zlekedésben Dr.-habil egyetemi tanár PTE MIK

Átírás

1 Intelligens járművek / esafety rendszerek a közúti közlekedk zlekedésben Dr.-habil habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár PTE MIK október

2 AZ INTELLIGENS JÁRMJ RMŰ esafety rendszerek 2

3 Az intelligens jármj rmű funkciói i I. A fogalom széles funkciók k sorát t jelenti, egyszerű figyelmeztetést stől, a jármj rmű automatikus vezetéséig Célkitűzés: aktív v forgalombiztonság g növeln velése a jármj rművezető veszélyhelyzetben való támogatásával (biztonság szempontjából l fontos jellemzők k mérése, m rendelkezésre bocsátása) sa) a meglévő közlekedési felület let jobb kihasználása sa által jobb kapacitás s kihasználás s (álland( llandó,, biztonságos követési távolst volságok tartása) az utazási kényelem k növeln velése (stressz-helyzet csökkent kkentése ill. egyszerű vezetési feladatok átvétele) tele) 3

4 Az intelligens jármj rmű funkciói i II. A reakcióid idő 1 mp-es csökkent kkentésével a ráfutr futásos balesetek 90 %-a,% a frontális ütközések 60%-a elkerülhet lhető lenne (0,5 mp: 60%, ill. 50%) Járművezető segítése veszélyhelyzetekben: jegesedés, s, eső, aquaplaning akadályok felismerése se iránytart nytartás/forgalmi sávtarts vtartás 4

5 Az intelligens jármj rmű funkciói i III. Beavatkozás s módjai: m informáci cióadás, ill. ajánl nlás s adása figyelmeztetés veszély esetén n a jármj rmű beavatkozik (nem kikapcsolható funkció) a teljes vezetési funkciót átvevő rendszerek Biztonsági kérdk rdések: forgalombiztonság g ( ( vegyes üzem ) jármű/ember kommunikáci ciós s pont kialakítása (járm rművezető fokozott igénybev nybevétele, virtuális valóság ) rendszerbiztonság g (hibás s működés, m felelőség) jogbiztonság g (kié a felelőss sség, kötelezk telező beépítés) 5

6 Automatikus sebesség- és távolságszabályozó rendszerek (AICC: Autonomous Intelligent Cruise Control) A jármj rművezetésben a hosszirány nyú járműmozgás biztosításának feladata: a jármj rmű megfelelő sebességének tartása az út vonalvezetésének, nek, a burkolat állapotának, ill. a jármj rmű előtt találhat lható útakadályok függvf ggvényében. Az automatikus sebesség- és s távolst volságszabályozó rendszerek (AICC) definíci ciója: két t egymás s után n haladó jármű esetében a jármj rművezetőt t segítő rendszer a sebesség és s a követk vetési távolst volság g betartására ra a már m r meglévő állandó sebességet lehetővé tevő rendszerek (Tempomat)) kiegész szítéseként automatikusan segít t az előtte haladó jármű sebességét t felvenni a rendszer autonom,, nem a jármj rművek egymás s közötti k kommunikáci cióján n alapul, ill. nem igényel a másik m jármj rműben semmiféle berendezést a rendszer kifejezetten a hosszirány nyú járműmozgást segíti, az oldalirány nyú járműmozgás s (előzés) itt nem érintett. 6

7 A közlekedk zlekedésbiztonságot támogatt mogató esafety Rendszerek 7

8 Az európai mobilitás s szerepe és s az ITS rendszerek és s szolgáltat ltatások jelentősége Az európai gazdaság g szempontjából l a hatékony közlekedési rendszer mind a személyk lyközlekedés, mind pedig az áruszállítás s esetében kiemelt fontosságú. A közúti k teherszáll llítás s várhatv rhatóan an 55%-kal kal,, míg m g a közúti k személyk lyközlekedés s várhatv rhatóan an 35%-kal növekszik majd 2000 és s 2020 között. k Az EU országai számára az igazi kihívás s jelent a növekvn vekvő mobilitási igények kezelése, a közlekedk zlekedéshez kapcsolódó káros hatások mérsm rséklésével együtt (a halálos los áldozatok számának és s a torlódások csökkent kkentésével, valamint a környezeti hatások minimalizálásával). 8

9 A közlekedk zlekedésbiztonsághoz kapcsolódó európai célkitc lkitűzések A közúti k közlekedk zlekedés s biztonsága az EU közlekedk zlekedés- politikájának egyik kiemelt fontosságú területe. A szeptemberében ben megjelent Fehér r KönyvK nyv célkitűzése, illetve felhívása egyértelm rtelmű volt: 2010-ig felére kell csökkenteni a közúti k közlekedk zlekedés s halálos los áldozatainak számát. A közúti k balesetek halálos los áldozatai számának felére csökkent kkentésére vonatkozó célkitűzést az EU Bizottság megújította: a Közlekedés s 2050-ig ig stratégia egyik kiemelt célja c pedig, hogy 2050-re Európában közel k kell kerülni a halálos los áldozatoktól l majdnem teljesen mentes közúti közlekedk zlekedéshez, illetve a halálos los áldozatok száma 2020-ra csökkenjen a felére. 9

10 Baleseti adatok Európában (avagy miért volt szüks kség g az intézked zkedésekre?) 2009-ben az Európai Unió útjain 1,15 millió közlekedési baleset során n mintegy 35 ezren vesztették életüket és s több t mint 1,5 millióan sérültek s meg.. A haláloz lozások és s sérülések s sek jelentette tragédi diák k mellett mindez gazdasági gi terhet is rór a társadalomra, mely mintegy 130 milliárd eurót tesz ki. Összehasonlításképpen a hazai közúti k baleseti adatok: az összes személyi sérüléssel s ssel járój baleset száma 2013-ban n a teljes hazai úthálózaton ,, ebből l halálos los kimenetelű 540,, súlyos s sérüléssel s ssel járój és s könnyk nnyű sérüléssel ssel járój

11 Az EU válaszlv laszlépései sei a fenti kihívásokra A feladat megoldásához a biztonság g terület letén érintett minden szereplő erőfesz feszítései sei szüks kségesek ben az EU Bizottság g elindított egy közös k s ipariállami kezdeményez nyezést, az ún. esafety kezdeményez nyezést. Az esafety kezdeményez nyezés s célja c az európai utakon bekövetkez vetkező közúti balesetek számának csökkent kkentése korszerű informáci ciós és s kommunikáci ciós s technológi giák (ICTs: Information and Communication Technologies) alkalmazásával (kapcsolódása sa 2001 évi Fehér r KönyvK nyv dokumentumhoz). 11

12 Az ITS rendszerek hatáster sterületei 1. Az ITS rendszerek és s szolgáltat ltatások a közlekedés mindhárom szereplőjére figyelemmel vannak: - a járművezetők (járm rművezető ellenőrz rzése), - a környezet (intelligens infrastruktúra), ra), - maga a jármű (a jármj rmű biztonsági rendszerei): az intelligens integrált közlekedk zlekedésbiztonsági rendszerek beleértve a fejlett jármj rművezetőt t támogatt mogató rendszereket is ezen a területen ígérik a legnagyobb potenciált. 12

13 Az ITS rendszerek hatáster sterületei 2. A fejlett informáci ciós- és s kommunikáci ciós s technológi giákat felhasználó új j rendszerek képesek javítani a közlekedésbiztonságot - elsősorban sorban a balesetek bekövetkez vetkezésének elkerülésével, illetve súlyosss lyosságuk enyhítésével. A nem-esafety megoldások (pl. útmenti védőberendezések, forgalomtechnikai eszközök) k) a a halálos los áldozatok számát t 25%-kal csökkenthetik. Így az ITS rendszerek alkalmazására vonatkozó célkitűzés/lehetőség g a 25%-kal kevesebb halálos los áldozat. 13

14 Az EU Bizottság által elfogadott dokumentumok szeptember: 1. esafety közlemény Információs és kommunikáci ciós s technológi giák és s biztonságos és s intelligens járművekért címmel. Az ajánl nlások célja c az informáci ciós és kommunikáci ciós s technológi giák k fejlesztésének, nagylépt ptékű alkalmazásának felgyorsítása, sa, (az ún. intelligens járműbiztonsági rendszerek) szélesebb körűk használata szeptember: 2. esafety Közlemény Az ecall megismertetése se a lakossággal ggal címmel. A közlemk zlemény megvalósítási si stratégi giát t javasol a pán-eurp európai jármj rművön belüli li segélyh lyhívó szolgáltat ltatás, az ecall rendszer 2009-re történő teljes megvalósításához (ez megváltozott: 2017.!!). 14

15 Az EU Bizottság által elfogadott dokumentumok június: j i2010: Európai Informáci ciós s Társadalom T 2010 a gazdasági gi növekedn vekedésért és s a foglalkoztatásért rt kezdeményez nyezés átfogó stratégi giát t biztosít t a digitális gazdaság fejlesztése se érdekében február: r: közlemk zlemény az Intelligens JármJ rmű Kezdeményez nyezésről, Az informáci ciós és s kommunikáci ciós technológi giákkal kapcsolatos tudatosság g javítása a gyorsabb, biztonságosabb és s tisztább jármj rművekért címmel augusztus: 3. esafety közlemény e-segélyhívó:: nem várhat tovább a rendszer kiépítése se címmel. A dokumentum szerint a végsv gső cél l az, hogy a páneurp neurópai e-sege segélyhívó rendszer teljesen kiépülj ljön és s Európában a típusjt pusjóváhagyást újonnan megszerző összes gépjg pjárműben az alapfelszereltség részévé váljon. 15

16 esafety rendszerek csoportosítása 1. Az esafety Fórum ún. Implementation Road Map (Megvalósítási Stratégiák) Munkacsoportjának ajánlásai szerint: önálló jármű-rendszerek; esafety rendszerek, melyek külső infrastruktúrától kapnak támogatást/információt, a járműben összegyűjtött információk alapján működő kooperatív rendszerek a különböző jellegű kommunikációs lehetőséggel: v2v (jármű-jármű között) vagy v2i (jármű-infrastruktúra között), illetve i2v (infrastruktúra-jármű között). 16

17 esafety rendszerek csoportosítás s 2. Önálló jármű-rendszerekrendszerek Elektronikus menetstabilizátor tor Holt tér t r monitoring rendszerek Alkalmazkodó fényszórók Akadályra és ütközésre figyelmeztető rendszerek Sávelhagyásra figyelmeztető rendszer Külső infrastruktúrán n alapuló rendszerek ecall RTTI (RTTI( RTTI: : Real Time Traffic Information) ) valós idejű közlekedési és s forgalmi informáci ciók) Dinamikus forgalmi menedzsment és s helyi veszélyre figyelmeztető rendszer Kibővített környezeti k informáci ciók/kibővített mozgó járműadatok Sebességfigyelmeztet gfigyelmeztetés 17

18 Önálló jármű-rendszerek rendszerek 1. Elektronikus menetstabilizátor tor: Az ESP szerepe,, hogy a fizikai lehetőségek határán n belül l stabilizálja lja a gépjárművet kicsúsz szás s esetében, és s ily módon m segítse a jármj rművezetőt t jármj rműve stabilitásának visszanyerésében. Az ESP ötvözi a blokkolás-gátl tló (ABS) és s a kipörg rgés-gátló (TCS) funkcióit it és kiegész szíti azok működését m t a stabilitás s rásegr segítővel. Holt tér t r monitoring rendszerek: segítenek az oldalirány nyú ütközések elkerülésében, segítve a járművezetőt t az oldalirány nyú forgalom észlelésében, figyelmeztető jelzést adva az ún. holt térben t esetleg felbukkanó objektumokról. 18

19 Önálló jármű-rendszerek rendszerek 2. Alkalmazkodó fényszórók: segítik a jármj rművezetőt t az éjszakai, a szürk rkületi vagy egyéb b rossz látási l viszonyok melletti vezetéskor. Különösen K nagy a jelentősége az út t szélén álló vagy parkoló járműnek való ütközés s elkerülésében, illetve a gyalogosok, a kerékp kpárosok és s az úttesten lévől állatok észlelésében, tovább bbá biztosítj tják k a gépjg pjármű haladási sávjs vjának optimális megvilágítását t az ívekben is. 19

20 Önálló jármű-rendszerek rendszerek 3. Akadályra és ütközésre figyelmeztető rendszerek: tájékoztatja a vezetőt, t, ha fennáll annak a veszélye, hogy a jármj rmű hamarosan egy az úton lévő l akadálynak ütközhet. A rendszert gyakran együtt alkalmazzák k radar- vagy lézervezl zervezérlésű automatikus sebességtart gtartó rendszerrel, amely automatikusan változtatja a jármj rmű sebességét és s távolst volságát t az előtte haladó járműhöz képest. Sávelhagyásra figyelmeztető rendszer: automatikusan működésbe lép, l amikor a járművezető figyelmetlensége ge miatt a jármj rmű kezdi elhagyni a sávját, így csökkenti egy esetleges borulás, oldalirány nyú ütközés s vagy pedig az ún. egy gépjárműves balesetek bekövetkez vetkezésének a valósz színűségét, illetve súlyosss lyosságát. 20

21 Külső infrastruktúrán n alapuló rendszerek ecall A gépjg pjárművön n belüli li ecall segélyh lyhívó rendszer lehetővé teszi, hogy baleset esetén automatikusan, vagy vezető (utasa) által vészhívás s legyen kezdeményezhet nyezhető. A rendszer alapjai a pontos műholdas m helymeghatároz rozás és s aza érintett jármj rművekre vonatkozó egyéb b informáci ciók - a pontos hely, az idő,, a jármj rmű azonosítása, sa, az ún. minimális adategység (MSD) tovább bbítása. Az informáci ciók k mobil telefonos kapcsolaton keresztül az integrált segélyh lyhívó központba kerülnek (PSAP). Európai célkitc lkitűzés: : az interoperábilis ecall szolgáltat ltatás a jövőben j egész Európában működjön. m 21

22 ecall rendszer általános jellemzői Az ecall az egyik legígéretesebb esafety rendszer, ugyanakkor az egyik legösszetettebb közúti k biztonsági rendszer is, hiszen a mentési lánc l valamennyi szereplőjét t magába foglalja. Az ecall alapja az egységes ges európai 112-es segélyh lyhívószám,, a szolgáltat ltatás s az EU határain belül és s azon kívül k l folytonos, határon átnyúló szolgáltat ltatást tesz lehetővé. Mivel az ecall a baleset bekövetkezte esetében azonnal működésbe m lép, l lerövid vidíti a balesetek bekövetkez vetkezése és s az azok bejelentése közötti k időt. 22

23 Az ecall szolgáltat ltatás s rendszerfelépítése se és műszaki modellje Adat Hang Rendszerszolgáltató Adat-hívás a rendszerszolgálaltatóhoz Kiegészítő adatok Adat-hívás a rendszerszolgálaltatóhoz Hang (112) 1. szint PSAP Balesetben résztvevő jármű Hang (112) Minimális adategység Adat-hívás 112 használatával Egységes jármű protokoll E-112 protokoll Hívó helyzetére vonatkozó információk 23

24 Az ecall rendszer működésem Az informáci ciók k mobil telefonos kapcsolaton keresztül l az integrált segélyh lyhívó központba (PSAP) kerülnek. Az ecall hívás történhet automatikusan vagy manuálisan lisan. Mikor a legközelebbi ecall központtal létrejl trejön n a hang- kapcsolat, a balesetre illetve a jármj rműre re vonatkozó adatok GSM kommunikáci ció segíts tségével kerülnek tovább bbításra. Ha a jármj rművezetőnek külön k n szerződése se van egy magán rendszer-szolg szolgáltatóval, akkor további informáci ciók/adatok is tovább bbításra kerülnek (ez utóbbi opcionális funkció). A központnak k (a magán n rendszer-szolg szolgáltatónak is) képesnek kell lennie a hang-hívások és s az automatikusan tovább bbított adatsorok fogadására és s feldolgozására ra. Az informáci ciókat ezután n továbbk bbküldik a helyi mentő szolgálathoz lathoz,, hogy azok riaszthassák k a mentéshez szüks kséges járműveket. 24

25 ecall európai megközelítés Az EU ITS Direktíva kiemelt területe a közúti biztonsággal kapcsolatos ITS alkalmazások sok,, kiemelt intézked zkedés s a kölcsönösen sen átjárható,, az EU egész szére kiterjedő intelligens ecall segélyh lyhívó szolgáltat ltatás A évben elvégzett hatásvizsg svizsgálat szerint az ecall rendszer megvalósításának legmegfelelőbb opciója a szabályozási megközel zelítés: a 112-es egységes ges hívószh számot alkalmazó segélyh lyhívó eszköz gyári alapfelszereltségk gként való beépítése Európában től, távközlési hálózatok h és s a központok k ecall segélyh lyhívásokat kezelő keretnek kialakítása. Az ecall központokra vonatkozó specifikáci ció /előírás elkész szült, április 3.-án n megjelent az EU E Hivatalos lapjában. 25

26 ecall megvalósításához kapcsolódó kötelezettségek 1. COM(2013) 315 final: : Az Európai Parlament és s a Tanács határozata az EU egész szére kiterjedő,, kölcsk lcsönösen sen átjárható e-segélyhívó szolgáltat ltatás s kiépítéséről 1. cikk:... a tagállamok legkésőbb hat hónappal h a fedélzeti e-sege segélyhívó rendszer kiépítésével összefüggő típus- jóváhagyási követelmk vetelményekről és s a 2007/46/EK irányelv módosításáról l szóló európai parlamenti és s tanácsi rendelet alkalmazási időpontj pontját t megelőzően, en, de mindenképpen legkésőbb október 1-jéig1 a 305/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott előírásoknak megfelelően en kiépítik a terület letükön n az segélyh lyhívó központok infrastruktúráját

27 ecall megvalósításához kapcsolódó kötelezettségek 2. COM (2013) 316 final: : Az Európai Parlament és s a Tanács rendelete a fedélzeti e-sege segélyhívó rendszer kiépítésével összefüggő típus-jóváhagyási követelmk vetelményekről és s a 2007/46/EK irányelv módosm dosításáról 7. cikk: A A tervezet szerint a rendelet hatálybal lybalépését t követk vető 36 hónap h múlva m csak olyan új j jármj rműtípusra adható EK típusjóváhagyás,, amelyek a fedélzeti e-sege segélyhívó rendszerük tekintetében eleget tesznek a rendeletnek és s a rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak. Ez a követelmény az M1 és s az N1 kategóri riájú járművekre vonatkozik. Nem kötelezk telező a kis darabszámban gyártott és s az olyan jármj rművekre, melyekbe technikailag nem lehet beszerelni. 27

28 ecall MoU aláírása VI

29 Áttekintés a hazai baleseti helyzetről a balesetek számának alakulása A 2000-es évek elejének romló baleseti tendenciája 2006-ban fordulatot vett, azóta folyamatos javulás jellemző. 29

30 Áttekintés s a hazai baleseti helyzetről a balesetek számának alakulása A javuló tendencia az alábbiakkal magyarázhat zható: az objektív v felelőss sség; az alkoholos befolyásolts soltsággal szembeni zéró tolerancia bevezetése; a pontrendszer és s a szankciók k szigorítása; sa; az ellenőrz rző sebességm gmérések számának növekedése; a jármj rművek aktív v biztonsági rendszerének nek fejlődése és s egyre kiterjedtebb használata, de hozzájárul futásteljes steljesítmények csökken kkenése is. 30

31 Az ecall hatáster sterületei Az ecall használat latával a balesetek bejelentési ideje lecsökken, a mentés s hamarabb megkezdődhet. dhet. Az ecall rendszer bevezetéséből l leginkább a o kisforgalmú mellékúton; o külterületen; leten; o éjszakai órákban; o magános (egyjárm rműves) balesetet szenvedett, megsérült úthasználók profitálnak. Ilyen esetekben - különösen ha a sérült s nem tud hívást kezdeményezni, illetve ha nem tudja a baleset helyét t pontosan megadni - a mentés s késve k kezdődhet dhet csak meg. 31

32 ecall hatáster sterületei (2012. évi baleseti adatok) A halálos los kimenetelű balesetek száma folyamatosan csökken, de több mint fele a mellékutakon és s egyéb állami vagy önkormányzati nyzati utakon törtt rténik. A halálos los balesetek 41%-a a (223 baleset) éjszakai látási l viszonyok között k törtt rténik,, holott a forgalom ilyenkor töredéke a nappalinak. 141 halálos los kimenetelű egyjárm rműves balesetből l 49 nappali és 25 éjszakai borulásos, pályaelhagyp lyaelhagyásos magános halálos los baleset volt. A halálos los balesetet szenvedett jármj rművek 3,5%-a motorkerékp kpár r (ami nem magasabb, mint a járműállomány szerinti aránya), a halálos los közlekedk zlekedési áldozatoknak 6,8 %-a,% a súlyosan s sérülteknek s 12,6%-a motoros. 32

33 Az ecall mentési lánc összetevői A mentésben a balesetet szenvedett szempontjából mérhető legfontosabb időintervallumok a következők: bejelentési idő vagy észlelési idő (t1), a segélyhívó központ reagálása (t2), a mentőszolgálat riasztási ideje (t3) a mentők riasztási ideje (t4), valamint a mentők kiérkezési ideje (t5). 33

34 Az ecall rendszer segítségével elérhető időcsökkenés mentési láncban A bejelentési idő perc időtartama szinte nullára csökkenthető (kb. 90% 15 percen belül kerül bejelentésre). Az ecall szolgáltatás segíthet lerövidíteni a sérültek ellátásának idejét, növelve ezáltal a túlélési esélyüket (a megmenthető sérültek száma növekszik), valamint csökkenne a baleset következtében kialakult torlódás időtartama. A balesetek bekövetkezése miatti torlódásos órák számításánál, valamint az orvosi elemzés alapjául ezt a perces időtartam került felhasználásra. 34

35 Az ecall hazai bevezetésének haszon / költség mutatói BCR 1,6 1,9 (különböző szcenáriók mellett (balesetek alakulása, eszközök elterjedése, eszközök ára, bevezetés módja, stb). A hasznok ~25%-a származik a baleseti veszteségek elkerüléséből, a megtakarítások háromnegyede időmegtakarításból keletkezik; A baleseti hasznok és a torlódásos idő megtakarítása térben és időben elkülönülő célterületen jelentkezik; Kedvezőtlenebb baleseti helyzetben ugyanakkora megmentési arány mellett szignifikánsan több baleseti és torlódási megtakarítás keletkezik. 35

36 HeERO 1 projekt A HeERO 1. fázisának célja, hogy előkészítse a szükséges infrastruktúra európai megvalósítását azzal a céllal, hogy a harmonizált páneurópai, interoperábilis vészhívó szolgáltatás, az ecall valósággá váljon. Időtartama: január december 36

37 HeERO 1 projekt Az ecall szolgáltatás európai szintű megvalósításához két fő feltételt kell figyelembe venni: Interoperabilitás és határon átnyúló folyamatosság: annak a lehetősége, hogy bármelyik európai ország bármelyik járműve, amelyik európai úton közlekedik, súlyos baleset bekövetkeztekor használhassa az ecall szolgáltatást. Harmonizáció: az ecall szolgáltatás csak akkor tud megfelelően működni egész Európában, ha harmonizáltan történik meg a fejlesztés, tiszteletben tartva az esetleges nemzeti sajátságokat /eltéréseket. A 112/e112 használata ennek a harmonizációnak az első lépését jelenti. 37

38 HeERO2 új területei ecall alkalmazása tehergépjárművek esetében: A 3,5 tonna össztömegű tehergépjárművekre vonatkozó ecall alkalmazások harmonizált és szabványos megoldásainak bevezetése. ecall alkalmazása kétkerekű motoros járművek esetében: A kétkerekű motoros járművekkel közlekedők az egyik legsérülékenyebb csoportot képezik Európában. Ezen a területen a feladat a kétkerekű motoros gépjárművekre vonatkozó ecall harmonizált alkalmazásának tesztelése. Magyarország a HeERO 2-ben megfigyelőként vesz részt, főként az interoperabilitási tesztekben vállal szerepet! 38

39 Külső infrastruktúrán n alapuló további rendszerek 1. RTTI (RTTI( RTTI: : Real Time Traffic Information - valós s idejű közlekedési és forgalmi informáci ciók) A valós s idejű közlekedési és s forgalmi informáci ciók k célja, c hogy a legfrissebb forgalmi adatok révén r n segíts tsék k a jármj rművezetőket utazásuk során. Az ITS stratégia külön k n prioritásk sként kezeli a multimodális lis közlekedési informáci ciók: utazás s előtti és s utazás s alatti informáci ciós rendszerek témáját. t t. Dinamikus forgalmi menedzsment és s helyi veszélyre figyelmeztető rendszer A dinamikus forgalmi menedzsment rendszerek és s a helyi veszélyre figyelmeztető rendszerek célja c a közlekedk zlekedésbiztonság növelése, valamint a forgalom harmonizálása váratlan események, forgalmi torlódások és s kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt kialakuló forgalmi zavarok esetében. Mindkét t rendszer változtathatv ltoztatható jelzéstartam startamú táblákat (VJT) használ l az informáci cióknak a jármj rművezetőkhöz z törtt rténő tovább bbítására. 39

40 Külső infrastruktúrán n alapuló további rendszerek 2. Kibővített környezeti k informáci ciók k / kibővített mozgó járműadatok A mozgó jármű adatok (FCD: Floating Car Data) a forgalomban mozgó szenzorként nt közlekedő járművek berendezéseit/ szenzorait használj lják k fel a teljes úthálózat forgalmi helyzetére vonatkozó informáci ciók k gyűjt jtésére. A gépjg pjárműben elhelyezett berendezések/szenzorok rögzr gzítik a jármj rmű helyét és s sebességét, valamint egyéb b más m s adatokat is (pl. a gyorsítás s vagy a lassítás, s, a sebességprofilok, a torlódási idők, stb.). Sebességfigyelmeztet gfigyelmeztetés A sebességfigyelmeztet gfigyelmeztető rendszerek hangjelzéssel, láthatl tható jelzéssel és/vagy mechanikus jelekkel figyelmeztetik a járművezetőt, t, ha a jármj rmű sebessége túllt llépi a vezető által szánd ndékolt mértm rtéket, vagy éppen az úton engedélyezett legnagyobb sebességet. A sebességhat ghatárról l szóló informáci ciót vagy a megengedett sebességet jelzőjelz jelzésbe épített adó,, a gépjárműben lévől kamera, vagy pedig digitális térkt rkép p közvetk zvetíti ti megbízhat zható helymeghatároz rozással. 40

41 Köszönöm m figyelmüket! Dr.-habil Lindenbach Ágnes PTE MIK interut21@tvnetwork.hu tvnetwork.hu 41