A közúti közlekedés integrált információrendszerének modellezése, a működési jellemzők befolyásolása

Átírás

1 A közúti közlekeé integrált információrenzerének moellezée, a műköéi jellemzők befolyáoláa PhD. izertáció Szerző: Sánor Zolt Témavezető: Dr. Cizár Caba, PhD. Kutatóhely: Buapeti Műzaki é Gazaágtuományi Egyetem, Közlekeémérnöki é Járműmérnöki Kar, Közlekeéüzemi é Közlekeégazaági Tanzék Buapet 2015

2 Nyilatkozat önálló munkáról, hivatkozáok átvételéről Alulírott Sánor Zolt kijelentem, hogy ezt a oktori értekezét magam kézítettem é abban cak a megaott forráokat haználtam fel. Minen olyan rézt, amelyet zó zerint, vagy azono tartalomban, e átfogalmazva má forrából átvettem, egyértelműen, a forrá megaáával megjelöltem. Buapet, márciu... Sánor Zolt Nyilatkozat nyilvánoágra hozatalról A kutatái eremények nyilvánoága é hozzáférhetőége fonto a tuomány fejlőée zempontjából, ugyanakkor a BME Doktori é Habilitáció Szabályzat kivétele eetekben lehetőéget a a PhD olgozat ereményeinek titkoítáához. Ennek tuatában az alábbi nyilatkozatot tezem: Alulírott Sánor Zolt hozzájárulok a oktori értekezéem interneten történő nyilvánoágra hozatalához korlátozá nélkül. Tuomául vezem, hogy amennyiben bármilyen korlátozát kérek, azt írában rézleteen inokolnom kell, é az inoklá cak a témavezető é a tanzékvezető egyetértő aláíráával együtt érvénye. Buapet, márciu... Sánor Zolt

3 Tartalomjegyzék Bevezeté A kutatái téma A kutatái téma elhelyezée az intelligen közlekeéi renzerek (ITS) tárgykörben Az ITS fejlőéi tenenciáinak özefoglaláa A kutatái téma aktualitáa, célkitűzéek, lehatároláok Közlekeéi információ renzerek integrációjának alapjai Átfogó iroalmi áttekinté Az információrenzer zerkezeti moellje Információzerkezeti moell kialakítáa Elemzéi mózer az információzerkezeti moell alapján Az információrenzer kapcolati moellje Információkapcolati moell kialakítáa Elemzéi mózer az információkapcolati moell alapján Az információ comópontok é közlekeéi információzolgáltatók Járművezetők zemélye elváráait figyelembe vevő parkolái információ é menezment renzer moellje A parkolámenezment zerepe é jelentőége a forgalmi menezmentben Parkolái móok jellemzői A parkolámenezmentben alkalmazott információ renzerek funkciói Az integrált parkolámenezment renzer vázzerkezeti moellje Az integrált parkolámenezment renzer műköéi moellje Forgalom é parkolázabályozái tratégia elemei Nehéz tehergépjárművekre vonatkozó iőzako előzéi tilalom é a minimáli követéi távolág forgalmi hatáai é a korlátozá továbbfejleztée korzerű, inamiku zabályozát biztoító megoláal Nehéz tehergépjárművekre vonatkozó előzéi tilalom elemzéének háttere Kutatái mózertan Tapaztalatok é forgalmi hatáok A javaolt inamiku előzéi tilalmat zabályozó renzer Dinamiku előzéi tilalom bevezetéének elméleti hatáai Közöégi autóbuzközlekeé iőértékeinek elemzéi mózere é a megállóhelyi tartózkoái iők előrebeclée Közöégi autóbuzközlekeé menetreni jellemzőinek elemzéi háttere Aatfelolgozái mózer Megállóhelyi tartózkoái iőkre vonatkozó eremények értékelé Megállóhelyi tartózkoái iők előrebecléi mózere A mózer verifikáláa i

4 7. Új tuományo eremények özefoglaláa téziek Az új tuományo eremények haznoíthatóága é a kutatá folytatáa Iroalomjegyzék Téziekhez kapcolóó aját publikációk Röviítéjegyzék Függelékek e függelék: Szervezettípuok coportoítáa pélákkal, é az alkalmazott gépi komponenek megjelöléével e függelék: Szervezettípuok által ellátott funkciókhoz tartozó tevékenyégek a függelék: Információzerkezeti mátrix e függelék: Kezelt információk coportoítáa zervezetenként é funkciónként ö függelék: Kezelt információk coportoítáa funkciónként é aatcoportonként o függelék: Kezelt információk coportoítáa zervezetenként é aatcoportonként e függelék: Információkapcolati mátrix a függelék: Közútkezelőnél a forgalmi menezment orán keletkező felhaználáa egy áruzállítát végző flottaüzemeltető vállalat eetén (péla) e függelék: Nehéz tehergépjárművek előzéi tilalmával kapcolato kérőív ii

5 Ábrajegyzék B.1e ábra: 1.1e ábra: 1.2e ábra: Dizertáció felépítée ITS alkalmazáok é a támogató technológiák özefoglaláa megjelenéük iőpontjának orrenjében A közúti közlekeéi alrenzerek coportoítáa 1.3a ábra: Integráció területek a közúti közlekeében Kövené et al. (2004) 2.1e ábra: 2.2e ábra: 2.3a ábra: 2.4e ábra: 2.5ö ábra: 2.6o ábra: 2.7e ábra: A közúti közlekeé információ renzerének moellje A közúti közlekeé információzerkezeti moellje Információzerkezeti moell kialakítáának lépéei Az információzerkezeti moell vertikáli kiterjeztée özetevők zerint Integrált aatzerkezet felbontái mélyégének növelée, általáno térbeli ábrázolái mó Péla az információzerkezeti moell felbontáának növeléére (Parkolóhelyfoglalá móoítáa) Elemzéi mózer az információzerkezeti moell alapján 3.1e ábra: 3.2e ábra: 3.3a ábra: A közúti közlekeé integrált információrenzerének kapcolati moellje Az információkapcolati moell kialakítáának lépéei Információkapcolati mátrix értelmezée 4.1e ábra: 4.2e ábra: 4.3a ábra: Parkolái móok Az integrált parkolámenezment renzer vázzerkezeti felépítée Az integrált parkolámenezment renzer műköéi moellje 5.1e ábra: Főváro környéki állanó előzéi tilalom KKK (2010) 5.2e ábra: Előzéi tilalom felhaználói megítélée 5.3a ábra: Előzéek a tiltott iőzakban (a járművezetők aját megítélée alapján) 5.4e ábra: Előzéi tilalom típu zerinti preferenciája 5.5ö ábra: Dinamiku zabályozá vázzerkezeti moellje 5.6o ábra: Dinamiku zabályozá műköéi moellje 5.7e ábra: Telepítéi megolá (péla) 5.8a ábra: Előzéi tilalom zabályozáának folyamatábrája 5.9e ábra: Átlago hétköznapi forgalomnagyág, erő nappali forgalom eetén máju 5.10e ábra: Átlago hétköznapi forgalomnagyág jelentő cúciőzaki forgalom eetén máju 5.11e ábra: Átlago hétköznapi forgalomnagyág alacony forgalom eetén júniujúliu 5.12e ábra: Fajlago utazái iőköltég változáa 6.1e ábra: 6.2e ábra: 6.3a ábra: Felolgozáához kialakított aatzerkezet Átlago megállóhelyi tartózkoái iő iőzakonként é megálló kategóriák zerint Átlago megállóhelyi tartózkoái iő (máopercben) a megálló kategóriák é az iőjárá kategóriák zerint iii

6 Táblázatjegyzék 1.1e táblázat: 1.2e táblázat: ITS renzerek coportoítáa funkciók alapján Integráció fokozatok 2.1e táblázat: 2.2e táblázat: 2.3a táblázat: 2.4e táblázat: 2.5ö táblázat: Szervezettípuok Funkciók Aatcoportok Szervezettípuok é funkciók özerenelée Információzerkezeti mátrix felépítée 3.1e táblázat: 3.2e táblázat: 3.3a táblázat: 3.4e táblázat: 3.5ö táblázat: 3.6o táblázat: 3.7e táblázat: Szervezettípuok közötti információ kapcolatok Szervezettípuok é funkcióik közötti kapcolatok Információkapcolati mátrix rézlete Információ kapcolatok elemzéi zempontjai Egyzerűített információkapcolati mátrix özetevő variációi Egyzerűített információkapcolati mátrix típuok truktúrája Aatgaza zervezettípuok által kezelt aatcoportok felhaználáa zervezettípuonként egyzerűített információkapcolati mátrix 4.1e táblázat: 4.2e táblázat: 4.3a táblázat: 4.4e táblázat: 4.5ö táblázat: 4.6o táblázat: 4.7e táblázat: 4.8a táblázat: Információzerkezeti mátrix rézlete, az integrált parkolámenezment renzer által felhaznált aatcoportok A vizgált parkolái móok jellemzői Az információ renzerek funkciói, illezkeve a helyváltoztatái folyamathoz Parkolához kapcolóó információkezeléi műveletek Forgalmi menezment tratégiák jellemzői Parkoló léteítmények tatiku é inamiku jellemzői (péla) Felhaználói coportok jellemző zemélye preferenciái (péla) Léteítmények ellenálláértéke a preferenciák figyelembe vételével 5.1e táblázat: 5.2e táblázat: 5.3a táblázat: 5.4e táblázat: 5.5ö táblázat: 5.6o táblázat: 5.7e táblázat: Információzerkezeti mátrix rézlete, a tehergépjárműközlekeé forgalmi elemzéhez felhaznált aatcoportok A nehéz tehergépjárművek előzéi tilalmának általáno hatáai Nehéz tehergépjárművek előzéi tilalmát vizgáló európai projektek ereményei Forgalomzámláló állomáok által gyűjtött zerkezete Vizgálati alaptáblázatok zerkezete Német é hollan autópályahálózaton alkalmazott inamiku előzéi tilalom határértékei Dinamiku zabályozára vonatkozó forgalmi határértékek iv

7 6.1e táblázat: 6.2e táblázat: 6.3a táblázat: 6.4e táblázat: 6.5ö táblázat: 6.6o táblázat: 6.7e táblázat: 6.8a táblázat: 6.9e táblázat: 6.10e táblázat: 6.11e táblázat: 6.12e táblázat: Információzerkezeti mátrix rézlete, a közöégi autóbuzközlekeé elemzéhez felhaznált aatcoportok Kiválaztott vizonylat típuok é vizonylatok Iőjárái kategóriák a hőméréklet é capaék függvényében Járműkövető renzer által zolgáltatott truktúrája Megállóhely kategóriák Átlago megállóhelyi tartózkoái iők (máopercben) az iőjárá kategóriák függvényében Átlago megállóhelyi tartózkoái iők (máopercben) a palómagaág kategória é a megálló kategória függvényében Az átlago tartózkoái iők (máopercben) a palómagaág é a kéé függvényében I. mózerrel zámolt eremények (máopercben) (rézlet) Óracoportonként az átlago megállóhelyi tartózkoái iők az aott megállóhelyen (máopercben) (rézlet) II. mózerrel zámított eremények (máopercben) (rézlet) A két zámítái mózer ereményeinek relatív hibája %ban kifejezve (rézlet) 8.1e táblázat: Kutatái eremények felhaználáa v

8 Bevezeté Dizertációm címe A közúti közlekeé integrált információrenzerének moellezée, a műköéi jellemzők befolyáoláa. Bár a cím tág területet fe le, termézeteen a közúti közlekeé minen rézterületére vonatkozóan nem lehetett megvizgálni a forgalomi igény é kereletbefolyáolái lehetőégeket. Ennek következtében jól beazonoítható zempontok mentén lehatároláokat végeztem. A tartalmi korlátozó feltételeket é az aktualitát figyelembe véve a tématerületek válaztáát az alábbi tényezők motiválták: Integráció jelentőége, az integráció igényének jövőbeli fokozóáa é az ezzel özefüggő aatmoellezéi kéréek. Közúti közlekeé mozgó é állóforgalmi kapcolatait befolyáoló, a területfelhaználából ereő korlátozó tényezők. Tehergépjárművekkel özefüggő forgalmi korlátozáok változáa. Közöégi közlekeéi táraágok által kezelt zéleebb körű felhaználáa. Ezek alapján izertációm négy fő rézre tagolható, melyek az egye területek kutatáához kapcolónak: Információrenzeri moellek, melyek az információkezelő elemek közötti trukturált információáramlá fejleztéére vonatkoznak. Parkolámenezment, mely egítégével a kerelet é kínálat iőben é térben özehangolható, figyelembe véve az egyéni preferenciákat. Nehéz tehergépjárművekre vonatkozó előzéi tilalom é ennek hatáa a forgalomlebonyolóára. Közöégi autóbuzközlekeé flottakövető renzeréből zármazó forgalmi felhaználáa az iőértékek előrebeclééhez. A mobilitái igények folyamato növekeée újabb kihíváok elé állítja a közlekeéi renzerek tervezőit, üzemeltetőit é haználóit. A közlekeéi alágazatok tekintetében a közúti zállítá ominán helyzetben van, az igényekkel együtt járó forgalomnövekeé ezen alágazat eetén okozza a legtöbb kihívát (baleetek, torlóáok, környezetzennyezé) Fehér Könyv (2011), ITS Action Plan (2008). A forgalomnövekeé negatív hatáainak enyhítée érekében fejleztéeket folytatnak, melyek célja, hogy jelentő infratrukturáli beruházá nélkül valóítanak meg kapacitábővítét. Ennek érekében intelligen közlekeéi renzereket (ITS) alkalmaznak, melyekkel a közlekeébiztonág, a forgalmi hatékonyág é az utazái kényelem fokozható, a környezetzennyezé mérékelhető. Ezen renzerek egítégével a közúti közlekeében jelentő mennyiégű információ keletkezik ez rézben a renzerek elterjeéével, rézben az aatgyűjtéi mózerek fejlőéével függ öze. Ezeket zámo forrából gyűjtik a réztvevő zervezetek. Az információk gyűjtéét követő felolgozá é felhaználá többnyire cak az aatgazánál (az aatgyűjtét végző zervezetnél) valóul meg, miközben gyakran a többi zervezet rézéről i igény tapaztalható az iránt. A renelkezére álló információk megozthatók a jelenlegi infokommunikáció megoláok integráláával. Így növelhető a közlekeéi renzer hatékonyága (pl. üzemeltetői é felhaználói célok zerinti hatékonyabb forgalomlebonyolóá é útüzemelteté). Az információk elkülönült kezelée miatt a közúti közlekeében kihaználatlan erőforráok maranak, melyek hátrányoan érintik a közlekeé zereplőit (takeholereit). Gyakori jelenég, hogy ugyanazon paraméterek gyűjtéére a különböző zervezetek önálló, eltérő móon műköő renzereket telepítenek. Ez jelentő költéggel jár, é aatintegritái problémák felmerüléét i okozhatja, mely nehezíti az integráció törekvéeket. 1

9 Ezen probléma jelentőége a jövőben felértékelőik, ugyani a közúti forgalommenezmentben zámo ma még fejlezté alatt álló aatgyűjtéi technológia bevezetée várható. Az új megoláok mennyiégben é minőégben i forraalmaítják az aatgyűjtét, mivel az horizontáli (vizgált területek) é vertikáli (aatminőég) irányban i kizéleeik. Gyakran még azt em lehet tuni, hogy a különböző forráokból zármazó nyer é heterogén kezelée hogyan fog megvalóulni. Az elkövetkező években a mobilkommunikáció é a mobilinternet elterjeéének növekeée, az árcökkené újabb, okotelefon alapú közlekeé é forgalmi információ alkalmazáok fejleztéét ereményezheti. Várhatóan a jogi környezet i változik, így a mobilhálózatból zármazó egy réze zéleebb körben, újabb funkciókra i felhaználhatók leznek (pl. forgalmi előrejelzé). Ezen alkalmazáok egítégével egyre több aat áll(hat) maj a közlekeéi zolgáltatók renelkezéére, így a mobilitái igénykezelé hatékonyabbá válhat. Az integráció igények fokozóáával olyan komplex renzerek megjelenée várható, melyek mennyiégben é minőégben i forraalmaítják az aatgyűjtét, mivel azt horizontáli (vizgált területek) é vertikáli (aatminőég) irányban i kizéleeítik. Így a közlekeé területén i várható, hogy a felhaználói é felhaználókhoz köthető gyűjtéével nagyméretű aatbáziokat fognak kialakítani é haználni azaz a BigData típuú megoláok a közlekeére i ki fognak terjeni. Dizertációmat 8 fő fejezetre tagoltam. A felépítét a B.1e ábra zemlélteti. Kutatái téma (1. fejezet) Információrenzeri moellek (2. é 3. fejezet) Közlekeéi alapkutatá Parkolái információ é menezment renzer (4. fejezet) Nehéz tehergépjárművek előzéi tilalmát zabályozó renzer (5. fejezet) Közöégi autóbuzközlekeé iőértékeinek elemzée (6. fejezet) Közlekeéi alkalmazott kutatáok Új tuományo eremények özefoglaláa (7. fejezet) Az új tuományo eremények haznoítáa é a kutatá folytatáa (8. fejezet) B.1e ábra: Dizertáció felépítée A röviítéjegyzék ABC orrenben tartalmazza a izertációban haznált röviítéeket. 2

10 1. A kutatái téma 1.1. A kutatái téma elhelyezée az intelligen közlekeéi renzerek (ITS) tárgykörben A fejezetben imertetem az intelligen közlekeéi renzerek által elérhető haznokat, a coportoítái lehetőégeket, továbbá özefoglalom a témakör történetét é kutatáomat elhelyezem az ITS témakörében. Az ITS meghatározáa Az intelligen közlekeéi renzerek leggyakrabban hivatkozott, leginkább elfogaott efinícióját az Európai Unió 40/2010 irányelve tartalmazza Az intelligen közlekeéi renzereknek a közúti közlekeé területén történő kiépítéére, valamint a má közlekeéi móokhoz való kapcolóáára vonatkozó keretről (ITS Direktíva). Ez alapján: Az intelligen közlekeéi renzerek (intelligent tranportation ytem ITS) olyan fejlett alkalmazáok, melyek ténylege (emberi) intelligencia megteteítée nélkül biztoítanak innovatív zolgáltatáokat a különböző közúti közlekeéi móokhoz é forgalmi menezmenthez kapcolóóan, valamint lehetővé tezik a felhaználók hatékonyabb tájékoztatáát, biztonágoabb közlekeéét, é a közlekeéi hálózatok özehangoltabb é intelligenebb haználatát. ITS Direktíva (2010). Az intelligen közlekeéi renzerek kifejezé zámo fejleztét, alkalmazát é technológiát foglal magában. A közlekeé különböző területeiről zármazó továbbítáával, az információ zolgáltatáok alkalmazáával a közlekeé réztvevői megalapozottabb öntéeket hoznak, így javítva a közlekeéi alapfolyamat hatékonyágát. ITS fogalom háttere Bár az ITS a közlekeé öze alágazatára vonatkoztatható, az irányelv előorban a közúti közlekeé területén alkalmazott információ é kommunikáció technológia özeégeként efiniálja. Ie tartoznak az infratruktúra elemek, a járművek, a forgalomirányító é mobilitá menezment központok, a felhaználók által igénybe vett zolgáltatáok, továbbá a többi közlekeéi alágazattal való kapcolóát egítő alkalmazáok. Az amerikai iroalom az ITS témakörébe bevonja a többi közlekeéi alágazatot i, azonban jelen izertációban özhangban az irányelvben foglaltakkal cak a közúti közlekeéi alkalmazáokkal foglalkozom. Napjainkban az ITS fogalom kibővült, így már renzereket é zolgáltatáokat i lefe. Ezt fejezik ki a nemzetközi iroalomban gyakran haznált ITSS é a TICS röviítéek, melyek ma már az ITS zinonimái. A továbbiakban özefoglalóan ITS alkalmazáoknak nevezem a renzereket é zolgáltatáokat. Az intelligen közlekeéi renzerek kifejezét hivataloan 1994 óta haználják. Európában é Áziában az intelligent tranport ytem elnevezé terjet el William (2004). A telematika (telematic) kifejezét mely jelentée információk átvitele telekommunikáció hálózatok felhaználáával é ezen információk zámítógépe felolgozáa Goel (2007) helytelenül az ITS zinonimájaként említik. A kifejezét ereetileg Európában haználták (a telekommunikáció é informatika zavak özeolvaztáával), mint az információ technológiák zinonimája Mikulki (2007), azonban a telematika kifejezé alatt az USAban a járműfeélzeti kommunikációt é térinformatikai alkalmazáokat haználó vezeték nélküli információ zolgáltatáokat értik. A közúti telematika (tranport telematic) kifejezé azonban már értelmezhető az ITS zinonimájaként i, mely kifejezét Európában 1990e évek kezetétől haználják Nowacki (2008, 2012). 3

11 Az ITS alkalmazáok haználói Az intelligen közlekeéi renzerek é zolgáltatáok haználói/hazonélvezői az alábbi főbb coportokba orolhatók ITS Hanbook (2011): állami é önkormányzati zervek: nemzeti, regionáli é helyi önkormányzatok, hatóágok, útüzemeltetők é a közlekeéi hálózatok tulajonoai (beleértve a vagyonkezelőiket i), flottaüzemeltetők (közöégi közlekeé é áruzállítá), egyéni utazók (motorizált é nem motorizált járművel közlekeők; járművezetők, közöégi közlekeé haználói), járműgyártók, ipar é kerekeelem. Az ITS által elérhető haznok, az ITS alkalmazáok alapvető céljai Az intelligen közlekeéi renzerek é zolgáltatáok az alábbi célok elérééhez járulnak hozzá (a felorolá orrenje egyben a prioritái zinteket i kijelöli) USDOT FHWAOP03076 (2003), Linenbach (2004), ITS Hanbook (2011), Fehér Könyv (2011), ITS Action Plan (2008), Dang (2004), Garrot (2005), eimpact (2008), ecall IA (2011), Action Plan IA (2013): 1. Közlekeébiztonág növelée: közlekeéi baleetek zámának é úlyoágának cökkentée. 2. Közlekeéi hálózat forgalmi hatékonyágának növelée: öze eljutái iő hálózaton eltöltött iő, a torlóáok térbeli é iőbeli kiterjeéének cökkentée, helyváltoztatái öntéek é igények befolyáoláa, egyéni gépjárműhaználatra vonatkozó igények cökkentée, má közlekeéi móok előnyben rézeítée, előnybiztoítá peciáli járművek rézére. 3. Üzemelteté hatékonyágának növelée: közlekeéi móok közötti hatékony munkamegoztá előegítée, infratruktúra üzemeltetéi költégek cökkentée, mobilitá é a verenyképeég fokozáa. 4. Környezetvéelem: károanyag kibocájtá é zajzennyezé cökkentée, a területfelhaználá optimalizáláa, tb. 5. Utazái komfort növelée: a járművezetőket é az utazókat érő trezhatá cökkentée, a mobilitá növeléével az információzolgáltatáal é a vezetéi műveletek támogatáával. Az alkalmazáok hatáai nemzetgazaági zinten i meghatározhatóak. Vannak közvetlenül kifejezhető pénzügyi hatáok, é vannak olyanok, melyek pénzbeli értéke monetarizálát követően határozható meg. Utóbbi érekében az EU útmutatókat kézített, melyek egítégével a közlekeéi hatáok átzámíthatóak NFÜ (2009). 4

12 Az ITS renzerek coportoítáa A fellelhető zakiroalmak zámo, eltérő zempont alapján coportoítják a renzereket. Az elérhető renzerek leggyakrabban az alábbi renezőelv alapján coportoíthatóak: cél, funkció, zolgáltatá, közlekeéi alágazat, felhaználók, üzemeltetők, elhelyezkeé (járművön kívül / belül; mobil / immobil), kiterjeé, tb. A renzerek egzakt é efinit coportoítáa zinte megvalóíthatatlan, ugyani a fejlőé orán a különböző alkalmazáokat egymáal ötvözték, így özetett több funkciót megvalóító é különböző célok együtte eléréét biztoító, rézben integrált renzereket i kialakítottak. A technológiák kombinációjával olyan integrált alkalmazáokat hoztak létre, melyek az ITS renzerek megjelenéekor még teljeen különállóak voltak. Az intelligen közlekeéi renzereket é zolgáltatáokat leíró ISO zabvány (ISO TC :2007) 11 zolgáltatái területet jelöl meg az ITS renzerek körében: 1. utazái információzolgáltatá, 2. forgalmi menezment é forgalomirányítá, 3. jármű alapú támogató zolgáltatáok, 4. áruzállítát é a nem közforgalmú közlekeét támogató zolgáltatáok, 5. közöégi közlekeét támogató zolgáltatáok, 6. kézenléti zervek munkájának támogatáa, 7. elektroniku íjfizeté, 8. zemélybiztonági zolgáltatáok a közúti közlekeében, 9. környezeti megfigyelé, 10. kataztrófavéelmi é elhárítái zolgáltatáok, 11. nemzetbiztonági érekekkel özefüggő zolgáltatáok. A zolgáltatái területek önállóak, azonban egyegy cél eléréét biztoító megolá több zolgáltatát özevontan kezel. Így a funkcionalitát é napjaink megoláait zem előtt tartva bizonyo területeket özevontam, illetve új kategóriát nyitottam. A 2.1e táblázatban coportoítottam a jelenlegi renzereket a felhaználói zolgáltatáok / funkciók alapján. 5

13 1.1e táblázat: ITS renzerek coportoítáa funkciók alapján 2. Forgalmi folyamatok kezelée Szolgáltatáok / Funkciók 1. Forgalmi tájékoztatá a. Forgalomirányítá é forgalomzabályozá b. Forgalmi ellenőrzé c. Vézhelyzet menezment é zavarelhárítá. Fenntartá menezment 3. Közöégi közlekeé támogatáa 4. Áruzállítá é nem közforgalmú zemélyzállítá támogatáa 5. Elektroniku íjfizeté 6. Közlekeébiztonág növelée (Intelligen jármű é infratruktúra funkciók) 7. Járművezetéi hatékonyágnövelé 8. Kényelemfokozá Renzertípuok / Renzerek Forgalmi tájékoztató é információ renzerek: utazá előtti é utazá közbeni (multimoáli) forgalmi információzolgáltató, útvonaltervező, utazá információ é navigáció renzerek, parkolá információ renzerek Forgalmi menezment renzerek Forgalomirányító é zabályozó renzerek (mozgó é állóforgalomra kiterjeően): forgalomfelügyeleti, forgalomirányító é előnybiztoító, tájékoztató / beavatkozó é tájékoztató renzerek, forgalomzervezét támogató renzerek (öntétámogatá üzemeltetőknek, útmeteorológiai é környezeti állapotot megfigyelő renzerek), inamiku infratruktúra haználati íjat zabályozó renzerek (útíj é parkolái íjat zabályozó renzerek, HOV, HOT ávok, tb.) Forgalmi ellenőrző renzerek: ebeég, ávhaználat, tengelyterhelé, útvonal, útíj, rakomány, tb. megállítát nem igénylő renzerek. megállítát igénylő renzerek. Vézhelyzet menezment é forgalmi zavarelhárító renzerek: forgalmi menezment tervek, előnybiztoító renzerek (kézenléti zervek munkáját támogató renzerek). Infratruktúra fenntartá menezment renzerek: forgalmi at elemző renzer, útburkolat elhaználóáát előrejelző renzer, üzemeltetét támogató é fenntartát előrejelző renzer. Közöégi közlekeé zervezéét é lebonyolítáát támogató renzerek: közöégi közlekeé irányítáát, zervezéét támogató renzerek, rugalma é igényvezérelt közlekeéi renzerek. Áru é zemélyzállítá zervezét é irányítáát, valamint a tehergépjárműközlekeét támogató renzerek: jármű flottamenezment renzerek, járműfeélzeti monitoring renzerek (járművezetőt é járművet ellenőrző renzerek), (tehergép)járművek közlekeéét tervező renzerek (útvonaltervezé, útvonalengeélyezé, okumentumok, rakomány é öztömegellenőrzé), intermoáli áruzállítá információ menezment é zabályozó renzerei (efreight), helyzíni ellenőrzéeket támogató renzerek (tachográf, károanyag kibocátá tb.), vezélye é túlmérete áruk zállítáát támogató renzer. Elektroniku íjfizetét támogató renzerek: elektroniku infratruktúra haználati íjbezeő renzerek (járműfeélzeti é infratruktúrához kapcoló berenezéek, pl. autópálya haználati íjak, parkolái íjak, tb.), integrált íjfizetéi renzerek. Intelligen járművek é járműrenzerek: ézlelét támogató renzerek, menetinamikai támogató renzerek, vezélyre figyelmeztető renzerek, vezélyhelyzeti támogató renzerek, ellenőrző renzerek. Intelligen infratruktúra renzerek: tájékoztató renzerek, vezélyre figyelmeztető renzerek / ezközök, intelligen comópontok, automatiku egélyhívó renzer (ecall). Személy é vagyonvéelmi renzerek Kapacitá é hatékonyág növelő renzerek: ecoriving renzerek (váltáeeékeég jelző renzer, fogyaztái azizten, tb.), együtte vonali halaát biztoító renzer (járműkonvojok özerenelée), vezető nélküli járművek. Járművezetéi é utazái kényelmet növelő renzerek: járművezetői kényelmet fokozó onboar é offboar kényelmi renzerek, járművezetői tevékenyéget támogató renzerek, utazói kényelmet fokozó onboar é offboar renzerek. Célok* X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X * Célok: 1. Közlekeébiztonág fokozáa 2. Közlekeéi hálózat forgalmi hatékonyágának növelée 3. Üzemelteté hatékonyágának növelée 4. Környezetvéelem 5. Utazái komfort növelée 6

14 A coportoítá alapján az alábbi renzerek különíthetőek el: 1. Forgalmi tájékoztatató é információ renzerek: Egyéni é közöégi közlekeében réztvevők zámára (hagyományo, mozgákorlátozott é érülékeny felhaználókat i beleértve); zemély é tehergépjárművek rézére; valóiejű / hitoriku kal, helyfüggő zolgáltatáokkal, különböző kommunikáció catornák é információmegjelenítő végberenezéek (mobil é immobil ezközök) felhaználáával. 2. Fogalmi folyamatok kezeléét támogató renzerek: Forgalmi menezment renzerek, melyek a minenkori infratrukturáli aottágok figyelembe vételével a forgalmi folyamatokhoz kapcolóóan látnak el funkciókat a forgalomzabályozától az ellenőrzéen át a fenntartázervezéig. Kiterjeéüket tekintve megkülönböztethetőek pontzerű, vonali é hálózati kiterjeéű renzerek. A renzerek felhaználói az üzemeltetők é állami zervek. 3. Közöégi közlekeét támogató renzerek: Közöégi közlekeé zervezéét é lebonyolítáát támogató renzerek: forgalomzervezéi, irányítái é üzemzervezéi folyamatokat taktikai é operatív zinten támogató renzerek. 4. Áruzállítát é nem közforgalmú zemélyzállítát támogató renzerek: Áru é zemélyzállítá zervezét é irányítáát, valamint a tehergépjárműközlekeét támogató renzerek: forgalomzervezét, üzemirányítát, kereletkínálat özerenelét támogató megoláok, taktikai é operatív zinten alkalmazott renzerek. 5. Elektroniku íjfizetét támogató renzerek: Elektroniku íjfizetét támogató renzerek: egyéni, tehergépjármű é közöégi közlekeében alkalmazott renzerek, melyek támogatják a gyor, egyzerű, kényelme íjfizetét. 6. Közlekeébiztonág növeléét támogató renzerek: Intelligen jármű é infratruktúra renzerek + zemély é vagyonvéelemi renzerek: járművezetői funkciókat átvállaló é a járművezetét támogató renzerek, melyek biztoítják a járműinfratruktúra kapcolatot valamint kihaználják az infratruktúrajármű, járműjármű kommunikáció megoláokban rejlő biztonági lehetőégeket. 7. Járművezetői hatékonyágnövelő renzerek: Ecoriving renzerek: Biztoítják az üzemanyag é költégtakaréko járművezetét. 8. Kényelemfokozát biztoító renzerek: Járművezetéi é utazái kényelmet növelő renzerek: közlekeéi folyamat orán a járművezetőt é az utat érő trez mértékének cökkentée érekében Az ITS fejlőéi tenenciáinak özefoglaláa Az ITS fejlőéének folyamatát a zakiroalom áttekintée alapján öt rézre bontottam. Az 1.1e ábra iőrenben foglalja öze a főbb alkalmazáok é a támogató technológiák megjelenéi iőpontját. Az ITS koncepciója (telje mértékben zabályozott közúti renzer) már 1939ben megjelent a New Yorki világkiállítáon, a General Motor Jövő vároa tanján, ahol bemutatták, hogyan képzelik el az automatikuan, emberi beavatkozá nélkül, elektromo meghajtáal halaó zemélygépjárműveket. Ez a koncepció (AHS renzer) volt az 1960a é 70e években az elő ITS megolá alapja, amelyben nagy hangúlyt fektettek a központi útvonalajánlára William (2004). 7

15 ITS alkalmazáok é zolgáltatáok ITS alkalmazáokat támogató technológiák Aatgyűjté kezeti megvalóítáok igitáli forraalom információ technológia okotelefonok térhóítáa térhóítáa ~60 analóg huroketektor ~80 igitáli huroketektor ~85 RFID ~92 ~93 94 ~98 ~00 igitáli kép felolgozá ultrahang AID kamera rövi é hozú hullámú raar ÚTMET ANPR ~08 ~09 DSRC NFC közúti raar mobil hálózati é GNSS jármű kamera infravörö érzékelé ~12 igitáli térképek ~14 LIDAR ~15 I2X V2X kooperatív renzerek elterjeée ~16 ~17 egyeített zenzorok lézer zkenner Aatátvitel G RDS, TMC Alert C DAB 3G 2G Internet WiFi 05 DMB 10 4G LTE ~13 5,9 GHz / CALM ~15 5G DATEX II Helymeghatározá é navigáció 71 ARCS 73 CATCS 90 járművön belüli nav. térkép EUTELTRACS location referencing inamiku tatiku nav. navigáció berenezéek AHS SSVS RTLS GPS ADAS térkép igo EGNOS 10 GLONASS özetett navigáció renzerek ~13 lnoor helymeghat. multimoáli navigáció ~17 local ynamic map navigáció előrebecült alapján ~19 GALILEO 1. Forgalmi tájékoztatá ARI RACS ARIAM AMTICS VICS RDS TMC LBS 07 FCD MyTraffic Okotelefon TrafficNAV 10 M1 Arrabona ~13 TPEG ~15 CITS 2. Forgalmi folyamatok kezelée ~65 69 VJT forgalomirányító központ ETC M7 Éri tető, forgalomzabályozá ~98 ~05 megállá nélküli aatgyűjté pazív járműfeélzeti berenezéekkel, MARABU, MAESTRO vézhelyzet ézlelé é menezment ~17 kooperatív forgalmi menezment VJT jelzéképek járművön belüli megjelenítée 3. Közöégi közlekeé támogatáa RLBHHA AVM zámítógépe forgalomfelügyelő renzer 84 elő német zabvány zerinti közöégi közlekeéi forgalomirányító renzer, ÜSTRA BON 93 BKV: AVM 98 BKV: DIR 14 FUTÁR 4. Áruzállítá é nem közforgalmú zemélyzállítá támogatáa ~95 valóiejű jármű é áru nyomköveté 04 ~05 teherautó navigáció zoftverek efreight renzerek FUVATERV LOGITERV ~15 integrált vároi logiztika 5. Elektroniku íjfizeté 59 elő tranzponer alapú íjfizeté 86 ETC 89 TollTag 91 automata ETC automata ETC autópályán eugóíj GoBox LKW MAUT 13 HUGO 6. Közlekeébiztonág növelée pazív biztonág aktív biztonág 91 ~95 ASV vezetét támogató biztonági renzerek ~07 baleetmegelőző biztonági renzerek 11 ~12 igitáli térkép alapú támogató renzerek Google autó ~15 ecall I2X, V2X 7. Járművezetéi hatékonyágnövelé 95 ACC ~09 ECO Navigation ~12 teljeen elektromo járművek ~15 ECO forgalmi menezment 8. Kényelemfokozá 74 tempomat night viion ytem AFS 07 BLIS 09 aaptív lámpa vezérlé 12 Automate Queue Aitance parkolóazizten ITS fejleztéi programok é kezeményezéek PROMETHEUS 95 PROMOTE 01 TEMPO 06 EayWay 13 Crocoile DRIVE Mobility Jelmagyarázat: Hazai megvalóítáok 1.1e ábra: ITS alkalmazáok é a támogató technológiák özefoglaláa megjelenéük iőpontjának orrenjében 8

16 I. iőzak ( ) kezeti megvalóítáok A kifejleztett alkalmazáok az központi aatfelolgozáán alapuló, központi útvonalajánlát biztoítottak. Az információkat változtatható jelzéképű táblák (VJT) egítégével jelenítették meg. Az elő ilyen táblát 1962ben telepítették Angliában, a forgalomzabályozái célokat zolgáló megoláok az 1970e évektől terjetek el. Európában a legelő jelentőebb ITS projekt az 1974 é 76 között Németorzágban fejleztett Közlekeéi információ renzer (ARI) volt Roen et. al. (1970), William (2004), Nowacki (2008, 2012). A közöégi közlekeében 1966tól haználnak zámítógéppel támogatott renzereket. Ezeket kezetben cak forgalomfigyelére, maj kéőbb már forgalomirányítára i haználták Buverkehrytem (1979), Felz un Uekermann (1988), Németh (1992). II. iőzak ( ) igitáli forraalom A 80a évek elejétől kezőő igitáli forraalom hatáára a zámítátechnika fejlőée felgyorult. A tranziztorok, a procezor, a memória é a kapcolóó harver özetevők egyre olcóbbá váláa lehetővé tette az olcóbb információfelolgozát. Az új műzaki megoláok hatáára min a technológiai, mint az alkalmazáokhoz kapcolóó kutatáok é fejleztéek felgyorultak. A fejleztéek mögött jellemzően két típuú iníttatá állt: közöégi motiváció (államok, EU) é magán jellegű motiváció (autógyárak, intézetek, üzemeltetők, tb.). 1986tól orra inultak az európai közö programok, melyek fókuzában a jármű alapú technológiák, a közlekeébiztonág, a forgalmi menezment, az intelligen autópályák, a kommunikáció infratruktúrák é az utazókat támogató információ renzerek álltak Németh (1992), Linenbach (2004), William (2004), Nowacki (2008, 2012). III. iőzak ( ) információ technológia térhóítáa 1994ben vezették be az ITS kifejezét, illetve ekkorra jutott el a műzaki fejlettég arra a zintre, ami lehetővé tette a különböző közlekeéi alágazatok özekapcoláát, integrált alkalmazáok fejleztéét. Az útmenti tájékoztatá tekintetében i előrelépét hozott a LED technológia zélekörű alkalmazáa a VJTkben. A navigáció alkalmazáok (GPS alapú) fejleztéében jelentő előrelépé, hogy máju 1jével eltörölték a jel zavaráát. A GSM zabvány kialakítáát követően, a kapcolóó telematikai zolgáltatáok fejleztée az 1990e évek máoik felétől egyre fokozóott, mivel a hálózat maga aatátviteli kapacitáal renelkezett, mely lehetővé tette a telemetriai átvitelét. A 2000e évekig a fejleztéek leginkább zigetzerűen műköő megoláokat ereményeztek. A telekommunikáció fejlőéével felmerült az igény, hogy a zigetzerűen alkalmazott, özetevőiben é funkcióiban erően fregmentált megoláokat integrált, műköéében özehangolt, interoperábili renzerekkel válták ki. Ennek érekében az EU 2001től több programot i inított (MIP, TEMPO, EayWay, tb.) Linenbach (2004, 2011), William (2004), Nowacki (2012). IV. iőzak ( ) az okotelefonok térhóítáa Az okotelefonok é a nagy le é feltöltéi ebeéget kínáló polgári célú mobil (cellulári) telefonhálózatok 2008 óta érhetőek el. Ettől kezve a kézülékek felépítéükben é műköéükben i egyre integráltabbá váltak, orra jelentek meg az újabb funkciók. A telefonok catlakozva a járművek belő kommunikáció renzereihez humanmachine interface (HMI) jellegű berenezéé válnak, támogatva a jármű é vezető közötti interakciót. Így a telefonokon kereztül valóul meg a jármű é a vezető közötti aatcere, parancbevitel, tb. Az innovatív megoláok (okotelefonok elterjeée é zélekörű felhaználáa; új, könnyen fejlezthető felhaználói zoftverek megjelenée; olcó, é megbízható zenzorok beépítée, tb.) forraalmaították az aatgyűjtét. Az új mobil kommunikáció hálózatok egítégével lehetőég van a kézülékek által gyűjtött nagymennyiégű járműhöz é felhaználóhoz / utazóhoz kapcolóó (pozíció é állapot) olcó é gyor továbbítáára. Az okotelefon alkalmazáok előnye, hogy alacony költégzint mellett ieáli 9

17 körülmények között (kellő zámú felhaználó aatforrá) haonló vagy akár hatékonyabb tájékoztatát biztoítanak, mint a hagyományo, útmenti infratruktúrán alapuló ITS alkalmazáok. Okotelefonok előnyei: alacony ár, könnyű kezelhetőég, nagyméretű zíne képernyő, zemélyre zabott információk megjelenítée, zéle körű elérhetőég, könnyű friítéi é zoftvere bővítéi lehetőégek, integrált kommunikáció megoláok kínálata. Okotelefonok lehetőégei, az alap telefono zolgáltatáon kívül: kétirányú forgalmi információzolgáltatá (pl. közöégi alkalmazáok egítégével), zélekörű aatgyűjté (forgalommal együtt mozogva, eltérő forráok pl. GPS, girozkóp, tb. felhaználáával), egyzerű kapcolóá a jármű aját renzereihez egyzerű aatkinyeré. V. iőzak (2015től) kooperatív renzerek elterjeée 2015től a technológiai é zabályozái akaályok fokozato megzűnéével a felhaználók zámára elérhetővé válnak a kooperatív (járműjármű V2V, járműinfratruktúra V2I vagy egyzerűbben V2X) intelligen közlekeéi renzerekkel (CITS) felzerelt gépjárművek. Az új technológiákat alkalmazó renzerek az ézlelő é kommunikáció megoláok révén a mobil é immobil infratruktúra egítégével lehetővé tezik a folyamato aatcerét a zolgáltatók é a halaó járművek között. A továbbított vonatkozhatnak a járművek: ebeégére, halaái irányaira, aktuáli pozícióira, az aktuáli helyzín közelben található forgalmi léteítményekre, má közlekeéi móokhoz való hozzáférére, tb. Az új zolgáltatáok hatáára javul a közlekeébiztonág (az ütközé elkerülő / figyelmeztető funkciók hatáára) é cökkennek a torlóáok (a hatékonyabb forgalmi menezmenttel é a járművezetők öntétámogatáával). Az innovatív megoláok közvetlenül nem cak a járműveket é járművezetőket érintik. A fejlett kommunikáció hatáára a flottamenezment fel ellátáa hatékonyabbá válik (költégek, forgalomzervezé, felhaználói elérhetőég, elégeettég, tb.). Szakértői várakozáok alapján a CITS renzerek felfutáa ra várható, ekkora már zéria felzereltégként érhetőek el bizonyo CITS funkciók, minen új gépjárműben ASFINAG R&D (2012), Janriit (2013). Az ITS jövője, vízió 2025re A jövőbeli megoláoknak válazt kell tuniuk nyújtani napjaink legfőbb táraalmi é közlekeéi kihíváaira. A közlekeéi problémák é a táraalmi kihíváok özefüggenek. A problémákra olyan megoláokat kell találni, mely egítégével (táraalmi, gazaági, környezeti zempontból) fenntartható közlekeéi renzert lehet létrehozni. A közlekeéi kihíváok: globalizáció, népeégnövekeé, urbanizáció, emográfiai változáok (pl. öregeő táraalom) korlátozott mértékben renelkezére álló erőforráok (termézeti é humán erőforráok), egyre növekvő környezetzennyezé, mobilitá növekeée, torlóáok térbeli é iőbeli kiterjeéének növekeée, eltérő műzaki kultúra é jelentően iverzifikált renzerek. 10

18 Minezek alapján a közlekeéel özefüggében az egye területekhez alábbi változáok vizionálhatóak: Járművek: Várható, hogy a 2010e évtize végére a kerekeelmi forgalomban i megjelennek a járművezetői tevékenyégeket nem igénylő ún. önműköő járművek. Ezek képeek a járművezető nélküli mozgáokra i (pl. ki é beparkolánál a kizállát követően é a bezállát megelőzően, e akár a telje utazá orán i). A továbbfejleztett HMI egítégével felimerik a járművezető zóbeli utaítáait, így a járművezeté jelentően egyzerűbbé é könnyebbé válik. Vizionálható, hogy hozú távon a járművekkel történő közlekeéhez már vezetői engeélyre em lez zükég Krauth (2010). Gépjárműhaználat: Az egyéni gépjárműhaználat a közúti forgalom méréklée érekében cökkeni fog, é elterjenek az egyzemélye motorizált közlekeét biztoító alternatív meghajtáú járművek (pl. Segway, SoloWheel, tb.). Az új vároi közlekeéi renzerek é megoláok elterjeéével már nem az egyéni, hanem a közöégi közlekeé kerül az előtérbe. Infratruktúra: A járművekbe épített továbbfejleztett HMIk hatáára már nem lez zükég az útmenti jelzőtáblákra é forgalomirányító berenezéekre, így várható, hogy azok akár el i tűnnek az utakról. A minőégi é mennyiégi aatgyűjtét a burkolatba épített, valamint a járművekbe zerelt zenzorok fogják biztoítani. Az at eikált felhaználáú kommunikáció hálózaton kereztül lehet maj továbbítani, mely zéleávú, nagy ebeégű, kétirányú aatátvitelt biztoít a felhaználók között. Aatgyűjté, felolgozá, felhaználá: Prognoztizálható a V2X kommunikáció zélekörű elterjeée é az okotelefonok egyre nagyobb arányú elterjeée. A V2X által egyre több zenzort építenek a járművekbe, míg az okotelefonok a felhaználókhoz renelhetőek. Az ezek által gyűjtött az aatvéelmi zabályokat betartva megoztára kerülnek, így nagy mennyiégben állnak renelkezére forgalmi, út é járműállapot. Ezek lehetővé tezik nagyméretű közlekeéi aatbáziok (BigData) é felolgozái mózerek/algoritmuok kialakítáát, melyek támogatják a központi útvonaltervezét é útvonalirányítát ASFINAG (2010). A nagyméretű aatbáziok terjeéét előegítik az intelligen mobilitái é özekapcolt táraalom elképzeléek, melyek alapján az élet zámo területéről, a felhaználók bevonáával gyűjtenek at. Ezen egyik felhaználái területe a közlekeé. Forgalomirányítá é információzolgáltatá: A fejleztéek egyre inkább az integrációra é multimoáli utazáokra (helyváltoztatái láncokra) helyezik a hangúlyt. Az információmegjeleníté a zemélyi oko ezközökön kereztül valóul meg. A forgalomirányítának é a felhaználók hatékony tájékoztatáának az alapját integrált aatbáziok jelentik, melyek biztoítják a forgalmi információzolgáltatát, támogatják a kézpénz nélküli elektroniku íjfizetét, támogatát nyújtanak a felhaználóknak az öze közlekeéi alágazatra vonatkozóan. A nagy mennyiégben renelkezére álló hatáára a forgalomirányítá igazoik az aktuáli közlekeéi igényekhez. Így a zemély é áruzállítái megoláok minenhol elérhető, biztonágo, megbízható, interoperábili zolgáltatáokat tunak kínálni a felhaználók zámára, az igények é kapacitáok hatékony özereneléével. 11

19 Az ITS magyarorzági története Hazánkban az 1980a évek elején felmerül annak igénye, hogy az M1M7e autópálya buapeti zakazán olyan zámítógéppel vezérelt forgalomirányítát alkalmazzanak, mely a renelkezére álló tatiku kapacitát rugalmaá tezi, megnövelve azt Huzák é Bihámi (1980). Az elő hazai infratruktúra alapú, gyorforgalmi utak forgalomlebonyolóáának hatékonyágát növelő ITS megolá 1988ban léteült az M7e autópálya bal pályaolalán, az éri emelkeő előtt. Ennek célja a hétvégi forgalmi torlóáok megelőzée volt, ebeégkorlátozát elrenelő piktogramok megjelenítéével. Az M0 autóútnak a gyorforgalmi hálózatban betöltött zerepe é zűk kereztmetzete inokolta egy tanulmányterv kézítéét 1993ban a probléma kezeléére, melyből egy átfogó forgalomzabályzó é információ renzer terve körvonalazóott ki. Ennek rézbeli megvalóítáa az 1999ben átaott MARABU renzer, mely forgalmi tájékoztatára volt alkalma az M0á autóúton között építették ki a MAESTRO renzert, mely monitoring, tájékoztatái é forgalom özehangolái lehetőégeket biztoított az M3a autópálya egy rövi zakazán é a kapcolóó 3a út Gööllő környéki zakazán. A renzer a beérkező forgalmi é meteorológiai alapján a izpécer munkáját egítenő, javalatot tett a VJTken megjelenítenő jelzéképekre é zövegekre (ezen renzereket a 2000e évek végén lecerélték, helyettük újakat helyeztek üzembe) Linenbach (2000), MÁV é KTI (2002). A 2000e évek elején az EU által támogatott programok újabb lenületet atak az ITS fejleztééhez. Ezek rézben a gyorforgalmi úthálózatot, rézben a vároi hálózatot érintették. A CONNECT projekt keretében ( között) zámo fejlezté történt Linenbach (2011), Laborczi é Goro (2009): 2005ben az M7 autópálya felújítáával megkezőött az autópályák é autóutak komplex üzemi hírközlő renzer kiépítée, valamint a telje gyorforgalmi hálózatot lefeő központoított, hierarchikuan felépített integrált felügyeleti é irányítái központ kialakítáa, mely a telje projekt iőzakát lefei. A fejleztéek magukban foglalják a nagy ávzéleégű hírközléi gerinchálózat kiépítéét é a telepített útmenti berenezéek fejleztéét (aatgyűjtő é információmegjelenítő ezközök). 2006tól a buapeti é az autópálya forgalomirányító központ között a hatékony forgalomlebonyolóá érekében folyamato aatcere valóul meg. 2007ben együttműköét alakítanak ki az oztrák é zlovák partnerekkel a határon átnyúló forgalmi menezment érekében. 2007től kezőően, DATEX alapú aatcere valóul meg a forgalomirányító központok között a fejleztéeknek közönhetően. A járművön belüli információ é navigáció renzerek fejleztééhez kapcolóóan 2008 tól érhető el hazánkban i a PDA/PNA navigáció zoftverekhez kapcolóó inamiku információzolgáltatá az RDSTMC. A mobil aatgyűjtéi technológiák fejleztéével 2009től érhető el hazánkban az FCD alapú forgalmi információzolgáltatá. A fejleztéek folytatáát biztoította a ig tartó zintén EU által támogatott EayWay projekt. A projekt egítégével folytatható volt a korábban megkezett munka a közúthálózat ITS alkalmazáainak területén, mely hozzájárult a hatékony, biztonágo, környezet é felhaználóbarát hálózatüzemeltetéhez. A program telje iőzaka alatt, tématerületként az alábbi fejleztéek valóultak meg: Aatgyűjté: o A meglévő forgalmi aatgyűjtő é aatfelolgozó infratruktúra fejleztée (új mérőberenezéek telepítée, é a korábbi mérőhálózat felújítáa). o Üzemi hírközlő renzerek fejleztée, újabb aatgyűjtő é információmegjelenítő berenezéek telepítée. 12

20 Aatfelolgozá: o Forgalomirányító központok fejleztée, eljutái iőket mérő é erről információt biztoító renzerek kialakítáa. o Aatportál kialakítáa az információzolgáltatá é információkezelé érekében, a jövőbeli zolgáltatáok kialakítáához. Információ felhaználá: o M1e autópálya parkoláirányító renzer kiépítée (2010). o Határokon átnyúló forgalmi menezment kialakítáa a zomzéo partnerekkel (Horvátorzág, Szlovénia, Auztria). o Valóiejű eljutái iők megjelenítée az M0áon é a főbb buapeti bevezető gyorforgalmi útzakazokon. o Internet alapú tájékoztatá fejleztée. o Teherzállítái információ zolgáltatáok kiépítée, vezélye / túlúlyo / túlmérete áruk forgalmi menezmentje (Buapet é orzágo megoláok). A közötti iőzak fejleztéeihez az európai CROCODILE projekt nyújt támogatát, mely együttműköét léteít a miniztériumok, az úthálózatüzemeltetők, é az információ zolgáltatáokat nyújtó renzerzolgáltatók között. A projekt középpontjában az integrált, interoperábili megvalóítáok, ill. a végfelhaználóknak/ közlekeőknek nyújtott zolgáltatáok állnak, a közúti közlekeére koncentrálóva. A projekt keretében az alábbi hazai célok elérée várható: Aatgyűjté: o A meglévő forgalmi aatgyűjtő é aatfelolgozó infratruktúra fejleztée (új mérőberenezéek telepítée, é a korábbi mérőhálózat felújítáa). o DATEXalapú információ cere platform továbbfejleztée Nemzeti DATEX II comópont létrehozáa az automatiku aatcere megvalóítáa érekében a határon átnyúló korriorokon. o Nyílt, zabványo aatkommunikáció feltételeinek megteremtée é a renelkezére álló hozzáférhetőégének biztoítáa. o Aatbáziok özekapcoláa, valamint a DATEX II zabványoknak megfelelő aatcere interfézek megtervezée é kifejleztée. Aatfelolgozá: o Forgalomtereléek Dinamiku Aatbáziának létrehozáa. o Multimoáli információfelolgozó platform kialakítáa a TMC zolgáltatá üzemeltetééhez. Információ felhaználá: o Állami üzemeltetéű TMC zolgáltatá megvalóítáa valóiejű közlekeéi információ biztoítáára beleértve a multimoáli javalatokat i VOLÁN Egyeüléel é a Buapeti Közlekeéi Központtal együttműköve. o M1 parkoláirányítái renzer bővítée (beleértve a zomzéo orzágokban renelkezére álló zaba parkolóhelyekre vonatkozó aatcerét i). o Internet alapú integrált közlekeéi információ zolgáltatá megvalóítáa. Az útüzemelteté é az úthaználói tájékoztatá hatékonyágának növelée érekében 1998ban inult az ÚTMET projekt, mely az orzágo közúthálózaton telepített útmeteorológiai állomáok hálózatából áll, é az azokból zármazó központi felolgozáát jelentette é 2002 között építették ki az ÚTMET renzert, mely forgalomzámlálát é kvázionline hozzáférét biztoít a forgalmi hoz GSM aatátvitel egítégével MÁV é KTI (2002). 13

21 A közöégi közlekeében a BKV 1993ban vezette be az automatiku vonali megfigyelő renzert (AVM). Felaata a járművek pozíciójának automatiku meghatározáa é a járművezetővel valamint az utatérrel való kommunikáció biztoítáa volt. Ez egy öntétámogató renzer volt, melyet közvetlen irányítára é beavatkozára nem lehetett haználni. Felzerelée nem terjet ki minen járműre. 1998ban került bevezetére a már meglévő AVM renzer mellé a izpécer irányító renzer (DIR). Ez funkcionalitában megegyezett az AVMel, azonban olcóbb üzemeltetéi költégek mellett biztoította a hang é aatfogamat a járművek é a forgalomirányító központ között. A vállalat 2014ben vezette be a forgalmi utatájékoztatái renzert (FUTÁR), mely egy informatikai renzerben biztoítja a közöégi közlekeé ellátához zükége alapfolyamatokat: forgalomirányítá, utatájékoztatá, aat é bezékommunikáció valamint teljeítményelzámolá Berger é Gelencér (2011). Hazánkban ereetileg a Fővároi Tanác zámára, 1990re kézült el az elő zámítógéppel támogatott igitáli térképi alkalmazá. Ennek célja a forgalomtechnikai ezközök é úttartozékok térképi alapú nyilvántartáa volt. A fejleztében kiemelt zerepe volt a Topoliz Kft.t létrehozó zakembereknek. A renzer alapját Buapet 1:1000 léptékű tömbhatáro, ztereografiku térképének igitalizált változata képezte, mely tartalmazta Buapet öze potai címét é útkereztezőéét. A megolá korzakalkotó volt, mivel a fejleztők olyan eljárát olgoztak ki az aatfelolgozához, mely évekkel megelőzte a nagy multinacionáli cégek által létrehozott zabványokat, é annál pontoabb lehatárolát tett lehetővé. Ezen renzerből a inamiku aatkezelé é a több felhaználó üzemmó kialakítáával valamint az információmegjeleníté továbbfejleztéével alakították ki a Közlekeéi Aatnyilvántartó Alaprenzert (KANYAR) 1991 ben Gábor é Siegler (1993), Siegler et al. (1994, 1996). A felvett at kiegézítették olyan információkkal, melyeknek kiemelt jelentőége van a turiztikában, a vároigazgatában, illetve a lakoági zolgáltatáokban. A tömbhatáro térképre a buapeti közöégi közlekeéi hálózatot i ráilleztették, így a kialakított térképi renzer már a zakrenzeri felhaználókon kívül máok zámára i értéke információforráá vált. A renkívül rézlete házzám pontoágú aatbázi é a hálózati valamint menetreni imeretében lehetővé vált az iőzaktól függő útvonaltervezé, mely az egyéni közlekeé mellett a közöégi közlekeét haználókra i kiterjet. A zemélyi zámítógépek megjelenéével a váro zámo pontján telepítettek olyan terminálokat, melyek egítégével az útvonaltervezé é az információzerzé lehetővé vált. A TOPCITY névre kereztelt renzer Európában megjelenéének iején egyeülálló volt, melyet az internet zélekörű elterjeééig, egézen a 2000e évekig egyei zemélyi zámítógépeken haználták zámo utazái iroában é a közlekeők zámára elérhető volt a főbb turiztikai pontokon érintőképernyő kiozkok formájában. (InfoTouch) Gábor é Siegler (1993), Siegler et al. (1994, 1996). A navigáció zolgáltatáok fejlőéének a 2000e évek elején jelentő lenületet aott a GPS korlátozáának feloláa. A világon elők között hazánkban végeztek olyan felmérét, mely orán a térképekhez a georeferálát elvégezték, így kialakítva a műhola navigációhoz haználható GPS ponto térképet. A zemélyi navigáció renzerek elterjeéével 2005ben mutatta be a Nav N Go cég (mai nevén NNG Kft) az elő PDA/PNA alapú navigáció zoftverét, az IGot, mely a magyar ra épült. A Topoliz Kft. a nagy multinacionáli cégeket megelőzően 2003ban kialakította webe felületre tervezett útvonaltervező renzerét ( mely az alágazatok kombináláával, é egy kéőbbi fejlezté kapcán a TMCből zármazó aktuáli forgalmi információk felhaználáával képe a felhaználók zámára optimáli útvonal ajánláára. Többek között ez a renzer volt az alapja a okak által haznált BKV útvonaltervezőnek i Siegler (2010). A Topoliz Kft. 2009ben inította el a gyalogo útvonaltervező alkalmazáát, mely lehetőéget kínál az eltérő igényekkel é mobilitái fokkal renelkező gyalogook zámára a preferenciájuknak megfelelő gyalogút tervezére, a közöégi közlekeé keretei mellett. 14

22 Az áruzállítáal foglalkozó vállalatok fuvarzervezéi felnak megkönnyítééhez zintén a Topoliz Kft. 2010ben az utvonalterv.hu ra épülve elinította a fuvarozók, futárok é logiztikai vállalkozáok zámára kézült FUVATERV zolgáltatát. Az alkalmazá tetzőlege zámú cím bejáráához biztoít optimáli útvonalat. A járműflotta menezmenthez 2012től a LOGITERV alkalmazá nyújt egítéget, mely képe egyzerre koorinálni több járműből álló flottát, figyelembe véve a bejáranó útvonalat, a zállítanó áruk/zemélyek jellemzőit, a zállítá teljeítéének iőpontját é a be é kipakolái iőket. Magyarorzágon a tehergépjárművek megtett úttal arányo elektroniku útíjzeéi renzere a HU GO 2013ban inult. Ugyan ebben az évben Buapeten a taxizolgáltatára vonatkozóan új renelet lépett életbe, melyhez kapcolóóan a táraágoknak biztoítaniuk kell a cene címkiaát. Ennek érekében a Topoliz Kft. kifejleztette azt az alkalmazát, mely egítégével a GPS alapon nyomkövetett járművek közül egy beérkező reneléhez az iőben legközelebb található jármű renelhető. A megolát zámo taxi vállalat haználja A kutatái téma aktualitáa, célkitűzéek, lehatároláok A kutatái téma aktualitáa Számo eltérő műzaki é technológiai fejlettéget képvielő ITS renzer é kapcolóó zolgáltatá műköik. A renzerek céljai, felépítéük é zolgáltatáaik eltérőek, é többnyire zigetzerűen műkönek. Mineközben az intelligen közlekeéi renzereket felhaználók köre egyre bővül, ezért az integráció zerepe felértékelőik, így interoperábili (orzághatárokon átívelő) intelligen közlekeéi renzerek é zolgáltatáok kiépítée zükége. Az integráció folyamat orán azono platformra, azono műköéi jellemzőkkel renelkező renzerbe zervezik az alrenzereket. Az integráció célja a különálló renzerek logikai é fizikai egyeítée. Az intelligen közlekeéi renzerek é zolgáltatáok köre folyamatoan bővül. Újabb zolgáltatáok jelennek meg, melyek a közlekeé minen réztvevőjénél (felhaználók é zolgáltatók) fokozzák az információk iránti igényeket. Ezzel párhuzamoan az aatgyűjtéi mózerek é az elérhető technológiák fejlőnek, melyek következtében a közlekeéi alapfolyamatról é a felhaználókról zámo információ gyűjthető. Sok eetben ez az információmennyiég jóval nagyobb, mint amit a renelkezére álló berenezéekkel fel lehet olgozni. Az gyűjtéével nagyméretű aatbáziok hozhatók létre, ún. BigData melyek elemzéével a közlekeéi renzer erőforráhatékonyága növelhető. Az aatbáziok felépítée, az aattárházak, aatportálok kialakítáának témája napjaink egyik kiemelt jelentőégű felaata, melyre több európai kezeményezé é megközelíté létezik. Az 1990e évek közepétől felmerült a kéré, hogy az önálló fejleztéek helyett célzerűbb lenne a renzerek özekapcoláával kialakítani az aatbáziokat, így cökkentve a telepítéi é üzemeltetéi költégeket. Ezen integrált renzerek lehetővé tezik a több területről zármazó együtte kezeléét, így biztoítható a telje közlekeéi renzert átfogó közlekeémenezment Boltze et al. (2005), Haberg (2001), Allekotte et al. (2003), Sanrock an Riegelhuth (2014), Monigl (2001). A zervezetek a funkciókhoz kapcolóva jelentő mennyiégű információt kezelnek. Ezek nagy rézét az a zervezet haználja fel, aki kezeli (maga az aatbirtoko); cak elenyéző rézét továbbítják a közlekeéi renzer hatékonyágának növelée érekében (pl. felhaználói é üzemeltetői célokat zem előtt tartott hatékonyabb forgalomlebonyolóá é útüzemelteté), miközben gyakran a többi zervezet rézéről i való igény tapaztalható az iránt. Így az at zinte kizárólag cak a aját műköéi területeiken haználják fel. Ennek következtében az információfelhaználában kihaználatlan erőforráok rejlenek. 15

23 Az zűréével, előfelolgozáával é megoztáával özetett zerkezetű aatbáziok hozhatóak létre. Így a zervezetek erőforráokat megtakarítva juthatnak olyan hoz, melyeket aját területükön felhaználva min az üzemeltetői, min az egyéni utazói zempontokat figyelembe véve kevezőbbé tuják tenni a forgalomzervezét é a forgalomlebonyolóát. Az aatgyűjté orán az alkalmazáok nagy mennyiégben gyűjtenek forgalmi, környezeti é felhaználói at. Gyakran ugyanazokat az at az eltérő renzerek egymától független mózerekkel mérik, miközben elegenő lenne egy i, ha a renzerek egymáal özeköttetében lennének, megoztanák az at. Az elkülönült kezeléének negatív hatáai: Aatintegritái problémák. Aatgyűjté maga költége (minen új renzerhez új aatgyűjtő elemeket kell telepíteni). A renelkezére álló hagyományo é valóiejű nem kerülnek felolgozára, az információ értéke így cökken. Nem érvényeül az aokkapok elv, mely alapján az megoztáa a partnernek jóval több haznot hoz, mint amennyi ráforítát az aat megoztáa jelent. Laú aatcere a manuáli végrehajtá miatt (ami az emberi felolgozá miatt hibákkal terhelt i lehet), továbbá az offline további felhaználáa nem vagy cak rézben megolható. Megalapozatlan é emiatt gyakran nem a legmegfelelőbb üzemeltetői é felhaználói öntéek a megfelelő mennyiégű, minőégű é felolgozottági fokú hiányában. Az információk (vagy ezek egy rézének) megoztáával kiküzöbölhető újabb aatgyűjtő renzerek telepítée, elegenő, ha a megoztában réztvevők az informatikai renzerüket fejleztik az aatkapcolatot megvalóító interfézekkel. Mivel a közlekeében a (közel) valóiejű információk jelentő értéket képvielnek, így azok felhaználáa zignifikánan hozzájárul a telje közlekeéi renzer (felhaználói é üzemeltetői zempontból) hatékony műköééhez. Az ITS alkalmazáok egítégével a közlekeéi jellemzők befolyáoláa három olalon valóítható meg napjainkban már egyre inkább a zemélyre zabott megoláok egítégével: kereleti olal: oft befolyáolá, információzolgáltatá (beavatkozá a felhaználói olalon valóul meg a tájékoztatá é öntébefolyáolá által), kínálati olal: har befolyáolá, forgalomzabályozá (közlekeéi alaprenzer é az alapfolyamatok műköéének befolyáoláa, az infratruktúra olalán végrehajtott beavatkozáokkal), kerelet é kínálat özerenelée közben: multimoáli utazái é zállítái láncok képzée, a közlekeéi móváltá megvalóítáának támogatáa (felhaználói tájékoztatá é infratruktúra alapú beavatkozáok együtteen, egyénre zabva ). Az információk megoztáát é felhaználáát az Európai Unió i célul tűzte ki. Az ITS Direktíva kiemelt intézkeéekként fogalmazta meg, hogy az útfelhaználókat érintő forgalmi különöen a közlekeébiztonági vonatkozáú információkat orzághatárokon átívelően, interoperábili ezközök felhaználáával kell megoztani, é ezekhez a hozzáférét / hozzáférhetőéget biztoítani kell ITS Direktíva (2010), 885/2013/EU, 886/2013/EU, C(2014) Az információk megoztáával az integráció fokozható a forgalmi tájékoztatá értékláncába tartozó érekelt felek együttműköéének előmozítáával, így erőítve a gazaág verenyképeégét. A közlekeéi kihíváok megoláa integrált közlekeépolitikai megközelítét igényel. Ez a telje közlekeéi renzer műköéének optimalizáláát jelenti minen zinten (felhaználó, üzemeltető, tb.), horizontáli (műköéi terület, alágazatok közötti kapcolóá) é vertikáli (ágazaton belül, az azono irányítá alá tartozó egyégeken) irányban i. Magában foglalja az intézkeéeket é megvalóítái ezközöket, amelyek hatámechanizmua, okokozati özefüggérenzere kapcolóik a különböző térbeli é felelőégi zintekhez valamint iőhorizonthoz. Annak érekében, 16

24 hogy ez megvalóulhaon zükége a támogató informatikai renzerek integrációja i. Ennek orán műköé zempontjából kerülnek özekapcolára az alapfolyamatot irányító / támogató renzerek, é kialakítától függően megoztottan vagy kölcönö információátaáal olgoznak. Az integráció alapja a renelkezére álló megoztáa, maj ennek további közö felhaználáa, előre meghatározott, közöen kialakított zabályok é eljáráok egítégével. Kutatái célkitűzéek Kutatáommal a vízióban megfogalmazott, az integráció irányába mutató, az üzemi é felhaználói hatékonyágnövelét (erőforráok racionáli é a minenkori közlekeéi igényekhez illezkeő felhaználáát) megvalóító fejlőéhez kívánok hozzájárulni nemzetközi é előorban hazai zinten. Célul tűztem ki, hogy a közúti közlekeében i előmozítam azt a fajta telematikai integrációt, mely a vaúti é légi közlekeében évtizeekkel ezelőtt bekövetkezett. Célom, hogy a közlekeé zereplői zámára biztoított legyen az információkhoz való hozzáférhetőég, annak érekében, hogy a forgalomlebonyolóá hatékonyága üzemi é felhaználói zempontból i növekejen. A közúti alágazatot lényegeen több különböző méretű é felaatkörrel renelkező zereplő alkotja. Emiatt az alágazat komplexebb, ugyani a több zereplő között jóval több a kapcolat. Így az integráció a többi alágazattól eltérő megvalóítái móot igényel (intenzívebb zabványoítá; jelentő állami eetleg EU zintű beavatkozá az iparág zereplőinél; nemzeti aatbáziok kiépítée é özekapcoláa; jogi, aatvéelmi é hozzáféréi kéréek kezelét, tb.). Az információk integrált kezelééhez célul tűztem ki az információrenzerre épülő egyége keret kialakítáát. Az információ renzer célja, a közúti közlekeében elérhető információk zélekörű é ziztematiku kezelée, értéknövelt információk előállítáa, ezek megoztáa é eljuttatáa a közlekeé zereplőihez. Így támogatva a felhaználói é üzemeltetői zempontból hatékony, az aktuáli igényekhez jobban illezkeő forgalomzervezét é forgalomlebonyolóát. A közlekeéi alapkutatá célja az integrált közúti közlekeéi információrenzer moelljének kialakítáa (2. é 3. fejezet). Ezek alapján renezett truktúra létrehozáa a különböző felhaználóktól (egyéni felhaználók é zervezetek) zármazó információk tároláához é kezelééhez. Arra keretem a válazt, hogy milyen özefüggéek vannak az információ renzer özetevői között? a kezelt információk az aatgazán 1 kívül még hol haznoulnak, vagy potenciálian hol haznoíthatók? mely zereplők között valóul meg információcere, az mire vonatkozik, é a kapcolatok milyen jellemzőkkel bírnak? Az alkalmazott közlekeéi kutatáok orán célom, hogy az információrenzer moellre alapozva a nagy potenciállal é aktualitáal renelkező területeken feltárjam a műköéi jellemzők befolyáolái lehetőégeit. Ezek a területek özhangban állnak az ITS renzerek céljaival: biztonág, forgalmi hatékonyág, kényelem, környezetvéelem. A kutatái rézterületekre vonatkozóan az alábbi kéréekre keretem válazt: Milyen zempontok alapján coportoíthatóak a parkolái megoláok, ezek milyen jellemzőkkel bírnak? A parkolámenezment renzerek milyen funkciókat teljeítenek? Műköé zempontjából milyen jellemzőik vannak? Az információk hogyan befolyáolják a műköéi jellemzőket? Kialakíthatóe olyan megolá, mely képe a parkolát a telje forgalmi menezmentbe illezteni a kereletkínálat özehangoláával oly móon, hogy figyelembe vezi az egyéni preferenciákat i? A megolá célja, hogy a zemélyközlekeében támogaa a multimoáli utazái láncok, míg az áruzállítában az 1 Aatgaza: aattulajono, aki egyegy aat gyűjtéében é felolgozáában előlegeen vez rézt. 17

25 intermoáli zállítái láncok kialakítáát a közlekeéi móváltáról zóló információk biztoítáával. (4. fejezet) Milyen hatáal van a nehéz tehergépjárművekre vonatkozó iőzako előzéi tilalom a forgalomlebonyolóára é a járművezetőkre? Milyen járművezetői é üzemeltetői tapaztalatai vannak a korlátozának? Forgalmi zempontból mennyire hatékony a zabályozá? Milyen forgalmi hatáa lenne a minenkori forgalmi jellemzőkhöz igazoó forgalomzabályozá (inamiku korlátozá) bevezetéének? Hogyan mérhető a jelenlegi é tervezett zabályozá hatékonyága? (5. fejezet) A közöégi közlekeéi zolgáltatók által alkalmazott informatikai renzerből milyen nyerhetők, melyek egítégével elemezhető a forgalomlebonyolóá? Az milyen fizikai folyamatokat jelentenek? Milyen tényezők é hogyan befolyáolják a közöégi közlekeé menetrenzerűégét? Ezen belül a megállóhelyi tartózkoái iők hogyan becülhetőek a főbb befolyáoló tényezők figyelembe vételével? (6. fejezet) Célom, hogy a kéréek megválazoláa orán: a közlekeéi alapkutatához tartozó információrenzeri moell alapján meghatározzam a zükége bemenő at, azonoítam, hogy mely zervezet, mely funkciójához kapcolóóan érhető el. Tématerület lehatároláa é a kutatái mózerek Bár a kutatá orán a közúti közlekeére fókuzáltam, mégi zem előtt tartottam a közlekeéi renzer komplexitáát, figyelembe véve az egye alágazati kapcolóái lehetőégeket i. Ez a megközelíté különöen fonto a multimoáli áru é zemélyzállítái láncok zervezée é műkötetée tekintetében. Munkám orán tekintetbe vettem az üzemeltetők é az egyéni felhaználók közlekeéel zemben támaztott igényeit i. Rézben közlekeéi alapkutatát (2. é 3. fejezet; 1. tézi) (megalapozó, a közlekeéi renzert renzerzemléleti megközelítében vizgáló, az igények é megolái lehetőégek elemzéét figyelembe vevő), rézben közlekeéi alkalmazott kutatát végeztem, a tanzékre jellemző renzeré folyamatelemzéi zemléletet alkalmazva (4., 5. é 6. fejezet, 24ig tézi). A moellalkotá orán min az információ renzert 2 min az információrenzert 3 elemeztem felépíté é műköé zempontjából, hogy azonoítam az alkotóelemeket, a bennük lezajló folyamatokat é az ezekhez tartozó információkat. A moell kialakítáa orán figyelembe vettem a renzerek tatiku (felépíté) é inamiku (műköé) truktúráját i. Az iőtálló eremények érekében információrenzer alapú megközelítét alkalmaztam. Ennek orán rézleteiben nem foglalkoztam az információ renzereket alkotó gépi komponenekkel é az ezeken belül megvalóuló folyamatokkal mivel ezek megoláa jelentően függ a minenkori műzaki fejlettég állapotától. Így megállapítáaim az információrenzerre korlátozónak. Az információzerkezet moellezée feltételezi a közúti közlekeéi renzer (zerkezetének é műköéének) a moellezéét i, ugyani az az özetevőket é a folyamatokat képezik le. A következő kutatái mózereket alkalmaztam: aatmoell kézíté, halmazelméleti megközelíté, coportképzé, 2 Információ renzer: Az információ renzer a zervezet réze (alrenzere), mely eljáráokat biztoít információk létrehozáához, rögzítéére, felolgozáára é elérhetővé tételére; a zervezethez, vagy annak egy rézéhez kapcolóik; egíti a zervezet céljainak eléréét. Az információ renzer a zervezetek reprezentációja, amely a zervezet különböző zintjein lévő elemeit látja el információkkal a zervezet állapotáról. 3 Információrenzer: az információkat horozó tárolt trukturált renzere, meghatározott zempontok alapján felépített é renzerezett információk halmaza. Réze az információ renzernek. 18

26 lineári algebra, algoritmu kiolgozá, regrezió zámítá, internete kérőíve kikérezéek, aatbányázati mózerek (regrezió, zegmentálá, klazterezé, iőorelemzé), aatbázi kezelé, különö tekintettel a térben é iőben különböző helyen keletkezett, különböző típuú egyeítée. A rézterületek kutatáa orán kiemelt hangúlyt fektettem az információtartalom alapján az aatrögzíté é a fizikai folyamatok jellemzőinek feltáráára. Jelentő kihívát jelentett a többféle forrából zármazó, heterogén (minőégi é mennyiégi paraméterek tekintetében i eltérő) együtte felhaználáa é a kapcolatok azonoítáa. A közlekeéi alkalmazott kutatá orán a telje közúti közlekeéi renzert a közlekeé é forgalomlebonyolóá tulajonágai alapján felbontottam alrenzerekre é coportoítottam azokat (1.2e ábra). Az ábrán cak azokat a zervezéi formákat tüntettem fel, ahol a közlekeében réztvevő zereplők eetén közvetlen, járművel történő helyváltoztatá valóul meg. 1. tézi közlekeéi Közúti közlekeé alapkutatá, információrenzeri moell I. Szállítá tárgya Személy Áru II. Szervezéi forma Közöégi (zervezett) Egyéni (nem zervezett) Fuvarozó / zállítmányozó által zervezett III. Közlekeéi forma é ezköz Motorizált (autóbuz) Nem motorizált (kerékpár, tb) Motorizált (zemélygépjármű) Motorizált (tehergépjármű) IV. Mozgái folyamat Álló forgalom Mozgó forgalom Álló forgalom Mozgó forgalom Álló forgalom Mozgó forgalom Álló forgalom Mozgó forgalom V. Mozgái folyamat célja Tervezett megállá Megállóhelyi tartózkoá (utacere) 4. tézi Tervezett megállá Parkolá (járműtárolá) 1.2e ábra: A közúti közlekeéi alrenzerek coportoítáa Az ábrán megjelöltem azokat a területeket, melyeket vizgálva meghatároztam az egye tézieket. Az egye témák a mozgó á állóforgalommal kapcolato forgalomlebonyolóái kéréeket elemzik. Az aott tézihez tartozó vizgálat alapját képező területeket vatag vörö vonalakkal kötöttem öze: A motorizált egyéni zemélyközlekeé illeztéi felületei, é a parkolámenezment a telje közúti közlekeében, melybe az áruzállítát végző járművek i beletartoznak (járműtárolá, parkolá, multimoáli utazái láncok, kötelező pihenőiő eltöltée, parkolóhelyfoglalá, tb.) (5. fejezet, 2. tézi). A tehergépjárműközlekeé forgalomlebonyolóáa a halaó forgalom tekintetében (6. fejezet, 3. tézi). A közöégi közlekeé forgalomlebonyolóáa a megállóhelyi tartózkoá tekintetében (7. fejezet, 4. tézi). 19 Tervezett megállá Parkolá (kötelező pihenő) Nem tervezett megállá Forgalmi okból történő megállá Halaá 2. tézi 3. tézi közlekeéi alkalmazott kutatái területek

27 1.4. Közlekeéi információ renzerek integrációjának alapjai Az információ renzerek min felépíté, min műköé zempontjából egyre integráltabbakká é automatiku műköéűvé válnak. Egyre keveebb emberi közreműköét igényelnek, az emberi öntéeket rézben gépi algoritmuokkal helyetteítik. Az integrációt motiváló tényezők: Lehetőégek: o A közlekeézervezéi, irányítái é üzemeltetéi folyamatok é a mögötte öntéek komplexitáa folyamatoan növekzik. A hatékony intézkeéekhez nagy mennyiégben zükégeek zervezeten kívüli közlekeéi, melyek ok eetben má zervezetnél megtalálhatóak. o Számo, elkülönült aatbázi található az eltérő zervezettípuoknál. Az elzigetelt műköé miatt ugyanarra a tárgyra, zemélyre, folyamatra vonatkozó at akár többzör i, eetleg különböző mózerekkel rögzítenek. Ez többlet erőforrát i igényel, é magában horozza az inkoziztencia vezélyét i. Igények: o Felhaználói é üzemeltetői olalról jelentkező forgalmi, beavatkozái, zabályozái, tb. igények ok eetben nem cak egyegy, hanem egyzerre több zervezetet érintenek. (Pl. multimoáli útvonaltervezé közútkezelő é közöégi közlekeéi zolgáltatók.) o A véz é zavarhelyzetek kezelée renzerint több zervezet közötti özehangolt munkavégzét igényel, jelentő aat é kommunikációigény mellett. (Pl. baleet ecall hívá a Renőrég valamint a közútkezelők rézvétele.) Az integráció fel elvégzée több íkon történik: Jogi / gazaági ík: az integráció célokat é a megvalóítát zolgáló (a műzaki folyamatok kialakítáától) független külő keretrenzer, mely biztoítja a jogi zabályozának megfelelő törvénye műköét é műkötetét. Bár nem műzaki megközelítét haznál, az integráció törekvéek egyik legfontoabb eleme. Fogalmi ík: célok é fel megfogalmazáa, lehatároláok. (Stratégiai tervezé) Logikai ík: a célok eléréét zolgáló fel é a fizikai folyamatok (tevékenyégek, fel) leíráa, folyamatokhoz kapcolóó műzaki é zervezeti ráforítáok meghatározáa (milyen zemélyi é gépi állománnyal). (Taktikai é operatív tervezé) Fizikai ík: fejleztéekhez kapcolóó műzaki fel megvalóítáa, IT olalú tevékenyégek özeége. (Operatív intézkeéek) A jogi akaályok elhárítáát é az aatcerét biztoító jogi háttér kialakítáát követően az megoztáának megvalóítáa következik fogalmi, logikai é fizikai íkon. Az 1.2e táblázat tartalmazza az integráció fokozatokat, é a különböző íkokon keletkező felat, tevékenyégeket. A obozok függőlege kiterjeée a logikai függőéget zemlélteti. A leírt lépéek zervezetenként é megoláonként különbözhetnek, egye lépcőfokok elhagyhatóak, özevonhatóak, azonban a fejleztéek orán a lépéek orrenje nem felcerélhető. Az integráció fokozatok megvalóítáának iőigényét a fejleztéek horizontáli é vertikáli kiterjeée, az előkézítéi fáziban elvégzett munkák é az ütemezé jelentően befolyáolják. A fel özetettégétől é az elérni kívánt céloktól függően jellemzően legalább 36 hónapra, e a telje folyamat befejezééhez é a telje renzer valamint aatintegráció megvalóuláához évekre eetleg évtizeekre i zükég lehet. 20

28 integráció fokozatok 0. (előkézületek) 1. manuáli aatcere (igényvezérelt móon) 2. automatiku aatcere (eemény é/vagy iővezérelt móon) 3. közö aatbázi haználat, integrált műköé (inamiku é realtime nagy arányú haználata) 1.2e táblázat: Integráció fokozatok jogi/gazaági ík fogalmi ík logikai ík fizikai ík jogi é gazaági zabályrenzer vizgálata műköét é az ceréjét / megoztáát zabályozó jogi keretek megalkotáa, finanzírozái (üzleti) moell kiolgozáa aatcere jogi zabályozáa az eeti (imétlőő), manuáli aatceréhez aatmegoztá jogi zabályozáa az megoztáához é a kapcolóó zolgáltatáokhoz, finanzírozái (üzleti) moell kiolgozáa aatcere jogi é gazaági felügyelete, harmaik fél zámára biztoított zolgáltatáok kialakítáa az üzleti moell zerint közö haználatú aatbáziok haználatára (felelőégek, hozzáféréi jogok, minőégi é mennyiégi paraméterek, tb.) é a közö ból kialakított harmaik fél zámára biztoított zolgáltatáokra vonatkozó jogi zabályozá kialakítáa; finanzírozái (üzleti) moell kiolgozáa közö aatbázihaználat jogi é gazaági felügyelete, harmaik fél zámára biztoított zolgáltatáok kialakítáa az üzleti moell zerint integráció célok meghatározáa renelkezére álló aatforráok (aatbáziok) feltáráa manuáli aatcere kialakítáához kapcolóó zervezeti fel műzaki é zervezeti igények meghatározáa (zervezeti átzervezéek, fejleztéek, tb.) réztvevő zervezeteknél a kapcolóó műzaki é zervezeti fejleztéek zervezeti fel kialakítáa közö aatbáziok kiépítéére é az üzemeltetére vonatkozó műzaki é zervezeti igények feltáráa zervezetek közötti é zervezeteken belüli műzaki é humán fel meghatározáa közö fejleztéek é fel (felelőégi körök, aatminőég, tb.) meghatározáa a közö aatbázihaználat megvalóítáa érekében aatintegráció renelkezére álló é az aatbáziok zerkezetének elemzée aatigény meghatározáa, felhaználái lehetőégei informatikai hálózat é a zervezeti felépíté vizgálata (kapcolóó feltételek vizgálata) aatcere folyamatok aatigényeinek meghatározáa átvitel vezérléi elvek meghatározáa informatikai hálózat é a zervezeti felépíté vizgálata (műzaki é zervezeti feltételek renelkezére álláának elemzée) informatikai fejleztéek meghatározáa aatbázizerkezetek é hozzáféréi jogoultágok meghatározáa aatgyűjtére, felolgozára, megoztára vonatkozó mózerek é fel meghatározáa, felelőégek é hozzáféréi jogoultágok kioztáa renelkezére álló felhaználáa a felhaználói é üzemi zempontból hatékony forgalomlebonyolóához informatikai renzerek elemzée, műzaki (IT olali) fejleztéek manuáli megoztáa IT renzerek műzaki vizgálata IT fejleztéek, aatbáziok egymához illeztée, interfézek é kapcolatok kialakítáa automatiku megoztáa műzaki é renzerkompatibilitái ellenőrzéek (valóiejű aatmegoztá megvalóíthatóága) informatikai fejleztéek megvalóítáa (interfézek, kapcolatok kialakítáa), közö aatbázizerkezet kialakítáa közö aatbázi é a kapcolóó berenezéek üzemeltetée, hozzáféréek biztoítáa 4. integráció vertikáli é horizontáli kiterjeztée újabb zolgáltatáokra vonatkozó jogi, műzaki é gazaági keretek meghatározáa, finanzírozái (üzleti) moell kiolgozáa újabb tevékenyégek é funkciók meghatározáa, közö on é aatbázi(ok)on alapuló új zolgáltatáok kialakítáa, fel allokáláa a réztvevők között fejleztéek előkézítée fejleztéek lebonyolítáa Az integráció a közúti közlekeében zámo folyamatra é renzerre vonatkozhat (1.3a ábra) Kövené et. al (2004): Vertikáli integráció közlekeétervezéi zempontból alá, illetve föléreneltég: o zemély é áruzállítá o intézményrenzer, o közlekeé é területhaználat. Horizontáli integráció egymáal határo közlekeétervezéi területeken: 21

29 o információ renzer, o zolgáltatáok fizikai integrációja, o tarifa é íjbezeőrenzer, o infratruktúra menezment (íjazá). Ezen megoláok a tervezé orán özekapcolónak, így lehetőég van a: közlekeéi ezközök integrációjára (intermoalitá), közlekeé iőbeli integrációjára (intertemporalitá), közlekeéi intézkeéek integrációjára (interoperabilitá). Munkám orán a horizontáli integrációra fókuzáltam, mely orán az információ renzertét é az információrenzerét i elemeztem a közúti közlekeének. Tervezéi terület Közlekeéi ezközök integrációja (intermoalitá) Vertikáli integráció Horizontáli integráció Intézkeéek integrációja (interoperabilitá) Iőbeli integráció (intertemporalitá) 1.3a ábra: Integráció területek a közúti közlekeében Kövené et al. (2004) 1.5. Átfogó iroalmi áttekinté Jelen fejezetben a közlekeé informatika é az integrált közúti közlekeé információ renzerek fejlőéével kapcolatoan aok iroalmi áttekintét, mely a közlekeéi alapkutatához kapcolóik. A közlekeéi alkalmazott kutatáokhoz kapcolóó iroalmi áttekinté a vonatkozó fejezetekben találhatóak, tématerületenkénti bontában. Nemzetközi iroalmi áttekinté A nemzetközi zakiroalomban vizonylag kevé tuományo értékű, renzer é folyamatzemléletű megközelítét alkalmazó okumentum lelhető fel az integráció folyamatokról é ezek ereményeiről. Ennek oka, hogy a fejleztéekről, azok hátteréről é a kialakított renzerekről korábban em é napjainkban em oztanak meg rézlete, tuományo értékű közleményeket a renzerházak közötti renkívül erő vereny miatt. A közlekeé informatika fejlőéével (RTI) Svién (1988) foglalkozott. Munkájában a 80a években elérhető műzaki megoláok fejlőéére vonatkozóan olgozott ki előrejelzéeket, hogy a zolgáltatáok a következő évtizeekben (1990 é 2040 között) mit é hogyan fognak megváltoztatni. Kutatáa a renzerek elterjeéére, a forgalom é a baleetek alakuláára é a gépjárművek felzereltégére vonatkozott. A jelenleg alkalmazott renzerek é a jelenlegi kutatáok imerete alapján megállapítható, hogy a negye évzázaal ezelőtt kitűzött célok elérée még mot i iőzerű, é az 1988ban kialakított jövőkép az akkori menetrennek megfelelően teljeül. A zakiroalmi hivatkozáok alapján az elő integrált intelligen közlekeéi renzernek az 1992 ben átaott auztrál STREAMS renzer tekinthető, mely Queenlanben műköik. A kialakított megolá egyetlen integrált renzerként biztoította a vároi jelzőlámpák valóiejű forgalomhoz igazoó vezérléét, zavarkezelét, autópálya forgalmi menezmentet, előnybiztoítát, utazói információzolgáltatát é parkolá menezmentet. ( 22

30 A témát kutatók minen eetben kifejtik, hogy az intelligen közlekeéi alkalmazáok zámo aatgyűjtő é aatfelolgozó technológiai é műzaki megolát együtteen alkalmaznak Feng et al. (2005), Naer an Abullah (2013). Ezek között megtalálhatóak olyan megoláok i, melyek integrált móon felhaználják a zámo forrából érkező nyer vagy előfelolgozott at é vizajelzét i anak Meier et al. (2005). Azonban a megoláok öntő többége cak egyegy pecifiku (pl. információzolgáltatá) cél eléréét támogatja, miközben nem biztoítja a funkciók közötti integrált elérhetőéget. Borzacchiello et al. (2009) az információ renzerek mobilitában é közlekeében betöltött zerepét vizgálja. Munkájukban kiemelt fontoágú kéréként kezelik a különböző catornákon érkező tároláát, felolgozáát é az ezekből előállított értéknövelt információk körét. Kialakítottak egy zárt hurkú zabályozát, mely a tratégiai tervezétől az operatív lebonyolítáig terje, é tartalmazza a közlekeéi renzerrel kapcolato főbb funkciókat é a funkciókhoz kapcolóó tevékenyégeket. Az elméleti megoláokat renzerterv kialakítáával tették teljeé, mely tartalmazza a közlekeéinformáció renzer fizikai kialakítáára vonatkozó követelményeket i az alrenzerek megjelenítéével együtt. Az ITS renzerek zámo önállóan jól műköő berenezét é ezközt egyeítenek. Ezek a legtöbb eetben aját, különálló aatformátumot é protokollt haználnak, így közvetlenül nem biztoítható az aatcere. Ko et al. (2006), Lu (2006). Pan et al. (2014) munkájuk orán kialakítottak egy integrált aatátviteli platformot, mely képe a különböző típuú járműhöz é infratruktúrához kötött aatgyűjtő berenezéekből zármazó fogaáára, felolgozáára, é az információk eljuttatáára az on é offboar berenezéekhez. A kialakított felület támogatja a jelenleg elérhető aatátviteli technológiákat, é lehetővé tezi a zélekörű aatgyűjtét. A renzerek interoperábili műköée érekében különöen fonto olyan kommunikáció zabványok kialakítáa, melyek egítégével min a forgalomirányító központok, min a felhaználói ezközök közötti kommunikáció görülékennyé válik. Az ITS megjelenée óta, é az interoperábili renzerek iránti igény felmerülée óta zámo zabványt alakítottak ki Tibaut et al. (2012). Ezek közül Európában így hazánkban i a közöégi közlekeében az aattárolára a TranMoel, aatátvitelre a SIRI zabvány terjet el. A közúti közlekeében aatátvitelre a DatexII zabványt haználják EayWay DTXDG01 (2012). A forgalomzabályozá é az iőjárái eemények kapcolatával Németorzágban az 1990e évek végén átfogó kutatáokat végeztek. Ezek keretében vizgálták az iőjárái forgalomzabályozába történő bevonáát é felhaználáát az előrejelzéekhez valamint a proaktív forgalomirányítához Mangol et al. (1996), Röhr un Linenbach (1996, 1997). Így biztoítva az útmeteorológiai é a forgalomirányító renzerek özekapcoláát Zackor et al. (1999). Cheng et al. (2012) a különböző renzerek özekapcoláával biztoítható é a járművezetők zámára továbbítható információkkal foglalkoztak, melyek közlekeébiztonági é forgalomhatékonyági jelentőéggel bírnak. A célok elérée érekében egy integrált intelligen közlekeéi renzer koncepcióját olgozták ki, mely orán a forgalmi aatgyűjtéhez valóiejű megfigyelőrenzereket alkalmaznak, é az továbbítáához é megjelenítééhez felhaználják a multiméiá hálózati technológiákat. Ehhez a WiMAX é VANET hálózatot haználnak. Az okotelefonok elterjeéével az aatgyűjtéi lehetőégek térbeli é tartalmi vonatkozában i kibővültek. A hagyományo telepített aatgyűjtő berenezéekkel özehaonlítva az új műzaki megoláok lehetőéget kínálnak nagy mennyiégű felhaználói aat gyűjtéére. Ilyen zempontból az okotelefonok az integrált aatgyűjté irányába mutatnak, melyek új zolgáltatáok (akár profitorientált) é tájékoztatái megoláok elterjeéét biztoítják Chang et al. (2009). 23

31 Az integrált renzerek fizikai kialakítáával é a renzeren belüli aatáramláal zámo tanulmány foglalkozott Mua an Upchurch (2002), Nozick et al. (1998) Ezek nem zámolnak be a közlekeéi táraágoknál műköő konkrét alkalmazáokról, cupán a műköéhez zükége informatikai háttérről. A közlekeéi alapfolyamat é az információ folyamatok leíráával é ennek moellezéével Cetin an Lit (2006) foglalkozott. Munkájuk orán kialakítottak egy ún. multilayere moellezéi megközelítét, mely egy interféz közbeiktatáával válaztja zét a kétféle (információ renzerben a felolgozá orán keletkező ) folyamathoz (a hálózaton történő közlekeéi eemények) kapcolóó at. Az utóbbi évek egyik pélaértékű európai fejleztée az oztrák VAO (Verkehraukunft Öterreich) renzer, mely integrált információzolgáltatát biztoít. Ez a VOR régióra biztoít teljekörű multimoáli utazái információkat, é foglalái lehetőégeket (közöégi é alternatív carharing, kerékpár, tb. közlekeéi móokra). A renzer alapját egy folyamatoan friülő GIP platform biztoítja. Ehhez a megolához haonló a német Bayerninfo, mely Bajororzág területét fei le multimoáli információkkal. Hazánkban a internete útvonaltervező biztoít multimoáli információkat EayWay TISDG07 (2012), Siegler (2010). A műzaki megoláok alapján a VAO renzer vezet, mely képe a zámo forrából érkező valóiejű kezeléére. A német megolá keveebb forrá bevonáával biztoítja az információkat, míg a hazai renzer bár a funkcionalitá tekintetében képe rá, e az hiányában nem tu haonló zolgáltatát megvalóítani. A magánzolgáltatók termékei közül megemlítenő az INRIX forgalmi információ alkalmazá, melynek egyik réze az okotelefonra letölthető alkalmazá. Valóiejű é crowource forgalmi felhaználáával biztoít világméretű ingyene forgalmi információzolgáltatát a felhaználók zámára, továbbá íjfizeté ellenében további, pl. a közlekeétervezéhez zükége at. A megolá egyeülálló abban, hogy hitoriku é aktuáli kombinációjaként forgalmi előrejelzét i biztoít (akár 8 órára i), továbbá a Wazze alkalmazához haonlóan a felhaználóknak i lehetőégük van bejelentét tenni EayWay TISDG02 (2012). Hazai iroalmi áttekinté A hazai iroalmak litája meglehetően zűk, ugyani a témával kapcolatoan cak néhány egymáal kapcolatban álló műhelyben zülettek eremények. A hazai közlekeéinformatikai kutatáok kezete az 1960a évekre nyúlik viza. A téma kutatái alapjának hazai megteremtéében kiemelt zerepe volt Turányi Itvánnak é Wetik Györgynek. A kutatáok kezetben a vaútüzemi folyamatok automatizáláára fókuzáltak, maj kéőbb a közlekeé zéleebb pektrumával i foglalkoztak. A zámítátechnika fejlőéének é az új izciplínák megjelenéének hatáa az információrobbaná volt. Az élet egyre több területén keztek alkalmazni zámítógépeket é erre épülő megoláokat. A fejlőéből a közlekeé em marat ki. Egy új, tuományterület kezett kibontakozni a közlekeéinformatika. A kutatáok orán mózertani é alkalmazott eremények zülettek, melyeket min az egyetemi oktatában Wetik (1983, 1988, 1989, 1995), min az ipari renzerek kialakítáánál felhaználtak Wetik (1986, 1996). Ponto efinícióval jelentek meg a közlekeéinformatika, valamint a CIT (computer integrate tranportation) fogalmak é a megkezőött a komplex renzerek é folyamatok moellezée Cizár é Wetik (1999). A tuományterület jelentőégét bizonyítja a megvéett akaémiai izertáció Wetik (1995 MTA). A közlekeéinformatika kutatáának é oktatáának tanzéki történetét Cizár é Wetik (2014) foglalta öze. 24

32 Pélaértékű Linenbach Ágne munkáága. Nevéhez köthető a hazai intelligen közlekeéi renzerekkel kapcolato kutatáok kezete é az integrált renzerek által elérhető hatáok megállapítáa Linenbach (1996, 2000, 2001). PhD izertációjában alkalmazott renzerzemléletű megközelíté képzi a tématerülethez kapcolóó tantárgyak alapját. Szintén hozzá köthető az ITS területéhez kapcolóóan megjelent elő hazai tuományo igényű könyv Linenbach (2004). A zerző feltárta a hazai közúti problémákat (kapacitákorlátok, forgalombiztonági kihíváok, tb.), melyek alapján kialakította az ITS renzerek hazai bevezetéi tratégiáját, továbbá meghatározta a renzerek által elérhető haznokat Linenbach (2004a,b,c; 2008a,b). Az integrált informatikai megoláokkal Munkáciné (1996), Tóth et al. (2000), Cizár (2001, 2003, 2004, 2006), Tóth (2003, 2005) foglakozott. Munkáikban kiolgozták az uta é áruzállítái folyamatokat támogató é a folyami áruzállítá informatikai renzereinek moelljeit, valamint az áruzállítához kapcolóó, az elektroniku aatcerét biztoító informatikai renzert, továbbá az útüzemeltetőknél alkalmazott informatikai renzereket. Az alkalmazott megoláok közül Juház é Munkáciné (2008) a valóiejű közlekeéi információk útvonalválaztához való felhaználáával foglalkozott. Hegeű (1996) a közlekeétuomány alapvető kéréeit vizgálta. Hartványi é Kovác (1997) kialakították az integrált információ renzer közúti zemélyközlekeéi vállalati funkcionáli moelljét. A hazai mózertani iroalmak közül kiemelkeőek Raffai Mária tuományo művei. Számo publikációja az információ renzerek tervezéével, fejleztéével é kialakítáával foglalkozik, továbbá rézleteen tárgyalja az információ menezment jelentőégét i Raffai (1996; 2003a,b; 2006, 2007). Ehhez kapcolóik Munkáciné (2005) munkája, melyben renzerelméleti megközelítéel vizgálja a vároi közforgalmú közlekeé irányítáának informatikai renzerét. Rézleteen feltárja a renzerek tatiku é inamiku truktúráit, jellemzi az egye vizgálati zempontokat. Ezzel megalapozza az információ renzerek vizgálatához zükége egyége zemléletmóot. Vizgálati zempontjai azonban cak magára a zervezetre koncentrálónak, így cak zervezeti zinten alkalmazhatóak. Az intelligen közlekeéi renzerek által kínált zolgálatookat, a zükége renzerek telepítéét vizgálta Jancó é Siegler (2007) valamint Linenbach (2007). Az intelligen közlekeéi renzerekhez követelményrenzer (HITS Magyar Nemzeti ITS Keretrenzer) kialakítáával foglalkozott Hlaon é Perjé (2007). Ennek egítégével biztoítható, hogy az ITS renzerfejleztéek harmonizált, egymához illezkeő, interoperábili megoláokat ereményezzenek. Az alkalmazott mózertani ereményeket mutatja, hogy 2009ben, hoza zakmai egyeztetét é előkézítét követően útügyi műzaki előírá jelent meg, mely az intelligen forgalomzabályozó é információ renzerek alkalmazáára vonatkozott ÚT Az előírá alkalmazhatóágával Linenbach Ágne foglalkozott Linenbach (2010). A hazai közlekeé informatikai fejleztéekről a tuományo zakiroalomban cak elvétve lehet anyagokat találni. Ettől függetlenül azonban zámo az EU által finanzírozott projekt került megvalóítára, é ennek keretében jelentő fejleztéeket hajtottak végre Linenbach (2011). Intelligen forgalomirányítórenzereket építettek ki a fővároi úthálózaton é az autópályahálózaton megjelenő forgalom hatékony (torlóáok cökkentée) kezeléére Jenovai é Rónai (2010), Jákli é Tomachek (2010). A hazai közlekeéinformatikai fejleztéek közül pélaértékű a Közlekeéfejleztéi Koorináció Központ közreműköéével létrehozott Közlekeéi Információ Renzer é Aatbázi (KIRA). A megolá zabványoított catornák é kommunikáció protokollok egítégével lehetővé tezi az alágazati közlekeéi renzerek é zervezetek között a műzaki 25

33 alap átvitelét. A renzer közö felületen biztoítja az alágazati hálózatok özekapcolt topológiájú nyilvántartáát. A közlekeéi alapkutatához kapcolóó iroalomkutatá özefoglaló megállapítáai: Nemzetközi vonatkozában i kevé a tuományo igényeégű, renzerzemléletű megközelítét alkalmazó, átfogó tuományo közlemény. Ennek oka egyrézt a közlekeéinformatikai terület ajátoágaiban (gyoran fejlőő iparág, területenként é akár vállalatonként i eltérő megvalóítái igények, zéttagolt műzaki megoláok, tb.), márézt az üzleti verenyben kereenő. Az elérhető okumentumok inkább az informatikai (gépi, programtechnikai, tb.) leíráokkal foglalkoznak (ok technical report) é kevé a renzerelméleti, a további fejleztéeket megalapozó kutatá. A hazai é nemzetközi iroalmi áttekinté alapján kitűnik, hogy integrált közlekeéi információ renzerek é a hozzájuk kapcolóó információzerkezet tuományo kutatáával é moellezéével keveen foglalkoztak, é tuományo igényeégű okumentumok renkívül ki zámban állnak renelkezére. Minezek ellenére a nagyvárookban orra kezenek alkalmazni olyan integrált renzereket, melyek forgalomirányítái é tájékoztatái funkciókat i megvalóítanak. Az iroalomkutatá alapján kijelenthető, hogy az integrált közlekeéinformáció renzerek kialakítáa érekében már több kutató tett lépéeket, azonban jelentő áttörét (pl. a parkolái problémákat megoló, vagy a torlóáok felzámoláát) ereményező megoláok a közút területén eziáig nem zülettek. Hiányoznak a telje közlekeéi renzert, egy egézként é renzerzemléletű megközelítéel kezelő kutatáok, ugyani a közúti közlekeé mérete é kiterjeée alapján igényli a komplex megközelíté alkalmazáát. Munkám orán ezt a hiányt igyekeztem felzámolni. Az iroalomkutatá orán áttekintettem a jelenlegi megoláokat é gyakorlati alkalmazáokat, a hozzájuk kapcolóó leíráokat. A kutatái ereményeket a fellelhető okumentumok zintetizáláával hoztam létre. Értekezéem követező fejezeteiben bemutatom az integrált közúti közlekeéi információ renzer moelljét, mely alkalma a közúti közlekeéhez kapcolóó kezeléére. 26

34 2. Az információrenzer zerkezeti moellje Elemeztem a közúti közlekeéi renzert, é azon belül az információ renzerek felépítéét, műköéét. Maga a közlekeéi renzer: Komplex, mivel elemzáma nagy, az elemek közötti kapcolat többrétű (ember, ezköz, pálya, környezet, iő, iőjárá, motiváció, zervezéi mó). Dinamiku, mert az iő hatáa jelentő. Nyílt, mivel az igényeket nem aját maga gerjezti (a települéi zerkezet é a hálózati kialakítá a meghatározó). Sztochaztiku, ugyani cak valózínűégi változókkal, elozláokkal lehet meghatározni, jellemezni, leírni. Az említett tulajonágok miatt az az információrenzer, mely a közlekeéi renzert írja le, haonló tulajonágokkal renelkezik. A kutatá orán a zervezetekre é az általuk elvégzett felra fókuzáltam. A moellezé é a közlekeéi renzer leképezée orán elhanyagoláal éltem, emiatt rézleteiben nem foglalkoztam az információ renzereket alkotó gépi komponenekkel é az ezeken belül megvalóuló folyamatokkal, az iőtálló eremények érekében. Megállapítáaim az információ renzereknél zűkebb területre, az információrenzerre korlátozónak. Információ renzer: Az információ renzer a zervezet réze (alrenzere), mely eljáráokat biztoít információk létrehozáára, gyűjtéére, tároláára, rögzítéére, felolgozáára é elérhetővé tételére; egíti a zervezet céljainak eléréét. Az információ renzer a zervezetek reprezentációja, amely a különböző zinteken lévő elemeket látja el a műköéükhöz zükége információkkal. Információrenzer: az információkat horozó tárolt trukturált renzere, meghatározott zempontok alapján felépített é renzerezett információk halmaza. Réze az információ renzernek. A 2.1e ábrán zemléltetem a közúti közlekeé információ renzerének moelljét. Az ábrán megjelöltem a renzert alkotó özetevőket (zervezettípuok, funkciók, aatcoportok). A zervezetfunkció tekintetében a funkció a fő renezőelv, tehát magaabb prioritáú. Ugyani a zervezetek jellemzői nagyon gyakran változnak, miközben a funkciók többnyire állanóak. A közúti közlekeéi renzert a közlekeéi folyamatokban réztvevő felhaználók é a műköét befolyáoló információ renzer együtteen alkotja. Az információ renzer biztoítja a közlekeéi alapfolyamatok kezeléét, az alapfolyamatokra épülve. A gépi renzerek melyek zámo alrenzerekből állnak özekapcolják az információ renzert alkotó özetevőket, é biztoítják a műköéhez zükége információk tároláát, továbbítáát é felolgozáát. Ezen kívül interféz zerepet töltenek be a közlekeők é az információ renzer között. A gépi renzer a közlekeéi folyamatok kezelééhez zükége információkat gyűjti, tárolja, felolgozza, továbbítja. Az integráció következtében olyan megoláokat alakítanak ki, melyek funkcionalitáukban átfeéel bírnak, így az özetevők közötti kapcolatok i átfeéel renelkeznek. Az átfeé miatt egy zervezettípuhoz több funkció kapcolóik, é egyegy funkció tartozhat több zervezettípuhoz i. Átfeémente megoláok eikált zolgáltatáokat kínáló renzereknél érhetőek el, melyek a zolgáltatáok komplexitáát tekintve jóval kiebb értékkel bírnak, é napjainkban már cak elvétve jellemzőek (pl. halaái ebeéget kijelző renzer, nyomógombo gyalogo jelzőlámpa, tb.). A gépi renzer az eljáráok egítégével felbontja az információ renzer özetevői közötti funkcionalitábeli függőégeket egyzerűbb özefüggéekre. Az özetevők közötti özefüggéek alapján kiolgoztam a közúti közlekeé információrenzerét é annak moelljét (információrenzeri moell), mely két rézből áll: 27

35 1. információzerkezeti moell é 2. információkapcolati moell. Az integrált információ renzer moellezéével: (1) feltártam é elemeztem a zervezetek által kezelt információkat, ezeket egyége renzerbe foglalva kialakítottam az információzerkezeti moellt; (2) azonoítottam é elemeztem az özetevők közötti kapcolatokat, melyek alapján kialakítottam az információkapcolati moellt; (3) az információzerkezeti moellre építve kiolgoztam a zervezetek által kezelt információk elemzéi mózerét; (4) az információkapcolati moellre építve kiolgoztam az információ kapcolatok elemzéi mózerét; (5) vizgáltam az információk zerepét a közúti alapfolyamat jellemzőinek befolyáoláában (forgalmi információk hatáára a forgalomlebonyolóá változáa, zemélyre zabott információk hatáa a móválaztában, tb.). gépi renzer gépi alrenzerek közlekeéi renzer információ renzer DD 1 1 t 1 1 F 1 t 1 a D n Aatcoportok (D) t n x F n t n y Funkciók (F) / Tevékenyégek (t) információrenzer (zerkezet) információ kezeléi műveletek org 1 1 O 1 org1a org n y O n orgnn Szervezettípuok (O) / Szervezetek (org) információ kezelő elemek közl. alapfolyamat 1 2 n felhaználók (közlekeők) 2.1e ábra: A közúti közlekeé információ renzerének moellje Dizertációmban cak az információrenzer elemzéével foglalkoztam, mely orán moelleztem annak tatiku é inamiku zerkezetét. Ennek oka, hogy a technológia fejlőéével olyan komplex gépi renzerek jelentek meg, melyek kiterjeéükben, funkcionalitáukban é műköéükben i jelentő átfeéel bírnak. Ezen technológiai megoláok elemzée nem tartozott a kutatá témájához. Az információrenzer moellje két rézből áll, melyek egymáal zoroan özefüggnek, azonban eltérő célokat zolgálnak: 28

36 (1) Információzerkezeti moell: kezelt információk zerkezete az özetevők alapján. A moell egy mátrix formájában mutatja meg, hogy egy zervezettípu, egy funkciójának ellátáához milyen aatcoportok é ezen belül milyen információk zükégeek. A moell egy trukturált aatzerkezet, a közúti közlekeéi alapfolyamathoz kapcolóóan kezelt információk azonoítáa é coportoítáa érekében. A mátrix cellái a kezelt információkat tartalmazzák (2.2e ábra). (2) Információkapcolati moell: tartalmazza a zervezettípuok é az általuk ellátott fel (funkciók) közötti kapcolatokat (azonoítja az özetevők között áramló információkat). A zerkezeti é a kapcolati moell i rugalma: újabb zervezetek / zervezettípuok megjelenée eetén a hozzájuk kapcolóó (újabb) at, a kialakított truktúrának közönhetően be lehet illezteni a moellekbe, továbbá azokba az új kapcolatok i beépíthetőek. információzerkezet DD 1 1 D n Aatcoportok (D) Információzerkezeti mátrix (rézlet) információ kezeléi műveletek F 1 t 1 t 1 1 a F n t n t x n y Funkciók (F) / Tevékenyégek (t) információ kezelő elemek org 1 1 O 1 org1a org n y O n orgnn Szervezettípuok (O) / Szervezetek (org) 2.2e ábra: A közúti közlekeé információzerkezeti moellje 2.1. Információzerkezeti moell kialakítáa A moellépíté orán leképeztem a telje közlekeéi renzer zerkezetét, özetevőit é a folyamatokat i. Így az információzerkezet az özetevők alapján coportoítva tartalmazza az információkat. Szervezettípu, funkció, aatcoport orrenű megközelítét alkalmaztam, fokozatoan bővítve a vizgálatot horizontáli (moell kiterjetége), maj vertikáli (moell rézletezettége) irányban i. A bővítéi irányok izkréten elválnak egymától. A 2.3a ábra özefoglalja a moellépíté lépéeit é logikáját. információrenzer 1. Özetevők azonoítáa Az információ renzer özetevői: Szervezettípuok (O n ) (2.1e táblázat) Funkciók (F n ) (2.2e táblázat) Aatcoportok ( ) (2.3a táblázat) 2. Funkciók elemzée Funkciók zervezettípuokhoz renelée (OF kapcolatok). (2.4e táblázat) 3. Információ hozzárenelé Információk azonoítáa, (réz) aatcoportok hozzárenelée zervezettípuokhoz é funkciókhoz. (2.5ö táblázat) 2.3a ábra: Információzerkezeti moell kialakítáának lépéei A lépéek orrenje logikai egymára épülét követ a renzer é folyamatzemléletű megközelíté miatt. Mivel az at cak a végő lépében azonoítom, így biztoítani lehet a reunancia menteéget. 29

37 1. Özetevők azonoítáa A legfontoabb özetevők: A. zervezettípu (jelölée: On), B. funkció (jelölée: Fn), C. aatcoport (jelölée: ). Szervezettípuok (On) A közúti közlekeéi zervezeteket felaatkörük alapján (közúti közlekeéi alapfolyamathoz kapcolóóan ellátott főbb fel) coportoítottam, így kialakítva a zervezettípuokat (2.1e táblázat). Az 1e függelék tartalmazza a zervezettípuokat, néhány jelentő hazai pélát, valamint az alkalmazott gépi renzertípuokat é azok péláit. Munkám orán a jelenlegi zervezeteket vettem figyelembe. Funkciók (Fn) A zervezettípuok által végzett fel é az ITS felhaználói zolgáltatáok alapján meghatároztam a közúti közlekeéel özefüggő fő funkciókat (2.2e táblázat). Jelölé Szervezettípu Leírá 2.1e táblázat: Szervezettípuok O1 Mozgóforgalmat kezelő táraágok Útüzemeltetők (állami közúthálózatot é önkormányzati utakat üzemeltető vállalatok), kiegézítve az útíjbezeő táraágokkal. Az útíjbezeé é annak ellenőrzée ok eetben nem válaztható el a hagyományo értelemben vett útüzemeltetétől, így a közútkezelői felat ellátó táraágokhoz a íjfizetéi funkciók i hozzátartoznak. O2 Állóforgalmat kezelő táraágok Parkolóléteítmény üzemeltetők. Személy vagy áruzállítát végző piaci zereplők, aját informatikai renzerekkel, Flottaüzemeltető táraágok jelentő mennyiégű közlekeéi (forgalmi) kal. Ezek megoztáával O3 O4 O5 O6 Közlekeézervezők é közöégi közúti közlekeéi zolgáltatók Kézenléti zervek é közúti ellenőrző hatóágok (középzintű zakmai koorináció, taktikai é operatív munkavégzé) Állami zabályozó zervezetek (miniztériumok, önkormányzatok, háttérintézmények) (felőzintű zakmai irányítá, tratégiai munkavégzé) hozzájárulhatnak a hatékonyabb forgalomzervezéhez, forgalomirányítához. Közzolgáltatáok előkézítéével, megreneléével, zervezéével, lebonyolítáával é ellenőrzéével, a közzolgáltatái zerzőé keretén belül műköő zemélyzállítáért felelő zervezetek. A közúti közlekeéi véz é zavarelhárítáért, valamint a zabályok betartatááért, felelő zervezetek. Állami aminiztráció zervei, akik a közlekeé jogi é műzaki zabályozái hátterének kiolgozááért, továbbá a közzolgáltatáok elzámoláával kapcolato folyamatokért felelőek. Jelölé Funkció megnevezée Leírá 2.2e táblázat: Funkciók F1 Forgalmi tájékoztatá Tájékoztatá az aktuáli é várható forgalmi helyzetről, útvizonyokról, zavareeményekről é a jövőbeli eeményekről. F2 Forgalmi folyamatok kezelée Forgalmi irányítá (hagyományo értelemben vett közúti forgalomirányítá jelzőlámpák forgalomhoz illezkeő üzemeltetée, előnybiztoítá, forgalmi beavatkozáok, ebeégzabályozá, zavarelhárítá, tb.), operatív járműirányítá, közlekeé nyomon követée, igénykezelé, tb. (operatív zint) F3 Közöégi közlekeé támogatáa Közöégi közlekeéi zervezetek műköéének támogatáa: forgalomzervezé, vizonylathálózat é menetrentervezé, üzemirányítá, műköéirányítá, tb. (taktikai é operatív tervezéi zint) F4 Forgalom é fuvarzervezé, üzemirányítá: izpozíciók felvétele, útvonalak tervezée, Áruzállítá é nem közforgalmú elzámolá, jármű é áru nyomkövetée, tb. (taktikai é operatív tervezéi zint, forgalmi zemélyzállítá támogatáa beavatkozá nélkül) F5 (E)íjbezeé Az infratruktúra é a zolgáltatáok haználatának ellenértékét kézpénzmente móon lehetővé tevő megoláok együttee. F6 Közlekeébiztonág növelée Vezélye helyzetek megelőzée é kezelée, V2X kommunikáció, tb. F7 Járművezetéi hatékonyágnövelé Üzemanyag é költégtakaréko járművezeté (pl. ecoriving). F8 Kényelemfokozá A járművezetéi é utazái kényelem növelée, a közlekeéi folyamat orán a járművezetőt é az utat érő trez mértékének cökkentée. 30

38 Aatcoportok (D n i ) A kezelt at a renezettég é a kezelhetőég érekében a tartalom (mire vonatkoznak, mit képeznek le) é az iőbeli érvényeég alapján özeen 15 coportba oroltam (2.3a táblázat). Így a haonló, e mégi eltérő tartalmat leképező együtteen kezelhetők. Iőbeliég értelmezée: A tatiku hozabb iőn át változatlanok, érvényeégük iőbeli állanóága nagyobb, mint egy év. A félinamiku tartalmazhatnak gyakrabban változó tartalmakat i, így ezek iőbeli állanóága egy év é egy nap közötti. A inamiku iőbeli állanóága egy napnál i kiebb, ok eetben akár máopercenként i változhatnak. Ezek mutatják az aktuáli közlekeéi é forgalmi helyzetet. Aatok jelölée: n jelöli az aatcoport orzámát, i a inamikát Dinamika: S tatiku, SD félinamiku, D inamiku (beleértve a valóiejű at i). Aatcoport: 1. hálózati, léteítményi é forgalmi (infratruktúra alapú), 2. üzemeltetéi (zolgáltatá alapú), 3. zavarelhárítái, 4. íjbezeéi, 5. felhaználói (uta, jármű é járművezető). Az információzerkezeti moell minhárom özetevője további alaconyabb zintű elemekre bontható. A 2.4e ábra zemlélteti az özetevők felbontái mélyégének növeléét. A forított pirami az özetevőkön belüli egyre kiebb egyégeket jelöli, ahogy a felbontá egyre rézleteebbé válik. Az özetevők (építőelemek) kiterjetége é zámoága egymáal forítottan arányo. Az ábra zemlélteti, hogy a ok ki építőelemből egy nagy özetevő áll öze. Az elemek jelöléét felbontái zintenként, özetevőnként a zárójele kifejezé tartalmazza, mely egyértelműen azonoítja az egye özetevőkhöz tartozó elemeket R 1 R 2 R 3 R 4 R O,1 R O,2 Szervezettípu (O) R O,3 Szervezet (org) Szervezeti egyég (u) RO,4 Inf. kezelő elem (e) R F,1 R F,2 R F,3 Funkció (F) Tevékenyég (t) RF,4 Folyamat (p) 2.4e ábra: Az információzerkezeti moell vertikáli kiterjeztée özetevők zerint Aatcoport (D) Réz aatcoport (pd) Aatrekorok (r) Az integrált információzerkezet mélyítéének általáno térbeli ábrázolái móját a 2.5ö ábra zemlélteti. Az ábrán 11 özetevő (DA, OA, FA) fokozato kibontáa jelenik meg az elemi zintek felhaználáával, illezkeve a 2.4e ábra zerkezetéhez é a jelöléekhez. Minen tengely egyegy háromzöggel azonoítható. Az alaconyabb renű építőelemek (aló inexben 1től nig jelölve) lépcőzeteen állnak öze egyegy zervezettípuá, funkcióvá é aatcoporttá. Művelet (a) R D,1 R D,2 R D,3 RD,4 Aatelem (e) 31

39 2.3a táblázat: Aatcoportok Statiku Félinamiku Dinamiku 1. Hálózati, léteítményi é forgalmi (infratruktúra alapú) D 1 Infratruktúra alap úthálózatról, úttartozékokról, parkolóhelyekről; Vizonylathálózatok; Közlekeéi folyóok D 1 Tervezett forgalmi, menetreni é útvonal móoítáok, íjkötele útzakazok átmeneti móoítáa; Szállítái útvonalak; TMK, fejleztéi é forgalmi igény D 1 Forgalmi, útmeteorológiai, baleeti ; Kihaználtág, jelzőlámpa programok é állapotok; Kapacitákihaználtág, menetreni, íj ; Navigáció (inoor é outoor) Konvojok közlekeéi, efreight OKA é KIRA törz Útinform renzer korlátozá ÚTMET é ÚTFORG 2. Üzemeltetéi (zolgáltatá alapú) 3. Zavarelhárítái 4. Díjbezeéi 5. Felhaználói (uta, jármű é járművezető) D 2 Forgalomirányítái tratégiák, hitoriku forgalmi ; Útvonal engeélyezéi eljáráok; Telepített é mobil berenezéek, üzemeltető járművek ; Szolgáltató kötelezettégei; Meghiretett menetreni ; Baleeti é tatiztikai Magyar Közút Stratégia tár D 3 Zavarelhárítái tervek é intézkeéek D 2 Tervezett forgalmi móoítáok, ellenőrzéek, menetreni é járműbeoztá, jármű é TMK ; Iőzako forgalomirányítái tratégiák é programok; Kiaott (útvonal)engeélyek; Kapacitákihaználái é utazám ; Fuvarmegreneléek, jármű/uta virtuáli pénztárca ; Belő ellenőrzéek, minőégellenőrzé, zolgáltatáfejlezté kiaott útvonalengeélyek, ellenőrzéi helyzín D 3 Iőzako zavarelhárítái tervek, terelére vonatkozó zabályok, íjkötele zakazok változáa zavareemény bekövetkeztekor, járatok pótláára, átzervezéére vonatkozó tervek D 2 Forgalmi ellenőrzéi, egélyhíváok, berenezéek é üzemeltető járművek állapotai, útvonalengeély leközlekeé (nyomköveté), előnybiztoítá, I2V é V2V kommunikáció ; Foglalái, íjfizetéi ; Áru é jármű állapot, útvonaltervezé, íjfizetéhez kapcolóó jármű egyenleg, konvojok; Menetreni, haználati jogoultág ellenőrzée, utazám, vezetéi iők, zolgáltatá (ellenőrzéi) FIR autópálya üzemeltetéhez, FUTÁR, MD D 3 Forgalmi beavatkozáok, irányítái, terelőútvonalak, móoított útíjak, vézjelzéek, vézhelyzeti, meghibáoáok, biztonági üzenetek Útügyi műzaki előíráok forgalomi zavarelhárítái tervek I2V é V2V kommunikáció D 4 D 4 D 4 Hálózat é zolgáltatá haználati feltételek, íjak, zankciók; íjképzéi mózerek úthaználati (HUGO) é vitelíjak, orzágo é helyi közzolgáltatái tarifák (BKK, Volán) Iőzako íjak, íjtratégiák, kevezmények; Szállítái íjak, íjváltozáok, íjfizetéi ; Elzámolához kapcolóó teljeítmény HUGO íj, közöégi közlekeé teljeítmény Dinamiku íjak, íjmeghatározára vonatkozó, felhaználói egyenlegről levont íjtételek, zámla tételek járműzámlák egyenleg, eticket közlekeéi D 5 D 5 D 5 Hatóági nyilvántartáok (járművek é járművezetők ) KEK KH Jármű é okmánynyilvántartá Jármű, járművezetői é üzembentartói felhaználói profil, járművezetői é utazói preferenciák, jármű tulajonágok, íjfizetéi é zámlázái ; Kapcolattartái (járművezető, megrenelő) HUGO regiztráció é profil Tájékoztatái igények, közöégi forgalmi é zavar, jármű / áru pozíciók é tátuzok, infratruktúra haználati, foglaláok, járművezetői, vezetéi iők, forgalmi igények, bejelentők é vézhívát inítók tachográf, közöégi renzerek FCD Jelmagyarázat: Jelölé: D n i Aattartalom Péla

40 z tengely aatcoportok e n e n1 e c e e a r n r a. pd n pd 2.. D A r 2 e e pd 1 e 3 e 2 r 1 e 1 x tengely zervezettípuok y tengely funkciók 2.5ö ábra: Integrált aatzerkezet felbontái mélyégének növelée, általáno térbeli ábrázolái mó Az elemzéeket az öze tényezőre vonatkozóan ilyen mélyégig terjeelmi korlátok miatt nem lehetett elvégezni, azonban a kialakított moell ezt lehetővé tezi. Az elemzéeket a 2.4e ábrán zürkével jelölt özetevők zintjéig valóítottam meg. A felbontá növeléét a következő péla zemlélteti (2.6o ábra): Egy autópályán halaó tehergépjárművezető a forgalmi vizonyok miatt manuálian (pl. telefonon) móoítani zeretné a korábban lefoglalt parkolóhelyét az A jelű parkolóléteítményben. R 1 R 2 R 3 R 4 R O,1 R O,2 Parkolóléteítmény R O,3 A parkolóház RO,4 Dizpécer zolgálat oí tá Dizpécer R F,1 R F,2 Forgalmi menezment Foglalá menezment R F,3 RF,4 Parkolóhely foglalá Iőpont mó R D,1 Dinamiku üzemeltetéi R D,2 R D,3 Foglalái Jármű foglalái rekor Foglalá RD,4 kezete 2.6o ábra: Péla az információzerkezeti moell felbontáának növeléére (Parkolóhelyfoglalá móoítáa) 2. Funkciók elemzée (OF kapcolatok) Az özetevők azonoítáát követően vizgálataimat a zervezettípuok é funkciók özereneléével folytattam. A zervezettípuok é azon belül a felaatkörök alapján meghatároztam, hogy melyik zervezettípu mely funkció ellátááért felelő. Így a zervezettípuokhoz hozzáreneltem a funkciókat. Az ereményeket a 2.4e táblázat zemlélteti. A mátrixban X karakter é zürke háttér jelöli azokat a funkciókat, melyeket az aott zervezettípu ellát. Vannak olyan zervezettípuok, melyek bizonyo funkciókat nem látnak el, így a táblázatban ezen özereneléek nem kerültek feltűntetére, a cellák fehérek maratak. 33

41 2.4e táblázat: Szervezettípuok é funkciók özerenelée funkciók F1 F2 F3 F4 F5 F6 F7 F8 zervezettípuok O1 X X X X X X X X O2 X X X X X X O3 X X X X X X O4 X X X X X X X O5 X X X X O6 X X X X X X Jelmagyarázat: X özerenelé létének jelölée Cupán a funkciók imerete nem elegenő a kezelt információk azonoítáához (egyegy funkcióhoz zámo tevékenyég tartozik, mely a zervezettíputól i jelentően függ). Emiatt az elemzé orán mélyebb vizgálatok zükégeek. Az (OF) özerenelét követően az özereneléek egy zinttel mélyebb vizgálatát végeztem el. A funkciók komponen tekintetében a tevékenyégek zintjén végeztem vizgálatokat. Minen özerenelé eetén meghatároztam, hogy egy zervezettípu a funkciói ellátáához kapcolóóan milyen tevékenyéget folytat. Az ereményeket a 2e függelék tartalmazza. A zervezettípu funkció özerenelé jelenti a kezelt aatcoportok meghatározáának alapját. A tevékenyégek imeretében már egyértelműen tutam azonoítani a hozzájuk tartozó információkat. 3. Információ hozzárenelé A zervezettípuok tevékenyégeinek (2e függelék) imerete alapján azonoítottam a kezelt információkat. Az ereményeket az információzerkezeti mátrix tartalmazza (3a függelék). A mátrix felépítéét a 2.5ö táblázat zemlélteti. A táblázat elő két ozlopa a zervezettíput é a funkciót tartalmazza. A függőlege ozlopok cellái az egye zervezetek által ellátott funkcióhoz kapcolóóan kezelt információkat tartalmazzák aatcoportokba orolva, míg a mátrix celláiban megneveztem a réz aatcoportokat. 2.5ö táblázat: Információzerkezeti mátrix felépítée tatiku félinamiku inamiku Oi Fi D 1 D 5 D 1 D 5 D 1 D 5 F1 O1 F2 F8 F1 F2 F8 F1 O6 F2 F8 34

42 2.2. Elemzéi mózer az információzerkezeti moell alapján A közúti közlekeét leképező információk a táblázato (egyzerűített) formán kívül, a háromimenzió térben i (téglatettel é téglateteckékkel) ábrázolhatóak. Az egye imenziókat (tengelyeket) a három özevető jelenti: x: zervezettípu (O), y: funkció (F), z: aatcoport (D). Így a aját koorinátájával azonoított téglatet egyértelműen megmutatja, hogy egy zervezettípu egy aott funkcióhoz kapcolóó aatcoportja eetén milyen információk kezelée valóul meg. Ennek általáno móját a 2.7e ábra zemlélteti. 2.7e ábra: Elemzéi mózer az információzerkezeti moell alapján Az információzerkezeti mátrix alapján felhaználva Cizár (2006) ábrázolái móját, elkézíthető az integrált közúti közlekeéi információ renzer információzerkezetének térbeli ábrája. A paraméterek a következők: Szervezettípuok záma: a = 6 Funkciók záma: b = 8 Aatcoportok záma: c = 15 (5 3 a inamizmu zerinti bontáal kombinálva) A térbeli ábrázolá alapján a tengelyek mentén zeleteket é vetületeket lehet létrehozni. A vetületképzé aggregáció műveletnek tekinthető. A zeletelé orán valamely tengely, egy kiválaztott eleménél felvágára kerül a téglatet: Ha az x tengely mentén képzünk zeletet, akkor egy aott zervezettípu eetén látható, hogy milyen funkciók tartoznak hozzá (y tengely), é ezen funkciókhoz tárítva a különböző aatcoportoknál (z tengely) milyen információkat kezelnek. Ha az y tengely mentén képzünk zeleteket, akkor egy aott funkció eetén látható, hogy melyik közlekeéi zervezettípunál (x tengely), mely aatcoporthoz (z tengely) tárítva milyen információkat kezelnek. Így funkciónként lehet végigkövetni, hogy az melyik zervezetnél jelentkezik, é melyik aatcoporthoz tartozóan milyen információkat kezelnek. 35

43 Ha a z tengely mentén zeletelünk, akkor egy aott aatcoport etén látható, hogy melyik zervezettípunál (x tengely), mely funkcióhoz (y tengely) tárítva milyen információkat kezelnek. Így lehetőég van aatcoportonként meghatározni, hogy melyik zervezetnél é funkciónál milyen információkat kezelnek. Vetületképzé orán a háromimenzió ábrázolánál egy kiválaztott tengely elhagyáával kétimenzió özeítő ábrákat (táblázatokat vetületeket) lehet létrehozni. Ennek orán az egyik imenzió elhagyáa az aott zempont zerinti elemek egy halmazba oroláát jelenti. Elemzéi mózer alkalmazáa, létrehozott vetületek : xy tengely, z tengely elhagyáa: Kezelt információk özevonáa zervezetenként é funkcióként (4e függelék). yz tengely, x tengely elhagyáa: Kezelt információk özevonáa funkcióként é aatcoportonként (5ö függelék). xz tengely, y tengely elhagyáa: Kezelt információk özevonáa zervezetenként é aatcoportonként (6o függelék). Az információzerkezeti moell a közlekeét leképező, az aatgazáknál kezelt információk truktúrája. Az információk felhaználáával özefüggében felmerül a kéré, hogy azok felhaználáa az aatgazákon kívül hogyan valóul meg? Erre a következő fejezetben özefoglalt információkapcolati moell a válazt, mely azt mutatja meg, hogy a kezelt információk az információkezelő elemek között hogyan áramlanak, a keletkező információk felhaználáa hol valóul meg, mely funkcióhoz illezkeve. 1e Tézi Az információ é információrenzer özetevőinek felhaználáával kialakítottam a közúti közlekeé információ renzerének moelljét (2.1e ábra). 1/A Tézi Kiolgoztam a közúti közlekeé integrált információrenzerének zerkezeti moelljét (információzerkezeti moell) (2.2e ábra). A moellezé ereménye az információzerkezeti mátrix, ami megmutatja, hogy egy zervezettípu (Oi), egy funkciójának (Fi) ellátáához milyen aatcoportok (D n i ) tartoznak. A moell egy aatzerkezetet zemléltet, a közúti közlekeéi alapfolyamathoz kapcolóóan kezelt információk azonoítáa é coportoítáa érekében. A mátrix cellái a kezelt réz aatcoportokat tartalmazzák. A zerkezeti moell felhaználáával, meghatároztam az integrált információrenzer felbontái mélyég fokozái mózerét, melyet minen özetevőre kiterjeztettem. Ennek az ereményét térbeli ábrán foglaltam öze (2.5ö ábra). A moell alapján a zervezetek információinak elemzééhez alkalmazható mózerre tettem javalatot (3.7e ábra). A mózer alkalmazáát a 4e, 5ö é 6o függelékben mutattam be. Tézihez kapcolóó publikációk: Sánor an Cizár (2015) Sánor é Cizár (2015a) Sánor é Cizár (2015b) 36

44 3. Az információrenzer kapcolati moellje A közúti közlekeében az információk kezelée nemcak az aatgazánál valóul meg. A renzerek integráláával a réztvevők a renelkezére álló információk jelentő rézét, az integráció előrehalaottágától függően megoztják. Vagy irekt móon, aathozzáférét lehetővé téve vagy az integrált aatbázi egítégével. A réztvevők a aját tevékenyégeikhez iegen (aját forráon kívüli) információkat i felhaználnak. Az információkapcolati moell tartalmazza a zervezettípuok é az általuk ellátott funkciók közötti kapcolatokat, az özetevők között áramló információk azonoítáával. A 3.1e ábrán a közúti közlekeé integrált információrenzerének kapcolati moelljét ábrázoltam. A kapcolatokon realizálóik az információáramlá, mely orán a trukturált információk továbbítáa vagy a renzerkialakítától függően az információkhoz történő hozzáféré biztoítáa valóul meg. A közlekeéi renzeren belül az özetevők é a felhaználók közötti információáramlá a gépi renzert alkotó alrenzerek é komponenek egítégével realizálóik. Egyegy felhaználó közvetlen kapcolatban i állhat egyegy információkezelő elemmel (pl. parkolóhelyfoglalá eetén). Ezt az ábrán ívelt nyilak zemléltetik. gépi renzer DD 1 1 információáramlá tárgya D n Aatcoportok (D) Információkapcolati mátrix (rézlet) t 1 1 F 1 t 1 a t n x F n t n y Funkciók (F) / Tevékenyégek (t) org 1 1 O 1 org1a org n y O n orgnn Szervezettípuok (O) / Szervezetek (org) 1 2 n felhaználók (I) 3.1e ábra: A közúti közlekeé integrált információrenzerének kapcolati moellje Az információ renzer özetevői közötti kapcolatok elemzéével é az áramló információk azonoítáával feltártam a közúti közlekeé információ renzerében megvalóuló információáramlát. Így kialakítottam az információkapcolati moellt, melynek reprezentációja az információkapcolati mátrix. Az információkapcolati mátrix megmutatja, hogy egy zervezettípu aott funkciójához kapcolóó aatcoport (vagy annak réze) az aatgazán kívül melyik zervezettípu, mely funkciójának elvégzééhez került továbbítára / biztoítja a hozzáférét. Azaz az aatgazánál kezelt információ mely zervezettípu, mely funkciójánál haznoul input információként. A mátrix alapján az i látható, hogy két információkezelő elem egyegy funkciója között mely aatcoportok áramlanak. A moell / mátrix a következő kéréekre a válazt: honnan [zervezettípu é/vagy funkció], mi [aatcoport], hová [zervezettípu é/vagy funkció] kerül továbbítára? 37

45 Egyegy elemi információt (az információ tartalmától függően) egy vagy akár több információkezelő elem i továbbhaznoíthat. A moell kialakítáa orán a zervezettípuok közötti kapcolatokkal é az információáramláal foglalkoztam. A zervezeteken belül megvalóuló információáramlá elemzéétől eltekintettem, ugyani az zervezetenként jelentően eltérő a funkcionalitának megfelelően (alágazat, műköéi kiterjetég, tb.) Információkapcolati moell kialakítáa Fokozatoan (zervezettípu, funkció, aatcoport orrenű megközelítéel), lépéenként tártam fel a kapcolatokat horizontáli (moell kiterjetége) é vertikáli (moell rézletezettége) irányban i, mely orán meghatároztam az özetevők közötti információáramlát. Az elemzé orán az azono özetevők é özetevő kombinációk között folytattam vizgálataimat; azono felbontái mélyégű zinteken. (1) Azonoítottam a műköé zempontjából egymáal információ kapcolatban álló zervezettípuokat. (2) A funkciók zintjén feltártam a műköé tekintetében egymáal kapcolatban álló zervezettípufunkció kombinációkat. (3) Azonoítottam, hogy az aatgazánál kezelt információk mely zervezettípuok, mely funkcióinál biztoítanak input at egyegy funkció ellátáához. A moell kialakítáának lépéeit a 3.2e ábra zemlélteti. 2. Szer 1. vezet típuok közötti kapcolatok azonoítáa Szervezettípuok é funkcióik közötti özefüggéek feltáráa Kapcolatban álló zervezettípuok, é a kapcolatok létének azonoítáa. (OO kapcolatok, 4.1e táblázat) Kapcolatban álló zervezettípuok közötti özefüggéek feltáráa a funkciók zintjén. (OFOF kapcolatok, 4.2e táblázat) 3. Áramló aatcoportok azonoítáa (információkapcolati mátrix elkézítée) OF kapcolatok bővítée a (réz)aatcoportok azonoítáával. (OFDOF kapcolatok, 4.3a táblázat) 3.2e ábra: Az információkapcolati moell kialakítáának lépéei 1. Szervezettípuok közötti kapcolatok azonoítáa Feltártam, hogy egyegy zervezettípu milyen azono é/vagy további zervezettípu(ok)al áll kapcolatban. A 3.1e táblázat a zervezettípuok közötti kapcolatok létét zemlélteti. Amennyiben két zervezettípu kapcolatban áll, úgy ötét alapon X zerepel a mátrix cellájában. Mivel az információkat nem cak zervezetek, hanem egyéni közlekeők i felhaználják, így a mátrixban I jelöléel az egyéni felhaználókat jelöltem. A moellben ők cak információ felhaználóként jelennek meg, ugyani ők zervezeti zintű közlekeéi aatkezelét nem végeznek 4. A felhaználóktól vagy járművekből továbbítára kerülő at i feltüntettem a moellben. Ezek az a fogaó zervezettípunál, felhaználói ként zerepelnek (l. információzerkezeti mátrix 5, 5, 5 aatcoportok). Ilyen aat lehet pélául egy ecall vézhívából zármazó minimáli aatcomag (MD), melyet a kézenléti zerv felolgoz, é gonokoik a megfelelő zervezet zámára történő továbbítááról. 4 Aatkezelé: az on végzett gyűjtéi, felvételi, rögzítéi, renzerezéi, felhaználái műveletek özeége. 38

46 Jelmagyarázat: Honnan? (külő) 3.1e táblázat: Szervezettípuok közötti információ kapcolatok Hová? (fogaó) O1 O2 O3 O4 O5 O6 I O1 X X X X X X X O2 X X X X X X O3 X X X O4 X X X X X X O5 X X X X O6 X X X X X X X X kapcolat létének jelölée eltérő zervezettípuok eetén X kapcolat létének jelölée azono zervezettípuok eetén kapcolat létének hiánya I egyéni felhaználók 2. Szervezettípuok é funkcióik közötti özefüggéek A 3.1e táblázatot alapul véve a zervezettípuokhoz tartozó funkciókkal bővítettem a vizgálatot, annak érekében, hogy azonoítam a funkciók közötti özefüggéeket. Az ereményeket a 3.2e táblázat tartalmazza. Amennyiben egy zervezettípu egy funkciójához kapcolóóan van olyan információ, mely továbbítára kerül, úgy abban a orban egy vagy több X található. A fogaó zervezettíput é annak funkcióit a táblázat ozlopfejléce jelöli ki. A zürke alapon fekete X el jelölt cellák azt jelentik, hogy az at átaó é az at fogaó felek külön zervezettípuba tartoznak, míg az azono zervezettípuok közötti információáramlát a világokék alapon kék X jelöli. A fehér cellák a kapcolatok hiányát jelölik, míg a fehér hátterű átlóan áthúzott cellák az aott zervezethez kapcolóóan a funkció hiányára utalnak. A zöl zínnel jelzett cellák a fejezet végén található pélához tartoznak. 3. Áramló aatcoportok azonoítáa A kapcolatok elemzée orán azonoítottam az áramló aatcoportokat. Feltártam, hogy egy zervezettípu aott funkciójához kapcolóóan kezelt aatcoportok közül (rézben vagy egézében) melyik é hova kerül továbbítára. A 3.2e táblázatban található minen X hez (kapcolathoz) hozzáreneltem egy 15 cellából álló mini mátrixot (3 ozlop é 5 or), mely a továbbítható 15 aatcoport közül jelöli ki a továbbítá tárgyát képező aatcoportokat. Az információkapcolati mátrix ematiku zerkezetét é a benne található értelmezéének móját a 3.3a ábra tartalmazza. A mátrix rézletét a 4.3a táblázat zemlélteti, a cellákhoz renelt aatcoportotokkal együtt. A kapcolatokat fokozatoan kibontva felépítettem az információkapcolati mátrixot (7e függelék). Ez a zervezettípuok, funkcióinál kezelt aatcoportokra vonatkozóan zemlélteti, hogy egyegy aatcoportot melyik zervezettípu melyik funkciójához kerül továbbítára, további felhaználára. Ahol egy zervezettípu egy funkciójához kapcolóóan a mini mátrix egy cellájában X karakter zerepel, az aatcoport vagy annak egy réze továbbítára kerül. Az aatot továbbító zervezettíput é azt a funkciót, melyhez az aattovábbítá tartozik az információkapcolati mátrix or é ozlopfejléce határozza meg. A táblázat elő két ora a továbbított aatot felhaználó zervezettíput é az aatfelhaználához kapcolóó funkciót tartalmazza. A kék zínnel jelölt cellák a zervezettípuokon belüli információáramlát, a fehér cellák a zervezettípuon belüli, azono funkciók közötti információáramlát jelölik, míg a fekete cellák a zervezettípuok közötti 39

47 információáramlát. A 3.3a táblázat az információkapcolati mátrix rézletét tartalmazza, mely megfelel a 3.2e táblázatban zölel feltűntetett kapcolatoknak. HONNAN (mely zervezettípu mely funkciójához kapcolóó kerülnek továbbítára?) O 1 O 2 O 3 O 4 O 5 O 6 3.2e táblázat: Szervezettípuok é funkcióik közötti kapcolatok HOVÁ (a továbbított mely zervezettípu mely funkciójának ellátáakor kerülnek felhaználára?) O 1 O 2 O 3 O 4 O 5 O 6 I F1 F2 F3 F4 F5 F6 F7 F8 F1 F2 F3 F4 F5 F6 F7 F8 F1 F2 F3 F4 F5 F6 F7 F8 F1 F2 F3 F4 F5 F6 F7 F8 F1 F2 F3 F4 F5 F6 F7 F8 F1 F2 F3 F4 F5 F6 F7 F8 F1 F2 F3 F4 F5 F6 F7 F8 F 1 X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X F 2 X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X F 3 X X X X X X F 4 X X X X X X X X X X X X X X X X X F 5 X X X X X X X X X X X X X X F 6 X X X X X X X X X X X X X X X X F 7 X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X F 8 X X X X X X X X X X X X X X X X X X X F 1 X X X X X X X X X X X X X X F 2 X X X X X X X X X X F 3 F 4 X X X X X X X X X X X X F 5 X X X X X X X X X F 6 X X X X X X X X F 7 F 8 X X X X X X X X F 1 F 2 X X X X X F 3 F 4 X X X F 5 X X X X X X X F 6 X X X X X X X X X X F 7 X X X X X X X X X X F 8 X X X F 1 X X X X X X X X X X X X X X F 2 X X X X X X X X X X X X X X X X F 3 X X X X X X X X X X X X X X F 4 F 5 X X X F 6 X X X X X X X F 7 X F 8 X F 1 X X X X X X X X X X X X X F 2 X X X X X X X X X X X F 3 F 4 X X X X X X X X X X X X X X F 5 F 6 X X X X X X X X X X X X F 7 F 8 F 1 X X F 2 X X X X X X X X X X X X X X X X X X X F 3 X X X X F 4 X X X X X X X F 5 X X F 6 X X X F 7 F 8 Jelmagyarázat: X aattovábbítá eltérő zervezettípu, eltérő funkciójához X aattovábbítá azono zervezettípu, azono funkciójához X aattovábbítá azono zervezettípu, eltérő funkciójához kapcolat létének hiánya funkció hiánya 40

48 O1 HONNAN? HOVÁ? (zervezettípu é funkció) MIT? (zervezettípu é funkció) (aatcoport) 3.3a ábra: Információkapcolati mátrix értelmezée O3 3.3a táblázat: Információkapcolati mátrix rézlete F1 F2 F3 F4 F5 F6 F7 F8 X X X X X X X X X X X F2 X X X X X X X X X X X X X X X X X X X Péla (kék cella): Az O 1e zervezettípu (közútkezelő) az F 2e funkciójához kapcolóón 1 aatcoportot továbbít (félinamiku hálózati, léteítményi é forgalmi ) az O 3a zervezettípu (flottaüzemeltető táraágok) F 2e funkciójának (forgalmi folyamatok kezelée) ellátáához. Az információkapcolati mátrix kialakítáa orán egymára épülve fokozatoan bontottam ki a moellt. Minen lépében egyegy újabb özetevővel bővítettem az elemzét (O, OF, OFD). A moellezé végére eljutottam oáig, hogy az aatcoportok zintjén meghatároztam, hogy egyegy aatcoportot, melyet az aatgaza egy bizonyo funkciójához kapcolóóan kezel, milyen má zervezettípu(ok), mely funkció(i)k ellátáához haználják fel Elemzéi mózer az információkapcolati moell alapján Kapcolatok elemzée: Az információkapcolati mátrixban zereplő özeköttetéek a 3.4e táblázatban zereplő zempontok alapján vizgálhatók: Sorz. 1. Elemzéi zempont Özekapcolt özetevők 2. Irányultág e táblázat: Információ kapcolatok elemzéi zempontjai Leírá Szemlélteti, hogy mely zervezeti özetevőhöz tartozó műköéi özetevőjénél kezelt aat mely zervezeti é műköéi özetevőkhöz került (melyik zervezet, melyik zervezeti egyége, melyik funkcióhoz kapcolóóan, milyen tevékenyég elvégzéére haználja fel a továbbított aatot). A kapcolatok egyirányú aatátvitelt jelentenek. Amennyiben létezik ellenpárja, akkor azt egy máik kapcolat jelöli. Átvitt Az aatcoportot a 15 cellából álló mini mátrix egyértelműen meghatározza. (réz)aatcoportok Átvitt Felhaználái céltól, helyzíntől é az alkalmazott technológiától függ. Cél a mennyiége kommunikáció hálózatok gazaági zempontból optimáli kihaználáa. Függ a funkciótól é az tulajonágaitól. Megkülönböztethető folytono, Aatátviteli iőalapú (cikliku) é eeményorientált aatátvitel vagy ezek kombinált gyakoriág alkalmazáa. Aatátviteli technológia Felhaználá helyétől függően lehet vezetéke (internet egítégével vagy korlátozott hozzáféréű hálózaton kereztül) vagy vezeték nélküli. Utóbbi eetben a leggyakrabban a 2G, 3G, 4G é a WiFi, Bluetooth, RFID alapú kommunikáció megoláok alkalmazhatóak. Terjeelmi korlátok miatt jelen munkában (1) az özekapcolt özetevők eetén a zervezettípunál mélyebb zintű elemzére ninc lehetőég, é (2) a kapcolatokhoz tartozó aatelemek meghatározáára em lehetége a jóval mélyebb elemzéi igény miatt. Azonban az alfejezet végén pélaként néhány kapcolatra vonatkozóan az elemzéeket elvégeztem. információáramlá alapján kapcolatonként azonoíthatóak aott kapcolat rézlete elemzé alapján azonoítható 41

49 A 8a függelékben pélaként zemléltetem, é az említett zempontok alapján vizgálom a 3.3a táblázatban megjelölt kapcolatokat. A péla az alábbiakat tartalmazza: a közútkezelőnél (O1) (pl. Magyar Közút NZrt. közúti zolgáltató igazgatóág; Forgalomtechnikai é Hálózatkezeléi Oztály), a forgalmi folyamatok kezelééhez (F2) (forgalomirányítá, ellenőrzéek, zavarelhárítá, kereletikínálati igények zabályozáa, tb.), kapcolóóan kezelt é továbbított információkat, egy áruzállítáal foglalkozó flottaüzemeltető vállalat (O3) melyik zervezeti egyége milyen funkcióknál haználja. Az információkapcolati mátrixban zereplő aatcoportok (aatelemek), az aatátviteli gyakoriág feltüntetéével a 8a függelék táblázatának bal olalán jelennek meg ( kiforgatva ), míg az aatcoportokhoz kapcolóó felhaználái funkciók vízzinteen. Az aatcoportoknál őlt betűkkel az aatelemeket jelöltem, míg a funkcióknál az információ felhaználához kapcolóó zervezeti egyéget é azokat a felat, melyekhez tartozóan felhaználják az információkat. Aatátviteli technológia alapján két típu különböztethető meg: (1) helyhez kötött fix telepítéű munkaállomáok eetén vezetéke aatátvitelt alkalmaznak, mely nagyebeégű, aatforgalmi korlát nélküli kapcolatok kialakítáát biztoítják; (2) mobil özetevők járművek eetén mobilinternet (2G, 3G, 4G) egítégével biztoítható az özekötteté. A pélában az átvitt mennyiégét nem elemeztem, ugyani ezt jelentően befolyáolják a zervezet által alkalmazott zoftvere é harvere megoláok. Egyzerűített információkapcolati mátrixok előállítáa az információáramlá elemzée az aatcoportok zintjén az özetevők elhagyáával Az egyzerűített információkapcolati mátrixok az információkapcolati mátrix (7e függelék) alapján képezhetőek egyegy özetevő (zervezettípu é/vagy funkció) elhagyáával. Ezen mátrixok áttekinthetőbbé tezik a kapcolatokat (bizonyo elhanyagoláokkal). Alkalmazáuk a közúti információ renzerben lezajló információátviteli folyamatok kevébé rézlete elemzée eetén jelent egítéget (pl. fejleztéi előkézületek, felővezeté tájékoztatáa, oktatá, tb.). Az özetevők variációi alapján özeen kilenc mátrix képezhető. Ebből egy maga a bemutatott információkapcolati mátrix, míg egyzerűített mátrixból özeen nyolc képezhető. A 3.5ö táblázatban zemléltettem a komponenek coportoítái é variáció lehetőégeit. Min a HONNAN?, min a HOVÁ? olalon háromhárom özetevőkombináció zerepelhet, melyek minegyike zerepelhet egymáal kombinálva. Az áramlá tárgyát képező MIT? kérére cak egyetlen válaz aható: az aatcoport. A 3.6o táblázatban az egyzerűített mátrixokat, é azok zerkezetét tüntettem fel (or é ozlopfejlécekkel). 3.5ö táblázat: Egyzerűített információkapcolati mátrix özetevő variációi Lehetége özetevő kombinációk: zervezettípu, zervezettípu é funkció, funkció. HOVÁ? HONNAN? Lehetége özetevő kombinációk: zervezettípu, zervezettípu é funkció, funkció. MIT? (aatcoport) 42

50 Sorz orfejléc HONNAN? zervezettípu é funkció zervezettípu é funkció zervezettípu é funkció 3. zervezettípu ozlopfejléc HOVÁ? zervezettípu é funkció zervezettípu funkció zervezettípu é funkció 4. zervezettípu funkció 5. zervezettípu zervezettípu 6. funkció zervezettípu é funkció 7. funkció zervezettípu 8. funkció funkció 3.6o táblázat: Egyzerűített információkapcolati mátrix típuok truktúrája Leírá Elhagyott özevető maga az információkapcolati mátrix Megmutatja, hogy egy zervezettípu (aatgaza) funkciójához kapcolóóan kezelt aatcoportot az aatgaza mely zervezettípu(ok)nak továbbítja, további haznoítára Megmutatja, hogy egy zervezettípu (aatgaza) funkciójához kapcolóóan kezelt aatcoportot az aatgaza mely funkc(i)ók elvégzééhez továbbít, további haznoítára. Megmutatja, hogy egy zervezettípu (aatgaza) egy bizonyo aatcoportja melyik zervezettípu(ok), mely funkció(i)nak ellátáához kerülnek továbbítára további haznoítára Megmutatja, hogy egy zervezettípu (aatgaza) egy bizonyo aatcoportja, mely funkciók elvégzééhez kerülnek továbbítára további haznoítára Megmutatja, hogy egy zervezettípu (aatgaza) egy bizonyo aatcoportja, mely zervezettípu(ok)hoz kerülnek továbbítára további haznoítára Megmutatja, hogy egy funkció egy aatcoportja melyik zervezettípu(ok), mely funkció(i)hoz kerülnek továbbítára Megmutatja, hogy egy bizonyo funkciókhoz kapcolóóan kezelt aatcoport mely zervezettípu(ok) hoz kerülnek továbbítára további haznoítára Megmutatja, hogy egy bizonyo funkciókhoz kapcolóóan kezelt aatcoport mely funkciók elvégzééhez kerülnek továbbítára további haznoítára HOVÁ? ozlop eetében a funkciók HOVÁ? ozlop eetében a zervezettípuok HONNAN? ozlop eetében a funkciók HONNAN? ozlop eetében a funkciók, HOVÁ? ozlop eetében a zervezettípuok HONNAN? ozlop eetében a funkciók, HOVÁ? ozlop eetében a funkciók HONNAN? ozlop eetében a zervezettípuok HONNAN? ozlop eetében a zervezettípuok, HOVÁ? ozlop eetében a funkciók HONNAN? ozlop eetében a zervezettípuok, HOVÁ? ozlop eetében a zervezettípuok Terjeelmi korlátok miatt az öze egyzerűített információkapcolati mátrixot nem kézítettem el. Pélaként zemléltetem az 5. mátrixot a 3.7e táblázatban. A táblázat értelmezée: zervezettípuonként található egyegy 15 cellából álló mini mátrix, mely az aatcoportokat tartalmazza. A táblázat bemutatja, hogy melyik zervezettípu melyik zervezettípu(ok)nak milyen típuú információt a át (továbbított aatcoport etén a mini mátrix megfelelő cellájában X karakter zerepel). A fehér hátterű, e üre cellák azt jelentik, hogy az aott zervezettípu kezel a cellákhoz tartozó aatcoportokat, e azt nem továbbítja, mert aját maga haználja fel. A ötét hátterű cellákhoz nem tartozik aat, ugyani nem minen zervezettípu kezel minen féle aatcoportot. Pl. (zöl cella): O 2 a parkolóléteítmény üzemeltető 1 tatiku infratruktúra aatot a át (léteítmények elhelyezkeée é zolgáltatáaik, parkolók, tehergépjármű parkolók, biztonági felzereltég) O 1 a közútkezelőnek. Az átaáával a közútkezelő a tájékoztatái funkciót lát el. Továbbítja a felhaználóknak a parkolóléteítményekre vonatkozó információkat i. A forgalmi folyamatok kezelééhez az állóforgalom kezelée i hozzátartozik, még akkor i, ha ez a közútkezelő feln túlmutat. 43

51 3.7e táblázat: Aatgaza zervezettípuok által kezelt aatcoportok felhaználáa zervezettípuonként egyzerűített információkapcolati mátrix HOVÁ (a továbbított aat mely zervezettípunál kerül felhaználára?) O1 O2 O3 O4 O5 O6 I HONNAN (mely zervezettípu mely aatcoportja kerül továbbítára?) O1 O2 O3 O4 O5 X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X O6 X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X Jelmagyarázat: X aattovábbítá eltérő zervezettípu zámára X aattovábbítá azono zervezettípu zámára az aott zervezettípu által kezelt aatcoport továbbítáának hiánya / az aott zervezettípu a meghatározott aatcoportot nem kezeli Az aatcoportok megjelenítée megegyezik a korábbiakkal. Információkapcolati moell é az elemzéi mózer felhaználái lehetőégei: Szervezetek műköéének telje körű vizgálata a funkciók é tevékenyégek zintjén: a moell felbontái mélyégének fokozáával az információkezelő elemhez renelt egye tevékenyégek akár a műveletek zintjén i vizgálható az információkezeléel együtt. Szervezeti özetevők által ellátott fel é ezek információigényeinek elemzée (egy aott funkció ellátáakor milyen információkat haználnak, é a hatékonyabb munkavégzé érekében milyen további információkra van zükég, ezeket honnan é hogyan lehet bezerezni, mely a kapcolatok elemzéén kereztül meghatározható). Szervezeti változáok előkézítée a közlekeéi renzer műköéének hatékonyága érekében (átzervezé, kizervezé, özevoná, tb.). Hiányzó é fejleztenő információ kapcolatok feltáráa. Jelenlegi é jövőbeli igények figyelembe vételével hogyan lehet információkapcolatot kialakítani olyan zervezettípuok é funkciók között, ahol ma még ninc információáramlá, vagy ez már létezik, azonban ennek fejleztée zükége. Közlekeéi kutatáok: a nagy mennyiégben, trukturált formában renelkezére álló kutatái célokra i felhaználhatók. Az aatintegráció hiányában gyakori jelenég, hogy egyegy 44

52 kutatá elvégzééhez a zükége at több zervezettől, zámo engeély birtokában lehet cak bezerezni. Egy özetett aatbáziból a különböző típuú é eltérő zervezetek által gyűjtött egyzerűen kinyerhetőek. Továbbá az aat konziztencia miatt ezeket az at özeféült móon tárolják. Így felolgozáuk i jóval egyzerűbb (az hoz való hozzáféré é az előkézíté iőzükéglete é az elvégzenő aatelőkézítéi műveletek záma i cökken). Ilyen típuú elemzéek elvégzée a oktori kutatáon túlmutat. Ehhez a zervezetek belő okumentumainak é műköéének rézlete imerete zükége, melyhez a hozzáféré nem biztoított, továbbá jelentő ráforítát i igényel. A közlekeéi alkalmazott kutatáok eetén azonban az aatcoportok felhaználáával végeztem el az elemzéeket. Szervezeti változáokat megelőzően, a helyzetfelméré orán az elemzét/auitálát végző zakértők elvégezhetik a moell alapján zükége felméréeket. Így az információkezelé é az azok mögötti fizikai folyamatok azonoíthatóak, melyek imerete előfeltétele minen változá megvalóítáának Az információ comópontok é közlekeéi információzolgáltatók Minen olyan zervezettípuon belül, melyek F1e forgalmi tájékoztatái funkciót (i) ellátnak (a parkolóléteítményüzemeltetőkön kívül 5 ) vannak olyan kitüntetett zervezeti egyégek, melyek zámo forrából (zervezettíputól) kapnak, é a közúti közlekeéhez kapcolóóan zámo zereplőnek (egyéni felhaználók é zervezetek egyaránt) továbbítanak at. Ezek a zervezeti egyégek információ comópontok nak nevezhetők. Felaatuk, hogy egyeíték é renzerezzék a beérkező információkat, maj a felolgozái folyamat végén értéknövelt információkat állítanak elő, így ellátva a forgalmi tájékoztatái (F1) funkciót. Az értéknövelt információk az utazát megelőzően é utazá közben i haznoíthatóak min a járművezetők, min a izpécerek munkájánál (pl. izpozíciókézíté, utazátervezé, tb.). Péla: parkolóléteítmények kapacitákihaználtágról zóló közvetlenül i eljutnak az egyéni közlekeőkhöz, azonban ezen at a közútkezelő i megkapja, aki a aját hálózatáról zóló kal kiegézítve é figyelembe véve az egyéni igényeket értéknövelt információkat képe előállítani (pl. zemélyre zóló útvonalterv). Információ comópontok zervezettípuonként: 1. Közútkezelők forgalmi tájékozató zolgálata(i) O1F1 ÚTINFORM 2. Közlekeézervező vállalatok, akik operatív forgalomirányítát i végeznek O4F1 BKK >> BKKInfo (hírzolgáltató) 3. Közúti forgalomzabályozái jogkörrel i renelkező kézenléti zervek (Renőrég) O5F1 ORFK TrafficNav zolgáltatá 4. Közöégi közlekeéi zolgáltatók állami felügyeletét ellátó zerv, mely elvégzi a zolgáltatáok minőégi é mennyiégi ellenőrzéét, támogatja az elzámolát é a renelkezére álló alapján utatájékoztatát i megvalóít O6F2F1 Közlekeétuományi Intézet >> Közlekeéi Mózertani Központ 5 Ezen táraágok jellemzően nem kezelnek nagy mennyiégben má zervezettípuoktól zármazó at. 45

53 Közlekeéi információzolgáltatók A zervezetek között megtalálhatók olyan jellemzően profitorientált, piaci magánzereplők táraágok i, melyek cak forgalmi tájékoztatái funkciókat látnak el (ún. Data Companyk). Ezek gyakran bizonyo területekre é tartalmakra koncentrálóva biztoítják az információzolgáltatát. Pl.: Google Map Traffic, BetWay Traffic Kft, INRIX. Ezen zervezeteket annak ellenére, hogy végeznek aatkezelét 6 az információzerkezeti moellben külön nem tűntettem fel. Műköéük alapján az O1 (Közútkezelői) zervezetekhez oroltam, mint F1e (forgalmi tájékoztatái) funkciót ellátó, közlekeéi információzolgáltatók, akik előorban felhaználói at ( 5, 5, 5 ) kezelnek. A vállalatok forgalmi aatforráai a legtöbb eetben piaci zereplők (pl. flottaüzemeltetők) vagy egyéni felhaználók (egyéni gépjárművezetők), akik a aját é aját maguk által rögzített at aják át. Ezen információzolgáltató zereplők az at nyer formában vagy minimáli felolgozát követően juttatják el a végfelhaználókhoz. Elzórtan találhatók cak olyan zolgáltatók, akik értéknövelt információkat biztoítanak (azonban ők i cak a zaba forrából, ingyeneen elérhető (köz)kal egézítik ki a aját kat), így ezek a vállalatok nem minőülnek információ comópontnak, cak közlekeéi információzolgáltatóknak 7. Az információ comópontok é a közlekeéi információzolgáltatók i beillezthetőek az információrenzeri moellbe. Funkciójuk tekintetében forgalmi tájékoztatát látnak el (F1), melyhez előorban különböző iőállanóággal renelkező forgalmi at ( 1, 1, 1 ) haználnak. Az információkezelő elem tekintetében min a kettő az O1 (Közútkezelői) zervezetekhez illezthető, mivel a funkcionalitá tekintetében ezen zervezetekhez állnak a legközelebb (gyakorlatilag a közútkezelő egye felt látják el, cak minőégében é mennyiégében má információkkal). A mobilitá menezment zempontjából fejlett régiókban/várookban a közlekeéi zolgáltatók (léteítményüzemeltetők, közöégi közlekeéi zolgáltatók, információzolgáltatók, tb.) nem önállóan, hanem közöégbe tömörülnek, annak érekében, hogy egyége zolgáltatáokat é hozzá egyége platformot biztoítanak Mitchell an Ghent (2011) ( Ennek az egyik megjelenéi formája a mobilitá menezment központok, melyek renkívüli móon igénylik az integrációt, műköéükhöz az elengehetetlen. Ezek, a moellben külön zervezettípuként nem kerültek feltűntetére, mivel az ilyen típuú zervezetek léte é műköée opcionáli, e kívánato. Felaatuk a felhaználók é a közlekeéi zolgáltatók közé beékelőve közvetlen kétirányú kapcolat kialakítáa, forgalmi helyzet figyelemmel kíérée, é zükég eetén a réztvevők közötti kommunikáción kereztül beavatkozá é az imétlőő tevékenyégek központi ellátáa (pl. parkolóhelyfoglalá, útvonal újratervezée). Újabb kommunikáció catornák kialakítáával interféz zerepet töltenek be a felhaználók é zolgáltatók között, (rézben vagy teljeen) lefeve a közlekeéi renzert. Jelentő zerephez jutnak az értéknövelt információk előállítáában Cizár (2000, 2004). Létüktől függetlenül a kapcolati moellben feltűntetett kapcolatok megmaranak é műkönek. Tevékenyégük orán a zervezettípuoktól információkat kapnak é oztanak meg velük, özekapcolják a közlekeéi zereplőket, így a nagy mennyiégben birtokolt információk által információ comópontokként műkönek. A következő fejezetekben özefoglalom a közlekeéi alapkutatára épülő közlekeéi alkalmazott közlekeéi kutatáok ereményeit. A kezelt információk é azok áramláán kereztül minen rézterülethez azonoítottam az információrenzeri moellekkel való özefüggéeket. A renzertipológia alapján pélákkal igazolom a moellek műköéét. Tekintettel a célkitűzé özetettégére, a komplexitá miatt cak néhány jellegzete pélát mutatok be, melyek az alkalmazott közlekeéi kutatáok ereményeit zolgálják. 6 Mennyiégben é minőégben hiteleíté, megerőíté azonban elmara a többi zervezettíputól. 7 Információzolgáltató: olyan zolgáltató, aki a hozzájuk beérkező at nyer vagy minimáli felolgozát követően juttatják el a felhaználóknak. 46

54 1/B Tézi Kiolgoztam a közúti közlekeé integrált információrenzerének kapcolati moelljét (információkapcolati moell) (3.1e ábra). A moellezé ereménye az információkapcolati mátrix, ami megmutatja, hogy egy aatgazánál, egy funkcióhoz kapcolóóan kezelt aatcoport mely zervezettípu, mely funkciójánál haznoul input információként (3.3a táblázat). A mátrix kialakítáa orán lépcőzeteen egymára épülve bontottam ki a moellt zervezettípu, funkció, aatcoport orrenű megközelítéel. Minen lépében egyegy újabb özetevővel bővítettem az elemzét. Fokozatoan tártam fel a kapcolatokat horizontáli (moell kiterjetége) é vertikáli (moell rézletezettége) irányban i. Az információkapcolati moell alapján feltártam a kapcolatokat megteteítő aatcoportokat. A moell alapján az információ renzerek kapcolatainak elemzéi mózerét határoztam meg, mely egítégével a kapcolatok jellemzői azonoíthatóak (3.4e táblázat). A mózer alkalmazáával meghatároztam az un. információ comópontokat, melyek olyan zervezetek, amiknek felaata a zámo forrából érkező információk renzerezée, egyeítée é értéknövelt információk előállítáa. Tézihez kapcolóó publikációk: Sánor an Cizár (2015) Sánor é Cizár (2015a) Sánor é Cizár (2015b) 47

55 4. Járművezetők zemélye elváráait figyelembe vevő parkolái információ é menezment renzer moellje Jelen fejezetben a közúti forgalmi menezmenthez illezkeő, az állóforgalommal kapcolato kutatái ereményeimet foglaltam öze. A közúti közlekeéi hálózat forgalmi menezmentjéhez a mozgóforgalom kezeléén túl az állóforgalmi léteítmények kapacitákezeléi fel i hozzátartoznak. A forgalmi menezment orán (F2) a parkolái igények kezelée a parkolái léteítmények (O2) műköéét támogató információ renzerek é az egyéb forgalmi menezment renzerek özekapcoláával, a renzerek é azok műköéét támogató aatbáziok integrációjával olható meg hatékonyan. Az özehangolt műköéel elkerülhető, illetve megolható a korlátozott férőhelyekből ereő forgalmi fennakaáok, a felhaználói é üzemeltetői igények egyiejű figyelembevételével. Özefoglaltam a parkolái móok alapfolyamati é információkezeléi jellemzőit. Ennek alapján kiolgoztam az integrált (hagyományo értelembe vett közúti forgalomirányítái folyamatokhoz kapcolóó) parkolái információ é menezment renzer zerkezeti é műköéi moelljét. Ehhez kapcolóóan kialakítottam egy parkolóhelyválaztái algoritmut. Ez figyelembe vezi az egyéni preferenciákat é a léteítmények aktuáli kihaználtágait, maj valóiőben rangorolja a parkolóléteítményeket. A parkolá információ renzer a telje közúti közlekeéi információ renzer réze. Így a moellben információ forráként é információ felhaználóként i azok a zervezettípuok jelennek meg, akik a forgalomi menezment megvalóítáában rézt veznek. A forgalmi menezment a parkolá menezmentet i magában foglalja. A 4.1e táblázat tartalmazza, hogy az információzerkezeti mátrix mely aatcoportjait haználja fel a parkoláirányító renzer. Mivel a kialakított megolá a parkolóhelyválaztát támogató algoritmuon kereztül, az útvonaltervezé é parkolóhelyválaztá orán figyelembe vezi az egyéni preferenciákat i, ezért itt a felhaználói igények i megjelennek ( 5 aatcoport). Miután a parkolámenezment nem cak a parkolóléteítményre korlátozóik, hanem a közútkezelőre i, így má zervezetektől zármazó információk i felhaználára kerülnek. A táblázatban ezeket a zereplőket é az általuk kezelt aatcoportokat i feltűntettem. Felhaznált információk zervezettípuonként: O1e zervezettípu (Közútkezelők): valóiejű forgalmi, mely alapján a parkoláirányítái tratégia meghatározható, továbbá olyan tájékoztatái, mely egítégével a móváltá (egyéniközöégi közlekeéi kapcolatok) hatékonyan megvalóítható; felhaználói pozíció pl. FCD a hatékony forgalmi aatgyűjté érekében. O2e zervezettípu (Parkolóléteítmények): kihaználtági é íjzabá valamint zabályozái tratégiai, a hálózati parkolá é forgalomzabályozá megvalóítáához; zemélye a preferenciák meghatározáához é a zemélyre zabott forgalmi / parkolái megoláokhoz. O3a zervezettípu (Flottaüzemeltetők): parkolái igény a térbeli é iőbeli parkolóhelyelőrejelzé megvalóítáa érekében, jármű pozíció a foglaltági meghatározáához, jármű é járművezetői a vezetéi iők betartáa érekében, forgalmi a forgalomirányítái é parkoláirányítái tratégia alkalmazáához. O4e zervezettípu (Közöégi közlekeé zervezők, üzemeltetők): valóiejű forgalmi információk a móváltá közvetlen támogatáa érekében; zemélye preferencia a zemélyre zabott tájékoztatá megvalóítáa érekében. 48

56 4.1e táblázat: Információzerkezeti mátrix rézlete, az integrált parkolámenezment renzer által felhaznált aatcoportok O 1 O 2 O 3 O 4 D 1 D 2 D 3 D 4 D 5 D 1 D 2 D 3 D 4 D 5 D 1 D 2 D 3 D 4 D 5 F 1 X X X X X X X F 2 X X X X X X X X F 3 F 4 X X X X X X X X F 5 F 6 F 7 F 8 X X X X X X F 1 X X X X X X X X F 2 X X X X X X X X X F 3 F 4 X X X X X X X X X X X F 5 F 6 X X X X F 7 F 8 X X X X F 1 F 2 X X X X F 3 F 4 X X X X X X F 5 F 6 X X F 7 F 8 X X X X X F 1 X X X X X X X X X F 2 X X F 3 F 4 F 5 F 6 F 7 F 8 X X X X X 4.1. A parkolámenezment zerepe é jelentőége a forgalmi menezmentben A közúti forgalmi menezment két fő területre terje ki: 1. a halaó forgalomra, valamint 2. a parkolához kapcolóó "álló forgalomra" é "parkolóhelykereő forgalomra". Utóbbit nevezzük parkolá menezmentnek 8, melynek felaata, hogy felhaználói é üzemeltetői zempontból i optimálian renelje öze az igényeket é a korlátozott mennyiégben renelkezére álló zaba parkolóhelyeket (egyenlete kihaználtág biztoítáa é a felhaználói igények figyelembe vétele, pl. gyaloglái távolág vagy a fizetenő íj minimalizáláa, tb.). Ezen felért a parkolóléteítmények üzemeltetői a felelőek (pl. zaba férőhelyek zámának é a változó íjtételek kijelzée, tájékoztatá, tb.). A parkoláal özefüggő tevékenyégek IT renzerekkel történő támogatáa é a valóiejű információzolgáltatá jelentően hozzájárul a menezment felaatatok hatékony kezelééhez Tacconi et al. (2010), Gongjun et al. (2011). Zúfolt vároi környezetben é a gyorforgalmi úthálózat mentén található parkolóléteítmények eetén a parkolái igények gyakran meghalaják a kapacitát. Emiatt a megoláok komplex megközelítét é beavatkozát igényelnek. Ennek egyik réze az iőzaktól é/vagy kihaználtágtól függő íjfizeté é annak zabályozáa, mely hatékony é zéle körben alkalmazott mózer a moal plit é a parkolái igények zabályozáára, továbbá a torlóáok cökkentéére Rye et al. (2006), Maren (2006), D Acierno et al. (2006). Kutatáom orán az informatikai megolára fókuzáltam, így a íjfizetéi é íjtratégiai kéréekkel nem foglalkoztam, azonban a forgalmi menezment egyik fonto ezköze. A íjfizeté 8 A menezment funkcióknak jogi, gazaági é egyéb vetületei i léteznek, azonban jelen izertációban zűkebb értelmezében kezelem é cak a műzaki, üzemeltetéi kéréekkel foglalkozom. 49

57 zabályozáán kívül komplex informatikai megoláokat, egye eetekben megolácomagokat i alkalmaznak. Ezek információkat biztoítanak az elérhető zaba helyekről é léteítményekről, a komoáli közlekeéi megoláokról é az alternatív eljutái lehetőégekről, továbbá zabályozái lehetőégeket i biztoítanak. Ehhez felhaználják a közúti forgalmi menezment orán kezelt at, melyeket kiegézítenek a felhaználóktól zármazó kal. Az információgyűjté mója renzerenként é telepítéi megoláonként eltérő. Terjenek azon megoláok, melyek erőforráhatékony móon biztoítják a felhaználói gyűjtéét pl. egyéni mart ezközök. Leggyakoribb információ megjelenítő ezközök: VJTk (útmenti é léteítményen belüli), webolalak, okotelefon alkalmazáok melyeken akár a parkolóhelyfoglalá i megvalóítható é az egyéni igények figyelembe vehetők Teoorovic et. al. (2006), Mitchell an Ghent (2011), Roier an Shaheen (2010). A parkolámenezment a várook hozú távú tratégiai terveiben i egyre nagyobb hangúlyt kap a várook zerkezetének változáával é a környezetvéelmi célok felerőöéével. A forgalmi menezment orán figyelembe kell venni a területhaználati lehetőégeket, ügyelve arra, hogy a közlekeéi problémák megoláához a parkolát i fejlezteni kell Brömmeltroet an Bertolini (2010), Farag an Lyon (2010) Parkolái móok jellemzői A parkolái móok coportoíthatók a léteítmény tulajonvizonya, az elhelyezkeé é a kialakítá (kapcolóó infratruktúra) zerint Oláh (2003). A parkolái móokat a 4.1e ábrán foglaltam öze. PARKOLÁS közterületen magánterületen lakott területen lakott területen kívül uvaron, (terem)garázban telephelyen 1. zegély mentén 4.1e ábra: Parkolái móok A parkolái információkezelé zempontjából a kiemelt (árgával jelölt) móok jelentették a kutatá tárgyát. A parkolái móok legfontoabb jellemzőit é az informatikai renzer ajátoágait a 4.2e táblázatban foglaltam öze. Parkolái mó Előny Hátrány 1. zegély mentén 2. parkolótéren 3. parkolóházban 4. gyorforgalmi úthálózat pihenőhelyein 2. parkolótéren 3. parkolóházban gyor ki é beparkolá, ki gyaloglái távolágok, egyzerű kialakítá nagyobb kapacitá, egyzerű kialakítá, aktuáli foglaltág könnyen meghatározható környezeti hatáok é vanalizmu ellen véett a zállítái folyamat pihenőieje kizámíthatóbbá válik korlátozott kapacitá, baleetvezélye be é kiparkolá ok jármű egyiejű be é kihajtáa nehezen kezelhető jelentő beruházá igénye van, a léteítményen belüli tájékoztatá (navigáció) megolanó parkolóhelyek kihaználtága jelentően változik az iőben (napzak, zezon, tb. függvényében) 4. gyorforgalmi úthálózat pihenőhelyein Preferált haználati iőtartam rövi 04 óra közepe 424 óra közepe é hozú 4 óra felett rövi é közepe (kötelező pihenőiő) útmenti parkolóhelyeken 4.2e táblázat: A vizgált parkolái móok jellemzői Informatikai ajátoágok Műkötető zervezet a parkolóhelyek informatikai kezelée jelentő beruházát igényel a be é kihajtái műveletekhez köthető az információkezelé jelentő informatikai beruházá igénye van, különöen az automatizált (gépeített) járműmozgatá eetén a zállítái folyamatot támogató többi információ renzerrel integrálanó helyi önkormányzat, megbízott parkolái ellenőrök közterületen l. előző, magánterületen az üzemeltető táraág üzemeltető (magán) táraág gyorforgalmi utat üzemeltető táraág 50

58 Egyegy parkolái mó, illetve helyzín kiválaztáa több zempont együtte figyelembe vétele alapján történik, azonban a felhaználók ezeket eltérő úlyozáal vezik figyelembe. A zempontok között a léteítmény jellemzői, zemélye preferenciák é a helyváltoztatá jellemzői i zerepelnek. A parkolái helyzín megítéléét befolyáoló legfontoabb tényezők: Léteítmény elhelyezkeée: o elhelyezkeé a forgalomvonzó léteítményekhez képet, o hálózati kapcolatok, megközelíthetőég (közúti, vaúti, közforgalmú közlekeéi, tb.), o a közlekeéi ezközök közötti átgyaloglái távolágok é ellenálláok. Léteítmény kialakítáa: o járműve mozgáok jellemzői, egyzerűége (egyzintetöbbzinte, méretek, vonalvezeté, ívek jellemzői, be é kiparkolá beláthatóága, tb.), o gyalogo mozgáok jellemzői, távolága, egyzerűége, o környezeti hatáoktól való véettég. Haználati feltételek: o hozzáférhetőég, haználói kör (regiztrált é/vagy alkalmi haználók), o íjtruktúra, íjak mértéke, o íjbezeé mója, o zankciók jellemzői. Információkezelé mója: o regiztráció mója, o be é kihajtákori műveletek jellemzői, o léteítményen belüli tájékoztatá (pl. léteítményen belüli navigáció), o a helyi információ renzer integráltágának mértéke a többi információ renzerrel, o információk a kapcolóó közlekeéi zolgáltatáokkal kapcolatoan (tatiku é/vagy valóiejű a közöégi közlekeé járműveiről, tb.). Biztonági megoláok: o zemélye őrzé/véelem, o felügyeletet támogató biztonági berenezéek, o a közlekeébiztonágot fokozó berenezéek, o pazív biztonági megoláok (ozlopok fóliázáa az ajtónyitái véelemhez, tb.). Ezen tényezőket mint felhaználói igények a zemélyre zabott zolgáltatáok kialakítáához a parkolámenezment renzernek figyelembe kell vennie. A renzer az egye tényezőkhöz renelt felhaználó által megaott úlyozá alapján é az aktuálian elérhető zaba helyek alapján rangorolja a léteítményeket. A úlyozá beállítáával biztoított az zemélyre zabott tájékoztatá. 51

59 4.3. A parkolámenezmentben alkalmazott információ renzerek funkciói Az információ renzerek funkciói: 1. tájékoztatá: többféle móon megvalóulhat; a inamiku felhaználáa é a kétirányú kommunikáció (zemélyre zabott tájékoztatá) jelenti az előrelépét. (Ez utóbbi lehetővé tezi a felhaználói elégeettég méréét i). A tájékoztatá valamennyi további funkciónak i a rézét képezi. 2. igénykezelé (helyfoglalá): a léteítmények kihaználtága é az utazók elégeettége az előzete helyfoglaláal fokozható. Többféle kommunikáció catornán kereztül műköhet (pl. hangalapú vagy aatalapú információcerével); özefügg az útvonaltervezéel. A foglalá történhet manuálian vagy automatikuan (az útvonal kiválaztáával egyiejűleg). A foglaltági gyűjtée, felolgozáa a léteítmények kihaználtági nak előrebeclééhez i haználható. 3. navigáció: magába foglalja a léteítményen kívüli é léteítményen belüli (outoor é inoor) navigációt. A tatiku jelzőtáblák kollektív, míg a járműfeélzeti berenezéek egyéni (zemélyre zabott) útbaigazítát anak. Léteítményen belül alkalmazhatók a navigációt egítő telepített ezközök i (pl. LED kijelzők, LED markerek). 4. íjbezeé: cél a kézpénzforgalom cökkentée (kiküzöbölée), é az automatizált, megállá nélküli fizetéi megoláok bevezetée. A telje parkolái folyamatot tekintve a íjfizeté a következő fáziokban történhet: (1) előzete íjfizeté; (2) behajtákori íjfizeté; (3) parkolóhely elfoglaláakor történő előzete íjfizeté; (4) járműbe való bezállá előtti íjfizeté; (5) kihajtákori íjfizeté; (6) utólago íjfizeté, utólago elzámolá. 5. biztonág (afety): célja a járműmozgáokkal özefüggő baleetek elkerülée, melyet előorban az intelligen járműfunkciók, illetve a pazív é aktív megoláok támogatnak. 6. véelem (ecurity): célja a rongálá é az eltulajonítá elleni véelem (biztonági zemélyzet, valamint azonoító, megfigyelő é képrögzítő renzerek alkalmazáa). A funkciókat a helyváltoztatái folyamathoz illeztve a 4.3a táblázatban foglaltam öze. A funkciók azonoítáa é imerete előfeltétele a műköéi moell kialakítáának, ugyani a helyváltoztatái folyamathoz illezkeve ezen funkcióknak meg kell jelennie az egye műveleteknél. A műköéi moellt a funkciók alapján alakítottam ki. 52

60 Funkciók 1. tájékoztatá 4. íjfizeté, íjbezeé 5. biztonág (afety) fokozáa 6. biztonág (ecurity) fokozáa a. utazá előtt b. parkoló léteítmény megközelítéekor parkoló léteítmény megközelíthetőége, aktuáli kapacitáa, haználati feltételek, íjzabá, fizetéi móok, tömegközlekeéi kapcolatok, tb. parkoló léteítmény kiválaztáa, parkolóhely lefoglaláa [parkolái iőtartam megaáa] (foglalá móoítáa, törlée) útvonaltervezé (özefügg a parkoló léteítmény kiválaztáával) jármű navigáció a íjzabára é a íjbezeő renzer műköéére vonatkozó tájékoztatá vezélyekre figyelmezteté, tájékoztatá az intelligen funkciókról tájékoztatá a véelmi renzerekről intelligen jármű funkciók (vezetét támogató megoláok) c. parkoló léteítménynél haználati feltételek, íjzabá, fizetéi móok, tömegközlekeéi kapcolatok, tb. bejelentkezé [parkolái iőtartam megaáa] léteítményen belüli jármű é gyalogo navigáció parkolái íj előzete megfizetée aktív é pazív megoláok (jármű é zemélymozgáok megfigyelée) járművek é zemélyek megfigyelée. parkoló léteítmény elhagyáakor íjzabá, fizetéi móok, fizetenő íj, tb. 2. igénykezelé (helyfoglalá) 3. navigáció (léteítményen kívül é belül) kijelentkezé jármű navigáció parkolái íj utólago megfizetée (előzete íj korrekciója, zankciók) intelligen jármű funkciók (vezetét támogató megoláok) 4.3a táblázat: Az információ renzerek funkciói, illezkeve a helyváltoztatái folyamathoz e. utólagoan Megoláok [felhaználói elégeettég mérée] kihaználtági gyűjtée (felhaználói coportok, járműkategóriák, iőbeli jellemzők) a parkolót haználók kiinulái é reneltetéi pontjai (térbeli jellemzők) utólago elzámolá intelligen renzerek műköéének kiértékelée (vieofelvételek felhaználáa bizonyítái eljáráokban) felvételek felhaználáa bizonyítái eljáráokban tatiku alapján (elhelyezkeé, kapacitá, zolgáltatáok, tömegközlekeéi kapcolat) valóiejű é előrebecült jellemzők alapján (zaba kapacitá, tömegközlekeéi jármű inulái ieje) hagyományo é/vagy változtatható jelzéképű jelzőtáblák, internete tájékoztatá é útvonaltervezé, helytől függő zolgáltatáok (navigáció) (regiztráció), jármű (ügyfél) azonoítáa, telefono zolgáltatá, internete foglalá, internete/feélzeti útvonaltervezé rézeként be é kimeneti zámlálá, parkolóhely foglaltág érzékelé (huroketektorok, ultrahango érzékelők, tb.), hagyományo jelzőtáblák (információeign), változtatható jelzéképű kijelzők, burkolatba épített fénytechnikai ezközök, jármű (ügyfél) azonoítáa, helytől függő zolgáltatáok, tatiku é valóiejű felhaználáa (regiztráció), előzete fizeté (utólago korrekcióval) az előkézítéi fáziban vagy behajtákor; utólago elzámolá é fizeté kihajtákor vagy egy rögzített iőzak végén; kézpénzben, bankkártyával, mobiltelefonnal, egyenleggel renelkező parkoló kártyával, bankzámláról való leemeléel; internete/feélzeti útvonaltervezé rézeként (tömegközlekeéi jegy megváltáa) jármű é gyalogo érzékelé +változtatható jelzéképű kijelző é/vagy hangjelzé pazív megoláok (tükrök, rázóburkolat, ütközé é capóá elleni véőrétegek, fóliák, felfetéek, korlátok, tb.) aktív megoláok (I2V, V2V kommunikáció, tolatóraar, automatiku beparkolát biztoító renzer, tb.) vieokamerá megfigyelé é/vagy rögzíté, jármű é/vagy zemélyazonoító eljáráok (renzámfelimeré, azonoítára zolgáló kártya, tb.), biztonági zemélyzet alkalmazáa 53

61 4.4. Az integrált parkolámenezment renzer vázzerkezeti moellje A parkolámenezment renzer mely a tágabban értelmezett forgalmi menezment renzer réze legfontoabb információkezelő özetevői (elemek, alrenzerek): Felhaználó: zemélyhez renelt, kétirányú kommunikációt biztoító perifériákkal, melyek többnyire járműfeélzeti berenezéként i műköhetnek navigáció berenezé, mobiltelefon, horozható zámítógép; Fuvarozó vállalat: zervezeti információ renzerek, járműkövető renzerek; Jármű: járműfeélzeti harver elemekkel é feélzeti aatbázial, valamint többcatorná kommunikációt biztoító ezközökkel, melyek támogatják a biztonági renzerek műköéét i (I2V, V2V); Mobilitá menezment központ: gépi é humán özetevőkkel, központi aatbáziokkal (forgalmi jellemzőket, menezment terveket, hálózatot leképező, tb. aatbáziok) é többcatorná kommunikáció megoláokkal (vezetéke é vezeték nélküli kommunikáció hagyományo é eikált távközléi catornákon); Parkolái központ: réze a mobilitá menezment központnak; gépi é humán özetevőkkel, központi aatbáziokkal (parkolók tatiku é inamiku t tartalmazó aatbáziok, a foglalái, a jármű, a zámlázái é a felhaználói at tartalmazó integrált aatbáziok); Parkoló léteítmény: a járművek tároláát egítő információ perifériákkal együtt. Aktív é pazív biztonági renzerek, melyek véik a gyalogookat é a járműveket. Az irányító renzerek réze az útburkolatba épített fénytechnikai ezközök (LED marker) é változtatható jelzéképű táblák valamint az egye parkolóhelyek foglaltágát érzékelő etektorok (huroketektor, ultrahang, tb.). A biztonági ezközökhöz taroznak a képfelolgozó é azonoító berenezéek (kamerák, zemély é renzámfelimerő megoláok), a beléptető renzer fizikáli akaállyal (orompó, rámpa), valamint a felügyeletet é ellenőrzét biztoító humán özetevők. Díjfizetéhez kapcolónak a kézpénzforgalmat kiküzöbölő kártyaolvaók, a megállá nélküli azonoítát lehetővé tevő DSRC kommunikációt biztoító berenezéek, illetve egye biztonági ezközök i. Közútkezelő táraág(ok): az úthálózaton található aatgyűjtő, tájékoztató, beavatkozó é kommunikáció berenezéekkel, illetve a korlátozáokat tartalmazó aatbázial együtt; Közöégi közlekeéi táraág(ok): az irányítához kapcolóó információ é kommunikáció renzerrel (vizonylathálózatot leképező térinformatikai, menetreni, íjzabái, tb. aatbáziokkal). A felorolt elemeket a telekommunikáció catornák (vezetéke é vezeték nélküli aatátviteli hálózatok) kapcolják öze a bejelölt relációkban. A vázzerkezeti moellt a 4.2e ábra zemlélteti. Az ábrán minen özetevő típuból cak egyet tüntettem fel. Az irányító központ é a parkolái léteítmények 24 órán kereztül zemélyi felügyelettel (operátorral) vannak ellátva. A közútkezelő é a közöégi közlekeéi táraágok a parkolái információ renzer határán kívül helyezkenek el, annak információ környezetéhez tartoznak. Mivel a parkolá é a hagyományo forgalmi menezment tevékenyégek jelentő réze egymáal özefügg (nem zétválaztható), így a renzerhatárok meghatározáa megoláonként eltérő lehet, attól függően, hogy a parkolá menezmentet a közútkezelő mennyire integrálja a aját felba. A parkolái kéréek megoláa cak a mozgóforgalom é az állófogalom együtte kezeléével megvalóítható. Információmegjelenítő végberenezéek: Mobil berenezéek (Onboar): járműhöz é/vagy zemélyhez renelt ezközök, aját operáció renzerrel, többcatorná kommunikáció egyégekkel (GPS, GSM, WiFi antenna, tb.) é navigáció, valamint útvonaltervező programokkal, melyek valóiejű információzolgáltatát é közvetlen parkolóhelyfoglalát i biztoítanak. 54

62 Immobil berenezéek (Offboar): közúti jelzőtáblák, kijelzők [ezek rézben az intelligen közúti hálózat rézei i]. o Statiku táblák: hagyományo KRESZ táblák útbaigazítára. o Félinamiku táblák: a parkolóhelyek fogaókézégéről a információt egy kiegézítő, jellemzően prizmatiku kijelző egítégével. Értékkézlet 3 elemű (zaba, megtelt, zárva). o Dinamiku kijelzők: valóiejű információk a zaba kapacitáról, mely nem cak léteítményekre, hanem zónákra i vonatkozhat. Értékkézlete végtelen elemű. o Több funkció, intelligen kijelzők: Parkolái információkon kívül további közlekeéel kapcolato információk megjelenítéére i alkalma. (Pl. következő közöégi közlekeéi jármű várható érkezée, tb.) o LED Marker: parkolóléteítményben található, útburkolatba épített fénytechnikai ezköz, mely vezérelhető prizmákból áll. Segítégével egyegy jármű a parkolóhelyre irányítható. A mobilitá menezment zempontjából fejlett régiókban/várookban a parkolóléteítmények üzemeltetői önállóan vagy közöégekbe tömörülve egyre jobban kihaználják az internet é oko telefonok ata lehetőégeket. Webolalakat é letölthető mobilinternete alkalmazáokat fejleztenek, ahol a felhaználók több zempont alapján zűrét tunak végezni, láthatják a léteítményekhez tartozó tatiku é inamiku információkat i, valamint helyfoglalát i végezhetnek Mitchell an Ghent (2011) ( Az üzemelteté arkalato kérée, hogy ki a tulajonoa az integrált aatbázioknak. Számo megolá létezik. Pl.: külön üzemeltető cég, a partnerek konzorciumként üzemeltetik a renzer, a legnagyobb rézeeéel bíró táraág üzemelteti, tb. Számo léteítmény bevonáával műköő renzer eetén hatékonyabb, ha külő partner biztoítja az üzemeltetét, mivel a komplex kapcolatok már igénylik a fejlett, nagyebeégű, é hibabiztoan műköő renzerkialakítát. Kiebb komplexitáú megoláok eetén az önálló üzemelteté i hatékony lehet. FUVAROZÓ VÁLLALATOK ellenőr operátor 2 MOBILITÁS MENEDZSMENT KÖZPONT PARKOLÁS IRÁNYÍTÓ KÖZPONT munkaállomáok központi zámítógépek parkolái aatbázi KÖZÚTKEZELŐ TÁRSASÁGOK KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI TÁRSASÁGOK navigáció műhol JÁRMŰVEK zemélyi végberenezé PARKOLÓ LÉTESÍTMÉNYEK ios, Anroi, Symbian GPS vevő FELHASZ NÁLÓK billentyűzet + monitor izpécer műköét irányító zámítógép parkolái aatbázi járműfeélzeti zámítógép (igitáli térkép, navigáció zoftver, feélzeti aatbázi) I2V é V2V ezközök kommunikáció berenezéek (antenna, moem, tb.) 2 tájékoztató é irányító berenezéek beléptető ezközök képfelolgozó ezközök foglaltág érzékelők biztonági berenezéek íjbezeéhez kapcolóó berenezéek 4.2e ábra: Az integrált parkolámenezment renzer vázzerkezeti felépítée 55

63 4.5. Az integrált parkolámenezment renzer műköéi moellje A parkolái é tágabb értelemben a telje helyváltoztatái lánc zervezéénél a legfontoabb célkitűzéek: alacony iőráforítá (parkolóhely kereé, parkolá, íjfizeté, gyalogolá), kizámítható eljutái iő, felelegeen megtett távolág é az ezzel járó károanyagkibocátá, zajterhelé méréklée, járművezetők trezmenteítée, kényelem fokozáa, baleeti kockázat cökkenté, járművek véelme. Az interoperábili műköé érekében biztoítani kell az információátvitel folytonoágát az eltérő illetékeégű területek forgalomirányító központjai között. Ennek érekében a DATEX II protokoll haználata javaolt, továbbá az aatkezelére é információterjeztére vonatkozó unió előíráok alkalmazáa, figyelembe véve a tartalmat é aatminőéget érintő zabályokat 885/2013/EU, 886/2013/EU, C(2014) A telematikai renzer műköéi folyamatait a 4.3a ábrán foglaltam öze, amely illezkeik a vázzerkezeti moellhez. A parkolá irányító renzer információkezeléi műveleteinek leíráát (az alapfolyamatot követve) a 4.4e táblázat tartalmazza [a műveletekre orzámok hivatkoznak]. Egye folyamatok több helyen i megjelenhetnek. 1. Regiztráció 3. Helyfoglalái igény bejelentée 8. Díjfizeté 9. Utólago ügyintézé 17. Igény kezelée FUVAROZÓ VÁLLALATOK JÁRMŰVEK FELHASZ NÁLÓK MOBILITÁS MENEDZSMENT KÖZPONT PARKOLÁS IRÁNYÍTÓ KÖZPONT 13. Foglaláok kezelée 14. Dinamikuan változó parkolái íjak meghatározáa 15. Haználat ellenőrzée 16. Parkolái elemzée, kiértékelée 17. Az igény, forgalmi é egyéb jellemzők kezelée 18. Forgalomzabályozái tratégia meghatározáa 2. Előzete tájékoztatá 4. Foglalá vizaigazoláa 5. Outoor navigáció 7. Helyváltoztatá közbeni tájékoztatá 8. Elzámolá 9. Utólago ügyintézé 13. Foglaláok kezelée 3. Helyfoglalái igény bejelentée 4. Foglalá vizaigazoláa 6. Inoor navigáció 7. Helyváltoztatá közbeni tájékoztatá 17. Forgalmi é egyéb jellemzők kezelée 19. Kapacitánöveléi intézkeéek 17. Forgalmi é egyéb jellemzők kezelée 19. Kapacitánöveléi intézkeéek 12. Foglaltági kezelée KÖZÚTKEZELŐ TÁRSASÁGOK KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI TÁRSASÁGOK PARKOLÓ LÉTESÍTMÉNYEK 10. Tájékoztató berenezéek vezérlée 11. A biztonági berenezéek üzemeltetée 12. Foglaltági kezelée Igény Igény kapacitá özerenelé 4.3a ábra: Az integrált parkolámenezment renzer műköéi moellje Kapacitá A műköé orán a valóiejű é a forgalmi menezment egítégével biztoítható a kerelet é kapacitá özerenelée, így biztoítva a közúti zereplők zámára a forgalmi zempontból hatékony kihaználtágot. A tárzolgáltatókkal való aatcere é a forgalomirányítái tratégia zabályozáa lehetőéget kínál a komplexebb beavatkozáokra. 56

64 FELHASZNÁLÓI MŰVELETEK Előkézítékor Lebonyolítákor orzám megnevezé leírá 1. Regiztráció Ügyfél, jármű é zámlázához zükége é zemélye preferenciák megaáa. Utólagoan PARKOLÓ LÉTESÍTMÉNY MŰVELETEI PARKOLÁS IRÁNYÍTÓ KÖZPONT MŰVELETEI MOBILITÁS MENERZSMENT KÖZPONT MŰVELETEI 4.4e táblázat: Parkolához kapcolóó információkezeléi műveletek műveletcoportok 2. Előzete tájékoztatá Léteítménnyel kapcolato tatiku é inamiku (valóiejű) információk 3. Helyfoglalái igény bejelentée Útvonalválaztá nélküli közvetlenül foglalá kezeményezée vagy útvonalkereé rézeként (preferenciák megaáával) parkolóválaztá, foglalá. Regiztrációval nem renelkezők közvetlenül a léteítménynél tunak parkolóhelyet foglalni. 4. Foglalá vizaigazoláa Tájékoztatá a lefoglalt hely jellemzőiről. A kiválaztott parkoló é útvonal alapján valóiejű navigáció; zükég eetén a 5. Outoor navigáció helyváltoztatái lánc (é a parkolófoglalá) móoítáa. [A művelet özefügg a forgalmi menezment funkcióival]. 6. Inoor navigáció A léteítményen belül a lefoglalt helyhez vezeté. 7. A parkoló léteítmény elhagyáával, továbbutazáal kapcolato (tatiku é valóiejű) Helyváltoztatá közbeni információk (pl. tájékoztatá a közforgalmú vizonylatokról, menetrenről, járművek tájékoztatá helyzetéről, íjzabáról, kevezményekről, igénybevételi feltételekről). 8. Elzámolá, íjfizeté A parkolá befejezéekor, vagy az elzámolái iőzak végén a zámlák kiállítáa, a íjak megfizetée. 9. Utólago ügyintézé Ügyfélzolgálat, panazkezelé Tájékoztató berenezéek vezérlée Biztonági berenezéek üzemeltetée Foglaltági kezelée A léteítményhez tartozó berenezéek műkötetée. Kétirányú információ kapcolat az aktív é pazív biztonági berenezéekkel. Kihaználtági gyűjtée foglaltág érzékelő etektorok egítégével; az továbbítáa a parkolái központ rézére. 13. Foglaláok kezelée A helyfoglalái igényekhez a zaba parkolóhelyek hozzárenelée. 14. Dinamikuan változó A forgalomzabályozái tratégiától é egyéb jellemzőktől függő (pl. napzak, foglaltág) parkolái íjak íjtételek meghatározáa. meghatározáa 15 Haználat ellenőrzée Díjfizeté é haználat ellenőrzée 16. Parkolái A felhaználói zokáok, a műköé elemzée, tatiztikák, forgalmi előrebecléek elemzée, kiértékelée kézítée, jövőbeli fejleztéekkel kapcolato öntéek megalapozáa Az igény, forgalmi é egyéb jellemzők kezelée Forgalomzabályozái tratégia meghatározáa Kapacitánöveléi intézkeéek A felhaználói végberenezéektől zármazó utazái igény, a közöégi közeleéi vállalatoktól, valamint a közútkezelő táraágoktól zármazó tatiku, félinamiku é inamiku forgalmi gyűjtée, felolgozáa, kiértékelée, előrebeclée. Forgalomnagyágtól é egyéb jellemzőktől (pl. környezetei hatáok) függő zabályozái tratégia kiválaztáa, é az azzal özefüggő paraméterek meghatározáa. Pl. a közöégi közlekeéi táraágok é/vagy a közútkezelő zámára a többlet kapacitá igény jelzée forgalmi beavatkozáok előkézítééhez Forgalom é parkolázabályozái tratégia elemei A helyváltoztatái igények kezeléének egyik lehetőége a közlekeéi mó é ezközváltára való öztönzé, vagy a tevékenyégi hely é/vagy iő megváltoztatáa a inamiku parkoláirányítái é a közöégi közlekeéi információk egítégével. Jelen izertációnak nem képzi tárgyát a forgalomirányítái tratégia kialakítáa, cupán egye elemeire vonatkozóan atam útmutatát. A zabályozá alapja a helyváltoztatái igények é a hálózati elemek aktuáli jellemzőinek imerete. A tratégia felhaználói olalról tekintve kétféle elemből állhat: (1) oft beavatkozá (forgalmi tájékoztatá): a felhaználókat tájékoztatják a parkolái, közöégi közlekeéi, tb. lehetőégekről; (2) har beavatkozá (forgalmi korlázotáok): forgalmi korlátozáokat (lezárá, egyirányúítá, tb.) vezetnek be, é a behajtái, valamint parkolái íjakat a kerelet függvényében inamikuan változtatják (Pl. nagy forgalomnál a belő zónákban a parkolók haználati íjának emelée). A zabályozái tratégia a beérkező alapján a forgalomirányító központban kerül kiválaztára, előre meghatározott forgatókönyvek alapján. Ennek figyelembe vételével történnek a befolyáolái intézkeéek, amelyek közül bizonyoak a parkolára vonatkoznak. 57

65 A 4.5ö táblázat három eltérő forgalmi helyzetre zemlélteti a tratégia elemeket. Az intézkeéek típuai előorban a forgalmi igényektől é a hálózati elemek térbeli elhelyezkeéétől függően változnak, e jelentően befolyáolják a baleeti, iőjárái, légzennyezettég, é az aktuáli korlátozáok i (pl. építkezé, ávlezárá, tb.). 4.5ö táblázat: Forgalmi menezment tratégiák jellemzői Forgalomnagyág Parkolóléteítmény íjai Közöégi közlekeé zervezée Közúti forgalomirányítá alacony forgalmú iőzak cúcforgalom renkívüli cúcforgalom (pl. karáconyi beváárlá) alacony íjak alacony forgalmú menetren minimáli feltartóztatái iő a belvároban maga, a külvároban (pl. P+R parkolónál) alacony íjak, az árképzé a váro/zóna/hálózat telítettégéhez igazoik a belvároban renkívül maga, a külváro felé halava fokozatoan cökkenő íjak cúcforgalmi menetren, P+R parkoló haználata eetén ingyene közöégi közlekeé növelt kapacitá (gyakoribb közlekeé), vitelíj kevezmények a közöégi közlekeé előnyben rézeítée a telített várorézekre a behajtá korlátozáa, a közöégi közlekeé előnyben rézeítée, a belváro é a főforgalmi utak jelzőlámpá véelme A járműmozgáok befolyáoláához, a parkolóhely válaztá megkönnyítééhez kiolgoztam egy eljárát, amellyel a parkolái léteítményekhez (iőtől függő) ellenállá értékeket reneltem hozzá. Ez a mértékegyég nélküli mennyiég, melynek értékkézlete a pozitív egéz zámok halmaza kifejezi, hogy egyegy léteítmény, annak tatiku é inamiku jellemzőinek, valamint a felhaználó preferenciáinak figyelembe vételével a felhaználó zámára mennyire javaolt, vagy em. Mivel ellenállá típuú mennyiéget vezettem be, ezért a felhaználó zámára az alaconyabb értékű léteítmények a kevezőbbek. A felhaználói preferenciák imeretében, valamint az útvonalak ellenálláainak aktuáli meghatározáával a helyváltoztatái láncok képzéét, válaztáát lehet befolyáolni. Ez az útvonaltervező é a navigáció zoftverek fejleztééhez haználható fel. Egy léteítmény ellenálláa a következő képlet alapján zámítható: r p T p ahol r ellenállá (imenzió nélküli mértékegyég), tatiku jellemzők vektora, p tatiku jellemzőkre vonatkozó zemélye preferenciák vektora, inamiku jellemzők vektora, p inamiku jellemzőkre vonatkozó zemélye preferenciák vektora. A tatiku é inamiku vektorok a léteítmény állanó é változó tulajonágainak (paramétereinek) jellemzéére zolgáló koorinátákból állnak. Ezek meghatározáa előre efiniált mózertan alapján (pl. kézikönyv, renzerleírá, tb. alapján) az üzemeltető felaata. Ezek 01 közötti izkrét értékeket vehetnek fel, ahol az alacony érték a kevezőbb. A tatiku vektor koorinátái: T elhelyezkeé jellemzői (megközelíthetőég, közöégi közlekeéi kapcolatok, tb.); kialakítá, vezetéi műveletek jellemzői (zabatéri kialakítá; zintek záma; gyalogo mozgáok jellemzői, távolága; automatizált parkolóház, tb.); haználati feltételek (regiztrált é/vagy alkalmi felhaználók; járművek méretei, meghajtái mója; íjfizeté lehetőégei, tb.); információkezelé mója (haználat egyzerűége, íjbezeő renzer műköée, tájékoztatá közöégi közlekeéről, egyéb zolgáltatáokról, tb.); (1) 58

66 5 6 afety biztonági megoláok (aktív é pazív közlekeé é járműbiztonágot fokozó renzerek, tolatóraar, I2V kommunikáció, tükrök, tb.); ecurity biztonági megoláok (24 órá őrzévéelem, izpécer jelenléte, jármű é zemélyazonoító berenezéek, tb.). A inamiku vektor koorinátái: preferencia érték (a menezment tratégia alapján függ a térbeli elhelyezkeétől é a foglaltágtól). [Ha a tratégia alapján a léteítmény környékén a forgalmat cökkenteni zeretnénk, vagy maga a léteítmény kihaználtága, akkor a paraméter értéke maga; 100%o kihaználtág eetén végtelen.] íj mértéke (változó íjak, melyek függnek a foglaltágtól é a menezment tratégiától i, valamint a többi léteítmények íjzabáaitól. A kála egymához i vizonyítja az árakat. Ingyene léteítmény eetén a paraméter értéke zéru.) A 4.6o táblázat három léteítmény péláján kereztül zemlélteti a leírtakat. A táblázat tartalmazza a tatiku vektort, é a forgalomtól függő inamiku vektort. Utóbbi meghatározáánál reggeli cúcforgalmat feltételeztem, amikor a belő vároréz elkez telítőni. Forgalomirányítái tratégia célja, hogy vizatarta a járműveket belvároba történő behajtától. külvároi, ingyene, fölfelzíni parkoló őrzött P+R parkoló belvároi, automatizált parkolóház 4.6o táblázat: Parkoló léteítmények tatiku é inamiku jellemzői (péla) jellemzői parkolótéri tárolá, jelentőebb közforgalmú közlekeéi kapcolat nélkül, 622 óráig haználható közöégi közlekeéi kapcolattal (pl. metróállomá) parkolótéri tárolá ,1 0,4 0,8 0,8 0,1 0,8 0,2 0 0,6 0,5 0,3 0,5 0,5 0,2 0,1 0,3 forgalomvonzó léteítmények közelében 0,1 0,1 0,2 0,2 0,1 0,1 0,8 0,6 A zemélye preferencia vektorok értékei: a felhaználók a tatiku é inamiku tényezőkre vonatkozó kéréekre 15ig terjeő kálán válazolnak (1 nem fonto, 5 nagyon fonto), maj a pontzámokat 0tól 1ig terjeő kálán ekviiztán oztáú értékekre átzámítjuk (5=1, 4=0,75, 3=0,5, 2=0,25, 1=0), melyek a vektor koorinátái. Az átzámítá, é az inverz kálázá alkalmazáával a felhaználók zámára kevébé vagy egyáltalán nem fonto tényezők kienek (zéru vagy alacony értékkel való zorzá révén), míg a zámukra fonto tulajonágok bent maranak, így kialakítva az egyéni preferenciákat tartalmazó végő ellenállá értékét. A vektorok kalári zorzáánál a preferenciák alapján úlyozára é rangorolára kerülnek a renelkezére álló léteítmények. p vektor koorinátáinak meghatározáa: p p p p Kérem, 15ig terjeő kálán jelölje, hogy Önnek mennyire fonto p1 az elhelyezkeé? (forgalomvonzó léteítmény közelége, jó közöégi közlekeéi kapcolatok, ki gyaloglái távolágok, tb.) p2 a kialakítá? (egyzerű be é kiparkolá, könnyű manőverezhetőég, belátható ívek, tb.) p3 a haználati feltételek? (igénybevétel feltételei [felhaználóra, járműre vonatkozó feltételek], fizetéi móok [bankkártya, kézpénz], tb.) p4 információkezelé egyzerűége? (be é kihajtákori információkezelé, fizetéi eljáráok, közöégi közlekeéel kapcolato információzolgáltatá, tb.) p5 a afety biztonági renzerek? (aktív é pazív közlekeébiztonágot fokozó renzerek) p6 a ecurity biztonági megoláok? (24 órá őrzé, állanó izpécerzolgálat, zemély é járműazonoítá, tb.) p p p 59

67 p vektor koorinátáinak meghatározáa: p p p 1 2 Kérem, 15ig terjeő kálán jelölje, p1 mennyire fogaja el az információ renzer által ajánlott parkolái lehetőéget? hogy Önnek mennyire fonto a parkolái íj mértéke? p2 A 4.7e táblázat különböző felhaználói coportok eetén zemlélteti a jellemző zemélye preferenciákat. ingázó munkavállaló egyéni motorizált közlekeét preferáló felhaználó 4.7e táblázat: Felhaználói coportok jellemző zemélye preferenciái (péla) jellemzői, elváráai olcó, jó közöégi közlekeéi kapcolatok, forgalmi torlóáok elkerülée p p1 p2 p3 p4 p5 p p6 p1 p2 0,5 0,25 0,25 1 0,5 0,5 1 1 frekventált környéken helyezkejen el 0,75 0,75 0,75 1 0,75 0,75 0,75 0 A vektorokat az (1) egyenlet alapján kalárian özezorozva, a felhaználók minen léteítményre egyegy ellenálláértéket kapnak. A péla ereményeit a 4.8a táblázat tartalmazza, vatagon zeve az aott forgalmi körülmények között biztoítható kevezőbb léteítményt. 4.8a táblázat: Léteítmények ellenálláértéke a preferenciák figyelembe vételével ingázó munkavállaló egyéni motorizált közlekeét preferáló felhaználó külvároi, fölfelzíni parkoló 2,7 3,95 őrzött P+R parkoló 1,75 2,15 belvároi, automatizált parkolóház 1,825 1,25 A léteítmények ellenálláai a zemélyi preferenciák figyelembe vételével egymához nagyon közel i ehetnek, vagy akár egyenlők i lehetnek. Ekkor a felhaználó válazt. A fejezetben bemutatott parkolámenezment renzer célja, hogy az információ zolgáltatáok révén optimáliá tegye a parkolóhelyek kihaználáát a kereletkínálat özehangoláával. Továbbá támogatja a járművezetőket é a fuvarozókat parkoláal özefüggő öntéi helyzetekben. Ez különöen fonto a tehergépjárművezetők körében, akik a véett é biztonágo parkolában érekeltek, továbbá eetükben jelentő problémát tu okozni, hogy egyegy területen a parkolái igények meghalaják a renelkezére álló kapacitát. Lüttmering et al. (2008), Lüttmering (2009) A tématerület fontoágára hívja fel a figyelmet, hogy az EU a tehergépjárművek parkoláával özefüggében, a parkolái információzolgáltatára vonatkozóan pecifikációt kézített 885/2013/EU. 60

68 2. Tézi Kiolgoztam a közúti közlekeéi renzer réztvevőinek közreműköéével műköő integrált parkolámenezelő információ renzer moelljét. A parkolái igények forgalmi zempontból hatékony é zemélyre zabott kezelée (a forgalmi menezment rézeként F2) több zervezettípu forgalomzabályozó é üzemirányító renzere által kezelt információk megoztáát igényli: közútkezelők (O1), parkolái léteítmények (O2), flottaüzemeltetők (O3), közöégi közlekeéi operátorok (O4). A forgalmi hatékonyág a parkolóhelykereő forgalom é a parkolóhely megtaláláához zükége iő cökkenéében valóul meg. A moell kialakítáa orán: Azonoítottam a parkolái móokat (4.1e ábra), feltártam a jellemzőiket (4.2 e táblázat) é meghatároztam a parkolái helyzín kiválaztáát befolyáoló zempontokat. Kiolgoztam az integrált parkoláirányító információ renzer vázzerkezeti é műköéi moelljét, a helyváltoztatái folyamatokhoz illeztve (4.3a táblázat), az információkezeléi műveletek figyelembe vételével (4.4e táblázat). Kiolgoztam a parkolóhelyválaztát egítő eljárát, mely a felhaználói preferenciák, a parkolók tatiku é inamiku valamint az aktuáli forgalmi állapot együtte figyelembe vételével zemélyre zabottan rangorolja az elérhető parkolóléteítményeket. A parkolóhelyválaztát egítő algoritmu a léteítményekhez ellenállá értékeket renel, mely mértékegyég nélküli, inamikuan változó mennyiég, értékkézlete a pozitív egéz zámok halmaza. Az ellenállá kifejezi, hogy egy léteítmény az aott körülmények függvényében a felhaználó zámára mennyire kevező. Egy léteítmény ellenálláa a következő képlet alapján zámítható: ahol r p p ellenállá, tatiku jellemzők vektora, r p p (1) T tatiku jellemzőkre vonatkozó zemélye preferenciák vektora, inamiku jellemzők vektora, inamiku jellemzőkre vonatkozó zemélye preferenciák vektora. T Tézihez kapcolóó publikációk: Sánor an Cizár (2014b), Sánor (2014a), Sánor an Cizár (2013a), Sánor an Nagy (2012b), Sánor an Cizár (2012a), Sánor an Cizár (2012b), Sánor é Nagy (2011b), Sánor é Nagy (2011c), Sánor é Cizár (2010a), Sánor é Cizár (2010b). 61

69 5. Nehéz tehergépjárművekre vonatkozó iőzako előzéi tilalom é a minimáli követéi távolág forgalmi hatáai é a korlátozá továbbfejleztée korzerű, inamiku zabályozát biztoító megoláal A közúti forgalmi folyamatok kezeléének (információzerkezeti moell jelöléével F2e funkció) egyik kiemelt felaata a különböző méretű é menetinamikai tulajonágokkal renelkező járművek együtte halaáának biztoítáa iőzako vagy állanó korlátozáok alkalmazáával. A zemély é tehergépjárművek méretükben é tömegükben i eltérnek, így rájuk eltérő zabályok vonatkoznak, azonban ugyanazt az infratruktúrát haználják. A nehéz tehergépjárművekre vonatkozó előzéi tilalom alkalmazáa lehetőéget biztoít az útüzemeltetők zámára a forgalomlebonyolóá hatékonyágának növeléére, főleg cúcforgalmú iőzakokban, jelentő terheltégű zakazokon. A kutatái terület aktualitáát a hazai zabályozá megváltozáa é az ezzel özefüggő, egymának ellentmonó zakmai é felhaználói vélemények aták. Kutatáom orán az iőzako zabályozá alkalmazáára vonatkozó hatékonyági kéréekre keretem a válazt: Az előzéi tilalom bevezetéével változtake a forgalmi jellemzők? A korlátozá hatáára növekeette a közlekeébiztonág? Forgalmi é felhaználói zempontból mennyire hatékony a zabályozá? Milyen externáli hatáa van a zabályozá alkalmazáának a zállítára é a járművezetők munkakörülményeire? Több zempont alapján elemeztem a hazai nehéz tehergépjárművekre vonatkozó előzéi tilalom forgalmi hatáait, előorban a forgalomlaulát é a zabályozá betartáát, továbbá a zabályozáal kapcolato felhaználói elégeettéget. Ehhez egyrézt a aját kérőíve felmérére aott válazokat, márézt az útüzemeltető forgalmi t haználtam fel. Az eremények alapján kiolgoztam a jelenlegi iőzako előzéi tilalom kiváltáára alkalma inamiku előzéi tilalmat zabályozó informatikai renzer moelljét. Az 5.1e táblázat az információzerkezeti moell alapján foglalja öze az elemzé orán felhaznált aatcoportokat. A táblázatban X jelöli a felhaznált aatcoportokat. 5.1e táblázat: Információzerkezeti mátrix rézlete, a tehergépjárműközlekeé forgalmi elemzéhez felhaznált aatcoportok O1 D 1 D 2 D 3 D 4 D 5 D 1 D 2 D 3 D 4 D 5 D 1 D 2 D 3 D 4 D 5 F1 X X F2 X X X X X F3 F4 X X X F5 F6 F7 X X X F8 Felhaznált aatcoportok é a hozzájuk kapcolóó funkciók: D 1 infratruktúra > úthálózat (F1), úthálózat é úttartozék (F2), TGK útvonalak é űrzelvény (F4); D 2 eljáráok, zabályzatok > forgalomirányítái tratégiák, útügyi műzaki előíráok (F2), TGK útvonalak (F4); D 2 eljáráok, zabályzatok > iőzako forgalomirányítái tratégiák (F2), zakazok kapacitákihaználtág (F7); D 1 forgalmi é baleeti > forgalmi (F1, F2), TGK forgalmi (F4), kapacitákihaználtág (F7); 62

70 D 2 üzemi é üzemeltetéi > forgalmi ellenőrzéi, berenezé, forgalomirányítái (F2), jármű é infratruktúra tátuz (F7). Egyegy aatcoport több funkcióhoz i tartozik. Ennek oka, hogy a funkciók nem önállóan, hanem együtteen valóulnak meg, egymá hatáát erőítve. Előzéi tilalom alkalmazáához kapcolóó funkciók é műveletek: F1 információzolgáltatá a korlátozá aktuáli állapotáról (jellemzően VJTk felhaználáával). F2 autópályaüzemelteté, korlátozá aktiváláa / eaktiváláa, zabályozá é eetlege további forgalomkorlátozáok kezelée (aatgyűjté, felolgozá, beavatkozá). F4 tehergépjárművek közlekeééhez kapcolóó zabályozáok, tehergépjármű közlekeéi folyoók forgalmi állapotának megfigyelée. F6 közlekeébiztonággal kapcolato információzolgáltatá (F1e funkcióval özhangban, minen úthaználó zámára). Információáramlá elemzée: az előzéi tilalom alkalmazáa é a korlátozá aktiváláa / eaktiváláa az érintett útzakaz útüzemeltetőjének a felaata. Ehhez kapcolóóan az információáramlá a zervezeten belül valóul meg. A korlátozá alkalmazáa orán a folyamat ajátoágait figyelembe véve zervezettípuok közötti információáramlá ninc. A zervezeten belüli információáramlá az aatgyűjtő berenezéek, az aatfelolgozó központ é a beavatkozó, valamint tájékoztatát végző berenezéek között történik. Az információfelhaználá az érintett útzakazt haználó járművezetők rézéről valóul meg Nehéz tehergépjárművekre vonatkozó előzéi tilalom elemzéének háttere A. Szabályozá háttere Az előzéi tilalom egy olyan forgalomtechnikai intézkeé, mely orán a tilalomtól függően egye járműkategóriákba tartozó gépjárművek a korlátozá alá vont zakazon nem előzhetik meg az előttük halaó járművet/járműveket. A gyorforgalmi úthálózaton bevezetett nehéz tehergépjárművekre vonatkozó előzéi tilalom előorban közlekeébiztonági é hatékonyági célokat zolgál. Az intézkeé térbeli é iőbeli kiterjeée alapján a következő típuok különböztethetőek meg: 1. Statiku zabályozá: azon belül (a) állanó jellegű (024 óráig érvényben lévő zabályozá) (b) iőzako (aott napzakra/iőzakra érvénye zabályozá pl.: 622 óráig) 2. Dinamiku zabályozá: az aktuáli forgalmi é környezeti körülményektől függő iőzako zabályozá, mely alkalmazáához fejlett informatikai renzer zükége. A korlátozá hozabb (néhány kme) zakazokon való alkalmazáának hatáára, a gyorforgalmi útzakazokon a tehergépjárművek zámára a belő áv(ok) haználata nem engeélyezett, így a forgalomlaító hatá cökken. Ezáltal a tehergépjárművek é a zemélyautók cúcforgalomban történő együtte halaáa biztoítható, főleg a várook közötti, nagy forgalmú zakazokon. A feltartóztató hatá oka, hogy a kamionok gyakran inokolatlanul, a forgalmat több percig, hozú kilométereken át fenntartva előzik egymát 12 km/há ebeégkülönbéggel halava. Kutatáok kimutatták, hogy az intézkeéek hatáára bekövetkező hálózati hatékonyágnövekeé (járműfolyam ebeége egyenleteebbé válik, átlagebeég növekzik) azokon a zakazokon a legjelentőebbek, ahol a nehéz tehergépjárművek aránya meghalaja a 10%ot EayWay TMSDG06 (2010, 2012). Azokban az orzágokban, ahol inamiku (az aktuáli forgalmi helyzethez igazoó) zabályozát vezettek be, a hálózati hatékonyágnövekeé a tatiku megoláal özevetve magaabb, főleg cúcforgalmi iőzakban. Továbbá a felhaználói elégeettég 90%ra é a zabályozát betartók aránya i közel 99%ra nőtt. 63

71 B. Aktualitá A hazai gyorforgalmi úthálózaton 2008 óta van érvényben néhány forgalma, főváro környéki, kétávo zakazon a nehéz tehergépjárművekre vonatkozó állanó előzéi tilalom, melyet 2010ig, három lépcőben bővítettek (5.1e ábra). A párhuzamo zakazok az eltérő pályaolalakat jelölik 5.1e ábra: Főváro környéki állanó előzéi tilalom KKK (2010) Ez a zabályozá január 1jétől kiegézült: 6 é 22 óra között a két forgalmi ávval renelkező autópályán é autóúton halaó nehéz tehergépjárművekre (7500 kgot meghalaó megengeett legnagyobb öztömegű tehergépkocik, vontatók, valamint e járműből é pótkociból álló járműzerelvények) előzéi tilalom vonatkozik. Továbbá a tilalom hatálya alá eő járműveknek olyan követéi távolágot kell tartaniuk, hogy közéjük legalább egy, zintén a tilalom hatálya alá tartozó járműzerelvény biztonágoan beorolhaon. Ez a távolág 70 méter. A 2010ig bevezetett, fix, 0 24 órá é 3,5 t öztömeg fölött érvénye korlátozáok a KRESZ móoítá után i minenhol érvényben maratak. C. Helyzetfelméré A hazai gyorforgalmi úthálózat európai tranzit funkciójából aóóan központi jelentőéggel bír. A hálózaton megjelennek a moern é a laan halaó elavult járművek i. Az előzéi tilalom miatt az inokolatlanul laan halaó járművek több kilométere kamionorok kialakuláát iézik elő. Ez növeli az áruzállítá iőzükégletét, ami fokozza a járművezetőt érő trezt. Minezek a zabályozáal özefüggő alap problémák, melyek további pziché, közlekeébiztonági é forgalmi problémákat okoznak. Annak ellenére, hogy a zabályozá bevezetée előtt minen a kiolgozában érintett zervezet a közlekeébiztonági okokkal inokolta a zabályozá kialakítáát, a hazai baleeti tatiztikai nem tezik lehetővé annak elemzéét, hogy a gyorforgalmi úthálózaton bekövetkező baleetek milyen arányban vezethetőek viza a nehéz tehergépjárművek által végrehajtott előzéi manőverekre. Így az intézkeé hatáa közvetlenül nem mérhető közlekeébiztonági zempontból. 64