ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŐVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM II. KÖTET

Átírás

1 ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŐVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM II. KÖTET H E L Y I T A N T E R V

2 TARTALOM II. KÖTET H E L Y I T A N T E R V... 3 I. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZİ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELİÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK... 3 II. TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI III. Nem szakrendszerő oktatás IV. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI V. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZİ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI VI. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENİRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE VII. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ TANULÓK FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA VIII. 1. ELİKÉSZÍTİ IDİSZAK IX. Egyenlı esély biztosításának programja X. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELİÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA XI. Gyógytestnevelési program XII. DROGPREVENCIÓS ÉS BŐNMEGELİZÉSI PROGRAM XIII. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK XIV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSULÁSÁNAK FELTÉTELEI XV. AZ ISKOLA ÉLET- ÉS MUNKARENDJE XVI. KAPCSOLATOK XVII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELİ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE XIX. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA és jóváhagyása

3 H E L Y I T A N T E R V I. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZİ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELİÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK 1. Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezı tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: HK2001 = a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv; HK2003 = a szeptemberétıl bevezetett, a tanulók kötelezı óraszámának csökkenése miatt módosított ben bevezetett - helyi tanterv; H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített szeptemberétıl érvényes helyi tanterv. TANÉV ÉVFOLYAM Bevezetı szakasz Kezdı szakasz Alapozó szakasz Fejlesztı szakasz H2004 HK2003 HK2001 HK2001 HK2003 HK2003 HK2001 HK H2004 H2004 HK2003 HK2001 HK2003 HK2003 HK2003 HK H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H

4 2. Óraterv 1-4. évfolyam óraterve 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Tantárgy Heti óraszá m Éves óraszá m Heti óraszá Éves m óraszám Heti óraszá m Éves óraszá m Heti óraszá m Éves óraszá m Kötelezı tanítási órák Magyar Angol nyelv Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Néptánc Kötelezı tanítási órák összesen Nem kötelezı (választható) tantárgy Angol nyelv Emelt szintő angol nyelv Informatika évfolyam óraterve 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Tantárgy Heti óraszám Éves óraszám Heti óraszám Éves óraszám Heti óraszám Éves óraszám Heti óraszám Éves Óraszám Kötelezı tanítási órák Magyar Történelem, hon és népismeret, etika 2,5 92,5 2,5 92,5 2,5 92,5 2,5 92,5 Angol nyelv Matematika Informatika Természetismeret és egészségtan Fizika 1,5 55,5 1,5 55,5 Biológia és egészségtan 1,5 55,5 1,5 55,5 Kémia 1,5 55,5 1,5 55,5 Földrajz Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret 0,5 18,5 0,5 18,5 Technika és életvitel Testnevelés Néptánc Osztályfınöki óra Kötelezı tanítási órák összesen 23,5 869,5 23,5 869,5 28,5 1054,5 28,5 1054,5 Nem kötelezı (választható) tantárgy Angol nyelv Emelt szintő angol nyelv Informatika - 4 -

5 3. Az óratervben nem szereplı, de az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi rendeletben meghatározott tantárgyak tananyagát és követelményeit az alábbi tantárgyak foglalják magukba: Az Egészségtan tantárgy a 6. évfolyamon a természetismeret, a 8. évfolyamon a biológia. 4. Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhetı órák számával a biológia tantárgy óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idı jusson. 5. Az iskola helyi tantervében a kötelezı tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 6. Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként az angol nyelvet tanulhatják elsı évfolyamtól heti egy órában felmenı rendszerben, az óraszámok növekedésével. A negyedik évfolyamtól választható emelt szintő oktatást is biztosítunk plusz két órában. 7. Az osztályfınöki órák tananyaga, tematikája: Az osztályfınöki órák napi 15 percekre bontva jelennek meg, minden nap a tanítási órákat megelızı fogadás keretében az osztályfınökök irányításával. Naponta megbeszélésre kerülnek az aktuális teendık, feladatok. A tanulók jelezhetik, megbeszélhetik személyes problémájukat az osztályfınökkel. Az elsı évfolyamban segíti a szervezést, a tanulók beilleszkedését az iskola életének mindennapjaiba. 2. évfolyam Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás: Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierıt, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk: Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezık szerepét a jellem kialakulásában! Tananyag: Test és lélek: Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában felismerve ebbıl adódó jellemzıit! Ismerje az ember életszakaszainak fıbb általános jellemzıit! Tananyag: Tudni illik: Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. A telefonálás illemtana. Vendégségben, a vendéglátás. Pontosság, pontatlanság

6 Követelmény: Alapvetı magatartási normák ismerete. Tananyag: Családi élet: Személyi higiénia: testápolás, bırápolás, a ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. A környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Tananyag: Közlekedés: A kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bıvítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvetı közlekedési szabályokat! Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit! 3. évfolyam Tananyag: Test és lélek: Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztetı tényezık. Az egyén és a drogok. A drogok és a média. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeirıl és elkerülésük módjáról! Tananyag: Személyiségünk: Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevıi örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentıségét a jellem alakulásában! Tananyag: Pályaorientáció: Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezıképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklıdés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erıt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: felsorolni a képességek fı jellemzıit, felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát, megadni saját képességeik szintjeit, azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben, felismerni a munkahelyi ártalmakat, magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét, értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat, azonosítani az érdeklıdési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban, bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban! Tananyag: Közlekedés: A KRESZ szabályai. Az elsısegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása. Követelmény: Elırelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: a rendıri karjelzésekre, a behajtani tilos, a kerékpárút, a fıútvonal jelzıtáblákra! - 6 -

7 Tananyag: Tudni illik: Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. A társalgás illemtana: hogyan, mirıl? Kamaszszerelem. Követelmény: A helyes viselkedési formák tudatosítása. 4. évfolyam Tananyag: Személyiségünk: Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat: építı, romboló kritika. Érdeklıdés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterı, felelısség. Különbözıségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem, lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gıg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember mint értékelı lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bőn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetıség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlıdése. Az életkorok jellemzıi. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetıségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különbözı viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok fıbb jellemzıit! Tananyag: Pályaorientáció: Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezıképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdıív, győjtımunka. Követelmény: A tanulók tudják: felsorolni a képességek fı jellemzıit, felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát, megadni saját képességeik szintjeit, azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben, felismerni a munkahelyi ártalmakat, magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét! Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok: A pályák megismerésének lehetıségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítı pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetıségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklıdés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklıdési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni, testi erıt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erıvel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel - 7 -

8 dolgozni, építıiparban, laboratóriumban dolgozni. Az érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: azonosítani az érdeklıdési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban, bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban! Tananyag: Családi élet: Családtervezés, házasság, családi célkitőzések. A generációk kapcsolata, egymás segítése. A családi szabadidı szervezése. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítıkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekrıl! Tudjon ezek hagyományainak megfelelıen viselkedni! 5. évfolyam Tananyag: Tanuljunk tanulni: Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyő tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idıvel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Tananyag: Személyiségünk: Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerısítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Tananyag: Test és lélek: Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségesen. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. A szabadidı helyes felhasználásáról. Követelmény: Testünk iránti felelısségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései. Tananyag: Tudni illik: Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. Követelmény: Alapvetı viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. Tananyag: Családi élet: Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erıforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Tananyag: Közlekedés: Gyalogos közlekedés. Tömegközlekedési lehetıségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévı különbségeket! Ismerje a gyalogos- és tömegközlekedés szabályait! - 8 -

9 8. Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: Az elsı-negyedik évfolyamon: o a heti három kötelezı testnevelés óra, o a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztı testmozgás. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon: o a heti kettı vagy három kötelezı testnevelés óra, o az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, o a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalommal is bekapcsolódhatnak. A napközi otthonban és a tanulószobán: o a játékos, egészségfejlesztı testmozgás. 9. Az iskolában az alapozó szakasz (5-6. évfolyam) kötelezı tanórai foglalkozásainak huszonöt százalékéban (heti hat órában) folyik nem szakrendszerő oktatás, elsısorban a következı tantárgyak tanóráin: idegen nyelv, magyar nyelv, természetismeret, ének-zene, rajz, technika és életvitel, testnevelés

10 II. TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1. Iskolánkban a nevelı-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a mővelıdési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgyból egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelezı tanulói taneszközöket a nevelık szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezıen elıírt taneszközökrıl a szülıket minden tanév elıtt (a megelızı tanév májusában szülıi értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a szülık kötelessége, ezt a tanév kezdetéig kell megtenniük. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következı szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell elınyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minıségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretébıl, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzető tanulók ingyenesen használhatják

11 III. NEM SZAKRENDSZERŐ OKTATÁS A évi LXI. törvény elıírja, hogy a kötelezı tanórai foglalkozások 25-50%-ában nem szakrendszerő oktatást kell szervezni az 5-6. évfolyamokon. Ezt módosította a évi LXXI. törvény, mely bevonta a nem kötelezı tanórai foglalkozásokat is. Ez alapján iskolánk a következı módon döntött a heti nem szakrendszerő órák megtartásáról 5. osztályban a es tanévben: 1,5 óra osztályfınöki óra ill. reggeli fogadások 2 óra magyar nyelv 0,5 óra magyar nyelv (differenciált felzárkóztató foglalkozás A héten 1óra a testnevelés órák keretébıl 1,5 óra matematika (felzárkóztató foglalkozás) 1,5 óra nem kötelezı tanórai foglalkozások havi összevont óraszámban projektdélután szervezésében. Összesen 7 óra/ hét Azért választottuk ezt a megoldást, mert nálunk a fogadások (osztályfınöki óra), reggeli megbeszélések igen pozitív eredményt hoztak az elmúlt években. Ezeken az egész osztály részt vesz. A felzárkóztató foglalkozásokat azokkal a gyerekekkel tartjuk, akik az év elejei felmérés alapján erre rászorulnak, így természetesen ık idıközben cserélıdhetnek is. A projektdélutánoknak is van már nálunk múltja. Azt tapasztaltuk, hogy a gyerekek jobban emlékeznek azokra a dolgokra, melyeket ilyen alkalmakkor tanultak. Itt elsısorban az életre nevelés, a rátermettség fejlesztését tartjuk elınyösnek. Ezek a délutánok a nem kötelezı tanórai foglalkozás keretében az egész osztálynak szólnak, s az vesz rajtuk részt, aki el szeretne jönni. Mivel a felmérések alapján a szövegértés-olvasás, problémamegoldás, matematika, helyesírás stb. területén mutatkoznak hiányok, ezért (a törvénynek megfelelıen) a matematika szakos osztályfınök és a magyart tanító kolléga mellett szintén magyar szakos fogja össze a képzést. A gyerekek értékelése jegyekkel történik, melyeket a naplóban a magyar nyelv, matematika rovatban bekarikázva jegyzünk be, illetve az ellenırzı külön oldalán vezetünk. Természetesen (az elıbb felsoroltakon kívül) fejleszteni szeretnénk az olvasási-, írási-, számolási-, kombinatív-, elemi számolási-, helyesírási-, nyelvhelyességi-, kommunikációs-, koncentráció-, mozgásorientáció-, együttmőködési-, beszédtechnikai-, önálló tanulási-, jegyzetelési-, információszerzés-feldolgozási-, kifejezési-, szociális-, stb. képességeket, az érzékelést, képzeletet, emlékezetet, megfigyelést is

12 Ezeket egyéni, páros, csoportos munkaformák keretében végezzük. A tervezettıl eltérıen a módosítások elképzelhetık, mert elıre nem lehet mindent megtervezni, így azt sem, melyik részterületen hogy következik be a fejlıdés, hol kell több idıt vagy kevesebbet gyakorolni s esetleg másra jobban összpontosítani, hiszen minden gyerek más és más iránt érdeklıdik. A helyi tantervben is ezeket a tartalmakat kell megjelölni, s az egyes témakörök végén - ha kell -, az elképzeléseket módosítani. Nevelési feladatok: Az ember öröklött csoportképzı hajlama nyitott. A csoportképzı hajlam öröklött, a szervezeteket, a társadalmakat mőködtetı motívumok és tudás, szokások, készségek, képességek és ismeretek átszármaztatása, változása ezzel szemben tanult: a szocializáció által valósul meg. Nyitottság miatt válik lehetıvé: KULCSKOMPETENCIÁK MEGJELENÉSE A nem szakrendszerő oktatás szervezésében és folyamatában figyelembe vesszük és alkalmazzuk a kulcskompetenciákat. A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitődök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, hogy be tudjon illeszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat a kötelezı oktatás illetve képzés idıszaka alatt kell elsajátítani. A.: anyanyelvi, kommunikációs I.: idegennyelvi kommunikációs M.: matematikai T.: természettudományos D.: digitális HÖT.: hatékony önálló tanulás SzÁ.: szociális és állampolgársági KV.: kezdeményezıképesség és vállalkozói EM: esztétikai, mővészeti Fejlesztendı kompetenciák: Projektdélutánok tervezete: havi 1 alkalom ( heti 1,5 óra x 4= 6 x 45 perc )

13 Alkalom Téma Eszközök Elızetes Fejlesztés Egyéb 1. Szüret megfelelı ruha, vödör, vágóeszköz, információ beszerzése: szüret régen és megfigyelés, képzelet, kommunikáció, szülıi hozzájárulás beszerzése ( késıbbiekre is!) térkép-útvonal ma együttmőködés, természettudományok 2. Falunk térkép, karton, információ érzékelés, két csoport. 1. ragasztó, olló, beszerzése: kreativitás, (sorsolással) a filcek, füzet, környékünk kommunikáció, térkép segítségével tollak nevezetességei képzelet, kijelölt útvonalon megfigyelés, célba érés a 2. térlátás, csoportnak jeleket térképolvasás hátrahagyva, akiknek meg kell ıket találniuk (közben megfigyeléses feladatok.) 3. A pusztazámori térkép, információ fizikai gyalogtúra sze- fényképezıgép, beszerzése: állóképesség, Pusztazámorra, méttelep füzet, toll a környezetszennyezés, kommunikácós, fényképek készítése a anyanyelvi, megadott szem- természet mővészeti, pontok alapján, körforgása, a kreativitás tabló, szelektív hulladékgyőjtés (Babits:A Csengettyős fiú) (csoportmunkában) riport 4. Ünnepeink anyagok, ünnepi ajándékok karton, tő, cérna, csuhé stb. készülıdés a készítése, ünnepi 5. Hétköznapok TOTO, régi szerszámok családban, receptek győjtése, anyagi lehetıségek - számolás, tervezés családon belüli munkamegosztás, foglalkozások, fotók begyőjtése gazdaságosság, számolási, kommunikációs, esztétikai, hagyományırzı, kombinatív kreativitás képzelet, együttmőködési beszédtechnikai információszerzés és feldolgozás menü, régi ünnepi játékok, hagyományok, felidézése (csoportokban) mezıgazdaság, állatok, növények, éghajlat, betakarítás stb. 6. Legenda és valóság asztali bábszínházhoz való eszközök, dekorációk kedvenc mesék képzelet, mővészet, beszédtechnika, koncentráció, szituációs játékok bábelıadás (csoportban)

14 7. Mi történik körülöttünk a világban? Andreetti Károly Általános és Mővészeti Iskola újságok, kartonok, filcek, tollak 8. Farsangolás anyagok, rajzlap, jelmezújságok, népszokások győjtése 9. Kirándulásra térképek, készü- prospektusok lünk 10. MNB és az Ability - parkba busz újságok győjtése, médiafigyelı tervezés hagyomány kultúra és mozgásorientáció, kifejezési, nyelvhelyességi, olvasási olvasási, írási, kommunikációs információszerzés, jegyzetelés, szociáis, képzelet, megfigyelés, emlékezet számolási, kombinatív, mozgásorientáció, (együtt) útvonal térképe olvasási, írási, számolási, kombinatív, információszerzés feldolgozás, szociális, képzelet elızetes megbeszélés: Mivel foglalkoznak az MNB-ben? Mi a célja az Abilityparknak? A pénz mint vásárlóegység fejlıdése; mővészetek: épület, építészet, stílusirányzatok; interaktív játékokkal való játékok, peták készítése. empátiakészség, a másság kipróbálása, segítı szándék fejlesztése (csoportban) Sóskút Magyarország Európa Világ (csoportos és egyéni) jelmezek tervezése, kivitelezése Valós és képzeletbeli útvonaltérkép készítése, anyagi vonzatának kiszámítása, visszanyitás a családi kasszához (csoportokban) tablók készítése

15 Értékelés: A nem szakrendszerő oktatásban különösen fontos a diákhoz viszonyított értékelés, ennek a célnak a fejlesztı értékelés felel meg a legjobban. A tanulói teljesítmények szintjének meghatározására a folyamatos adatgyőjtés, mérés, összehasonlítás szolgál. Az értékelés a tanuló fejlıdését állapítja meg, feltárja szükségleteit, és ehhez igazítja a tanítást segítve a tanulási folyamatot. A fejlesztı értékelésnek fontos motiváló feladata is van. Az értékelés szöveges. Fontos azonban az is, hogy a korosztály szintjéhez képest hol tart a tanuló, erre az információra a szülık is igényt tartanak. Ezt szolgálja a minısítı értékelés, mely a hagyományos osztályzatban jelenik meg. Az iskola mérési szintjeit az országos és nemzetközi mérésekhez kell közelíteni. Az értékelés idırendje: folyamatos szóbeli, félévi és év végi írásbeli. Célunk - szükséges mértékben - az idıkeretet részképesség és képesség fejlesztésre, integrálásra felhasználni. Ha a kognitív kulcskompetenciák együttese (tudásszerzı, gondolkodási, tanulási kulcskompetencia) teljesül az adott osztályokon belül (alsó tagozat és felsı tagozat 5., 6. osztályaiban), akkor a tanulók elérik az optimálisan használható képesség szintjét. Ez a nem szakrendszerő oktatás fı feladata

16 IV. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI 1. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelık a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon, tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következı tanévet megelızı augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 4. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon, a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot augusztus hónapban javító vizsgát tehet, de a tantestület és az érintett szülı közötti megállapodás után szülıi kérésre az évfolyamot a javítóvizsgák kihagyásával is ismételheti. 5. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történı lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; magántanuló volt. 6. Az elsı-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény elıírásának megfelelıen a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott

17 V. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZİ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI 1. Iskolánk a beiskolázási körzetébıl melyet a fenntartó határoz meg minden jelentkezı tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az elsı osztályba történı beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülı kérje gyermeke felvételét az iskolába. 3. Az elsı évfolyamba történı beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; a szülı személyi igazolványát; a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; szükség esetén a szakértıi bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történı felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát; a szülı személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az elızı iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkezı tanulóknak az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított szintfelmérı vizsgát kell tennie idegen nyelvbıl és azokból a tárgyakból, amelyeket elızı iskolájában a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérı vizsgán az elıírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelı, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az elızı évfolyamra beiratkozni. 6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételérıl a szülı kérésének, a tanuló elızı években szerzett tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 7. Ha a körzeten kívül lakó tanuló az elsı-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minısítéső, az igazgató a tanuló felvételérıl szóló döntése elıtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfınökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló elızıleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az osztályfınökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésrıl a szülıt írásban értesíteni kell.)

18 VI. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENİRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 1. Az iskola a nevelı és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenırzését és értékelését. 2. Az elıírt követelmények teljesítését a nevelık az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelıen a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenırzik. Az ellenırzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az elsınegyedik évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítésérıl átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek; 4. A következı elméleti jellegő tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenırzésénél: a nevelık a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenırizhetik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fı követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 5. A tanulók szóbeli kifejezıkészségének fejlesztése érdekében a nevelık többször ellenırzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egyegy tantárgy esetében egy témakörön belül a témazáró dolgozaton kívül csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenırizzük.) 6. A nevelık a tanulók tanulmányi teljesítményének és elımenetelének értékelését, minısítését elsısorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében elıírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott fejlıdött-e vagy hanyatlott az elızı értékeléshez képest

19 7. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különbözı tantárgyak esetében a következık szerint történik: Az elsı évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, elımenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minısítjük. Az elsı, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, elımenetelét szöveges minısítéssel értékeljük. A szöveges minısítés a tanuló teljesítményétıl függıen a következı lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELİEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL A negyedik évfolyamon, év végén valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, elımenetelét osztályzattal minısítjük. 8. Az elsı, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelı lapok segítségével értékeljük. 9. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 10. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következık: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 11. A tanulók munkájának, elımenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb idıt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 12. A tanuló által szerzett érdemjegyekrıl a szülıt az adott tantárgyat tanító nevelı értesíti az értesítı könyvön keresztül. Az értesítı könyv bejegyzéseit az osztályfınök kéthavonta ellenırzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 13. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történı átváltását a következı arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelık: Teljesítmény Érdemjegy 0-33 %: elégtelen (1) %: elégséges (2) %: közepes (3) %: jó (4) %: jeles (5)

20 14. A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítıben és az év végi bizonyítványban a következı tantárgyakból elért eredmények kerülnek minısítésre: - negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. - ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. - hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. - hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, etika. - nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, mozgókép és médiaismeret, etika. 15. A tanulók magatartásának értékelésénél és minısítésénél az elsı-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 16. A tanulók magatartását az elsı évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfınök osztályzattal minısíti, és ezt az értesítıbe illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfınök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfınök az érdemjegyek és a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 17. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minısítésének követelményei a következık: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevelıivel, a felnıttekkel szemben udvariasan, elızékenyen, segítıkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intıje vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tıle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;

21 - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli intıje vagy megrovása. c) Változó (3) az a tanuló, aki. - az iskolai házirend elıírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; - elıfordul, hogy társaival, a felnıttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott; - osztályfınöki intıje van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend elıírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnıttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfınöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 18. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minısítésénél az elsı-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 19. A tanulók szorgalmát az elsı évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfınök osztályzattal minısíti, és azt az értesítıbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfınök az érdemjegyek és a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 20. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minısítésének követelményei a következık: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelı, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal szorgalmi feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelı, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

22 - a tanórákon többnyire aktív; - szorgalmi feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegő megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitıl; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlıdése érdekében; - az elıírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelıi vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 21. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedıkön vagy elıadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megırzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 22. Az iskolai jutalmazás formái: a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következı dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - napközis nevelıi dicséret, - osztályfınöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelıtestületi dicséret

23 b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedı munkát végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedı szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedı szorgalomért dicséretben részesíthetık. c) Az egyes tanévek végén valamint a nyolc éven át kitőnı eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége elıtt vehetnek át. d) Az iskolai szintő versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanulók osztályfınöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedı eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 23. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni. 24. Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend elıírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. 25. Az iskolai büntetések formái: - szaktanári figyelmeztetés; - napközis nevelıi figyelmeztetés; - osztályfınöki figyelmeztetés; - osztályfınöki intés; - osztályfınöki megrovás; - igazgatói figyelmeztetés; - igazgatói intés; - igazgatói megrovás; - tantestületi figyelmeztetés; - tantestületi intés; - tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytıl indokolt esetben a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. 26. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni

24 VII. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ TANULÓK FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA Napjainkban a gyermekek egy jelentıs részének tanulási nehézsége abból származik, hogy a külvilágból és a belsı pszichés környezetbıl érkezı információk egyrészt nem pontosan tükrözıdnek, nem differenciálódnak a valóságnak megfelelıen, illetve nem állnak össze egészséges, jól integrálódott képpé. Gyakran éli azt meg, hogy nem felelek meg, hogy kifogásokkal reagálják le megnyilvánulásait, sikertelenségek sorozata éri a tanulásban. A siker hiányát sokszor másodlagos tünetek is jelzik, Pl.: éjszakai ágybavizelés, felriadás, körömrágás és egyéb más, a család és a gyermek számára is kellemetlen figyelmeztetı jelzés arról, hogy velem valami baj van, figyelj rám! Igen, figyeljünk rájuk, de a felébresztett figyelmünk nem elég, ha nem tudjuk, hogy mit tegyünk! Ahhoz, hogy a megsegítés tartalmait, módszereit célorientáltan megleljük, meg kell ismernünk az okokat, azokat a fejlıdésbeli réseket, amelyek a korai években, hónapokban keletkeztek. Így vissza kell mennünk az ıseredeti idıbe, ahol a gyermek fejlıdésében megrekedt, adott funkcióinak fejlıdése megtorpant. A hatéves korra kialakuló totális érzékelı apparátus elengedhetetlen feltétele a fogalmi szintő megismerésnek. Ha valami akadályozza vagy megzavarja ezt a korai tanulási folyamatot, ha a periódus végére nem kielégítı a szenzoros és motoros rendszerek fejlettsége és összerendezettsége, abban az esetben áll elı egy speciális tanulási zavar, az ún. tanulási képtelenség jelensége. A tanulási nehézségek sajátos esete áll fenn, amikor is ép érzékszervek birtokában, normál esetenként kimagasló intelligenciaszint mellett sem képes a gyermek az alap-kultúrtechnikák elsajátítására. A tanulási nehézségekkel küzdı tanulókról gyakran megtévesztı elıítéletek alakulnak ki, lusta, buta, nem érdeklıdı, elviselhetetlen magaviselető, állandó figyelmeztetésre szoruló tanuló ami azután elfedi a sikertelenséghez vezetı zavarok lényegét. A tanulási nehézséggel küzdı gyermekeknél alapvetı problémaként rögzíthetjük a tanulási nehézségek fıbb tüneteit: 1. A viselkedés, az aktivitás területén mutatott zavarok, hiperaktivitás. 2. Figyelemzavarok, hullámzó, ingadozó figyelem. 3. A percepció és a motorikum területén mutatott zavarok: Gestalt-látás, rész-egész, alak és háttér fordított észlelése. 4. A téri orientáció problémái: testkép, testséma zavarai, iránytévesztés. 5. A nyelvi fejlettség zavarai: gyenge beszédartikuláció. 6. Szekunder módon kialakuló tünetek: nagyfokú szorongás, visszahúzódó, gátolt viselkedés. Az említett funkciózavarok, teljesítményproblémák az egyedi fejlıdés nagyon korai szakaszától kezdıdıen kiváltói lehetnek a viselkedés rendellenességeinek. A hiperaktivitás egyik igen gyakori tünete az MCD-nek (az agyi funkciók minimális összerendezetlenségének), illetıleg a speciális tanulási zavarral küzdı gyermekek viselkedésének. Lényeges, hogy a pedagógusok rendelkezzenek a leggyakoribb tünetekre, tünetcsoportokra vonatkozó ismeretekkel, felismerjék azokat, helyesen értelmezzék, s igyekezzenek a vezetı tünetet, tünetcsoportot meghatározni, s felkutatni a kiváltó okokat. A sajátos nevelési igényő és tanulási hátránnyal küzdı tanulóink integrációját, fejlesztését a Híd-projekt alapján végezzük

25 VIII. 1. ELİKÉSZÍTİ IDİSZAK A fejlesztı beavatkozások elıfeltétele, hogy lehetıség szerint pontosan behatároljuk a lemaradás területét és mértékét. A megfigyelés mellett számos alkalom adódik nevelıink számára, hogy a tanulási nehézségeket elıidézı okokat felismerhessék. A.) A TANULÓ MEGISMERÉSE A GYERMEKEK ANAMNÉZISE Az anamnézis felvétele során olyan információkat kaphatunk, amelyek hozzásegítenek bennünket a hibás fejlıdés okainak feltárásához. A gyermek családi körülményeit alaposan meg kell ismernünk. A családlátogatáson körültekintı környezettanulmányt végezzünk. A szülıktıl megfelelı tájékoztatást kell szereznünk. Az anamnézist az anyával kell felvenni, hiszen ı tud teljes és biztos felvilágosítást adni gyermeke addigi életérıl. Meg kell ismernünk a gyermek egyéni élettörténetét, melyben a személyiséglap kitöltése segítségünkre szolgál, a kiszőrt, tanulási zavarral küzdı tanulók esetén feltétlenül. B.) CSOPORTOS PSZICHOLÓGIAI SZŐRİVIZSGÁLAT A tanév eleji csoportos szőrés részben pedagógiai részben pszichológiai módszerekkel, osztálytermi körülmények között történik. Jelen van az osztály tanítója, az iskola logopédusa és fejlesztı pedagógusa. Tesztek: - Edtfeldt-féle teszt: a téri pozíció észlelésének vizsgálatára, - figyelemvizsgálat, - Dyslexia Prognosztika Teszt, a.) betőalakok felismerése, megkülönböztetése, b.) mértani formák másolása. A két szubteszt a téri percepció, a finommotoros képességek fejlettségének mérésére szolgál. A tanév elején iskolánk logopédusa is elvégzi a gyermekeken az egyénileg kidolgozott, sajátos vizsgálatait, a nyert információk birtokában a tüneteket ismerve kísérletet teszünk a tünet-ok összefüggés feltárására. Az okok, illetve a domináns ok feltárása után lehetséges a gyermekek egyéni fejlesztése is. A helyi tantervünkbe betervezett elıkészítı idıszak az osztály (osztályok) egészére épít fejlesztı foglalkozásokat, ez idı alatt nincs minimum és optimum szint, ezeket minden tanulónak el kell (kellene) sajátítania az eredményes tanulás érdekében. Azonban az egy hónapig tartó idıszak eltelte után azok a kiszőrt, tanulási nehézséget mutató tanulók, akiknél egyénre szabottan kell az intenzív fejlesztést elvégezni, fejlesztésük tovább folytatódhat logopédusunk, fejlesztı pedagógusunk és nem utolsó sorban a tanító nénik segítségével valamint a korrepetálások alkalmával. Feladatunk tehát az okok megszüntetésével a tanulók személyiségének korrekciója, retardációjuk megszüntetése