A PALINGÁM HÁZASSÁGKÖTÉSEKRŐL SALAMON LAJOS

Átírás

1 A PALINGÁM HÁZASSÁGKÖTÉSEKRŐL SALAMON LAJOS Palingám nak nevezi a dem ográfiai szóhasználat azokat a házasságkötéseket, am elyek egyik vagy m indkét fél részéről nem első házasságkötésként jö n nek létre. Ennek megfelelően beszélünk vegyes, illetve tiszta palingám házasságkötésről. Jóllehet ezek együttesen is csak m integy negyedét képezik a h á zasságkötések összességének, mégis, egyfelől a nálunk világviszonylatban is k i em elkedően m agas arányszám uk, m ásfelől pedig igen tekintélyes abszolút szám uk évente m integy házasságkötés, illetve kétszer ennyi ebben érintett személy indokolják az e tém ával való foglalkozást. (Itt em lítjük meg, hogy a nőtlen és hajadon személy közt teh át m indkét fél részéről elsőként lé t rejö tt házasságkötést protogám nak nevezik.) Hogy az összes házasságkötések között m ilyen az arány a házasságok e két főtípusa között, azt szám talan tényező és körülm ény szabályozza, befolyásolja. így m indenekelőtt a népesség megoszlása életkor, nem és családi állapot szerint (amit viszont az özvegyülések és válások m indenkori arányai nem kis m értékben befolyásolnak) ; továbbá : a különböző házasságkötési szokások, tehát ennek megfelelően a népesség földrajzi eloszlása (főváros, nagyobb, illetve k i sebb városok és községek szerint is); az általános és egyedi gazdasági helyzet; a kulturális, m űveltségi, vallási, sőt vallásossági viszonyok; nem kevésbé belejátszhatnak még a házasságkötéseket ösztönző, avagy esetleg éppenséggel viszszatartó hatósági intézkedések, jogszabályok is. (Az utóbbi eset ritka ugyan, de nem példa nélkül álló. Ilyen volt a csak nem régiben, 1975 közepétől megszűnt jogszabály, am ely újraházasodás esetén mindössze egy évi ta rtam ra tette lehetővé mégpedig végkielégítés címén a m ár korábban m egszerzett özvegyi nyugdíj folyósítását.) Végül a felsorolást éppenséggel nem tekintve teljesnek m egem lítjük a háborúkat, m int a protogám palingám arán y t sokszor jelen tősen befolyásoló tényezőt. (Form álisan mindez többé-kevésbé leegyszerűsíthető volna a nem és családi állapot szerinti, általában ezrelékben kifejezett házasságkötési arányszám ok változó értékeire; ezek viszont éppen az előbb felsorolt jelenségek és adottságok függvényei.) Első táblánkban a palingám házasságkötéseknek az összes házasságkötésekben elfoglalt arán yát m utatjuk be, m egosztva ezt az ún. vegyes és tiszta p a lingám arányszám ok között; egyben m indhárom idősor bázisviszonyszám ait is adjuk. A hat évtizednél hosszabb időszakot felölelő 1. táblát az évnek, m int az első világháborút megelőző utolsó békeévnek adataival kezdjük. (Mellesleg: a m ásodik világháborúig eltekintve az évinél is egy árn y alattal alacsonyabb, 17,2 százalékos évi viszonyszámtól a század eleje óta ekkor volt legalacsonyabb az egyesített palingám arányszám, így a bázisviszonyszámok bem utatására is igen alkalm as az 1913-as kezdőév.1 A történelem véletlenje' úgy hozta m agával, hogy m ár két-három évre e kivételesen alacsony arányszámot produkáló év u tán az évszázad m indezideig legm agasabb palingám arány szám aival találkozunk. Az 1913-beli 17,4 százalékos összpalingám arányszám

2 KÖZLEMÉNYEK re 28,6, 1916-ra pedig 29,7 százalékra, vagyis három év alatt százalékkal ugrott fel. A jelenség oka M agyarországnak az első világháborúbeli óriási arányú részvétele, illetve a lényegileg totális mozgósítás volt. Ennek folytán éveken át nem nősülhettek a hadbavonult nőtlen katonák, éppen azok a fiatal korosztálybeliek, akiknek házasságkötése különben m ár esedékes lett volna. M indennek továbbgyűrűzéseként a hajadon nők jelentős része sem kötött (vagy köthetett) ez időben házasságot. 1. A palingám házasságkötések arányszámai, Коэффициенты палингамных браков гг. Rates of palingamous marriages A z ö s s z e s h á z a s s á g k ö t é s k ö z ü l (2) v e g y e s tis z ta e g y ü t t A v e g y e s A tis z ta A z ö s s z e s E v (3) (4) (5) p a lin g á m h á z a s s á g k ö t é s e k m e g o s z lá s i p a lin g á m h á z a s s á g k ö t é s v o lt a r á n y s z á m a in a k b á z is v is z o n y s z á m a i (s z á z a lé k b a n ) (1913=100) (1) (6) (7) ,17 6,25 17, ,72 11,86 28, ,78 12,89 29, ,30 8,22 21, ,10 5,63 17, ,50 6,54 19, ,60 7,53 21, ,47 5,93 18, ,54 5,19 17, ,49 5,12 17, ,22 6,40 20, ,80 6,72 21, ,47 8,92 25, ,88 10,99 26, ,14 11,70 26, ,40 11,13 25, ,30 9,76 23, Горизонтальная графа: (1) Годы ; (2) Из общ его числа браков; (3) Смешанные; (4) Чйстые; (5) Все; (6) палингамные браки (в процентах); (7) Базисные пропорции коэффициентов распределения смешанных чистых всех палингамных браков. H e a d in g : (1) Y e a r s ; (2) O u t o f to ta l m a r r ia g e s ; (3) m ix e d ; (4) p u r e ; (5) a ll; (6) p a lin g a m o u s m a r r ia g e s (p er c e n t) ; (7) B a s is r a tio n s o f d is tr ib u tio n r a te s o f m ix e d p u r e a ll p a lin g a m o u s m a r r ia g e s tól 1914-ig b e z á r ó la g a f e n t e m líte t t k é t é v a d a tá tó l e lt e k in t v e 18,2 é s 19,8 s z á z a lé k k ö z ö tt in g a d o z o t t a p a lin g á m -a r á n y, te h á t a h á z a s s á g k ö t é s e k n e k c s a k a lig tö b b, m in t 4 /5 -e v o lt e ls ő h á z a s s á g. A z ú jr a h á z a s u ló k n a k e v is z o n y la g m a g a s a r á n y á t a k k o r m é g m in d e n e k e lő tt a z á lt a lá n o s s á g b a n m a g a s h a la n d ó s á g m a g y a r á z z a. E n n e k k ö v e t k e z t é b e n u g y a n is g y a k o r i v o lt a f ia t a lk o r i ö z v e g y ü lé s, m a jd p e d ig a m e g ö z v e g y ü lt e k ú j h á z a s s á g k ö t é s e. I tt e m lítjü k m e g to v á b b á, h o g y a z e g é s z c ik k b e n tá b lá k b a n é s s z ö v e g b e n e g y a r á n t, h a n e tá n e z z e l e lle n t é t e s je lz é s n in c s a z 1919 e lő tti a d a to k M a g y a r o r s z á g r é g i (H o r v á th -S z la v ó n ia n é lk ü li) t e r ü le té r e, a z é s a z é v ie k a z a k k o r i, az e n n é l k é s ő b b ie k p e d ig a j e le n le g i o r s z á g te r ü le tr e v o n a tk o z n a k.

3 106 KÖZLEMÉNYEK Ezek szerint m inden ok megvolt arra, hogy a protogám arány (vagyis a m indkét részről először házasulok aránya) a háború idején lecsökkenjen, a palingám -arány pedig felugorjon. Hiszen a kettő egymás tükörképe lévén, együttesen szükségszerűen 100 százalékot ad ki. Az pedig az adott körülm ények között nyilvánvaló, hogy ha szám szerűen kevesebben adódtak is, m int a háború előtt, annál inkább m egnövekedett mégpedig m indkét nem ben az újra anyakönyvvezető elé álló özvegyek és elváltak aránya. (Lásd m ajd a 8. táblát.) (Hogy a nőtlen és hajadon házasságkötők igen nagy arányú megfogyatkozása m ellett m iért csökkent, bár em ezekénél jóval kisebb m értékben, az özvegy és elvált házasságkötők száma, erre nézve talán elég annyit m egjegyeznünk, hogy a m ár em lített háborús okok következtében a házassági mozgalom ban az országban még soha sem az előtt, sem azóta nem tapasztalt m értékűre csökkent: az évi házasságkötéssel szemben az évi átlagos házasságkötési szám volt. K ét-három év alatt teh át 64 százalékkal, vagyis az évinek 36 százalékára csökkent.) 1917-ben a palingám -arány bár még m indig igen magas, mégis csökkenést m utat az előző két évihez képest. E jelenség az akkor m ár elég nagy számban sebesülés, rokkantság vagy egyéb okból tartósan szabadságolt, avagy éppenséggel leszerelt katonák (illetve volt katonák) protogám házasságkötéseivel m agyarázható. Az 1918-as esztendő m ár jelentős változást hozott. B ár az év öthatod részében még teljes erővel dúlt a háború, az az utolsó két hónap (novem ber és december), ami alatt a még életben m aradt s nem hadifogságban sínylődő katonák hazahöm pölyögtek, elegendő volt arra, hogy a protogám házasságkötések szám át és arányát olyannyira megemelje, hogy az egész évre szám ított palingám -arány a két évvel korábbi 29,7 százalékkal szemben 1918-ban 21,5 százalékra szálljon alá. A jelenség 1919-ben tovább fokozódott, de ekkor m ár az egész éven át tartott (és hadifoglyok is jöttek haza) : m indennek hatására ebben az évben m ár az új, m egkisebbedett területen a palingám -arány csupán egy árnyalattal volt m agasabb (17,7 százalék), m int a háború előtt is kivételesen alacsonynak számító 1913-beli érték. Az első világháborút követő 1918-as és 1919-es forradalom, m ajd az ellenforradalom (1919) lezajlása után a házasságkötések palingám arányát illetően tartósnak bizonyult kiegyenlítődés, illetve viszonylagos szilárdulás indult meg. A következő két évtizednyi időszakot röviden a 20 százalékos átlagtól egyik irányban sem túlságosan eltérő, de lényegében csökkenő irányzat jellemzi. A kezdeti években főképp a hadiözvegyek újraházasodása ism ét megemelte a palingám -arányt (a csúcs 1923-ban m utatkozott 23 százalékot m eghaladó értékkel). de ettől kezdve a csökkenés folyam atos ben, a m ásodik világháború kitörésének évében az arány m ár csak 17,3 százalékos volt, ami a következő öt évben sem változott lényegesen. (1941-ben még némi emelkedés, m ajd ismét csökkenés következett.) A m ásodik világháború tehát a palingám -arányt éppen ellenkező irányban módosította, m int az első. E nnek okai a következők: 1. M agyarországnak az első világháború kitörésekor történ t azonnali k a tonai mozgósításával és a m ár kezdetben is óriási m értékű részvételével szem ben az ország a m ásodik világháborúba csak közel két évvel (22 hónappal) annak kitörése után lépett, s akár az első világháborúban mozgósítottak, akár az ország lélekszám úhoz képest viszonylagosan csak kis szám ú haderővel. 2. A háború tartam ának túlnyom ó idejére ez a helyzet volt jellemző, tehát nem állhatott elő m iként az első világháborúban, am ikor is a bevonultak száma m eghaladta a 3 és fél m illiót, hogy több korosztály fiatal (s így többnyire nőtlen) katonái, csaknem teljes szám ban és éveken keresztül gátolva lehettek házasságkötésükben. (Ezek nősülése általában protogám. így házasságkötésük a palingám -arány csökkenése irányába hat.) 3. A m ásodik világháború sőt m ár annak előszele kétségtelen gazdasági fellendülést okozott hazánkban is. Az ezzel járó konjunktúra, nem különben

4 KÖZLEMÉNYEK 107 pedig a fokozódóan bizonytalan katonai-politikai helyzet még ha paradoxonként hangzik is ez utóbbi kapcsolás igen sok fiatalt ösztönzött házasságkötésre. Ezek ugyancsak túlnyom órészt protogám esetek, tehát szintén a palingám - arány csökkenését segítették elő. 4. A m ásodik világháború idején m egjelent hivatalos rendelkezés még a frontkatonák szám ára is lehetővé tette a házasságkötést (és ezzel egyben ösztönözte is őket erre), az ún. távházasságkötés form ájában. És m inthogy ezt éppúgy anyakönyvezték, m int a többi esetet, és m ivelhogy túlnyom órészt fiatal, nőtlen, illetve hajadon egyedek közt jöttek létre az ilyként kötött házasságok, ezek is általában a palingám -arány csökkenésének irányába hatottak. (Az első világháború idején ez a form a még nem volt ismeretes.) 5. Az ebben a bekezdésben foglaltak m ár nem kapcsolódnak közvetlenül a két háborúhoz, m indam ellett az időbeli és következm ényekbeli egyezések (az eddig elm ondottakkal) indokolják az éppen itteni em lítésüket. M agyarországnak a két világháborúba tö rtén t bekapcsolódása (1914, illetve 1941). nem különben e háborúk befejezése (1918. illetve 1945) között egyaránt 'év telt el. Ez alatt az idő alatt igen jelentősen, mintegy százalékkal csökkent a nyers halandósági arányszám. Csökkent következésképp a háborús özvegyülésektől eltekintve is általában az özvegyülési arány, de még ezen belül is főként a fiatalabb korúak eseteiben. (Körükben ugyanis a halandóság csökkenésének m érve jóval jelentékenyebb volt, m int az idősebbek soraiban.) M indezeknél fogva m érséklődött az újraházasuló özvegyeknek a házasságkötők öszszességében elfoglalt aránya, végső soron tehát a palingám -arány általában. (Annál is inkább, m ert az újraházasulók között még ekkor is azaz a 40-es évek első felében az özvegyek jelentették a nagyobb hányadot.) A m ásodik világháború után a palingám -arány fokozatos növekedése kezdődött, am it több körülm ény is indokol. így a háború és egyéb háborús esem é nyek (bom batám adások, m unkaszolgálat, deportálás, stb.) következtében m egözvegyült m indkét nem beliek újraházasodása, m indezeken felül pedig a válások egyre növekvő száma. A válások önm agukban ugyan még nem növelik a p a lingám házasságkötéseket, azonban ismeretes, hogy az elváltak újraházasodása milyen gyakori jelenség. M indez tehát fokról fokra növelte a palingám -arányt, olyannyira, hogy 1952-ben, az addigi feljegyzések szerint csupán az első világháború idején elért 25 százalékot ez évben ism ét m eghaladta. (1917 óta, vagyis 35 év után következett csak ú jra be. hogy a házasságkötések több. m int negyede palingám volt.) Az ezt követő hat évben, tehát 1958-ig bezáróan százalék között ingadozott, a következő hét évben ( ) pedig százalékos volt a palingám -arány. (A csúcsot eltekintve most az első világháború két évének kiem elkedően m agas értékeitől mindezideig az és év je lentette. valam ivel 28 százalék felett.) Az 1966-ban (26,2 százalékos értékkel) megkezdődött, m ajd igen lassú ütem ben folytatódott apadás jellem zi a következő hét évet, tehát 1973-ig bezáróan. Az ez évbeli 25,4 százalékos palingám -arány a következő esztendőre hirtelenül 23,1 százalékra esett vissza. Vagyis ez utóbbi egy évben három szor akkora volt a csökkenés mérve, m int a megelőző hét évben együttvéve. Ezt a jelenséget több dem ográfiai tényező együttes hatása idézte elő. Ezek egyike, hogy hosszú évek óta (pontosabban: 1962 óta) 1974-ben történt meg először, hogy a válások száma kevesebb volt, m int az előző évben. Mégpedig nem is egészen jelentéktelen m értékben: 3,3 százalékkal, azaz 837 esettel csökkent 1973-hoz képest. És m inthogy az elválók egy része még abban az évben új házasságot is köt, így valam elyest ez a körülm ény is hozzájárulhatott a palingám -arány évi csökkenéséhez. További okok: a palingám -arányt hathatósan m érsékelheti a nőtlenek és hajadonok házasságkötési arányszám ainak megnövekedése, avagy az özvegyek és elváltak hasonló viszonyszám ainak csökkenése ról 1974-re mindez együtt, sőt többszörös halm azaiban következett be, am ennyiben mind a két nem nek m indhárom családi állapotában épp ez a form áció jelentkezett.

5 108 KÖZLEMÉNYEK 2. Házasságkötési arányszám ok 1973-ban és 1974-ben Коэффициенты браков в 1973 и 1974 гг. Marriage rates in 1973 and 1974 E z e r 15 é v e s é s e n n é l id ő s e b b (10) n ő t le n (3) h a ja d o n ö z v e g y (5) e lv á lt (6) n e m h á z a s (7) É v férfira (4) férfira n őre férfira n ő re férfira n őre n ő r e (8) (9) (8) (9) (8) (9) (8) (9) (1) j u to tt h á z a s s á g k ö t é s (2) ,0 114,7 24,3 4,4 145,1 77,5 83,1 63, ,5 118,0 20,2 3,7 122,3 66,1 81,8 62,7 %* +1,8 +2,9 16,9 15,9 15,7 14,7 1,6 1.6 * A z a r á n y s z á m e g y é v a la tti n ö v e k e d é s e v a g y c s ö k k e n é s e s z á z a lé k b a n. Горизонтальная графа: (1) Годы; (2) Браки на тысячу; (3) Неженатых; (4) Незамужних: (5) Овдовевших; (6) Разведенных; (7) Не состоящ их в браке; (8) Мужчин; (9) Женщин; (10) В возрасте 15 лет и старше. H e a d in g : (1) Y e a r s ; (2) M a r r ia g e s p e r t h o u s a n d... ; (3) (4) s in g le ; (5) w id o w e d ; (6) d iv o r c e d ; (7) n o n -m a r r ie d ; (8) m a le s ; (9) fe m a le s ; (10) o f 15 y e a r s a n d o ld e r. 3. A vegyes és tiszta palingám házasságkötések megoszlása Распределение смешанных и чистых па.шнгамных браков гг. D istribution of m ixed and pure palingam ous marriages 100 v e g y e s p a lin g á m r a É v V e g y e s (3) T is z ta (4) ö s s z e s (5) V e g y e s (3) T is z ta (4) ö s s z e s (5) ju tó tis z ta p a lin g á m p a lin g á m (6) h á z a s s á g k ö t é s e k p a lin g á m (6) h á z a s s á g k ö t é s e k h á z a s s á g - (l) s z á m s z e r in t (2) s z á z a lé k o s m e g o s z lá s b a n (7) k ö té s (8) ,1 35,9 100,0 56, ,5 41,5 100,0 70, ,6 43,4 100,0 76, ,8 38,2 100,0 61, ,3 31,7 100,0 46, ,6 34,4 100,0 52, ,4 35,6 100,0 55, ,8 32,2 100,0 47, ,7 29,3 100,0 41, ,9 29,1 100,0 41, ,0 31,0 100,0 45, ,2 100, ,9 35,1 100,0 54, ,1 40,9 100,0 69, ,4 43,6 100,0 77, ,4 43, , ,3 100,0 73,4 Горизонтальная граф а: (1) Годы; (2) Число: (3) смешанных; (4) чистых: (5) всех: (6) палингамных браков; (7) Процентное распределение; (8) Чистые палингамные браки на 100 смешанных палингамных браков. H e a d in g : 1) Y e a r s ; (2) N u m b e r о : (3) m ix e d : (4) p u r e ; (5) a ll: (6) p a lin g a m o u s m a r r ia g e s ; (7) P e r c e n t a g e d is tr ib u tio n of...: (8) P u r e p a lin g a m o u s m a r r ia g e s p e r h u n d r e d m ix e d p a lin g a m o u s m a r r ia g e s.

6 KÖZLEMÉNYEK 109 Bár a 2. tábla összevont (nem-házas) arányszám aiban csak csekély eltérés m utatkozik az egym ást követő két esztendőben (mégpedig m indkét nem ben némi csökkenés), annál szem beötlőbbek a részletek polarizált eltérései. A nőtlen férfiak és hajadon nők em elkedő arányszám ai azokkal a szociális-gazdasági k orm ányintézkedésekkel hozhatók összefüggésbe, am elyek m indenekelőtt a fiatalabbakat ösztönözhették házasságkötésre (majd családalapításra), és éppen azidőben léptek hatályba. (Ugyanezt tám asztja alá a házasságkötések életkor szerinti megoszlása is ban az összes házasságkötők közül a férfiak 58,7, a nők 76.9 százaléka volt 25 éven aluli ben az ezeknek megfelelő arányszám ok: 61,3. illetve 79,0%.) A m indkét nem beli özvegyek csökkenő arányszám ai an nak a hosszú folyam atnak képezik 1974-re is kiterjedő elnyúlását, am elyet a Statisztikai Szemle évi februári szám ában részletesen elem eztünk.2 Végül ami az elváltak arányszám ainak m egcsappanását illeti, ennek főokára biztos tám pontunk nincs, de a jelenség m indenesetre összefügg az özvegyi házasságkötések 1974-beli nagym érvű csökkenésével is (ti. az özvegy elvált vegyesházasságokon keresztül, ami egyébként ennek fordított viszonylatában is fennáll). A 3. tábla, am ely az 1. tábláéval azonos idősorban a palingám házasságkötések részletezett abszolút számait, továbbá ezek megoszlási és intenzítási viszonyszám ait tartalm azza, lényegében az 1. tábla kiegészítését szolgálja. Ennyi tétel ugyanis nem volt egy táblába sűríthető; de m ár az első tábla adatainak összevetésével is m egállapítható, hogy b ár m indenkor a vegyes palingám részarány a m agasabb, általában mégis jóval inkább a tiszta palingám -arány v áltozásától függ a teljes palingám értékek alakulása, azaz em elkedése vagy csökkenése az idősorban. Mégpedig azért, m ert az utóbbinak, vagyis a tiszta palingám résznek a mozgása sokkal dinam ikusabb a vegyesénél. Jól látható ez abból is. hogy ha eltekintünk az adatoknak 1920 előtti, egyébként is jobbadán más területen és rendkívüli időszakban lejátszódott alakulásaitól, azt tapasztaliuk. hogv a vegyes palingám házasságkötéseknek a házasságkötések összességéhez viszonyított aránva (lásd az 1. táblát) csaknem..állandó szám, am ennyiben és százalék között mozogván (a bem utatott években), a legalacsonyabb értéktől szám ított em elkedés sem több 32 százalékosnál. Ezzel szemben ugyanebben az időszakban, vagyis 1920 és 1974 között de akár ennél sokkal rövidebb szakaszban is től 1965-ig a tiszta palingám értékeknek olyan szélső eseteivel találkozhatunk, m int illetve százalék, tehát a hasonló módon szám ított ingadozási m utató itt százalékos. E jelenség első lá t szatra annál is inkább feltűnhet, m ert hiszen a vegves palingám ia esetében a házason kívül) m inden létező családi állapot előfordul, belejátszik az aránvnk alakulásába, míg tiszta nalingám házasságot kötők esetében csak k étfajta m egelőző családi állapotról lehet szó. E kérdésre még visszatérünk. A 3. tábláról közvetlenül leolvasható, m iként alakultak az egyes években a palingám ia belső arányai, illetve ezek eltolódásai. M ár itt jelezzük, hogv egészen más volt az első világháborúbeli évek ( ) igen m agas tiszta p a lingám értékeinek oka, m int a hasonlóan magas arányt m utató 1960-as és 1970-es éveké. Az előbbi esetben döntően az özvegyek (ezeken belül pedig részben m ár a háború özvegyültjei), míg az utóbbi esetek túlnyom ó többségében az elváltak szolgáltatták az alapot a palingám. főként pedig a tiszta palingám értékek k i alakulásához. Az 1.. illetve a 3. tábla m ás-m ás term észetű arányszám ai egyaránt azt igazolják, m int növekedett csaknem töretlenül az utóbbi m integy h á rom és fél évtizeden keresztül a tiszta palingám esetek aránva: m ind az összes házasságkötések (1. tábla), m ind nedig az újraházasulók körében elfoglalt részesedésük tekintetében (3. tábla). Ez utóbb em lített jelenség folvtán a kétfajta, azaz a vegves és tiszta palingám -arány értéke fokról fokra közelebb k erült egymáshoz П941-től három évtizeden keresztül ez folyam atosan, m inden törés n élkül m utatkozik: lásd a 3. tábla utolsó oszlopát), de hangsúlyoznunk kell ugvan- o ld. 2 V ö.: S a la m o n L a jo s : A z ö z v e g y ü lé s e k r ő l. S t a t i s z t i k a i S z e m le, é v i 2. sz

7 110 KÖZLEMÉNYEK ekkor, hogy ez a konvergencia nem a következetesen nagyobbik részt képező vegyes palingám esetek szám ának csökkenése, hanem a m ásik fajtabélieknek em ezekénél is nagyobb m érvű em elkedése árán tö rtén t.3 Ezzel eljutottunk ahhoz a fejezethez, hogy a palingám ia belső alakulását ne csak annak vegyes vagy tiszta m ivoltjából, hanem a palingám házasságot megkötő személyek előző családi állapotának szem pontjából is vizsgáljuk. Nyilvánvaló ugyanis, hogy vegyes palingám házasságkötés esetén az egyik fél csak nőtlen vagy hajadon, míg a m ásik csak özvegy vagy elvált lehet. A tiszta palingám esetekben pedig csakis az utóbbi két családi állapot jöhet szóba. M indezek kom binációjaként ha egyelőre a két nem okozta további változatokat figyelm en kívül hagyjuk a palingám házasságkötéseknek a következő öt v a riánsa lehetséges: özvegy személy nőtlennel vagy hajadonnal; elvált ugyanilyen családi állapotúakkal: özvegy özveggyel; özvegy elválttal; végül elvált elválttal köthet palingám házasságot. Azt, hogy e lehetőségek egymás között a gyakorlatban m iként érvényesülnek egy sereg egyéb tényezőn kívül jórészt a népességnek nem és családi állapot szerint változó összetétele határozza meg. V ulgárisán úgy is m ondhatnók, hogy a m indenkori..választék az. am i jelentősen. sőt többé-kevésbé m eghatározóan h at a házasságkötések alakulására. És ez term észetesen nem csak a palingám. hanem valam ennyi házasságkötésre vonatkozik. U gyanekkor népesedési helyzetünk m iként a következő (4.) tábla adatai igazolják m ár jó fél évszázad óta éppen a palingám iának kedvez, annak kiszélesülése irányában alakul. I. ábránk a palingám házasságkötéseknek az em lített tehát a nem ektől független csoportosítás szerinti százalékos megoszlását m utatja be 1913-ra és 1973-ra. Az I. ábra is összhangban az eddig tapasztaltakkal az arányoknak az özvegyektől az elváltak irányába történt rendkívüli m értékű eltolódására m utat. Érdemes azonban megfigyelni, hogv az öt változat egyikében, az özvegyek és elváltak egymás közötti házasságkötési eseteiben a h at évtized alatti változás a többiéhez képest jelentéktelen. Ennek az az oka. hogv az adott években az ilven családiállapot-beli házaságkötők sokkal nagyobb m értékben determ inállak számszerűleg egym ást (illetve a kisebbik tétel a nagyobbat), m int a bárm ely más kapcsolású házasodni kívánók eseteiben. Régen (1913) ugyanis az elváltak, m ostanában pedig az özvegyek egyaránt igen m érsékelt házasodási adatai oda vezettek, hogv az em lített k apcsolatúak megoszlási viszonyszáma az egvik időpontban sem éri még a 10 százalékot sem el a palingám házasságkötések összességében. És ugyanez az..egym ásrautaltság m agyarázza azt is. hogv a 60 esztendő alatti arányszám eltolódás itt nem nagvobb m ásfélszeresnél, azaz az emelkedés csupán félszeres. Az ellenkező végletet az elváltak egymás közötti házasodásai m utatlak. Itt az 1973-as megoszlási viszonyszám épp 13-szorosa az évinek. * A 4. táblán a házasságkötésre jogilag figyelem be vehető népességnek családi állanot szerint, tagolt százalékos megoszlását m u tatiu k bp 1920-tól népszám lálásonként. továbbá 1975-re. fitt élünk a dem ográfiában szokásos leegyszerűsítő vel am ennviben a 15. életévet, betöltött nem házas népesség egvedeit tek in t jük házasságkötésre jogilag figyelem be vehető -nek.) 3 A z e lv á lta k h á z a s s á g k ö t é s e i a z é r t já ts z h a tta k e k k o r a s z e r e o e t a tis z ta p a lin e á m is íg v v é g s ő s o r o n az ö s s z n a lin g á m l é r té k e k k ia la k u lá s á b a n, m e r t é v ó ta a v á lá s o k o ly m é r té k b e n e ls z a p o r o d ta k n á lu n k, h o g y e t e k in te t b e n é p n ú g y a z é lv o n a lb a k e r ü ltü n k a v ilá g d e m o g r á fiá b a n, m in t jó r é s z t e n n e k to v á b b g v ü r ü z é s e k é n t m a g á n a k a p a lin g á m a r á n v n a k a v o n a tk o z á s á b a n. Á v á lá s u g y a n n e m já r s z ü k s é g k é p p e n új h á z a s s á g k ö té s s p i. s o k s z o r v is z o n t k é t ú jja l is e g y ü tt já r : h is z e n a v á lá s o k.ie le n tő s r é s z é n e k o k a é s c é lia é p p e n a z e g y ik v a g v m á s ik e s e tle g m in d k é t e lv á lt h á z a s tá r s ú i h á z a s s á g k ö té s e, ^ s e z e k b e n az e s e t e k b e n e lé g g y a k o r i, h o g y a z ú jr a h á z a s u ló e lv á lt a k ú j h á z a s tá r s a i is m ár e lv á lt a k k é n t k ö tik a z ú i f r ig v e t : ilv m ó d o n n e m c s a k á lta lá b a n a p a lin g á m, h a n e m e z e n b e lü l a tis z ta p a lin g á m h á z a s s á g k ö t é s e k s z á m á t é s a r á n y á t is s z a p o r ítv a.

8 KÖZLEMÉNYEK Özvegy nőtlennel vagy hajadonnal Elvált nőtlennel vagy hajadonnal Özvegy özveggyel Özvegy elválttal (elvált özveggyel) Elvált elválttal 1. A palingám házasságkötések százalékos megoszlása a felek előző családi állapota szerint, 1913 és 1973 Процентное распределение палингамных браков по прежнему семейному состоянию сторон, 1913 и 1973 гг. Per cent distribution of palingamous marriages by previous m arital status of partners, 1913 and 1973 A 4. táblából egyértelm űen az tűnik ki, hogy a nőtlenek és hajadonok ará nya időszakról időszakra csökken, az özvegyek és elváltak egyesített arányszám a pedig hasonló módon, azaz eleinte lassú, később gyorsuló ütem ben növekszik; m indenekelőtt az elváltak különleges m érvű számbeli sokasodása folytán. E kettős polarizáció következtében a 100 tizenöt évet betöltött nőtlen, illetve hajadon személyre jutó özvegyek és elváltak együttes száma néhány évtized alatt megkétszereződött (lásd a 4. tábla utolsó oszlopát). Témánkhoz, vagyis a palingám házasságkötések kérdéséhez és még ezen belül is a k étfajta palingám -aránynak korábban tárgyalt, egym ástól lényegesen különböző m értékű változásaihoz ez olyként kapcsolódik, hogy az özvegyek és elváltak köréből (akik közül egyébként az utóbbiak aránya öt és fél évtized alatt megkilencszereződött, szám uk pedig tizenegyszeresnél is többre növekedett) kerülnek ki a tiszta palingám házasságot kötők teljes szám ban; míg csupán fele részben közülük, fele részben pedig a nőtlenek és hajadonok soraiból lépnek anyakönyvvezető elé a vegyes palingám házasságkötések alanyai. E körülm ény, hogy ti. ez utóbbi típusú házasságkötésekben felerészt nőtlenek, illetve hajadonok szerepelnek, még ak ko r is csökkentőén hatna a tiszta palingám -arány alak u lásához képest a vegyes palingám házasságkötések arányára, ha a hajadonoknak és nőtleneknek a népességben elfoglalt részaránya az utóbbi évtizedekben stagnált volna. De nem ez történt, hanem amíg az özvegyek és elváltak aránya

9 112 KÖZLEMÉNYEK külön-külön is (az utóbbiaké pedig éppenséggel igen nagy m értékben) m egnövekedett, azalatt a nőtlenek és hajadonok megoszlási aránya elég jelentősen m egfogyatkozott, sőt még abszolút szám uk is csupán 1941-től 1975-ig 300 ezer fővel csökkent. Mindez együttvéve okozta az arányszám ok olyan alakulását. am inőkről korábban, az 1. és 3. tábla kapcsán szóltunk. 4. A 15 évet betöltött nem házas népesség százalékos megoszlása családi állapot szerint, Процентное распределение не состоящего в браке населений в возрасте свыше 15 лет по семейному состоянию гг. Percentage distribution of поп-married population over 15 years of age by m arital status I d ő p o n t (1) N ő tle n, hajad on (2) ö z v e g y (3) E lv á lt (4) E g y ü tt (5) 100 n ő tle n r e é s h aj ad ó ju t ö zv e g ; e lv á lt (6) dec ,3 24,4 1,3 100, dec ,2 23,6 2,2 100,0 34, jan ,7 24,4 2,9 100,0 37, jan ,9 27, ,0 45, jan ,0 30,8 6,2 100, jan ,4 28,5 9,1 100,0 60, jan ,2 29,2 11,6 100,0 68,9 Горизонтальная графа: (1) Срок: (2) Неженатые, незамужние; (3) Овдовевшие; (4) Разведенные; (5) Вместе: (6) Овдовевшие и разведенные на 100 неженатых и незамужних. H e a d in g : (1) Y e a r s ; (2) S in g le : (3) W id o w e d ; (4) D iv o r c e d ; (5) T o g e t h e r ; (6) W i d o w e d a n d d iv o r c e d p e r s o n s p e r h u n d r e d s in g le p e r s o n s. * A 4. táblán kivételesen nem házasságkötési, hanem (népszámlálási időpontokra rögzített) népességmegoszlási adatokat m utattunk be. A következő (5.) táb lán ugyanolyan családi állapot szerinti tagolásban a palingám házasságkötésekben érin tett szem élyek m egoszlását ism ertetjük. T ehát nem a házasságkötések, hanem az azokban részes személyekét. Tesszük ezt azért, m ert különben a nőtlenek és hajadonok adatai elsikkadnának. Vegyes palingám házasságkötések esetén ugyanis csak az özvegy vagy elvált fél köt szoros értelem ben vett palingám házasságot, míg a másik, tehát a nőtlen vagy hajadon fél a m aga részéről ilyenkor is protogám házasságot köt. (A következőkben k ifejte tt okokból viszont az 6 részesedési arányuk ism ertetése is ide kívánkozik.) Az 5. és további táblák idősorainak alapjául az 1. és 3. tábláét vettük, de a lehetséges m értékig redukálva azokat. Az 5. táblán az első látásra is szembe ötlik a nőtlenek és hajadonok arányának stabilitása m ellett a m ásik két családiállapot-beliek arányszám ainak em ezekével és egym áséval is igen ellentétes alakulása. Amíg a nőtlenek és hajadonok aránya 28,2 és 35,5 százalék között ingadozik csupán jóllehet a két legszélsőségesebb palingám értéket képviselő év (1913 és 1916) adatai is szerepelnek köztük, addig az özvegyek és elváltak megoszlási arányszám ai egyaránt (kerekítve) 11 és százalékos érté k h atárok között futnak le. illetve fel az idősorban. A nőtlenek és hajadonok szerepének kiegyenlítő hatása a palingám házasságkötésekben te h át ily módon is k i tetszik, míg a m ásik két családiállapot-beliek ellentétesen polarizált esetei olyan végletes adatsort produkálnak, m int am inőt az 5. tábla utolsó oszlopának intenzitási viszonyszám ai m utatnak.

10 KÖZLEMÉNYEK A palingám házasságkötésekben érintett szem élyek százalékos megoszlása családi állapot szerint, Процентное распределение лиц, затронутых палингамными браками, но семейному состоянию гг. Percentage distribution of persons concerned in palingamous marriages by m arital status Év (1) Nőtlen vagy hajadon (2) özvegy (3) Elvált (4) Együtt (5) 100 özvegyre jut elvált (6) ,1 54,5 13,4 100,0 24, ,3 60,9 10,8 100,0 17, ,2 20,6 100,0 43, ,3 40,3 24,4 100,0 60, ,8 27,7 100,0 75, ,5 34,2 31,3 100,0 91, ,4 24,3 43,3 100,0 178, ,2 16, ,0 346, , ,8 100,0 529,2 Горизонтальная графа: (1) Годы; (2) Неженатые млн незамужние; (3) Овдовевшие; (4) Разведенные; (5) Вместе: (6) Разведенные на 100 овдовевших. H e a d i n g : (l) Y e a r s : (2) S in g le : (3) W id o w e d ; (4) D iv o r c e d ; (5) T o g e th e r ; (6) D i v o r c e d p e r h u n d r e d w id o w e d. 6. Vegyes palingám házasságot kötő férfia k és nők szám szerint, Число заключающих смешанный палингамный брак мужчин и женщин гг. N um ber of males and fem ales contracting m ixed palingam ous marriage V e g y e s p a lin g á m h á z a s s á g o t k ö tő (ö z v e g y é s e lv á lt) (5) 100 n ő r e ju to tt Ev férfia k n ő k férfi (3) (4) (1) szá m szerin t (2) (6) Горизонтальная граф а: (1) Годы; (2) Число; (3) мужчин; (4) женшин; (5) заключающих смешанный палингамныйбрак (овдовевших и разведенных); (6) Мужчины на 100 женщин. H e a d in g : (1) Y e a r s ; (2) N u m b e r o f; (3) m a le s ; (4) f e m a le s ; (5) c o n tr a c tin g m ix e d p a lin g a m o u s m a r r ia g e (w id o w e d a n d d iv o r c e d ) : (6) M a le s p e r h u n d r e d fe m a le s. Felm erül a kérdés: m iként oszlanak meg nem ek szerint a palingám h á zasságkötések. K étségtelen ugyan, hogy a tiszta palingám házasságkötések esetében a nem szerinti megoszlásban nem lehetséges számbeli különbség, és noha a vegyes palingám ok esetében is egyenlő arányban vesz részt a két nem, itt

11 114 KÖZLEMÉNYEK mégis beszélhetünk a szoros értelem ben vett palingám iát illetően a két nem közötti számszerű eltérésről. N yilvánvaló ugyanis, hogy vegyes palingám házasságkötés esetében az egyik fél nőtlen vagy hajadon lévén, a tulajdonképpeni palingám házasságot ilyenkor megkötő m ásik (özvegy vagy elvált) fél éppúgy lehet férfi, m int nő legalábbis elvileg. A tapasztalat szerint azonban szám ukban m indenkor jelentős különbség m utatkozik. M int a 6. táb la adatai igazolják, a vegyes palingám házasságot kötő szem élyek esetében m indenkor a férfiak száma h alad ja meg jelentékeny m értékben a nőkét. U gyanakkor az utolsó oszlop adataiból az is leolvasható, m iként csökkent e viszonylat hányadosa az 1913-beli közel két és félszeres arányról 35 év alatt (1948-ig) 1,3 körülire, azóta pedig alig változott. Más szóval ez azt jelenti, hogy bár a hajadon nőt feleségül vevő özvegy vagy elvált férfiak ma is sokkal többen vannak, m int a nőtlen férfiakkal házasságra lépő özvegy, illetve elvált nők: az e viszonylatpárt kifejező m utatószám értéke néhány évtized alatt mintegy a felére csökkent. M egfigyelhető továbbá, hogy a h at évtized alatt h á rom ízben m utatkozott jelentősebb csökkenés az arányszám oszlopban, vagyis viszonylagos nagyobb szám szerű közelítés a két nem között. Mégpedig az első világháború utáni időben (1925), m ajd a közbeni em elkedést áthidalva a második világháború elején (1941). végül a háború után (1948). a mindezideig a legnagyobb m érvű és legtartósabb. # Az újraházasuló özvegyeknek és elváltaknak nem ek szerint is részletezett megoszlás adatait m utatju k be a következő (7.) táblán. 7. A palingám házasságot kötő (özvegy, illetve elvált) szem élyek százalékos megoszlása a megelőző családi állapot szerint, nem enként Процентное распределение заключающих палингамных брак (овдовевших или разведенных) лиц по-прежнему семейному состоянию и полу Percentage distribution of persons contracting palingamous marriage (widow ed and divorced, respectively) by previous m arital status and sex F é r f ia k (2) N o k (3) F é r fia k é s n ő k (4) ö z v e g y e lv á lt e g y ü t t ö z v e g y e lv á lt e g y ü t t ö z v e g y e lv á lt e g y ü tt (1) (5) (6) (7) (5) (6) (7) (5) (6) (7) ,4 17,6 100,0 77,1 22,9 100, ,7 100, ,7 13,3 100,0 82,6 17,4 100,0 85,0 15, ,8 30,2 100,0 69,4 30,6 100,0 69,6 30,4 100, ,5 34,5 100,0 57,5 42,5 100,0 62,3 37,7 100, ,6 39,4 100,0 52,2 4 7,8 100,0 57,0 43,0 100, ,9 50,1 100,0 54,8 45,2 100,0 52,2 4 7, ,4 67,6 100, ,2 100,0 35,9 64,1 100, ,0 78,0 100,0 22,9 77,1 100,0 22,4 77, ,9 84,1 100,0 16, ,0 15,9 84,1 100,0 Горизонтальная графа: (1) Годы; (2) Мужчины ; (3) Женщины; (4) Мужчины и женщины ; (5) Овдовевшие; (6) Разведенные; (7) Вместе. H e a d in g : (1) Y e a r s ; (2) M a le s ; (3) F e m a le s ; (4) M a le s a n d f e m a le s : (5) W id o w e d : (6) D iv o r c e d : (7) T o g e th e r. A 7. tábla adatai a két családi állapot megoszlási arányszám ainak az évtizedek során tö rtént rendkívüli m értékű eltolódásáról tanúskodnak. E módosulásoknak nem csak jellege, hanem ütem e is hasonló a két nem ben, egészen az évi teljes egyezésig. (Ekkor egyaránt 16 százalékos volt az özvegy-, illetve 84 százalékos az elvált-arány.) A férfiak esetében ennek a..forgó mozgásnak

12 KÖZLEMÉNYEK 115 sebessége, m eredeksége még valam ivel nagyobb volt, m int a nőknél: néhány évtized alatt a m ár kiindulásukkor is igen szélsőséges értékek teljességgel sőt túlteljesítve m egfordultak. Az arányok e különleges m érvű változása, felcserélődése odáig vezetett, hogy amíg 1913-ban még száz elvált házasságkötőre ju to tt 408 özvegy újraházasuló, addig 1974-ben m ár 100 özvegyre ju to tt 529 elvált (a nem ek figyelmen kívül hagyásával, azaz egybefoglalásával). Eszerint a két hányados szorzata alapján a néhány évtized alatti módosulás átlagos értéke m integy szeres (kb százalékos) volt; a nők esetében ennél valam ivel alacsonyabb, a férfiak vonatkozásában pedig ennél is m agasabb. A kétirányú polarizálódás okozta kiegyenlítődés a két családi állapot között vagyis az özvegyek és elváltak egyenlő száma a férfiaknál 1948-ban következett be; a nőknél pár évvel később ugyan, de 1955-ben a palingám házasságot kötő nők körében m ár csak 40 százaléknyi volt az özvegyek és 60 az elváltak aránya. Az ezirányú további eltolódás ennekutána m ár a nők vonalán rad ik álisabb volt, m int a férfiaknál; így állhatott elő 1974-re a családi állapot szerinti megoszlási arányok teljes megegyezése a két nemben. # Az újraházasulók megoszlását nem csak önm agukon belül (mint a 7. tá b lán), hanem arról az oldalról is vizsgálhatjuk, hogy m ekkora hányadot képviselnek - nem enként, de egvben családi állapot szerint is megosztva az ugyanazon évben házasságot kötő hasonló nem űek összességében. Ezt szem lélteti a 8. tábla. 8. A z újraházasulók megoszlása a megelőző családi állapot szerint, nem enként, a házasságra lépő hasonló n em űek százalékában Распределение лиц, повторно заключающих брак, по-прежнему семейному состоянию и полу в процентах заключающих брак лиц соответствующего пола D istribution of rem arrying persons by previous m arital status and sex as percentage of m arrying persons of the corresponding sex É v (1) F é r fia k (2) ö z v e g y e lv á lt (4) (5) e g y ü tt (6) ö z v e g y (4) N ő k (3) e lv á lt (5) e g y ü tt (6) 100 n ő r e ju t f é r f i (7) ,7 2,5 14,2 7,3 2,2 9, ,1 3,2 24,3 15,0 3,2 18, ,2 4,9 16,1 8,7 3,9 12, ,7 13,7 5,3 3,9 9, ,9 5,1 13,0 5,1 4,6 9, ,2 7,2 14,4 7,0 5,7 12, ,8 12,2 18,0 6,5 9,8 16, ,5 15,8 20,3 4,2 14,0 18, ,6 15,6 19,2 3,3 14,2 17, ,7 14,5 17,2 2,5 13,1 15,6 111 ГЪризонта.зьная графа: (1) Годы ; (2) Мужчины ; (3) Женщины; (4) Овдовевшие; (5) Разведенные; (6) Вместе; (7) Мужчины на 100 женщин. H e a d in g : (1) Y e a r s ; (2) M a le s ; (3) F e m a le s ; (4) W id o w e d ; (5) D iv o r c e d ; (6) T o g e th e r ; (7) M a le s p e r h u n d r e d fe m a le s. A 8. táblából m indenekelőtt az tűnik ki, hogy az újraházasuló férfiak ará nya (tehát szám uk is) m indenkor több a nőkénél. A különbözet, am int ez a 6. tábla adataiból jól látható, a vegyes palingám házasságkötések eseteiben rejlik. Eszerint m inden évben annyival több az újraházasuló férfiak szám a a palingám házasságot kötő nőkénél, m int am ennyivel több özvegy és elvált férfi köt h a

13 116 KÖZLEMÉNYEK jadon nővel házasságot, az özvegy, illetve elvált nőkkel házasságra lépő nőtlen férfiak számához képest. Ugyanez a körülm ény m agyarázza a tábla utolsó oszlopában látható intenzítási viszonyszámok sajátos, illetve a 6. tábláéhoz h a sonló de más értékeket tartalm azó alakulását az idősorban. Bár m indkét oszlop a 1Ü0 újraházasuló nőre jutó férfiak szám át m utatja, a 6. tábla adatai azért m agasabbak, m ert itt kizárólag a vegyes palingám házasságot kötőkről van szó (ahol ugyanis lehet és van is szám szerű eltérés a két nem szoros értelem ben vett palingám házasságot kötő egyedei között), míg a 8. tábla az összes palingám eseteket ta rtalm azza. M inthogy pedig a tiszta palingám házasságot kötők esetében sem m iképp nem lehet eltérés a két nem beliek számát illetően: az a mennyiségbeli különbség, ami a 6. tábla viszonyszám aiban még teljes egészében ju t kifejezésre, a 8. táblának a tiszta palingám eseteket is m a gában foglaló, egyébként hasonló viszonylatot kifejező adatoszlopában m ár olvasottabban, megosztva, teh át csökkent értékek form ájában jelentkezik. Ami a tábla részadatait illeti : az özvegyek viszonyszám ait általában a csökkenő, az elváltakét a növekvő tendencia jellemzi. A m indkét nem beli özvegyek viszonyszám ának 1916-beli igen erős kiugrása az első világháború m ár ism ertetett hatásával, az özvegy nők adatának beli kisebb em elkedése pedig a m ásodik világháború dem ográfiai utóhatásával függ össze. * A palingám házasságkötések tárgyköréhez kapcsolódnak még a nem és családi állapot szerint részletezett ún. házasságkötési (fajlagos) arányszámok. Ezek az eg.v-egy év alatt az em lített részletezés szerint tö rtént házasságkötéseknek az ugyanolyan nem ű és családi állapotú (15 évet betöltött) népesség számához való viszonyításából eredő, általában ezrelékben kifejezett arányszámok. Bővebben annál kevésbé kívánunk velük foglalkozni, m ert a 2. táblában közöljük az 1973-ra és 1974-re vonatkozó valam ennyi ilyen viszonyszámot. # Néhány további idevágó kérdés ism ertetésével tehetjük teljesebbé a p alin gám házasságkötések tém áját. Ilyenek például a területi csoportosítás lehetőségén kívül az ú.jraházasulók házasságkötéseinek száma szerinti csoportosítás (2., 3.. illetve többedik házasságkötés). Egyéb kapcsolható tém ák: az újraházasulók életkora, továbbá a megelőző házasság megszűnte és az új házasság megkötése között eltelt idő. végül a gyerm ekszám szerinti csoportosítás. E tém ák m indegyikét a két nem és a családi állapotok szerint szétválasztva lehet m egfelelőképpen elemezni. És m inthogy az utolsónak felvetett tém a (az újraházasulók gyermekszáma) m ár önm agában is sokrétű kérdés taglalható ugyanis az összes született gyerm ekek száma alapján, de redukálható a közülük életben levőkre is. illetve tovább csökkentve: csupán az új házasságba bevitt gyerm ekek szerint is. úgy véljük, e tém a ism ertetése m eghaladná cikkünk kereteit. A 9. tábla az ú.jraházasulók adatait m utatja be összesen kötött házasságaik száma (sorszáma) szerinti megoszlásban, abszolút és arányszám okban, nem és családi állapot szerint részletezve, valam int ezek kom binációjában is.1 E célra elegendőnek tartottuk csupán egyetlen év adatait ism ertetni, annál is inkább, m ert ezek az arányok az egym ást követő években csak kevéssé módosulnak. Azért választottuk egyébként az évet. m ert az évszázad folyam án (a jelenlegi országterületen) ebben az évben tö rtén t a legtöbb palingám házasságkötés. A 9. tábla adatai meggyőzően m u tatják be. hogy a m ásodik házasságkötések feltűnően magas száma m ellett milv roham osan csökkennek a sorszám növekedésével párhuzam osan a házasságkötések. A harm adik és ennél m agasabb sorszám úak együttes aránya a feltün tetett nyolc kategóriában 10.6 (elvált : A 4. é s e n n é l tö b b e d ik h á z a s s á g k ö t é s e k a d a ta i a s o r s z á m s z e r in t to v á b b r é s z le te z v e m á r n e m á lla n a k r e n d e lk e z é s r e. (N em k iz á r t a z o n b a n, h o g y a tá b la e le m z é s e k a p c s á n e m líté s r e k e r ü lő..m é r ta n i s o r m e g k ö z e lítő e n itt is é r v é n y e s ü l.)

14 9. A z újraházasuló férfia k és nők az új házasságkötés sorszáma szerint, 1973 Повторно заключающие брак мужчины и женщины но номеру но порядку нового брака Rem arrying males and fem ales by serial num ber of the new marriage A h á z a s s á g k ö té s s o r sz á m a (1) ö z v e g y (2) f é r f ia k n ő k (4) (5) E lv á lt férfia k (4) (3) n ő k (5) E g y ü tt (6) fé r fi (4) E bből nő (5) (7) ö z v e g y (2) e lv á lt (3) a) Szám szerint 1. Második H arm adik Negyedikés többedik Együtt b) Százalékban 1. Második 87,8 87,5 88,1 89,4 88,5 88,0 89,1 87,7 88,7 2. H arm adik 11,1 11,6 10, ,8 10,0 11, Negyedik és többedik 1,1 0,9 1,2 0,9 1Д 1.2 0,9 1,0 4. Együtt 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 1, Горизонтальная графа: (1) Номер по порядку брака; в) Процент. Вертикальная графа: I. Второй; 2. Третий; 3. Четвертый и свыше; 4. Вместе. (2) Овдовевшие; (3) Разведенные; [(4) Мужчины:] (5) Женщины; (6) Вместе; (7) В том числе а) Число; H e a d in g : (l) S e r ia l n u m b e r o f m a r r ia g e ; (2) W id o w e d : (3) D iv o r c e d ; (4) M a le s :(5 ) F e m a le s : ((i) T o g e t h e r : (7) O i w h ic h, a) N u m b e r ; b) P e r c e n ta g e. L a te r a l t e x t : 1. S e c o n d : 2. T h ir d ; 3. F o u r th an d m o r e ; 4. T o ta l.

15 118 KÖZLEMÉNYEK nők) és 12,5 százalék (özvegy nők) között variál, végátlagban pedig 11,5 százaléknyi; vagyis az adott évben újraházasultak 87,5 89,4 százaléka, átlagosan pedig 88,5 százaléka a m ásodik házasságát kötötte. Az ugyanolyan sorszám úak esetében tehát nincs jelentősebb eltérés az egyes csoportokban, viszont érdekes megfigyelésként állap íth atju k meg, hogy az adatoknak a házasságkötési sorszám növekedésével párhuzam os csökenése csaknem szabályos m értani sort képez, körülbelül 1/9-es hányadossal. A harm adik vagy többedik házasságukat kötő személyek előző családi á l lapotával kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a rendkívül gondos és részletekbe menő hazai népmozgalmi statisztika a házasságkötések regisztrálásakor csak a közvetlen előző családi állapotot veszi számba. T ehát a m ásodiknál m a gasabb sorrendű házasságkötések esetében (így 1973-ban 4237 esetben) ism eretlen m arad az előbbi házasságot megelőző családi állapot. # A palingám házasságot kötő személyek újraházasuláskori átlagos életkoráról folyam atosan csak 1955 óta állnak rendelkezésünkre adatok, ezt megelőzően pedig csupán az évről. A következő táblát tehát ezzel az évvel kezdjük. m ajd 1955-től ötéves közönként folytatjuk. 10. A z özvegy és elvált újraházasulók átlagos életkora (év) nem enként Средний возраст (годы) повторно заключающих брак овдовевших и разведенных по полу гг. Average age (years) of rem arrying w idow ed and divorced persons by sex ö z v e g y É v (2) E lv á lt (3) férfiak n ő k férfiak nők (1) (41 (5) (4) (5) ,8 38,4 39,8 34, ,2 43,5 39,0 34, ,9 46,4 38,7 34, ,2 47,5 37,8 33, ,0 47,8 36,9 32, ,5 47,9 36,3 32,5 Горизонтальная графа: (1) Годы; (2) Овдовевшие; (3) Разведенные; (4) Мужчины; (5) Женщины. H e a d in g : (1) Y e a r s ; (2) W id o w e d ; (3) D iv o r c e d ; (4) M a le s ; (5) F e m a le s. A csonka, illetve viszonylag késői időponttal induló 10. tábla így is igen szemléletes képet ad az özvegy és elvált férfiak és nők újraházasuláskori életkoráról. A 24 adat közül 23 esetben m inden törés nélküli, egyik vagy m ásik irányban m egnyilvánuló határozott tendenciával találkozhatunk. Mégpedig az özvegyek adatai a férfiak évi életkorátlagának jelentéktelen eltérésétől eltekintve m indkét nem ben folyam atosan növekszenek az idősorban, míg az elváltak átlagkora időközről időközre csökken, szintén m ind a két nem ben. Az is kitűnik az adatokból, hogy az özvegyek oszlopaiban az em elkedés sokkal nagyobb m érvű (26 év alatt 8,7, illetve 9,5 életév), m int az elváltak eseteiben a csökkenés. Felm erül a kérdés: mi okozza a kétféle jelenséget. Az özvegyek esetében az életkornövekedés hátterében a halandóság hosszú idő óta ism eretes javulása áll. Ez ugyanis az átlagos életkor m eghosszabbodását, ennélfogva az özvegyüléseknek is későbbi, m agasabb életkorban történő bekövetkezését hozta m agával. Ebből pedig m ár tömeges viszonylatban önként következik az özvegyek újraházasodási korának kitolódása. Az elváltak palingám házasulási átlagkorának csökkenő irányzata m ár nem ennyire egyértelm ű. Ezek az adatok jórészt k ét egymással ellentétes ten-

16 KÖZLEMÉNYEK 119 dencia eredőjeként alakultak így. Az történt ugyanis, hogy a válásoknak az utóbbi évtizedekben hazánkban végbem ent rendkívül nagyarányú emelkedése a váló felek életkorát tekintve igen különböző m értékű volt. Az átlagosnál jóval nagyobb arányban növekedett mégpedig m indkét nem ben egyaránt az idősebbek, de még ennél is intenzívebben a fiatalabb és legfiatalabb k o r osztálybeli házasok válási arányszám a. És m inthogy az elváltak jelentős h á nyada újabb házasságot köt, az em lített jelenségek végső eredőjeként az ú jra házasuló elváltak életkorátlaga csökkent; bár jóval kisebb m értékben, m int ezt ellentétes előjellel az özvegyek esetében tapasztalhattuk. # A palingám házasságkötésekhez kapcsolódó további tém aként em lítjük meg az előző házasság m egszűnte tehát a megözvegyülés vagy az elválás jogerőre em elkedésének napja és az újabb házasság megkötése között eltelt idő vizsgálatát. E tekintetben ugyancsak elegendőnek látszik csupán egy év ad atainak ism ertetése. A két nem nek családi állapot szerint szétválasztott százalékos megoszlási adatait m utatju k be 1974-re, néhány jellegzetes várakozási időszak szerint megosztva az arányszám okat. 11. A z újraházasuló özvegyek és elváltak százalékos megoszlása nem enként, az előző házasság m egszűnése óta eltelt idő szerint, 1974 Процентное распреде ление повторно заключающих брак овдовевших и разведенных по полу и сроку, прошедшему со времени прекращения прежнего брака Percentage distribution of remarrying w idow ed and divorced persons by sex and the tim e passed since the cessation of previous marriage A z e lő z ő h á z a s s á g m e g s z ű n é s e ó ta elte lt id ő (1) ö z v e g y férfia k (4) (2) n ő k (5) E lv á lt férfia k (4) (3) n ő k (5) 1. 1 éven belül 26,2 7,6 47,0 36, éven belül* 55,8 23, , éven belül* 84,5 55,7 86,7 79, éven túl 15,5 44,3 13,3 20,7 5. Együtt 100, , A jo b b á t te k in th e t é s k e d v é é r t a 2. é s 3. s o r a d a ta i h a lm o z o tta k, v a g y is a z a d a to k a f e le t t ü k le v ő é r té k e t is m a g u k b a f o g la ljá k ( ily m ó d o n a k é t u to ls ó a d a tso r ö s s z e g e k é p e z 100 s z á z a lé k o t). Горизонтальная графа: (1) Срок, прошедший со времени прекращения прежнего брака; (2) овдовевшие; (3) Разведенные; (4) Мужчины; (5) Женщины. Вертикальная графа: 1. В пределах 1 года; 2. В пределах 2 лет; 3. В пределах 5 лет: 4. Свыше 5 лет; 5. Всего. H e a d in g : (1) T im e p a s s e d s in c e th e c e s s a tio n o f p r e v io u s m a r r ia g e : (2) W id o w e d : (3) D iv o r c e d : (4) M a le s : (5) F e m a le s. L a te r a l t e x t : 1. W ith in 1 y e a r ; 2. W ith in 2 y e a r s ; 3. W ith in 5 y e a r s : 4. O ver 5 y e a r s. 5. T o ta l. A 11. tábla adatai semmi kétséget sem hagynak afelől, hogy valam ennyi kategória közül az elvált férfiakat illeti az elsőség az újabb házasságkötés sietősségét, előbbrehozatalát illetően. Csaknem felük a válás kim ondása után egy éven belül köti meg az új házasságát.5 U tánuk az elvált nők. m ajd az özvegy férfiak következnek, s m indhárom kategóriáétól m erőben eltérnek az ú jra h á zasuló özvegy nők szokásai az előző házasság megszűnte és az új házasság m egkötése közötti időszakot illetően. K özülük csupán 7 8 százalék kötött egy éven '* M in d en f é lr e é r t é s e lk e r ü lé s e v é g e tt h a n g s ú ly o z n u n k k e ll, h o g y it t c s a k a z a d o tt é v b e n ú jr a h á z a s u ló k r ó l, n e m p e d ig v a la m e n n y i ö z v e g y, ille t v e e lv á lt s z e m é ly r ő l v a n s z ó.