Pro Publico Bono Online T{mop Speci{l 2011 DR. NYIKOS GYÖRGYI

Átírás

1 Pro Publico Bono Online T{mop Speci{l 2011 Közigazgat{studom{nyi Kar T[MOP-4.2.1/B-09/1/KMR DR. NYIKOS GYÖRGYI A területi szempont hangsúlyos megjelenése a fejlesztéspolitik{ban {talakuló struktúra? (az elmúlt időszak eseményei és a TA területi tervezés és területi szempontok a fejlesztéspolitik{ban lehetőség, kötelezettség vagy {br{nd!?) 1 Izgalmas időszakban élünk a gazdas{gi v{ls{g újabb szakasz{ban az Európai Unió tag{llamai és vil{g sz{mos orsz{ga a lehetséges gazdas{gi-költségvetés intézkedéseken, a folyamatok lehetséges ir{nyairól és a kil{bal{s eszközeiről t{rgyal, a gazdas{gi és korm{nyzati szereplők folyamatosan egyeztetnek a követendő ir{nyokról és sz{mos kérdésben v{lasztóvonalhoz értünk. A jövőnkről való gondolkod{s hangsúlyosabban a mindennapi életünk részévé v{lt, mint valaha a kor{bbi időszakban. Európai viszonylatban ezzel p{rhuzamosan elkezdődött a következő költségvetési időszak vonatkoz{s{ban a stratégiai kérdések és a vonatkozó szab{lyoz{sok {tgondol{sa is. Egyértelműnek tűnik, hogy a különböző kihív{sokra a hatékony reag{l{s csak rendszerszerűen lehetséges. Fontos alapvetése a következő időszakról való gondolkod{snak, hogy a rendelkezésre {lló korl{tozott forr{sokat hogyan haszn{lhatjuk fel a leghatékonyabban és fenntartható módon. Mindezen tényezőkre is figyelemmel vitathatatlan, hogy a fejlesztési rendszer célkitűzéseinek a kihív{sokra adható v{laszokhoz, az európai stratégiai célokhoz kell igazodniuk és a forr{sok felhaszn{l{s módja is meghat{rozó jelentőségű. A területi szempontok jelentősége és a fejlesztések sor{n j{tszott kulcsszerepe ma m{r része nemcsak a szakmai, de a politikai szintéren folytatott hivatalos p{rbeszédnek is. A területi szempontok és priorit{sok kiemelkedő hordozója a területpolitika és a kohéziós politika, amelyek sok{ig elkülönültek, de megkérdőjelezhetetlen összehangolts{guk folyamatosan nő, és a Lisszaboni Szerződés életbelépésével még szorosabb lett kapcsolatuk. 2 1 Ez a tanulm{ny a Budapesti Corvinus Egyetem 4.2.1/B-09/1/KMR sz{mú TÁMOP program *T{rsadalmi Megújul{s Operatív Program+ Hatékony {llam, szakértő közigazgat{s, region{lis fejlesztések a versenyképes t{rsadalomért alprojektjében, a Közigazgat{si szervezet és e-korm{nyz{s műhelyben készült. A műhely (kutatócsoport) vezetője: Imre Miklós. A tanulm{nyt szakmai szempontból lektor{lta: Gregóczki Etelka egyetemi docens (BCE). A szerző egyetemi adjunktus (BCE Közigazgat{s-tudom{nyi Kar); elérhetősége: gyorgyi.nyikos@uni-corvinus.hu 2 A Lisszaboni Szerződés előtt ugyanis a kohéziós politika uniós, míg a területpolitika tagállami hatáskör volt, mostantól a területpolitika vonatkozásában is megjelenik a megosztott kompetencia.

2 T[MOP-4.2.1/B-09/1/KMR Felvezetés 3 A Lisszaboni Szerződés hat{lyba lépésével a területi kohézió célkitűzése a kohéziós politika jövőjéről folytatott vita hangsúlyos tém{j{v{ v{lt, hiszen a szerződés egy harmadik dimenzióval bővíti ki a kohéziós politik{t, és imm{r gazdas{gi, t{rsadalmi és területi kohézióról beszél. A területi kohézió olyan cél, amelynek eredménye a harmonikus, kiegyenlített t{rsadalmi, gazdas{gi, környezeti, területi fejlődés. Alapeleme a területi alapú szemlélet és a decentraliz{ció, amely figyelembe veszi a térségek közötti és az egyes térségeken belüli különbségeket, valamint azok kapacit{sait és fejlődési potenci{ljait. A területi szemléletnek valamennyi {gazati szakpolitik{t {t kell hatnia: az egyes szakpolitik{k térképen való tervezése alapigényként jelenik meg. Megvalósít{sa többszintű és többszereplős korm{nyzati tevékenységet tesz szükségessé, horizont{lis és vertik{lis koordin{cióval. A területi kohézió szempontjait figyelembe vevő fejlesztéspolitika lehetővé teszi a térségbe {gyazott, területileg integr{lt projektek kidolgoz{s{t. A projektek helyi adotts{gokhoz való igazít{sa növeli az elfogadotts{gukat, csökkenti a megvalósít{st korl{tozó tényezők előfordul{s{nak lehetőségét, ez{ltal pedig hatékonyabb{ teszi a végrehajt{st, és versenyelőnyöket is eredményezhet. Ez segíti az eredményesebb forr{skihelyezést, és hozz{j{rul az uniós forr{sok hatékony felhaszn{l{s{hoz. A kohéziós politika célja a közösség gazdas{gi és szoci{lis összetart{s{nak erősítése, a közösség egészének harmonikus fejlődése és különösen a régiók közötti különbségek mérséklése, a kevésbé előnyös helyzetű régiók elmaradotts{g{nak leküzdése érdekében. A fejlesztési célkitűzések között a versenyképesség és a felz{rkóztat{s egyar{nt megjelenik, folyamatos szakmai vita zajlik ezeknek egym{shoz való viszonyul{s{ról. Mindazon{ltal a kohéziós politika az európai szintű szolidarit{st szolg{ló politikai keret, amelynél a megvalósít{s forr{saiként a struktur{lis alapok és a Kohéziós Alap szolg{lnak. A területfejlesztés közfeladat, amely alkalmas a szakpolitik{k és konkrét fejlesztések területi harmoniz{ciój{ra, tudatos hat{sgyakorl{s, amely a különböző tevékenységek térbeli megoszl{s{ra, térbeli v{ltoz{s induk{l{s{ra ir{nyul, valamint alkalmas gazdas{gpolitikai és t{rsadalompolitikai szempontok érvényesítésére. A jelenlegi {ltal{nos megközelítés szerint, amíg a kohéziós politika a közösségi politik{k közé, addig a területfejlesztés tag{llami hat{skörbe tartozik. Ennek elsődleges oka, hogy az Európai Unió sok{ig nem ismerte a területfejlesztés fogalm{t, és a region{lis politika magyarorsz{gi adapt{ciój{t nem illesztették be a hazai területfejlesztési gyakorlatba, hanem azzal p{rhuzamosan művelték. Ez értelmezési k{oszt eredményezett, és sz{mos p{rhuzamoss{got hozott. 3 Az 1. fejezet Drahos Zsuzsanna és a szerző közös tanulm{ny{n alapul (a Falu-V{ros-Regió szakmai folyóiratban megjelenés alatt)

3 T[MOP-4.2.1/B-09/1/KMR A területfejlesztés és a kohéziós politika egym{sra hat{sa, egym{shoz közeledése figyelhető meg az utóbbi időben. Egyrészt zajlik a kohéziós politika reformja, a célkitűzések és a végrehajt{si folyamatok, intézmények működésének {tgondol{sa, m{srészt a területfejlesztés módszertan{nak megújít{sa és az alkalmaz{si lehetőségek vizsg{lata. A lehetséges közös elem: a komplex integr{lt megközelítés alkalmaz{sa a fejlesztéseknél mind a kohéziós politika, mind a tag{llami területfejlesztés vonatkoz{s{ban. A területi kohézió alapelvként való bevezetése a kohéziós politik{ba megteremti azt a flexibilit{st, ami ahhoz szükséges, hogy minden régió olyan stratégi{t készíthessen, ami saj{t adotts{gaihoz a legink{bb illeszkedik. A területi kohézió olyan cél, amelynek eredménye a harmonikus, kiegyenlített t{rsadalmi, gazdas{gi, környezeti, területi fejlődés. Alapeleme a területi alapú szemlélet és a decentraliz{ció, amely figyelembe veszi a térségek közötti és az egyes térségeken belüli különbségeket, valamint azok kapacit{sait és fejlődési potenci{ljait. A fejlesztéseket a probléma természetéhez szükséges igazítani, és lehetőséget kell adni a területi hierarchia kötött rendszeréből (EU-orsz{g-régió) való kitörésre, hiszen az érintett területek gyakran ezeken a területi egységeken belül, esetleg az egységek hat{rait {tlépve jeleníthetők meg. A problém{k legtöbbször a közigazgat{si régióktól eltérő (funkcion{lis) területi dimenzióban jelennek meg (péld{ul folyók és vízgyűjtő területeik, tavak és környezetük, v{rosok vonz{sterületei, hegyvonulatok, funkcion{lis v{rosi terek, v{rosi-vidéki régiók, jelentős közlekedési folyosók hat{sterülete, természetvédelmi övezetek, ing{z{si övezetek). Mivel a területi kohézió nem valósítható meg befelé forduló politik{val, az intézkedéseknek szükség szerint {t kell nyúlniuk az egyes földrajzi, közigazgat{si térségek, régiók vagy az orsz{g hat{rain is. Annak ellenére azonban, hogy a területi szempontok jelentőségét mindenki elismeri, a fejlesztéspolitik{ban és az {gazati politik{k alakít{sa és végrehajt{sa sor{n a területiség nem feltétlenül szerepel a legfontosabb alapelvek között. Több mint húsz éves inform{lis korm{nyközi együttműködésnek köszönhetően illetve a legutóbbi idők kohéziós politikai v{ltoz{saira tekintettel azonban m{ra sz{mos hivatkoz{si pont, javaslat és ir{nyelv segíti e téren a döntéshozókat, tervezőket, program- és projekt végrehajtókat. A következő időszakban v{rhatóan a statisztikai régiók jelentősége, szerepe visszaszorul, a regionalizmus helyett a fejlesztési feltételrendszerben felértékelődik a területiség, ezen belül a területi saj{toss{gokra építő tervezés és a területi keretekben folyó, a helyi viszonyok és szereplők ismeretén alapuló, aktív, kezdeményező jellegű projektfejlesztés képessége Az inform{lis együttműködés kezdete A területfejlesztésért felelős miniszterek első közös inform{lis ülésüket 1989-ben rendezték meg Nantesban. P{r évvel később, az 1993-as liège-i ülésükön a miniszterek úgy döntöttek, hogy kidolgoznak egy Európai Területfejlesztési Perspektív{t (ESDP), melyet 1999-ben Potsdamban fogadtak el.

4 T[MOP-4.2.1/B-09/1/KMR Az ESDP a policentrikus v{rosh{lózat-fejlődést és a kiegyensúlyozott v{ros vidék kapcsolat megteremtését, a hozz{férhetőség biztosít{s{t és az értékekkel való bölcs gazd{lkod{st kív{nta erősíteni. Ezek a célkitűzések elsősorban az akkor még tizenöt tagú Európai Unió területi kihív{sait tükrözték, de ezek a huszonhét tagú közösségben is érvényesítendő célként fogalmazódnak meg. Az ESDP jelentős lendületet adott az összeurópai területi kutat{soknak is, ugyanis ez hívta életre az Európai Területi Tervezési Megfigyelési H{lózatot (ESPON Program - European Spatial Planning Observation Network), mely hozz{j{rult ahhoz, hogy az Európai Unió területpolitik{ja valós tények felt{r{s{n alapulva, az európai területi folyamatok egységes értelmezése és értékelése révén alakuljon. Az ESPON program sz{mos résztém{ban t{rja fel a különböző t{rsadalmi, gazdas{gi, környezeti folyamatok térbeli megjelenését, valamint egyes európai politik{k hat{s{t. 1. {bra: Az Európai Unióra vonatkozó területi perspektív{k: a fenntartható területi fejlődés sarokpontjai (Ricz J. Salamin G., 2010) Az ESDP-re alapozva, a miniszterek 2004 novemberében Rotterdamban m{r arra a kérdésre keresték a v{laszt, hogy hogyan lehet a régiók eltérő területi adotts{gait és lehetőségeit az európai gazdas{gi növekedés és foglalkoztat{s érdekében mozgósítani A területi szempontok hangsúlyosabb megjelenése TA2007 Az ESPON eredményekre alapozva, a tag{llamok együttműködésével ekkor vette kezdetét az Európai Unió területi helyzete és perspektív{i című egyértelmű szakpolitikai üzeneteket is megfogalmazó összegző értékelés kidolgoz{sa a kibővült EU egészére. Amellett, hogy a tag{llamok egyetértettek a legfontosabb európai trendekben és kihív{sokban, fontosnak tartott{k akcióikat is összehangolni, melynek érdekében közös célokat fogalmaztak meg. Ezeket a célokat az Európai Unió Területi Agend{ja című dokumentumban összegezték, amelyet m{jus 25-én a német EU-elnökség keretében Lipcsében rendezett inform{lis miniszteri tal{lkozón fogadtak el a területfejlesztésért felelős miniszterek. A

5 T[MOP-4.2.1/B-09/1/KMR Terület Agenda beazonosította a legfőbb kihív{sokat és az EU fejlesztésének területi priorit{sait, tov{bb{ az ezek érvényesítése érdekében szükséges intézkedéseket. A szakpolitikai keretdokumentum fontos lépés volt az európai szintű területfejlesztés, az integr{lt területi tervezés megteremtése és az európai szintű területpolitika kiteljesedése ir{ny{ba. Mindez arra ösztönözte az Európai Unió tag{llamait, hogy az orsz{gok, régiók, v{rosok fejlődése szempontj{ból egyre fontosabb európai összefüggéseket, a funkcion{lis területek hat{ron {tnyúló kapcsolatait, illetve a lehetséges közös szinergi{kat, kock{zatokat közös priorit{sok mentén, egym{ssal együttműködve prób{lj{k meg kezelni. A Terület Agenda célja az volt, hogy a helyi szint igényeinek hat{rozottabb figyelembevételével elősegítse a régiók és a v{rosok eltérő területi adotts{gainak eredményes kihaszn{l{s{t, hozz{j{rulva ezzel a területi kohézió megvalósít{shoz. A dokumentum nagymértékben hozz{j{rult a tagorsz{gok és az Európai Bizotts{g azon törekvéséhez, hogy az Európai Unió struktur{lis politik{j{nak gazdas{gi és szoci{lis dimenziója mellett a területi dimenzió is megjelenhessen. Többek között ennek is köszönhető, hogy a területi szempontok egyre hangsúlyozottabban jelentek meg az uniós szintű dokumentumokban. B{r a területi kohézió egységes európai értelmezéséről nem született döntés, az Európai Bizotts{g 2008 októberében megjelentetett Zöld Könyve a Területi Kohézióról kiemelte, hogy a területi kohézió célja valamennyi terület harmonikus fejlődésének biztosít{sa, valamint annak lehetővé tétele, hogy az ott élő polg{rok e területek adotts{gait a legoptim{lisabban kihaszn{lhass{k. Ez azt jelenti, hogy a sokféleséget olyan előnnyé alakítj{k, amely hozz{j{rul az egész EU fenntartható fejlődéséhez. A Zöld Könyv egy közös gondolkod{st indított el az Európai Unió tag{llamai között a téma fontoss{g{ról, egységes értelmezéséről és alkalmaz{s{nak mikéntjéről. A Zöld Könyv szerint az európai régiók sokfélesége Európa gazdas{gi fejlődésének és versenyképességének fontos eleme. A Zöld Könyv t{rsadalmi vit{ja sor{n sok vélemény szorgalmazta az integr{lt fejlesztést, valamint a különböző {gazati fejlesztések közötti jobb összhang megteremtését. Elengedhetetlen a különböző fejlesztéspolitikai alrendszerek (péld{ul a kohéziós politika, agr{rpolitika, vidékfejlesztési politika, versenyképességi politika, stb.) integr{l{sa és mindeközben a glob{lis folyamatok, kihív{sok folyamatos figyelembevétele. A Zöld Könyv azt is kiemelte, hogy a területi kohézió értelmezése túlmutat az elmaradott régiók felz{rkóztat{s{n, a gazdas{gi teljesítmény mennyiségi kiegyenlítésének, illetve a különböző fejlettségű régiók közelítésének a szemléletén. Az új szemlélet előtérbe helyezi az egyes régiók, területek különleges adotts{gait és hangsúlyozza, hogy minden egyes térségnek a saj{t adotts{gaira kell építenie fejlődését és kihaszn{lnia a sokszínűségben rejlő lehetőségeket. A Területi Agenda, ahogy azt az alcíme Egy sokszínű régiókból {lló, versenyképesebb és fenntarthatóbb Európa felé is jól jelzi, ugyancsak ebben a szellemben született meg.

6 T[MOP-4.2.1/B-09/1/KMR Különös figyelmet érdemel Fabrizo Barca 2009-ben megjelent független jelentése is, amely az uniós kohéziós politika reformj{ra vonatkozóan fogalmazott meg javaslatokat. A jelentés kiemelte a terület-alapú (place-based) politika fontoss{g{t, ami segít kezelni a kihaszn{latlan lehetőségeket és csökkenteni a t{rsadalmi kirekesztést a külső beavatkoz{sok és többszintű korm{nyz{s eszközével. A Jelentés arra hívta fel a figyelmet, hogy valamennyi régió sz{m{ra biztosítani kell, hogy lehetőségeit kihaszn{lva tudjon részt venni a gazdas{gi növekedésben, és ugyanígy valamennyi polg{rnak részesülnie kell a kohéziós intézkedések adta előnyökből, függetlenül attól, hogy az Unió mely részén él A Területi Agenda felülvizsg{lat{nak magyarorsz{gi előzményei, a területi szemlélet hangsúlyoss{ v{l{sa A 2007-ben elfogadott Területi Agenda felülvizsg{lat{nak szükségességéről maguk a miniszterek döntöttek 2007-ben, Lipcsében. Az elnökségi feladatokat 2011 első félévében ell{tó Magyarorsz{got kérték fel a Területi Agenda végrehajt{s{nak értékelésére, valamint a dokumentum felülvizsg{lat{ra. A feladat előkészítését m{r 2009-ben megkezdtük a Területi Agenda h{ttéranyag{nak, az Európai Unió Területi Állapota és Perspektív{i című dokumentum érvényességének vizsg{lat{val. Szerénytelenség nélkül {llíthatjuk, hogy Magyarorsz{g egy igaz{n testhez {lló feladatot kapott. Az Orsz{gos Területfejlesztési Koncepciónk nem csak szoros összhangban volt és van az uniós szintű területi kohézió előmozdít{s{t szolg{ló Területi Agenda című dokumentummal, hanem elébe is ment az európai folyamatoknak, hiszen m{r a ben elfogadott Orsz{gos Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmaz{sra kerültek a területi kohéziót szolg{ló eszközök, miközben az Európai Unió még csak a területi kohézió közös értelmezését prób{lta meghat{rozni. Szintén jelentős eredmény volt, hogy a közötti időszakra vonatkozó kohéziós, valamint az agr{r- és vidékfejlesztési alapok forr{sok felhaszn{l{s{t lehetővé tevő tervdokumentumokban, valamint a p{ly{zatokban {ltal{nosan érvényesítendő harmadik horizont{lis szempontként jelent meg a területi kohézió alapelve (az esélyegyenlőség és fenntarthatós{g mellett). Ez a szemlélet a tervezésben, végrehajt{sban és monitoringban is következetesen alkalmaz{sra kellett, hogy kerüljön. Az Ir{nyító Hatós{goknak és a p{ly{zóknak készített Területi kohéziós útmutató, valamint a 2008-ban megjelentetett Kézikönyv a területi kohézióról sz{mos péld{n keresztül szemlélteti a területi szempontok figyelembevételének fontoss{g{t a fejlesztések sor{n. A Területi Agenda céljainak hazai előmozdít{sa érdekében 2010-ben megjelentettünk egy Kézikönyvet az Európai Unió Területi Agend{j{nak hazai érvényesítéséhez, mely az {gazati, region{lis és a helyi szint szakemberei sz{m{ra készült. A kötet egyrészt a

7 T[MOP-4.2.1/B-09/1/KMR Területi Agenda célkitűzéseinek hazai végrehajt{s{hoz kív{nt konkrét, gyakorlati aj{nl{sokkal hozz{j{rulni, m{srészt a területi szemlélet érvényesítését kív{nta elősegíteni a hazai stratégiaalkot{s és programszintű fejlesztések esetében. A területi kohézió értelmezésének magyar módszertana alapj{n annak négy egym{ssal kapcsolatban {lló, de ön{lló tématerülete került meghat{roz{sra: - a fejlesztések gazdas{gi, t{rsadalmi, környezeti hat{sai legyenek kedvezőek; - biztosítani kell a fejlesztések területi szinergi{j{t, azaz, a fejlesztések illeszkedjenek a térség gazdas{gi, t{rsadalmi, környezeti adotts{gaihoz és m{s fejlesztésekkel is legyenek összhangban; - a fejlesztések feleljenek meg a fizikai térhaszn{lat elveinek; - a fejlesztések j{ruljanak hozz{ az orsz{gos területi célok eléréshez. Ugyanakkor mindegyik szempont m{s döntéshozatali szinten érvényesíthető a leghatékonyabban, melyet az al{bbi {bra szemléltet: 2. {bra A területi kohézió hazai értelmezési szempontjainak fontoss{ga az egyes fejlesztéspolitikai döntéshozatali szinteken (minél sötétebb, ann{l jelentősebb) (Péti, M. 2009) A Területi Agenda végrehajt{sa, valamint a területi szemlélet előmozdít{sa sor{n kiemelendő a nemzeti szint jelentősége, a tag{llamok felelőssége. Ez ugyanis az a szint, ahol valós és hathatós ir{nymutat{sokra, és a helyi, region{lis vagy ak{r {gazati szintről kiinduló kezdeményezések összefog{s{ra, területi alapú koordin{l{s{ra van szükség. Ahhoz, hogy a földrajzi sokszínűséget valóban erőforr{sként tudjuk kihaszn{lni, ösztönözni kell a többközpontú fejlődést, a területi (governance típusú) korm{nyz{s

8 T[MOP-4.2.1/B-09/1/KMR megjelenését. Ahhoz, hogy egy harmonikus, kiegyensúlyozott területi fejlődés valósuljon meg, szükség van a területi szempontok rendszerszerű integr{ciój{ra képes korm{nyz{sra. Külön fontos hangsúlyozni, hogy több vonatkoz{sban, témakörben a magyar szakpolitikai kezdeményezések innovatív és úttörő jellegűnek tekinthetőek európai szinten is. A tapasztalataink alapj{n kevés uniós tag{llam tett a magyarhoz hasonló konkrét, és szakmailag mélyreható lépéseket a területi kohézió nemzeti értelmezése és előmozdít{sa érdekében A Területi Agenda felülvizsg{lat{nak keretei Ilyen előzmények ut{n 2009 {prilis{ban Magyarorsz{g koordin{ciója mellett, több külföldi szakértő bevon{s{val fel{llít{sra került egy szövegező csoport és egy, a Területi Agenda felülvizsg{lat{nak folyamat{t felügyelő, közel húsz tagból köztük tag{llamok és uniós intézmények képviselőiből {lló munkacsoport. Az EU tag{llamait szakértői és főigazgatói szintű ülések alkalm{val folyamatosan t{jékoztattuk az előrehalad{sról, valamint a tudom{nyos élet képviselőinek véleményét is becsatorn{ztuk a folyamatba, hiszen sz{mos konferenci{n és szemin{riumon osztottuk és vitattuk meg a felülvizsg{latot megalapozó tudom{nyos eredményeket a résztvevőkkel. A felülvizsg{lat szükségességét több tényező is indokolta. Egyrészt jelentős v{ltoz{s ment végbe a stratégiai, politikai keretfeltételekben, m{srészt pedig a gazdas{gi, t{rsadalmi trendekben. Az egyik nagy v{ltoz{s a Lisszaboni Szerződés 2009-ben történő hat{lybalépése volt, amely a területi kohéziót a jövő kohéziós politik{j{nak konkrét célkitűzésévé tette, hiszen m{r gazdas{gi, t{rsadalmi és területi kohézióról beszél. Egy évvel később a tag{llamok vezetői elfogadt{k és megerősítették a Lisszaboni Stratégia helyébe lépő {tfogó gazdas{gpolitikai stratégia, az Európa 2020, valamennyi fő célkitűzését. Ezzel p{rhuzamosan m{r zajlott a tag{llamok kohéziós politika 2013 ut{ni jövőjéről folytatott közös gondolkod{sa is, melyben új elemként jelent meg az Európa 2020 Stratégia végrehajt{s{nak a politik{ra gyakorolt hat{sa. A Lisszaboni Szerződés hat{lyba lépésével a területi kohézió a gazdas{gi és a t{rsadalmi kohézió mellett a kohéziós politika harmadik dimenziój{v{ v{lt. Ez új keretet adott az uniós szintű fejlesztéseknek, és a területi kohézió a kohéziós politika jövőjéről folytatott vita hangsúlyos tém{j{v{ v{lt. A kohéziós politika egy olyan eszköz, amely oly módon segíti elő az egyes területek versenyképességének növekedését, hogy egyúttal figyelembe veszi az adott terület fejlesztési igényeit, lehetőségeit és az unió stratégiai céljait is.

9 T[MOP-4.2.1/B-09/1/KMR A svéd elnökség 2009-ben Kirun{ban a kohéziós politika és a területfejlesztés tém{j{t összekapcsoló konferenci{t szervezett, ahol a területi potenci{lok jobb kihaszn{l{s{ra hívt{k fel a figyelmet, amit az EU politik{k sikerességének egyik alapfeltételeként hat{roztak meg. Európa régióinak sokszínűsége a gazdas{gi növekedés és a versenyképesség egyik elengedhetetlen eszköze. Az egyes régiók területi lehetőségeinek a felt{r{sa hosszas elemző munk{t feltételez, melyben a különböző szereplők és szakterületek koordin{l{s{ra és prioriz{l{s{ra van szükség. A kohéziós politik{nak e területi potenci{lok mobiliz{l{s{ban különösen fontos szerepe van, amely hozz{j{rul az európai integr{ció erősödéséhez és az EU gazdas{gi növekedéséhez is. Az EU kohéziós politik{ja fontos szerepet tölt be az integr{lt fejlesztések előmozdít{s{ban is. Mivel a területi potenci{lok beazonosít{sa központosított módon nehézségekbe ütközhet, e szemlélet a többszintű korm{nyz{st és a szubszidiarit{s alapelvének érvényesülését is erősíti. Az Európai Bizotts{g 2010 novemberében megjelentett Ötödik Jelentése a gazdas{gi, t{rsadalmi és területi kohézióról szintén kiemelte a kohéziós politika jelentőségét, és felhívta arra is a figyelmet, hogy az fontos szerepet tölt be az Európa 2020 Stratégia sikeres megvalósít{s{ban. A szakértők és politikusok abban is egyetértenek, hogy az Európa 2020 Stratégia sikerességében a területi szempontoknak kiemelt jelentősségük van. Európa v{ltozatos régióinak eltérő területi adotts{gai meghat{rozz{k lehetőségeiket az EU új gazdas{gpolitikai stratégi{hoz való hozz{j{rul{s{ban. Az {talakuló stratégiai és szakpolitikai környezet mellett a gazdas{gi, t{rsadalmi és környezeti trendek is megv{ltoztak. A 2008-ban kirobbant pénzügyi és gazdas{gi v{ls{g v{ltoz{sokat eredményezett Európa területi szerkezetében, és az egyes régiók adotts{gainak függvényében eltérően hatott a külöböző területek fejlődési kil{t{saira. A 2004-ben és 2007-ben történt EU bővítésnek köszönhetően a régiók közötti kapcsolatokban is jelentős v{ltoz{sok mentek végbe. Az imm{r 27 tagúra bővült EU komplex demogr{fiai és t{rsadalmi problém{kkal is szembenézni kényszerül, miközben az energia biztons{g és a klímav{ltoz{s kérdései is az előtérbe kerültek a Területi Agenda 2007-es elfogad{sa óta. Ezek a trendek és eltérő területi hat{saik az EU területi {llapota és perspektív{i című elemző h{ttéranyagban részletesen bemutat{sra kerülnek Kohéziós politika jövője új kihív{sok Az Európai Bizotts{g kezdeményezésére 2007 nyar{tól form{lódnak a vélemények a 2013 ut{ni kohéziós politik{ról. Az uniós költségvetési felülvizsg{lattal 4, illetve a következő uniós költségvetési időszakra vonatkozó egyeztetések indul{s{val a politika jövőjével kapcsolatos p{rbeszéd felgyorsult. Az uniós költségvetés felülvizsg{lata szerint különösen az al{bbi alapvető területeken van szükség fejlesztésre: az erőforr{sokat az 4 Az uniós költségvetés felülvizsg{lata COM (2010) 700,

10 T[MOP-4.2.1/B-09/1/KMR Európa 2020 célkitűzésekre kell összpontosítani; kötelezni kell a tag{llamokat a politika hatékonys{g{hoz szükséges reformok végrehajt{s{ra; valamint javítani kell a kohéziós politika hatékonys{g{t és eredményességét. A kohéziós politika és az Európa 2020 stratégia kifejezett összekapcsol{sa egyfelől lehetőséget jelenthet az uniós szakpolitik{k közötti koordin{ció elősegítéséhez, valamint a kohéziós politika fejlesztéséhez, hogy az minőségi tekintetben is kiemelt szerepet j{tsszon az uniót érintő különféle kihív{sok megold{s{hoz. Ugyanakkor az a kényszerűség, hogy az {llam {ltal kiadott minden eurót a lehető legjobban kihaszn{ljanak, szükségessé teszi a kohéziós politika reformj{t. Az Európa 2020 stratégia elfogad{s{val a kohéziós politika végrehajt{sa sz{m{ra új stratégiai keret született. A kohéziós politika képes, és meg is kell tennie a maga hozz{j{rul{s{t a stratégia céljainak megvalósít{s{hoz. A politika legtöbb beavatkoz{si területe összhangban {ll az új stratégia priorit{saival és célkitűzéseivel. A kulcskérdés az, hogy milyen logika mentén hajts{k végre a beavatkoz{sokat, illetve mekkora azok hozz{adott értéke a pozitív t{rsadalmi-gazdas{gi v{ltoz{sokhoz különösen az Európa 2020 céljainak tükrében. Azonban az is említendő, hogy a v{ls{gra adandó v{laszok és kil{bal{si stratégi{k között, valamint a versenyképesség növekedése kapcs{n olyan szempontok is előtérbe kerültek, amelyek nem (vagy nem megfelelő mértékben) vesznek tudom{st a tag{llamok és régiók közti fejlettségbeli különbségekről. A kohéziós politika az európai integr{ció fontos eszközeként az egyetlen olyan komplex, integr{lt szemléletű és eszközrendszerű fejlesztési politika, amely jelentősen hozz{j{rul a gazdas{gi, szoci{lis és területi kohézió célkitűzésének megvalósít{s{hoz, illetve képes az egyéb európai politik{k közti erős szinergi{k létrehoz{s{ra és felerősítésére. A kohéziós politik{nak teh{t tov{bbra is jól finanszírozott, az unió egészére, az összes régióra kiterjedő szakpolitik{nak kell maradnia, az Európa 2020 stratégia végrehajt{s{nak egyik rendkívül fontos, de nem kiz{rólagos eszköze. Sz{mos m{s politika működésének t{mogatnia kell a célok megvalósul{s{t. Ahogy az Európa 2020 stratégia esetleges sikere nem tudható be egyedül a kohéziós politik{nak, úgy a kohéziós politika eredményessége sem értelmezhető kiz{rólag az Európa 2020-as célok tekintetében történt előrehalad{snak. Az Ötödik Jelentés hivatalosan rögzítette javaslat{t a 2013 ut{nra vonatkozó kohéziós politika főbb tartalmi és végrehajt{si ir{ny{t illetően, és a kohéziós politika jövőjéről szóló vit{t form{lisan is elindította. A Jelentés hangsúlyozza a kohéziós politika eredményeit, és {ll{st foglal szerepének megtart{sa mellett, tov{bb{ reag{lva a kohéziós politik{t érintő vit{kra és komolyan véve a kritik{kat felvetéseket fogalmaz meg a politika hozz{adott értékének növelésére, a korm{nyz{s erősítésére, a végrehajt{si rendszer egyszerűsítésére, valamint a kohéziós politika felépítésének lehetséges {talakít{s{ra. A javaslatok fő céljai mint péld{ul az eredményorient{lt és integr{lt megközelítés erősítése, a l{thatós{g növelése, a fókusz{lt tervezés, a területi kohézió szempontjainak figyelembevétele vagy a pénzügyi végrehajt{si rendszer egyszerűsítése. Által{nos érvénnyel megjelenik, hogy a kohéziós

11 T[MOP-4.2.1/B-09/1/KMR politika sikeressége érdekében elengedhetetlen az eredményorient{lt megközelítés erősítése. A kohézió pedig egyben a közösségi versenyképesség egyik alapfeltétele is. A felz{rkóztat{s és a versenyképesség növelése nem egym{s ellen ható, hanem egym{st segítő folyamatok, amelyek közösen j{rulnak hozz{ az unió hosszú t{von fenntartandó t{rsadalmi és gazdas{gi stabilit{s{hoz. A felz{rkóztat{s legmegfelelőbb eszköze területről területre eltérő, így azt a tag{llami, region{lis adotts{gok függvényében e területi szintek maguk tudj{k legmegfelelőbben meghat{rozni. Fontos teh{t, hogy ebben megfelelő rugalmass{g {lljon rendelkezésre, és a politika vegye figyelembe az egyes tag{llamok és régiók eltérő kiinduló helyzetét és beavatkoz{si igényeit. A kohéziós politika saj{t céljainak h{ttérbe szorul{sa az elmaradott régiók tov{bbi leszakad{st eredményezné. A hatékonys{ghoz a jövőben teh{t közös fellépésre, egységes, erős, fókusz{lt politik{ra van szükség. A területi egyenlőtlenségek, növekedési, versenyképességi kihív{sok és struktur{lis problém{k Európa összes régiój{t érintik, ha nem is egyforma mértékben. Az eltérő kiindul{si pontok miatt az egyes régiók között jelentős különbségek lehetnek a fejlődéshez szükséges segítség mértékét illetően. Az elmaradottabb régiók koncentr{ltabb t{mogat{sa ezért elengedhetetlen, és a kohéziós politika forr{sainak többségét az arra jobban r{szoruló térségek sz{m{ra kell elérhetővé tenni. A kohéziós forr{sok felhaszn{l{sa csak akkor lehet igaz{n eredményes, ha integr{lt megközelítésben történik. Csakis ez biztosítja az európai szintű stratégiai, a tag{llami, valamint a region{lis célok egym{st segítő érvényesülését. A területi alapú megközelítéssel összhangban a kohéziós politik{nak az {gazati stratégi{k célkitűzéseinek figyelembe vétele mellett hangsúlyt kell fektetnie a funkcion{lis területek, helyi igények komplex kezelésére, a region{lis és helyi szintek mozgósít{s{ra. Az integr{lt megközelítés a multiszektor{lis elvű kohéziós politika legjobb gyakorlatainak egyike, ezért fontos, hogy a jövő kohéziós politik{j{nak tervezése és végrehajt{sa sor{n érvényesítsük. Az integr{lt megközelítés a szektor{lis megközelítésnél hatékonyabb, mivel segítségével eredményesebben biztosítható a különböző jellegű fejlesztési szempontok egyidejű, valós területi igényeket és v{ros vidék rel{ciókat is figyelembe vevő, összehangolt kezelése. Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit csak fenntartható módon lehet elérni, és csak abban az esetben, ha az Európai Unió egyes részeinek fejlettségi szintje közötti eltérések csökkentése a jövőben is folytatódik. A fenti célok elérésére való törekvéssel p{rhuzamosan a kohéziós politika keretében kellően figyelembe kell venni az Európa 2020 stratégi{ban felv{zolt növekedést ösztönző tényezőket, valamint a stratégia kiemelt céljait és kiemelt kezdeményezéseit, mert ezzel biztosítható a szakpolitikai fellépések fenntartható és ésszerű, hosszú t{vú eredményessége. A kohéziós politika egyedül{lló többszintű ir{nyít{si struktúr{j{nak köszönhetően elősegítheti és ösztönözheti azt, hogy az Európa 2020 stratégia keretében kitűzött célokat a helyi és a region{lis szintű szereplők is magukénak érezzék.

12 T[MOP-4.2.1/B-09/1/KMR Fenntartható fejlődés, Európa2020 Stratégia és területi kohézió Az elmúlt 15 évben a fenntartható fejlődés koncepciója a legtöbb orsz{g fejlesztéspolitik{j{ban kiemelkedő jelentőségűvé v{lt. A fenntartható fejlődés fogalom népszerű és fontos, de sz{mos magyar{zatot mag{ba foglalhat. A különböző értelmezések mellett a legtöbb kutató egyetért abban, hogy a fenntartható fejlődés kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő gener{ciók képességét, hogy kielégítsék a saj{t szükségleteiket 5. A fenntartható fejlődés célkitűzései gazdas{gi-, t{rsadalmi- és környezeti fejlődés kombin{ciója meghat{rozó kihív{sokként jelentkeznek, melyekkel a nemzetközi közösségnek szembe kell néznie. 3. {bra A fenntartható fejlődés pillérei (A Wikimedia Sustainable development.svg {braszövegeinek magyar fordít{sa.) A fenntartható fejlődéssel kapcsolatosan a mindennapi leegyszerűsítő elképzelés szerint az egyik oldalon egyrészt ott lebeg a fogyasztói t{rsadalomhoz tökéletesen asszimil{lódott, virtu{lis vil{gokban emberi mivolt{t teljesen elvesztett ember rémképe, a maga felesleges, a félévente v{ltozó divatok szerint v{s{rolt és felhalmozott szórakoztatóelektronikai eszközeivel, a gyorséttermi kaj{tól kórosan elhízva, szív- és érrendszeri betegségekre hajlamosan. Erre persze senki sem szeretne hasonlítani, a m{sik oldalon viszont ott van az ellen-rémkép arról az emberről, aki mindezt megtagadva, a modern t{rsadalom összes k{ros vívm{ny{t megvetve, véglegesen egy tany{ra költözött, saj{t maga nevelve baromfit, tehenet. Persze mindkét esetben túlz{sokról van szó, de sokan sajnos mind a környezetvédelmi törekvéseket, mind a fenntarthatós{got ez utóbbival keverik, vagyis, hogy egy újkori életszínvonalra kellene visszatérnünk a fenntarthatós{gunk érdekében. A fenntartható fejlődésnél a mértékről van szó. 5 L{sd még Egyesült Nemzetek Szervezetének 1987-es Brundtland-jelentése

13 T[MOP-4.2.1/B-09/1/KMR A fejlődés a legtöbb ember szerint pozitív jelenség, {ltal{ban jobb jövőt feltételez. Hagyom{nyosan a fejlődést a bevétel egy főre jutó növekedésével mérik vagy a GDP-vel. Tekintettel arra, hogy a jövedelem eloszt{sa is lényeges tényező, így ha a folyamatok sor{n a szegények tov{bbi elszegényedése mellett növekszik az {tlagos bevétel, ezt nem feltétlenül nevezzük fejlődésnek. A klasszikus fejlesztési elméletek erősen fokusz{lnak a beruh{z{sra és a tőkére, mint a fejlődést meghat{rozó központi tényezőkre. Megjegyzendő, hogy az egy főre jutó nemzeti jövedelem növekedés csak a lehetőségét teremti meg a fenntartható fejlődésnek: miközben a stabil vagy növekvő egy főre jutó jövedelem nem garant{lja a fenntartható növekedést, az ellenkezője garant{lja annak lehetetlenségét. A kérdés az, hogy az egy főre jutó pénzügyi, termelési, természeti, hum{n vagy szoci{lis kapacit{s növekedő vagy csökkenő tendenci{t mutat ez mutatja meg a pontos v{laszt. A gazdas{gi fejlődés k{ros hat{ssal is lehet a környezetre, illetve t{mogathatja is a környezet védelmét. Az alkalmazott technológia meghat{rozó jelentőségű egyrészről a felhaszn{lt energiaforr{sok, m{srészről a k{ros kibocs{t{s szempontj{ból. A pénzügyi/költségvetési fenntarthatós{g ugyancsak meghat{rozó a fejlesztési lehetőségeket tekintve, m{srészről a fejlesztés működtetésében, fenntart{s{ban. A t{rsadalmi fejlettség, a közszolg{ltat{sok (péld{ul oktat{s, egészségügy, stb.) színvonala jelentősen befoly{solja az emberek egészségi {llapot{t, az emberi erőforr{sok minőségét, fontos persze, hogy ezek a rendszerek a költségvetési forr{sok hatékony felhaszn{l{s{val működjenek. Mind a környezeti, mind a t{rsadalmi, mind a pénzügyi és gazdas{gi erőforr{sok esetében azok hatékony és eredményes felhaszn{l{s{nak követelménye meghat{rozó kiindulópontja a jövő fejlesztéseinek. A fenntartható fejlődés minden egyes részletéről könyvt{rnyi anyag született m{r, azonban az igazi {ttörésre még v{rnunk kell. Eddig nem sikerült egym{ssal megosztani a tud{sunkat, m{srészről nem tudtuk a különböző megold{sokat magasabb szinteken, a különböző területeket illetően integr{lni. Az Európa 2020 stratégia h{rom priorit{sa közül az egyik a fenntartható növekedés. Ebben az évtizedben a tagorsz{gok a legink{bb környezetbar{t és legink{bb versenyképes gazdas{gra fókusz{lnak, melyben az erőforr{sok még hatékonyabban kerülnek felhaszn{l{sra. Az EU v{lasza a kihív{sokra a környezeti hat{sok csökkentése, a biológiai sokféleség csökkenése, a gyors gazdas{gi fejlődés és a forr{sok kevésbé hatékony felhaszn{l{sa - egy kiegyensúlyozott elérési út a növekedés ir{ny{ba. A gazdas{gi növekedés, valamint a környezetszennyezés és a hatékonyabb forr{sfelhaszn{l{s célok tartós szétv{laszt{s{t m{r sz{mos, a Bizotts{g {ltal az elmúlt évtizedben közzétett dokumentum tartalmazza, beleértve a természeti erőforr{sok fenntartható hasznosít{s{ról szóló tematikus stratégi{t is. Azonban az Európa 2020 stratégia egy új perspektív{t vezet be a környezeti fenntarthatós{g és a versenyképesség

14 T[MOP-4.2.1/B-09/1/KMR területén. Elt{volodik az {gazati perspektív{tól, az erőforr{sok hatékony felhaszn{l{s{nak, a környezeti nyom{s csökkentésének, és a környezeti versenyképesség növelésének közeli egym{srautalts{g{t hangsúlyozza. Az Európa 2020 stratégia {ltal{nos ir{nyvonalat fektet le. A közleményekben Európa 2020 keretei között fenntartható növekedéshez hozz{j{ruló region{lis politika és az Erőforr{s hatékony Európa z{szlóshajó kezdeményezés az Európa 2020 stratégia keretein belül dokumentumokban azonban m{r sokkal részletesebb követelmények kerültek megfogalmaz{sra. A kulcspont az erőforr{sok hatékony felhaszn{l{sa, együttesen az erőforr{sok széleskörű defini{l{s{val, melyek nemcsak a nyersanyagokat jelentik, mint az üzemanyagok, az {sv{nyi anyagok és a fémek, de az élelmiszer, a talaj, a víz, a levegő, a biomassza és az ökoszisztéma meghat{roz{s{t is tartalmazz{k. Az erőforr{s-hatékonys{gra vonatkozó kiemelt kezdeményezés célja a természeti erőforr{sok felhaszn{l{s{nak a gazdas{gi növekedéstől való elv{laszt{sa, és egy sor új szakpolitikai intézkedést vetít előre. A stratégia a piaci alapú eszközök alkalmaz{s{t t{mogatja, és a környezeti szempontból k{ros t{mogat{sok fokozatos leépítése, illetve zöldebb adórendszerek mellett foglal {ll{st. Az öko-hatékonys{g, a költség-hatékonys{g és gyakran az adott fejlesztési megold{s megvalósíthatós{ga is nagyban függ azonban a térségi adotts{goktól. A t{mogat{si forma kiv{laszt{s{t sok esetben szintén a helyi feltételek hat{rozz{k meg. A közötti időszakot erős {gazati megközelítés jellemezte. Az elsősorban a környezetvédelmi szakpolitika céljaihoz illeszkedő projektek hat{sa korl{tozott volt, és csekély előnyt gener{ltak m{s szakterületeken. Az {tfogó és integr{lt szemléletben megvalósított, problém{khoz igazított projektek ezzel szemben képesek voltak a fejlesztéshez kapcsolódó különböző területeken is maximaliz{lni a kív{nt hat{st. A kedvezményezetti hajlandós{g a nagy és {tfogó projektek megvalósít{s{ra azonban alacsony volt. A kohéziós politika Európa 2020 stratégi{ban megfogalmazott környezeti, energetikai és közlekedési célokra gyakorolt hat{s{ról szóló vit{ja sor{n lényegi hangsúlyt kell, hogy kapjon az {tfogó (integr{lt) projektek előkészítéséhez és végrehajt{s{hoz nyújtható t{mogat{si mechanizmusok szerepe és fejlesztése. A területi kohézió teh{t egyesítve a t{rsadalmi és gazdas{gi aspektus{val a felz{rkóztat{snak az egyik alapvető uniós célkitűzését képezi. A területi kohézió defini{lható a fenntarthatós{g területi dimenziójaként, mint az emberi tevékenység rendezett, erőforr{sokat hatékonyan hasznosító, környezetbar{t területi eloszl{sa. 6 A területi kohéziós fő komponensei: területi minőség, területi hatékonys{g és területi identit{s. Ezek a komponensek megfeleltethetők a fenntarthatós{g gazdas{gi növekedés, szoci{lis egyenlőség és környezetvédelmi elveinek: - a területi minőség az életminőség szoci{lis dimenziój{nak és a munkakörnyezetnek (t{rsadalmi fenntarthatós{g), - a területi hatékonys{g a természeti erőforr{sok hatékony felhaszn{l{s{val, versenyképességgel (környezeti fenntarthatós{g) 6 Camagni (2007)

15 T[MOP-4.2.1/B-09/1/KMR a területi identit{s a t{rsadalmi tőke, helyi know-how, helyi lehetőségekkel (gazdas{gi fenntarthatós{g) Az Európai Unió Területi Agend{ja 2020 A Területi Agenda felülvizsg{lat{nak két éves folyamata sor{n a 2007 óta eltelt időszak szakmai és politikai keretfeltételeiben bekövetkezett v{ltoz{sok kerültek összegyűjtésre és becsatorn{z{sra az új dokumentumba, mely a magyar elnökség {ltal szervezett inform{lis miniszteri tal{lkozó keretében került elfogad{sra. Az Európai Unió területfejlesztésért felelős miniszterei m{jus 19-i gödöllői ülésükön hagyt{k jóv{ az Európai Unió Területi Agend{ja Egy sokszínű régiókból {lló, befogadó, intelligens és fenntartható Európa felé című dokumentumot, melynek legfőbb célja, hogy meghat{rozza a területi dimenzió helyét az Európa 2020 stratégia, a kohéziós politika és a különböző {gazati politik{k kapcsolatrendszerében. Megőrizve a 2007-ben elfogadott dokumentum struktúr{j{t, a felülvizsg{lt Területi Agenda is négy fejezetből épül fel. Az első rész a területi kohézió, mint közös cél jelentőségével, alapelemeivel és feladataival (mint péld{ul a helyi alapú megközelítés, több szintű korm{nyz{s, {gazati politik{k területi koordin{ciója, területi együttműködés) foglalkozik. A m{sodik fejezet a területi fejlődés legfontosabb kihív{sait és lehetőségeit azonosítja be az Európai Unió területi {llapota és perspektív{ja című elemző h{ttéranyagban foglaltakra építve. A harmadik fejezetben a miniszterek beazonosítj{k az EU területi fejlődésének legfontosabb priorit{sait, melyek megvalósít{s{hoz szükséges feladatokat a negyedik fejezetben összegzik. Európa régiói különböző gazdas{gi, t{rsadalmi, földrajzi és kultur{lis jellemzőkkel bírnak, {m éppen e különbözőség és sokszínűség adja az Unió egyik legfőbb erejét. Ezért feladatunk a területi saj{toss{gok tiszteletben tart{sa és beépítése a region{lis fejlesztéseket szolg{ló kohéziós politika, valamint az {gazati politik{k tervezésébe és végrehajt{s{ba, mégpedig oly módon, hogy a fejlesztések hozz{j{ruljanak az Európa 2020 stratégia céljainak eléréséhez is. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a területi kohézió túlnyúlik a kohéziós politika keretein, hiszen valamennyi {gazati szakpolitik{t {t kell hatnia, és a célkitűzések nem csak a kohéziós politik{ra vonatkozóan jelentenek elv{r{st, hanem minden területi hat{ssal bíró beavatkoz{s (költségvetési, szab{lyoz{si vagy egyéb) esetében érvényesülniük kell. Mivel a területfejlesztési politika a területi tőke erősítésének és optim{lis kihaszn{l{s{nak fontos eszköze, a területi szempontokat figyelembe kell venni és érvényesíteni indokolt nemcsak a szűkebben értelmezett területfejlesztési programokban és projektekben, hanem minden, a térbeli fejlődést jelentősen befoly{soló szakmai, {gazati és horizont{lis célkitűzésben. A területi szemlélet alkalmaz{sa r{ad{sul nem j{r jelentős többletköltséggel, főleg ha m{r a fejlesztések korai szakasz{ban gondolnak r{.

16 T[MOP-4.2.1/B-09/1/KMR Sőt, ak{r még megtakarít{sokat is eredményezhet, hiszen hozz{j{rulhat a költséghatékonys{g és eredményesség növeléséhez. A területi szempontokat minden területi szinten figyelembe kell venni ahhoz, hogy a különböző szintű területfejlesztési beavatkoz{sok egym{sra épülve végső soron az Uniós szintű területi kohézió megteremtéséhez vezessenek. Az egyes területi szinteken történő fejlesztéseknek egym{ssal kölcsönhat{sban kell {llniuk: az uniós és nemzeti szintű politik{knak figyelembe kell venniük a helyi szint lehetőségeit, miközben a region{lis fejlesztési stratégi{knak illeszkedniük kell a nemzeti és az uniós stratégiai ir{nyokhoz. A felülvizsg{lt Területi Agenda egyik legfontosabb üzenete, hogy az Európa 2020 Stratégia, de b{rmely m{s {gazati politika is csak akkor lehet sikeres, ha a területi szempontokat, azaz az egyes régiók, területek helyi saj{toss{gait a stratégiaalkot{stól a program végrehajt{son keresztül a monitoringgal bez{rólag figyelembe veszik. Európa így lesz képes arra, hogy a területi kihív{sokra megfelelő v{laszt tudjon adni. Ezek a kihív{sok ugyanakkor nem {ltal{nos érvényűek, mivel a különböző területi szinteken különböző mértékben jelentkeznek, az egyes térségek t{rsadalmi, gazdas{gi berendezkedése, földrajzi-környezeti adotts{gai, függőségi viszonyai, sérülékenységi szintje függvényében. A TA2020 a következő területi kihív{sokat azonosította be: globaliz{ciós és a vil{ggazdas{gi v{ls{g következtében zajló struktur{lis v{ltoz{sok, az Unió integr{ciós folyamat{nak nehézségei, és a régiók növekvő függőségi viszonyai, a demogr{fiai és t{rsadalmi v{ltoz{sok, a klímav{ltoz{s, a környezeti valamint ipari kock{zatok hat{sai, az energiaell{t{s problém{i, valamint a természeti környezetünk degrad{lód{sa, a biológiai sokféleség csökkenése, és a kultur{lis örökségeink romló {llapota. Az egyes területi szintek feladata, hogy a fejlesztések tervezésekor olyan mértékig vegyék figyelembe ezeket a kihív{sokat, amennyire az adott szint a kezelésükre képes. A kihív{sokhoz, a v{ltozó stratégiai keretekhez, valamint a gazdas{gi, t{rsadalmi és környezeti trendekhez igazodva a Területi Agenda a következő hat priorit{st hat{rozza meg: többközpontú és kiegyensúlyozott területfejlesztés, integr{lt v{ros- és térségfejlesztés, hat{ron {tnyúló és transznacion{lis funkcion{lis régiók területi integr{ciója, helyi gazdas{gokon alapuló régiók versenyképességének növelése, egyének, közösségek és v{llalkoz{sok hozz{férésének javít{sa, ökológiai, természeti és kultur{lis értékek kezelése. A kihív{sokra adott v{laszok, valamint a priorit{sok megvalósít{sa a területi szempontok figyelembevételét igényli, melyet a területi alapú tervezésen, valamint a

17 T[MOP-4.2.1/B-09/1/KMR helyi igényekre történő építéssel, a térségi specifikumok, illetve a területi potenci{l és tőke kihaszn{l{s{val, az integr{lt megközelítéssel, az egyes fejlesztések közötti szinergi{ra törekvéssel és a többszintű korm{nyz{s eszközével lehet elérni. A TA2020 arra is felhívja a figyelmet, hogy korunk t{rsadalmi és gazdas{gi folyamatai megkerülhetetlenné teszik, hogy a tag{llamok és régiók összehangolj{k akcióikat, és együttesen érvényesítsék érdekeiket a közös európai célok elérése érdekében. A külön{lló nemzet{llami politik{k egyre kisebb hat{ssal tudnak lenni a területi kihív{sok mérséklésére, ezért a közös problém{k közös megold{st igényelnek, illetve a közös adotts{gok kihaszn{l{s{nak összehangol{sa is nagyban segítheti az Európai Unió egészének glob{lis gazdas{gban való helyt{ll{s{t. Ennek köszönhetően a dokumentum nagy hangsúlyt fektet a hat{rokon {tnyúló és transznacion{lis együttműködések jelentőségének, és külön feladatokat nevesít az uniós és nemzeti szint közötti {tmenetet képző területi együttműködések sz{m{ra. A TA2020 sikeres végrehajt{sa minden területi szint sz{m{ra fontos feladatot ró, miközben aj{nl{sainak figyelembevétele fontos és megkerülhetetlen elemekkel egészíti ki a fejlesztések folyamat{t. A TA2020 form{j{ban Magyarorsz{g és az unió területfejlesztési miniszterei az uniós intézményekkel és szakmai szervezetekkel együttműködve elkészítették közös {ll{sfoglal{sukat, aj{nl{saikat. Csak rajtunk múlik, hogy figyelembe vesszük-e ezeket a jövőbeli fejlesztések tervezése, végrehajt{sa és értékelése sor{n! 2. Területi tervezés és területi szempontok a fejlesztéspolitik{ban lehetőség, kötelezettség vagy {br{nd!? 7 A fejlesztéseknél a komplex integr{lt megközelítés ahol az adott területen megvalósuló egyes fejlesztések egym{s hat{s{t erősítve struktur{ltan kerülnek megvalósít{sra - biztosíthatja a hatékony és fenntartható forr{sfelhaszn{l{st, ennek megvalósít{s{hoz azonban szükség van alapos tervezésre. A forr{sfelhaszn{l{s hatékonys{g{nak biztosít{s{hoz persze kérdés, hogy mit és hogyan mérünk, értékelünk: a fejlesztéspolitikai beavatkoz{sok megítélése, a fejlesztési forr{sok sikeres abszorpciója {ttolódik a hat{soss{g és eredményesség szempontjainak mind erősebb érvényesítése felé. Ez a tervezési koncepció-, stratégia- és programalkot{si tevékenységek {tgondoltabb, megalapozottabb és mélyrehatóbb elvégzését kív{nja meg. A fejlesztési célok meghat{roz{sa az {gazati és területi stratégi{k alapj{n össze{llított nemzeti fejlesztési stratégia (gazdas{gfejlesztési és t{rsadalmi fejlesztési stratégia) alapj{n lehetséges. A közelgő as költségvetési időszak előkészítése keretében szükségessé v{lt teh{t a hazai tervezési környezet újragondol{sa, megújít{sa összhangban a Kohéziós Politika EU szinten zajló megújít{s{val. A tervezési rendszer felé elv{r{s, hogy az stabil, és a programok eredményes végrehajt{s{t biztosító keretet 7 A szerző azonos című tanulm{nya a Falu-V{ros-Regió szakmai folyóiratban megjelenés alatt

18 T[MOP-4.2.1/B-09/1/KMR nyújtson a as időszakban tervezett fejlesztéspolitikai beavatkoz{soknak. A tervezési rendszer haszn{lat{val készült fejlesztési terveknek alkalmasnak kell lenniük a hazai, nemzetközi és európai uniós forr{sok programalapú felhaszn{l{s{nak megalapoz{s{ra, az {gazati és területi fejlesztési igények egyidejű figyelembevétele mellett. A kidolgoz{sra kerülő rendszernek meg kell felelnie a kohéziós politika 2014 ut{ni időszak{ra előírt - a jelenleg nem teljes körűen ismert és v{rhatóan még v{ltozó - feltételrendszerének, figyelembe véve az {talakuló magyar önkorm{nyzati és fejlesztési struktúr{t is. Ezen feladat megold{s{hoz hívn{m fel a figyelmet néh{ny tényezőre, amelynek a figyelembevétele indokolt lehet a megfelelő struktúra kialakít{s{hoz. A szigorú elj{r{srendbe terelt és tartalmilag is részletesen szab{lyozott tervezési mechanizmus az egyik legfontosabb, klasszikus ir{nyít{si eszköz, azonban Magyarorsz{gon a tervezés {tfogó közjogi alapjai nem kerültek szab{lyoz{sra. A tervezés egyfelől a hatékony {llam megvalósít{s{nak olyan, a civil szféra aktív részvételével működtetett eszköze, amely az orsz{g jövőképének, valamint a t{rsadalom- és gazdas{gpolitika céljainak és eszközt{r{nak meghat{roz{s{t a fejlődési p{ly{k lehetséges v{ltozatainak kidolgoz{s{val szakmailag sokoldalúan megalapozza és azok elérését az {tfogó fejlesztéspolitika megalkot{s{val és az {llami intézkedések kezdeményezésével folyamatosan segíti. A tervezés folyamata azonban nemcsak célok kitűzését, ehhez kapcsolódó eszközök meghat{roz{st jelenti, hanem a közpolitikai döntések érintettjei (stakeholderek) közötti érdekegyeztetés és alkuk színtere is. A tervezési folyamat ir{nyít{sa, a terv elfogad{sa, a végrehajt{s ellenőrzése az {llami testületek kompetenci{ja 8. A rendszerv{ltoz{st követően elnyert tervmentes szabads{g napjainkban az {llami működés mind súlyosabb{ v{ló zavarainak egyik tényezője. A mostanra teljesen beszűkült makrogazdas{gi mozg{stérben, csökkenő nemzetgazdas{gi teljesítmények, szemmel l{thatóan kimerülő t{rsadalmi és gazdas{gi erőforr{s-készletek, valamint a tetemes külső és belső eladósod{s mellett jelentős nehézségeket jelent a korm{nyzati politik{k folytat{sa. Az {llammal szemben elv{rt feladatok eredményes teljesítése teh{t beoszt{st, a beoszt{s ugyanakkor pontos helyzetfelmérést, tov{bb{ jövőre gondol{st azaz tervezést igényel. Ugyancsak fejlett - és egyre megalapozottabb és kifinomultabb - makroszintű tervezést tesz szükségessé haz{nk európai uniós tag{llami kötelezettségeinek teljesítése. E feladatok teljesítése több évre szóló programoz{st, illetve hosszabb t{vú pénzügyi tervezést igényel. Ennek sor{n r{ad{sul az európai uniós tervezési kritériumoknak is meg kell felelni. Hatékony és eredményes fejlesztéspolitika megfelelő érvényesíthetősége érdekében mindenekelőtt az {llami stratégiaalkot{s rendszerét szükséges újragondolni. Ez mag{ban foglalja a közcélú stratégiai tervek logikus egym{sra épülését. A magyar fejlesztéspolitik{ban és a területfejlesztésben az európai uniós és a hazai forr{sok felhaszn{l{s{nak tervezéséhez és eloszt{s{hoz kapcsolódó központi 8 A nemzetgazdas{gi tervezés megújít{sa Nemzeti igények, uniós követelmények, Állami Sz{mvevőszék Kutató Intézete, szerk. Dr. B{ger Guszt{v, szeptember pp 8