AZ INTEGRÁLT INTELLIGENS UTASINFORMATIKAI RENDSZER MODELLJE PhD disszertáció. Szerző: Csiszár Csaba. Témavezető: Dr. habil. Westsik György D. Sc.

Átírás

1 AZ INTEGRÁLT INTELLIGENS UTASINFORMATIKAI RENDSZER MODELLJE PhD disszertáció Szerző: Csiszár Csaba Témavezető: Dr habil Westsik György D Sc Kutatóhely: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Közlekedésüzemi Tanszék Budapest 2001

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 1 1 AZ INTEGRÁLT INTELLIGENS UTASINFORMATIKAI RENDSZER KIALAKULÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI ÉS ALAPJAI 3 11 Az utasinformatika témaköréhez kapcsolódó szakirodalom elemzése, értékelése 3 12 Az utasinformatika témaköréhez kapcsolódó fogalmak 5 13 Az utasinformatika előzményei, fejlődési irányai 8 14 Az utasinformatikai rendszerek fejlesztésének, integrációjának indokai A fejlesztést az utasok részéről motiváló tényezők A fejlesztést a személyszállító vállalatok részéről motiváló tényezők Az integrált intelligens utasinformatikai rendszer fejlesztésének diszciplináris alapjai Az integrált intelligens utasinformatikai rendszert megalapozó technikai fejlődés, eszközök 13 2 A KORSZERŰ UTASINFORMATIKAI MEGOLDÁSOK CÉLJA, FUNKCIÓJA Az utasinformatikai megoldások szerepe a személyszállításban Az utasok információigényének vizsgálata Az utasinformatikai megoldások szerepe a személyközlekedési menedzsmentben 17 3 AZ INTEGRÁLT INTELLIGENS UTASINFORMATIKAI RENDSZER ILLESZKEDÉSE A SZÁMÍTÓGÉPPEL INTEGRÁLT SZÁLLÍTÁSIRÁNYÍTÁSI RENDSZERBE A számítógéppel integrált szállítás összetevői, a számítógéppel támogatott alrendszerek csoportosítása A szállítás lebonyolítási szakasz CA alrendszere belső struktúrája A számítógéppel integrált szállítás kapcsolati modellje A számítógéppel integrált szállítás alfanumerikus modellje 28 4 A SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI INFORMATIKAI RENDSZEREK ÉS FOLYAMATLOGIKAI RENDBE ÁLLÍTÁSUK A személyszállítási folyamat struktúra (az integrált rendszer alrendszeri komponenseinek) folyamatorientált áttekintése A személyszállítási rendszer tervezésének informatikája Igényfelmérés, elemzés, tervezés Közlekedési hálózattervezés, viszonylattervezés Járműpark, munkaerő, energiaellátó rendszer tervezése Menetrend, járművezénylés, személyzetvezénylés, energiaellátás tervezése Minőségtervezés Gazdasági tervezés A helyváltoztatás, utazás előkészítését segítő utasinformatikai rendszerek Menetrendi, díjszabási és turista információszolgáltatás Helyfoglalás informatikája Számítógépes menetdíjbeszedés A helyváltoztatás, utazás közbeni utasinformatikai rendszerek A járműhöz vezetés informatikája Járműfedélzeti informatika A járműtől elvezetés informatikája Az utazás utáni utasinformatikai rendszerek Csomag visszakeresés Utas visszakeresés - számítógéphálózaton keresztüli helyfoglaláshoz kapcsolódóan A személyszállítás számbavételének informatikája Teljesítmény elszámolás Erőforrás ráfordítás elszámolása Pénzügyi elszámolás Statisztikai kiértékelés Minőségellenőrzés, minőségelemzés Archiválás A személyszállítási folyamat irányításának informatikája Információgyűjtés a közlekedést befolyásoló külső tényezőkről A kapacitáskihasználás operatív tervezése A közforgalmú közlekedés operatív ellenőrzése, irányítása Az integrációs folyamat fázisai 55

3 5 AZ INTEGRÁLT INTELLIGENS UTASINFORMATIKAI RENDSZER INFORMÁCIÓRENDSZERÉNEK MODELLJE A személyszállítási rendszer szerkezete Az információs rendszer vázszerkezeti modellje (statikus struktúrája) Alrendszeri szerkezet Alrendszeren belüli szerkezet Alrendszerek közötti kapcsolati szerkezet Az információs rendszer funkcionális modellje (dinamikus struktúrája) A szabályozási szerkezet modellje Az utasirányítás funkciója a szabályozási szerkezetben A személyszállítási rendszer leképezése információkkal Az integrált adatrendszer modellje Az integrált adatrendszer szerkezete Az adatbázisok megosztása, elhelyezése 86 6 AZ INTEGRÁLT, INTELLIGENS UTASINFORMATIKAI RENDSZERNÉL ALKALMAZOTT HARDVER MEGOLDÁSOK ÉS AZOK ÁLTALÁNOS MODELLJE Immobil (telepített) számítógépek és perifériák A területi utasinformatikai központok hardver elemei A vállalati operatív irányításban, a közép- és felsővezetésnél alkalmazott hardver elemek Az utasforgalmi létesítmények hardver elemei Egyéb helyeken elhelyezett immobil (telepített) utasinformatikai berendezések Mobil számítógépek és perifériák A járműhöz rendelt hardver elemek Személyhez rendelt mobil számítógépek és perifériák Telekommunikációs technika Vezetékes adatátvitel Vezeték nélküli adatátvitel Az integrált rendszer hardver elemeinek kapcsolati modellje AZ INTEGRÁLT, INTELLIGENS UTASINFORMATIKAI RENDSZERNÉL ALKALMAZOTT SZOFTVER ESZKÖZÖK ÉS FŐ JELLEMZŐIK Immobil (telepített) számítógépek szoftverei A területi utasinformatikai központok szoftverei A vállalati operatív irányításban, a közép- és felsővezetésnél alkalmazott szoftverek Az utasforgalmi létesítmények szoftverei Egyéb helyeken elhelyezett immobil (telepített) utasinformatikai berendezések szoftverei Mobil számítógépek szoftverei A járműhöz rendelt hardver elemek szoftverei Személyhez rendelt mobil számítógépek szoftverei A programtechnikai eszközök által megvalósított teljes információkezelési folyamat modellje AZ INTEGRÁLT INTELLIGENS UTASINFORMATIKAI RENDSZER GYAKORLATI MEGVALÓSÍTÁSA Az integrált intelligens utasinformatikai rendszer megvalósítási folyamatának időhorizontja A kidolgozott modell gyakorlati alkalmazása a hazai személyszállításban A jelenlegi utasinformatikai rendszerek elemzése, értékelése Az integrált rendszer gyakorlati megvalósításához kapcsolódó fejlesztési javaslatok és azok ütemezése Az integrált adatrendszer kiépítése a BKSZ területén Az integrált intelligens utasinformatikai rendszer működésének várható előnyei 119 ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK - TÉZISEK 122 IRODALOMJEGYZÉK FÜGGELÉK

4 BEVEZETÉS Az utasinformatikai rendszerek a közforgalmú közlekedési eszközöket igénybe vevő utasok helyváltoztatását támogató közlekedés informatikai rendszerek Ezek kétirányú információs kapcsolatot teremtenek a közlekedési vállalatok szervezeti egységei és az utasok között A rendszerek információ forrásai és felhasználói mindkét oldalon megjelennek Az utasok csoportja tágabb értelmezés szerint magában foglalja a közforgalmú közlekedést választó és azt igénybe vevő személyek csoportját, valamint a közforgalmú közlekedés lehetséges használóit, az ún potenciális utasok csoportját Az utasinformatikai rendszerek fejlesztése napjainkban időszerű A személyközlekedési igények korszerű, környezetbarát kielégítése szükségszerűvé teszi a közforgalmú közlekedés fejlesztését, minőségének javítását Az infrastruktúra fejlesztése nagyon költséges, hatékonysága azonban növelhető az informatikai rendszerek fejlesztésével is A hazai kutatások szükségessége és aktualitása az alábbiakkal támasztható alá: a közforgalmú közlekedés információellátásának technikai fejlesztésére társadalmi igény van, fejlett telematikai megoldások állnak rendelkezésre, újszerű tudományos diszciplínák (informatika, rendszerelmélet, rendszertechnika, stb) ismeretei alkalmazhatók Ezen tények indokolták disszertációm témaválasztását A disszertáció témája az integrált intelligens utasinformatikai rendszer modellezése A kutatási anyag összeállítását a tudományos diákköri, majd a doktori program keretében végzett kutatás, az e téren végbement nemzetközi fejlődés folyamatos követése, elemzése tette lehetővé Az utasinformatika területén a fejlődés eddigi gyors üteme napjainkban tovább gyorsul A korszerű telekommunikációs megoldások kiépülése a közlekedési informatikát a közlekedési telematika irányába bővíti A fejlesztések - a telematika eszközrendszerének felhasználásával - immár a rendszerek koordinálását, összeépítését célozzák Mindezek eredményeként ma már reális cél a személyszállítás egész információs rendszerére kiterjedő integráció, vagyis az integrált intelligens utasinformatikai rendszer Hasonló fejlődési irány tapasztalható az áruszállítási informatikai rendszereknél, ami együttesen a közlekedés egész információs rendszerére kiterjedő informatikai integrációt jelenti Ennek eredménye a számítógéppel integrált szállítás (Computer Integrated Transportation=CIT) Az áttekintett és értékelt hazai és külföldi szerzők munkássága, a hozzáférhető fejlesztési dokumentációk, valamint korábbi kutatómunkám meghatározták a további szükséges kutatások irányát, az elvégzendő feladatok jellegét A vázolt előzmények a kutatási munkához, az integrált intelligens utasinformatikai rendszer modelljének megalkotásához jelentős kiindulási alapok Saját kutatási tevékenységem keretében közel öt éve foglalkozom a korszerű utasinformatikai rendszerek felépítésének, működésének vizsgálatával, az összekapcsolásukat elősegítő elemzéssel, modellezéssel A kutatás első időszakában egy rendszerre, az útitervkészítő rendszerre korlátoztam fejlesztési tevékenységem Bár ezen rendszer szolgáltatásai széleskörűek, felismertem, hogy a hatékony működtetés és az azonosan felhasznált információk miatt az utasinformatikai rendszereket együttesen kell kezelni, azok integrációját kell elvégezni Ezen összetett feladat végrehajtásához azonban hiányzik a személyszállítás információs rendszere integrált szemléletű fejlesztésének tudományos megalapozása, ami rendszertechnikai elemzés és modellezés nélkül lehetetlen Ennek jelentősége azért nagy, mert az információknak, adatoknak a sze- 1

5 mélyszállítás egészén belül is értéke van A gyors technikai fejlődés elengedhetetlenné teszi egy olyan tartós fejlesztési alap megalkotását, amely nem változik a technikai fejlődés ütemében, hanem objektív, vagyis a felhasználási, funkcionális alapokon nyugszik A téma újszerűsége miatt célom volt olyan információrendszeri struktúrát kialakítani, amely a személyszállítási szervezet statikus és dinamikus struktúrája felől közelítve megfelelő stabil alapot biztosít a hosszú távú kutatáshoz, fejlesztéshez Az értekezés alapvető célkitűzése arra irányul, hogy átfogó rendszermodellezési igénnyel határozza meg az integrált rendszer céljait, funkcióit, az összetevőit, felépítését, működését A modell konkrét területi egységre kiterjedő gyakorlati alkalmazását alátámasztják a jelenlegi rendszerek elemzését, értékelését követően tett fejlesztési javaslatok A célkitűzések megvalósításához az értekezés széles témakört fog át és összetett kapcsolatok vizsgálatával foglalkozik Az integrált intelligens utasinformatikai rendszer modelljét - deduktív eljárást követve - a számítógéppel integrált szállítás metamodelljére alapozva építettem fel Az integrált rendszerben lehetővé válik a korszerű információkezelés növelt értékű információk használatával Ezek az alapinformációk felhasználásával, továbbá a többi rendszerből származó információk feldolgozásával, a számítógépes algoritmusok képviselte mesterséges intelligencia beiktatásával képezhetők Az integrált rendszer által nyújtott teljes körű, növelt értékű információszolgáltatás része a napjainkban formálódó információs társadalomnak A disszertációban mindazon ismeretek összefoglalása volt a cél, amely ismeretek ezen új, ma még teljes kiépítettségében nem létező megoldás közlekedésen belüli szerepének és a rendszer felépítésének modellszintű megértéséhez szükségesek Egy ilyen komplex megoldás kialakulását többféle tényező és ezen tényezők kölcsönös egymásra hatása motiválta, ezért a rendszer modellezése előtt a kialakulás előzményeit és alapjait tekintettem át rendszerszemléletben (1 fejezet) Az integrált rendszer befolyásolja a teljes személyközlekedési igényeket Ezért összefoglaltam a korszerű utasinformatikai megoldások céljait és funkcióit (2 fejezet) A kutatáshoz szükség volt modellezési és módszertani alapokra, melyeket a CIT modellek felépítésekor szerzett ismeretek nyújtanak (3 fejezet) A modellezés nem nélkülözheti az integrálandó alrendszerek ismeretét, ezért azokat a megfelelő logikai és működési rendbe állítva mutattam be (4 fejezet) Az információs rendszeren belül meg kell különböztetni az összetevők vázszerkezeti (statikus) struktúráját és az összetevők működéséhez tartozó funkcionális (dinamikus) struktúrát Ezeket a kidolgozott modellek kellő részletezettséggel ábrázolják Az integráció lényege az integrált információrendszer és az információkat hordozó adatrendszer kialakításában rejlik Az információk leképezik a személyszállítási alaprendszert Ezért annak struktúrájából kiindulva lehetett az információs rendszert felépíteni (5 fejezet) A rendszer működéséhez megfelelő technikai háttér szükséges Az alkalmazható telematikai gépi komponensek csoportosítását és az összetevők kapcsolati szerkezetének modelljének kidolgozását (6 fejezet) követte a gépi összetevőkhöz (hardver) rendelt programtechnikai eszközök (szoftver) összefoglalása (7 fejezet) A rendszer bemutatását a gyakorlati megvalósítással kapcsolatos kitekintés zárja, mely a modellnek a Budapesti Közlekedési Szövetség területén való alkalmazhatóságát mutatja be és összefoglalja a működésből származó várható előnyöket is (8 fejezet) 2

6 1 AZ INTEGRÁLT INTELLIGENS UTASINFORMATIKAI RENDSZER KIALAKULÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI ÉS ALAPJAI Az utasinformatika fejlődése összefüggésben van a személyközlekedés általános fejlődésével, ezt az embereknek a térbeli távolságok legyőzése iránti egyre fokozódó igénye motiválja A személyközlekedés fejlődésének első időszakában a közlekedési alapinfrastruktúra fejlesztése szolgálta a növekvő igények kielégítését Ekkor a hálózat mennyiségi növekedése még lépést tudott tartani a járművek számának növekedésével Ebben az időszakban csak az alapfolyamat segíti a térbeli távolságok áthidalását, ez a tér legyőzésének első szintje A következő időszakban a közlekedésszervezés, az irányítási rendszer fejlesztése jelentette az előre lépést Mindezek hatására lehetett növelni a meglévő létesítmények hatékonyságát Ebben az időszakban az irányítási rendszerre az egyirányú információáramlással megvalósuló vezérlés a jellemző A személyközlekedés fejlesztésének jelenlegi fázisában a meglévő közlekedési hálózatok hatékonysága a hagyományos közlekedésszervezési eszközökkel jelentősen már nem növelhető tovább A megoldást az intelligens közlekedési rendszerek alkalmazása jelenti, amikor is az alapfolyamat irányítása kétirányú információáramlással, visszacsatolásokkal szabályozás formájában valósul meg Ekkor az irányításhoz a térbeli jellemzőkkel rendelkező közlekedési eszközökkel az információáramlás teremt kapcsolatot, azaz a telekommunikációval az irányítás ismét legyőzi a térbeli távolságokat, ez a tér legyőzésének második szintje Ebben a fázisban a személyszállítási informatika területén az integrált, intelligens utasinformatikai rendszer jelenti az előrelépést 11 Az utasinformatika témaköréhez kapcsolódó szakirodalom elemzése, értékelése Az általam választott témakörben tevékenykedő hazai kutatók közül kiemelendő a teljes közlekedési informatika, telematika területén Westsik György, aki az egész közlekedés információ ellátási rendszerének fejlesztésére vonatkozó rendszertechnikai kutatást végzett Megalkotta az információs rendszerek elemzésének és tervezésének általános modelljét Elemezte és rendszerbe foglalta a személyszállítási, és annak részeként az utasinformatikai rendszereket Kidolgozta a számítógéppel integrált szállítás szerkezeti modelljét [125] [128], [130] A számítógéppel integrált szállítás területén kiemelendő Sultan Taher Abdulazis, aki meghatározta, majd funkcionális csoportokba rendezte a számítógéppel integrált szállítás alrendszereit Kidolgozta az alrendszerek belső informatikai struktúráját és azok kapcsolati szerkezetét Mindezt geometriai modell és alfanumerikus modellegyenletek formájában ábrázolta A modell alapján konkrét fejlesztési feladatra adott megoldási javaslatokat [1] A személyszállítási informatika területén további hazai kutatók eredményei is megemlítendők Hidas Péter az intelligens közlekedési rendszerekről, azok kialakulásáról és várható további fejlődéséről adott nemzetközi áttekintést Meghatározta azokat a technikai összetevőket, melyek gyorsütemű fejlesztése ezen rendszerek kiépítését reális közelségbe hozták Elemezte a hagyományos és az intelligens utasinformatikai rendszerek közötti különbségeket, meghatározta az intelligens rendszerek működéséből származó előnyöket A fejlődési irányokat bemutatva kiemeli az egyesített (integrált) területi információs rendszerek jelentőségét [47] Monigl János az utasinformatikai rendszerekkel foglalkozva (külföldi tapasztalatok alapján) összefoglalta az elektronikus menetdíjbeszedésnél alkalmazható (eladási, kezelési, ellenőrzési) rendszereket Javaslatot adott integrált közforgalmú alaprendszerhez illeszkedő integrált menetdíjbeszedési rendszerre konkrét területi egységre (a Budapesti Közlekedési Szövetség területére) vonatkozóan Meghatározta az információkezelési funkciókat, azok kapcsolatait és mindehhez rendelten kidolgozta 3

7 a hardver struktúrát Megvizsgálta egy ilyen rendszer bevezetésének a forrásigényét, felfedte a bevezetésből származó előnyöket [78], [79] Szabó Béla rendszerezte, összefoglalta a magyar vasúti személyszállításban alkalmazott utasinformatikai rendszereket Részletesen ismertette azok kialakítását, működését Az utasinformatikai megoldások céljai és funkciói vonatkozásában tett megállapításai, valamint a feltárt összefüggések (pl az információszükséglet változása a helyváltoztatási folyamatban) részben a többi alágazatra is érvényesek [107] Végh Zoltán integrált menetjegy-eladási és helybiztosítási rendszer koncepcióját dolgozta ki a magyar vasúti személyszállításban Elemezte a hasonló funkciókat ellátó, már bevezetett rendszerek felépítését, működését, az ebből származó tapasztalatokat Erre alapozva a MÁV Rt szervezeti felépítéséhez illeszkedő informatikai struktúrát alakított ki, és meghatározta az ehhez szükséges hardver- és szoftverösszetevőket [118] A műholdas telekommunikáció, (a járműazonosítás és helymeghatározás) területén a hazai szerzők közül jelentős eredményeket ért el Oláh Ferenc, aki bemutatta a műholdbázisú telekommunikációs rendszereket, azok széleskörű felhasználási lehetőségeit Több szempont szerint csoportosította a helymeghatározási módszereket Összefoglalta a földbázisú és műholdbázisú járműazonosító és helymeghatározó rendszerek felépítését, működési jellemzőit Munkáiban kiemeli, hogy a nagy területet lefedő, egységes műholdas rendszerek az integrált információs rendszerek kiépítésének alapját képezik [87], [88] Kutatásom során a hazai kutatók publikációi mellett felhasználtam a MÁV Rt MHR (Menetjegyeladási, Helybiztosítási és Utastájékoztató rendszer) projektjével kapcsolatos dokumentációkat [69], [70], a különböző személyszállító vállalatoktól és a HM Elektronikai Igazgatóság Rt-től begyűjtött, az adott témakörrel kapcsolatos rendszerleírásokat, tájékoztató anyagokat [49] A disszertáció témakörében tevékenykedő külföldi kutatók közül a számítógéppel integrált szállítás területén a Német Szövetségi Vasutak (DB) CIR (Computer Integrated Railroading=Számítógéppel integrált vasúti szállítás) projektjében résztvevő kutatócsoport emelendő ki Az általuk kidolgozott metamodellben meghatározták, majd funkcionális csoportokba rendezték az integrálandó, számítógéppel támogatott alrendszereket Felépítették az alrendszerek közötti információs relációkat Meghatározták a kezelendő információválasztékot és a szükséges adatbázisokat A kidolgozott komplex informatikai struktúrát geometriai modellben ábrázolták [24] A személyszállítási informatikával és a személyközlekedési menedzselő rendszerekkel foglalkozó nemzetközi szakirodalomból több publikáció is kiemelendő A Hartmut Keller - Detlef Frank - Gerhard Tschochner - Benno Ziegler által alkotott kutatócsoport összefoglalta a személyközlekedési igényeket egységes szemléletben kezelő integrált telematikai rendszer komponenseit, kidolgozták a rendszer vázszerkezeti modelljét [55] Ezen müncheni rendszer részét képező integrált utasinformatikai rendszer jellemzőit Hans Peter Schär összegezte publikációjában [99], és tudományos igényességgel határozta meg a számítógéppel integrált közforgalmú közlekedés (Computer Integrated Public Transportation) fogalmát Nem csupán az utasinformatikai rendszerek, hanem valamennyi számítógéppel támogatott személyszállítási rendszer (ideértve a tervezési, számbavételi és irányítási rendszereket is) integrációjával foglalkozik publikációiban Kiemeli a járműkövető rendszerek fontosságát a dinamikus tájékoztatásban [98] 4

8 A több európai nagyváros részvételével megvalósuló Quartet projektben az integrált utasinformatikai rendszer funkcióinak specifikálását, és a rendszer-architektúra modelljének kidolgozását végezték el Ezen munka eredményeit foglalja össze a K Holmes - D Blackledge - G Foti - W Meier - L Pickup - V Psaraki által alkotott kutatócsoport publikációja [48] Chokri Mokrani meghatározta a személyközlekedési menedzselő rendszerek összetevőit, általános felépítését saját cikkében [76], majd Christian Birlével készített közös cikkükben [6] Ezen publikációk az integrált adatstruktúra és a technikai összetevők vonatkozásában is iránymutatóak Az előbbi rendszereknek a teljes mobilitási igényre gyakorolt hatását elemzi Heli Aurich és Lothar Konietzka közös cikkükben, a közlekedési módokat és alágazatokat együttesen kezelve [2] A műholdbázisú telekommunikációval foglalkozó külföldi szerzők közül kiemelendő Manfred Luig- Detlef Nelissen, aki összefoglalta a rendelkezésre álló műholdas rendszereket, azok szolgáltatásait Erre alapozva meghatározta, hogy a közlekedésben mely területeken és milyen módon alkalmazhatók ezek a megoldások, milyen fejlesztések szükségesek a jövőben Kiemelte a műholdas telekommunikáció szerepét az integrált információs rendszerekben [66] A külföldi kutatók publikációi mellett kutatásom során felhasználtam külföldön működő rendszereket bemutató rendszerleírásokat, ismertetőket is [40]-[42], [121] Az áttekintett hazai és külföldi szakirodalomban a személyszállítási informatikával foglalkozó publikációk a teljes integrált rendszerből csak egy-egy kisebb-nagyobb területet fednek le, gyakran a többi informatikai rendszerrel meglévő vagy szükséges kapcsolatok figyelembe vétele nélkül A teljes integrációval mélyebb összefüggéseiben eddig csak néhány szerző foglalkozott, ezért tűztem ki a kutatás céljául az integrált intelligens utasinformatikai rendszer átfogó rendszermodelljének kidolgozását 12 Az utasinformatika témaköréhez kapcsolódó fogalmak Az utasinformatikai rendszerek vagy csak tájékoztatják az utasokat, vagy ezt kiegészítve az utazáshoz kapcsolódó egyéb konkrét funkciók ellátását is lehetővé teszik Ennek megfelelően a rendszerek két csoportja az utastájékoztató és az utaskiszolgáló utasinformatikai rendszerek Az utasinformatika témaköréhez kapcsolódó fogalmakat, azok egymásra épülését, kapcsolatait az 11 ábra foglalja össze A közforgalmú közlekedésben az utastájékoztatás fogalmán a közforgalmú eszközzel történő utazási, helyváltoztatási folyamathoz kapcsolódó közvetlen, nyilvános információknak az utasok részére történő közzétételét értjük Az utastájékoztatás fogalma a személyek információigényének minél szélesebb körű kielégítésére törekedve kibővítendő az utazás, helyváltoztatás folyamatához közvetetten kapcsolódó tájékoztatással is Az utaskiszolgáló rendszerek az utasok helyváltoztatási folyamatához közvetlenül kapcsolódóan a fizikai kiszolgálást (pl menetjegyeladás) segítik A kiszolgáláshoz információszolgáltatás is párosul, így ezen rendszerek tájékoztatási szempontból is fontosak Az információkezelést jellemzi a közlekedési alágazatokra való kiterjedtség mértéke E szerint megkülönböztethető az unimodális és a multimodális tájékoztatás, kiszolgálás Az unimodális rendszerek csak egy alágazatra terjednek ki, míg a multimodális megoldás több vagy valamennyi 5

9 UTASINFORMATIKA 1 UTASTÁJÉKOZTATÁS UTASKISZOLGÁLÁS csak tájékoztatás vagy tájékoztatás és fizikai kiszolgálás 2 Helyváltoztatáshoz közvetlenül kapcsolódik Helyváltoztatáshoz közvetetten kapcsolódik a helyváltoztatáshoz való kapcsolódás jellege szerint 3 Unimodális információk Multimodális információk az információk alágazati kiterjedtsége szerint 4 Statikus információk (t > 1 év) Féldinamikus információk (1 év >t >1 nap) Dinamikus információk (t < 1 nap) az információk érvényességének időbeli állandósága szerint 5 Hagyományos megoldások Intelligens megoldások a növelt értékű információk alkalmazása szerint 6 Kollektív megoldások Individuális megoldások az információkat felhasználók köre szerint 11 ábra Az utasinformatika témaköréhez kapcsolódó fogalmak közötti összefüggések 6

10 alágazatot lefedi, az alágazati átszállásokat is figyelembe veszi Ez utóbbi azért alapvetően fontos, mert az utazások nagy része több alágazat eszközeivel történik, s az átszálló helyeken az utasok gyakran elbizonytalanodnak Az utasinformatikai rendszerekben felhasznált adatok, információk érvényességének időbeli állandóságát tekintve megkülönböztethetők a statikus, a féldinamikus és a dinamikus adatok alapján működő megoldások A statikus adatokon alapuló szolgáltatás a hosszabb ideig változatlan adatokra épül, melyek érvényességének időbeli állandósága hosszabb, mint egy év (t > 1 év) A féldinamikus adatokon alapuló megoldások felhasználnak gyakrabban változó adatokat is, melyek érvényességének időbeli állandósága egy nap és egy év közötti (1 év > t > 1 nap) A dinamikus adatokon alapuló szolgáltatás a rövid időközönként változó, a közlekedési, forgalmi helyzet aktuális, pillanatnyi adatait is figyelembe veszi, melyek érvényességének időbeli állandósága rövidebb, mint egy nap (t < 1 nap) A dinamikus adatok a valós folyamatok minél pontosabb leképezését szolgálják Ezáltal az információszolgáltatás minősége, megbízhatósága növelhető [93], [109], [128] Az utasinformatikai rendszerek között a növelt értékű információk arányát tekintve megkülönböztethetők a hagyományos és az intelligens megoldások Az intelligens rendszerek az alapadatok feldolgozásával - gyakran más rendszerektől származó kiegészítő információkat is felhasználva - a számítógépes algoritmusok képviselte mesterséges intelligencia hozzáadásával alkotják a növelt értékű információkat Az intelligens rendszerek többnyire könnyebben érthető, kényelmesebben kezelhető formátumban juttatják el az információkat a felhasználókhoz Az intelligens rendszerek egyik célja, hogy az utasoktól minél kevesebb, a közlekedési rendszerre vonatkozó ismereteket és gondolkodási tevékenységet várjon el, az utast zökkenőmentesen vezesse végig helyváltoztatása során Az információszolgáltató tevékenység az információkat felhasználók köre szerint lehet kollektív, vagy individuális A kollektív megoldások: szélesebb közönséget érintő információk eljuttatása egy meghatározott célcsoport vagy a teljes utazóközönség számára Az individuális megoldások: egy adott utas személyes információigényének a kielégítése, figyelembe véve az utas által támasztott személyes igényeket, elvárásokat, szempontokat és az azok közötti fontossági sorrendet, azaz a szolgáltatást befolyásoló paramétereket Ennek a törekvésnek az eredménye - többek között - az utasok egyenkénti irányítása, mely a jelenlegi járműirányítási szintnél egy szinttel magasabb, hatékonyabb irányítás Az utasinformatikai megoldások az előbbiekben említett szempontok szerint, a meghatározott fogalmakhoz tartozó csoportokba sorolhatók be A szempontok közötti sorrendet követve - amelyet az arab számok jelölnek az 11 ábrán - a csoportosítás fentről lefelé haladva, a nyilakat követve végezhető el Egy-egy megelőző szempont szerinti besorolás független a következő szempontok szerinti csoportosítástól Egy megelőző csoporttól így bármely - a csoport megnevezésétől kiinduló - nyilat követheti a besorolás Például egy jelenlegi vállalati helyfoglaló rendszer, mint utaskiszolgáló rendszer (1 szempont) által az utas részére szolgáltatott információk a helyváltoztatáshoz közvetlenül kapcsolódnak (2 szempont), az adott alágazatra (vállalatra) vonatkoznak, tehát unimodális információk (3 szempont), a helyfoglalási adatok egy napnál rövidebb idejű változása miatt dinamikus információk (4 szempont) Ez a megoldás a növelt értékű információk alkalmazásának hiánya miatt a hagyományos megoldások (5 szempont), a személyre szóló információadás miatt pedig az individuális megoldások csoportjába (6 szempont) tartozik A helyváltoztatáshoz közvetetten kapcsolódó utaskiszolgálási folyamatok (pl telefonkártya-eladás) nem tartoznak az utasinformatika témaköréhez Ezen rendszerek besorolási lehetőségét az ábrán szaggatott nyíl jelöli 7

11 13 Az utasinformatika előzményei, fejlődési irányai Az utasinformatikai megoldások az előkészítési szakaszban az utas és a jármű kapcsolatba hozását, az utazás közben és utána bizonytalanságérzetének csökkentését, kényelmének fokozását segítik elő Az utasinformatikán belül először az utastájékoztatási majd az utaskiszolgálási funkciók jelentek meg Az utastájékoztatásban hosszú ideig csak az utazáshoz kapcsolódó, minimálisan szükséges információszolgáltatásra törekedtek Ennek megfelelően két alapvető tájékoztatási forma, a többnyire statikus információkat szolgáltató szöveges kiírások, vagy képi eszközök (alaprajzok, piktogramok,) és a statikus és dinamikus információkat egyaránt közlő élőszavas tájékoztatás volt megkülönböztethető A hagyományos formák (szakszemélyzeti tájékoztatás, hangszórók, jelfogós automatákkal megvalósított utastájékoztató táblák, ) a személyközlekedés fejlődésével, a helyváltoztatási igények növekedésével, a felgyorsult életritmus, és a megnövekedett elvárások miatt nem alkalmasak ma már a teljes körű, és az egyéni igényeknek is megfelelő tájékoztatásra Másrészt napjainkban egy egészen új típusú feladatkörrel bővül az utastájékoztatás Ugyanis a közforgalmú közlekedési eszközökkel utazó utasok tájékoztatása, befolyásolása része a személyközlekedési igények átfogó kezelésének Az utaskiszolgálásban hosszú ideig a manuális információkezelés volt a jellemző A számítógépek, majd a számítógép-hálózatok megjelenése óta ezek az eszközök elterjedtek az utaskiszolgálásban is Az egyre nagyobb távolságú és menetidejű utazásokhoz ezen rendszerek ma már nélkülözhetetlenek A fejlődést az egyre korszerűbb, nagyobb teljesítményű és több funkciót ellátó rendszerek alkalmazása jelenti Az utasinformatika fejlődésében a következő fő irányok figyelhetők meg: [90] a helyváltoztatáshoz közvetetten kapcsolódó információk egyre nagyobb mértékű közlése, több közlekedési alágazatra kiterjedő, multimodális információkezelés, egyre nagyobb arányban a féldinamikus, dinamikus adatokat is figyelembe vevő megoldások, növelt értékű információk adása intelligens rendszerekkel, az individuális igények kielégítésére törekvő megoldások, az utasinformatikai szolgáltatások közhasználatú informatikai hálózatokhoz (pl Internet) csatlakoztatott vagy csatlakozás nélküli, CD adathordozóval működő rendszereken keresztül Mindezen fejlesztési törekvések együttesen a meglévő utasinformatikai rendszerek vállalati, alágazati, alágazatok közötti, nemzeti és nemzetközi térbeli integrációját eredményezik Mivel az utasinformatikai megoldások követik, lefedik a helyváltoztatási (utazási) folyamatot, ezért amilyen kiterjedt a személyek helyváltoztatási távolsága, éppen olyan kiterjedtnek kell lennie az integrált utasinformatikai rendszernek is Az integrált intelligens utasinformatikai rendszer lehetővé teszi a helyváltoztatáshoz közvetetten kapcsolódó információk szolgáltatását, multimodális tájékoztatást ad, nagy arányban használ féldinamikus és dinamikus adatokat, a növelt értékű információkat is közzé teszi, támogatja az individuális tájékoztatást Magától értetődik az integrált rendszer egységes megjelenése, a szabványos információtartalom, amely szempontok az utasinformatikai megoldások alapkövetelményei közé tartoznak Ilyen rendszerek kifejlesztésére, megvalósítására több országban végeznek kutatásokat Néhány nemzetközi kutatás-fejlesztési projekt - a teljesség igénye nélkül - amely ezen megoldásokkal foglalkozik: Munich COMFORT, QUARTET, LLAMD [13], [48], [99] Tekintettel arra, hogy a teljes integráció megvalósítása összetett feladat, amely több éven, évtizeden keresztüli széleskörű, 8

12 összehangolt fejlesztési munkát igényel, ezért a jelenlegi megoldások a teljes integrált rendszernek csak egy-egy részterületét fedik le A fejlesztésben egyre fontosabbá válik az egyéni közlekedést segítő, befolyásoló informatikai rendszerekkel való kapcsolat kiépítése Ennek az az oka, hogy a mobilitási igényeket egységes szemléletben, az egyes közlekedési módokat együttesen kell kezelni, s mivel ebben a közlekedés telematikai megoldások igen fontos szerepet játszanak, ezért az információs rendszerek fejlesztésében is ennek az átfogó szemléletmódnak kell érvényesülnie A személyközlekedési menedzselő rendszereket ezen cél megvalósítására hozzák létre 14 Az utasinformatikai rendszerek fejlesztésének, integrációjának indokai Az integrált utasinformatikai rendszer a megelőző, hosszú idejű fejlődés jelenlegi legmagasabb szintű eredményének tekinthető Az utasinformatikai rendszerek fejlesztését, az integrált rendszer kialakítását több tényező befolyásolja A legfontosabb tényezők a következők: az utasok igényei, a személyszállító vállalatok igényei, a tudásanyagok, és ismeretanyagok fejlődése által kínált lehetőségek (diszciplináris alapok), és a technikai fejlődés, -eszközök kínálta lehetőségek Az egyes tényezőket és a közöttük lévő kapcsolatokat az 12 ábra szemlélteti Az utasinformatika fejlesztését a növekvő mobilitási igények minél korszerűbb, hatékony kielégítése befolyásolja Az utasok, mint "fogyasztók" az információszolgáltatás bővítését, a színvonal emelését igénylik Elvárják az általános telematikai fejlődés eredményeinek és a bővülő tudományos ismeretanyagnak az alkalmazását a közforgalmú közlekedésben is A személyszállító vállalatok, mint "szolgáltatók" fejlesztési törekvéseit befolyásolják az utasok elvárásai A vállalatokat üzemeltető hatóságok (önkormányzat, állam) célja a növekvő mobilitási igények kielégítése A közlekedési szövetségek, amelyek egy terület integrált közforgalmú közlekedését szolgálják, szintén igénylik az utasinformatika integratív szempontok szerinti fejlesztését A vállalati fejlesztéseket befolyásolják az általános telematikai fejlődés eredményei és az egyre bővülő, fejlődő tudományos ismeretanyag A már meglévő, és a közeljövő korszerű utasinformatikai megoldásai - visszacsatolás formájában formálják az utasok igényeit és hatással vannak a vállalati fejlesztésekre is Az említett korszerűsítési igények széleskörű közlekedés informatikai kutatásokra ösztönöznek A technikai eszközöknek az összeépítéséhez újszerű ismeretanyagok szükségesek, amelyek a meglévő diszciplináris alapokra építve, a kutatás-fejlesztési eredményekből származnak A tudományos ismeretanyag felhasználásával lehet és kell a tervezés folyamán az új rendszerek felépítését, tulajdonságait meghatározni Végül a fizikai megvalósítási szakaszban a terveknek megfelelően készülhet el az igényekhez igazított rendszer 141 A fejlesztést az utasok részéről motiváló tényezők A közlekedésben résztvevők gyakran visszariadnak a közforgalmú közlekedési eszközök használatától; ennek okai - többek között - a hiányos kínálati tájékoztatás, a meglévő tájékoztatás nem megfelelő volta és az alacsony színvonalú utaskiszolgálás Egy közlekedési vállalat, illetve egy 9

13 Növekvő mobilitási igények Az utasok igényei A személyszállító vállalatok igényei Technikai eszközök - számítógépek: immobil: stand alone, csatlakoztatott (LAN, MAN, WAN, GAN hálózatok) mobil: stand alone (járműhöz rendelt, személyhez rendelt), csatlakoztatott (járműhöz rendelt, személyhez rendelt) - telekommunikációs technika vezetékes: kizárólag vezetékes átvitel, vezeték nélküli átvitellel kiegészítve vezeték nélküli: földbázisú (nagyobb hatótávolságú állomásokon keresztül, helyi állomásokon keresztül), műholdbázisú - perifériák immobil: nem folyamat perifériák, folyamat perifériák mobil: nem folyamat perifériák (járműhöz rendelt, személyhez rendelt), folyamat perifériák - szoftverek adatgyűjtést vezérlő programok, adatkezelésnél alkalmazott programok, adatfelhasználásnál alkalmazott programok Közlekedés informatikai kutatások Tervezés Fizikai megvalósítás Diszciplináris alapok - rendszer interdiszciplina: kibernetika, információ elmélet, informatika, telematika, rendszerelmélet, rendszertechnika, rendszerelemzés, rendszertervezés, - közlekedési diszciplina közlekedési hálózatok, járművek, közlekedési automaták, közlekedési folyamatok, közlekedési üzemtan, közlekedésszervezés, közlekedésgazdaságtan, közlekedési informatika, közlekedési telematika INTEGRÁLT INTELLIGENS UTASINFORMATIKAI RENDSZER 12 ábra Az utasinformatika fejlődését motiváló tényezők és a közöttük lévő kapcsolatok 10

14 integrált közlekedési rendszer esetében a versenyképes, gyors szolgáltatások, és a hatékony működés érdekében az utazóközönség elvárásait minél nagyobb mértékben kell kiszolgálni [118] Az információs igények teljesítésekor a következő szempontokat kell figyelembe venni: [106], [116] Az igények minőségi, mennyiségi jellemzői (az információk fajtája, struktúrája, megjelenési formája,) időben (napszak, nap, évszak, ünnepnap, stb szerint), utazási báziscsoportonként és a helyváltoztatási folyamat közben változnak Háztól-házig terjedő tájékoztatást kell adni, amely nem a személyforgalmi létesítménynél kezdődik és végződik, hanem az utas kiindulási és rendeltetési pontja közötti teljes helyváltoztatást lefedi (Ez a tényező a fokozott utasorientáció egyik fő szempontja) [103] Az utas nem csak egy közlekedési eszközzel való utazási lehetőségről szeretne tájékozódni, hanem komplex felvilágosítást igényel, hogy milyen alternatív módokon juthat el az indulási pontjától a célpontjához Figyelembe kell venni az utastájékoztatással szemben általánosan támasztott utasigényeket, elvárásokat és ezek fontossági sorrendjét Figyelembe kell venni az utastájékoztatással szembeni egyéni igényeket, elvárásokat és ezek fontossági sorrendjét Teljes körű információszolgáltatásra kell törekedni, amely a járulékos szolgáltatásokra vonatkozólag is tájékoztat Az utastájékoztatásban fontos a minőségbiztosítás, ugyanis a pontatlan, nem megbízható tájékoztatás kellemetlenséget, bizalmatlanságot okozhat 142 A fejlesztést a személyszállító vállalatok részéről motiváló tényezők A személyszállító vállalatok ráébredtek arra, hogy a személyközlekedésben a közlekedési módok, az alágazatok és a vállalatok között egyre inkább fokozódik a verseny A vállalatoknak a legnagyobb versenytárssal, az egyéni közlekedéssel szemben közösen is fel kell lépniük Ennek a fellépésnek igen fontos területe az utasinformatika, amely a marketing tevékenységet is támogatja [102] A személyszállító vállalatok fejlesztési igényeit meghatározza, hogy az utas kiszolgálásában a következő módok milyen arányúak Az utaskiszolgálás lehetséges módjai az alábbiak: [118] 1 Alapvető (komfort nélküli) kiszolgálás: menetjegyeladás és az utas járműhöz vezetése 2 Bővített (félkomfortos) kiszolgálás: a helyváltoztatáshoz közvetlenül kapcsolódó információk szolgáltatása, menetjegyeladás és helyfoglalás 3 Teljes (komfortos) kiszolgálás: az előző szolgáltatások kiegészítve a helyváltoztatáshoz közvetetten kapcsolódó tájékoztatással (információk a szállodákról, autóbérlésről, kulturális programokról, stb) és egyéb szolgáltatásokkal (pl utasbiztosítások megkötésének lehetősége, tetszőleges valuta vagy bankkártya elfogadása, stb) 4 Önkiszolgálás: tájékoztatás, menetjegykiadás és helyfoglalás az utas által kezelhető készülékekkel (érintőképernyős berendezés, szalagprinter, bankkártya olvasó, menet- és helyjegynyomtató automata, stb) A közforgalmú közlekedésről történő tájékoztatás nem csak a közlekedési vállalatok feladata, hanem a közösségi és a magánszektorhoz tartozó intézmények, szervezetek is mindinkább bevonhatók Például a települési önkormányzatok, az utazási irodák, rendezvények szervezői, a bevásárló központok, stb is bekapcsolódhatnak ebbe a feladatba Fontosak a hirdetmények és a reklámhordozók, melyek a reklám- és propaganda-tevékenységet szolgálják Ezek az információk elhelyezhetők illetve megjele- 11

15 níthetők az utasforgalmi létesítményeknél, a járművek külső felületén, a járművek fedélzetén az utasterekben, a napilapokban, a reklámfilmekben, rádió- és televízióműsorokban, szabadtéri reklámeszközökön (pl plakátok), propaganda-nyomtatványokban, menetrendkönyvekben, egyéb nyomtatványokban, stb [121] Ezek az információféleségek azonban csak kiegészítőeknek tekinthetők; az utazáshoz nélkülözhetők 143 Az integrált intelligens utasinformatikai rendszer fejlesztésének diszciplináris alapjai Az igényelt fejlesztést - egy magas integráltsági fokú rendszer megalkotását - a különböző tudományágak, valamint a technika együttes fejlődésének eredményei teszik lehetővé A számítógéppel integrált személyszállítás jellegzetesen interdiszciplináris szakterület [16] Az integrált intelligens utasinformatikai rendszer létrehozásához a rendszer interdiszciplina és a közlekedési diszciplina törvényszerűségeit, eredményeit kell felhasználni [19] A műszaki-tudományos fejlődés a közlekedési rendszereket is igen bonyolulttá tette A bonyolult rendszerek hatékony kezelésére alkalmas ismeretkör, amely a folyamatok komplex tervezésének, szervezésének és irányításának tudományos megalapozására alakult ki, a rendszer interdiszciplina részét képezi Ezek közül elsőként a kibernetikát kell megemlíteni, amely a szállító szervezetek irányítási, szabályozási problémáit segít megoldani, és először emeli ki az információ jelentőségét [125] Az információelmélet főleg az információátviteli rendszerek matematikai kezelésére alkalmas Az információkkal, információs rendszerekkel több új ismeretkör is foglalkozik A legkiterjedtebben és egyre erősödően az informatika fogalomköre terjed Az informatika azon információk rendszerezett és hatékony kezelésének tudománya, amelyeket az emberi tudás és kommunikáció hordozójának tekintünk műszaki, gazdasági és társadalmi összefüggésekben [128] A közlekedési informatika alkalmazott informatika, amely a közlekedési szervezetek információellátásának fejlesztésével foglalkozó ismeretek összessége A közlekedésen belül az információk felvételének, rendszerezésének, átvitelének, tárolásának, feldolgozásának, telepítésének (decentralizálás-centralizálás) és felhasználásának fejlesztésére irányul [126] Mivel a közlekedés térbeli folyamat, ezért a közlekedési informatika a telematika irányában fejlődik tovább A telematika az informatika kibővítése a telekommunikációval, az irányítás- és méréstechnikával [128] Végül ki kell emelni, hogy a közlekedési rendszerek információellátásának fejlesztése nem oldható meg a rendszerelmélet, rendszertechnika, rendszerelemzés, rendszertervezés ismerete nélkül Ezek megkönnyítik a közlekedés információs rendszereinek elemzését Segítségükkel lehet például a közlekedési szervezeteken belül szétválasztva elemezni a szükséges tárgyi rendszerösszetevőket az irányításukhoz szükséges információrendszeri összetevőktől, majd ennek alapján a tárgyi és irányítási rendszert összefüggésében megtervezni [126], [129] Az általános rendszerszemlélet az adott rendszert nem elszigetelten, hanem teljes környezetében vizsgálja, és ezzel látókört tágít, vagy tisztázandó, továbbfejlesztendő elméleti kérdésekre hívja fel az érdeklődők figyelmét [46] A közlekedési informatikát belső differenciáltsága számos szakterülethez köti A közlekedési informatika, telematika nem létezhet és nem kezelhető a közlekedési rendszerek összetevőire (közlekedési hálózatokra, járművekre, közlekedési automatákra stb), a közlekedési technológiai folyamatokra, a közlekedési üzemre, a közlekedésszervezésre, közlekedésgazdaságtanra vonatkozó ismeretek nélkül E szakterületek és az informatika kapcsolata kölcsönös Az információellátás megtervezéséhez elengedhetetlen alap, vagyis az összetevők és működésük leképezésekor a szakterületi ismereteknek igen 12

16 nagy a szerepük Az integrált rendszer gyakorlati megvalósításához az említett számos szakterület ugyancsak fejlesztendő ismereteit kell felhasználni 144 Az integrált intelligens utasinformatikai rendszert megalapozó technikai fejlődés, eszközök A korszerű utasinformatikát a technikai fejlődés nagymértékben elősegíti A technikai eszközöket tekintve a telematikai eszközök, megoldások jelentős fejlődését kell kiemelni A technikai lehetőségek ugyanakkor az utasinformatikával szemben támasztott igényeket, elvárásokat is fokozzák, amelyek további, újabb megoldások és eszközök fejlesztését igénylik Az integrált rendszerben alkalmazható telematikai gépi komponenseket a 6 fejezet, a programtechnikai eszközöket a 7 fejezet foglalja össze A technikai eszközök közül itt csak azokat a legfontosabbakat emelem ki, amelyek fejlődése jelentős, és megfelelő alapot kínálnak a megvalósításhoz Az említett legfontosabb összetevők, eredmények a következők: a mobil, személyi telematikai készülékek, az adatbázis szervezésének fejlődése, a térinformatikai adatbázisok, fejlett telekommunikációs megoldások (műholdas telekommunikáció), számítógépes járműazonosító és járműkövető rendszerek, az egyre kiterjedtebb számítógépes hálózatok, az Internet hálózat Összefoglalva megállapítható, hogy az integrált intelligens utasinformatikai rendszer létrehozásának koncepciója megalapozott A rendszer kiépítését jól meghatározható célok és funkciók motiválják, ezért a következő fejezet ezen tényezőket foglalja össze 13

17 2 A KORSZERŰ UTASINFORMATIKAI MEGOLDÁSOK CÉLJA, FUNKCIÓJA A korszerű utasinformatika a magas színvonalú közforgalmú közlekedés része Az integrált utasinformatikai rendszer a teljes személyközlekedési igények kezelésében befolyásoló funkcióval bír Egy új rendszer létrehozásakor elsőként a rendszer céljait és funkcióit kell meghatározni 21 Az utasinformatikai megoldások szerepe a személyszállításban A személyszállítás, mint szolgáltatási teljesítmény értékesítése az információadásnál kezdődik, ezért az információszolgáltatás minősége, megbízhatósága a személyszállítási szolgáltatás egésze szempontjából meghatározó Az utasinformatika célja, hogy a kellő informáltságú állapotot a közforgalmú közlekedés igénybevevőinél létrehozza Az utasinformatikai megoldások fő feladatai: mindazon információk közlése, amelyek a helyváltoztatással kapcsolatban szükségesek, megkönnyíteni az utazás lebonyolítását, kellemesebbé, kulturáltabbá tenni az utazás körülményeit, csökkenteni a bizonytalanságérzetet, a közforgalmú közlekedési vállalatok számára elősegíteni az utasszállítási teljesítmények létrejöttét, fokozását, növelni a közforgalmú közlekedés vonzerejét, fokozni a személyközlekedés hatékonyságát, a közlekedési módok és eszközök közötti választás befolyásolásával, visszacsatolásként pedig többlet információkhoz juttatni a közlekedési vállalatot Az utasinformatikai szolgáltatásoknak a teljes helyváltoztatási folyamatot mind térben (pl helytől független megoldások), mind pedig időben le kell fedniük Számszerűen nehéz bizonyítani, de nyilvánvaló, hogy a magas színvonalú, az igényeket a legnagyobb mértékben figyelembe vevő informatikai rendszer fokozza a közforgalmú közlekedési vállalatok szervezési színvonalát, növeli az utasforgalmat és a bevételt 22 Az utasok információigényének vizsgálata Az utasok információigényének kielégítéséhez az igényeket és azok jellemzőit meg kell ismerni Az igényfelmérés a következő kérdések szerinti, szisztematikus helyzetfelmérési és tervezési folyamatban végezhető el: [3], [34], [129] 1 Kinek van szüksége információra? - Az információt felhasználók csoportjának meghatározása 2 Hol szükséges az információ? - Az információszolgáltatás helyének meghatározása 3 Mikor és mennyi ideig szükséges az információ? - Az információszolgáltatás időbeliségének meghatározása 4 Milyen információra van szükség? - A közlendő információk tartalmának, minőségi, mennyiségi meghatározása, a kollektív és az individuális igények, és az azok közötti sorrend figyelembe vételével 5 Milyen technikai eszközökkel és milyen megjelenési formában szükséges az információ? - Az információt szolgáltató eszközök, berendezések meghatározása, a telepítési, megjelenítési szempontok rögzítése Az egyes kérdések esetén elvégzendő helyzetfelmérési, tervezési feladatokat a következőkben tekinthetjük át 14

18 1 Kinek van szüksége információra? Az utasok az utazás távolsága és annak motivációja szerint más-más információt igényelnek, ezért őket e szempontok szerint kell csoportosítani Így megkülönböztethetők a helyi, a helyközi és a nemzetközi utasok csoportja, illetve azokon belül a munka motivációjú, a szabadidő motivációjú, és az egyéb motivációjú utasok csoportja A helyi és a helyközi utasok esetén a munka motivációjú csoporthoz hozzárendelt használókat a legmesszemenőbb értelemben "törzsvevőként" jellemezhetjük, a szabadidő és egyéb motivációjú utasok a közforgalmi személyközlekedés potenciális vevői Megfelelő tájékoztatással (ösztönzéssel) lehet őket a szolgáltatással elégedetté tenni és így "törzsvevőként" megnyerni A nemzetközi utasoknak a legnagyobb az információ igénye, ugyanis a járulékos információk (pl pénzváltási lehetőségekre vonatkozó információk) szerepe ennél a csoportnál a legjelentősebb Ez a csoport igényli a legmagasabb szintű (túlnyomóan elektronikus formában közölt) tájékoztatást Külön csoportot képeznek azok a személyek, akik a közforgalmú közlekedési eszközöket valamilyen okból nem veszik igénybe Itt is fennáll annak a lehetősége, hogy őket legalább alkalmi utasként megnyerjük 2 Hol szükséges az információ? Az információszolgáltatás helyének meghatározásánál a helyváltoztatási alapfolyamatot, mint rendezőelvet alapul véve járunk el a leghelyesebben Minden olyan helyen, ahol az utas döntésre kényszerül vagy elbizonytalanodhat szükséges az információ közlése, illetve megismétlése Az "utast végig kell vezetni" a helyváltoztatás során Az utasforgalmi létesítmények belső utasáramlatainak nagyságát, az utasáramlatok összetételét és motivációját megvizsgálva lehet az utasinformatikai eszközök, berendezések telepítési helyeit megtervezni Az utasinformatikai berendezések az utasforgalmi létesítményeken, a különböző alágazatok csatlakozási pontjain túl elhelyezhetők a közlekedési vállalatok információs pontjainál, a városi ún mobilitás központoknál, a nagy forgalmú közintézményeknél, a rendezvények helyszínein, a turista információs pontokon, a szállodákban, az egyéni és a közösségi közlekedési mód csatlakozó pontjainak létesítményeinél (P+R/B+R parkolók), stb 3 Mikor és mennyi ideig szükséges az információ? Az információszolgáltatás időbeliségének meghatározásánál az előző pontban említett, az "utast végig kell vezetni" alapgondolatot szükséges követni, a helyváltoztatási alapfolyamatot, mint rendezőelvet figyelembe venni Azokban az időpontokban szükséges az információ, amikor az utasnak a helyváltoztatását a kitüntetett pontoknál (pl repülőtéri beszállító kapu) haladéktalanul folytatnia kell Az időbeliség tervezésekor az információ közlésének időtartamát is meg kell határozni A térbeli és időbeli tervezést az azonos rendezőelv miatt célszerű egyszerre elvégezni Ennek során figyelembe kell venni az utasok követési ciklusidejét is Az utasok információigénye az időben változik Az utazási igények és az információs igények között igen erős az összefüggés A korreláció mértéke 0,9-1,0 közötti érték, azaz az utasforgalmi igények változását hasonló irányban és mértékben követi az információs igények változása Általában az információs igények és az utasforgalom nagyságának aránya kisebb egynél Ez az összefüggés jól megfigyelhető a napi, a hétvégi és a nyári forgalmi igények esetén Kismértékű eltérés az ünnepi forgalom esetében van Az ünnepeket megelőzően ez az arány lényegesen magasabb, mint egyéb időszakokban [107] 15

19 4 Milyen információra van szükség? Az információszolgáltatás során alapvető szempont, hogy mindig csak az utas számára lényeges információkat közöljük A kollektív és individuális utasinformatikai rendszerek kialakításánál fontos szempont, hogy az utasok egyes csoportjai, vagy az egyének a helyváltoztatás (utazás) különböző fázisaiban milyen információkat igényelnek Az információk a betöltött szerepük, fontosságuk alapján is csoportosíthatók Vannak olyanok, amelyek hiányában az utazás meghiúsulhat, más információk elhagyása pedig csak az utazás minőségi romlását váltja ki Ennek megfelelően az információk két csoportja a következő: a, A helyváltoztatáshoz közvetlenül kapcsolódó információk (az utazás létrejöttéhez nélkülözhetetlen információk) Például: indulási időpont, célhely megnevezése, stb b, A helyváltoztatáshoz közvetetten kapcsolódó információk (kiegészítő információk) A kiegészítő információk hozzásegítenek a részletkérdésekben való eligazodáshoz Például: poggyászmegőrzési lehetőségre vonatkozó információk, utazáshoz kapcsolódó szolgáltatások információi, stb Ide soroljuk az utasvédelemmel, utasbiztonsággal összefüggő információkat is Az információk tartalmának és mennyiségének meghatározásán túl, a tervezéskor el kell dönteni, hogy az érvényesség időbeli állandósága szerint milyen információkat közlünk A dinamikus információk alkalmazása függ az információ fajtájától, valamint az információ szükséglet/igény mértékétől és az érvényességi időtartamtól Ez utóbbi két tényezővel való összefüggést a 21 táblázat mutatja [107] 21 táblázat A dinamikus információk közlésének összefüggése az információ szükséglet/igény mértékével és az érvényességi időtartammal Az információ szükséglet/igény mértéke csekély csekély-közepes közepes közepes-nagy nagy Érvényességi időtartam nagy (t>24 óra) közepestől nagyig (3 óra<t<24 óra) közepes (1 óra<t<3 óra) rövidtől közepesig (0,5 óra<t<1 óra) rövid (t<0,5 óra) Dinamikus információk közlése nem szükséges néhány esetben alkalmazható általában alkalmazható többnyire indokolt indokolt Individuális tájékoztatás esetén a közölt információkat az egyén individuális igénye és az igények sorrendje befolyásolja Az utasok koruktól, nemüktől, személyiségüktől, utazási ismeretüktől, egészségi állapotuktól, utazási szokásaiktól, stb függően más és más információt igényelnek Befolyásolja az igényüket az időjárás, a napszak, az utasforgalmi létesítmény forgalma, a zsúfoltság, a menetrendszerű vagy késett közlekedés, a csatlakozásmulasztás, a rendkívüli helyzet, stb is 5 Milyen technikai eszközökkel és milyen megjelenési formában szükséges az információ? Az eszközök és a megjelenési formátumok meghatározásakor alapvető követelmény az egységes megjelenés, és a szabványos információtartalom A statikus információk közlésének legegyszerűbb 16

20 megoldásai a különféle jelek és piktogramok A szisztematikus tájékoztatás érdekében az egyes közlekedési vállalatok teljes jel és piktogramrendszert alkalmaznak - legtöbbször nemzetközileg - szabványosított formában Ezen a területen a közlekedési alágazatokat átfogó egységes szabvány bevezetése az előrelépés, ami a soknyelvű Európában elengedhetetlen Szintén statikus vagy féldinamikus, szöveges információkat közölnek hirdetmények A korszerű megoldások az elektronikus eszközök, amelyek a kialakítástól függően audio vagy vizuális tájékoztatást nyújtanak A vizuális berendezések az információáramlás irányait tekintve, két csoportba sorolhatók Az eszközök egy része egyirányú, az utas felé irányuló kommunikációt tesz lehetővé (passzív eszközök), míg a másik csoport az utasokkal kétirányú, dialóg kommunikációra is lehetőséget ad (interaktív eszközök) A helyváltoztatás egyes fázisaihoz legtöbbször különböző tájékoztatási formák tartoznak Az eszközök telepítésénél az elhelyezésre vonatkozó alapelvek meghatározzák a telepítési helyeket, a telepítési magasságokat, a méreteket, színeket, hangerősséget, hangszínt, hangsebességet, az alkalmazott jelkészletet, a képernyőfelületeket, a kezelő felületeket, stb 23 Az utasinformatikai megoldások szerepe a személyközlekedési menedzsmentben Az utasinformatikai megoldásoknak a személyközlekedési menedzsmentben betöltött szerepének vizsgálatakor elsőként a személyközlekedési menedzsment fogalmát kell értelmezni A nemzetközi szakirodalom különböző módon definiálja ezt a fogalmat A definíciók közül két, lényegében közelálló megfogalmazás a következő: 1 M Wacker és B Flasche meghatározása szerint a személyközlekedési menedzsment többféle közlekedési módot és alágazatot magában foglaló közlekedési rendszer azon irányítási intézkedéseinek és beavatkozásainak az összessége, amelyek a személyközlekedési rendszer integrált működtetését teszik lehetővé [122] 2 A norvég "Nordisk Vegteknisk Forbund" közlekedési egyesület definíciója szerint a személyközlekedési menedzsment a személyközlekedési áramlatok (járművek, emberek) irányítása a közlekedési igények, szokások, a mód- és eszközválasztás térbeli-időbeli befolyásolásával, az aktuális és előre jelzett forgalmi körülmények közzétételével, növelt értékű információk közlésével és egyéb eszközök segítségével Ennek célja a közlekedési hálózat folyamatos, biztonságos, zavartalan átbocsátóképességének biztosítása, a közlekedés hatékonyságának, az utazási kényelemnek a növelése és a mérsékelt környezetterhelés [85] Mindkét definíció integrált közlekedési rendszerre utal, mely magában foglalja a közforgalmú és az egyéni közlekedési módokat A személyközlekedési menedzsment tehát a következőkre terjed ki: [21] a közforgalmú személyközlekedés menedzsmentje, az egyéni személyközlekedés menedzsmentje A helyváltoztatási igények kezelésénél a kétféle közlekedési módot nem lehet élesen elválasztani egymástól Az utasinformatikai rendszereknek a két mód közötti "átjárhatóságot" kell elősegíteniük A menedzsment eszközrendszerének fontos eleme a közforgalmú közlekedési eszközöket igénybevevő, és az egyéni utazók információellátása A közforgalmú közlekedés utasinformatikai rendszereivel szorosan összefüggő fontosabb céljai és feladatai a következők: 17