és élet- m inôség 5 3

Átírás

1 B. egészség 52

2 és életminôség 53

3 B. E G É S Z S É G É S É L E T M I N Ô S É G A z eddigiekben több szem pontból is rávilágítottunk, hogy az egészség szám - talan csato rn án k eresztü l hat a gazd a sá g i te lje sítm é n y re. C s a k h o g y a z egészségi állap o tn ak v an eg y m ásik, talán m agától értetôdôbb, m indannyiunk által n ap m in t n ap érzék elt következm énye is, m égpedig életün k m inôségét illetôen: nyilvánvaló, hogy szubjektív életm inôségünk, az, ahogyan a bôrünkben m ag u n k at érezzük, nagyb an függ egészségi állap o tu n k n ak m in d p illa n a tn y i, m in d általán o s jellem zôitôl. A W H O m eg h atáro zása szerint az egészség a telje s testi, lelk i és társadalm i jólétet, és nem p u sztán a betegség vagy fogyatékosság h ián y át jelenti. A z utóbbi idôben ez a m eg h atáro zás a következôvel egészült ki: egészségesn ek len n i an n y it jelen t, h o g y az egyén eg y olyan képesség b irto k áb an v an, am ely által szociálisan és gazdaságilag is ak tív életet tu d élni. L eegyszerûsítv e teh át: a jó egészségi állap o t m ag át a m inôségi életet jelenti. Az egészség és életm inôsé g összefüggését értelm ezh etjü k továbbá eg y m ásik, lényegesen tág ab b horizonton is, ahol 54 az egyén életm inôsége szorosan összefügg nem csu p án a saját, h an em az ôt körülvevô közösség eg észség év el is. A közösség egészsége alatt egyrészrôl érthetjük a közösségre jellem zô általán o s e g é sz sé g i á lla p o to t, h isz e n kétségkívül ez is szám talan csato rn án k eresztü l v an hatással a közösség tagjainak egyénenkénti életm inôségére. M ás m egközelítésbôl: ha a közösséget, egyrészt m int az egyén alapvetô életterét, saját képességeinek, vágyainak k ib o n tak o ztatására sz o lg á ló v a g y éppenséggel azo k at elleh etetlen ítô közegét, továbbá nem utolsó so rb an m int az egyéni szociális és közösségi igények kielégítésének elsôdleges terepét tekintjük, ak k o r egészséges közösségnek az a közösség tek in th etô, am ely a lehetô legnagyobb m értékben képes ezen egyéni igények kielégítésére. A z egészséges közösségek tagjai kellô társas tám ogatást kapnak, m egszám lálhatatlan jobbára laza kötésbôl álló kapcsolathálójuk révén beágyaz ottak egy sokszínû és folyam atosan változó, m égis stabilitást biztosító közegbe, és m indez éppúgy pozitívan hat az egészségi állap o tu k ra, m int szubjektív életm inôségükre.

4 A z aláb b iak b an elôször az egészség és az életm inôség egyéni szin tû kapcsolatát m u tatju k be, az egészséggel k ap - csolatos életm inôség m érésétôl a m ag y ar lakosság jellem zôin k eresztü l egészen a gyakoribb betegségcsoportok életm inôségre gyakorolt h atásáig. A fejezet végén a k ét dim enzió közösségi szin ten értelm ezhetô összefüggéseit elem ezzük röviden. 1. Az egészéggel kapcsolatos életminôség mérése B ár az egészséget definálni sem feltétlen ü l egyszerû, az egészséggel összefü g g ô életm inôséget, h a leh et, m ég n e h e z e b b, h isz e n a z m é g tá g a b b a n értelm ezhetô fogalom, am elybe eg y arán t b eletarto zik az egyén fizikai egészsége, pszichés állap o ta, társadalm i k ap cso latai és a környezet jelen - ségeihez fûzôdô viszonya, illetve é rte lm e z é stô l fü g g ô e n a z e g y é n m indezekre vonatkozó észlelései is. M íg a lakosság egészségi állapotát a leggyakrabban objektív m u tató k k al íg y p éld áu l halálozási vagy m egbetegedési ad ato k k al szokás jellem ezni, addig az egészséggel kapcsolatos életm inôség érzete az em ber egészséggel és betegséggel, ezeknek az élet egészére gyakorolt h atásáv al kapcsolatos szubjektív ítéletét fejezi ki. A z egyén által érzék elt egészségi állap o t m egha - táro zása term észetesen elsôsorban objektív jellem zôen az egészségügyi ren d szer által elô állíto tt m u tató k - ra épül. D e ha csak ezekre a m utatókra vagyunk tek in tettel, figyelm en k ív ü l h a g y ju k a z e g é sz sé g n e k o ly a n, az életm inôségre is h atást gyakorló tényezôit, m int a v eleszü letett, illetve a tartó s m unkaképesség -csökkenést okozó, ne m egészségügyi problém ák so ra (például a fáradtság vagy a levertség), am i ugyan o rv osi é rte le m - b e n n e m b e te g s é g, m égis jelentôsen befolyásolja az általán o s közérzetet és az életm inôséget. É ppilyen h ib a a halálozási m u tató k jelentôségéne k túlhangsúlyozása, hiszen íg y csak kisebb m érték b en veszünk figyelem be egyes (m ondjuk p éld áu l kró nikus) betegségeket, am elyek h alálo z á s t u g y a n n e m o k o z n a k, d e k e l- le m e tle n e k é s fá jd a lm a sa k, é s a z életm inôsé g m inde n dim enziójá t szignifik án san ro n tják. A h h o z, h o g y rossz legyen a közérzetünk, és ezzel összefü g g é sb e n a z é le tm in ô sé g ü n k is, n e m kell feltétlen ü l k ró n ik u s betegségben 55

5 56 szenvednünk: a gyakori, ak ár kevésbé súlyos akut epizódok éppúgy ro n tják életm inôségünket. U gyanígy súlyosan csökkenti az életm inôséget az orvosilag k ró n ik u sn ak szám ító, valójáb an többnyire szezonális epizódokban jelentkezô allerg ia, m int p éld áu l az igen gyakori pollenallergia. A z egészséggel összefüggô szubjektív életm inôség egyik kulcselem e, hogy az egészségi állapo t objektíva n m érhetô külsô általáb an az egészségügyi rendszerbô l szárm az ó m utató i m ellett olyan szubjektív elem eket is tartalm a z, a m e ly e k k ü ls ô m u ta tó k k a l n e m m érhetôk, ilyen a közérzet vagy a v italitás. R endkívül p ro b lem atik u s m ag án ak az egészségi állap o tn ak a szubjektív m egítélése is. M inthogy in g erszin tü n k, betegségképünk külön - b ö zô, saját egészségi állapotunkat is egészen eltérôen érzékeljük: ugyan - azo k at az állap o to k at a súlyos betegségtô l a kisebb problém áig terjedô sk álán valószínûleg m indenki m áshov a helyezi. (L osonczi; 1989) R áad ásu l az egészség életm inôségre gyakorolt hatása sem standardizálható: v an, ak i fogyatékosságával eg y ü tt is teljesn ek érzi életét, m ás pedig ak k o r sem, h a orvosi szem pontból m ak k - egészséges. E z a nehézség m ég in k áb b kidom borítja az egészség szubjektív tényezôinek jelentôségét. A z egészséggel összefüggô életm inôség m érésére több m ódszer is h aszn álato s, ezek közül az egyik legelterjedtebb a Q A LY (Q uality A djusted L ife Year), azaz m inôségi életév-m ódszer. Egy em ber életén ek m inôségi életévekben m ért hosszát vagy értékét úgy szám ítják ki, h o g y a naptári évek szám át összeszorozzák az egészségi állap o ttal összefüggésben kalkulált életm inôségsúllyal. E gy em ber tökéletes egészségben leélt eg y életéve 1 m inôségi életévet ér, de ha például hetente orvosi kezelésre kell járn ia, nyilvánvalóan rom lik az életm inôsége, m ondjuk tíz százalékkal, vagyis egy életévé t csak 0,9 m inôségi életévnek szám o lh atju k. A Q A LY-m ódszer használata elsôsorban az egészségpolitikai döntéshozatal - ban elterjedt: segítségével ugyanis kiszám olható, h o g y eg y m inôségi éle tév m ekkora költsé g árán nyerhetô, m elyik eljárás várhatóan h án y m inôségi életévny i egészségjavulás t eredm ényez, azaz a különféle egészségügyi beavatkozáso k összehasonlíthatóv á v áln ak társadalm i h aszn o sság u k szem pontjából. B ár a k o n k rét m egvalósításnak szám os m ódszere ism eretes, azt, hogy p éld áu l egy csípôtörés m ekkora m inôségi életév-veszteséggel jár, nagy elem szám ú felm érések alap ján kal-

6 k u lá ljá k k i, m e ly e k so rá n c síp ô tö ré st sz e n v e d e tt e m b e re k sz á m o ln a k b e saját életm inôségük alak u lásáró l. A z aláb b b em u tato tt h ip o tetik u s vizsg álatb an p éld áu l a pácienseknek m eg k ellett jelölniük, hogy (1.) a m ozgékonyság, (2.) az ö n ellátás, (3.) a szokásos tevékenységek elvégzése, (4.) a fájdalom és rossz közérzet, v alam in t (5.) a szorongás és lehangoltság szem pontjából eg y h áro m fokú skálán h o g y a n é rté k e lik a z é le tm in ô sé g ü k e t. A z íg y kapott v álaszo k a t összegezve és érték elv e ren d eltek Q A LY-érték et a z ad o tt egészségi állapothoz, jelen esetben a csípô-csonttöréshez. 12. ábra: Hogyan számoljuk ki a QALY értéket? (Hipotetikus példa az EQ -5D QALY-számítási módszer alapján) Csípôtörés elôtt Hat héttel a csípôtörés Egy évvel a csípôtörés után után Mért dimenziók A dimenzió QALY A dimenzió QALY A dimenzió QALY (1 = Nincs probléma pontszáma pontszáma pontszáma 2 = Némi probléma 3 = Képtelen / nagyon erôs) Mozgékonyság Önellátás Szokásos tevékenységek 1 0,9 3 0,1 1 0,5 Fájdalom, rossz közérzet Szorongás, lehangoltság F O R R Á S : Pe s t M e g y e i F ló r Fe re n c K ó rh á z R e u m a to ló g ia i O s z tá ly a ; a la p já n s a já t p é ld a A z áb ra szerin t eg y csípôtörött beteg saját életm inôségét a tö rés után eg y évvel a szám so rral érték elte, a fentebb felsorolt öt dim enzió alapján. A z ezen szám sorozathoz rendelt súly 0,5, vagyis feleannyi, m int a tökéletes egészséghez rendelt érték, am i azt jelenti, h o g y eg y naptári éve fél m inôségi életéve t ér, a csípôtörött beteg életm inôsége teh át felére csökk en t. 57

7 13. ábra: A csípôtörött egyén életminôséggel súlyozott életéveinek (QALY) alakulása 1 0 Jó egészségi állapot, magas életminõség (majdnem 1 QALY) Csípõtörés, az egészségi állapot és az életminõség radikális romlása (fájdalmak, mozgásképtelenség; majdnem 0 QALY) IDÕ Változó ütemû javulás Gyógyulás utáni életminõség; körülbelül 3/4 QALY, vagyis az életminõség Életminõség (QALY) -veszteség negyedével romlott; így egy életéve a sérülés következtében alatt csak a háromnegyedét éli meg a beteg korábbi életminõségének S a já t illu s z trá c ió 2. Életminôség és betegség A k lin ik ai orvosi g y ak o rlatb an az életm inôség v izsg álata és érték elése arra irányul, hogy rövid, illetve hosszabb távon a betegség és an n ak kezelése m ilyen h atással v an a páciens fizikai jólétére, ak tiv itására, em beri kapcsola - taira, v alam in t lelki egészségére. A tartó san m egrom lott egészségi állapot ugyanis több o k b ó l is n eg atív an befolyásolja az egyén életesélyeit és életm inôségét, nem csu p á n közvetlenül m agából a betegségbôl fakadó hatások o n, p é ld á u l a z á lla n d ó su l ó fá jd a lm o n k eresztü l. A betegség következtében az egyén akadályozottá válhat a m unkavégzésben, és szociális közege is m egváltozhat: nehézsége i tám adhatnak 58 példáu l a társa s kapcsolato k kialakításában és fenntartásában is. Ö sszességében tehát elm o n d h atju k, h o g y a b e te g s é g n e m c sa k a te sti fu n k c ió - csökkenés m iatt jelen t m eg terh elést az egyén és a társad alo m szám ára, hanem az élet többi területére kiterjedô kom petenciaérzés t is negatívan befolyásolja, am i jelentôsen csökkenti a szubjektív életm inôs éget, am ely m ag a is az egészégi állap o t további ro m lását eredm ényezheti. (K o p p K o v ács; ) A krónikus betegségbe n szenvedôk életm inôségéne k vizsgálatánál kulcsszerepet játszik az általánosan értelm ezett betegségteher (illness intru siveness) fogalm a is. (N ovák et al; 2006)

8 E z azt m u tatja m eg, h o g y m ilyen m értékben befolyásolja a betegség vagy a n n a k k e z e lé s e a b e te g é le té n e k k ü lö n b ö z ô te rü le te it. A b e te g s é g g e l ö s szefüggésbe hozható m inden olyan tényezôt m ag áb an foglalja, am i a beteg m in d en n ap jait, életvezetését, életm ódját és szabadidejét befolyásolja, és k ih at az életm inôsé g különféle terü leteire. A z, h o g y eg y betegség m ilyen terhet jelen t az egyén és a társadalom szám ára, több tényezôtôl függ: tartó s problém át okoz-e például, k ró n ik u s vagy visszatérô -e, m ekkora gazdaság i terhet jelen t, és m ennyiben fosztja m eg a beteget alapvetô funk - ció itó l. (K o p p K o v ács; ) 3. A magyar lakosság egészsége és életminôsége A m agyarok egészségi állapotának rossz hírét egyértelm ûe n alátám asztják az erre vonatkozó, részben az egészségügyi adatgyûjtésekbôl, részben a lakosság önbecslésébôl szárm azó adatok. A tanulm ány I. szám ú m ellékletébe n részletesen bem utatjuk a m agyar lakosság egészségi állapotát, m ost csa k röviden, az életm inôséggel összefüggésben utalunk a legfôbb jellem zôkre. Az alábbi táblázatban az öt leggyakoribb betegségcsoport lakosságo n belüli gyakoriságát láthatjuk, az egészségügyi intézm ények betegellátási statisztikái alapján: 14. ábra: Az öt leggyakoribb betegségcsoport megjelenése a lakosság körében (2002) Betegségcsoport A keringési rendszer betegségei Gyakoriság (A lakosság hány százalékát érinti) 39,2 A légzôrendszer betegségei 13,7 Az emésztôrendszer betegségei 12,6 Mentális- és viselkedészavarok 11,6 A csont-, izomrendszer és a kötôszövetek betegségei 11,2 F O R R Á S : H o ffe r; L átszólag ellen tm o n d an ak en n ek a 2002-ben végzett felm érésbôl (H ungarostudy) szárm azó, önbevallá - son alapuló ad ato k, m elyek szerint a m agyar lakossá g szám ára leggyakrab - b an problém át okozó betegségek a m ozgásszervi betegségek (18,0 %), a kardiovaszkuláris betegsége k (13,4%), az allerg iás betegségek és az asztm a (4,8 %). 28 (K o p p K o v ács; ) 28 A felmérésben megkérdezettek ilyen arányban számoltak be a fenti betegségek valamelyikérôl. A Hungarostudy 2002-es kérdôíve 22 tételbôl állt, melyekben a kutatók arra kérdeztek rá, hogy állt-e a megkérdezett személy valamilyen betegség miatt kezelés alatt az elmúlt egy évben járóbetegként, vagy kezelték-e valamilyen betegséggel kórházban. 59

9 A jelentôsen eltérô ad ato k oka a fo rrások különbözôségében rejlik. B ár az egészségügyi intézm ények ad atai szerin t a legtöbbeket érin tô egészségügyi problém akör a szív - és érren d - szeri betegségeké, az önértékelé s szerint ez a betegségcsoport csak a m ásodik a je le n tô s p ro b lé m á t o k o z ó k so rá - ban. E nnek feltehetôe n az a m agyarázata, h o g y az egészségügyi intézm é - nyek ebbe a körbe sorolják az olyan szívés érren d szeri ered etû p ro b lém ák at is, m in t a m ag as vérnyom ás vagy a m ag as k o leszterin szin t, am ely m ellett a beteg akár p an aszm en tes is leh et. A veszély épp ab b an rejlik, h o g y en n ek ellenére súlyos fenyegetést jelente - nek a betegek késôbbi egészségére nézve. A m egkérdezettek legnagyobb h án y a- d án ak p an aszt o k o zó m ozgásszervi betegség ek ugyanakko r az egészségügyi statisztik ák szerin t csak az ötödik helyen álln ak, és az is kiviláglik a szám okból, hogy kevesebb beteget kezeln ek ilyen p an aszo k k al, m int ahányan ezt problém ának érzik. E gy m ásik felm érés szerint ezzel szem ben a m agyar férfiak fele, a nôknek pedig közel 60 százalék a em líti a m egkérdezés so rán, h o g y nyak -, h át- vagy d erék táji fájdalm ak kínozzák (O L E F; ), vagyis lényegesen többen, m in t am ire b árm e- 60 lyik fentiekben b em u tato tt vizsgálatból következtetn i lehetne. E z esetben valószínûleg arró l leh et szó, h o g y bár a m ag y ar lak o sság n ak több, m int a fele tapasztal ilyen panaszokat, ezeket a panaszokat csak kevesebb m int 20 százalékuk találja em lítésre érdem esnek, orvoshoz pedig csak alig valam ive l több, m int az érintettek 10 százaléka fordul. Ö nbevallás alapján a m en tális és pszichés panaszok, így a depresszió vagy a szorongás gyakorisága is igen m ag as a lakosság körében, m égha ezek különösen a depresszió olyan egészségügyi problém ák, am elyekne k laikus diagnosztiz álása a szubjektivitá s és a betegségrôl való pontos ism eretek hiánya m iatt kevéssé m egbízható is. M indazonálta l a 2002-es H ungarostudy m egkérdezetteinek 27,3 százalék a szám olt be enyhe, 12,9 százalék a k ö zepesen súlyos, de m ár egészségügyi b eav atk o zást igénylô, és 7,3 százalék a súlyos depresszióról. Á tm eneti szorongásos tünetektôl szenved a lakosság 11,7, és súlyos szorongástól a lakosság 12,9 százalék a. A depressziónak m ég a legenyhébb fo rm á j a is a z é rt k ü lö n ö se n fo n to s a z életm inôsé g szem pontjából, m ert a m egk érd ezettek szerint ez csökkenti leg - in k áb b az életm inôséget az agyér- és a d ag an ato s m egbetegedések m ellett.

10 15. ábra: A különféle betegségcsoportok által okozott szubjektív teher a 65 évnél fiatalabb korosztályban Nem férfi nõ Fõ betegség F O R R Á S : H u n g a ro s tu d y ; A z áb rán jó l láth ató, h o gy m ind a férfi, m ind a nôi m egkérdezettek körében a depresszió okozza a legnagyobb m egterh elést a beteg szám ára. A fen t em lített betegségcsoportok közül a z é rre n d sz e r i m e g b e te g e d é se k, az allerg iás betegségek és a depresszió k ap csán k észü ltek részletes, az életm in ô sé g r e is k ité rô e le m z é se k. A következôkben ezeket foglaljuk össze. 3.1 A szív- és érrendszeri betegségek hatása az életminôség re A szív - és érren d szeri betegségben szenvedôk, azon belül is a szívinfark - tu so n és agyvérzésen átesettek életm inôsége d rám aian csökken a hasonló 29 k o rú egészségesekhez k ép est. B etegségük nem csak általános egészségi állapotukra, de m unkavégzésükre, ezzel összefüggésben anyagi h ely zetü k re, önkifejezésükre és kom petenciaérzésük - re is kihatással v an. A következô ábrán a M agya r S zív E gyesüle t által végzett kutatás eredm é- nyei láthatók, am elyekbôl kiderül, hogy a szív - és érren d szeri m egbetegedések leg inkább a m unkavégzésben gátolják a betegeket, de hatással v an - n ak szabadidôs tevékenységükre és társas k ap cso lataik ra is. 29 A Hungarostudy 2002-ben végzett felmérése során a szakemberek arra kérdeztek rá, hogy az adott személynek van-e olyan betegsége, ami befolyásolja életvitelét. A 65 évnél fiatalabbak 51,6%-a jelölt meg valamilyen, az életminôséget aktuálisan befolyásoló betegséget, a fennmaradó 48,4% nem számolt be ilyen betegségrôl. 61

11 16. ábra: A szív- és érrendszeri betegek akadályoztatottsága különféle tevékenységekben (2003) Akadályozottság 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 24,0 36,0 49,5 54,0 47,0 35,5 15,0 17,0 22,0 Igen Nem Nem válaszolt F O R R Á S : A M a g y a r S z ív E g y e s ü le t é s a z M & H C o m m u n ic a tio n s In te llg in c e U n it k ö z ö s fe lm é ré s e ; A m egro m lott életm inôség nem csak a beteg terh eit növeli, h an em további kockázattényezô is: m ég in k áb b hajlam osítja az egyént különféle betegségekre, illetv e ro n tja közérzetét. (B alo g ; 2006) S zív in fark tu st vagy agyvérzést követôen a betegek jelentôs h án y ad á- n ál jelentkeznek depressziós tü n e- tek, am elyek a betegség k im en etelét is kedvezôtlenül befolyásolják. 3.2 A depresszió hatása az életminôségre A W H O jelentése szerint 2020-ra a szívés érren d szeri betegségek után a világon a m ásodik leggyakoribb tartó s m unkaképesség -csökkenést okozó m egbetegedés a depresszió lesz. (W H O E urope; 2000) tott m ó d o n : eg yrészt a betegség kezelésén ek közvetlen költségei, m ásrészt az indirekt betegségterhek (m unkaképesség elvesztésébôl fakadó gazdasági veszteség, elv esztett m unkanapokból fakadó veszteség, halálozás, öngyilkosság) révén. A család és az egyén szintjén a betegség közvetlen tüneteinek életm inôség -rontó hatása m ellett a családi és egyéb társas kötelezettségek terén való akadályozottság, v alam in t a stigm atizáció szerepe em elhetô ki. A depressziós (és általáb an a pszichiátriai problém ákkal küzdô) betegek m inden m ás egészségügyi problém a A depresszió hatása i társadalm i, társas és individuális szin ten eg y arán t jelen t- keznek. Társad alm i szin ten a tanul- 62 m ány korábbi részeiben m ár b em u ta-

12 érin tettjein él nagyobb stigm atizációval k én y szerü ln e k szem benézni. E gy ben végzett angol kutatás arra m utatott rá, h o g y a depresszió s diagnózissal rendelkezô, orvosi kezelés alatt álló betege k m u n k áb a állásának és m u n k a - helyi alk alm azásán ak esélyei jóval kisebbek, m in t a m ás fogyatékossággal rendelkezôk esélyei. M íg a diabétesz - szel rendelkezôke t a m u nkáltató k 3 % -a nem alk alm azn á, addig ez a szám 58% az olyan egyének esetében, ak ik b ev allo tták, h o g y volt m ár depressziós epizódjuk, függetlenül attó l, hogy je le n le g is d e p re ssz ió sa k -e v a g y c sa k régebben voltak azok. (G lozier; 1998) A depressziós jelentkezôk elu tasítását a m u n k áltató k zö m e azzal m agyarázta, hogy a depresszió diagnózisával rendelkezô m unka vállaló kevésbé terh elh etô, és m u n k ateljesítm én y e is rosszabb. M ivel a depresszió az egyik leggyakoribb betegség, az általa okozott súlyos terh ek re fokozottan figyelni kell hazán k b an csakúgy, m in t a fejlett országok többségében. A legfrissebb felm é- rések szerin t h azán k b an a felnôtt lakosság 16,1 százalék át érinti, am i azt jelenti, h o g y m inden h eted ik felnôtt élete folyam án legalább egyszer átéli a depresszió kínjait. (T ringer; 2003) A 2002-es H u n g aro stu d y -k u tatás m ár id ézett eredm énye szerint azon ban enyhe depressziós tünetektôl (olyanoktól, am elyek k lin ik ai értelem b en m ég nem tek in th etô ek depressziónak, de m ár az életm inôség ro m lását okozzák) a lakosság m ajd eg y h arm ad a, 27,3 százalék a szenved. 3.3 Az allergia hatása az életminôségre A m ikor egészségi állapotról beszélünk, ak k o r legtöbben tragikus, h alálo s kim enetelû betegségekre, vagy tartósan m egrom lott, k ró n ik u s betegségekkel terh elt á lla p o to k ra g o n d o lu n k. P e d ig eg y általán nem csak a folyam atosan jelen lev ô k ró n ik u s vagy h alálo s kim e- n ete lû betegségek befolyásolják az életm inôségünket, hanem olyan, általáb an az im m u n ren d szerrel ö sszefü g g ô akut bajok is, am elyek csak alk alm an - k én t vagy szezonálisan jelentkeznek. Itt kell m egem lítenünk a m ag y ar lakossá g negyedé t érin tô, és jellem zôen szez onálisan jelentkezô allerg iás m egbetegedéseket, habár ezek orvosilag egyébként k ró n ik u sn ak szám ítan ak. A z allerg ia a szervezet védekezô ren d - szerén ek (im m unrendszerének) kóros túlm ûködése: az allerg iás betegek szervezete egészségre ártalm atla n anyagokkal szem ben olyan v álaszreak - ciót produkál, m intha az an y ag k áro s 63

13 64 lenne. A m ag y ar lakosság százaléka vallja azt, hogy volt m ár valam ilyen allerg iás tü n ete életében, és az elô - rejelzések szerin t ra a népesség csakne m felét sújtja m ajd az allergia. A H u n g a ro stu d y m e g k é rd e z e tt - jeinek 20 százalék a k ü zd ö tt m ár valam ilyen allerg iás tü n ettel életében, a kérdôív felvételét m egelôzô egyéves idôszakban pedig a m egkérdezettek 15,2 százalék a szen v ed ett allergiától. A leggyakoribb allerg iafajta a n y álk a- h árty a-irritáció t okozó rh in itis allergica, am it p éld áu l a pollen, házipor, m acskaszôr v álth at ki. E z m ára szin te népbetegség, am ely egyes felm érések szerint a m agyar lakossá g 20 százalékát érin ti. (Tóta; ) A rh initis alle rgica gátolja a betegeket a m u n k áb an, a tanulásban, a pihenésben, jelentôs életm inôség -rom lást okoz, és nem utolsó so rb an óriási költséggel jár m ind a beteg ek et, m ind az egészségügyi ellátó - ren d szert tek in tv e. C sa k az eg y p arlag - fûszezonra jutó gyógy szer- és járóbeteg -ellátási költség évente többm illiárd forintot tesz ki (Index; 2006) 3.4 Stressz és életminôség A z e g é s z s é g - é s é le tm in ô sé g -ro m lá s, valam in t az idô elôtti halálozás okai k ö z ö t t sz e re p e l a k ró n ik u s stre ssz is. E bben a tanulm ányban stressz alatt a kontrollálhatatlan és m eg o ld h atatlan életh ely zetek re adott fizio ló g iás és pszichés reakcióegyüttest értjük. (K opp; 2003) E rre a pontos m eghatározásra azért van szükség, m ert a stressz önm a- gában véve nem káros, hanem az élet term észetes velejárója, m egfelelô m enynyiségbe n és m inôségben in sp iráló an h a t a te lje sítm é n y re, sô t m in d fiz ik a i, m ind pszichológiai fejlôdésünk alap - vetô feltétele. Veszélyessé ak k o r lesz, ha k ró n ik u ssá válik, am i egyénenként változó szin ten következik be. Térség ü n k b en a k ró n ik u s stresszn ek különösen nagy és szom orú jelen - tôsége t ad, h o g y úgynevezett k ö zép - k elet európai egészség-paradoxon, am ely K o p p M ária és m unkatársainak kutatási eredm ényei szerint szin tén a k ró n ik u s stressz néhol bírhatatlanul m ag as szin tjével m ag y arázh ató. A p a ra d o x o n lé n y e g e, h o g y M a g y a r- országon és a környezô országokban sokka l rosszabba k a lakossá g halálozá - si m u tató i, különösen a férfiak id ô elôtti, vagyis ak tív, 45 és 65 év közötti életkorukba n bekövetkezô halálozása, m in t azt b á rm ifé le, a stre ssz e n k ív ü li körülm én y (életm ód, általános anyagi

14 helyzet, az egészségügyi ellátó ren d szer m inôsége) indokolná. K örnyékünkö n m a a középkorú férfiak h alálo zása m ag a- sabb, m in t az 1930-as években volt, és a jelenlegi népegészségügyi m odellek nem képese k m egm agyarázn i a jelenséget. A m ag y ar k u tató k szerint a m a- gas halálozási arán y elsôsorban an n ak tu d h ató be, h o g y az em berek nem tu d n ak m egbirkózni a gyakori és kiem elkedô m érték û k ró n ik u s stresszel. (K o p p S k rab sk i; ) A krónikus stresszt újkeletû betegségnek szokás tek in ten i. A jelenség n éh án y é v tiz e d d e l e z e lô t t n e m je le n te tt ily e n v ilág m éretû problém át. A k ró n ik u s stre ssz v a ló já b a n e g y re a k c ió so ro z a t, am elynek okai között olyan tényezôk szerepelnek, m in t p éld áu l a biztonság - érzet tartó s h ián y a, a stab il értékrendsz e r é s a v ilág b a v a g y a z em b e - re k b e v e te tt á lta lá n o s b iz a lo m m e g- ren d ü lése, az állandó m egfelelési kényszer, am elynek általu n k kontrollálh atatlan körülm ények közepette kell eleget ten n ü n k, vagy épp a töm eg, a zaj és az állan d ó an változó környezet, am elyekhe z szerve zetü n k képtelen alkalm azkodni. A k ró n ik u s stresszel járó folyam atos nyom ás, a m eg nem felelés érzete, a lem arad ás élm énye, a biztonság h ián y a, és az ezekbôl fakadó, ezekkel g y ak ran eg y ü tt járó alacsony társas tám o g atás, önm agukban is ro n tják életm inôségünket. Á m ha folyam atosa n stresszn ek vagyunk kitéve, és kép te le n e k v a g y u n k an n a k le k ü z d é sé re, ak k o r jó eséllyel eg y sor m ás olyan következm énnyel, elsôsorba n testi-lelki tüneteket okozó betegségekke l is szem be kell n ézn ü n k, m elyek következté b e n könnyen alkalm atlanná válhatunk a teljes szociálisa n és gazdaságilag is ak tív életre, és am ik m ag u k is nagyfokú életm inôség-rom láshoz vezetnek. A stressz nem csak lelk ü n k re, de testünkre is h atással v an, befolyásolja im m unrendszerünket, közvetetten pedig szív - és érren d szeri m egbetegedéseket és m ag as vérnyom ást okozhat. A k o rai h alálo zás csak a v ég sô m u tató ja a stresszel járó egészségrom boló hatások - nak, a stresszbôl fakadó egészségi problém á k ugyanis ak k o r is kom olyan befolyásolják az életm inôséget, h a a beteg nem ebbe hal bele, de a stressz következtében so k at betegeskedik. M íg a stresszel összefügg ô legsúlyosabb m egbetegedésként a szív - és érrendszeri m egbetegedéseke t kell em lítenünk, a k ró n ik u s stressz szin te m indig a lv á sz a v a rra l jár, sú ly o sa b b e se tb e n depresszióval, hatására g y ak ran alakulnak ki gyom orpanaszok, valam in t 65

15 különféle, az im m u n ren d sze r legyengülésével együtt járó bajok, m elyek kom oly h atással v an n ak az életm inôségünkre. A stressz h atásaira leginkább a szív - és érrendszer érzékeny. A stresszreakció hatására m egnô a vérnyom ás és felgyorsul a szívverés. H a a stressz állandósul, azaz, h a a m ag as vérnyom ás tartós állapottá válik, az erek fala károsodik, m egindul az érelm eszesedés, é s sz in te tö rv é n y sz e rû e n a la k u ln a k ki súlyosabb szív-és érren d szeri problém ák. A m ásik fontos terület, am ire a krónikus stressz k o m o ly n eg atív hatással v an, az im m u n ren d szer. 17. ábra: A stressz immunrendszer-gyengítô hatása Stressz és betegség Pszichoim m unológia: A pszichológiai jelenségek hogyan befolyásolják az immunrendszert Kísérlet: 400 egészséges önkéntesnél felmérték az elmúlt egy év stresszkeltõ eseményeit, majd valamennyien legyengített influenza-vírust kaptak egy orrmosási kezelés során. Eredm ény: Stressz-index F O R R Á S : BME Ergonómiai és Pszichológiai Tanszék oktatási anyaga, A folytonosan m ag as stressz -szin t következtébe n csökken az ellenállásunk az akut betegségekkel szem ben, fo g é- konyabbak leszü n k felsô-légúti- és bôrfertôzésekre, am elyeket ugyan nem szoká s kom oly betegségként kezelni, m égis a legtöbben az ilyen típusú m egbetegedések m iatt hiányoznak a m u n k ah ely ü k rô l. (Világgazd aság; ) K iem elt problém á t jelen t a m u n k ah ely i stressz, am i az E u ró p ai U nióban a hátfájás után a m ásodik leggyakoribb m u n k áv al ö sszefü g g ô egészségi problém a. M unkahelyi stressz alatt azt az állap o to t értjük, am ikor a m u n k av álla - ló úgy érzi, nem tud m egfelelni a m u n k ah ely én vele szem ben tám asztott követelm ényeknek. A z E u ró p ai M unkavédelm i Ü gynökség felm érése szerint

16 zés h aték o n y ság át is csökkenti. (A z E u ró p ai M unkahelyi B iztonsági és E gészségvédelm i Ü gynökség 2002-es jelentése) az uniós népesség ak tív m unkavállaló - in ak m integy 28 százalék át, azaz 40 m illió m unkavállaló egészségé t veszélyezteti. (E urópai M unkavédelm i Ü gynökség közlem énye; 2002) A z E u ró p ai B izottság 2002-es jelentése szerin t a m u n k av állaló k felének kell nagyon szoros h atárid ô b en dolgoznia, az ak tív m u n k a v á lla ló k e g y h a rm a d á n a k p e d ig se m m ily e n b e fo ly á s a n in c s a z á lta la v é g z e t t m u n k a fo ly a m a tra. (B ents E rôs; ) A m u n k ah ely i stressz tehát m ind a m unkavállaló szem pontjából, m ind gazdasági szem pontból óriási teh er, az egyénre fokozottan egészségrom bolóan h at, gazdasági vonatkozásban pedig kom oly következm ényekkel jár. A z E u ró p ai M unkavédelm i Ü gynökség szám ításai szerin t a m u n k ah ely i stresszn ek b etu d h ató egészségi problém ák kezelése, v alam in t a távolm aradások évente 20 m illiárd euróba k erü ln ek, a m u n k ah ely i stressz pedig a k éth etes vagy an n ál hosszabb beteg - szabadságok egynegyedéért felelôs; ráad ásu l a tú lzo tt stressz a m unkavég - A stressz a szervezet m inden szin tjén, m in d k ét nem szám ára, valam ennyi gazdasági ág azatb an m eghatározó problém akén t jelentkezik. L eggyakoribb o k k én t a m u n k ak ö rü lm én y ek fe le tti e lle n ô rz é s h iá n y a m e rü l fel, a tú l so k v a g y tú l k e v é s te rh e lé s, a z e lvégzend ô felad at pontos m eg h atáro zásának és a problém á k artikulálási lehetôségén ek h ián y a. P roblém a ezen kívül a túl sok felelôsség m inim ális d ö n té s- h o z a ta li h atásk ö rre l p á ro sítv a, illetve az, ha a m unkavállaló nem látja át sem a m u n k afo ly am ato k at és a cég sz e rv e z e t i stru k tú ráját, se m a h e ly e t, am it a szervezetben betölt. (E urópai M unkahelyi B iztonsági és Egészségvédelm i Ü gynökség 2002-es jelentése). K om oly rizikótényezô a feszült fônökbeosztott viszony, az elism erés h ián y a, a kollégákkal való örökös versengés, illetve az alacsonynak érzett fizetés is. B ár egyelôre nincs róla kom olyabb felm érés, feltételezhetô, hogy M agyarországon a problém a fokozottan jelen v an, a kedélybetegek szám ából ugyan - is könnyen k ö v etk eztetn i leh et arra, 67

17 hogy hányan érzik az országba n a m unkahelyi stressz hatását, am ely tehát a depresszióva l többny ire együtt, szoros kölcsönhatásban jelentkezik. É s m ivel h azán k b an rosszabbak a m u n k a - és életkörülm ények, a létbiztonság és a m u n k ah ely elvesztésének (akár csak szubjektív m ódon felnagyított) esélye m ég nagyobb lelki terhet ró a lakosság ak tív m u n k av állaló ira. 3.5 Egészségmagatartás E gészségi állap o tu n k ró l áru lk o d ik az is, h o g y m i m ag u n k m en n y it vagyunk h ajlan d ó k ten n i m egôrzéséért. N em nehéz b elátn i: egészséggel kapcsolatos m ag atartásu n k m ag a is n ag y b an befolyásolja életm inôségünket, egyúttal an n ak in d ik áto rak én t is szolgál. A leggyakoribb és legsúlyosabb, példáu l a legtöbb h alálesetet okozó egészségi problém ák k ialak u lásában íg y az itt b em u tato tt szív - és érren d szeri betegségek vagy a részletesebbe n nem elem zett d ag an a tos betegségek esetében igazoltan óriási szerepet játszanak olyan rizikófaktorok, m in t a dohányzás, m ozgáshiány, tú lsú ly vagy m u n k ah ely i stressz. E zen k isszám ú, m egelôzhetô kockázati tényezô aránytalanul nagy m értékben tehetô felelôssé a betegségterh ek növekedéséért. M agyarországon m indez sajnos kiem elten igaz. A m agyar nôk 2 7,9 % -a, a férfiak 40,5 % -a dohányzik; a nôk negyede, a férfiak n ak több m in t harm ada csak- 68 nem n ap i rendszerességgel rág y ú jt. E g y á lta lá n n e m v ég e z te stm o z g á st a fe ln ô tt la k o ssá g m a jd n e m 8 % -a, é s tú lsú ly o s v a g y e lh íz o tt a n ô k fe le, a fé rfia k n a k p e d ig tö b b, m in t 5 0 % -a. (B o ro s; ) E gy 2004 végén készített E u ro b aro m eter felm érés szerint az E U lak o sság án ak 3 8 % -a sportol legalább hetente egyszer. E z az arány országonként eltérô: a legm agasabb S k andin áv iáb an, a legalacsonyabb pedig egyes déli országokban, például Portugáliáb an, v alam in t n éh án y új tag állam b an p éld áu l M agyarországon. (Vannak azért kivételek a régi tag állam ú j tagállam választóvonal alól: a szlovének p éld áu l kifejezetten soka n és so k at sportolnak.) Á ltalában több férfi sportol, m int nô, és m inél fiatalab b v alak i, várhatóan testileg is annál ak tív ab b.

18 18. ábra: Az országonként megkérdezettek közül a saját bevallásuk szerint sohasem sportolók aránya, 2004 Ország % Portugália 66 Magyarország 60 Olaszország 58 Spanyolország 47 Lengyelország 46 EU Belgium 36 Németország 36 Szlovákia 36 Franciaország 35 Ausztria 34 Csehország 34 Hollandia 31 UK 31 Írország 28 Szlovénia 24 Dánia 17 Svédország 7 Finnország 4 F O R R Á S : E u ro b a ro m e te r ; A z önveszélyeztetô m ag atartásfo rm ák jelenlétének ilyen m ag as arányai többek között azért is jelen ten ek nagy problém át, m ert m in t m ár em lítettük m ag u k is közvetlen összefüggésben álln ak az életm inôséggel. A túlzott alkoholfogyasztás h átteréb en szin te kivétel n élk ü l o tt találu nk valam ilyen m élyebb életvezetési problém át, illetve fordítva: a sp o rt távolabbi élettani h atásaitó l eltek in tv e önm agában is pozitíva n járul hozzá az életm inôséghez. 4. Egészség és életminôség a közösségi dimenzió 4.1 Egyenlôtlenségek és kohézió A z u tó b b i é v tiz e d ta lá n le g fo n to s a b b népegészségügyi felism erése, hogy a fejlett országokban alapvetô egészségügyi veszélyeztetô tényezô a társadalm on belüli viszonylagos szociálisg a z d a sá g i le m a ra d á s is, a m i m é g a z olyan rizikófaktoroknál is nagyobb szerep et játszik, m int a dohányzás vagy a túlzott alkoholfogyasztás. (K opp S k rab sk i; ) F ontos kiem elni a lem aradottság viszonylagosságát, hiszen 69

19 a tapasztalato k szerint a rossz anyagiszociális helyzet önm agában nem ered - m ényez rossz egészségi állapotot, csak ha nagy m érték û és m indenk i által m eg tap asztalh ató egyenlôtlenségekkel p áro su l. A jelenség teljes k ö rû m a - g y arázata egyelôre ism eretlen, de felteh etô en etológiai gyökerei v an n ak. A m á r so k sz o r id é z e tt k u tató k, K o p p M ária és m u n k atársai u g y an ak k o r arra hívják fel a figyelm et, h o g y bár a jelenség m agyarázó tényezôi között elsôdleges a relatív lem arad o ttság, az m égsem önm agában, hanem a depresszió s tünetegyüttes közvetítésével tork o llik a jó l ism e rt, e lk e se rítô e n ro ssz m egbetegedési és halálozási m u tató k - ba: vagyis a hátrány érzékelése, és az arra adott pszichés, m ajd testi reakció az, am i betegít. (K opp Skrabski; 2003) 19. ábra: A középkorú férfiak korai halálozása és a depressziós tünetegyüttes megyei átlagértékei 2002-ben, valamint az egy fôre jutó megyei GDP aránya az országos átlaghoz képest 2002-ben éves férfi halálozás (%) depresszió megyénkénti átlag (%) országos átlag: 7,9 (%) F O R R Á S : Kopp S k ra b s k i; ábra: Egy fôre jutó GDP megyénként, az országos átlag százalékában F O R R Á S : K S H

20 Jó l láth ató, h o g y m ind a depresszió, m ind a h alan d ó ság országos m intázata pontosan követi a m ak ro szin ten m egfigyelhetô jövedelm i-szociális egyenlôtlenségeket, vagyis m ég az országos átlaghoz viszonyítottan rosszabb helyzetû m egyék depressziós m egbete - gedési és halálozási arányai is sokkal m ag asab b ak, m in t az ország többi részéé, különösen a n y u g at- és k ö zép - m agyarországi m egyéké. A társadalm i kohézió m egbom lása m a is éppolyan végzetes következm ényekkel jár teh át, m in t n éh án y száz évvel ezelôtt, és ezeket a következm ényeket m a is elsôsorban az alul lévôk viselik és csak ra jtu k k e re sz tü l a tá rsa d a lo m e g é sz e. A tá rsa d a lm i k o h é z ió p ro b lé m á já tó l egyetlen lépésben ju th atunk vissza a W H O -nak az egészségre vonatkozó, a fejezet elején b em u tato tt definíció - jához. E gé szségesnek az az em ber tek in th etô, ak i ninc s korlátozv a ab b an, hogy alapvetô életterv eit m egvalósítsa, hogy m ind szociális, m ind gazdasági értelem b en ak tív életet éljen, társadalm i és fizikai környezetéve l összhangb an. Vagyis m inden téren alapvetô szerep et tö lt be az egyén közvetlen tá rsa s k ö rn y e z e te : c sa lá d ja, m u n k a - helye, b aráti köre, szom szédsága, a telep ü lés, ahol lak ik. A zo k az egészségre való ráfo rd ításo k pedig, am elyek a m u n k ah ely ek en a dolgozat elsô felében bem utatott m ódon szinte azonnali gazdasági h aszn o t eredm ényez - n ek, a telep ü lések e n és közösségekben, legalábbis elein te, leginkább az életm in ô sé g d im e n z ió já b a n b e k ö v e tk e z ô változásokban m érhetôk. 4.2 Közösségi egészségfejlesztés és életminôség F ü g g etlen ü l különféle m eg h atáro zásaitól, a közösségek m eg k erü lh etetlen ek az egészségfejlesztés és életm inôségjav ítás területén. A kohézió és a tám o- gató társas kapcsolatok b izto sítása m ellett a közösség elsôsorban az intézm ényileg is jó l m eg rag ad h ató telepü - lési szin t szám talan olyan erôforrással rendelkezik, am elyet m egfelelôen használva nagyon jó eredm ényeke t érhet el m in d k ét területen. A z életm inôség dim enziójának bevezetése feloldja az egészségvédelem h atásain ak késleltetettség év el kapcsolatos, a közösségi szin tû egészségvédô program ok elé általáb a n sú ly o s a k a d á ly o k a t g ö rd ítô d ilem m át. E gészségügyileg m érhetô, a halálozási vagy m egbetegedési m utatók javulásába n tette n érhetô hatásai az egészségfejlesztésnek ugyanis a leg- 71

21 jo b b esetb e n is csa k évekkel, évtizedekkel késôbb jelentkeznek, am i gyakorta eltán to rítja a rövidebb távú politikai szem pontokat figyelem be vevô hely i döntéshozóka t attó l, h o g y jelentôs fo rráso k at áldozzanak ezen célok e lé ré sé re. E z z e l k a p c so la tb a n fo n to s felism erés, hogy az egészségfejlesztô program ok, m égha a klinikai értelem ben v ett egészségi állap o tra nem is, az életm inôségre szin te azonnali h atással v an n ak, és en n ek a hatásnak kétség - kívü l v an, illetv e leh et politika i haszna is csak fel kell tu d n i ism ern i. A z egészség és életm inôség kölcsönös összefüggésének m ásik következm énye, hogy a települési szintû életm inôségjavító program ok, am elyek igen széles sp ek tru m o t fo g h atn ak át a közösségi szabadidôs esem ényektôl a telep ü lésszépítésig, a közösségi szolgáltatások hozzáférhetô ségének jav ításátó l az egyéni autonóm ia és a telep ü lést érin tô döntések d em o k ratik u s jellegének erôsítéséig legalább középtávon m a- guk is az egészségfejlesztést szolgálják. (F üzesi T isty án ; ) 20. ábra: A közösségi egészségfejlesztés hatásai Egészségi állapot-javulás Településenkénti egészségfeljesztõ program Települési életminõség-javító program Életminõség, közösségfejlesztés, kohézió F O R R Á S : S a já t illu s z trá c ió A fen ti áb rán az életm inôség -javítás és egészségfejlesztés közötti kapcsolatokat láth atju k. A z egészségfejlesztés felô l az életm inôség- és k ö zö sség fejlesz - tés felé m u tató, v astag ab b nyíl rep - rezen tálja az azonnali, erôsebb h atást. A telep ü lési egészségfejlesztés elsô - so rb a n az o tt lakó k közérzetét, eg y- m ással való k ap cso latait jav ítja, és 72 ezen k eresztü l v an h atással m agára az egészségi állap o tra. A z életm inôségjavító program ok ugyanezze l a közvetett h atással rendelkeznek az egészségi állap o tra vonatkozólag.

22 összegzés 75

23 Ö S S Z E G Z É S A z egészség, gazdaság és életm inôség összefüggései m in d en k it érin ten ek. R em éljük, h o g y tan u lm ányunk az országos szin tû döntéshozótól, polgárm estertô l, vállalatvezetôtôl, civil szerveze t képviselôjétôl egészen a tanulm án y t m ag án em b erk én t kezükbe v ev ô k ig m indenki szám ára adott olyan ism eretet, am it m u n k ája vagy élete során hasznosítan i tud. M ondanivalónk ugyanis m in d an n y iu n k at felelô sség - gel ru h áz fel: az egészségnek m indenki életére kiterjedô, szám szerû síth e tô hatásai v an n ak, a m u n káltatónak éppúgy érdeke figyelm et fo rd ítan i alkalm azo ttai, m in t a p o lg árm estern ek települése lakói, vagy épp a szülônek gyerekei, illetve m in d en k in ek különkülö n a saját egészségére. M indazonáltal az egészség közérdek is: nem elégséges, de szüksége s feltétele annak, hogy egy ország polgárai boldogságban és jólétben élhessenek. Tan u lm án y u n k b an b em utattuk, h o g y elv itath atatlan az egészség szerepe a gazdasági teljesítôképességet és fejlôdést illetôen, de m in d an n y ian nap m in t nap is tapasztalhatju k annak életü n k m inôségét érin tô hatásait. M eggyôzôdésünk, h o g y ha ezeket az összefüggéseket a vállalati, döntéshozói, civil, és lakossági szféra egyre több és több szereplôje ism eri fel, és ébred rá sajá t fe le lô ssé g é re, e g y ü tt k itö rh e - tün k a rossz egészségi állap o t elôidézte ördögi körbôl. S zükség v an továbbá arra is, h o g y a m a m ég szigorúan az egészségügyi ren d szerre koncentráló politikai v iták n y ito ttab b á v áljan ak. A z inform ációs- és tudástársadalo m tagjainak egyre in k áb b m egváltozik a hagyom ányos struktúrákhoz, íg y az egészségügyhöz való viszonya, új szükségletek k eletkeznek, illetv e régie k tûnnek el, vagyis az egyirány ú kom m unikációra berendezkedett egészségügy felett lassan eljár az id ô. A leg fô b b k érd és egyre k e v é s b é a z, h o g y m it te s z é rte m a z egészségügy, h a m egbetegszem, h an em az, hogy m it tesz azért, hogyan tám o g at abbéli igyekezetem ben, hogy egészséges m arad jak? 76 R em éljük, írásunkkal h o zzájáru ltu n k ahhoz, hogy az egészség saját jogán is szem p o n ttá váljon a legkülönfélébb politikai, gazdasági, vagy ak ár szem é- lyes döntések m eg h o zataláb an.

24 78 I. melléklet:

25 a magyar lakosság általános egészségi állapota és életmódja 79

26 I. M E L L É K L E T : A M A G YA R L A K O S S Á G Á LT A L Á N O S E G É S Z S É G I Á L L A P O T A É S É L E T M Ó D J A A z aláb b iak b an a m ag y ar lakosság e g é sz sé g i á lla p o tá ró l a d u n k p illan atfelvételt. A különbözô m u tató k m ind m ás és m ás o ld alát világítják m eg az egészségi állap o tn ak, ezért igyekeztünk széles k ö rét p rezen táln i az elérhetô ad ato k n ak. A dem ográfiai jellegû m u tató k m ellett az egészségi állap o t önértékelésének eredm ényeit, valam in t a táppénzes napok alakulását és az egészségügyi ren d szer igénybevételére vonatkozó adatokat közöljük. A m elléklet m ásodik felében a m ag y ar lak o sság n ak az egészséggel ö sszefüggésben levô életm ódbeli jellem zôit m u tatju k be röviden. 1. Az egészségi állapot mutatói 1.1 Az egészségi állapot makrojellemzôi Várható élettartamok Egy ország lakosainak általános egészségi állapotát a m ak ro szin tû elem zések - ben a szü letésk o r vagy m ás életk o rb an v árh ató élettartam m u tató jáv al szokás jellem ezni. A m u tató a jelenlegi lakosság halálozási m intázatát hûen tükrözi, hátránya azonban, h o g y nem a m ost m egszületôk életesélye ire vonatkozólag tartalm az inform ációt. 21. ábra: Születéskor várható élettartamok Magyarországon és Európában Magyarország EU-27 EU ben vagy 2007-ben csatlakozottak 80 F O R R Á S : H e a lt h fo r A ll D a ta b a s e

27 A fen ti áb ra egyike azoknak, am elyet ak k o r érdem es b em u tatnunk, ha a m agyarok rossz egészségi állap o tát ak arju k illu sztráln i. Jó l látható, h o g y a ren d sze rv áltásk o r lassan em elkedni k ezd ett a szü letésk o r v árh ató élettartam u n k, de csak 2000-re érte el azt a szin tet, ahol az E U régi tag állam ai 1970-ben tartottak. A 2004-ben és ben csatlakozott országcsoport átlagához k ép est pedig jó öt éves lem arad ásb an vagyunk. A z összességében v árh ató élettartam kalkulációja m ellett az elm ú lt években m ár M agyarországon is adnak b ecslést arra vonatkozólag, hogy statisztikailag v árh ató élethosszából várhatóan h án y évet fo g egészségben tö lten i v alaki. A z egészségi állapotra vonatkozó ad ato k ezekben a becslésekben önbevalláson alapulnak. B ár a v árh ató és a várhatóan egészségben töltött élettartam ról nagy általánosságban elm ondh ató, h o g y eg y ü tt m ozognak, ez m égsem törvényszerû. 22. ábra: Egészségben töltött élettartam nemzetközi összehasonlításban (2002) Oroszország 5 8,6 6,2 Ukrajna 5 9,2 8 Fejlõdõ Európa 6 0, 5 7, 6 Törökország Albánia Észtország Románia 6 1, 4 6 4, 1 6 3, ,3 Várhatóan egészségben töltött élettartam Bulgária Szerbia-Montenegro Magyarország 6 4,6 6 3, 8 6 4,9 7,3 8,5 7,7 Várhatóan betegségben töltött élettartam Bosznia-Hercegovina 6 4,3 8,5 Szlovákia 6 6,2 7,8 Lengyelország 6 5,8 8,9 Fejlett Európa 7 1,6 7, F O R R Á S : W H O ; A 22. ábra két alapvetô tanulsággal sz o lg á l: e g y ré sz t, h o g y M a g y a ro rsz á g jelentôse n le v an m arad v a a fejlett Európa országaitól, ám ez az itt prezentált ad ato k alap ján elsôsorban az összességében várható élettartam unkat tek in tv e igaz, hiszen nem töltünk sokkal több évet betege n életün k végén, m int E u ró p a n y u g ati felének lakói. M ásrészt viszont m egfigyelhetô, hogy 81

28 a v árh ató élettartam és az egészségben v árh ató élettartam hossza nem m ozog okvetlenül együtt: a bosnyákok péld áu l valam ivel hosszabb életre szám íthattak 2002-ben, m in t a m agyarok, de egészségben m ajd fél évvel kevesebb et tö lth ettek. A leglátványosabb példa arra, hogy a várható és az egészségben várható élettartam o k nem okvetlenül m ozognak eg y ü tt, h o g y a férfiak n ál átlag o san m ajd tíz évvel tovább élô nôk nem tölten ek egészségben so kkal több idôt, m in t férfitársaik. E n n ek feltehetôen egyrész t biológiai, m ásrész t szociológiai jellegû m agyarázata v an. A horm on - rendszer szám os betegség ellen hathatós védelm et biztosít a nôknek, am ely védelm et a m enopauzával eg y ü tt járó horm onális változásokkal jav arészt elveszítenek. E m ellett a nôk úgyszintén biológiai szükségszerûségbôl a fé rfia k n á l so k k a l in k á b b rá v an n ak kényszerítve arra, hogy saját testü k m ûködését figyelem m el kísérjék, így az is igencsa k valószínû, h o g y ô k érzék e n y e b b e n re a g á ln a k e g é s z s é g i állap o tu k k ism érték û v álto zásaira is. 23. ábra: A 35 éves magyar nôk és férfiak egészségben és betegségben várható hátralevô élettartama, településtípus és iskolai végzettség szerinti bontásban (2005) Községben lakó nõk 2 4, 6 1 7, 6 Községben lakó férfiak 2 3, 1 1 0, 6 Városban lakó nõk Városban lakó férfiak Megyei jogú városban lakó nõk Megyei jogú városban lakó férfiak Budapesti nõk 2 8, , 6 9,9 2 8, 6 1 5, 3 2 7, 2 9,1 3 0, 6 1 3, 3 Budapesti férfiak Felsõfokú végzettségû nõk Felsõfokú végzettségû férfiak Középfokú végzettségû nõk Középfokú végzettségû férfiak Alapfokú végzettségû nõk Alapfokú végzettségû férfiak 2 9 8,8 3 7, 1 9,9 3 7, 7 5,7 3 3, 6 1 4, 1 2 9, 7 1 1, 3 2 2, 2 1 8, 7 1 7, 6 1 1, 1 35 éves korban várhatóan hátralevõ egészséges évek száma 35 éves korban várhatóan hátralevõ betegségben töltött évek száma Nõk 2 7, 5 1 5, 5 Férfiak 2 5, 8 9, H á tra le v õ é v e k s z á m a 82 F O R R Á S : Fa ra g ó ;

29 Jó l láth ató, h o g y b ár a nôk m indegyik k ateg ó riáb an évvel hosszabb élettartam r a szám íthatnak a férfiaknál, ebbôl egészségben alig egy-két évet tö lten ek. A z egészségi állap o t egyéb egyenlôtlenségei is kiviláglanak : a tele - p ü léstíp u s szerin t fôképp a férfiak n ál m u tatk o zn ak eltérések a községben lakó k hátrányára, az iskola i végzettség azonban döntôen befolyásolja az életesélyeket: a kategóriák közül összességében a leghosszabb élettartam ra szám íth ató középfokú végzettségû nôk p éld áu l v árh ató an m ajd h ú sz évvel tovább élnek, m in t az alapfo kú végzettségû férfiak, de egészségben is közel 15 évvel hosszab b életre szám íthatnak. É rd ek es, h o g y a várakozásokkal ellen tétb e n a felsô fo k ú végzettség û nôk összességében rövidebb életre szám íth atn ak, m in t a középfokú végzettségû - e k a p a p írfo rm a in k á b b a fé rfia k e se té b e n te lje sü l. A p o n to sa n u g y a n - a k k o ra v á rh a tó é le tta rtam m al rendelkezô középfokú végzettség û férfiak és alapfokú végzettségû nôk ad atai v ilág ítan ak rá a legélesebben a két nem közötti egészségi állapotbeli különbségre: az alapfokú végzettségû nôk h átralev ô életü k n ek m integy felét, m íg a középfokú végzettségû férfiak csak valam ivel több, m in t a negyedét kényszerü ln ek betegségben leélni Megbetegedési adatok A m egbetegedési vagy m orbiditási ad ato k a halálozás i m u tató k h o z hason - lóan jó l h aszn álh ató eszközei volnának az egészségi állap o t m érésének. K ét ország eltérô m orbiditási adatai azonban nem okvetlenül a tényleges betegségstruktúra különbségeit tükrözik: a differencia oka éppúgy leh et a lakosság eltérô egészségkultúrája, a betegségrôl, betegállapotról való elképzelésük, ism ereteik, orvoshoz fordulási szokásaik különbözôsége, m int ahogy az egészségügyi rendszere k között is adódhatnak olyan strukturális illetve k u l- tú rab eli különbségek, am elyek jelentôs eltérések et eredm ényeznek. M egbetegedési adatokhoz ugyanis alapvetôen kétféleképpen juthatunk: vagy az egyéneket kérdezzük m eg arró l, m iféle betegségeik v an n ak, vagy az egészségügyi intézm ényektôl g y û jtü n k adatokat. A z önbevalláson alapuló ad a- to k p ro b lé m á ir ó l, a sz u b je k tiv itá sró l, esetlegességrôl a tanulm ány so rán m ár em lítést tettünk, és szót ejtettünk a kínálat m eg terem tette k eresletn ek az egészségügyre jellem zô jelenségérôl is m in d k ét problém akör következm énye az ad ato k viszonylagos m egbízhatatlansága. U tóbbi m érési m ódszerrel ráadásul csak azok a betegek 83

30 reg isztrálh ató k, ak ik problém ájukkal orvoshoz fo rd u ltak. N em zetközi összeh aso n lításra ezért m eglehetôsen ritkán h aszn áln ak egyébként is aligalig ren d elk ezésre álló m orbiditási ad ato k at. A z alábbi ábrák a m ag y ar m orbiditási stru k tú rát ábrázolják a nyolc leggyakoribb betegségcsoportot szám ba véve, a fekvôbeteg-szakellátó intézm ények statisztikái alap ján : 24/a. ábra: A magyar nôk betegségstruktúrája életkori csoportok szerint, % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 0% 5 4 9, , , , , , , , , , , , , , , ,9 3 9,8, , , , , , , , , , , , , , , , , 6 8 4, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , Életkori csoport Sérülések, mérgezések, külsõ okok A csont-, izomrendszer és kötõszövet betegségei Az emésztõrendszer betegségei A légzõrendszer betegségei A keringési rendszer betegségei Mentális- és viselkedési zavarok Endokrin-, táplálkozási-, anyagcserezavarok Daganatok F O R R Á S : H o ffe r; /b. ábra: A magyar férfiak betegségstruktúrája életkori csoportok szerint, % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 0% 8 0 3, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , Életkori csoport Sérülések, mérgezések, külsõ okok A csont-, izomrendszer és kötõszövet betegségei Az emésztõrendszer betegségei A légzõrendszer betegségei A keringési rendszer betegségei Mentális - és viselkedési zavarok Endokrin-, táplálkozási-, anyagcserezavarok Daganatok 84 F O R R Á S : H o ffe r;

31 A z oszlopokra írt szám ok az adott életkori csoportban tízezer lak o sra jutó m egbeteged ések szám át m utatják, a baloldali skáláró l pedig az egyes betegségcsoportok relatív g y ak o riság át olvashatju k le. A z arányo k tekintetében jelentôs különbségeket nem fedezhetünk fel a k ét nem között. A d ag an ato s betegségek a nôknél fiatalab b korban jelentkeznek, 25 és 34 éves koruk között az összes m egbetegedés 10 százalé - kát teszik ki; a férfiaknál csak az éves korcsoport éri el ezt az arányt. Jó l követhetô a szív - és érren d szeri betegsége k elôretörése 45 éves kor után, m é g p e d ig m in d k é t n e m n é l, dacára az általános közhiedelem nek, hogy a nôk védettebbe k ezekke l a beteg ségekkel szem ben. Ijesztô látván y a 14 év alattiak körében a légzôrendsze r betegségeit reg isztráló sáv a m ag a közel 50 százalékos arán y áv al. B ár en n ek eg y jelen - tôs része valószínûleg akut m egbeteged ések et takar, feltehetôleg m ag as az allergiás és asztm ás m egbetegedések szám a is ebben a korosztályban Vélt egészség A z egészségi állap o t m ak ro szin tû, a halálozás i adatoko n vagy az egészségügyi statisztikákon alapuló m u tató i m ellett az egészség önértékelésébô l szárm azó m ikroadatoka t is gyakran használják egy populáció egészségi állapotának jellem zésére. K orábba n m ár utaltunk en n ek a m ódszernek a hátulü tô ire a szu b jek tiv itásra, az egészségrôl és betegségrô l alk o to tt, egyénen - kén t eltérô képzetekre. H a objektív állap o to k ra m indeze n o k o k m iatt nem is, arra azonban, h o g y egészségi állapo - tukat illetôe n m ennyire elégedettek a különféle országok lakói, vagyis áttételese n az egészséggel kapcsolatos szubjektív életm inôségre bízvás t következtethetünk eze n adatokból. 25. ábra: Az egészségi állapot önértékelése Magyarországon és az EU-15 országaiban (Magyarország: 2003, EU: 2002) , , ,2 28,1 Nagyon jó Megfelelõ Rossz vagy vagy jó nagyon rossz Az egészség önértékelése 13 4,6 21 6,8 Magyar férfi EU-15 férfi Magyar nõ EU-15 nõ F O R R Á S : O L E F; , E u ro b a ro m e te r ;

32 M int az az áb ráró l egyértelm ûen leo l- v ash ató, az E U -15 polgárai közel m ásfélsze r ak k o ra arán yban tartjá k jó - nak, és csak körülbelü l harm adakkora arán y b an kifejezetten ro sszn ak egészségi állap o tu k at, m in t a m agyarok. U g y a n a k k o r a n y u g a t-e u ró p a ia k k ö - ré b e n a z e g é s z s é g i á lla p o tu k a t m eg felelô -n ek ítélô k aránya is lényegesen, legalább 10 százalék p o n ttal alacsonyabb, m int a m agyaro k esetében és ez a különbség éppúgy ad ó d h at az egészségi állapot objektív eltéréseibôl, m in t a m agyaro k átlag iránti v o n - zódásából, vagy a n y u g at-eu ró p aiak optim izm usából. 1.2 Rokkantnyugdíj és táppénz A z egészségi állap o t jellem zôje leh et az is, hogy az aktív népességne k m ekkora h án y ad át akadályozza valam iféle betegség vagy egészségi állapot-rom lás a m unkavégzésben. Ilye n m utató leh et p éld áu l a táppénzstatisztika, vagy az ak tív k o rú rokkantnyugdíjaso k szám a. M agyarorszá g esetébe n m indkettô - n ek m egva n a m ag a speciális jóllehet ép p ellen téte s irányú jelentôsége Rokkantnyugdíj A ro k k an tn y u g d íj intézm ényérô l köztu - d o tt, h o g y a ren d szerv áltá s után a hirtelen m egugró m unkanélkülisé g elôli egyik leggyakoribb m enekülôútnak szám íto tt. M ivel elsôsorba n az idôsebbek, a kilencvene s évek elejének évesei szám ára volt vonzó ez a m egoldás, azt várhatnánk, hogy az ô nyugdíja s korúv á válásukkal a rokkantnyugdíjaso k szám a csökkenn i kezd. A statisztikák azonba n in k áb b arra engednek következtetni, hogy a rokkantnyugdíjassá g hossz ú idôn k eresztü l az in ak tív v á v álás legitim m ódja volt: 26. ábra: Aktív (nem nyugdíjas) korú rokkantnyugdíjasok száma F O R R Á S : O N Y F 86

33 az ak tív k o rú rokkantnyugdíjasok szám a 2000-ben csökkent kissé, azó ta viszont nagyjából azonos szin ten, 450 ezer fô körül stag n ál. N em v o n h atju k kétségbe, h o g y en n ek az em bertö - m egnek egy jelentôs része orvosilag indok o ltan v an ebben a státuszban, különösen az elm ú lt években jelentôsen szigorított ellenôrzési ren d szer m ellett. A rra azonban, hogy az egészségi állap o tra vonatkozó m esszem enô k ö v etk eztetések et vonjunk le belôlük, m indenképpen csak fen n tartáso k k al alk alm azh ató k ezek az ad ato k Táppénz A rokkantnyugdíjéval éppen ellen tétes folyam atok zajlo ttak le a ren d szerváltás ó ta a táp p én z esetében: m ind a táp p én zen levôk szám a, m ind az összes jogosulthoz viszonyított arányuk jelentôsen csökkent 1990 óta: 27. ábra: A táppénzesek száma és aránya 325 6, ,5 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 Táppénzen lévôk napi átlagos száma (ezer fõ) Táppénzen lévôk aránya az összes jogosulthoz képest naponta év F O R R Á S : K S H A csökkenés arán y a azért is különösen figyelem re m éltó, m ert idôközben a jogosulta k szám a is m egfogyatkozott: m íg 1990-ben m ég 4,5 m illió, 2005-ben m ár kevesebb, m in t 3,5 m illió biztosított volt M agya rországon. M ie lô tt a z o n b a n m in d e b b ô l a m u n k a - vállalók egészségi állap o tán ak nagy m é rté k û jav u lására k ö v e tk e z te tn é n k, m eg kell jegyeznünk, h o g y ahogy a ro k k an tn y u g d íj, úgy a táp p én z is m u n - kavállalói döntés tárgya. M int arra k o ráb b an m ár szin tén utaltunk, kutatáso k so ra bizonyította az 1990-es évek közepén, h o g y a m u n k ah ely elvesztésétôl való félelem vagy az ezzel járó k eresetk iesés erôteljes v isszatartó 87

34 tényezô m ég súlyos betegség esetén is (nálun k M agyarországo n kiváltképp), h a a m u n k a és a táp p é n z között kell v álasztan ia a m u n k av állaló n ak. (L ehm ann P olonyi; ) A z effajta h o zzáállással ideig-óráig elodázható a hivatalos b eteg -státu sz, de csak azért, hogy késôbb m ég súlyosabb állapotokat, m ég több idôt igénylô gyógyu - lási folyam atot eredm ényezzen ábra: Egy fôre, illetve egy táppénzes esetre jutó táppénzes napok száma Egy jogosultra jutó táppénzes nap Egy esetre jutó táppénzes nap Évek F O R R Á S : K S H 88 M int az az áb ráró l leolva sható, az eg y jogosultra jutó táp p én zes napok 1.3 Az egészségügyi igénybevétele rendszer szám a felére csökkent 15 év alatt, az egy táp p én zes esetre jutó napok szám a viszont jelentôs ingadozások u tán 2005-ben m ásfélszerese volt az ben m értn ek. A k ét görbe többé-kevésbé ellen tétesen h alad, az egyikben bekövetkezô nagyobb tö rések a m ásik - b an is leképezôdnek. E z pedig azt jelenti, h o g y kevesebben m en n ek táp - pénzre, u g y an ak k o r hosszabb idôre és feltehetôen súlyosabb állap o tb an. A fentiekben m ár utaltunk rá, h o g y az egészségügyi ren d szer igénybevételi adatai is csak fenntartásokkal kezelhetôk, az adott populáció egészségi állap o tát jellem zô adatokhoz hasonlóan. Talán nem túlzás azt állítanunk, h o g y az egészségügyi ren d szer igénybevételi statisztik ái legfôképpen m agáró l az egészségügyi ren d szerrô l árulnak el so k at. E n n ek több oka is van: a m ár em lített egészségügyi kínálat indukálta k ereslettô l kezdve az ellátás szerke - zetét a végletekig m eghatározó pénz- 30 Lásd többek közt Losonczi; 1989, Lehmann Polonyi; 1998, Csaba Gál; 1998.

35 ügyi ösztönzôrendszeren k eresztü l egészen addig, hogy m ennyire hozzáférhetô az egészségügyi ellátás egy ország lakosai szám ára. O tt, ahol gyakorla - tilag nincs egészségügyi ellátás, an n ak kibocsátása, igénybevétele is alacso n y lesz de term észetesen nem azért, m ert okvetlenü l annyira jó volna az ott lakók egészségi állapota. U gyaníg y a nagyon m ag as igénybevételi a rá n y o k is é p p e n an n y ira u talh atn ak az egészségügy tú lfû tö ttség ére, m int ahogy a rossz általános egészségi állap o tra. E zzel eg y ü tt az igénybevételi adatokat is szokás az egészségi állap o t jellem zésére h aszn áln i m eg felelô óvatossággal. 29. ábra: A járó- és fekvôbeteg-ellátás igénybevétele Magyarországon Kórházi ápolási nap Járóbetegszakellátási kezelési/vizsgálati eset F O R R Á S : K S H A z elô b b i áb rán elsôsorban a m ag y ar ellátó ren d szer szerk ezeti átalakulását, a járóbeteg -ellátás térn y erését követh etjü k nyom on, am ely azoban nem vonta m ag a után a fekvôbeteg -ellátás hasonló arán y ú v isszaszo ru lását. A fekvôbeteg -ellátás igénybevételében volt ugyan 1990 és 2000 között egy jelentôseb b csökkenés, am ely azonban arányaiban m eg sem közelíti a járóbetegellátás esetszám ának 1990-hez képest m ajdnem három szoro s növekedését. 89

36 30. ábra: A lakosra jutó kórházból elbocsátottak száma betegségcsoportonként Európában (1998 és 2004 közötti adatok) Baleset és mérgezés Izomrendszer és kötõszövet Emésztõrendszer Légzõrendszer Keringési rendszer Daganatos betegség Országok F O R R Á S : K S H 90 A fenti ábráról nem azt kell leolvasnunk, hogy a britek és a hollando k sokkal egészségesebbek, az osztráko k viszont sokkal betegebbe k nálunk, m agyarok - nál. M íg H ollandiába n példáu l fôre 191, addig A usztriában 166 daganatos halálozás jut m int azt a korábban bem utatott halálozási adatoknál láttu k, de ez közel sem az ötszöröse a hollan d daganato s betegeknek, m int ahogy azt a fenti ábra alapján várhatnánk. A z egészségi állapo t is fontos tényezô, de az elsôdleges tehát a különbözô egészségügyi rendszerek szerkezete, jelen esetben az, hogy m ennyire fekvôbeteg-központúak, m ennyire fordítanak hangsúly t a m inél alacsonyab b ellátási szinteken való kezelésre, és m ennyire sikerü l ezt elérniük. M eghatározó a rendelkezésre álló kapacitáso k szám a is: m íg A usztriában 834 kórház i ágy jut lakosra, addig H ollandiában csak 457, az E gyesült K irályságban pedig m indössze 398. M inthogy tanulm ányunknak nem célja a különbözô egészségügyi rendszerek elem zése, annyit jegyeznénk csak m eg: m élyreható és alapos, a kulturális tényezôkre, a sokszor rejtett ösztönzôkre, az adott ország és az adott egészségügyi rendszer m élyrétegeine k alapos elem zésére volna szüksé g ahhoz, h o g y az igénybevételi adatokbó l akár az egészségi állap o tra, akár a vizsgált népesség szükségleteire, illetve az egészségügyi rendszer kialakításának helyes m ódjára vonatkozólag felelôs m egállapításoka t tehessünk.

37 2. Életm ód 2.1 Dohányzás A dohányzás több h alálo s kór, íg y a szív - és érren d szeri m egbetegedések és b izo n y o s d ag an ato s m egbetegedések tekintetéb en is az egyik legnagyobb rizikófaktor. 31. ábra: A dohányzás gyakorisága Európa országaiban (1998 és 2002 közötti adatok) Görögország Németország Oroszország Spanyolország Hollandia Lengyelország Litvánia Írország Magyarország Norvégia Horvátország EU átlag Szlovákia Dánia Belgium Franciaország UK Szlovénia Olaszország Csehország Finnország Románia Portugália Svédország Összesen Nõk Férfiak A dohányosok aránya F O R R Á S : B ritis h H e a rt Fo u n d a tio n A fe n ti tá b lá z a t a la p já n u g y a n M a g y a ro rsz á g E u ró p a k ö z é p - m ezônyében szerepel, de tek in tv e a rossz, a dohányzással is összefüggésbe hozható halálozási statisztik áink at, ezzel az eredm énnyel k o rán tsem leh etü n k elégedettek. 91

38 2.2 Alkoholfogyasztás A m a gyarok E u ró p a legtöbb alkoholt fogyasztó népe: 32. ábra: Egy fôre jutó alkoholfogyasztás Európában Törökország Norvégia Svédország Hollandia Belgium Olaszország Görögország Bulgária Románia Spanyolország Portugália Szlovénia Finnország Lengyelország UK Ausztria Németország Dánia Franciaország Szlovákia* Írország Csehország Magyarország Hivatalos kereskedelmi forgalomba került alkohol Hivatalos kereskedelmi forgalomba nem került alkohol * az adat korábbi felmérés alapján készült becslésbôl származik F O R R Á S : A n d e rs o n B a u m b e rg ; A z ábrán a világosabb sávok a hivatalos kereskedelm i fogalom ba került alkoholm ennyiség, a sö tét sávok pedig a nem h iv atalo san forgalm azott, p éld áu l házilag elô állíto tt vagy a feketepiacon b eszerzett alkohol m ennyiségét m u- tatják, tisztaszesz-tartalom ra átszám olva. Á tlagosan M agyarország m inden lakosa fejenkén t 17 liternél is több tiszta szeszne k m egfelelô alkoholt fogyaszt 92 el évente. A z alkoholfogyasztással foglalkozó különféle kutatások eredm énye i szerint a m ag y ar lakosság 10 százalék a fogyaszt ren d szeresen nagyobb m ennyi-

39 ségû alkoholt, ebben is jelentôs k ü lö n b sé g e k m u ta tk o z n a k n e m e k szerin t: 33. ábra: Alkoholfogyasztás Magyarországon kor és nem szerint (2003) 40 mértékletes ivó nagyivó év év 65+ év év év 65+ év Nõk Férfiak F O R R Á S : O L E F; A 35 és 64 év közötti férfiak n ak több, m in t 20 százalék a nagyivó, 31 a nôknek viszont korosztálytól függetlenül csak 2-3 százalék a. 2.3 Elhízás A z elhízás 32 egyre nagyobb problém át o k o z E u ró p a o rszág ain ak. Ö sszefüggései a legkülönbözôbb betegségekkel, a szív - és érren d szeri problém áktól kezdve az em észtési rendellenességekig vagy a horm onális betegségekig közism ertek. 31 Az alkoholfogyasztás intenzitását annak gyakoriságával, illetve az alkalmanként vagy bizonyos idôszak alatt elfogyasztott tisztaszesz-egyenértékes alkoholmennyiséggel szokás mérni. Nagyivónak általában a hetente több alkalommal vagy minden nap, egy héten legalább 2,5 dl tiszta szesznek megfelelô alkoholt elfogyasztókat szokás tekinteni. (Elekes; 1997) 32 A testsúly értékelésének egyik leginkább elterjedt módja a korábban már említett úgynevezett BMI, vagy testtömegindex kalkuláció : BMI=testsúly (kg-ban) / testmagasság (m-ben). A BMI egészséges tartománya 20 és 25 között van, 25 feletti BMI esetén túlsúlyról, 30 feletti BMI esetén pedig elhízásról beszélünk. Ugyanakkor a nem, a kor, a testfelépítés és az élethelyzet is befolyásolja a testtömeg -index normalitásának határait. 93

40 34. ábra: Túlsúly és elhízottság a magyar lakosság körében A testtömeg-index kategóriáinak kor és nem szerinti százalékos megoszlása 2003-ban. 70 Túlsúlyos Elhízott év év 65+ év év év 65+ év Nõk Férfiak F O R R Á S : O L E F; A n o rm ál testsú ly ú ak aránya a nôk körébe n a kor elô reh alad táv a l folyam a- to san csökken; 35 év felett m ár 60 százalékhoz közelít a tú lsú ly o sak vagy elh ízo ttak arán y a. A férfiak esetében m ár 35 éves kor alatt m egjelenik a tú lsú ly, és valam enny i életkori csoportb an m ag as szin ten m arad. 94

41 35. ábra: Az elhízottak aránya nemenként Európa országaiban (2002) F O R R Á S : B ritis h H e a rt Fo u n d a tio n A z áb rán látszik, h o g y a dohányzáshoz hasonlóan az elhízottságot illetôen is E u ró p a k ö z é p m e z ô n y é n e k v e z e tô i vagyunk. A zt is leo lv ash atju k ugyan - ak k o r, h o g y az elhízás a m ag as életszínvona lú országok szám ára éppúgy fenyegetést jelent: a finnek, a n ém etek, a b ritek, az osztráko k m ind k ö v éreb b ek, m in t a m agyarok. M árpedig az elhízás nem csak az életm inôséget ro n tja nagyon nagy m érték b en, de költségei is igen m ag asak : becslések szerin t E u ró p áb an az egészségügyi költségek közel 6 százalék át az elhízás következm ényeinek kezelésére fordítják, és ebben a tág ab - ban értelm ezett társadalm i költségek nem fo g laltatn ak benne. (H ealth F irst E urope) 95

42 96 II. melléklet:

43 esettanulmányok 97

44 I I. M E L L É K L E T : E S E T T A N U L M Á N Y O K Ormosbánya és Borsodbóta egészségprogramjai O rm osbány a 1900 fô s telep ü lé s B o rso d - A baúj-z em plén m egyében, K azincbarcikátó l körülbelü l tizenöt kilom éterre. M iként arra nevébôl is következtet - h etü n k, az ip aro sítá s k o ra ó ta a telepü - lés elsôsorba n m int bányásztelepülés létezett: 1907-ben kezdôdött a környék széntelepeinek feltárása és k iterm e - lése, a település és az itt folyó bányászat fénykora az 1950-es és 1960-as évekre teh etô. B ár m ár az 1970-es évektôl hanyatlásnak indult a környékbeli szénb án y ászat, a b án y a csak 1987-ben zárt be v ég leg. A bányászok ak k o r a környezô telep ü lések ip ari üzem eiben ta lá lh a tta k m é g m u n k á t, d e a ren d szerv áltás töm eges elbocsátásai, a m unkalehetôségek szin te teljes hiány a végleg m egpecsételte a környék, íg y O rm osbánya so rsát is. A településrôl alk o to tt teljesebb kép érdekében ejten ü n k kell n éh án y szót a bányásztelepü lések, kolóniák sajáto s- ságairól. O rm osbánya a szén b án y ászat elô tti idôkben jelen ték telen m éretû, jellem zôen m ás telep ü lések tartozékaként, pusztaként szám ontartott helység volt, m a sem rendelkezik erôs közösségi hagyom ányokkal, a községekre jellem zô, m eg tartó kötôdésekkel. A v irág k o ráb an 3500 fônél is több em b ert foglalkoztató b án y a révén vált O rm osbánya tényleges településsé, m égpedig olyanná, ahol m ind a m unka, m ind a szabadidô, a községi in frastru k tú ra, d e m é g a z in fo rm á li s k a p - cso latok, kultúra, norm arendszer középp o n tjá b a n is a b á n y a állt m in t legfôbb szervezô erô. A k iterm elés m egszûn tével tehát O rm osbány a lakosság a nem egyszerûen m u n k ah ely ek et veszített el, hanem m indent, am i a település lak ó it közösséggé, a telep ü lést pedig jól szervezetté és élhetôvé tette. A község vezetôinek azó ta is en n ek a traum ának, az íg y k eletk ezett hián y o k n a k a le k ü z d é s e a z e g y ik leg fô b b felada tu k. A z e lm ú lt é v e k b e n e g y re intenzívebb é váló közösségi élet, a különféle helyi civil szervezetek m egjelenése és ak tív tevékenykedése a falu b an

45 bíztató jelek, de a falu egészségprogram - ján ak szervezôi szám ára világos, hogy m inde z csupán a m unka feltételeit jav ítja, a problém át önm agában nem oldja m eg. M a a település dem ográfiai, képzettségi, v alam in t gazdasági ak tiv itás szerin ti stru k tú rája nem nagy m eglepetésre igen kedvezôtlen. A lakosok 23 száz a lé k a 1 8 év alatti, u g y a n e k k o r a a 6 1 év felettiek arán y a. A z ak tív korosztály a m ag a 54 százalékos arányával ugyan nem lényegesen alacsonyabb az országos átlag 56 százaléko s arányánál, de közülük m indössze körülbelül 500 fô, vagyis alig a falu egynegyede dolgozik ren d szeresen, a többség vagy in ak tív, vagy m unkanélküli. A falu aktív m unkavállalói leginkább K azincbarcikán találnak m unkát, O rm osbányá n gyakorlatila g nincs piaci m unkalehetôség. A falu egészségprogram jának vezetôi szerin t a telep ü lésn ek az egyik leg - nagyobb problém át a cigány lakosság helyzete okozza. A b án y a m egszûntével a k o ráb b an o tt alk alm azo tt cigányok a többségi társad alo m tagjain á l is so k k a l k e v é sb é tu d ta k m á sh o l elhelyezkedni, a m u n k an élk ü liség, szegénység, a m indezekkel eg y ü tt járó egészségi problém ák ezért nagyobb m érték b e n sújtják ôket. A z elm ú lt évtizedben eze n kívü l sok ú j, úgyszinté n sz e g é n y é s m u n k a n é lk ü li c ig á n y család költözött be a faluba, ak ik különbözô o k o k m iatt m áig nem in teg - ráló d tak az eleve is gyenge szálak - k al összefûzött közösségbe. E z n ag y b an m egnehezíti a különféle közösségi p ro g ra m o k b a, íg y p é ld á u l a h e ly i egészségprogram ba való b ev o n ásu k at. A település lak o sain ak egészségi állapotával elôször 2001-ben foglalkozott önálló program. E kkor alapították m eg a falu egészségvédelm i egyesületét, és készült el a község elsô egészségterve, am i azó ta is az alapját képezi bárm i- fé le e g é sz sé g p ro g ra m n a k v a g y e g é s z - séggel kapcsolatos p ály ázat anya - g á n a k. A z e g é sz sé g te r v m ó d sz e re se n áttekinti a falu lak o sain ak általános és az egészségi állap o to t illetô helyzetét, felm érve az egészséggel kapcsolato s reális lehetôségeket, a tényleges veszélyeket, illetve a k iak n ázh ató erôforrásokat. A z orm osbányai egészségprogram egyik leg fô b b jellegzetesség e a kom plex szem lélet. A z egészséget nem önm a- g á b a n, h a n e m a z a rra h a tó ö s s z e s 99

46 100 tényezôvel eg y ü tt tek in ti, és ek k én t próbál m eg hatni rá. Íg y leh et az e g é sz sé g p ro g ra m ré sz e a fa lu in fra - struktúrájának fejlesztése, a környezetvédelem, de ugyanígy az egészségügyi ellátás fejlesztése, a lakosság bátorítása arra, h o g y rész t v e g y e n a helyi háziorvos által biztosított egészségügyi szû rések en, illetve az egészségtu d ato sság növelésére irányuló próbálkozások. M indennek m egfelelôen a falu egészséggel kapcsolatos p ro g ram jain ak csak egy része kapcsolódik valóban közvetlen ü l az egészségi állapotho z. A faluban lezajlott egyik legelsô, a virágosítási é s te le p ü lé ssz é p íté s i p ro g ra m n a k p é ld á u l e ls ô rá n é z é sre n e m s o k k ö z e v an az egészségi állapothoz, m égis több csato rn án k eresztü l is képes hatn i rá. E zen csato rn ák legtöbbjérôl a tan u lm án y életm inôséggel fo g lalk o zó szak aszáb an m ár szóltunk. E gyrészt a z e sz té tik u s k ö z ö ssé g i, d e le g a lá b b is a közösség tag jai szám ára is látható terek önm agukban is életm inôségjavító h atású ak. M ásrészt, ha a szép közösségi tér arra sark all, hogy a saját, privát terein k re is odafigyeljü n k, ren d b en tartsuk azo k at, az egyfelôl szintén növeli az életm inôséget, m ásfelôl ak ár közvetlenül is befolyásolja az egészségi állapotot, p éld áu l a higiénia i körülm énye k javításán keresztül. H arm adrészt pedig, ezeknek a program oknak pusztán a közösen, k ö zö s ügyben végzett m unkának köszönhetôen nagyon erôteljes közösségépítô hatása v an. M árpedig eg y jó l m ûködô közösség, m int azt a tanulm ányban korábban részletese n kifejtettük, a jó egészségi állap o t egyik leg - fontosabb tényezôje. A z egészségprogram ok eg y m ásik csoportja ugyan közvetlenebb m ódon van k ap cso latb an az egészségi állap o ttal, de a közösségi kötôdéseket is érin ti. Ilyen volt p éld áu l a fôzôverseny, ahol két falu, O rm osbánya, és a kistérségben található T rizs asszonyai m érték össze tehetségüke t az egészséges ételek elkészítése terén, am elynek so rán lehetôséget kaptak a trad ício n ális és az egészséges táp lálk o zás m odern, sokszor m ég m indig szo k atlan szem - p o n tjain ak ötvözésére. A fô zôversenye n m in d k é t falu lakosa i nagyon nagy lelkesedéssel v ettek részt.

47 H asonlóképp, az egészségi állap o t fejlesztése m ellett, a falu gyerekeit és fiataljait m egcélzó egészségfejlesztô p ro g ram n a k is v an közösségfejlesztô hatása is. E z a települési egészségprogram egyik vezetôjének közvetlen, szem élyes tapasztalatár a épül, aki egyszer a helyi iskola egyik rendezvényé n szem - b esü lt azzal, h o g y a tú lsú ly és az elhízás nagyon kom oly problém á t jelent m ár a helyi fiatalok körében is. A tap asztalatra v álaszu l szü letett program elsôsorban a fiatalok szabadidejének aktívab b eltöltését célozza: a szabadidôsportok népszerûsítése és a különféle sportversenye k szervezése éppúgy része, m in t k irán d u láso k, gyerektáborok szervezése. A falu fiataljain ak körében ezek a program ok m eglehetôsen népszerû e k. A falu egészségprogram jának k ialak ításáb an és v ég reh ajtásáb an úgyne - v ezett program vezetôk segítik az egészségprogram fôszervezôinek m u n - k áját. A helyi háziorvos és asszisz - ten se, a v éd ô n ô, az iskola és az ó v o d a m u n k atársai, vagyis a falu életén ek olyan szereplôi, akik nagyon sok em berrel intenzív, szem élyes k ap cso latb an állnak, pótolhatatlan erôforrást jelente - n ek m ind a szükségletek, igények felism erésének, m ind a lakosok b ev o- n ásán ak folyam atában. N agyon hasonló a közeli B orsodbóta egészségprogram jának tö rtén ete és helyzete is. A telep ü lés lélekszám a m a nem éri el az ezret; m ajdnem 25 százalék k al kevesebben laknak itt, m int a dem ográfiai csúcsot jelentô 1970-es években. A z Ó zdtól 15 k ilo m éterre található falu lak o sain a k körülm énye it éppúgy m eg h atáro zza a B ükk v arázslato s tája, m int az O rm osbánya bem u - tatásakor m ár m egism ert regionális gazdasági jellegzetességek. B ár B orsodbóta soha nem volt olyan fellegvára a nehéziparnak, m int O rm osbánya, in n en m indig is m áshova jártak el az em berek dolgozni jellem zôen Ó zdra, vagy a környezô b án y ák egyikébe, a környékbeli n eh ézip ar leépülésével azonban éppolyan nehéz helyzetbe került ez a falu is, m int szin te v alam ennyi környékbeli telep ü lés. U gyan - ak k o r, m inthogy szem ben O rm osbányával B orsodbóta organikus, hoszszú m últra v isszatek in tô telep ü lés, a falu t átszövô, sokszor több évtizedes, vagy annál is régebbi inform ális kapcsolatok hálója, illetve a hagyom á - nyok valam elyest m egkönnyítik az egészségfejlesztés t a közösségfejlesztéssel eg y ü ttesen m egvalósító program ok alk alm azását. U gyanezen okból a községben a különféle társad alm i 101

48 o k o k r a v issz a v e z e th e t ô fe sz ü ltsé g e k, konfliktusok szin tje is alacsonyabb, B orsodbótát alapvetôen a bizalom légköre h atja át. A helyi egészségfejlesztô program okban, függetlenül attó l, hogy szorosan vagy távolról kapcsolódn ak az egészséghez, a falubeli civil szervezete k és a kisebbségi önkorm ány - zat vezetôi is ak tív an közrem ûködnek, a m ár-m ár hagyom ányosna k m ondh ató szereplôkkel, az orvossal és a tan ító k k al eg y ü tt. A z egészségvédô program o k elsô generációja a falu b a n a különféle iskolai, illetve lakossági prevenciós program ok, szakkörök, felvilágosító elôadá - sok voltak. K ésôbb, 1998-ban szü letett m eg a falu elsô egészségterve, am ely im m ár szisztem atik u san tekintette át a lakosok szü k ség leteit és a rendelk ezésü k re álló lehetôségeket. A z egészségterv részek én t elôször a rendôrség D A D A-program ján 3 3, m ajd különféle közlekedésbiztonsági és higiénés program okon, valam in t csecsem ôvédelm i o k tatáso n v eh ettek részt az iskolások. A szin tén az egészségterv nyom án elindult újabb egészségprogram ok között O rm osbányához hasonlóan itt is m egtalálju k a faluszépítô, közösségépítô m egm ozdulásokat, p éld áu l közösségi terek, közösségi h áz k ialakítását, a szabadidô s sportrendezvényeket, sp o rtn ap o k at és k irán d u láso k at, vagy épp fôzôszakkört. R endszeresek a falu b an az egészségügyi szû rések és felvilágosító elôadások. M indezen program ok összességében B orsodbóta lak o sain ak százalék át érintik. A borsodbótai egészségterv kidolgozásának egyik központi és figyelem re m éltó elem e a forráso k és kom petenciák szigorú, szisztem atik u s elem zése. A falu csak azo k ra a területekre fordít energiát, am elye k egyrész t saját kom petenciakörében kezelhetôk, m ásrészt, am elyekne k biztosítható a forrásigénye. Így nem tû zik ki célként m ag u k elé, hogy az alacsony születésszá m országos, sôt, európai szin ten is alacsony trendjét épp ô k fo rd ítsák m eg, de az országos vagy m egyei tu lajd o n ú utak kezelését sem k ív án ják kizárólagosan m ag u k ra v állaln i. A forrásigényt illetôen csak a viszonylag kevés pénzbôl m egvalósítható program okba v ág n ak bele, igaz, a falu em beri erôforrásait m egm ozgatva a legtöbb egészség- vagy közösségfejlesztô program ilyennek tek in th etô. Így biztosítható, h o g y kitûzött céljaik reális célok legyenek, és valóban csak rajtu k m úljon, h o g y el is tudják érni ôket DADA mint Drog-Alkohol-Dohányzás-AIDS

49 M ind O rm osbánya, m ind B orsodbóta nagy h an g sú ly t fek tet arra, h o g y a környezô telepü lésekkel, a k istérség m ás önkorm ányzataival, illetve akár m egyei szin ten m ás szervezetekkel együttm ûködjön. E z a p artnerség nem csak a forrásokhoz való hozzájutást könnyíti m eg ad o tt esetb en, h an em a tap asztalato k, ö tletek m egosztása révén azt is bizto sítja, hogy nem kell m in d en t falv an k én t ú jra és újra elölrôl kezdeni. B orsodbóta em ellett élénk nem zetközi k ap cso latren d szerrel rendelkezik, am i a forrásoktól a program lehetôségeken á t az új ötletekig szám talan elônyt biztosít a falu és lakosai szám ára. 2. Egészségfejlesztés a Mars Magyarországnál A M ars M agyarország K ft. koráb - b an M asterfoods 1990 ó ta v an jelen a m ag y ar élelm iszer- és állateledelpiacon m in t forgalm azó, és 1994-ben kezdte m eg a különféle, jól ism ert állateledelek g y ártását B okroson található g y áráb an. A bokrosi üzem m ellett b u d ap esti irodája is v an a vállalatnak. A cég hagyom ányosan nagy figyelm et fordít m ind a m u n k ah ely i, m ind a tág ab b társad alm i környezettel való ö sszh an g ra, am i éppúgy m eg testesü l a m inôségügyi szem pontok fokozott érvényesítésében, m int a környezettudatos vállalatirányításban, vagy a m u n k a - helyi egészség és m unkabiztonsá g szem elô tt tartásában. A v állalat B okroson jelenleg körülbelül 700 állandó m unkatársat és 400 k ö l- csönm unkaerôt foglalkoz tat. E bbôl az 1100 fôbôl hozzávetôlegesen 140 végez irodai m unkát. A b u d ap esti részleg létszám a szin tén valam ivel több, m int 140. B eszállítói hálózatát is figyelem be v év e a M ars érintettjeinek köre lényegesen szélesebb, (körülbelül 5000 fôre teh etô azok szám a, ak ik akár áttételesen is, de nekik dolgoznak), am i m ár csak azért is fontos, m ert a vállalat velük is betartatja szigorú m unkavédelm i elô írásait. A gyártórészlegbe n annak indulásától kezdve a legszigorúbb m unkabiz - tonsági elôírásoknak tesz n ek eleget: a m u n k aalk alm asság i szûrôvizsgálatok elvégzésétôl a m u n k ah ely ek m eg felelô kialakításán keresztü l a rendszeres orvosi ellenôrzésekig, de a bokrosi üzem ben m inden nap elérhetô eg y fo g- lalkozás-egészségügyi szakem ber is. Ilyesm i a hasonló m éretû, de m ég a nagyobb cégek esetében is m egleh etô sen ritka: a v állalato k általában 103

50 104 külsô helyszínen tevékenykedô orvost bíznak m eg a foglalkozás-egészségügyi teendôk ellátásáv al, ak it a m u n k a - vállalókna k nyilvánvalóa n több kényelm etlenségbe k erü l felkeresni, m int h a a z ü z e m o rv o s n a k a h e ly sz ín e n volna állandó rendelôje. A cég b u d a- pesti, irodai részlegébe n is rendszeresen jelen v an foglalkozás-egészségügyi szakorvos. Az elm últ néhány évben pedig elkezdték kibôvíteni a dolgo zó k e g é sz sé g é v e l k a p c so la to s te v é kenysé - g ü k et, m éghozzá új, k reatívnál kreatívabb ötletekkel. A M ars egészségvédelm i tevékenysége leginkább egy h atszin tes p iram issal érzék elteth etô. A p iram is alapját a törvényekben elôírt m unkahely i egészségv é d e le m k é p e z i: a m u n k a b iz to n sá g i elôírások b etartatása, foglalkozásegészségügyi ellátás b izto sítása, belépéskori alk alm asság i- és ren d szeres egészségügyi ellenôrzôvizsgálatok. A vállalato k többségénél ezzel nagyjából sajnos ki is m erü l a m u n k ah ely i egészségvédelem körébe sorolható tevékenységek listája. Ezzel szem ben a M arsnál, am ennyibe n ezen tevékenységekre többfé le, p é ld á u l m a g y a r, u n ió s, v a g y belsô, vállalati szabályozá s is vonatkozik, m indig a legszigorúbb elôírást veszik figyelem be. U gyanígy p éld áu l a fo g lalkozás-egészségügyi szabályok alap - ján javasolható különféle védôeszközök közül is m indig a legm agasabb fokú védelm et biztosító eszközt v álasztják, és a m u n k av állaló k at is arra ö sztönzik, h o g y íg y tegyenek, ha a döntés rájuk v an bízva: szem üvegenként forintos tám ogatást ad p éld áu l a vállalat m inden m u n k av állaló ján ak, ak in ek az orvosi vizsgálat szem üveg viselését írja elô. A tap asztalato k szerint a ren d szeres, kötelezô m u n k a- egészségügyi szû rések alk alm asak a m u n k a v á lla ló k e g y é b, a k á r n e m a vizsgálat kifejezett tárg y át képezô egészségi problém áinak feltárására is, ezért is jelen tik a v állalati egészségv é d e le m v a ló b a n fo n to s é s in te g rá n s részét. A visszacsatolási ren d szer fontos elem e, h o g y a v állalattó l távozó alk alm azo ttak is átesnek eg y záró orvosi alk alm asság i vizsgálaton, ahol a m u n k a so rán szerzett esetleges egészségkárosodásokat, foglalkozási m egbeteged ések et m érik fel, íg y a vállalat azt is szám o n tartja, h o g y a d o l- gozó kilépé sében volt-e szerepe az egészségnek.

51 36. ábra: A Mars Magyarország egészségvédelmi piramisa S a já t illu s z trá c ió A következô szin t különféle, a m u n k a- helyi ártalm ak h o z szoro sabban nem kapcsolódó szûrôvizsgálatok ren d szere, am it 2002-ben kezdtek bevezetni a v állalatn ál. E bbe a h asi u ltrah an g o s vizsgálattól kezdve az allerg iaszû résen át, a m ozgásszervi, kardiológiai, tüdô - és bôrgyógyászati szû rések, v alam in t a látásv izsg álat is b eletarto zik. A szak - em berek által a g y árb an elvégzett vizsgálatokon a részvétel önkéntes, de a program nagyon n ép szerû a dolgozók körében. E redm ényességét m i sem b iz o n y ítj a jo b b a n, m in t h o g y a re n d - szeres szûrôvizsgálatok bevezetésével egyidôben csökkenni kezdett a különféle problém ákka l orvoshoz fordulók szám a a v állalatn ál. A szûrôprogram hom lokterében u g y an ak k o r évrôl évre m ás konkrét tém a áll (idén például a m unka-élet-egyensúly ), em ellett a m enedzsm ent tag jai ren d szeresen h allg ath atn ak m eg elôadásokat az adott k érd éssel kapcsolatban. A piram is harm adik szintje, az egészséges, biztonságos m unkahely kialakítása biztosít nagyobb teret az egészségvédelem m el, egészségm egôrzéssel kapcsolatos ö tletek n ek. A törvényben elôírtakat m essze m eghaladó ergonóm ia, a táp lálk o zás, a m ozgás, a tág ab b an értelm ezett egészségnevelés tarto zik ebbe a körbe. Ú j gépet, m û szert a M arsn ál p éld áu l csak alapos ergonóm iai vizsgálat után helyeznek m ûködésbe. Ennek során a v állalat szakem bere m eggyôzôdik arró l, h o g y az eszköz nem csak a szig o- rú an v ett biztonsági szem pontokból m eg felelô, de arró l is, h o g y nem terheli-e p éld áu l a szükségesnél jobban a z íz ü le te k e t, ü lô fe lü le t e m eg felelô 105