TECHNOLÓGIAMENEDZSMENT

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TECHNOLÓGIAMENEDZSMENT"

Átírás

1 TECHNOLÓGIAMENEDZSMENT MBA 2001, 2012 Részlet Pataki tan{r úr t{rgyismertetőjéből: "A vizsgafeladatok között feleletv{lasztós, kifejtendő, vagy egy-egy szóval kiegészítendő kérdések, lerajzolandó vagy feliratokkal kiegészítendő {br{k egyar{nt előfordulhatnak. A szemléltető péld{kat eseteket, történeteket, sz{mpéld{k konkrét adatait nem kérdezem, csak a belőlük levont tanuls{gokat. Mindig az {ltal{nos érvényű törvényszerűségeket kell tudnia, nem a konkrét péld{kat, amelyekkel illusztr{ltam őket. A vizsgadolgozat megír{s{hoz az írószeren kívül semmilyen segédeszközt sem szabad haszn{lni. Mobiltelefon sem lehet elöl a vizsg{n, még kikapcsolt {llapotban sem! Ahol a magyar és az angol szakkifejezést is megadtam a jegyzetben, ott elég csak a magyart tudni. (De ha angolul jut eszébe a vizsg{n, azt is elfogadom.) Az al{bbiakban megadom, mit hogyan kell tudni a vizsg{n a maxim{lis pontsz{m eléréséhez. Vigy{zat! A fentiek (t{rgyismertetőben szereplő felsorol{s, amire ez a jegyzet épül- szerk.) csup{n arra vonatkoznak, hogy mit kérdezek és mit nem a vizsg{n. Ha azonban kiz{rólag a vizsg{n sz{mon kérendő részleteket olvassa el, semmi m{st, akkor nem sok haszn{lható tud{sra fog szert tenni. A kiragadott részletek a szöveg egészének ismerete nélkül igencsak hézagosak, nem {ll össze belőlük a kerek egészet alkotó, teljes kép. Esetenként ak{r érthetetlenek vagy félreérthetők is lehetnek önmagukban, torzképeket sugallhatnak, nem l{tszanak belőlük az egyes részletek közötti fontos összefüggések. Feltétlenül olvassa el az egész szöveget, ha valóban érteni akarja. méghozz{ helyesen., hogy miről van szó! A tudni kell ismertetni minden esetben a jegyzetben leírt magyar{zat lényegének visszaad{s{t jelenti, a dolgok puszta megnevezése, felsorol{sa nem elegendő. Ha pl. az a feladat, hogy Ismertesse a 7 törpét (5 pont/db), és ön v{laszul csup{n felsorolja a neveiket (Szende, Szundi, Tudor, Vidor, Hapci, Morgó, Kuka), akkor Ön ezért nem 7X5, hanem csak 7X1 pontot kap, hiszen nem ismertette, hanem csup{n felsorolta őket. Akkor kap 5 pontot egy-egy v{lasz{ra, ha valóban ismerteti, bemutatja, elmagyar{zza. (Pl.: Hapci folyton n{th{s, {llandóan tüsszög, a csoporton belüli szerepe az, hogy ő... stb, a csoporton belüli erőviszonyokban a hatalmi helyzete olyan, hogy... stb, Hófehérkéhez való viszonya... stb.) A vizsg{ra való felkészüléshez szívlelje meg egy nyugalmazott műegyetemi professzor, Bodor Géza jó tan{csait a vele készült interjú al{bbi részletéből! (A jövő mérnöke, XLVI. évf. 14. sz., XI. 11., 3. o.) Az előad{sokon való részvétel nem kötelező, a vizsg{k pedig félév közben messzinek tűnnek. Az azonban hiú remény, hogy a nehezebb t{rgyakat két-h{rom nap alatt fel lehet dolgozni. (...) olyan ez, mintha valaki a félévi gyógyszerét egyetlen alkalommal venné be: a gyógyszer egyszerre, nagy adagban hal{los. (...) Az aznap hallott anyag {tnézése energiamegtakarít{s. Az ismétlésnek a lehető legkor{bban kell jönnie, mert a felejtés exponenci{lis görbe szerint nő. Azt mondj{k, hogy az időben 7-szer tudott anyag végleges. Az optim{lis ismétlés egyúttal a legrövidebb időt kív{nó ismétlés. Tessék h{t előre {tnézni az anyagot, előad{son megjegyezni a hozz{adott többletet, {tnézni ut{na, és rendezni a jegyzetet nem lesz probléma a felkészüléssel. (<) A különböző forr{sból sz{rmazó»tömörítések«nagyon sok k{rt okoznak a hallgatóknak. A legnagyobb baj, hogy elveszik a tananyag értelmét. Mikor l{ttam, hogy szigorlatokon mennyire kínlódnak a jelöltek, elhat{roztam, én mindig előre kiadom a lehetséges tételeket. Nagyon megb{ntam, mert a jelöltek a tételek rövidített v{ltozatait szajkózt{k be. Saj{t tapasztalataim megegyeznek Bodor professzoréival, és magam sem tan{csolhatok m{st, mint amit ő. Személyes konzult{cióra előre egyeztetett időpontban van lehetőség, ak{r egyénileg, ak{r csoportosan. Természetesen -ben vagy telefonon is szívesen {llok rendelkezésére, ha kérdése van." Készítette: Gál Ildikó, 2001 frissítve 2012

2 1. A technológiamenedzsment alapfogalmai A jegyzet 1.1. fejezetéből a 3. oldalon lévő technológia-definíciót tudni kell. A fejezet többi részére vonatkozó kérdést nem teszek fel, de az ott tiszt{zott fogalmak helytelen haszn{lata a vizsgadolgozat b{rmely részében hib{nak minősül. Technológia olyan szaktud{s- és eszközrendszer, amely a természetben rejlő lehetőségek kiakn{z{s{val lehetővé teszi szükségleteink kielégítését. A technológiamenedzsmentben a "technológia" szó ebben a t{g értelemben haszn{latos, és nem csup{n gy{rt{si elj{r{st jelent (!!!). Mindennapi tud{s a valós{gos tud{s alapszintje, mely minim{lisan szükséges a mai valós{gban való t{jékozód{shoz és a b{rkitől elv{rható cselekvésmódok gyakorl{s{hoz. A szakjellegű tud{s a valós{gos tud{s magasabb szintje, melyet szinte mindig szervezett oktat{s és képzés keretei között saj{títunk el. Technika olyan gyakorlatilag eredményes cselekvésmód, mely szakjellegű, de tudom{nyos ismereteket nem mindig tételez fel. A jegyzet alfejezetében ismertetett két technológia-típusba tartozó összetevők közül kettőt-kettőt tudni kell ismertetni Technológia szakmai tartalma A technológia típusai (szakmai tartalom alapj{n, Steele) Terméktechnológia: Mit kín{lunk a vevőknek? A terméktechnológia egyes részeit össze kell hangolni, hat{ssal vannak egym{sra. Az elvi terméktervezés sor{n azonosítj{k a vevői igényeket és specifik{lj{k a termék azon jellemző tulajdons{gait és teljesítőképességét, melyek értékesek a vevő sz{m{ra olyan {ron, amennyiért nyereséget hozó mennyiségben eladható lesz. Eredménye a termékkoncepció és a specifik{ció. Ezt a tevékenységet termékkoncepció-alkot{snak is nevezik. Gyakorlati terméktervezés sor{n új vagy módosított termékeket terveznek meg, esetenként új tud{son alapuló fejlesztéssel. A gyakorlati terméktervezés eredménye egy olyan konstrukció, mely mind gy{rtm{nyfejlesztői, mind gy{rt{sfejlesztői szempontból megfelel a specifik{ciónak. Ide tartozik a terméktervezés folyamat{nak tov{bbfejlesztése is. Ezt a tevékenységet terméktervezésnek vagy ha a termék újdons{g, akkor termékfejlesztésnek is nevezik. Alkalmaz{s kidolgoz{sa sor{n a vevők egyedi igényeire szabj{k a termékeket vagy megmutatj{k nekik, hogy az ő céljaikra is alkalmasak. Ez a tevékenység {ltal{ban a marketing területén zajlik, de szorosan kapcsolódik a terméktervezéshez, termékfejlesztéshez. Szerviz létrehoz{sa sor{n kifejlesztik az üzembe helyezést, karbantart{st és javít{st szolg{ló rendszereket és elj{r{sokat (új termékek üzembe helyezése, hib{k keresése, kezelő személyzet betanít{sa). Ez a tevékenység leggyakrabban a marketinghez tartozik és a terméktervezés egészének el nem hanyagolható része. Folyamattechnológia (Gy{rt{stechnológia): Hogyan hozzuk létre amit kín{lunk? Anyagok: kiv{laszt{s, besz{llító-értékelés, feldolgoz{s, gy{rt{s. Anyagokkal kapcsolatos tevékenységek, az alkalmas tulajdons{gú, megfelelő beszerezhetőségű és előnyös v{rható költségű anyagok kiv{laszt{- sa, a besz{llítók termelőképességének és minőségszab{lyoz{s{nak értékelése, az anyagoknak a végtermékhez szükséges alkatrészekké történő {talakít{s{ra, kezelésére, megmunk{l{s{ra szolg{ló folyamatok kiv{laszt{sa vagy kifejlesztése. Berendezés és felszersz{moz{s: kifejlesztik vagy kiv{lasztj{k a termék gy{rt{s{hoz szükséges berendezéseket és szersz{mokat, melyekkel optim{lis rugalmass{g és gy{rtóképesség érhető el. Technológiamenedzsment MBA 2001, frissítve

3 Anyagkezelés: az anyagok t{rol{sa, keresése, azonosít{sa, mozgat{sa és orient{l{sa. Makroszinten és mikroszinten az alkatrészeknek részegységekké és végtermékekké való összeszerelésekor végzik. Az anyagok mozgat{sa a v{llalat területén ugyanazon a tevékenység struktúr{n alapul. A munka részét képezi az automatiz{lt anyagkezelés és szerelés. Gy{rtórendszerek: integr{lt inform{ciórendszernek a kifejlesztése, melyre az alkatrészigény meghat{roz{s{hoz, az alkatrész beszerzéséhez, a termék ütemezéséhez és ir{nyít{s{hoz van szükség. Minőségszab{lyoz{s: ez a tevékenység gondoskodik azokról a rendszerekről és technológi{król, melyek biztosítj{k, hogy az anyagok, alkatrészek és részegységek a végtermékhez szükséges dimenziókkal és egyéb tulajdons{gokkal rendelkezzenek. Karbantart{s: megértik a berendezések leroml{s{nak és hib{inak okait kialakítj{k azokat a megelőző karbantartó rendszereket és technik{kat, melyek optim{lis rendelkezésre {ll{st tesznek lehetővé. A folyamattechnológia összes fenti tevékenységének részét képezi a hozz{ tartozó szab{lyozórendszer kifejlesztése és alkalmaz{sa. Gy{rt{stechnológia: fizikai termékek elő{llít{sa Inform{ció-technológia: informatikai hardver és szoftver, alkalmazott inform{ciórendszerek, v{llalati döntést{mogató rendszerek, informatikai üzlet{gak Az és az alfejezetek anyag{t teljes egészében tudni kell Technológia kapcsolód{sa a termék lényegéhez Magtechnológi{k (core technologies): alkalmaz{s{val az adott termék lényegét, magv{t hozzuk létre, mely e technológi{k nélkül nem is létezhetne. A termék alapfunkciój{hoz kellenek (pl. fénym{solóban a m{sol{s technológi{ja) Kiegészítő technológi{k (complementary techn.): alkalmaz{s{val nem annak lényegét, magv{t hozzuk létre, hanem csup{n kiegészítő szerepet j{tszanak. Nem a termék alapfunkciój{nak, hanem az alapfunkciót kiegészítő, a termék haszn{lati értékét növelő j{rulékos funkciók létrehoz{shoz kellenek. Meglétét legtöbb piaci szegmensben elv{rj{k, néh{ny szegmensben nélkülözhetetlen (pl. fénym{solóban a papírösszetűzés). Periférikus technológi{k (peripheral techn): a periférikus technológi{k, illetve alkalmaz{sukkal létrehozott termékfunkciók nem feltétlenül szükségesek a termékhez vagy szolg{ltat{shoz a piac legtöbb szegmensében, de ha mégis megvannak, akkor hozz{j{rulhatnak az üzleti sikerhez (pl fénym{soló programozható személyi kód) Technológia szerepe a versenyképességben Alaptechnológi{k (base techn): adott szakterületen folytatott tevékenység alapjait jelentik. Mivel minden versenyt{rs rendelkezik velük, a verseny sikere szempontj{ból m{r nem kritikusak (pl fénym{sol{s technológi{ja) Kulcstechnológi{k (megkülönböztető technológi{k, key techn): adott pillanatban a kulcstechnológi{k vannak a legnagyobb hat{ssal a versenyben elfoglalt pozícióra. Aki rendelkezik vele és kihaszn{lja, előnyhöz juthat, aki nem rendelkezik vele, h{tr{nyba kerül (pl fénym{soló rövid bemelegedési idő). Technológiamenedzsment MBA 2001, frissítve

4 Iramtechnológi{k (pacing techn): magukban hordozz{k annak lehetőségét, hogy a későbbiekben majd megv{ltoztass{k a verseny erőviszonyait. Kialakul{sok dikt{lja a fejlődés iram{t. (9.oldal {bra) Az 1.3. fejezetet teljes egészében tudni kell Technológiamenedzsment fogalma és szerepe A technológia menedzsment az a keresztfunkcion{lis tevékenység, mely a szervezet eredményes és hatékony működése szolg{lat{ba {llítja a technológi{t. Jelentőségének megfelelően menedzselve segítségével elérhető: a szervezet céljaihoz szükséges technológiai képességek és erőforr{sok a technológi{k a szervezet célok kitűzését és elérését szolg{lj{k Szintén tudni kell az 1.2. {br{t, de az oper{ciós és innov{ciós területek teendőit részleteiben (ahogy az {bra ut{n felsoroltam) nem kérdezem. (A stratégiai teendők elv{rt ismeretéről a technostratégiai rész kapcs{n lesz szó.) STRATÉGIA TECHNO- MENEDZSMENT OPERÁCIÓ INNOVÁCIÓ Az 1.3 vagy az 1.4 {bra valamelyikét tudni kell. Az 1.4. fejezet anyag{t a vizsg{n nem kérdezem {bra Leavitt szervezet modellja 1.4. {bra Vrakking modellje a technológia szervezeti vonatkoz{sairól STRUKTÚRA JÖVŐKÉP STRATÉGIA FELADAT TECHNOLÓGIA TECHNOLÓGIA EMBEREK STRUKTÚRA KULTÚRA Leavitt (1964) Vrakking (1993) A modellek alapj{n a technológia a szervezet működésének létfontoss{gú alapfeltétele, eredményességének és hatékonys{g{nak kulcsfontoss{gú tényezője. Technológiamenedzsment MBA 2001, frissítve

5 A , , alfejezetek anyag{t teljes egészében tudni kell. 2. Életciklus elméletek Technológiai életciklus S görbéje A technológia teljesítőképességének alakul{- s{t mutatja az idő függvényében, feltéve, ha a fejlesztés szakadatlanul folyik. Ha a fejlesztés valamilyen okból egy ideig szünetelne, akkor a görbe addig vízszintesen haladna, és csak akkor kezdene újból emelkedni, amikor folytatódik a félbehagyott fejlesztés. Nem mindig egyértelmű, hogy mit tekintünk két különböző technológi{nak, és mit ugyanazon technológia újabb v{ltozat{nak, pl monitorok újabb típusai. A hosszabb időt{vú S görbe felfogható az egyre fejlettebb v{ltozatok, mint szűkebb értelemben vett technológi{k rövidebb időt{vú S görbéinek burkológörbéjeként is. A fizikai korl{t: természeti törvények korl{- tozz{k egy-egy technológia teljesítőképességének fejlődési lehetőségét (pl. szélerőművek hatékonys{gnövekedésének alakul{sa) teljesítőképesség teljesítőképesség fizikai korlát fizikai korlát idő idő Egy technológia S-görbéje az egyre fejlettebb v{ltozatok teljesítőképességének-görbéinek burkológörbéjeként is felfogható. A 2. {br{n egym{st v{ltó A és B technológi{k S-görbéje l{tható (könyv 13. oldal) Régebbi és újabb technológi{k S görbéi Az egym{s felv{ltó technológi{k egym{sut{nj{t idealiz{lt módon szok{s szemléltetni, azt sugallva, hogy az újabb technológia teljesítőképességének fizikai korl{tja mindig magasabb, mint a régié és ennek köszönhetően idővel kiszorítja azt (menekülő tov{bbfejlesztés). A valós{g azonban jóval bonyolultabb, legal{bb h{rom vonatkoz{sban (könyv 14. oldal): 1. nem biztos, hogy az új technológia jobbnak bizonyul, mint a régi. Teljesítőképességének fizikai korl{tja közel azonos vagy alacsonyabb is lehet (pl. kor{bbin{l alacsonyabb teljesítőképességű technológia létrehoz{sa m{s célra, m{s igényre és {rszintre. teljesítőképesség menekülő továbbfejlesztés 2. nem törvényszerű, hogy a jobb teljesítőképességű technológia mindenképpen kiszorítsa a rosszabb teljesítőképességűt. Ha a fejlettebb technológi{jú termékeknek gyengébb a marketingje, vagy ar{nytalanul dr{g{bbak, akkor könnyen alulmaradhatnak a piaci versenyben a fejletlenebb technológi{jú termékekkel szemben. 3. nem biztos, hogy az új technológia megjelenése hat{st gyakorolhat a régi tov{bbfejlesztésére, és a régi S görbe ugyanúgy halad tov{bb, mintha nem is létezne az új. Az új technológi{t egy versenyt{rs fejleszti ki, akkor a régi technológia művelői gyakran újult erővel l{tnak neki a régi technológia tov{bbfejlesztésének, amennyire azt a teljesítőképesség fizikai korl{tj{nak közelsége lehetővé teszi. idő Technológiamenedzsment MBA 2001, frissítve

6 Technológi{k dominanci{ja és differenci{lód{sa (könyv 16.oldal) A technológiai életgörbe nem feltétlenül egyetlen görbe, lehet ugyanannak a technológi{nak több v{ltozata is (Ehrnberg, 1995) teljesítőképesség Az életgörbe kezdeti szakasz{n, az új technológia kialakul{sakor az egym{ssal versenyző cégek kifejlesztik saj{t verziójukat, majd idővel kiemelkedik néh{ny domin{ns technológiai konfigur{ció. Ezek nem biztos, hogy a nagyobb teljesítőképességűek (pl. videoszabv{nyok VHS, stb). A nem domin{ns konfigu- idő r{ciók megszűnnek létezni vagy tal{lnak egy sz{mukra kedvező piaci szegmenst, melynek speci{lis igényeit a többi konfigur{ción{l jobban ki tudj{k elégíteni, lok{lis siker (szubdomin{ns technológia). A domin{ns konfigur{cióknak megjelennek v{ltozatai a görbe emelkedő szakasz{n, melynek két típusa létezik: technológiai alapú differenci{lód{s: ugyanarra a célra, ugyanannak a vevői igénynek a kielégítésére, ugyanabban az {r és minőségi kategóri{ban létrejönnek különböző megold{sok, de ezek a felhaszn{ló igényeinek kielégítése szempontj{ból egyenértékűek. Nem a vevői igények sokszínűsége, hanem a gy{rtók különbözősége miatt jön létre. piaci alapú differenci{lód{s: a különböző piac-szegmensek eltérő vevői igényeinek kielégítésére fejlesztették ki. a) eltérő minőségi és {rkategóri{jú termékei uannak a technológi{nak (tart{lyos vs palackos pezsgőérlelés); b) eltérő technológia és kivitel (eleg{ns vs sportolóknak sz{nt karóra) A alfejezetben, a oldalon lévő négy felsorol{sból a felsoroltak felénél eggyel több péld{t fel kell tudni sorolni, ha péld{kat kérek, illetve b{rmelyiket tudni kell, ha konkrétan r{kérdezek (pl.: Melyik szakaszban differenci{lódik a domin{ns technológia?). Az alfejezet többi részét teljes egészében tudni kell A technológiai életciklus szakaszai A technológiai S görbe 4 szakaszra bontható. A különböző szakaszokban m{sképp kell menedzselni. A tendenci{k akkor érvényesek, ha "minden m{s v{ltozatlan" (ceteris paribus; pl formatervezési divat). teljesítőképesség szakasz 1. teljesítőképesség lassan növekszik, mert a fejlesztők j{ratlan úton tapogatóznak a fejlesztők optimist{k, gyakran al{becsülik a technológia kifejlődésének és elterjedésének időigényét idő a fejlesztés nagy beruh{z{st igényel, sok bizonytalans{g, nagy kock{zat csak egy-egy speci{lis alkalmaz{s képzelhető el olyan célra, amire a régi technológia még a fejletlen újn{l is rosszabb vagy haszn{lhatatlan. 2. szakasz a teljesítőképesség gyorsan javul, mert m{r kritikus tömegű gy{rt{s gyűlt össze különböző módokkal prób{lkoznak széles körű piaci alkalmaz{s (kommercializ{l{s) fizikai korlát Technológiamenedzsment MBA 2001, frissítve

7 rövid termék életgörbék, mert a technológia gyors fejlődése miatt a termékek hamar elavulnak és lényegesen jobb jellemzőkkel rendelkező újabbak v{ltj{k fel őket a termékeket a technológiai újdons{gból fakadó új alkalmaz{si lehetőség és/vagy nagyobb teljesítőképesség teszi kelendővé gyors fejlesztés fontosabb, mint a költségcsökkentés üzleti siker a K&F függvénye új v{llalkoz{sok, akik az új technológi{ra alapozz{k létüket 3. szakasz kialakul néh{ny domin{ns technológiai konfigur{ció, de azokon belül lehetséges a technológiai alapú differenci{lód{s piac még nem nő, de m{r fontosabb{ v{lik a piaci szegmensek szerinti piaci differenci{lód{s hosszabb termék életgörbék (a technológia fejlődése lassul, így a termékek később avulnak el) a költségek fontosabb{ v{lnak, mint a gyorsas{g 4. szakasz a technológia a teljesítőképesség fizikai hat{rait közelíti javul{shoz sok pénz kell (beruh{z{s) kiélezett piaci verseny, koncentr{lód{s kiélezett verseny a piaci részesedésért {rverseny folyik, csökken a fajlagos fedezet, fokozott költségcsökkentés, középpontban a gy{rt{si folyamat minőségi verseny, fontos a minőségjavít{s koncentr{lódik az ipar{g, kiemelkedik egy vagy néh{ny domin{ns cég A technológiai életciklusok szakaszainak legfontosabb üzleti jellemzői Jellemző A versenyelőny legfontosabb forrása Az üzleti sikerhez legfontosabb szakterület A termék életgörbék hossza A gyorsaság fontossága A költségek fontossága Technológiai életciklus szakaszai A technológiai újdonságból fakadó jobb jellemzők vagy új lehetőségek. kutatás fejlesztés Piaci szegmensekre szabott kivitel. marketing Olcsóbb ár, jobb minőség. termelés, minőségbiztosítás, számvitel A alfejezetből, A gy{r feladatköre és Az új gy{r alapvető saj{ts{gai közül kettőt-kettőt kell tudni (az előbbieket csak megnevezni, az utóbbiakat ismertetni is) A gy{rak életciklusa a beindít{s és a korai évek A gy{r feladatköre: milyen termékeket gy{rtson mekkora mennyiségben (a kezdeti időszakban és az első néh{ny évben) milyen gy{rt{stechnológi{t alkalmazzon hogyan szolg{ljon ki m{s gy{rakat (rakt{rakat, disztribúciós közp), és azok hogyan szolg{lj{k ki ezt? Technológiamenedzsment MBA 2001, frissítve

8 milyen költségszintet, gy{rt{si kihozatalt, minőséget, stb. szintjét kell elérni és hogyan fogjuk ezek teljesítését kiértékelni az indul{skor és közvetlenül ut{na Az új gy{r alapvető saj{toss{gai: 1. a gy{r műszaki terve: A következőkről kell dönteni: terület, konfigur{ció, berendezések kiv{laszt{sa, a termékek {raml{si útvonala a gy{ron belül, anyagkezelés, segédfolyamatok, környezetvédelmi előír{sok teljesítése. Magas szakmai színvonalat igénylő kérdések. 2. munkaerő A munkaerő összetételére, minőségére és betanít{s{ra viszont az újonnan létrejövő gy{rak igazgatói a legtöbbször nem fordítanak elegendő figyelmet. Feladatok: munkaerő létsz{ma és kív{natos korösszetétele szükséges szakismeretek és tov{bbképzések, betanít{sok (még a gy{rnyit{s előtt) bért{bl{zatok és munk{val töltött idő életminőségét magas szinten tartó intézkedések 3. rezsifunkciók (support folyamatok) Mely rezsifunkciókat (terméktervezés, anyagbeszerzés, üzemszervezés, sz{ml{z{s, stb.) l{ssa el a gy{r maga és melyekben hagyatkozzon a v{llalat központj{ra vagy egy m{sik gy{regységére. Az első években a legtöbb gy{r nem képes önell{t{sra az összes rezsifunkcióban, hanem részben m{s gy{regységekre és/vagy a v{llalat központj{ra t{maszkodik. 4. ir{nyít{si rendszerek Új gy{rak beindít{sakor gyakran figyelmen kívül hagyj{k a termelésir{nyít{si, készletgazd{lkod{si és minőségszab{lyoz{si rendszereket, melyek pedig hasznos inform{ciókat szolg{ltatnak a gy{r működéséről. Az alkalmazottakban rossz szok{sok rögzülhetnek az anyagkezeléssel, a minőségbiztosít{ssal vagy a munkafolyamat m{s vonatkoz{saival kapcsolatban. 5. kontingencia-tervezés A gy{rakat úgy tervezik, hogy bővíthető legyen. Ezért a műszaki tervek elkészítésén túl az al{bbi kérdéseket kell {tgondolni: milyen körülmények kialakul{sakor bővítsék a gy{rat mely termékek és gy{rt{stechnológi{k nem illenek bele a működésébe milyen körülmények kialakul{sakor v{lhat szükségessé a gy{r bez{r{sa A alfejezetben sz{mozva felsorolt tudnivalók közül egyet kell tudni ismertetni Az érintett évek A gy{r marketinghez illeszkedő megv{ltoztat{s{val is törődni kell az évek sor{n. 1. fenntartani a fókusz{lt gy{rt{st Minél régebbi a gy{r, ann{l valószínűbb, hogy a termékek szélesebb v{laszték{t gy{rtja, mely v{laszték összetétele kevésbé {llandó. A menedzserek r{ad{sul úgy érzékelik, hogy az idők folyam{n gy{rt{si folyamataik rugalmasabbakk{ v{ltak. Oda kell figyelni, nehogy túl sok termék összevisszas{g{t gy{rts{k. mivel a termékv{laszték bizonyos mértékű burj{nz{sa szinte elkerülhetetlen, a v{llalatnak el kell döntenie, hogy mely gy{rban milyen terméket vagy termékv{ltozatot gy{rtson. Ha ezt elhat{rozt{k, elkerülhetik, hogy egyszerűen csak oda telepítsék a gy{rt{st, ahol éppen akad hely. a menedzsereknek fel kell tenniük a kérdést, hogy nem kell-e új gy{rat nyitni, mely termékek gy{rt{s{ra. 2. hogyan v{ltozik a gy{r szerepe Feltéve, hogy az érett gy{r valamennyire túllépett m{r az új gy{rakra jellemző egysíkús{gon és merevségen, {t kell gondolni arról, hogy hogyan v{ltozhatna meg hasznosan a gy{r v{llalaton belüli szerepe: Technológiamenedzsment MBA 2001, frissítve

9 megnövelt vertik{lis integr{ció (néha új gy{regységbe telepítik, többnyire ink{bb a gy{rt{stechnológi{ban kellően j{rtas régi gy{regység bővíti tevékenységét ebbe az ir{nyba) tov{bbi rezsifunkciók: a gy{r érettebbé v{lik és személyzete gyakorlatot szerez, önmaga l{tja el rezsifunkcióit, esetleg besegít újabb gy{regységeknek a gy{rtelepek klaszterekbe rendezése : a v{llalat növekedésével érdemes lehet földrajzi terület szerinti csoportokat képezni a telephelyekből, egy érett gy{r lesz a klaszter gócpontja telephely megoszt{sa: ugyanazt a gy{rtelepet haszn{lja a v{llalat több különböző divíziója 3. hogyan maradhat produktív a gy{r, amint öregszik A gy{r éretté v{l{s{val a termelékenység legfontosabb forr{sa eltolódik a mérnökg{rd{tól a dolgozók felé. A gy{r érésével, újabb termékek gy{rt{sba vételével, a hely és a feladatkör bekerülésével majdnem biztos, hogy: kialakul néh{ny rossz szok{sa a módszerekben (pl. készletgazd{lkod{s, anyagkezelés, stb.) a gy{rtelep eredeti elrendezéséből fakadó korl{tokba ütközünk az elrendezésben kompromisszumokat kell kötnünk, hogy helyet szoríthassunk az egyes termékek gy{rt{s{nak a) A menedzsereknek jól működő programokat kell kidolgoznia a dolgozók és a művezetői szint gondolatainak kiakn{z{s{ra (pl. javaslatok jutalmaz{sa). b) Szakszervezetek t{vol tart{sa (mert rontja a hatékonys{got): A dolgozók problém{inak naprakész ismerete, igényeik előrejelzése és a szakszerveződési prób{lkoz{sok kezelése alapvetően fontos teendők egy érett gy{rban. c) Folyamatosan figyelemmel kell kísérni az ipar{g hosszú t{vú trendjeit és ki kell elemezni a gy{r versenyképességét fenyegető veszélyeket. A 3.1. fejezet anyag{t teljes egészében tudni kell. 3. Új technológi{k és a szervezet 3.1. Lehetőségek a megbontó innov{cióra Fogalmak: Innov{ció: egy régi vagy új technológia alkalmaz{sba vétele egy régi vagy új igény kielégítésére azzal a céllal, hogy javítsuk egy folyamat, fizikai termék vagy szolg{ltat{s teljesítményét. Az innov{ciót potenci{lis vevők, felhaszn{lók vagy a folyamatra, fizikai termékre vagy szolg{ltat{sra hat{st gyakorló m{s személyek értékelik, és döntenek róla, hogy elfogadj{k-e. Produktivit{s: annak mértéke, hogy egy technológiai beruh{z{s mennyi mérhető v{ltoz{st eredményez egy folyamat, fizikai termék vagy szolg{ltat{s teljesítményének jellemzőiben. Áttétel (leverage): annak mértéke, hogy a teljesítmény valamely jellemzőjének javul{s{t mennyire értékesnek érzékeli a vevő, felhaszn{ló vagy m{s hat{sgyakorló. Az {ttétel minimuma: az a pont, amelyet elérve a vevő, felhaszn{ló vagy m{s hat{sgyakorló elkezdi értékesnek tartani a teljesítmény javul{s{t Az {ttétel korl{tja: az a pont, amelyen túlhaladva a vevő, felhaszn{ló vagy m{s hat{sgyakorló nem tartja értékesnek a teljesítmény tov{bbi javul{s{t. Hajtóerő (driver): a legnagyobb {ttételűek közé tartozó teljesítményjellemző. A potenci{lis vevők, felhaszn{- lók vagy m{s hat{sgyakorlók elsősorban ezeket figyelembe véve v{laszthatnak a folyamatok, fizikai termékek vagy szolg{ltat{sok közül. Technológiamenedzsment MBA 2001, frissítve

10 Domin{ns hatóerő: a legnagyobb {ttételű hajtóerő. A potenci{lis vevők, felhaszn{lók vagy m{s hat{sgyakorlók mindenekelőtt ez alapj{n v{laszthatnak a folyamatok, fizikai termékek vagy szolg{ltat{sok közül. A képletben a "v{ltoz{s" a működési jellemzőkben bekövetkezett javul{st jelenti, a "hat{s" pedig azt, hogy a vevő, felhaszn{ló vagy m{s hat{sgyakorló mennyire tartja értékesnek ezt a v{ltoz{st. Különbséget kell tennünk az inkrement{lis és radik{lis, m{srészt a fenntartható (sustaining) és megbontó (disruptive) innov{ció között. Az inkrement{lis vs radik{lis innov{ció ellentétp{r arra vonatkozik, hogy mennyire különbözik szakmai szempontból az új megold{s a régitől. A fenntartható s megbontó innov{ció ellentétp{r viszont nem mag{t az innov{ciót jellemzi, hanem az innov{ció {ltal kiv{ltott piaci hat{st. A megbontó innov{ció az eddig követett üzleti modellt bontja meg, azaz, hogy mit adunk el, hogyan {llítjuk elő, hogyan terjesztjük és t{mogatjuk, kinek adjuk el, és kivel versenyzünk. A fenntartó innov{ció viszont érintetlenül hagyja a kor{bbi üzleti modellt, és v{ltozatlan keretek között j{rul hozz{ a versenypozíció megtart{- s{hoz vagy javít{s{hoz. A kategóriap{rok közötti hat{rok nem élesek. Paap és Katz (2004) elmélete a megbontó innov{cióra összpontosít, mert ez forgatja föl a verseny erőviszonyait. Az új technológia akkor v{ltja fel a régit, ha egyszerre teljesül az al{bbi két feltétel: kielégítetlen igény mutatkozik egy domin{ns hajtóerő terén a meglévő technológia alkalmatlan eme igény kielégítésére Ez a helyzet 3 módon {llhat elő :-) a meglévő technológia elérte fizika korl{tj{t (S-görbe a 4. szakaszban, a fizikai korl{t g{tat szab a tov{bbi fejlődésben) a meglévő hajtóerők közül egy m{sik v{lik domin{nss{ (nem nőnek tov{bb az igények, elérték az {ttétel korl{tj{t, helyette m{sik hajtóerő v{lik domin{nss{) az innov{ció környezetének megv{ltoztat{sa új hajtóerőt hoz létre (pl. gazdas{gi környezet, vagy szab{lyoz{s v{ltoz{sa; új technológi{k kifejlődése, termékek haszn{lati módj{nak v{ltoz{sa; itt nem egy m{r kor{bban meglévő igény erősödik fel domin{ns hajtóerővé, hanem egy kor{bban nem létező, új hajtóerő keletkezik) A megbontó innov{ció sikeres menedzseléséhez szem előtt tartandó: meg kell értenünk az innov{ció dinamik{j{nak, színrelépésének lényegét: van egy (régi vagy új) kielégítetlen igény, amelynek kielégítésére alkalmatlan a haszn{latban lévő technológia (ha van) ne csak arra figyeljünk mit kér tőlünk a vevő, összpontosítsunk az igényeire (ezzel később még foglalkozunk), azonosítsuk a hajtóerőket ne cseréljük le a régi technológi{t, csak azért, mert elérte teljesítőképességének fizikai korl{tj{t, ha nincs sz{mottevő igény, amit ne tudna kielégíteni DE lehetnek olyan új technológi{k, amelyek nemcsak a meglévő hajtóerők {ttételi korl{tj{t teljesítik, hanem egyúttal új hajtóerők {ttételi minimum{t is elérhetővé teszik. Technológiav{lt{s és menedzseléshez szükséges: t{jékozódni az igények, a technológi{k, a vevők és versenyt{rsak v{ltoz{sairól az igényeknek ne csak fontoss{g{t, hanem {ttételét is figyelembe venni + technológi{k fejlődésének fizikai korl{tj{val és új technológi{kkal való felv{lt{s{t is. A projektjavaslatok jóv{hagy{sakor részesítsük előnyben a potenci{lis új technológi{kban rejlő lehetőségek mielőbbi alapos megvizsg{l{s{t Technológiamenedzsment MBA 2001, frissítve

11 olyan fejlesztési mechanizmusok meghonosít{sa, amelyek egyensúlyban tartj{k jelenlegi üzleti modellünk hatékony működtetését a jövőbeni versenyképesség érdekében folytatott eredményes innov{cióval. A alfejezetből az innovatív szervezetek hét alapelve közül tudni kell négyet ismertetni. A és alfejezet 2 anyag{t nem kérdezem Az innov{ció szervezeti felépítése 1. alapelv: Kincsként őrizd innovatív v{llalati identit{sodat, töretlenül bízz benne, ragaszkodj hozz{! A v{llalat vezetői minden döntésükkel, cselekedetükkel és kommunik{ciójukkal azt demonstr{lt{k, hogy az innov{ció hozza meg a nyereséget. 2. alapelv: Légy valóban kísérletező minden funkcion{lis szakterületen, különösen a "frontvonalon"! Frontvonal: K+F, marketing. Pl. 3M-nél követelmény, hogy az {rbevétel 30%-a 4 évnél fiatalabb termékekből sz{rmazzon. 3. alapelv: Alakíts ki "valóban valódi" kapcsolatot a marketingesek és a műszakiak között! Form{lis és inform{lis kapcsolat létrehoz{sa a két szakterület között. Az emberek tudj{k hov{ fordulhatnak radik{lisan új koncepciójukkal, kiktől kaphatnak segítséget, kik karolj{k fel gondolataikat. 4. alapelv: Kerülj közel a vevőkhöz! Ennek az innovatív p{rbeszédnek nincs legjobb módja, többféleképpen lehet csin{lni. A "frontvonalon" a marketingesek és műszakaik együtt sz{mos form{lis és inform{lis kapcsolatot {polnak a vevőkkel és végfelhaszn{lókkal; különösen aktívak termékkoncepciók kidolgoz{sa előtt. 5. alapelv: Vond be az egész szervezetet! A szervezet egészét mozgósítj{k magas színvonalú termék és szolg{ltat{s innov{cióra. A csúcsmenedzsment jól l{tható, ösztönző, b{torító módon elismeri és megjutalmazza mindenki innovatív eredményeit. Így mindenki azonosul a közös, inspir{ló céllal, tudja, hogy miért dolgoznak együtt, kiveszi a részét, ami a vevő sz{m{ra új értéket hoz létre. 6. alapelv: Sose feledkezz meg az egyénről! Az innovatív v{llalatokn{l dolgozók előnyben részesítik a komplex feladatokat, szeretnek eltérni a megszokottól, szívesen együtt működnek m{sokkal, kaland és meglepetés sz{mukra részt venni innovatív projektekben. 7. alapelv: Mesélj és testesíts meg erőteljes céltudatos történeteket! A kimagaslóan sikeres, innovatív szervezetekben mesélt történetek, tanmesék, mítoszok és legend{k al{t{- masztj{k és megerősítik az innov{ció alapelveit és gyakorlat{t. A és alfejezetnek csak az első bekezdését (a 2-2 típus lényegét) kell tudni. A alfejezetből a 4 típus meghat{roz{s{t (a vastagbetűs elnevezések alatti dőltbetűs, egymondatos meghat{roz{sok lényegét), valamint a 3.1. {br{t kell tudni. A 3.4. fejezet anyag{t nem kérdezem Z{rt vagy nyílt innov{ciós együttműködési form{k Z{rt h{lózat akkor jön létre, ha az {ltalunk fontosnak tartott szakterületekről mi kérünk fel szakértőket a probléma megold{s{ban való részvételre. Által{ban kisebb létsz{múak A nyílt h{lózatot az {ltalunk nyilv{nosan fölvetett problém{val önként foglalkozók tömege alkotja - a munk{hoz b{rki csatlakozhat, aki akar. Könnyebben és olcsóbban működtethetők. Technológiamenedzsment MBA 2001, frissítve

12 Hierarchikus vagy lapos korm{z{s A hierarchikus form{kban egy meghat{rozott szervezeté a probléma meghat{roz{s{nak és a megold{s kiv{laszt{s{nak joga. A lapos form{kban ezek a döntések vagy decentraliz{lva vannak, vagy az együttműködők egy része, esetleg összessége közösen dönt A négy együttműködési forma Könyv 35. oldal {bra! Elit kör: Résztvevők v{logatott csoportja, amelyen egyetlen v{llalat kéri fel a résztvevőket, hat{rozza meg a problém{t, és v{lasztja ki a javaslatok közül a sz{m{ra legjobb megold{st. Konzorcium: Résztvevők z{rtkörű "klubja", amelynek tagjai közösen hat{rozz{k meg a megoldandó problém{kat, döntenek a munka menetéről, és v{lasztj{k ki a legjobb megold{sokat. Innov{ciós bev{s{rlóközpont: olyan fórum, ahol egy v{llalat közzéteszi a problém{j{t, amelynek megold{- s{ra b{rki tehet javaslatot, és a v{llalat v{lasztja ki a javaslatok közül a sz{m{ra legjobb megold{st. Innov{ciós közösség: olyan h{lózat, ahol b{rki felvethet problém{kat, javasolhat megold{sokat és eldöntheti, melyik megold{st alkalmazza. A jegyzet 4. részében b{rhol ismertetett statisztikai sz{madatokat (pl. hogy a nullsorozat viszi el a termékfejlesztési r{fordít{sok %-{t) nem kérdezem, csak a belőlük levonható tanuls{gokat kell tudni (pl. hogy a nullsorozat viszi el a termékfejlesztési r{fordít{sok legnagyobb részét a felszersz{moz{sok, gépbeszerzések stb. miatt). A 44. és a 45. oldalon lévő mindkét felsorol{sból h{rom-h{rom péld{t fel kell tudni sorolni. A 4. rész többi anyag{t teljes egészében tudni kell. 4. A termékfejlesztés menedzselése 4.1. A termékfejlesztés klasszikus lépései A termékek kifejlesztése h{rom fő szakaszból {ll: 1. kiséleti 2. prototípus 3. nullsorozat Kísérleti szakasz A működési elv, a konstrukció lényege alakul ki. A kísérleti péld{nynak nem kell hasonlítania a végleges kivitelre ez ink{bb modell, mint termék. Prototípus készítés Kivitel és laborszintű gy{rt{stechnológia alakul ki. Minden szempontból megfelel a teljes specifik{ciónak; a tervezett üzemi gy{rt{stechnológi{val fizikai, kémiai, biológiai szempontból amennyire lehet meg kell egyeznie. A prototípus a fejlesztési laborban (teh{t nem üzemszerűen) készül. A szakasz célja a problém{k felt{r{sa és megold{sa. Nullsorozat gy{rt{s A végleges gy{rt{stechnológia alakul ki, a gy{rt{s főprób{ja. A gy{rtórendszeren készül. Ha a termék üzemi körülmények között is minden szempontból (idő, költség, stb) megfelelően gy{rthatónak bizonyult, akkor kezdődhet tényleges gy{rt{s. Technológiamenedzsment MBA 2001, frissítve

13 Az egyes szakaszokat célszerű zsűrizéssel lez{rni, s csak akkor érdemes tov{bblépni a következőre, ha a mérési jegyzőkönyvek és egyéb dokumentumok alapj{n egyértelmű az adott szakasz sikere. A h{rom szakaszt nem mindig j{rjuk végig. A. fejlesztési költségtöbblet indokolható, mert kisebb lehet a termelési költségtöbblet. Tanuls{gok: A nyers termékötlet 90%-t elvetették A fennmaradó 10% alapj{n megalkotott termékkoncepciók 58%-t vetették el, így a nyers termékötletek 4%-a jutott egy{ltal{n a kísérleti f{zisig A termékfejlesztési ötletek 3%-a jut le apiaci bevezetésig, 3000 nyers termékötletből 1 bizonyul sikeresnek. A fejlesztési költségek legnagyobb részét (45-60%-t) nullsorozat-gy{rt{sra kell költeni. A fejlesztési költségek túllépése kevésbé bosszulja meg mag{t, mint a gy{rt{si költségeké Ésszerű mértékű többlet fejlesztési költség indokolt lehet, ha ezzel jelentősen felgyorsítható a termékfejlesztés folyamata 4.2. Staféta helyett csapatj{ték TERMÉK- FEJLESZTÉSI LÉPÉS STAFÉTA TERMÉK- FEJLESZTÉSI LÉPÉS CSAPATJÁTÉK kísérlet kísérlet prototípus prototípus nullsorozat nullsorozat IDŐ Alacsony hatékonys{gú módszer. Lényege, hogy az egyes szakaszok munk{latait egy-egy funkcion{lis szervezeti egység az elejétől a végéig megcsin{lja egyedül, a többi szakterület bevon{sa nélkül. Majd a dolga végeztével {tadja a stafétabotot a soron következő fejlesztési lépést végző szervezeti egységnek, és így tov{bb, míg a folyamat végére nem érnek. IDŐ Az új termék kifejlesztésére létrejön egy szakmailag vegyes team, ami ésszerűen elkezdhető a termékfejlesztés b{rmelyik lépésének munk{latai közül, azt csapatmunk{ban el is kezdi. A csapatj{ték {br{n szereplő szaggatott vonalak két dolgot jelentenek: a termékfejlesztés későbbi f{zisaiba tartozó olyan előzetes tanulm{nyok és modellezések, aj{nlatkérések és értékelések, melyek elvégzéséhez nem szükséges az előző szakasz befejezése, nem igényelnek jelentős r{fordít{sokat, viszont kor{bbi elvégzésükkel időt nyerhetünk a gy{rt{sfejlesztők és m{s szakemberek az első pillanattól kezdve egy teamben dolgoznak a gy{rtm{nyfejlesztőkkel és érvényesítik saj{t szakterületük szakmai szempontjait a konstrukció kialakít{s{ban. A szimult{n termékfejlesztés fontos része a gy{rthatós{gra és szerelhetőségre való tervezés (Designing and For Manufacturing and Assembly), melynek a legfontosabb jellemzői a következők: minim{lis sz{mú alkatrész, és alkatrészféleség többfunkciós alkatrészek, és könnyen gy{rtható alkatrészek modul{ris tervezés, önrögzítő szerelvények külön rögzítő elemek helyett egyszerű szerelhetőség, minim{lis sz{mú szerelési ir{ny be{llít{sok egyszerűsítése, fölösleges be{llít{si lehetőségek elhagy{sa Technológiamenedzsment MBA 2001, frissítve

14 Kialakul{sa kezdetén a szimult{n termékfejlesztés még ink{bb csak szimult{n gy{rtm{ny és gy{rt{sfejlesztést jelentett, de manaps{g egy szimult{n termékfejlesztő teamben {ltal{ban az al{bbi szakemberek vesznek részt: konstruktőr, technológus, formatervező, marketinges, termelési szakember, üzemgazd{sz, karbantartó, minőségbiztosító, környezetvédelmi szakember, stb. A DFMA idővel kibővült és ma m{r gyakran DFX-ről beszélünk, ahol az X helyébe sok minden helyettesíthető: karbantarthatós{gra, újrahasznosíthatós{gra, stb. való tervezés. A kerítésen {t megközelítés meleg{gya a teljesen fölösleges gy{rtóberendezésnek, csomagológépeknek, berendezéseknek, ha a konstruktőr nem ismeri vagy figyelmen kívül hagyja a meglévő eszközök jellemzőt, adotts{gait, korl{tait. A alfejezet anyag{t teljes egészében tudni kell. A alfejezet anyag{t a 4.3., 4.4. és 4.5.t{bl{zatok belsejében, a magas közepes alacsony sorokban lévő helyzetleír{sok kivételével tudni kell. (M{s szóval e t{bl{zatokról azt kell tudni, hogy milyen tényezőknek a fokozatait adj{k meg, mit jelentenek azok a tényezők, de azt nem, hogy pontosan mi a tényezők h{rom fokozata a magas közepes alacsony sorokban.) 4.4 A termékfejlesztés kock{zata A nettó jelenérték NPV sz{mít{ssal meghat{rozható az ún. kock{zattal módosított nettó jelenérték NPVR, néh{ny kritikus értékelési területre koncentr{lva vil{goss{ téve a termékfejlesztés legfontosabb kock{zati tényezőit A termékfejlesztési portfólió Újdons{ggal prób{lkoz{s: vil{gviszonylatban is új termékek, új technológia alkalmaz{s{val. Teljesen új piacot hoznak létre. Új kategória: a v{llalat sz{m{ra új, de m{s cégek {ltal m{r gy{rtott termékek, meglévő technológi{n alapulnak. Új platform: ezek a termékek meglévő termékvonalhoz adnak valamiféle többletet, de ettől még nagyon is innovatívak lehetnek. Meglévő technológia, ismert vevői igények, meglévő piacok sz{m{ra. Sz{rmaztatott termék: sz{rmaztatott fejlesztések, ill. régi termékek felújít{sai. Meglévő technológia, ismert vevői igények, meglévő piacok sz{m{ra Kock{zatok értékelése NPV sz{mít{s érzékenységvizsg{lata: a kiinduló adatok módosít{sa miként hat az eredményre, csakhogy nehézségekbe ütközik a kock{zat hat{sainak meghat{roz{sa ezekre az kiinduló adatokra. NPVR: kor{bbi tapasztalatokból kiinduló becsléseket alkalmazunk, szubjektíven értékeljük a piaci, technikai és felhaszn{lói kock{zatot. A numerikus becslések gyakran pontatlanok, így szóbeli értékeléseket haszn{- lunk a termékportfólió mindegyik kategóri{j{ban. Alacsonynak, magasnak, vagy közepesnek értékeljük a siker kock{zat{t. 5 fokú sk{l{t haszn{lunk, a siker legnagyobb esélye 5pont. Ha nem érjük el az 5 pontot, az csökkenti az NPV-t. A piaci kock{zat értékelése Technológiamenedzsment MBA 2001, frissítve

15 A v{llalati értékl{nc összes olyan eleme (kereskedő, eloszt{si csatorn{k, gy{rt{si képesség, vevőszolg{lat) piaci kock{zatot rejt, amelyre szükség van ahhoz, hogy a termék eljusson a vevőhöz. S sikert a v{llalatnak a megcélzott piacon elfoglalt jelenlegi helyzete is befoly{solja. (49. oldal {bra) Mindegyik elem működését meg kell érteni, és ki kell értékelni. A közepes eredmény ok a gyanakv{sra, alacsony minősítésnél stratégi{t kell v{ltani. Külső partnerek bevon{sa: objektív nézőpont és specializ{lt tud{s nyújthatnak sz{munkra. A technikai kock{zat értékelése A technikai kock{zat a termékkel összefüggő innov{ció és a fejlesztésre való képességgel kapcsolatos. A technológia mennyire van integr{lva a v{llalat termékfejlesztési és gy{rt{si folyamataiba. A képességek becslésébe beletartozik a fejlesztő team és a munk{jukat t{mogató program menedzselésének vizsg{lata is. (49. oldal {bra) Felhaszn{ló kock{zat értékelése Annak valószínűségét hat{rozzuk meg, hogy a megfelelő terméket gy{rtjuk. Azt hat{rozzuk meg, hogy a termék mely tulajdons{gairól kell p{rbeszédet folytatnunk a vevőkkel, m{srészt, hogy a tervezési és működési specifik{ciók mennyire vil{gosak. (50. oldal {bra) A alfejezetből azt kell tudni, hogy a sz{mít{si képletben és a 4.6. t{bl{zatban szereplő M, U és T tényező minek a kifejezésére szolg{l, de a képletet és a t{bl{zatban szereplő súlysz{mokat nem kell tudni Az NPVR kisz{mít{sa ahol az a...f tényezők a 49. és 50. oldalon szereplő t{bl{zatok segítségével értékelt tényezők minősítése ötfokú sk{l{n. Az M,T,U súlysz{mok az egyes kock{zat típususok egym{shoz viszonyított fontoss{g{t fejezi ki, vagyis hogy melyik fajta kock{zat mennyire befoly{solja a termék sikerét a többi kock{zathoz képest az egyes termékfejlesztési kategóri{kban. M - piaci kock{zat, T- Technikai kock{zat, U - Felhaszn{ló kock{zat. A jegyzet 5. részéből nem kérdezem A marketingesek jellegzetes panaszai és A mérnökök jellegzetes panaszai felsorol{sokat, a fejezet többi részét teljes egészében tudni kell. 5. A termékinnov{ció menedzselése A v{llalkoz{sok üzleti és technológiai oldala közötti összhang megteremtésének egyik fontos területe az új termékek kifejlesztése, mely sor{n mind a fejlesztőmérnök, mind a marketinges kulcsszerepet j{tszik Technológiai hajt{s Az ún. technológia hajt{sú v{llalatokn{l az új termékek kifejlesztésének fő hajtóereje a "technológia tolóereje". Az új termékötletek és kezdeményezések döntően a fejlesztőmérnöktől sz{rmaznak és az üzleti siker elsősorban a termék műszaki színvonal{nak és újdons{g{nak köszönhető. A technológiai hajt{sú v{llalatokn{l gyakran felborul a szervezeten belüli hatalmi egyensúly a fejlesztőmérnökök jav{ra, a marketingesek rov{s{ra. MÉRNÖKI TEVÉKENYSÉG MŰSZAKI KUTATÁS TERMÉKKONCEPCIÓ ALKOTÁS TERMÉKFEJLESZTÉS MARKETING TEVÉKENYSÉG PIACI TESZTELÉS Technológiamenedzsment MBA 2001, frissítve

16 5.2. Piaci hajt{s Az ún. piaci hajt{sú v{llalatokn{l az új termékek kifejlesztésének fő hajtóereje a "piac húzóereje". Az új termékötletek és kezdeményezések döntően a marketingesektől sz{rmaznak és az üzleti siker a piacérzékenységnek köszönhető. A piaci hajt{sú v{llalatokn{l gyakran felborul a szervezeten belüli hatalmi egyensúly a marketingesek jav{ra. Fenn{ll annak a veszélye, hogy a fejlesztőmérnökök alapvetően új termékötletei nem vagy csak nehezen valósulnak meg. MÉRNÖKI TEVÉKENYSÉG TERMÉKFEJLESZTÉS MARKETING TEVÉKENYSÉG PIACKUTATÁS TERMÉKKONCEPCIÓ ALKOTÁS PIACI TESZTELÉS 5.3. Egyoldalú piaci vagy technológiai hajt{s problém{i 1. súrlód{sok: túl sok időt fecsérelnek el az egym{s elleni küzdelmekre, a civakod{sra, az erőviszonyok megv{ltoztat{s{t célzó prób{lkoz{sokra. 2. időveszteség: a termékfejlesztési programok késnek, többszöri halaszt{st szenvednek, résztvevőik nincsenek igaz{ból elkötelezve ir{ntuk 3. szükségtelenül magas költségek: egyes projektek végleg félbeszakadnak, mert a pénzeket sürgősebb igény nyelik el, m{sok ismételten le{llnak és újraindulnak, akadoznak 4. felső vezetés túlzott beavatkoz{sa: az igazgatóknak vit{kat kell elsimítaniuk, kritikus döntéseket kell hozniuk, elő kell segíteniük a kommunik{ciót és elvégzik annak a munk{nak a legnagyobb részét, amit m{soknak kellene elvégezniük. 5. rossz termékek: igen sok termék kudarcot vall, de legal{bbis keveset adnak el belőle, vagy középszerű. Az 5.4. fejezetben a kettős hajt{s megvalósít{s{nak 11 pontba szedett teendőjéből hatot kell tudni ismertetni, ha péld{kat kérek, illetve b{rmelyiket tudni kell ismertetni a tizenegy közül, ha konkrétan r{kérdezek (pl.: A szervezet mely szintjén kell dönteni a termékinnov{ciós priorit{sokról, és miért?), a fejezet többi részét teljes egészében tudni kell Termékinnov{ció kettős hajt{sú modellje Kettős hajt{s esetén minden új termékprojekt mielőtt még elindulna két ir{nyt vesz: egyrészt megcéloz egy specifikus piacot, m{srészt egy specifikus technológi{t, melyet a probléma megold{s{nak megtal{l{s{ra fognak haszn{lni. MÉRNÖKI TEVÉKENYSÉG MARKETING TEVÉKENYSÉG MŰSZAKI KUTATÁS KOMMUNIKÁCIÓ TERMÉKKONCEPCIÓ ALKOTÁS PIACKUTATÁS TERMÉKFEJLESZTÉS A termékinnov{ció szakmailag vegyes teamekben zajlik. A marketingesek és a fejlesztőmérnökök szorosan együttműködve dolgoznak, a termék kifejlesztése PIACI TESZTELÉS és piaci sikere a team közös ügye. A teamekben kölcsönösen egym{sra vannak utalva és ennek köszönhetően a konfliktusokat szakmai vit{k v{ltj{k fel. Mitől jobb a kettős hajt{s? Megoldja a kétfajta egyoldalú hajt{s jellegzetes problém{it: 1. súrlód{sok: nem okoz súrlód{st, nincs belső küzdelem 2. lassús{g: Technológiamenedzsment MBA 2001, frissítve

17 a. kevesebb súrlód{s, b. a mérnökök nem mennek túl a fogyasztói igényeken, nem alakítanak ki fölösleges termékjellemzőket, 3. a kettős hajt{s enyhíti a kulcsszereplők esetleges t{voz{s{nak hat{s{t (egyoldalú hajt{s gyakran egy ember ügye) 4. mostoha projektek elkerülhetősége, melyek mindig a leglassúbbak + Magas költségek: jobb kommunik{ció, nincs belső konfliktus Felső szintű vezetők túlzott mértékű beavatkoz{sa: a team erősen elkötelezett, ellen{ll a projekt védelmében Rossz termékek: nem készül olyan termék, ami nem kell a vevőknek, kiszűrhetők a kudarcra ítélt termékek A kettős hajt{s megvalósít{sa (6-t tudni kell ismertetni) 1. megköveteli egy fontos, kielégítetlen vevői igény azonosít{s{t a termék kifejlesztésének megkezdése előtt 2. megköveteli az azonosított igény alapos vizsg{lat{t - kinek az igénye, milyen igény, versenyt{rsak, stb. 3. megköveteli egy, az igény kielégítésére alkalmas technológia azonosít{s{t még a termék kifejlesztésének tényleges megkezdése előtt 4. ha a cégnél nincs ilyen technológia, kívülről kell beszerezni (és nem kompromisszumot kötni) 5. rugalmass{got követel meg (a vevői igények, illetve a technológia v{ltozhatnak) 6. megköveteli egy team alakít{s{t (minden érintett szakterületről kell team tag) 7. megköveteli a team sz{m{ra a célok ismeretét, a vevői igények és a technológia ismeretén túl ismerni kell a pontos üzleti célt (üzleti stratégiai célt, nyereség, forgalom, piaci részesedés) 8. megköveteli a pontos, részletes költségvetést (ki mit mikor mire költhet) 9. megköveteli, hogy a priorit{sokról, a termékfejlesztésekről vezérigazgatói szinten döntsenek 10. menedzsmentnek meg kell győződnie, hogy valóban megvan a kettős hajt{s, nemcsak a forma tartalom nélkül (szakterületek vezetőinek t{mogat{sa szükséges) 11. megköveteli, hogy a teamek vezetői alkalmasak legyenek az {ltal{nos menedzseri feladatok ell{t{s{ra, a és ösztönözve legyenek a projekt hosszú t{vú sikerére (a legtöbb cégnél nincs ilyen) 5.5. A vevői igényeket teljesítő termékinnov{ció (kettőt tudni kell ismertetni) A vevői igények teljesítésének vakv{g{nyai A vevőknek nincs elég fant{zi{juk (és technológiai tud{suk), hogy valódi innovatív igényekkel {lljanak elő, ezért nem vezet innov{cióhoz, ha a marketing megkérdezi a vevőket, hogy mire van szükségük, mit szeretnének. Vakv{g{nyok (péld{k oldal) 1. Jelentéktelen módosít{st, nem pedig merész fejlesztést hajtanak végre, így lemaradnak a versenyt{rsaiktól. Pl. Kawasaki Jet Ski 2. A vevői igények szó szerinti teljesítése gyakran "mi is" jellegű terméket eredményez: a vevők csup{n olyan jellemzőket igényelnek, amelyeket m{s gy{rtók m{r régóta kín{lnak. Pl. amerikai autókba poh{rtartó 3. Vezető felhaszn{ló ötleteit hallgatj{k meg, akik behatóan ismerik a terméket: nem {tlagos felhaszn{lók, a javaslataikat megvalósító termék vonzereje korl{tozott lehet. Pl. orvostechnikai eszközök 4. A vevők nem örülnek, ha m{r megint "új és tökéletesített" tulajdons{gokkal, funkciókkal trakt{lj{k őket; főleg, ha fizetni is kell ezekért A vevői igények megismerése és hasznosít{sa 1. lépés: Az eredményközpontú felhaszn{lói interjúk előkészítése A siker érdekében az eredményközpontú interjúknak lépésről lépésre le kel bontaniuk a termékkel vagy szolg{ltat{ssal t{rsított mögöttes folyamatot vagy tevékenységet. Ha meghat{rozzuk a folyamatot, körülte- Technológiamenedzsment MBA 2001, frissítve

18 kintően v{lasszuk ki azokat a fogyasztókat akik részt vesznek benne. Lényeges, hogy a lekérdezettek körét szűkítsük le olyan konkrét felhaszn{lókra, akik közvetlen kapcsolatban {llnak a termékkel. Ha túl nagyra rajzoljuk a kört (forgalmazók, kereskedők) olyan, nem oda tartozó inform{ciókat kapunk, amelyek bonyolíthatj{k a kutat{si erőfeszítéseinket, és félrevezetik a v{llalatunkat. Minden fogyasztói csoportból a legkülönfélébb személyeket v{logassuk össze, a minél egyedibb eredményért. 2. lépés: Az igények felt{r{sa Olyan moder{tor szükséges, aki különbséget tud tenni az eredményekés megold{sok között, és ki tudja szűrni a nem odavaló megjegyzést. A moder{tor a vevő szavai mögé kémlel - a résztvevőkkel pontosíttatja és megerősítteti a meg{llapod{sokat. Ha valamelyik vevő mag{ra a megold{sra vonatkozó ötlettel {ll elő, a moder{tor m{sképp teszi fel neki a kérdést, és arra sarkallja, hogy mögöttes folyamatot gondolja végig. Az interjú azzal kezdődik, hogy a résztvevők gyors egym{sut{nban meg{llapít{sokat, jelzőket sorolnak a termékről, majd a moder{tor igényként fogalmazza meg ezeket, és pontosíttatja. 3. lépés: Az igények rendezése A piackutatók {tfogó list{t készítenek az összegyűjtött igényekről, és rendszerezik ezeket. Az eredmény: a vevőtől sz{rmazó inform{ció {ttekinthetően dokument{lva - a v{llalat megértheti, hogy a fogyasztó sz{m{ra mi jelent értéket, és azt mivel mérik 4. lépés: Az igények értékelése fontoss{g és teljesülés szempontj{ból Ha elkészült az igények kategoriz{lt list{ja, kvantitatív elemzést kell végeznünk, amelynek sor{n az igényeket különféle típusú fogyasztók értékelik. A vizsg{lat résztvevőit arra kérjük, hogy az igényeket egyrészt fontoss{guk szerint értékeljék, m{srészt abból a szempontból, hogy az adott igény jelenleg milyen szinten teljesül. Pontsz{mokkal kifejezve érzékletessé v{lik az innov{ciós lehetőségek relatív vonzereje. 5.lépés: Az igények felhaszn{l{sa az innov{ció felpörgetésére Cél: Termékfejlesztést felt{r{sa, piacszegment{l{s és megfelelőbb versenyelemzés, új koncepciók nyújtotta lehetőségek értékelése. Hat{rozzuk meg kív{natos pozíciónkat a versenyben. A brainstorming ut{n kiértékeljük, hogy az egyes termékkoncepciók milyen mértékben teljesítik az igényeket A termék optim{lis bonyolults{ga A termékfunkció túlburj{nz{sa Ma sz{mos olyan termék van, amely egyszerre mobiltelefon, j{tékkonzol, sz{mológép, szöveges üzenetrögzítő, MP3-as lej{tszó stb. A szoftveriparban ezt a jelenséget a "termékfunkciók felfúvód{sa" (feature bloat) a "fícsöritisz" (featuritis) és a "funkciók túlburj{nz{sa" (feature creep). Mintha fegyverkezési verseny folyna a kor{bban egyfunkciós készülékek funkcionalit{s{nak növelésére. Egyre nehezebb haszn{lható termékeket kapunk. A termékfunkciók burj{nz{s{nak kín{lati oldala A termékfunkció kétélű fegyver: értékes adotts{gokkal gazdagítj{k a terméket, de egyúttal bonyolultt{ és nehezen haszn{lhatóv{ teszik azt. A vevők csalód{s{nak lehetséges hat{sai 1. Visszahozz{k a terméket 2. A későbbiekben ink{bb m{stól v{s{rolnak 3. A frusztr{lt terméktulajdonosok szétkürtölik az elégedetlenségüket A termék bonyolults{g{nak optimaliz{l{sa Lelt{rba kell venni a komplexit{st, ill. megvizsg{lni, hogy ez mennyi bosszús{got okoz a vevőnek. Technológiamenedzsment MBA 2001, frissítve

19 - A több termékfunkció kezdetben vonzza a legtöbb v{s{rlót és maximaliz{lja a rövid t{vú nyereséget, viszont kevesebb termékfunkciónak köszönhető könnyebb haszn{lhatós{g miatt v{lnak gyakoribb{ az ismételt elad{sok, növelve a későbbi időszakok nyereségét. - A termék "tudjon" elég sokat ahhoz, hogy a vevők vonzónak tal{lj{k és megvegyék, de ne legyen annyira agyonbonyolítva, hogy a haszn{lat sor{n az idegeire menjen. - A fejlesztők az újabb és újabb funkciók beépítése sor{n megfeledkezhetnek arról, hogy az alapvető funkciój{t kiv{lóan kellene ell{tni a terméknek. - Ink{bb egyszerűbb, korl{tozott képességű termékekből nyújtsunk szélesebb v{lasztékot az eltérő igényű piaci szegmentumok sz{m{ra, a mindenre alkalmas modell helyett. - A v{llalat a piackutat{s sor{n nyújtson lehetőséget a termék vagy prototípus kiprób{l{s{ra, hogy a haszn{lhatós{gról tapasztalatot gyűjthessenek. A jegyzet 6. részét teljes egészében tudni kell, ha r{kérdezek (pl.: Az ellen{ll{s minimaliz{l{s{ra törekvő gy{rt{stechnológia-v{lt{s sor{n az indító döntésbe kit kell és kit nem célszerű bevonni?), de nem kell tudni fejből felsorolni az alcímeket (pl. hogy a 6.1. fejezetben t{rgyalt tém{k: kivel, miért, fontoss{g, részletek, flexibilit{s) 6. Új gy{rt{stechnológi{k bevezetése Hogyan implement{lható a technológia az ellen{ll{s minimaliz{l{sa mellett? A folyamat öt {llom{sa: indító döntés, megismertetés, bevezetés, kezdeti munkatapasztalatok, intézményesítés 6.1. Indító döntés Megszületik a döntés egy új technológia bevezetéséről. A f{zis kérdései: Kivel: A döntésbe bevont személyek szerepe rendkívül fontos az implement{ció sikere szempontj{ból. felsővezetéstől a munk{sokig minden érintett szakterület, külső szakértők, de aki nem érintett, azt ne vonjuk be Vertik{lisan: a legfelső menedzsmenttől az üzemben dolgozó beosztott munk{sokig minden szintről érdemes bevonni embereket a döntésbe. Horizont{lisan: nem szabad megfeledkezni egyetlen érintett szakterület képviselőiről sem. Minden érintett szakterület munkat{rsainak t{mogat{s{ra, elkötelezettségére szükség lesz. Külső szakértők, tan{csadók igénybevétele: mindig vegyíteni kell őket helyi szakemberekkel, mert a külsős nem l{tja annyira {t, és a belső szakemberek nem is mindig fogadj{k el a külsősöket. Miért: jó, ha az alkalmazottak is l{tj{k, hogy a v{ltoz{s a termelési célok elérését és jólétük növelését szolg{lja, nem pedig a dolgozói létsz{m leépítését. Fontoss{g: érzékeltetni kell a v{ltoz{s szükségességét a dolgozókkal, így a v{ltoz{s gyorsíthat és az ellen{ll{s minimaliz{lható Részletek: a bevezetés részleteit bízzuk azokra, akik legink{bb érintettek, a legközelebbről ismerik az adott problém{t Flexibilit{s: csökkenti az ellen{ll{st a v{ltoz{ssal szemben, ha nyitva hagyjuk az újragondol{s és módosít{s lehetőségét, enyhíti az ismeretlentől való félelmet, növeli a beleszól{s lehetőségét, erősíti a részvétel érzését Technológiamenedzsment MBA 2001, frissítve

20 6.2. Megismertetés A szervezet minden tagja értesül a v{ltoz{sról. Kérdései: Mód: tan{csos egy {tfogó t{jékoztat{si programot indítani, mely a szervezet minden részlegével tudatja a közelgő v{ltoz{st. Az inform{ció {tad{sa mellett az emberek hozz{{ll{s{nak megv{ltoztat{s{ra is törekedni kell. Az ir{nyító döntésekbe be kell vonnunk a megvalósít{s majdani ügynökeit. Az ügynököknek hiteles személyeknek kell lenniük, és tartózkodniuk kell az aggasztó, nyugtalanító megnyilv{nul{- soktól. Által{nos elfogad{s: menedzsment szinten t{mogatotts{g kell, ha a csoportvezető egyetért a v{ltoz{ssal a csoportja is egyet fog érteni. Múltbeli előzmények: ha eleve bizalmi, jó a légkör, kisebb az ellen{ll{s (minimaliz{lódik) Egyének: az egyének személyisége és kor{bbi hozz{{ll{sa a v{ltoz{sokhoz, új technológi{khoz hat{ssal van az alkalmazkodóképességre (ez a korral nincs összefüggésben) Kihat{sok: az implement{l{s sikerét az al{bbi hat{sokról kialakuló kép is befoly{solja: a v{ltoz{s érinti-e a munkahelyek biztons{g{t, st{tuszt, önazonoss{g, elkötelezettségek, munka belső aspektusai Előnyök és követelmények: törekedni kell r{, hogy az emberek a v{ltoz{s előnyeit minél nagyobbnak, a v{ltoz{s {ltal t{masztott követelményeket pedig minél könnyebben teljesíthetőknek érzékeljék 6.3. Bevezetés Ebben a f{zisban tapasztalj{k meg az emberek, hogy milyen is lesz új munk{juk. A v{ltoz{s folyamat szempontj{ból fontos a termelésben dolgozó munk{sok, karbantartó személyzet és a művezetők képzése, az új technológia szempontj{ból adekv{t és realisztikus oktat{s legyen. Adekv{t oktat{s: iskolarendszerű képzésben, melynek hallgatós{ga különböző helyekről tevődik össze, nehéz vagy nem is lehetséges olyan tantervet össze{llítani, melynek minden tant{rgya és minden anyagrésze mindenkinek egyar{nt fontos, hasznos és érdekes. A képzési programban pontosan meg lehet hat{rozni, hogy az ott dolgozóknak mit kell megtanítani, így az oktat{s minden résztvevő sz{m{ra teljes egészében adekv{t lehet. Realisztikus oktat{s: az oktat{s a munka helyszínén, a munka sor{n alkalmazható gépeken, szersz{- mokkal történik lehetőség szerint. Ha ez nem lehetséges, akkor az oktat{sra haszn{lt terem, gépek, szersz{mok, szimul{ciók a lehető legjobban hasonlítsanak a valós munkakörülményekre Kezdeti munkatapasztalatok Az oktat{si periódus ut{n valóban végbemennek a v{ltoz{sok az egyes emberek munk{j{ban és lezajlik a v{ltoz{shoz való alkalmazkod{s folyamat. Lépései: Következmények: a dolgozók sz{m{ra fontosak a v{ltoz{ssal j{ró v{ltoz{sok a munka tartalm{ban, a munkacsoportban, a j{rulékos hat{sok terén. A megv{ltozott munkakörök legyenek jobbak vagy ugyanolyanok legyenek mint a régebbiek. Alkalmazkod{si képesség és sz{ndék: ösztönözni kell a dolgozókat, hogy ki tudj{k fejleszteni a szükséges készségeket (vonzóv{ v{ljék sz{mukra a v{ltoz{shoz való alkalmazkod{s) Az új és az ide{lis szembe{llít{sa: a problém{k azt az érzetet kelthetik, hogy az új rendszer messze van az ide{listól. Megfelelő érvekkel kell készülni. Technológiamenedzsment MBA 2001, frissítve

TECHNOLÓGIAMENEDZSMENT

TECHNOLÓGIAMENEDZSMENT Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék TECHNOLÓGIAMENEDZSMENT oktatási segédlet, kiegészítésül a könyvhöz, a VBK

Részletesebben

Az Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium szakiskolai helyi tanterve. a 34 582 10 SZÁRAZÉPÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Az Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium szakiskolai helyi tanterve. a 34 582 10 SZÁRAZÉPÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Az Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium szakiskolai helyi tanterve a 34 582 10 SZÁRAZÉPÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szárazépítő szakképesítés (34 582 10) helyi tanterve a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelettel

Részletesebben

SZAKMAI PROGRAM az. Ügyviteli titk{r ÉRETTSÉGI UT[NI SZAKKÉPZÉSHEZ. valamint a XXV. ÜGYVITEL [GAZATHOZ

SZAKMAI PROGRAM az. Ügyviteli titk{r ÉRETTSÉGI UT[NI SZAKKÉPZÉSHEZ. valamint a XXV. ÜGYVITEL [GAZATHOZ SZAKMAI PROGRAM az 54 346 02 Ügyviteli titk{r ÉRETTSÉGI UT[NI SZAKKÉPZÉSHEZ valamint a XXV. ÜGYVITEL [GAZATHOZ K[ROLYI MIH[LY KÉT TANÍT[SI NYELVŰ KÖZGAZDAS[GI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013. 1 I. A szakképzés jogi

Részletesebben

INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA... 1 GÉPGY[RT[STECHNOLÓGIAI TECHNIKUS... 113 RUHAIPARI TECHNIKUS...

INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA... 1 GÉPGY[RT[STECHNOLÓGIAI TECHNIKUS... 113 RUHAIPARI TECHNIKUS... Tartalom INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA... 1 GÉPGY[RT[STECHNOLÓGIAI TECHNIKUS... 113 RUHAIPARI TECHNIKUS... 243 2.56. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint

Részletesebben

Élve a Minisztérium honlapj{n közzétett lehetőséggel, a 2010. július 28-{n megjelent

Élve a Minisztérium honlapj{n közzétett lehetőséggel, a 2010. július 28-{n megjelent Dr. Matolcsy György miniszter Úr részére Ikt. szám: K-08-12/2010 Nemzetgazdas{gi Minisztérium szechenyiterv@ngm.gov.hu Tisztelt Miniszter Úr! Élve a Minisztérium honlapj{n közzétett lehetőséggel, a 2010.

Részletesebben

HELYI TANTERV. a 34 542 06 NŐI SZABÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

HELYI TANTERV. a 34 542 06 NŐI SZABÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ HELYI TANTERV a 34 542 06 NŐI SZABÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ I. A szakképzés jogi h{ttere A szakképzési kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII.

Részletesebben

Biztons{gi adatlap Készült a 453/2010/EU Bizotts{gi rendelettel módosított 1907/2006/EK rendeletnek megfelelően. Ki{llítva: 2013.06.17.

Biztons{gi adatlap Készült a 453/2010/EU Bizotts{gi rendelettel módosított 1907/2006/EK rendeletnek megfelelően. Ki{llítva: 2013.06.17. Biztons{gi adatlap Készült a 453/2010/EU Bizotts{gi rendelettel módosított 1907/2006/EK rendeletnek megfelelően. Ki{llítva: 2013.06.17. 1. verzió Arrixaca padlótisztító Zöld szappan 1 l 1. SZAKASZ: Az

Részletesebben

HELYI TANTERV. a 34 521 06 HEGESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

HELYI TANTERV. a 34 521 06 HEGESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ HELYI TANTERV a 34 521 06 HEGESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ I. A szakképzés jogi h{ttere A szakképzési kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLVII. törvény,

Részletesebben

PANNON-PALATINUS Tudom{ny

PANNON-PALATINUS Tudom{ny PR/B11WG0125T0010TT007 PANNON-PALATINUS Tudom{ny A KÉSŐ RENESZ[NSZ ERŐDÉPÍTÉSZET, A GYŐRI PÉLDA DR WINKLER GUSZT[V Az 1530-as években It{li{ban, Franciaorsz{gban és Magyarorsz{gon elterjedt, úgynevezett

Részletesebben

A projektmenedzsment alapjai. Sz{madó Róza

A projektmenedzsment alapjai. Sz{madó Róza A projektmenedzsment alapjai Sz{madó Róza A menedzsment definíciója A menedzsment az ellenőrzés, ir{nyít{s, tervezés készsége és gyakorlata; meghat{rozott céllal történő ir{nyít{si, vezetési tevékenység.

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FORRÁSKÖZPONT 7625 Pécs, Aradi vértanúk útja 20. Tel.: 72/ 514-100 Fax: 72/ 514-101 E-mail: szocfp@ddrfk.hu.www.ddrfk.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FORRÁSKÖZPONT 7625 Pécs, Aradi vértanúk útja 20. Tel.: 72/ 514-100 Fax: 72/ 514-101 E-mail: szocfp@ddrfk.hu.www.ddrfk. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FORRÁSKÖZPONT 7625 Pécs, Aradi vértanúk útja 20. Tel.: 72/ 514-100 Fax: 72/ 514-101 E-mail: szocfp@ddrfk.hu.www.ddrfk.hu A Dél-Dun{ntúli Region{lis Forr{sközpont Szolg{ltató Közhasznú

Részletesebben

Tömörkény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 13/2008. (IX. 09.) önkormányzati rendelete

Tömörkény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 13/2008. (IX. 09.) önkormányzati rendelete Tömörkény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2008. (IX. 09.) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről Tömörkény Községi

Részletesebben

HELYI TANTERV. a XXXVIII. Rendészet [GAZATHOZ

HELYI TANTERV. a XXXVIII. Rendészet [GAZATHOZ HELYI TANTERV a XXXVIII. Rendészet [GAZATHOZ A kerettanterv a 9-12. középiskolai évfolyamokra előírt tartalommal a Rendészet {gazatra egységesen vonatkozik: Megnevezés: Fegyveres szervek és vagyonvédelmi

Részletesebben

A XXI. sz{zad első évtizedéről és napjainkról. (Szacsky Mih{ly) A gazdas{gi fejlődés és annak v{rható következményei

A XXI. sz{zad első évtizedéről és napjainkról. (Szacsky Mih{ly) A gazdas{gi fejlődés és annak v{rható következményei A XXI. sz{zad első évtizedéről és napjainkról (Szacsky Mih{ly) A gazdas{gi fejlődés és annak v{rható következményei Az elmúlt időszakokban bekövetkezett v{ltoz{sok azt mutatj{k, hogy bolygónk arculata

Részletesebben

ú ő ú éľ é ú ľ é ő ü ú é é é é ő ő é őł é ł é ź ź é é ť ó é é ő é é őł ü ú ź ó é ő ú é é ű ű é ú ő ľ ó ó ó é ú ć ó é ő ó ó ő ú Ż é é ű ľ ű é ú ö ö é é ó ö ű é ú ó é ő ó ó ľ ú éľ é ű ű é ú ö ľ ó ť ű é ú

Részletesebben

*Eg-Gü Fürdőszoba tisztító

*Eg-Gü Fürdőszoba tisztító Biztons{gi adatlap Készült a 453/2010/EU Bizotts{gi rendelettel módosított 1907/2006/EK rendeletnek megfelelően. *Felülvizsg{lat: 2014.05.29. 2. verzió *Eg-Gü Fürdőszoba tisztító 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék

Részletesebben

Ő Ö É ü ü É ö é Ö é ő ü é é ó í ü é é ő ö ő ó é é ő É Á é ő Á Á í ó é ő ó é ö ó ö ó í ö ó é ű ö é é Á ö É ő ő ő ö ö í ü é ü é é ő ö Ü ő í ü é ü é ő ő é é ő ü ú Ü é ó ö ő ő ö ö ü Ö ő é é ü é ö ö ö ő é é

Részletesebben

Ü é é ó é ő é é ő ó é í ó ó ó é é ó ó ó ö ő ő é ö é ö é ó é é ő é ő ű ü é ó ö ő ü é é ő ó ü ő é é é ö ó ő é é í éé é ó ó ő é é ó ó ó é é é é Ü ő é ő ö é ő í ő í ó é é ö é é é é é ó Ü ő é é é ü í ő ó ö

Részletesebben

Bártfai Barnabás. Az internet és lehetőségei

Bártfai Barnabás. Az internet és lehetőségei Bártfai Barnabás Az internet és lehetőségei BBS-INFO, 2008. B{rtfai Barnab{s, 2008. Szerző: B{rtfai Barnab{s Minden jog fenntartva! A könyv vagy annak oldalainak m{sol{sa, sokszorosít{sa csak a szerző

Részletesebben

Vízhasználatok gazdasági elemzése

Vízhasználatok gazdasági elemzése ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése című KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyűjtőkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ

Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ az ipari terméktervező mérnöki mesterszak (MSc) 2012/2013. tanév 1. félévében beiratkozott hallgatói részére Szakfelelős:

Részletesebben

Miért van szükség üzleti tervre?

Miért van szükség üzleti tervre? Pólya Árpád Kulcs az üzleti terv összeállításához ÖTLETHÍD Gazdaságfejlesztő, Mérnöki és Oktatási Tanácsadó, Szolgáltató Kft. Miért van szükség üzleti tervre? A jövő formálása mindig izgalmas és egyben

Részletesebben

é ó é ő ó é é ő ó űú é ű ó é é é é é é ő í ó é ű é ő 2 KATASZTRóFAvnonr,vu KlRElyunrrsnc rr,r,erexn ssncr rnnürnrnnnr sa"ráro s sácar n s rnrőr, auóoó cnlox FELADAToK I. A MARCALI A tűzesetek és műszaki

Részletesebben

É ö Á É É É É Á í ő ö ö ü ő ü ó É ü ö ü ó ú ó ó í ő ó ó ő ú ó É ő ő ó ő ő ő É ö ö í í ő ő ő ő í ő ő ö ö É ü ö ü ő ö í ó í ő ő ő ó ő ő ü ü ü í ó ő É ő ó ő ó ó ő ő í í ő ő ő ő í ő ö ő ő í ó ő ü ö ö í ú ó

Részletesebben

Megyei Jogú Város Önkormányzatának. 2011. évi 3. szám 2011. február 18. T A R T A L O M J E G Y Z É K. Szám Tárgy Oldal

Megyei Jogú Város Önkormányzatának. 2011. évi 3. szám 2011. február 18. T A R T A L O M J E G Y Z É K. Szám Tárgy Oldal DEBRECEN Megyei Jogú Vros Önkormnyzatnak K Ö Z L Ö N Y E 2011. évi 3. szm 2011. februr 18. T A R T A L O M J E G Y Z É K Szm Trgy Oldal DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/2011. (II.

Részletesebben

Regionális forduló. 2010. november 27. A 9-10. oszt{lyosok feladata. Bemeneti adatok DUSZA ÁRPÁD ORSZÁGOS PROGRAMOZÓI EMLÉKVERSENY 2010/2011

Regionális forduló. 2010. november 27. A 9-10. oszt{lyosok feladata. Bemeneti adatok DUSZA ÁRPÁD ORSZÁGOS PROGRAMOZÓI EMLÉKVERSENY 2010/2011 Reginális frduló 2010. nvember 27. A 9-10. szt{lysk feladata Egy rendezvényszervező cég titeket kért meg arra, hgy a rendezvényeik megszervezését és lebnylít{s{t segítő prgramt készítsetek sz{mukra. A

Részletesebben

RÉSZLET A Kovászna megyei Területi Közrendészeti Hatóság 2016-os Évi Stratégia Tervéből

RÉSZLET A Kovászna megyei Területi Közrendészeti Hatóság 2016-os Évi Stratégia Tervéből Consiliul Judeţean Covasna Kovászna Megye Tanácsa Covasna County Council Autoritatea Teritorială de Ordine Publică Kovászna Megyei Területi Közrendészeti Hatóság Territorial Authority of Public Order RÉSZLET

Részletesebben

Plotinus Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Plotinus Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Plotinus Vagyonkezelő Nyilvnosan Működő Rszvnytrsasg Negyedves jelents: 2011 negyedik negyedv s 2011 Q1-Q4 (2011 janur 1.-december 31.) Kszült: 2012/01/06 Vezetősgi jelents A Plotinus Vagyonkezelő Nyrt.

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ

Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ az energetikai mérnöki alapszak (BSc) 2012/2013. tanévben beiratkozott hallgatói részére Össze{llította: Dr. Bihari

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGES SZERVEZET FELMÉRÉS EREDMÉNYEI

AZ EGÉSZSÉGES SZERVEZET FELMÉRÉS EREDMÉNYEI AZ EGÉSZSÉGES SZERVEZET FELMÉRÉS EREDMÉNYEI szerinti elemzés Budapest, 2010.04.26. Minden jog fenntartva! Lövey Nadkarni. Az anyagban megtal{lható kérdőívet, illetve az Egészséges szervezet modell anyagait

Részletesebben

Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben!

Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben! Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben! Információtartalom vázlata: A vállalkozás fogalma o Az üzleti vállalkozás célja, érdekeltjei,

Részletesebben

A kompetenciamérés értékelése: évi kompetenciamérés

A kompetenciamérés értékelése: évi kompetenciamérés A kompetenciamérés értékelése: 2015. évi kompetenciamérés 2008 óta van lehetőség arra, hogy az iskol{k a kompetenciamérések eredményeit saj{t kor{bbi eredményeikkel, illetve m{s iskol{k eredményeivel összehasonlíts{k.

Részletesebben

Tananyagfejlesztés: Új képzések bevezetéséhez szükséges intézményi és vállalati szervezetfejlesztési módszertani feladatok

Tananyagfejlesztés: Új képzések bevezetéséhez szükséges intézményi és vállalati szervezetfejlesztési módszertani feladatok KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005

Részletesebben

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút KONFERENCIA AZ IDŐSEK SEGÍTÉSÉRŐL Kányai Róbert Kissné Teklovics Gabriella Raffai Andrea Ráczné Németh Teodóra Szabóné Vörös Ágnes Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút Győr Megyei Jogú Város

Részletesebben

A segítő segítése 2; Szupervízió

A segítő segítése 2; Szupervízió Vályi Gábor A segítő segítése 2; Szupervízió A követelménymodul megnevezése: A szociális segítés alapfeladatai A követelménymodul száma: 1356-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-004-50

Részletesebben

Innovációval a vonzóbb magyar élelmiszerekért és a versenyképes hazai élelmiszer-ipari vállalkozásokért. Részletes sajtóanyag

Innovációval a vonzóbb magyar élelmiszerekért és a versenyképes hazai élelmiszer-ipari vállalkozásokért. Részletes sajtóanyag Innovációval a vonzóbb magyar élelmiszerekért és a versenyképes hazai élelmiszer-ipari vállalkozásokért Részletes sajtóanyag 1 Innovációval a vonzóbb magyar élelmiszerekért és a versenyképes hazai élelmiszer-ipari

Részletesebben

FOGLALKOZTAT[SI STRATÉGIA

FOGLALKOZTAT[SI STRATÉGIA Foglalkoztat{si együttműködési meg{llapod{s a Lenti Kistérségben T[MOP-1.4.4-08/1-2009-0013 FOGLALKOZTAT[SI STRATÉGIA Készítette: Promen Tan{csadó Kft. 2010. A projekt az Európai Unió t{mogat{s{val, az

Részletesebben

A pedagógusok munkaidejének szab{lyoz{sa

A pedagógusok munkaidejének szab{lyoz{sa A pedagógusok munkaidejének szab{lyoz{sa A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) szerint 2013. szeptember 1-jétől több olyan v{ltoz{s történik, amely alapvetően befoly{solja a pedagógusok

Részletesebben

Miért van szükség közigazgatási minimumra?

Miért van szükség közigazgatási minimumra? Dr. Dudás Ferenc közigazgatási elemzõ, az MKKSZ szakmapolitikai vezetõje, a KözigPress fõszerkesztõje Miért van szükség közigazgatási minimumra? Iránymutató és példaadó Mesterek után mindig nehéz szólni.

Részletesebben

ROMÁNIA KOVASZNA MEGYE TANÁCSA ELNÖK Iktsz. 2011.02.07/844 INDOKLÁS

ROMÁNIA KOVASZNA MEGYE TANÁCSA ELNÖK Iktsz. 2011.02.07/844 INDOKLÁS ROMÁNIA KOVASZNA MEGYE TANÁCSA ELNÖK Iktsz. 2011.02.07/844 INDOKLÁS Kovászna megye saj{t és a megyei érdekeltségű közintézmények 2011-es évi költségvetésének jóváhagyására A helyi közpénzügyekről szóló

Részletesebben

Üzleti terv sablonhoz - képzési kitöltési útmutató -

Üzleti terv sablonhoz - képzési kitöltési útmutató - VÁLLALKOZÓFEJLESZTÉSI KÉPZÉS Üzleti terv sablonhoz - képzési kitöltési útmutató - A fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a konvergencia régiókban c. pályázati felhívás keretében Kódszám: TÁMOP 2.3.6.A-12/1.

Részletesebben

Technológia innováció a business marketingben. Business marketing menedzsment 7. Dr. Piskóti István

Technológia innováció a business marketingben. Business marketing menedzsment 7. Dr. Piskóti István Technológia innováció a business marketingben Business marketing menedzsment 7. Dr. Piskóti István Bevezető gondolatok Az innováció-képesség újra egyre fontosabb versenytényezővé válik (Cooper- Edgett

Részletesebben

A vezetést szolgáló személyügyi controlling

A vezetést szolgáló személyügyi controlling LINDNER SÁNDOR DIHEN LAJOSNÉ A vezetést szolgáló személyügyi controlling A piacgazdaság teljesítményre, rugalmasságra készteti a nemzetgazdaság szereplőit, köztük is elsődlegesen a vállalkozásokat. Az

Részletesebben

Ivóvízminőség-javítás. kétfordulós pályázati konstrukció KEOP-2009-1.3.0. Útmutató. részletes megvalósíthatósági tanulmány.

Ivóvízminőség-javítás. kétfordulós pályázati konstrukció KEOP-2009-1.3.0. Útmutató. részletes megvalósíthatósági tanulmány. Ivóvízminőség-javítás kétfordulós pályázati konstrukció KEOP-2009-1.3.0 Útmutató részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez érvényes: 2009. március 12-től A projektek az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KERESKEDŐ

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KERESKEDŐ MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KERESKEDŐ MESTERSZINT ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Budapest, 1997. november 2 I. A MESTERVIZSGÁRA JELENTKEZÉS FELTÉTELEI 1. A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések

Részletesebben

az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez

az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez Alternatív kerettantervek szerint működő iskolák Alternatív

Részletesebben

T[JÉKOZTATÓ. nyelvi programkövetelmény nyilv{ntart{sba vételére vonatkozó javaslat benyújt{s{hoz

T[JÉKOZTATÓ. nyelvi programkövetelmény nyilv{ntart{sba vételére vonatkozó javaslat benyújt{s{hoz T[JÉKOZTATÓ nyelvi programkövetelmény nyilv{ntart{sba vételére vonatkozó javaslat benyújt{s{hoz A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 19. (3) bekezdése értelmében nyelvi programkövetelmények

Részletesebben

SCORECARD ALAPÚ SZERVEZETIRÁNYÍTÁSI MÓDSZEREK BEMUTATÁSA

SCORECARD ALAPÚ SZERVEZETIRÁNYÍTÁSI MÓDSZEREK BEMUTATÁSA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi marketing és teljes körű minőségirányítás szak Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány SCORECARD ALAPÚ SZERVEZETIRÁNYÍTÁSI

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉS. 2013/2014 tavaszi félév

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉS. 2013/2014 tavaszi félév INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉS 2013/2014 tavaszi félév V{rosfejlesztés európai szab{lyoz{si h{ttere, stratégiai dokumentumai Kohéziós Politika a gazdas{gi növekedés és a foglalkoztat{s t{mogat{s{ra Kohéziós

Részletesebben

LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT.

LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT. LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT. 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: la.urbekft@chello.hu 1. CÍMLAP ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSIESZKÖZEINEK

Részletesebben

Projekt adatlap. a Társadalmi Megújulás Operatív Program

Projekt adatlap. a Társadalmi Megújulás Operatív Program Projekt adatlap a Társadalmi Megújulás Operatív Program Képzés- és tartalomfejlesztés, képzők képzése, különös tekintettel a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai képzésekre és azok

Részletesebben

Rábatamási Móra Ferenc Általános Iskola. 9322 Rábatamási, Szent István u.42. OM : 030570

Rábatamási Móra Ferenc Általános Iskola. 9322 Rábatamási, Szent István u.42. OM : 030570 Rábatamási Móra Ferenc Általános Iskola 9322 Rábatamási, Szent István u.42. OM : 030570 Összeállította: RÁTZ OTTÓ mesterpedagógus tanár,intézményvezető 1. Az önértékelés alapja Jogszabályok: nevelésről

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2008.7.18 COM(2008) 480 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK

Részletesebben

ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN

ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN 2015. Jogszabályok: 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

Részletesebben

Mikrosebészet, dinamikus fiziológiai képalkotó elj{r{s. infravörös tartom{nyban

Mikrosebészet, dinamikus fiziológiai képalkotó elj{r{s. infravörös tartom{nyban 14th WABT Annual General Conference - 4th WABT Outdoor General Conference Mikrosebészet, dinamikus fiziológiai képalkotó elj{r{s infravörös tartom{nyban Keszthelyi-Pimper-Szacsky 2010-12-10 Az orvostudom{ny

Részletesebben

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉRE PH.D. ÉRTEKEZÉS

Részletesebben

Effi Briest könyvben és filmben

Effi Briest könyvben és filmben JURONICS KATALIN Effi Briest könyvben és filmben /témavezető: dr. Tak{cs Dóra/ Tém{m Theodor Fontane 1896-ben keletkezett Effi Briest című regényének és Hermine Huntgeburth 2009-ben ugyanezzel a címmel

Részletesebben

Készült: Tárnokréti Község Képviselő-testületének 2008. október 14-én tartott nyilvános üléséről.

Készült: Tárnokréti Község Képviselő-testületének 2008. október 14-én tartott nyilvános üléséről. Tárnokréti Község Képviselő-testülete 3-9/2008./NY. J e g y z ő k ö n y v Készült: Tárnokréti Község Képviselő-testületének 2008. október 14-én tartott nyilvános üléséről. A képviselő-testületi ülés kezdete:

Részletesebben

Intézményirányítási modell

Intézményirányítási modell 2. fejlesztési elem: A támogató infrastruktúra és a szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata ÁROP-3.A.2-2013-2013-0003 kódszámú Önkormányzati szervezetfejlesztés Érd

Részletesebben

MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV

MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény által egyes kiemelt és meghatározott feladatokról Készítette: Vegyiprop Vegyipari Propaganda Központ Kft. Írta: Dr. Váró György Spiegel

Részletesebben

Országos kompetenciamérés. Országos jelentés

Országos kompetenciamérés. Országos jelentés Országos kompetenciamérés 2009 Országos jelentés Országos jelentés TARTALOMJEGYZÉK JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 A 2009. ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS SZÁMOKBAN... 8 A FELMÉRÉSRŐL... 9 EREDMÉNYEK... 11 AJÁNLÁS...

Részletesebben

Kitöltési útmutató. Üzleti tervhez

Kitöltési útmutató. Üzleti tervhez Kitöltési útmutató Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2012. évben igényelhető támogatások jogcímhez kapcsolódó Üzleti tervhez I. Vezetői összefoglaló...

Részletesebben

Szerzők. Dr. Bachmann Bálint Horváth Ildikó Dr. Szabó Éva Dr. Fülöp Attila Gunszt Dezsőné Kukai Annamária 2015. Szerkesztette: Horváth Ildikó

Szerzők. Dr. Bachmann Bálint Horváth Ildikó Dr. Szabó Éva Dr. Fülöp Attila Gunszt Dezsőné Kukai Annamária 2015. Szerkesztette: Horváth Ildikó Szerzők Dr. Bachmann Bálint Horváth Ildikó Dr. Szabó Éva Dr. Fülöp Attila Gunszt Dezsőné Kukai Annamária INTÉZMÉNYI FEHÉR KÖNYV A DUÁLIS ÉPÍTŐMÉRNÖK BSC KÉPZÉSHEZ 2015. Szerkesztette: Horváth Ildikó ISBN

Részletesebben

Érvényes: 2012.09.01-től. A veszprémi Jendrassik Venesz Középiskola és Szakiskola Pedagógiai programja

Érvényes: 2012.09.01-től. A veszprémi Jendrassik Venesz Középiskola és Szakiskola Pedagógiai programja 1 Érvényes: 2012.09.01-től A veszprémi Jendrassik Venesz Középiskola és Szakiskola Pedagógiai programja 2012 2 Intézményvezetői köszöntő Tisztelt Érdeklődő! Ön a veszprémi Jendrassik (György) Venesz (József)

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése címő KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyőjtıkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben Előadó: dr. Bácskai Krisztina Az eljárás megindulása Az elmúlt hónapokban a szociális gondozók bérezése kapcsán több panaszbeadvány

Részletesebben

A pedagógusok előmeneteli rendszere

A pedagógusok előmeneteli rendszere A pedagógusok előmeneteli rendszere I. A rendszer bevezetésének ütemezése A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 64-65. -a szól a pedagógusok új előmeneteli rendszeréről. A törvény kerettörvény,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS és ÚTMUTATÓ. Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése. című pályázati kiíráshoz

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS és ÚTMUTATÓ. Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése. című pályázati kiíráshoz PÁLYÁZATI FELHÍVÁS és ÚTMUTATÓ a Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése című pályázati kiíráshoz Kódszám: DAOP-2009-4.1.2/B DDOP-2009-3.1.3/C ÉAOP-2009-4.1.2/C ÉMOP-2009-4.1.2/A ÉMOP-2009-4.1.2/B KDOP-2009-5.2.1/C

Részletesebben

ÚTMUTATÓ. 1.4 tevékenység. Dieter Schindlauer és Barbara Liegl. 2007 június

ÚTMUTATÓ. 1.4 tevékenység. Dieter Schindlauer és Barbara Liegl. 2007 június MUNKAANYAG, KÉRELMEZŐ ELSŐ INTERJÚ ÚTMUTATÓ A HU2004/IB/SO01-TL számú Egyenlő bánásmód elvének érvényesítése és az anti-diszkriminációs törvény végrehajtásának elősegítése Twinning Light projekt összesített

Részletesebben

11. előadás: Szakági részletes helyszínrajz készítésének technológiája

11. előadás: Szakági részletes helyszínrajz készítésének technológiája 11. előadás: Szakági részletes helyszínrajz készítésének technológiája A 3/1979. (Ép.Ért.11.) ÉVM sz. utasítás szerint A szakági részletes helyszínrajzok (másolatban) a közmű-alaptérkép másolatán készülnek

Részletesebben

KISKŐRÖSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS részére. IV. kötet OPERATÍV PROGRAM

KISKŐRÖSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS részére. IV. kötet OPERATÍV PROGRAM KISKŐRÖSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS részére Fejlesztési Program IV. kötet OPERATÍV PROGRAM A Társulás önkormányzataival együttműködve készítette: HAZAI TÉRSÉGFEJLESZTŐ RT. DUNA-TISZA RF. RT. 2005. IV.

Részletesebben

MŰSZAKI TARTALOM. a 8600 Siófok, Halápy utca kivitelezési munkáihoz kapcsolódó teljes körű műszaki ellenőri tevékenység elvégzésére

MŰSZAKI TARTALOM. a 8600 Siófok, Halápy utca kivitelezési munkáihoz kapcsolódó teljes körű műszaki ellenőri tevékenység elvégzésére MŰSZAKI TARTALOM a 8600 Siófok, Halápy utca kivitelezési munkáihoz kapcsolódó teljes körű műszaki ellenőri tevékenység elvégzésére 1. A pályázati kiírás célja: Megbízási szerződés megkötése a 8600 Siófok,

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI KONCEPCIÓ - JAVASLAT

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI KONCEPCIÓ - JAVASLAT Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI KONCEPCIÓ - JAVASLAT TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. CÉLOK ALAPELVEK... 5 3. A JELENLEG MŰKÖDŐ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI RENDSZER...

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Kódszám:

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Kódszám: PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-Dunántúli Operatív Program Észak-Alföldi Operatív Program Észak-Magyarországi Operatív Program Közép-Dunántúli Operatív Program Nyugat-Dunántúli Operatív Program Helyi és térségi

Részletesebben

MAROSHEGYI ÓVODA 2004.

MAROSHEGYI ÓVODA 2004. MAROSHEGYI ÓVODA 2004. Maroshegyi Óvoda MIP 2004. 2 A Maroshegyi Óvoda Minőségirányítási Programja A MIP dokumentumainak kezelési és módosítási rendje A MIP helye A MIP tárolási formája Példányszám Óvodavezetői

Részletesebben

Szakdolgozat GYIK. Mi az a vázlat?

Szakdolgozat GYIK. Mi az a vázlat? Szakdolgozat GYIK szerző: Pusztai Csaba, adjunktus, Közgazdaságtan és Jog Tanszék, EKF, Eger Mi az a vázlat? Elvárásként szerepel a GTI szempontrendszerében az, hogy az őszi félévben a szakdolgozó elkészítsen

Részletesebben

MUNKAANYAG. Dézsi Zsolt. A vámtarifa alkalmazásának jogszabályi háttere. A követelménymodul megnevezése: Áruosztályozás és áruismeret

MUNKAANYAG. Dézsi Zsolt. A vámtarifa alkalmazásának jogszabályi háttere. A követelménymodul megnevezése: Áruosztályozás és áruismeret Dézsi Zsolt A vámtarifa alkalmazásának jogszabályi háttere A követelménymodul megnevezése: Áruosztályozás és áruismeret A követelménymodul száma: 1982-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

Thomas Bernhard dr{mai műveinek magyarorsz{gi recepciója a kritika tükrében

Thomas Bernhard dr{mai műveinek magyarorsz{gi recepciója a kritika tükrében HORV[TH DI[NA Thomas Bernhard dr{mai műveinek magyarorsz{gi recepciója a kritika tükrében /témavezető: dr. Tak{cs Dóra/ Thomas Bernhard osztr{k író, 1931 és 1989 között élt, a 20. sz{zad m{sodik felének

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. év november 30-i ülésére Tárgy: Az önkormányzati tulajdonú vízi-közműből szolgáltatott ivóvízért, valamint az önkormányzati

Részletesebben

KIEMELT PROJEKTEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYAINAK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT

KIEMELT PROJEKTEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYAINAK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT KIEMELT PROJEKTEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYAINAK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT Készítette a Terra Studio Kft. a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából a Kiemelt Programok és Projektek Főosztályának

Részletesebben

ó É ő ó ö ú ő ö ü ő ő ó í ű ö ő ő í ő ó ó ö ö ő ő ó ő í ő ó ú ő ő ó Í ó í ó ö í ó ő ó ö í ó ó ó ő ó ő ü ő ő ü ö ö í ő ő ó ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ő ö ó ü ö ö í ó í ő ó ü ő ö ő ő í ő ő í ő ö ö ö ö ő ö ó ő Á

Részletesebben

1. A TANODASZTENDERD CÉLJA... 3 2. A TANODA MEGHATÁROZÁSA... 3 3. A TANODA CÉLCSOPORTJA... 3 4. A TANODA FELADATAI... 4

1. A TANODASZTENDERD CÉLJA... 3 2. A TANODA MEGHATÁROZÁSA... 3 3. A TANODA CÉLCSOPORTJA... 3 4. A TANODA FELADATAI... 4 Tanodasztenderd 1 TARTALOM 1. A TANODASZTENDERD CÉLJA... 3 2. A TANODA MEGHATÁROZÁSA... 3 3. A TANODA CÉLCSOPORTJA... 3 4. A TANODA FELADATAI... 4 4.1. Tudatos életpálya-építés támogatása... 4 4.2. Egyéni

Részletesebben

Pedagógiai Program. Petőfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Közétkeztetési Központ OM:028375. 5650 Mezőberény Petőfi út 13-15.

Pedagógiai Program. Petőfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Közétkeztetési Központ OM:028375. 5650 Mezőberény Petőfi út 13-15. Pedagógiai Program Petőfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Közétkeztetési Központ OM:028375 5650 Mezőberény Petőfi út 13-15. Érvényes: 2009. szeptember 1-től Tartalomjegyzék I. Nevelési program 1. Bevezetés

Részletesebben

Bem József Általános Iskola

Bem József Általános Iskola 1 Bem József Általános Iskola Pedagógiai program A Bem József Általános Iskola a(z) 1993. évi LXXIX. Törvény 47.p, 48.p 1996. évi LXII. Törvény 2011. évi Köznevelésről szóló törvény 4.p, 5., 26.p, 27.,

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA 5 / KGZDELEM AZ VGHAJLATVZLTOZZS ELLEN ^ AZ EUR`PAI UNI`S FELLVPVS ESZKdZTZRA 5 / KGZDELEM AZ VGHAJLATVZLTOZZS ELLEN ^ AZ EUR`PAI UNI`S FELLVPVS ESZKdZTZRA

Részletesebben

Pedagógiai Program (Nevelési Program)

Pedagógiai Program (Nevelési Program) Mecsekaljai Iskola Testnevelési Általános és Középiskolája Pedagógiai Program (Nevelési Program) BEVEZETŐ AZ ISKOLA MOTTÓJA: A sport megtanít arra, hogyan lehet győzni és emelt fővel veszíteni. A sport

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat S Z A K K A Y J Ó Z S E F S Z A K K Ö Z É P I S K O L A Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. - 2 - E szervezeti és működési szabályzat a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a 20/2012. EMMI

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

Pályázati kézikönyv. az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára

Pályázati kézikönyv. az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára Pályázati kézikönyv az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára Projektfejlesztés és pályázatbenyújtás: a pályázat útja a projektötlettől a szerződéskötésig A pályázati

Részletesebben

KINCSTÁRI RENDSZEREK. A kincstári rendszer létrejötte, fejlődése, bővítési stratégiák, lépések a szubszidiaritás irányába GÁRDOS CSABA 1

KINCSTÁRI RENDSZEREK. A kincstári rendszer létrejötte, fejlődése, bővítési stratégiák, lépések a szubszidiaritás irányába GÁRDOS CSABA 1 GÁRDOS CSABA 1 A kincstári rendszer létrejötte, fejlődése, bővítési stratégiák, lépések a szubszidiaritás irányába Az államháztartási pénzügyi rendszer reformjának egyik fontos és kiemelt eredménye a kincstári

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Európai üzemi tanácsok a gyakorlatban A munkavállalók képviselőinek képzése és oktatása ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

Európai üzemi tanácsok a gyakorlatban A munkavállalók képviselőinek képzése és oktatása ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Európai üzemi tanácsok a gyakorlatban A munkavállalók képviselőinek képzése és oktatása ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 1 A SINTTAV 2010 elején szemináriumot rendezett az EWC 1 -krõl, amely az elsõ ilyen témájú

Részletesebben

Fogyasztói igényekhez alkalmazkodó gyártási stratégia

Fogyasztói igényekhez alkalmazkodó gyártási stratégia SZERVEZETI FELÉPÍTÉS, SZERVEZÉSI MÓDSZEREK, VIRTUÁLIS VÁLLALATOK Fogyasztói igényekhez alkalmazkodó gyártási stratégia Melyek a fő különbségek a fogyasztói igényekhez alkalmazkodó gyártás és a sorozatgyártás

Részletesebben

Belső elvárás (melyik intézményi dokumentumban, s hol található) Új belső elvárás, melyik dokumentumba, hova került) Külső elvárás

Belső elvárás (melyik intézményi dokumentumban, s hol található) Új belső elvárás, melyik dokumentumba, hova került) Külső elvárás Intézményi önértékelés: belső elvárások kialakítása a gyakorlatban az intézményi belső értékelési csoport (BECS) közreműködésével Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció terület Külső elvárás Belső

Részletesebben

CÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA

CÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA Prof. Dr. Piskóti István - Dr. Molnár László - Gulyásné Dr. Kerekes Rita - Dr. Nagy Szabolcs - Dr. Dankó László - Dr. Karajz Sándor - Dr. Bartha Zoltán - Kis-Orloczki Mónika (5. munkacsoport) CÉLZOTT TERMÉKEK

Részletesebben

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete Pedagógiai programjának melléklete SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 2. Alapelvek, célok az SNI tanulók ellátásában... 3 2.1. Alapelvek... 4 2.2.

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben