JELENTÉS a Kormánynak a társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiája és cselekvési programja évi végrehajtásáról. Budapest, 2008.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JELENTÉS a Kormánynak a társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiája és cselekvési programja 2007. évi végrehajtásáról. Budapest, 2008."

Átírás

1 JELENTÉS a Kormánynak a társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiája és cselekvési programja évi végrehajtásáról Budapest, március

2 Bevezetés A társadalmi bőnmegelızés olyan állami szerepvállalás mellett zajló szakmai és civil mozgalom, amely a társadalom legkülönbözıbb szereplıi központi és helyi kormányzati szervek, települési önkormányzatok, civil szervezetek, egyéb non-profit és for-profit szervezetek, gazdasági szereplık, állampolgárok és közösségeik, egyházak között megvalósuló együttmőködésre épül. Alapelve a partnerség, amely mind a helyi, területi és központi szervezetek egymás közötti viszonyait, mind pedig a szakmaközi együttmőködés szereplıinek kapcsolatát meghatározza. A 115/2003. (X.28.) országgyőlési határozat mellékleteként elfogadott társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiája (a továbbiakban: stratégia) céljainak megvalósításához szükséges szakma- és ágazatközi együttmőködést a kibıvített tárcaközi szervezet formájában mőködı Országos Bőnmegelızési Bizottság (a továbbiakban: OBmB) koordinálja. A év óta hivatalban lévı igazságügyi kormányzat a szőken vett állami büntetıpolitika területén rendszerszemléletben végrehajtott reformot valósított meg. Sor került a pártfogó felügyelıi rendszer reformjára, a szabadságelvonást nem tartalmazó büntetések körének bıvítésére, illetve a feltételes szabadság intézménye hatékonyságának növelésére. A bőncselekmények áldozatainak segítése és védelme, illetve a viktimizáció megelızése érdekében a kormányzat létrehozta az állami áldozatsegítı szolgálatot. A helyreállító igazságszolgáltatás céljai, valamint a sértettek fokozottabb érdekérvényesítése céljából a büntetıeljárási törvény módosításával egy éve mőködik a büntetıjogi mediáció intézménye. E normatív reformokkal párhuzamosan 2006-ban felállt az Igazságügyi Hivatal, amely egységes szervezetben látja el a pártfogó felügyelıi szolgálat, valamint az áldozatsegítı és jogi segítségnyújtó szolgálat feladatait, továbbá közremőködik a büntetıjogi mediáció végrehajtásában. Az igazságügyi kormányzat elkötelezett a további reformok elıkészítésére és végrehajtására. Elkészült az új büntetés-végrehajtási kódex tervezete és az új büntetıtörvénykönyv általános részének normaszöveg-tervezete. A büntetı jogterületen jelenleg is folyamatosan zajló kodifikációs munka újabb jelentıs szakmai eredménye a fiatalkorúak büntetı igazságszolgáltatási rendszerét önállóan szabályozó törvény koncepciójának kidolgozása. A kodifikációs munka egy további fejezetét képezi a szabálysértési jogterület reformja, amely egyszerre törekszik az

3 intézményrendszer racionalizálására és a hatékony, felelısségfokozó jogintézmények bevezetésére. Jelen dokumentum bemutatja a bőnözési helyzet változásait és legújabb kihívásait, a közösségi bőnmegelızés 2007-re vonatkozó szakmai céljait és megvalósult eredményeit, ismerteti a bőnmegelızés napi gyakorlatában kiérlelt jó gyakorlatok egyes elemeit, valamint beszámol az OBmB titkársági feladatait ellátó szervezeti egység munkájáról. A bőnözési helyzet legújabb kihívásai és az OBmB tagjai tevékenységének tapasztalatai alapján elkészült a Stratégia céljainak megvalósításából származó évi feladatokat meghatározó cselekvési program tervezete, amelyet jelen dokumentummal együtt terjesztünk a döntéshozó elé. Budapest, március 6. Prof. Gönczöl Katalin az OBmB elnöke

4 Tartalomjegyzék Bevezetés 11 Tartalomjegyzék 11 I. A bőnözési helyzet változásai és legújabb kihívásai 11 II. Az OBmB tagjainak tevékenysége A prioritásokba nem sorolható feladatok teljesítése 11 2/A. A gyermek- és fiatalkori bőnözés megelızése, csökkentése 11 2/B. A városok biztonságának fokozása prioritás feladatai 11 2/C. A családon belüli erıszak megelızése prioritás feladatai 11 2/D. Az áldozattá válás megelızése prioritás feladatai 11 2/E. A bőnismétlés megelızése prioritás feladatai 11 III. Az OBmB titkársági feladatait ellátó szervezeti egység tevékenysége 11 IV. SWOT-analízis 11 I. számú melléklet 11 II. számú melléklet 11

5 I. A bőnözési helyzet változásai és legújabb kihívásai A bőnözés helyzete és változásai és között Új egyensúlyi szint az összbőnözésben A jelentés bemutatja a és közötti ötéves idıtartam bőnözésének trendjét, prezentálja és ahol lehetséges interpretálja a változásokat és azok okait. A jelentés a bőnözés jelenségén belül elsı sorban a volumenét tekintve legjelentısebb vagyon elleni bőnözéssel azon belül is a kiemelt vagyon elleni bőncselekményekkel, továbbá az erıszakos, a garázda és a közterületi bőnözéssel foglalkozik. A Társadalmi Bőnmegelızés Nemzeti Stratégiája prioritásaira figyelemmel a jelentés kitér a sértettekre vonatkozó adatokra, valamint bemutatja a gyermek- és fiatalkorúak, továbbá a külföldiek bőnelkövetésére és áldozattá válására jellemzı adatokat. A évben bőncselekmény vált ismertté. A jelentéssel érintett idıtartam számadatai 2003: ; 2004: ; 2005: ; 2006: szerint az ismertté vált hazai bőnözés az as évek második felében felgyorsuló, majd a rendszerváltozás utáni robbanásszerő növekedést követıen stabilizálódott. Az utóbbi öt év kisebb ingadozásai semmilyen komolyabb, vagy mélyrehatóbb változást nem jeleznek. Az ismertté vált bőnözés volumene ugyan jelentıs mértékben meghaladja a rendszerváltozást megelızı idıszak bőnözését, ám a jelenlegi szint évi közel bőncselekménnyel alatta marad az 1990-es évek csúcsszámainak. A most már tíz éve folyamatos csökkenés, illetve az utóbbi öt év ingadozása azt jelzi, hogy új egyensúlyi szint alakult ki.

6 I/1. ábra Az összes ismertté vált buncselekmény I/2. ábra Az ismertté vált összes elköveto Az összbőnözés nem azonos a bőnözés társadalmi jelenségével Ha csak az ismertté vált bőncselekmények alakulását követjük, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy a magyar társadalom túl van a rendszerváltozást kísérı-követı anómiás jelenségek okozta sokkhatáson. Az anómia jelzıi között azonban a bőnözésen túl jelentıs faktorok még az alkoholizmus, a kábítószer-használat, az öngyilkosság és a pszichiátriai betegségek alakulása is. Ezen túlmenıen azt a tényt is tekintetbe kell venni, hogy az ismertté vált bőnözés nem azonos a bőnözés társadalmi jelenségével. Az utóbbi, a látenciában maradt bőncselekmények mennyisége bizonyos bőnözési formák, illetve meghatározott bőncselekmények esetében jelentıs mértékben meghaladja a bőnözési statisztikák számadatait. Összességében tehát az

7 Az összes ismertté vált buncselekmény, az összes ismertté vált elköveto és az összes ismeretlenül maradt elköveto bőncselekmény elkövetıje ismert bőncselekmény elkövetı je ismeretlen maradt ismert elkövetık

8 I/4. ábra Az összbunözés struktúrája 100% 80% 60% 40% 20% 0% vagyon elleni bőncselekmények közlekedési bőncselekmények erıszakos és garázda bőncselekmények egyéb bőncselekmények Csökkent a vagyon elleni bőnözés összbőnözésen belül elfoglalt aránya Az utóbbi húsz évben az összbőnözésen belül a vagyon elleni bőnözés aránya a legmagasabb, ugyanakkor az arányszám közel sem változatlan. A 90-es évek legelején az összbőnözés több mint 80 százalékát a vagyon elleni bőncselekmények tették ki és ez az arány az évtized végéig mindössze 5 százalékkal csökkent. Ez a tendencia az utóbbi évtizedben felgyorsult ben 70 százalék volt a vagyon elleni bőnözés aránya, majd 2006-ban folyamatos csökkenést követıen 61,1 százalékra esett vissza. A vagyon elleni bőncselekmények aránya a évben az összes bőncselekmény 64,7 százalékát tette ki. A vagyon elleni bőnözés volumene és trendje az összbőnözéshez hasonló pályát írt le. A húsz évvel ezelıtt kezdıdött, meredeken felfelé ívelı volumenindex 1987: 61,7 százalék; 1991: 81 százalék, majd annak hosszan tartóan viszonylag magas értéke feltehetıen annak tudható be, hogy a megelızı idıszakokhoz képest jelentékeny mértékben megnıtt a polgárok személyi tulajdonában, illetve használatban lévı ingó vagyontárgyak mennyisége és értéke, ami szükségképpen jelentıs bőnelkövetıi érdeklıdést váltott ki. Nem tudjuk, hogy nıtte a polgárok védettsége a szükséglet-kielégítı vagyon elleni bőnözéssel szemben A vagyon elleni bőnözés volumencsökkenése az összbőnözés trendvonalának alászállásával és a stabilizálódás bekövetkeztével együtt játszódott le. Ha okként elfogadjuk Tauber István 1996-ból származó megállapítását, miszerint hazánkban a vagyon elleni bőnözés jelentıs részben szükséglet szülte bőnözés (megélhetési bőnözés), akkor a jelentıs volumencsökkenés okaként azt tudjuk felhozni, hogy a vagyongazdálkodás és a vagyonkezelés privát-biztonsági pozícióinak erısödése rendkívüli mértékben megnehezítette a szükségletkielégítı vagyon elleni bőncselekményeket elkövetık hozzájutási lehetıségét a vagyontárgyakhoz. Ez a magyarázat azonban egyoldalú lenne. A vagyon elleni bőnözés jelenségéhez hozzátartoznak a vagyon elleni szabálysértések is. A többszöri Az utóbbi évtizedben két ízben is jelentıs dekriminalizáció zajlott le a

9 Jelentısen csökkent az ismertté vált csalások és sikkasztások száma Gyakoribbá váltak a készpénz-helyettesítı fizetési eszközre elkövetett bőncselekmények Az ismertté vált adócsalások jelentıs csökkenésébıl a következménynélküliség tömeges tapasztalatára lehet következtetni Ugyanakkor a csalások és sikkasztások összbőnözéshez viszonyított együttes aránya a beszámolási idıszak elején említésre méltó csökkenést mutatott (2003: 10,4 százalék; 2004: 7,4 százalék; 2005: 6,1 százalék). A csalások és sikkasztások kisebb és csökkenı kriminálstatisztikai terjedelme feltehetıen két okkal magyarázható. Egyrészt a bőncselekményi értékhatárok emelésével megvalósított dekriminalizáció a csalások és a sikkasztások egy részét a lopásokhoz hasonlóan a tulajdon elleni szabálysértések közé helyezi. A fentebb felvázolt folyamatosan csökkenı trend azonban nem magyarázható a nem egész egy éve életbe léptetett dekriminalizáció hatásaival. Éppen emiatt vizsgálni kell a csökkenés mögött feltehetıen meghúzódó okokat is. A csalás célzatos eredmény-bőncselekmény. A célzat bizonyíthatósága számos esetben rendkívüli nehézségekbe ütközik. Hasonló nehézségek forrása a sikkasztás esetében a rábízott idegen dolog jogtalan eltulajdonításának, illetve az azzal sajátként való rendelkezésnek a bizonyítása. A bizonyítás kriminalisztikai nehézségei tömeges mértékben vezethetnek az eljárás eredménytelenségéhez. Ilyenkor kizárólag a bizalomsértı bőncselekményeket kísérı okirat-hamisítás miatt lehet felelısségre vonni az elkövetıt. A jelentés a Büntetı törvénykönyv rendszerében gazdasági bőncselekményekként szabályozott készpénz-helyettesítı fizetési eszközzel visszaélés és adócsalás bőncselekményeket is a bizalomsértı bőncselekmények közé sorolja. A bőnügyi statisztika a csaláshoz sok tekintetben hasonlító készpénz-helyettesítı fizetési eszközzel visszaélésbıl 2007-ben több mint kétszer annyit regisztrált, mint négy évvel korábban. Az értékhatárok fent már tárgyalt módosítása e bőnözési formának egy részét is dekriminalizálta. Az ennek ellenére észlelhetı növekedés arra enged következtetni, hogy a készpénzkímélı fizetési eszközök és módok használatának utóbbi években mért jelentıs bıvülése a kapcsolódó kriminalitás erısödését is kiváltja, egyben kiköveteli az azzal szembeni hatékonyabb büntetıjogi beavatkozásokat. Végezetül továbbra is feltőnıen alacsony és vészesen zuhan a közteherviselési kötelezettséget, illetve az állami közbevételügyeket sértı bőncselekmények kriminálstatisztikai reprezentációja. Az ismertté vált adócsalások száma a beszámolási idıszakban folyamatosan, összességében közel kétharmaddal csökkent. Ez azt is jelenti, hogy a központi kormányzat minden erre irányuló szakmai és politikai törekvése ellenére sem képes tetten érni a valóságban lényegesen gyakrabban elıforduló adócsalást. A jelentés nem akarja azt a látszatot kelteni, mintha a büntetıjogi beavatkozások az adómorál emelésének adekvát, hovatovább kívánatos állami eszközei lennének. Ugyanakkor azt sem kívánja elhallgatni, hogy a következmény-nélküliség tömeges tapasztalata az amúgy is rossz adómorál további hanyatlásának lehet forrása. I/5. ábra Az eroszakos és garázda buncselekmények struktúrája

10 I/6. ábra A közterületi bunözés terjedelme Az összes ismertté vált bőncselekmény mintegy harmadát közterületen követték el A rablások zömét közterületen követték el Nem csökkent a súlyos sérülést és a halált okozó közúti közlekedési bőncselekmények száma Magyarország közútjain évente egy közepesnek nevezhetı falu teljes lakosságának megfelelı számú polgár lelte a halálát A polgárok biztonságérzetét eredendıen és alapvetıen befolyásolják a közterületen elkövetett bőncselekmények. A közterület bőnügyi statisztikai definíciója kizárólag a szabadtéri és nem magántulajdonban álló területeket tekinti közterületnek. A rendszerváltozást megelızı idıszakból származó és az akkor fennállott tulajdoni viszonyokat tükrözı definíciók mára teljesen elavultak, és gyakorlatilag lehetetlenné teszik a közterületi bőnözés terjedelmének valósághő megállapítását. A fentiekben tisztázódott, hogy a rablások zömét hozzávetıleg 70 százalékát közterületeken követik el. Szintén korábban tárgyaltuk a kizárólag közterületi bőncselekményként megvalósuló garázdaságok számát is. A közterületi bőnözés összbőnözésen belül mért terjedelme a beszámolási idıszakban 29 százalék körül alakult, a terjedelmére vonatkozó számadatok stabilitást mutatnak. A közterületi bőnözés fontos összetevıje a közlekedési, azon belül is elsı sorban a közúti közlekedési bőnözés. A közúti közlekedési bőnözésen belül a súlyos sérülést okozó közúti balesetek és a halált okozó közúti balesetek száma az utóbbi években nem mutat érdemleges változást. Az utóbbi öt évben a Magyarország közútjain közúti balesetben elhunytak száma évi 460 és 530 között ingadozik, míg a súlyos sérülést elszenvedık száma és között mozog. Bár a halálos eredményt okozó közúti balesetek száma kevesebb, mint a 90-es évtized elsı felében mért adatok fele, összességében mind a súlyos sérülést, mind a halált okozó balesetek trendje kedvezıtlen képet mutat. Ugyanez vonatkozik az ittas jármővezetés bőncselekmény terjedelmére is. A polgárok közbiztonságérzetét jelentısen és negatívan befolyásoló tényként, egyben sürgıs és komplex bőn- és baleset-megelızési beavatkozási célterületként kell meghatározni a közúti közlekedési ágazatot, ugyanis az itt felmerülı, részben kriminális, részben nem kriminális természető kockázatok éves átlagban mintegy ötször annyi emberi élet kioltásához vezetnek, mint a szándékos emberölések. A

11 I/7. ábra A családon belüli eroszakos buncselekmények száma Családon belüli erıszak: a társadalmi érzékenység növekedése ellenére továbbra is jelentıs a látencia A távoltartás kényszerintézkedés nem minden esetben bizonyult hatékony eszköznek Stabilizálódott az ismertté vált elkövetık száma A családon belüli erıszak nem büntetıjogi, hanem büntetıjogalkalmazási kategória. A jelenség fogalmi meghatározását is a rendırség két vezetıi intézkedésében leljük fel. A beszámolási idıszakban hullámzásoktól kísért emelkedést mutat az ismertté vált családon belüli erıszakos bőnözés. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a jelentésben közölt számadatok a két hivatkozott rendırségi belsı norma definícióján alapulnak. E definíciók azonban nem egyedül az erıszakos, hanem egyes vagyon elleni bőncselekményeket is a családi bőnözés körébe sorolnak, így nincsen mód a családon belüli erıszakot megvalósító bőncselekmények belsı struktúrájának elemzésére. Az emelkedı trend ellenére továbbra is megalapozott az a feltevés, hogy a családon belüli erıszakot megvalósító bőncselekményeknek csak kisebb része válik ismertté, míg a jelenség nagyobb hányada látenciában marad. Éppen emiatt a családon belüli erıszakos bőnözés volumenének emelkedése legfeljebb a társadalom ezirányú érzékenységének növekedésére, a tőrésküszöb áthelyezıdésére enged következtetni. A családon belüli erıszak jelenségével függ össze a távoltartás büntetıeljárási kényszerintézkedés intézménye. A távoltartást elrendelı bírósági határozatokkal szembeni gyakori rendıri kritika, hogy azok túlságosan tág értelmezési keretek között, gyakran a törvényszöveg megismétlésével, helyszínek és objektumok egyértelmő behatárolása nélkül születnek. Ez a távoltartást elrendelı határozatok kikényszeríthetıségét lerontja. A távoltartás hatékonyságának és ellenırizhetıségének növelése érdekében a jövıben olyan garanciákat kell kialakítani, amelyek alkalmazása révén lényegesen átláthatóbbá válhat a családon belüli erıszakot megvalósító elkövetı életvitele, magatartása, a részére elıirt magatartási szabály kontrollja. Az ismertté vált bőnelkövetık száma az utóbbi években viszonylag hektikus mozgással jellemezhetı, bár az ingadozás 10 százalékos sávhatárokon belül marad. (Lásd: I/2. ábra.)

12 Nem módosult az elkövetıi aktivitás és a viktimizációs veszély életkori szerinti megoszlása Az elkövetık/bőnelkövetık és a sértettek gyakoriságának életkor szerinti megoszlása az eddig tapasztaltakhoz képest változatlanul azt a tételt támasztja alá, hogy a bőnözésben a fiatalkorú és a fiatal felnıtt népesség a legaktívabb, míg a viktimizáció veszélyének leginkább a felnıtt és az idısebb korú népesség van kitéve.

13 I/9. ábra Az ismertté vált buncselekmények elkövetoinek gyakorisága saját korcsoportján belül a évben és afölött I/10. ábra Az ismertté vált buncselekmények sértettjeinek gyakorisága saját korcsoportján belül a évben és afölött

14 I/11. ábra Az ismertté vált buncselekmények sértettjeinek és elkövetoinek gyakorisága saját korcsoportján belül a évben és afölött sértett elkövetı I/12. ábra Az ismertté vált bunelkövetok eloélet szerinti megoszlása büntetlen elıélető bőnelkövetık összes ismertté vált bőnelkövetı büntetett elıélető bőnelkövetık

15 I/13. ábra A büntetett eloéletu elkövetok eloéleti struktúrája 100% 80% 60% 40% 20% 0% visszaesı különös visszaesı többszörös visszaesı bőnismétlı A bőnelkövetık kétharmada elsıbőntényes volt A külföldiek ismertté vált hazai bőnözésének struktúrája eltért az összbőnözés struktúrájától A külföldi sértettek túlnyomó többsége vagyon elleni bőncselekményt szenvedett el A beszámolási idıszakban jellemzı maradt az ismertté vált bőnelkövetık elıélet szerinti megoszlására az a megállapítás, miszerint kétharmaduk elsıbőntényes, míg egyharmaduk büntetett elıélető volt. A évben hatezerrel csökkent a büntetett elıélető elkövetık száma. Az érezhetı mértékő csökkenés az említett arányt még nem módosította. A beszámolási idıszakban lényegileg változatlanok a büntetett elıélető elkövetık belsı megoszlásának arányai. A jelentés két speciális csoportot tárgyal az ismertté vált elkövetıkön és sértetteken belül: a külföldieket, valamint a gyermek- és fiatalkorúakat. Az utóbbi évtizedben a bőnözés aktív oldalán elhelyezkedı külföldiek számának alakulása hektikus képet mutat, évente bőncselekményt követnek el. A jelentés szakmai okok miatt tartózkodik attól, hogy érdemi következtetést vonjon le az ismertté vált külföldi elkövetık számának alakulásából. Érdemesebb a külföldiek által elkövetett bőncselekmények struktúra szerinti vizsgálatára összpontosítani Az ismertté vált külföldi elkövetık által elkövetett, ismertté vált bőncselekmények alig tizede vagyon elleni bőncselekmény (2005: 11 százalék; 2006: 14.8 százalék). Ez az arány ötöde a vagyon elleni bőncselekmények összbőnözésen belül elfoglalt helyének. A külföldi elkövetık statisztikailag rögzített hazai bőnözésének 2005-ben 8,5 százaléka, míg 2006-ban 10,5 százaléka volt közlekedési bőnözés. A külföldiek bőnözésébıl a statisztika legnagyobb tömegben (2005: 51,2 százalék; 2006: 39 százalék) a közrend elleni bőnözést rögzíti. Ez utóbbi két kategória rendre több mint kétszeresen meghaladja az adott bőnözési formák összbőnözésben elfoglalt terjedelmét. A külföldiek magyarországi bőnözésének számottevı átrendezıdését tapasztaltuk a zsebtolvajlás terjedelmének korábbi tárgyalásakor. Hazánkba éves átlagban mintegy millió külföldi turista érkezik. Közülük az utóbbi évtizedben egyre kevesebb sértettet rögzít a kriminálstatisztika. A külföldi sértettek származás szerinti megoszlása a hazánkba érkezı külföldiek származás szerinti megoszlásával egyezı

16 I/14. ábra I smertté vált összes el követo ism ertté vált összes fk. elk öveto ismertté vált összes gyk. el követo ismertté vált elkövetık száma ismertté vált összes fiatalkorú elk övetı ismertté vált összes gyermekkorú elkövetı A gyermek- és fiatalkorú elkövetık száma viszonylag stabil volt A fiatalkori bőnözés Magyarországon a megelızı közel tíz év folyamatos és markáns csökkenését követıen ide nem értve a évben mért enyhe, átmeneti növekedést 2004-ben jelentısen, fıvel meghaladta az azt megelızı évben mért értéket. Ezt újabb csökkenés követte. A gyermekbőnözés elkövetıi oldala azonos idıszakban kiegyensúlyozottabb, összességében csökkenı tendenciát mutat. Nem változott a bőnelkövetık aránya a teljes 18 évesnél fiatalabb népességen belül Az utóbbi idıben felélénkült a gyermek- és fiatalkorúak bőnözése körüli szakmai vita és azt immár felfokozott közéleti érdeklıdés is övezi. E viták során számos alkalommal a legkülönfélébb megállapítások és számadatok hangzottak el. Emiatt a jelentés szükségesnek tartja leszögezni, hogy az utóbbi idıben a 18 évesnél fiatalabb elkövetı/bőnelkövetı népesség aránya a teljes 18 évesnél fiatalabb populáción belül változatlan. A teljes 14 év alatti népesség egynegyed százaléka, míg a teljes év közötti népesség 2,25 százaléka követ el büntetendı, illetve bőncselekményeket. Vagyis nem támaszthatóak alá kriminálstatisztikai adatokkal azok a szakmai állítások, amelyek a fogyó 18 évesnél fiatalabb népességen belül változatlan bőnelkövetıi mutatókkal kalkulálnak és összességében a jelzett korcsoport romló bőnözési mutatóiról beszélnek. A gyakorisági mutatók azt is elárulják, hogy a 14 és 18 év kor között lévık mintegy kétszerte nagyobb arányban vesznek részt a bőnözésben, mint a 18 évesnél idısebb népesség. I/15. ábra

17 100 ezer lakosra jutó ismertté vált elkövetok 100 fk. lakosra jutó ismertté vált fk. elkövetok 100 ezer gyk. lakosra jutó ismertté vált gyk. elkövetok összes elkövetı gyakorisága gyermekkorú elkövetık gyakorisága fiatalkorú elkövetık gyakorisága Ugyanakkor a gyermek- és fiatalkori bőnözés viszonylag magas gyakorisági mutatók mellett tapasztalható stagnálása mellett is komplex, a bőnmegelızés széles eszköztárát is felvonultató állami beavatkozásra van szükség. A gyermekkorú elkövetık és fiatalkorú bőnelkövetık szociális háttere A bőnözési statisztika által számba vett gyermek- és fiatalkorú elkövetık számadatait érdemes összevetni a gyermek- és ifjúságvédelmi szakterület által veszélyeztetettként nyilvántartott gyermekek számával. A gyermekek veszélyeztetettségének fogalmát a gyermekvédelmi törvény határozza meg. Eszerint a veszélyeztetettség: olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlıdését gátolja vagy akadályozza. A gyermekveszélyeztetettség fogalmának szakmai tartalma ennek ellenére nem egyértelmő, így az egységes gyakorlati alkalmazás sem garantált. A gyermekvédelmi szakterület számára az a gyermek veszélyeztetett, aki családjában vagy környezetében, ismétlıdı vagy tartós fizikai, lelki bántalmazásnak, szexuális zaklatásnak, erıszaknak, elhanyagolásnak van kitéve, és/vagy fejlıdésében családja, közvetlen környezete károsan befolyásolja. Ebben a megközelítésben súlyos veszélyeztetettségnek minısül a gyermek által tanúsított olyan magatartás, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlıdésében jelentıs és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. I/16. ábra

18 A gyermek- és fiatalkorú elkövetok, a veszélyeztetett gyermekek Összes GYK. és FK. sértett Összes GYK. és FK. elkövetı Összes veszélyeztetett gyermek A veszélyeztetett gyermekek körében gyakoribb a sértetté / elkövetıvé vált gyermek- és fiatalkorú A veszélyeztetett gyermekek nyilvántartása 18 éves korukig tartalmazhatja a gyermekek adatait, ezért a korrekt viszonyítás érdekében mind a gyermekkorúak, mind a fiatalkorúak kriminálstatisztikai sokaságát bevontuk az összehasonlításba. A veszélyeztetettként nyilvántartott gyermekek száma sokszorosan meghaladja a büntetıjog látókörébe kerülı gyermek- és fiatalkorú elkövetıkét, illetve sértettekét. A hatályos szabályozás nem teszi lehetıvé a gyermekvédelmi igazgatás és a büntetı igazságszolgáltatás alrendszerei közötti átjárhatóságot. A két kategóriacsoport között bizonyosan létezı átfedések ellenére nem lehet megmondani, hogy a sértetté és/vagy elkövetıvé vált gyermek- és fiatalkorúak milyen arányban jelennek meg a gyermekveszélyeztetettségi nyilvántartásban. Büntetıjogi beavatkozással az állam kizárólag a bőnügyi statisztika által regisztrált gyermek- és fiatalkorúakat érheti el. A társadalmi bőnmegelızés szakmai tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy a bőnmegelızési beavatkozások a különféle erkölcsi, anyagi, szociális, pszichés, egészségügyi, vagy egyéb veszélyzónába került 18 év alattiaknak ennél szélesebb körét érik el, de közel sem mindannyiukat. Éppen ezért a veszélyzónában lévı gyermekek megsegítése olyan komplex állami beavatkozást igényel, amely épít a társadalmi bőnmegelızés tapasztalataira, igénybe veszi annak eszköztárát is, de emellett hatékonyan hasznosítja a koherens állami ifjúságpolitika eszközeit. I/17. ábra A gyermekkorú elkövetok családi körülményei 100% 90% 80% 70%

19 I/18. ábra A fiatalkorú elkövetok családi körülményei 100% 80% 60% 40% 20% 0% apa és anya együtt neveli egyéb nevelési forma elvált szülı neveli állami gondoskodásban nevelkedik A 18 év alatti bőnelkövetı túlnyomó többsége kétszülıs családban élt Megnıtt a kétszülıs családmodell bőnkibocsátó képessége, csökkent az integrációs kapacitása Magas az állami gondoskodásban nevelkedık aránya a gyermek- és fiatalkorú elkövetık között A gyermek- és fiatalkorú elkövetık családi hátterének vizsgálata elárulja számunkra, hogy a kriminálstatisztika által észlelt 18 év alattiak messze túlnyomó többsége kétszülıs családmodellben élt. Ez a többség gyermekkorú elkövetık esetében mintegy tíz százalékkal meghaladja a fiatalkorú bőnelkövetıknél észlelt hasonló értéket. A bőnözési regiszterek sematikus adatai puszta tényként rögzítik azt, hogy a gyermek- és fiatalkorú elkövetık többségének a szülei formális jogi értelemben együttesen gyakorolják a szülıi felügyeleti jogaikat. Ugyanakkor semmilyen érdemi információval nem szolgálnak e kétszülıs családmodellek tartalmi jellemzıirıl. A jelentés tartózkodik a családszociológiai elemzésektıl. Annyit azonban mégis célszerőnek tart megállapítani, hogy a megismert családi háttéradatok arra engednek következtetni, hogy megnövekedett a hagyományos családmodell bőnkibocsátó képessége, ezzel párhuzamosan pedig csökkent a sikeres integrációs pályára állítási kapacitása. A másik figyelemre méltó adatsor az állami gondoskodásból érkezı bőnelkövetı gyermek- és fiatalkorúak magas aránya. A teljes 18 évesnél fiatalabb népesség nem egészen egy százaléka nevelkedik állami gondoskodásban, miközben közülük kerül ki az azonos korú bőnelkövetı népesség mintegy tizede. Ennek a több mint tízszeres felülreprezentációnak több oka is van. Egyrészt a kétszülıs családmodell szocializációs és integrációs képességének válsága fokozottan érvényes az állami nevelési és gondoskodási formákra. Másrészt gyakorlati tapasztalat az, hogy a gyermek- és fiatalkorúak túl késın kerülnek a gyermekvédelmi szakellátás látókörébe, így a körükben végezhetı gyermekvédelmi, korrekciós és nevelési munka lehetıségei erısen behatároltak. Ezért mindenképpen fokozni kell a gyermekvédelmi jelzırendszer szakmai hatékonyságának növelése érdekében eddig tett erıfeszítéseinket. I/19. ábra

20 Megkétszerezıdött a 14 év alatti sértettek száma A gyermek- és fiatalkorúak korcsoportja az ismertté vált sértettek populációján belül viszonylag állandó hányadot képez. Az ismertté vált gyermekkorú sértettek számát az utóbbi években egyetlen bőncselekmény, a tiltott pornográf felvétellel való visszaélés bőntett kriminálstatisztikai reprezentációjának ugrásszerő növekedése torzította. A soron következı évek viszonylagos csökkenése a gyermekkorú személyek viktimizációját a korábban tapasztalt szint kétszeresén látszik stabilizálni. Az ismertté vált gyermekkorú sértettek az utóbbi években az összes ismertté vált sértett nagyjából két és fél százalékát teszik ki, szemben a korábban megszokott 1,2 százalékkal (ide nem értve a ben mért torzítóan magas adatot). Változatlan a év közötti sértettek száma A gyermek- és fiatalkorúakat nagyobb mértékben fenyegeti az erıszakos bőnözés A 14 és 17 év közötti sértettek összes sértetthez viszonyított aránya az utóbbi hat évben viszonylag stabil, 3,5-4 százalék körül alakult. Körükben a kriminálstatisztika nem azonosított a gyermekkorú sértettek esetében tapasztalt torzító tényezıt. A 18 évesnél fiatalabb népesség viktimizációjára ezúttal értelemszerően figyelmen kívül hagyva a körükben jellemzıen elterjedt és kizárólag 18 évesnél fiatalabb, illetve kiskorú személy sérelmére elkövethetı tiltott pornográf felvétellel való visszaélés és kiskorú veszélyeztetése bőntetteket jellemzı, hogy az erıszakos vagyon elleni bőnözésen belül a rablások százalékát, míg a kifosztások százalékát követik el sérelmükre. Az összes erıszakos és garázda bőncselekménynek mintegy 15 százalékát 18 évesnél fiatalabb sértett sérelmére követik el. Ez a hosszabb ideje változatlan tendencia azt jelzi, hogy a gyermek- és fiatalkorú személyek a teljes hazai népesség átlagos viktimizációs trendjénél tízszer-tizenötször, de a rablások vonatkozásában extrém esetben harmincszor nagyobb eséllyel válnak súlyos, erıszakos bőncselekmény áldozatává.

21 I/20. ábra Az ismertté vált eroszakos és garázda buncselekmények sértettjeinek gyakorisága saját korcsoportján belül a évben és afölött Mindezek alapján fokozni kell a gyermekek és fiatalkorúak elkövetıvé és áldozattá válásának megelızése érdekében eddig tett bőnmegelızési erıfeszítéseinket. A gyermek- és fiatalkoriak nagyon ritkán követtek el súlyos, életellenes bőncselekmény Magas volt az erıszakos bőnözés aránya Széleskörően elterjedt az a nézet, hogy a gyermek- és fiatalkori bőnözés egyre erıszakosabb. Ezzel szemben a kriminálstatisztikából megismerhetı gyermekbőnözés struktúrája éppen, hogy nem az erıszakos bőnözés javára tér el az összbőnözés szerkezetétıl. A 14 évnél fiatalabb elkövetık bőnözésében a vagyon elleni bőnözés aránya évrıl évre 80 százaléknál magasabb arányt foglal el. A média érdeklıdését minden esetben felkeltı, éppen ezért torzítottan bemutatott súlyos, életellenes erıszakos cselekmények ebben az elkövetıi körben több év átlagában egy-egy esetet jelentenek. A fiatalkorúak bőnözése azonban az összbőnözésben mért arányokhoz képest ténylegesen magasabb erıszakos bőnözési arányokkal jellemezhetı. Körükben az összbőnözés szerkezetében évtizednyi idıtartam óta változatlanul mintegy kétszer magasabb a személy elleni és a közterületi erıszakos bőncselekmények aránya.

22 I/21. ábra Az ismertté vált eroszakos és garázda buncselekmények elkövetoinek gyakorisága saját korcsoportján belül a évben és afölött I/22. ábra Az ismertté vált eroszakos és garázda buncselekmények sértettjeinek és elkövetoinek gyakorisága saját korcsoportján belül a évben és afölött sértettek elkövetık A 18 évesnél fiatalabb népesség körében növekedett a kortársagresszió Amint azt a közölt statisztikai adatok is szemléltetik, a gyermek- és fiatalkori bőnözésére leginkább a kortársagresszió jellemzı. A jelentés már több ponton tisztázta, hogy a gyermek- és fiatalkorúak messze népességarányukon felül jelennek meg az erıszakos bőncselekmények, különösen a rablások által viktimizáltak között. Ugyanakkor e bőncselekmények elkövetıi oldalán is legtöbbször ık szerepelnek. A jelentés továbbra is kiáll a komplex ifjúságpolitikai, a bőnmegelızés tapasztalataira is építı beavatkozások szükségessége mellett, ám hangsúlyozza, hogy kriminálstatisztikai adatokkal nem lehet alátámasztani sem a fiatalok bőnözésbe történı belépésének korábbi

23 Az alkohol és a drog hatása a fiatalkori bunözésre Összes FK. elkövetı Szer hatása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% több szer együttes hatása kábító hatású anyag hatása kábítószer hatása Alkohol hatása Továbbra is nagy volt az alkohol hatása a gyermek- és fiatalkorúak bőnözésére A bőnözés területi jellemzıi Végül a gyermek- és fiatalkorúak bőnözése összefüggésében a jelentés hangsúlyozza, hogy a kriminálstatisztika továbbra nem alapozza meg azokat a feltevéseket, miszerint a vizsgált életkori csoport bőnözésében az alkohol, illetve egyes tudatmódosító szerek komoly szerepet játszanának. Figyelemre méltó azonban az, hogy az alkohol hatása még mindig jelentısebb mértékben befolyásolja a korosztály bőnelkövetését, mint a kábítószer. Az Országos Bőnmegelızési Bizottság elızı, a évben készült és a évek közötti idıtartamot elemzı jelentése részletesen foglalkozott a hazai bőnözés területi megoszlásának jellemzıivel. Az utóbbi két évben nincsenek olyan tények, amelyek az ott tett megállapításokat érdemben módosítanák.

24 I/24. ábra Észak- és Észak Kelet- Magyarország továbbra is inkább bőnkibocsátó Továbbra is Magyarország északi és észak-alföldi régiójában tapasztalható a lakosra számított, az országos átlagot messze meghaladó ismertté vált bőnelkövetıi létszám. Az e területi egységekben található megyék (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs- Szatmár-Bereg, Heves, valamint Jász-Nagykun-Szolnok Megyék) továbbra is inkább bőnkibocsátó területként azonosíthatóak. Változatlanul érvényes tehát az OBmB azon korábbi megállapítása, miszerint az állami beavatkozásoknak a bőnkibocsátó területeken elsı sorban a bőnokok hatásainak hatékony csökkentésére kell összpontosítania.

25 I/25. ábra Az ismertté vált erıszakos és garázda jellegő bőncselekmények területi megoszlása is az inkább bőnkibocsátóként azonosított területekre vonatkozó megállapításokat támasztja alá. Az erıszakos bőncselekmények legyenek akár konfliktusosak, akár támadóak jellemzıen az elkövetık szokásos tartózkodási helyei közelében valósulnak meg.

26 I/26. ábra A Dunántúl változatlanul inkább bőnbefogadó Minden negyedik bőncselekményt Budapesten követték el Ugyancsak változatlan az inkább bőnbefogadó területek azonosításakor tett korábbi megállapítás. Messze az országos átlag feletti ismertté vált bőnözés jellemzi a Dunántúli területi egységeket, elsı sorban Baranya, Somogy és Fejér megyéket. Ezeken a területeken a bőnalkalmak számának csökkentésére kell összpontosítani a bőnmegelızési beavatkozásokat. Magyarország összlakosságának közel az egyötöde Budapesten él. A beszámolási idıszak teljes tartamában jellemzı maradt az a már a korábbi OBmB jelentésben is rögzített tény, hogy évek óta minden negyedik ismertté vált bőncselekményt Budapesten követnek el. A beszámolási idıszakban a százezer lakosra számított, Budapesten ismertté vált bőncselekmények száma és között ingadozott, és minden évben mintegy kétezerrel meghaladta az országos átlagot. A beszámolási idıszakban az országosan ismertté vált összes vagyon elleni bőncselekmény közül minden harmadikat Budapesten követték el. A közterületi bőnözés esetében ugyanez az arányszám a beszámolási idıszak elején 35 százalék volt, majd az idıszak végére 29 százalékra mérséklıdött. Az erıszakos és garázda bőncselekmények ötödét szintén Budapesten követik el. Budapest továbbra is inkább bőnbefogadó terület Budapest továbbra is inkább bőnbefogadó területként azonosítható. Ugyanakkor Budapest önmagában sem mutat egységes képet. Egyes kerületek bőnözési adatai a kevésbé bőnfertızött megyékkel mutatnak rokon vonásokat, míg a budapesti listavezetı kerületekrıl nyugodtan állíthatjuk, hogy azok az ország leginkább fertızött területi egységei. A százezer lakosra számított bőncselekményszám gyakorisági listáján a beszámolási idıszak teljes terjedelmében is a budapesti V. kerület volt az elsı helyezett. Az I., a VI., a VIII. és a IX. kerületek a beszámolási idıszak minden évében az elsı öt listahely valamelyikét foglalták el. Amíg az összbőnözés és a vagyon elleni bőnözés gyakorisága Budapest belsı, belvárosi kerületeiben a legnagyobb, addig az erıszakos és a garázda jellegő, valamint a közterületi bőnözés százezer lakosra számított gyakorisága Budapest külsı kerületeiben és elsı sorban a pesti oldalon magasabb. A beszámolási idıszak elején minden hatodik ismertté vált bőnelkövetı volt budapesti. A beszámolási idıszak végére már csak az ismertté vált bőnelkövetık hetede budapesti. A százezer lakosra számított bőnelkövetık gyakorisága Budapesten a beszámolási idıszakban valamivel ezeregyszáz fölött ingadozott, majd 2007-ben ezer alá csökkent. Egyelıre még nem tudjuk, hogy a jelentıs csökkenés mögött az eddig tapasztalt trendet módosító tényrıl, vagy csupán egyetlen évet jellemzı kilengésrıl van szó. Összességében azonban megállapítható, hogy Budapest stabilizálta a bőnelkövetık gyakorisági rangsorában elfoglalt helyét. Ez az érték a beszámolási idıszakot megelızıen radikálisan módosult: míg 2001-ben Budapest a 19. volt a százezer lakosra számított ismertté vált bőnelkövetık rangsorában, addig 2005-re feljött a 10. helyre. A beszámolási idıszakban ezen a téren sem történt érdemleges elmozdulás.

27 II. Az OBmB tagjainak tevékenysége A társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiája céljainak végrehajtásából származó évben megvalósítandó feladatokat az 1016/2007. (III.20.) Korm. határozat (a továbbiakban: cselekvési program) tartalmazza. A cselekvési program az OBmB kormányzati tagjainak ír elı kötelezı feladatokat. Az elsı részben foglalt feladatok vagy nem sorolhatóak prioritásokba, vagy több prioritás céljait is szolgálják. A kormányhatározat második része a társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiája prioritásainak megfelelıen ír elı feladatokat. Jelen fejezet az OBmB kormányzati és más tagjainak (szakmai és civil szervezetek, egyházak, üzleti szféra) évi tevékenységét általában értékeli. A hatékonyság vizsgálatának még nincs hagyománya Az összefoglaló tartalmazza az OBmB tagjai által megküldött, a kormányhatározati feladatokról szóló beszámolók mellett az OBmB titkársága és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Megelızési és Statisztikai Osztálya által végzett munka értékelését. Az egyes feladatok végrehajtásának alapos minıségi értékelésére, a feladatok által elért hatások elemezésére azonban általában nincs lehetıségünk. A hatásvizsgálat és a költséghaszon-elemzés szempontjai az OBmB gyakorlatában még nem érvényesültek. A társadalmi bőnmegelızési programok hatékonyságának vizsgálata érdekében a évi cselekvési program végrehajtása során számon kell kérni a beavatkozások eredményeinek értékelését, a megfelelı indikátorok meghatározása után az idıarányos költséghaszon-elemzések elvégzését. 1. A prioritásokba nem sorolható feladatok teljesítése Folyamatos koordináció Az OBmB kormányzati tagjainak beszámolói alapján a tárcák saját szakterületükön folyamatosan megvalósították a kötelezettségeiket. Mind a vertikális, mind a horizontális koordináció színvonala megfelelı volt. Az azonos szakterületen mőködı kormányzati és nem kormányzati szereplık közötti munkamegosztást általában együttmőködési megállapodások tartalmazzák. Az együttmőködık a legtöbb esetben szakmai és regionális fórumokon cserélték ki a tapasztalataikat. Az OBmB keretein belül a tagok közötti koordináció csak viszonylag volt jónak minısíthetı. Az OBmB elnökének megkereséseire a tagok mindig válaszoltak. Beszámolási kötelezettségüknek a tagok írásban és szóban az OBmB ülésein is eleget tettek. Az OBmB üléseken való részvételi hajlandóság azonban 2007-ben csökkent. Általában a napirenden szereplı témában érdekeltek jelentek meg az üléseken. Az írásbeli beszámolók tanúsága szerint egyes tagok az elsı helyen felelısként megjelölt tárcák és az OBmB aktívabb kezdeményezı szerepére számítottak a kormányhatározatban foglalt feladatok megvalósításában. Bőnügyi statisztika Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bőnügyi statisztikáról szóló 59/2007. (XII.23.) IRM rendelet jogállami alapokra helyezte a bőnügyi statisztika szabályozását. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (a továbbiakban: IRM) Megelızési és Statisztikai Osztálya a minisztérium honlapján bármely felhasználónak hozzáférést biztosít az adatokhoz. Az adatgyőjtés tartalmi és módszertani szabályainak fejlesztése, különös

28 Az országos kezdeményezések mellett eredményes helyi programokat is szerveztek. A Kiskunhalasi Rendırkapitányság a helyi kisebbségi önkormányzat segítségével kábítószer-megelızési elıadássorozatot szervezett 20 ún. utcai bizalmi, cigány dajka és polgárır számára. A szakmai együttmőködés érdekében sokféle programot rendeztek. A jelzırendszer azonban akkor mőködik hatékonyan, ha az egyes szakmák képviselıi között a koordináció jó, a jelzés idıben érkezik, a jelzést visszajelzés követi, és a hatékonyság vizsgálati tapasztalatainak felhasználásával a tervezés is közös tevékenység. Hátrányos helyzető fiatalok integrációjának elısegítése Közös szülı-gyerek programok a hátrányos helyzető településeken A romák integrációjának elısegítése, pályaorientáció segítése A Biztos Kezdet Program célja a problémák korai felismerése, valamint a gyermekekkel és a szülıkkel való közvetlen és folyamatos foglalkozás a sikeres iskolakezdés érdekében. Az SzMM a 2003-ban indult Biztos Kezdet Programot 2006-ban kiterjesztette, 2007-ben annak fenntartásához és fejlesztéséhez 20 millió forintot használt fel. A programban a megfelelı szakmai színvonalú szolgáltatáshoz szükséges eszközök rendelkezésre álltak, a helyi önkormányzatok háttérintézményeivel jó együttmőködést sikerült kialakítani, és új szakembereket is sikerült bevonni a megvalósításba. A program hatásvizsgálatát még nem végezték el. A köz- és felsıoktatásban tanuló roma diákok számára az SzMM, a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány közremőködésével hirdette meg a roma tanulók tanulmányi ösztöndíját. A pályázat során nagy számban részesülnek támogatásban a hátrányos helyzető kistelepüléseken élı tanulók. Az ösztöndíjakra 260 millió forint áll rendelkezésre, amelynek segítségével közel 11 ezer gyermek és fiatal kapott támogatást. Az intézkedésrıl a TÁRKI 2007-ben hatásvizsgálatot készített. A hatásvizsgálat az elismerések mellett- kifogásolta, hogy a támogatás etnikai és nem szociális alapon igényelhetı. A kutatás alapján harmonizálni indokolt a hátrányos helyzető és roma fiataloknak nyújtott támogatásokat, hiszen az a ténylegesen rászorulókat illeti. A roma tanulók tanulmányi ösztöndíja mellett az OKM az Útravaló Nemzeti Ösztöndíjprogram keretében támogatja a hátrányos helyzető tanulókat. Az OBmB 14,3 millió forinttal támogatta a évi pályázati kiíráson nyertes 4 projektet, amelyek a szegregált övezetekben, településeken élı gyermek- és fiatalkorúak sokirányú társadalmi integrációját segítik elı a gyermekek áldozattá és bőnelkövetıvé válásának megelızése érdekében. A bőnmegelızési programban a civil szervezetek a készségfejlesztést és az integrációt segítı közös szülı- és gyermekklubokat mőködtetnek. A szabadidıs tevékenységek szervezésében is fontos szempont, hogy az erkölcsi veszélyzónában élı gyerekek (veszélyeztetık és veszélyeztetettek) és szüleik közös programokban vehessenek részt. Az OBmB a közösségi terek mőködtetése és az iskolai erıszak megelızése érdekében megvalósított pályázati programjaiban sport, kézmőves, drámapedagógia, irodalmi, képzımővészeti tevékenységek valósultak meg. A Regionális Képzı Központok motivációs és felzárkóztató programokat, frissítı képzéseket szerveztek alacsony iskolai végzettségő fiatal roma felnıtteknek. A Humánerıforrás Fejlesztési Operatív Programban (a továbbiakban: HEFOP) roma referensképzéseket tartottak, ennek keretében sok cigány származású fiatal vett részt személy- és vagyonırképzésben. A HEFOP keretében roma segédegészségır és polgárırképzési programot és tantervet alakítottak ki. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ pedagógiai

29 A környezeti értékek és a kulturális örökség tiszteletének terjesztése a fiatalok körében A GLOBE Környezeti Nevelési Programban 2007-ben 30 középiskola vett részt. Az OKM és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: KvVM) 2,4 millió forinttal támogatta a GLOBE pályázaton nyertes (kiskunhalasi Bibó István Gimnázium) Bázis iskolát, amely a GLOBE programban résztvevı iskolák környezeti nevelı munkáját támogatja, koordinációjukat, valamint a program fenntarthatóságát biztosítja. A KvVM és az OKM évente ír ki pályázatot az ÖKOiskola cím elnyerésére. A program lebonyolítására vonatkozó 2 millió forintos pályázatot az Oktatáskutató és Fejlesztı Intézet (a továbbiakban: OFI) nyerte meg. Az OKM és az IRM 65 millió forint keretösszegő pályázatot írt ki erdei iskola-programok megvalósítására. A projekttámogatásban részesülı 339 osztálynak vagy csoportnak kötelezıen legalább 6 bőnmegelızési órát kellett megtartani az erdei iskolában. Az erdei iskola-programban helyszínbıl álló hálózat alakult ki, amely garantált minıségő erdei iskola-szolgáltatásokat nyújt. 2 millió forint támogatási összegő pályázatot írtak ki a minisztériumok a Zöld Óvoda cím elnyerésére. A nyertes óvoda hatékonyan tudatosítja a gyerekekben a környezeti, természeti és kulturális értékek tiszteletét. Kialakult a Zöld Óvoda Hálózat, amelynek célja a környezeti nevelés kiterjesztése. A KvVM a Bioindikáció az iskolai oktatásban programot bonyolította le, több tanulmányi versenyt, környezet- és természetismereti vetélkedıt szervezett, segítette a tudományos diákköri munkát és tudományos konferenciák szervezését. A feladat végrehajtásához a KvVm 10,5 millió forintot használt fel. Közlekedésbiztonság, Biztonságos Szórakozóhely Program Bőnelkövetı fiatalok Sértetté válás megelızése A vasúti közlekedés biztonságát súlyosan veszélyeztetı ún. vonatdobálások megelızése érdekében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: GKM), a MÁV Zrt. és a rendırség közlekedésbiztonsági szakemberei tájékoztató anyagokat és filmet készítettek, amelyeket iskolai osztályfınöki órákon mutattak be. Az Országos Rendır-fıkapitányság (a továbbiakban ORFK) a bőn- és baleset-megelızési Éles látás, biztonság programban továbbított fontos információkat a fiataloknak. Az SzMM 90 millió forint keretösszegő, komplex prevenciós programokra hirdetett pályázat keretében támogatta a szórakozóhelyeken nyújtott szakmai tanácsadást. A programok 2008 májusáig tartanak. A minisztérium a Palace Dance Club rendezte Családi Napot modellprojektként támogatta. A projekt több civil szervezettel együttmőködésben a Biztonságos Szórakozóhely Programot népszerősítette. Az elítélt fiatalok társadalmi reintegrációjának segítése érdekében tett intézkedéseket A bőnismétlés megelızése címő 2/E. alfejezet tartalmazza. A sértetté és a családon belüli erıszak áldozatává válás megelızésére tett intézkedéseket a családon belüli erıszak és az áldozattá válás megelızésére vonatkozó 2/C. és 2/D. alfejezetek tartalmazzák. 2/B. A városok biztonságának fokozása prioritás feladatai

30 Az illegális fakitermelés visszaszorítása érdekében az együttmőködési lehetıségek feltárása, a megelızésre alkalmas módszerek kidolgozása, az erdıgazdálkodók, a természetvédelmi ırszolgálatok, az erdészeti igazgatóságok, a rendırség és az önkormányzatok együttmőködési lehetıségeinek feltárása érdekében az FVM elıterjesztést készített, amelyben koordinációs bizottság létrehozására tett javaslatot, azonban az elıterjesztést a szakmapolitikai egyeztetésen nem fogadták el. Az elıterjesztést a szaktárca átdolgozta, és olyan hosszabb távon megvalósítandó feladatokra tett javaslatot, amelyek együttes végrehajtása az illegális fakitermelést kiváltó okok és a vonatkozó jogszabályok módosításával a probléma tartós megoldását eredményezheti. Közlekedésbiztonság A cselekvési program feladatként határozta meg a súlyos sérüléssel járó közúti balesetek számának csökkentése érdekében ajánlások, illetve hatékony beavatkozási módok kidolgozását és közzétételét január 1-jétıl bıvült a pontrendszer hatálya alatt álló tartozó szabálysértések köre, illetve a hozzá rendelhetı pontok száma. A közúti közlekedésrıl szóló évi I. törvény módosításával bevezették a közigazgatási bírságot a közlekedési szabálysértések meghatározott körére vonatkozólag január 20-ától szigorították a közúti közlekedés szabályait, amelynek értelmében kirívó szabálytalanság esetén az igazoltató rendır a helyszínen köteles elvenni a jogosítványt, illetve a kormányzat zérótoleranciát hirdetett az alkoholos vezetéssel szemben. A szigorúbb büntetéseket fokozott ellenırzések egészítik ki, ezek elsıdleges célja az ittas vezetık és a gyorshajtók kiszőrése. Az ORFK Baleset-megelızési Osztálya kezdeményezte az ittas vezetés visszaszorítása érdekében a nemzetközi Bulisofır mozgalom magyarországi elterjedésének elısegítését. Az ORFK-n minden hétfın a hétvégi, illetve a heti baleseti statisztikák elkészítésével bulletint állítanak össze az internetes szerkesztıség és az osztállyal kapcsolatban álló média részére. Folytatják a Baleset-megelızés a világhálón projektet. Ennek keretében Baleset-megelızési Kézikönyvet készítettek, amely a honlapon érhetı el. A MÁV Zrt. folytatta a 2003-ban megkezdett sorompókorszerősítési programot, amelynek keretében 2007-ben mintegy 1 milliárd forint értékben, 70 útátjáró jelzı- és biztosítóberendezés korszerősítésére írtak ki pályázatot. A vasúti sorompók rongálásának megelızése érdekében kísérleti jelleggel videókamerás megfigyelési rendszert próbáltak ki, a szélesebb körő alkalmazásáról a tapasztalatok értékelése után hoznak döntést. 2/C. A családon belüli erıszak megelızése prioritás feladatai 2007-ben az OBmB tagjai a családon belüli erıszak megelızését a bántalmazás és az elhanyagolás korai felismerése érdekében a jelzırendszer hatékony mőködésének biztosításával, az együttmőködı szakemberek speciális felkészítésével, valamint az intézményes védelmi rendszer kiépítésével és fejlesztésével segítették elı. A potenciális áldozati kör figyelmének felhívása A rendırség biztonságra nevelı programjainak mind az általános, mind a középiskolai korosztály számára kialakított tematikája tartalmazza azokat a készségfejlesztı modulokat, amelyek segítségével felismerhetıek a diszfunkcionális vagy veszélyeztetı családi szerepek, és azokról jelzés adható ban a mezıkövesdi közrendvédelmi állomány a D.A.D.A. mintájára elkészítette a Sulizsaru programot, amely szintén foglalkozik

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 Hablicsek László Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 A magyarországi népesség-előreszámítások eddig a zárt népesség elvén készültek,

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

I. Bevezetés. II. Közbiztonsági helyzet értékelése

I. Bevezetés. II. Közbiztonsági helyzet értékelése I. Bevezetés A Várpalotai Rendőrkapitányság az Országos Rendőr-főkapitányság és a Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság célkitűzéseinek, útmutatásainak, továbbá a saját munkatervében meghatározottaknak megfelelően

Részletesebben

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről,

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2014. április 30-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2014. április 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló a Békési Rendőrkapitányság Békés városában végzett 2013. évi tevékenységéről Előkészítette: Ladányi Zoltán r. alezredes, rendőrségi főtanácsos, kapitányságvezető Véleményező bizottság:

Részletesebben

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.

Részletesebben

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a

Részletesebben

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen DOI: 10.18427/iri-2016-0034 Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen Rucska Andrea, Kiss-Tóth Emőke Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar rucska@freemail.hu, efkemci@uni-miskolc.hu

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

- 1 - Szászvár Nagyközség Önkormányzat Közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepciója 2015-2020

- 1 - Szászvár Nagyközség Önkormányzat Közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepciója 2015-2020 - 1 - Szászvár Nagyközség Önkormányzat Közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepciója 2015-2020 - 2 - I. BEVEZETÉS 1. A koncepció előzményei, a megalkotást indokoló körülmények Szászvár nagyközség a korábbiakban

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. a hajléktalan emberek számára fenntartott, nappali ellátást nyújtó intézmények körében végzett kutatásról. 2008.

BESZÁMOLÓ. a hajléktalan emberek számára fenntartott, nappali ellátást nyújtó intézmények körében végzett kutatásról. 2008. BESZÁMOLÓ a hajléktalan emberek számára fenntartott, nappali ellátást nyújtó intézmények körében végzett kutatásról 2008. március A Hajléktalanokért Közalapítvány megbízásából készülő kutatás keretében

Részletesebben

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről

J/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. a hajléktalanok átmeneti szállásainak körében végzett kutatásról. 2008. március

BESZÁMOLÓ. a hajléktalanok átmeneti szállásainak körében végzett kutatásról. 2008. március BESZÁMOLÓ a hajléktalanok átmeneti szállásainak körében végzett kutatásról 2008. március A Hajléktalanokért Közalapítvány megbízásából készülő kutatás keretében a hajléktalan embereket ellátó intézmények

Részletesebben

Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás

Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás Előadásomban arra teszek kísérletet, hogy a bűnözés és a vándorlás kapcsolatát, annak lehetséges megközelítési módjait elméletileg és módszertanilag

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

Halandóság. Főbb megállapítások

Halandóság. Főbb megállapítások 5. fejezet Halandóság Bálint Lajos Kovács Katalin Főbb megállapítások» A rendszerváltozás időszakában a magyar népesség életkilátásait tekintve a szovjet térség és néhány kelet-európai ország mellett már

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Marcali Város 2015. évi közrend, közbiztonsági helyzetéről.

B E S Z Á M O L Ó Marcali Város 2015. évi közrend, közbiztonsági helyzetéről. RENDŐRKAPITÁNYSÁG MARCALI Ügyszám: 14040/1116-1/2016.ált. Hiv. szám: 1254-1/2016. Tárgy: Beszámoló Marcali Város 2015. évi közbiztonsági helyzetéről. Üi: Bene Zsolt r. alezredes B E S Z Á M O L Ó Marcali

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10 Hírlevél 2011/4. Tartalomjegyzék 1./Összefoglaló a bankok, illetve a bankok személy- és vagyonvédelmét biztosító vállalkozások foglalkoztatási gyakorlatának akcióellenőrzéséről 3 2./Húsipari- húseldolgozó

Részletesebben

A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló

A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló RUZSÁNYI TIVADAR A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN Összefoglaló A tanulmányban a tömegközlekedés igénybevételének alapvető feltételét,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7657/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7657/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7657/2013. számú ügyben Előadó: dr. Szabó-Tasi Katalin Az eljárás megindulása A panaszos speciális étkezési igényű gyermeke óvodai étkezésének ügyében fordult

Részletesebben

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Tanulmányok Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Dr. Fazekas Rozália, a KSH főtanácsosa E-mail: r.fazekas@citromail.hu Tokaji Károlyné, a KSH főosztályvezetője E-mail: karolyne.tokaji@ksh.hu

Részletesebben

KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS. Javaslat gazdasági program elfogadására

KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS. Javaslat gazdasági program elfogadására Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának P O L G Á R M E S T E R E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat gazdasági program elfogadására Előterjesztő:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

Forrás: GVI. Forrás: GVI

Forrás: GVI. Forrás: GVI Gazdasági Havi Tájékoztató 2009. december A KKV Körkép a Figyelő, a Gazdaság- és Vállalkozáskutató ntézet (GV) és a Volksbank közös kutatása, amely azt tűzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel,

Részletesebben

SZOMBATHELYI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV HELYZETELEMZÉS

SZOMBATHELYI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV HELYZETELEMZÉS Partnerségi alapú esélyegyenlőségi programok a segítés városában és térségében ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0023 SZOMBATHELYI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV HELYZETELEMZÉS Megbízó: Szombathely Megyei Jogú Város

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata. online kutatás elemzése

A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata. online kutatás elemzése A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata online kutatás elemzése Készítette: Mészáros Zoltán Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet TÁMOP 5.4.1. Tartalomjegyzék 1. Néhány szó a kutatásról...

Részletesebben

Öregedés és társadalmi környezet TARTALOMJEGYZÉK

Öregedés és társadalmi környezet TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 7 Az öregség képe a közgondolkodásban és felkészülés az öregkorra... 11 I. A közvéleményben élő kép az öregségről... 12 1. Hány éves kortól számít az ember öregnek?... 12 2.

Részletesebben

2005 ÉVI SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI-GAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGÉNEK BESZÁMOLÓJA

2005 ÉVI SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI-GAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGÉNEK BESZÁMOLÓJA HEVES MEGYEI RENDŐR FŐKAPITÁNYSÁG GAZDASÁGI IGAZGATÓSÁG KÖZGAZDASÁGI OSZTÁLYA E G E R 3300 Eger, Eszterházy tér 2. T: 06-(36)-522-111/11-95 BM: 31/11-95 ===================================== A HEVES MEGYEI

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A BALATONKENESE VÁROS 2013.ÉVI KÖZBIZTONSÁGI HELYZETÉRŐL

BESZÁMOLÓ A BALATONKENESE VÁROS 2013.ÉVI KÖZBIZTONSÁGI HELYZETÉRŐL 1 BALATONALMÁDI RENDŐRKAPITÁNYSÁG BALATONKENESE RENDŐRŐRS 8174 Balatonkenese, Bajcsy-Zs. u. 7.; Tel/fax.: 88/584-970 (BM: 22/46-10) e-mail: fodort@veszprem.police.hu BESZÁMOLÓ A BALATONKENESE VÁROS 2013.ÉVI

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2016. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2016. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA A Közgyűlés VI-69/314.42/216. sz. határozatának melléklete MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 216. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA MISKOLC 214-215 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés

Részletesebben

Átfogó értékelés Nyírmada Önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról

Átfogó értékelés Nyírmada Önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról 1 Átfogó értékelés Nyírmada Önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Nyírmada Önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról készített

Részletesebben

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri. Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri. Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.5.10. SWD(2012) 126 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE a közös

Részletesebben

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján Autonómia Alapítvány Közösségfejlesztők Egyesülete Lechner Lajos Tudásközpont Szociális Szakmai Szövetség

Részletesebben

OTDK-DOLGOZAT 2015 1

OTDK-DOLGOZAT 2015 1 OTDK-DOLGOZAT 2015 1 Környezeti vezetői számvitel alkalmazhatóságának kérdései a szarvasmarha tenyésztés területén, kiemelten az önköltségszámításban Questions of applicability of environmental management

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben Előadók: dr. Szabó-Tasi Katalin dr. Borza Beáta dr. Lápossy Attila Az eljárás megindulása A panaszos civil szervezet elnöke a szervezet

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2007. évi értékelése Elıkészítette: Tárnok Lászlóné osztályvezetı Igazgatási osztály, Bimbó Mária Gyámhivatali csoportvezetı, Károlyi Szilvia gyámügyi ügyintézı,

Részletesebben

Hallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei

Hallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei Hallgatói szemmel: a HÖK A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei Tartalomjegyzék Elnöki köszöntő... 3 Bevezetés... 4 Évfolyamképviselők és megítélésük... 7 A Hallgatói Önkormányzat és a

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236 736 X írták:

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata KÉSZÍTETTE: TÉR-T-REND Kft., ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2016. TARTALOM TARTALOM

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első kilenc hónapjában a munkaügyi hatóság 13 586 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 66

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

B E SZ Á M O L Ó. az Ózdi Rendőrkapitányság - Ózd város vonatkozásában - végzett 2013. évi tevékenységéről

B E SZ Á M O L Ó. az Ózdi Rendőrkapitányság - Ózd város vonatkozásában - végzett 2013. évi tevékenységéről ,20 ÓZDI RENDŐRKAPITÁNYSÁG VEZETŐJE 3601 Ózd, Jászi Oszkár út 2. Pf.: 112 Tel: (48) 570-070, BM tel:(31) 52-40, Fax.: (48) 570-070/52-85 e-mail: drvargal@borsod.police.hu Szám: 05070-13690/2013. ált. B

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások

Részletesebben

Tájékoztató az örökbefogadásról

Tájékoztató az örökbefogadásról Tájékoztató az örökbefogadásról (Forrás: Család- és Népesedéspolitikai Főosztály) Az örökbefogadást a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) szabályozza. Az örökbefogadás célja az, hogy annak a gyermeknek,

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Nullpont Kulturális Egyesület Debrecen, 2010 1 Tartalom 1.

Részletesebben

J/9457. B E S Z Á M O L Ó

J/9457. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/9457. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január

Részletesebben

Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő

Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő a Nézőpont Intézet Médiaműhelyének elemzése Készült: 2014. január 13. 1 2014. január 13. HÍRADÓELEMZÉS 2013. IV. NEGYEDÉV ÉS ÉVES ÖSSZESÍTŐ Összefoglaló

Részletesebben

A kockázati tőke két évtizedes fejlődése Magyarországon

A kockázati tőke két évtizedes fejlődése Magyarországon VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS Közgazdasági Szemle, LVIII. évf., 211. október (832 857. o.) Karsai Judit A kockázati tőke két évtizedes fejlődése Magyarországon A piacgazdasági átalakulásban élenjáró magyar piac

Részletesebben

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai

Részletesebben

TEL.: 47/513-240, FAX: 47/311-404

TEL.: 47/513-240, FAX: 47/311-404 SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORM ÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK JEGYZİJÉTİL 3950 SÁROSPATAK, KOSSUTH U. 44. TEL.: 47/513-240, FAX: 47/311-404 T Á J É K O Z T A T Ó - a Képviselı-testületnek - a gyermekjóléti

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010)

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) DR. VAHID YOUSEFI KÓBORI JUDIT Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) (A hatékonyság értelmezése) A magyar nemzetgazdaságon belül az élelmiszertermelés

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS részére

NAGYKŐRÖS VÁROS részére TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére II. kötet FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Az Önkormányzattal együttműködve készítette: MEGRENDELŐ TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS Kósa Beatrix VEZETŐ

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU Előterjesztés A Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére Tárgy:

Részletesebben

A Károli Gáspár Református Egyetem által használt kockázatelemzési modell

A Károli Gáspár Református Egyetem által használt kockázatelemzési modell A Károli Gáspár Református Egyetem által használt kockázatelemzési modell A kockázat típusai Eredetileg a kockázatelemzést elsődlegesen a pénzügyi ellenőrzések megtervezéséhez alkalmazták a szabálytalan

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X írta:

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2008.december 2008 októberében immár huszonkettedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint

Részletesebben

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés)

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Havas Gábor - Liskó Ilona Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Kutatásunk egyik célja az volt, hogy egy lehetőség szerint teljes általános iskolai

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

Katasztrófa elleni védelem

Katasztrófa elleni védelem - 2006 - 2 Készítette: Janik Zoltán 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 6 1. A katasztrófák jogszabályi megközelítése... 7 1.1. A minősített időszakok fogalma, jellemzői... 7 1.2. Az országvédelem komplex rendszere...

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 43. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. )

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. ) Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. ) Előadó: dr. Blaskovits Márta Az eljárás megindítása Egy panaszos beadvánnyal fordult az alapvető jogok

Részletesebben

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői

Részletesebben

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok. A felhívás kódszáma: EFOP-1.4.2-16

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok. A felhívás kódszáma: EFOP-1.4.2-16 FELHÍVÁS a gyermekeket sújtó nélkülözés újratermelődésének megakadályozására és a gyermekek esélyeinek növelésére irányuló helyi projektek megvalósítására A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

Tájékoztató az örökbefogadás feltételeiről

Tájékoztató az örökbefogadás feltételeiről Tájékoztató az örökbefogadás feltételeiről (Forrás: Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály) Az örökbefogadást a Családjogi törvény (1952. évi IV. törvény) szabályozza. Az örökbefogadás célja az, hogy annak

Részletesebben

A Nógrád megyei fiatalok helyzete 2005

A Nógrád megyei fiatalok helyzete 2005 A Nógrád megyei fiatalok helyzete 2005 kutatási zárótanulmány MOBILITÁS Ifjúságkutatási Iroda (a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet jogutódja) Készítették: Dankó Adrienn Berényi Eszter Ságvári Bence Máder Miklós

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. december 10-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. december 10-i ülésére HAL IM B A K ÖZSÉG ÖNK ORM ÁNY ZATA P O L G Á R M E S T E R 8452 HALIMBA, Petőfi u. 16. (88) 503-420 fax:(88) 237-003 Ügyszám: 11/1067/2015. Tárgy: Halimba község Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Koncepciójának

Részletesebben

Pálfi Andrea. A gyermekek alternatív napközbeni ellátása alá sorolt programok főbb jellemzői

Pálfi Andrea. A gyermekek alternatív napközbeni ellátása alá sorolt programok főbb jellemzői Pálfi Andrea A gyermekek alternatív napközbeni ellátása alá sorolt programok főbb jellemzői Az adatgyűjtés módszere Jelen tanulmány alapjául szolgáló kutatásunk során a vidéki kis és nagy településeken

Részletesebben

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg UISZ jelentes.qxd 2006. 10. 21. 16:40 Page 4 Tisztelt Olvasók! Több okból vállaltam el, hogy e könyvnyi lapszámot mindenki figyelmébe ajánlom, akinek felelõssége és dolga van gyermekeink és ifjúságunk

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben