SZEGEDI L[SZLÓ A PÉNZÜGYI FELÜGYELETEK EURÓPAI RENDSZERE A MERONI-DOKTRÍNA TÜKRÉBEN *

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZEGEDI L[SZLÓ A PÉNZÜGYI FELÜGYELETEK EURÓPAI RENDSZERE A MERONI-DOKTRÍNA TÜKRÉBEN *"

Átírás

1 1. évf. 1. sz{m: 2011/ 1. Feltöltve: 2011.szeptember 1. SZEGEDI L[SZLÓ A PÉNZÜGYI FELÜGYELETEK EURÓPAI RENDSZERE A MERONI-DOKTRÍNA TÜKRÉBEN * A as pénzügyi majd gazdas{gi v{ls{g egyértelműen megmutatta, hogy az {llamra nem a piac tökéletlen működésének okozójaként, hanem a megold{s kulcsfontoss{gú szereplőjeként kell tekinteni. 1 Az {llami szerepv{llal{s, egyúttal a közérdek ilyen ir{nyú érvényre juttat{sa a nemzet{llamok helyett {ttevődött azok együttműködése alapj{n létrejött szupranacion{lis szervezetek szintjére. 2 Ugyanakkor a v{ls{g a pénzügyi felügyelet európai szintű ell{t{s{nak gyengeségeire is r{mutatott. A de Larosiére-jelentés 3 (a tov{bbiakban Jelentés) aj{nl{sai szerint a glob{lis pénzügyi v{ls{g egyik fontos többször idézett tanuls{ga, hogy a felügyeleti rendszerek mostani széttagolts{ga nem tesz lehetővé hatékony v{ls{gkezelést a jövőben sem. 4 A pénzügyi piacok felügyelete olyan terület, ahol egyértelmű, hogy az uniós szabads{gok alapj{n létrejött belső piacon, legfőképpen a hat{rokon {tnyúló tevékenységet folytató piaci szereplők mérete, jelentősége, és az ebből fakadó kock{zat indokoltt{ teszi a hat{rokon {tnyúló, megerősített felügyelet életre hív{s{t. A v{ls{gok eredményes kezelése elképzelhetetlen, ha hatékony fellépést tov{bbra is a tag{llami keretek szabj{k meg. Emiatt szükségessé v{lt, hogy a t{g értelemben vett felügyeleti politik{k lefektetése mellett a jogalkalmaz{s is megjelenjen uniós szinten. Vizsg{latom konkrét t{rgya a 2011 janu{rj{val életre hívott Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere (European System of Financial Supervisors). Ezzel olyan szervezetrendszer * Ez a tanulm{ny a Budapesti Corvinus Egyetem 4.2.1/B-09/1/KMR sz{mú TÁMOP program *T{rsadalmi Megújul{s Operatív Program+ Hatékony {llam, szakértő közigazgat{s, region{lis fejlesztések a versenyképes t{rsadalomért alprojektjében, a Hatékony központi és helyi jogalkot{s műhelyben készült. A szerző az ELTE PhD-hallgatója; elérhetősége: 1 L{sd bővebben STIGLITZ, Joseph E. : A globaliz{ció és vissz{ss{gai, Budapest, Napvil{g Kiadó, L{sd IMRE, Miklós: A t{rsadalmi koordin{ciós mechanizmusok v{ltoz{sa és az {llam gazdas{gi szerepe In: Pro Publico Bono, 2011/1. p José Manuel Barroso, az Európai Bizotts{g elnöke, 2008 októberében felkérte Jacques de Larosiére-t hogy elnököljön egy 8 fős független, magas szintű szakértői csoportot (High Level Expert Group), és tegyen konkrét megold{si javaslatot az európai pénzügyi szab{lyoz{s és felügyelés jövőjével kapcsolatosan, amelynek eredményeként 2009 febru{rj{ban hozt{k nyilv{noss{gra a Jelentést. 4 Jelentés, p

2 került kialakít{sra, amely a rendszerszintű kock{zatok kiszűrése érdekében egyszerre működik makroprudenci{lis szinten az Európai Rendszerkock{zati Testület (European Systematic Risk Board) révén, illetve mikroprudenci{lis szinten az egyes pénzpiaci szereplőkkel összefüggésben az európai felügyeleti hatós{gok (European Supervisory Authorities) form{j{ban. A felv{zolt folyamat összefüggésbe hozható egy m{sik tendenci{val is, amely a tag{llami közigazgat{s mellett európai ügynökségek alapít{s{ban mutatkozik meg ( mushrooming of agencies). 5 Ez felveti annak kérdését, hogy az ügynökségek milyen jogi keretek és korl{tok között működhetnek, milyen viszony fűzi őket a tag{llami közigazgat{shoz, illetve az uniós polg{rokhoz. Ennek megv{laszol{sa különös jelentőséget az Európai Bírós{g vonatkozó gyakorlata a Meroni-doktrína miatt kap, amely adott közhatalmi jogkörök gyakorl{s{nak {truh{z{s{t kiz{rta a szerződésidegen ügynökségekre, b{r a glob{lis v{ls{ghelyzetben a közérdek és a közjó sokszor m{r nem értelmezhető nemzet{llami keretek között. 6 Célom jelen tanulm{nnyal annak bemutat{sa, hogy a pénzügyi majd gazdas{gi v{ls{gra reag{lva milyen v{lasz született az Európai Unió keretein belül a pénzügyi piacok felügyeletét illetően; tov{bb{ annak megv{laszol{sa, hogy mikro-, és makroprudenci{lis felügyeleti szervek az Unió szerepfelfog{s{ra milyen hat{ssal lehetnek, mitől függhet működésük hatékonys{ga, az egyes szintek együttműködésének eredményessége. T{gabb értelemben a pénzügyi felügyelet kapcs{n felt{rt dilemm{k az {gazatoktól független, {ltal{nos jellegű összefüggésekre vil{gíthatnak r{ a jövőbeni uniós ügynökségi, illetve az uniós szintű hatós{gi működéssel kapcsolatban. A PÉNZÜGYI FELÜGYELETEK EURÓPAI RENDSZERE A Rendszer létrejötte és jellemzői A fel{lló szervezetrendszer nem puszt{n a jelenleg is tartó v{ls{g következményeként jött létre, hiszen az Európai Parlament m{r az ezredfordulón is hangsúlyozta az európai felügyelet fokozottabb integr{ciój{nak fontoss{g{t annak érdekében, hogy uniós szinten valamennyi szereplő sz{m{ra egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak tükrözve a pénzügyi piacoknak az Unión belüli, erősödő integr{ciój{t is. A szuverenit{s felad{s{val szembeni kompromisszum eredményeként indított{k meg a L{mfalussy-elj{r{st, melynek eredményeként létrejöttek az ún. 3L3 bizotts{gok (Committee of European Banking Supervisors, Committee of European Insurence and Occupational Pensions Supervisors, Committee of European Securities Regulators). Szerepük alapvetően tan{csadói funkcióra korl{tozódott, {m emiatt egyértelműen l{tszott, hogy a munk{juk eredménye az uniós jog egységes alkalmaz{s{nak, a tag{llami fel- 5 GRILLER, Stefan/ORATOR, Andreas: Everything under control? The way forward for European agencies in the footsteps of the Meroni doctrine, In: European Law Review, Issue 1, February, 2010, p. 3-33; SAURER, Johannes: Individualrechtschutz gegen das Handeln der Europäischen Agenturen, In: Europarecht (EuR), Heft 1, 2010, p IMRE, p

3 ügyeleti gyakorlat konvergenci{j{nak elősegítésében nem kielégítő. Emellett főleg az adott szervezeti keretek között megvalósuló lassú működésből, az intézményi kapacit{s hi{ny{ból fakadóan a bizotts{gok nem tették lehetővé a hat{rokon {tívelő v{ls{gra való hatékony reag{l{st. 7 A nagy bankcsoportok hat{ron {tnyúló műveletei tov{bbi intézményi konszolid{ciót tettek szükségessé az Unió szintjén különösen a felügyeleti hat{skörök bővítését illetően. 8 Ahogy mélyült a v{ls{g egyre ink{bb egyértelművé v{lt, hogy a szükséges reformlépések köre túlterjeszkedik a krízismenedzsment rendszerének, szerkezetének újragondol{s{n. 9 Így a v{ls{g egyfajta kataliz{torként lehetővé tette a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének létrejöttét. Még 2009-ben is a reform gyakorlati megvalósul{s{t az alkotm{nyoz{s véghezvitelénél is csekélyebbnek 10 tartott{k. Összességében a jogi kereteket a rendszer alapj{ul szolg{ló rendeletek (tov{bbiakban rendeletek) janu{r 1-jei hat{lyba lépésével az európai döntéshozatal szok{sos sebességéhez képest gyorsabban és gördülékenyebben fektették le és kezdték meg működésüket a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (a tov{bbiakban PFER) egyes szervei. 11 Ennek része a rendszerszintű kock{zatok kiszűréséért felelős Európai Rendszerkock{zati Testület (a tov{bbiakban ERKT, Testület) és a mikroprudenci{lis felügyeletért felelős európai felügyeleti hatós{gok (a tov{bbiakban Hatós{gok). A rendszer emellett kiegészül az Hatós{gok vegyes bizotts{g{val, és adott esetben a tag{llami hat{skörrel rendelkező vagy felügyeleti hatós{gokkal. Az PFER-t alkotó egyes szerveket abból a szempontból kell megvizsg{lni, hogy mennyiben tekinthetjük őket ügynökségeknek, mivel működési kereteiket, viszonyukat a tag{llami közigazgat{shoz, az uniós polg{rokhoz ezen kategoriz{l{s mellett lehet elemezni. Eltérő definíciókat tal{lunk az ügynökségeket illetően, illetve az elsődleges jog sem adja meg egyértelmű meghat{roz{sukat, amely miatt szerződésidegenként 12 jellemzik őket. 13 Következésképpen a közös von{saik megragad{sa tű- 7 IMF Euro Area Policies: 2007 Article IV Consultation Staff Report (IMF Country Report No. 07/260), p L{sd FERRAN, Eilís/ALEXANDER, Kern: Can Soft Law Bodies be Effective? The Special Case of the European Systematic Risk Board, In: European Law Review, Issue 6, Decemeber 2010, p L{sd FERRAN/ALEXANDER, 2010, p FORGÁCH Imre: Újabb kihív{s a föder{lis Európ{nak? In: Európai Tükör, 2009/4, p /2010/EU rendelet a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenci{lis felügyeletéről és az Európai Rendszerkock{zati Testület létrehoz{s{ról (a tov{bbiakban ERKT-rendelet); 1093/2010/EU rendelet az Európai Bankhatós{g létrehoz{s{ról (a tov{bbiakban EBA-rendelet); 1094/2010/EU rendelet az Európai Értékpapír-piaci hatós{g létrehoz{s{ról (a tov{bbiakban ESMA-rendelet); 1095/2010/EU rendelet az Európai Biztosít{s- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatós{g létrehoz{s{ról (a tov{bbiakban EIOPA-rendelet) 12 Siekmann idézi Callies meghat{roz{s{t In: Callies/Ruffert (Hrsg.), EUV/EGV, 3. Aufl. 2007, Art.7 Rn 25 (L{sd SIEKMANN, Helmut: Das neue Europäische Finanzaufsichtssystem, Institute for Monetary and Financial Stability, Johann Wolfgang Goethe-Universität, Frankfurt am Main, Working Papers No. 40, 2010) 13 L{sd Európai Bizotts{g {ll{spontj{t (Draft Institutional Agreement on the operating framework for the European regulatory agencies COM(2005) 59 final, para. 5). Az EurópaiUnióról szóló Szerzódés és az Európai Unió működéséről szóló Szerződés sz{mos esetben említi meg intézményeket, szer- 3

4 nik célravezetőnek. Eszerint az ügynökségeket relatív ön{llós{ggal, {llandó jelleggel, ön{lló jogi személyiséggel rendelkező szervként, a közösségi (uniós) jog {ltal, speci{- lis feladatok ell{t{s{ra hozz{k létre. 14 B{r az ERKT ön{lló jogi személyiséggel nem rendelkezik, és kötődése igen erős az Európai Központi Bankhoz (a tov{bbiakban EKB) ön{lló uniós szervről beszélhetünk, míg a Hatós{gok ön{lló jogi személyiséggel rendelkeznek, tevékenységüket t{gabb értelemben vett szab{lyozó ügynökségként ell{tva, így a felsorolt összes kritériumot teljesítik. 15 A működés hatékonys{g{t befoly{soló ön{llós{g kérdése külön vizsg{lat t{rgy{t fogja képezni. Ugyanakkor a tag{llamok a közhatalom gyakorl{s{nak jog{t a (kor{bbi) Közösségekre csak annyiban ruh{zt{k figyelembe véve a szerződésidegen kategóri{t amennyiben olyan közösségi szervek és intézmények j{rnak el, amelyek az {ltaluk megkötött Szerződés(ek)nek is részei, így a szükséges demokratikus legitim{cióval bírnak. 16 Közhatalmi jogosults{gokat gyakorló ügynökségek létrehoz{s{nak nem kell feltétlenül a Szerződés(ek) módosít{s{val j{rnia, ugyanakkor döntő ennek szükségességét illetően az, hogy a Szerződés melyik rendelkezésére hivatkoztak az alapít{skor, emellett pedig milyen jogkörökkel bír a létrehozott szerv. 17 Az Európai Unióról szóló Szerződés alapj{n a pénzügyi felügyelet ell{t{s{ért felelős uniós szervek létrehoz{s{hoz szükséges az elsődleges jogon alapuló felhatalmaz{s, amely alapj{n megtörtént a tag{llamok hat{skör-{truh{z{sa. 18 Létrehoz{suk alapj{ul a Szerződés különböző rendelkezései szolg{lhatnak. 19 Kor{bban több ügynökség megalakít{sa kapcs{n alkalmazt{k az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (a tov{bbiakban EUMSz.) 352. cikkét (EKSz cikk), amely azonban csak abban az esetben megold{s, ha m{s rendelkezést nem lehet alkalmazni, r{ad{sul az Európai Parlamentnek puszt{n egyetértése révén kerül bevon{sara a jogalkot{si folyamatba. 20 A m{sik lehetőséget az uniós szakpolitik{k hat{sköri rendelkezései adj{k. 21 B{r voltak erre ir{nyuló elképzelések még az Európai Alkotm{ny tervezetébe sem került bele az ügynökségek alapít{s{hoz speci{lis jogalapot biztosító rendelkezés. 22 Ám az uniós jogalkotó a PFER-t alkotó egyes szerveket az EUMSz (EKSz. veket és hivatalokat ugyanakkor egyértelmű definíciót az európai ügynökségre egyik sem tartalmaz. 14 FISCHER-APPELT, Dorothee: Agenturen der Europäischen Gemeinschaften, Duncker&Humboldt Verlag, 1999, p. 38; L{sd LEHMANN, Matthias/MANGER-NESTLER, Cornelia: Das neue Europäische Finanzaufsichtssytem, In: Zeitschrift für Bankrecht und Bankwirtschaft, 2011/1, p. 7; SIEKMANN, 2010, p L{sd bővebben SIEKMANN, 2010, p L{sd SIEKMANN, 2010, p L{sd az Európai Unióról szóló Szerződés 5. cikk (1) bekezdés 1. mondat 19 L{sd összegző jelleggel VETTER, Rainer: Die Kompetenzen der Gemeinschaft zur Gründung von unabhängigen europäischen Agenturen, In: Die Öffentliche Verwaltung (DÖV), Heft 17, 2005, p FERRAN/ALEXANDER, 2010, p. 770; GRILLER/ORATOR, 2010, p. 29; VETTER, 2005, p L{sd EKSz. (kor{bbi) 175. cikk (1) bekezdés haszn{lata az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, EKSz. 37. cikkének alkalmaz{sa az Európai Élelmiszer-biztons{gihatós{g alapít{sakor, vagy az Európai Repülésbiztons{gi Ügynökség, az Európai Tengerbiztons{gi Ügynökség létrehoz{sakor a közlekedéspolitikai hat{sköri rendelkezések (kor{bbi EKSz. 71. cikk és 80. cikk) haszn{lat{t. 22 L{sd bővebben VETTER, 2005, p

5 kor{bbi 95.) cikkének alkalmaz{s{val, m{sodlagos jogi aktusok útj{n hozta létre, amely a rendes jogalkot{si elj{r{s keretében a belső piaci harmoniz{ciónak t{rgy{t képező aktusokra vonatkozik. Ugyanakkor az idézett cikk ilyen célú alkalmaz{s{t kétségbe vont{k az Európai H{lózat- és Inform{cióbiztons{gi Ügynökség alapít{s{- val összefüggésben, mivel nem nyújt megfelelő jogalapot az ügynökséget létrehozó rendelet elfogad{s{hoz lévén a 114. cikk csak a tag{llami jogszab{lyok közelítésére ad lehetőséget. Az Európai Bírós{g ezzel összefüggésben kifejtette, hogy az EUMSz. ir{nyadó cikke alapj{n elfogadott közösségi intézkedések címzettjei nem csak a tag{llamok lehetnek. A jogalkotó mérlegelése alapj{n ugyanis szükségesnek mutatkozhat a harmoniz{ciós folyamat olyan helyzetekben történő megvalósít{s{hoz való hozz{j{rul{s feladat{val megbízott közösségi szerv létesítése, amelyekben az e rendelkezésen alapuló jogi aktusok egységes végrehajt{s{nak és alkalmaz{s{nak elősegítése érdekében kötelező erővel nem rendelkező kísérő vagy keretintézkedések elfogad{sa tűnhet megfelelőnek. 23 Ugyanakkor az Európai Bírós{g ezt kiegészítette annak követelményével, hogy az ilyen szervre ruh{zott feladatoknak szorosan kell kötődniük a tag{llami rendelkezéseket közelítő jogi aktusok t{rgy{hoz. A Testület és a Hatós{gok esetében nem elegendő az arra történő hivatkoz{s, hogy a tag{llamok eltérő törvényi, közigazgat{si rendelkezésekkel bírnak, szükséges a belső piaci működési feltételeinek javít{sa is a harmoniz{ció, illetve a létrehozandó új szerv útj{n. Ahogy ezt a rendeletek is kiemelik, a pénzügyi piacok mélyebb integr{- ciója révén javulnak a finanszíroz{s és a kock{zatmegoszt{s feltételei, ami a v{ls{ggal, annak egyes tüneteivel szembeni ellen{llóképességet erősítheti, emellett a PFER keretében a szab{lyok nagyobb harmoniz{ciój{t és egységes alkalmaz{s{t is biztosítani lehet az Unióban. 24 A magasabb szintű integr{ció ir{ny{ba való tov{bblépés szükségszerű, mivel a 3L3 bizotts{gok elérték azokat a hat{rokat, amelyet jog{ll{suk lehetővé tesz. 25 Az Európai Bírós{g {ltal megkövetelt szoros kötődés követelménye szempontj{ból a Testületet és a Hatós{gokat létrehozó rendelet szerint az fenn{ll a szervek feladatai és a pénzügyi szolg{ltat{sok belső piac{ra vonatkozó uniós jogszab{lyok t{rgya között, amely indokolja a 114. cikk alkalmaz{s{t. 26 B{r egyes szerzők a Testület kapcs{n felvetik, hogy a szoros kötődés fenn{llhat-e az olyan egységes meghat{roz{st hi{nyoló fogalmak haszn{lata mellett, amilyen a makroprudenci{lis és a rendszerszintű kock{zat amelyeken nyugszik az ERKT megbízat{sa és feladatköre. 27 A szubszidiarit{s elve {ltal megkövetelt pozitív feltételt, amely szerint az intézkedés az Unió fellépése {ltal jobban megvalósítható az említett érvek miatt a PFER tel- 23 Európai Bírós{g a C-217/04 sz. ügyben Nagy-Britannia és Észak Írorsz{g Egyesült Kir{lys{ga és Európai Parlament és az Európai Unió Tan{csa között, m{jus 2-{n hozott ítélete 44. pont. 24 ERKT-rendelet Preambulum 10. pont; EBA-rendelet, ESMA-rendelet, EIOPA-rendelet Preambulum 6-7. pont 25 EBA-rendelet, ESMA-rendelet, EIOPA-rendelet Preambulum 7. pont 26 ERKT-rendelet Preambuluma 31. pont; EBA-rendelet, ESMA-rendelet, EIOPA-rendelet Preambulum 16. pont 27 L{sd bővebben FERRAN/ALEXANDER, 2010, p

6 jesíti. A negatív feltétel, amely szerint a tervezett intézkedés céljait a tag{llamok nem tudj{k kielégítően megvalósítani, hasonlóképpen fenn{ll, tekintettel arra, hogy olyan hat{rokon {tnyúló 28 v{ls{gjelenségek tűntek fel az ilyen jellegű szolg{ltat{sokat nyújtó pénzpiaci szereplők esetén, amelyek megfelelő felügyeletének ell{t{s{ra tag{llami szinten m{r nincs mód. 29 Az ar{nyoss{g követelménye, amely szerint az uniós intézkedések csak addig terjedhetnek, amíg elérik a Szerződésekben meghat{rozott célkitűzéseket, mélyrehatóbb vizsg{latot követel. Ez azt jelenti, hogy a PFER-t alkotó szervek megfelelő eszközt képeznek a belső piac helyes működését akad{lyozni képes különbségek felmerülésének megelőzésére. 30 A Testület teljesíti az említett követelményt, hiszen eddig nem létező, de a Testület kapcs{n elemzett nemzetközi tendenci{k szerint szükséges makroprudenci{lis felügyelet ell{t{s{ért felel, figyelmeztetéseket és aj{nl{sokat kibocs{tva, amelyek jogi kötőerővel nem bírnak, és nem sértik a szükségesség, ar{nyoss{g követelményét. A Hatós{gok tekintetében kérdéses, hogy {ltaluk alkotott h{lózat eredményes lehet-e az EU stabil, egységes pénzügyi piac{nak megvalósít{s{ban, hiszen az Európai Parlament a nagyobb pénzintézetek közvetlen felügyeletét is a Hatós{gokra bízta volna. Ugyanakkor a hatékonys{g követelménye összeütközésbe kerülhet adott jogi korl{tokkal. Különösen az egyes piaci szereplőkkel szembeni közvetlen beavatkoz{si jogkörök tekintetében b{r kétségtelenül a mikroprudenci{lis felügyelet hatékonys{g{t növelik {m kérdéses, hogy a Hatós{gok ezek gyakorl{s{- ra megfelelően jogosított{k-e fel. Ugyanakkor az ar{nyoss{g követelményének megsértése csak akkor {ll fenn, ha a vonatkozó intézkedés az adott cél elérésére nyilv{nvalóan alkalmatlan, amelyet jelen esetben nem lehet meg{llapítani. Emellett az Európai Bírós{g a 114. cikk kapcs{n hangsúlyozta, hogy a közelítésére vonatkozó intézkedések" kifejezéssel a Szerződés alkotói a harmoniz{landó terület {ltal{nos összefüggései és saj{tos körülményei függvényében mérlegelési mozg{steret kív{ntak biztosítani a közösségi jogalkotó sz{m{ra a közelítésnek a kív{nt eredmény eléréséhez legmegfelelőbb módj{t illetően. 31 Összességében a Testület és a Hatós{gok létrehoz{s{nak jogi alapjaként, a 114. cikk alkalmaz{s{hoz szükséges feltételek fenn{llnak VETTER, 2005, p Jelentés, 2009, p Európai Bírós{g a C-217/04 sz. ügyben Nagy-Britannia és Észak Írorsz{g Egyesült Kir{lys{ga és Európai Parlament és az Európai Unió Tan{csa között, m{jus 2-{n hozott ítélete 62. pont. 31 Európai Bírós{ga a C-217/04 sz. ügyben Nagy-Britannia és Észak Írorsz{g Egyesült Kir{lys{ga és Európai Parlament és az Európai Unió Tan{csa között, m{jus 2-{n hozott ítélete 43. pont 32 Ugyanakkor Siekmann szerint az EUMSz cikk (6) bekezdésének alkalmaz{sa a 114. cikknél megfelelőbb jogalap lehetett volna, amely szerint az Európai Parlamenttel és az Európai Központi Bankkal folytatott konzult{ciót követően a Tan{cs különleges jogalkot{si elj{r{s keretében, egyhangúlag elj{rva elfogadott rendeletekben az Európai Központi Bankot a hitelintézetek és a biztosítóintézetek kivételével az egyéb pénzügyi szervezetek prudenci{lis felügyeletére vonatkozó politik{kkal kapcsolatban külön feladatokkal bízhatja meg. Az EKB sz{m{ra ilyen jellegű feladat ell{t{- s{t vetíti előre az ERKT-hoz fűződő szoros viszonya, ell{tott feladatai hasonló jellege, az arra vonatkozó Európai Parlament {ltal tett javaslat, amely egységes frankfurti székhelyet biztosított volna az 6

7 Az szerződésidegen ügynökségekkel kapcsolatos m{sodik döntő tényezőt a létrehozott szerv {ltal gyakorolt hat{sköröket, a szervre történő hat{skör-{truh{z{s korl{tait az Európai Bírós{g a Meroni-ügy kapcs{n fektette le először. 33 Több évtizedes gyakorlata alapj{n sem tért el attól, hogy az pontosan meghat{rozott végrehajt{si hat{sköröket érinthet, ugyanis a széleskörű mérlegelést lehetővé tevő diszkrecion{lis hat{skör {truh{z{s{val az {truh{zó döntései helyébe a megbízott szerv döntései lépnének, ez{ltal a tényleges felelősség {truh{z{sa valósulna meg. 34 A Romano-ügyben emellett kimondt{k, hogy a normatív jellegű jogi aktusok kibocs{t{s{nak hat{sköre nem lehet {truh{zható. 35 Nem a Meroni-ügyben, hanem az azt követő joggyakorlatban fektették le azt is, hogy közhatalomi jogosítv{nyok {truh{z{sa csak akkor lehetséges, amennyiben mindkét szervre ugyanolyan feltételek mellett terjed ki az Európai Bírós{g felülvizsg{lata. 36 Az {truh{z{s felveti a szerződésidegen ügynökségek demokratikus legitim{ciój{nak hi{nya mellett az intézményi egyensúly megsértését is. A szakirodalomban az intézményi egyensúly kapcs{n hivatkoznak a tiszt{n politikai horderejű kérdésekben való döntési hat{skör {truh{z{s{nak és a Szerződés jogvédelmi rendszerét érintő módosít{sok tilalm{ra. 37 A demokratikus legitim{cióra vonatkozóan fejtették ki, hogy a megfelelő legitim{cióval bíró szerv, intézmény utasít{- s{nak nem al{vetett szervre, intézményre történő hat{skör-{truh{z{s csak annyiban megengedett, amennyiben adott szakfeladatok pontosan körülhat{rolt területen történő végrehajt{s{ról van szó, amely tulajdonképpen követi a Bírós{g felfog{s{t. 38 A Meroni-ítélet a Mont{nunió keretei között született meg, nem az EUMSz. vonatkoz{s{ban tov{bb{ az eredeti ügy szereplőivel ellentétben, a PFER szervei esetén nem mag{njogi jogalanyokról beszélhetünk. Emellett a későbbi joggyakorlat és irodalom se teljesen egységes, hogy maga a Meroni-ítélet, a későbbi joggyakorlat új szerveknek. Összességében pedig nehezen indokolható a szerző szerint, hogy a felügyeleti feladatok EKB-ra ruh{z{s{t szigorú szab{lyokhoz kötnék, melyekért a tag{llami szinten egyes {llamokban amúgy is a jegybankok felelnek, míg az uniós szervekre történő {truh{z{s különösebb korl{toz{sok nélkül a m{sodlagos jog keretei közt megtörténhetett (L{sd. SIEKMANN, 2010, p ). 33 A közösségi hat{skör-{truh{z{s feltétele, hogy az {truh{zó hatós{g a megbízott szervezetre nem ruh{zhat m{s hat{sköröket, mint amelyekben maga is részesült, a megbízott szervezetre ruh{zott hat{skörök gyakorl{s{ra ugyanazon feltételek kell vonatkozzanak, mintha e hat{sköröket közvetlenül az {truh{zó hatós{g gyakoroln{, különös tekintettel az indokol{si és közzétételi kötelezettségre. A hat{skör-{truh{z{st nem lehet feltételezni, így az {truh{zó hatós{g ha hat{sköreinek {truh{z{s{ra jogosult köteles erről kifejezett hat{rozatot hozni. Végül {truh{z{s csak pontosan meghat{rozott végrehajt{si hat{sköröket érinthet. (L{sd bővebben Európai Bírós{g 9/56. sz. Meroni & Co, Industrie Metallurgiche SpA kontra Főhatós{g között június 13-{n hozott ítélete) 34 Európai Bírós{g 9/56. sz. Meroni & Co, Industrie Metallurgiche SpA kontra Főhatós{g között június 13-{n hozott ítélete pontjai 35 Európai Bírós{g 98/80. sz. Giuseppe Romano kontra Institut National d Assurance Maladie- Invalidité között m{jus 14-én hozott ítélete 20. pont 36 Siekmann idézi Callies meg{llapít{s{t In: Callies/Ruffert (Hrsg.), EUV/EGV, 3. Aufl. 2007, Art. 7 Rn 30 (L{sd SIEKMANN, 2010, p. 72.) 37 Siekmann idézi Callies meg{llapít{s{t In: Callies/Ruffert (Hrsg.), EUV/EGV, 3. Aufl. 2007, Art. 7 Rn 39 (L{sd SIEKMANN, 2010, p. 74.) 38 L{sd GÖRISCH, Christoph: Demokratische Verwaltung durch Unionsagenturen, Mohr Siebech GmbH, 2009, p

8 meg{llapít{sai és az emiatt kialakuló Meroni-doktrína {ltal{nos jelleggel alkalmazható-e. Ám jelzésértékű, hogy még 2005-ben is két alkalommal hivatkoztak közvetlenül a Meroni-ítéletre. 39 Maga az Európai Bizotts{g is megerősítette, hogy mely hat{sköröket lehet {truh{zni nagyrészt az Európai Bírós{g és a szakirodalom eddigi megközelítését követve. 40 A szerződésidegen ügynökségekre történő hat{skör-{truh{z{s abszolút tilalma a jogilag kötelező döntési jogköröket illetően nem {ll fenn több szerző véleménye szerint, ami lehetővé teszi a Meroni-doktrína rugalmas kezelését. Az {truh{z{s esetén a demokratikus legitim{ció alacsonyabb szintjét, az intézményi egyensúly esetleges megv{ltoztat{s{t különböző eszközökkel kompenz{lni lehet és kompenz{lni is kell. Ennek kapcs{n utalnak az intézményi egyensúly miatt az uniós jogalkotó és a Bizotts{g előjogainak tiszteletben tart{s{ra, a Bírós{g {ltal is kimondott bírói felülvizsg{lat követelményére az ilyen szervek aktusaival szemben, a szerződésidegen szervekkel szemben megfelelő legitim{cióval bíró szervek sz{m{ra biztosított személyzeti döntési jogokra, a költségvetésük befoly{sol{s{nak lehetőségére. 41 Kérdéses az {truh{zott jogkörökre tekintettel, hogy a Testület és a Hatós{gok mennyiben felelnek meg a lefektetett követelményeknek, mennyiben alkalmazhatóak r{juk a kompenz{l{s említett eszközei. Az Európai Rendszerkock{zati Testület, mint a makroprudenci{lis felügyelet szerve uniós szinten A Jelentés is m{r külön kezelte a mikro- és makroprudenci{lis felügyelet szintjeit. Emellett nemzetközi péld{k utalnak r{, hogy sz{mos olyan intézmény jött létre, amelyek kifejezetten a makroprudenci{lis felügyelet ell{t{s{ért felelősek. Nemzetközi szinten a kor{bbi Financial Stability Forum tags{g{nak és mand{tum{nak kibővítésével jött létre a Financial Stability Board (a tov{bbiakban FSB). Az Egyesült Államokban a Financial Stability Oversight Council, Franciaorsz{gban a Financial Regulation and Systematic Risk Council, Sv{jcban a jegybank és újonnan létrehozott Financial Markets Authority felel a rendszerszintű kock{zatok felügyeletéért. Az ERKT nem rendelkezik ön{lló jogi személyiséggel, a soft law jellegű figyelmeztetések és aj{nl{sok kibocs{t{s{ra jogosult, amely kapcs{n felvetődik, hogy biztosítható-e egy ilyen szerv hatékony működése az erősödő szab{lyoz{si igény mellett ilyen eszközökkel. Ferran és Alexander szerint az ERKT és {ltal{ban a nemzetközi pénzügyi területen működő, ilyen jog{ll{sú szervek függetlenül e von{suktól működhetnek hatékonyan, hiszen egyrészt ez lehetővé teszi a rugalmas működést, a v{l- 39 Európai Bírós{g The Queen on the application of Alliance for Natural Health kontra Secretary of State for Health között, július 12-én hozott ítélete (Joined Cases C /04); Európai Bírós{g Carmine Salvatore Tralli kontra Európai Központi Bank között, m{jus 26-{n hozott ítélete (C- 301/02) 40 COM(2008) 135 final, Communication from the Commission to the European Parliament and the Council: European Agencies The way forward, p L{sd GÖRISCH, 2009, p. 378; GRILLER/ORATOR, 2010, p ; SIEKMANN, 2010, p

9 tozó körülményekhez való gyorsabb alkalmazkod{st. 42 Az Európai Bizotts{g ezt kiegészíti azzal, hogy a Testület feladatainak széles köre és politikailag kényes mivolta indokolja az ön{lló jogi személyiség hi{ny{t. 43 Belső felépítése szerint az ERKT az igazgatótan{csból (General Board), ir{nyítóbizotts{gból (Steering Committee), titk{rs{gból (Secretariat), és két tudom{nyos tan{csadó bizotts{gból a tudom{nyos tan{csadó bizotts{gból (Advisory Scientific Committee ASC), a szakmai tan{csadó bizotts{gból (Advisory Technical Committee ATC) {ll. 44 Az ERKT vezetéséért, képviseletéért, igazgatótan{cs és ir{nyítóbizotts{g üléseinek elnökléséért a rendelet hat{lybalépését követő első öt évben az EKB elnöke felel. 45 Annak eldöntése, hogy tov{bbra is betöltse e posztot a h{rom éves működést követő felülvizsg{latnak lesz a t{rgya. Az egyik alelnöki tisztét az EKB Által{nos Tan{cs{nak tagjai maguk közül v{lasztj{k meg ugyancsak öt évre, a m{sik alelnök a Hatós{gok vegyes bizotts{g{nak kinevezett elnöke. 46 Legfőbb döntéshozó szerveként az igazgatótan{cs tagot sz{ml{l, akik közül 37 rendelkezik személyenként egy szavazatra jogosító szavazati joggal, döntéseit {ltal{ban egyszerű többséggel hozza. Éppen a tagok nagy sz{ma miatt többen kétségbe vonj{k annak jövőbeni hatékony működését. 48 Az ir{nyítóbizotts{g 49 az igazgatótan{cs üléseinek előkészítésével, a megvitat{sra kerülő dokumentumok {ttekintésével és az ERKT munk{j{nak nyomon követésével t{mogatja a Testület döntéshozatali folyamatait. Tagjainak sz{ma elősegítve a hatékonyabb működést alacsonyabb az igazgatótan{cs tagjainak sz{m{n{l, ugyanakkor tags{gi {tfedés is megfigyelhető. A titk{rs{g, amelynek kereteit az EKB adja, biztosítja az ERKT napi működését, emellett elemzési, statisztikai, igazgat{si és logisztikai t{mogat{st nyújt, amely felveti a Központi Bankok Európai Rendszerétől (a tov{bbiakban KBER) és a jegybankoktól való függetlenség problém{j{t. A tudom{nyos tan{csadó bizotts{g és a szakmai tan{csadó bizotts{g feladata a tan{csad{s és segítségnyújt{s az ERKT munk{j{hoz 42 FERRAN/ALEXANDER, 2010, p COM(2009) 499, explanatory memorandum, para ERKT-rendelet 4. cikk 45 ERKT-rendelet 5. cikk (1) bekezdés 46 ERKT-rendelet 5. cikk (2-3) bekezdés 47 ERKT-rendelet 6. cikke szerint szavazati joggal bír az EKB elnöke és alelnöke, a nemzeti jegybankok elnökei, az Európai Bizotts{g egy tagja, a Hatós{gok elnökei, az ASC elnöke és alelnökei és az ATC elnöke. Emellett szavazati joggal nem rendelkező tagjai a tag{llamok hat{skörrel rendelkező nemzeti felügyeleti hatós{gainak egy-egy magas szintű képviselője és a Gazdas{gi és Pénzügyi Bizotts{g elnöke. AZ ERKT-rendelet 9. cikke szerint bekapcsolódhatnak a munk{ba harmadik (különösen EGT-) {llamok képviselői, ugyanakkor részvételük csak az adott {llamok sz{m{ra relev{ns kérdésekre korl{tozódhat, illetve meghív{st kaphatnak a nemzetközi pénzügyi szervezetek magas szintű képviselői az igazgatótan{cs ülésére. 48 L{sd FERRAN/ALEXANDER, 2010, p. 771; SIEKMANN, 2010, p ERKT-rendelet 11. cikke szerint az ir{nyítóbizotts{g tagja az ERKT elnöke és alelnökei, az EKB alelnöke, az igazgatótan{cs négy tov{bbi tagja, akik egyben az EKB Által{nos Tan{cs{nak tagja is, emellett az Európai Bizotts{g egy tagja, a Hatós{gok elnökei, a Gazdas{gi és Pénzügyi Bizotts{g elnöke, végül az ATC és az ASC elnöke. 9

10 kapcsolódó kérdésekben alapvetően az ERKT elnökének felkérésére. 50 A szakmai bizotts{g tags{ga biztosítja a jegybanki, felügyeleti hatós{gi részvételt illetve a m{sik bizotts{g bevon{s{t a szerv munk{j{ba. 51 A tudom{nyos bizotts{g nem képezte részét az Európai Bizotts{g eredeti javaslat{nak, és az Európai Parlament ösztönzésére került az ERKT szervezeti rendjébe. Feladata, hogy a nyitotts{g jegyében független személyek külső szakértelmükkel segítsék a Testületet. Az ERKT {ltal{nos működése szempontj{ból pozitívumként értékelik, hogy a tudom{nyos bizotts{g bevon{sa az igazgatótan{cs munk{j{ba a döntéshozatal tudom{nyos megalapozotts{g{t segítheti elő. 52 Az uniós intézményi egyensúlyt illetően az Európai Bizotts{g tagja sz{m{ra az ir{nyítóbizotts{gban, az igazgatótan{csban és a szakmai tan{csadó bizotts{gban is biztosított a részvétel. A működés szempontj{ból túl az együttműködési kötelezettség {ltal{nos rögzítésén, a Bizotts{gnak biztosítania kell a Testület sz{m{ra a feladatai teljesítéséhez szükséges inform{ciót. 53 Elképzelhető, hogy a Testület aj{nl{sainak címzettje a Bizotts{g, amelynek a megtett v{laszlépésekről t{jékoztatni kell a Testületet, illetve kellő indokl{st kell adnia annak elmulaszt{sa esetén. 54 Emellett a Bizotts{g kérésére az ERKT egyes kérdéseket külön is megvizsg{l. 55 L{tható ugyanakkor, hogy függetlenségét befoly{soló viszony a Testületet nem kifejezetten a Bizotts{ghoz, hanem az EKB-hoz köti. Kérdéses, hogy a nem-eurózóna tag{llamokkal szemben nem {ll-e fenn elsz{moltathatós{gi, legitim{ciós probléma, amely egyben felveti annak a dilemm{j{t is, hogy mennyiben ragaszkodjon az uniós jogalkotó az EKB és az ERKT szervezeti felépítésének, vezetői posztjainak összekapcsol{s{hoz. B{r úgy is lehet érvelni, hogy nem érdemes előírni a nem-eurózóna tag{llamok képviseletét biztosító klauzul{t mivel v{rhatóan idővel bővül annak köre. 56 A jegybanki képviselet miatt a pénzügyi stabilit{s tekintetében a fisk{lis elem túlzott előtérbe kerülésétől tartanak, hi{nyolva a pénzügyekért felelős minisztériumok képviselőit a Testületből, akik amúgy is erősebb legitim{cióval bírn{nak. 57 A jegybankok {ltal domin{lt ERKT piaci szereplőkkel szembeni fellépésének problém{ja ahhoz is kötődik, hogy a felügyeleti kötelezettségek tag{llami jegybankokhoz történő telepíté- 50 ERKT-rendelet 4. cikk (5) bekezdés 51 A szakmai tan{csadó bizotts{g tagja a nemzeti jegybankok és az EKB egy-egy képviselője, a hat{skörrel rendelkező tag{llami nemzeti felügyeleti hatós{gok egy-egy magas szintű képviselője, a Hatós{gok egy-egy képviselője, az Európai Bizotts{g két képviselője, a Gazdas{gi és Pénzügyi Bizotts{g egy képviselője és a szakmai tan{csadó bizotts{g egy képviselője. 52 Ferran/Alexander idézi G. P. Miller/G. Rosenfeld cikkét, In: G. P. Miller/G. Rosenfeld: Intellectual Hazard: How Conceptual Biases in Complex Organizations Contributed to the Crisis of 2008, 2010, Harvard Journal of Law & Public Policy (L{sd FERRAN/ALEXANDER, 2010, p. 765.) 53 ERKT-rendelet 4. cikk; 11. cikk; 15. cikk (2) bekezdés 54 ERKT-rendelet 4. cikk; 11. cikk; 15. cikk (2) bekezdés; 55 ERKT-rendelet 19. cikk (3) bekezdés 56 Opinion of the European Central Bank, 26th October 2009, (CON/2009/88), par Ferran/Alexander idézi Smaghi felvetését, In: L.B.Smaghi: Macro-prudential Supervision speech of September 25, 2009 (L{sd FERRAN/ALEXANDER, 2010, p. 765); SIEKMANN, 2010, p. 26; LEH- MANN/MANGER-NESTLER, 2011, p

11 se ellenére, azok nem szoktak hozz{ a mikroszintű adatgyűjtéshez, b{r azt maga az ERKT-rendelet is korl{tok közé szorítja. 58 Végül a tag{llamokhoz fűződő viszony szempontj{ból a nemzeti felügyeletek magas rangú képviselői részt vesznek az igazgatótan{cs, a szakmai tan{csadó bizotts{g munk{j{ban, ugyanakkor a legfőbb döntéshozó szerv munk{j{ban szerepük nem annyira meghat{rozó, mint a Hatós{gok esetén, hiszen szavazati joggal nem rendelkeznek. Az elsz{moltathatós{g szempontj{ból az ERKT elnökét évente legal{bb egyszer, kiterjedt pénzügyi zavarok esetén ennél gyakrabban, hívj{k meg az ERKT {ltal az Európai Parlament és a Tan{cs sz{m{ra készített éves jelentés közzétételekor megrendezett éves meghallgat{sra amelytől elkülönül az Európai Parlament és az Európai Központi Bank elnöke közötti monet{ris p{rbeszéd. 59 Emellett az Európai Parlament, a Tan{cs vagy a Bizotts{g kérésére az ERKT egyes kérdéseket külön megvizsg{l, míg az Európai Parlament külön felkérheti az ERKT elnökét, hogy meghallgat{sokon vegyen részt az Európai Parlament illetékes bizotts{gai előtt. 60 Végül az ERKT elnöke évente legal{bb kétszer vagy amennyiben célszerűnek ítélik többször z{rt ajtók mögötti bizalmas, szóbeli megbeszéléseket tart az Európai Parlament Gazdas{gi és Monet{ris Bizotts{g{nak elnökével és alelnökeivel az ERKT folyamatban lévő tevékenységéről. 61 Ugyanakkor az említett elsz{moltathatós{gi mechanizmusok felülvizsg{lat{ra is sor kerülhet a rendelet hat{lybalépését követő 3 éven belül. 62 Az ERKT feladatai 63 felölelik az inform{ció gyűjtésén és cseréjén túl a rendszerkock{zatok azonosít{s{t és rangsorol{s{t, jelentős rendszerkock{zatok esetén figyelmeztetések, az azonosított kock{zatokra vonatkozó korrekciós intézkedésekre ir{nyuló aj{nl{sok kibocs{t{s{t, tov{bb{ azok nyilv{noss{gra hozatal{t. Mindezt kiegészíti a kibocs{tott figyelmeztetések és aj{nl{sok betart{s{nak nyomon követése. Azok megfelelő ell{t{s{nak feltétele, hogy a PFER részesei között együttműködés és inform{ciócsere alakuljon ki különösen a kock{zati jelzőrendszer és színkódrendszer 64 kidolgoz{sa útj{n. Végül a Testület részt vesz a Hatós{gok vegyes bizotts{g{nak munk{j{ban, illetve együttműködik a különböző nemzetközi intézményekkel. A figyelmeztetések és aj{nl{sok, mint puha jogi aktusok értékelésekor különösen kikényszeríthetőségüket illetően figyelembe kell venni az ERKT speci{lis helyzetét. Az EU jogrendszere {ltal{ban lehetővé teszi adott uniós rendelkezések kikényszerítését, m{srészt az aj{nl{sok tekintetében elv{r{s a v{laszlépések megtétele (és az 58 L{sd FERRAN/ALEXANDER, 2010, p. 772 és ERKT-rendelet 15. cikk 59 ERKT-rendelet 19. cikk (1-2) bekezdés 60 ERKT-rendelet 19. cikk (3-4) bekezdés 61 ERKT-rendelet 19. cikk (5) bekezdés 62 ERKT-rendelet 20. cikk 63 ERKT-rendelet 3. cikk (2) bekezdés 64 ERKT-rendelet 16. cikk (4) bekezdés 11

12 ERKT arról történő t{jékoztat{sa) vagy kellő indokl{s ad{sa annak elmulaszt{sakor ( act or explain ), harmadrészt lehetőség van eseti jelleggel hasonlóan az OECD naming and shaming mechanizmus{hoz a figyelmeztetések és aj{nl{sok nyilv{- noss{gra hozatal{ra. 65 Mindez arra enged következtetni, hogy a soft law -n alapuló st{tusz ellenére egyfajta kikényszerítésre lehetőség van. A Testület helyzetének és szerepének értékelése A Meroni-doktrina szerinti értékelés alapj{t a szerv {ltal gyakorolt jogkörök adj{k. A Testület egyrészt inform{ció gyűjtésével és értékelésével foglalkozik ez{ltal kisegítő funkciót ell{tva míg az egyes EU szervek és intézmények felelnek a szükséges intézkedések meghozatal{ért. 66 A figyelmeztetések és aj{nl{sok kibocs{t{sa esetén az említett kikényszerítési mechanizmus hat{sa erős lehet, ugyanakkor nem biztosít valódi közhatalmi jogosítv{nyokat az ERKT sz{m{ra, így a Testület nem sérti meg a hat{skörök-{truh{z{sa szempontj{ból megfogalmazott követelményeket. 67 Összességében a Testület működésének hatékonys{g{t függetlenül a Meronidoktrina szerinti értékeléstől v{rhatóan egyéb tényezők is befoly{solni fogj{k. Döntő lehet a függetlenség kérdése főleg az EKB befoly{s{ból fakadóan. M{srészt az egyes belső szervezeti egységek taglétsz{ma felveti annak a kérdését, hogy mennyiben képes egy ilyen taglétsz{mú szerv kellőképpen gyors és hatékony döntéshozatalra. Harmadrészt a Testület napi működése szempontj{ból a kölcsönös függőség lehet meghat{rozó, amely a KBER egyes szereplőihez, a többi uniós Hatós{ghoz, a tag{llami felügyeleti szervekhez köti. Végül igaz{n meghat{rozóv{ az a kérdés v{lhat, hogy mennyiben lesz képes a rendszerszintű kock{zatok helyes minősítése {ltal elismerést kivívni mag{nak, illetve politikai szinten meglesz-e a kellő eltökéltség a cselekvésre. 68 Kiemelkedő jelentőséggel bír majd a Testület működésének első időszaka, hiszen ekkor kerül majd sor az ERKT megbízat{s{nak és egész szervezetének felülvizsg{lat{ra is L{sd bővebben ERKT-rendelet, cikkét illetően FERRAN/ALEXANDER, 2010, p ; SIEKMANN, 2010, p ; L{sd SIEKMANN, 2010, p L{sd SIEKMANN, 2010, p L{sd Oli Rehn {ll{spontja az ERKT szerepéről *Online elérhető: [/hirek/25269] 69 ERKT-rendelet 20. cikk 12

13 Az Európai Felügyeleti Hatós{gok, mint a mikroprudenci{lis felügyelet szervei uniós szinten Az Európai Felügyeleti Hatós{gok h{rom külön szektorra kiterjedő hat{skörrel jöttek létre, adott rendeletekben meghat{rozott módon és felépítéssel. Ennek megfelelően az Európai Bankhatós{g londoni, az Európai Értékpapír-piaci hatós{g p{rizsi és az Európai Biztosít{s- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatós{g frankfurti székhellyel kezdte meg működését. A rendeletekben lefektetett legtöbb rendelkezés azonos a h{rom hatós{g esetén, hiszen kidolgoz{suk sor{n arra törekedtek, hogy a Hatós{gok lehetőleg azonos körülmények között működjenek. 70 Összehasonlítva az ERKT-val a Hatós{- gok egy m{r létező szervezetrendszer alapjain {lltak fel, hiszen a kor{bbi 3L3 bizotts{gok összes feladat{t és hat{skörét {t kell venniük, {m az a Hatós{gok esetén bővebb is a bizotts{gok {ltal kor{bban gyakoroltn{l. A bizotts{goktól eltérően a Hatós{gok ön{lló jogi személyiséggel rendelkező uniós szervek, valamennyi tag{llamban a nemzeti jog {ltal a jogi személyeknek nyújtott legteljesebb jogképesség illeti meg őket. 71 Belső felépítésük megfeleltethető egym{snak, így mindegyik rendelkeznek felügyeleti tan{ccsal (Board of Supervisors), igazgatótan{ccsal (Management Board), a szerv képviseletét ell{tó elnökkel (Chairperson), végül ügyvezető igazgatóval (Executive Director). Emellett a Hatós{gok közös szerveként működik a szektorok közötti összhang fenntart{s{ra hivatott vegyes bizotts{g (Joint Committee), és a jogorvoslati funkciót ell{tó fellebbviteli tan{cs (Board of Appeal). Az adott Hatós{g képviseletéért annak elnöke 72 felel, aki feladat{t teljes munkaidőben ell{tó független szakember. Az elnököt a felügyeleti tan{cs nevezi ki, ehhez és mand{tum{nak egyszeri meghosszabbít{s{hoz az Európai Parlament megerősítése szükséges, felmentése is a felügyeleti tan{cs hat{rozat{t követően az Európai Parlament útj{n lehetséges. Feladatai keretében előkészíti a felügyeleti tan{cs munk{j{t, vezeti a felügyeleti-, és igazgatótan{cs üléseit. Az elnök helyettesítésére a felügyeleti tan{cs saj{t, alelnököt is v{laszt, aki egyúttal nem lehet az igazgatótan{cs tagja. Az ügyvezető igazgató 73 jogi helyzete, annak jellemzői az elnökével egyeznek meg. Ugyanakkor feladata a Hatós{g ir{nyít{s{ra és az előkészítésre terjed ki, így a belső ügyviteli utasít{sok elfogad{s{val és közlemények közzétételével azért felel, hogy az adott Hatós{g a megfelelő rendeletben foglaltak szerint működjön. Emellett előkészíti az igazgatótan{cs munk{j{t, felel a munkaprogramokért, a költségvetéstervezetéért, egyes személyzeti kérdésekért. A felügyeleti tan{cs 74 hasonlóan az ERKT igazgatótan{cs{hoz szavazati joggal rendelkező és nem rendelkező tagokból {ll nagyméretű tags{ggal rendelkezik, 70 L{sd SOÓS J{nos: Az új európai felügyeleti struktúra, In: Európai Tükör, 2011/2, p EBA-rendelet, ESMA-rendelet, EIOPA-rendelet 6. cikk 72 EBA-rendelet, ESMA-rendelet, EIOPA-rendelet cikk 73 EBA-rendelet, ESMA-rendelet, EIOPA-rendelet cikk 74 EBA-rendelet, ESMA-rendelet, EIOPA-rendelet 40. cikke alapj{n a felügyeleti tan{cs tagja a Hatós{g elnöke (szavazati jog nélkül), a hat{skörrel rendelkező nemzeti hatós{gok vezetői (szavazati joggal), 13

14 amely Testülethez hasonló hatékonys{gi problém{kat vet föl. A Hatós{gok fő döntéshozó szerveként feladatai közé tartozik, hogy ir{nymutat{st adjon a Hatós{g munk{j{hoz, véleményeket, aj{nl{sokat, hat{rozatokat, személyzeti döntéseket hozzon, a vonatkozó munkaprogramokat elfogadja, illetve jóv{hagyja. 75 Hasonlóan a Testület ir{nyító bizotts{g{hoz a felügyeleti tan{cs kapcs{n említett hatékonys{gi tényezők miatt kisebb sz{mú tags{ggal működik az igazgatótan{cs. 76 A tags{gbeli {tfedés itt is tapasztalható, hiszen a Hatós{g elnöke mellett annak tagjait a felügyeleti tan{csból v{lasztott hat m{sik személy alkotja, megfelelő rot{ciós rendszer alkalmaz{sa mellett. Szerepét tekintve is egyértelműen a felügyeleti tan{cshoz kötődik, hiszen üléseit évente legal{bb öt alkalommal, {m a felügyeleti tan{cs üléseit megelőzően mindenképpen megtartja, emellett felel a felügyeleti tan{cs üléseinek előkészítéséért, javaslatok beterjesztéséért és egyéb személyzetpolitikai döntésekért. 77 A függetlenségi követelmények így utasít{sad{s, az utasít{s elfogad{s{nak tilalma, az Unió érdekeinek egészét szem előtt tartő feladatell{t{s, a befoly{sol{s tilalma fenn{llnak egyrészt magukkal Hatós{gokkal, illetve az egyes belső szervezeti egységek tagjaival szemben is. A befoly{sol{s forr{saként sz{mít{sba vették az egyes uniós intézményeken, szerveken túl a tag{llami korm{nyokat, m{s köz- vagy mag{njogi jogalanyokat is. 78 Az intézményi egyensúly is külön vizsg{lható a tag{llami szinthez kapcsolódóan, és külön az uniós szinten, utóbbin belül pedig a PFER-hez tartozó és azon kívüli egyes szereplők viszony{ban. A Hatós{gok az Európai Bizotts{ghoz fűződő kapcsolat{ban jelzésértékű a technikai standardok (l{sd kibocs{tható aktusok) előterjesztése kapcs{n létrejött kompromisszum, amely alapj{n a Bizotts{g jóv{hagy{sa minden esetben szükséges a Hatós{gok {ltal előterjesztett standardok elfogad{s{hoz. B{r a Bizotts{g módosíthatja az Európai Bizotts{g, az EKB, az ERKT, és a m{sik két Hatós{g egy-egy képviselője (utóbbiak szavazati jog nélkül). Biztosított a jegybankok képviselete is, amennyiben a hat{skörrel rendelkező nemzeti hatós{g nem a központi bank, a Hatós{gok ügyvezető igazgatója pedig szavazati jog nélkül részt vehet a felügyeleti tan{cs ülésein. 75 EBA-rendelet, ESMA-rendelet, EIOPA-rendelet 43. cikke alapj{n azok II. fejezetében meghat{rozott véleményeket, aj{nl{sokat, hat{rozatokat hoz, kinevezi a Hatós{g elnökét, fegyelmi jogkört gyakorol az elnök és az ügyvezető igazgató felett, és felmenti őket megbízat{sukból adott feltételek mellett, elfogadja a Hatós{g éves jelentését, illetve tov{bbítja azt a Tan{csnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Bizotts{gnak, a Sz{mvevőszéknek, az ECOSOC-nak. Emellett jóv{hagyja a felügyeleti tan{cs a Hatós{g többéves munkaprogramj{t, a elfogadja a következő év munkaprogramj{t, tov{bb{ a költségvetést. 76 EBA-rendelet, ESMA-rendelet, EIOPA-rendelet cikk 77 EBA-rendelet, ESMA-rendelet, EIOPA-rendelet 47. cikke alapj{n beterjeszti a Hatós{g többéves munkaprogramj{t, gyakorolja költségvetési hat{skörét, elfogadja személyzetpolitikai tervét, szab{- lyozza a Hatós{g dokumentumaihoz való hozz{férést, javaslatot tesz a Hatós{g éves jelentésére, felmenti és kinevezi a fellebbviteli tan{cs tagjait. 78 EBA-rendelet, ESMA-rendelet, EIOPA-rendelet 42. cikk az elnök és a felügyeleti tan{cs tagjaival, 46. cikk külön a felügyeleti tan{cs tagjaival, 49. cikk Hatós{gok elnökével, 52. cikk a Hatós{g ügyvezető igazgatój{val, 59. cikk a fellebbviteli tan{cs tagjaival szemben rögzíti a függetlenségi követelményeket. 14

15 azokat, de sz{mos korl{toz{s közbeiktat{s{val emellett hasonló kompromisszum alakult ki egyéb aktusok kibocs{t{sa kapcs{n is. A m{sik uniós intézményi kompromisszum szerint a Hatós{gok, illetve az ERKT helyett ahogy azt elérni kív{nt{k végső soron a Tan{cs hirdetheti ki a vészhelyzetek fenn{ll{st, amely lehetőséget adhat a Hatós{gok közvetlen tag{llami hatós{gok helyetti fellépésére a tag{llami piaci szereplőkkel szemben. 79 Ami a Felügyeleti Rendszeren belüli szereplőket illeti, az ERKT egész működésének hatékonys{ga erősen függ majd a Hatós{gok inform{ció-{tad{si kötelezettségek teljesítésétől, összességében pedig attól, hogy napi szinten mennyire lesz gördülékeny az együttműködés a Hatós{gokkal. 80 Az uniós jogalkotó az európai felügyelet mikro- és makroszintjeinek elv{laszt{s{t azzal is kifejezésre kív{nta juttatni, hogy különböző feltételekhez (rendszerszintű jelentőségre vonatkozó indokl{si kötelezettség, előzetes konzult{ció, adott esetben kétszeri indokl{s) kötötte a Hatós{goktól való inform{ció kérését, amennyiben azok az egyes piaci szereplőkre vonatkoznak. 81 Az érdekeltekkel való kötelező konzult{ció, annak intézményesített form{ja a szektori{lis alapon fel{llított érdekképviseleti csoportok bevon{sa útj{n különösen a standardok elkészítésekor, ir{nymutat{sok, aj{nl{sok kibocs{t{sa sor{n, alkalmas lehet az Unió működésében megmutatkozó demokratikus deficit csökkentésére. 82 A PFER részeként működő tag{llami hatós{gok v{ltozatlanul ell{tj{k a napi felügyeleti feladatokat. 83 A tag{llami szint r{hat{sa a Hatós{gok működésére abból fakad, hogy a nemzeti felügyeletek vezetői alkotj{k a Hatós{gok felügyeleti tan{csait, szakértőik részt vesznek a felügyeleti kollégiumok, {llandó bizotts{gok munk{j{ban, az adatszolg{ltat{si kötelezettség fenn{ll a Hatós{gok részére. Kivételes esetekben a tag{llami szervek helyett j{rhatnak el a Hatós{gok, amely lehetőséget ad a piaci szereplőkkel szembeni közvetlen, uniós fellépésre is. 84 A Hatós{gok feladatuk ell{t{s{hoz mindegyik Hatós{g esetén azonos, emellett pedig szektor-specifikus hat{skörökkel rendelkeznek. 85 Előbbiek közül a leglényegesebbek: hozz{j{rulnak szab{lyoz{si szempontból közös szab{lyoz{si és felügyeleti standardok és gyakorlatok kialakít{s{hoz (különösen kibocs{tott aktusok útj{n), következetesen alkalmazz{k a kötelező erejű uniós jogi aktusokat. Emellett az adott Hatós{g hat{skörébe tartozó területen megfigyeli és értékeli a piaci fejleményeket, gazdas{gi elemzéseket készít, hozz{j{rul a felügyeleti kollégiumok következetes és koherens működéséhez, fogyasztóvédelmi feladatokat l{t el. Végül a m{r elemzett módon együttműködnek az ERKT-val. 79 Ferran/Alexander ismerteti az EBA-rendelet, ESMA-rendelet, EIOPA-rendelet 18. cikke kapcs{n kialakított kompromisszumot (L{sd FERRAN/ALEXANDER, 2010, p. 769.) 80 L{sd EBA-rendelet, ESMA-rendelet, EIOPA-rendelet 2. cikk (3-4) bekezdés; 8. cikk (1) bekezdés d, pont; 32. cikk; 36. cikk 81 ERKT-rendelet 15. cikk 82 EBA-rendelet, ESMA-rendelet, EIOPA-rendelet 10. cikk (1) bekezdés; 15. cikk (1) bekezdés; 37. cikk 83 EBA-rendelet, ESMA-rendelet, EIOPA-rendelet Preambulum, 9. pont 84 EBA-rendelet, ESMA-rendelet, EIOPA-rendelet cikk 85 EBA-rendelet, ESMA-rendelet, EIOPA-rendelet 8-9. cikk 15

16 Az uniós szintű szab{lyozó hatós{gi szerep ell{t{sa, legfőképpen a gyakorolható jogkörök vizsg{lata szempontj{ból a leglényegesebb tényező a Hatós{gok {ltal kibocs{tható aktusok köre és azok jellege tekintettel jogi kötőerejükre, kikényszeríthetőségükre és a beavatkoz{s intenzit{s{ra. A kötelező erővel bíró szab{lyoz{stechnikai standardok 86 révén biztosítj{k a következetes harmoniz{ciót a szektor-specifikusan meghat{rozott területeken, végrehajt{s-technikai standardok útj{n pedig, hogy valamely kötelező uniós jogi aktus végrehajt{sa egységes feltételek szerint történjen meg. 87 Elnevezésükkel kifejezik és a rendeletek is lefektetik, hogy a standardok technikai jellegűek, nem j{rhatnak stratégiai vagy szakpolitikai döntéssel. 88 A szab{lyoz{stechnikai standardok esetén az EUMSz cikkének megfelelő felhatalmaz{son alapuló aktusok révén hatalmazhatja fel a Bizotts{got az Európai Parlament és a Tan{cs a standard elfogad{s{ra. Eszerint olyan {ltal{nos hat{lyú nem jogalkot{si aktusok elfogad{s{ra adható felhatalmaz{s ilyen módon, amelyek a jogalkot{si aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítik, illetve módosítj{k. Főszab{ly szerint a tag{llamok v{ltozatlanul nemzeti jogukban fogadj{k el a kötelező erejű uniós jogi aktusok végrehajt{s{hoz szükséges intézkedéseket. Ám az EUMSz cikke szerint, ha valamely kötelező erejű uniós jogi aktus végrehajt{s{- nak egységes feltételek szerint kell történnie, az ilyen jogi aktus végrehajt{si hat{sköröket ruh{zhat a Bizotts{gra. Így a Bizotts{g {ltal kibocs{tott végrehajt{si standardok az ilyen aktusok alkalmaz{si feltételeit hat{rozz{k meg. Az intézményi egyensúly és a létrejött kompromisszum jegyében a Hatós{gok puszt{n a standardok előkészítéséért és előterjesztéséért felelnek, végső form{jukban (rendelet vagy hat{rozat) a Bizotts{g hagyja jóv{ őket, amelyek így közvetlenül hat{- lyosak a tag{llamokban. A Hatós{gok nyilv{nos konzult{ció és potenci{lis költséghaszon elemzés, az érdekképviseleti csoport véleményének kikérését követően nyújtj{k be a tervezet szövegét a Bizotts{g sz{m{ra. Utóbbi a tervezetet több körben lefolyó, az Európai Parlament és a Tan{cs bevon{s{val történő egyeztetés keretében hagyja jóv{, vagy utasítja el. A lezajló folyamat alapvető jelentőségű szab{lya, hogy a Hatós{g {ltal kidolgozott tervezet tartalm{t a Hatós{ggal való előzetes egyeztetés nélkül a Bizotts{g nem módosíthatja. Kivételesen a Bizotts{g is kezdeményezheti standard kidolgoz{s{t, de csak az előterjesztés megtételére a jogalkot{si aktusokban meghat{rozott, majd a Bizotts{g {ltal a Hatós{g sz{m{ra kitűzött hat{ridő eredménytelen letelte ut{n. Ebben az esetben a Bizotts{g felel az említett egyeztetési elj{- r{s lépéseinek megtételéért. A standardok kétféle form{ja között megmutatkozó különbségek az EUMSz. fentiekben idézett eltérő cikkeinek alkalmaz{s{ból fakadnak. Amíg a szab{lyoz{stechnikai standardok az EUMSz cikke szerint deleg{lt jogalkot{si jogkörön 86 EBA-rendelet, ESMA-rendelet, EIOPA-rendelet cikk 87 EBA-rendelet, ESMA-rendelet, EIOPA-rendelet 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkot{si aktusokban egyedileg meghat{rozott területeken kerül sor a standardok kidolgoz{s{ra. 88 EBA-rendelet, ESMA-rendelet, EIOPA-rendelet 10. cikk (2) bekezdés; 15. cikk (1) bekezdés 16

17 nyugszanak, addig a végrehajt{si standardok az EUMSz cikke szerint a m{sodlagos jog végrehajt{s{n alapulnak. Eltérő a standard-kibocs{t{s gyakorl{s{nak ellenőrzésére jogosultak köre. A szab{lyoz{stechnikai standardok esetében az EUMSz cikke értelmében a jogalkot{- si hat{skör {truh{zójaként az Európai Parlament és a Tan{cs jogosultak erre. Emiatt csak a standardok ezen típus{n{l van módjuk a felhatalmaz{s visszavon{s{ra, standardokkal szembeni kifog{sok benyújt{s{ra, a tervezet jóv{hagy{s{nak elmarad{sa esetén a eltérő vélemények kifejtésének érdekében a Tan{cs vagy Európai Parlament elé a hat{skörrel rendelkező biztos és adott Hatós{g elnökének meghív{s{ra. A végrehajt{si standardok esetén a tag{llamok főszab{lyként érvényesülő végrehajt{si joga miatt rendelkezik az EUMSz cikke aszerint, hogy a Bizotts{g végrehajt{si hat{skörének gyakorl{s{ra vonatkozó, a tag{llami ellenőrzési mechanizmusok szab{- lyait és {ltal{nos elveit rögzítő rendeletet kell elfogadni, amelynek tervezete m{r megszületett. 89 A m{sodik eltérés abból adódik, hogy csak a szab{lyoz{stechnikai standardok (tervezete) esetén rögzítik, hogy azokat csak nagyon ritka esetben és rendkívüli körülmények között módosíthatja a Bizotts{g. Ennek oka a vonatkozó rendeletek szerint, hogy a Hatós{gok ismerik legjobban a pénzpiacok napi tevékenységét. A módosít{sra legfeljebb akkor van mód, ha azok nem összeegyeztethetők az uniós joggal, nem tartj{k tiszteletben az ar{nyoss{g elvét, vagy szemben {llnak a pénzügyi szolg{ltat{sok belső piac{nak alapvető elveivel, amelyeket a pénzügyi szolg{ltat{sokat szab{lyozó uniós joganyag tartalmaz. 90 A végrehajt{si standardok esetén ilyen megkötések expressis verbis nem kerültek megfogalmaz{sra. Harmadrészt, standardok mindkét típusa tartalmilag technikai jellegű, amelyek nem j{rhatnak a stratégiai vagy szakpolitikai döntéssel. Ugyanakkor a szab{lyoz{stechnikai standardok módosíthatj{k a jogalkot{si aktusok nem alapvető rendelkezéseit, míg a végrehajt{si standardok esetén erre nincs mód. Egyes vélemények szerint a megmutatkozó különbségek ellenére nehéz objektív kritériumokat tal{lni, melyik standard szolg{lja a m{sodlagos jogi aktusok szab{lyoz{s{t és melyek a végrehajt{sukat, emellett fenn{ll annak a veszélye, hogy a Hatós{g és a Bizotts{g a rendelkezéseket végrehajt{siként deklar{lva a Tan{csot és az Európai Parlamentet megkerülik. 91 A Hatós{gok sz{m{ra a rendeletek szerint lehetővé kell tenni az uniós jog alkalmaz{s{ról, a standardok {ltal nem szab{lyozott területeken ir{nymutat{sok és aj{nl{sok 92 kibocs{t{s{t. Ezek címzettje a tag{llami hatós{gok és az egyes pénzügyi intézmények is lehetnek, {m jogi kötőerővel alapvetően nem bírnak. 89 COM (2010) 83. sz. tervezet (Proposal for a Regulation of the European Parliament and of the Council laying down the rules and general principles concerning mechanisms for control by Member States of the Commission s exercise of implementing powers) 90 EBA-rendelet, ESMA-rendelet, EIOPA-rendelet Preambulum, 22. pont 91 L{sd bővebben LEHMANN/MANGER-NESTLER, 2011, p EBA-rendelet, ESMA-rendelet, EIOPA-rendelet Preambulum 25. pont és 16. cikk 17

18 Ugyanakkor kikényszeríthetőségük hasonlóan az ERKT-hez adott szinten biztosított, mivel az uniós jogalkotó {ltal{nos jelleggel ebben az esetben is előírta, hogy a hat{skörrel rendelkező hatós{gok és pénzügyi intézmények minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy megfeleljenek az ir{nymutat{soknak és az aj{nl{soknak. Az egyes tag{llami hatós{gokkal szemben emellett visszaigazol{si kötelezettség {ll fenn. Ha nem felelnek meg vagy nem kív{nnak azoknak megfelelni, úgy erről az indokok megjelölése mellett t{jékoztatj{k a Hatós{got ( act or explain ). Végső soron, ak{rcsak az ERKT esetében lehetőség van a pénzpiacokon bevett gyakorlat alkalmaz{s{- ra: annak tényét a Hatós{g közzéteszi, hogy a tag{llami hatós{g nem felel meg vagy nem kív{n megfelelni adott elv{r{soknak ( naming and shaming ). A címzettek m{sik köre tekintetében a rendeletek rögzítik, hogy a pénzügyi intézmények vil{gos és részletes jelentést készítenek arról, hogy megfelelnek-e az ir{nymutat{snak vagy aj{nl{snak, amennyiben az adott ir{nymutat{s vagy aj{nl{s megköveteli. Ugyanakkor a közzétételi lehetőség ebben az esetben nem {ll fenn. Speci{lis szerepet kap az aj{nl{s az uniós jog megsértéséhez (annak kivizsg{l{s{- hoz) kapcsolódó mechanizmus alkalmaz{sa sor{n. 93 Az uniós jog feltételezett megsértése, vagy alkalmaz{s{nak elmulaszt{sa esetén a Hatós{g annak kivizsg{l{s{t követően aj{nl{st intézhet a tag{llami hatós{ghoz, amelyben meghat{rozza az uniós jognak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket. Ha adott hat{ridőn belül nem felel meg az uniós jognak a Bizotts{g hivatalos véleményt adhat ki, előírva a megfeleléshez szükséges intézkedéseket. Ennek sor{n figyelembe kell vennie a Hatós{g aj{nl{s{t. A megfelelő lépések megtételének elmarad{sa és adott feltételek teljesülése esetén a Hatós{g a pénzügyi intézménynek címzett egyedi hat{rozatot hozhat (ld. hat{- rozatok kibocs{t{sa). Következésképpen az uniós jog megsértésének aj{nl{s form{j{- ban történő meg{llapít{sa jogilag kötelező hat{rozat meghozatal{hoz vezethet, míg az ir{nymutat{sok kapcs{n erről nem tesznek említést a rendeletek. Az említett hat{rozatok 94 mindig jogi kötőerővel bírnak a tag{llami hatós{gokkal és a piaci szereplőkkel szemben is. Ugyanakkor ezek kibocs{t{s{ra csak h{rom esetkörben az uniós jog nem megfelelő alkalmaz{sa esetén, a Tan{cs {ltal kihirdetett vészhelyzetekben, a tag{llami felügyeletek közötti hat{ron {tnyúló nézeteltérések jogi kötőerővel történő rendezésekor van mód. Tov{bbi megkötés, hogy a hat{rozat kibocs{t{sa egyfajta ultima ratio eszköz, így alkalmaz{s{ra csak akkor lehetséges, ha a tag{llami hatós{g nem, vagy nem megfelelően j{r el, illetve ha sikertelen a vitarendezés. A beavatkoz{s erős intenzit{s{ra tekintettel egyrészt rögzítésre került egyfajta költségvetési klauzula. 95 Eszerint a Hatós{gok nem hozhatnak vészhelyzetek, vit{k rendezése esetén olyan döntést, amelynek jelentős, illetve lényeges költségvetési vonzata lenne, a tag{llamok költségvetési felelősségével ütközne. Védintézkedések 93 EBA-rendelet, ESMA-rendelet, EIOPA-rendelet 17. cikk 94 EBA-rendelet, ESMA-rendelet, EIOPA-rendelet cikk 95 EBA-rendelet, ESMA-rendelet, EIOPA-rendelet 38. cikk 18

19 segítségével a tag{llamok hivatkozhatnak erre a biztosítékra, végső esetben pedig az ügyet a Tan{cs elé terjeszthetik. Emellett jogorvoslati lehetőségek 96 is rendelkezésre {llnak a tag{llamokkal és a címzettekkel szembeni erős beavatkoz{si lehetőségből fakadón. A h{rom esetkörben kibocs{tott hat{rozatokkal szemben, valamint b{rmely m{s, a rendeletek 1. cikk (2) bekezdésében meghat{rozott aktusok szerinti hat{rozatok ellen fellebbezést lehet benyújtani a fellebbviteli tan{cshoz. Erre egyrészt b{rmely természetes vagy jogi személy jogosult a tag{llami hatós{gokat is beleértve az adott uniós aktusok címzettjeként, vagy olyan esetben, ha azok közvetlenül és személyében érintik. Következésképpen szubjektív jogvédelmi eszközként kezelik ezt a jogorvoslati eszközt. Végső fokon pedig megt{mad{si keresettel az Európai Bírós{ghoz lehet fordulni ak{r a Hatós{gok jogellenes hallgat{sa miatt is. A Hatós{gok helyzetének és szerepének értékelése A Hatós{gok Meroni-doktrina szerinti értékelése sor{n azok feladatkörei, az azok ell{t{s{hoz r{juk ruh{zott hat{skörök mellett, legfőképpen azt kell figyelembe venni, hogy az ennek eredményeként kibocs{tható, a jogilag kötelező normatív és egyedi aktusok mennyiben felelnek meg az Európai Bírós{g gyakorlat{ban lefektetett követelményeknek. Ellentétben az ERKT-val a Hatós{gok az inform{ció elemzésén és összegyűjtésén túl jogilag kötelező döntéseket is hozhatnak, amelyek b{r pontosan körülhat{rolható szakfeladatok végrehajt{s{hoz kapcsolódnak, több dilemm{t is felvetnek. A jogilag kötelező aktusok közül a normatív (jellegű) aktusként kategoriz{lható standardok kapcs{n a rendeletek kifejezetten rögzítik, hogy a Hatós{gok {ltali előkészítéstől függetlenül azok elfogad{sa az intézményi egyensúlyra is tekintettel végső soron az Európai Bizotts{g, mint nem szerződésidegen és megfelelő legitim{cióval bíró uniós intézmény {ltal történik. Ez{ltal kerülik el a Romano-ügyben felt{rt normatív aktusok szerződésidegen szervek {ltali kibocs{t{s{ra vonatkozó korl{toz{s megsértését. Emellett azt is lefektetik a rendeletek, hogy a standardok nem j{rhatnak a stratégiai vagy szakpolitikai döntéssel, teljesítve a vonatkozó követelményeket. A Meroni-féle követelmények szempontj{ból a széleskörű mérlegelést lehetővé tevő diszkrecion{lis hat{skör {truh{z{s{nak tilalm{t a hat{rozatok kibocs{t{s{nak lehetővé tétele véleményem szerint nem feltétlenül sérti meg, hiszen a rendszerbe sz{mos korl{toz{st vezettek be. A széleskörűség követelményét, amely b{r viszonylagos, de szűkíti, hogy a piaci szereplővel szembeni hat{rozathozatal csak végső esetben, sz{mos feltétel teljesülése esetén igénybe vehető eszköz, emellett vészhelyzet esetén az intézményi egyensúly jegyében alkalmaz{s{nak feltétele a Tan{cs (előzetes) döntése a vészhelyzet kihirdetéséről. 96 EBA-rendelet, ESMA-rendelet, EIOPA-rendelet cikk 19

20 Siekmann a hat{rozathozatal kapcs{n és {ltal{nos jelleggel utal arra az ellentmond{sra, hogy az uniós vagy tag{llami utasít{sad{ssal szembeni mentesség és függetlenség kiz{rja a felelősségre von{s lehetőségét függetlenül a politikai elsz{moltathatós{gtól mivel nem lehet elv{rni, hogy olyan közhatalmi jogkörök gyakorl{s{ért így péld{ul a hat{rozathozatalért tehessenek b{rkit is felelőssé amely jogköröket gyakorló szervek tevékenységére egyébként nincs befoly{ssal. 97 A függetlenség és a mentesség alapj{ul a jegybankok és az EKB péld{ja szolg{lhattak. A német Alkotm{nybírós{g is elismerte, hogy a monet{ris politika megköveteli, hogy kivonj{k az egyes érdekcsoportok és újrav{laszt{sukban érdekelt politikai tisztségviselők r{hat{- sa alól. 98 Siekmann is egyetért azzal az {ll{sponttal, hogy ezeket a megfontol{sokat hasonlóképpen lehet alkalmazni a pénzpiacok európai és tag{llami felügyelete kapcs{n azzal a különbséggel, hogy az EKB függetlenségét az elsődleges jog (EUMSz cikke; EKSz. kor{bbi 108. cikke) rögzíti, ellentétben a Hatós{gokkal. 99 B{r a Hatós{gok legfőbb döntéshozó szervében, a felügyeleti tan{csban szavazati joggal csak a nemzeti hatós{gok adott esetben kellő legitim{cióval rendelkező vezetői bírnak, {m a szerző {ll{spontja szerint legitim{ciós problém{kat vet fel ekkor is, hogy adott {llam felügyeleti vezetői j{rnak el egy szerződésidegen szerv tan{cs{nak tagjaként m{sik tag{llam {llampolg{rainak ügyében. 100 Ezen pedig nem v{ltoztat péld{ul az érdekképviseleti csoportok léte sem, hiszen azok tagjait a felügyeleti tan{cs jelöli ki a nehezen megragadható érintettségi alapon kiv{lasztott érdekeltek javaslat{ra. 101 Tov{bbi legitim{ciós deficitet kiegyenlítő lehetőségként szolg{l a Hatós{gok költségvetésének befoly{sol{sa, megfelelő legitim{cióval rendelkező intézmények, szervek {ltal. A rendeletek szerint a Hatós{gok bevétele a nemzeti hatós{gok kötelező hozz{j{rul{saiból, az Unió {ltal{nos költségvetésében (a Bizotts{gra vonatkozó szakaszban) előir{nyzott uniós t{mogat{sból, a vonatkozó uniós jogi eszközökben meghat{rozott esetekben a Hatós{gnak fizetendő díjakból {ll össze. 102 Az Európai Bizotts{g prognózisa szerint az uniós és a tag{llami szint közötti finanszíroz{s 40% és 60% ar{ny{ban fog megoszlani. 103 Jelzésértékű, hogy az uniós t{mogat{st előir{nyzatként kezelik, így Siekmann szerint a demokratikus deficit költségvetési úton való befoly{sol{sa az uniós szint {ltal nem valósulhat meg. 104 Felmerült a deficit kiegyenlítéseként a döntések felülvizsg{lhatós{g{nak minél szélesebb lehetővé tétele. Siekmann szerint a fellebbviteli tan{cs nem képes sem a parlamenti sem a bírói kont- 97 L{sd SIEKMANN, 2010, p L{sd Bundesverfassungsgericht 89, 155 sz október 12-én hozott Maastricht-ítélete 99 L{sd SIEKMANN, 2010, p L{sd SIEKMANN, 2010, p L{sd SIEKMANN, 2010, p EBA-rendelet, ESMA-rendelet, EIOPA-rendelet 62. cikk 103 COM(2009) 501 final, Proposal for a Regulation of the European Parliament and of the Council establishing a European Banking Authority, p ; COM(2009) 502 final, Proposal for a Regulation of the European Parliament and of the Council establishing a European Insurance and Occupational Pensions Authority, p L{sd SIEKMANN, 2010, p

Soós János 1 - Európa új pénzügyi felügyeleti struktúrája

Soós János 1 - Európa új pénzügyi felügyeleti struktúrája Soós János 1 - Európa új pénzügyi felügyeleti struktúrája 2011 januárjától három új Európai Felügyeleti Hatóság és az Európai Rendszerkockázati Tanács létrehozásával új európai pénzügyi felügyeleti struktúra

Részletesebben

A projektmenedzsment alapjai. Sz{madó Róza

A projektmenedzsment alapjai. Sz{madó Róza A projektmenedzsment alapjai Sz{madó Róza A menedzsment definíciója A menedzsment az ellenőrzés, ir{nyít{s, tervezés készsége és gyakorlata; meghat{rozott céllal történő ir{nyít{si, vezetési tevékenység.

Részletesebben

HATÁROZAT. kijelöli. Indokolás

HATÁROZAT. kijelöli. Indokolás Ügyiratszm: BI/1286-8/2014. Trgy: egyetemes elektronikus hírközlési szolgltató kijelölése orszgos belföldi tudakozó nyújtsa vonatkozsban Ügyintéző: Dr. Csorba Imre HATÁROZAT A Nemzeti Média- és Hírközlési

Részletesebben

Á Ó ó Á Á Á Á ó ó ü Ú ú Ü Ű Ö Á Á é ö é ő ő ő é ő ó ő ü ü ö ö ő Ö ú Ö é ő é é é ő ő é ö ű í ö é é ő ő Ö é ö ó é ó é í ő é ő í ó é é ó ó Ü é ü é é é é é ü ö é é ü ű ö é í é Ü ű Ö é ö ú é é ü é Ű Ö ú ö é

Részletesebben

Biztons{gi adatlap Készült a 453/2010/EU Bizotts{gi rendelettel módosított 1907/2006/EK rendeletnek megfelelően. Ki{llítva: 2013.06.17.

Biztons{gi adatlap Készült a 453/2010/EU Bizotts{gi rendelettel módosított 1907/2006/EK rendeletnek megfelelően. Ki{llítva: 2013.06.17. Biztons{gi adatlap Készült a 453/2010/EU Bizotts{gi rendelettel módosított 1907/2006/EK rendeletnek megfelelően. Ki{llítva: 2013.06.17. 1. verzió Arrixaca padlótisztító Zöld szappan 1 l 1. SZAKASZ: Az

Részletesebben

J E L E N T É S A KÉPVISELŐTESTÜLET LEJÁRT HATÁRIDEJŰ HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSÁRÓL

J E L E N T É S A KÉPVISELŐTESTÜLET LEJÁRT HATÁRIDEJŰ HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSÁRÓL PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 93. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu J E L E N T É S A KÉPVISELŐTESTÜLET LEJÁRT HATÁRIDEJŰ HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSÁRÓL Előadó:

Részletesebben

Megyei Jogú Város Önkormányzatának. 2011. évi 3. szám 2011. február 18. T A R T A L O M J E G Y Z É K. Szám Tárgy Oldal

Megyei Jogú Város Önkormányzatának. 2011. évi 3. szám 2011. február 18. T A R T A L O M J E G Y Z É K. Szám Tárgy Oldal DEBRECEN Megyei Jogú Vros Önkormnyzatnak K Ö Z L Ö N Y E 2011. évi 3. szm 2011. februr 18. T A R T A L O M J E G Y Z É K Szm Trgy Oldal DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/2011. (II.

Részletesebben

Élve a Minisztérium honlapj{n közzétett lehetőséggel, a 2010. július 28-{n megjelent

Élve a Minisztérium honlapj{n közzétett lehetőséggel, a 2010. július 28-{n megjelent Dr. Matolcsy György miniszter Úr részére Ikt. szám: K-08-12/2010 Nemzetgazdas{gi Minisztérium szechenyiterv@ngm.gov.hu Tisztelt Miniszter Úr! Élve a Minisztérium honlapj{n közzétett lehetőséggel, a 2010.

Részletesebben

Nagyat{di Region{lis Szennyvízt{rsul{s KÖZBESZERZÉSI TERV

Nagyat{di Region{lis Szennyvízt{rsul{s KÖZBESZERZÉSI TERV Nagyat{di Region{lis Szennyvízt{rsul{s KÖZBESZERZÉSI TERV 2009. évi tervezett beszerzések 1 Figyelemmel arra, hogy a Nagyat{di Region{lis Szennyvízt{rsul{s (tov{bbiakban: T{rsul{s) a közbeszerzésekről

Részletesebben

SZILV[SY GYÖRGY PÉTER A JOGALKOT[SRA VONATKOZÓ MAGYAR JOGI SZAB[LYOZ[S TÖRTÉNETI [TTEKINTÉSE *

SZILV[SY GYÖRGY PÉTER A JOGALKOT[SRA VONATKOZÓ MAGYAR JOGI SZAB[LYOZ[S TÖRTÉNETI [TTEKINTÉSE * 1. évf. 1. sz{m: 2011/ 1. Feltöltve: 2011.szeptember 1. SZILV[SY GYÖRGY PÉTER A JOGALKOT[SRA VONATKOZÓ MAGYAR JOGI SZAB[LYOZ[S TÖRTÉNETI [TTEKINTÉSE * E tanulm{ny a jogalkot{sra vonatkozó magyar jogi szab{lyoz{s

Részletesebben

*Eg-Gü Fürdőszoba tisztító

*Eg-Gü Fürdőszoba tisztító Biztons{gi adatlap Készült a 453/2010/EU Bizotts{gi rendelettel módosított 1907/2006/EK rendeletnek megfelelően. *Felülvizsg{lat: 2014.05.29. 2. verzió *Eg-Gü Fürdőszoba tisztító 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék

Részletesebben

A pénzügyi piacok közvetlen európai felügyeletének kihívásai

A pénzügyi piacok közvetlen európai felügyeletének kihívásai Szegedi László A pénzügyi piacok közvetlen európai felügyeletének kihívásai A TANULMÁNY A PÉNZÜGYI SZEMLE ELSÕ PHD-PÁLYÁZATÁN III. HELYEZÉST ÉRT EL. ÖSSZEFOGLALÓ: A pénzügyi, majd gazdasági válságra adott

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FORRÁSKÖZPONT 7625 Pécs, Aradi vértanúk útja 20. Tel.: 72/ 514-100 Fax: 72/ 514-101 E-mail: szocfp@ddrfk.hu.www.ddrfk.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FORRÁSKÖZPONT 7625 Pécs, Aradi vértanúk útja 20. Tel.: 72/ 514-100 Fax: 72/ 514-101 E-mail: szocfp@ddrfk.hu.www.ddrfk. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FORRÁSKÖZPONT 7625 Pécs, Aradi vértanúk útja 20. Tel.: 72/ 514-100 Fax: 72/ 514-101 E-mail: szocfp@ddrfk.hu.www.ddrfk.hu A Dél-Dun{ntúli Region{lis Forr{sközpont Szolg{ltató Közhasznú

Részletesebben

Az SSM negyedéves jelentése

Az SSM negyedéves jelentése Az SSM negyedéves jelentése Az egységes felügyeleti mechanizmusról szóló rendelet operatív végrehajtása terén elért eredmények Az EKB 2014. évi kiadványain a 20 eurós bankjegy egy-egy motívuma látható.

Részletesebben

ú ő ú éľ é ú ľ é ő ü ú é é é é ő ő é őł é ł é ź ź é é ť ó é é ő é é őł ü ú ź ó é ő ú é é ű ű é ú ő ľ ó ó ó é ú ć ó é ő ó ó ő ú Ż é é ű ľ ű é ú ö ö é é ó ö ű é ú ó é ő ó ó ľ ú éľ é ű ű é ú ö ľ ó ť ű é ú

Részletesebben

LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT.

LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT. LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT. 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: la.urbekft@chello.hu 1. CÍMLAP ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSIESZKÖZEINEK

Részletesebben

ó ö é Ö é ü ö ú ü ü é é ü é ö é ü ó ö é Ö é ü é ú í ü ü ü é é ö ö é é é é é í ó ö ö ö í ü é é é é é ö ü é é é ü é é ú é ü é ó ó é ü ö ó ó ü é ö ó ö ó í ó é ó í ó é ü é é ó é é í é ó é ö é é ü é ó ó ú ú

Részletesebben

A pedagógusok munkaidejének szab{lyoz{sa

A pedagógusok munkaidejének szab{lyoz{sa A pedagógusok munkaidejének szab{lyoz{sa A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) szerint 2013. szeptember 1-jétől több olyan v{ltoz{s történik, amely alapvetően befoly{solja a pedagógusok

Részletesebben

K E R E S E T E T. végül kötelezze az alperest az elj{r{s sor{n felmerülő perköltség viselésére.

K E R E S E T E T. végül kötelezze az alperest az elj{r{s sor{n felmerülő perköltség viselésére. Dr. Fazekas Tamás ügyvéd 1055 Budapest, Nyugati tér 6., III. emelet 6. Mobil: +3630-7434294 Fax: +361-3025206 tamas.fazekas@gmail.com Nyilvántartási szám a Budapesti Ügyvédi Kamaránál: 17008 É R T E S

Részletesebben

HELYI TANTERV. a XXXVIII. Rendészet [GAZATHOZ

HELYI TANTERV. a XXXVIII. Rendészet [GAZATHOZ HELYI TANTERV a XXXVIII. Rendészet [GAZATHOZ A kerettanterv a 9-12. középiskolai évfolyamokra előírt tartalommal a Rendészet {gazatra egységesen vonatkozik: Megnevezés: Fegyveres szervek és vagyonvédelmi

Részletesebben

SZAKMAI PROGRAM az. Ügyviteli titk{r ÉRETTSÉGI UT[NI SZAKKÉPZÉSHEZ. valamint a XXV. ÜGYVITEL [GAZATHOZ

SZAKMAI PROGRAM az. Ügyviteli titk{r ÉRETTSÉGI UT[NI SZAKKÉPZÉSHEZ. valamint a XXV. ÜGYVITEL [GAZATHOZ SZAKMAI PROGRAM az 54 346 02 Ügyviteli titk{r ÉRETTSÉGI UT[NI SZAKKÉPZÉSHEZ valamint a XXV. ÜGYVITEL [GAZATHOZ K[ROLYI MIH[LY KÉT TANÍT[SI NYELVŰ KÖZGAZDAS[GI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013. 1 I. A szakképzés jogi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉS. 2013/2014 tavaszi félév

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉS. 2013/2014 tavaszi félév INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉS 2013/2014 tavaszi félév V{rosfejlesztés európai szab{lyoz{si h{ttere, stratégiai dokumentumai Kohéziós Politika a gazdas{gi növekedés és a foglalkoztat{s t{mogat{s{ra Kohéziós

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE. a koncessziós szerződések odaítéléséről. (EGT-vonatkozású szöveg)

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE. a koncessziós szerződések odaítéléséről. (EGT-vonatkozású szöveg) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.20. COM(2011) 897 végleges 2011/0437 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a koncessziós szerződések odaítéléséről (EGT-vonatkozású szöveg) {SEC(2011)

Részletesebben

5. FEJEZET. Tar Gábor: Az Európai Unió jogforrásai és dokumentumai

5. FEJEZET. Tar Gábor: Az Európai Unió jogforrásai és dokumentumai 5. FEJEZET Tar Gábor: Az Európai Unió jogforrásai és dokumentumai Az Európai Uniót vizsgáló, illetve valamilyen formában érintő szakdolgozatok esetében elengedhetetlen az elsődleges források, azaz az Európai

Részletesebben

Az Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium szakiskolai helyi tanterve. a 34 582 10 SZÁRAZÉPÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Az Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium szakiskolai helyi tanterve. a 34 582 10 SZÁRAZÉPÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Az Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium szakiskolai helyi tanterve a 34 582 10 SZÁRAZÉPÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szárazépítő szakképesítés (34 582 10) helyi tanterve a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelettel

Részletesebben

a szoci{lis és gyermekvédelmi igazgat{sról és ell{t{sokról

a szoci{lis és gyermekvédelmi igazgat{sról és ell{t{sokról Vig{ntpetend község Önkorm{nyzata Képviselőtestülete 3/2011.(II.20) rendelete a szoci{lis és gyermekvédelmi igazgat{sról és ell{t{sokról Vig{ntpetend község Önkorm{nyzata a Magyar Közt{rsas{g Alkotm{ny{ról

Részletesebben

ö ü ó ü ő Ű ü ú ö ő ő ö ö ö ü ó Ö ö ö ú ú ú ö ú Ö ó ö ó ú ü ö ú ó ó ó ú ó ű Ö ö ü ú ó ó ő ő ú 2. oldal. összesen: is]ii-'i,!]rs ];lir,].]i'lli]l]l ii ]1 ;:.]:]i;;i.': ilsdf ers, c0y s *őjc/i v^s{,ui h,rl^rel

Részletesebben

Jegyzőkönyv. 2013. május 9. napján megtartott nyilvános rendkívüli testületi ülésről. Készült: 2 eredeti példányban

Jegyzőkönyv. 2013. május 9. napján megtartott nyilvános rendkívüli testületi ülésről. Készült: 2 eredeti példányban Sarród Község Önkormnyzatnak Képviselő-testülete 6/2013. Jegyzőkönyv a 2013. mjus 9. napjn megtartott nyilvnos rendkívüli testületi ülésről Készült: 2 eredeti példnyban 2 Jegyzőkönyv Készült: Sarród Község

Részletesebben

Tömörkény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 13/2008. (IX. 09.) önkormányzati rendelete

Tömörkény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 13/2008. (IX. 09.) önkormányzati rendelete Tömörkény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2008. (IX. 09.) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről Tömörkény Községi

Részletesebben

Ü é é ó é ő é é ő ó é í ó ó ó é é ó ó ó ö ő ő é ö é ö é ó é é ő é ő ű ü é ó ö ő ü é é ő ó ü ő é é é ö ó ő é é í éé é ó ó ő é é ó ó ó é é é é Ü ő é ő ö é ő í ő í ó é é ö é é é é é ó Ü ő é é é ü í ő ó ö

Részletesebben

TECHNOLÓGIAMENEDZSMENT

TECHNOLÓGIAMENEDZSMENT TECHNOLÓGIAMENEDZSMENT MBA 2001, 2012 Részlet Pataki tan{r úr t{rgyismertetőjéből: "A vizsgafeladatok között feleletv{lasztós, kifejtendő, vagy egy-egy szóval kiegészítendő kérdések, lerajzolandó vagy

Részletesebben

HELYI TANTERV. a 34 542 06 NŐI SZABÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

HELYI TANTERV. a 34 542 06 NŐI SZABÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ HELYI TANTERV a 34 542 06 NŐI SZABÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ I. A szakképzés jogi h{ttere A szakképzési kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII.

Részletesebben

INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA... 1 GÉPGY[RT[STECHNOLÓGIAI TECHNIKUS... 113 RUHAIPARI TECHNIKUS...

INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA... 1 GÉPGY[RT[STECHNOLÓGIAI TECHNIKUS... 113 RUHAIPARI TECHNIKUS... Tartalom INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA... 1 GÉPGY[RT[STECHNOLÓGIAI TECHNIKUS... 113 RUHAIPARI TECHNIKUS... 243 2.56. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint

Részletesebben

T{jékoztató leendő nevelőszülőknek

T{jékoztató leendő nevelőszülőknek Főv{rosi Gyermekvédelmi Szakszolg{lat Nevelőszülői H{lózat T{jékoztató leendő nevelőszülőknek :1081 Budapest, Alföldi u. 9-13. :1430 Budapest Pf.: 20 : 3232-900 : 3232-911 www.tegyesz.hu neveloszuloiszolgalat@tegyesz.hu

Részletesebben

Európai közigazgat{s- és alkotm{nytörténet

Európai közigazgat{s- és alkotm{nytörténet Európai közigazgat{s- és alkotm{nytörténet Osztr{k alkotm{nyfejlődés 17-20. sz{zad Ausztria az Ausztria elnevezés eredetileg egy tartom{nyra vonatkozott, később pedig tartom{nycsoportokra; végül az össz{llamra

Részletesebben

Ő Á Á Á Ó ó ő í ó í ó ó ö ó ó Ö ö í ü ü ú ö ő ó ú ű ö í ű í ú í ó ó ű ö ü í ű ö ű ü í ő ő í ö ü ű ö ó ó ő ü ó í ó ö ó ó ü ű ö ő ö ö ö ö ő ö ó ó ú í ő ő ű í ü ó ö ó ö ü ú ü ö ü í ó ó ó ö ó í ű ó ó í í ó

Részletesebben

Sz{llít{si szerződés (VI. részajánlati körre) Mely létrejött az al{bbi napon és helyen a Megrendelő és Sz{llító között:

Sz{llít{si szerződés (VI. részajánlati körre) Mely létrejött az al{bbi napon és helyen a Megrendelő és Sz{llító között: Sz{llít{si szerződés (VI. részajánlati körre) Mely létrejött az al{bbi napon és helyen a Megrendelő és Sz{llító között: Megrendelő: Neve: Lenti V{ros Önkorm{nyzata Székhelye: 8960 Lenti, Zrínyi M. u. 4.

Részletesebben

A pedagógusok előmeneteli rendszere

A pedagógusok előmeneteli rendszere A pedagógusok előmeneteli rendszere I. A rendszer bevezetésének ütemezése A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 64-65. -a szól a pedagógusok új előmeneteli rendszeréről. A törvény kerettörvény,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.17. C(2013) 9098 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az alternatívbefektetésialapkezelők

Részletesebben

A pedagógusok alkalmaz{si feltételei

A pedagógusok alkalmaz{si feltételei A pedagógusok alkalmaz{si feltételei A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) mellékletei közül a nevelési-oktat{si intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és

Részletesebben

Kivonat Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. április 13-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. április 13-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. április 13-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 75/2011. (IV. 13.) Kt. határozata

Részletesebben

Ő Ö É ü ü É ö é Ö é ő ü é é ó í ü é é ő ö ő ó é é ő É Á é ő Á Á í ó é ő ó é ö ó ö ó í ö ó é ű ö é é Á ö É ő ő ő ö ö í ü é ü é é ő ö Ü ő í ü é ü é ő ő é é ő ü ú Ü é ó ö ő ő ö ö ü Ö ő é é ü é ö ö ö ő é é

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.9.19. C(2014) 6515 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.) a 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a hitelközvetítők számára

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum

Plenárisülés-dokumentum EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum A8-0120/2015 8.4.2015 ***I JELENTÉS az értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentésérıl és átláthatóságáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre

Részletesebben

A tankötelezettséggel kapcsolatos szab{lyok

A tankötelezettséggel kapcsolatos szab{lyok A tankötelezettséggel kapcsolatos szab{lyok A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 45. (1) bekezdése kijelenti: Magyarorsz{gon az e törvényben meghat{rozottak szerint minden gyermek

Részletesebben

Pénz- és Vagyonkezelési Szab{lyzat

Pénz- és Vagyonkezelési Szab{lyzat Pénz- és Vagyonkezelési Szab{lyzat MOSTart Nemzetközi Kultur{lis Közhasznú Egyesület Jóv{hagyom: ügyvezető igazgató Érvényes: 2008.01. 01.-től 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Által{nos rendelkezések 2. Banksz{mla

Részletesebben

Összefoglaló a The High-Level Group on Financial Supervision in the EU (De Larosiere Bizottság) 2009. február 25-én megjelent jelentéséről

Összefoglaló a The High-Level Group on Financial Supervision in the EU (De Larosiere Bizottság) 2009. február 25-én megjelent jelentéséről Összefoglaló a The High-Level Group on Financial Supervision in the EU (De Larosiere Bizottság) 2009. február 25-én megjelent jelentéséről A 2008 során kibontakozó pénzügyi válság hatására az Európai Bizottság

Részletesebben

Zajvédelmi munkarész

Zajvédelmi munkarész Munkasz{m: F-1-0 8 / 2 0 1 1. Zajvédelmi munkarész Településrendezési terv módosít{s{hoz és t{rolóépület építéséhez Sz{rliget, Baross G{bor utca 30-36. sz{m alatti, 250/2 hrsz-al jelölt terület Készítette:

Részletesebben

SZÉP RENÁTA. A szentgotthárdi Erzsébet-kórház története

SZÉP RENÁTA. A szentgotthárdi Erzsébet-kórház története SZÉP RENÁTA A szentgotthárdi Erzsébet-kórház története /témavezető: Dr. Kalocsai Péter PhD/ Az egészségügy helyzete és a népjóléti intézmények tevékenysége jelentősen befoly{solj{k egy adott v{ros, régió

Részletesebben

ő í ő í ő ű ő í ó í Í Ü ó ó ő ó ö í ő ó í í ó í ú ó í í ó í í í í ő ő í ő í ő ő ű ö í í ő í ó Í ü ö í ő í ő ű í ü ű ö ó ó í ű ü ü ű Ö ő ü ó ú ő ó ő í ő ő ü ő ó í ő ő ö ű ó ő ő Ó ű ő ő ó ü í ű í í ő ö ü

Részletesebben

Page 1 of 12 32010R0913 Az Európai Parlament és a Tanács 913/2010/EU rendelete ( 2010. szeptember 22. ) a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról EGT-vonatkozású szöveg Hivatalos

Részletesebben

É Á É Á Á ö É Ü ő É ü É Ü Ü Ö ú ő Í Ó Ú Á Ö Ó ü ü Ö Í Ö ó Ö Ü Ú ú Ö ó Ö í ő ó Í ö Íó ü űí É í ö ú ó ő ö ó ö í í Í ó í ó ő Ú Ó ó ö ú ü Ó Ó Ö ü Ő í ó Í ö ü ú ü Ó Ó Í Ö Í Ö ö ú ü Ö Í í Í Ó Í ö Í Ó Í ó ó ú

Részletesebben

EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET

EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET 2013.6.15. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 170/1 I (Állásfoglalások, ajánlások és vélemények) AJÁNLÁSOK EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET AJÁNLÁSA (2013. április

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottsága 2010. április 14-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottsága 2010. április 14-i ülésére Baranya Megyei Önkormnyzat Közgyűlse Gazdasgi s Foglalkoztatsi Bizottsgnak Elnöke Szm: 19-3/2010 Mellklet: 1 db ELŐTERJESZTÉS a Baranya Megyei Önkormnyzat Közgyűlsnek Gazdasgi s Foglalkoztatsi Bizottsga

Részletesebben

Segédlet közhasznús{gi jelentés elkészítéséhez NCA p{ly{zók sz{m{ra

Segédlet közhasznús{gi jelentés elkészítéséhez NCA p{ly{zók sz{m{ra Segédlet közhasznús{gi jelentés elkészítéséhez NCA p{ly{zók sz{m{ra Készítette: ESZA Kht. 2009. janu{r 22. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 3 1.1. A segédlet célja, szerkezete... 3 1.2. Jogszab{lyi h{ttér...

Részletesebben

DOKUMENTUMOK. (Részlet)

DOKUMENTUMOK. (Részlet) DOKUMENTUMOK Preambulum SZERZÕDÉS az európai alkotmány létrehozásáról * (Részlet) ÕFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÕFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNÕJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott

Részletesebben

Á ő ó ö ü ű í Ú í ó ü ú í ó É ő ó ó í ő ú ő ó ó ő í ő Á ó ö ő í ő ó í ó ö ö ő ő í ő ó ő ő ó ö ö í ó í ó í ü ö ű ő ő ő í ö ő ő ő ö ő í í ó í ő ü ű í ő ő ö ő ú í í ő ó ő ő ö í ő ő ő ó ő ö ő ő ó Á ü ű í í

Részletesebben

í Í ő ó í í ó í í ó ő ó ó ö ö í í Ó í ó ó ó ó ö ö í ö ő ó ó ö ö ö ö Ó í ö ó í í ö í ó ö í ö ő ó ó ó ó ö ő ü ö í Ó ó í í ü Ó ó ó Á Í í í í ó Í Í ú Í ő ő ő ü ó Í ó ú ö í í Á ó ő ő ö ó í ó ö í í ó ö ó ö Ó

Részletesebben

FOGLALKOZTAT[SI STRATÉGIA

FOGLALKOZTAT[SI STRATÉGIA Foglalkoztat{si együttműködési meg{llapod{s a Lenti Kistérségben T[MOP-1.4.4-08/1-2009-0013 FOGLALKOZTAT[SI STRATÉGIA Készítette: Promen Tan{csadó Kft. 2010. A projekt az Európai Unió t{mogat{s{val, az

Részletesebben

EBA/REC/2013/04 2013. október 21. Ajánlások. az eszközminőségi felülvizsgálatokról

EBA/REC/2013/04 2013. október 21. Ajánlások. az eszközminőségi felülvizsgálatokról EBA/REC/2013/04 2013. október 21. Ajánlások az eszközminőségi felülvizsgálatokról Ajánlások az eszközminőségi felülvizsgálatokról Tartalomjegyzék 1. Összefoglalás 3 2. Háttér és indokok 5 3. Az EBH eszközminőségi

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az egyéni védőeszközökről. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2014) 118 final} {SWD(2014) 119 final}

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az egyéni védőeszközökről. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2014) 118 final} {SWD(2014) 119 final} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.27. COM(2014) 186 final 2014/0108 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az egyéni védőeszközökről (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2014) 118 final} {SWD(2014)

Részletesebben

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az európai környezeti-gazdasági számlákról. (EGT-vonatkozású szöveg)

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az európai környezeti-gazdasági számlákról. (EGT-vonatkozású szöveg) HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.4.9. COM(2010)132 végleges 2010/0073 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az európai környezeti-gazdasági számlákról (EGT-vonatkozású szöveg)

Részletesebben

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. augusztus 6. (OR. en) CIG 87/04 Tárgy: Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés CIG 87/04 JL HU TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM I.

Részletesebben

Á Á ő ű ű í Ú í ó ü ú í ő ó ő Á ő ó ó ő í ő Á ó Á Á Ó É ö ő í ő í ó í ó ö ő ö í ó í ó ő í ü ö ü ő íő ó í ő ó í ó ö ö ő ő í í ö ő ő ő ö ő í íí ó ő ü ű í ó í ő ö ő ú í ő ó ő ő ö í ő ö ő ő ő ö ő ő ó ü ű í

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat )

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.7.16. COM(2012) 362 final 2012/0195 (CNS) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.7. COM(2011) 855 végleges 2011/0416 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Közösségben működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti

Részletesebben

É ö Á É É É É Á í ő ö ö ü ő ü ó É ü ö ü ó ú ó ó í ő ó ó ő ú ó É ő ő ó ő ő ő É ö ö í í ő ő ő ő í ő ő ö ö É ü ö ü ő ö í ó í ő ő ő ó ő ő ü ü ü í ó ő É ő ó ő ó ó ő ő í í ő ő ő ő í ő ö ő ő í ó ő ü ö ö í ú ó

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1290/2013/EU RENDELETE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1290/2013/EU RENDELETE 2013.12.20. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 347/81 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1290/2013/EU RENDELETE (2013. december 11.) a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram (2014 2020) részvételi

Részletesebben

RÉSZLET A Kovászna megyei Területi Közrendészeti Hatóság 2016-os Évi Stratégia Tervéből

RÉSZLET A Kovászna megyei Területi Közrendészeti Hatóság 2016-os Évi Stratégia Tervéből Consiliul Judeţean Covasna Kovászna Megye Tanácsa Covasna County Council Autoritatea Teritorială de Ordine Publică Kovászna Megyei Területi Közrendészeti Hatóság Territorial Authority of Public Order RÉSZLET

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.22. COM(2010) 815 végleges 2010/0395 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról HU HU

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.4.10. COM(2013) 192 final 2013/0103 (COD) C7-0097/13 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1295/2013/EU RENDELETE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1295/2013/EU RENDELETE 2013.12.20. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 347/221 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1295/2013/EU RENDELETE (2013. december 11.) a Kreatív Európa program (2014 2020) létrehozásáról és az 1718/2006/EK,

Részletesebben

C-154/04. és C-155/04. sz. egyesített ügyek

C-154/04. és C-155/04. sz. egyesített ügyek C-154/04. és C-155/04. sz. egyesített ügyek Az Alliance for Natural Health és társai kérelmére The Queen kontra Secretary of State for Health és National Assembly for Wales (a High Court of Justice [England

Részletesebben

Á Ö É É É Ó Ü Ő É ó ő ö ő ű ö ó Á ö ő ü ő ő ü ő ö ő ő ú ö ó ö ő ű ö ú Ü ö ú ö ő ö ó ö ő ő ü ó ó ú í ó ó ó ű ö ö ü ő ó ú ö ö ö ö ő ó í ö í ó ó ö Á Ó Ü Ö Í Ú ö ó ő ő ő ő ó ó ü ü ü í ö ó ü ő ó ö ö ő ü ü ö

Részletesebben

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORR[SOK SZOCI[LIS ÉS GYERMEKVÉDELMI MINISZTÉRIUMA FŐIGAZGATÓS[G MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcs{n a gyermek b{ntalmaz{s{nak felismerésére és

Részletesebben

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező Tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.6.2013 COM(2013) 401 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A kollektív

Részletesebben

EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT

EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT A TANÁCS Brüsszel, 2014. október 24. (OR. en) 2012/0169 (COD) PE-CONS 91/14 EF 137 ECOFIN 396 CODEC 1111 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: AZ EURÓPAI PARLAMENT

Részletesebben

Az NMH SZFI központi szervező, dokument{ló, ellenőrző szerepe a szakképzésben

Az NMH SZFI központi szervező, dokument{ló, ellenőrző szerepe a szakképzésben Az NMH SZFI központi szervező, dokument{ló, ellenőrző szerepe a szakképzésben Mih{lka G{borné főoszt{lyvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak és Felnőttképzési Igazgatós{g Vizsgaügyviteli Főoszt{ly A szakképzés

Részletesebben

Arrixaca folyékony mosószer kókusz-barack 3 l

Arrixaca folyékony mosószer kókusz-barack 3 l Biztons{gi adatlap Készült a 453/2010/EU Bizotts{gi rendelettel módosított 1907/2006/EK rendeletnek megfelelően. Ki{llítva: 2013.06.17. 1. verzió Arrixaca folyékony mosószer kókusz-barack 3 l 1. SZAKASZ:

Részletesebben

A közösségi jog általános jogelvei

A közösségi jog általános jogelvei A közösségi jog általános jogelvei A jogelvekről általában A közösségi jog jogelveinek nagy szerepük van a Bíróságok ítélkezési gyakorlatában. A közösségi jog alapelveinek kialakulására pedig a tagállamok

Részletesebben

ISSN 1831-8509 AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA. Éves jelentés

ISSN 1831-8509 AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA. Éves jelentés ISSN 8-809 AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA Éves jelentés 0 AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA ÉVES JELENTÉS 0 Az Európai Unió Bírósága, az Európai Unió Törvényszéke és az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke tevékenységének

Részletesebben

ZÖLD KÖNYV. az online szerencsejátékokról a belső piacon. SEC(2011) 321 végleges

ZÖLD KÖNYV. az online szerencsejátékokról a belső piacon. SEC(2011) 321 végleges HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.24. COM(2011) 128 végleges ZÖLD KÖNYV az online szerencsejátékokról a belső piacon SEC(2011) 321 végleges HU HU TARTALOMJEGYZÉK Zöld könyv az online szerencsejátékokról

Részletesebben

MÓDOSÍTÁS: 96 239. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/0373(COD) 17.5.2011. Jelentéstervezet Sari Essayah (PE862.750v01-00)

MÓDOSÍTÁS: 96 239. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/0373(COD) 17.5.2011. Jelentéstervezet Sari Essayah (PE862.750v01-00) EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Gazdasági és Monetáris Bizottság 17.5.2011 2010/0373(COD) MÓDOSÍTÁS: 96 239 Jelentéstervezet Sari Essayah (PE862.750v01-00) az euroátutalások és -beszedések technikai követelményeinek

Részletesebben

ö ö í í ö ö ö í í ü ö ö Ö ö ö ö ö ö í ö ö ö Ö ú í ú í í í í ú ú Ó ú ü í í ö ö ű ű ö ö í ö ű í í ö ü ö ö í í í ö ö ö í ú ö ö ö ü ö ö í í í ü ö ü ö ö ü ü ú ö ö ö ö ö ö ö í ö ö ö ö ö ö ö Ő ö ü ö ö ö ö í ü

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 995/2010/EU RENDELETE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 995/2010/EU RENDELETE 2010.11.12. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 295/23 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 995/2010/EU RENDELETE (2010. október 20.) a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.20. COM(2011) 900 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az általános

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.18. COM(2016) 74 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS RENDELETE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 29.7.2009 COM(2009) 393 végleges 2009/0114 (CNS) C7-0129/09 Javaslat: A TANÁCS RENDELETE a szomáliai helyzet tekintetében egyes természetes és jogi személyekkel,

Részletesebben

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16. cikkére, C 37/6 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2012.2.10. Az európai adatvédelmi biztos véleménye a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet és az 561/2006/EK európai

Részletesebben

A kisebbségi nevelés-oktatás néhány alapkérdése

A kisebbségi nevelés-oktatás néhány alapkérdése A kisebbségi nevelés-oktatás néhány alapkérdése FÓRIKA LÁSZLÓ Az asszimilációról A kisebbségi nevelés-oktat{s különös súly{t, kivételes jelentőségét a kisebbségi közösségek lassú felboml{sa és gyors nyelvvesztése

Részletesebben

HELYI TANTERV. a 34 521 06 HEGESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

HELYI TANTERV. a 34 521 06 HEGESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ HELYI TANTERV a 34 521 06 HEGESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ I. A szakképzés jogi h{ttere A szakképzési kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLVII. törvény,

Részletesebben

2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 2. SZÁM 13

2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 2. SZÁM 13 2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 2. SZÁM 13 14 HITELINTÉZETI SZEMLE SZÕKE MAGDOLNA A HITELKOCKÁZAT MÉRÉSÉNEK SZTENDERD MÓDSZERE ÉS A KOCKÁZAT CSÖKKENTÉSE AZ ÚJ BÁZELI TÕKEEGYEZMÉNY TERVEZETÉBEN A nemzetközileg aktív

Részletesebben

94. plenáris ülés 2012. február 15 16. A Régiók Bizottsága VÉLEMÉNYE

94. plenáris ülés 2012. február 15 16. A Régiók Bizottsága VÉLEMÉNYE 94. plenáris ülés 2012. február 15 16. CIVEX-V-020 A Régiók Bizottsága VÉLEMÉNYE A TÖBBSZINTŰ KORMÁNYZÁS EURÓPAI KULTÚRÁJÁNAK KIALAKÍTÁSA: A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA FEHÉR KÖNYVÉNEK NYOMON KÖVETÉSE A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

Részletesebben