Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ"

Átírás

1 Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ az energetikai mérnöki alapszak (BSc) 2012/2013. tanévben beiratkozott hallgatói részére Össze{llította: Dr. Bihari Péter egyetemi docens, szakfelelős Budapest, szeptember Az aktu{lis t{jékoztató letölthető: 1

2 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1. Az energetikai mérnöki p{ly{ról és képzésről a kétciklusú képzés A kredit-rendszer fő von{sai Alapvető szab{lyok A kreditpont A tanulm{nyi munka mennyiségének mérése A tanulm{nyi munka minősítése A kredit-rendszerrel kapcsolatos szab{lyoz{sok Az alapdiplom{s képzés legfontosabb ellenőrzési pontjai Az oktató munk{ból részt v{llaló karok és szervezeti egységek A tant{rgyak kódrendszere Az energetikai mérnöki alapszak tananyaga és tant{rgyai Az energetikai mérnöki alapszak törzsanyaga A törzsanyag t{rgyainak előtanulm{nyi h{lózata A szakir{nyok tantervei Atomenergetika szakir{ny Épületenergetika szakir{ny Hőenergetika szakir{ny Vegyipari energetika szakir{ny Villamos energetika szakir{ny Tant{rgyak ismertetése Természettudom{nyos alapismeretek Szakmai törzsanyag Gazdas{gi és hum{n ismeretek Differenci{lt szakmai ismeretek Atomenergetika szakir{ny Épületenergetika szakir{ny Hőenergetika szakir{ny Vegyipari energetika szakir{ny Villamos energetika szakir{ny Kritérium tant{rgyak, Szakdolgozat Szabadon v{lasztható t{rgyak

3 ELŐSZÓ A Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar{n 1871 óta folyik mérnökképzés. A Kar első alkalommal 2005-ben indította el négy szakon az Európai Felsőoktat{si Térségben egységesített BSc (Bachelor of Science) alapdiplom{s képzést. E négy szak: a gépészmérnöki szak, az energetikai mérnöki szak, a mechatronikai mérnöki szak és az ipari termék- és formatervező mérnöki szak. A képzés valamennyi szakon hétszemeszteres. Az energetikai mérnöki szak alapképzésében törekedtünk arra, hogy megőrizzük eddigi oktat{sunk értékeit és igyekeztünk olyan szakir{ny v{lasztékot biztosítani, amihez egyrészt a személyi és infrastruktur{lis feltételek magas szinten rendelkezésre {llnak, m{srészt, ami a munkaerő-piaci elhelyezkedésre jó esélyt teremt. Az ön{lló energetika szak 1987-ben jelent meg a BME és a Paksi Atomerőmű V{llalat kezdeményezésére. Az akkor elindított főiskolai szintű energetikai mérnök képzés a BME keretei között 2003-ig kettős helyszínen, Budapesten és Pakson, majd csak Budapesten folyt. Az egyetemi szintű energetika szak akkredit{ciója ut{n 2000-ben indult el a BME Gépészmérnöki Kar ir{nyít{s{val és a Villamosmérnöki és Informatikai Kar közreműködésével az okleveles energetikai mérnökök képzése. A sikeres akkredit{ció ut{n 2005-ben, az orsz{gban elsőként indítottuk el az energetikai mérnök alapszakot és erre alapoztuk 2009-ben szintén az orsz{gban elsőként az energetikai mérnök mesterszakunk elindít{s{nak. Az egyes tudom{nyterületekhez tartozó laboratóriumok folyamatos fejlesztésével az elméleti képzés mellett a gyakorlatorient{lt képzés feltételeit teremtettük meg, segítve ezzel a hallgatók mérnöki készségeinek biztos alapokra helyezését. Az energetikai mesterszakon nemcsak a BME-n végzett alapdiplom{s (BSc) mérnökök tanulhatnak, hanem az orsz{g b{rmely felsőoktat{si intézményében végzett mechatronikai mérnöki, gépészmérnöki, villamosmérnöki, energetikai mérnöki BSc diplom{val rendelkezők is. Remélem és hiszem, hogy a képzés sor{n olyan energetikai mérnökké v{lnak, akik mindenben eleget tesznek Pattantyús [brah{m Géza néhai műegyetemi professzor {ltal megfogalmazott elv{r{soknak: A mérnöki hivat{s felelősségteljes gyakorl{s{hoz az alapos szaktud{son felül széles l{tókörre, erkölcsi értékkel p{rosult jellemerőre és felelősségtudatra van szükség. Mindny{juknak jó egészséget, elegendő akaraterőt és tanulm{nyi sikereket kív{n: Dr. Czig{ny Tibor dék{n 3

4 1. AZ ENERGETIKAI MÉRNÖKI P[LY[RÓL ÉS KÉPZÉSRŐL Az emberiség nagy kihív{sa a XXI. sz{zadban a fenntartható fejlődés megvalósít{sa, és ennek egyik kiemelkedő fontoss{gú kulcskérdése az energiaell{t{s megold{sa. Jelenlegi fejlett vil{gunk modern és komfortos berendezkedését az teszi lehetővé, hogy a régmúlt időktől eltérően az emberi és {llati izomerő helyett a lényegesen nagyobb teljesítmények, munkavégzés elérését lehetővé tevő energiaforr{sokra t{maszkodunk. Az energetikai szakterülete ezen (nukle{ris, fosszilis és megújuló) energiaforr{sok felhaszn{l{s{tól, az energia{talakít{si lépcsőkön keresztül a végső felhaszn{l{sig tart. A technikai-műszaki fejlődés, az egyre nagyobb volumenű termelés egyre növekvő mennyiségű energi{t igényelt. Ez vezetett oda, hogy m{r a XX. sz{zad m{sodik felében, az intenzív fejlesztések időszak{ban megjelentek a növekvő energiaigények és a fejlődés hosszút{vú fenntarthatós{g{nak ellentmond{sai. A XXI. sz{zad energetik{j{nak nagy kihív{sa az, hogy az energiafelhaszn{l{s növekedése ne vezessen fenntarthatatlan növekedési p{ly{khoz, és eközben az energiafelhaszn{l{s korl{toz{sa ne v{ljék a tov{bbi fejlődés akad{ly{v{. A szakterület eredményes műveléséhez széles l{tókörű, az energiaell{t{s különböző részterületein otthonosan mozgó, az energetika gazdas{gi és környezeti hat{sait teljes kiterjedésében értékelni tudó mérnökökre lesz szükség. Ma m{r nem engedhető meg, hogy az energetika sz{m{ra a gépészmérnök, a villamosmérnök, a környezetmérnök és m{s rokonterületi mérnökképzés keretében a szakterület egy-egy részét {ttekinteni képes szakembereket képezzünk, hanem egységes energetikai gazdas{gi környezeti szemlélettel felvértezett mérnökök kezébe kell adni e kulcsfontoss{gú terület művelését. Az is fontos, hogy az energetikai mérnökök a teljes energiatermelő, energiasz{llító, energia elosztó és energia felhaszn{ló rendszer ismeretében legyenek képesek az energetikai hatékonys{g javít{s{ra. Az energetikai mérnöki p{lya nem csak egyszerűen életp{lya, hanem hivat{s is. Ez azt jelenti, hogy az energetik{ban dolgozó mérnökök nem csak pénzkereső foglalkoz{snak tartj{k munk{jukat, hanem elhivatotts{got éreznek az energiaell{t{s és felhaszn{l{s minél tökéletesebb, minél gazdas{gosabb és a környezetet minél kevésbé terhelő megold{- s{ra. Belső késztetést éreznek a szakterület legújabb eredményeinek megismerésére és alkalmaz{s{ra, a folyamatos tov{bbképzésre. Reményeink szerint ez a jövőben is így lesz, és ez döntően a képzésbe most belépő gener{ción múlik. Az energiaell{t{ssal is foglalkozó mérnökök képzése m{r több mint 100 éves múltra tekint vissza, elsősorban a gépészmérnök képzés keretei között (gondoljunk csak a gőzgépre). A XX. sz{zad az energetik{ban igen gyors fejlődést hozott, az évi alapenergiafelhaszn{l{s a sz{zad folyam{n 16-szoros{ra nőt. Ez teremtette meg az igényt arra, hogy kifejezetten erre a szakterületre specializ{lt mérnököket képezzenek. Ennek egyik következménye volt, hogy a villamosenergi{val a leguniverz{lisabban haszn{lható ener- 4

5 gia fajt{val foglalkozó villamosmérnökök képzése a XX. sz{zad közepe t{j{n különv{lt a gépészmérnökképzéstől. E szükséges és előnyös v{ltoz{s azonban bizonyos h{tr{nyokkal is j{rt. Ezek közül az egyik, hogy az energetika egyes részterületein (pl. hőenergetik{ban, villamosenergetik{ban) működők képzése elt{volodott egym{stól. Nem sokkal ezt követően jelent meg egy új, imm{r a fizik{hoz még szorosabban kapcsolódó terület: az atomenergetika, amely újabb képzési igényt jelentett. Az atomenergetikai mérnökök kezdetben szakmérnök képzés form{j{ban, ugyancsak a gépészmérnökképzéshez kapcsolódott, később ön{lló diszciplínaként jelent meg. A felsorolt energetikai területek szoros kapcsolód{sa teremtette meg az igényt arra, hogy a nemzetközi trendeknek is megfelelően összehangolt energetikai mérnökképzést indítsunk el. Az ön{lló energetika szak főiskolai szinten 1987-ben jelent meg a BME és a Paksi Atomerőmű V{llalat kezdeményezésére. Az egyetemi szintű okleveles energetikai mérnök képzés 2000-ben kezdődött a BME Gépészmérnöki Kar ir{nyít{s{val és a Villamosmérnöki és Informatikai Kar közreműködésével. Ezzel p{rhuzamosan indult az 1990-es években a BME Természettudom{nyi Kar{n a mérnökfizikus képzés, amelynek egyik szakir{nya a nukle{ris technikai modul, utóbbinak meghat{rozó része az atomenergetika oktat{sa. A XX. sz{zad fejlődése r{mutatott arra, hogy az energi{val való takarékos gazd{lkod{s nem csak az energiatermelés területén követel erőfeszítéseket, hanem abban az energia felhaszn{lók is fontos szerepet j{tszanak. Az energiafelhaszn{l{s egyik legjelentősebb területe az épületek energiaell{t{sa, ami nem csak a fűtést, hanem a vil{gít{st, a szellőzést, a klimatiz{l{st is mag{ba foglalja. Sz{mos m{s épületgépészeti rendszer (pl. vízell{t{s) is komoly energetikai vonzatokkal j{r. Ezek a szempontok teremtették meg az igényt az e nagy területeket egységgé összerendező energetikai mérnökképzés ir{nt, amely a BSc rendszer keretében valósult meg elsőként, és amelyre épülő MSc szintű képzés a kutat{s és fejlesztés ir{ny{ban kív{n mélyebb ismereteket adni. Fontos jellemzője az energetik{nak, hogy jelentős részben nemzetközi keretek között valósul meg. A vil{g nemzetközi kereskedelmének középpontj{ban {llnak az energiahordozók (szén, kőolaj, földg{z), emellett a termékek is a nemzetközi piacon forognak, aminek szép péld{ja az európai orsz{gok többségét {tfogó egységes villamosenergiarendszer. Ennek megfelelően az energetikai mérnök életp{ly{ja nem korl{tozódik egy orsz{gra, sokkal ink{bb jellemző a nemzetközi együttműködésekben való részvétel, a több orsz{gra kiterjedő életp{lya. Az elmondott gondolatok jegyében a BME Gépészmérnöki Kara a képzésben résztvevő t{rskarok közreműködésével olyan képzésben részesíti hallgatóit, hogy a felsorolt területek b{rmelyikén a kellő gyakorlat megszerzése ut{n eredményesen tudjanak tevékenykedni, az alapos tud{s birtok{ban képesek legyenek elsaj{títani és alkalmazni az új eredményeket, tudjanak alkalmazkodni a gyorsan v{ltozó körülményekhez és kialakuljon bennük a folyamatos tov{bbtanul{s, tov{bbképzés igénye is. 5

6 2. A KÉTCIKLUSÚ KÉPZÉS Az utóbbi időben gyakran hallunk az egységes európai felsőoktat{si térség kialakít{- s{ról. Ezt a Bolognai Nyilatkozat -ban leírtak alapj{n kív{nj{k megvalósítani, amelyhez szükséges folyamatokat, {talakít{sokat a bolognai folyamatként említik. E nyilatkozatban lefektetett célok egyike az ún. többciklusú képzés bevezetése, amelynek segítségével tervezik a különböző felsőoktat{si intézményekben szerzett diplom{kat összehasonlítani, elfogadni. Haz{nk is csatlakozott ehhez a folyamathoz. A műszaki felsőoktat{s többségében m{r 2005-től bevezette a kétciklusú képzés. Ez alapvetően eltér attól a gyakorlattól, amelyet a kor{bbi főiskolai és egyetemi képzés jelentett. Ezid{ig a középfokú végzettséget szerzett hallgatónak döntenie kellett, hogy felsőfokú tanulm{nyait az elsősorban gyakorlati képzést szolg{ló főiskol{n, vagy az ink{bb mélyebb elméleti ismereteket nyújtó egyetemen folytatja. Az új képzés egyik lényeges jellemzője, hogy az első ciklus végén (alapdiploma, BSc, baccaleureus) hét szemeszternyi tanul{s (210 kredit gyűjtése l{sd később kreditrendszert) ut{n a hallgató olyan gyakorlati ismereteket is elsaj{tít, amely lehetővé teszi sz{- m{ra az iparban való elhelyezkedést azaz rendelkezik a munk{ba {ll{shoz szükséges tanúsítv{nnyal. Azok sz{m{ra viszont, akik tov{bbi ismereteket kív{nnak szerezni valamelyik speci{lis szakterületen, elegendő elméleti alapot ad, hogy tov{bbi tanulm{nyaikat is sikeresen végezhessék. E m{sodik ciklus végén mester (MSc, Magister) végzettséget szerezhetnek tov{bbi négy félévnyi tanul{s (120 kredit megszerzése) ut{n. A legjobbaknak lehetőségük van tanulm{nyaik folytat{s{ra a doktori képzésben (PhD fokozatot szerezhetnek), amely tov{bbi hat féléves tanulm{nyt (180 kredit megszerzése, a doktori z{róvizsg{k letétele és a disszert{ció megvédése) jelent. Jóllehet az alapdiploma jogilag független attól, hogy melyik intézményben szerezte meg valaki, de mint ahogy a vil{g b{rmely részén, úgy Magyarorsz{gon is mivel a különböző intézmények oktat{si színvonala eltérő, így nem mindegy a tov{bbtanulni sz{ndékozók sz{m{ra az intézmény megv{laszt{sa. Az energetika szakterületén mesterképzést jelenleg csak az egyetemek folytatnak. Azok a hallgatók, akik alapdiplom{jukat (első ciklus) egyetemen szerzik meg, olyan speci{lis ismereteket is elsaj{títanak, amelyek birtok{ban nagyobb sikerrel végezhetik majd tanulm{nyaikat a m{sodik ciklus sor{n. Természetesen ez az első ciklus jellegéből is következik egyúttal olyan gyakorlati ismeretekhez is hozz{jutnak, amelyek birtok{ban a tov{bbtanulni nem sz{ndékozók az iparban sikerrel elhelyezkedhetnek. A BME Gépészmérnöki Kara az alapdiplom{s képzés tananyag{nak kialakít{sa sor{n is arra törekedett, hogy a képzést sikeresen teljesítő hallgatók tud{sa az egyetem tradícióinak megfelelően magas színvonalú, korszerű, európai mércével mérve is versenyképes legyen től a Gépészmérnöki Kar {ttért a kétciklusú képzésre. Az első ciklus tanulm{nyai sor{n a hallgatók a mintatanterv szerint hét szemeszter alatt 210 kredit értékű tanulm{- 6

7 nyokat folytatnak, és szakdolgozat készítése, valamint sikeres z{róvizsga ut{n alapdiplom{t (BSc fokozat) szerezhetnek, amennyiben B2 (kor{bban középfokú C) típusú nyelvvizsg{val rendelkeznek. Az első négy szemeszter sor{n természettudom{nyos és szakalapozó ismereteket tanulnak, amelyek megfelelő elméleti alapot biztosítanak tov{bbi szakir{nyú képzéshez és a m{sodik ciklusú tanulm{nyokhoz (mester, MSc fokozat szerzése). A szükséges szakmai ismeretek a negyedik szemesztert követő szakir{nyú tanulm{nyok alatt saj{títhatók el. Az alapképzés befejezését követően azok, akik megfelelő tanulm{nyi eredményeket értek el folytathatj{k tanulm{nyaikat a mesterképzés keretében {llamilag finanszírozott vagy térítéses képzés form{j{ban. Az új kétciklusú képzés sikeres teljesítése új szemléletet is kív{n. Egy-két szemeszter tanulm{nyi eredményei és az időközben kialakult vagy {talakult érdeklődés alapj{n célszerű életp{ly{t tervezni, és ehhez igazodó döntéseket hozni. Ilyenek pl. az alapképzés sor{n a szakir{ny megv{laszt{sa, ill. annak eldöntése, hogy az első ciklus elvégzése ut{n folytatni kív{nja-e tanulm{nyait, vagy az ipari, mérnöki gyakorlatot v{lasztja. Amennyiben a tov{bbtanul{s a cél, el kell dönteni, hogy valaki egyenes {gon kív{n tov{bbhaladni, vagy a mester tanulm{nyait egy m{sik szakon folytatja. A döntéstől függően esetleg tov{bbi a mesterképzés belépési feltételeihez szükséges ismereteket kell megszereznie. Egyenes {gon (gépész gépész vagy energetikai mérnök energetikai mérnök stb.) a bekerüléshez nem kell többlettanulm{nyokat folytatni. Aki az alapképzésétől eltérő mesterképzésre kív{n jelentkezni, időben érdeklődjön a bekerülési feltételekről az adott szak szakfelelősétől. A mesterképzésre felvételi elj{r{s sor{n lehet bekerülni. A felvételi elj{r{s sor{n 100 pontot lehet szerezni. Ebből 45 pont az alapképzés sor{n szerzett súlyozott tanulm{nyi {tlag alapj{n kerül majd meghat{roz{sra. Tov{bbi 10 pont szerezhető egyéb tevékenységek alapj{n a felvételi t{jékoztatóban leírtak szerint (m{sodik nyelvvizsga, TDK tevékenység, cikkek, demonstr{tori tevékenység stb.). A fennmaradó 45 pont a szóbeli felvételi elj{r{s sor{n szerezhető. Azok részére, akik közvetlenül az alapdiploma megszerzése ut{n sz{ndékoznak tanulm{nyaikat a mesterképzésben folytatni, a felvételi a z{róvizsg{val együtt kerül megszervezésre. Az energetikai mérnökök sz{m{ra az egyenes {gi folytat{s mellett még re{lis folytat{sként elképzelhető mesterszakok esetén a mesterszintű diploma elnyeréséhez a szakra előírt feltételeknek kell megfelelni. Ez {ltal{ban a kor{bbi tanulm{nyokból 70 (esetenként 60) kreditpontnyi ismeret besz{míthatós{g{t írja elő. Ezen belül ennek {ltal{ban kb. fele olyan természettudom{nyos, ill. gazdas{gi és hum{n ismeret, amellyel végzetteink rendelkezni fognak. A fennmaradó ({ltal{ban kreditnyi) szakmai ismeretanyagban lehet a v{lasztott szak t{vols{g{tól függő mértékű elmarad{s. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legal{bb kredittel rendelkezzen a hallgató. A hi{nyzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére ir{nyuló képzéssel p{r- 7

8 huzamosan, a felvételtől sz{mított két féléven belül, a felsőoktat{si intézmény tanulm{- nyi és vizsgaszab{lyzat{ban meghat{rozottak szerint meg kell szerezni. T{jékoztat{sként bemutatjuk, hogy az energetikai mérnök mesterszak milyen követelményeket {llít a m{s alapszakról érkezők elé: természettudom{nyos alapismeretek (20 kredit): matematika, fizika és részterületei (mechanika, hő- és {raml{stan, villamoss{gtan, mag- és neutronfizika<); gazdas{gi és hum{n ismeretek (10 kredit): mikro- és makroökonómia, menedzsment, v{llalkoz{s-gazdas{gtan, energetikai gazdas{gtan; szakmai ismeretek (28 kredit): informatikai ismeretek (programoz{s, digit{lis technika, méréstechnika, jelfeldolgoz{s, rendszertechnika, szab{lyoz{stechnika <), elektrotechnikai alapismeretek (elektrotechnika, elektronika, elektronikai alkalmaz{sok <), szerkezeti és üzemtani ismeretek (mérnöki alapismeretek, anyagszerkezettan, szerkezettan, {raml{stechnikai gépek, hőerőgépek, villamos gépek <); energetikai szakir{nyú ismeretek (12 kredit): energetika, villamosenergiatermelés, megújuló energiaforr{sok, villamosenergia-rendszerek, villamos hajt{- sok, berendezések és h{lózatok, atomenergetikai alapismeretek, környezettechnika, energiaell{t{s és felhaszn{l{s, épületenergetika. Sz{mos olyan, re{lis tov{bbtanul{si lehetőségként szóbajöhető szak létezik vagy v{rható, amely az energetikai mérnök alapdiplom{val rendelkezőktől nem igényel olyan mértékű besz{mítható ismeretet, amely nem szerezhető meg a mesterképzés tanulm{nyi ideje alatt. Ezek közül néh{ny, a teljesség igénye nélkül: gépészmérnök mesterszak mechatronikai mérnök mesterszak villamosmérnök mesterszak épületgépészeti és elj{r{stechnikai gépészmérnök mesterszak. 8

9 3. A KREDIT-RENDSZER FŐ VON[SAI 3.1. Alapvető szab{lyok A kredit-rendszer alkalmas az eredményesnek elismert tanulm{nyi munka mennyiségének mérésére, minősítésére, az egyéni tanulm{nyi rend kialakít{s{nak megkönnyítésére, a hallgatók előmenetelének mérésére A KREDITPONT A kredit-rendszeren belül a mérősz{m a kreditpont. A kreditpont a t{rgyak elsaj{tít{- s{ba fektetett munka mennyiségének egységes mérésére szolg{l. Egy kreditpont {tlagosan 30 óra r{fordított munk{t jelent. A mintatanterv szerint szemeszterenként {tlagosan 30 kredit szerezhető. A szemeszter egy regisztr{ciós hétből (ezalatt kell a hallgatóknak beiratkozniuk és a v{lasztott tant{rgyakat a NEPTUN-ban felvenniük, vagy a v{ltoztat{sokat megtenniük.) és 14 oktat{si hétből {ll. Ehhez jön még kb. 4 hét vizsgaidőszak. (A vizsgaidőszakban kell a vizsg{kat és az esetleges ismételt vizsg{kat letenni. A vizsgaidőszak letelte ut{n vizsg{t tenni m{r csak a következő szemeszter vizsgaidőszak{ban lehet). Így a 30 kredit megszerzése hetente {tlagosan (14 4) óra tanulm{nyi munk{t igényel. Ez egyar{nt tartalmazza az órarendi és az azon kívüli munk{t. A heti órarendi elfoglalts{g kb óra, így ehhez {tlagosan még ór{t kell a h{zi feladatok megold{s{val, az előad{shoz kapcsolódó anyagok feldolgoz{s{val és a mérnökök sz{m{ra olyan fontos begyakorl{ssal, azaz a gyakorlat megszerzésével eltölteni A TANULM[NYI MUNKA MENNYISÉGÉNEK MÉRÉSE Az energetikai mérnöki alapdiploma megszerzéséhez a hét szemeszterből {lló tanulm{- nyok sor{n 210 kreditpont összegyűjtése szükséges. Ez szemeszterenként {tlagosan 30 kreditpontot megszerzését jelenti. A kreditpontok megszerzésének feltétele a t{rgyak követelményeinek teljesítése A TANULM[NYI MUNKA MINŐSÍTÉSE A tant{rgyakból szerzett érdemjegyek mellett a tanulm{nyi munka minősítésére szolg{l a súlyozott tanulm{nyi {tlag: érdemjegy kreditpont K kreditpont A KREDIT-RENDSZERREL KAPCSOLATOS SZAB[LYOZ[SOK A mérnöki stúdium első hét szemesztere az alapképzés (BSc) sor{n a hallgatónak 210 kreditpontot kell megszereznie, vizsg{t (kollokviumot) és 2 szigorlatot kell sikeresen teljesítenie. A szemeszter és a napt{ri félév fogalma különböző. Az alapképzés 7 szemeszterének időtartama {ltal{ban valóban 7 tanulm{nyi félév, de arra is módot ad a kredit-rendszer, hogy erre a hallgató ettől eltérő időt fordítson. A tanterv sűrítésére az 9

10 első néh{ny szemeszterben kevesebb, a későbbiekben, a szakmai képzés sor{n több lehetőség adódik. A z{róvizsg{t a tantervminta 7. félévének lez{r{s{t követően kell letenni. Abszolutóriumot (végbizonyítv{nyt) az alapképzés lez{r{s{t követően {llítanak ki, amely jogot ad a z{róvizsga letételére. Ezt legkésőbb a tanulm{nyok megkezdésétől sz{mított 7 éven belül meg kell szerezni. A 7. szemeszter sor{n elkészített szakdolgozat 15 kreditpont értékű. A tanulm{nyi munka részletes szab{lyoz{s{t a Tanulm{nyi és Vizsgaszab{lyzat (TVSZ), a hallgatókra vonatkozó pénzügyi szab{lyokat a Térítési és Juttat{si Szab{lyzat (TJSZ) tartalmazza Az alapdiplom{s képzés legfontosabb ellenőrzési pontjai A hallgatóknak o két lez{rt aktív félév ut{n 30 kreditpontot, o négy lez{rt aktív félév ut{n 60 kreditpontot, o hat lez{rt félév ut{n 90 kreditpontot, illetve félévente minimum 15 kreditpontot kell teljesíteni. Ezen kreditpontokba a felvételt megelőzően megszerzett és befogadott ún. akkredit{lt kreditek nem sz{mítnak bele. A jelenleg érvényben lévő szab{lyoz{s értelmében a végbizonyítv{nyt (abszolutóriumot) legkésőbb a képzési idő kétszeresének leteltéig lehet megszerezni (BSc képzés esetén 14 félév). Ebbe az aktív, passzív és akkredit{lt idő is belesz{mít. Megszűnik a hallgatói jogviszony, ha azonos tant{rgyból, szeptember 1. ut{n tett sikertelen vizsg{k sz{ma eléri a hatot. Tant{rgyfelvétel csak az előtanulm{nyi követelmények teljesítése ut{n lehetséges. Szakir{nyra a szakir{ny feltételek teljesítése ut{n a tavaszi félévben lehet jelentkezni. A szakir{ny jelentkezés hat{ridejét, módj{t és részletes feltételeit minden év febru{rj{ban közöljük. A szakir{nyra történő belépés feltétele: a mintatanterv szerint legal{bb 90 kreditpont és matematika szigorlat, valamint a szakir{nyhoz szükséges, al{bbi kritérium t{rgyak teljesítése: Atomenergetika szakir{ny: Műszaki hőtan II. és Mag- és neutronfizika Épületenergetika szakir{ny: Hőenergetika szakir{ny: Műszaki hőtan II. Műszaki hőtan II. Vegyipari energetika szakir{ny: Műszaki hőtan II. Villamos energetika szakir{ny: Műszaki hőtan II. és Elektrotechnika A szakmai gyakorlat ideje 6 hét, melyre a szakir{nyt gondozó (vagy a szakmai gyakorlatot szervező) tanszéken lehet jelentkezni, a mintatanterv 6. szemesztere ut{n, legal{bb 130 kreditpont birtok{ban, amennyiben a hallgatónak érvényes szakir{ny v{laszt{sa van. A Szakmai gyakorlat című tant{rgyat a szakmai gyakorlat teljesítését követő félévben lehet a NEPTUN-rendszerben felvenni. A Szakdolgozat című tant{rgy két szigorlat és legal{bb a mintatanterv szerinti t{rgyakból teljesített 175 kreditpont birtok{ban vehető fel. Szakdolgozat készítéssel egyidőben, a mintatanterv 7. szemeszteres t{rgyai mellett csak egyetlen 5. 10

11 vagy 6. félévről elmaradt tant{rgy vehető fel. Erről a hallgató a szakdolgozat feladatlap {tvételekor nyilatkozatot ír al{. A kritérium követelmények és a tanterv {ltal előírt tant{rgyak teljesítése ut{n, valamint a szakdolgozatra meg{llapított érdemjegy birtok{ban, a hallgató részére a BME abszolutóriumot {llít ki. Z{róvizsg{ra az abszolutórium megszerzése ut{n közvetlenül, vagy későbbi z{róvizsga időszakban a szakir{nyt gondozó tanszéken és a NEPTUN-rendszerben kell jelentkezni. A z{róvizsga időpontj{t, a szakir{nyt gondozó tanszék tűzi ki. Z{róvizsga a végbizonyítv{ny megszerzését követő két éven belül tehető. Oklevelet csak eredményes z{róvizsga és a megfelelő nyelvvizsga igazol{s bemutat{sa ut{n {llít ki az intézmény. A mindenkor hat{lyos jogszab{lyok szerint a hallgató térítésmentesen az összes előírt kredit meghat{rozott részét felveheti. Az ezen felül felvett kreditekért a jogszab{ly térítési díjat írhat elő. 11

12 4. AZ OKTATÓ MUNK[BÓL RÉSZT V[LLALÓ KAROK ÉS SZERVE- ZETI EGYSÉGEK Az oktat{si egység valamely tudom{nyterület művelésére és oktat{s{ra létrejött szakmai szervezet, amely {ltal{ban tanszék, ritk{bban intézet. A képzésben az al{bbi oktat{- si egységek működnek közre: Kar kód Tanszék cím GE Gépészmérnöki Kar GE [T [raml{stan Tanszék AE ép. I. em. GE EN Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék D. ép. II. em. GE FO Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék D ép. IV. em. GE GE Gép- és Terméktervezés Tanszék D. ép. III. em. Mg ép. I. em. GE GT Gy{rt{studom{ny és -technológia Tanszék T ép. IV. em. GE MM Műszaki Mechanikai Tanszék MM ép. I. em. GE MT Anyagtudom{ny és Technológia Tanszék MT ép. fszt. GE PT Polimertechnika Tanszék T ép. III. em. GE VG Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék D ép. III. em. GE VÉ Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék D ép. I. em. GT GT Gazdas{g- és T{rsadalomtudom{nyi Kar Üzleti Tudom{nyok Intézet: GT 20 Menedzsment és V{llalkoz{sgazdas{gtan Tanszék Q ép. A sz. III. em. GT 55 Üzleti Jog Tanszék Q ép. A sz. II. em. GT Közgazdas{gtudom{nyok Intézet: GT 30 Közgazdas{gtan Tanszék Q ép. A sz. II. em. 12

13 Kar kód Tanszék cím TE Természettudom{nyi Kar Matematika Intézet: TE 90 Differenci{legyenletek Tanszék H ép. IV. em. Fizikai Intézet: TE 13 Elméleti Fizika Tanszék F ép. III. lh. mfsz. Nukle{ris Technikai Intézet: TE 80 Nukle{ris Technika Tanszék R ép. II.-III. em. Atomenergetika Tanszék R ép. II.-III. em. VE Vegyészmérnöki Kar VE KT Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék FII ép. II. em. VI Villamosmérnöki és Informatikai Kar VI AU Automatiz{l{si és Alkalmazott Informatikai Tanszék Q. ép. B VI VE Villamos Energetika Tanszék V2 ép. IV.-V. em. VI HV Széless{vú Hírközlés és Villamoss{gtan Tanszék V2 ép. VI-VII. em. ÉP Építészmérnöki Kar EG Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék K ép. II. em. 13

14 5. A TANT[RGYAK KÓDRENDSZERE A tant{rgyak a Képzési t{jékoztató következő fejezeteiben az al{bbi form{ban jelennek meg. A magyar{zat kedvéért példaként vegyük az al{bbi tant{rgyat: BMEGEENAEGK KALORIKUS GÉPEK v 4 kp, ma, 4.sz. 4 ko (2 ea, 1 gy, 1 lab) EK:. Műszaki Hőtan I., Műszaki kémia A tant{rgy előadója: Név: Beoszt{s: Tanszék, Int.: Dr. Penninger Antal egyetemi tan{r Energetikai Gépek és Rendszerek Dr. Maiyaleh Tarek egyetemi docens Energetikai Gépek és Rendszerek Energia{talakít{s hőerő és hűtőgépekben. Gőzkaz{nok és tüzelőberendezések. Belsőégésű motorok, gőz és g{zturbin{k, hűtő és hőszivattyú berendezések felépítése, működése, méretezése. [llandósult és dinamikus üzem, szab{lyoz{s és védelem. Környezetvédelmi szempontok. Minden tant{rgynak van egy azonosító kódja, esetünkben ez: BME GE EN AEGK egyetem kar tanszék 4 karakteres kód A kód első hét karaktere tartalmazza a BME, a kar és a tanszék kódj{t. A karok és tanszékeiknek nevét, címét és kódj{t a 4. fejezet t{bl{zata tartalmazza. A kód utolsó négy karaktere a tanszéki t{rgyak megkülönböztetésére szolg{l. Az utolsó négyes csoport első karaktere {ltal{ban A, ami az alapdiplom{s (BSc) képzés részére kidolgozott t{rgyra utal. A 2. és 3. sorban kiegészítő inform{ciók olvashatók. A 2. sorban: a félévvégi oszt{lyzat jellege, amely lehet szigorlati jegy (s), vizsgajegy (v) vagy félévközi munk{val megszerezhető jegy (f). A vizsga (szigorlat) lehet szóbeli, ír{sbeli vagy a kettő együttesen is előfordulhat (a péld{ban v szerepel); a tant{rgy kreditpont értéke (kp), melyeket a tant{rgyi követelmények teljesítésével kell megszerezni (a péld{ban 4 kp szerepel); az előad{s nyelve, (a péld{ban a ma magyart jelent); 14

15 a mintatanterv szerinti szemeszter (a péld{ban a 4. szemeszter szerepel); a kontakt ór{k sz{ma (ko), z{rójelben pedig azok megoszl{sa ( ea - előad{s, gy - gyakorlat, lab - laboratórium); A 3. sorban az előtanulm{nyi követelmények (Ek) felsorol{sa l{tható. Ezt követi a tant{rgy előadóinak felsorol{sa, majd a t{rgy tartalm{t tömören összefoglaló néh{ny soros annot{ció, a t{rgyak követelményei és a felhaszn{lható irodalom. 15

16 6. AZ ENERGETIKAI MÉRNÖKI ALAPSZAK TANANYAGA ÉS TAN- T[RGYAI 6.1. Az energetikai mérnöki alapszak törzsanyaga Tantárgy kredit félévek NEPTUN kód e gy l kr v/f e gy l kr v/f e gy l kr v/f e gy l kr v/f e gy l kr v/f e gy l kr v/f e gy l kr v/f BME 40 TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ALAPISMERETEK Matematika A v TE90AX00 Matematika A v TE90AX02 Matematika A f TE90AX10 Műszaki kémia f VEKTAGE1 Fizika A2E v TE15AX15 Fizika A v TE15AX03 Mag- és neutronfizika f TE80AE00 Mechanika v GEMMAE01 Műszaki hőtan I f GEENAETD Műszaki hőtan II f GEENAEG2 SZAKMAI TÖRZSANYAG 83 Áramlástan v GEÁTAE01 Információtechnológiai ismeretek Informatikai rendszerek f GERIA31I Programtervezés f GERIA32P Méréstechnika és jelfeldolg f VIVEA001 Irányítástechnika v GERIA35I Elektrotechnikai ismeretek Elektrotechnika v VIVEA002 Elektronika és alkalmazások v VIVEA097 Szerkezettani és üzemtani ismeretek Energetikai anyagismeret v GEMTAEA4 Polimerek f GEPTAE0P Szerkezettan I f GEGEAES1 Szerkezettan II v GEGEAES2 Áramlástechnikai gépek v GEVGAE01 Kalorikus gépek v GEENAEGK Villamos gépek és hajtások f VIVEA095 Környezetvédelmi elj. és berendezések f GEVÉAGE1 Energetikai alapismeretek Energetika I f GEENAEE1 Energetika II v GEENAEE4 Erőművek v GEENAEK4 Atomenergetikai alapismeretek f TE80AE01 Energiaellátás f GEENAEEE Épületenergetika v GEÉPAE51 Villamosenergia-rendszerek v VIVEA005 Villamos berendezések f VIVEA096 DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK 45 Szakmai modul, kötelező tárgyak vf v2f ff Szakmai modul, választható tárgyak f ff Mérések f 3 3 f Tervezés/Önálló labor f Szakdolgozat f GAZDASÁGI ÉS HUMÁN ISMERETEK 17 Mikro- és makroökonómia v GT30A001 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan4 4 4 f GT20A001 Energetikai gazdaságtan f GEENAEGT Üzleti jog f GT55A001 Választható gazdasági vagy humán tárgy f 2 2 f Szabadon választható tárgyak f 4 4 f 2 2 f Kredit félévente Órák száma Vizsgák Félévközi jegy Kritériumok Testnevelés X X X X Munkavédelem X Matematika szigorlat X TE90AX23 Műszaki hőtan szigorlat X GEENAEHS Szakmai gyakorlat 6 hét szakmai gyakorlat A tant{rgyak félévek közötti eloszt{s{ban a szakir{nyok között kisebb eltérések lehetnek. 16

17 6.2. A törzsanyag t{rgyainak előtanulm{nyi h{lózata Mechanika Szerkezettan I. Matematika A1 Műszaki kémia Informatika rendszerek Energetikai anyagismeret Szerkezettan II. Fizika A2E Matematika A2 Műszaki hőtan I. Programtervezés Mikro- és Makroökonómia Fizika A3 Mag- és neutronfizika Elektrotechnika Matematika A3 Műszaki hőtan II. Áramlástan Energetika I. Polimerek Menedzsment és vállgazd. Villamos gépek és hajtások Villamosenergia rendszerek Méréstechnika és jelfeldolg. Atomenerg. alapism. Kalorikus gépek Áramlástechnikai gépek Energetika II. Energetikai gazdaságtan Villamos berendezések Erőművek Irányítástechnika Épületenergetika Környezetvédelmi eljárások Energiaellátás Elektronika és alkalmazások 17

18 6.3. A szakir{nyok tantervei ATOMENERGETIKA SZAKIR[NY Kötelező t{rgyak: ea gy lab köv krp félév T{rgykód Reaktorfizika mérnököknek 3 1 f 4 5 BMETE80AE02 Atomerőművek termohidraulik{ja 3 1 v 4 5 BMETE80AE03 Gőz- és g{zturbin{k 2 1 f 3 5 BMEGEENAEGG Laboratóriumi mérések 1. 3 f 3 5 BMETE80AE09 Atomreaktorok üzemtana 3 1 v 4 6 BMETE80AE08 Laboratóriumi mérések 2. 3 f 3 6 BMETE80AE10 Speci{lis laboratórium 3 f 3 6 BMETE80AE18 Atomerőművek 3 1 v 5 6 BMETE80AE05 Nukle{ris méréstechnika 1 1 f 2 6 BMETE80AE06 Környezeti sug{rvédelem 2 1 f 3 7 BMETE80AE07 Erőművek szab{lyoz{sa 3 1 f 4 7 BMEGEENAEK5 kötelezően v{lasztható t{rgyak: ea gy lab köv krp félév T{rgykód Energiat{rolók 2 f 2 6 BMEVIVEA063 Energiatervezés 1 1 f 2 6 BMEGEENAEV3 Radioaktívhulladék-gazd{lkod{s 2 v 2 6 BMETE80AE12 Radioanalitika 3 v 3 6 BMETE80AE26 Szab{lyozott villamos hajt{sok 3 1 v 4 6 BMEVIVEA036 Atomerőművi anyagvizsg{latok 2 f 2 7 BMETE80AE14 Energia és környezet 2 1 f 3 7 BMEGEENAEK7 Hőkörfolyamatok modellezése 1 2 f 3 7 BMEGEENAEHM Nukle{ris biztons{g 2 f 2 7 BMETE80AE15 Nukle{ris elektronika 1 1 f 2 7 BMETE80AE13 Nukle{ris üzemanyagciklus 3 f 3 7 BMETE80AE22 Üzemi mérések és diagnosztika 2 1 f 3 7 BMETE80AE17 Védelmek 1 1 f 2 7 BMEVIVEA045 Rövidítések: ea: előad{s; gy: gyakorlat; lab: labor; krp: kreditpont; köv: követelmény 18

19 A szakir{ny z{róvizsgat{rgyai: Kötelező z{róvizsga t{rgy Tant{rgy Kredit Energetika Energetika I. + II. 5 Tov{bbi két t{rgycsoport az al{bbiakból Reaktorfizika Mag- és neutronfizika + Reaktorfizika 8 Atomerőművek termohidraulik{ja és üzemtana Atomerőművek termohidraulik{ja + Atomerőművek üzemtana 8 Szab{lyoz{stechnika Erőművek szab{lyoz{sa + Üzemi mérések és diagnosztika + Nukle{ris elektronika 9 Hő- és atomerőművek Atomerőművek + Erőművek 8 Nukle{ris környezetvédelem Sug{r- és környezetvédelem + Radioaktívhulladékgazd{lkod{s + Radioanalitika + Nukle{ris méréstechnika 9 Atomenergetika Atomenergia-rendszerek + Nukle{ris biztons{g + Atomerőművek üzemtana 9 19

20 ÉPÜLETENERGETIKA SZAKIR[NY Kötelező t{rgyak ea gy lab köv krp. félév T{rgykód Energetikai mérések I f 3 5 BMEGEENAEM1 Épületszerkezetek hőtechnik{ja f 3 5 BMEEPEGAG52 Hősz{llít{s v 4 5 BMEGEÉPAGE2 Épületenergetikai mérések f 3 6 BMEGEÉPAE63 Épületgépészeti rendszerek v 6 6 BMEGEÉPAE66 Épületgépészeti tervezés f 3 6 BMEGEÉPAGE3 Klímarendszerek energetik{ja v 4 6 BMEGEÉPAE64 Szellőzéstechnika v 4 6 BMEGEÉPAE65 Épületüzemeltetés f 5 7 BMEGEÉPAE72 Megújuló energiaforr{sok f 2 7 BMEEPEGAE71 Kötelezően v{lasztható t{rgyak ea gy lab köv krp. félév T{rgykód Épületinformatika 2 f 2 6 BMEGERIAE7E Épületgépészeti kivitelezési ismeretek f 4 7 BMEGEÉPAG74 Épületgépészeti tervezés II f 3 7 BMEGEÉPAG75 Épületgépészeti mérések 2 f 2 7 BMEGEÉPAG72 Munka és lakókörnyezet vil{gít{sa 2 f 2 7 BMEVIVEA098 Épületvillamoss{g 1 1 f 2 7 BMEVIAUA013 Épületakusztika 2 f 2 7 BMEEPESAE76 Energia és környezet 2 1 f 3 7 BMEGEENAEK7 Energiatervezés 1 1 f 2 6 BMEGEENAEV3 Hűtéstechnika 2 1 f 3 7 BMEGEENAGE1 A szakir{ny z{róvizsgat{rgyai Kötelező z{róvizsga t{rgy Tant{rgy Kredit Energetika Energetika I. + II. 5 Tov{bbi két t{rgycsoport az al{bbiakból Épületgépészeti rendszerek Épületgépészeti rendszerek + Épületenergetika 9 Épületüzemeltetés Épületüzemeltetés 5 Hőell{t{s Épületüzemeltetés + Hősz{llít{s 9 Klíma- és légtechnika Klímarendszerek energetik{ja + Szellőzéstechnika 8 20

21 HŐENERGETIKA SZAKIR[NY Kötelező t{rgyak ea gy lab köv krp. félév T{rgykód Energetikai mérések I. 3 f 3 5 BMEGEENAEM1 Gőz- és g{zturbin{k 2 1 f 3 5 BMEGEENAEGG Tüzeléstechnika 2 1 v 4 5 BMEGEENAETT Atomerőművek 3 1 v 4 6 BMETE80AE05 Energetikai mérések II. 3 f 3 6 BMEGEENAEM2 Kaz{nok és tüzelőberendezések v 4 6 BMEGEENAEKT Megújuló energiaforr{sok 2 1 f 3 6 BMEGEENAEK6 Tervezés 3 f 3 6 BMEGEENAEPR Energia és környezet 2 1 f 3 7 BMEGEENAEK7 Erőművek szab{lyoz{sa 3 1 f 4 7 BMEGEENAEK5 Hőkörfolyamatok modellezése 1 2 f 3 7 BMEGEENAEHM Kötelezően v{lasztható t{rgyak ea gy l köv krp. félév T{rgykód Atomreaktorok üzemtana 3 1 v 4 6 BMETE80AE08 Energiat{rolók 2 f 2 6 BMEVIVEA063 Energiatervezés 1 1 f 2 6 BMEGEENAEV3 Szab{lyozott villamos hajt{sok 3 1 v 4 6 BMEVIVEA036 Atomerőművek termohidraulik{ja 3 1 v 4 7 BMETE80AE03 Energetikai folyamatok dinamik{ja 2 1 f 3 7 BMEGEENAEV1 Hűtéstechnika 2 1 f 3 7 BMEGEENAGE1 Környezeti sug{rvédelem 2 1 f 3 7 BMETE80AE07 Védelmek 1 1 f 2 7 BMEVIVEA045 A szakir{ny z{róvizsgat{rgyai Kötelező Z{róvizsga t{rgy Tant{rgy Kredit Energetika Energetika I. + II. 5 Tov{bbi két t{rgycsoport az al{bbiakból Erőművek Erőművek + Energetikai gazdas{gtan 7 Energetikai berendezések Környezetvédelem Gőz- és g{zturbin{k + Kaz{nok és tüzelőberendezések Energia és környezet + Környezetvédelmi elj{r{sok és berendezések 7 6 Szab{lyoz{stechnika Erőművek szab{lyoz{sa + Ir{nyít{stechnika 9 Atomenergetika Atomerőművek + Atomenergetikai alapismeretek 7 21

22 VEGYIPARI ENERGETIKA SZAKIR[NY Kötelező t{rgyak ea gy lab köv krp. félév T{rgykód [tad{si folyamatok 2 1 v 3 5 BMEGEVÉAG05 [raml{s- és hőtechnikai mérések f 3 5 BMEGE[TAG02 Hűtéstechnika 2 1 f 3 5 BMEGEENAGE1 Laboratóriumi mérések I. 2 f 2 5 BMEGEVÉAE11 Vegyipari elj{r{sok és berendezések 3 2 v 5 6 BMEGEVÉAG03 Vegyipari géptan 1 1 f 2 6 BMEGEVÉAE06 Technológiai rendszerek 1 2 f 3 6 BMEGEVÉAE08 Vegyipari és élelmiszeripari műveletek szimul{ciója f 3 6 BMEGEVÉAE09 Tervezés f 3 6 BMEGEVÉAE10 Laboratóriumi mérések II. 3 f 4 6 BMEGEVÉAE12 Folyamatszab{lyoz{s és műszerezés 2 1 f 3 7 BMEGEVÉAE07 Energetikai folyamatok dinamik{ja 2 1 f 3 7 BMEGEENAEV1 Kötelezően v{lasztható t{rgyak ea gy l köv krp. félév T{rgykód Élelmiszeripari technológi{k és gépei I. 2 v 2 6 BMEGEVÉAEV1 Élelmiszeripari technológi{k és gépei II. 2 1 f 3 7 BMEGEVÉAEV2 Energia és környezet 2 1 f 3 7 BMEGEENAEK7 Hőkörfolyamatok modellezése 1 2 f 3 7 BMEGEENAEHM Gőz- és g{zturbin{k 2 1 f 3 7 BMEGEENAEGG Energiat{rolók f 2 6 BMEVIVEA063 Bevezetés a CFD módszerekbe f 3 6 BMETE80AE25 A szakir{ny z{róvizsgat{rgyai Kötelező Z{róvizsga t{rgy Tant{rgy Kredit Energetika Energetika I. + II. 5 Tov{bbi két t{rgycsoport az al{bbiakból [tad{si folyamatok [tad{si folyamatok + Vegyipari és élelmiszeripari műveletek szimul{ciója 6 Vegyipari elj{r{sok és berendezések Vegyipari elj{r{sok és berendezések 5 Készülékszerkesztés Szerkezettan II. + Vegyipari géptan 5 22

23 VILLAMOS ENERGETIKA SZAKIR[NY Kötelező t{rgyak ea gy l köv krp. félév T{rgykód Ir{nyít{stechnika eszközei 2 1 v 4 5 BMEVIAUA032 Minőségi energiaell{t{s 2 1 f 4 5 BMEVIVEA044 Villamos laboratórium 1. 3 f 3 5 BMEVIVEA042 Diagnosztika és monitoring f 3 6 BMEVIVEA038 Környezetkímélő elektrom{gneses rendszerek Nagyfeszültségű technika és szigeteléstechnika 3 f 3 6 BMEVIVEA v 4 6 BMEVIVEA037 Ön{lló laboratórium 3 f 3 6 BMEVIVEA040 Szab{lyozott villamos hajt{sok 3 1 v 4 6 BMEVIVEA036 Villamos laboratórium 2. 3 f 3 6 BMEVIVEA043 Védelmek 1 1 f 2 7 BMEVIVEA045 VER sz{mítógépes analízise 4 f 5 7 BMEVIVEA007 Kötelezően v{lasztható t{rgyak ea gy l köv krp. félév T{rgykód [ramütés elleni védelem 2 f 2 6 BMEVIVEA035 Atomerőművek 3 1 v 5 6 BMETE80AE05 Atomreaktorok üzemtana 3 1 v 4 6 BMETE80AE08 Energiat{rolók 2 f 2 6 BMEVIVEA063 Energiatervezés 1 1 f 2 6 BMEGEENAEV3 Atomerőművek termohidraulik{ja 3 1 v 4 7 BMETE80AE03 Energia és környezet 2 1 f 3 7 BMEGEENAEK7 Erőművek szab{lyoz{sa 3 1 f 4 7 BMEGEENAEK5 Gőz- és g{zturbin{k 2 1 f 3 7 BMEGEENAEGG Szélerőművek villamos rendszerei 2 f 2 7 BMEVIVEA047 Villamos energetikai alkalmaz{sok 2 f 2 7 BMEVIVEA008 A szakir{ny z{róvizsgat{rgyai Kötelező z{róvizsga t{rgy Tant{rgy Kredit Energetika Energetika I. + II. 5 Tov{bbi 2 t{rgy az al{bbiakból Villamos gépek és hajt{sok Villamos gépek és hajt{sok 4 Nagyfeszültségű technika és berendezések Villamosenergia-rendszerek, üzemük, ir{nyít{suk Nagyfeszültségű technika és szigeteléstechnika + Villamos berendezések Villamosenergia-rendszerek + VER sz{mítógépes analízise

24 7. TANT[RGYAK ISMERTETÉSE 7.1. Természettudom{nyos alapismeretek BMETE90AX00 MATEMATIKA A1 Előadó: Dr. Szil{gyi Brigitta, Dr. L{ngi Zsolt v, 6 kp, ma, 1.sz, 6 ko (4 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: Bevezetés az egyv{ltozós kalkulusba, ismerkedés a matematikai gondolkod{smóddal és egyes matematikai szoftverek elemi szintű haszn{lat{val. Sík és térvektorok algebr{ja. Komplex sz{mok. Sz{msorozatok. Függvényhat{rérték, nevezetes hat{rértékek. Folytonoss{g. Differenci{lsz{mít{s: Deriv{lt, differenci- {l{si szab{lyok. Elemi függvények deriv{ltjai. Középértéktételek, L'Hospital szab{ly. Taylor tétel. Függvényvizsg{lat: lok{lis és glob{lis szélsőértékek. Integr{lsz{mít{s: a Riemann integr{l tulajdons{gai, Newton Leibniz formula, primitív függvény meghat{roz{sa, parci{lis és helyettesítéses integr{l{s. Speci{lis integr{lok kisz{mít{sa. Improprius integr{l. Az integr{lsz{mít{s geometriai és mechanikai alkalmaz{sai. Matematikai szoftverek alkalmaz{sa néh{ny elemi szintű feladat megold{s{ra. Babcs{nyi Wettl: Matematikai feladatgyűjtemény I. Műegyetemi Kiadó B{rczy B.: Differenci{lsz{mít{s, Műszaki Könyvkiadó B{rczy B.: Integr{lsz{mít{s, Műszaki Könyvkiadó. Cs{sz{r [.: Valós analízis I. Tankönyvkiadó S. Banach: Differenci{l és integr{lsz{mít{s, Tankönyvkiadó BMETE90AX02 MATEMATIKA A2 Előadó: Dr. Szabó S{ndor v, 6 kp, ma, 2.sz, 6 ko (4 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: Matematika A1. A line{ris algebra, a többv{ltozós függvénytan és a sorfejtés alapfogalmainak megismerése, bevezetés ezek alkalmaz{s{ba, életszerű problém{k megold{sa matematikai szoftverek alkalmaz{s{val. Line{ris algebra elemei: műveletek m{trixokkal, line{ris egyenletrendszerek megold{s{nak módszerei, a megold{s geometriai szemléltetése, determin{nsok; az n dimenziós vektortér fogalma, vektorterek, line{ris transzform{ció, saj{térték, saj{tvektor. Többv{ltozós valós függvények: folytonoss{g, differenci{lhatós{g (parci- {lis, tot{lis, ir{nymenti), többv{ltozós függvények szélsőértéke, többv{ltozós integr{lok. Sz{msorok, konvergencia kritériumok, Taylor sorok, periodikus függvények, Fourier sorok, alkalmaz{sok. Matematikai szoftverek alkalmaz{sa néh{ny elemi szintű feladat megold{s{ra. Babcs{nyi Wettl: Matematikai feladatgyűjtemény II. Műegyetemi Kiadó Horv{th E.: Line{ris algebra, Műegyetemi Kiadó Howard Anton Robert Busby: Contemporary Linear Algebra, Wiley,

25 BMETE90AX10 MATEMATIKA A3 Előadó: Dr. Szirmai Jenő egyetemi tan{r, Geometria Tanszék f, 4 kp, ma, 3.sz, 4 ko (2 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: Matematika A2. Bevezetés a közönséges differenci{legyenletek elméletébe és alkalmaz{s{ba. Bevezetés a vektoranalízisbe és alkalmaz{saiba. Egyes matematikai szoftverek haszn{lata. Differenci{legyenletek (DE) oszt{lyoz{sa. Szétv{lasztható DE, line{ris {llandó és v{ltozó együtthatós DE, line{ris {llandó együtthatós DE rendszerek. Közönséges differenci{legyenletek néh{ny alkalmaz{sa. Skal{r és vektormezők. Görbe és felület menti integr{lok. Divergencia és rot{ció, Gauss és Stokes tétel. Green formula. Konzervatív vektormezők, potenci{l. A vektoranalízis néh{ny alkalmaz{sa. Matematikai szoftverek alkalmaz{sa néh{ny elemi szintű feladat megold{s{ra. Thomas Finney Weir Giordano: Thomas Calculus, 10th Edition, Wesley, BMEVEKTAGE1 MŰSZAKI KÉMIA Előadó: Dr. Bajnóczy G{bor egyetemi docens, Kémiai Technológia Tanszék f, 3 kp, ma, 1.sz, 3 ko (2 ea, 0 gy, 1 lab) Ek: Kémiai reakciók termodinamik{ja. Reakciókinetika, kataliz{torok. Kémiai egyensúlyok, vizes oldatok kémi{ja. Elektrokémiai korrózió és korrózióvédelem. Tüzelőanyagok és tüzeléstechnikai alapfogalmak. Szén és kőolaj feldolgoz{s, motorhajtóanyagok kémiai tulajdons{gai. Kenőolajok elő{llít{sa és adalékai. Vízkémiai alapok, kaz{nt{pvíz előkészítés, szennyvíztisztít{s. Környezetvédelmi ismeretek. Laborgyakorlatok az elektrokémiai korrózió, vízelőkészítés, kenőolajok és tüzeléstechnika területén. Laboratóriumi gyakorlatok M{sodik héten két óra. Laboratóriumi gyakorlatok forgószínpadszerűen kerülnek lebonyolít{sra 6-8 fős csoportokban. 1. Bevezető előad{s 2. Elektrokémiai korrózió 3. G{zkaz{n gyakorlat I. (mérés) 4. G{zkaz{n gyakorlat II. (sz{mol{s) 5. Kenőolajok vizsg{lata 6. Akkumul{tor vizsg{lat Bajnóczy Szebényi: Műszaki Kémia, Műegyetemi Kiadó Műszaki Kémia (laboratóriumi gyakorlatok) Műegyetemi Kiadó Bajnóczy G.: Környezeti Kémia BMETE15AX15 FIZIKA A2E Előadó: Dr. Szunyogh L{szló egyetemi tan{r, Elméleti Fizika Tanszék v, 4 kp, ma, 2. sz, 2 ko (2 ea, 2 gy, 0 lab) Ek: Matematika A1 Elektromos alapjelenségek. Pontszerű töltések kölcsönhat{sa: a Coulomb törvény. Az elektromos fluxus és a Gauss törvény. Az elektromos tér szigetelők belsejében. Munkavégzés elektromos erőtérben. elektro- 25

26 mos potenci{l fémek belsejében és fémek felületén. Vezetőkben mozgó töltések. Ide{lis és valódi feszültségforr{sok. M{gneses alapjelenségek. A m{gneses tér forr{sai. Line{ris és tetszőleges alakú elektromos vezetőre m{gneses térben ható erő. Időben v{ltozó elektromos tér és az eltol{si {ram. Gener{torok. Transzform{tor. Maxwell egyenletek integr{lis alakja. Erosty{k Litz: A fizika alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó. Hudson Nelson: Útban a modern fizika felé, LSI Oktatóközpont Szabó [.: Elektrodinamika, Tankönyvkiadó Füstöss Tóth: Fizika II. Tankönyvkiadó Hevesi I.: Elektromoss{gtan, Nemzeti Tankönyvkiadó BMETE15AX03 FIZIKA A3 Előadó: Dr. Kugler S{ndor egyetemi docens, Elméleti Fizika Tanszék v, 2 kp, ma, 3.sz, 2 ko (2 ea, 0 gy, 0 lab) Ek: Matematika A2, Fizika A2 Kinetikus g{zelmélet. G{znyom{s, hőmérséklet, g{zok fajhőjének saj{ts{gai. A statisztikus fizika alapfogalmai. Ide{lis g{z. Boltzmann eloszl{s. Statisztikus hőmérséklet. Folyamatok ir{nya. Entrópia. Planck hipotézis. Fotonok. Fényelektromos jelenség. Atomok vonalas színképe. Bohr modell. Maghasad{s, magfúzió. Szil{rdtestek fajhője. Elektronok szil{rdtestekben. Energias{vok kialakul{sa. Szigetelők, félvezetők, jó vezetők, szupravezetők. Erosty{k Litz: A fizika alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó, Hudson Nelson: Útban a modern fizika felé, LSI Oktatóközpont Fizika 2 (szerkesztette Holics L.), Műszaki Könyvkiadó Tóth A.: Segédanyag a Fizika A3 című t{rgyhoz (sokszorosított segédanyag) BMETE80AE00 MAG ÉS NEUTRONFIZIKA Előadó: Dr. Sükösd Csaba egyetemi docens, Nukle{ris Technika Intézet f, 4 kp, ma, 3.sz, 4 ko (3 ea, 1 gy, 0 lab) Ek.: Matematika A2, Fizika A2E Az atommag felépítése és jellemzői. Rendsz{m, tömegsz{m, méret, tömeg, kötési energia. Félempirikus kötési energia formula. Radioaktivit{s, és értelmezése az atommagok kötési energi{ja alapj{n. Alfa béta gamma boml{sok. Exponenci{lis boml{störvény és felezési idő. Boml{si sorok. Radioaktív egyensúly. Radioaktív kormeghat{roz{s. Sug{rz{s és anyag kölcsönhat{sa Töltött részecskék és anyag kölcsönhat{sa. Behatol{si mélység, Bethe Bloch egyenlet, Bragg csúcs. Gamma sugarak és anyag kölcsönhat{sa. Fotoeffektus, Compton szór{s, p{rkeltés. Exponenci{lis gyengülési törvény, felezési rétegvastags{g. Neutronok és anyag kölcsönhat{sa. Atommag reakciók. Fluxus és hat{skeresztmetszet fogalma. Atommag reakciók energiamérlege. Exoterm, endoterm reakciók. Reakcióküszöb. Direkt és közvetett mag kialakul{s{val j{ró reakció mechanizmusok. Magfizikai rezonanci{k. Neutron magreakciók saj{toss{gai. Neutron hat{skeresztmetszetek energiafüggése. Atommag reakciók gyakorlati alkalmaz{sai: izotópgy{rt{s, transzmut{ció. Atomenergia felszabadít{s{nak útjai: maghasad{s és magfúzió. A maghasad{s lefoly{sa és energiamérlege. Hasad{si termékek, hasad{si neutronok. Prompt neutronok és késő neutronok. L{ncreakció és fajt{i. 26

27 Effektív sokszoroz{si tényező empirikus fogalma. Kritikus, szub és szuperkritikus rendszerek. Az atomreaktor típusok {ttekintése. A neutrong{z fizika alapvető fogalmai és módszerei. Neutron sűrűség, neutron {ramsűrűség és neutronfluxus. Neutronspektrum fogalma. Fluencia. Neutronok diffúziója. A diffúziós hossz és mérése. Csom Gy.: Atomerőművek üzemtana (Műegyetemi Kiadó 1997) I. kötet, I II. fejezet Erosty{k Litz: A fizika alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó, VI. fejezet K. Krane: Introductory Nuclear Physics, Wiley & Sons, BMEGEMMAE01 MECHANIKA Előadó: Dr. Kov{cs [d{m egyetemi docens, Műszaki Mechanika Tanszék v, 4 kp, ma, 1.sz, 4 ko (2 ea, 2 gy, 0 lab) Ek.: A statika alaptételei. Koncentr{lt erőkből és erőp{rokból {lló erőrendszer eredője. Súlypontsz{mít{s. Síkbeli erőrendszerek: Két és h{rom erő egyensúlya. Rúd és rúdszerkezet egyensúly{nak vizsg{lata. A h{- romcsuklós szerkezet. Részekre bont{s. A szuperpozíció elve. [ltal{nos rúdszerkezetek. Az igénybevétel fogalma és fajt{i. Igénybevételi függvények és {br{k. Egyenes rúd és rúdszerkezet igénybevételi függvényei és {br{i. A feszültség és alakv{ltoz{si {llapot meghat{roz{sa norm{lerő (húz{s, nyom{s) esetén. Az egyszerű Hooke-törvény. Síkidomok m{sodrendű nyomatékai. Főtengelyek, fő m{sodrendű nyomatékok. A Bernoulli-hipotézis. Feszültségi és alakv{ltoz{si {llapot tiszta, egyenes hajlít{s esetén. Kör és körgyűrű keresztmetszetű rudak csavar{sa. Méretezés, ellenőrzés norm{l igénybevételre, hajlít{sra, tiszta csavar{sra. [ltal{nos feszültségi és alakv{ltoz{si {llapot. Fajlagos nyúl{s és szögv{ltoz{s. Főfeszültségek, főnyúl{sok, feszültségi és alakv{ltoz{si főir{nyok. A feszültségi Mohr-körök. Az {ltal{nos Hooke-törvény. Méretezés, ellenőrzés többtengelyű feszültségi {llapot esetén: a Mohr és HMH-elméletek. Béda-Kocsis: Statika, Műegyetemi Kiadó, Elterné: Statika példat{r, Műegyetemi Kiadó, Béda: Szil{rds{gtan, Műegyetemi Kiadó, Elterné: Szil{rds{gtan példat{r, Műegyetemi Kiadó, BMEGEENAETD MŰSZAKI HŐTAN I. Előadó: Dr. Gróf Gyula egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék f, 3 kp, ma, 2.sz, 3 ko (2 ea, 1 gy, 0 lab) Ek.: - Termodinamika alapfogalmai. A munka, hő, entrópia, fajhők. Termodinamika nulladik főtétele. Hőmérsékleti sk{l{k. I. főtétel, belső energia, entalpia. Ide{lis g{zok egyszerű {llapotv{ltoz{sa. Körfolyamatok: hőerőgép, hűtőgép, hőszivattyú. II. főtétel, exergia, irreverzibilit{sok munkavesztesége. Folyadékok és g{zok. Re{lfaktor. [llapotegyenletek. Kétf{zisú rendszerek. Energia{talakít{s alapvető körfolyamatai. G{zkeverékek. Nedves levegő. Környey T.: Termodinamika jegyzet Segédletek, gyakorlati feladatok: www. energia.bme.hu 27

28 BMEGEENAEG2 MŰSZAKI HŐTAN II. Előadó: Dr. Gróf Gyula egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék f, 4 kp, ma, 3.sz, 4 ko (2 ea, 2 gy, 0 lab) Ek.: Matematika A2 A hőterjedés alapvető form{i és alapegyenletei. A hővezetés {ltal{nos differenci{legyenlete. Hőellen{ll{s. Bord{zott felületek. Hő{tvitel. Belső hőforr{sok. Időben v{ltozó hővezetés, közelítő megold{sok. Hő{tad{s, hasonlós{g. A hat{rréteg, szerepe. Empirikus sz{mít{si képletek. Hőcserélők, hatékonys{g. Hősug{rz{s, gyakorlati sz{mít{sa. Ernyőzés. Hő{tad{s és sug{rz{s együttesen. Környey T.: Hő{tvitel, Műegyetemi kiadó Környey T.: Hő{tvitel Példat{r, Műegyetemi kiadó, Segédletek, gyakorlati feladatok: www. energia.bme.hu 7.2. Szakmai törzsanyag BMEGE[TAE01 [RAML[STAN Előadó: Dr. Vad J{nos egyetemi docens, Dr. Lajos Tam{s egyetemi tan{r; [raml{stan Tanszék v, 5 kp, ma, 3.sz, 5 ko (3 ea, 1 gy, 1 lab) Ek: Matematika A2 Folyadékok saj{toss{gai, kinematika, Euler egyenlet, Bernoulli egyenlet, {raml{stani méréstechnika elmélete és gyakorlata, örvénytételek, impulzustétel, súrlód{sos közegek és mozg{segyenletük, Navier Stokes egyenlet, lamin{ris és turbulens {raml{sok, az {raml{sok hasonlós{ga, hidraulika, hat{rrétegek, {raml{sba helyezett testekre ható erő, összenyomható közegek {raml{sa, az energiaegyenlet, kiömlés tart{lyból Lajos T.: Az {raml{stan alapjai, Műegyetemi Kiadó BMEGERIA31I INFORMATIKAI RENDSZEREK Előadó: Dr. Tam{s Péter egyetemi docens, Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika f, 4 kp, ma, 1.sz, 4 ko (2 ea, 0 gy, 2 lab) Ek: Előad{s témakörei: Sz{mítógépek felépítése és működése. H{lózatok és az Internet. Alkalmazott informatika: adatszerkezetek, adatb{zis, sz{mítógépes grafika, programtervezési módszerek és megold{sok. Sz{mítógép laborgyakorlatok: Irodai szoftverek {ttekintése, és alkalmaz{suk a műszaki gyakorlatban. H{lózatkezelés (Internet, FTP, levelezés, Windows és Unix alatt). Saj{t HTML oldalak készítése. Adatb{- zis kezelési alapismeretek, az SQL nyelv. Algoritmusok hagyom{nyos sz{mítógépes megfogalmaz{sa. Czenky: Tanuljuk együtt az Informatik{t! ComputerBooks Kiadó, Juh{sz Kiss: Tanuljunk programozni! ComputerBooks Kiadó, BMEGERIA32P PROGRAMTERVEZÉS Előadó: Dr. Tam{s Péter egyetemi docens, Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika f, 2 kp, ma, 2.sz, 2 ko (0ea, 2 gy, 0 lab) Ek: Informatikai rendszerek 28

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar ÚTMUTATÓ

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar ÚTMUTATÓ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar ÚTMUTATÓ az energetikai mérnök mesterszak (MSc) 2009/2010. tanév 1. félévében beiratkozott hallgatói részére Összeállította: Dr. Gács Iván

Részletesebben

Energetikai mérnök alapszak tanterve 2010

Energetikai mérnök alapszak tanterve 2010 Energetikai mérnök alapszak tanterve 2010 Tantárgy kredit 1 2 3 félévek 4 5 6 7 NEPTUN kód e gy l kr v/f e gy l kr v/f e gy l kr v/f e gy l kr v/f e gy l kr v/f e gy l kr v/f e gy l kr v/f BME 40 TERMÉSZETTUDOMÁNYOS

Részletesebben

Gépészmérnöki mesterképzési szak. képzési és kimeneti követelményei

Gépészmérnöki mesterképzési szak. képzési és kimeneti követelményei Gépészmérnöki mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A mesterképzési szak megnevezése: gépészmérnöki (Mechanical Engineering) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és

Részletesebben

NAPPALI ÉPÍTÉSZMÉRNÖK SZAK

NAPPALI ÉPÍTÉSZMÉRNÖK SZAK NAPPAI ÉPÍÉSZMÉRNÖK SZAK (BSc) AAPKÉPZÉS Az alapképzési szak megnevezése: nappali építészmérnök Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: építészmérnök alapdiploma (BSc) A szakirányok megnevezése:

Részletesebben

A gépészmérnöki alapszak törzsanyaga

A gépészmérnöki alapszak törzsanyaga Gépészmérnöki alapszak (BSc) tanterve érvényes: 2008/2009. tanévtől A gépészmérnöki alapszak törzsanyaga Tantárgy neve Kód Szem. Ábrázoló geometria BMETE90AX06 1 1 2 0 v 3 Gépészmérnöki alapismeretek BMEGEVGAG01

Részletesebben

Semmelweis Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat. III/III. fejezet

Semmelweis Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat. III/III. fejezet III/III. fejezet SEMMELWEIS EGYETEM Egészségügyi Közszolgálati Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzata 1. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat hatálya 1. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ) hatálya a Semmelweis

Részletesebben

HELYI TANTERV. a 34 521 06 HEGESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

HELYI TANTERV. a 34 521 06 HEGESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ HELYI TANTERV a 34 521 06 HEGESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ I. A szakképzés jogi h{ttere A szakképzési kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLVII. törvény,

Részletesebben

Műszaki szakoktató alapszak

Műszaki szakoktató alapszak Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Tanulmányi tájékoztató Műszaki szakoktató alapszak Kecskemét 2011 2012 A tantárgyleírásokat a KF GAMF Kar munkatársai állították össze. Szerkesztette: Dr. Kovács Beatrix főiskolai

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ

Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ az ipari terméktervező mérnöki mesterszak (MSc) 2012/2013. tanév 1. félévében beiratkozott hallgatói részére Szakfelelős:

Részletesebben

Energetikai oktatás és kutatás a Műegyetemen

Energetikai oktatás és kutatás a Műegyetemen Energetikai oktatás és kutatás a Műegyetemen Dr. Bihari Péter egyetemi docens BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Energiapolitikai hétfő este 2011. február 14. Oktatás és Kutatás mérnök, kutató

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR Közlekedésmérnöki alapképzési (BSc) szak Budapest 2008 Tartalomjegyzék Alapadatok... 1 Bevezetés... 2 1. A Közlekedésmérnöki Karon folyó

Részletesebben

Járműmérnöki alapszak

Járműmérnöki alapszak Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Tanulmányi tájékoztató Járműmérnöki alapszak Kecskemét 2012 2013 A tantárgyleírásokat a KF GAMF Kar munkatársai állították össze. Szerkesztette: Dr. Kovács Beatrix főiskolai

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR JÁRMŰMÉRNÖKI MESTER (MSc) SZAK BUDAPEST 2008 TARTALOMJEGYZÉK Alapadatok...3 Bevezetés...4 1. A szak képzési és kutatási előzményei az

Részletesebben

MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA SEGÉDLET AZ ÉPÍTÉSÜGYI MÉRNÖKI, MŰSZAKI SZAKMAGYAKORLÁSI JOGOSULTSÁGHOZ SZÜKSÉGES KÉPZETTSÉGI KÖVETELMÉNYRŐL 2009

MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA SEGÉDLET AZ ÉPÍTÉSÜGYI MÉRNÖKI, MŰSZAKI SZAKMAGYAKORLÁSI JOGOSULTSÁGHOZ SZÜKSÉGES KÉPZETTSÉGI KÖVETELMÉNYRŐL 2009 MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA SEGÉDLET AZ ÉPÍTÉSÜGYI MÉRNÖKI, MŰSZAKI SZAKMAGYAKORLÁSI JOGOSULTSÁGHOZ SZÜKSÉGES KÉPZETTSÉGI KÖVETELMÉNYRŐL 2009 Szerkesztette: dr. Korda János Lektorálta: Péter Annamária A szakterület

Részletesebben

Gépészmérnöki alapszak

Gépészmérnöki alapszak Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Tanulmányi tájékoztató Gépészmérnöki alapszak Kecskemét 2011 2012 A tantárgyleírásokat a KF GAMF Kar munkatársai állították össze. Szerkesztette: Dr. Kovács Beatrix főiskolai

Részletesebben

MESTERKÉPZÉSI SZAKOK FELVEZETŐ TÁRGYAI

MESTERKÉPZÉSI SZAKOK FELVEZETŐ TÁRGYAI MESTERKÉPZÉSI SZAKOK FELVEZETŐ TÁRGYAI A 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet előírásai szerint Érvényes 2013. november 1-től Azon hallgatók részére, akik olyan alapszakról kerülnek felvételre az általuk választott

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR TÁJÉKOZTATÓ. A BME GÉPÉSZMÉRNÖKI KARÁN FOLYÓ SZERVEZETT DOKTORI (PhD) KÉPZÉSRŐL

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR TÁJÉKOZTATÓ. A BME GÉPÉSZMÉRNÖKI KARÁN FOLYÓ SZERVEZETT DOKTORI (PhD) KÉPZÉSRŐL BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR TÁJÉKOZTATÓ A BME GÉPÉSZMÉRNÖKI KARÁN FOLYÓ SZERVEZETT DOKTORI (PhD) KÉPZÉSRŐL BUDAPEST, 2015 1 Előszó A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

Impresszum. Fõszerkesztõ: Süveges Péter BME Diákközpont. Támpont Iroda. Felelõs kiadó: Veres Gábor igazgató BME Diákközpont.

Impresszum. Fõszerkesztõ: Süveges Péter BME Diákközpont. Támpont Iroda. Felelõs kiadó: Veres Gábor igazgató BME Diákközpont. Felvételi Kalauz Impresszum Fõszerkesztõ: Süveges Péter BME Diákközpont. Támpont Iroda Felelõs kiadó: Veres Gábor igazgató BME Diákközpont Szerkesztették: Diákközpont Támpont Iroda Oktatási Igazgatóság,

Részletesebben

KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (KTVSZ) (A Hallgatói követelményrendszer C része) 2015. február 18.

KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (KTVSZ) (A Hallgatói követelményrendszer C része) 2015. február 18. KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (KTVSZ) (A Hallgatói követelményrendszer C része) 2015. február 18. T A R T A L O M J E G Y Z É K T A R T A L O M J E G Y Z É K... 2 E L Ő S Z Ó... 4 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA mmk.hu

MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA mmk.hu MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA mmk.hu NAGY GYULA Épületgépész Tagozat Minősítő Bizottság elnöke TÖRTÉNELMI HÁTTÉR Alakuló közgyűlés 1924. március 8. A kamara tevékenységét 1945-ben betiltották. 1989-ben megalakítják,

Részletesebben

HELYI TANTERV. a XXXVIII. Rendészet [GAZATHOZ

HELYI TANTERV. a XXXVIII. Rendészet [GAZATHOZ HELYI TANTERV a XXXVIII. Rendészet [GAZATHOZ A kerettanterv a 9-12. középiskolai évfolyamokra előírt tartalommal a Rendészet {gazatra egységesen vonatkozik: Megnevezés: Fegyveres szervek és vagyonvédelmi

Részletesebben

SZAKMAI PROGRAM az. Ügyviteli titk{r ÉRETTSÉGI UT[NI SZAKKÉPZÉSHEZ. valamint a XXV. ÜGYVITEL [GAZATHOZ

SZAKMAI PROGRAM az. Ügyviteli titk{r ÉRETTSÉGI UT[NI SZAKKÉPZÉSHEZ. valamint a XXV. ÜGYVITEL [GAZATHOZ SZAKMAI PROGRAM az 54 346 02 Ügyviteli titk{r ÉRETTSÉGI UT[NI SZAKKÉPZÉSHEZ valamint a XXV. ÜGYVITEL [GAZATHOZ K[ROLYI MIH[LY KÉT TANÍT[SI NYELVŰ KÖZGAZDAS[GI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013. 1 I. A szakképzés jogi

Részletesebben

ELŐKÉSZÍTÉS-TECHNIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK képzési és kimeneti követelmények

ELŐKÉSZÍTÉS-TECHNIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK képzési és kimeneti követelmények ELŐKÉSZÍTÉS-TECHNIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK képzési és kimeneti követelmények 1. A mesterképzési szak megnevezése: előkészítés-technikai mérnöki (Process Engineering). A mesterképzési szakon szerezhető

Részletesebben

Műszaki szakoktató alapképzési szak

Műszaki szakoktató alapképzési szak Dunaújvárosi Főiskola Műszaki szakoktató alapképzési szak Tanterv. július 29. 2 Tartalomjegyzék Szakleírás... 5 Óraterv:... 8 tantárgyainak rövid ismertetése... 12 Matematika I.... 13 Közgazdaságtan I....

Részletesebben

Ipari termék- és formatervezői alapszak

Ipari termék- és formatervezői alapszak Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Tanulmányi tájékoztató Ipari termék- és formatervezői alapszak Kecskemét 2012 2013 A tantárgyleírásokat a KF GAMF Kar munkatársai állították össze. Szerkesztette: Dr. Kovács

Részletesebben

Gépészmérnöki alapképzési szak

Gépészmérnöki alapképzési szak Dunaújvárosi Főiskola Gépészmérnöki alapképzési szak Tanterv. július 25. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Szakleírás... 5 Óraterv:... 8 tantárgyainak rövid ismertetése... 12 Mérnöki fizika... 12

Részletesebben

SEMMELWEIS EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT III. RÉSZ III/II. FEJEZET SEMMELWEIS EGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR

SEMMELWEIS EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT III. RÉSZ III/II. FEJEZET SEMMELWEIS EGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR SEMMELWEIS EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT III. RÉSZ III/II. FEJEZET SEMMELWEIS EGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA /2011. (..) számú SE szenátusi határozat Tartalomjegyzék

Részletesebben

Az Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium szakiskolai helyi tanterve. a 34 582 10 SZÁRAZÉPÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Az Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium szakiskolai helyi tanterve. a 34 582 10 SZÁRAZÉPÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Az Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium szakiskolai helyi tanterve a 34 582 10 SZÁRAZÉPÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szárazépítő szakképesítés (34 582 10) helyi tanterve a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelettel

Részletesebben

E L T E I K I N F O R M A T I K A T A N Á R I S Z A K N A P P A L I T A G O Z A T B U D A P E S T, 2003.

E L T E I K I N F O R M A T I K A T A N Á R I S Z A K N A P P A L I T A G O Z A T B U D A P E S T, 2003. E L T E I K I N F O R M A T I K A T A N Á R I S Z A K N A P P A L I T A G O Z A T B U D A P E S T, 2003. I. A képzés általános leírása Az Informatika tanár szakképzettség megszerzése a 166/1997.(X.3.)

Részletesebben

INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA... 1 GÉPGY[RT[STECHNOLÓGIAI TECHNIKUS... 113 RUHAIPARI TECHNIKUS...

INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA... 1 GÉPGY[RT[STECHNOLÓGIAI TECHNIKUS... 113 RUHAIPARI TECHNIKUS... Tartalom INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA... 1 GÉPGY[RT[STECHNOLÓGIAI TECHNIKUS... 113 RUHAIPARI TECHNIKUS... 243 2.56. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint

Részletesebben

BME Gépészmérnöki Kar Energetikai mérnöki alapszak

BME Gépészmérnöki Kar Energetikai mérnöki alapszak ABSZOLUTÓRIUMHOZ TANTÁRGY ELLENŐRZŐ LAP 2005/2006. szeptember 2009/2010. tanév 2. félévéig iratkozott hallgatók részére BME Gépészmérnöki Kar Energetikai mérnöki alapszak NÉV:.. Tanulmányok kezdete (év,

Részletesebben

MECHATRONIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS TANTERVE

MECHATRONIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS TANTERVE PANNON EGYETEM MÉRNÖKI KAR MECHATRONIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS TANTERVE SZAKVEZETŐ: Dr. Gugolya Zoltán egyetemi adjunktus -------------------------------- -------------------------------------

Részletesebben

Általános Orvostudományi Kar 3

Általános Orvostudományi Kar 3 FOGORVOS MESTERKÉPZÉSI SZAK A fogorvos mesterképzési szak egységes, osztatlan képzés képzési és kimeneti követelményei* A mesterképzési szak megnevezése Fogorvos (Dentistry) A mesterképzési szakon szerezhető

Részletesebben

VEGYÉSZ MSc. mesterképzés

VEGYÉSZ MSc. mesterképzés VEGYÉSZ MSc mesterképzés Tájékoztató a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karáról A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara 1921-ben kezdte meg működését,

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM TANULMÁNYI és VIZSGASZABÁLYZATA 2012. szeptember 1-ét követően beiratkozott szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatók számára

AZ ÓBUDAI EGYETEM TANULMÁNYI és VIZSGASZABÁLYZATA 2012. szeptember 1-ét követően beiratkozott szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatók számára 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói Követelményrendszer. függelék AZ ÓBUDAI EGYETEM TANULMÁNYI és VIZSGASZABÁLYZATA 2012. szeptember 1-ét követően beiratkozott

Részletesebben

GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖK

GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖK A DEBRECENI EGYETEM Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar KÉRELME GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖK BSc SZINTŰALAPKÉPZÉSI SZAK INDÍTÁSÁRA Agrár képzési terület Gazdasági, vidékfejlesztési és informatikus

Részletesebben

Semmelweis Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat. III/II. fejezet. SEMMELWEIS EGYETEM Egészségtudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzata

Semmelweis Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat. III/II. fejezet. SEMMELWEIS EGYETEM Egészségtudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzata III/II. fejezet SEMMELWEIS EGYETEM Egészségtudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzata 1. A TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT HATÁLYA ÉS ÉRTELMEZÉSE (4) A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (továbbiakban: TVSZ)

Részletesebben

GÖDÖLLŐ A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER 5/C melléklete TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

GÖDÖLLŐ A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER 5/C melléklete TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER 5/C melléklete TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT 2015. OKTÓBER 2 Bevezetés A Szent István

Részletesebben

Anyagmérnöki alapképzési szak

Anyagmérnöki alapképzési szak Dunaújvárosi Főiskola Anyagmérnöki alapképzési szak Tanterv. július 25. 2 Tartalomjegyzék Szakleírás...5 Óraterv:...8 tantárgyainak rövid ismertetése...10 Vállalatgazdaságtan II....10 Informatika...11

Részletesebben

Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Közgazdaságtudományi Kar Melléklet 1,2,3,4,5,6,7 I. Közgazdasági-, közgazdasági szakos közgazdász tanár-, nemzetközi kapcsolatok-, pénzügyi és gazdaságmatematikai elemző

Részletesebben

PANNON EGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT

PANNON EGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT A Szenátus elfogadta: 2013. július 23. A határozat száma: 312/2012-2013. (VII. 23.) Szenátus határozat Hatálybalépés: 2013. szeptember 1. A szabályzat karbantartásáért felelős: EDHT elnöke TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Műszaki menedzser alapképzési szak

Műszaki menedzser alapképzési szak Dunaújvárosi Főiskola Műszaki menedzser alapképzési szak Tanterv. július 25. 2 Tartalomjegyzék Szakleírás...5 Óraterv:...8 Műszaki menedzser alapszak tantárgyainak rövid leírása...12 Mérnöki fizika...12

Részletesebben

DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ. Tisztelt Hölgyem, Uram!

DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ. Tisztelt Hölgyem, Uram! DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ Tisztelt Hölgyem, Uram! A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara nevében tisztelettel köszöntöm Önt és munkatársait! Karunkon jelenleg tizenkét tanszék keretében folyik az oktatói-kutatói

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS TUDOMÁNYI KARON ÉRVÉNYES SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 5/C melléklete TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (A HALLGATÓI TANULMÁNYI REND ÉS

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ

Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ az energetikai mérnök mesterszak (MSc) 2011/2012. tanév 2. félévében beiratkozott hallgatói részére Össze{llította:

Részletesebben

MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK

MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK A szak képzéséért felelős szervezeti egység: Műszaki és Gépészeti Tanszék KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak

Részletesebben

FELSŐOKTATÁSI DUÁLIS KÉPZÉSEK INDÍTÁSA PÉCSETT

FELSŐOKTATÁSI DUÁLIS KÉPZÉSEK INDÍTÁSA PÉCSETT FELSŐOKTATÁSI DUÁLIS KÉPZÉSEK INDÍTÁSA PÉCSETT Dr. Szabó Éva Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Vállalati információs napok a duális felsőoktatási képzésekről Pécs, 2015.

Részletesebben

ÉPÍTÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK

ÉPÍTÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK ÉPÍTÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: építész mesterképzési szak /Architecture (a képesítési jegyzékről szóló 139/2015 kormányrendelet 3. melléklet 147. szerint). 2. A mesterképzési

Részletesebben

HELYI TANTERV. a 34 542 06 NŐI SZABÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

HELYI TANTERV. a 34 542 06 NŐI SZABÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ HELYI TANTERV a 34 542 06 NŐI SZABÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ I. A szakképzés jogi h{ttere A szakképzési kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII.

Részletesebben

DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ. Tisztelt Hölgyem, Uram!

DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ. Tisztelt Hölgyem, Uram! DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ Tisztelt Hölgyem, Uram! A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara nevében tisztelettel köszöntöm Önt és munkatársait! Karunkon jelenleg tizenkét tanszék keretében folyik az oktatói-kutatói

Részletesebben

MŰSZAKI SZAKOKTATÓ SZAK (műszaki alapdiploma BSc. szint) 1. A képzési cél

MŰSZAKI SZAKOKTATÓ SZAK (műszaki alapdiploma BSc. szint) 1. A képzési cél MŰSZAKI SZAKOKTATÓ SZAK (műszaki alapdiploma BSc. szint) 1. A képzési cél A műszaki szakoktató szak mint alapképzés szorosan kapcsolódik a műszaki képzési terület különböző szakágaihoz, összhangban az

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL ALAPKÉPZÉSI SZAK

KÉPZÉSI PROGRAM PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL ALAPKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI PROGRAM PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL ALAPKÉPZÉSI SZAK SZOLNOKI FŐISKOLA SZOLNOK SZOLNOKI FŐISKOLA SZOLNOK TANTERV érvényes a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL ALAPKÉPZÉSI SZAK

Részletesebben

EGYETEMI TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

EGYETEMI TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT ZRÍNYI MIKLÓS 4. sz. melléklet a ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. sz. példány EGYETEMI TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT -2011- 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 A SZABÁLYZAT

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ az épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnöki mesterszak (MSc) 2013/2014. tanév 1. félévében beiratkozott hallgatói

Részletesebben

Anyagmérnöki alapképzési szak

Anyagmérnöki alapképzési szak Dunaújvárosi Főiskola Anyagmérnöki alapképzési szak Tanterv. július 29. 2 Tartalomjegyzék Szakleírás...5 Óraterv:...8 tantárgyainak rövid ismertetése...10 Közgazdaságtan I....10 Mechanika I....11 Matematika

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - II. RÉSZ - HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - II. RÉSZ - HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - II. RÉSZ - HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola Szenátusa a a nemzeti felsõoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.),

Részletesebben

Mechatronikai mérnöki alapképzési szak tanterve Érvényes a 2010/11. tanévtől

Mechatronikai mérnöki alapképzési szak tanterve Érvényes a 2010/11. tanévtől Mechatronikai mérnöki alapképzési szak tanterve Érvényes a 2010/11. tanévtől 1 2 3 4 5 6 7 Σ NEPTUN kód Tantárgy e g l kr v/f e g l kr v/f e g l kr v/f e g l kr v/f e g l kr v/f e g l kr v/f e g l kr v/f

Részletesebben

Károli Gáspár Református Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat III. rész Hallgatói Követelményrendszer, tanulmányi és vizsgaszabályzat

Károli Gáspár Református Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat III. rész Hallgatói Követelményrendszer, tanulmányi és vizsgaszabályzat Károli Gáspár Református Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat III. rész Hallgatói Követelményrendszer, tanulmányi és vizsgaszabályzat A Károli Gáspár Református Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szenátusa

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK

KÉPZÉSI PROGRAM NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI PROGRAM NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK SZOLNOKI FŐISKOLA SZOLNOK SZOLNOKI FŐISKOLA SZOLNOK TANTERV érvényes a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS ALAPKÉPZÉSI

Részletesebben

PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL ALAPKÉPZÉSI SZAK. A szak képzéséért felelős szervezeti egység: Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék

PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL ALAPKÉPZÉSI SZAK. A szak képzéséért felelős szervezeti egység: Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL ALAPKÉPZÉSI SZAK A szak képzéséért felelős szervezeti egység: Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL ALAPKÉPZÉSI SZAK

Részletesebben

TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 3. SZ. MELLÉKLETE Ikt. szám: 483/1300/3-2/2011. TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT az 1-5. számú módosítással egységes szerkezetbe

Részletesebben

III. fejezet. III./I. fejezet

III. fejezet. III./I. fejezet III. fejezet Az Egyetem Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzatáról (a hallgatói tanulmányi rend és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének, ellenőrzésének rendje)

Részletesebben

TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK, MÉRNÖKTANÁR

TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK, MÉRNÖKTANÁR Dunaújvárosi Főiskola TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK, MÉRNÖKTANÁR Szerezhető szakképzettségek: okleveles mérnöktanár (anyagmérnök), okleveles mérnöktanár (gépészmérnök), okleveles mérnöktanár (mérnök informatikus),

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM KERESKEDELEM ÉS MARKETING ALAPKÉPZÉSI SZAK

KÉPZÉSI PROGRAM KERESKEDELEM ÉS MARKETING ALAPKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI PROGRAM KERESKEDELEM ÉS MARKETING ALAPKÉPZÉSI SZAK SZOLNOKI FŐISKOLA SZOLNOK SZOLNOKI FŐISKOLA SZOLNOK TANTERV KERESKEDELEM ÉS MARKETING ALAPKÉPZÉSI SZAK (BA.) NAPPALI TAGOZAT érvényes a 2013/2014.

Részletesebben

HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS VIZSGAREND

HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS VIZSGAREND VI. RÉSZ HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS VIZSGAREND 1. fejezet A KÉPZÉS SZERKEZETI ÉS TARTALMI EGYSÉGEI Képzési program 262. (1) A Főiskolán a képzés a képzési program alapján folyik, melyet a Szenátus fogad el.

Részletesebben

JELENTKEZÉSI FELHÍVÁS. Fürdővezető szakirányú továbbképzésre

JELENTKEZÉSI FELHÍVÁS. Fürdővezető szakirányú továbbképzésre JELENTKEZÉSI FELHÍVÁS Fürdővezető szakirányú továbbképzésre 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Fürdővezető szakirányú továbbképzési szak 2. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése:

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA (FSZTVSZ) 2003 Elfogadta az Egyetemi Tanács 2002. november 25-i ülésén Módosította az Egyetemi Tanács

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 5. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 5. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 5. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata Pécs 2006. 2016. április 21. napjától hatályos változat A Pécsi

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ az energetikai mérnöki alapszak (BSc) 2013/2014. tanévben beiratkozott hallgatói részére Összeállította: Dr. Bihari

Részletesebben

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS (SZAKMÉRNÖKKÉPZÉS) a JÁRMŰGÉPÉSZ SZAKMÉRNÖKI SZAK

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS (SZAKMÉRNÖKKÉPZÉS) a JÁRMŰGÉPÉSZ SZAKMÉRNÖKI SZAK B U D A P E S T I M Ű S Z A K I É S G A Z D A S Á G T U D O M ÁN Y I E G Y E T E M K Ö Z L E K E D É S M É R N Ö K I ÉS J Á R M Ű M É R N Ö K I K A R VASÚTI JÁRMŰVEK, REPÜLŐGÉPEK ÉS HAJÓK TANSZÉK SZAKIRÁNYÚ

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. 2006. június

Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. 2006. június Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2006. június Tartalomjegyzék Bevezetés 5 I. PREAMBULUM 5 II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 9 1.Az egyetem jogállása 9 2.Az

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2012/2013. tanévre. Szakirányú továbbképzések. (levelező és esti tagozat)

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2012/2013. tanévre. Szakirányú továbbképzések. (levelező és esti tagozat) FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013. tanévre Szakirányú továbbképzések (levelező és esti tagozat) Budapest, 2011. november Budapesti Gazdasági Főiskola TARTALOMJEGYZÉK Szakirányú továbbképzések Adó- és Pénzügyi

Részletesebben

Mintaterv. Technológiák gépei: hűtő, szerszám, finommech. Differenciált szakmai ismeretek. Szerkezeti anyagok technológiája 4.

Mintaterv. Technológiák gépei: hűtő, szerszám, finommech. Differenciált szakmai ismeretek. Szerkezeti anyagok technológiája 4. PTE PMMIK - Tanulmányi tájékoztató 0 oldal /8 Mintaterv Természettudományos alapismeretek Fizika Mechanika. (statika) Matematika a/ Műszaki kémia Mechanika. (szil.tan) Matematika a/ Áramlástan Mechanika.

Részletesebben

ÉPÍTŐMÉRNÖKI SZAK. (BSc) ALAPKÉPZÉS

ÉPÍTŐMÉRNÖKI SZAK. (BSc) ALAPKÉPZÉS ÉPÍTŐMÉRNÖKI SZAK (BSc) ALAPKÉPZÉS Az alapképzési szak megnevezése: építőmérnöki Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: építőmérnök A specializációk megnevezése: Szerkezetépítő mérnök ágazaton:

Részletesebben

Élve a Minisztérium honlapj{n közzétett lehetőséggel, a 2010. július 28-{n megjelent

Élve a Minisztérium honlapj{n közzétett lehetőséggel, a 2010. július 28-{n megjelent Dr. Matolcsy György miniszter Úr részére Ikt. szám: K-08-12/2010 Nemzetgazdas{gi Minisztérium szechenyiterv@ngm.gov.hu Tisztelt Miniszter Úr! Élve a Minisztérium honlapj{n közzétett lehetőséggel, a 2010.

Részletesebben

Energetikai mérnöki alapképzési szak

Energetikai mérnöki alapképzési szak GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Energetikai mérnöki alapképzési szak Szakfelelős: Dr. Bihari Péter KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015. tanév A BME Gépészmérnöki Kar Dékáni Hivatalának tájékoztató kiadványa. Összeállította

Részletesebben

TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ

TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 00_nappali_mester_tartalom.qxd 2010.08.17. 14:19 Page 1 PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ Mesterképzési szakok Nappali tagozat 2010/2011. tanév 00_nappali_mester_tartalom.qxd

Részletesebben

2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése

2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2.1 A Bologna rendszerű képzés A Bologna-folyamat célja az európai felsőoktatás harmonizációja mely által a magyar felsőoktatás

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő. A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat

Szent István Egyetem Gödöllő. A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat FI 69207 Szent István Egyetem Gödöllő A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat 2012. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 Bevezetés...5 I. PREAMBULUM...6 II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...9

Részletesebben

PROGRAMLEÍRÁS ÉS FELVÉTELI ELJÁRÁS

PROGRAMLEÍRÁS ÉS FELVÉTELI ELJÁRÁS PROGRAMLEÍRÁS ÉS FELVÉTELI ELJÁRÁS Képzések Magyar nyelvű képzéseket az alábbi MSc szakokon indítunk 1. Takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnök 2. Agrármérnök 3. Növényorvos 4. Mezőgazdasági biotechnológus

Részletesebben

EGY LÉPÉS A KIVÁLÓSÁG IRÁNYÁBA KARBANTARTÁSI SZAKMENEDZSER Gaál Zoltán Balogh Ágnes Bognár Ferenc

EGY LÉPÉS A KIVÁLÓSÁG IRÁNYÁBA KARBANTARTÁSI SZAKMENEDZSER Gaál Zoltán Balogh Ágnes Bognár Ferenc EGY LÉPÉS A KIVÁLÓSÁG IRÁNYÁBA KARBANTARTÁSI SZAKMENEDZSER Gaál Zoltán Balogh Ágnes Bognár Ferenc Előzmények és a képzés indoklása: A karbantartás problémája attól kezdve kíséri végig a munkát végző embert,

Részletesebben

Geográfus mesterképzési szak. képzési és kimeneti követelményei

Geográfus mesterképzési szak. képzési és kimeneti követelményei Geográfus mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A mesterképzési szak megnevezése: geográfus (Geography) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar JELENTÉS a minőségfejlesztési program kari megvalósításáról (2008/2009. tanév)

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar JELENTÉS a minőségfejlesztési program kari megvalósításáról (2008/2009. tanév) Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar JELENTÉS a minőségfejlesztési program kari megvalósításáról (2008/2009. tanév) Székesfehérvár 2010. január 0 1. táblázat A Geoinformatikai Kar jelentése

Részletesebben

Építőmérnök BSc-MSc-PhD képzés www.epito.bme.hu. Dr. Lovas Antal dékán, BME Építőmérnöki Kar

Építőmérnök BSc-MSc-PhD képzés www.epito.bme.hu. Dr. Lovas Antal dékán, BME Építőmérnöki Kar Építőmérnök BSc-MSc-PhD képzés www.epito.bme.hu Dr. Lovas Antal dékán, BME Építőmérnöki Kar Institutum Geometrico-Hydrotechnicum Alapítva 1782 1782. augusztus 30-án kelt, II. József által aláírt alapító

Részletesebben

TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM INFRASTRUKTURÁLIS RENDSZEREK MODELLEZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE MULTIDISZCIPLINÁRIS MŰSZAKI TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT átdolgozásának tervezete 2013. február

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR

DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR KÖRNYEZET- ÉS VEGYÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK A Környezetmérnöki MScszak bemutatkozása A környezetmérnök, a jövő biztosítéka! DE DEBRECENI EGYETEM 14 Kar MK MŰSZAKI KAR A RÉGIÓ MŰSZAKI

Részletesebben

NEVELÉSTUDOMÁNYI MESTERKÉPZÉSI SZAK

NEVELÉSTUDOMÁNYI MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: NEVELÉSTUDOMÁNYI MESTERKÉPZÉSI SZAK nevelési és oktatási kutatások kora gyermekkor

Részletesebben

Miskolci Egyetem. Állam- és Jogtudományi Kar

Miskolci Egyetem. Állam- és Jogtudományi Kar Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Állam- és Jogtudományi Kar Az Állam- és Jogtudományi Kar 1980-as alapításának elsődleges célja a regionális jogászhiány megszüntetése és a jogászutánpótlás

Részletesebben

GyIK: gyakran ismételt kérdések

GyIK: gyakran ismételt kérdések GyIK: gyakran ismételt kérdések Mi a beiratkozás-bejelentkezés eljárás módja? A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, amely NEPTUN rendszerben a kurzusok felvételével, illetve a beiratkozási

Részletesebben

PÓTFELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2012/2013. tanévre. Alapképzések. (nappali, levelező és távoktatási tagozat)

PÓTFELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2012/2013. tanévre. Alapképzések. (nappali, levelező és távoktatási tagozat) PÓTFELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013. tanévre Alapképzések (nappali, levelező és távoktatási tagozat) Budapest, 2012. július Budapesti Gazdasági Főiskola TARTALOMJEGYZÉK ALAPKÉPZÉS (BA/BSC) NAPPALI TAGOZAT...

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2015.

Részletesebben

Ü é é ó é ő é é ő ó é í ó ó ó é é ó ó ó ö ő ő é ö é ö é ó é é ő é ő ű ü é ó ö ő ü é é ő ó ü ő é é é ö ó ő é é í éé é ó ó ő é é ó ó ó é é é é Ü ő é ő ö é ő í ő í ó é é ö é é é é é ó Ü ő é é é ü í ő ó ö

Részletesebben

MARKETING MESTERKÉPZÉS. 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

MARKETING MESTERKÉPZÉS. 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: MARKETING MESTERKÉPZÉS 1. A mesterképzési szak megnevezése: marketing 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint: mesterfokozat

Részletesebben

TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ

TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2011/2012. tanév TANÁR - JÁTÉK- ÉS SZABADIDŐ-SZERVEZŐ TANÁR mesterszak 3 félév 90 kredit NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szerkesztők: Dr. Patyi Gábor

Részletesebben

ÁPOLÁS MESTERSZAK SZAKI TÁJÉKOZTATÓ

ÁPOLÁS MESTERSZAK SZAKI TÁJÉKOZTATÓ DEBRECENI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR ÁPOLÁS MESTERSZAK SZAKI TÁJÉKOZTATÓ Hatályos: 2015. szeptember 1-től ÁPOLÁS MESTERSZAK KÉPZÉSI PROGRAM Hatályos: 2015. szeptember 1-től 2 ÁPOLÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított

Részletesebben

Cselekvési program az Informatikai Kar dékáni pályázatához

Cselekvési program az Informatikai Kar dékáni pályázatához Prof. Dr. Fésüs László rektor Debreceni Egyetem Pályázat Tisztelt Rektor Úr! Alulírott megpályázom a Debreceni Egyetem Informatikai Karára meghirdetett dékán beosztást. Jelenleg az Információ Technológia

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE (Módosításokkal egységes szerkezetben) Az SzMSz 3. számú melléklete Budapest 2008 Tartalomjegyzék I.

Részletesebben

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ. I. A képzésre vonatkozó információk

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ. I. A képzésre vonatkozó információk KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ I. A képzésre vonatkozó információk.. A képzés megnevezése: Reaktortechnika szakirányú továbbképzési szak.. A képzésre vonatkozó egyéb információk... A képzés részletes leírása: A Reaktortechnika

Részletesebben

Gépipari mérnökasszisztens felsőfokú szakképzés

Gépipari mérnökasszisztens felsőfokú szakképzés Dunaújvárosi Főiskola Gépipari mérnökasszisztens felsőfokú szakképzés Tanterv. július 29. 2 Tartalomjegyzék Alapadatok:... 5 Gépipari mérnökasszisztens megnevezésű elágazás szakmai és vizsgakövetelményei...

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK

KÉPZÉSI PROGRAM TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI PROGRAM TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK SZOLNOKI FŐISKOLA SZOLNOK SZOLNOKI FŐISKOLA SZOLNOK TANTERV érvényes a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK

Részletesebben