Jogtudomány és jogoktatás térben és időben I. ME ÁJK Doktorképzés III szeptember 27.
|
|
- Tamás Faragó
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Jogtudomány és jogoktatás térben és időben I. ME ÁJK Doktorképzés III szeptember 27.
2 Ius commune mint élő közös jog olyan joganyag, amely a XII. és XVIII. század közötti Európában közös forrásokon alapuló jogi alapelvek és jogi tanok összességét fogta át és amely a gyakorlatban is megvalósult más helyi jogszabályok (statuta) és helyi szokásjogok (consuetudines) mellett (ius municipale) mint közös jogi meggyőződés a jogtudás (a jogtudomány), tulajdonképpen a jogi kultúra összeurópai egysége bizonyos közös, általánosan elfogadott tudásanyag, ami az egyetemi oktatás tárgya volt
3 ius civile Iustinianus (Kr.u ) Digesta -jogtudósok művei (533) Institutiones - tankönyv (533) Codex - császári rendeletek (534) Novellae leges - új rendeletek (534- ) kiegészülve néhány középkori császári rendelkezéssel (Libri feudorum) Corpus Iuris Civilis (hivatalos név 1583-tól)
4 Codex Iustinianus const. Haec A császári rendeletek összegyűjtése volt. 528-ban tíztagú bizottság: a központi igazgatás hivatalnokai (köztük Tribonianus), két ügyvéd és a jeles jogászprofesszor, Theophilus kaptak helyet. Feladat: a rendeletgyűjteményekből Codex Gregorianus Codex Hermogenianus Codex Theodosianus a még használható részeket az ellentmondások kizárásával összeállítani (kompilálni). A Codex Iustinianust már a rákövetkező évben 529-ben publikálták, de csak 534-ig volt érvényben, mikor is felülvizsgálták és újra összeállították a császári rendeleteket. Az első Codex Justinianusnak a szövege nem maradt ránk. A vitás kérdések nagy részét, melyet ez az összeállítás nyitva hagyott, saját rendeleteiben szabályozta a császár = Quinquaginta decisiones
5 const. Deo Auctore Digesta = Pandectai const. Tanta const. Dédoken A bizottság Tribonianus elnöklete alatt négy professzorból, a magister officiorumból, és 11 ügyvédből tevődött össze. Feladat: a jogászjog kompilálása a klasszikus kor jogászainak műveiből fennmaradt kivonatos gyűjtemények alapján. ki kellett hagyni az elöregedett, használhatatlan jogintézményeket és jogszabályokat, törekedni kellett az ellentmondások kiküszöbölésére, lehetőség nyílt bizonyos szövegváltoztatások, modernizálások eszközlésére is a kiválasztott klasszikus szövegen, ha ez szükségesnek látszott. Szerkezete a praetori edictum szerkezetének felel meg : 50 könyvből (liber) áll, D. 41, 2, 49, 1 A könyvek titulusokra vannak osztva, melyek a tárgyalt anyag szerint vannak rendezve. Minden tituluson belül részleteket, idézeteket találunk a klasszikus iratokból az adott kérdéskörhöz. Ezeket a részleteket fragmentumoknak vagy legesnek (törvényeknek) nevezzük. A kiollózott részleteknél megjelölték, hogy az adott jogász, mely munkájának, melyik részéből származik az idézet (inscriptio). A hosszabb fragmentumokat már a középkorban paragrafusokra osztották, hogy könnyebben kezelhető legyen a szöveg.
6 Digesta = Pandectai (2) A teljes klasszikus és posztklasszikus jogirodalom, mely eddig az időpontig a gyakorlatban és oktatásban közvetlenül alkalmazható volt jogforrásként, a Digesta, mint törvényerejű gyűjtemény életbeléptetésével hatályát veszti. A Justinianusi törvénymű legterjedelmesebb és legjelentősebb műve, keresztmetszetét adja a teljes klasszikus jogtudománynak. Csaknem 40 klasszikus kori jogász mintegy 200 művéből Az összes fragmentumok fele Paulusra (1/6), és Ulpianusra (1/3) esik. Kr.u Hihetetlen rövid idő alatt (3 év) Hogyan? Tömegelmélet (Bluhme) Sabinus-tömeg Edictum-tömeg Papinianus-tömeg appendix-tömeg gyűjtemények, melyek akár az előbbi "tömeg-elméletnek" megfelelően voltak beosztva oktatási célból léteztek kommentált és a párhuzamos helyeket felsoroló kézikönyvek a legfontosabb iratokhoz +
7 Digesta = Pandectai (3) Tartalom 1. a jog általános kérdései, jogforrások, személyek joga magánjog büntetőjog (libri terribiles) fellebbezési jog, a kincstár joga, közigazgatás De verborum significatione De diversis regulis iuris antiqui
8 Institutiones const.imperatorem A Digesta munkálatai alatt megbízták Tribonianust, hogy két professzorral, Theophilussal és Dorotheussal egy hivatalos bevezető tankönyvet is írjanak a joghallgatók számára. Mintául Gaius hasonló elemi ismereteket közvetítő műve (Institutiones) szolgált. (Gaius mellett Florentinus, Ulpianus, Marcianus Institucióit is felhasználták.) Röviddel a Digesta előtt jelent meg és nyert azzal együtt törvényerőt. Az Instituciók négy könyvből áll, melyeken belül a titulusok folyamatos, paragrafusokra osztott szöveget tartalmaznak, minden forrásmegjelölés nélkül. Az 533. év jogtörténeti eseményeit Justinianus császár egy hivatalos jogiskolai tanrend kiadásával tetőzi be. Ezzel az intézkedéssel (const. Omnem) a jogtanítás alapjául a kodifikáció addigi műveit, elsősorban a Digestát teszi meg.
9 Codex repetitae praelectionis const.cordi Időközben elkerülhetetlenné vált, hogy az 529-ben publikált császári rendeletgyűjteményt a kodifikáció későbbi műveivel összhangba hozzák. Elsősorban a Digesta szövegezése alatt keletkezett reformrendeleteket és a Quinquaginta decisiones-t kellett felülvizsgálni és bedolgozni a rendeletek közé. Tribonianus, Dorotheus és három ügyvéd egy év alatt végzett a feladattal és 534-ben megjelenhetett a Codex második változata, az un. Codex repetitae praelectionis. A Codexnek, ami immáron ránk maradt, 12 könyve van, melyek a Digestához hasonlóan titulusokra bomlanak. Az egyes titulusokon belül a kérdéskörrel foglalkozó rendeletek időrendi sorrendben következnek. Minden rendelet elején ott áll a kiadó császár neve és a címzett (inscriptio) a végén pedig a dátum és kiadási hely megjelölése (subscriptio). Összesen 4600 rendeletet tartalmaz. A legrégebbi Hadrianustól származik. Justinianus maga 400 constitutiót adott a gyűjteménybe. A legtöbb rendelet a Severusok idejéből (880) és Diocletianustól (1200) származik. Ez a tény is mutatja, hogy mikor játszódtak le a legnagyobb változások a birodalom közéletében.
10 Justinianus reformjait elsősorban a közigazgatás, az egyházjog valamint a család- és öröklési jog Novellae leges területén tovább folytatta, s rendeletei tovább gazdagították a joganyagot. Új rendeletek (Novellák - Novellae leges) többnyire a kor igényeinek már megfelelőbben görög nyelven jelentek meg. Justinianus tervezte ezen új rendeletek hivatalos összegyűjtését is, de ez már nem valósult meg. Hogy mégis ma a Justinianusi kodifikációt négy részből állónak tekintjük, s abba Novellákat is belesoroljuk, az néhány magángyűjteménynek köszönhető: az ún. Epitome Juliani, mely 124 novella rövidített feldolgozását tartalmazza az közti időből latin nyelven a nyugati részek számára. az ún. Authenticum, mely 134 latin novellát tartalmaz. Ez a gyűjtemény a 6. században keletkezett, s a középkorban tévesen az eredeti szövegnek tartották, ezért az elnevezés. egy görög novellagyűjtemény, mely 168 novellával a legteljesebb (kéziratát Bizáncból menekítették Itáliába a 15. században.)
11 ius canonicum A kanonisztika anyaga Decretum Gratiani (1140 után), (magángyűjtemény, mellyel, mint tudáság megjelenik a tudományok világában a kánonjog) Liber Extra (1234) Liber Sextus (1298) Decretales Clementinae (1317) Utóbbi három hivatalos pápai gyűjtemény Ezek együtt a kúria hivatalos joggyűjteményét alkotják (1580 óta Corpus Iuris Canonici hivatalos néven) Ez az anyag előbb iskolaszerű egyházi, majd egyetemi oktatás anyaga lett Tudományos feldolgozása révén (kanonisták = dekretalisták, dekretisták) szintén tudós jog lesz a tudomány által nem feldolgozott partikuláris, területi, lokális szokásokhoz, statutumokhoz képest
12 A középkori egyetem messzemenő önkormányzat, az egyházi jelleg ellenére; a karok (teológia, jog- és orvostudomány, s az artes liberales-t oktató ún. artista) piramishoz hasonló egymásra épülése, legalul az előkészítő jellegű artista fakultással; a tantestület kettős feladataként jelentkező tanulás és tanítás; az arisztoteliánus (antik-keresztény) tudásanyag és módszer; a latin oktatási nyelv; a mindenütt elismert diploma (licentia ubique docendi)
13 az egyetemi jogoktatás kezdetei a XII. század tudományos reneszánsza - a jogászok évszázada Egyetemek részben logikailag újragondolták és feldolgozták, részben újra felfedezték az ókor teológiai és tudományos hagyatékát (autoritatív szövegek értelmezése) Bologna a Digesta újrafelfedezése után az oktatás megindulása nem hatályos joganyag, de benne a ratio scripta megtestesülését látták és kazuisztikus anyagából az évszázados feldolgozás során jogi érvek olyan átfogó anyaga jött létre, amely a jogi problémák, akár újonnan fellépő jogi problémák megoldását is lehetővé tették az ily módon kiképzettek számára - mos italicus
14 mos italicus iuris docendi - legum interpretatio Praemitto, scindo, summo casumque figuro, perlego, do causas, connoto, objicio a tanár előbb felolvasta az elemzendő, végeredményben megtanítandó szöveghelyet, majd bevezető gondolatokat fűzött hozzá (praemissio) - rendszertani hely a szöveghelyben elkülöníthető gondolatok elkülönítése (partitio) a szöveghely értelmének rövid összefoglalása (summa legis) aztán mivel ezen szövegrészletek nagy többségénél római jogtudósok eseti döntéseiről volt szó a megkísérelték azon jogeset (casus) rekonstruálását, amelyre az elemzett állásfoglalás születhetett újra olvasták a szöveget (lectio) - szövegkritika az eset és a döntés skolasztikus módszerekkel történő összevetéséből kísérelték meg azon jogelv, jogszabály megfogalmazását, melyen a döntés alapulhatott (causae), végül a tanár segítségével fogalmazták meg a keresett jogelvet további megjegyzések (notabilia collectio) az ellentmondó helyek átbeszélése, ellentétek feloldása (objectiones)
15 mos italicus a módszer középpontjában nem a szabály alkalmazhatóságának, hanem az egyes szöveghely értelmezésének kérdése állt keverednek az analitikus és filológiai módszerek célja az autoritatív szöveg (littera vulgata) vitathatatlan helyességének bizonyítása, megértése és továbbadása kazuisztikus módszer, amely egy minden történeti kritikát nélkülöző analitikus exegézis révén törekedett a jogszabályok megtanítására mindezt glossa-k segítségével végezte - Glossa Ordinaria glosszátorok - dekretisták (XII-XIII. század) kommentátorok - dekretalisták (XIV-XVI. század) a középkor végére a Glossa Ordinaria és a kommentárok csaknem nagyobb autoritást élveztek, mint maga a törvényszöveg hátránya: túlságos részletesség hosszú oktatási idő tekintélyelvűség előnye: gyakorlati irányultság (utóbb)
16 glossa A justinianusi kazuisztikus források nem voltak ellentmondás mentesek, és glosszátorok azt tűzték ki feladatul maguk elé, hogy az ellentmondásos és rendezetlen anyagot rendezzék, és összhangba hozzák és ezáltal a joggyakorlat számára használhatóvá tegyék - így jogalakító szerepük is volt. A glossákat tekinthetjük az első átfogó dogmatikai megközelítésnek. A glosszátorok sok ezer hallgatója közül a legtöbben ügyvédként, ülnökként, bíróként a gyakorlatban kaptak szerepet. A glosszátorok emellett maguk is causidicusként, ügyvédként és szakértőként tevékenykedtek. Ehhez jött még írásaik hatása. A Corpus iuris, különösen a Digesta sohasem került közvetlenül alkalmazásra a bíróságokon. Szükség volt olyan munkákra, amelyek legalább is általánosságban elkerülhetővé tették a nehezen kezelhető források közvetlen használatát. Ilyen volt pl. Azo Codex-summája is. A tankönyszerű summae megfelelő támpontul szolgálhattak az átlagestekben, de a bonyolultabb ügyek megoldásához már voltak elégségesek.
17 podestà-rendszer A sajátos itáliai joggyakorlat általánosan figyelembe vehető támpontokat igényelt. Az itáliai kommunák belső berendezkedése szerint a városi közigazgatási szervezet és a bíróságok hivatalnoki helyei csak rövid időre kerültek betöltésre, mégpedig kívülről jövő vándor -hivatalnokokkal (podestà), akik ilyen állások elnyerése érdekében folyamatosan járták a félszigetet. Egy kívülről jövő jogász tehát kíséretével díjazás ellenében fél vagy egy évre átvette az adott város közigazgatásának és igazságszolgáltatásának irányítását. Hivatali éve végén megvizsgálták a tevékenységét az ún. szindikátusi eljárás keretében, melynek során vizsgálták, hogy tevékenységüket szabályszerűen végezték-e. Ezen eljárás során a hivatali év alatt hozott bírói ítéleteket is megvizsgálták akár az egyik szereplő fél kérésére, akár hivatalból is, és a podestà hibás döntéseiért mind magánjogi, mind büntetőjogi felelősséggel személyesen tartozott. A hibás ítélet miatt alulmaradó félnek lehetősége volt ezen eljárás keretében, hogy a bírót, ha az valóban vétett, a bírósági költségek és a pozitív interesséjének, kárainak megtérítésére köteleztesse.
18 podestà-rendszer (2) Egy podestà ellen megindított eljárás lehetetlenné tette, hogy egy másik városban közvetlenül alkalmazásba állhassanak. A statutumok már egészen korán kötelezővé tették azt, hogy a bírónak egy jogban járatos személytől, vagyis egy professzortól szakvéleményt kell kérnie és azt követnie is kell. Ezáltal a bíró nem hozhatott a szakvéleménnyel, vagyis a glossákkal ellentétes döntést. A 13. században még ritkák, a 14. századtól azonban meglehetősen gyakoriak voltak azok a statutumok, melyek a bíró ilyetén kötöttségét fogalmazták meg. A ítélkező személy felelősségre vonhatása ahhoz vezetett, hogy a vándorbírák erősen a glossákhoz tartották magukat. Ez azzal magyarázható, hogy egy olyan ítélet, amelynek meghozatalakor a bíró a glossákhoz tartotta magát nem vonhatta maga után a felelősségre vonást.
19 Glossa ordinaria A bírósági szerveknek szükségük volt egy megbízható forrásra, amely döntéseik alapjául szolgálhatott, hiszen nem volt mindig lehetőségük arra, hogy egy-egy kétes ügyben szakértői véleményt kérjenek. Ezt az igényt elégített ki az Accursius (? ) által valamikor 1220 körül elkezdett glossa-gyűjtemény, a Glossa ordinaria. A gyakorlati, szakértői tevékenység megkönnyítésére szüksége van egy ilyen munkára. A glosszátor iskola erre az időszakra elérte módszertani lehetőségeinek a végét: a Corpus Iurist teljes egészében feldolgozták, megismerték és az eddigi módszerekkel már nem lehetett új eredményeket elérni. Az eddigieket azonban kompilálni lehetett és a gyakorlatnak nagy szüksége volt az ilyen kompilációkra. A Glossa ordinaria kapta a legnagyobb szerepet mind az oktatásban, mind a gyakorlatban, mind a statutum-alkotásban.
20 Glossa ordinaria (2) A Glossa ordinaria létrejötte történeti szükségszerűség volt. Okai: A joggyakorlat nagyobb jelentőséget tulajdonít az állandóságnak, mint a mindig újabb és újabb probléma megoldások utáni kutatásnak, s az akkori Itáliában nem volt olyan központi bíróság, amely az ítélkezési gyakorlatnak ezt az állandóságot biztosíthatta volna. A professzorok, a jogtudás tekintélye is olyan nagy (szinte természetfeletti) volt, hogy természetes volt az, hogy a Glossa tekintélyére támaszkodtak a bírák. Az Accursius utáni ítélkezési gyakorlatban tevékenykedők és maguk a mégoly tekintélyes jogtanárok sem törekedtek a Glossa álláspontjától való elmozdulásra. Még akkor is szolgaian a Glossa megoldásait fogadták el, ha azt rossznak, nem megfelelőnek tartották. A podestà az érvényesülő jogot vette figyelembe, amelyet csak az accursiusi Glossában megtestesülő jogtudomány kínálhatott neki. A bíró maga nem volt képes a forrásokat elemezni és ezért azok tudására kellett támaszkodni, akiknek nézeteit általánosan elfogadták. Vagyis meg kellett hajolnia a Glossa előtt. Aki ugyanis a Glossát követte ítélkezése során, számíthatott rá, hogy a szindikátusi eljárás során
21 Glossa ordinaria (3) A Glossa ordinaria elterjedése nem tette szükségtelenné a professzorokat, hiszen a nehezebb esetekben továbbra is szükség volt szakvéleményeikre és a Glossa végeredményben nem helyettesíthette magukat a forrásokat. Az oktatásban a professzorok szintén nagy hangsúlyt fektettek a Glossa álláspontjainak az elsajátítására, hiszen hallgatóikat a gyakorlat számára képezték. Ez azonban nem jelentett azt, hogy a tanárok a kétséges, tisztázatlan és hiányos glossákat ne tették volna helyre, ne egészítették volna ki sőt ne cáfolták volna. Ami ily módon a Glossával való iskolai-tudományos foglalkozás révén kifejlődött, természetesen visszahatott a gyakorlatra. Ezáltal a Glossa bár nem volt közvetlen előidézője a tudomány joggyakorlat feletti hegemóniájának, de hozzájárult ezen állapot évszázadokra történő megszilárdításához.
22 Auctoritas Glossae A Glossa tekintélye természetesen az Alpokon túlra is kisugárzott. A Német Birodalomban a jogoktatásban hasonló szerepet töltött be a Glossa, mint Észak-Itáliában, hiszen magyarázatok nélkül a Corpus Iurist sem megtanulni sem alkalmazni nem lehetett. A joggyakorlatban nem volt lehetséges a német jogterület szétaprózottsága miatt egységes ítélkezést kialakítani. Amennyiben a ius commune érvényesült a Glossának biztos helye volt a későközépkor német igazságszolgáltatásában, annak ellenére, hogy a német területeken nem volt olyan szigorú a bírák felelőssége. A lassanként kialakuló szakvélemény-irodalomban a Glossát, mint argumentum ab auctoritatet használták. Nem véletlen, hogy a jól ismert szólásmondás is valószínűleg németországi eredetű: Quidquid non agnoscit glossa, nec agnoscit forum. A mondat következetes alkalmazása például a Corpus Iuris nem glosszált részeit kizárta a jogalkalmazásból. Több bizonyítékunk is van rá ugyanakkor, hogy a gyakorlatban nem volt kifizetődő a Libri legales (a justinianusi kodifikáció) forrásszövegeire hivatkozni a Glossával szemben.
23 a jogtudás európai egysége a bolognai példát követve egyre több jogi iskola (egyetem) kezdett el foglakozni az új ismeretanyag közvetítésével ezek az iskolák az európai egyetemek egyik fő fejlődési típusát képviselik, melynek fő jellegzetessége: ezen egyetemek kezdetben csak jogi karokkal rendelkeztek (ezekhez társult később a teológiai-, artes-, majd utoljára az orvosi képzés), hallgatói közösségük széleskörű autonómiával bírt a középkorban létrejött mintegy 60 európai egyetem jogi karainak alapításakor a bolognai egyetem tan- és vizsgarendje szolgált például, ami nagyban hozzájárult egy egységes európai jogászképzés létrejöttéhez az itáliai egyetemek jogi karaira a későközépkor folyamán szinte megszakítás nélkül egész Európából tömegével özönlöttek a hallgatók - a 13. századtól kezdve Nyugat- és Közép-Európa tanult jogászai ugyanazokkal a jogi alapismeretekkel rendelkeztek ezeket az ismereteket a kor skolasztikus tudomány-felfogásával ellentétben, hisz a tanulás, tudomány-művelés céljának ekkoriban inkább az igazság keresését, a tudás örömét tekintették a gyakorlatban is alkalmazni lehetett.
24
25 a jogtudás európai egysége (2) Annak ellenére, hogy a középkor tudással és tudománnyal kapcsolatos felfogása erősen rányomta bélyegét a jogoktatásra is, a köznapi életben is alkalmazni kezdték az egyetemeken elsajátított ismereteket - a kommunák joggyakorlata. Ennek során a római jog által megtestesített ius commune, a közös jog sajátos elméletére, a kommentátorok által kidolgozott ún. statútumelméletre támaszkodtak. Ezen elmélet szerint a római jog ha másként nem, mint ratio scripta mindenütt szerephez juthat, ahol olyan jogi kérdések merülnek fel, melyeket a helyi jogforrások, pl. a helyi statútumok vagy a szokásjog alapján nem lehet eldönteni. A tudós jogok azonban nemcsak közvetlenül értelmezhető eseti döntésekben voltak gazdagok, hanem általánosan alkalmazható szempontokat és érveket is a jogélet rendelkezésére bocsátottak. Ezek általános érvek pedig olyan problémák és esetek megoldására is alkalmasak voltak, melyek expressis verbis nem kerültek tárgyalásra mondjuk a Digestaban vagy a Codexben. Mindazonáltal a közös jog csak másodlagosan, szubszidiáriusan érvényesült ezen elmélet szerint, a helyi jogforrásban megfogalmazott szabály feltéve ha volt előnyt élvezett.
26 a jogtudás európai egysége (3) Az évszázadok során természetesen fejlődött a glosszátorok által ápolgatni kezdett jogtudomány. Ezt mutatja, hogy elsősorban a világi jog oktatásának tárgya bővült: a Corpus Iuris mellé a glosszator-iskola eredményeinek elismeréseként Accursius Glossa Ordinariaja, a Libri feudorum és Azo Summai is bekerültek az európai tananyagba. A kommentátorok, akik a források feldolgozása során fogalmak és módszerek átfogóan új rendszerét dolgozták ki, s ezzel nem csak a római jogi szövegek értelmezését, hanem a joggyakorlatot is szolgálták, tovább bővítették a ius commune körét egyes középkori jogintézmények is a ius commune részévé váltak azáltal, hogy rájuk közös jogi elveket kezdtek alkalmazni. Ilyen intézményeknek voltak tekinthetők pl. a jobbágyság, a családi vagyonközösség, vagy bizonyos mértékben az öröklési szerződés, de különösen a kötelmi jogba beemelt kereskedelmi- és hajózási jogi intézmények, mint pl. a biztosítási szerződés, vagy a váltó kezdetleges formái. Ugyanakkor a középkor végére már a szövegek több évszázados elemzése során kialakult értelmezési hagyományt, az ún. communis opinio doctorumot is figyelembe kellett venni. Eltérő vélemények esetén azt kellett követni, amelyet a többség képviselt. Ezzel egy egységes európai jogtudomány alapjai teremtődtek meg az újkor kezdetére, amely a közös jogi elmélet révén egész Európában gyakorlati alkalmazásra kerülhetett, és másodlagos jellege ellenére került is.
27 consiliatores A 13. század tanár-nemzedéke, az ún. poszt-accursianusok elméleti jogirodalmi munkáikban a még nagyon erősen figyelembe vették a Glossa ordinaria megállapításait, de ez a jogkövetés nem volt szolgai. Eltérő bátorsággal ugyan, de egyes szerzők eltérő véleményüknek is hangot adtak olykor-olykor. Az eltérő vélemények szaporodtával a 14. században a Glossa ordinariának konkurrense kezdett kinőni a jogtudósi iratokból a communis opinio doctorum (a tudósok általános véleménye) képében. De Accursius véleménye még ezután sem süllyedt le a többi vélemény szintjére, továbbra is kitüntetett szerepet kapott. A gyakorlatban általában tartotta magát az a nézet, hogy a Glossa álláspontjától csak abba az esetben szabad eltérni, ha minden doctor ellene van. A bíráknak azonban lassan már nem feltétlenül a Glossa-ra, hanem a jogtudósok tekintélye által támogatott állásfoglalásokra kellett odafigyelnie. A 14. század folyamán a Glossával szembeni új tanok elfogadtatásának eszköze a communis opinio doctorum formulája volt, ami a későbbiekben is a jogtudomány kezében hagyta bizonyos mértékig a jogfejlesztést.
28 consiliatores - commentatores Ebben a korban az uralkodó irodalmi forma a kommentár volt, melyet a Corpus Iuris egyes részeihez írtak a jogtudós professzorok. Ezek munkák már nem pusztán az egyes helyek magyarázatára törekedtek, hanem egyes intézmények összefoglaló elemzését is adták, az adott titulushoz kapcsolódva. Ezen irodalmat gazdag kazuisztika jellemezte, ami fontos a kommentátorok gyakorlatra kifejtett hatása tekintetében. Munkájuk során a helyi forrásokat is figyelembe vették. A kor jogtudósainak összhangba kellett hozniuk a helyi statutum-jogot és szokásjogot a Corpus Iuris joganyagával. Bartolus kommentárja, amely a legteljesebbnek és legtartalmasabbnak tekinthető, valamint Baldus művei továbbfejlesztettek és megújítottak bizonyos korábbi tanokat. Ezek a munkák rendkívül elterjedtek voltak és 1400-tól kezdve jelentős mértékben a gyakorlatban is alkalmazásra kerültek. A kor egyik jellemző vonása volt, hogy a Corpus Iuris szövege némiképp háttérbe szorult az azt értelmező szövegekkel szemben. A jogtanárok (testes iuris) gyakorlati tapasztalataikra alapozva maguknak vindikálták szakvéleményeiken, consiliumaikon keresztül a joggyakorlat elméleti irányítását.
29
30 communis opinio a jogtudomány feladata volt ugyanis a szükséges jogegységesítés megvalósítása az adott kérdésekben általánosan elfogadott álláspont (communis opinio) kialakításával. A communis opinio megállapítása előbb a joggyakorlatban történt meg és megelőzte az előadásokat. A communis opinio mérvadósága tekintetében különböztetnünk kell a joggyakorlat és az oktatás/tudomány területei között a) a gyakorlatban a bírák sokszor kerültek olyan helyzetbe, hogy egy számukra ismeretlen helyi jogot kellett alkalmazniuk. Ennek során helybéli szakértő jogtudósok segítségét kérték ki szakvélemények formájában, de ezek is a communis opiniora támaszkodtak, egyrészt azért, hogy a bírót, megbízójukat megóvják a felelősségre vonástól, másrészt azért mert maguk a szakértők is a szigorú szindikátusi eljárás alá vonhatók voltak. Az, hogy mi is az adott kérdésben az általánosan elfogadott álláspont, általában a szakvéleményekben került megállapításra. b) a tudomány területén a communis opinio megfelelő, meggyőző érvekkel megdönthető, cáfolható volt. Ezzel szemben a gyakorlatban egy új felfogás csak lassan került elfogadásra, abban az esetben, ha a szakértői vélemények a felfogást a magukévá tették.
31 communis opinio (2) Ugyanakkor a jogtanárok szakértő tevékenysége oktató munkájukat is megtermékenyítette, hiszen a professzorok szembesültek a gyakorlat problémáival és ez arra ösztönözte őket, hogy előadásaikban elmélyülten foglalkozzanak a gyakorlatban felmerült legfontosabb kérdésekkel. Ennek során, (mint arra már többször utaltunk) a saját vélemény és a gyakorlatban képviselhető nézet között gyakran eltérés volt. A statutumok partikularizmusával szemben a közös jog uralkodó tanainak ilyetén elterjedése hozzájárult a közös jog (ius commune) egységes fejlődéséhez is Itáliában A kommentátorok hamarosan a communis opiniot a gyakorlat számára kötelezően követendőnek értelmezték: a communis opinione non est recendendum in iudicando vel consulendo Ezáltal a communis opiniot gyakorlatilag kötelező erővel ruházták fel.
32 communis opinio (3) Ezzel a gyakorlat számára a communis opinio a XV. századra olyan meg nem cáfolt jogi bizonysággá vált, melynek figyelmen kívül hagyása szükségszerűen marasztaláshoz vezetett a szindikátusi eljárásban. Csak igen meggyőző érvekkel vehette rá a szakvélemény készítője az adott ügy bíráját, hogy a communis opinioval ellenkező döntést hozzon. Véleményeltérések esetén a bíró és a szakértő a magis communis opiniot kellett kövesse, és ezzel kapcsolatban több tanár és szakértő hangsúlyozta, hogy a véleményeket nem számolni, hanem súlyozni kell. Ilyen esetekben a gyakorlatnak még inkább szüksége volt a tudományos igénnyel megfogalmazott szakvéleményekre. A századi források több esetben a communis opinio szokásjogi erejéről szóltak. A communis opinio doctorum a joggyakorlatban való alkalmazás által szokásjogi elismerést nyert, amennyiben a szokásjogi jogképződés feltételei fennálltak, mindaddig amíg egy új communis opinio ki nem alakult, és a gyakorlatban elfogadást nem nyert. Elfogadottá vált a felfogás, hogy a communis opinio mellett vélelem szól: kétség esetén a communis opinio által támogatot nézet igazabb (verior) és a bíráknak alapvetően követniük kell azt. Ha a bíró a communis opinio ellenére ítélkezett, a vélelem miatt bizonyítania kellett, hogy a communis opinio, amelytől ő eltért, nyilvánvalóan hibás.
33 jogászrend a században Európában kialakult egy jogászrend, amely a modern jogászi hivatás legfontosabb jegyeit is magán hordozta már: olyan személyek csoportjáról volt szó, akik függetlenül származásuktól, társadalmi helyzetüktől és a jogszolgáltatáson belül betöltött tisztségüktől vagy feladatuktól különleges képesítéssel rendelkeztek, ez lehetővé tette, hogy tágan értelmezve jogi kérdések megoldásával foglalkozzanak és társadalmi érvényesülésüket ezáltal vívhassák ki ezen képesítés és a hivatás megbecsültségének alapja nem volt más mint a tudós jogok, a római és kánonjog elsajátítása az egyetemi képzés keretein belül a későközépkorban a jogászok által ellátott tisztségek szakmaibbakká váltak - a jogász feladatkörök részben függetlenek lettek a rendi illetve feudális kötöttségektől egyre inkább szakismereteket követeltek meg az adott jogászi tisztségekre pályázóktól - egyes tisztségek betöltéséhez jogi végzettség megkövetelése (egyes városi tisztségeknél, majd az egyházi bíráskodás területén) a 16. századra a kontinens legtöbb államában végleg kialakult a feladatoknak, tisztségeknek, hivataloknak az a köre, amelyet csak egyetemi jogvégzettséggel rendelkezők tölthettek be
34 a ius commune recepciója hosszúlefutású kultúrtörténeti és szociológiai folyamat földrajzi területenként eltérő időpontokban lejátszódó, de összeurópainak tekintett folyamat lényege a jogéletnek, a jog művelésének tudományossá válása, vagyis a jogi, politikai kérdéseknek a korabeli tudomány, elsősorban a skolasztikus jogtudomány segítségével való megoldása, a közélet racionalizálása Európa egyetemein a tudós jogokban ismereteket szerzett jogvégzettek előbb politikai, majd gyakorlati jogéletbeli alkalmaztatása és szerepvállalása előfeltétele illetve bizonyítéka a ius commune beszivárgásának az egyes társadalmak jogéletébe
35 jogoktatás a kora újkorban a jogoktatás korábbi európai egységessége a 1500 és 1700 közötti időszakban a múlté lett - az új vallási, politikai és tudományos behatások területenként másként hatottak az oktatásra és azon belül a jogoktatásra új tudományos központok alakultak ki (Franciaország, Németalföld, majd Poroszország) - a jogi oktatás képe változatosabbá vált, bár az oktatás közös alapját továbbra is a ius commune képezte a tudományos gondolkodás átalakulása a jogi oktatásra új jogtudományi módszerek kialakításával hatott ki: a skolasztikus jogtudományt a humanista, majd azt a rendszertani felfogás váltotta fel. a jogi oktatás ezen tudományos változások miatt már nem volt olyan egységes mint a középkorban - a legkülönbözőbb tendenciák uralkodtak, egymástól területileg és időben is eltérve nem csak országonként, de egyetemről-egyetemre változott az oktatás felépítése, még ha a tárgyalandó anyag, a ius commune magánjoga nagyjában-egészében mindenütt ugyanaz is volt mindenképpen fennmaradt azonban a jogoktatásban egy általános tendencia, mely az egész kontinensen egységesnek volt tekinthető
36 az újkori jogi karok A bolognai típusú hallgatói önigazgatás szinte teljesen eltűnt - az egyetemek, s a karok betagolódtak a fejedelmi közigazgatásba az universitas magistrorum et scholariumból állami intézménnyé és konfessionális iskolává való átalakulással egyidőben jöttek létre az úgynevezett ordinarius-egyetemek(karok) is (ordinarius: az a professzor, aki egy főelőadásért, a libri ordinarii előadásáért az államtól fizetést kap - karonként általában 3-6 ordinarius) a karok az egyetemen belül, mint annak kicsinyített másai léteztek, önálló szervezettel, teljesen kifejlődött korporációként a jogi kar a három felső kar közé tartozott, az orvosi felett de a teológiai alatt helyezkedett el tekintély szempontjából - a jogi karok egyetemeken belüli befolyása azonban általában erős volt a kari szintű vezető szerv a doktorok kollégiuma (collegia doctorum) volt, mely eredetileg a karon fokozatot szerzett és ott tanító összes doktorokat magában foglalta - később ez megváltozott, és az oktatás céhjellegűvé válása miatt a taglétszámot a legtöbb karon korlátozták a jogi karok jelentőségének megnövekedését a XVI. század második felétől az is mutatja, hogy ettől az időszaktól kezdve a jogászprofesszorok illetménye a teológusokéval vetekedett
37 studiosi iuris természetes előfeltételek: a természetes tehetség, az ingenium, mely elsősorban disputatiók által fejleszthető a korabeli felfogás szerint, s a vizsgákon is vizsgálandó, a iudicium, az ítélőerő, mely részben iskolázás, részben élettapasztalat alapján szerezhető meg, nagyon fontos az emlékezőképesség, és a tiszta jellem előképzettség: nincsen általános előírás a beiratkozási feltételekről előzetes artes ismeretek a XVI. századtól elvártak később a doktori cím előfeltétele néhol a magister artium fokozat (pl. Bécs)
38 foglalkozások tudás átadása és ismeretek begyakorlása előadások rendes főelőadások (lecturae ordinariae), melyek a nyilvános egyetemi programban voltak meghirdetve, s melyeket a fizetett professzorok tartottak rendkívüli előadások (lecturae extraordinariae), melyet a professzorok és a nem főállású doktorok, sőt baccalaureusok is tarthattak, magánelőadások, melyek kiegészítő jellegűek voltak, s a hallgatók külön fizettek értük a későbbi fejlődés során a rendkívüli előadások funkcióját egyre inkább a magánfoglalkozások vették át, s így a rendszer ismét dualistává vált disputationes gyakorlatok exercitium iuris practicum consistorium korszakonként változóan egyéb gyakorlati irányultságú oktatási formák is meg jelentek az európai jogi karokon általában egy-egy reformtörekvés eredményeként kerültek be a tanrendekbe, de általános érvényre csak ritkán jutottak - többnyire egy-egy kar elszigetelt kísérletei maradtak
39 vizsgák a középkori rendszer egyszerűsödött (elsősorban a 17. századtól) az új oktatási formák és új tantárgyak megjelenésével az egyes karok vizsgarendszere is több kevesebb átalakuláson ment keresztül a karok a ius promovendi révén maguk határozhatták meg a vizsgára bocsátás előfeltételeit és a vizsga lefolyását a tudományos fokozatok tradicionális hármas felosztásából (baccalaureus, licenciatus, doctor) a század folyamán a jogi karok nagy többségénél megszüntették a csak korlátozott tudományos eredményeket bizonyító baccalaureusi címet a licenciátusi és doctori vizsgák közeledtek egymáshoz
40
41 Padova alapítás: 1222 első magyarországi hallgató ig, a teológiai tanulmányok lehetővé válásáig (Bologna 1364) kizárólag jogi tanulmányok Bolognával versengve a középkorban végig jelentős képzőhely a magyar egyháziak számára az iter Italicum kihagyhatatlan állomása a XV. Századtól a magyarországiak számára a legfontosabb itáliai egyetem - humanista tárgyak: divategyetem - splendidissima között több, mint 200 magyar hallgató a XVI. század elejéig főleg egyháziak, ekkortól polgári származásúak is
42 Padova a XVI. század elején rövid válság 1540 körül restauráció - gymnasium universitas artistarum universitas iuristarum libertas Patavina + világi jelleg a humanisztikus, világi, modern itáliai egyetem mintaképe a század közepétől 1550 a jogi egyetem új statutumot kap a mos italicus uralma, de a tanárok oktatási szabadsága előadások: matutina - de mane pomeridiana - de sero
43 Padovai professzorok Lackner idejében I. JURIS CANONICI SCHOLAE Prima Juris canonici Schola Ordinaria matutina Ad primum, et secundum Decretalium librum Secunda Juris canonici Schola Ordinaria matutina Ad primum, et secundum Decretalium librum Tertia Juris canonici Schola Ordinaria matutina Prima Juris canonici Schola Ordinaria pomeridiana Ad tertium, quartum et quintum Decretalium librum Secunda Juris canonici Schola Ordinaria pomeridiana Ad tertium, quartum et quintum Decretalium librum Schola tertia Juris canonici pomeridiana Terentius de Terentiis, Patavinus Antonius Zoncha, Patavinus Thaddeus Piso Soacia, Patavinus Johannes Jacobus Marta, Neapolitanus Michael Quarantaocto, Ptavinus Franciscus Niasius (majd 1595-től:) Albertinus Miliaria, Ptavinus
44 Padovai professzorok Lackner idejében II. JURIS CIVILIS SCHOLAE ORDINARIAE Prima Juris civilis Schola ordinaria matutina Ad primam et secundam partem Codicis Secunda Juris civilis Schola ordinaria matutina Ad primam et secundam partem Digesti Veteris Schola tertia Juris civilis matutina Prima Juris civilis Schola ordinaria pomeridiana Ad primam et secundam partem Infortiati Secunda Juris civilis Schola ordinaria pomeridiana Ad primam et secundam partem Digesti novi Schola tertia Juris civilis pomeridiana Prima civilium institutionum Schola, quae inter ordinarias habita est Secunda civilium institutionum Schola, inter extraordinarias Schola tertia civilium institutionum Schola de Pandectis Artis Notariae Schola prima Angelus Matthaeaccius, Marosticensis Ottonellus Discalcius, Patavinus vacant Guido Pancirolus, Regiensis Patrus Paulus Rutilius, Coloniensis (majd 1594-től:) Joachimus Scainus, Salodiensis Claudius a Curtivo, Patavinus Fabricius Ceconius, Anconitanus Marcus Trivisanus, Ptavinus Octavius Livellus, Ptavinus Marcus Antonius Ottelius, Utinensis Joannes Leonessa, Patavinus
45 Padovai professzorok Lackner idejében III. INTER EXTRAORDINARIAS De feudis, et usibus feudorum Schola extraordinaria Schola trium librorum Codicis Criminalium rerum Schola Schola de Regulis Juris Victor Saxonia, Patavinus (majd 1594-től:) Johannes Baptista Silvaticus, Patavinus Thaddeus Piso Soacia, Patavinus Victor Saxonia, Patavinus Franciscus Bottonus, Patavinus
46
47
Jogtudomány és jogoktatás térben és időben I. DE ÁJK Doktorképzés III október 25.
Jogtudomány és jogoktatás térben és időben I. DE ÁJK Doktorképzés III. 2012 október 25. ius commune mint élő közös jog olyan joganyag, amely a XII. és XVIII. század közötti Európában közös forrásokon alapuló
RészletesebbenJogtudomány és jogoktatás térben és időben II. DE ÁJK Doktorképzés IV november 15.
Jogtudomány és jogoktatás térben és időben II. DE ÁJK Doktorképzés IV. 2012. november 15. communis opinio A jogtudomány feladata volt a szükséges jogegységesítés megvalósítása az adott kérdésekben általánosan
RészletesebbenME ÁJK Doktorképzés IV. 2004. október 18.
Jogtudomány és jogoktatás térben és időben II. ME ÁJK Doktorképzés IV. 2004. október 18. jogászrend a 12-14. században Európában kialakult egy jogászrend, amely a modern jogászi hivatás legfontosabb jegyeit
RészletesebbenJogtudomány és jogoktatás térben és időben II.
Jogtudomány és jogoktatás térben és időben II. DE ÁJK Doktorképzés IV. 2010. november 4. a jogtudás európai egysége Anna k e llené re, h ogy a közép kor tud ással é s tud ománn yal kapcsolatos felfogása
RészletesebbenRómai jog VI kronológiák. Jogfejlődés a Kr.u. I. századtól a Kr.u. VI. századig. a jogforrások jelentősége.
kronológiák Társadalom Állam Jogfejlődés Római jog VI. Jogfejlődés a Kr.u. I. századtól a Kr.u. VI. századig? - kb. Kr.e. IV. sz. eleje Kr.e. IV. sz. második fele I. sz. vége Kr.u. I. sz. - Kru. III. sz.
Részletesebbenrecenzió Peter Stein: A római jog Európa történetében. Osiris, Budapest, MACHER GÁBOR
MACHER GÁBOR Peter Stein: A római jog Európa történetében. Osiris, Budapest, 2005. Peter Stein (1926-) a Cambridge-i Egyetem nyugalmazott regius professora, korunk egyik legjelentősebb élő brit jogtudósa,
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1.2 Kar Római Katolikus Teológia 1.3 Intézet Didaktikus Teológia 1.4 Szakterület Római
RészletesebbenJogtudom{ny és jogoktat{s térben és időben II.
Jogtudom{ny és jogoktat{s térben és időben II. DE ÁJK Doktorképzés IV. 2011. október 20. communis opinio A jogtudom{ny feladata volt a szükséges jogegységesítés megvalósít{sa az adott kérdésekben {ltal{nosan
RészletesebbenTanmenet és tantárgyi követelmények a Bizonyítás közigazgatási eljárásjogban tantárgyhoz. 2016/2017. tanév II. (tavaszi) félév. NAPPALI és LEVELEZŐ
Tanmenet és tantárgyi követelmények a Bizonyítás közigazgatási eljárásjogban tantárgyhoz 2016/2017. tanév II. (tavaszi) félév NAPPALI és LEVELEZŐ tagozat Budapest, 2017. február I. A tantárgy célja A bizonyítás
RészletesebbenA kánonjog főbb forrásainak fejlődése
A kánonjog főbb forrásainak fejlődése ME ÁJK doktorképzés II. 2004. szeptember 20. Erdő Péter: Az egyházjog forrásai, Budapest,1998 Hamza Gábor: A Corous Iuris Canonici kialakulásának történetéhez, JK
RészletesebbenDr. Darák Péter előadása:
Dr. Darák Péter előadása: A belső bírói fórumok, az oktatás és az informális csatornák szerepe az ítélkezési gyakorlat egységesítésében 1. Létezik-e bírói jog? A bírói jogalkotás létezésének kérdése hosszú
RészletesebbenAz ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya
TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó
RészletesebbenNKA pályázat. Hármaskönyv konferencia
NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre
RészletesebbenSarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014
MTA Law Working Papers 2014/39 Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 Darák Péter Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN 2064-4515
RészletesebbenTANTÁRGYPROGRAM 2015/16. ŐSZI FÉLÉV
TANTÁRGYPROGRAM 2015/16. ŐSZI FÉLÉV A tantárgy neve: Közgazdasági Elmélettörténet/History of Economic Thought A tantárgy kódja: BMEGT30MN09 Heti tanóraszám (Előadás/Gyakorlat): 2/2 Tantárgy teljesítésértékelésének
RészletesebbenBIBLIOGRÁFIA JANY JÁNOS
BIBLIOGRÁFIA JANY JÁNOS KÖNYV, MONOGRÁFIA 2000 Jany János: A Szaszanida birodalom magánjogának rendszere és továbbélése a 1 Közel-Keleten. Bibliotheca Facultatis Iuris Universitas Catholicae De Petro Pázmány
RészletesebbenMagyar joganyagok - 7/2011. (III. 4.) KIM rendelet - a bírói álláspályázatok elbírálásá 2. oldal 4. (1) A bírói tanács a pályázati rangsort a rendelet
Magyar joganyagok - 7/2011. (III. 4.) KIM rendelet - a bírói álláspályázatok elbírálásá 1. oldal 7/2011. (III. 4.) KIM rendelet a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól és a pályázati
Részletesebben5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei
Szakmai kompetenciák A TANTÁRGY ADATLAPJA 1 A képzési program adatai 11 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 12 Kar Római Katolikus Teológia 13 Intézet Római Katolikus Didaktikai Teológia
RészletesebbenTematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)
Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak
RészletesebbenA mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenHITÉLETI SZAKOK I. VALAMENNYI EGYHÁZI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY TEKINTETÉBEN 1. KATEKÉTA-LELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS ALAPKÉPZÉSI SZAK
HITÉLETI SZAKOK I. VALAMENNYI EGYHÁZI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY TEKINTETÉBEN 1. KATEKÉTA-LELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: katekéta-lelkipásztori munkatárs (Catechist-
RészletesebbenTantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév antárgy megnevezése antárgy kódja: Prezentációs- és íráskészség
RészletesebbenEMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM
EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:
RészletesebbenA nemzetközi jog forrásai
A nemzetközi jog rendszere A nemzetközi jog forrásai nincsen központi jogalkotó szervezet nincsen központilag alkotott jog jogforrás a nemzetközi jogban: 2010. tavasz Dr. Lattmann Tamás azok a formák,
RészletesebbenPedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015
Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése
Részletesebben2. Quaestura raktári egység = 22,22 ifm.
2. Quaestura 1907-1952 411 raktári egység = 22,22 ifm. A Quaestura az egyetem egyik központi hivatala volt. Funkciója története során többször változott. Kezdetben gazdasági ügyekkel foglalkozott, később
RészletesebbenTájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról
Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról I. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) módosítása Meghatározásra
RészletesebbenJOGBÖLCSELET KOLLOKVIUMI VIZSGAKÉRDÉSEK 16. SZE DFK JOGELMÉLETI TANSZÉK
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. A. A jogelméleti irányzatok családfája B. A jogrend fogalma és belső strukturáltsága: a joglépcső elmélet A. A természetjog és a pozitivizmus fogalmi
RészletesebbenMagyar joganyagok - 7/2011. (III. 4.) KIM rendelet - a bírói álláspályázatok elbírálásá 2. oldal (2) A kollégium a véleményét 8 napon belül megküldi a
Magyar joganyagok - 7/2011. (III. 4.) KIM rendelet - a bírói álláspályázatok elbírálásá 1. oldal 7/2011. (III. 4.) KIM rendelet a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól és a pályázati
RészletesebbenAz iskola könyvtár gyűjtőköri leírása
1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár
RészletesebbenKÖZSZOLGÁLATI JOGI ÉS MÓDSZERTANI FÜZETEK. Dr. Hazafi Zoltán, BM december 9.
KÖZSZOLGÁLATI JOGI ÉS MÓDSZERTANI FÜZETEK Dr. Hazafi Zoltán, BM 2015. december 9. Bibó: a közigazgatás alapvetően rossz, amit meg kell javítani Közigazgatási szakvizsga: a törvényhozás és a Kormány a jogszabályokban
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1.2 Kar Római Katolikus Teológia 1.3 Intézet Didaktikus Teológia 1.4 Szakterület Római
RészletesebbenÁltalános áttekintés a jogforrások rendszeréről
Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Közjogi természető keretek: belsı nemzeti jogok engedélyezési rendje nemzetközi szerzıdések szokásjog Magánjogi keretek: szerzıdések jogszabályok jogszabálynak
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,
RészletesebbenA magyar felsőoktatás kezdetei
A Természet Világa 1996. évi 1. számában megjelent cikk utóközlése SZÖGI LÁSZLÓ A magyar felsőoktatás kezdetei 1. rész A felsőoktatás napjainkban folyó reformja során állandóan hangoztatjuk, hogy hazánknak
RészletesebbenA földrajztanárképzés rövid története az ELTE-n
A földrajztanárképzés rövid története az ELTE-n A budapesti földrajztanárképzés az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jelenleg a Földrajzés Földtudományi Intézet Földrajztudományi Központjához kapcsolódik.
RészletesebbenA csődeljárás. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék
Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék B e t h l e n - s o r o z a t Írta: Prof. Dr. Miskolczi Bodnár Péter tanszékvezető, egyetemi tanár
Részletesebben2016/2017. tanév II. félév mesterképzési szak TANMENET a KÖZIGAZGATÁSI BÍRÁSKODÁS. tantárgyhoz. Budapest, február
2016/2017. tanév II. félév mesterképzési szak TANMENET a KÖZIGAZGATÁSI BÍRÁSKODÁS tantárgyhoz Budapest, 2017. február I. A TANTÁRGY HELYE ÉS SZEREPE AZ EGYETEMI OKTATÁSBAN A tantárgy oktatásának célja,
RészletesebbenTantárgyi útmutató 2016/2017. I. félév
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi útmutató 2016/2017. I. félév Tantárgy megnevezése Tantárgy kódja: Prezentációs- és íráskészség
RészletesebbenAz önszabályozó tanulás megalapozása. Nahalka István ny. egyetemi docens
Az önszabályozó tanulás megalapozása Nahalka István ny. egyetemi docens nahalkai@gmail.com A tanulásról I. Hagyományosan a tanulást ismeretek és képességek elsajátításaként, átvételeként értelmezzük A
RészletesebbenDIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV
DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete
Részletesebbentolmács szakirány (anyanyelv: ; első választott idegen nyelv: ; második választott
Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról
T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról Magyarország Köztársasági Elnöke az idei ülnökválasztás időpontját 2015. március 7. és április 30. napja közötti időtartamra tűzte ki. A bírák jogállásáról
RészletesebbenA tantárgy címe: Nemzetközi jog I. gyakorlat. Tantárgyfelelős: Dr. Szalai Anikó adjunktus, PhD
A tantárgy címe: Nemzetközi jog I. gyakorlat Tantárgyfelelős: Dr. Szalai Anikó adjunktus, PhD Tantárgy oktatója, oktatói (amennyiben nem azonos a tantárgyfelelőssel): Dr. Szalai Anikó adjunktus, PhD Dr.
RészletesebbenMAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő
1. KAMARAI NAP MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1 A jogeset alapjai A tárgyalt ügy elsőbbsége: 1985. 01. 24., így az 1969. évi II. törvény alapján folyt
RészletesebbenTóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje
Dienes Dénes Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje Nincs könnyű helyzetben az, aki meg akar felelni a címből következő elvárásoknak.
RészletesebbenA nemzetközi jog forrásai
A nemzetközi Bíróság Statútumának 38. cikke A nemzetközi jog forrásai Előadás-vázlat Sonnevend Pál 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog alapján döntse
Részletesebben2017-től felvett hallgatóknak. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenTankönyvkiadás, tankönyvhasználat nálunk és külföldön. Összeállította: Kereszty Péter
Tankönyvkiadás, tankönyvhasználat nálunk és külföldön Összeállította: Kereszty Péter Kojanitz László: Tankönyvpolitika, tankönyvkiadás és tankönyvhasználat a nagyvilágban Egy-egy ország aktuális oktatáspolitikájáról
RészletesebbenSEMMELWEIS EGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR
SEMMELWEIS EGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR ÁLTALÁNOS ORVOS OSZTATLAN SZAK A mesterképzési szak megnevezése: általános orvos (Medicine) A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség
RészletesebbenMatematika a középkorban ( )
Matematika a középkorban (476-1492) 1) A középkori matematika fejlődésének területei a) Kína b) India c) Iszlám d) Európa e) Magyarország 2) A klasszikus indiai matematika a) Korát meghazudtoló eredményei
RészletesebbenA Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának
A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának A magyar állam- és jogrendszer, jogtudomány továbbfejlesztése, különös tekintettel az európai jogfejlődési tendenciákra c. doktori programjának módosított
RészletesebbenSZABÓ BÉLA DOKTOR-ALKOTTA JOG COMMUNIS OPINO DOCTORUM ÉS MÁS JELENSÉGEK {111}
{111} SZABÓ BÉLA DOKTOR-ALKOTTA JOG COMMUNIS OPINO DOCTORUM ÉS MÁS JELENSÉGEK A jogforrás fogalma három értelmet foglal magában. Jelenthet a jogkeletkezési forrást, jogi tartalmi forrást és jog megismerési
RészletesebbenA KBT. 67. SZERINTI FELVILÁGOSÍTÁS KÉRÉS MINTA 1 / 6
A KBT. 67. SZERINTI FELVILÁGOSÍTÁS KÉRÉS MINTA 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ A MINTA HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATOSAN A jelen minta azzal a céllal készült, hogy segítséget nyújtson az európai uniós forrásból támogatott
RészletesebbenAz oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)
Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára
RészletesebbenA közigazgatási perrendtartásról szóló törvény tervezete Június 14.
A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény tervezete 2016. Június 14. Közigazgatási bírói út Közigazgatási jogviták Önkormányzati normakontroll-eljárások Egyéb közjogi jogviszonyon alapuló jogviták,
RészletesebbenTeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez
TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia
RészletesebbenTörténelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása 2015. február
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenRómai jog. A tananyag a tankönyv 21. pontjával kezdődik.
Római jog A jogi tanulmányok a közéletben való, szakmailag megalapozott és elhivatott szerepvállalásra készítenek fel. Ehhez szükséges a joganyag tételes, naprakész, beható ismerete, de épp ennyire szükséges
RészletesebbenDebreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar 2013 A z igazságügyi igazgatási alapszak 6 féléves, 180 kredites képzés keretében olyan igazságügyi szervezők és ügyintézők képzését célozza, akik i, különösen
RészletesebbenTanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI
Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulás - a pályázat koncepciója Változó kapcsolat a munka világa és az iskola Ipari társadalom Tudástársadalom
RészletesebbenMISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi
RészletesebbenF E L H Í V Á S Bírósági ülnökök választására
F E L H Í V Á S Bírósági ülnökök választására Magyarország Alaptörvénye Bíróság fejezetének 27. cikk (2) bekezdése értelmében a törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt
Részletesebben../2006. (. ) BM rendelet
../2006. (. ) BM rendelet a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó igazságügyi szakértői szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú
RészletesebbenNeptun kódja: J30301M NEMZETKÖZI KÖZJOG 1. Előfeltétele: 20302M Helye a mintatantervben: 3. szemeszter Meghirdetés: őszi szemeszter
TANTÁRGY NEVE: Neptun kódja: J30301M NEMZETKÖZI KÖZJOG 1. Előfeltétele: 20302M Helye a mintatantervben: 3. szemeszter Meghirdetés: őszi szemeszter Szak: JOGÁSZ Oktatás nyelve: magyar Tárgy besorolása:
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3220/2015. (XI. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
2838 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3220/2015. (XI. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
RészletesebbenHumán közszolgáltatások igazgatása
BETHLEN SOROZAT Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Közigazgatási Jogi Tanszék Humán közszolgáltatások igazgatása Az egészségügy, az oktatás, a kultúra és a sport igazgatása Írta:
RészletesebbenPÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK EGYETE SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK. MESTER PÉNZÜGY és SZÁMVITEL (VEZETŐI SZÁMVITEL) SZAK
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK EGYETE SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK MESTER PÉNZÜGY és SZÁMVITEL (VEZETŐI SZÁMVITEL) SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT Tantárgyi útmutató 2016/2017. I. félév Tantárgyi
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA (MA) FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően
RészletesebbenÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI PROGRAM
ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI PROGRAM Tanulmányi modul: nappali tagozaton kötelezően megszerzendő kredit: 72 kredit, legalább 11 kurzus (4 kötelező előadás, 2 kötelező
Részletesebben2015.El.II.A.2/37. szám. A Fővárosi Törvényszék munkaterve 2016.
2015.El.II.A.2/37. szám A Fővárosi Törvényszék munkaterve 2016. ÖSSZBÍRÓI ÉRTEKEZLET 1./ A Fővárosi Törvényszék elnökének tájékoztatója a Fővárosi Törvényszék 2015. évi működéséről 2./ A Fővárosi Törvényszék
RészletesebbenBevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal II.
1. 10.03. Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal 2. 10.10. II. Az oktatáselmélet kialakulása - történelmi előzmények (1) Őskor: primitív
RészletesebbenTantárgyi program 2012/2013. II. félév
Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erıforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Tantárgy megnevezése Prezentációs és íráskészségfejlesztés
RészletesebbenOROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK. Készítette: Dobi Frida
OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK Készítette: Dobi Frida JÖVEVÉNYSZAVAK A jövevényszavak és az idegen szavak között a határt nem lehet megvonni. Jövevényszavaknak azokat az idegen nyelvből jött szavakat nevezzük, melyek
Részletesebben2016/2017. tanév I. (őszi) félév. Neptun kódja: JK 10201M (régi KÖZIGAZGATÁSI JOG 1.
TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER 2016/2017. tanév I. (őszi) félév TANTÁRGY NEVE Neptun kódja: JK 10201M (régi KÖZIGAZGATÁSI JOG 1. hálóterv szerint JK 10201) Társfeltétele: JK 10101 Helye a mintatantervben:
RészletesebbenPannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint
Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete
RészletesebbenÜzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK. Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1
Üzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Gondolatmenet I. A jogrendszer fogalma és típusai II. A jogrendszer tagozódása III. Jogágak Üzleti jog III. BME GTK Üzleti
RészletesebbenJOGRENDSZER, JOGÁGAK
JOGRENDSZER, JOGÁGAK I. A jogrendszer fogalma és típusai II. A jogrendszer tagozódása III. A jogágak I. A jogrendszer fogalma és típusai 1. Jogrendszer: az adott állam jogszabályainak rendezett összessége
RészletesebbenAz EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,
RészletesebbenII. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható. Nyilvánosságra hozandók
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenTantervelmélet. Kaposi József
Tantervelmélet Kaposi József A tantervelmélet meghatározása Az oktatás tartalmi szabályozásával foglalkozó diszciplína. A tantervekkel, tartalmuk kiválasztásával, elrendezésével, kidolgozásával, funkcióival,
RészletesebbenÜgyvédek képzési rendszerei az Európai Unióban Szlovénia Az információ szolgáltatója: Szlovén Ügyvédi Kamara (Odvetniška zbornica Slovenije)
Ügyvédek képzési rendszerei az Európai Unióban Szlovénia Az információ szolgáltatója: Szlovén Ügyvédi Kamara (Odvetniška zbornica Slovenije) 2014. április AZ ÜGYVÉDEK EMZETI KÉPZÉSI REDSZERÉEK LEÍRÁSA
RészletesebbenNemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem
Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Hittankönyv a középiskolák 10. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Az egyháztörténelem fogalma A források típusai A történelem segédtudományai
Részletesebbendr. Rónay Zoltán szakmai önéletrajza
dr. Rónay Zoltán szakmai önéletrajza Személyi adatok: Születési hely idő: Budapest, 1976. május 9. Szülők: dr. Rónay Zoltán ügyvéd (a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara tagja), néhai Szántó Judit, újságíró.
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként
RészletesebbenEmberi emlékezet. Ősz
Ősz 2013 Miért felejtünk, és néha miért vagyunk képtelenek felejteni? A kurzus túlmegy a Miért rossz a névmemóriám? szintű általános kérdéseken. A félév során azt járja körül, hogy mi minden tekinthető
RészletesebbenKULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Gazdasági jog alapjai II.
PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 I. évfolyam II. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai II. 2014/2015. II. félév 1 Tantárgyi útmutató Tantárgy
RészletesebbenBeszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015-ben végzett munkájáról
Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015-ben végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási Óvodában
RészletesebbenZsinati Határozat a hitéleti szakok képzési és kimeneti követelményeinek meghatározásáról
Zsinati Határozat a hitéleti szakok nek meghatározásáról Magyarországi Református Egyház Zsinata - az Oktatásügyi Szakbizottságnak a református felsőoktatási intézmények vezetőinek egyetértésével tett
RészletesebbenTEMATIKA 2011/2012. tanév I. (őszi) félév. Munka- és szociális jog 3. Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék
TEMATIKA 2011/2012. tanév I. (őszi) félév Munka- és szociális jog 3. Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék Tárgy neve: Munka- és szociális jog 3. Szak: jogász Neptun-kódja: 30703 Helye a mintatantervben:
RészletesebbenMunkaformák. Dr. Nyéki Lajos 2016
Munkaformák Dr. Nyéki Lajos 2016 Az oktatás munkaformái Az oktatási folyamat szervezésében a szervezeti formák mellett további differenciálás is lehetséges, attól függően, hogy a tanár a tanítási-tanulási
RészletesebbenHol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?
Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi
RészletesebbenEU ISMERETEK FO MFKGT600331
EU ISMERETEK FO MFKGT600331 Földrajz alapszak TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet Miskolc, 2018/19 I. félév A tantárgy adatlapja Tantárgy
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Gazdasági jog alapjai
III. évfolyam II. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai (Gazdaságinformatikus szak) 2016/2017. II. félév 1 Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése Tantárgy jellege/típusa: Gazdasági jog alapjai
RészletesebbenKössünk békét! SZKA_210_11
Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran
RészletesebbenEgyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep
Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,
Részletesebben