tü n teti fel a 13. tábla. Az egy-keresős családok aránya legmagasabb, 64,2% a mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban. Megközelítően ez az arány a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fizikai dolgozó tagjainak a családjaiban és az egyéb önállók családjaiban (60%) is. A mezőgazdasági önállók családjainak viszont csak egyharmadában van egy kereső ; itt a legmagasabb a két keresős családok aránya (az összes családoknak a felében van 2 kereső). A három, vagy annál több keresős családok aránya szintén a mezőgazdasági önállók családjainál a legmagasabb (16%). 13. A családok* százalékos m egoszlása a keresők szá m a szerin t, tá rsa d a lm i-gazdasági csoportonként, 1960 Процентное распределение семей по численности самодеятельных и общественно-экономическим группам в 1960 г. Percentage Distribution of Fam ilies by Number of Earners, According to Socio-Economic Groups, 1960 A családfő társadalm i-gazdasági csoportja С s a 1 á d о к kereső és több nélkül (2) le e r e s ő v e 1 Összesen со az összes családok százalékában (3) (4) 1. A lkalm azásban álló 2. m ező g azd a ság i fizik ai dolgozó... 2,2 64,2 24,5 6,9 2,2 100,0 3. n em m ező g azd a ság i, fizik ai dolgozó... 4,1 47,3 37,8 9,0 1,8 100,0 4. szellem i dolgozó... 1,4 40,0 48,3 8,9 1,4 100,0 5. E g y ü tt... 3,3 46,9 39,3 8,8 1,7 100,0 6. Term előszövetkezeti tag és segítőcsaládtag 7. M ezőgazdasági term elő sz ö v e tk e z e tb e n 8. F izik ai dolgozó 1,2 59,7 28,8 8,1 2,2 100,0 9. Szellem i dolgozó 2,3 51,7 36,8 8,0 1,2 100,0 5. E g y ü tt... 1,2 59,5 29,0 8,2 2,1 100,0 10. N em m ező g azd a ság i te rm e lő sz ö v e tk e z e tb e n 11. F izik ai dolgozó 1,6 48,4 40,3 7,1 2,6 100,0 12. Szellem i dolgozó 1,7 55,2 39,7 3,4 100,0 5. E g y ü tt... 1,6 49,0 40,2 6,8 2,4 100,0 13. Term előszövetkezeti tagok és segítő családtagjaik összesen... 1,2 58,0 30,6 8,0 2,2 100,0