VARGA JUDIT * MARADNAK VAGY ELTŰNNEK A 3P-S KOLLÉGIUMOK?

Átírás

1 1. évf. 1. sz{m: 2011/ 1. Feltöltve: 2011.augusztus 21. VARGA JUDIT * MARADNAK VAGY ELTŰNNEK A 3P-S KOLLÉGIUMOK? Magyarorsz{gon az elmúlt években sz{mos PPP (Public Private Parnership) keretében megvalósuló beruh{z{sra került sor. 1 Ám 2010 novemberében nyilv{nvalóv{ v{lt, hogy a jelenlegi korm{nyzat megvonta t{mogat{s{t e konstrukcióktól. A Széll K{lm{n terv fő célkitűzései között szerepel az {llamadós{g csökkentése, mely egyik komoly akad{lya lehet a nem elég hatékony, PPP form{cióban működő konstrukciók tov{bbi fennmarad{sa janu{r 13-{n a Korm{ny a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kiemelt Állami Szerződéseket és T{mogat{sokat Vizsg{ló Államtitk{rs{ga gondoz{s{ban létre hozta a PPP Szakmaközi Egyeztető Fórumot. Ennek 8 tagj{t a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Erőforr{s Minisztérium, valamint a Nemzetgazdas{gi Minisztérium deleg{lja. Tov{bb{ tém{tól függően a Belügyminisztérium, illetve a Közigazgat{si Minisztérium képviselői is részt vesznek az ülésein. M{s személyek meghív{s alapj{n, eseti jelleggel, és tan{cskoz{si joggal vannak jelen a megbeszéléseken. Az említett fórum legfőbb feladata a PPP projektek felülvizsg{lat{nak, valamint újrat{rgyal{s{nak komplex rendszerét biztosítani. Ennek keretében igyekszik a felek közti inform{ció{raml{st lehetővé tenni, teret enged az egyeztetések sz{m{ra, illetve jogosult {ll{sfoglal{sokat, aj{nl{sokat kibocs{tani, és szakmai anyagokat véleményezni. 3 A végrehajtó hatalom főszerve e köz- és mag{nszféra között létrejött szerződéses meg{llapod{s legnagyobb hib{i között említi, hogy a közös kock{zatviselés helyett szinte kiz{rólagos az {llami felelősség Az eddigi vizsg{latok szerint valamennyi beruh{z{s összege jóval magasabb ann{l a költségnél, amennyibe a fejlesztés kiz{rólag {llami megvalósít{s esetén került volna. Sem a transzparencia nem érvényesült, sem valódi * Varga Judit egyetemi tan{rsegéd, Debreceni Tudom{nyegyetem, Állam- és Jogtudom{nyi Kar. 1 L{sd Állami Sz{mvevőszék: A köz- és mag{nszféra együttműködésével kapcsolatos nemzetközi és hazai tapasztalatok. Tanulm{ny, Budapest, forr{s: 2 Forr{s: [/hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/hirek/2011-tol-uj-idoszamitaskezdodik-a-ppp-konstrukciokban] 3 Forr{s: */hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/ kiemelt-allami-szerzodeseket-estamogatasokat-vizsgalo-allamtitkarsag /hirek/a-nemzeti-fejlesztesi-miniszterium-kezdemenyezeseremegalakult]

2 monitoring rendszer nem működött, a projektek ellenőrzése hi{nyos volt, vagy meg sem történt. Gyakori hiba, hogy elmaradt a mag{nbefektetők-kivitelezők érdemi versenyeztetése és a központi ellenőrzés, gyenge minőségű a kivitelezés és eltúlzottak a méretek, dr{ga és nem hatékony az üzemeltetés. 4 A korm{nyzat egyértelmű céljai között szerepel a sz{m{ra előnytelennek, gazdas{gtalannak ítélt ilyen meg{llapod{soknak a felsz{- mol{sa. E helyzet kialakul{s{hoz vezető tényezőket vizsg{ln{m meg, az oktat{si intézményeknél megvalósult ilyen konstrukciók péld{j{n keresztül. Összevetve a jelenlegi helyzetet egy 2007-ben az Állami Sz{mvevőszék (ÁSZ) {ltal elkészített jelentéssel, melynek tém{ja a felsőoktat{si kollégiumi beruh{z{sok programj{nak ellenőrzése volt. A PPP-KONSTRUKCIÓK MAGYAR FELSŐOKTAT[SBAN VALÓ ALKALMAZ[- S[NAK INDOKAI Az elmúlt években a felsőoktat{sban a hallgatói létsz{m ugr{sszerűen növekedett. Átalakult a felsőoktat{s szerkezete, gondoljunk csak a bolognai folyamat eredményeként bevezetésre kerülő kétszintű oktat{si rendszerre, vagy a kreditalapú képzés bevezetésére. A v{ltoz{sok hat{s{ra a felsőfokú oktat{si intézmények egyre költésérzékenyebbekké v{ltak. A bekövetkezett v{ltoz{sok {ltal megjelenő igényeknek a kor{bbi egyetemi infrastruktúra m{r nem felelt meg. Egyre több hallgató volt az egyes intézményekben, és egyre többen voltak jogosultak kollégiumi elhelyezésre is (1. {bra), azonban az ehhez szükséges férőhelyek nem {lltak rendelkezésre a megfelelő sz{mban. Ennek a körülmények több negatív következménye van. Egyrészt csökkenti az adott oktat{si intézmény versenyképességét, hazai, és nemzetközi viszonylatban egyar{nt. A képzésre jelentkező di- {kok döntését nagyban meghat{rozza az a körülmény, hogy milyen lakhat{si lehetőségek közül v{laszthat majdani hallgatói évei alatt. Ha nincs elegendő sz{mú kollégiumi férőhely kénytelenek az albérlet mellett dönteni. Ám az utóbbi költségei legtöbbször jelentősen meghaladj{k a kollégiumi díjat, mindazon körülmény mellett, hogy jelentős színvonalbeli különbségekkel, vagy oktat{s helyétől lényeges t{vols{gokkal kell sz{molni. 4 Forr{s: */hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/hirek/2011-tol-uj-idoszamitaskezdodik-a-ppp-konstrukciokban] 2

3 / / / / / / / / / /2009 Hallgatói létszám összesen Nappali tagozatos hallgatók száma 1. {bra: Forr{s: [/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_wdsi001a.html] Említhető az albérlet piacot jelentős mértékben lefedő szürkegazdas{g is, mely sokat fehéredhet a férőhelyek nagyobb sz{mban való biztosít{sa révén, az {llamnak adóbevételeket, az {llampolg{roknak munkahelyeket teremetve. Nemcsak a növekvő hallgatói létsz{m miatt van szükség a képzés korszerűsítésére. Lépéstart{s a legújabb trendekkel tov{bbi okok miatt is indokolt. Egyrészt haszn{lható tud{s {tad{s{nak fontoss{ga a következő gener{ciónak felbecsülhetetlen értékkel bír, melyről a t{rsadalomnak nem szabad lemondania. M{srészt, az oktat{s, a felsőoktat{sra pedig ez különösen igaz, egyre ink{bb egyfajta szolg{ltat{sként fogható fel, melynek komoly piaca van. Mióta Magyarorsz{g csatlakozott az Európai Felsőoktat{si Térséghez még hangsúlyosabb{ v{lt, hogy saj{t hallgatóit itthon tartsa, a külföldieket pedig bevonzza. Hallgatók jelenléte egyértelműen gazdas{gélénkítő hat{ssal bír. A fenti körülmények miatt az egyetemeknek, főiskol{knak beruh{z{sokat kellett eszközölnie, hogy működőképességük megőrzésén túl versenyképesek maradhassanak. Azonban az ezekhez szükséges forr{sok nem {lltak rendelkezésükre. A korm{nyzat sem rendelkezett szabad költségvetési eszközökkel ilyen célú befektetésekre. A piaci szereplők a hasonló forr{shi{nyos {llapotot hitelfelvétellel szokt{k kiküszöbölni, azonban a felsőoktat{si intézmények költségvetési szerveknek minősülnek, s mint ilyennek az Áht 5 nem tette lehetővé a hitelfelvételt. Ha még törvényileg nem lett volna akad{lya, akkor sem rendelkeztek az egyetemek megfelelő fedezettel, mivel a különböző ingatlanoknak csup{n kezelői és nem tulajdonosai. Mivel az egyes intézmények nem bírtak megfelelő mennyiségű forr{ssal az ilyen jellegű beruh{z{sok megvalósít{s{ra, r{ voltak kényszerítve, hogy e szolg{ltat{sokat m{s helyről, a piacról szerezzék be évi XXXVIII. törvény az {llamh{ztart{sról. 3

4 MIÉRT DÖNTÖTTEK AZ EGYETEMEK A PPP-KONSTRUKCIÓK MELLETT? Sz{mos indokot fel lehet hozni e form{ciók mellett. Mindenekelőtt tal{n azt kell megemlíteni, hogy versenyképesnek tűntek e konstrukciók az {llami beruh{z{sokkal, hiszen a mag{nszektorbeli szereplő puszta jelenléte folyt{n nagyobb költséghatékonys{ggal valósulhat meg a beruh{z{sok. Ezt al{t{masztja a Tullock-féle azon tétel is, mely szerint a mag{njavakat a közszektorban nagyobb mennyiségben nyújtj{k, ahhoz képest amennyit a mag{nszektor {llítana elő belőle, aminek oka nem m{s, mint a közösségi döntésekben rejlő egyik saj{toss{g. Azaz, hogy a többségi szavaz{s sor{n felmerülő költségeket a többség {t tudja h{rítani a szavaz{s alkalm{val alul maradó kisebbségekre. Ez a probléma kiküszöbölhető, ha ilyen szolg{ltat{sok biztosít{s{ba és javak elő{llít{s{ba bevonjuk a mag{nszektort. 6 A rendelkezésre {lló erőforr{sok köre is bővül, hisz az {llam forr{sai kiegészülnek a mag{nszféra anyagi eszközeivel, illetve szaktud{s{val, innovatív megold{saival. Az {llamot terhelő kock{zatok is mérsékelhetők, hisz főszab{ly a kock{zatok megoszt{sa. Ennek az Eurostat {ltal rögzítettek szerint kell történnie, hisz csak abban az esetben lesznek e beruh{z{sok elsz{molhatóak {llamh{ztart{son kívüli tételnek. Az {llamh{ztart{sról szóló törvény módosít{sa óta azonban nem hozható fel a PPP konstrukciók mellett érvként ez a tulajdons{guk, hisz a normav{ltoz{s kötelezővé tette e beruh{- z{sok egy összegben kiad{si tételként történő elsz{mol{s{t. 7 8 A magyar jogrendszerben ez az eszköz a Maastrichti kritériumok megvalósít{s{nak elősegítésére megszűnt alkalmasnak lenni. De tov{bbra is megmaradt azon előnyös tulajdons{ga, hogy a szolg{ltat{s viszonylag rövid idő alatt rendelkezésre {ll, így nem kell a központi korm{nyzat {ltal bel{thatatlan időn belül nyújtott forr{sokra v{rni. Utóbbi esetben a kérdéses szolg{ltat{s biztosítotts{ga nem tervezhető, amely szintén a piaci helyt{ll{st gyengítő faktor. A PPP forma révén nem csak bel{tható időn belül megvalósultak a beruh{z{sok, hanem a nyújtott szolg{ltat{s színvonala egyenletesen biztosítva lett. Az igénybe vevő {ltal fizetett térítési díjak ugyancsak tervezhetőek, és a nyújtott szolg{ltat{s színvonal{hoz igazodnak optim{lis esetben. Ezzel r{kényszerítve a m{sik felet, hogy a szerződésben rögzített minőségben teljesítsen, ellenkező esetben a térítési díjak csökkenésére sz{míthat. A rekonstrukció nem v{lik bizonytalann{, szemben az {llami kézben lévő intézmények esetén, ahol az ilyen jellegű befektetések, mindig a költségvetésben realiz{lt megtakarít{soktól függtek, s ilyen célokra a tapasztalatok szerint ritk{n maradtak fent elkülönítve forr{sok, vagy ha maradtak is, azok nem fedezték az összes felmerülő költséget. Ennek eredménye az európai színvonaltól messze elmaradó intézményi infrastruktúra, amely felújít{sra és moderniz{l{sra szorult. Az előző pontból következik, hogy mag{npartnert a kontraktus kötelezi karbantart{si feladatok ell{t{s{ra. Az {llami vagyon tartós haszn{lat{ra biztons{ggal került sor, és rugalmasan. 6 John CULLIS Philip JONES: Közpénzügyeik és közösségi döntések, Aula Kiadó, Budapest, 2003., 133.o. 7 Gazdas{gi és Közlekedési Minisztérium: Jelentés A PPP T{rcaközi Bizotts{g évi működéséről, Budapest, 2007., 2. o. (forr{s: nfm.gov.hu, letöltés idejs: nov. 4.) 8 LEHMANN Marianna: A Public-Private Partnership alkalmaz{s{nak jelentősége és elsz{mol{sa az uniós módszertanban. = SIMON Istv{n (szerk.) Tanulm{nyok Nagy Tibor tiszteletére, Szent Istv{n T{rsulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest,

5 Szintén előnye ennek az eszköznek, hogy az intézmények r{kényszerülnek a piaci gondolkod{s elsaj{tít{s{ra, gyakorl{s{ra. A megvalósult ilyen beruh{z{soknak h{la az európai felsőoktat{si térségben való helyt{ll{s sikerét nem csökkenti olyan versenyképességet korl{tozó tulajdons{ga a hazai felsőoktat{si intézményeknek, mint a lakhat{s megoldatlans{ga. Nemcsak a közszféra oldal{n megjelenő szereplőnek lehet előnyös e konstrukció. A m{sik fél sz{m{ra kock{zatcsökkentő faktorként jelentkezik a közszereplővel való szerződéses kapcsolat. Vegyük péld{ul a kedvezményes hitelfelvétel lehetőségét. Az {llamn{l jobb adós kevés akad. Tov{bb{ nemcsak a mag{nszféra oldal{n halmozódott fel szaktud{s az évek sor{n. A nagy ell{tórendszerek szervezése kapcs{n hasznos tapasztalati vannak a közszektor képviselőinek is. 9 A PPP pozitív von{sa, mellette hozható fel, hogy élénkíti a gazdas{got, azzal, hogy a mag{nszféra alanyainak megrendelést ad. Ezzel javítja a makrogazdas{gi mutatókat. Fontos, hogy ezek az előnyök nem teljesülnek automatikusan. Realiz{l{sukhoz körültekintő előkészítő munka és folyamatos ellenőrzés szükséges, amely széles körű szakértelmet igényel. 10 HOGYAN NYÍLT LEHETŐSÉG A FELSŐOKTAT[SI INTÉZMÉNYEK SZ[M[RA E KONSTRUKCIÓ ALKALMAZ[S[RA? A felsőoktat{si törvény folyamatosan teremtette meg ennek lehetőségét, a gazdas{gi autonómia kiterjesztésével. Az intézmények ön{llós{g{t nagyban előmozdította, hogy nem kötötték az {ltaluk megkapott {llami t{mogat{sokat célokhoz, kiad{si kategóri{khoz. Az egyetemeknek (főiskol{knak) lehetőségük nyílt v{llalkozói bevételeivel ön{llóan gazd{lkodniuk. Megtakarít{saikat {llamkötvényekben elhelyezhetik. Ak{r kisebbségi tulajdonosai is lehetnek különböző gazdas{gi t{rsas{goknak. Bizonyos feltételek fenn{ll{sa mellett lehetőségük nyílt bankhitel felvételére. A PPP beruh{z{sokkal kapcsolatban az is külön kiemelendő, hogy lehetőségük lett haszonbérleti szerződést kötni a kezelésükben lévő {llami ingatlanokra, sőt azokat értékesíthették is, ha a belőle sz{rmazó bevételeket ingatlanfejlesztésre forgatj{k vissza. 11 stb., hogy a legfontosabb tém{ba v{gó v{ltoz{sokat említsük. 12 SIKERES PPP FELTÉTELEI EGYBEN A BENNE REJLŐ KOCK[ZATOK Ide tartozik az alapos előkészítő munka, amelynek sz{mos összetevője van. A tervezés sor{n az első lépés annak meghat{roz{sa, hogy milyen típusú jósz{got kív{nunk PPP segítségével létrehozni, illetve milyen szolg{ltat{st kív{nunk nyújtani a segítségével. A ti- 9 Ugyanott, o. 10 BÁGER-HAMZA-KOVÁCS: A köz- és mag{nszféra együttműködésével kapcsolatos nemzetközi és hazai tapasztalatok, Állami Sz{mvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézet, Budapest, o. 11 MAGYAR B{lint: Public-private partnership (PPP) konstrukció- A magyar felsőoktat{si intézmények infrastruktúra-fejlesztésben, Pénzügykutató Intézet, forr{s: évi CXXXIX. törvény a felsőoktat{sról

6 piz{l{s sor{n b{tran fordulhatunk a Savas-féle rendszerhez, aki négy nagy csoportra osztotta a különböző javakat. 13 Ezek a mag{njavak, a díjfizetéses javak, közös készletű javak, illetve a közjavak. Az egyes kategóri{kba a különböző jósz{gok két kardin{lis tulajdons{guk alapj{n kerülnek be, mely von{sok a kiz{r{s/kiz{rhatós{g a fogyaszt{sból és a fogyaszt{s mikéntje. A mag{njavak esetén a fogyaszt{s egyénileg történik, és minden akad{ly nélkül kiz{rható belőle a nem fizető fogyasztó pl. mag{nautó. A közjavak esetén ezzel szemben közös a fogyaszt{s, ezért az abból való kiz{r{s gyakorlatilag lehetetlen, példa erre egy közpark. A díjfizetéses javak esetén a fogyaszt{s közös ugyan, de lehetőség van a nem fizető fogyasztók kiz{r{s{ra, mint az autóp{ly{k esetén. Az utolsó típus pedig a közös készletű javak kategóri{ja, ahol a fogyaszt{s egyéni ugyan, de a kiz{r{s belőle nem valósítható meg l{sd: levegő, valamint m{s szabadon hozz{férhető természet adta jósz{gok, ezeket nem termelik, nem a piac hozta létre. PPP esetén a közszféra a mag{nszfér{val szerződik valamilyen közfeladat ell{t{sa érdekében. A civilszektor alanyai profitorient{ltak, teh{t csak abban az esetben döntenek egy meg{llapod{s al{ír{sa mellett, ha abból haszonra sz{míthatnak. E form{ció a korm{nyzati szektoroknak is előnyös, mert az igénybevétel egyes költségeinek az igénybevevőkre történő {th{rít{s{ra nyílik lehetőségük. Ez kedvező m{s okból is. A fogyasztók érzékelik, hogy a különböző közszolg{ltat{sok komoly forr{sokat emésztenek fel, de még mindig a tényleges piaci {rhoz képest kedvezményesebben jutnak hozz{ az említett szolg{ltat{sokhoz. A fentiek ismeretében kijelenthető, hogy közjavak elő{llít{s{ra nem érdemes ezt a jogintézményt felhaszn{lni, mivel a nem fizető fogyasztók kiz{r{s{ra nincs mód, teh{t az üzemeltető, bérbeadó csak a bérbevevőtől, igénybevevőtől sz{míthat ellentételezésre, aki nem m{s, mint a központi, vagy a helyi korm{nyzat. Ilyenkor a mag{nfélnek minden kock{zatot a m{sik félre kell h{rítania, ha nem szeretne veszteségesen kijönni az ügyletből. A kock{zatok 100%-nak közszféra alanya {ltal történő viselése esetében pedig m{r az Eurostat hat{rozat{nak értelmében nem beszélhetünk PPP-ről, egyértelműen {llamh{ztart{si hi{nyt növelő tételként kéne elsz{molni. Közjavak biztosít{s{ra esetén nem érdemes ezt a form{t v{lasztani. Kevésbé költséges, ha a hagyom{nyos {llami beruh{z{s kerül ekkor alkalmaz{sra. A Savas-féle tipiz{l{s értelmében az elő{llítható jósz{gok közül maradtak a mag{njavak, és a díjfizetéses javak kategóri{i. Mind a két típusba tartozó jósz{gok esetén lehetőség van a PPP hatékony alkalmaz{s{ra, hisz ezeknél a nem fizető fogyasztók kiz{r{sa nem jelent problém{t. Lehetőség van a kock{zatok megoszt{s{ra a szerződésben részes felek között. Az igénybevétel, működtetés minden költségét nem kell a közszereplőnek viselnie, a terhekből a tényleges, közvetlen fogyasztók is kivehetik a részüket. A bérbeadónak, üzembentartónak fizetendő díjak egy része a közvetlen fogyasztóktól sz{rmazik. A közszereplő a mag{nszektor alany{ra alappal h{ríthat piaci kock{zatot, s nincs a civil szektor szereplőjének sem oka valamennyi rizikófaktor viselésére kényszerítenie szerződéses partnerét. Díjfizetéses jósz{gok csoportj{ba tartoznak, mondjuk az autóp{- ly{k, amelyek PPP-ben történő hatékony megvalósít{s{ra Nyugat-Európ{ban van prece- 13 SAVAS, Emanule S.: Privatiz{ció- Hogyan vonuljon ki az {llam a gazdas{gból?, Akadémia Kiadó, Budapest, o. 6

7 dens. A mag{njavakra jó péld{ul szolg{lhatnak az ilyen form{ban épült kollégiumok. Ezek b{r közfeladat ell{t{shoz kapcsolódnak, de a mag{njósz{g kategóri{j{ba tartozók, hisz fogyaszt{suk egyéni (Azaz ha felvesznek egy hallgatót, azzal rendelkezésre {lló férőhelyek sz{ma csökken.), illetve a nem fizetők kiz{rhatók a fogyaszt{sból (A nem fizető di{kok, kilakoltat{sra kerülnek.) Az előkészítéshez tartozik tov{bb{ a PSC sz{mít{s elvégzése is, amely annak vizsg{- lat{ra szolg{l, hogy az adott befektetést hagyom{nyos {llami beruh{z{s vagy PPP form{- j{ban volna költségkímélőbb megvalósítani. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy e jogi konstrukció alkalmaz{sa nem kényszer, csup{n lehetőség, egy alternatíva a sok közül. Az alapos előkészítő munk{hoz m{s kérdések is kapcsolódnak. PPP esetén egy öszszetett szerződési konstrukcióról van szó. Sz{mos szerződést fog egy csokorba. Jellemzően születik a közszereplő (felsőoktat{sn{l ez az érintett intézmény) és a szerződő mag{nfél között egy földhaszn{lati jog alapít{sra vonatkozó szerződés, melynek keretében a közszférabeli partner a m{sik fél rendelkezésére bocs{tja azt a földterületet, melyen a konkrét beruh{z{s, építkezés megvalósít{sra kerül. M{sik igen fontos kontraktus: a bérleti szerződés, melyben a majdani létesítmény tulajdonosa, a mag{nszereplő, mint bérbeadó, a m{sik fél, pedig bérbe vevőként jelenik meg. Ebben a meg{llapod{sban is sz{- mos lényeges körülmény kerül tiszt{z{sra. Többek között a bérbe vett egységek paraméterei, a bérleti díj meghat{roz{s{nak módja, a felújít{ssal, karbantart{ssal kapcsolatban felmerülő kérdések, a bérleti díj megfizetése kapcs{n felmerülő egyéb körülmények, vagy kollégiumok kapcs{n jellemzően ebben a szerződésben rögzítik a felek azon helyiségek haszn{lat{ra vonatkozó lényeges kérdéseket, melyek feltöltésére a bérbevevő nem v{llalt garanci{t, s mint ilyen egységek feltöltéséről a bérbeadónak ön{llóan kell gondoskodnia. Az említett két kontraktuson kívül, külön kiemelést érdemel még az üzemeltetési szerződés, mely a létesítmény működtetésével kapcsolatos szab{lyokat rendezi az igénybevevő (oktat{si intézmény) illetve a szolg{ltató. Valamennyi szerződés kapcs{n felmerül a módosít{s lehetősége, a jogvit{k rendezése stb. kérdésként, melyekre vonatkozóan szintén tartalmaznia kell rendelkezéseket a meg{llapod{soknak. Ebből is l{tszik, hogy gondos előkészítést, szakértelmet igényel a PPP konstrukciója. B{rmely említett kontraktusban elkövetett hiba pl. a bérleti díj kalkul{ciój{ra vonatkozó sz{mít{s nem megfelelő megalkot{sa, férőhelyek magas ar{nyú feltöltésére v{llalt kötelezettség, szerződés módosít{s{ra vonatkozó túl merev, vagy indokolatlanul laza rendelkezések stb. veszélyezteti a PPP {ltal ell{tni kív{nt közfeladat, az {llami megvalósít{shoz képest olcsóbb, hatékonyabb ell{t{s{t. Sajnos jellemző, hogy e hib{kat a szerződő közszereplők követik el, ami betudható annak, hogy a piaci gondolkod{smódot még nem sikerült a kellő mélységben elsaj{títaniuk. Mint költségvetési szervek nem a saj{t maguk {ltal megtermelt profitot, forr{sokat költötték eddig, így a pazarl{sra is hajlamosabbak voltak, s érdekeiket nem képviselték olyan hat{rozottan, mint a velük szerződő mag{ncégek. Egy jól működő PPP sikere nagyban függ a kock{zatok megoszt{s{tól. Tekintve, hogy ez egy igen bonyolult szerződéses konstrukció, mely hosszú időre jön létre, sz{- molni kell vele, hogy valamennyi rizikófaktort nem lehet előre l{tni, s így kiküszöbölni. Azzal, hogy beengedjük a mag{nszektorbeli szereplőket, és ezzel a piacot a közfeladatell{t{sba, el kell fogadni, hogy a piaci kock{zatokkal is ugyanezt tettük. A korm{nyzatoknak (helyinek, és központinak egyar{nt) meg kell tanulnia piaci szereplőként is gon- 7

8 dolkodni. Ne adja fel az {ltala képviselt értékeket, vagy funkciókat, és nem is kell, hogy valamennyi {ltala ell{tott feladat sor{n ezt a vegytiszta piaci nézőpontot tegye mag{év{. De ilyen típusú vagy ehhez hasonló szerződések megkötésekor, ahol nem t{maszkodhat az {ltala gyakorolt közhatalomra, érdekeinek védelme, biztosít{sa végett el kell saj{títania az említett szemléletet és megfelelő szerződéses garanci{kkal körül kell b{sty{znia mag{t. Így péld{ul nem szabad, hogy egy felsőoktat{si intézmény ilyen form{ban felhúzott kollégiumok feltöltésére teljes garanci{t v{llaljon. Ez túl nagy kock{zatot jelent, hisz előfordulhat, hogy még sincs annyi férőhelyre igény. Érdemes a kezdetekkor csup{n 50 %-os feltöltésre szerződnie az intézményeknek a bérbeadókkal, így a piaci kock{zatok ar{nyosan oszlanak meg a felek között. Később a kereslet alakul{s{nak ismeretében ak{r növelhető is a felöltési ar{nyra vonatkozó kötelezettségv{llal{s mértéke. A kock{zatok optim{lis megoszt{sa a sikeres PPP, és emellett annak is feltétele, hogy az Eurostat a konstrukciót egy{ltal{n PPP-nek minősítse, s így lehetőség nyíljon arra, hogy ne kelljen a t{rgyalt beruh{z{st az EU előtt költségvetési hi{nyt növelő tételként elsz{molni. 14 A megfelelő szerződéses partner kiv{laszt{sa is kapcsolódik a szerződés előkészítéséhez. Rögtön az elején rögzíteni kell, hogy a bérbeadó, csak a mag{nszfér{ból jöhet. Az Eurostat hat{rozata szerint nem lehet teh{t korm{nyzati szerv. Persze felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet azokkal a gazdas{gi t{rsas{gokkal, melyek döntően {llami, vagy önkorm{nyzati tulajdonban vannak? Valószínű, hogy ilyen esetekben a magatart{s a fontos. Ha az {llam (önkorm{nyzat) gazdas{gi szereplőként van jelen, és nem él vissza a közhatalom birtokl{s{ból fakadó előnyökkel, akkor az a körülmény, hogy a piaci szereplő kinek a tulajdon{ban {ll elhanyagolható. De mi a garancia, hogy a korm{nyzatok nem élnek, közvetett módon sem, hatalmi fölényükkel? A kiv{laszt{s feltételeinek meghat{roz{sa kapcs{n felmerülő sztenderd kérdések mellett fokozottan sz{molni kell a mag{nszektor szereplői közötti verseny beszűkülésére. E form{t v{lasztani a kor{bban működő PPP T{rcaközi Bizotts{g tapasztalatai alapj{n csup{n egy bizonyos méret feletti (jellemzően 1 milli{rd forintot meghaladó) beruh{z{s esetén érdemes, amelyek megvalósít{s{ra csak nagyobb méretű v{llalkoz{sok képesek, amelyek a forr{sok jó részét így is hitelből finanszírozz{k. Ezzel a kisebb gazdas{gi szereplők kiestek a kos{rból. Több kisebb v{llalkozóval szerződni költség- és kock{zatnövelő tényező lenne a közszektorbeli szereplő oldal{n, így nem is merül fel alternatívaként ennek lehetősége. A közbeszerzési rendszerünkhöz is köthető, itt igen erősen érzékelhető probléma: az üzleti titok és a közérdekből nyilv{nos adatok közti konfliktus. A mag{nszereplők nem ok nélkül védik versenyt{rsaiktól e szerződésekben is helyet kapó ismereteiket, knowhow-kat, de azzal, hogy üzleti titokra hivatkoz{ssal ellehetetlenítik egy részben közpénzek felhaszn{l{sa révén megvalósuló beruh{z{s teljes anyag{t, nem elfogadható. Törekedni kellene egy kompromisszumos megold{s alkalmaz{s{ra, melynek segítségével biztosított volna a közérdekű adatokhoz való hozz{férés, {m nem, vagy a civilszereplők {ltal még elfogadható mértékben voln{nak hozz{férhetők üzleti titkaik. 14 Eurostat 18/2004. hat{rozat a köz- és mag{nszféra közti meg{llapod{sokról forr{s: [res/data/001/ pdf ]. 8

9 Az előzőekben t{rgyalt körülmények, melyek {tgondol{sa egy jól működő PPP-hez elengedhetetlen, mind a szerződés előkészítési f{zis{hoz kapcsolódik. A siker a tervezés periódus{ban alapozható meg. De, mint kor{bban említve lett, mindent nem lehet előre l{tni. Egy m{r üzemelő létesítmény esetén is sok múlik a gazdas{gi közegen, a keresleten, vagy a jelentős mennyiségű hitelek miatt az {rfolyam alakul{s{n. A piaci körülmények a glob{lis gazdas{gban egyre kisz{míthatatlanabbak. Ám a piaci kock{zatokat b{rmilyen konstrukcióról, szerződési form{ról, beruh{z{sról legyen is szó, senki nem képes kiküszöbölni. A hosszú t{vú eredményességet a kisz{mítható jogszab{lyi környezet garant{l{sa, illetve a monitoring révén lehet megalapozni. A jogi szféra konzisztenci{j{ra nagyobb befoly{s gyakorolható, azonban hi{nyzik az ehhez szükséges értékek, célok, és az azok megvalósít{s{hoz v{lasztott eszközök kontinuit{sa. PPP A MAGYAR FELSŐOKTAT[SBAN Haz{nkban elsősorban új kollégiumok, oktat{snak helyt adó épületek létesítésére, meglévőek rekonstrukcióra haszn{lt{k fel a Magyar Universitas Programhoz kapcsolódóan. Több körülmény együttesen induk{lta e konstrukciók alkalmaz{s{t. A legnyomósabb érvek között kell említeni a 2000-es évek elejére kialakult kollégiumi {llapotokat: a férőhely hi{nyt, a leromlott műszaki {llagot, a minőségi szolg{ltat{sok h{ny{t, az ell{tatlan hallgatói létsz{m emelkedését, illetve a költségvetési forr{shi{nyt. 15 A bevezetése a form{ciónak nem volt egyszerű. A különböző oktat{si intézményekkel a 2091/2003. (V.15.) és a 2207/2004. (VIII. 27.) korm{nyhat{rozat alapj{n kötött a felelős minisztérium t{mogat{si szerződéseket. E hat{rozatok azonban az Állami Sz{mvevőszék kor{bbi vizsg{latai alapj{n nem t{masztottak olyan követelményeket a PPP konstrukciókkal szemben, hogy azoknak gazdas{gosabbaknak kell lenniük, mintha a kérdéses beruh{z{sok tiszt{n {llami forr{sból valósuln{nak meg. 16 Ez a körülmény r{nyomta bélyegét a projektek előkészítettségére is. Egy új jogintézmény alkalmaz{s{ra való felkészülés egyik dimenziója a jogszab{lyi környezet kiforrotts{ga. Azonban az említett szerződések megkötését sz{mos jogszab{ly-módosít{s tette lehetővé. A évi CXVI. törvény, amely a évi költségvetésről és az {llamh{ztart{s h{roméves keretéről szól biztosította, hogy a felsőoktat{si intézmények kiad{si főösszegük 10%-os mértékéig hosszú t{vra kötelezettségeket v{llaljanak. A norma mellett még szükség volt a 2098/2003. (V. 29.) Korm. hat{rozatra, mely lehetővé tette az {llami és mag{nszektor közötti fejlesztési, illetve szolg{ltat{si együttműködés újszerű form{inak alkalmaz{s{t. 17 A korm{nyzati felhatalmaz{sokra 2003-ban, 2004-ben került sor, azonban a PPP-re vonatkozó szab{lyanyag ezzel p{rhuzamosan form{lódott. Teljes körűnek e normatömeg csak 2007-ben a 24/2007. (II.28.) a hosszú t{vú kötelezettségek v{llal{s{nak egyes szab{lyairól szóló korm{nyrendelet elfogad{s{val 15 Állami Sz{mvevőszék: Jelentés a felsőoktat{s kollégium beruh{z{si programj{nak ellenőrzéséről. Budapest, október, 12. o. forr{s: 16 Ugyanott. 17 Ugyanott. 9

10 v{lt. A vonatkozó joganyag azonban így is széttördelt volt, a normarendszer több forr{- s{ban volt csak fellelhető. A JELENLEGI KORM[NYZAT PPP-VEL SZEMBENI ELLENÉRVEI AZ EGYKORI [SZ JELENTÉS TÜKRÉBEN Nem megfelelő a projektek előkészítettsége, hangzik az egyik oldal érve. Ezt az ÁSZ 2007-es jelentése sem vonja kétségbe, csup{n {rnyalja. Az említett jelentésből kiolvasható, hogy a PPP form{ció v{laszt{sa egyfajta kényszerp{lya volt a szerződésben szereplő felek részéről. A költségvetési forr{shi{nyos {llapot nem tette lehetővé, hogy tiszt{n {llami forr{sból, hagyom{nyos módon valósuljanak meg felsőoktat{si beruh{z{sok. A leromlott infrastrukur{lis {llapot kezelésére csak ez a lehetőség {llt rendelkezésre. Ebből kifolyólag tal{n m{r nem is annyira meglepő, hogy a kor{bbi fejezetben említett korm{nyhat{rozatok nem t{masztott{k a gazdas{gosabb megvalósít{s követelményét a konstrukciókkal szemben, ami miatt az {tfogó tervek elkészítése, s a megfelelő mértékű előkészítettség is elmaradt. Persze ez nem mentség a mai szemmel pazarlónak tűnő közpénzfelhaszn{l{sra. A közszektorbeli partner ar{nytalan megterhelése, kock{zatviselése a következő szintén erős ellenérv. Az ÁSZ jelentés, illetve a KSH vizsg{latai alapj{n azonban megfelelnek a felsőoktat{si PPP konstrukciók a kock{zatmegoszt{sra az Eurostat {ltal t{masztott követelményeinek. Az {rfolyamkock{zat mind a közszereplő, mind a mag{npartner oldal{n megjelenik. A megrendelő oldal{n a bérletid díja fizetése kapcs{n, a m{sik fél esetén pedig a felvett hitelek miatt. Rizikó faktor tov{bb{ a közszféra alanya oldal{n az közüzemi díjak emelkedése, a normatív{k, illetve a hallgatói létsz{m alakul{sa. Az előző kettő esetén érdemes megemlíteni, hogy az abban rejlő kock{zatok akkor is fenn{lln{- nak, ha hagyom{nyos {llami beruh{z{s keretében valósuln{nak meg a kollégiumok. A hallgató létsz{mban a népességfogy{s eredményeként bekövetkező v{ltoz{sokra a KSH m{r az évezred elején felhívta a figyelmet. Ide vonatkozóan a készülő felsőoktat{si reform hat{s{ra bekövetkező esetleges létsz{m- s így keresletv{ltoz{sra is érdemes volna kitérni. De még így is a kock{zatok többségét a mag{npartner viseli az ÁSZ jelentése alapj{n. Az építés, a finanszíroz{s, a műszaki és rendelkezésre {ll{si kock{zatok a bérbeadót, szolg{ltatót terhelik. A megrendelő kock{zatviselése a rendelkezésre {ll{si időszakban merül fel. A keresleti kock{zatokon pedig osztoznak a szerződéses partnerek, olyan ar{nyban, amilyen ar{nyban a férőhelyek feltöltésében meg{llapodtak. 18 A verseny beszűküléséről m{r kor{bban volt szó. A közbeszerzési rendszerünk diszfunkció a PPP konstrukcióktól függetlenül léteznek. Ilyen nagy költségű megrendelések esetén legfeljebb még szembetűnőbbek lesznek. M{ra tetemes sz{mú ilyen jellegű beruh{z{sról beszélhetünk. (Felsorol{suk l{sd melléklet.) Az engedélyezett keret akkori jelenértéke összesen mintegy millió forintra rúg. Azonban ez időben elterül, hisz e szerződések {tlagosan mintegy 20 éves t{vra születtek. A Magyar Államkincst{r honlapj{ról hozz{férhető inform{ciók alapj{n így lehetne szemléltetni a kérdéses beruh{z{sokkal kapcsolatos {llami kötelezettségv{llal{- sok évenkénti ütemezését. (2. {bra) 18 Ugyanott ( október 15.). 10

11 Millió Ft PRO PUBLICO BONO ONLINE Központi költségvetés felsőoktatással kapcsolatos hosszútávú kötelezettségvállalásának jövőbeni ütemezése Költségvetési évek 2. {bra: Forr{s: */ext/hk/1/?hk1_negyedev=20111&fejezet=20+ A grafikonról tal{n még szembetűnőbb, hogy csak a felsőoktat{sba inveszt{lt {llami forr{sok durva becsléssel is 2008-tól egészen 2028-ig 10 milli{rd Forint feletti kiad{st jelentenek évente, ezzel is jó előre korl{tozva bizonyos mértékig az aktu{lis korm{nyzatok anyagi mozg{sterét. Az említett összeg soknak tűnhet hírtelen, de sz{mít{sba kell venni, hogy e beruh{- z{sok hozz{vetőlegesen egyszerre valósulnak meg, a kív{nt szolg{ltat{s rendelkezésre {ll. Ha valamennyi fenti projektet kivitelezése hagyom{nyos {llami form{j{ban történt volna meg, időben valószínűleg hasonlóan elhúzódott volna az a periódus, amíg valamennyi megvalósul. Mivel a forr{sok szűkösek, egyszerre csak jóval kevesebb beruh{z{st lehetett volna realiz{lni hagyom{nyos módon, úgy hogy közben a korm{nyzatnak kellett volna a m{r fenn{llók működtetéséről, karbantart{s{ról is gondoskodni, amely szintén költség, s ami miatt tal{n a jövőben egyre kevesebb, és kevesebb, de még mindig indokolt ilyen beruh{z{sra futotta volna. A PPP hosszút{vra létrejött meg{llapod{s, mely a közszektorbeli felet köti. Ezzel ellentétben {ll a mindenkori korm{nyzat rövidt{vú, l{tv{nyos eredmények realiz{l{s{ban való érdekeltsége. Azon túl, hogy PPP keretében valamennyi szolg{ltat{s rendelkezésünkre {ll, rekonstrukció megvalósult, plusz a fenntart{s, üzemeltetés és rekonstrukció költségei a bérbeadók, üzemeltetők érdekkörébe esnek, akiknek ellenérték a nyújtott szolg{ltat{ssal ar{nyban kell, hogy j{rjon. Minőség-, színvonalcsökkenés esetén sz{mítani kénytelenek a díjcsökkenéssel, ezzel érdekeltekké v{lnak a megfelelő teljesítésre. E körülménynek h{la 2030-ig nem kell olyan mértékű értékcsökkenéssel sz{molnunk, mint hagyom{nyos {llami beruh{z{sok esetén. Az elvégezett felmérések a felhaszn{lók elégedettségéről tanúskodnak. 19 A kihaszn{lts{g m{r 2007-ben is közel 100%-os, vagy 100%-os volt. Az 19 Ugyanott (2007. október, 11. sz{mú és 12.). 11

12 üzemeltetés sor{n is érvényesült a 3 E. Az így megvalósult beruh{z{sok eredményesebben, gazdas{gosabban, és hatékonyabban működtethetők, mint a hagyom{nyos form{- ban üzemelő t{rsaik. Kérdés persze, hogy mi lesz, ha lej{r a futamidő. A felek az ide vonatkozó következményeket bizonytalanul rögzítették. Nyitva hagyt{k a kérdést, lehetőséget teremtve a több alternatív közüli v{laszt{sra. Dönthetnek a bérlet meghosszabbít{s{ra vagy megszüntetése mellett. M{sik opció, hogy a futamidő végén a létesítményt a bérbevevő ingyen, vagy könyv szerinti értékén megv{s{rolja. A mag{nféltől {tvett létesítményt értékesítésre is kerülhet, így ha az egyetemeknek, főiskol{knak m{r nincs tov{bb szüksége r{juk, m{s funkcióval pl. sz{llodak{nt még hasznosíthatók. Ez utóbbi megold{ssal érdemes külön sz{mot vetni, tekintve, hogy a haz{nkban is zajló demogr{fiai v{ltoz{sok hat{s{ra a jövőben jóval kevesebb hallgatóval kell sz{molniuk az egyetemeknek. A felszabaduló kollégiumi férőhelyek alternatív hasznosít{s{ról érdemes m{r most legondolkodni. Mód van tov{bb{ arra, hogy a szerződés lej{rtakor egyszerűen elv{lassz{k egym{stól a bérleti, és az üzemeltetési szerződéseket. ÖSSZEGZÉS A PPP, mint eszköz alkalmaz{sa nem megalapozatlan a felsőoktat{ssal összefüggésben. Mellette szóló sz{mos érven túl, nem feledkezhetünk meg a vele kapcsolatban felmerülő kihív{sokról sem. Olyan körülményekről, mint az {tgondolt, széles spektrumú előkészítő munk{hoz szükséges szakértelem, tapasztalat, kisz{mítható jogi és gazdas{gi környezet fontoss{ga, illetve haz{nk speci{lis helyzetéből fakadó tov{bbi nehézséget okozó faktorról, mint a magas {llamadóss{g, az európai {tlaghoz mért infrastruktur{lis lemarad{- sok, vagy a forr{shi{nyos, lassú gazdas{g. A legtöbb dologról, így e jogintézményről sem lehet kategorikus kijelenteni: jó vagy rossz, fekete vagy fehér. Csup{n az biztos, hogy egy lehetőségről van szó sz{mos közül, mely mellett és ellen is felsorakoztathatók érvek, illetve vannak funkciók, célok, feladatok, melyek ell{t{s{ra alkalmasabb, még m{sokra kevésbé. Feltételezzük, hogy fogyasztói t{rsadalmunkban mindenki a legnagyobb haszonra törekszik, a lehető legkevesebb költség {r{n. Ha az előbbit elfogadjuk, akkor vélelmezhetjük azt is, hogy egy elvontabb, méretesebb entit{s, mint az {llam, vagy a t{rsadalom is hasonló célok {ltal vezérelt. Teh{t ha döntenie kell a két rossz közül, valószínűleg a kisebbet v{lasztja. M{r csak azt kell eldönteni, hogy mit tekintünk a kisebb rossznak. B{rmilyen megold{s mellett születik döntés, néh{ny dologban tal{n mindenki egyetért. A csökkenő színvonalú oktat{si intézmények, egy idő ut{n az oktat{s színvonal{nak csökkenését is magukkal hozz{k, rontva a versenyképes tud{s megszerzésének lehetőségét. A di{ks{g (hazai és külföldi egyar{nt), óri{si bevételt jelentenek a hazai egyetemv{rosoknak, hisz péld{ul albérletet v{ltanak, lak{st vesznek, bev{s{rolnak, tanulnak, fogyasztanak stb., a gazdas{gra élénkítő hat{ssal vannak. Az oktat{s, a jövő nemzedékének nevelése, a haszn{lható tud{s {tad{sa minden közösség jövőjének z{loga, ezért lehetőségeinkhez mérten, legjobb tud{sunk szerint kell óvnunk, fejlesztenünk. 12

13 MELLÉKLET A Magyar Államkincst{r negyedévente kimutat{st készít az {llamh{ztart{sról szóló törvény. 12/B és 12/C -ai alapj{n a hosszú t{vú {llami kötelezettségv{llal{sokról. Ennek értelmében ma a felsőoktat{s kapcs{n a következő ilyen konstrukciókkal kell sz{molnia a központi költségvetésnek. A projektek mögött {lló összeg az engedélyezett keret, akkori jelenértéke, melyet a szerződés futamideje (jellemzően 20 év) alatt kell teljesítenie a költségvetésnek, nem azonnal, egy összegben. Budapesti Corvinus Egyetem: Czuczor M{ty{s u. oktat{si épület bérlete (22856 millió Ft) Kollégium rekonstrukció (5342 millió Ft) Budapesti Műsz. és Gazdtud. Egy. Hat{rozott idejű bérl. és szolg.szerz. (BME K{rm{n Tódor Kollégium) (5575 millió Ft) Hat{rozott idejű bérl.és szolg.szerz. (BME Schönherz Zolt{n Kollégium) (8371 millió Ft) Q1 Épület bérleti szolg{ltat{s szerződése (20236 millió Ft) Debreceni Egyetem: Kossuth Lajos I-II-III. Kollégiumok PPP konstrukcióban történő kollégiumi szolg. v{s. (14841 millió Ft) DE Orsz{gos Egészségügyi Centrum II. Kollégium ingatlanbérlet és szolg{ltat{s (3518 millió Ft) Campus Hotel Di{kotthon szolg{ltat{s (14152 millió Ft) Dunaújv{rosi Főiskola: Oktat{si infrastruktúra szolg{ltat{shoz kapcsolódó hosszú t{vú köt.v{ll.megoszt{sa (6784 millió Ft) Kollégiumi infrastruktúra szolg{ltat{shoz kapcsolódó hosszú t{vú köt.v{ll.megoszt{sa (7667 millió Ft) Eötvös Lor{nd Tudom{nyegyetem: Trefort Projekt v{llakoz{si szerződés (10093 millió Ft) Trefort Projekt bérleti/szolg{ltat{si szerződés (10245 millió Ft) Eötvös József Főiskola: kollégium bővítés-rekonstrukció, könyvt{r-nagyelőadó (4488 millió Ft) Eszterh{zy K{roly Főiskola: PPP szolg{ltat{shoz kapcsolódó oktat{si kapacit{s fejlesztés (1669 millió Ft) PPP Sport szakmai képzések infrastruktúra bővítése, testkultúra fejlesztése (2665 millió Ft) PPP kollégiumi férőhely korszerűsítés (2145 millió Ft) Kaposv{ri Egyetem: KE kollégiumi korszerűsítési programja (2305 millió Ft) K{roly Róbert Főiskola: KRF - Tanszéki munkahelyek kialakít{sa (1968 millió Ft) KRF - PPP Di{kotthon (4160 millió Ft) Miskolci Egyetem: 13

14 Felsőokt.-i Fejl.-i Program Magyar Universitas Program (PPP) E2-E7 koll. Rekonstrukció (7213 millió Ft) Felsőoktat{si Fejl.-i Program Magyar Universitas Program (PPP) Di{kotthon bővítés (3198 millió Ft) Zenepalota műemléki épületének PPP konstrukcióban megvalósuló rekonstrukciója (2094 millió Ft) Nyíregyh{zi Főiskola: Hozz{j{rul{s az oktat{si-kutat{si infrastruktúra bérleti díj{hoz (6330 millió Ft) Kollégiumi férőhelyek korszerűsítése (5594 millió Ft) Ifjús{gi sz{lló létesítése, férőhelyek bérbevételeés szolg{ltat{sok (2270 millió Ft) Nyugat-magyarorsz{gi Egyetem: NymE Savaria Egyetemi Kp.- Oktat{si infrastruktúra (Region{lis Felsőoktat{si Forr{sközpont) PPP konstrukció (3796 millió Ft) NymE - Sopron-Mosonmagyaróv{r Oktat{si infrastruktúra fejlesztés (10296 millió Ft) NymE - Győr "Pattantyús" PPP projekt (3491 millió Ft) NymE - Győr "Tansz{lló" PPP projekt (7821 millió Ft) NymE - Soproni "Di{kotthon " PPP projekt (3573 millió Ft) Óbudai Egyetem: Óbudai Egyetem Campus (5339 millió Ft) Óbudai Egyetem - Di{kotthon bővítés (6331 millió Ft) Pannon Egyetem: Hat{rozott idejű szolg{ltat{si és bérleti szerződés di{kotthoni ingatlan létesítésére (5196 millió Ft) Hat{rozott idejű ingatlan bérleti és szolg{ltat{si szerződés, Központi Kollégium (3624 millió Ft) Pécsi Tudom{nyegyetem: Pollack Mih{ly Műszaki Kar A,B,C oktat{si épület rekonstrukciója (12000 millió Ft) Pollack Mih{ly Műszaki Kar Boszork{ny utcai Kollégium rekonstrukciója (4725 millió Ft) Szent Mór Kollégium (2962 millió Ft) Univ Kollégium (4246 millió Ft) Sz{ntó Kollégium (6430 millió Ft) Jakabhegyi Kollégium (4742 millió Ft) Semmelweis Egyetem: Oktat{si és Kutat{si Központ (30528 millió Ft) Fogorvostudom{nyi Oktat{si Központ (13546 millió Ft) Szent Istv{n Egyetem: Di{kotthoni bővítés szolg{ltat{s (5177 millió Ft) Kollégiumi férőhely korszerűsítés (7042 millió Ft) TSF Oktat{si infrastruktúra bővítés megval. követő hosszú t{vú üzemeltetése (1657 millió Ft) TSF Kollégium rekonstrukció, Korszerűsítést követő hosszú t{vú szolg{ltat{s nyújt{sa, üzemeltetése (5091 millió Ft) Szolnoki Főiskola: Oktat{si épület - campus építése (6576 millió Ft) Di{ksz{lló épületrekonstrukció (1637 millió Ft) 14