A közúti közlekedés integrált információrendszerének modellezése, a működési jellemzők befolyásolása

Átírás

1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK A közúti közlekedé integrált információrendzerének modellezée, a működéi jellemzők befolyáoláa című PhD értekezé téziei Kézítette: Sándor Zolt oklevele közlekedémérnök Témavezető: Dr. Cizár Caba PhD, egyetemi docen Budapet, 2015

2 1. A kutatái téma aktualitáa A mobilitái igények folyamato növekedée újabb kihíváok elé állítja a közlekedéi rendzerek tervezőit, üzemeltetőit é haználóit. A közlekedéi alágazatok tekintetében a közúti zállítá dominán helyzetben van, az igényekkel együtt járó forgalom-növekedé ezen alágazat eetén okozza a legtöbb kihívát (baleetek, torlódáok, környezetzennyezé) Fehér Könyv (2011), ITS Action Plan (2008). A forgalom-növekedé negatív hatáainak enyhítée érdekében fejleztéeket folytatnak, melyek célja, hogy jelentő infratrukturáli beruházá nélkül valóítanak meg kapacitábővítét. Ennek érdekében intelligen közlekedéi rendzereket (ITS) alkalmaznak, melyekkel a közlekedébiztonág, a forgalmi hatékonyág é az utazái kényelem fokozható, a környezetzennyezé mérékelhető. Ezen rendzerek egítégével a közúti közlekedében jelentő mennyiégű információ keletkezik ez rézben a rendzerek elterjedéével, rézben az adatgyűjtéi módzerek fejlődéével függ öze. Az információk gyűjtéét követő feldolgozá é felhaználá többnyire cak az adatgazdánál (az adatgyűjtét végző zervezetnél) valóul meg, miközben gyakran a többi zervezet rézéről i igény tapaztalható az adatok iránt. A rendelkezére álló információk megozthatók a jelenlegi infokommunikáció megoldáok integráláával. Így növelhető a közlekedéi rendzer hatékonyága (pl. üzemeltetői é felhaználói célok zerinti hatékonyabb forgalomlebonyolódá é útüzemelteté). Az információk elkülönült kezelée miatt a közúti közlekedében kihaználatlan erőforráok maradnak, melyek hátrányoan érintik a közlekedé zereplőit (takeholdereit). Ezen probléma jelentőége a jövőben felértékelődik, ugyani a közúti forgalommenedzmentben zámo ma még fejlezté alatt álló adatgyűjtéi technológia bevezetée várható. Az új megoldáok mennyiégben é minőégben i forradalmaítják az adatgyűjtét, mivel az horizontáli (vizgált területek) é vertikáli (adatminőég) irányban i kizéleedik. Gyakran még azt em lehet tudni, hogy a különböző forráokból zármazó nyer é heterogén adatok kezelée hogyan fog megvalóulni. Az intelligen közlekedéi rendzerek é zolgáltatáok köre folyamatoan bővül. Újabb zolgáltatáok jelennek meg, melyek a közlekedé minden réztvevőjénél (felhaználók é zolgáltatók) fokozzák az információk iránti igényeket. Ezzel párhuzamoan az integráció zerepe felértékelődik, így interoperábili (határokon átívelő) megoldáok kiépítée zükége. Az adatgyűjtéi módzerek é az elérhető technológiák fejlődnek, melyek következtében a közlekedéi alapfolyamatról é a felhaználókról zámo információ gyűjthető. Sok eetben ez az információmennyiég jóval nagyobb, mint amit a rendelkezére álló berendezéekkel fel lehet dolgozni. Az adatok gyűjtéével nagyméretű adatbáziok hozhatók létre, ún. BigData melyek elemzéével a közlekedéi rendzer erőforrá-hatékonyága növelhető. Az adatbáziok felépítée, az adattárházak, adatportálok kialakítáának témája napjaink egyik kiemelt jelentőégű feladata, melyre több európai kezdeményezé é megközelíté létezik. Az 1990-e évek közepétől felmerült, hogy az önálló fejleztéek helyett célzerűbb a rendzerek özekapcoláával kialakítani az adatbáziokat, így biztoítva a telje közlekedéi rendzert átfogó közlekedémenedzment. A rendzerkialakítá lehetővé tezi a telepítéi é üzemeltetéi költégek cökkentéét i. Boltze et al. (2005), Haberg (2001), Allekotte et al. (2003), Sandrock and Riegelhuth (2014), Monigl (2001). Az ITS alkalmazáokkal három oldalon befolyáolhatók a közlekedéi jellemzők napjainkban már egyre inkább a zemélyre zabott módon: kereleti oldal: oft befolyáolá, információzolgáltatá (beavatkozá a felhaználói oldalon valóul meg a tájékoztatá é döntébefolyáolá által), - 1 -

3 kínálati oldal: hard befolyáolá, forgalomzabályozá (közlekedéi alaprendzer é az alapfolyamatok működéének befolyáoláa, az infratruktúra oldalán végrehajtott beavatkozáokkal), kerelet é kínálat özerendelée közben: multimodáli utazái é zállítái láncok képzée, a közlekedéi módváltá megvalóítáának támogatáa (felhaználói tájékoztatá é infratruktúra alapú beavatkozáok együtteen, egyénre zabva ). Az információk megoztáát é felhaználáát az Európai Unió i célul tűzte ki. Az ITS Direktíva kiemelt intézkedéekként fogalmazta meg, hogy az útfelhaználókat érintő forgalmi különöen a közlekedébiztonági vonatkozáú információkat orzághatárokon átívelően, interoperábili ezközök felhaználáával kell megoztani, é ezekhez a hozzáférét / hozzáférhetőéget biztoítani kell ITS Directive (2010), 885/2013/EU, 886/2013/EU, C(2014) Az információk megoztáával az integráció fokozható a forgalmi tájékoztatá értékláncába tartozó érdekelt felek együttműködéének előmozdítáával, így erőítve a gazdaág verenyképeégét. 2. Kutatái célkitűzéek A kutatái téma definiáláakor az integráció irányába mutató, az üzemi é felhaználói hatékonyágnövelét megvalóító fejleztéek megalapozáát tűztem ki célul (erőforráok racionáli é a mindenkori aktuáli közlekedéi igényekhez illezkedő felhaználáát). Célul tűztem ki, hogy a közúti közlekedében i előmozdítam azt a fajta telematikai integrációt, mely a vaúti é légi közlekedében évtizedekkel ezelőtt bekövetkezett. Célom, hogy a közlekedé zereplői zámára biztoított legyen az információkhoz való hozzáférhetőég, annak érdekében, hogy a forgalomlebonyolódá hatékonyága üzemi é felhaználói zempontból i növekedjen. A közúti alágazatot lényegeen több különböző méretű é feladatkörrel rendelkező zereplő alkotja. Emiatt az alágazat komplexebb, ugyani a több zereplő között jóval több a kapcolat. Így az integráció a többi alágazattól eltérő megvalóítái módot igényel. Az információk integrált kezelééhez célul tűztem ki az információrendzerre épülő egyége keret kialakítáát. Az információ rendzer célja, a közúti közlekedében elérhető információk zélekörű é ziztematiku kezelée, értéknövelt információk előállítáa, ezek megoztáa é eljuttatáa a közlekedé zereplőihez. Így támogatva a felhaználói é üzemeltetői zempontból hatékony, az aktuáli igényekhez jobban illezkedő forgalomzervezét é forgalomlebonyolódát. A közlekedéi alapkutatá célja az integrált közúti közlekedéi információrendzer modelljének kialakítáa (2. é 3. fejezet). Ezek alapján rendezett truktúra létrehozáa a különböző felhaználóktól (egyéni felhaználók é zervezetek) zármazó információk tároláához é kezelééhez. Arra keretem a válazt, hogy milyen özefüggéek vannak az információ rendzer özetevői között? a kezelt információk az adatgazdán 1 kívül még hol haznoulnak, vagy potenciálian hol haznoíthatók? mely zereplők között valóul meg információcere, az mire vonatkozik, é a kapcolatok milyen jellemzőkkel bírnak? Az alkalmazott közlekedéi kutatáok orán célom, hogy az információrendzer modellre alapozva a nagy potenciállal é aktualitáal rendelkező területeken feltárjam a működéi jellemzők befolyáolái lehetőégeit. Ezek a területek özhangban állnak az ITS rendzerek céljaival: biztonág, forgalmi hatékonyág, kényelem, környezetvédelem. A kutatái réz-területekre vonatkozóan az alábbi kérdéekre keretem válazt: Milyen zempontok alapján coportoíthatóak a parkolái megoldáok, ezek milyen jellemzőkkel bírnak? A parkolámenedzment rendzerek milyen funkciókat teljeítenek? Működé zempontjából milyen jellemzőik vannak? Az információk hogyan befolyáolják a 1 Adatgazda: adattulajdono, aki egy-egy adat gyűjtéében é feldolgozáában elődlegeen vez rézt

4 működéi jellemzőket? Kialakítható-e olyan megoldá, mely képe a parkolát a telje forgalmi menedzmentbe illezteni a kerelet-kínálat özehangoláával oly módon, hogy figyelembe vezi az egyéni preferenciákat i? A megoldá célja, hogy a zemélyközlekedében támogaa a multimodáli utazái láncok, míg az áruzállítában az intermodáli zállítái láncok kialakítáát a közlekedéi módváltáról zóló információk biztoítáával. (4. fejezet) Milyen hatáal van a nehéz tehergépjárművekre vonatkozó időzako előzéi tilalom a forgalomlebonyolódára é a járművezetőkre? Milyen járművezetői é üzemeltetői tapaztalatai vannak a korlátozának? Forgalmi zempontból mennyire hatékony a zabályozá? Milyen forgalmi hatáa lenne a mindenkori forgalmi jellemzőkhöz igazodó forgalomzabályozá (dinamiku korlátozá) bevezetéének? Hogyan mérhető a jelenlegi é tervezett zabályozá hatékonyága? (5. fejezet) A közöégi közlekedéi zolgáltatók által alkalmazott informatikai rendzerből milyen adatok nyerhetők, melyek egítégével elemezhető a forgalomlebonyolódá? Az adatok milyen fizikai folyamatokat jelentenek? Milyen tényezők é hogyan befolyáolják a közöégi közlekedé menetrendzerűégét? Ezen belül a megállóhelyi tartózkodái idők hogyan becülhetőek a főbb befolyáoló tényezők figyelembe vételével? (6. fejezet) Célom, hogy a kérdéek megválazoláa orán: a közlekedéi alapkutatához tartozó információrendzeri modell alapján meghatározzam a zükége bemenő adatokat, azonoítam, hogy egy zolgáltatá mely zervezet, mely funkciójához kapcolódóan érhető el. 3. Tématerület lehatároláa é a kutatái módzerek Bár a kutatá orán a közúti közlekedére fókuzáltam, mégi zem előtt tartottam a közlekedéi rendzer komplexitáát, figyelembe véve az egye alágazati kapcolódái lehetőégeket i. Ez a megközelíté különöen fonto a multimodáli áru- é zemélyzállítái láncok zervezée é működtetée tekintetében. Munkám orán tekintetbe vettem az üzemeltetők é az egyéni felhaználók közlekedéel zemben támaztott igényeit i. Rézben közlekedéi alapkutatát (2. é 3. fejezet; 1. tézi) (megalapozó, a közlekedéi rendzert rendzerzemléleti megközelítében vizgáló, az igények é megoldái lehetőégek elemzéét figyelembe vevő), rézben közlekedéi alkalmazott kutatát végeztem, a tanzékre jellemző rendzeré folyamatelemzéi zemléletet alkalmazva (4-6. fejezet, 2-4-ig tézi). A modellalkotá orán mind az információ rendzert 2 mind az információrendzert 3 elemeztem felépíté é működé zempontjából, hogy azonoítam az alkotóelemeket, a bennük lezajló folyamatokat é az ezekhez tartozó információkat. A modell kialakítáa orán figyelembe vettem a rendzerek tatiku (felépíté) é dinamiku (működé) truktúráját i. Az időtálló eredmények érdekében információrendzer alapú megközelítét alkalmaztam. Ennek orán rézleteiben nem foglalkoztam az információ rendzereket alkotó gépi komponenekkel é az ezeken belül megvalóuló folyamatokkal mivel ezek megoldáa jelentően függ a mindenkori műzaki fejlettég állapotától. Így megállapítáaim az információrendzerre korlátozódnak. Az információzerkezet modellezée feltételezi a közúti közlekedéi rendzer (zerkezetének é működéének) modellezéét i, ugyani az adatok az özetevőket é a folyamatokat képezik le. 2 Információ rendzer: Az információ rendzer a zervezet réze (alrendzere), mely eljáráokat biztoít információk létrehozáához, rögzítéére, feldolgozáára é elérhetővé tételére; a zervezethez, vagy annak egy rézéhez kapcolódik; egíti a zervezet céljainak eléréét. Az információ rendzer a zervezetek reprezentációja, amely a zervezet különböző zintjein lévő elemeit látja el információkkal a zervezet állapotáról. 3 Információrendzer: az információkat hordozó tárolt adatok trukturált rendzere, meghatározott zempontok alapján felépített é rendzerezett információk halmaza. Réze az információ rendzernek

5 A következő kutatái módzereket alkalmaztam: adatmodell kézíté, halmazelméleti megközelíté, coportképzé, lineári algebra, algoritmu kidolgozá, regrezió zámítá, internete kérdőíve kikérdezéek, adatbányázati módzerek (regrezió, zegmentálá, klazterezé, időorelemzé), adatbázi kezelé, különö tekintettel a térben é időben különböző helyen keletkezett, különböző típuú adatok egyeítée. A rézterületek kutatáa orán kiemelt hangúlyt fektettem az információtartalom alapján az adatrögzíté é a fizikai folyamatok jellemzőinek feltáráára. Jelentő kihívát jelentett a többféle forrából zármazó, heterogén (minőégi é mennyiégi paraméterek tekintetében i eltérő) adatok együtte felhaználáa é a kapcolatok azonoítáa. A közlekedéi alkalmazott kutatá orán a telje közúti közlekedéi rendzert a közlekedé- é forgalomlebonyolódá tulajdonágai alapján felbontottam alrendzerekre é coportoítottam azokat (1-e ábra). Az ábrán cak azokat a zervezéi formákat tüntettem fel, ahol járművel történő helyváltoztatá valóul meg. 1. tézi közlekedéi Közúti közlekedé alapkutatá, információrendzeri modell I. Szállítá tárgya Személy Áru II. Szervezéi forma Közöégi (zervezett) Egyéni (nem zervezett) Fuvarozó / zállítmányozó által zervezett III. Közlekedéi forma é ezköz Motorizált (autóbuz) Nem motorizált (kerékpár, tb) Motorizált (zemélygépjármű) Motorizált (tehergépjármű) IV. Mozgái folyamat Álló forgalom Mozgó forgalom Álló forgalom Mozgó forgalom Álló forgalom Mozgó forgalom Álló forgalom Mozgó forgalom V. Mozgái folyamat célja Tervezett megállá Megállóhelyi tartózkodá (utacere) 4. tézi Tervezett megállá Parkolá (járműtárolá) 1-e ábra: A közúti közlekedéi alrendzerek coportoítáa Az ábrán megjelöltem azokat a területeket, melyeket vizgálva meghatároztam az egye tézieket. Az egye témák a mozgó á állóforgalommal kapcolato forgalomlebonyolódái kérdéeket elemzik. Az adott tézihez tartozó vizgálat alapját képező területeket vatag vörö vonalakkal kötöttem öze: A motorizált egyéni zemélyközlekedé illeztéi felületei, é a parkolámenedzment a telje közúti közlekedében, melybe az áruzállítát végző járművek i beletartoznak (járműtárolá, parkolá, multimodáli utazái láncok, kötelező pihenőidő eltöltée, parkolóhely-foglalá, tb.) (5. fejezet, 2. tézi). A tehergépjármű-közlekedé forgalomlebonyolódáa a haladó forgalom tekintetében (6. fejezet, 3. tézi). A közöégi közlekedé forgalomlebonyolódáa a megállóhelyi tartózkodá tekintetében (7. fejezet, 4. tézi) Tervezett megállá Parkolá (kötelező pihenő) Nem tervezett megállá Forgalmi okból történő megállá Haladá 2. tézi 3. tézi közlekedéi alkalmazott kutatái területek

6 4. Rövid irodalmi áttekinté A közlekedé informatika fejlődéével Svidén (1988) foglalkozott. Munkájában a 80-a években elérhető műzaki megoldáok fejlődéére vonatkozóan dolgozott ki előrejelzéeket, hogy a zolgáltatáok a következő évtizedekben (1990 é 2040 között) mit é hogyan fognak megváltoztatni. Kutatáa a rendzerek elterjedéére, a forgalom é a baleetek alakuláára é a gépjárművek felzereltégére vonatkozott. A jelenleg alkalmazott rendzerek é a jelenlegi kutatáok imerete alapján megállapítható, hogy a negyed évzázaddal ezelőtt kitűzött célok elérée még mot i időzerű, é az 1988-ban kialakított jövőkép az akkori menetrendnek megfelelően teljeül. A témát kutatók minden eetben kifejtik, hogy az intelligen közlekedéi alkalmazáok zámo adatgyűjtő é adatfeldolgozó technológiai é műzaki megoldát együtteen alkalmaznak Feng et al. (2005), Naer and Abdullah (2013). Ezek között megtalálhatóak olyan megoldáok i, melyek integrált módon felhaználják a zámo forrából érkező nyer vagy előfeldolgozott adatokat é vizajelzét i adnak Meier et al. (2005). Azonban a megoldáok döntő többége cak egy-egy pecifiku (pl. információzolgáltatá) cél eléréét támogatja, miközben nem biztoítja a funkciók közötti integrált elérhetőéget. A rendzerek interoperábili működée érdekében különöen fonto olyan kommunikáció zabványok kialakítáa, melyek egítégével mind a forgalomirányító központok, mind a felhaználói ezközök közötti kommunikáció gördülékennyé válik. Az ITS megjelenée óta, é az interoperábili rendzerek iránti igény felmerülée óta zámo zabványt alakítottak ki Tibaut et al. (2012). Ezek közül Európában így hazánkban i a közöégi közlekedében az adattárolára a TranModel, adatátvitelre a SIRI zabvány terjedt el. A közúti közlekedében adatátvitelre a DatexII zabványt haználják EayWay DTX-DG01 (2012). Az okotelefonok elterjedéével az adatgyűjtéi lehetőégek térbeli é tartalmi vonatkozában i kibővültek. A hagyományo útmenti / telepített adatgyűjtő berendezéekkel özehaonlítva az új műzaki megoldáok lehetőéget kínálnak nagy mennyiégű felhaználói adat gyűjtéére. Ilyen zempontból az okotelefonok az integrált adatgyűjté irányába mutatnak, melyek új zolgáltatáok (akár profitorientált) é tájékoztatái megoldáok elterjedéét biztoítják Chang et al. (2009). Az integrált rendzerek fizikai kialakítáával é a rendzeren belül adatáramláal zámo tanulmány foglalkozott Mua and Upchurch (2002), Nozick et al. (1998) Ezek nem zámolnak be a közlekedéi táraágoknál működő konkrét alkalmazáokról, cupán a működéhez zükége informatikai háttérről. Az utóbbi évek egyik példaértékű európai fejleztée az oztrák VAO (Verkehraukunft Öterreich) rendzer, mely integrált információzolgáltatát biztoít. Ez a VOR régióra biztoít teljekörű multimodáli utazái információkat, é foglalái lehetőégeket (közöégi é alternatív car-haring, kerékpár, tb. közlekedéi módokra). A rendzer alapját egy folyamatoan friülő GIP platform biztoítja. Ehhez a megoldához haonló a német Bayerninfo, mely Bajororzág területét fedi le multimodáli információkkal. Hazánkban a internete útvonaltervező biztoít multimodáli információkat a felhaználóknak EayWay TIS-DG07 (2012), Siegler (2010). A műzaki megoldáok alapján a VAO rendzer vezet, mely képe a zámo forrából érkező adatok valóidejű kezeléére. A német megoldá keveebb forrá bevonáával biztoítja az információkat, míg a hazai rendzer bár a funkcionalitá tekintetében képe rá, de az adatok hiányában nem tud haonló zolgáltatát megvalóítani. A hazai irodalmak litája meglehetően zűk, ugyani a témával kapcolatoan cak néhány egymáal kapcolatban álló műhelyben zülettek eredmények. A közlekedéinformatika kutatáának é oktatáának tanzéki történetét Cizár é Wetik (2014) foglalta öze. Példaértékű Lindenbach Ágne munkáága. Nevéhez köthető a hazai intelligen közlekedéi rendzerekkel kapcolato kutatáok kezdete é az integrált rendzerek által elérhető hatáok megállapítáa Lindenbach (1996, 2000, 2001). PhD dizertációjában alkalmazott rendzerzemléletű - 5 -

7 megközelíté képzi a tématerülethez kapcolódó tantárgyak alapját. Szintén hozzá köthető az ITS területéhez kapcolódóan megjelent elő hazai tudományo igényű könyv Lindenbach (2004). Az integrált informatikai megoldáokkal Munkáciné (1996), Tóth et al. (2000), Cizár (2001, 2003, 2004, 2006), Tóth (2003, 2005) foglakozott. Munkáikban kidolgozták az uta- é áruzállítái folyamatokat támogató é a folyami áruzállítá informatikai rendzereinek modelljeit, valamint az áruzállítához kapcolódó, az elektroniku adatcerét biztoító informatikai rendzert, továbbá az útüzemeltetőknél alkalmazott informatikai rendzereket. Az alkalmazott megoldáok közül Juház é Munkáciné (2008) a valóidejű közlekedéi információk útvonalválaztához való felhaználáával foglalkozott. Az intelligen közlekedéi rendzerek által kínált zolgálatookat, a zükége rendzerek telepítéét vizgálta Jancó é Siegler (2007) valamint Lindenbach (2007). Az intelligen közlekedéi rendzerekhez követelményrendzer (HITS Magyar Nemzeti ITS Keretrendzer) kialakítáával foglalkozott Hladon é Perjé (2007). Ennek egítégével biztoítható, hogy az ITS rendzerfejleztéek harmonizált, egymához illezkedő, interoperábili megoldáokat eredményezzenek. A hazai közlekedé informatikai fejleztéekről a tudományo zakirodalomban cak elvétve lehet anyagokat találni. Ettől függetlenül azonban zámo az EU által finanzírozott projekt került megvalóítára, é ennek keretében jelentő fejleztéeket hajtottak végre Lindenbach (2011). Intelligen forgalomirányító-rendzereket építettek ki a fővároi úthálózaton é az autópályahálózaton megjelenő forgalom hatékony (torlódáok cökkentée) kezeléére Jenovai é Rónai (2010), Jákli é Tomachek (2010). A hazai közlekedéinformatikai fejleztéek közül példaértékű a Közlekedéfejleztéi Koordináció Központ közreműködéével létrehozott Közlekedéi Információ Rendzer é Adatbázi (KIRA). A megoldá zabványoított catornák é kommunikáció protokollok egítégével lehetővé tezi az alágazati közlekedéi rendzerek é zervezetek között a műzaki alapadatok átvitelét. A rendzer közö felületen biztoítja az alágazati hálózatok özekapcolt topológiájú nyilvántartáát. A hazai é nemzetközi irodalmi áttekinté alapján kitűnik, hogy integrált közlekedéi információ rendzerek é a hozzájuk kapcolódó információzerkezet tudományo kutatáával é modellezéével keveen foglalkoztak, é tudományo igényeégű dokumentumok rendkívül ki zámban állnak rendelkezére. Mindezek ellenére a nagyvárookban orra kezdenek alkalmazni olyan integrált rendzereket, melyek forgalomirányítái é tájékoztatái funkciókat i megvalóítanak. Az irodalomkutatá alapján kijelenthető, hogy az integrált közlekedéinformáció rendzerek kialakítáa érdekében már több kutató tett lépéeket, azonban jelentő áttörét (pl. a parkolái problémákat megoldó, vagy a torlódáok felzámoláát) eredményező megoldáok a közút területén ezidáig nem zülettek. Hiányoznak a telje közlekedéi rendzert, egy egézként é rendzerzemléletű megközelítéel kezelő kutatáok, ugyani a közúti közlekedé mérete é kiterjedée alapján igényli a komplex megközelíté alkalmazáát

8 5. Új tudományo eredmények 1. Tézi (2. é 3. fejezet) Az információ é információrendzer özetevőinek felhaználáával kialakítottam a közúti közlekedé információ rendzerének é információrendzerének modelljét. 1/A Tézi (2. fejezet) Kidolgoztam a közúti közlekedé integrált információrendzerének zerkezeti modelljét (információzerkezeti modell). A modellezé eredménye az információzerkezeti mátrix (1. táblázat), ami megmutatja, hogy egy zervezettípu (Oi), egy funkciójának (Fi) ellátáához milyen adatcoportok (D n i ) tartoznak. A modell egy adatzerkezetet zemléltet, a közúti közlekedéi alapfolyamathoz kapcolódóan kezelt információk azonoítáa é coportoítáa érdekében. A mátrix cellái a kezelt réz adatcoportokat tartalmazzák (példaként megjelölve a mátrix elő orának elemeit, időbeli érvényeég alapján 2-2 adatcoport). A modellt a következő lépéekben építettem fel: 1. Azonoítottam az információ rendzer özetevőit (zervezettípu, funkció, adatcoport). 2. Elemeztem a zervezettípuok funkcióit feladatkörük alapján. 3. Azonoítottam a kezelt információkat, majd a réz adatcoportokat hozzárendeltem a zervezettípuokhoz é az általuk ellátott funkciókhoz. 1. táblázat: Információzerkezeti mátrix felépítée é példák a cellák tartalmára tatiku adatok féldinamiku adatok dinamiku adatok Oi Fi D 1 D 5 D 1 d D 5 d D 1 d D 5 d O1 F1 F8 úthálózat, alágazati kapcolatok adatai (térkép) - tervezett forgalmi módoítáok adatai Jelmagyarázat: O 1 zervezettípu: mozgóforgalmat kezelő táraágok F 1 funkció: forgalmi tájékoztatá D 1 : tatiku hálózati, léteítményi é forgalmi adatok D 5 : tatiku felhaználói adatok (a példában zereplő zervezettípu az adott funkcióhoz kapcolódóan nem kezel adatot) felhaználói profilok adatai forgalmi, útmeteorológiai adatok felhaználói tájékoztatái igények adatai D 1 d : féldinamiku hálózati, léteítményi é forgalmi adatok D 5 d : féldinamiku felhaználói adatok D 1 d : dinamiku hálózati, léteítményi é forgalmi adatok D 5 d : dinamiku felhaználói adatok A zerkezeti modell felhaználáával, meghatároztam az integrált információrendzer felbontái mélyég fokozái módzerét, melyet minden özetevőre kiterjeztettem. A modell alapján a zervezetek információinak elemzééhez alkalmazható módzerre tettem javalatot. Tézihez kapcolódó publikációk: Sándor and Cizár (2015) Sándor é Cizár (2015a) Sándor é Cizár (2015b) - 7 -

9 1/B Tézi (3. fejezet) Kidolgoztam a közúti közlekedé integrált információrendzerének kapcolati modelljét (információkapcolati modell). A modellezé eredménye az információkapcolati mátrix (2. táblázat), ami megmutatja, hogy egy adatgazdánál, egy funkcióhoz kapcolódóan kezelt adatcoport mely zervezettípu, mely funkciójánál haznoul input információként. A mátrix kialakítáa orán lépcőzeteen egymára épülve bontottam ki a modellt zervezettípu, funkció, adatcoport orrendű megközelítéel. Minden lépében egy-egy újabb özetevővel bővítettem az elemzét. Fokozatoan, tártam fel a kapcolatokat horizontáli (modell kiterjedtég) é vertikáli (modell rézletezettége) irányban i. A modellt a következő lépéekben építettem fel: 1. azonoítottam az egymáal kapcolatban álló zervezettípuokat, 2. feltártam a zervezettípuok é funkcióik közötti özefüggéeket, 3. azonoítottam a kapcolatokban áramló adatcoportokat. Az információkapcolati modell alapján feltártam a kapcolatokat megteteítő adatcoportokat. Az információáramlái mátrix értelmezéét a 2. ábra zemlélteti: HONNAN? HOVÁ? (zervezettípu é funkció) MIT? (zervezettípu é funkció) (adatcoport) 2. ábra: Információáramlái mátrix értelmezée O1-8 - Minden OiFi OjFj párhoz egy mini mátrix kapcolódik (3. ábra), mely a továbbított adatcoportokat tartalmazza. Amennyiben egy adatcoport továbbítára kerül, úgy a mini mátrixban az adatcoport helyén egy X karakter zerepel. O3 D 1 D 1 D 1 d D 1 d D 2 D 2 d D 2 d D 3 D 3 d D 3 d D 4 D 4 d D 4 d D 5 D 5 d D 5 d 3. ábra: Adatcoportok jelölée a mini mátrixban 2. táblázat: Információáramlái mátrix (rézlet) F1 F2 F3 F4 F5 F6 F7 F8 X X X X X X X X X X X F2 X X X X X X X X X X X X X X X X X X X Jelmagyarázat: O1, O3 zervezettípuok O1 zervezettípu: mozgóforgalmat kezelő táraágok, O3 zervezettípu: flottaüzemeltető táraágok F1- F8 funkciók F2 funkció: forgalmi folyamatok kezelée X: továbbított adatcoport Példa (kék cella): Az O 1-e zervezettípu az F 2-e funkciójához kapcolódóan D 1 d adatcoportot továbbít (féldinamiku hálózati, léteítményi é forgalmi adatok) az O 3-a zervezettípu F 2-e funkciójának ellátáához. A modell alapján az információ rendzerek kapcolatainak elemzéi módzerét határoztam meg, mely egítégével az információáramlá jellemzői azonoíthatóak: özekapcolt özetevők, irányultág, átvitt adatcoportok é adatelemek, átvitt adatok mennyiége, adatátviteli gyakoriág, adatátviteli technológia.

10 A módzer alkalmazáával meghatároztam az un. információ comópontokat, melyek olyan zervezetek, amiknek feladata a zámo forrából érkező információk rendzerezée, egyeítée é értéknövelt információk előállítáa. Tézihez kapcolódó publikációk: 2. Tézi (4. fejezet) Sándor and Cizár (2015) Sándor é Cizár (2015a) Sándor é Cizár (2015b) Kidolgoztam a közúti közlekedéi rendzer réztvevőinek közreműködéével működő integrált parkolámenedzelő információ rendzer modelljét. A parkolái igények forgalmi zempontból hatékony é zemélyre zabott kezelée (a forgalmi menedzment rézeként - F2) több zervezettípu forgalomzabályozó é üzemirányító rendzere által kezelt információk megoztáát igényli: közútkezelők (O1), parkolái léteítmények (O2), flottaüzemeltetők (O3), közöégi közlekedéi operátorok (O4). A forgalmi hatékonyág a parkolóhely-kereő forgalom é a parkolóhely megtaláláához zükége idő cökkenéében valóul meg. A modell kialakítáának lépéei: Azonoítottam a parkolái módokat, feltártam a jellemzőiket é meghatároztam a parkolái helyzín kiválaztáát befolyáoló zempontokat. Kidolgoztam az integrált parkolá-irányító információ rendzer vázzerkezeti é működéi modelljét, a helyváltoztatái folyamatokhoz illeztve, az információkezeléi műveletek figyelembe vételével. Kidolgoztam a parkolóhely-válaztát egítő eljárát, mely a felhaználói preferenciák, a parkolók tatiku é dinamiku valamint az aktuáli forgalmi állapot együtte figyelembe vételével zemélyre zabottan rangorolja az elérhető parkoló-léteítményeket. A parkolóhely-válaztát egítő algoritmu a léteítményekhez ellenállá értékeket rendel, mely mértékegyég nélküli, dinamikuan változó mennyiég, értékkézlete a pozitív egéz zámok halmaza. Az ellenállá kifejezi, hogy egy léteítmény az adott körülmények függvényében a felhaználó zámára mennyire kedvező. Egy léteítmény ellenálláa a következő képlet alapján zámítható: ahol r ellenállá, tatiku jellemzők vektora, r p d p (1) p tatiku jellemzőkre vonatkozó zemélye preferenciák vektora, d dinamiku jellemzők vektora, p dinamiku jellemzőkre vonatkozó zemélye preferenciák vektora. d T A zemélye preferencia vektorok értékei egy-egy tényező fontoágát jelölik 1-5-ig 1-e nem fonto, 5-ö nagyon fonto. A válazokhoz az értékeket átkonvertáltam (5=1, 4=0,75, 3=0,5, 2=0,25, T d

11 1=0). Az átkonvertált értékek a vektor koordinátái. Az átzámítá, é az inverz kálázá alkalmazáával a felhaználók zámára kevébé vagy egyáltalán nem fonto tényezők kienek (zéru vagy alacony értékkel való zorzá révén), míg a zámukra fonto tulajdonágok bent maradnak, így kialakítva az egyéni preferenciákat tartalmazó ellenállá értékét. Tézihez kapcolódó publikációk: Sándor and Cizár (2014b), Sándor (2014a), Sándor and Cizár (2013a), Sándor and Nagy (2012b), Sándor and Cizár (2012a), Sándor and Cizár (2012b), Sándor é Nagy (2011b), Sándor é Nagy (2011c), Sándor é Cizár (2010a), Sándor é Cizár (2010b). 3. Tézi (5. fejezet) Meghatároztam a nehéz tehergépjárművekre vonatkozó időzako előzéi tilalom forgalomlebonyolódára gyakorolt forgalomlaító hatáainak jellemzőit. Az eredmények alapján kidolgoztam a dinamiku előzéi tilalmat biztoító dinamiku forgalomzabályozó információ rendzer vázzerkezeti é működéi modelljét. Kérdőívekkel felmértem a felhaználói tapaztalatokat é az elégedettéget, mely alapján kijelenthető, hogy a zabályozá forgalmi zempontból nem hatékony. Felhaználói oldalról a negatív hatáok dominálnak, továbbá a bevezetéekor kitűzött forgalombiztonági célok nem valóultak meg. A zabályozá elfogadottága alacony. A felhaználói tapaztalatok elemzée alapján megállapítottam, hogy a válazadók a jelenlegi tatiku zabályozá dinamiku zabályozáal való kiváltáában látják a forgalmi problémák megoldái lehetőégét. Megállapítottam, hogy a felhaználók igénylik a VJT-k jelenlétét az előzéi tilalommal özefüggő információk megjelenítééhez. A közútkezelő által (O1) végzett forgalmi folyamatok kezelééhez (F2) kapcolódóan a forgalomzámlálái adatok felhaználáával elemeztem a forgalom térbeli é időbeli jellemzőit. Megállapítottam a zabálytalanul haladó járművek arányát (a telje tehergépjármű-forgalom 2-15%- a zélőége eetben akár 20-30%), továbbá azonoítottam a korlátozá forgalomlebonyolódára gyakorolt hatáait. Kimutattam, hogy a korlátozáal érintett zakazokon a tilalmi időzakban a tehergépjárművek haladái ebeége időzaktól é forgalmi özetételtől függően eltérő mértékben, de cökken (0-3 km/h). Emiatt a zabályozá feltartóztató hatáal bír, ami növeli a járművezetőket érő trez-hatát. Kidolgoztam a dinamiku előzéi tilalmat biztoító dinamiku forgalomzabályozó információ rendzer vázzerkezeti é működéi modelljét a jelenleg működő alrendzerekre építve, a kedvezőtlen forgalmi hatáok cökkentée érdekében. A dinamiku zabályozá orán a korlátozá a mindenkori forgalmi jellemzők függvényében lép életbe, így a jelenlegi tatiku zabályozához képet hatékonyabb, a való forgalmi folyamatokhoz illezkedő, indokolatlan feltartóztatát nem okozó forgalomlebonyolódát biztoít. A korlátozá nem órarend zerűen, hanem a forgalmi özetétel (tehergépjárművek záma é aránya) alapján kerül elrendelére. Ezt diagram zemlélteti, a zabályozá elrendelééhez é megzüntetééhez kapcolódó forgalmi határértékekkel együtt. A tervezett zabályozó rendzer elméleti forgalmi hatáainak elemzée alapján megállapítható, hogy a forgalmi terhelétől függően a korlátozáal érintett órák é az érintett gyorforgalmi útzakazok hoza cökken (jelenlegi korlátozá által érintett időzak: 6-22 óráig) (4. ábra)

12 4. ábra: Dinamiku előzéi tilalom alkalmazáa a korlátozá által érintett időzak megjelöléével Tézihez kapcolódó publikációk: Sándor (2014b) Sándor and Nagy (2012a), Sándor é Nagy (2011a), Sándor é Nagy (2011d). 4. Tézi (6. fejezet) Kidolgoztam a közöégi autóbuz-közlekedé menetrendzerűégének elemzééhez é előrebeclééhez alkalmazható, adatbázi-kezeléen alapuló módzert. Ennek alapját a közöégi közlekedéi zolgáltatók (O4) által, a forgalmi folyamatok kezeléekor (F2) é az üzemirányítában (F3) kezelt adatai jelentették. A flottakövető rendzer által kezelt dinamiku adatok é a közöégi közlekedéi alaprendzer tatiku (infratruktúra, tervezett menetrendi é jármű) alap adatai alapján kiterjeztett adatmodellt é adatbázit fejleztettem, ami tartalmazza a külő forrából zármazó adatokat (időjárái adatok) i. Az elemzéi módzer lépéei: a fizikai folyamatok azonoítáa, a megállóhelyi tartózkodái é a megállóhelyek közötti mozgái fáziok különválaztáa, utacere kezdetének é végének azonoítáa, a hozzájuk tartozó kééel együtt, menetrendi eltérét okozó markán befolyáoló tényezők azonoítáa, járművek menetrendi eltéréeinek jellemzőinek (zabályzerűégeinek) feltáráa. Több zempont é zempont kombináció alapján időzak, időjárá, járműtulajdonágok, megállóhelyi utaforgalom nagyága, aktuáli kéé mértéke elemeztem a győri helyi autóbuzközlekedé jellemzőit. Az elemzé alapján megállapítottam: A menetrendi eltéréeket okozó legfontoabb befolyáoló tényezők: a megállóhely utaforgalma, az időzak, az időjárá é a jármű padlómagaága

13 A járművek menetdinamikai tulajdonágai érdemben nem befolyáolják a menetrendzerűéget. A markán befolyáoló tényezők azonoítáával kidolgoztam a megállóhelyi tartózkodái idők előrejelzéének módzerét. A módzer helyeégét mintazámítáal igazoltam. Az előrejelzéi módzer felhaználható forgalmi előrebecléi modellekhez, illetve forgalomzervezéi é irányítái intézkedéekhez. A módzer alkalmazható olyan eetekre i, melyekhez a hitoriku adatbázi nem tartalmaz adatokat. Ilyen eetekben korrekció tényezőkkel történik a megállóhelyi tartózkodái idő előrebeclée. Tézihez kapcolódó publikációk: Sándor and Cizár (2014a), Sándor é Cizár (2013b). 6. Az új tudományo eredmények haznoíthatóága é a kutatá folytatáa Kutatái eredmények felhaználáa A közlekedéi alap-, é az alkalmazott kutatáok eredményei haznoíthatóak az oktatában, a további kutatá orán é az alkalmazott mérnöki tevékenyégeknél (tervezé / üzemelteté). A 3. táblázatban özefoglaltam az egye eredmények különböző területeken való haznoíthatóági lehetőégeit. Az eredmények egy rézét témavezetőmmel beépítettük a legújabb Közlekedéi Informatika című egyetemi jegyzetbe i. Az információ rendzerek tervezééhez kapcolódó feladatok rendkívül özetettek. A felvázolt (várható) integrált rendzerfejlezté a zükége integráció folyamatok miatt komplex é hozú folyamat, melyhez kapcolódóan a tervezé é kivitelezé évtizedeket i igénybe vez. Ráadául a tervezéhez kapcolódóan a műzaki fejlezté cupán az egyik zükége terület. A kivitelezéhez az integrációnak a jogi, gazdaági é műzaki íkon együtteen zükége megvalóulnia, az előfeltételek megteremtéével. A jövőben az integráció célok eléréét támogatandó, egye réz területekhez kapcolódó megvalóítáok várhatóak, melyek modulári felépítéel lényegeen gyorabban kivitelezhetőek. Az információrendzeri modellek alkalmazhatóágának egyik legzemléleteebb é aktuáli példája az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK) é a Magyar Közút Zrt. (MK) zervezeti átalakítáa, mely orán özevonták a közútkezelői é az öze ehhez kapcolódó tevékenyégek ellátáát. A folyamat orán az ÁAK Zrt. meghatározott zervezeti egyégeit az MK Zrt-be integrálták. A közlekedéi alapkutatá eredményeként kialakított modellek gyakorlati alkalmazhatóágának zemléltetéét a következő tényezők nehezítik: Rendkívül nehéz é körülménye azon dokumentumokhoz való hozzáféré, melyek a modellekhez zükége bemenő adatokat (zervezeti jellemzőket) biztoítják. A zervezetek bizonyo eetekben már rézben imerik vagy ejteni vélik azon eredményeket, melyeket a modell alkalmazáával lehet kimutatni. Azon közúti zervezeteknél, ahol a modellek alkalmazhatóágát a legzemléleteebben lehet demontrálni, ott az eredmények érzékeny imeretanyagnak zámítanak, mivel feltárhatóak azon területek, ahol erőforrá pazarlá valóul meg. Ezen imeretek (a modellek bemenő é kimenő adatai) még állami vállalatok eetén i titoknak minőülnek. A modellek továbbfejleztéi lehetőégei a felbontái mélyégek fokozáa, melyek egítégével műveleti zintig megvalóítható az egye információkezeléi műveletek elemzée

14 Oktatá (elméleti é gyakorlati) Kutatá Közlekedéi alap kutatá eredményei 1/A é 1/B tézi Az alapképzé, é a meterképzé tantárgyainak korzerűítée. Az eredmények é a modell kialakítái logika beépítée a tananyagba. Mindezek célja a zintetizált, átfogó rendzer é folyamatzemléletű gondolkodámód kialakítáa é elmélyítée. Ezen területek: zervezetek működéével kapcolato elemzéek, információ rendzerek tervezée. Közlekedéi Információ Rendzerek I: parkolái tématerület é az ITS alapjai. Közlekedéi Informatika: információzerkezeti é információáramlái modell beilleztée a zervezetek információellátáának fejleztéébe. Személyközlekedé: információ rendzerek elemzéi é tervezéi módzereinek felhaználáa. Az információzerkezet felbontái mélyégének fokozáával é az információáramlái kapcolatok elemzéével azok tulajdonágainak meghatározáa. Információrendzeri modellek kiterjeztée é alkalmazáa má alágazatok eetén, az egye ágazati kapcolódái pontok azonoítáa, az interféz felületen megvalóuló információáramlá azonoítáa é az adatok feltáráa. 3. táblázat: Kutatái eredmények felhaználáa Közlekedéi alkalmazott kutatá eredményei 2., 3. é 4. tézi Az alkalmazott adatbázi-kezeléi módzerek beilleztée a gyakorlati képzébe. Közlekedéi Információ Rendzerek I. é II. Közlekedéi Informatika A módzerek alkalmazáának magabizto elajátítáa (pl. információrendzer é adatbázi tervezée, özetevők azonoítáa, működé feltáráa, kapcolatok definiáláa, közlekedéi rendzerek é folyamatok leképezée adatokkal, özetett adatbáziok egyzerűítée, több zempont zerinti feldolgozáa, heterogén adatok együtte felhaználáa, zervezeti elemzéek, tb.). A modellek rézletezettégének fokozáa, kiterjeztée, melyek egítégével pontoabb, nagyobb időhorizontot lefedő előrebeclé adható. Kutatái módzerek finomítáa é újabb változókkal történő bővítée. Eredmények tranzformáláa é általánoítáa a kutatái alaptól eltérő paraméterekkel rendelkező területekre. Az alkalmazott kutatái módzertan(ok) alkalmazáa má közlekedéi alágazatoknál. Tervezé / Üzemelteté Közlekedéi zervezetek elemzée (átvilágítáa), melyek alapján a zervezeti átalakítáok (racionalizáláok) megvalóíthatóak. A jelentő adminiztratív zemélyzettel rendelkező zervezetek eetén az információkezelére vonatkozóan bár léteznek belő zabályzatok, azok alkalmazáa többnyire nem hatékony. A modellek alkalmazáával a zervezeti folyamatok elemezhetők, a feltárt hiányoágok alapján a zervezeti átalakítáokkal fokozható az erőforrá hatékony üzemelteté. Az eredmények felhaználáa a közúti közlekedéi rendzerek tervezée é üzemeltetée orán (út- é flottaüzemelteté; taktikai é operatív zinten i). Az eredmények a döntétámogatához nyújtanak bemenő információkat, mely egítégével az üzemelteté erőforrá hatékonyága növelhető. Az adatbázi-kezelé által lehetővé válik a több zempont zerinti (együtte é külön-külön) adatfeldolgozá, beavatkozá (intézkedé) é ezek hatáainak, eredményeégének kiértékelée. Kutatá folytatáa, jövőbeli tervek A jövőbeli közlekedéi megoldáoknak válazt kell találniuk az egyre fokozódó táradalmi kihíváokra, melyek jelentő közlekedéi vonatkozáal rendelkeznek. Ezek: közlekedébiztonág, torlódáok, hálózati hatékonyág, mobilitái igények fokozódáa, környezetzennyezé, tudato é fenntartható közlekedéi rendzer. Ezen kihíváok önállóan, é együtteen i kezelhetőek. Az integrált megközelíté, é a közlekedéi integráció megvalóítáával a felmerülő kérdéek együtteen kezelhetőek. Ezek zinergiku egymára hatáával biztoítható a rézterületek é a funkciók közötti koordináció, mely mind a horizontáli, mind a vertikáli integrációt előegíti Kövené (2007). A következő években / évtizedekben folytatódik a közúti közlekedé zabályozottágának fokozódáa, aminek egyik ezköze az integráció. Ez a folyamat a légi é vaúti közlekedében jóval

15 korábban, már évtizedekkel ezelőtt megkezdődött é azóta i tart. A jövőbeli fejleztéeket két fő tényező gyorítja: 1. Az integráció é a rendzerek özekapcoláának hatáára a nagyméretű adatbáziok felhaználáa BigData az elmúlt években felhalmozott információmennyiég optimáli felhaználáa egyre intenzívebbé válik. Ez adat oldalról támogatja a fejleztéek megvalóítáát. Ezt a folyamatot erőíti, hogy az oko ezközök elterjedéével a felhaználókról zámo adat áll rendelkezére, valamint az új kommunikáció megoldáok elterjedéével ezen adatok nagy zámítái kapacitáal rendelkező központokba továbbíthatóak. 2. Az újabb zolgáltatáok megjelenée é elterjedée melyek fokozatoan kiváltják a hagyományo értelemben vett járművezetői funkciókat. Ezáltal a közúti közlekedé zabályozottágának mértéke egyre erőebbé válik. Emiatt új (pl. ellenőrző, irányító, tb.) rendzerek é zolgáltatáok megjelenée várható. Ezek alapján kutatáom folytatáának irányai, a folyamat é rendzerzemléletű megközelítémód felhaználáával: 1. Integráció előegítée információ oldalról A dizertációban bemutatott információzerkezeti é információkapcolati modellek alkalmazáa az elő lépéét jelentik az integrációnak. Ma ok eetben az integráció egyik gátja, hogy az információkezelő elemek cak a aját érdekeltégi körükben rendelkeznek imeretekkel a kezelt információkról. Ennek felzámoláa érdekében kezdetben hazai zinten rézleteen feltárom az információkezelő elemek által kezelt információkat. Így lehetőég van olyan háttér adatbázi létrehozáára mely rézleteen tartalmazza az aktuálian elérhető meta adatokat. Tekintettel arra, hogy a zámo forrából érkező adatok eltérő minőégűek, különböző megbízhatóágúak, így vizgálom: o az információ megbízhatóágát, o az információ jelentőégét é haznoágának, o ennek változáát mind időben, mind térben (információ rendzerek dinamiku jellege). Az információ idő alapú elemzében a vizgálat kiterjed az információ pontoágára, értékére, költégére é elévüléére. A térbeli elemzé orán meghatározom a helyváltoztatá egye fáziainál zükége információk körét, é a forgalmi áramlatokra (járművezető, gyalogo, kerékpáro, tb.) gyakorolt hatáukat. Az integráció orán értékük alapján kell rangorolni az információkat. Ennek érdekében az alábbi kérdéekre kereem a válazt: o milyen költéggel é honnan zerezhető be a zükége információ, o ennek az idő függvényében mekkora az értéke az elévüléig, valamint o milyen áron é milyen feltételekkel lehet azt továbbadni? Az értékek meghatározáához információ minőéget elemző / értékelő eljárát dolgozok ki, mely alapján definiálható, hogy az egye információk az integráció célok elérééhez hogyan haználhatóak fel. 2. Integráció előegítée a zolgáltatáok oldaláról Az oko ezközök elterjedéének hatáára az adatgyűjtéi lehetőégek kizéleednek. Olyan zolgáltatáok i megjelennek, melyek korábban a jelentő adatigényük miatt nem voltak elérhetőek. Az ezközök az információzerzéen kívül a megjelenítéhez i felhaználhatóak. Annak érdekében, hogy ezek megjelenée ne zigetzerű megoldáokat eredményezzen, a telje közlekedéi rendzerbe történő integrációjukat egítem elő

16 Ehhez feltárom az új zolgáltatáok információigényeit, elemezni kívánom az információáramlát, melyet a modellbe építve kívánom fokozni az integrációt (pl. adatportálok é adattárak kialakítáa). Szakértői várakozáok alapján a jogi akadályok elhárítáával ezen ezközök felhaználhatóak az ellenőrzére i, mely a közlekedébiztonág fokozáának egyik leghatékonyabb ezköze. Ahhoz, hogy ez megvalóulhaon, biztoítani kell az adatokon alapuló zolgáltatá folyamato é megbízható működéét. Jövőbeli kutatáommal ehhez i hozzá kívánok járulni. A mobilitái kultúra fejlődéével az egyéni gépjármű-közlekedé rézaránya cökkenni fog, a közlekedéi alágazatok é a közlekedéi módok haználata egyre tudatoabbá válik, előtérbe helyezve a multimodalitát. Ehhez illeztéi felületeket kell kialakítani az egyéni motorizált é a közöégi valamint az egyéni nem motorizált közlekedéi formák között. Az illeztéi felület olyan hely, ahol az ezközváltára lehetőég van. Így a parkolát, mint kiemelt területet a jövőben i vizgálni fogom. Munkám orán: o Felmérem, hogy az utazóknak továbbított információk hogyan é milyen mértékben hatnak döntéeikre (ezköz é módválaztá, útvonalválaztá, tb.). o Azonoítom a láten információkat, meghatározom azon információzolgáltatái módokat, valamint forgalmi menedzment ezközöket, melyek egítégével a járművezetők é a felhaználók döntéei befolyáolhatóak, terelve őket az alaconyabb ellenálláú közlekedéi módok felé. A kutatáok orán azok gazdaági hátterét i vizgálom, közgazdaági módzerekkel (demand management), hogy a rendzerek által elérhető változáok é azok haznai monetarizálhatóak legyenek. Ennek érdekében aját felmérét kívánok elvégezni. Ezek egítéégével a közlekedéi rendzeren belül minőégi értékelét végzek, melyhez a minőég mérééhez zükége módzertant kialakítom, továbbá meghatározom a mérhető minőégi paramétereket. Mindezek alapján lehetőég van a minőég javítáára i

17 Téziekhez kapcolódó aját publikációk Megjelent publikációk: Sándor (2014a): SÁNDOR Zolt: Intelligen tehergépjármű parkolá-irányító rendzer modulári fejleztéi lehetőége. AZ ASZFALT: A MAGYAR ASZFALTIPARI EGYESÜLÉS (HAPA) HIVATALOS SZAKMAI LAPJA 19:(1) pp (2014) Sándor (2014b): SÁNDOR Zolt: Effect of traffic afety meaure on motorway traffic.konferencia előadá, 2nd Conference on Effective Road Safety Campaign: CERSC Budapet, Magyarorzág, Budapet: Premium Relation, pp ISBN: Sándor and Cizár (2013a): Zolt SÁNDOR, Caba CSISZÁR: Development Stage of Intelligent Parking Information Sytem for Truck. ACTA POLYTECHNICA HUNGARICA 10:(4) pp Paper 42. (2013) Sándor é Cizár (2013b): SÁNDOR Zolt Péter, CSISZÁR Caba: Kééi eemények elemzée helyi autóbuz közlekedében. Innováció é Fenntartható Felzíni Közlekedé Konferencia Budapet, Magyarorzág, Budapet: Magyar Mérnökakadémia, pp Paper 6. ISBN: Sándor and Nagy (2012a): Zolt SÁNDOR, Enikő NAGY: Overtaking ban for heavy good vehicle in Hungary on the national motorway network. POLLACK PERIODICA 7:(1) pp (2012) Sándor and Nagy (2012b): Zolt SÁNDOR, Enikő NAGY: Intelligent Truck Parking on the Hungarian Motorway Network. POLLACK PERIODICA 7:(2) pp (2012) Sándor and Cizár (2012a): Zolt SÁNDOR, Caba CSISZÁR: Integration of Parking Information Sytem into Traffic Management. European Platform of Tranport Science (EPTS): X. European Tranport Congre in Budapet. Budapet, Magyarorzág, Budapet. pp ISBN: Sándor and Cizár (2012b): Zolt SÁNDOR, Caba CSISZÁR: From information to central navigation - Development tage of intelligent parking information ytem. 8th International PhD & DLA Sympoium. Péc, Magyarorzág, Péc: Pollack Mihály Műzaki Kar, Pollack Pre, pp ISBN: Sándor é Nagy (2011a): SÁNDOR Zolt, NAGY Enikő: Nehéz tehergépjárművek előzéi tilalma a hazai gyorforgalmi úthálózaton. KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI SZEMLE 61:(4) pp (2011) Sándor é Nagy (2011b): SÁNDOR Zolt, NAGY Enikő: Intelligen tehergépjármű parkolá irányítái rendzer a hazai gyorforgalmi úthálózaton. KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI SZEMLE 61:(4) pp (2011) Sándor é Nagy (2011c): SÁNDOR Zolt, NAGY Enikő: Külföldi megoldáok az intelligen tehergépjármű parkolá területéről é a hazai alkalmazái lehetőégek. Innováció é fenntartható felzíni közlekedé Konferencia Budapet, Magyarorzág, pp ISBN: Sándor é Nagy (2011d): SÁNDOR Zolt, NAGY Enikő: Európai é hazai megoldáok - a nehéz tehergépjárművek előzéi tilalma é továbbfejleztéi lehetőégei Magyarorzágon. Innováció é fenntartható felzíni közlekedé Konferencia Budapet, Magyarorzág, pp ISBN: Sándor é Cizár (2010a): SÁNDOR Zolt Péter, CSISZÁR Caba: Integrált informatikai rendzerek a hazai gyorforgalmú úthálózaton. KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI SZEMLE LX:(3) pp (2010) Sándor é Cizár (2010b): SÁNDOR Zolt Péter, CSISZÁR Caba: Integrált informatikai rendzerek a hazai gyorforgalmú úthálózaton a jelen é jövő lehetőégei. Innováció é Fenntartható Felzíni Közlekedé Konferencia Budapet, Magyarorzág, Budapet. pp Paper CD. ISBN: Benyújtott publikációk: Sándor and Cizár (2014a): Zolt SÁNDOR, Caba CSISZÁR: Methodology for Analyi of Delay in Local Bu Tranportation and Prediction of Dwelling Time at Stop. TRANSPORT. (under review) Sándor and Cizár (2014b): Zolt SÁNDOR, Caba CSISZÁR: Role of Integrated Parking Information Sytem in Traffic Management. PERIODICA POLITECHNICA CIVIL ENGINEERING (under publih) Sándor and Cizár (2015): Zolt SÁNDOR, Caba CSISZÁR: Modelling and Analyi Method of Integrated Information Sytem of Tranportation. Conference proceeding, Model and Technologie for Intelligent Tranportation Sytem, MT-ITS 2015 June 3-5. Budapet, Hungary (under publih) Sándor é Cizár (2015a): SÁNDOR Zolt, CSISZÁR Caba: A közúti közlekedé információrendzerének modellje I. (információzerkezeti modell). KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI SZEMLE (megjelené alatt, várható megjelené 2015 II. negyedév) Sándor é Cizár (2015b): SÁNDOR Zolt, CSISZÁR Caba: A közúti közlekedé információrendzerének modellje II. (információkapcolati modell). KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI SZEMLE. (megjelené alatt, várható megjelené 2015 II. negyedév)

18 Tézifüzetben hivatkozott irodalmak: 885/2013/EU: A BIZOTTSÁG 885/2013/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE az intelligen közlekedéi rendzerekre vonatkozó 2010/40/EU európai parlamenti é tanáci irányelvnek a teher- é hazongépjárművekkel igénybe vehető biztonágo é védett parkolóhelyekre vonatkozó információ zolgáltatányújtá tekintetében történő kiegézítééről. Brüzel máju /2013/EU: A BIZOTTSÁG 886/2013/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE a 2010/40/EU európai parlamenti é tanáci irányelvnek a közúti biztonággal kapcolato, minimáli általáno forgalmi információk lehetőég zerinti, a felhaználók zámára térítémente biztoítáához zükége adatok é eljáráok tekintetében való kiegézítééről. Brüzel máju 15. Allekotte et al. (2003): ALLEKOTTE, D., GANSER, M., DINTER, M., WILLEMS, F.: Neue Löungen für da trategiche Verkehrmanagement in der IGLZ Frankfurt am Main. Vortrag bei den verkehrwienchaftlichen Tagen. Dreden Boltze et al. (2005): BOLTZE, M., WOLFERMANN, A., SCHÄFER, P.: Leitfaden Verkehrtelematik - Hinweie zur Planung und Nutzung in Kommunen und Kreien. Leitfaden für die Planung und Nutzung der Telematik für kommunale Planungträger zur Verbeerung der Verkehrbedingungen in Städten, Gemeinden und Landkreien. Techniche Univerität Darmtadt 2005 (pp. 9-40). C(2014) 9672: A BIZOTTSÁG EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE a 2010/40/EU európai parlamenti é tanáci irányelvnek az EU egézére kiterjedő való idejű forgalmi információ zolgáltatáok nyújtáa tekintetében történő kiegézítééről. Brüzel, Chang et al. (2009): CHANG, Y.F., CHEN, C.S., ZHOU, H.: Smart Phone for Mobile Commerce. Comput. Stand. Interface, 31 (4) (June 2009), pp Cizár (2001): CSISZÁR, Caba: Az integrált intelligen utainformatikai rendzer modellje. PhD. értekezé, Budapet Cizár (2003): CSISZÁR, C.: Model of Integrated Intelligent Paenger Information Sytem. Periodica Polytechnica-Tranportation Engineering 31:(1-2) pp (2003) Cizár (2004): CSISZÁR, Caba: Nagy települéek zemélyforgalmának integrált dinamiku irányítáa telematikai ezközökkel. Vároi Közlekedé. XLIV.évf. 2.zám o. Budapet, Cizár (2006): CSISZÁR, Caba: Telematikailag irányított térben-időben rugalma közforgalmú közlekedé. Vároi Közlekedé, (46. évf.) 3. z old. Cizár é Wetik (2014) CSISZÁR, Caba, WESTSIK György: A közlekedéi informatika kutatáa é oktatáa a BME Közlekedéüzemi é Közlekedégazdaági Tanzékén. Közlekedétudományi Szemle LXIV:(2) pp Paper B11. (2014) EayWay DTX-DG01 (2012): EayWay Deployment Guideline: Data Exchange DATEX II Supporting Guideline DTX-DG01. Verion December EayWay TIS-DG07 (2012): EayWay Deployment Guideline: Traveller Information Service Co-modal traveller information TIS-DG07. Verion December Fehér Könyv (2011): FEHÉR KÖNYV: Útiterv az egyége európai közlekedéi térég megvalóítáához Úton egy verenyképe é erőforrá-hatékony közlekedéi rendzer felé. COM(2011) 144, Brüzel, Feng et al. (2005): FENG, J., ZHU, Y., MUKAI, N., WATANABE, T.: Integrated management of multi-level road network and tranportation network. Lect. Note Comput. Sci., 3683 (2005), pp Haberg (2001): HASBERG, P.: Straßenverkehrmanagement in Großtädten. Rahmenbedingungen und da Projekt tadtinfoköln. 18. Verkehrwienchaftliche Tage, Dreden Hladon é Perjé (2007): HLADON, Andrea, PERJÉS, Tamá: A magyar ITS rendzerfelépítéi terv. Közúti é mélyépítéi zemle. 57. évf. 4. z. / 2007 ITS Action Plan (2008): Celekvéi terv az intelligen közlekedéi rendzerek alkalmazáának európai bevezetéére. COM(2008) 886, Brüzel, ITS Direktíva (2010): 2010/40/EU: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/40/EU IRÁNYELVE Az intelligen közlekedéi rendzereknek a közúti közlekedé területén történő kiépítéére, valamint a má közlekedéi módokhoz való kapcolódáára vonatkozó keretről. Straburg, júliu 7. Jákli é Tomachek (2010): JÁKLI, Zoltán, TOMASCHEK, Tamá Attila: ITS-fejleztéek az ÁAK Zrt. hálózatán a CONNECT / EASYWAY projektek keretében. Közlekedéépítéi zemle, (60. évf.) 4. z old. Jancó é Siegler (2007): JANCSÓ, Ferencné, SIEGLER, Andráné: A magyar ITS felhaználói igénylita é a meglévő rendzerek zolgáltatáai. Közúti é mélyépítéi zemle. 57. évf. 4. z. /