Jogtudom{ny és jogoktat{s térben és időben II.

Átírás

1 Jogtudom{ny és jogoktat{s térben és időben II. DE ÁJK Doktorképzés IV október 20. communis opinio A jogtudom{ny feladata volt a szükséges jogegységesítés megvalósít{sa az adott kérdésekben {ltal{nosan elfogadott {ll{spont (communis opinio) kialakít{s{val. A communis opinio meg{llapít{sa eleinte a joggyakorlatban történt meg, és megelőzte az előad{sokat. Az, hogy mi is az adott kérdésben az {ltal{nosan elfogadott {ll{spont, {ltal{ban a szakvéleményekben került meg{llapít{sra: a gyakorlatban a bír{k sokszor kerültek olyan helyzetbe, hogy egy sz{mukra ismeretlen helyi jogot kellett alkalmazniuk. Ennek sor{n helybéli szakértő jogtudósok segítségét kérték ki szakvélemények form{j{ban, de ezek is a communis opiniora t{maszkodtak, egyrészt azért, hogy a bírót, megbízójukat megóvj{k a felelősségre von{stól, m{srészt azért, mert maguk a szakértők is a szigorú szindik{tusi elj{r{s al{ vonhatók voltak. Ugyanakkor az oktat{sban, a tudom{ny területén a communis opinio megfelelő, meggyőző érvekkel megdönthető, c{folható volt. Ezzel szemben a gyakorlatban egy új felfog{s csak lassan került elfogad{sra, abban az esetben, ha a szakértői vélemények a felfog{st a magukév{ tették. communis opinio (2) A jogtan{rok szakértő tevékenysége oktató munk{jukat is megtermékenyítette, hiszen a professzorok szembesültek a gyakorlat problém{ival és ez arra ösztönözte őket, hogy előad{saikban elmélyülten foglalkozzanak a gyakorlatban felmerült legfontosabb kérdésekkel. Ennek sor{n a saj{t vélemény és a gyakorlatban képviselhető nézet között gyakran eltérés volt. A statutumok partikularizmus{val szemben a közös jog uralkodó tanainak ilyetén elterjedése hozz{j{rult a közös jog (ius commune) egységes fejlődéséhez is It{li{ban (és Európ{ban). A komment{torok hamarosan a communis opiniot a gyakorlat sz{m{ra kötelezően követendőnek értelmezték: a communis opinione non est recendendum in iudicando vel consulendo Ez{ltal a communis opiniot gyakorlatilag kötelező erővel ruh{zt{k fel. communis opinio (3) Ezzel a gyakorlat sz{m{ra a communis opinio a XV. sz{zadra olyan meg nem c{folt jogi bizonys{gg{ v{lt, melynek figyelmen kívül hagy{sa szükségszerűen marasztal{shoz vezetett a szindik{tusi elj{r{sban. Csak igen meggyőző érvekkel vehette r{ a szakvélemény készítője az adott ügy bír{j{t, hogy a communis opinioval ellenkező döntést hozzon. Véleményeltérések esetén a bíró és a szakértő a magis communis opiniot kellett kövesse, és ezzel kapcsolatban több tan{r és szakértő hangsúlyozta, hogy a véleményeket nem sz{molni, hanem súlyozni kell. Ilyen esetekben a gyakorlatnak még ink{bb szüksége volt a tudom{nyos igénnyel megfogalmazott szakvéleményekre. A XV-XVI. sz{zadi forr{sok több esetben a communis opinio szok{sjogi erejéről szóltak. A communis opinio doctorum a joggyakorlatban való alkalmaz{s {ltal szok{sjogi elismerést nyert, amennyiben a szok{sjogi jogképződés feltételei fenn{lltak, mindaddig amíg egy új communis opinio ki nem alakult, és a gyakorlatban elfogad{st nem nyert. Elfogadott{ v{lt a felfog{s, hogy a communis opinio mellett vélelem szól: kétség esetén a communis opinio {ltal t{mogatott nézet igazabb (verior) és a bír{knak alapvetően követniük kell azt. Ha a bíró a communis opinio ellenére ítélkezett, a vélelem miatt bizonyítania kellett, hogy a communis opinio, amelytől ő eltért, nyilv{nvalóan hib{s. jog{szrend a XII-XIV. sz{zadban Európ{ban kialakult egy jog{szrend, amely a modern jog{szi hivat{s legfontosabb jegyeit is mag{n hordozta m{r: olyan személyek csoportj{ról volt szó, akik függetlenül sz{rmaz{suktól, t{rsadalmi helyzetüktől és a jogszolg{ltat{son belül betöltött tisztségüktől vagy feladatuktól különleges képesítéssel rendelkeztek, ez lehetővé tette, hogy t{gan értelmezve jogi kérdések megold{s{val foglalkozzanak és t{rsadalmi érvényesülésüket ez{ltal vívhass{k ki ezen képesítés és a hivat{s megbecsültségének alapja nem volt m{s mint a tudós jogok, a római és k{nonjog elsaj{tít{sa az egyetemi képzés keretein belül a későközépkorban a jog{szok {ltal ell{tott tisztségek szakmaibbakk{ v{ltak a jog{szi feladatkörök részben függetlenek lettek a rendi illetve feud{lis kötöttségektől egyre ink{bb szakismereteket követeltek meg az adott jog{szi tisztségekre p{ly{zóktól egyes tisztségek betöltéséhez jogi végzettség megkövetelése (az egyh{zi bír{skod{s területén, majd egyes v{rosi tisztségeknél) v{lt szok{ss{ a XVI. sz{zadra a kontinens legtöbb {llam{ban végleg kialakult a feladatoknak, tisztségeknek, hivataloknak az a köre, amelyet csak egyetemi jogvégzettséggel rendelkezők tölthettek be 1

2 a ius commune recepciója hosszúlefut{sú kultúrtörténeti és szociológiai folyamat földrajzi területenként eltérő időpontokban lej{tszódó, de összeurópainak tekintett folyamat lényege a jogéletnek, a jog művelésének tudom{nyoss{ v{l{sa, vagyis a jogi, politikai kérdéseknek a korabeli tudom{ny, elsősorban a skolasztikus jogtudom{ny segítségével való megold{sa, a közélet racionaliz{l{sa Európa egyetemein a tudós jogokban ismereteket szerzett jogvégzettek előbb politikai, majd gyakorlati jogéletbeli alkalmaztat{sa és szerepv{llal{sa előfeltétele illetve bizonyítéka a ius commune besziv{rg{s{nak az egyes t{rsadalmak jogéletébe csendes receptio form{lis receptio form{lis recepció A Német-Római Szent Birodalomban a Habsburg cs{sz{rok a XV. sz{zad végén megkísérelték a központi szervek újj{szervezését, ennek keretében a birodalmi kancell{ria és a legfelsőbb cs{sz{ri fellebbezési bírós{g, a Reichskammergericht újj{alakít{s{t. A birodalomnak azonban nem volt egységes joga. A helyi consuetudok, jogkönyvek, szok{sok között nem ismerte ki senki sem mag{t. Ezért a cs{sz{r az új felsőbírós{g ügyrendjében (Reichskammergerichtsordnung ) meghat{rozta, hogy minden olyan kérdésben, amire nincsen szab{ly vagy törvény, a ius canonicum, a ius civile és a Libri feudorum jog{t fogja alkalmazni. így - a glossz{torok és komment{torok római joga, - a k{nonjoggal, - a lombard hűbérjoggal, - II.Frigyes cs{sz{r rendeleteivel egyetemben (Authenticae Fridericianae) a Német Birodalom kisegítő, szubszidi{rius jog{v{ v{lt. 1. Német cs{sz{ri jog nem lévén, teh{t a római jog került be ezen bírós{g alkalmaz{s{ba. 2. Még ennél is fontosabb előír{s volt, hogy a bírós{g ülnökeinek fele ezentúl legista, vagyis a római jogot egyetemen tanult jog{sz kell legyen. jogi humanizmus a római jogon alapuló ius commune teh{t a középkor végére fogalmakat és saj{tos rendszert adott, eszméket biztosított a politikai gondolkod{shoz és legitim{ciós eszközül is szolg{lt Európa jog{szai sz{m{ra. ezen hat{st csak fokozta a középkori jog{szok m{sodik nagy nemzedékének (a komment{toroknak) törekvése, mely egyre ink{bb a mindennapok jogélete felé mozdította el a tudom{nyos gondolkod{st: a római jog az igazs{g forr{s{ból egyre ink{bb az alkalmazható norm{k t{rh{z{v{ kezdett v{lni. A tudom{ny és a jogélet közeledését hosszút{von a humanista jogtudom{ny sem tudta, b{r lehet, hogy nem is kív{nta megakad{lyozni, ugyanakkor bizonyos az, hogy a XVI. sz{zad nagy jelentőséggel bírt a jogtudom{ny fejlődésében, s a római jog és így a ius commune is teljesen m{sként nézett ki ezen sz{zad mult{val, mint a XV. sz{zad végén. jogi humanizmus (2) A XV-XVI. sz{zad magukat humanist{nak valló professzorai t{mad{st indítottak a hagyom{nyos jogtudom{nnyal szemben. A jogtudom{ny humanista megreform{- l{s{nak programj{t a m{r korukban triumvir{tusként tisztelt, különböző iskol{kból induló it{liai Andreas Alciatus ( ), francia Guillaume Budé ( ) és német Ulrich Zasius ( ) fektette le. Az ut{nuk jövő nemzedékek munk{ss{g{ban a humanista jogtudom{nynak h{rom alapir{nyzata form{lódott ki. jogi humanizmus (3) ir{nyzatok: filológiai-antikv{rius ir{nyults{g, szisztematikus ir{nyzat, a pedagógiai-módszertani reformokat szorgalmazó nézetek cél: az antik jogi kultúr{hoz való visszatérés, a Corpus Iuris Civilis középkori tekintélyek véleményétől való megszabadít{sa, az ókori jogi gondolkod{s mind teljesebb megismerése révén a jogélet megújít{sa túllépve a puszta jogi iratok körén a teljes antik irodalom segítségül hív{sa a filológiai és történeti megközelítés fontoss{g{t hangsúlyozt{k az elődök azon felfog{s{val szemben, mely a Corpus Iuris könyveit csup{n a gyakorlati jogélet sz{m{ra kív{nta hasznosítani jogi humanizmus - mos gallicus 1. az ókortörténeti, filológiai-antikv{rius ir{nyt követők célja a minél jobb szövegkiad{sok lehetővé tétele volt a szövegkritika útj{n: t{madt{k a kor{bbi jog{szokat amiatt, hogy romlott szövegű forr{sokat haszn{lnak, nem eleg{ns az a latin, amin írnak. a humanist{k elsődleges feladatuknak az ókori szövegek tisztas{g{nak helyre{llít{s{t tekintették. ugyanakkor történetiségében vizsg{lt{k a forr{sokat: r{jöttek arra, hogy a justinianusi forr{sokban több korszak szövegrétege rakódott egym{sra és hagyom{nyozódott az utókorra. a forr{sokat csup{n történeti forr{snak tekintették, s kor{ntsem olyan jogforr{snak, amely koruk viszonyaira alkalmazható, s főleg nem egyetemes érvénnyel. ezen {ll{spont előtérbe hozta az egyes orsz{gok jogforr{sainak az ír{sba foglal{s{t és összegyűjtését, ami Európa szerte ekkor egész mozgalomm{ v{lt. törekvésük túlterjedt ugyan a Corpus Iuris Civilis szövegének megtisztít{s{n és egy szélesebb forr{salapot kív{nt biztosítani a jogtudom{ny sz{m{ra, de mégsem tudta megtörni a Corpus Iuris tekintélyét. 2

3 jogi humanizmus - mos gallicus (2) 2. az úgynevezett szisztematikus ir{nyzat a joganyag ide{lis rendszerezésének megteremtését tűzte ki célul maga elé, ami együtt j{rt bizonyos alapelvek kidolgoz{s{val is Ezen törekvések, amelyek rendszerezést és így az anyag könnyebb kezelhetőségét tűzték célul maguk elé, a renesz{nsz kor{ra vezethetők vissza. A rendszerezés gondolata és v{gya a XVI. sz{zadban v{lt uralkodóv{ a mos italicust megreform{lni akaró tudósgener{ciók tagjai között. A törekvések megvalósul{s{ban nagy szerepe (tal{n túlértékelt szerepe) volt egy francia logika-tan{rnak Petrus Ramusnak, aki az addig egyeduralkodó arisztotelészi logika megreform{l{s{t tűzte ki célul maga elé Ramus reformgondolatai az összes tudom{ny{gakra, a teljes tudom{nyos gondolkod{sra megtermékenyítően hatottak. jogi humanizmus - mos gallicus (3) A rendszerezési kísérletekkel szorosan összefüggött az a tendencia, melynek következtében az oktat{s és a tudom{nyos kutat{s is elszakadt attól a tradíciótól, mely szerint a vizsg{- lód{sok az egyes szöveghelyek külön-külön értelmezésére ir{nyultak. A humanist{k indított{k el azt a folyamatot, mely a racionalizmus szellemiségével p{rosulva nemzedékekkel később a jogi tanok középpontj{ba bizonyos jogi alapelveket {llított. Ennek következtében a kor{bban oly fontos forr{shelyek, melyekből az adott elvet levezették, puszt{n ezen elv igazol{saként kerültek szóba, vagyis mai megfogalmaz{s szerint a l{bjegyzetekbe kerültek. A szab{lyok v{ltak teh{t fontoss{, és az egyes szöveghelyek értelmezése vagyis a középkori egyetlen tudós megközelítési mód csak ezen szab{lyok al{t{maszt{s{t szolg{lta. jogi humanizmus - mos gallicus (4) 3. a pedagógiai-módszertani reformokat szorgalmazó nézetek, az oktat{s felépítése, célja körüli új elgondol{sok voltak azok, melyek révén a humanista jogtudom{ny a legszembetűnőbben lépett fel a skolasztikus jogtudom{nnyal szemben a didaktikai törekvések természetesen magukban hordoztak mind filológiai, mind rendszerező elgondol{sokat éppen ezért a két jogtudom{nyi ir{nyzat ellentétét sokszor csak mint az oktat{si módszer eltéréseit ragadj{k meg: a mos gallicus a mos italicussal szemben mos gallicus (1) A humanista oktat{si reformprogram a klasszikus latin, valamint a görög nyelv felértékelődését, egy esztétikai alapokon nyugvó nyelv{pol{s előtérbe kerülését jelentette; mag{val hozta a poetika és retorika jogtudom{nyi segédtudom{nny{ v{l{s{t; megkövetelte a történelem és az etika tanít{s{t, ami a joghallgatók enciklopédikus műveltségét volt hivatott emelni; ez mag{val hozta a jogi tanulm{nyok kezdetének az artista karra való {thelyeződését ; célul tűzte ki a tananyag korl{toz{s{t, behat{rol{s{t, aminek gondolat{val m{r a mos italicus is foglalkozott ez a terjengősségről és a tekintélyelvről való lemond{st, az appar{tus és a Glossa elvetését jelentette ez a törekvés viszont a gyakorlattól való elt{volod{s veszélyét hordozta mag{ban mos gallicus (2) a reformprogram vívm{nyai közé elsősorban a joganyag szisztematikus t{rgyal{smódj{nak az elterjedése, a törvény-rendszer elvetése tartozott jelszó: rendszer az exegézis helyett, amelynek alapj{n a jogot ésszerűen lehetett tanulni és tanítani; ezen törekvések következménye lett később a különböző újabb diszciplín{k kialakul{sa, melyek oktat{sa sor{n a professzorok elszakadtak az egyes szab{lyok Corpus Iurisban elfoglalt helyétől: pl. öröklési jog, szerződési jog, elj{r{sjog, büntetőjog, {llamjog; a rendszerre törekvés magyar{zza az Institúciók nagy becsét is, hiszen ez tekinthető a CIC egyetlen szisztematikus részének; a humanista törekvések sor{ba tartozott még az előad{sok bizonyos h{ttérbe szorít{sa a gyakorlatok, a consistoriumok jav{ra, ahol a hallgatók ön{lló munk{ja került volna előtérbe; ide tartozott a vizsg{k ésszerűbbé tételének az igénye is. mos gallicus (3) A humanista reformprogramnak kezdettől voltak ellenzői, elsősorban a filológiai módszer és az anyagbehat{rol{s miatt. Ugyanakkor elfogadottak voltak nyelvi és az {ltal{nos képzettség emelésére vonatkozó követelései. Jelentős tudósok is síkrasz{lltak a mos italicus megtart{sa mellett, mert azt alkalmasabbnak tartott{k gyakorlatra való előkészítésre (Bonifacius Amerbach, Melchior von Osse, Alberico Gentilis voltak a legnevesebbek). Franciaorsz{gban, ahol a CIC nem volt form{lisan recipi{lt hat{lyos jog, uralomra juthatott a mos gallicus, melynek központja a bourges-i egyetem lett. A német Birodalomban a XVI. sz{zadban még nem volt j{rható ez az út, mivel a Corpus Iuris Civilist hat{- lyos jognak tekintették. A német jogtudom{ny megmaradt a mos italicusn{l. 3

4 mos gallicus - megvalósul{s A jogi humanizmus első fénykor{t Franciorsz{gban Bourges-ban élte a XVI. sz{zad első h{romnegyedében. M{sodik vir{gkor{t 1670 és 1750 között Németalföldön. Ugyanakkor a jogi humanizmus minden fejlődési szakasz{ban nemzetközi jelenségnek tekintendő. A jogi humanizmus egyértelműen kapcsolódott a protestantizmus, a reform{ció és a gallikanizmus (t{gabb értelemben a nacionalizmus) gondolatvil{g{hoz, és szemben {llt a p{pai és cs{sz{ri univerzalizmussal. A római jog történetiségének hangsúlyoz{s{val egyes humanist{k ugyanis végső soron a római jog egyetemes érvényre való jogosults{g{t vont{k kétségbe. Ez bizonyos mértékben a nemzeti jogok felé fordul{st induk{lta. mos gallicus megvalósul{s (2) A reformmozgalmak ellenhat{saként a német karokon igaz{n csak ekkor rögzítették a statutumok a mos italicus módszerét, elsősorban a Glossa haszn{lat{t. (1545 Greifswald, 1555 Lipcse, 1560 Wittenberg, 1564 Rostock) Voltak egyetemek, ahol reformok is érvényesültek, a Glossáról mégsem mondtak le (1536 Tübingen, 1537 Bécs). Németföldön egyetlen valóban mos gallicust előnyben részesítő tanulm{nyi rend a herborni (1584) volt, mely Alciatus, Duarenus, Cujacius, Donellus műveinek szerepét hangsúlyozta az oktat{sban. mos gallicus - értékelés A filológiai célok terén az eredmények kétségesek voltak. A nyelvi színvonal emelése kétségtelen, de ez többet {rtott, mint haszn{lt. A történeti szemléletmód és a szövegkritikai módszerek hosszú t{vú értékei vitathatatlanok, hiszen nagy mértékben hozz{j{rultak az oktat{s tudom{nyosabb{ v{l{s{hoz, de az adott korban sok vit{t, értelmezési nehézséget okoztak. A római jogot nem lehetett még történetileg értelmezni, a joggyakorlat sz{m{ra kellett alkalmazhatóv{ tenni. Csak a megszaporodó feldolgoz{sok és a CIC {tform{l{sa a v{rosi és területi joganyag-reform{ciókban tették lehetővé, hogy Justinianus szövege és Bartolus komment{rja veszítsen jelentőségéből, és a CIC tanulm{nyoz{s{n{l egyre ink{bb a történeti-antikv{rius érdeklődés kaphasson szerepet. A szisztematikus törekvések eredményeként a joganyag ön{lló elsaj{tít{s{nak célj{t nem sikerült elérni, de az ordo juris és az ars juris gondolata hozz{j{rult a leges-rendszertől való elszakad{shoz, mely végül a hagyom{nyos tanszéki szerkezet {talakul{s{hoz vezetett, lehetővé téve új jogterületeknek a bevon{s{t az elméleti oktat{sba. jog{szok a kora újkorban A képzett jog{szok ir{nti igény az újkor első sz{zadaiban sem csökkent Európ{ban. A kor{bbi hűbéri függőségre épülő uralmi rendszerek egyre ink{bb {talakultak és képzett szakemberekre épülő közigazgat{ss{ v{ltak a legfejlettebb orsz{gokban. A modernebbé, szakszerűbbé v{ló hivatali rendszer a XVI-XVII. sz{zadban újabb feladatköröket is {tvett (adóigazgat{s, gazdas{gpolitika), amely a képzett hivatalnokok ir{nti igényt tov{bb növelte. A hivatalnok-igény nagy részét tov{bbra is a tradicion{lis egyetemi jogi oktat{sból kikerülő jog{szokkal fedezték, hiszen a speci{lis és rendszeres hivatalnok-szakképzés csak a XVIII. sz{zadban jelent meg néh{ny orsz{gban. A tanult jog{szokra természetesen az igazs{gszolg{ltat{snak is szüksége volt. Ekkortól jellemző, hogy a felsőbírós{gokon egyre több helyen megkövetelik a fokozattal lez{rt jogi stúdiumokat. jog{szok a kora újkorban (2) A tanult jog{szok megjelenése a bírós{gokon jelentős repedést idézett elő a rendi t{rsadalom építményén: Mindaddig elvként uralkodott, hogy egy adott rend tagja felett csak rendt{rsai, vagy esetleg a felette {llók ítélkezhettek. A XVI. sz{zadtól kezdve Nyugat-Európ{ban megv{ltozott a helyzet: egy jogvégzett polg{rfi tagja lehetett a nemesek felett ítélkező bírós{gnak is. Legkésőbb a francia forradalom ut{n az európai {llamok közigazgat{s{- ból, igazs{gszolg{ltat{s{ból eltűntek a kor{bbi honor{cior tisztségviselők. A jog{szok monopoliz{lt{k az igazs{gszolg{ltat{st és részben a közigazgat{st is. Az újkor folyam{n szigorú rendi szab{lyok kezdtek uralkodni a jog{szok között is. Az uralkodóktól kapott privilégiumok, a jogi jellegű feladatkörökbe (lehettek azok {llamiak, vagy az ún. szabad jog{szi hivat{sok is) és ezzel a rendbe kerülés feltételeinek {llandó szigorod{sa egész Európ{ban hozz{j{rult ahhoz, hogy egy jogi-hivatali arisztokr{cia alakult ki, mely mag{nak monopoliz{lta a bírós{gokat, a jogi karokat, a tan{csosi kollégiumokat és a közigazgat{st. A jog{szok ily módon megszil{rduló rendje jellemző módon az eredeti nemesség felé közeledett. jogoktat{s a kora újkorban a jogoktat{s kor{bbi európai egységessége a 1500 és 1700 közötti időszakban a múlté lett az új vall{si, politikai és tudom{nyos behat{sok területenként m{sként hatottak az oktat{sra és azon belül a jogoktat{sra új tudom{nyos központok alakultak ki (Franciaorsz{g, Németalföld, majd Poroszorsz{g) a jogi oktat{s képe v{ltozatosabb{ v{lt, b{r az oktat{s közös alapj{t tov{bbra is a IUS COMMUNE képezte a tudom{nyos gondolkod{s {talakul{sa a jogi oktat{sra új jogtudom{nyi módszerek kialakít{s{val hatott ki: a skolasztikus jogtudom{nyt a humanista, majd azt a rendszertani felfog{s v{ltotta fel. a jogi oktat{s ezen tudom{nyos v{ltoz{sok miatt m{r nem volt olyan egységes mint a középkorban a legkülönbözőbb tendenci{k uralkodtak, egym{stól területileg és időben is eltérve nem csak orsz{gonként, de egyetemről-egyetemre v{ltozott az oktat{s felépítése, még ha a t{rgyalandó anyag, a ius commune mag{njoga nagyj{- ban-egészében mindenütt ugyanaz is volt mindenképpen fennmaradt azonban a jogoktat{sban egy {ltal{nos tendencia, mely az egész kontinensen egységesnek volt tekinthető 4

5 az újkori jogi karok A bolognai típusú hallgatói önigazgat{s szinte teljesen eltűnt az egyetemek, s a karok betagolódtak a fejedelmi közigazgat{sba az universitas magistrorum et scholariumból {llami intézménnyé és konfession{lis iskol{v{ való {talakul{ssal egy időben jöttek létre az úgynevezett ordinarius-egyetemek (karok) is (ordinarius: az a professzor, aki egy főelőad{sért, a libri ordinarii előad{s{ért az {llamtól fizetést kap karonként {ltal{ban 3-6 ordinarius) a karok az egyetemen belül, mint annak kicsinyített m{sai léteztek, ön{lló szervezettel, teljesen kifejlődött korpor{cióként a jogi kar a h{rom felső kar közé tartozott, az orvosi felett, de a teológiai alatt helyezkedett el tekintély szempontj{ból a jogi karok egyetemeken belüli befoly{sa azonban {ltal{ban erős volt. a kari szintű vezető szerv a doktorok kollégiuma (collegia doctorum) volt, mely eredetileg a karon fokozatot szerzett és/vagy ott tanító összes doktorokat mag{ban foglalta később ez megv{ltozott, és az oktat{s céhjellegűvé v{l{sa miatt a taglétsz{mot a legtöbb karon korl{tozt{k a jogi karok jelentőségének megnövekedését a XVI. sz{zad m{sodik felétől az is mutatja, hogy ettől az időszaktól kezdve a jog{szprofesszorok illetménye a teológusokéval vetekedett. studiosi iuris természetes előfeltételek: a természetes tehetség, az ingenium, mely elsősorban disputatiók {ltal fejleszthető a korabeli felfog{s szerint, s a vizsg{kon is vizsg{landó, a iudicium, az ítélő-erő, mely részben iskol{z{s, részben élettapasztalat alapj{n szerezhető meg, nagyon fontos az emlékezőképesség, és a tiszta jellem előképzettség: nincsen {ltal{nos előír{s a beiratkoz{si feltételekről előzetes artes-ismeretek a XVI. sz{zadtól elv{rtak később a doktori cím előfeltétele néhol a magister artium fokozat (pl. Bécs) foglalkoz{sok tud{s {tad{sa és ismeretek begyakorl{sa előad{sok rendes főelőad{sok (lecturae ordinariae), melyek a nyilv{nos egyetemi programban voltak meghirdetve, s melyeket a fizetett professzorok tartottak rendkívüli előad{sok (lecturae extraordinariae), melyet a professzorok és a nem fő{ll{sú doktorok, sőt baccalaureusok is tarthattak, mag{nelőad{sok, melyek kiegészítő jellegűek voltak, s a hallgatók külön fizettek értük a későbbi fejlődés sor{n a rendkívüli előad{sok funkciój{t egyre ink{bb a mag{nfoglalkoz{sok vették {t, s így a rendszer ismét dualist{v{ v{lt gyakorlatok disputationes exercitium iuris practicum consistorium korszakonként v{ltozóan egyéb gyakorlati ir{nyults{gú oktat{si form{k is megjelentek az európai jogi karokon {ltal{ban egy-egy reformtörekvés eredményeként kerültek be a tanrendekbe, de {ltal{nos érvényre csak ritk{n jutottak többnyire egy-egy kar elszigetelt kísérletei maradtak vizsg{k a középkori rendszer egyszerűsödött (elsősorban a XVII. sz{zadtól) az új oktat{si form{k és új tant{rgyak megjelenésével az egyes karok vizsgarendszere is több kevesebb {talakul{son ment keresztül a karok a ius promovendi révén maguk hat{rozhatt{k meg a vizsg{ra bocs{t{s előfeltételeit és a vizsga lefoly{s{t a tudom{nyos fokozatok tradicion{lis h{rmas feloszt{s{ból (baccalaureus, licenciatus, doctor) a XVII-XVIII. sz{zad folyam{n a jogi karok nagy többségénél megszüntették a csak korl{tozott tudom{nyos eredményeket bizonyító baccalaureusi címet a licenci{tusi és doctori vizsg{k közeledtek egym{shoz Padova alapít{s: 1222 első magyarorsz{gi hallgató ig, a teológiai tanulm{nyok lehetővé v{l{- s{ig (Bologna 1364) kiz{rólag jogi tanulm{nyok Bologn{val versengve a középkorban végig jelentős képzőhely a magyar egyh{ziak sz{m{ra az iter Italicum kihagyhatatlan {llom{sa a XV. sz{zadtól a magyarorsz{giak sz{m{ra a legfontosabb it{liai egyetem - humanista t{rgyak: divategyetem - splendidissima között több, mint 200 magyar hallgató a XVI. sz{zad elejéig főleg egyh{ziak, ekkortól polg{ri sz{rmaz{súak is 5

6 Padova a XVI. sz{zad elején rövid v{ls{g 1540 körül restaur{ció - gymnasium universitas artistarum universitas iuristarum libertas Patavina + vil{gi jelleg a humanisztikus, vil{gi, modern it{liai egyetem mintaképe a sz{zad közepétől 1550 a jogi egyetem új statutumot kap a mos italicus uralma, de a tan{rok oktat{si szabads{ga jellemzi előad{sok: matutina - de mane pomeridiana - de sero Padovai professzorok Lackner idejében I. JURIS CANONICI SCHOLAE Prima Juris canonici Schola Ordinaria matutina Ad Terentius de Terentiis, Patavinus primum, et secundum Decretalium librum Secunda Juris canonici Schola Ordinaria matutina Antonius Zoncha, Patavinus Ad primum, et secundum Decretalium librum Tertia Juris canonici Schola Ordinaria matutina Thaddeus Piso Soacia, Patavinus Prima Juris canonici Schola Ordinaria pomeridiana Johannes Jacobus Marta, Ad tertium, quartum et quintum Decretalium librum Neapolitanus Secunda Juris canonici Schola Ordinaria Michael Quarantaocto, Patavinus pomeridiana Ad tertium, quartum et quintum Decretalium librum Schola tertia Juris canonici pomeridiana Franciscus Niasius (majd 1595-től:) Albertinus Miliaria, Patavinus Padovai professzorok Lackner idejében II. Padovai professzorok Lackner idejében III. JURIS CIVILIS SCHOLAE ORDINARIAE Prima Juris civilis Schola ordinaria matutina Angelus Matthaeaccius, Marosticensis Ad primam et secundam partem Codicis Secunda Juris civilis Schola ordinaria matutina Ottonellus Discalcius, Patavinus Ad primam et secundam partem Digesti Veteris Schola tertia Juris civilis matutina vacant Prima Juris civilis Schola ordinaria pomeridiana Guido Pancirolus, Regiensis Ad primam et secundam partem Infortiati Secunda Juris civilis Schola ordinaria pomeridiana Patrus Paulus Rutilius, Coloniensis Ad primam et secundam partem Digesti novi (majd 1594-től:) Joachimus Scainus, Salodiensis Schola tertia Juris civilis pomeridiana Claudius a Curtivo, Patavinus Prima civilium institutionum Schola, quae inter Fabricius Ceconius, Anconitanus ordinarias habita est Secunda civilium institutionum Schola, inter Marcus Trivisanus, Ptavinus extraordinarias Schola tertia civilium institutionum Octavius Livellus, Ptavinus Schola de Pandectis Marcus Antonius Ottelius, Utinensis Artis Notariae Schola prima Joannes Leonessa, Patavinus INTER EXTRAORDINARIAS De feudis, et usibus feudorum Schola extraordinaria Victor Saxonia, Patavinus (majd 1594-től:) Johannes Baptista Silvaticus, Patavinus Schola trium librorum Codicis Thaddeus Piso Soacia, Patavinus Criminalium rerum Schola Victor Saxonia, Patavinus Schola de Regulis Juris Franciscus Bottonus, Patavinus 6

7 Straßburg 1538-ban több iskola összevon{s{val, a szerzetesrendek vagyon{nak szekulariz{l{s{val a v{rosi magistratus életre hívta a nagy gimn{ziumot gyors felvir{gz{s - fő hangsúly a tíz alsóbb oszt{lyon volt, de a magasabb tudom{nyok (teológia, jog, orvostudom{ny) előad{sai (lectiones publicae) is nagy vonzerőt jelentettek a protest{ns teológia felső-német központja volt jelentős ebben a szakaszban az iskola 1566-ban cs{sz{ri privilégium jog a baccalaureus és magister artium címek adom{- nyoz{s{ra semiuniversitas (privilégiummal ell{tott gymnasium illustre) de doctori címet nem adhat cs{sz{ri privilégium: négy kar a teljes promóciós joggal Straßburg (2) methodus Sturmiana: a tudom{nyok módszerét és rendszerét a retorik{ból kísérli a retorik{nak kell a skolasztikus logik{t felv{ltania, mind ismeretelméleti módszerként, mind alaptudom{nyként loci communes Johannes Sturm - Melchior Iunius jogi tanszékek: Institutiones ( 30-as évek) (Balduinus, Hotmann, Giphanius - mos gallicus) Pandectae I. (1570) Codex - ius feudorum (1575) (Obrecht) Pandectae II. (1591) (Gothofredus) a humanizmus uralma - gyakorlati ir{- nyults{ggal (retorika!!) exercitium iuris practicum Straßburg (3) 1621 ut{n betagolód{s a német jogi karok közé - a jogi kar az usus modernus Pandectarum képviselőinek kezébe kerül de: saj{toss{g a történelem oktat{s fontos szerepe a jog{szképzésben Matthias Bernegger az egyetem a történelem és a politika valamint a szónoklattan jelentős műhelyévé nőtte ki mag{t és a természetfilozófiai és asztronómiai tanulm{nyok is magas szintet értek el itt németalföldi újsztoicizmus - Lipsius Politicorum Libri történelmet a jogtudom{ny alapozó t{rgyai közé sorolt{k politica - disputatiók tucatjai (magyarok részvételével is) a jogi karon a négy tanszékes rendszer fennmaradt (1787-ig) - de kiemelt szerepet kapott a ius publicum nagy nemzetközi vonzóerő - nagy ar{nyban nemesi sz{rmaz{sú hallgatós{g (a jogi karon 25 %) a XVIII. sz{zadban erősen a politikai és {llami tevékenységre való felkészítésre helyezték a hangsúlyt - {llamtudom{ny és történelem diplomata iskola - Johann Daniel Schöpflin Magyarorsz{gi joghallgatók Straßburgban 59 studiosi iuris (!) 1550 és 1800 között 1621 előtt 17 fő fordult meg itt (Révai Péter, Baranyai Decsi J{nos, B{nffy Ferenc) gyakran (8 fő) az it{liai tanulm{- nyokat készítette elő 1621 ut{n a beiratkozott 42 joghallgató az összes beiratkozott magyarok (205) 20,5 %-{t tette ki köztük viszonylag kevés az erdélyi (10 %) - (egyébként 40 %) Pozsonyból 16 fő!! viszonylag alacsony a nemesek sz{ma szemben az egyetem arisztoktratikus jellegével politikai disputatiok - korabeli tendencia, mely szerint a philosophia practica körébe sorolt t{rgyak (etika, politika, ökonomia) elsaj{tít{s{t egyre ink{bb fontosnak tartott{k a joghallgatók sz{m{ra 7