Energetikai oktatás és kutatás a Műegyetemen

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Energetikai oktatás és kutatás a Műegyetemen"

Zsolt Németh
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Energetikai oktatás és kutatás a Műegyetemen Dr. Bihari Péter egyetemi docens BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Energiapolitikai hétfő este február 14.

2 Oktatás és Kutatás mérnök, kutató oktatás kutatás kutatási eredmény

3 Oktatás

4 Szervezeti előzmények Gőzgépek és Hűtőgépek Tsz. Komondy Zoltán 1951 Villamoskari Géptan Tsz. Sváb J., Magyar J., Szabó I Hőerőművek Tsz. Lévai András később: Hőenergetika Tsz. Energiagazdálkodási Tsz. Heller László Kalorikus Gépek Tsz. Brodszky D. Bassa G. Penninger A Hő- és Rendszertechnikai Intézet Szabó Imre 2002 Energetika Tsz. Büki G., Rádonyi L Rendszer és Irányítástechn. Tsz. Szabó Imre, Zsebik Albin Energetikai Gépek és Rendszerek Tsz. Penninger Antal, Gróf Gyula

5 Történeti áttekintés 1970-es évek közepéig Gépészmérnök képzés keretein belül Gépgyártástechnológia szak (nincs ágazat) Mezőgazdasági gépész szak (nincs ágazat) Vegyipari gépész szak (2 ágazat) Textiltechnológia szak (nincs ágazat) Műszaki tanár szak (nincs ágazat) Erőgépész szak hőerőgépész ágazat (3 tanszék) áramlástechnikai gépész ágazat épületgépész ágazat

6 Történeti áttekintés 1970-es évek közepétől 1996-ig Gépészmérnök képzés keretein belül Gépipari technológia szak (nincs ágazat) Termelési rendszer (nincs ágazat) Vegyipari és élelmiszeripari gépész szak (2 ágazat) Géptervező szak (4 ágazat) Matematikus mérnök szak (nincs ágazat) Folyamattervező szak energiatermelés ágazat (HőRI) hőerőgépek ágazat (Kalorikus Gépek Tsz.) áramlástechnikai gépész ágazat épületgépészeti ágazat

7 Történeti áttekintés 1996-tól kezdődően kreditrendszer bevezetése erősebb alapképzés, kevesebb szakmai ismeret (3 év alapképzés, 2 év szakmai modul) széles választék: 23 modul (!) mindenki 2 szakmai modult választ a 2 modul nem lehet rokonterületi (pl. nem választható együtt kalorikus gépészet, áramlástechnikai gépészet, energetika, épületgépészet, vegyipari gépészet; ez később módosul)

8 Kreditrendszer Minden tárgy kreditértéket kap (1 kredit = 30 hallgatói munkaóra) Egy félév 30 kredit (900 munkaóra) ±10% Megszűnik az évismétlés (tárgy nem teljesítésnél csak a tárgyat kell ismételni, torlódásos tárgyak, tárgyfelvételi korlátozás) Megjelennek a keresztféléves tárgyak Tanulmányi idő kitolódik (átlag másfélszeres, korlátozás) Kontaktórák száma csökken (30 24)

9 Gépészmérnöki képzés a modulrendszerben

10 Megújulás, átalakulás A bologna-folyamat eredménye: kétszintű (háromszintű) képzés 1. alapképzés (bachelor, BSc, BA) 2. mesterképzés (master, MSc, MA) 3. doktori képzés (PhD, DLA) kiegészítő szint: szakirányú továbbképzés (szakmérnök)

11 felsőfokú szakképzés, 2 év főiskolai képzés, 3 év egyetemi képzés 5 év alapképzés, 3,5 év szakirányú továbbképzés 1,5-2,5 év doktorképzés 3 év Bologna-i rendszer doktor (PhD) szakmérnök okleveles mérnök mérnök mesterképzés 2 év mérnökasszisztens kiegészítő képzés, 1 év érettségi

12 Energetikusképzés 1987 főiskolai szintű energetikai mérnök (BME: Paks, Budapest) 1998 energetikai mérnökasszisztens (BME: Paks, később ME, DE, SzTE, MÜTF) 2000 okl. energetikai mérnök (BME, később ME) struktúraváltás: energetikai mérnök BSc (BME, később ME) 2009 energetikai mérnök MSc (BME, később ME) 2011 szakirányú továbbképzés

13 Összehasonlítás Hagyományos képzés: Elmélet Egyetem MSc főiskola: egyetem: 180 krp. 300 krp. BSc Kétszintű képzés: BSc: 210 krp. MSc: 120 krp. összesen 330 krp. Gyakorlat Többlet: szakdolgozat + diplomaterv alkalmazási készség

Előnyök - hátrányok Előnyök: nem kell 18 évesen szintet választani, lehet két szakmában végzettséget szerezni, gazdaságosabb oktatás (hallgató/oktató arány!

14 Előnyök - hátrányok Előnyök: nem kell 18 évesen szintet választani, lehet két szakmában végzettséget szerezni, gazdaságosabb oktatás (hallgató/oktató arány! 4 12) szakok számának csökkenése (döntően nem műszaki területen). Hátrányok: oktatás megszakadása (pl. matematika), második szinten eltérő előképzettség lehetséges, második felvételi eljárás, második szint évi kétszeri indítása, átmeneti időszakban párhuzamos képzési formák.

15 Képzések összehasonlítása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% főiskola egyetem BSc Diplomaterv, Szakd. Szabadon választott Gazdasági Villamos energetikai választható szakmai Hőenergetikai Nukleáris Villamos alap Gépész alap Informatika Term.tud alap

16 természettudományi alapismeretek műszaki tudományi alapismeretek anyagtudományi ismeretek gépészeti alapismeretek villamosságtani alapismeretek energetikai alapismeretek nukleáris technikai alapismeretek gazdasági alapismeretek informatikai alapismeretek villamosságtani szakismeretek energetikai gépek szakismeretek energetikai szakismeretek túl sok túl kevés Hallgatói vélemények (BSc) 1,00 0,88 0,50 0,40 0,00 0,08 0,18 0,10-0,08-0,03 0,13-0,50-0,78-1,00-1,20-1,10-1,50-1,75-2,00

17 Szakirányok Energetikai mérnök BSc képzés, 2005 Atomenergetika 2007 Hőenergetika 2007 Épületenergetika 2008 Villamosenergetika 201? Atomenergetika, 2010 Hő- és villamosenergia termelés, 2010 Megújuló energiaforrások,?? Energetikai környezetvédelem,?? Épületgépészeti szi. (kérdéses!) további szakirányok Komfort épületgépész szi. további szakirányok Energetikai mérnök MSc 2009 Gépészmérnök MSc Épületgépészeti és eljárástechnikai gépész mérnök MSc Villamosenergetika szi. további szakirányok Villamosmérnök MSc

18 Hallgatók száma, fő A jelentkezők Felvételi pontszámok megloszlása a 480 pontos felvételi rendszerben Pontszám osztály 2008/09/1 2009/10/1

19 2005/06/1 2006/07/1 2007/08/1 2008/09/1 2009/10/1 Relatív pontszám, % A jelentkezők Felvételi pontszámok relatív értéke 100% 95% 90% 85% 80% 75% 70% 65% Felvétel féléve

20 Kutatás

21 Kutatóegyetem április 16. Semmelweis Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

22 Műegyetem - Kutatóegyetem Kiemelt kutatási területek: fenntartható energetika; járműtechnika, közlekedés, logisztika; biotechnológia, egészség- és környezetvédelem; nanofizika, nanotechnológia és anyagtudomány; intelligens környezetek és e-technológiák.

23 Kihívások

24 Helyzetelemzés és feladatok

25 Stratégiai fókuszpontok

26 Stratégiai célok

27 Eszközök

28 Kutatási szervezet

29 Munkacsoportok - Gépészkar Energiahatékonyság Karbonsemleges technológiák Döntéstámogató tudás Megújuló energia Nukleáris energetika Racionális energiafelhasználás Energiaforrások értékelése

30 Racionális energiafelhasználás Kutatási területek: energiahordozók hatékony kitermelése, üzemvitel és folyamattervezés, energiaintegráció, korszerű világítástechnika.

31 Karbonsemleges technológiák Kutatási területek: atomerőművi szilárdsági méretezési módszerek, bioüzemanyag előállítási technológiák fejlesztése, biomassza felhasználási technológiák vizsgálata.

32 Döntéshozatalt támogató tudás Kutatási területek: fogyasztás-szociológiai felmérések, beruházások értékelése, energiahordozó-struktúra alakíthatósága, energiaátalakítás hatásainak felmérése.

33 Eredmények, hatások

34 Köszönöm a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

Az 1950-es évektől 2005-ig

Dr. Bihari Péter Az 1950-es évektől 2005-ig Gépészmérnök képzés keretein belül Gépgyártástechnológia szak (nincs ágazat) Mezőgazdasági gépész szak (nincs ágazat) Vegyipari gépész szak (2 ágazat) Textiltechnológia