Élve a Minisztérium honlapj{n közzétett lehetőséggel, a július 28-{n megjelent

Átírás

1 Dr. Matolcsy György miniszter Úr részére Ikt. szám: K-08-12/2010 Nemzetgazdas{gi Minisztérium Tisztelt Miniszter Úr! Élve a Minisztérium honlapj{n közzétett lehetőséggel, a július 28-{n megjelent Új Széchenyi Terv vitairathoz az al{bbi észrevételeket és javaslatokat tesszük. A piaci verseny fokoz{sa a pénzügyi szektorban 1.) A tervezet készítői a 14. oldalon helyesen {llapítj{k meg, hogy a magyar gazdas{gban sok erőfölényen alapuló piaci helyzet alakult ki, amely rontja a v{llalkoz{sok és a fogyasztók helyzetét. Az egyik ilyen helyzet véleményünk szerint, amely összecseng pl. a Gazdas{gi Versenyhivatal meg{llapít{s{val a bankok közötti verseny hi{nya, illetve mérsékelt volta. Ez komoly gondot okoz a gazdas{g egészének működése szempontj{ból, hiszen így sok esetben a v{llalkoz{sok egyszerűen nem jutnak hitelhez, mivel nem képesek kitermelni a magas banki díjakat. A bankok közötti verseny beindít{sa így alapvető érdek, mivel ez{ltal a v{llalkoz{sok könnyebben, olcsóbban juthatnak hitelhez, ami elősegíti a Terv alapcélkitűzésének, azaz a foglalkoztat{s bővítésének megvalósít{s{t is. M{srészt csökkenti a lakoss{g terheit is a lakoss{gnak nyújtott hitelek költségeinek mérséklésével (ami - tov{bbgyűrűző hat{sként - a fogyaszt{s bővülésével szintén segítheti a foglakoztat{s növekedését).

2 Igazolja ezt a feltételezést, hogy napjainkban több bank is jelentős könnyítéséket vezetett be a lakoss{gi devizahitelek területén (pl. kamatcsökkentés, {rfolyamkock{zat egy részének {tv{llal{sa, stb.). Tov{bbi érv a fentiek mellett, hogy a bankok még a gazdas{gi v{ls{g körülményei között is jelentős, a kor{bbi évekkel is összemérhető nyereséget értek el. A bankok közötti verseny beindít{sa megköveteli a Gazdas{gi Versenyhivatal és a Pénzügyi Szervezet Állami Felügyelete jogosítv{nyainak megerősítését, illetve a szervezetek munk{j{nak ezir{nyú erősítését. Hasznos lenne tov{bb{ megvizsg{lni, hogy a Magyarorsz{gon működő bankok nyereségtermelő képessége toler{lható szinten haladja-e meg az Európai Unió m{s tag{llamaiban működő bankok nyereségtermelését, illetve ha nem, akkor mi ennek az oka, szab{lyoz{si oldalról milyen lépéséket lehet tenni ennek felsz{mol{s{ra. 2.) A mag{nnyugdíjpénzt{rak esetében is megfigyelhető a kellő verseny hi{nya: a befizetett j{rulékok befektetését végző alapkezelők legtöbb esetben az adott pénzügyi csoporton belüli alapkezelő, azaz az alapkezelés díj{t nem valódi piaci verseny alakítja ki (így lehet tulajdonképpen nyereségre szert tenni a pénzügyi csoport szintjén, hiszen a piaci {rn{l magasabbra is emelhető ez a díj). Ezért fordulhat elő az a helyzet, hogy ha egy kisebb, pénzügyi befektetővel nem rendelkező pénzt{r versenyeztetéssel v{lasztja ki az alapkezelő céget, az alacsonyabb díjért v{llalja a munk{t, mint a saj{t pénzügyi csoportj{ba tartozó mag{nnyugdíjpénzt{r esetében. A fenti anom{lia megszüntetése érdekében jogszab{lyban kell előírni, hogy az alapkezelőt p{ly{ztat{s útj{n legyen kötelező kiv{lasztani. Megfontolandó lehet a p{ly{ztat{s alternatív{jaként egy, a kapcsolt v{llalkoz{sok sz{m{ra előírt szok{sos piaci {r (transzfer{r) alkalmaz{s{nak szab{lyaihoz hasonló rendszer működtetésének bevezetése, amelynek ellenőrzésére nem az adóhatós{g, hanem a PSZÁF kapna jogosítv{nyokat. 2

3 A magyar {llamh{ztart{st még mindig erősen megterhelik a rossz hatékonys{ggal működő {llami tulajdonú v{llalatok. Át kell gondolni, hogy valóban megéri-e az {llamnak veszteséges v{llalatokat fenntartani. Sajnos a tapasztalatok azt mutatj{k, hogy önmag{ban a privatiz{ció nem jelent megold{st az erőforr{sok hatékony felhaszn{l{s{ra, hiszen az {llami felelősség nem szűnik meg (pl. MALÉV), amely tov{bbra is alapj{t adja a költségvetés súlyos megterhelésének imm{r korl{tozott (vagy hi{nyzó) tulajdonosi jogosítv{nyokkal. Átl{tható, teljesítményalapú finanszíroz{si és feladatszervezési struktúr{t kell kialakítani. A bankok közötti verseny mérsékelt volt{hoz hasonlóan sz{mos hatékonys{gi tartalék van még a magyar költségvetésben és gazdas{gban (pl. nemrégiben meg{llapít{sra került, hogy a villamos energia elő{llít{s{val foglalkozó cégek is jóval nagyobb nyereségh{nyaddal dolgoznak, mint az EU többi tag{llam{ban). Ezek kiakn{z{sa létfontoss{gú, hiszen a költségvetés jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé forr{sigényes programok elindít{s{t. Otthonteremtés 3.) Az otthonteremtés t{mogat{s{t az adórendszer helyett kiz{rólag az erre szolg{ló előtakarékoss{gi módszer, a lak{stakarék pénzt{rakra vonatkozó szab{lyok kedvező v{ltoztat{s{val, azaz a kapcsolódó évek óta v{ltozatlan összegű {llami t{mogat{s növelésével, illetve a jelenleginél magasabb összegű módozatok kialakít{s{val szükséges elősegíteni. A lak{stakarékok eddigi szerepének erősítése v{rhatóan csökkenti a lak{st{mogat{sban meglévő kor{bbi és jelenlegi visszaéléseket is (jellemző példa a kor{bbi évekből erre a szoci{lpolitikai t{mogat{sokkal kapcsolatos sorozatos visszaélések). A Terv tartalmazza is ezen lépéseket, azonban megtal{lható benne az adókedvezmények bevezetésének gondolata is, amely nem az adórendszer egyszerűsítésének ir{ny{ba mutat. A lak{stakarék pénzt{rak működése sor{n is figyelemmel kell lenni arra, hogy ne alakuljon ki erőfölényes helyzet, hiszen jelenleg 3

4 csak két pénzt{r működik (a Gazdas{gi Versenyhivatal jelenleg {gazati vizsg{latot végez ezen területen, ennek a tapasztalatait is fel lehet majd haszn{lni). A kiz{rólag az előtakarékoss{gi rendszerre épülő otthonteremtés csökkentheti a túlzott hitelfelvétel napjainkban tapasztalható következményeit. A szerződés alapj{n befizetett összeg 30 %-{t (maximum forint) kitevő {llami kiegészítést janu{r 1-jétől az új szerződéskötésekre - 40 %-ra, maximum évi forintra javasoljuk emelni (a módosít{s a jelenlegi az {llami t{mogat{s maximum{t kihaszn{ló forintos megtakarít{si összeget forintra emelné). A többgyermekes csal{dok helyzetét javítja, hogy m{r a jelenlegi szab{lyoz{s szerint is személyenként (a gyermekeket is beleértve) köthetnek szerződést, tov{bb{ az egyetlen megmaradó adókedvezmény, a gyermekek ut{n j{ró kedvezmény összegét is úgy kell meg{llapítani, hogy elősegíthesse az előtakarékoskod{st. Elő kell segíteni tov{bb{, hogy a szerződés időtartama alatt még a felhalmoz{si időszakban sokkal többen jussanak hitelhez. A kor{bbi kamatt{mogat{sos rendszert nem javasoljuk újra bevezetni, mivel az a lakoss{g mellett egyértelműen a bankoknak kedvezett. Közigazgat{s/közszféra 4.) Az adminisztr{ciós költségek csökkenését eredményezné az elektronikus ügyintézés minél nagyobb ügykörben történő elterjesztése is. Az elmúlt években történtek előremutató lépések ezen a területen, azonban ezek nem jelentettek {ttörést. A minél nagyobb körben történő elterjesztés érdekében a bevezetési szakaszban javasolható kedvezmények biztosít{sa az igénybevevők részére (pl. a személyi jövedelemadóz{sban rövidebb hat{ridő a túlfizetések visszautal{s{ra stb.). A közigazgat{si szervek közötti ügyintézésben az egym{s közötti levelezést, fizikai ügyiratmozgat{st az indokolt esetekben meg kell szüntetni, lehetőség szerint teljesen 4

5 {t kell térni az elektronikus útra. Ez a takarékoss{g mellett környezetvédelmi szempontok miatt is fontos. A 21. sz{zadban az elektronikus eszközök alkalmaz{sa nem jelentheti azt, hogy csak dr{ga hardver- és szoftverbeszerzésekre kerül sor. Az infokommunik{ciós eszközök alkalmaz{s{t meg kell előznie a folyamatok felülvizsg{lat{nak, újraszab{lyoz{s{nak, ami jogszab{ly-módosít{sokat is mag{val vonzz. Gyakori hiba volt, hogy az elmúlt években a hangsúlyt gyakran az ún. front-office megold{sok fejlesztésére fektették. Legal{bb ilyen fontosak a kevésbé l{tv{nyos h{ttérrendszerek, amelyek megfelelő haszn{lat{val tényleges hatékonys{g-növekedést lehet elérni. B{rmely elektronikus közigazgat{si szolg{ltat{s hat{s{nak vagy hasznainak meghat{roz{s{n{l kulcstényező a felhaszn{lók sz{ma vagy a haszn{lat gyakoris{ga. Az online módon nyújtott szolg{ltat{sok igénybevétele ugyanakkor nemzetközi viszonylatban is jóval elmarad (az egyébként idő- és költségtakarékosabb) rendszereket potenci{lisan haszn{lni képes és arra hajlandó ügyfelek sz{m{tól. Az eddigi igénybevételt serkentő intézkedések kimerültek az internetpenetr{ció növelésében és t{jékoztató kamp{nyok szervezésében, amelyek kétség kívül feltételei a szolg{ltat{sok aktív kihaszn{l{s{nak, de mégsem eredményeztek jelentős növekedést e téren. A szolg{ltat{sok {talakít{s{val j{ró hatékonys{gnövelés jóval komplexebb feladatot követel meg, mint hogy csup{n nyilv{nvaló előnyeinél fogva passzívan v{rjuk a hagyom{nyosról az újonnan kialakított csatorn{kra való {ttérést. Motiv{ciós kamp{nyokkal, az elektronikus ügyintézéshez t{mogat{st nyújtó szolg{ltat{sokkal (pl. ügysegédek, IT mentorok) a t{rsadalom szélesebb rétegeit lehet megismertetni az ügyintézés korszerű és hatékony form{ival. 5.) Az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódva nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a közigazgat{sban és m{s, {llami forr{sból finanszírozott rendszerekben (pl. köz- és felsőfokú oktat{s) a könnyen elérhető szabad és nyílt forr{skódú szoftverek (FLOSS) helyett milli{rdokat költ az orsz{g program licenszekre. A közigazgat{sban a 5

6 munkakörök jó részében az irodai szoftverek közül csak szövegszerkesztőre és t{bl{zatkezelőre van szükség (esetleg adatb{zis-kezelőre és prezent{ciók készítésére alkalmas programra), amelyekből létezik elterjedt, magyar nyelvű, - a jelenleg haszn{lt programcsomaghoz hasonlóan működő, azaz időigényes betanul{st nem igénylő - ingyenes szoftvercsomag is (Openoffice). A közigazgat{sban is vannak m{r jól bev{lt péld{k (pl. egy teljes önkorm{nyzat működésének {t{llít{sa ingyenes szoftverekre) ezen programok haszn{lat{ra, azaz megvalósítható lenne a teljes {t{ll{s is, ami péld{ul az oktat{si intézményekkel együtt több tízmilli{rd forintos megtakarít{st is lehetővé tenne. A FLOSS szoftverek bevezetését pilot projektekkel és költség-hatékonys{gi sz{mít{sokkal célszerű t{mogatni, mivel bizonyos területeken a dobozos szoftver licenszek olcsóbbak lehetnek a teljes életciklus tekintetében. A közigazgat{si informatik{hoz kapcsolódik az erőforr{s-felhaszn{l{s racionaliz{l{sa azokon a területeken ahol a maxim{lishoz közeli leterhelés csak meghat{rozott időpontokban jelentkezik (a napjainkban elterjedő cloud computing alkalmaz{s{ról van szó). 6.) A közigazgat{sban törekedni kell a színlelt szerződések teljes megszüntetésére és a nyugdíj melletti munkavégzés korl{toz{s{ra, utóbbin{l addig amíg a jelenlegi magas munkanélküliségi szint fennmarad. A Korm{ny ir{nyít{sa al{ tartozó területeken szisztematikusan {t kell tekinteni a munkaköröket és meghat{rozni az ahhoz szükséges iskolai végzettséget annak érdekében, hogy pl. középfokú végzettséget igénylő munkakörökben ne dolgozzanak felsőfokú végzettséggel rendelkező korm{nytisztviselők (ez is pazarl{s). Ezzel p{rhuzamosan elvégezhető a korm{ny- és köztisztviselők képesítési előír{sairól szóló korm{nyrendelet felülvizsg{lata (az egyes munkaköröknek megfelelő képesítések sz{m{nak ésszerű csökkentése). Javasolható tov{bb{ a vezetői pozíciók sz{m{nak jelentős csökkentése is. Az ön{lló szervezeti egységek alakít{s{ra minimum létsz{mot 6

7 szükséges meghat{rozni, ez{ltal csökkenhet a sokszor csak a vezetői pozíció érdekében létrehozott oszt{lyok, főoszt{lyok sz{ma. A létsz{m csökkentése érdekében az elkövetkezendő években a nyugdíjba vonultak {ll{shelyeinek csak 50 sz{zalékos feltöltése javasolt. A rugalmas munkaerő-gazd{lkod{st lehetővé teszi a évtől működő megyei korm{nyhivatalok létrehoz{sa, azaz ezeken belül kezelhető az a probléma, ha egy adott területről sokan mennek nyugdíjba és az 50 sz{zalékos feltöltési szab{ly miatt munkaerő-hi{ny alakulna ki. Javasolható annak jogi szab{lyoz{sa is, hogy a tartósan (pl. fél év vagy egy év) betöltetlen {ll{shelyeket kötelező legyen megszüntetni. Javasolható tov{bb{ hasznosítani annak a kor{bbi tervnek az ésszerű elemeit, amely szerint a közigazgat{si szervek csak bérlői lennének az {llami tulajdonú irodaépületeknek, amelyért bérleti díjat fizetnének, ez{ltal elősegítve a hatékony iroda- és épület-gazd{lkod{st. A kiszolg{ló jellegű területek minisztériumokn{l elkezdett ésszerűsítését (IP telefonok bevezetése, gépj{rművek sz{m{nak drasztikus csökkentése különösen a főv{rosban, központi beszerzések) folytatni szükséges az összes Korm{ny ir{nyít{sa al{ tartozó területen (a megyei korm{nyhivatalok terve ebbe az ir{nyba mutat). A közigazgat{si intézményrendszer elkezdett felülvizsg{lat{t teljesen le kell folytatni, hiszen a kor{bbi években is történtek erre kísérletek, csökkent is az intézmények sz{ma, azonban a valódi {ttörés nem következett be, a folyamat előbb-utóbb mindig elakadt. Növelné a hatékonys{got, ha a közigazgat{sban leselejtezett, lecserélt eszközök hasznosít{sa megtörténne. Péld{ul a lecserélt sz{mítógépek az alapfokú oktat{sban kiv{lóan hasznosíthatóak lennének stb. A közigazgat{sban előírható lenne az is, hogy a környezetvédelem és az energiafüggőség csökkentése érdekében kötelező legyen az energiatakarékoss{g (az olyan apró dolgoktól kezdve, hogy csak energiatakarékos égők haszn{lhatók). 7

8 Európai uniós p{ly{zatok 7.) T{mogatandó az EU-s p{ly{zatok lebonyolít{s{ra szolg{ló intézményrendszer, valamint az egész p{ly{zati rendszer felülvizsg{lata is, mivel a bonyolult és költséges p{ly{zati rendszer a megvalósítandó p{ly{zatoktól vonja el a forr{sokat, mind az intézményrendszer, mind a p{ly{zók oldal{ról. Külön ipar{g alakult ki a p{ly{zatír{sra, mivel olyan bonyolultak a p{ly{zatok, hogy a p{ly{zók legtöbbször nem tudj{k maguk elkészíteni a p{ly{zatokat, természetesen ennek költsége a megvalósítandó beruh{z{soktól, fejlesztésektől vonja el a forr{sokat. Az EU-s p{ly{zatok értékelése sor{n visszatérő probléma, hogy a különféle intézkedések ellenére a fejlett Közép-Magyarorsz{gi régió még mindig túl sok t{mogat{st kap. Érdemes lenne megvizsg{lni azt is, hogy mennyivel több munkahelyet lehetne teremteni, ha a fejlesztésekből jóval több valósulna meg az un. konvergencia régiókban. Az infrastruktúra hi{nya napjainkban m{r nem lehet érv, hiszen rengeteg autóp{lya épült, illetve az internet kor{ban a t{vols{g m{r egyre ink{bb nem lehet akad{ly. Ezért kiemelten elő kell segíteni az olyan fejlesztések megvalósul{s{t, amelyek nem a Közép-Magyarorsz{gi régióban valósulnak meg. Az utóbbi időben péld{ul több szolg{ltató központ is vidékre települt, azaz a kiv{ló péld{k nyom{n azon is el lehet gondolkodni, hogy pl. szolg{ltató központok létesítése csak akkor kapjon t{mogat{st, ha a konvergencia régiókban valósul meg. Az EU-s p{ly{zatokhoz kötődik az a probléma is, hogy a megvalósult p{ly{zatok sok esetben fenntarthatós{gi szempontból problém{sak. Ezért szükséges a fenntarthatós{g szempontj{nak eddiginél is nagyobb hangsúlyoz{sa, illetve megkövetelése. A sok településen megvalósult településrendezés péld{ul nagyon szép eredményekkel j{r, azonban jelenleg ennél sokkal fontosabb az infrastruktúra (beleértve ennek hum{n részét is) fejlesztése és a v{llalkoz{sok indul{s{nak és 8

9 fejlődésének t{mogat{sa, hiszen ennek eredményeképpen a későbbiekben bővülnek az {llami bevételek is, ami majd lehetővé teszi péld{ul később a v{rosrendezéseket is. Értékelni kell tov{bb{ az eddig EU-s forr{sokból megvalósított projekteket, különös tekintettel a szab{lytalan felhaszn{lt forr{sokra és azok visszatérítésére. 1 A hatékonys{gi tartalékok felhaszn{l{sa érdekében szisztematikusan {t kell tekinteni a jelentős forr{sokat felhaszn{ló területeket (oktat{s, szoci{lis szféra). 8.) Komoly probléma, hogy nemcsak az EU-s p{ly{zatokn{l, hanem szinte minden területen hi{nyzik a költség-haszon elemzések elvégzése a döntések meghozatala, illetve az intézkedések megvalósít{sa előtt. Ma Magyarorsz{gon a közigazgat{s szakpolitik{t alkotó részei nagyon lassan és nem túl eredményesen reag{lnak a gyorsan v{ltozó környezetből érkező impulzusokra, alkalmazkodóképessége messze alatta van a szerepéből-felelősségéből fakadóan elv{rhatónak. Stratégiai fontoss{gú (lenne), hogy a közigazgat{s teljesítményére hat{st gyakorló elemek konzisztens alrendszerekké legyenek rendezve, ezzel szemben a szakpolitikaalkot{si területen sz{mos problém{t lehet felfedezni mind a tervezés, mind a megvalósít{s szintjén. Ezek közül a legfontosabbak: - közép- és hosszút{vú stratégiai tervezés hi{nya, stratégiai ir{nyít{s problém{i - erőforr{s-tervezés problém{i, - a költségvetés-tervezés területén a b{zisszemlélet a jellemző, - a stratégi{k, programok t{rsadalmi be{gyazotts{ga alacsony. - sz{mos területen az {llam szerepének tiszt{zatlans{ga, - ad hoc döntések, túlpolitiz{lts{g (rövid t{vú érdekeknek való kiszolg{ltatotts{g), - szervezeti tud{smenedzsment hi{nya, 1 A témával foglalkozik az Állami Számvevőszék Az EU támogatások felhasználása során alkalmazott szabálytalanság-, adósság- és követeléskezelési folyamatok ellenőrzéséről szóló augusztusi jelentése. 9

10 - egyszerre jelenlévő túl- és alulszab{lyozotts{g, - szab{lyoz{s-központú, és nem eredmény-centrikus feladatell{t{s, - hatékonys{gra, takarékoss{gra való ösztönzés hi{nya. Adórendszer, feketegazdas{g 9.) A legnagyobb hatékonys{gi tartalék tal{n a magyar közbeszerzési rendszerben van, amit úgy is meg lehet fogalmazni, hogy ezt hatja {t legink{bb a korrupció. Ennek felsz{mol{sa nélkül nem érhető el olyan mértékű gazdas{gi növekedés, ami lehetővé teszi, hogy az EU-s {tlaghoz a felz{rkóz{st folytassuk, ne a leszakad{st, mint az elmúlt években. A korrupció felsz{mol{sa szükségessé teszi az egyszerű {s {tl{tható szab{lyoz{s, illetve rendszerek kialakít{s{t. A közbeszerzések esetében is törekedni kell az elektronikus út prefer{l{s{ra - az e-közbeszerzés széles körű alkalmaz{s{val, megfelelő jogszab{lyi t{mogat{ssal m{r rövid t{von is {ttörést lehet elérni ezen a területen. A kartell-meg{llapod{sok esetén pedig erősíteni kell azt a folyamatot, hogy a bírs{g kiszab{sa (Gazdas{gi Versenyhivatal) ut{n minden esetben történjen meg a k{rérték visszaperlése a bírs{ggal sújtott cégektől (pl. autóp{lya és utak építése sor{n tapasztalható visszaélések). 10.) A közbeszerzést sújtó korrupció kapcs{n érdemes megemlíteni {ltal{ban is a feketegazdas{g visszaszorít{s{nak szükségességét: amennyiben nem sikerül ezt az EUtag{llamok {tlag{ra korl{tozni, akkor nem képzelhető el a gazdas{gi felz{rkóz{s sem, mivel tov{bbra is túl kevés adózó fog túl magas mértékű adót fizetni. A feketegazdas{g természetesen összefügg az adórendszer, illetve a jogszab{lyi környezet bonyolults{g{val és az {tl{thatós{g hi{ny{val is. 10

11 Az egyik legnagyobb probléma az ÁFA-csal{sok nagymértékű elterjedése, ezt megfelelő jogszab{ly-v{ltoztat{sokkal, a bűnüldözés javít{s{val, illetve a büntetési tételek jelentős szigorít{s{val enyhíteni lehetne. Jelenleg az adócsal{s haz{nkban bocs{natos bűnnek sz{mít, követendő péld{nak kell tekinteni az Amerikai Egyesült Államokat, ahol ez az egyik legnagyobb bűn. Ennek bemutat{s{ra felvil{gosító kamp{nyokat is lehetne szervezni, sokszor elhangzik szakmai fórumokon, hogy a feketegazdas{g mértékének csökkenése mekkora adócsökkentésre adna lehetőséget, azonban ezt az {llampolg{rokban is tudatosítani szükséges. Ez természetesen egy hosszú folyamat, hiszen mentalit{sbeli v{ltoz{st igényel. 11.) Célszerű lehet a korl{tolt felelősségű t{rsas{gok vezetői korl{tlan felelősségének meg{llapít{sa azon büntetőügyekben, ahol elmarasztal{sra kerülnek, hasonlóan a Gt. tartósan h{tr{nyos üzletpolitik{hoz kapcsolt jogh{tr{nyaihoz. Ehhez kapcsolódóan szükséges a vagyonosod{si vizsg{latok megerősítése, így elkerülhető lenne, hogy papíron nincstelen személyek jelentős értékű vagyont{rgyakkal rendelkezzenek csal{djuk illetve gazdas{gi v{llalkoz{saik révén. Le kell sz{molni azzal a gyakorlattal is, hogy több éve lezajlott, az adóhatós{g {ltal hosszú idő alatt felt{rt visszaélések, csal{sok ut{n nyomoz az erre jogosult bűnüldöző szerv (jelenleg a V{m- és Pénzügyőrség), ezek megtérülése kétséges illetve sokszor bizonyíthatós{guk is erősen csökken az idő elteltével. Ehelyett aktív, kock{zatelemzésen alapuló felderítésekkel kell elejét venni ezen cselekményeknek. Erre jó lehetőséget nyújt az APEH és a VP tervezett összevon{sa, hiszen így az érintettek tudta nélkül is indítható ellenőrzés, nem lenne idejük kimenekíteni a vagyont a bukott cégekből, illetve a gyors inform{ció{raml{ssal rögtön vagyonosod{si vizsg{latok indulhatnak, amelyekhez automatikusan büntetőelj{r{sok is kapcsolódhatn{nak. 11

12 A feketegazdas{g {ltal legjobban érintett ipar{gak egyike az építőipar, a körbetartoz{sok következményeivel naponta lehet szembesülni. Ennek felsz{mol{sa az otthonteremtési rendszer (épületfelújít{sok) miatt is fontos. 12.) Hatékonys{gi tartalékot jelent az adminisztr{ciós/bürokratikus költségek magas szintje is. A Tervben megfogalmazottakkal összhangban szükséges ezért a szab{lyoz{si és adminisztr{ciós rendszerek tételes felülvizsg{lata. Az adórendszer {talakít{sakor péld{ul törekedni kell a minél egyszerűbb szab{lyok alkalmaz{s{ra, pl. a személyi jövedelemadóz{sban javasolható, hogy csak a csal{di adókedvezmény maradjon meg a kedvezmények közül és a rendelkezés az adóról lehetőségeit is {ttekinteni, illetve csökkenteni szükséges. Egy egyszerűbb adórendszer az {llam sz{m{ra is hasznokkal j{r, mivel a fenti péld{n{l maradva a személyi jövedelemadó ellenőrzéséről m{s területekre lehet {tcsoportosítani az ellenőrzési kapacit{sokat, tov{bb{ csökken a visszaélések (korrupció) lehetősége is. Az adminisztr{ció csökkentését következetesen szükséges alkalmazni. Rendkívül sok ma az olyan szab{lyoz{s, amelyben valamilyen befizetés/adó összegéből kedvezményt lehet kapni. Ehelyett mag{t az adót kell csökkenteni, amiből azut{n m{r nem lehet kedvezményt igénybe venni. Ezzel nem feltétlenül csökken az adóbevétel, viszont egyszerűsödik az adminisztr{ció. Az adó- és egyéb díjkedvezményeknél pedig szükséges felülvizsg{lni azt, hogy valóban a jogalkotó eredeti célj{t éri-e el az adott jogintézmény: pl. tényleg az arra r{szorultak köre veszi-e igénybe a kedvezményt stb. A Terv IV.1. pontja is külön j{rulékkulcsokat alkalmazna a p{lyakezdők és az év felettiek alkalmaz{sa esetén. Ehelyett a külön nyilv{ntart{sokat igénylő kivételek helyett az {ltal{nos j{rulékot kell ugyanakkora költségvetési hat{st okozó mértékkel 12

13 csökkenteni. A kivételek Magyarorsz{gon szinte minden esetben a visszaélések sz{m{t és a bürokr{ci{t, hiszen nyilv{ntartj{k, majd ellenőrzik is, növelik, ezért drasztikusan szűkíteni kell alkalmaz{sukat. Emellett összemoss{k a különböző rendszereket is. Olyan {ltal{nos szab{lyoz{si környezetre van szükség, amely elősegíti a foglalkoztat{s növelését, nem pedig a t{rsadalombiztosít{s forr{sait kell különböző kivételek alkalmaz{s{val csökkenteni. 13.) Egy területen javasolható az adóemelés: az élvezeti cikkek (doh{ny, alkohol) jövedéki adója területén. Ennek a bevételek növelése mellett/helyett természetesen egészségügyi okai is vannak. Ez azért is fontos, mert ezen élvezeti cikkek hatalmas egészségügyi kiad{sokat is okoznak. A doh{nyz{s nyilv{nos helyen történő betilt{s{t hosszú évek halogat{sa ut{n végre be kell vezetni, hiszen a passzív doh{nyz{s is komoly egészségügyi kock{zatokkal, illetve kiad{sokkal j{r. Az alkoholos termékek fogyaszt{sa is sokrétű problém{kat okoz, péld{ul az alkoholos befoly{solts{g alatt elkövetett bűncselekmények (az ezekhez kapcsolódó kiad{sokról sem szabad megfeledkezni). 14.) A v{llalkoz{sok segítése szempontj{ból nemcsak az adórendszer a fontos, hanem a működési környezet is. Ennek megfelelően önmag{ban a jogi környezet javít{sa is komoly előrelépés lenne, pl. a bírós{gi ügymenet drasztikus felgyorsít{sa. Ez természetesen többlet költségvetési forr{sokat igényel, de ez meg is térülhet ak{r közvetlenül is (pl. a cégek megszűnésekor jelenleg fennmaradó adó- és j{ruléktartoz{sok csökkenésével). A bírós{gi, illetve a végrehajt{si elj{r{sok gyorsít{sa lehetővé tenné, hogy a kezelhetetlen mértékűre, kb milli{rd forintra növekedett APEH-kintlévőség mértéke tov{bb ne növekedjen, illetve ink{bb csökkenjen (persze nem a kintlévőségek leír{s{val). Alkalmazni szükséges tov{bb{ azokat a nemzetközi 13

14 gyakorlatokat (USA, Németorsz{g), amelyek elősegítik a külföldre menekített adózatlan jövedelmek megadóztat{s{t. Az adómértékek csökkentése természetesen segítené ezen eltitkolt jövedelmek adóz{s{t. Ugyanakkor ezen összegek egyszeri, kedvezményes adóval történő legaliz{l{sa nem t{mogatható, mivel a jövőben is hasonló akciókra sz{mítva fogj{k eltitkolni a jövedelmeket, azaz rendkívüli mértékben rombolja az adómor{lt az ilyen kedvezmények alkalmaz{sa. Több kutat{s is kimutatta m{r, hogy a cégek sz{m{ra sokszor nem is csak az adórendszer a legfontosabb szempont a beruh{z{si döntések meghozatalakor. A költségvetési szempontok meghat{rozz{k az adók csökkentésének lehetőségét és időbeliségét, azonban a cégek adminisztr{ciós költségeinek csökkentése nem terhelné az {llami költségvetést, azaz könnyebben végrehajtható lenne. 15.) A monopolisztikus jellegű piacokon (közmű-szolg{ltat{sok - beleértve a digit{lis közműveket is, gyógyszerpiac, stb.) az ellenőrző/felügyelő hatós{goknak biztosítani kell a jogot a szolg{ltat{sok {rainak nemzetközi (EU) összehasonlít{s{ra, azaz pl. ne lehessen egy gyógyszer dr{g{bb Magyarorsz{gon, mint az EU többi tag{llam{ban. Ez mind a fogyasztóknak, mind az {llamnak megtakarít{st jelentene (gyógyszert{mogat{sra csak az {llam több mint 350 milli{rd forintot fordít, egy sz{zalékos megtakarít{s 3,5 milli{rd forintot jelente évente!). 16.) Fontos szemléletbeli v{lt{st kell tov{bb{ eszközölni/intézményesíteni az {llami hatós{gok ellenőrzési-felügyeleti, bírs{gol{si elveiben és gyakorlat{ban. Ez ugyanis döntő jelentőséggel bír a v{llalkoz{sbar{t közigazgat{si környezet kialakít{sa szempontj{ból. A kis és középv{llalkoz{sok kisebb súlyú gondatlan vétségeire nem represszív szankcióval, bírs{ggal, hanem reparatív/preventív figyelmeztetéssel kell felelni. A bírs{goló, büntető rendőr{llam képének szolg{ltató {llammal való felv{lt{s{hoz ez is egy lépés, amellyel bizonyítható lenne, hogy az {llam nem azért hoz 14

15 szab{lyokat, hogy a pénzbüntetéssel a bevételeit növelje, hanem azért mert adott esetben egy t{rsadalmi érdekből sz{rmaztatott normakövetést kív{n elérni. Egészségügy/egészségipar 17.) Az egészségügyben hosszú évtizedek óta csak arról lehet hallani, hogy elégtelenek a forr{sok. Még itt is tal{lható azonban hatékonys{gi tartalék. Több mint 100 kórh{z tal{lható Magyarorsz{gon, azonban nincs központi program a rendkívül dr{ga (sokszor darabonként is több tízmilliós vagy még dr{g{bb) orvosi eszközök beszerzésének ésszerűsítésére. Merész p{rhuzamnak tűnik, de lehetne hasznosítani a különböző fapados cégek gyakorlatait: az ugyanarra a célra szolg{ló dr{ga eszközök beszerzését központilag lehetne koordin{lni és esetleg beszerezni, amivel csökkenhető a beszerzési {r, illetve a későbbiekben a javít{si, fenntart{si költségek is. Hasonlóan lehetne megszervezni a kórh{zi gyógyszerbeszerzéseket is, amelyekre m{r tal{lhatóak kedvező péld{k az orsz{gban, amikor is több kórh{z együttesen szerzi be a szükséges gyógyszereket. Természetesen ebből csak akkor sz{rmazhat megtakarít{s, ha elkerülhető az a kor{bbi években tapasztalt jelenség, hogy a nagy tételben közbeszereztetett termékek dr{g{bbak, mintha az utc{ról betérve egy boltban megveszi az ember. Hatékonys{gi tartalékot jelent az egészségügyi informatika jelenlegi elmaradotts{ga. A telemedicin{s elj{r{sokkal, az elektronikus és internetes alapú technológi{kkal ezen a területen is jelentős megtakarít{st lehetne elérni. Sajnos a jelenlegi rendszerek szigetszerűek, {tl{thatatlanok. Erős központi ir{nyít{ssal lehet csak letörni a részérdekeket, az integr{ciós folyamatok a teljes egészségügyi ell{tórendszer vonatkoz{s{ban tetemes megtakarít{ssal p{rosulhatnak. Az egészségügyhöz hasonlóan {t kell tekinteni minden olyan közszolg{ltat{st, ahol jelentős beszerzések történnek (oktat{s, szoci{lis ell{t{sok stb.). 15

16 A magyar lakoss{g tragikus egészségügyi {llapot{nak javít{sa szintén elősegítheti a fő cél, azaz a foglalkoztatat{s növelését, mivel több ember léphet be a munkaerőpiacra. 18.) A több évtizede hangoztatott elv, azaz a betegség megelőzésének fontoss{ga csak úgy vihető {t a gyakorlatba, ha jelentősen növekszik a jelenlegi szűrőprogramok meglehetősen kicsi hatékonys{ga, illetve {tfogó szűrőprogramok indulnak. Tekintettel arra, hogy az egészségügyi ell{t{s nem alanyi jogú, hanem biztosít{si jogviszonyhoz, vagy az egészségügyi ell{t{sra való jogosults{ghoz kötődik, orvosilag indokolt körben bevezethető a kötelező szűrések gyakorlata is. A kötelező elvet oldani lehet különböző előnyök biztosít{s{val, illetve nem indokolt a kötelező jellegtől félni: a magyar kötelező olt{si rendszert is több esetben t{madj{k, azonban európai összehasonlít{sban is jelentős egészségügyi előnyöket biztosít ez a magyar gyermekek sz{m{ra. A hosszú t{von gondolkod{s ugyan rövid t{von többletköltségeket okoz, azonban ez gyorsan megtérül az időben felfedezett betegségek hatékony gyógyít{s{ban és ez{ltal az egészségben (és munk{ban) töltött évek sz{m{nak növekedésében. Az egészségügy sajnos kiv{ló példa a nem rendszerszerű gondolkoz{s következményeire is. Az elmúlt évekbeli reformok sor{n péld{ul azut{n jelentek meg a j{róbeteg-szakell{tó intézmények létesítésére, korszerűsítésére szolg{ló EU-s p{ly{zatok, hogy a kórh{zakban az aktív {gyakat megszüntették. Természetesen t{mogatandó a legdr{g{bb és a beteg sz{m{ra legkényelmetlenebb kórh{zi ell{t{s helyett a j{róbeteg-szakell{t{s fejlesztése, de ügyelni kell a logikai sorrend betart{s{ra is. A jelenlegi helyzet az, hogy a kórh{zakban az aktív {gyakat megszüntették, a fenti EU-s p{ly{zatok megvalósít{sa viszont ehhez képest évekkel később történik. Érthetetlen tov{bb{, hogy az egynapos ell{t{sok ar{nya miért marad el jóval m{s EU tag{llamok gyakorlat{tól. 16

17 Az {tl{thatós{g értelmezhető az egészségügyben is. Ma egy beteg nem tudja, hogy az {ltala felkeresett intézményben milyen eredménnyel kezelik a betegeket. Történtek kísérletek indik{torok kialakít{s{ra ezen a területen is, azonban ezek a prób{lkoz{sok az értékeltek ellen{ll{s{n sokszor megbuktak. Külföldi péld{k (pl. Anglia) is bizonyítj{k, hogy az eredményességi mutatók közzététele pozitív ir{nyba befoly{solja az egészségügy működését. Természetesen az {tl{thatós{got minden olyan területen biztosítani szükséges, ahol közpénz felhaszn{l{sa történik (pl. oktat{s, szoci{lis szféra, stb.). 19.) A Terv kiemelten foglalkozik az egészségturizmus fejlesztésével. Tekintettel arra, hogy ez természetes folyamatként is elindult az elmúlt években (fog{szati turizmus, gyógyfürdők, stb.) t{mogatandó ennek folytat{sa. Át kell tekinteni azonban a kor{bbi tapasztalatokat és péld{ul az új gyógyfürdők építését csak abban az esetben szükséges t{mogatni, ha a jelenlegiek kihaszn{lts{ga rent{biliss{ teszi a működésüket. Sz{mos példa mutatja sajnos, hogy az önkorm{nyzatok sok helyen nem tudj{k fenntartani a kor{bban erőn felül v{llalt fürdőépítésekkel létrehozott kapacit{sokat. Azaz először a meglévő kapacit{sokkal szükséges foglalkozni, péld{ul szolg{ltat{sbővítéssel, kapcsolódó beruh{z{sokkal. 20.) A komplex szemléletmód alkalmaz{sa az adott célterületen kívül a kapcsolódó területeken is fejlődéssel j{rhat. A Terv (I.3. pont) péld{ul a növényh{zi kertészet fejlesztéséről szól. Növelné a keresletet ezen a területen elő{llított termékekre és egyúttal segítené az egészséges életmód elterjesztését, ha a közétkeztetésben (óvod{k, iskol{k, idősotthonok, kórh{zak) előírn{k és növelnék a jelenlegi gyakorlathoz képest - a friss zöldséggel és gyümölccsel való ell{t{s kötelező ar{ny{t. 17

18 Oktat{si rendszer 21.) Az oktat{si rendszerben sokszor ({ltal{nos- és középiskola, felsőoktat{s) tanulnak idegen nyelveket a di{kok, mégis jelentős azoknak a hallgatóknak a sz{ma, akik később nyelvvizsga hi{ny{ban nem vehetik {t a diplom{jukat, illetve azok sz{ma is nagy, akik rendelkeznek ugyan nyelvvizsg{val (amelyet kor{bban a többletpontokért szereztek meg), de a haszn{lható nyelvtud{ssal nem. Az oktat{sban ezért a meglévő idegen nyelvi ór{k sz{m{nak fenntart{sa mellett korl{tozni javasolt az egyszerre tanult idegen nyelvek sz{m{t, azaz pl. csak akkor tanulhassanak a di{kok m{sodik idegen nyelvet, ha az elsőből m{r elértek egy meghat{rozott tud{sszintet. Napjainkban a munkahelyek jó részében és a hétköznapokban is nélkülözhetetlen a digit{lis ír{stud{s, ezért az informatikai alapismereteket szükséges beiktatni az érettségi tant{rgyak közé, vagy az érettségit ECDL vizsg{hoz kötni. Ez egyben elősegítené azt is, hogy az {llampolg{rok a közigazgat{si ügyek intézésekor az elektronikus utat v{lassz{k, mivel rendelkeznének az ahhoz szükséges alapvető ismeretekkel. Az oktat{st a jelenleginél jóval nagyobb mértékben kell a munkaerő-piac igényeihez igazítani (szakképzés, felsőoktat{si felvételi keretsz{mok {talakít{sa, stb.). Az oktat{s színvonal{t is javítani szükséges, hatalmas pazarl{st jelent olyan intézményeket, képzéseket finanszírozni, amelyeket a munkaadók nem ismernek el. Azaz emelni kell az egyetemekkel, főiskol{kkal szemben t{masztott minőségi követelményeket (oktatók sz{ma és minősítése, stb.). A felsőfokú szakképzések rendszerét is {t kell tekinteni, mivel a felsőfokú oktat{si intézmények mellett sz{mos középiskola és alapítv{nyi intézmény szervez megkérdőjelezhető minőségű képzéseket. Ez az {llami t{mogat{s miatt jó az intézményeknek, a hallgatói jogviszony miatt jó a tanulónak, azonban felesleges {llami kiad{s miatt t{rsadalmilag k{ros. 18

19 22.) A közép-kelet-európai orsz{gok a kilencvenes években még versenyelőnnyel bírtak a t{vol-keleti orsz{gokkal a külföldi tőke be{raml{s{ért folytatott versengésben. Az elsősorban képzettebb munkaerőnek köszönhető előny m{ra elolvadt, a kor{bbi hozz{adott érték teremtés megszűnt. Ha egy orsz{g sikeresen akar versenyezni a magasabb hozz{adott értékű munkahelyekért, akkor nagyon jól képzett munkaerővel kell rendelkeznie, amelynek lehetőség szerint kevésbé kell megfizetettnek lennie a vil{g gazdas{gi központjaiban foglalkoztatott versenyt{rsakkal szemben. Ehhez tipikusan fiatal, egészséges, dinamikus, jól képzett, nyelveket is beszélő munkaerőre van szükség. Ha Magyarorsz{g sikerrel akarja az alacsony hozz{adott értékű munkaerejét magasabb hozz{adott értékűre cserélni, amely azt{n több profitot hoz és ezért magasabb bérekkel is honor{lható, akkor ilyen típusú t{rsadalmi profilra van szükséges. Ennek szolg{lat{ba kell {llítani a közép- és felsőfokú oktat{st, a szakképzést, az egészségügyi (benne egészségnevelő ) politik{t. Foglalkoztat{s 23.) Az oktat{ssal részben összefüggő probléma a tragikusan alacsony hazai foglalkoztat{si szint. Ezt azonban nemcsak a munkahely-teremtés szempontj{ból kell megközelíteni, hanem az inaktívak sz{m{nak kérdésével is. A jól ismert j{radékvad{sz helyzeteket meg kell szüntetni, hiszen hi{ba lesz több munkahely, ha nem lesz aki dolgozzon. A j{radékok összegét úgy szükséges meg{llapítani, hogy ösztönözzön a munkakeresésre, azaz ne fordulhasson elő az a helyzet, hogy a munkabér alig magasabb, mint a különböző helyről kapott j{radékok. Emellett felül kell vizsg{lni a rokkantnyugdíjasok helyzetét is, mivel sz{muk, ar{nyuk jóval magasabb, mint a környező orsz{gokban. Természetesen ezen lépéseket nem szabad egyoldalúan bevezetni, a munkaerőpiacra való visszaterelést aktív eszközökkel (képzések) is segíteni kell, sok esetben arra is figyelve, hogy alapvető készségfejlesztésre is szükség van (pl.: m{sodik gener{ciós munkanélküliek, akik m{r a szüleiket sem l{tt{k dolgozni). A képzések sor{n törekedni kell a minőség drasztikus 19

20 emelésére, hiszen a jelenlegi EU-s forr{sokból megvalósított képzések eredményessége sok esetben megkérdőjelezhető. A j{radék-vad{sz probléma felsz{mol{sa megköveteli az {llami forr{sból kapott t{mogat{sokat összesítését is: a nyilv{ntart{si rendszerek {tj{rhatós{ga javasolt, amelynek segítségével könnyen meg{llapítható, hogy az {llampolg{rok milyen forr{sból, milyen t{mogat{sokat kaptak (ezek a nyilv{ntart{sok, rendszerek sok esetben sziget-rendszerűen működnek). Ez a visszaélések kiszűrésével megtakarít{st is jelenthet. Az alacsony foglalkoztat{si szintért véleményünk szerint felelős az éppen ennek felsz{mol{s{ra hivatott {llami munkaügyi intézményrendszer is. A munkaügyi szervezet egy erősen hierarchikus, top-down szervezeti képet mutat. A központból lefelé utasít{sok {ramolnak, a helyi tapasztalatok feltöltésének szervezeti kultúr{ja viszont nem alakult ki. A munkaügyi adatb{zisokban becslések szerint a tényleges munkanélküliek mintegy 20%-a, és a tényleges {ll{slehetőségek kb. 20%-a csatorn{zódik be, és ezek között folyamatos meg nem felelés tapasztalható. Ennek a ténynek a képző intézményekre h{rít{sa a gyakorlatban nem történik meg, azok nem alakítj{k {t képzési struktúr{jukat. 24.) A kerestek szempontj{ból a relatívan magas minim{lbér a be nem jelentett foglalkoztat{sra ösztönöz, illetve összetolja a bérsk{l{t, ezért a minim{lbér emelése az elkövetkezendő években nem célszerű. 25.) Az előző és az első pontban említettekkel összefüggő probléma a nyugdíjrendszer kérdése. A nyugdíjkorhat{r emelése ellenére a tényleges nyugdíjba vonul{skori {tlagéletkor még mindig nagyon alacsony. Ezért a rendes öregségi nyugdíjhoz szükséges szolg{lati idővel nem rendelkező nyugdíjba vonulók esetén növelni kell a nyugdíjcsökkentés mértékét. Időzített bombaként ketyeg tov{bb{ 20

21 azok helyzete, akik a rendszerv{ltoz{s ut{n be nem jelentett munk{kat végeztek és így megfelelő szolg{lati időre nem tesznek szert. A probléma tudatosít{sa érdekében m{r az is hat{sos lépés lenne, ha a kor{bbi kezdeményezések folytat{saként - az aktív korúak évente kapn{nak kimutat{st a befizetett nyugdíjj{rulék összegéről, illetve a megszerzett szolg{lati időről (azok is, akik nem fizettek nyugdíjj{rulékot, így szolg{lati időt sem szereztek az adott évben). Ez tal{n ösztönözne az öngondoskod{sra és a bejelentett munk{k keresésére. 26.) Szintén a foglalkoztat{ssal függ össze az a probléma, hogy jelenleg a foglalkoztatottak nagy részét a hazai tulajdonú, többnyire kis cégek alkalmazz{k. A multinacion{lis v{llalatok esetében a nagy {llami kedvezmények, t{mogat{sok nem j{rnak a foglalkoztatotts{g jelentős növekedésével, mivel ezen cégek a hatékonys{g miatt relatívan kevés alkalmazottal működnek. A fentiek miatt a multinacion{lis cégek {llami t{mogat{sa csak abban az esetben javasolható, ha K+F tevékenységet kív{nnak végezni az új beruh{z{ssal, vagy jelentős sz{mú munkaerőt kív{nnak felvenni. Közlekedés fejlesztése, közösségi közlekedés t{mogat{sa 27.) A Főv{ros, különösen a Belv{ros problém{inak egy jó részét komplex módon kezelné a régóta tervezett dugódíj bevezetése. Ez komoly költségekkel j{rna, azonban EU-s forr{sokból megvalósítható lenne, majd jelentős bevételeket is termelne. Emellett csökkenne a Belv{rosban a légszennyezettség, ami később az egészségügyi mutatókban is javul{st hozna (ez csökkentené az egészségügyi kiad{sokat), könnyebben lehetne parkolni, fejleszteni lehetne a tömegközlekedést. Csökkenhetne az üzemanyagfogyaszt{s is, amivel enyhülne az orsz{g energiafüggősége is. Természetesen a dugódíj bevezetésével p{rhuzamosan drasztikusan emelni kell a közösségi közlekedés komfortfokozat{t, hiszen a BKV jelenlegi h{lózati rendszere jónak mondható, viszont a körülmények sokszor elviselhetetlenek a j{rműveken. A 21

22 dugódíj bevezetése csak a hosszú évek óta hangoztatott P+R parkolók létrehoz{s{val együttesen valósítható meg. Megvizsg{lható tov{bb{, hogy a jelentős tömegközlekedéssel rendelkező vidéki nagyv{rosokban (Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs) bevezethető-e ez a rendszer. A közösségi közlekedést nemcsak a főv{rosban, hanem az egész orsz{gban fejleszteni kell, ugyanazon okok miatt. Ehhez természetesen v{ltoz{s kell abban az alapvető problém{ban, hogy két utazó esetén m{r anyagilag is jobban megéri kocsival közlekedni az orsz{gban. A tömegközlekedés fejlesztése kezdetben jelentős forr{sokat igényel, azonban később több szempontból is megtérül (üzemanyag-felhaszn{l{s csökkenése a közlekedési t{rsas{gokn{l, majd az autók esetében is, ha sokan {tv{ltanak a közösségi közlekedésre, egészségügyi kiad{sok, környezetvédelmi szempontok stb.). Az elöregedett buszpark folyamatos megújít{s{val r{ad{sul a hazai buszgy{rtók is megrendeléseket szerezhetnének. Árt{mogat{sok felülvizsg{lata 28.) Szükséges a jelenleg {rt{mogat{sok teljes felülvizsg{lata is, ezek ugyanis mag{t az alaphelyzetet {ltal{ban nem oldj{k meg, hanem segítenek fenntartani egy rossz rendszert. Péld{ul a fűtést{mogat{sokat meg kell szüntetni és az erre fordított forr{sokat az energetikai korszerűsítésre kell fordítani, amely növeli a foglalkoztatotts{got (korszerűsítés elvégzése) és enyhíti az energiafüggőséget is. A lak{st{mogat{sok rendszerének a lak{stakarék-pénzt{rak melletti m{sik eleme az energetikai korszerűsítés 2 lehetne. A legnagyobb hatékonys{g érdekében az energetikai korszerűsítés 3 esetében a panel épületekre kell koncentr{lni és a lehető 2 Az energetikai támogatásokkal foglalkozik az Állami Számvevőszék Az energiagazdálkodást érintő állami és önkormányzati intézkedések, kiemelten az energiaracionalizálást célzó támogatások hatásának ellenőrzéséről szóló augusztusi jelentése. 3 Az energetikai korszerűsítésekkel foglalkozik az Energia Klub júliusában, Háttértanulmány a zöld beruházási rendszer klímabarát otthon energiahatékonysági alprogram normatív támogatási rendszerként való 22

23 legnagyobb energia-megtakarít{sra kell törekedni: az egyedi mérés, a szigetelés mellett javasolható a megújuló energiaforr{sok (napkollektorok, hőszivattyús rendszerek) minél szélesebb körű alkalmaz{sa is (kiv{ló péld{t jelent Budapesten a III. kerületben megvalósított projekt). A legolcsóbb energia a fel nem haszn{lt és így külföldről meg nem v{s{rolt energia, azaz ezen korszerűsítésekkel Magyarorsz{g energiafüggősége is csökkenthető. M{srészről növekszik a lak{sok értéke, ami abból a szempontból is fontos lehet, hogy jelz{loghitel esetén a bankoknak nem kell esetleg azért felmondaniuk a hitelszerződést, mert erőteljesen lecsökkent a fedezetül szolg{ló lak{sok értéke. A megújuló energiafelhaszn{l{s növekedést elősegítené az is, ha az újonnan épülő t{rsash{zak (pl lak{s feletti épületek) esetében kötelezővé v{lna a megújuló energi{k felhaszn{l{sa (pl. napenergia). Ez növelné az építési költségeket, ugyanakkor ekkora lak{ssz{m felett nem jelentene lak{sonként nagy költséget, ami egyébként is megtérülne az alacsonyabb közüzemi felhaszn{l{sban. Elősegítené tov{bb{, hogy Magyarorsz{g teljesítse a megújuló energiafelhaszn{l{s terén tett nemzetközi v{llal{sait. A Zöld energia felhaszn{l{s{t minden, EU-s vagy {llami forr{sból megvalósuló beruh{z{s esetén elő lehetne írni, ezzel is csökkentve az orsz{g energiafüggőségét. A különféle t{mogat{sokat a megfelelő célzotts{g szempontj{ból is szükséges felülvizsg{lni. Az üdülési csekk péld{ul jelenleg sz{mos olyan szolg{ltat{s esetében is igénybe vehető, ami ellentétes az eredeti cél, a hazai turizmus fellendítésével, így t{mogatandó a csekk felhaszn{l{si körének nemrég megindult felülvizsg{lata. kiírásának lehetőségéről, megvalósíthatóságáról címmel megjelent tanulmánya. 23

24 Javaslataink az al{bbi pontokban foglalhatók össze: A) Által{nos aj{nl{sok egyszerű, kevés kedvezményt (adóról szóló rendelkezést) alkalmazó adórendszer, feketegazdas{g visszaszorít{sa, különös tekintettel az ÁFAcsal{sokra, egyszerűen végrehajtható, kevés kivételt, speci{lis elj{r{st tartalmazó jogszab{lyok, bankok közötti versenyt elősegítő szab{lyv{ltoztat{sok, a meglévő hatékonys{gi tartalékok kiakn{z{sa a nagy {llami elosztórendszerekben (pl. egészségügy, oktat{s, szoci{lis szféra), adminisztratív költségek drasztikus csökkentése, {tl{thatós{g biztosít{sa a közpénzek felhaszn{l{sakor, költség-haszon elemzések végzése a döntések előtt, a fenntarthatós{g biztosít{sa minden fejlesztés esetében, gazdas{gos üzemméret alkalmaz{sa az {llami szfér{ban, közbeszerzési rendszer teljes megújít{sa, a korrupció visszaszorít{sa, az EU-s p{ly{zati rendszer {tszervezése, az adminisztr{ció jelentős szűkítése, illetve a t{mogat{s felhaszn{l{s{nak jobb ellenőrzése, a hatós{gi típusú tevékenységek (felügyelet, bírs{gol{s, ellenőrzés) szolg{ltató {llam filozófi{j{t al{t{masztani hivatott transzform{l{sa a represszív-büntető bírs{gol{sról a javító-megelőző célú t{jékoztat{sfigyelemfelhív{sra, munkaügyi szervezetrendszer intézményi-kultur{lis-szakpolitikai újragondol{sa a valóban hatékony {llami foglalkoztat{s-elősegítés érdekében, 24

25 közigazgat{sban a stratégiai tervezési szemlélet elterjesztése, {llami tulajdonú v{llalatok prudens gazd{lkod{s{nak garanci{lis jellegű megteremtése. B) Konkrét intézkedések egységes nyilv{ntart{si rendszert kell létrehozni az {llampolg{roknak adott t{mogat{sokról, ami elősegíti a visszaélések kiszűrését, a közigazgat{sban a munkakörök felülvizsg{lata (ne dolgozzon felsőfokú végzettségű munkat{rs középfokú végzettséget igénylő munkakörben) és a képesítési követelmények szigorít{sa felmenő rendszerben, létsz{mcsökkentés a nyugdíjba vonulók {ll{shelyeinek részleges betöltésével, a vezetői pozíciók sz{m{nak jelentős csökkentése, a bérleti rendszer bevezetésével a haszn{lt irodaterület csökkentése a közigazgat{sban, a közigazgat{sban leselejtezett eszközök (pl. sz{mítógépek) felhaszn{l{sa m{s {llami területeken (pl. oktat{s), vagy ezen eszközök elektronikus {rverezése (pl. az APEH rendszerében), a mag{nnyugdíjpénzt{rak kötelezően p{ly{ztass{k az alapkezelői tevékenységet, illetve a működésre fordítható tagdíjar{ny csökkenjen, a Gazdas{gi Versenyhivatal {ltal meg{llapított kartellezések esetén az illetékes {llami szerv minden esetben bírós{gi úton követelje vissza a k{rértéket, építőipari körbetartoz{sok felsz{mol{sa, az egészségügyben a nagy értékű eszközök, illetve gyógyszerek központi közbeszereztetése, 25

26 az egészségügyi informatika jelentős fejlesztése, integr{ciója (telemedicina stb.), {tfogó és kötelező egészségügyi szűrési programok a betegségek megelőzése és korai felismerése érdekében, egynapos ell{t{sok drasztikus növelése az egészségügyben, évente t{jékoztató kiküldése az {llampolg{rok a befizetett nyugdíjj{rulék összegéről és a megszerzett szolg{lati időről, a multinacion{lis cégek esetében kiz{rólag a K+F tevékenység és a jelentős foglalkoztatotts{g-növeléssel j{ró beruh{z{sok t{mogat{sa, {rt{mogat{sok felülvizsg{lata és az erre szolg{ló forr{sok {tcsoportosít{sa a fejlesztésekre (főként fűtéskorszerűsítés), a különféle t{mogat{sok célzotts{g{nak tételes felülvizsg{lata és javít{sa, dugódíj bevezetése a főv{rosban, közösségi közlekedés fejlesztése az egész orsz{gban, a foglalkoztat{s növelését a munkahelyteremtésen túl a munkakeresők sz{m{nak növelésével is segíteni kell, azaz csökkenteni szükséges a j{radék-vad{szat lehetőségeit, viszont a munkaerőpiacra visszatérőket a jelenleginél jobban működő képzési rendszerrel kell segíteni, a minim{lbér ne növekedjen az elkövetkezendő években, bírós{gi- és végrehajt{si elj{r{sok egyszerűsítése és gyorsít{sa, elektronikus ügyintézés minél szélesebb körű alkalmaz{sa, ingyenes szoftverek haszn{lata az {llami szfér{ban (közigazgat{s, oktat{s, stb.), közüzemi szolg{ltat{sok, gyógyszerek EU-s {rösszehasonlít{sa, lak{stakarék pénzt{rakra, azaz a kiz{rólag az előtakarékoss{gra épülő lak{st{mogat{si rendszer, 26

27 jövedéki adóemelés az élvezeti cikkek esetében, a doh{nyz{s betilt{sa nyilv{nos helyen a korl{tolt felelősségű t{rsas{gok vezetői korl{tlan felelősségének meg{llapít{sa azon büntetőügyekben, ahol elmarasztal{sra kerülnek aktív, kock{zatelemzésen alapuló felderítések alkalmaz{sa az összevont APEH-VP-nél. Bízunk abban, hogy a fenti javaslataink megfontol{sra és elfogad{sra tal{lnak a Minisztérium szakértői körében. A Közigazgat{sfejlesztési T{rsas{g a tov{bbiakban is aktív partnerségre törekszik a korm{nyzati intézményekkel a hazai közszektor fejlesztése érdekében. Budapest, augusztus 25. Bódi G{bor s.k. elnök 27