zlekedésben Dr.-habil BME KözlekedK

Átírás

1 Intelligens járművek / esafety rendszerek a közúti közlekedk zlekedésben Dr.-habil habil. Lindenbach Ágnes BME KözlekedK zlekedésmérnöki és s JármJ rműmérnöki Kar szeptember

2 AZ INTELLIGENS JÁRMJ RMŰ esafety rendszerek BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 2

3 Az intelligens jármj rmű funkciói i I. A fogalom széles funkciók k sorát t jelenti, egyszerű figyelmeztetést stől, a jármj rmű automatikus vezetéséig Célkitűzés: aktív v forgalombiztonság g növeln velése a jármj rművezető veszélyhelyzetben való támogatásával (biztonság szempontjából l fontos jellemzők k mérése, m rendelkezésre bocsátása) sa) a meglévő közlekedési felület let jobb kihasználása sa által jobb kapacitás s kihasználás s (álland( llandó,, biztonságos követési távolst volságok tartása) az utazási kényelem k növeln velése (stressz-helyzet csökkent kkentése ill. egyszerű vezetési feladatok átvétele) tele) BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 3

4 Az intelligens jármj rmű funkciói i II. A reakcióid idő 1 mp-es csökkent kkentésével a ráfutr futásos balesetek 90 %-a,% a frontális ütközések 60%-a elkerülhet lhető lenne (0,5 mp: 60%, ill. 50%) Járművezető segítése veszélyhelyzetekben: jegesedés, s, eső, aquaplaning akadályok felismerése se iránytart nytartás/forgalmi sávtarts vtartás BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 4

5 Az intelligens jármj rmű funkciói i III. Beavatkozás s módjai: m informáci cióadás, ill. ajánl nlás s adása figyelmeztetés veszély esetén n a jármj rmű beavatkozik (nem kikapcsolható funkció) a teljes vezetési funkciót átvevő rendszerek Biztonsági kérdk rdések: forgalombiztonság g ( ( vegyes üzem ) jármű/ember kommunikáci ciós s pont kialakítása (járm rművezető fokozott igénybev nybevétele, virtuális valóság ) rendszerbiztonság g (hibás s működés, m felelőség) jogbiztonság g (kié a felelőss sség, kötelezk telező beépítés) BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 5

6 Automatikus sebesség- és távolságszabályozó rendszerek (AICC: Autonomous Intelligent Cruise Control) A jármj rművezetésben a hosszirány nyú járműmozgás biztosításának feladata: a jármj rmű megfelelő sebességének tartása az út vonalvezetésének, nek, a burkolat állapotának, ill. a jármj rmű előtt találhat lható útakadályok függvf ggvényében. Az automatikus sebesség- és s távolst volságszabályozó rendszerek (AICC) definíci ciója: két t egymás s után n haladó jármű esetében a jármj rművezetőt t segítő rendszer a sebesség és s a követk vetési távolst volság g betartására ra a már m r meglévő állandó sebességet lehetővé tevő rendszerek (Tempomat)) kiegész szítéseként automatikusan segít t az előtte haladó jármű sebességét t felvenni a rendszer autonom,, nem a jármj rművek egymás s közötti k kommunikáci cióján n alapul, ill. nem igényel a másik m jármj rműben semmiféle berendezést a rendszer kifejezetten a hosszirány nyú járműmozgást segíti, az oldalirány nyú járműmozgás s (előzés) itt nem érintett. BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 6

7 A közlekedk zlekedésbiztonságot támogatt mogató esafety Rendszerek BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 7

8 Az európai mobilitás s szerepe és s az ITS rendszerek és s szolgáltat ltatások jelentősége Az európai gazdaság g szempontjából l a hatékony közlekedési rendszer mind a személyk lyközlekedés, mind pedig az áruszállítás s esetében kiemelt fontosságú. A közúti k teherszáll llítás s várhatv rhatóan an 55%-kal kal,, míg m g a közúti k személyk lyközlekedés s várhatv rhatóan an 35%-kal növekszik majd 2000 és s 2020 között. k Az EU országai számára az igazi kihívás s jelent a növekvn vekvő mobilitási igények kezelése, a közlekedk zlekedéshez kapcsolódó káros hatások mérsm rséklésével együtt (a halálos los áldozatok számának és s a torlódások csökkent kkentésével, valamint a környezeti hatások minimalizálásával). BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 8

9 A közlekedk zlekedésbiztonsághoz kapcsolódó európai célkitc lkitűzések A közúti k közlekedk zlekedés s biztonsága az EU közlekedk zlekedés- politikájának egyik kiemelt fontosságú területe. A szeptemberében ben megjelent Fehér r KönyvK nyv célkitűzése, illetve felhívása egyértelm rtelmű volt: 2010-ig felére kell csökkenteni a közúti k közlekedk zlekedés s halálos los áldozatainak számát. A közúti k balesetek halálos los áldozatai számának felére csökkent kkentésére vonatkozó célkitűzést az EU Bizottság megújította: a Közlekedés s 2050-ig ig stratégia egyik kiemelt célja c pedig, hogy 2050-re Európában közel k kell kerülni a halálos los áldozatoktól l majdnem teljesen mentes közúti közlekedk zlekedéshez, illetve a halálos los áldozatok száma 2020-ra csökkenjen a felére. BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 9

10 Baleseti adatok Európában (avagy miért volt szüks kség g az intézked zkedésekre?) 2009-ben az Európai Unió útjain 1,15 millió közlekedési baleset során n mintegy 35 ezren vesztették életüket és s több t mint 1,5 millióan sérültek s meg.. A haláloz lozások és s sérülések s sek jelentette tragédi diák k mellett mindez gazdasági gi terhet is rór a társadalomra, mely mintegy 130 milliárd eurót tesz ki. Összehasonlításképpen a hazai közúti k baleseti adatok: az összes személyi sérüléssel s ssel járój baleset száma 2013-ban n a teljes hazai úthálózaton ,, ebből l halálos los kimenetelű 540,, súlyos s sérüléssel s ssel járój és s könnyk nnyű sérüléssel ssel járój BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 10

11 Az EU válaszlv laszlépései sei a fenti kihívásokra A feladat megoldásához a biztonság g terület letén érintett minden szereplő erőfesz feszítései sei szüks kségesek ben az EU Bizottság g elindított egy közös k s ipariállami kezdeményez nyezést, az ún. esafety kezdeményez nyezést. Az esafety kezdeményez nyezés s célja c az európai utakon bekövetkez vetkező közúti balesetek számának csökkent kkentése korszerű informáci ciós és s kommunikáci ciós s technológi giák (ICTs: Information and Communication Technologies) alkalmazásával (kapcsolódása sa 2001 évi Fehér r KönyvK nyv dokumentumhoz). BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 11

12 Az ITS rendszerek hatáster sterületei 1. Az ITS rendszerek és s szolgáltat ltatások a közlekedés mindhárom szereplőjére figyelemmel vannak: - a járművezetők (járm rművezető ellenőrz rzése), - a környezet (intelligens infrastruktúra), ra), - maga a jármű (a jármj rmű biztonsági rendszerei): az intelligens integrált közlekedk zlekedésbiztonsági rendszerek beleértve a fejlett jármj rművezetőt t támogatt mogató rendszereket is ezen a területen ígérik a legnagyobb potenciált. BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 12

13 Az ITS rendszerek hatáster sterületei 2. A fejlett informáci ciós- és s kommunikáci ciós s technológi giákat felhasználó új j rendszerek képesek javítani a közlekedésbiztonságot - elsősorban sorban a balesetek bekövetkez vetkezésének elkerülésével, illetve súlyosss lyosságuk enyhítésével. A nem-esafety megoldások (pl. útmenti védőberendezések, forgalomtechnikai eszközök) k) a a halálos los áldozatok számát t 25%-kal csökkenthetik. Így az ITS rendszerek alkalmazására vonatkozó célkitűzés/lehetőség g a 25%-kal kevesebb halálos los áldozat. BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 13

14 Az EU Bizottság által elfogadott dokumentumok szeptember: 1. esafety közlemény Információs és kommunikáci ciós s technológi giák és s biztonságos és s intelligens járművekért címmel. Az ajánl nlások célja c az informáci ciós és kommunikáci ciós s technológi giák k fejlesztésének, nagylépt ptékű alkalmazásának felgyorsítása, sa, (az ún. intelligens járműbiztonsági rendszerek) szélesebb körűk használata szeptember: 2. esafety Közlemény Az ecall megismertetése se a lakossággal ggal címmel. A közlemk zlemény megvalósítási si stratégi giát t javasol a pán-eurp európai jármj rművön belüli li segélyh lyhívó szolgáltat ltatás, az ecall rendszer 2009-re történő teljes megvalósításához (ez megváltozott: 2017.!!). BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 14

15 Az EU Bizottság által elfogadott dokumentumok június: j i2010: Európai Informáci ciós s Társadalom T 2010 a gazdasági gi növekedn vekedésért és s a foglalkoztatásért rt kezdeményez nyezés átfogó stratégi giát t biztosít t a digitális gazdaság fejlesztése se érdekében február: r: közlemk zlemény az Intelligens JármJ rmű Kezdeményez nyezésről, Az informáci ciós és s kommunikáci ciós technológi giákkal kapcsolatos tudatosság g javítása a gyorsabb, biztonságosabb és s tisztább jármj rművekért címmel augusztus: 3. esafety közlemény e-segélyhívó:: nem várhat tovább a rendszer kiépítése se címmel. A dokumentum szerint a végsv gső cél l az, hogy a páneurp neurópai e-sege segélyhívó rendszer teljesen kiépülj ljön és s Európában a típusjt pusjóváhagyást újonnan megszerző összes gépjg pjárműben az alapfelszereltség részévé váljon. BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 15

16 esafety rendszerek csoportosítása 1. Az esafety Fórum ún. Implementation Road Map (Megvalósítási Stratégiák) Munkacsoportjának ajánlásai szerint: önálló jármű-rendszerek; esafety rendszerek, melyek külső infrastruktúrától kapnak támogatást/információt, a járműben összegyűjtött információk alapján működő kooperatív rendszerek a különböző jellegű kommunikációs lehetőséggel: v2v (jármű-jármű között) vagy v2i (jármű-infrastruktúra között), illetve i2v (infrastruktúra-jármű között). BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 16

17 esafety rendszerek csoportosítás s 2. Önálló jármű-rendszerekrendszerek Elektronikus menetstabilizátor tor Holt tér t r monitoring rendszerek Alkalmazkodó fényszórók Akadályra és ütközésre figyelmeztető rendszerek Sávelhagyásra figyelmeztető rendszer Külső infrastruktúrán n alapuló rendszerek ecall RTTI (RTTI( RTTI: : Real Time Traffic Information) ) valós idejű közlekedési és s forgalmi informáci ciók) Dinamikus forgalmi menedzsment és s helyi veszélyre figyelmeztető rendszer Kibővített környezeti k informáci ciók/kibővített mozgó járműadatok Sebességfigyelmeztet gfigyelmeztetés BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 17

18 Önálló jármű-rendszerek rendszerek 1. Elektronikus menetstabilizátor tor: Az ESP szerepe,, hogy a fizikai lehetőségek határán n belül l stabilizálja lja a gépjárművet kicsúsz szás s esetében, és s ily módon m segítse a jármj rművezetőt t jármj rműve stabilitásának visszanyerésében. Az ESP ötvözi a blokkolás-gátl tló (ABS) és s a kipörg rgés-gátló (TCS) funkcióit it és kiegész szíti azok működését m t a stabilitás s rásegr segítővel. Holt tér t r monitoring rendszerek: segítenek az oldalirány nyú ütközések elkerülésében, segítve a járművezetőt t az oldalirány nyú forgalom észlelésében, figyelmeztető jelzést adva az ún. holt térben t esetleg felbukkanó objektumokról. BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 18

19 Önálló jármű-rendszerek rendszerek 2. Alkalmazkodó fényszórók: segítik a jármj rművezetőt t az éjszakai, a szürk rkületi vagy egyéb b rossz látási l viszonyok melletti vezetéskor. Különösen K nagy a jelentősége az út t szélén álló vagy parkoló járműnek való ütközés s elkerülésében, illetve a gyalogosok, a kerékp kpárosok és s az úttesten lévől állatok észlelésében, tovább bbá biztosítj tják k a gépjg pjármű haladási sávjs vjának optimális megvilágítását t az ívekben is. BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 19

20 Önálló jármű-rendszerek rendszerek 3. Akadályra és ütközésre figyelmeztető rendszerek: tájékoztatja a vezetőt, t, ha fennáll annak a veszélye, hogy a jármj rmű hamarosan egy az úton lévő l akadálynak ütközhet. A rendszert gyakran együtt alkalmazzák k radar- vagy lézervezl zervezérlésű automatikus sebességtart gtartó rendszerrel, amely automatikusan változtatja a jármj rmű sebességét és s távolst volságát t az előtte haladó járműhöz képest. Sávelhagyásra figyelmeztető rendszer: automatikusan működésbe lép, l amikor a járművezető figyelmetlensége ge miatt a jármj rmű kezdi elhagyni a sávját, így csökkenti egy esetleges borulás, oldalirány nyú ütközés s vagy pedig az ún. egy gépjárműves balesetek bekövetkez vetkezésének a valósz színűségét, illetve súlyosss lyosságát. BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 20

21 Külső infrastruktúrán n alapuló rendszerek ecall A gépjg pjárművön n belüli li ecall segélyh lyhívó rendszer lehetővé teszi, hogy baleset esetén automatikusan, vagy vezető (utasa) által vészhívás s legyen kezdeményezhet nyezhető. A rendszer alapjai a pontos műholdas m helymeghatároz rozás és s aza érintett jármj rművekre vonatkozó egyéb b informáci ciók - a pontos hely, az idő,, a jármj rmű azonosítása, sa, az ún. minimális adategység (MSD) tovább bbítása. Az informáci ciók k mobil telefonos kapcsolaton keresztül az integrált segélyh lyhívó központba kerülnek (PSAP). Európai célkitc lkitűzés: : az interoperábilis ecall szolgáltat ltatás a jövőben j egész Európában működjön. m BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 21

22 ecall rendszer általános jellemzői Az ecall az egyik legígéretesebb esafety rendszer, ugyanakkor az egyik legösszetettebb közúti k biztonsági rendszer is, hiszen a mentési lánc l valamennyi szereplőjét t magába foglalja. Az ecall alapja az egységes ges európai 112-es segélyh lyhívószám,, a szolgáltat ltatás s az EU határain belül és s azon kívül k l folytonos, határon átnyúló szolgáltat ltatást tesz lehetővé. Mivel az ecall a baleset bekövetkezte esetében azonnal működésbe m lép, l lerövid vidíti a balesetek bekövetkez vetkezése és s az azok bejelentése közötti k időt. BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 22

23 Az ecall szolgáltat ltatás s rendszerfelépítése se és műszaki modellje Adat Hang Rendszerszolgáltató Adat-hívás a rendszerszolgálaltatóhoz Kiegészítő adatok Adat-hívás a rendszerszolgálaltatóhoz Hang (112) 1. szint PSAP Balesetben résztvevő jármű Hang (112) Minimális adategység Adat-hívás 112 használatával Egységes jármű protokoll E-112 protokoll Hívó helyzetére vonatkozó információk BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 23

24 Az ecall rendszer működésem Az informáci ciók k mobil telefonos kapcsolaton keresztül l az integrált segélyh lyhívó központba (PSAP) kerülnek. Az ecall hívás történhet automatikusan vagy manuálisan lisan. Mikor a legközelebbi ecall központtal létrejl trejön n a hang- kapcsolat, a balesetre illetve a jármj rműre re vonatkozó adatok GSM kommunikáci ció segíts tségével kerülnek tovább bbításra. Ha a jármj rművezetőnek külön k n szerződése se van egy magán rendszer-szolg szolgáltatóval, akkor további informáci ciók/adatok is tovább bbításra kerülnek (ez utóbbi opcionális funkció). A központnak k (a magán n rendszer-szolg szolgáltatónak is) képesnek kell lennie a hang-hívások és s az automatikusan tovább bbított adatsorok fogadására és s feldolgozására ra. Az informáci ciókat ezután n továbbk bbküldik a helyi mentő szolgálathoz lathoz,, hogy azok riaszthassák k a mentéshez szüks kséges járműveket. BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 24

25 ecall európai megközelítés Az EU ITS Direktíva kiemelt területe a közúti biztonsággal kapcsolatos ITS alkalmazások sok,, kiemelt intézked zkedés s a kölcsönösen sen átjárható,, az EU egész szére kiterjedő intelligens ecall segélyh lyhívó szolgáltat ltatás A évben elvégzett hatásvizsg svizsgálat szerint az ecall rendszer megvalósításának legmegfelelőbb opciója a szabályozási megközel zelítés: a 112-es egységes ges hívószh számot alkalmazó segélyh lyhívó eszköz gyári alapfelszereltségk gként való beépítése Európában től, távközlési hálózatok h és s a központok k ecall segélyh lyhívásokat kezelő keretnek kialakítása. Az ecall központokra vonatkozó specifikáci ció /előírás elkész szült, április 3.-án n megjelent az EU E Hivatalos lapjában. BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 25

26 ecall megvalósításához kapcsolódó kötelezettségek 1. COM(2013) 315 final: : Az Európai Parlament és s a Tanács határozata az EU egész szére kiterjedő,, kölcsk lcsönösen sen átjárható e-segélyhívó szolgáltat ltatás s kiépítéséről 1. cikk:... a tagállamok legkésőbb hat hónappal h a fedélzeti e-sege segélyhívó rendszer kiépítésével összefüggő típus- jóváhagyási követelmk vetelményekről és s a 2007/46/EK irányelv módosításáról l szóló európai parlamenti és s tanácsi rendelet alkalmazási időpontj pontját t megelőzően, en, de mindenképpen legkésőbb október 1-jéig1 a 305/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott előírásoknak megfelelően en kiépítik a terület letükön n az segélyh lyhívó központok infrastruktúráját BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 26

27 ecall megvalósításához kapcsolódó kötelezettségek 2. COM (2013) 316 final: : Az Európai Parlament és s a Tanács rendelete a fedélzeti e-sege segélyhívó rendszer kiépítésével összefüggő típus-jóváhagyási követelmk vetelményekről és s a 2007/46/EK irányelv módosm dosításáról 7. cikk: A A tervezet szerint a rendelet hatálybal lybalépését t követk vető 36 hónap h múlva m csak olyan új j jármj rműtípusra adható EK típusjóváhagyás,, amelyek a fedélzeti e-sege segélyhívó rendszerük tekintetében eleget tesznek a rendeletnek és s a rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak. Ez a követelmény az M1 és s az N1 kategóri riájú járművekre vonatkozik. Nem kötelezk telező a kis darabszámban gyártott és s az olyan jármj rművekre, melyekbe technikailag nem lehet beszerelni. BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 27

28 ecall MoU aláírása VI. 6. BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 28

29 Áttekintés a hazai baleseti helyzetről a balesetek számának alakulása A 2000-es évek elejének romló baleseti tendenciája 2006-ban fordulatot vett, azóta folyamatos javulás jellemző. BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 29

30 Áttekintés s a hazai baleseti helyzetről a balesetek számának alakulása A javuló tendencia az alábbiakkal magyarázhat zható: az objektív v felelőss sség; az alkoholos befolyásolts soltsággal szembeni zéró tolerancia bevezetése; a pontrendszer és s a szankciók k szigorítása; sa; az ellenőrz rző sebességm gmérések számának növekedése; a jármj rművek aktív v biztonsági rendszerének nek fejlődése és s egyre kiterjedtebb használata, de hozzájárul futásteljes steljesítmények csökken kkenése is. BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 30

31 Az ecall hatáster sterületei Az ecall használat latával a balesetek bejelentési ideje lecsökken, a mentés s hamarabb megkezdődhet. dhet. Az ecall rendszer bevezetéséből l leginkább a o kisforgalmú mellékúton; o külterületen; leten; o éjszakai órákban; o magános (egyjárm rműves) balesetet szenvedett, megsérült úthasználók profitálnak. Ilyen esetekben - különösen ha a sérült s nem tud hívást kezdeményezni, illetve ha nem tudja a baleset helyét t pontosan megadni - a mentés s késve k kezdődhet dhet csak meg. BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 31

32 ecall hatáster sterületei (2012. évi baleseti adatok) A halálos los kimenetelű balesetek száma folyamatosan csökken, de több mint fele a mellékutakon és s egyéb állami vagy önkormányzati nyzati utakon törtt rténik. A halálos los balesetek 41%-a a (223 baleset) éjszakai látási l viszonyok között k törtt rténik,, holott a forgalom ilyenkor töredéke a nappalinak. 141 halálos los kimenetelű egyjárm rműves balesetből l 49 nappali és 25 éjszakai borulásos, pályaelhagyp lyaelhagyásos magános halálos los baleset volt. A halálos los balesetet szenvedett jármj rművek 3,5%-a motorkerékp kpár r (ami nem magasabb, mint a járműállomány szerinti aránya), a halálos los közlekedk zlekedési áldozatoknak 6,8 %-a,% a súlyosan s sérülteknek s 12,6%-a motoros. motoros. BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 32

33 Az ecall mentési lánc összetevői A mentésben a balesetet szenvedett szempontjából mérhető legfontosabb időintervallumok a következők: bejelentési idő vagy észlelési idő (t1), a segélyhívó központ reagálása (t2), a mentőszolgálat riasztási ideje (t3) a mentők riasztási ideje (t4), valamint a mentők kiérkezési ideje (t5). BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 33

34 Az ecall rendszer segítségével elérhető időcsökkenés mentési láncban A bejelentési idő perc időtartama szinte nullára csökkenthető (kb. 90% 15 percen belül kerül bejelentésre). Az ecall szolgáltatás segíthet lerövidíteni a sérültek ellátásának idejét, növelve ezáltal a túlélési esélyüket (a megmenthető sérültek száma növekszik), valamint csökkenne a baleset következtében kialakult torlódás időtartama. A balesetek bekövetkezése miatti torlódásos órák számításánál, valamint az orvosi elemzés alapjául ezt a perces időtartam került felhasználásra. BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 34

35 Az ecall hazai bevezetésének haszon / költség mutatói BCR 1,6 1,9 (különböző szcenáriók mellett (balesetek alakulása, eszközök elterjedése, eszközök ára, bevezetés módja, stb). A hasznok ~25%-a származik a baleseti veszteségek elkerüléséből, a megtakarítások háromnegyede időmegtakarításból keletkezik; A baleseti hasznok és a torlódásos idő megtakarítása térben és időben elkülönülő célterületen jelentkezik; Kedvezőtlenebb baleseti helyzetben ugyanakkora megmentési arány mellett szignifikánsan több baleseti és torlódási megtakarítás keletkezik. BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 35

36 HeERO 1 projekt A HeERO 1. fázisának célja, hogy előkészítse a szükséges infrastruktúra európai megvalósítását azzal a céllal, hogy a harmonizált páneurópai, interoperábilis vészhívó szolgáltatás, az ecall valósággá váljon. Időtartama: január december BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 36

37 HeERO 1 projekt Az ecall szolgáltatás európai szintű megvalósításához két fő feltételt kell figyelembe venni: Interoperabilitás és határon átnyúló folyamatosság: annak a lehetősége, hogy bármelyik európai ország bármelyik járműve, amelyik európai úton közlekedik, súlyos baleset bekövetkeztekor használhassa az ecall szolgáltatást. Harmonizáció: az ecall szolgáltatás csak akkor tud megfelelően működni egész Európában, ha harmonizáltan történik meg a fejlesztés, tiszteletben tartva az esetleges nemzeti sajátságokat /eltéréseket. A 112/e112 használata ennek a harmonizációnak az első lépését jelenti. BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 37

38 HeERO2 új területei ecall alkalmazása tehergépjárművek esetében: A 3,5 tonna össztömegű tehergépjárművekre vonatkozó ecall alkalmazások harmonizált és szabványos megoldásainak bevezetése. ecall alkalmazása kétkerekű motoros járművek esetében: A kétkerekű motoros járművekkel közlekedők az egyik legsérülékenyebb csoportot képezik Európában. Ezen a területen a feladat a kétkerekű motoros gépjárművekre vonatkozó ecall harmonizált alkalmazásának tesztelése. Magyarország a HeERO 2-ben megfigyelőként vesz részt, főként az interoperabilitási tesztekben vállal szerepet! BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 38

39 Külső infrastruktúrán n alapuló további rendszerek 1. RTTI (RTTI( RTTI: : Real Time Traffic Information - valós s idejű közlekedési és forgalmi informáci ciók) A valós s idejű közlekedési és s forgalmi informáci ciók k célja, c hogy a legfrissebb forgalmi adatok révén r n segíts tsék k a jármj rművezetőket utazásuk során. Az ITS stratégia külön k n prioritásk sként kezeli a multimodális lis közlekedési informáci ciók: utazás s előtti és s utazás s alatti informáci ciós rendszerek témáját. t t. Dinamikus forgalmi menedzsment és s helyi veszélyre figyelmeztető rendszer A dinamikus forgalmi menedzsment rendszerek és s a helyi veszélyre figyelmeztető rendszerek célja c a közlekedk zlekedésbiztonság növelése, valamint a forgalom harmonizálása váratlan események, forgalmi torlódások és s kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt kialakuló forgalmi zavarok esetében. Mindkét t rendszer változtathatv ltoztatható jelzéstartam startamú táblákat (VJT) használ l az informáci cióknak a jármj rművezetőkhöz z törtt rténő tovább bbítására. BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 39

40 Külső infrastruktúrán n alapuló további rendszerek 2. Kibővített környezeti k informáci ciók k / kibővített mozgó járműadatok A mozgó jármű adatok (FCD: Floating Car Data) a forgalomban mozgó szenzorként nt közlekedő járművek berendezéseit/ szenzorait használj lják k fel a teljes úthálózat forgalmi helyzetére vonatkozó informáci ciók k gyűjt jtésére. A gépjg pjárműben elhelyezett berendezések/szenzorok rögzr gzítik a jármj rmű helyét és s sebességét, valamint egyéb b más m s adatokat is (pl. a gyorsítás s vagy a lassítás, s, a sebességprofilok, a torlódási idők, stb.). Sebességfigyelmeztet gfigyelmeztetés A sebességfigyelmeztet gfigyelmeztető rendszerek hangjelzéssel, láthatl tható jelzéssel és/vagy mechanikus jelekkel figyelmeztetik a járművezetőt, t, ha a jármj rmű sebessége túllt llépi a vezető által szánd ndékolt mértm rtéket, vagy éppen az úton engedélyezett legnagyobb sebességet. A sebességhat ghatárról l szóló informáci ciót vagy a megengedett sebességet jelzőjelz jelzésbe épített adó,, a gépjárműben lévől kamera, vagy pedig digitális térkt rkép p közvetk zvetíti ti megbízhat zható helymeghatároz rozással. BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 40

41 Köszönöm m figyelmüket! Dr. Lindenbach Ágnes interut21@tvnetwork.hu tvnetwork.hu BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 41