AZ A LK O H O LIZ M U S EGYES D E M O GRÁFIAI ÉS SZOCIÁLIS JELLEM ZŐ I

Átírás

1 AZ A LK O H O LIZ M U S EGYES D E M O GRÁFIAI ÉS SZOCIÁLIS JELLEM ZŐ I AZ A L K O H O L IS T Á K R A V O N A T K O Z Ó FELVÉTEL ÉS F O G YASZTÁSI A D A TO K A L A P JÁ N DR. VU KO VIC H G Y Ö R G Y Az alkoholizmus világszerte tapasztalható terjedése, a nyomában járó egészségügyi és társadalm i következmények egyre sürgetőbbé teszik, hogy e jelenséggel kellő alapossággal foglalkozzunk. Az alkoholizmus a szocialista országokban is gondos tanulm ányozást igényel, a fogyasztási adatok ugyanis arra utalnak, hogy az iszákosság társadalm i méretekben nem csökken, néhány országban pedig így hazánkban is állandóan növekszik. Az alkoholizmus etiológiája és társadalm i, ezen belül demográfiai hatásai még nem kellőképpen tisztázottak. Az irodalomban a legkülönfélébb vélemények harca folyik, mindamellett több olyan kérdés is akad, amelyben a szakértők véleménye megegyezik. Általában a m ár kifejlett iszákosság tá r sadalmi, demográfiai hatásainak területén találkozhatunk eléggé kikristályosodott nézetekkel, ezek főleg a demográfiai kutatások eredményeként alakultak ki. Az alkoholizmus kutatása ugyanis többek között az a terület, ahol a népességtudomány, az orvostudom ány és a szociológia együttes erőfeszítésére van szükség. A demográfiai kutatásnak az iszákosság vizsgálatakor több szempontra kell kiterjednie. Az egyik ezek közül az alkoholizmusnak a népesedési jelenségekre gyakorolt hatása. E jelenségek közül a rendelkezésre álló adatok segítségével elsősorban a halálozások és az alkoholizmus kapcsolata vizsgálható a haláloki statisztika feldolgozásai alapján. Az alkoholizmus azonban a többi népmozgalmi jelenségre is hatást gyakorol. A születési mozgalomra például olymódon, hogy az alkoholisták utódai között viszonylag több a halvaszületés, a fejlődési rendellenesség, m int a népesség átlagában. Ugyanennek a jelenségnek továbbgyűrűző hatásaként csecsemőhalandóságuk is nagyobb. Különbségek vannak a házassági mozgalom terén is, ezek főleg a házasulok kormegoszlásában, illetőleg a vőlegények és a menyasszonyok egymáshoz viszonyított korában jelentkeznek. Nagy hatással van az alkoholizmus a válásokra is. Mindezek alapján eltérőek lehetnek az alkoholisták között a különféle népmozgalmi jelenségek intenzitásai, specifikus m utatói. Az alkoholizmus demográfiai szemléletű megközelítésének má' ik, az előzőhöz szorosan kapcsolódó módja a már alkoholista egyének demográfiai jellegű leírása, ilyen ismérvek szerinti megoszlásuk elemzése. Ezzel a kérdés- 14*

2 212 DR. V U KO V ICH GYÖRGY sel kapcsolatos az egyes demográfiai jelenségeknek, tényezőknek az alkoholizmus kialakulásában játszott szerepe, az ivási szokásokat alakító hatása is. Itt különösen a nem, az életkor és a családi állapot jelentőségét kell kiemelni, amelyek az alkoholizmus egyes megnyilvánulási formáihoz szorosan kapcsolódnak. Az em lített problem atika k utatása m indam ellett csak speciális felvételek alapján lehetséges, az általánosan rendelkezésre álló népmozgalmi adatok m int m ondottuk csak az alkoholizmus és a halandóság kapcsolatairól adhatnak némi felvilágosítást. Éppen ez a körülmény, valam int a speciális felvételek hiánya vezetett olyan kísérletekre, amelyek az alkoholizmus és a halandóság viszonyából, egyes alkoholos eredetű halálokok előfordulási gyakoriságából az iszákosság méreteire, nemek szerinti megoszlására, sőt az alkoholisták valószínű számára kívánnak következtetni, hiszen e jelenségek együttvéve alkotják demográfiai értelemben véve az alkoholizmust, Tanulm ányunknak az alkoholfogyasztással foglalkozó részében megkíséreljük bem utatni és m agyar viszonyokra alkalmazni ezeknek az eljárásoknak némelyikét. Az alkoholizmus vizsgálata nem lehet teljes anélkül, ha nem foglalkozik a m ár alkoholista személyek1 em lített demográfiai ismérveivel, mégpedig olymódon, hogy speciális felvételek anyagát elemzi. Ezért e tanulm ány második részében az első magyarországi alkoholista felvétel anyaga alapján igyekszünk az em lített fontosabb demográfiai kérdések némelyikére rám u tatn i. Az alkoholizmus elsősorban és alapjaiban társadalm i probléma, okai és gyökerei minden esetben az ad o tt társadalom ban rejtőznek. K ialakulásának mindazonáltal két megközelítése lehetséges : az egyik az egyén, a másik a társadalom oldaláról. Az egyén szempontjából nézve az alkoholistává válás elsősorban az elme- és a jellembeli állapottól függ. Az erre hajlamos labilis idegrendszerű ember a különböző környezeti hatásokra alkoholistává válhat. Több kutató, így Parker, Bergler, Button stb. szerint (1) (4), az egyén alkoholizmusának kialakulásában a szekszuális aberrációkra hajlamos lelkialkat is döntő szerepet játszhat. Az iszákosságra hajlamos személy a lelki m egrázkódtatásokkal szemben az italban keres menekvést, az ital hatására kifejlődő kellemes lelki effektusok egyidőre feledtetik, vagy kedvező színben tü n tetik fel a valóságot. Az ital rendszeres, tú lzott élvezete azonban am ellett, hogy egyre súlyosabb testi tünetekkel jár az alkoholista általában amúgy is labilis erkölcsi akaraterejét aláásva, a társadalom m al, szűkebb környezetével szemben elfoglalt m agatartásában is változást okoz, szembeállítja a társadalm i m agatartásnorm ákkal és így a társadalm i életre romboló hatással van. Ha az alkoholizmus társadalm i gyökereit vesszük szemügyre, arra a megállapításra kell jutnunk, hogy a szeszes italok fogyasztása eredetileg étkezési szokásokon alapult, több kutató, így Pohlisch (5) szerint az a szokás, hogy egyes ételekhez szeszes italt fogyasztanak, nem elsődlegesen az euphoria 1 G yakran használjuk az alkoholizm us és az alkoholista fogalm akat. A kifejezések értelm ezése a nem zetközi irodalom ban sem egységes, e tanulm án y b an az alkoholizm us szót dem ográfiai értelem ben használjuk, te h á t a népesség szeszfogyasztását, ennek a népesedési jelenségekre gyakorolt h a tá sát é rtjü k alatta.a z alkoholista tulajdonképpen a betegek tö b b csoportjának gyűjtőfogalm a. Közös jellem zőjük az, hogy az ivásról önszántukból leszokni m ár nem tu d n ak és környezetükkel kisebb-nagyobb m értékben szem bekerültek. A lkoholt fogyasztó ezzel szem ben m indenki, aki akár rendszeresen, akár alkalm ilag szeszes ita lt fogyaszt.

3 AZ ALKOHOLIZMUS DEMOGRÁFIAI VONATKOZÁSAI 213 utáni vágyból ered. Az euphorias hatás volt azonban a döntő abban, hogy a társadalom ham ar szokásai közé sorolta a szeszfogyasztást. E szokások azonban jelentős mértékben közrejátszanak abban, hogy labilis lelkialkatú vagy psychopata egyének az alkoholmámor hatására iszákosakká válnak. E mellett figyelemreméltó a társadalom nak az alkohollal szembeni kettős állásfoglalása is. Egyrészt dicsőíti a szesz élvezetét, beveszi kötelező szokásai közé, másrészt rosszalólag elítéli az alkoholistát, azt, aki e szokásoknak élve, sokszor önhibáján kívül válik az ital rabjává, E kettős állásfoglalás egyébként a legnagyobb akadálya az alkoholizmus elleni, vagy az alkohol m értékletes élvezete érdekében kifejtett harcnak. A m ár idült alkoholista kezelése és gyógyítása orvosi feladat, annak megakadályozására azonban, hogy az emberek tömegei idült alkoholistává váljanak, a társadalom állásfoglalásának gyökeres megváltozására van szükség. Az alkoholizmus osztálygyökerei a mi társadalm unkban megszűntek, az alkohol fogyasztásával kapcsolatos társadalm i szokások azonban nem változtak és úgy tűnik, hogy egyelőre nem is változnak meg. A társadalom szokásaival részben összefüggésben, a városiasodás folyam ata jelentős mértékben járul hozzá az alkoholizmus terjedéséhez, a faluból a városba vándorlók ugyanis a tradicionális, kö tö tt falusi életformából új, kevésbé szigorú társadalm i formák közé kerülnek és részben ez, részben pedig az életmód megváltozásával járó kisebb nagyobb lelki m egrázkódtatások egyeseknél alkoholizmushoz vezethetnek. A kiterjedt alkoholizmus a társadalom életére nagy veszélyekkel járhat. Kérdés azonban, hogy a társadalom tisztában van-e ezekkel a veszélyekkel. Általános tapasztalat szerint nincs tisztában, illetőleg nem minden italfajtát tartanak veszélyesnek. Sajnos erre vonatkozó hazai adatokkal egyelőre nem rendelkezünk, de egy 1953-ban végzett, idevágó franciaországi közvéleménykutatás (6) eredményei szerint az alkoholizmus veszélyeit a társadalom meglehetősen felületesen ítéli meg, alábecsüli, illetőleg csak a nyilvánvalóan súlyos megjelenési formák esetében ismeri el. A részegséget a közvélemény például helytelennek, kivetnivalónak tartja, a rendszeres lerészegedéssel nem párosuló borozgatást azonban nem. Különbségek vannak e m ellett a társadalom megítélése terén a férfi és a női alkoholizmussal szemben is, a két nem alkoholizmusának méretei és megnyilvánulási formái éppen ezért, m int látni fogjuk, nagy m értékben különböznek egymástól. A SZESZFOGYASZTÁS NAGYSÁGA ÉS ÖSSZETÉTELE, AZ ALKOHOLIZMUS ELTERJEDTSÉGE A szeszfogyasztás adatai bizonyos tájékoztatást nyújtanak arról, hogy a népesség állásfoglalása az alkohollal szemben miképpen változik. A szeszfogyasztás növekedése vagy csökkenése az alkoholfogyasztás elterjedését jelzi, és következtetni enged az alkoholisták számának alakulására is, ez utóbbi ugyanis, a tapasztalatok szerint, a népesség átlagos szeszfogyasztásának négyzetével arányosan növekszik (7). A magyarországi szeszfogyasztás egy főre jutó mennyiségei a harmincas években általában a bor fogyasztásának alakulásával változtak, az ötvenes évek folyamán azonban a sör és a töm ény italok részaránya erősen megnövekedett. Az 1. táblán a bornak, a sörnek és a tömény italoknak, a felnőtt (20 éven felüli) népességre szám ított egy főre jutó fogyasztását tüntetjük fel, abszolút alkoholra átszám ítva. A tábla adatai az egy főre jutó szesz-

4 214 DR. V U К О V I С H GYÖRGY fogyasztás növekedése mellett a fogyasztás struktúrájának megváltozására is utalnak, az utóbbi években jelentős mértékben megnövekedett a sör, és a harmincas évekhez viszonyítva magas a töm ény italok fogyasztása. 1. A z egy felnőttre jutó évi abszolút alkoholfogyasztás alakulása M agyarországon ita lfa j Iánként, (liter) 1928/ Динамина годового абсолютного алкоголического потребления в Венгрии по сортам напитков (в литрах) на одного взрослого, в гг. Annual Consumption of Absolute Alcohol in Hungary by Alcoholic Drinks (Litres) per One Adult, 1928/ Bor Sör É getett szesz Összesen (1) (2) (3) (4) 1928/ ,10 0,48 1,25 5, / ,15 0,36 1,44 4, / ,29 0,25 0,78 6, / ,22 0,14 0,26 5, / ,67 0,12 0,26 5, / ,93 0,12 0,84 4, / ,25 0,13 0,42 3, / ,62 0,16 0,41 4, / ,65 0,18 0,58 6, / ,75 0,74 1,33 5, ,52 1,28 2,00 5, ,66 1,33 1,40 5, ,43 1,49 2,06 6, ,91 1,68 1,46 7, ,64 1,80 1,66 8,10 A borfogyasztás részarányának erős csökkenése mindenképpen figyelemreméltó. A harmincas években a fogyasztás mintegy négy-ötöde. volt bor, az ötvenes évek második felében pedig m ár csak a fele, a másik fele pedig körülbelül egyenlő arányban oszlik meg a sör és a töm ény italok között, ezen belül a sör aránya egyre növekszik. Meg kell jegyezni azt is, hogy míg a harmincas években a borfogyasztási átlag minimumához (1934/35 : 3,25 liter) az országos szeszfogyasztási átlag igen közel esett (3,8 liter), addig az ötvenes években a borfogyasztás minimuma a rossz termés m iatt 1955-ben volt, 2,5 literrel, az országos átlag ezzel szemben m ár 5,8 liter volt, a bor kiesését a pálinka és általában a töményszesz fogyasztásának erőteljes megnövekedése ellensúlyozta. Ez, valam int később még tárgyalandó okok arra engednek következtetni, hogy az alkoholizmus hazánkban terjedőben van, az alkoholisták egyre inkább függetlenítik m agukat az ital fajtájától. A sörivás hazánkban mint láttuk nagy mértékben elterjedt, az egy felnőttre jutó fogyasztott sörmennyiség az utóbbi néhány évben több mint tízszerese a harmincas évekének. A magyarországi sörfogyasztás méretei ma már elérik a nemzetközi méretekben jelentős nyugat-németországi sörfogyasztás egyharm adát. Az egyes italfajták fogyasztásának részaránya országonként erősen változik, az eltérő fogyasztási szokások jórészt történeti hagyományokon alapulnak, elsősorban a szőlőművelés elterjedtségén, vagy hiányán, és az ezzel kapcsolatban sok országban m ár a középkorban kialakult sörfőző

5 A Z A L К O H O L I Z M U S D E M O G R Á F I A I VONATKOZÁSAI 215 I. Sörfogyasztás M agyarországon és a N ém et Szövetségi K öztársaságban, Пивное потребление в Венгрии и в Германской Федеральной Республике в г г Beer Consumption in Hungary and in the German Federal Republic, ipar fejlettségén. A 2. táblán néhány ország szeszfogyasztásának italfajták szerinti százalékos megoszlását m utatjuk be. 2. N éh án y ország abszolút alkoholban m ért fejenkénti szeszfogyasztásának m egoszlása italfajták szerin t, 1951-ben ( % ) Алкоголическое потбреление (исчислено в абослютном алкоголе) на душу населения нескольких стран по сорта напитков в 1951 г. (процент) Alcohol Consumption per Head (Counted in Absulute Alcohol) in Certain Countries by Alcoholic Drinks, Bor 1951 (percent) Sör Égetett szesz Összesen. ó i (2) (3) (4) O la sz o rs z á g... 91,3 1,1 7,6 100,0 F ra n c ia o rsz á g... 79,2 4,6 16,2 100,0 M a g y a ro rszá g*... 64,4 12, S 22,8 100,0 Svájc... 53,8 27,7 18,5 100,0 N ém et Szövetségi K öztársaság.. 21,6 48,6 29,8 100,0 B e lg iu m... 9,8 75,4 14,8 100,0 E g y esü lt Á llam ok... 5,9 51,0 43,1 100,0 D á n i a... 3,2 83,8 13,0 100,0 E g y esü lt K ir á ly s á g... 2,4 85,4 12,2 100,0

6 216 DR. VUKOVICH GYÖRGY Az eddig bem utatott adatok alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy Magyarországon a szeszfogyasztás közepesnek mondható, de az utóbbi években állandóan növekszik. Az átlagos szeszfogyasztási adatok az alkoholizmus kutatásában jól felhasználhatók, de a mélyebb összefüggések felderítésére aligha alkalmasak. Szükség van ezért olyan m utatókra is, amelyek felvilágosítást adnak a szeszfogyasztás nemek szerinti megoszlásáról, az alkoholisták számáról és alkalmasak a nemzetközi összehasonlításra. Ilyen adatok azonban nem állanak rendelkezésre, és az ezirányú adatgyűjtés is nagy nehézségekbe ütközne (bár az erősen szeszfogyasztó államokban történtek kísérletek teljeskörű adatgyűjtésre). Az effajta m utatók kiszámításakor ezért csak következtetésekre vagyunk utalva. Az irodalomban több olyan kísérlet történt, amely az alkoholfogyasztás nemek szerinti arányait, az alkoholisták számát közvetett úton kísérelte meg kiszámítani, az ilyesfajta számítások minden esetben azon a statisztikailag nagy valószínűséggel bebizonyított összefüggésen alapultak, amely a rendszeres alkoholfogyasztás és a vizsgált népesség egészségi állapota, végső fokon pedig halandósága között megállapítható. Ezért a továbbiakban részletesebben megvizsgáljuk az alkoholizmus egészségügyi és főleg a halandóságra, valam int egyes halálokokra gyakorolt hatását, abból a célból, hogy a szeszfogyasztás nagyságára és összetételére, valam int elterjedtségére vonatkozó és az irodalomban használt becslések értékét kellő megvilágításba helyezzük. Az alkoholizmus egészségügyi következményei számottevőek. Hatással van az iszákosság az egyes elmebetegségek kifejlődésére, az alkoholos eredetű elmebajok számának növekedésére. 3. A z alkoholizm usra visszavezethető elmebajok százalékos aránya a m agyarországi kórházak beteganyagában 1957* Процентное распределение психических заболеваний основывающих на алкоголизме в составе больных в больницах Венгрии в 1957 г. Percentage Distribution of Mental Disorders Due to Alcoholism According to the Sick-Lists of Hospitals in Hungary, 1957 Férfi Nő E gyütt (1) (2) (3) 1. Alkoholos elm ebeteg ség... 1,2 0,2 0,7 2. Alkoholizm us heveny form ája 2,1 0,4 1,2 3. Alkoholizm us id ü lt form ája.. 22,0 2,0 11,9 4. Összes többi elme- és elm eideg betegség... 74,7 97,4 86,2 5. Összesen ,0 100,0 100,0 Ha külön vizsgáljuk az egyes elme, vagy elmeideg betegségek számát, úgy kitűnik, hogy a közvetlenül az alkoholizmusnak tulajdonítható elmebajok sorrendben a második helyen állanak, és csak a schizophrenia előzi meg őket. Nyilvánvaló azonban, hogy igen sok, nem közvetlenül az alkoholizmusra visszavezethető elme- és elmeidegbetegség is közvetve összefüggés-

7 AZ ALKOHOLIZMUS DEMOGRÁFIAI VONATKOZÁSAI 217 ben áll az iszákossággal, sokszor úgy, hogy az iszákos szülők utódai szenvednek bennük. Ha a magyarországi adatokat az igen magas (a világon a legmagasabb) franciaországi adatokkal hasonlítjuk össze a vizsgált évben, úgy azt tapasztalhatjuk, hogy az alkoholos elmezavarban ápoltak viszonylagos aránya hazánkban csak mintegy 6 8 százaléka a franciaországinak, holott a fejenkénti átlagos szeszfogyasztás különbségei korántsem ekkorák. E jelenség m agyarázata feltehetőleg a franciaországi alkoholizmusnak a magyarországitól jórészt eltérő jellegéből adódik, abból, hogy a rendszeresen szeszesitalt fogyasztóknak a népességben elfoglalt aránya ott kiterjedtebb, mint nálunk. Érdekes ellenben az, hogy a férfiak és a nők aránya a jelentős nagyságrendi különbségek mellett viszonylag állandó, az alkoholos elmebetegség m iatt ápoltak között Magyarországon 13,3 %, Franciaországban 13,6 % volt a nők aránya. Az elmebetegség mellett természetesen egyéb megbetegedésekre is hatással van az alkoholizmus. Magyarországon végzett kutatások szerint(8) és ez a nemzetközi adatokkal is megegyezik az alkoholisták keresőképtelenséggel járó megbetegedéseinek aránya többszöröse azokénak, akik nem fogyasztanak rendszeresen alkoholt. Az alkoholisták keresőképtelenségi eseteinek száma több üzemben végzett vizsgálatok alapján másfél-háromszorosa a nem alkoholistákénak. Érdekes összehasonlítások végezhetők a táppénzes statisztika köréből is akkor, ha a szeszipari vállalatok táppénzes eseteit az összes élelmiszeripari vállalatokéhoz hasonlítjuk ben például a szeszipari és a söripari vállalatok táppénzes eseteinek száma mintegy 20 %-kal haladta meg az élelmiszeripar átlagos adatait. Az idézett adatok arra engednek következtetni, hogy az alkoholizmusnak, az állandó alkoholfogyasztásnak komolyabb egészségügyi hatásai lehetnek, m int gondolnánk. Nézzük meg ezekután az iszákosság és a halálozás kapcsolatát. Előzőleg m ár em lítettük, hogy az iszákosság nemcsak a kifejezetten az alkoholizmusra visszavezethető halálokokban elhaltak számát növeli, hanem a halandóság általános szintjére is befolyással van. Közvetlenül természetesen nehéz e körülm ényt bizonyítani, a haláloki statisztika adataiból rendszerint nem derül ki az, hogy egy bizonyos betegségben elhalt egyén alkoholista volt-e vagy sem. Az alkoholistákra vonatkozó speciális felvételek eredményei mindamellett arra utalnak, hogy halandóságuk jóval magasabb, m int az abstinenseké. Így W. E. Porrer(9) a Mutual Life Insurance Company biztosítottainak anyagában végzett vizsgálatokat és úgy találta, hogy az alkoholisták halandósága százalékkal haladta meg az abstinensekét. J. W. Fisher hasonló arányokat talált egy másik amerikai biztosítótársaság anyagában (9). Az iszákosság, egészségügyi, illetve halálozási hatásait kisebb ankétok és reprezentatív felvételek m ellett csak a férfihalandóság többletével lehet, közvetett úton, bizonyítani. A férfihalandósági töb b let egy jelentős része ugyanis feltehetően a férfiaknak a nőkénél jóval nagyobb arányú alkoholizmusban leli m agyarázatát.2 A férfihalandóság többlete és a népesség alkoholfogyasztása közötti kapcsolatot a magyar irodalomban először Szél Tivadar már idézett m unkája 2 I tt meg kell jegyezni, hogy a férfihalandóság többlete elsősorban konstitucionális okokban gyökerezik és csak másodlagosak sok esetben azonban igen nagy mértékűek lehetnek az életmódbeli különbségek és így az alkoholizmuson alapuló okok.

8 218 DR. VUKOVICH GYÖRGY (10) említi. A datai szerint az időszakban a éves férfihalálozási intenzitást a megfelelő korú nők halálozási intenzitásának százalékában kifejezett férfihalandósági többlet és az évenkénti egy főre jutó szeszfogyasztás mennyisége közötti korrelációs koefficiens + 0,71 volt, tehát meglehetősen szorosnak tű n t és arra utal, hogy a jelzett időszakban a férfihalandósági többlet mintegy felerészben az alkoholizmusra vezethető vissza (r2 = 0,504). Szél nemzetközi összehasonlítást is végzett, a legszorosabb kapcsolatot a férfihalandóság többlete és az egy főre jutó alkoholfogyasztás között Dániában, Hollandiában és Belgiumban találta. Nemzetközi adatokon végzett számításaink arra az eredményre vezettek, hogy az alkoholizmus és a halandóság között viszonylag szoros kapcsolat áll fenn. Szám ításaink során az közötti évekre szám ított egy felnőttre jutó abszolút alkoholban m ért szeszfogyasztást hasonlítottuk össze az egyes országokban az ötvenes évek elejére szám ított halandósági táblák várható átlagos élettartam értékeivel (e ) olymódon, hogy a férfiak és a nők 20 éves korban várható átlagos élettartam ának különbségét vettük alapul. Az alapadatok a 4. táblán láthatók. 4. A z egy felnőttre jutó szeszfogyasztás és a férfihalandóság többlete néhány országban ( ) Алкоголическое потребление на одного взрослого и избыток мужской смертности в нескольких странах (в гг.) Alcohol Consumption per One Adult and Excess Male Mortality in Certain Countries ( ) A nők és a Egy felnőttre férfiak 20 éves jutó szesz korban még Ország fogyasztás várható átlagos (absz. alkohol élettartamáliterben) nak különba) (2 ) (3) sége (év) F ra n c ia o rs z á g... 30,0 5,00 O laszország... 14,2 3,64 Svájc... 12,0 3,70 E g y esü lt Á llam ok... 8,8 4,81 B e lg iu m... 8,8 4,25 E g y esü lt K ir á ly s á g... 8,5 4,42 M agyarország*... 5,8 2,89 N ém et Szövetségi K öztársaság.. 5,1 2,90 Svédország... 5,1 2,26 D á n i a... 4,9 1,42 N orvégia... 3,0 2,85 H ollandia... 1,8 2,30 Az eredm ények arra m utatnak, hogy a 4. táblán a két ismérv összefüggése lineárisnak tekinthető. A m eghatározott lineáris regresszió egyenletének kiszám ított paraméterei : a = 2,4745 ; b = 0,0995, és ennek alapján a regressziós egyenes egyenlete : Y = 2, , X

9 AZ ALKOHOLIZMUS DEMOGRÁFIAI VONATKOZÁSAI 219 A két adatsor közötti korrelációs koefficiens (r) értéke + 0,671, viszonylag szorosnak tekinthető, bár meg kell jegyeznünk, hogy az adatok szórása elég nagy, a regressziós becslés standard hibája (S2) 0,63, amelyből az a' S 2 ism ert 1 = Ц - összefüggés alapján m egállapítható, hogy a vizsgált < al országok átlagában a férfihalandóság többletét az alkoholizmus 45 %-ban magyarázza meg. (Az alkoholfogyasztás nagysága a férfihalandósági többlete t term észetesen nem ugyanabban az évben befolyásolja, így tulajdonképpen lag-es korreláció szám ítása lett volna jogosult, erre azonban pillanatnyilag nem volt mód. Az egyes országok egymáshoz viszonyított alkoholfogyasztási arányai mindam ellett viszonylag stabilak, így az egyidejűségen alapuló, általunk alkalm azott számítási módszer is indokoltnak tű n t.) ł У Az általános halandóságra gyakorolt hatása mellett az alkoholizmus természetesen a sajátos, alkoholista halálokok intenzitását is befolyásolja. E halálokok elsősorban : a krónikus, vagy idült alkoholizmus, az alkoholos elmebaj és a különféle májbetegségek, elsősorban a májzsugorodás. E halálokokban elhaltak száma hazánkban az utóbbi években állandóan növekszik, különösen a májzsugorodás és az alkoholos elmezavar halálozás növekedése számottevő. Miután a májzsugorodás nem minden esetben alkoholos eredetű, megkíséreltük az alkoholos és az egyéb okból bekövetkezett májzsugorodás m atem atikai úton történő szétválasztását, a cirrhozis, valam int az idült és a krónikus alkoholizmus idősorainak egybevetésével. Az alkoholos eredetű májzsugorodás aránya ugyanis jelentős szerepet játszik a később tárgyalandó Jellinek-féle formula értékének meghatározásánál. Számításaink az alkoholizmus és a cirrhozis idősorai között igen szoros kapcsolatot találtak, a regressziós egyenlet param éterei azonban a további következtetések levő-

10 220 DR. VUKOVICH GYÖRGY nására nem alkalmasak.3 Az egyébként szoros korreláció m indam ellett arra utal, hogy a vizsgált időszakban az alkoholizmus a májzsugorodásban elhaltak számára igen nagy hatással volt. Az alkoholizmusra visszavezethető halálokokban elhaltak számát az 5. táblán közöljük. 5. A z alkoholfogyasztásra visszavezethető halálokokban m eghaltak aránya M agyarországon, százezer lakosra Соотношение умерших вследствие причин смерти основывающих на алкоголическое потребление, в Венгрии, на 100 ООО ж ителей Ratio of Persons Deceased as a Consequence of Causes of Death Due to Alcohol Consumption, in Hungary, per Population Горизонтальная графа : (1) Цирроз печени ; (2) алкоголизм ; (3) алкогольное психическое расстройство ; (4) всего. H eading: (1) Cirrhosis of the liver ; (2) alcoholism ; (3) alcoholic m ental disorder ; (4) total. Az elmondottakból látható, hogy az alkoholfogyasztás és a halálozás között többé-kevésbé szoros összefüggés tapasztalható. Különösen áll ez az alkoholos eredetű halálokokra, amelyeknek száma, illetőleg aránya a továbbiakban segítségünkre lesz a szeszfogyasztás összetételének és elterjedtségének m eghatározásánál. Az 1. táblából látható, hogy az utóbbi években a fejenkénti szeszfogyasztás 7 8 liter abszolút alkoholra volt tehető. Mivel a szeszfogyasztás nemek szerinti alakulására vonatkozólag semmilyen ad a tta l nem rendelkezünk, az alkoholos halálokok alapján kíséreljük meg a nem enkénti fogyasztás adatainak kiszám ítását. Az irodalomból ism ert (7), hogy az alkoholfogyasztás és az alkoholisták száma (és a korábban elmondottak alapján : az alkoholizmus m iatt elhaltak száma) között összefüggés áll fenn, amelynek értelmében az intenzív alkoholfogyasztók aránya (következésképpen a meghaltak száma is) az átlagos fogyasztás négyzetével arányosan változik. E tapasztalati törvényszerűség felhasználásával az ismeretlen férfi és női átlagos alkoholfogyasztás a kifejezetten alkoholizmus következtében elhaltak 3 A vizsgálatot először lineáris összefüggés feltételezésével végeztük el, és b á r + 0,82 értékű, te h á t igen szoros korrelációt állap íto ttu n k meg, a regressziós egyenlet p aram éterei a rra u ta lta k, hogy a két tényező között a vizsgált időszakban a szükséges logikai kapcsolat nincs meg. Másodfokú összefüggés feltételezése esetén a korrelációs index 0,82 volt, te h á t m egegyezett a lineáris korrelációs koefficienssel, a görbe param éterei azonban ebben az esetben is a logikai kapcsolat hiányát m u tatták. Lineáris összefüggésnél az eg y en let: Y = 227,95 + 7,7407 X, illetőleg a változók felcserélésével : Y = 61,1 + 0,08705 X. Másodfokú összefüggés esetén egyenletünk : Y = 86,3 + a + 0,01521 X + 0, X 2. Lineáris regresszió feltételezése esetén az érték 702, a vizsgált interb vallum átlaga pedig 750. Í gy = 48 olyan m ájzsugorodásos eset volna, am ely nem az alkoholizm usra vezethető vissza. E z nyilvánvalóan lehetetlen, a férfi és a női cirrhozis, v alam int az idült alkoholizm us-halálozás ad atai ennek ellentm ondanak. E m e llett a külföldi ad ato k is százalékos alkoholos eredetű m ájzsugorodás halálozásáról szám olnak be, a m i esetünkben az arány pedig 94 % lenne. A standard hiba értéke m indam ellett a rra u ta l, hogy a m ájzsugorodást átlagosan m integy 65 % -ban az alkoholizmus m agyarázza meg.

11 AZ ALKOHOLIZMUS DEMOGRÁFIAI VONATKOZÁSAI 221 számából kiszámítható. A rendelkezésre álló adatok alapján az évi átlagos nemenkénti fogyasztást szám ítottuk ki, abból a célból, hogy azt néhány külföldi ország adatával összehasonlíthassuk. Jelöljük A/-el a férfiakra, A n-e1 a nőkre vonatkozó, egy millió lakosra jutó alkoholizmus m iatt elhaltak számát és legyen Q az évi egy főre jutó (mindkét nemre szám ított) átlagos alkoholfogyasztás. A férfiak átlagos fogyasztása (Qf) a fenti jelölések felhasználásával: (1) A nők átlagos fogyasztása (Qn) pedig : (2) Ha a kifejezést (a két nem halálozási arányának négyzetgyökét) k-val jelöljük, úgy kifejezéseink egyszerűbb alakot nyernek, azaz és (3) (4) A rendelkezésre álló adatok alapján számítva Af,An, Q, Qf, Qn és k értékei meghatározhatók, és a nemzetközi adatokkal összehasonlíthatók. E zt a 6. táblán végeztük el, ahol az egyes országokat к csökkenő sorrendjében rangsoroltuk, értéke ugyanis némiképpen tükrözi a szóbanforgó országban tapasztalható ivási szokásokat. A к érték növekedése arra utal, hogy a szeszfogyasztás az adott országban nem annyira az étkezéshez kapcsolódik, hanem inkább étkezésen kívüli. Franciaországban, Angliában, Dániában a szeszfogyasztás az ebédhez (illetve vacsorához) kapcsolódik, és mind a férfiak, mind pedig a nők rendszeresen fogyasztanak szeszes italt. Norvégiában és Magyarországon ezzel szemben a szeszfogyasztás inkább a férfiak szokása, az étkezéshez fogyasztott szeszesital mennyisége az ezen kívül elfogyasztott italhoz képest nem túlzottan sok. A két nem alkoholfogyasztásának becslésére itt bem utatott módszer természetesen korántsem biztos, számos körülményt figyelmen kívül hagy. Így például csak az alkoholizmus halálokon alapul és nem számol a többi alkoholos eredetű halálokkal, feltételezi, hogy a fogyasztás mennyisége ugyanabban az évben növeli az elhaltak számát, nem veszi figyelembe a népességen belül azokat, akik alkoholt egyáltalán nem fogyasztanak. Ezektől, a tényleges adatok hiányából adódó pontatlanságoktól eltekintve azonban megközelítőleg jellemzi a vizsgálni kívánt jelenségeket.

12 222 DR. V U К O V I С H GYÖRGY A népesség szeszfogyasztásával kapcsolatos másik probléma annak az eldöntése, hogy miképpen oszlik meg a felnőtt lakosság az évenként fogyaszto tt ital mennyisége szerint. A rendelkezésre álló adatok ugyanis csak az átlagos fogyasztásra, illetőleg a szám ított adatok a férfiak és a nők átlagos fogyasztására vonatkoznak. Nem ismeretes ezzel szemben az intenzíven ivók, a tulajdonképpeni alkoholisták száma. E téren a később még tárgyalandó Jellinek-féle formula némi becslési lehetőséget biztosít ugyan, de csak az alkoholtól m ár m egbetegedett személyek számáról ad megközelítő felvilágosítást. Így kizárólag elméleti feltételezésekre vagyunk utalva a kérdés megközelítésekor. Az első meggondolás szerint a felnőtt népesség megoszlása a fogyasztott ital mennyisége szerint a Laplace Gauss-féle szimmetrikus normál eloszlást követi, a normálgörbe ismert tulajdonságai alapján az ilyen eloszlásnál a modus és az átlag egybeesik, tehát az átlagos fogyasztással egyenlő mennyiségű italt fogyasztók vannak a legtöbben. Figyelembe véve azonban azt, hogy az egyes egyének m agatartása a fogyasztó személyre ható társadalm i szokások, morális presszió következtében az itallal szemben nem független, az irodalomban az a vélemény alakult ki, hogy az eloszlás a hasonló társadalmi jelenségek eloszlásai terén ismert úgy log-normál eloszlás, azaz a független változó nem a fogyasztott alkoholmennyiség (q), hanem annak logaritmusa (log q). Ezt a feltételezést több felvétel eredményei is igazolják, így egy ben, az Egyesült Államokban végrehajtott ankét (11), az olasz népesség borfogyasztására vonatkozó, a Doxa intézet által végzett felvétel (12), egy foglalkozási megbetegedésben szenvedő biztosítottakat magában foglaló anyagon, 624 személy megfigyelését végző francia felvétel (13), valam int egy finn és egy svéd (14) felvétel. E felvételek részben alkoholistákra, több esetben azonban olyan népességre terjedtek ki, amelyben alkoholt fogyasztók és nem fogyasztók egyaránt voltak. A Központi Statisztikai H ivatal az alkoholizmus társadalm i jellemzőinek vizsgálatára végzett felvétel (15) előkészítésekor egy kísérleti felvételt h a jto tt végre, amely 182 alkoholistára terjed t ki. A felvétel során a megivott szesz mennyiségét is tudakolták és annak ellenére, hogy a minta igen kis elemszámú, a fogyasztás szerinti eloszlás itt is igen határozottan log-normál görbére utal (III. ábra). t У

13 AZ ALKOHOLIZMUS DEMOGRÁFIAI VONATKOZÁSAI 223 Ország (1) A népesség átlagos abszolút alkohol fogyasztása (liter) (2) (0) A férfiak (3) A nök(4) alkoholizmus halálozá A, A férfiak (5) Anök(6) átlagos abszolút alkosának négyzetgyöke (egymillió lakosra) An hol fogyasztása (liter) (*)! (A,) V(An) (<?/) (Qn) N orvégia... 2,9 2,6 0,6 4,2 4,7 1,1 M agyarország2... 7,0 6,2 1,7 3,7 11,0 3,0 F in n o rsz á g... 4,8 2,2 0,7 3,2 7,4 2,3 H ollandia... 1,8 3,0 1,0 3,0 2,7 0,9 Svájc... 12,0 9,6 3,3 2,9 17,8 6,1 O la sz o rszág... 14,2 5,7 2,0 2,8 20,9 7,5 E gyesült Á llam ok 8,8 5,4 2,2 2,4 6,2 2,6 B e lg iu m... 8,8 4,9 2,2 2,2 12,1 5,5 Franciaország ,8 16,4 9,3 1,7 36,2 21,4 E gyesült K irályság 8,5 1,4 1,0 1,4 9,9 7,1 D á n i a ,9 2,6 2,0 1,3 5,5 4,3 Горизонтальная графа : (1) Страны ; (2) среднее абсолютное алкоголическое потребление населения (в литрах); квадратный корень алкогольной смертности (3) мужчин, (4) женщин (на 1 ООО ООО жителей) ; среднее абсолютное алкоголическое потребление (5) мужчин, (6) женщин (в литрах). Heading : (1) Countries ; (2) average absolute alcohol consumption of the population (litres); square root of the m ortality due to alcoholism of (3) males, (4) females (per population); average absolute alcohol consumption of (5) males, (6) females (litres). E m lítettük már korábban a testi, vagy lelki károsodást szenvedő alkoholisták számának becslésére alkalmas egyetlen formulát, a Jellinek-féle összefüggést. E formula, amelyet Jellinek tapasztalati úton vezetett le (16), a májzsugorodás és az alkoholfogyasztás közötti összefüggésen alapszik, pontosabban azon, hogy az alkoholizmusnak tulajdonítható májzsugorodásban meghaltak száma és az alkoholtól már károsodott személyek száma között olyan kapcsolat van, amely egy állandó számmal jellemezhető. Bár tételét csak az Egyesült Államokra bizonyította be, más országokban is kísérleteztek a formula felhasználásával, a kapott adatokat természetesen csak megközelítő pontosságúnak tartv a. A formula egyszerűsített képlete : N = (M. m). 144, ahol N a testi, vagy lelki károsodásban szenvedő, vagy ehhez már közelálló alkoholisták száma, M.m az alkoholos eredetű májzsugorodások száma. A Jellinek-formula felhasználásával kapott érték természetesen attól függ, hogy az alkoholos eredetű májzsugorodások arányát mekkorának határozzuk meg. A rendelkezésre álló haláloki adatokból nehéz ezzel kapcsolatban következtetéseket levonni. L áttuk viszont, hogy az alkoholizmus halálok és a májzsugorodás között szoros kapcsolat található, számításaink szerint a májzsugorodás halandóságot mintegy %-ban az alkoholizmus határozza meg. E számításunk egyébként nagyjából megegyezik a nemzetközi irodalomban a hasonló szeszfogyasztású országokra közölt aránnyal. Ennek alapján az alkoholos eredetű májzsugorodás esetek arányát

14 224 DR. VUKOVICH GYÖRGY 60 % -ban állapítottuk meg. A Jellinek-formula állandója 144, így az alkoholisták száma 1958-ban országosan lenne, Budapesten pedig Miután nemzetközi adatokkal csak az 50-es évek elejéről (általában az körüli időszakról) rendelkezünk, a Jellinek-formula értékét az évek átlagára is kiszám ítottuk. Az ezer felnőttre (20 éven felülire) számított adatok néhány ország adatával összehasonlítva a 7. táblán láthatók. A magyarországi adat ekkor még meglehetősen alacsony, az ötvenes évek végére azonban jelentős mértékben megnövekszik, 1958-ra már az 1000-et is meghaladja. Budapesten a százezer 20 éven felüli lakosra jutó alkoholisták száma jóval m a gasabb az országos átlagnál. Míg országosan az intenzitás 1098, addig Budapesten 1830, tehát 67 %-kal több, ami arra utal, hogy az alkoholizmus főleg a fővárosban okoz nagyobb mértékű egészségügyi és egyben társadalm i problém át. A négy megyei jogú város közül Miskolcon és Pécsett, tehát az ipari jellegű városokban találunk nagyobb arányszámot, Szeged és főleg Debrecen adatai az előző k ettőnél alacsonyabb.

15 AZ ALKOHOLIZMUS DEMOGRÁFIAI VONATKOZÁSAI 225 A Jellinek-formulát a megyei jogú városokra és az egyes megyékre is megkíséreltük alkalmazni, olymódon, hogy az alkoholos eredetű cirrhozisok arán y át minden esetben 60 %-nak tekintettük. A megyék szerint m egállapított adatok részben tükrözik a szeszfogyasztás megyei arányait. Magas az alkoholisták valószínű száma a bort és a gyümölcsöt nagyobb mennyiségben termelő megyékben. Mivel megyei fogyasztási adatokkal pillanatnyilag nem rendelkezünk, összehasonlítottuk az alkoholisták valószínű számát a megfelelő megye kert- és szőlőterületének az összes mezőgazdaságilag művelt területhez viszonyított arányával. Ez a meglehetősen nyers összehasonlítás is némileg arra utal, hogy a szőlő és gyümölcstermelés arányainak növekedése a fogyasztott ital mennyiségének és következésképpen az iszákosok valószinű arányának növekedésével jár. Itt természetesen figyelembe kell venni, hogy az alkoholisták megyei aránya a Jellinek-formula értelmében a májcirrhozisban elhaltak számától függ, a IV. ábrán felvázolt összefüggés teh át más oldalról a szőlő- és gyümölcsterület arány át a májcirrhozis halandósággal veti egybe. A IV. ábra adatai különben a Jellinek-formula alkalm azását is indokolják, a formulát tájékoztató és csak becslésszerű adatok kiszámításához felhasználhatjuk. A formula alapján végzett számítások arra utalnak, hogy az alkoholizmus elterjedtsége hazánkban nemzetközi méretekben nézve nagyjából közepesnek tekinthető, a szeszfogyasztás és az alkoholos eredetű halálozások száma az utóbbi években mindenesetre megnövekedett, az alkoholizmus méretei, az alkoholisták száma emelkedőben van. DEMOGRÁFIAI TÉNYEZŐK AZ ALKOHOLIZMUS KIALAKULÁSÁBAN ÉS MEGNYILVÁNULÁSI FORMÁIBAN Az alkoholizmus terjedése és ennek társadalm i következményei az alkoholizmus kialakulásával kapcsolatos demográfiai körülmények vizsgálatá ra hívják fel a figyelmet. Az effajta kutatások nyilvánvalóan csak különleges felvételek anyaga alapján végezhetők el. Külföldön már több ilyen felvételt hajtottak végre (17), (18), ezek többé-kevésbé eredményesnek is bizonyultak. Hazánkban a Központi Statisztikai H ivatal végzett Budapest Főváros Alkoholista Gondozó Intézetével közösen, az Intézet anyagán egy Férfiak (2) Nők (3) megoszlása (%) 39,8 6,6 30,0 40,6 20,1 33,0 4,0 16,5 0,1 3,3 100,0 100,0

16 226 DR. V U К O V I С H GYÖRGY felvételt, amely az elvonókúrára járók társadalm i körülményeinek felderítését célozta. E felvételből néhány, demográfiai szempontból fontos körülményre is következtetni lehet, így a továbbiakban ennek alapján vizsgáljuk meg a demográfiai tényezőknek az alkoholizmus kialakulásában és megnyilvánulási formáiban játszo tt szerepét.4 A demográfiai tényezők hatását a nem és a kor szerepével kell kezdenünk. A női alkoholisták kormegoszlása jelentős mértékben különbözik a férfiakétól, a fiatalabb korcsoportokban a férfiak aránya jóval nagyobb. Bár a nők kormegoszlása a kisebb esetszám m iatt (a férfiak száma 1188, a nőké 91) viszonylag labilisabbnak tekinthető, határozott eltolódást látunk 4 A felvétel 23S7 személyre te rje d t ki, felölelte a budapesti alkohol-elvonókúra rendeléseken 1958 októbere és 1960 áprilisa k özött jelentkezett szem élyek túlnyom ó többségét. Feldolgozásra 1279 kérdőív került, 1108 kérdőív esetében ugyanis az anam nézisekből nem sik erü lt egyértelm űen m egállapítani a szükséges ism érveket (az anam néziseket term észetesen nem sta tisztik ai feldolgozás céljából vezették, erre csak a felvétel tervének elhatározása u tán k erü lt sor). A hiányosnak te k in te tt 1108 kérdőíven azonban néhány kérdés kitö lth ető volt és így a részletesen feldolgozott 1279 kérdőív forrásértékének, ill. reprezentabilitásának m egállapítására fel le h e te tt használni. A kontrollszám ításokat a x2 próbával és a hányadok eltérésének módszerével végezték el, és így megállapítható volt, hogy a részletesen feldolgozott kérdőívek anyaga általában reprezentálja az elvonókúrára járók sokaságát. Más kérdés term észetesen, hogy az elvonókúrára járó k ism érvei m ennyiben felelnek meg az összes alkoholistákéinak. I tt figyelembe kell venni, hogy az elvonókúrára jelentkezettek b ár definíciónk értelm ében m indenképpen alkoholistáknak tek in th ető k bizonyos szem pontból szelektált töm eget képviselnek, m ert különböző okokból hajlam uk van a szenvedélytől való m egszabadulásra. A dataik m indam ellett sok tekintetben egyeznek az összes alkoholisták megfelelő ismérveivel. (A felvétel m ódszertani kérdéseinek részleteiről lásd (15) és (19).)

17 AZ ALKOHOLIZMUS DEMOGRÁFIAI VONATKOZÁSAI 227 körükben az idősebb korcsoportok felé. Az évi népszámlálás 1 %-os képviseleti feldolgozásából nyert, B udapest népességére vonatkozó adatokkal az alkoholistákra vonatkozó képviseleti minta adataiból intenzitási viszonyszámok számíthatók. Az V. ábrán a megfelelő korú budapesti férfi és női népesség, valam int az elvonókúrások megoszlási viszonyszámait viszonyítottuk egymáshoz, hogy a két nem intenzitásának nagyságrendi különbségeitől eltekinthessünk. A 8. táblából és főleg az V. ábrából jól látható, hogy a női alkoholizmus inkább az idősebb korban fejlődik ki, jelentős részben a családdal, a nő szekszuális életével kapcsolatos hirtelen, a nő érzékenyebb lelkialkatának elviselhetetlenebbnek tűnő behatásokra, illetőleg a klimax idejében felfokozódott érzékenység hatására. A kezelésre jelentkezett női alkoholistáknak mintegy a fele volt éves. Egy Jugoszláviában 1954-ben végrehajtott alkoholista felvétel (18) adatai is a éves nők arányát 54 %-ban határozzák meg, a női alkoholisták kormegoszlása o tt is az idősebb korcsoportok felé tolódik el. A 30 éven A z elvonókúrára jelentkezett alkoholisták megosi:lása az ivásre t való rászokás oka szerint, nemenként ( %) Алкоголики явившихся на курс по причине npi лвычки к спир. ту, по полу (процент) Alcoholics Having Applied for Tapering Off Cure by Sex, According to the Cause of Getting Habit to Drink (per сent) Rászokás oka Férfiak Nők, (1) (2) (3) 1. Á llandó h a tá s... 65,4 43,9 2. V áltozás az életkörülm ényekben... 13,5 31,9 3. E gyéb és ism eretlen... 21,1 24,2 Összesen ,0 100,0 Горизонтальная графа : (1) Причина привы чки ; (2) муж чины ; (3) женщины, Вертикальная графа : 1. Постоянное влияние ;; 2. изменениe бытовых условий ; 3. дру- гая и неизвестная. Heading : (1) Cause of getting h a b it; (2) males ; (3) females, Lateral text: 1. Continual influence; 2. chanj ge in circumstances of life ; 3. other and unknown. 1 5 *

18 228 DR. VUKOVICH GYÖRGY aluliak aránya például a nők esetében 5 %, a férfiaknál 22 %. Az alkoholisták ivásra való rászokásának okait nemek szerint a 9. táblán tü n te t tü k fel. A felvétel során az életkörülményekben bekövetkezett hirtelen változást a nők jóval nagyobb arányban jelölték meg az italra rászokás indokaként, mint a férfiak, akiknél a tartós környezeti hatások által terem tett ivási alkalmak járulnak hozzá nagyobb mértékben az erre fogékony lelkialkatú egyén iszákossá válásához. A nő családi, valam int szekszuális élete számára elsődleges, az ebben bekövetkezett változásokra rendkívül érzékenyen reagál. A családi életben bekövetkezett töréseknek a női alkoholizmus kialakulásában játszott jelentős szerepére utal az elvonókúrások nemenként vizsgált családi állapot szerinti megoszlása is A z elvonókúrára jelentkezett alkoholisták m egoszlása családi állapot és nem ek szerint ( % ) Алкоголики явившихся на курс отнятия по семейному состоянию и полу (процент) Alcoholics Having Applied for Tapering Off Cure by M arital Status and Sex (per cent) Családi állapot Férfi Nő (1) (2) (3) 1. N őtlen, h a ja d o n... 7,3 7,7 2. H ázas... 80,3 59,3 3. Ö zvegy... 0,9 3,3 4. E lv á lt... 3,6 15,4 5. K ü lö n é lő... 3,3 3,3 6. H ázasságon kívül együttélő.. 3,2 7,7 7. Ism eretlen... 1,4 3,3 S. Összesen ,0 100,0 Горизонтальная графа : (1) Семейное состояние ; (2) мужчины ; (3) женщины.. Верт икальаня граф а: 1. Н еженатые, н езам уж ние; 2. женатые, зам уж н и е; 3. вдовые; 4. разведенные ; 5. ж ивут врозь ; 6. живут в сожительстве ; 7. неизвестные ; 8. всего. H eading: (1) M arital s ta tu s ; (2) m a le s; (3) females. Lateral text : 1. Single ; 2. m arried ; 3. widowed ; 4. divorced ; 5. living separately ; 6. living in cohabitation ; 7. unknown ; 8. total. Az elváltak aránya a nőknél több mint négyszer nagyobb, mint a férfiaknál, a megfelelő korú budapesti női népességben tapasztalt elvált aránynak pedig kétszerese, míg a férfiaknál az elváltak aránya nem tér el jelentős mértékben az e korcsoportban (20 59 évesek) tapasztalt elvált aránytól. Igen magas a nők között a házasságon kívül együttélők aránya is, a férfiakénak több m int kétszerese. A nők alkoholizmusa teh át sokkal inkább kapcsolódik a szekszuális, vagy a családi életben bekövetkezett törésekhez, rendellenességekhez, m int a férfiaké. (VI. ábra.) A társadalom megítélése a férfi és a női alkoholizmussal szemben eltérő, az alkoholista nőket jobban elítéli. Ennek megfelelően a nők ivási szokásai jelentős mértékben eltérnek a férfiakétól, az iszákosságukat szégyenlő nők jóval nagyobb mértékben isznak egyedül és otthon. Ez a jelenség egyébként részben 5 A családi a korral állapot is összefüggésben szerinti m egoszlás vizsgálata állhat, a a növekvő felvételben korral eltért a együtt szokásos növekszik demográfiai ugyanis felvételeknél az használt egyedül csoportosítástól. ivók aránya, Külön a nők feldolgozásra korösszetétele került ugyanis, pedig, ha a mint egfigyelt láttuk, személy a házastársától külön élt vagy házasságon kívül együttélt valakivel. férfiakénál idősebb. Feltűnően alacsony a nők között a férfiakhoz viszonyítva a társasággal ivók aránya is.

19 AZ A L К O H O LIZ M U S DEMOGRÁFIAI VONATKOZÁSAI 229 Megnevezés Férfiak (2) Nők (3) (1) ' Kivel isznak (4) 1. E g y edü l... 23,0 47,2 2. Társasággal... 45,3 19,8 3. E gyedül is, társasággal is... 11,2 9,9 4. Ism eretlen... 20,5 23,1 5. Ö sszesen ,0 100,0 Hol isznak (5) 6. O tthon... 1,9 26,3 7. N y ilv á n o s h e ly e n... 77,1 39,9 8. M u n k a h e ly e n... 0,6 1,0 9. O tthon is, nyilván os helyen is 4,0 16,4 4. Ism eretlen... 16,4 16,4 5. Összesen ,0 100,0 Горизонатлаьная графа : (1) Наименование ; (2) мужчины ; (3) женщины ; (4) с кем они пыот ; (5) где они пьют. Вертикальная графа : 1. Сами ; 2. с компанией ; 3. и сами и с компанией ; 4. неизвестно ; 5. всего ; 6. дома ; 7. на публичном месте ; 8. на рабочем месте ; 9. и дома и на публичном месте. Heading : (1) Denomination ; (2) males ; (3) females ; (4) w ith whom they drink ; (5) where they drink. Lateral te x t: 1. Alone ; 2. in company ; 3. alone and in company as w e ll; 4. unknown ; 5. t o ta l; 6. at home ; 7. at a public place ; 8. at the working place ; 9. at home and at a public place as well. A társadalom megítélésével áll kapcsolatban legalábbis részben az a tényező is, hogy az alkoholisták társadalm i helyzete mennyiben változott meg, amióta isznak. Társadalmi helyzetváltozásnak tekinthtejük, ha például szakmunkásból, betanított munkásból, vagy valamilyen értelmiségi munkakörben dolgozóból segédmunkás lett, vagy fordítva, a segédmunkás szakmunkássá vált, vagy az értelmiségi dolgozó magasabb beosztásba került, Így három kategóriát képeztünk : a társadalm i helyzet em elkedett, változatlan m aradt, vagy rom lott. Ez a vizsgálat azt m utatta, hogy a női alkoholisták között a társadalm i helyzet romlása mintegy 46 %-kal volt gyakoribb mint a férfiaknál, amiből szintén következtethetünk a társadalom nak a női iszákossággal szemben tan ú síto tt fokozott érzékenységére. A kor ismérve az egyes életkorokhoz kapcsolódó sajátos fiziológiai és társadalm i jelenségek következtében a szociális viselkedés, és ezzel kapcsolatban az iszákosság kialakulásának okai között nagy szerepet játszik, bár kétségtelen, hogy nem kizárólagos jelentőségű. Az ivásra való rászokáskor betöltött életkorral kapcsolatos részben az a probléma, hogy az alkoholisták miért szoknak rá az italra. A felvétel erre m ár utaltunk a rászokás m otívum ait két alaptényező, az állandó környezeti hatás és az életkörülményekben hirtelen bekövetekezett változás szerint csoportosította és dolgozta fel. E kétféle hatásnak a rászokás idején betöltött életkorral való kombinációi némi tám pontot szolgáltatnak arra nézve, hogy az életkornak milyen szerepe lehet az alkoholizmus kialakulásában. Erre és a továbbiakra nézve

20 230 DR. VUKOVICH GYÖRGY Az ivás kezdetén betöltött életkor az alkoholisták kb. egyharmadánál a 20. életév előtti időre, másik harmadánál a korévek közé esik, míg a 25. koréven túl rászokók aránya valamivel kevesebb, mint egyharmada az összes alkoholistáknak. Egészen más a fentiekkel szemben a rászokás okainak kor szerinti megoszlása. A családi okok (ebben főleg a családi környezet, az iszákos szülők, rossz családi körülmények stb. szerepelnek) közel 74 %-a a 20. éven aluliaknál fordul elő, az összes állandó hatások pedig 37 %-ban. Igen kis arányban vannak a 20 éven aluli korban rászokottak között olyanok, akik az életkörülményekben bekövetkezett változásokat, a hirtelen pszichikai m egrázkódtatásokat jelölték meg a rászokás okaként. A korévben m ár előtérbe nyomulnak az életkörülményekben bekövetkezett változások, a tartós hatások között pedig a társaság befolyása. Még jobban látható a folyamat a rászokás okainak az ivás kezdetekor betöltött korévek szerint külön-külön kiszám ított megoszlásaiból. A tábla adatai arra utalnak, hogy bár az állandó környezeti hatás súlya, jelentősége minden korcsoportnál megmarad, a évesek korcsoportjától kezdve egyre nagyobb mértékben jelentkezik az életkörülményekben beállott változás, m int az iszákosság előidézője. ÍZ. A z elvonókúrára jelentkezett férfiak megoszlása az ivás oka szerint, az ivás kezdetén betöltött életkor alapján ( % ) Мужчины явившихся на курс отнятия по причине выпивки, на основании исполненного возраста в начале привычки к спирту (процент) Males Having A pplied for Tapering Off Cure by Cause of Drinking, According to Age Groups at Getting Habit to Drink (per cent) Az ivás kezdetén b etöltött életkor (1) Állandó környezeti hatás (2) Barátok, társaság (3) Családi viszonyok (4) ej a ř>> SD И Együtt (6) Változás az életkörülményekben (7) Betegség (8) Válás, elhagyás, megcsalatás (9) Egyéb (10) E gyütt (И ) Vegyes (12 vj с о щ и о S 0, 41 с ш и о N0, 0, о 6 10 éves.. 55,6 14,8 70,4 29,6 100, éves.. 33,3 33,3 66,6 33,4 100, éves.. 34,6 19,5 22,6 76,7 1,5 2,3 3,8 3,0 16,5 100, éves.. 38,1 21,3 20,8 80,2 0,5 2,0 2,5 4,1 13,2 100, éves.. 45,4 4,0 17,1 66,5 1,7 4,0 5,7 11,4 5,9 26,2 100, éves.. 43,5 2,4 10,5 56,4 3,2 12,1 7,3 22,6 9,7 11,3 100, éves.. 39,8 3,2 10,8 53,8 6,5 10,2 9,1 25,8 7,0 13,4 100,0 40 éves és id ő se b b... 35,7 1,8 5,4 42,9 8,9 8,9 10,7 28,5 10,7 17,9 100,0 Összesen... 39,6 9,8 16,0 65,4 2,4 5,2 5,8 13,4 6,0 15,2 100,0 Az életkornak az ivásra való rászokás szempontjából való fokozott jelentősége a gyermek- és fiatalkori környezet vizsgálatakor is kiderül. Az ivásra való rászokáskor betöltött életkornak a szülők iszákosságával tör-