CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA Összeállította: Erős Péter Dr.

Átírás

1 CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA Összeállította: Erős Péter Dr. Jankelovics János

2 2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Abaújszántó... 4 Erdőbénye... 5 Tállya... 6 Mád... 7 Tarcal... 8 Tokaj... 9 Bodrogkeresztúr... 1 Olaszliszka Tolcsva Sárospatak Sátoraljaújhely Összegező adatok... 15

3 3 Bevezetés Összeállításunkban a Csodarabbik útját követve 11 Tokajhegyalján fekvő település zsidó lakosságának számbeli alakulását vizsgáltuk. Munkánk során a helységek teljes lakosságát vetettük össze a zsidó népességgel, meghatároztuk arányát. Az adatsorok az 1869 és az 1949 évek közötti 8 év népszámlálási adatait fogják át. Munkánk alapját az alábbi kiadvány képezte, ezek AZ ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS VALLÁSI ADATAI MAGYARORSZÁG TELEPÜLÉSEINEK VALLÁSI ADATAI / / A kiadványok internetes elérhetőségei: g2lwi5otytmtiyodczndq3y2jk/view?hl=hu Az összeállítás utolsó fejezete, mutatja be Borsod-Abaúj-Zemplén megye, továbbá Magyarország zsidó lakosságának alakulását 188 és 1949 között.

4 Létszám 4 Abaújszántó Abaújszántó népessége 192-ban érte el maximumát 5 ezer főt meghaladó lakosságszámmal. A város zsidósága 1869-ben volt a csúcson, és egészen 19-ig ezer fő feletti volt, majd folyamatosan csökkent. A zsidóság számának visszaesése 193-tól gyorsult fel és 1949 között Abaújszántó népessége 341 fővel esett vissza, míg a település zsidóságának vesztessége a holokauszt során 642 fő volt. Az 1949 évi népszámláláskor a 45 fős település zsidósága mindössze 39 főt számlált. Abaújszántó lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/ Lakosság száma,fő Zsidók száma, fő aránya,% 25,8 24,3 23,1 22,5 18,2 15,8 15,5 13,9,9 A zsidóság aránya az 1869 évi népszámláláskor meghaladta a 25%-ot. A ráta 19- ig több mint 2% volt, ezt követően a lakosságszám növekedésével egyidejűleg a zsidóság száma és aránya számottevően visszaesett. Abaújszántó

5 5 Erdőbénye Erdőbényét 1941-ben 3 főt meghaladó népesség lakta. Érdekes adat, hogy az 1869-es népszámlálás utáni 1 év alatt jelentősen csökkent a falu lélekszáma, ezzel szemben a zsidók száma emelkedett. Ezt követően 193-ig stagnált, majd lassan emelkedett az összlakosság száma. A zsidó lélekszám 188 és 189 között tetőzött /3-33 fővel/, utána fokozatosan csökkent 1941-ig. Az 1949-es népszámláláskor a falu zsidó lakosaiból mindössze 25 fő maradt. Erdőbénye lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/ , fő , fő aránya,% 1,7 16,2 13,4 1,8 11,1 9, 5,2 4,2,8 A zsidóság aránya 188-ban volt a legmagasabb, 16,2%. Erdőbénye

6 6 Tállya Tállya lélekszáma az első,1869-es népszámlálás után 1949-ig nem mutatott jelentős változást, 35 és 4 fő között mozgott. A legtöbben 188-ban éltek Tállyán. A zsidóság 188-as népszámlálás után érte el a maximumát, 42 főt, majd számuk fokozatosan csökkent. A zsidók aránya az összes lakosságon belül szintén ebben az évben volt a legmagasabb, 11,5%. Az 1949-es népszámláláskor mindössze 23-an vallották magukat zsidónak. Tállya lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/ , fő , fő aránya, % 1,1 11,5 6,8 7,2 7,7 7,6 5,2 4,9,7 Tállya

7 7 Mád Mád lakóinak száma az között nem mutatott jelentős változást, fő között ingadozott, csúcspontot itt is az 1869 év jelentette, 3779 fővel. A zsidó lakosok száma 188-ig kis mértékben nőtt, majd 1941-ig fokozatosan csökkent. Az 1949-es népszámlálás szerint a településen csupán 27 zsidó élt. Mád lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/ , fő , fő aránya, % 22, 25,4 25,8 22,3 19,4 15,1 1,5 8,6,8 A zsidóság hányada az népességen belül az 188 és 189 évi népszámlálások idején volt a legmagasabb, meghaladta a 25%-ot. Ezt követően, ez arány folyamatosan csökkent és 1941-ben már csak 8,6% volt. Az 1949 évi cenzuskar 27 fő vallotta magát zsidónak. Mád

8 8 Tarcal Tarcal népessége az 1869-es népszámlálás után fokozatos emelkedést mutatott. Maximumát 463 fővel 193-ban érte el. A zsidó lakosok száma ez idő alatt alig változott, 3 és 35 fő között mozgott. A legtöbben 188-ban éltek a faluban, ami 354 főt, és 12,1%-t jelentett a teljes lakosságon belül. Tarcal lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/ , fő , fő aránya, % 9,6 12,1 1,1 8,1 8,9 8 7,9 7,5 1,6 Tarcal

9 9 Tokaj A város lakossága az 1869-es népszámlálást követően csökkent, majd ezt követően 1941-ig fokozatosan nőtt. Maximumát ez idő alatt 1949-ben érte el, ekkor a város lélekszáma 593 fő volt. A zsidó közösség az 188-as népszámláláskor volt a csúcson /1161 fő/ majd fokozatosan csökkent. Arányuk az 188 évi közel 26%-ról 1941-re visszaesett 13,8%-ra. A háború után a zsidó közösségből 19 fő maradt. Tokaj lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/ , fő , fő aránya, % 2, 25,9 22,9 22,6 21,9 18,3 16,4 13,8 2,1 Tokaj

10 1 Bodrogkeresztúr Bodrogkeresztúr népessége az 1869-es népszámlálás után egy kismértékű visszaesést követően 193-ig folyamatosan nőtt. A legtöbben 193-ban éltek a településen, akkor lakosainak száma 2279 fő volt. A zsidó népesség az első népszámlálás után 193-ig kis mértékben ugyan, de folyamatosan emelkedett, elérte 535 főt. A zsidóság aránya az összlakosságon belül 189-ben érte el a vizsgált időszak legmagasabb szintjét, 25%-kot. Bodrogkeresztúr lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/ , fő , fő aránya, % 18,2 24,6 25, 21,3 19,3 21,5 23,5 2,2 1,9 Bodrogkeresztúr

11 11 Olaszliszka Olaszliszka népessége 1869 utáni csökkenést követően 1941-ig kis mértékben ugyan, de egyenletesen emelkedett. Maximumát 1941-ben érte el 2993 fővel. A zsidók száma 1869 után kis mértékben csökkent. 189-től 192-ig folyamatosan emelkedett. Abban az évben élt a legtöbb zsidó a faluban, 398 fő. Ez követően számuk jelentősen több mint 1 fővel csökkent, az 1949-es cenzus során már csak 38 zsidó személyt írtak össze. A zsidóság aránya az összlakosságon belül 1869-ben volt a legmagasabb /18,2%/. Ez évet követően folyamatosan csökkent. Olaszliszka lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/ , fő , fő aránya, % 18,2 17,6 15,8 14,8 14,4 14,5 9,5 9,5 1,3 Olaszliszka

12 12 Tolcsva Tolcsva lakosainak száma a vizsgált időszakban az 1869-es cenzuskor érte el csúcsát 321 fővel, majd 1949-ig fokozatosan csökkent. A zsidók száma a településen az 1869-től 189-ig tartó időszakban stagnált, ezt követően 1941-ig jelentősen csökkent. Az 1869 évi 916 fős közösség közel egyharmadára, 363 főre esett vissza. Ennek megfelelően arányuk is az 1869-es jelentős 28,6%-ról 1941-re 13,2%-re csökkent. Tolcsva lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/ , fő , fő aránya, % 28,6 31,3 33, 23,4 24,1 21,5 16,6 13,2 1,8 Tolcsva

13 13 Sárospatak A város lakossága - a többi vizsgált településsel szemben - az 1869-es népszámlálás után 1941-ig jelentős emelkedést mutat. A népességszám több mint a duplájára nőtt. A zsidó lakosság száma ez idő alatt - ha nem is ilyen jelentős mértékben - ugyancsak emelkedett, csúcspontját 192-ban, 1183 fővel érte el. Arányuk 1869-ben volt a legmagasabb /12,3%/. Utána az arány - mivel a lakosok száma nagyobb ütemben emelkedett, mint a zsidók száma - fokozatosan csökkent és 1941-ben már csak 7,4% volt. Sárospatak lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/ , fő , fő aránya, % 12,3 11,2 11,5 11,5 1,1 1,4 9, 7,4 1,1 Sárospatak

14 14 Sátoraljaújhely Sátoraljaújhely népessége - Sárospatakhoz hasonlóan - az első népszámlálás után 192-ig fokozatosan emelkedett. Ekkor érte el a lakosság száma a maximumot fővel. /Több mint a duplájára emelkedett./ Ezután 1949-ig fokozatosan csökkent a város lélekszáma. A zsidó lakosság is jelentős növekedést mutat. Az 1869-es 3253 fő, 192-ra megkétszereződött és a közösség létszáma elérte a 657 főt. A zsidóság aránya az összlakosságon belül 1869-ben kiugróan magas, 32,7% volt. Ettől kezdve az arány folyamatosan csökkent és 1941-ben már csak 2,9%-ot tett ki. Sátoraljaújhely lakosságának és zsidóságának száma, aránya Megnevezés/ , fő , fő aránya, % 32,7 32,1 28, 26,2 26,8 28,4 23,1 2,9 2,1 Sátoraljaújhely

15 15 Összegező adatok A 11 település adatainak bemutatását követően a Csodarabbik útján fekvő helységek, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Magyarország zsidó népességének számbeli alakulását tekintettük át. A zsidóság létszáma Magyarországon 188-tól 192-ig folyamatosan emelkedett és az 188-as évhez képest ez idő alatt, több mint másfélszeresére nőtt. Számuk 192- ban volt a csúcson fővel. 188-ban a magyarországi zsidóság 11,2%-a élt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Csodarabbik útján fekvő helységek, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Magyarország zsidó népességének alakulása, fő Megnevezés/év Csodarabbik útja BAZ megye Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye zsidó lakosainak száma között a teljes népességnél alacsonyabb arányú 12%-os - emelkedést mutat. A közösség 192- ban fővel érte el a maximumát. A Csodarabbik útján vizsgált 11 település zsidó lakossága 192-ig növekedést mutat. Létszámuk ekkor érte el a legmagasabb értéket fővel. A 11 település zsidóságának részesedése a BAZ megyei zsidó lakosságon belül igen jelentős volt, a vizsgált időszakban meghaladta a 3%-ot.

16 16 A zsidóság száma Csodarabbik útja BAZ megye Magyarország